vági attila - kidolgozott emelt szintű történelem 2013

8/9/2019 Vági Attila - Kidolgozott Emelt Szintű Történelem 2013

1/166

Vági Attila, Nagy Vilmos Márton

KIDOLGOZOTT EMELT SZINTŰ

TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI TÉTELEK 2013

i i M M


2/166

V á c i A t t i l a - N a g y V il mo s M á r t o n

K id o l g o z o t t emel t s z in t ű

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI TÉTELEK

2013

Műszaki Kiadó


3/166

Szakmai lektor: Király Péter

MK-4615-3ISBN: 978 963 16 4615 3

© Vági Attila, Nagy Vilmos Márton 2013

© Műszaki Könyvkiadó Kft. 2013

A borítón látható fotókat készítették:Szabó ErikaPhilip MacKenzieAlex BrudaCerhát Péter

Adrián PittAdmir IdriziRoger Kirby

Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft.Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgatóMűszaki szerkesztő: Haász Anikó

Borító: MoireMedia Bt.Tördelés: Ozsváth Miklós

Terjedelem: 15 A5 ívA kiadvány tömege: 219 gramm

email: [email protected] www.muszakikiado.hu

Nyomta és kötötte: Érdi Rózsa NyomdaFelelős vezető: Juhász László

I m a g y a rnyomdatermékHYOMSA-ÍSMPftlMMSZÖVITSfS

mailto:[email protected]://www.muszakikiado.hu/http://www.muszakikiado.hu/mailto:[email protected]


4/166

T a r t a l o m jeg y z ék

Előszó..............................................................................................................................5

Bevezető gondolatok és felkészülési tanácsok a 2013-as történelem érettségi vizsgához.......6

1. TÉMAKÖR: Magyarország gazdasága a XIV—XVII. században.......................................................11

2. TÉMAKÖR: A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei..................................... 1

3. TÉMAKÖR: A világgazdaság jellemzői a két világháború között(USA, Németország, Szovjetunió)............................................................................21

4. TÉMAKÖR: Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció,

gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)......................2

5. TÉMAKÖR: Városfejlődés a középkori Magyarországon........................................ .... 31

6. TÉMAKÖR: Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században......................35

7. TÉMAKÖR: Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban.......................................... 39

8. TÉMAKÖR: Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem)...............43

9. TÉMAKÖR: Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra,szerzetesi létforma)................................................................................................4

10. TÉMAKÖR: Géza és Szent István államszervezői tevékenysége...................................................51

11. TÉMAKÖR: A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV századig................................ 5

12. TÉMAKÖR: Hunyadi Mátyás uralkodása.................................................................................. 6

13. TÉMAKÖR: A reformkor (fő kérdések, rendi társadalom és politika, nemzeti érzés)....67

14. TÉMAKÖR: Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon(Bethlen István, Teleki Pál, Kádár János)................................................................... 7

15. TÉMAKÖR: A holokauszt (egyetemes és magyar történelem)..................................................... 7

16. TÉMAKÖR: Polgári-alkotmányos viszonyok kialakulása Magyarországon1848-1918 között................................................................................................. 8

17. TÉMAKÖR: A kisebbségek és helyzetük a Kárpát-medencében 1945-1990 között.................... 8

18. TÉMAKÖR: Az európai integráció főbb állomásai és az EU intézményrendszere........................ 9

19. TÉMAKÖR: A gyarmati világ felbomlása és a fejlődő országok főbb problémái(Afrika, India).........................................................................................................9

20. TÉMAKÖR: Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)........105

21. TÉMAKÖR: A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése(l-X. század).........................................................................................110

22. TÉMAKÖR: A reformáció és a katolikus megújulás(egyetemes és magyar történelem).........................................................115 3 H l


5/166

23. TÉMAKÖR: A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői.........121

24. TÉMAKÖR: A náci és a bolsevik ideológia............................................................... 126

25. TÉMAKÖR: Az iszlám és az arab hódítás................................................................. 131

26. TÉMAKÖR: Magyar-török küzdelmek és együttélés a XVI-XVII. században................ 137

27. TÉMAKÖR: A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései ......................... 14128. TÉMAKÖR: Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc.................. 146

29. TÉMAKÖR: Magyarország a második világháborúban...............................................151

30. TÉMAKÖR: A hidegháború.....................................................................................157

Bibliográfia ......................................... .........................................................................163

4


6/166

E l ő s z ó

Könyvünket az a szándék hívta életre, hogy a történelemből emelt szinten érettségizők szóbeli felkészülését egy megbízható, naprakész, didaktikailag átgondolt kiadvánnyal segítsük. A kötet az általános céllal írt felkészítő kiadványoktól eltérően kifejezetten a 2013-as tavaszi vizsgaidőszakban meghirdetett 30 emelt szintű történelem szóbeli témakör feldolgozását, azismeretek rendszerezését és elmélyítését tűzte ki célul. A könyv ismeretanyagában mindenbenmegfelel az emelt szintű érettségi követelményeinek, helyenként azon is túlmutat, mivel vall

juk, hogy a sikeres szóbeli szerepléshez, a vizsgázók közüli kitűnéshez a magabiztos fellépésmellett „kell egy kis plusz".

Minden témakör egy egységet alkot és a következő módon épül fel:Az első oldalon a témakör megjelölése után a lehetséges tételcímek találhatók, a követke

ző oldalakon ezek szerepelnek kidolgozva. Az első oldalra került a témakör egészéhez kapcsolódó lexikai anyag táblázatos áttekintése (Kronológia, Személyek, Fogalmak, Topográfia). A feltüntetett lexikai adatok közül a 2013-as tavaszi érettségi időszakra hatályos kerettantervi követelményeket dőlt betűvel emeltük ki. A lexikai anyagot a témakör pár pontos áttekintése követi, ami a részletkérdésekben történő elmélyülés előtt a témakör egészének értékelését, ösz-szefüggéseinek átgondolását segíti. A kidolgozott tételek átlagosan egy oldal terjedelműek, a lexikai anyagban feltüntetett ismeretek félkövér betűtípussal lettek benne kiemelve, az idegenkifejezések pedig dőlt betűvel szerepelnek. A fentiekből következően a Lexikában is szereplőidegen kifejezések félkövér-dőlt betűvel találhatók meg a szövegben. A témakörök végén válogatott, az anyaghoz kapcsolódó eredeti források találhatók, melyekhez hasonlók az érettségin is elő fognak fordulni; az ottani szereplés jól begyakorolható velük. A források sorszáma akidolgozott tételhez való kapcsolódást jelöli. A kötet végén témakörönként bibliográfiai ajánlószerepel, amely a további érdeklődés kielégítését segíti friss, megbízható, magyar nyelven hozzáférhető szakirodalmi anyag felsorolásával.

Sok sikert kívánunk az eredményes felkészüléshez és érettségihez!

A Szerzők

5


7/166

B ev ez et ő g o n d o l a t o k és f el k ész ü l és i t a n á c s o k

a 201 3-a s t ö r t é n e l e m ér et t ség i v i z s g á h o z

Nincs könnyű helyzetben a 2013-ban egyetemre vagy főiskolára készülő diák, mivel a felsőoktatásba való bekerüléshez - különösen a jó nevű intézmények elit szakjaira történő felvételhez- egyre kiemelkedőbb teljesítményt kell nyújtaniuk. Jól látszik ez a tendencia az elmúlt években emelt szintű érettségit választók számának folyamatos növekedéséből is:

Összes érettségiző 2009 2010 2011 2012

136102 -» 138180 -» 14186 -» 136250-- --------______------------- -- --- _____----------- „ -----^

Emelt szintű vizsga 2009 2010 2011 2012

24917 -> 26953 -> 30 774 -» 36 867

Megfigyelhető, hogy a kötelező érettségi tantárgyak közül a diákok messze a történelem tantárgyat választják legnagyobb számban emelt szinten, minden évben egyre többen:

Emelt szint választása a kötelező tárgyakból2009 2010 2011 2012

MAGYAR 1413 1125 1280 1540MATEMATIKA 2527 2681 2950 3713TÖRTÉNELEM 4779 -> 5358 -> 6266 6909

......... ....... ................................................. wmnnrrr---nnrrr i

Az idei érettségi év e tekintetben még nagyobb kihívásnak ígérkezik, mivel A felsőoktatási in-tézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet 2013. január 1-től előírja a felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák kötelező teljesítését. Eszerint a bölcsészettudományi, jogi és igazgatási, valamint a társadalom-

tudományi képzési területek szakjaira történő felvételhez, az emelt szintű történelem érettségi választható, illetve kötelezően választható formája a képzésre történő bekerülés feltétele.

Emellett természetesen az 500 pontos rendszerben (200 tanulmányi, 200 érettségi és 100 többletpont) a felvételin történő sikeres szereplésnek változatlanul a két emelt szintű vizsgávalbiztosított 2x50 többletpont a legbiztosabb módja. Ennek feltétele, hogy az emelt szintű vizsga teljesítménye minimum 45%-os legyen. Ezzel szemben nyelvvizsgákért összesen és legfel

jebb 40 pont adható.Mivel a kurrens képzések ponthatárai az elmúlt időszakban 450 pont felett jártak és ezek

nek a népszerű szakoknak államilag támogatott férőhelyei a 2013. januárban nyilvánosságrahozott ponthatárok szerint még a korábbiaknál is magasabbak, ezért belátható, hogy a sikeres

bekerülés záloga (a jó középiskolai eredmények mellett) a legalább egy, de inkább kettő emeltszinten magas pontszámmal teljesített érettségi vizsga.

6


8/166

ízelítő néhány 2013 szeptemberétől induló képzés államilag finanszírozott ponthatárából:Alkalmazott közgazdaságtan: 465Andragógia: 445Emberi erőforrások: 460Gazdálkodási és menedzsment: 460Gazdaságelemzés: 465

Jogász: 465Kereskedelem és marketing: 460Kommunikáció és médiatudomány: 470Közszolgálat: 440Nemzetközi gazdálkodás: 460Nemzetközi tanulmányok: 465Pénzügy és számvitel: 460Turizmus-vendéglátás: 465

Mit tehet a fentiek ismeretében egy lelkiismeretes diák a sikeres felvételi érdekében?Ha eldöntötte, hogy történelemből emelt szinten érettségizik, akkor először is nagyon alaposan áttanulmányozza a tantárgy hivatalos Vizsgaleírását és Vizsgakövetelményeit, amelyeket Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) rendelet tartalmaz ésaz Oktatási Hivatal honlapján hatályos változata tárgyankénti bontásban elérhető:

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak

Az írásbeli felkészüléshez elengedhetetlen a 2005 és 2012 közötti feladatsorok áttekintése;ezek az Oktatási Hivatal honlapján a javítókulcsokkal együtt szintén elérhetők:

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok

Mivel történelemből az érettségin elérhető 150 vizsgapontból 60 pont a vizsga szóbeli részén szerezhető meg, ezért erre a vizsgarészre kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Ehhez azírásbelik után egy hónap felkészülési idő is lesz, mivel 2013-ban az emeltszintű vizsgák június 6-13. között fognak zajlani, a vizsgázó számára ismeretlen terepet jelentő kijelölt vizsgaközpontokban, idegen vizsgabizottság előtt.

Gondoljuk végig, hogy míg az emelt szinten 240 perces írásbeli vizsgarészen a vizsga pont jainak 60%-át (90 pont) lehet megszerezni, addig a 20 perces szóbeli vizsgán a vizsga 40%-a múlik (60 pont). Ráadásul az emberi tényező miatt a szóbeli értékelése mindig szubjektivebblesz, mint az írásbelié. Ezért nagyon nem mindegy, milyen teljesítményt nyújtunk az alatt a 20perc alatt!

AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA LEÍRÁSA AZ ALÁBBI KÖVETELMÉNYEKET TÁMASZTJA:Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó vázlatot készíthet éstételének kifejtésekor használhatja. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor szabad, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.(Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az a felelési időbe még belefér.) A tétel

sorok mindén vizsganapra a hat nagy tematikai egység (lásd lejjebb) alapján összeállított három-négy tételt, összesen 20-22 tételt tartalmaznak. Egy-egy vizsgaidőszak minden vizsganap

jára más-más 20-22 tételes szóbeli tételsor készül. A felkészüléshez és a tételkifejtéshez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyakhttp://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorokhttp://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/feladatsorokhttp://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak


9/166

A SZÓBELI TÉTELSOR FORMAI JELLEMZŐIA tételsort a szóbeli vizsgához előírt hat nagy tematikai egységbe rendezve kell elkészíteni.A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egyösszetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A feladatok megfogalmazása ösztönözzön a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges,képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. A szóbeli tételek két-három feldol

gozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében.

A SZÓBELI TÉTELSOR TARTALMI JELLEMZŐI A szóbeli vizsga hat nagy tematikai egysége:

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúraII. Népesség, település, életmódIII. Egyén, közösség, társadalomIV. Modern demokráciák működéseV Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt az írásbeli vizsgán is érvényes szabályt, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A tételsort nem lehet előzetesen kiadni, a tételeket a vizsgázók csak a vizsgán ismerhetik meg.

Minden vizsgaidőszakban az országos vizsgaközpontnak nyilvánosságra kell hoznia a követelmények és a szóbeli témakörök tartalmi szerkezetének megfelelő ún. tematikát, melya témakörökhöz kapcsolható korszakokat és résztémákat határozza meg. A témakörlistában

kb. 30-40 címet kell megfogalmazni és kiadni, mely alapja az egyes tételek kijelölésének.A könyvünkben feldogozott 2013. évi tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozó 30 címet tartalmazó témakörlistát 2012 végén hozták nyilvánosságra.

PÉLDÁULA nagy tematikai egység: Politikai intézmények, eszmék, ideológiákKonkrét témakör: Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma principátus)A vizsga helyszínén megismert tétel (Például): Mutassa be a spártai arisztokratikus köztársaságot a megadott források és szempontok alapján!A tételhez megadott szempontok (Például):

• Feleletében térjen ki a sajátos spártai berendezkedés kialakulásának okaira.• Elemezze és értékelje a Spártáról rendelkezésre álló források megbízhatóságát.• Hasonlítsa össze más görög poliszokéval a spártai politikai rendszert.

A SZÓBELI VIZSGARÉSZ ÉRTÉKELÉSEA szóbeli feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési útmutató alapján történik. Az útmutatók az alábbi szempontok alapján rögzítik a feladatmegoldáskor elvárható műveleteket és tartalmi elemeket.

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése (12 pont)

Tájékozódás térben és időben (6 pont)A szaknyelv alkalmazása (6 pont)Források használata és értékelése (12 pont)


10/166

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása (18 pont)Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége (6 pont)Összesen 60 pont

NÉHÁNY ÁLTALÁNOS JÓ TANÁCS

A sikeres szóbeli vizsga elengedhetetlen feltétele a magabiztos fellépés, ennek viszont előfeltétele a rendszerezett tudásanyag. A szóbeli érettségi során a tételt a vizsgázónak önállóan kellkifejtenie, segítő kérdést a vizsgáztató csak akkor tehet fel, ha a felelő elakadt, esetleg teljesenrossz irányba indult el. Ennek elkerülése, amint azt a fenti értékelési útmutató is jelzi, az időben és térben behatárolt események és jelenségek ismeretén túl két kulcsfontosságú tényezőnmúlik: a kérdés és a források helyes értelmezésén és a jól felépített, szaknyelvet használó feleleten. Ezek azok a szempontok, amelyek megkülönböztetik a tényeket egyszerűen visszaadófeleletet az értékelési útmutató és a vizsgáztató által magas pontszámmal értékelt elemző előadástól. Kötetünk összeállításakor ezeket a szempontokat kiemelten kezeltük.

A szóbeli tételekhez a vizsgán két-három feldolgozási, értelmezési szempontot és különböző típusú forrásokat adnak, ami a vizsgázó számára egyrészt segítség, másrészt a feleletbe beépítendő, a bizottság által elvárt és a felelet értékelésénél honorált iránymutatás is. A tételhúzás után tehát szánjunk egy percet a kérdés többszöri átolvasására, elemezzük át a témán belül megoldandó feladatokat, azonosítsuk be a tételhez kapcsolt esetleges forrásokban található jelenségeket, eseményeket. Ez a tanács talán feleslegesnek tűnhet, de a tapasztalatok alap

ján egy-egy felületesen átolvasott és félreértelmezett tételeim okozta vizsgáztatói kérdés sokszor a legfelkészültebb, az anyagot egyébként jól ismerő felelőt is kizökkentheti magabiztosságából. Kötetünk minden tételhez közöl legalább egy forrást, amelyeket az adott témakör tényanyagának megtanulása után érdemes összevetni a kidolgozott tételszöveggel, hiszen a vizsgán

is a források alapján kell helyesen beazonosítani a feleletben feltétlenül említendő jelenségeket, folyamatokat. Feltétlenül gyakoroljuk be még a vizsga előtt a középiskolai történelmi atlaszhasználatát, ugyanis az a térképek mellett rendkívül sok, „legálisan használható puskát" tartalmaz. (Kronológia, tematikus oldalak, etc.)

Amennyiben magunkban már tisztáztuk a kérdést, érdemes egy áttekintő vázlatot készíteni, amely kettős célt szolgál. Elsősorban segít a felelet szerkezetének felépítésében, hiszen azemelt szintű érettségin elvárás, hogy az előadás a tételt térben és időben elhelyező, annak főproblémáját röviden megvilágító bevezetéssel kezdődjön, illetve erre visszautaló, következtetéseket levonó összegzéssel záródjon. Másodsorban a vázlatba beépíthetjük azokat a lexikaielemeket, a szaknyelv ismeretét bizonyító kifejezéseket, amelyeket nem szeretnénk kihagyni a

feleletből. Semmiképpen ne írjunk azonban hosszú, folyamatos szöveget, mivel a felkészülésiidő ennek befejezését nem teszi lehetővé. Könyvünkben minden témakörhöz tartozik egy pármondatos áttekintés, amely rávilágít néhány, a felelet központi kérdéseit adó gondolati ívre,míg a lexika összeállításánál és a kidolgozott tételszövegek megírásakor igyekeztünk bőségesenmeríteni mind az adott témakörhöz tartalmazó fogalmakból, mind a történettudomány általános szakszókincséből.

9


11/166


12/166

1, A Károly Róbert által kijelölt úton: vegyesházi királyaink gazdaságpolitikája

A XIV. szazadba lépő Magyar Királyság gazdasági helyzete aggasztó, képet mutatott. Külföldi é tmék túlsúlya a pénzforgalomban, az árutermelés és pénzgazdalkodás jelentőségét fel nem ismerő, zömében természeti gazdálkodást folytató kiskirályok, valamint megcsappanó uralkodóibevételek alkották azokat a körülményeket, melyekkel az Anjou-dinasztia képviseletében trón

ra lépő Károly Róbertnek •;1308-1342,i számolnia kelleti.Reformjaihoz csak azt követően kezdhetett hozzá, hogy a tarlományurak halalmát felszá

molta, A/ ellenfelektől elkobzott földterületek jelentősen megnövelték a királyi birtokállo-manyt#és az uralkodó földesúri jogon szedett (domaniális) jövedelmeit, ennek ellenére KárolyRóbert első pillanattól a királyi jogon szedett bevételekre (regálé) helyezte a hangsúlyt. A re_-^aiejcLOányabér, adók, vámok,, jionopóliumok stb.) Szerep'̂ ffíaFa XIII. századi uralkodóink isfelismerték, de törekvéseik akkor még csak részleges eredményekkel jártak. Hogy elképzeléseit megvalósíthassa, Károly Róbertff325;ben"'hemesérc-monopóliumot yezetelt bg,. ami, a felszínre hozott nemesére vert pénzre történő beváltására kötelezte a bányászokat. A kényszerbeváltás árfolyamát: persze igyekezett úgy megszabni, hogy az lehetőleg 30-40%-os hasznot hajtson számára. Szorosan kapcsolódott a nemesérc-monopóliumhoz az 1327-ben végrehajtottbánvaréforng,. Az uralkodó érdekeltté akarta tenni.a nemeseket új bányák feltárásában, ezért abányászok § Italűzetett bánvabérjjjrbura) 'harmadát* átengedte az adott terület birtokosának.(Ezüst esetében a kibányászott mennyiség nyolcadát, arany esetében annak tizedét képezte azurburcy) A földesurak ösztönzését szolgálta az is, hogy a korábbigyakorlatot megszüntetve, abirtokosoknak már nem kellett pénz vagy csere birtok fejében az uralkodó javára lemondaniukaz érintett terület tulajdonjogáról.^

A gazdasági élet kiszámíthatósága, a külkereskedelem ösztönzés és a külföldi érmék kiszo-srítása érdekébeq Károly Róbert^^JBaö a váltópénz,szerepét betöltő, állandó értékű ezüst

dénár ki bocsátásátrenddte^ valutareformotj^25-tej^ firenzej mintát követő, értékálló aranyforint verésével egés/ítettj1kj. Bár a reformmal csak részben érte el céljait a király, az"évenkénti pénzújítás és az azzal járó kötelező pénzcsere megszüntetése önmagában is fontoseredménynek számított A kincstár viszont elesett a pénzrontásból származó közvetett bevételtől, a kamara hasznától (íuerum camerae). Ezt pótlandój^tógytelkenként fizetett, 18,déná-ros 0/5 forint) közvetlen adó bevezetésére került soiÉi jobbágyok első rendszeres ál

lami adojanak számító új bevételi forrás a történetírásbanJ^Duadóü


13/166


14/166

mékek (élő állat, bor, réz, bőr, viasz, méz) és vert pénz formájában nemesfémek szerepeltek akiviteli oldalon. A bányászat szerepét mutatja a középkor gazdasági életében, hogy becslésekszerint a világ aranytermelésének mintegy harmadát (Körmöcbánya, Aranyosbánya, Felsőbánya),'ezüsttermelésének pedig hozzávetőlegesen negyedét (Selmecbánya, Besztercebánya, Gölnicbánya, Radna) a magyarországi bányák adták. Ehhez társult a szintén jelentős rézbányászat, valamint a döntően máramarqsi, illetve erdélyi sóbányászat.

" ' Xké^ lűQ^pE£v^éredményben a Nyugat-Európához viszonyított különbségek csökkenését eredményezte Magyarország és általában a térség gazdasági életében.

3. Gazdaság a három részre szakadt Kárpát-medencében (XVI yVljfS7ífcad)

A politikai széttagoltság és a rendszeres harcok„ellenére, a -magvar gazdaság a kora újkor elejéinsTprwpg rég7p marpidt 17 ntr-^pai aavrjasági vérkerm^^ek^Qt^-ffiformacinhoz hasüntoan*az~

ti összetarto7ás^Tidáterősítéséhe7 is hozzájárult. Történt mindez annak ellenére hnpv a j-̂ l-pnlAt ''irr^p^ordíthatatlan károkat okozott a településszerkezetben, egész térségek etnikai arculatváltozásáreH’gEfmenyezte, visszafogta a népességnövekedést

fpn",letekTüusztásodását hozta magával. A hó-ioltságban élők helyzetét ráadásul ai kettős adóztatás k nenp7ifpffp'’nS^^^m éfjan-azonban p7pk_a knrM»^wftk-£zeíftp«tjál^7ott^k^ kíjjső piacokra jrányuió(állattenyésztés felfntásáh^ -Miközben a XVI. századi nyugat-ê óp3' npp^pptnövpkedés fel-fokozott keresletet támasztoü-a-Baa^yar ésIHcözép-európai élő állatokra (döntően a mamaraj,aÜBpsz!a1


15/166

Ipvn pazitív jelenségek visszaszorultak, s mire a politikai egység újra helyreállt, a magyar gazdaság hátrányairogzültékT? “ — »

'^FORRÁSOK

1, „Elrendeljük, hogy ha az egyházak vagy nemesek bármelyikének földjén arany, illetve ezüst-

bányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltá-rásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg."(Károly Róbert bányareformmal kapcsolatos rendelete, 1327)

1, „1. § Hanem az egész aranyat és ezüstöt, a melyet és a mennyit országunk területén bárhol ásnak és találnak, minden kisebbítés nélkül az eddig meghatározott árban vagy árakban a kama-ra és a királyi arany s ezüst pénzek elnökéhez, tudniillik a királyi kamaráshoz kell beszolgáltatni.2. § Továbbá, más személytől sem szabad aranyat vagy ezüstöt, kereskedés avagy áruba bocsá-tás céljából nyilván vagy titkon venni, avagy annak eladni, még akkor sem, ha azt az aranyat és ezüstöt idegen vidékről hozták volna ebbe az országba; hanem az, aki bármikor el akarja adni, azt a pénzverőhely elnökének, a királyi kamarásnak kell eladnia, és nem másnak; a kamarásnak pedig az árt nem q bányászok becsűjéhez, hanem ahhoz képest kell megadni, melyet az eladás helyén állapítanak meg."(Luxemburgi Zsigto&hd 1405. évi I. decretuma, XXI. törvénycikk, részletek)

2, „Ezenkívül minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az udvarnoki és királynői községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól (kivéve a falak-

kal bekerített városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük és a király-né asszony is be fogja szedetni. És a fönt nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilen-ced részét a maguk szükségére hasonlóképen hajtsák és szedjék be. (...) 2. § És a kik a mondot-tak beszedése tekintetében másként járnak el, az olyan ellenszegülőknek és a jelen rendeltün-ket megszegőknek birtokain a terményeknek és bornak ama kilenced részét minden lejjebb szál-lítás és leengedés nélkül mimagunk fogjuk saját használatunkra behajtani."(Nagy Lajos 1351. évi VI. törvénycikke, részletek)

3, „Borból olyan sok van, hogy Magyarország csaknem minden vidéke (kivéve azokat a sík vidé-keket, melyek a Tiszán innen és túl Várad felé vannak, illetve a Bács vidéket és néhány más he-lyet) terem nemes borokat, édeset és savanykásat, a kettő köztit, erőset, könnyűt, mérsékelten hatót, de fehéret jóval többet, mint vöröset. A sört a borbőség miatt csak a birodalom kis ré-szén ismerik (...) Megesik többször, hogy a kedvező időjárás és a jó évszak akkora mennyiségű bort ad, hogy alig lehet a bor tárolásához szükséges hordókat találni, hanem a más házi hasz-nálatra készült edényeket kell a bor felfogására felhasználni, és üres edényért más, borral teli edénnyel kell fizetni. Ezt én Baranya megyében, mikor Pécsett voltam, saját szememmel láttam. (...) Nemkülönben annyi a marhacsorda, kecske és juhnyáj, akkora a bőség mindenféle vad-ban, hogy nemcsak Magyarország érzi ennek előnyét, de a vele szomszédos tartományok is ré-

szesülnek belőle. A marhák egyrészt Itáliának Velence környékére eső teljes területét, másrészt Ausztriát, Morvaországot, Bajorországot, a Sváb hercegséget és Németország népeit egész szél-iében ellátják élelemmel."(Oláh Miklós: Hungária. 1536.)


16/166

2. TÉMAKÖR: A nagy földrajzi felfedezésekÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

LEHETSÉGES TÉTELCÍMEK:

1, Az európai felfedezések és a gyarmatosítás első szakasza2, Az európai és a világgazdaság a XVI—XVII. században3, Két világ találkozása: hosszú távú változások a mindennapi élet lehetőségeiben

LEXIKA

Kronológia:1487-1488, 1492, 1494, 1498, 1519-1522, 1529, 1557, 1580-1640, 1607

Személyek:Tengerész Henrik, Bartolomeu Dias, Vasco da Cama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci,Hernán Cortés, Francisco Pizarro, Pedro de Alvarado, Atahualpa, II. Moctezuma, Ferdinanő Magellán, John Cabot, Giovanni da Verrazzano, Jacques Cartier, Henry Hudson, II. Fülöp

Fogalmak:selyemút, reconquista, karavella, faktorátus, indián, gyarmatosítás, konkvisztádor, maja,tordesillasi szerződés, zaragozai szerződés, privatér, korzár, terra incognita, északnyugati átjáró, Moszkvai Társaság, búrok, államcsőd, Ibériai Unió, export, import, kereskedel

mi mérleg, merkantilizmus, monopólium, részvénytársaság, Angol Kelet-indiai Társaság,,transzatlanti, rabszolga, ültetvény, infláció, árforradalom, világkereskedelem, urbanizáció, ,kapitalizmus, manufaktúra, árutőzsde, globális világ, musztáng .

Topográfia:Guineai-öböl, Jóreménység foka, Zanzibár, Goa, Makaó, Míil.ikLi, t Yb/er-s/.igeli-'k. Aragónia, Kasztília, Karib-szigetek, Kuba, Azték Birodalom, Inka Birodalom, Hilöp-'-zigeh'-k. por-tugál és spanyol gyarmatok, Németalföld, Québec, Jamestown, Virginia. New, t ngland. Szibéria, Antwerpen, Amszterdam, Brazília, a levantei kereskedelem útvonala, Hanzavárosok

ÁTTEKINTÉS

• Nyugat-Európa tengerparti országait a muszlim és velencei kereskedők monopolhelyzeteösztönözte alternatív kereskedelmi utak felfedezésére. A vállalkozásokat az uralkodók és akorszak kereskedelmi központjainak magánbefektetői finanszírozták.

• A XVI. századra az európai hajók a nyugat-afrikai és dél-ázsiai kereskedelemben játszott fontos szerepük mellett az újonnan felfedezett amerikai kontinens által lehetővé tetttranszatlanti útvonalak alkotta háromszögben is közlekedtek.

• Az európaiak megjelenése tragikus következményekkel járt a szolgasorba hajtott és járványok tizedelte amerikai őslakosok, illetve az afrikai államokból eladott rabszolgák számára.

• A felfedezéseknek köszönhetően átalakult az Ó- és Újvilág mezőgazdasága, ezzel a közvetlen politikai következmények mellett hosszú távú társadalmi-gazdasági átalakulások számá-

I 6 ra teremtve lehetőséget.


17/166

európai felfedezések és a gyarmatosítás első szakasza

A YA/ Q7Á7 ad első évtizedeire az Furópát Á7siávfil öw eköfőg^emrifYwtonságát addig szavatoló mongol utódállamok szétesése, az oszmán-török terjeszkedés, illetve Velence kerpskpdpl-mi monopóliuma a Földléxpedí înjá1vamoly a? nrppn áthajózásával akart egy~úi7nyugati 1


18/166

■̂■Cahnt. a franciáknak dolgozó Giovanni da Verrazzano és lacaues Cartier. vagy a németalföl-.,_ di Egvey"'lt Kplp,t-inrlhi Tnrrr-iír TV c^cÁg ^ecrhíTásáhól is hajózó Henry

Hudson megkezdték Észak-Amerika part-jaínak fplférképp7PKpi_.a xvti ar\ plpjérp a franc i ák Port Roval megalapításával Akádiában és Québecben, az angolok New England térségé- ~~

ben és lamestown (1607) megalapításával Virginiában terjeszkedtek a század végére kiszorítva a többi pnrópai hatalmat az atlanti partokról. Afrikában a [óreménység toka körül letelepe

dett búrok jelentették az egyetlen jelentős európai népességet. A tengeri gyarmatosítók mel-lett ércTemes megertlfTéni'Oroszország szaraztoiai terjeszkedését is: a cári birodalom Szibéria meghódításával a XVII. század végére elérte a Csendes-óceánt és Kína határait.

2, Az eur.ópai és a világgazdaság a XVI-XVII. században

Habár az európai tengeri utazások és a gyarmatosítás nem_voltak mentesek golitikai és vaJlájsijmotivációktól sem, az elsődleges mozgatórugójnegisigazdasági volt. Az Ázsiával és ameri:kai gyarmatokkal folytatott kereskedelemnek köszönhetően Spanyolország és Portugália iX V Ij

szazadban nagyhatalmi státusz! élveztek, de a hatalom gazdasági alapja rendkívül ingatag vojAfelfedezések tőkéjét eleve elsősorban genovai és firenzei befektetők biztosították, így_a kereskédelem nagyobb része magánvagyonokat gyaragíto^Pvz Ibériai-félszjget szegényes iparánaHefejlesztése elmaradt, elsősorban Németalföld közpomj^i, Antwerpen, majd Amszterdam ke-|reskedői és pénzemberei fölözték le az újvilági kereskedelem hasznát Az álfám részére vámöT


19/166

pában értékesnek számító mezőgazdasági termékekre (kakaó, gyapot, dohány, cukornád) cserélték. A rendszer igazi fénykorát a XVIII. században élte, miközben a szárazföldi spanyol gyarmatok inkább az amerikai őslakosság munkájának kihasználására építettek.

A XVI—XVII. század során Európa folyamatos, hosszú távú áremelkedéssel (infláció) küszködött, de ennek az ún. árforradalomnak vitatottak az okai. A kutatók egy része az Amerikábólbeáramló arany és ezüst okozta pénzbőséget tartja a legfontosabbnak, míg más történészek sze

rint a nemesfémek exportjának önmagában csekély hatása volt. Eszerint az áremelkedések mögött sokkal inkább állhatott a rohamosan növekvő és városiasodó (urbanizálódó) európai népesség által gerjesztett megnövekedett kereslet a mezőgazdasági termékekre. Egyéb magyarázatok számos európai és világgazdasági tényezőt is felvetnek a fellendülő hitelezés és váltók európai pénzforgalomra gyakorolt hatásától kezdve az európai nemesfémeket felvásárló kínai gazdaság ezüstigényével bezárólag. Bár az atlanti térség kivételével a politikai és technológiai akadályok miatt a helyi kereskedelmi és gazdasági rendszerek közti kapcsolat még nem volt szoros,a világkereskedelem alapjai már megszilárdultak a XVH. századra. Egyes szerzők ezért a kapitalizmus„kialakulását a felfedezésekhez kötik, mások azonban hangsúlyozzák,_hogy a korszakban.fellendülő manufaktúrák, árutőzsdék és kereskedelmi társaságok inkább tekinthetők az euró

pai belső fejlődés, nem az Újvilággal való kapcsolat okozta radikális változás eredményeinek.

3, Két világ találkozása: hosszú távú változások a mindennapi életlehetőségeiben ___ —

üabár az európai felfedezések és gyarmatosítások közvetlen és közvetett politikai és gazdasági k ö v e t. k P 7 m p n y p i .. s e ix ű e h e c s ü J ,p n d ő k . hosszú távú környezetbiológiai hatásai a l a p v e t ő e n for-

jnálták át az O- és I Ijyilág számos társadalmát..,,

Az első és valószínűleg legtragikusabb csere az addig ismeretlen pnrázsiai kórokozók megjelenése volt az ameril̂ rkontin^nsén7~Élsősorban a himlő szedte az áldozatait, ás bár a hódításelőttről származó5emografiai adatok hnan nehéz a pontos hatást felbecsülni, a spanyol össze -írások alapján csak a XVI. század második Teleben az indiánok 5U-dU%~-a~nák éléréTkoveteltéTa sűrűn lakott femlpteEpn ...ÁT nuKÓpii hpwnnrinrlássafps az attikai raEegyütt ez máig hatóan átformálta a kontinens etnikai arculatát.

Az európaiak számos olyan növényt meghonosítottak, amelyek az amerikai kontinens Ko- Jumbusz utáni történetében meghatározó szerepet játszottak. Az európai és afrikai népesség

gel együtt érkezett a cukornád, kávé, búza, rizs, cirok, illetve számos gyümölcs, többek között anarancs és a banán. Kiemelkedőbb volt az Amerikából Eurázsiába és Afrikába érkező növények

szerepe. A kukorica és aJuirgonya - bár élteried^ÍTa^Vnrsz5za(Tig'koHátomg!mlt^~úp^táplálékként alapvetően átformálták az Ovilág táplálkozását. Az olyan növények, minta kakaóbab, paprika, paradicsom, avagyadohányszmténmegtaJáTtájr^tasok nem korlátozódtak a gyarmatosító országokra, a globális világ előfutáraként a világ legtöbb részén me.gjelentpk_.A_kukorica ugyanúgy megváltoztatta Közép-Európa mezőgazdaságát,ahQfflLÍa^ aniókávan&gvütjt4-ag'afrikai partvidékét, is. a burgonya es a paprika~beépült mind azindiai, mind a magyar konyhába.

jóval pgynlrblúhh vnLta.nagy termetű állatok populációinak mozgása. Bár a pulyka hamarosan megjelent Európában is, az óvilági állatok behozatala Amerikába jóval jdetTtősebE"vo]t. ~

A teherhordó állatokat (az Anrlak-h47Íasított lámáin-kívíil) nem ismerő arriérikai lakosság életét' jnegváltoztai±a-a-s;7amár mpgjplpnpsp . míg a visszavadult lovak (musztángok) ménesei hátas-ként és málhásállatkén.tfnrmrlatmi ritottá,k Fsaal-Amprik? sílísáni töj ẑspinek életmódját. A szarvasmarha ón a juh bdTomUl'a-mimJ terjeszkedő európai eredetű lakosságmezőgazdasági életében meghatározó lett. — —— _ ---------— A 9


20/166

FORRÁSOK1, „llymód ugyanennek az évnek, azaz 1492nek május hava 12. napján, amely szombati napra esett, elindultam Granadából és Pálos nevű helyre mentem, amely tengeri kikötő, ahol is három, erre a célra fölötte alkalmas hajót szereltem fel. Ez év augusztusának harmadik napján, pénte-ken, napnyugta előtt egy félórával elhagytam e kikötőt, élelemmel és legénységgel jól ellátva, és

a Kanáriszigeteknek irányítottam hajóimat, amelyek Felségtek birtoka és a felülmondott óceán-ban fekszenek. Innen szándékoztam útnak indulni és mindaddig haladni, míg csak Indiába nem jutok, hogy ott a Felségtektől rámbízott üzenetet ama fejedelmeknek általadjam és ilymódon megbízatásomat teljesítsem."(Kolumbusz Kristóf útinaplója, 1492)

1, „Ezenközben dón Hernando Cortés kapitány egyre közeledett az embereivel. Amerre men-tek, a tlaxcalaiak megpróbáltak rávenni mindenkit, hogy csatlakozzék a spanyolokhoz, és ta-gadja meg Moctezumát és a méxicóiakat. Emlékeztették őket, mennyi sérelmet kellett tőlük el-szenvedniük, de most itt a nagy alkalom, mert dón Hernando Cortés kapitány megbünteti őket.

Ilyen és ehhez hasonló érvekkel sikerült mindenkit a spanyolok pártjára állítaniuk, úgyhogy dón Hernandes Cortés kapitány mögött végül felsorakozott az egész ország."(Juan de Tovar: Az újspanyolországi indiánok eredetéről szóló beszámoló, 7585 körül)

2, „Őfelsége az összes királyságából békeidőben évente ötmillió [dukátot] kap. (...) De több mint hatmilliót költ el, és ezt a többletet rendkívüli adókból fedezik. (...) A spanyol királynak több forrása van, hogy pénzhez jusson, mert királyságaiban többféle bánya, kiemelkedően fon-tos kereskedelmi központok, mint Antwerpen és Genova találhatóak; mert övé a rendkívül gaz-dag Flandria, az arannyal teli Indiák, de a francia király, még ha nincs is jól ellátva bányákkal,

még ha nincs is Indiája, jobban tudja beosztani a pénzét (...) és vállalkozásai harmadannyiba kerülnek (...)."(Velencei követjelentés II. Fülöp spanyol király birodalmáról, 1559)

2, „Mások fél mérő borral, egy inggel vagy valami más ajándékkal megvesztegettek néhány go-nosz bennszülöttet, hogy lopjanak indián árva gyerekeket, akiknek se apja, se anyja, vagy csal-

ják el őket, mintha vendégségbe hívnák; hozták is őket csapatostul a spanyolokhoz (...) azok megkötözték és hajóba vetették, vagy a szárazföldre hozva, bélyeg nélkül eladták őket rabszol-gának (...)(Bartolomé de Casas: Értekezés a rabszolgaságról, 1552)

3, „Az új kultúrnövény [burgonyaJ elterjedése nagyon lassú volt. De hát nem eze a szinte álta-lános szabály? A spanyolok már 1539ben megismerkedtek vele Peruban; sőt spanyol kereske-dők szárított burgonyával táplálták a potosíi bányákban dolgozó indiánokat, de az Ibérfélszige tet az új növény minden azonnali következmény nélkül járta be. Itáliában, amely (...) nála sűrűb-ben lakott, a burgonya hamarabb magára vonta az érdeklődést. (...) 1601ben Carolus Clusius adja első botanikai leírását akkor, amikorsaját tanúsága szerint már behatolt a németországi ker-tek többségébe."(Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XVXVIII. század. 1979.)


21/166

0 TÉMAKÖR: A VILÁGGAZDASÁG JELLEMZŐI A KÉT VILÁGHÁBORÚ között (USA, Németország, Szov jetunió )


1, Az első világháború legnagyobb győztese: az Amerikai Egyesült Államok2, A két háború közti időszak nagy kérdése: a német gazdasági potertciál3, Az erőltetett szovjet iparosítás eredményei és ára

LEXIKA>*

Kronológia:7979, 1921, 7922, 1923, 1924, 1928, 7929, 7933 ;v v g ;

L......... ................. ..............................

Személyek: 'Woodrow Wilson, Herbert Hoover, Franklin D. Roosevelt, John M. Keynes, Aristide Briand,

, Gustav Stresemann, Adolf Hitler; Vlagyimir lljics Lenin, Joszif Sztálin, Lev trockij : . : :*;■

Fogalmak:autarchia, protekcionizmus, agrárolló, Big .Business, fekete csütörtök, tőzsde,túlterme-lési válság, recesszió, vásárlóerő, munkaneH*i]liség, Új Irányvonal (New Deal), jóvátétel, teljesítési politika, infláció, aranyalapú valuta, Dawes-terv, hiperinfláció, Young-terv,Mitteleuropa, szovjet, hadikommunizmus, Új Gazdaságpolitika (NÉP), ktilák, kolleklivizá lás, kolhoz, szovho/, GULAG, tervgazdálkodás, totális diktatúra, Holodomor

Topográfia:Versailles, New York, Genova, Rapallo, Ruhr-vidék, Kronstadt

ÁTTEKINTÉS

• Míg a XIX. század a szabadversenyes kapitalizmus diadala volt, mind a nemzeti, mind a

nemzetközi gazdaság színterein, addig a XX. század első felében a protekcionista, helyenként önellátásra (autarchia) törekvő gazdasági berendezkedés vált uralkodóvá, amiben nagyszerepe volt az elhibázott párizsi békerendszernek.

• Amíg a világgazdasági válság (1929-1933) Európa több országában a demokratikus intézményrendszer meggyengülését (Franciaország) vagy teljes felszámolását (Németország)eredményezte, addig az USÁ-ban Roosevelt reformjai demokratikus mederben maradva kezelték a problémákat, mélyítették a társadalmi együttműködést.

• A versailles-i békeszerződéssel Németországot megalázták, de nem törték meg; gazdaságipotenciálja magában hordozta a jövőbeni újrafegyverkezés lehetőségét, amit a New Deallelegy időben zajló náci gazdasági programok kézzelfoghatóvá is tettek.

• A szovjet gazdaság bizonyos ágainak fejlődése látványos volt, de ezt óriási emberi áldozatokkal, torz gazdasági szerkezetet létrehozva érték el. A világháború előtti utolsó békeévekben a cári rendszer is jelentős gazdasági növekedést produkált kisebb áldozatokkal. A szov

jet eredmények értékelését erősen áthatja a politikai megközelítés.


22/166


23/166

-A

meggátolták a korábbi problémák újbóli jp|pnfkp7éspt A7 iparnak az állam által biztosított megrendeléseivel teremtett forrásokat (döntően nem termelő, infrastrukturális beruházások), ezáltal-a munkanélküliséget is csökkenteni tudták. A mezőgazdaság túltennében törtéhő~férmelésbeszüntetéssel segített. (HasonloárTa jelenlegi EU-s gyakorlathoz.)

Bár a I epfelsőbb Bíróság utóbb a New Ijeal több intézkedését is alkotmányellenesnek mnnsítptte~é?a7‘ hwpsnlt Államokat csak k.fríásorlik világháhnrúba való belépés emelte ki végleg

áT~eíhúzoHö réré~ssziöhór."Röosevelt történelmi érdeme volt, hogy a nehéz gazdasági és társa-dalmi helv7etet demokratikus eszközökkel volt képes kezelni. Az állami beavatkozaFTetpgcPr"1

_snltsága igazolást nyprt amit a modern közgazdaságtan is elfogadott, a New iJgat~pofítÍT


24/166

színtéren. Ebben a légkörben vált lehetővé, hogy a Charles Dawes amerikai bankár által 1924-re kidolgozott - Dawes-tervként elhíresült - tervezet értelmében Németország nagy összegűamerikai kölcsönt kapjon. így fizethette azt a jóvátételt, amiből az antant országok az USA-nakN/issza tudták fizetni sajat háborús kölcsöneiket. Az amerikai segítséggel sikerült a hiperinfláció sújtotta német valutát is konszolidálni, ami kedvező feltéteket teremtett Stresemann teljesíté-

__si„politikájához. Á jóvátétel kérdésének végiégés rendezésére 1929-ben, a Young-terv kereté

ben került sok melyben Németország vállalta, hogy a fennmaradó 114 milliárd márka jóvátételt 1988.-ig kifizeti. (A jóvátétel utolsó részletét Németország 2010 októberében törlesztette!)Az általános enyhülés időszakát az USA-ból begyűrűző gazdasági válság törte meg. Az export

ra termelő német gazdaságot különösen súlyosan érintette az amerikai piacok kiesése és a hitelezés felfüggesztése. A németek 1931 -re nem tudtáktovább fizetni a jóvátételt, amit az 1932-eslaus'acpe-i konferencia de facto jóvá is hagyott. A jóvátétel fizetésének nyílt felmondása Adolf Hitler kancellárra várt (1933). Hitler a Németországot különösen sújtó munkanélküliség (1933-ban közel 50%-os!) társadalmi hatásait kihasználva tudott meghatározó, politikai.szereplővé.válni,. ezérLhelyzete stabilizálása érdekében fő gazdasági feladatának a munkanélküliség leküzdését tekintette. Az amerikai állami intézkedésekhez hasonlóan Németországban is erőteljes inf

rastrukturális fejlesztések indultak be, ami jótékonyan hatott a munkanélküliség csökkentésére,de segítette a háborúra tórténŐ’félkeszülést is. A nyílt fegyverkezés a harmincas évék végére máregyenesen munkaerQhiányt-idézettelQ.a német iparban, amit csak külföldről érkező munkásokkal sikerült pótolni. Ez beleillett a még a múlt században gyökerező ún. Mitteleuropa szemléletbe, amely német vezetésű, egységes közép-európai gazdasági teret kívánt létrehozni.

3, Az erőltetett szovjet iparosítás ára és eredményei

1921-re a szovjetek ugyan megnyerték a polgárháborút, de a gazdaság a hadikommunizmus

évei miatt romokban hevert. Az elégedetlenséget jelezte a kommunista fellegvárnak-számítóKronstadtban kitört matrózlázadás^921*jelején. A7 ekkor illésen Y ^elérte az Uj Gazdaságpolitika^VfPAbévezetését. ami a termelés és ellátás.

'ben'a kommii.n.i.sta~dyekhez kepest visszatérést jelentett a kapitalista gazdasági formákhoz (aparasztok természetbeni adózása, szabadkereskedelem, magánvállalkozások, a külföldi tőke

és a nagyipar azonban továbh-ra is állami kézben maradt. így a cári időkhöz képest az ország csak korlátozottan volt részese-

* a viTaggazdaságnak, cserébe a világválság hatásairalsTevésbé volt érzékeny,^ Jjaaia49.24 eleji halálát követően az utódlási harcban Sztálin !


25/166

FORRÁSOK

1, „Meg vagyok győződve, hogy a háborús költségeknek Németországtól való követelése egyi-ke a legoktalanabb politikai cselekedeteknek, melyekért államférfiú valaha is felelős volt. Milyen más jövőnek nézett volna elébe Európa, ha akár Lloyd George, akár Wilson belátták volna, hogy a legkomolyabb problémák, melyekre figyelmüket fordítaniuk kellene, nem politikai vagy terüle-

ti, hanem pénzügyi és gazdasági kérdések és hogy a jövő veszélyei nem a határok és a hatalom, hanem az élelmiszer, a szén és a szállítás kérdésében rejlenek."(John Maynard Keynes: A béke gazdasági következményei. 7920.)

í, „A mi feladatunk jelenleg nem új erőforrások feltárása és felhasználása vagy több áru terme-lése. Hétköznapi, egyáltalán nem drámai munkára van szükség: a meglevő erőforrások és válla-latok felhasználásának biztosításáról, felesleges termékeink külső piacainak visszaszerzéséről, a nem kielégítő fogyasztás problémájának megoldásáról, a termelés és a fogyasztás összhangjának megvalósításáról, a javak és áruk igazságosabb elosztásáról, a meglevő gazdasági szervezetnek a nép szükségleteihez való idomításáról."

(Roosevelt választási beszédéből, 1932)

2, „1. cikk. A két kormány egyetért abban, hogy a Német Birodalom és az Oroszországi Szovjet Fö-deratív Szocialista Köztársaság között fennálló, a Németország és Oroszország közötti hadiállapot idejéből származó kérdésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket a következő alapon fogják rendezni: a) A Német Birodalom és az OSZFSZK kölcsönösen lemondanak a háborús kiadásaiknak, vala-mint a háborús károknak, azaz azoknak a károknak a megtérítéséről, amelyeket maguk és ál-lampolgáraik háború által érintett területeken katonai intézkedések következtében, ideértve az ellenséges országokban végrehajtott összes rekvirálásokat is, elszenvedtek. Ugyanígy lemond

mindkét fél azoknak a polgári károknak a megtérítéséről, amelyeket az egyik fél állampolgárai-nak a másik fél úgynevezett kivételes háborús törvényei vagy az állami szervek kényszerintézke-dései okoztak.(Rapallói szerződés, 1922)

2, „E tervben olyan utasításokat dolgoztak ki, amelyek rugalmas alkalmazkodással kezdettől fog-va arra irányulnak, hogy a termelékenység legmagasabb fokát biztosítsák, ami Németország fo-lyamatos és növekvő produkálásával összeegyeztethető. Hogyha egyszer Németországban hely reállnak a rendes gazdasági körülmények és a rendes termelékenység, meggyőződhetünk arról, hogy a legnagyobb mértékben reményteljes becslések a jövőben elérhetőként megcsillanó ösz

szegek tekintetében mindenképpen beigazolódnak. Azonban a felépülés nélkül azok a jóvátéte li fizetések, amelyeket el lehetne érni, csekély értékűek lennének ahhoz, hogy a hitelező nemze-tek sürgős szükségleteit kielégítsék."(Dawesterv, 1924)

3, „Az Urálból gazdasági megfigyelések óriási készletével tértem vissza, melyek egyetlen általá-nos konklúzióban voltak egyszerűsíthetők: le kell mondani a hadikommunizmusról. A gyakorlati munka révén teljesen világos lett számomra, hogy a hadikommunizmus módszerei, amelyeket a polgárháborús körülmények összessége kényszerített ránk, kimerültek, és hogy a gazdaság talp-

ra állítása érdekében, bármi áron is, de vissza kell vezeti az egyéni érdekeltséget, azaz kisebbna gyobb mértékben vissza kell állítani a belső piacot. (...) 1920 elején Lenin határozottan szembe-szállt a fenti javaslattal. A Központi Bizottság 11 szavazattal 4 ellenében el is utasította. A dolgok további menete nyilvánvalóvá tette, hogy a testület döntése elhibázott volt."(Lev Davidovics Trockij: Életem. 1930.)


26/166

H l 2 6

/ ••

4. TÉMAKOR: M ag yarország gazdasága a XX. században(Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság,

A Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

LEHETSÉGES TÉTELCÍMEK:1, Alkalmazkodási kísérletek a trianoni béke teremtette közép-európai gazdasági térhez2, Magyarország szovjetizálásának gazdasági háttere3, Átmenet az államszocialista gazdaságból a változó kapitalizmusba

LEXIKA

Kronológia:7920. június 4., 19211931, 1924, 1932-1936, 1947. február 10., 1949, 1950-1954,1953, 1987, 1990

Személyek:Horthy Miklós, Bethlen István, Károlyi Gyula, Gömbös Gyula, Nagy Imre, Gerő Ernő,Rákosi Mátyás, Antall József

Fogalmak:szerkezetváltás, védvámrendszer, konszolidáció, jóvátétel, inflációs politika, népszövetségikölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, boletta-rendszer, egyoldalú függőség, népi demokrácia, KGST, forint, Országos Tervhivatal, államosítás, első ötéves terv, sztahanovista, jegy

rendszer, békekölcsön, földosztás, termelőszövetkezetek, kuíáklísta, beszolgáltatás, interná-lás, pártállam, Nemzetközi Valutalap, kettős függőség, többszintű bankrendszer, privatizá-ció, kárpótlási jegy szociális piacgazdaság, foglalkoztatottság, államadósság

Topográfia:trianoni Magyarország, Németország, Dunaújváros (Sztálinváros), Diósgyőr, Szovjetúnió

Át t ek in t és

• A trianoni béke teremtette új feltételekhez történő gazdasági alkalmazkodás Bethlen István sa

játosan liberális-konzervatív politikája következtében sikeres volt.• A bethleni politika a harmincas évek megváltozott politikai klímájában sokakat már nem

elégített ki, így a radikálisabb megoldásokat kínáló, új politikai stílust meghonosító GömbösGyula jutott a világválság nyomán kormányzati lehetőséghez.

• A szovjet megszállás alá került Magyarország az újjáépítés első öt évében elérte, és kismértékben meg is haladta a háború előtti mutatókat, de a fejlődés belső feltételei az ötvenes évekrekifulladtak, amit a kommunista gazdaságirányítás hibái tovább súlyosbítottak. A mezőgazdaságterületén állandósult a válság. A kiigazítás Nagy Imre első miniszterelnöki fellépésétől datálható.

• A nyolcvanas évek végétől induló gazdasági rendszerváltozás a társadalom számára hosszúra és fájdalmasra nyúlt. A piacgazdaságba való visszatérés anomáliái a politikai elitet hitelte-

lenítették, a vágyott szociális piacgazdaságnak csak egy sajátosan eltorzult kelet-közép-eu-rópai formája alakult ki egyre növekvő társadalmi különbségekkel.


27/166

/

1.Alkalmazkodási kísérletek a trianoni békegazdasági temezj

..

^trianoni békesze rződgfy bé ked i ktátu.̂ unTus^ lte azdasági életre gyakorolt tragikusf»á!■7,6 millió fő), másfeíőTaz évszázados természetes gazdaságiJ^iSCílajQjc

eredJA. XX. századra a politikai, vallasi. etnikai megfontolások mellett ,_______ _ . a gazdasági érvek-is hangsúlypssá váltak a békék megalkotásakor, ami a Magyarországot sújtó-békediktátum, esetében különösen jól megfigyelhető volt a vasútvonalak, szénmedencék, iparyidé|

’^ gyg g jggeko iJP^ BR SfS^ '^^ e it háborús veszteként nem csak pd| litikai. de gazdasági szempontb^rer^yeimen kívül hagyták. Míg a nyersanyagforrások jó résalkülföldre került,addig az. azokra épülő ipari^kapacitásokewr^^^ü^árokon belül maradj

Az uj helyzethez alkalmazkodva az iparnak Iényeges|®w^^p3 ^^pk. llett végrehajtania.Bizonyos szektorok a piacuk eltűnésével vagy beszűkülésével visszafejlődtek (pl. a malomipari65 miÍJió-mázsásLkapacitasa a 20-30 millió tonnás gabonahozamhoz). Az uj országterület erő

forrásainak leginkább kedvező könnyűipar jelentős fejlődésen és kapacitásbővülésen ment át.Azezen a téren húzóágazatnak számító textilipar a háború előtti időszakhoz képest több mintnégyszeres növekedést ért el. A harmadik ipari forradalom ágazatai, például az elektromos ipar(Tungsram, Orion) vagy a fejlett vegyészet, gyógyszerészet (Richter) nemcsak hazai, hanem anemzetközi színtéren is versenyképesnek számítottak. A mezőgazdaságban a külföldi gabonakereslet miatt nem ment végbe jelentős szerkezetváltás, továbbra is külterjes (alacsony munka-és tőkeráfordítás).termelés jellemezte. Az ország az új környezethez - a szomszédos államokhoz hasonlóan védvámrendszerrel alkalmazkodott, ami elsősorban az iparnak kedvezettM

A húszas években átlagos évi 5%-os GDP-növekedés és a térségünkben imponáló 450 $-osegy főre eső nemzeti jövedelem (csak.Ausztriában és Csehszlovákiában volt magasabb) eiéré-

séheaj|gyfájdalmas konszolidációs időszak vezetett, ami a korszak legjelentősebb miniszterel--nokéhez, gr


28/166

31 pengő, 1931: 12 pengd, 1933: 7 pengő). A termelők tartalékok híján hamar eladósodtak,sok főlSárverésre került sor, amin a kormány a mezőgazdasági termékek ártámogatásával, azún. boletta-rendszerrel próbált segíteni. Az .államháztartás a gazdaság visszaesése miatt ne-

JRézJaelyzetbe került, és már 19.3.Q|^t'ÍLSákukádo5v® jutott hitelekhez.'A bankrendszerbe atérség legjelentősebb hitelintézete,if'toécsi CreditarSítíft 1931-es csődjével gyűrűzött be a vál-

_ sag. A népszerűtlen megszorító intézkedések meghozatalát Bethlen nem vállalta, így az Horthy Miklós kormányzó bizalmasára-, gróf Károlyi Gyula (1931-1932) miniszterelnökre várt.Károlyi csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, a szociális kiadásokul és a nyugdíjakat,

„.de o maga is elöl járt a takarékoskodásban (pi. autó helyett gya|og járta Sánd.o.r-palotából a Par-tamentbeX A gazdasági növekedést azonban nem-tudíaiftindítani, így a válságból való kilába-

* H s utódjához. Gömbös Gyula (1932-1936) minisztereínöfchöz kotodiLGömbös a válság által leginkább sújtott mezőgazdaságon államilag támogatott _adósság-át-

'Stemezéssel éskülönCozQ gazdavédáîí intézkedésekkel segített Politikájának kedvezett a ja-yvgfé nemzetközi környezet, de a gazclusági fellendülési külpolitikai eszközökkel is segítette,

amikor a magyar agrárexportnak.új felvevőpiacokat taláJt Olaszországban, Ausztriában és Né

metországban. A revíziót támogató tudatos külpolitikai orientáció egybeesőit u magyar gazdaság érdekeivel, de, magában hordozta az egyoldalú függőség veszélyét is. Míg az 1920-asévekben a magyar külkereskedelmi rangsorban Németország csak a harmadik helyet foglalta elAusztria és Csehszlovákia mögött, útidig 1934 re stabilan első szereplővé lépett elő, és a harmincas évek második felére a német tőke is meghatározó tényezővé vált hazánkban. ^

2, Magyarország szovjetizálásának gazdasági háttere

Magyarország a szövetségesek másqdLk-\4Uágbáb.Qrús stratégiai megállapodásai következtében

nem kerülhette el a szométSeSzáílást. a szovjet politikai, gazdasági, társadalmi rendszer átvé-teíe32gnBan nem volt e[eve elrendelve., Sztálin .1945-7 947 között a közép-kelet-európai térségben ún. népTBemokráciakat hívott életre, amelyekben a kommunisták domináns, de nemeêHuIT 'polltik^^l^ lók voltalcjA nyugati hatalmakkal megromló viszony miatt azonban

~1Î':vS^rcSztálin feladta korábbi elképzelését, és .a,térség országaiból 1948-ajrumfenhola szovjet modelffíe^^óTösanlfflzoSó.'Mösgkvából közvetlenül irányított csad£sJbl©kkot,ala- icítertTKT. A ..békcM.ílx >r" országait gazdasági, téxen a l̂ GW-^KölcsQnös Gazdasági Segítség Taná-

~"Csai7't949) fogta össze,, a lényeges döntéseket azonban -akommunista pártok informális érint- T


29/166

Az ország újjáépítése 1949-re nagyjából befejeződött, az ipar a háború előtti termelési szintet kevéssel meghaladta, míg a mezőgazdaság elmaradt ettől. Az új gazdaságpolitikai szakasztaz első ötéves terv (1950-1954) fémjelzi. A Szovjetunió háborús felkészülésének megfelelőenMagyarországon is a nehézipar erőltetettiejLesztése került előtérbe, a könnyű- és élelmiszer-ipar, valamint a mezőgazdaság rovására. A párizsi békeszerződéssel ellentétes hadseregfejlesztés a GDP 20-25%-át emésztette fel. A megalomán beruházások (Dunaújváros, Diósgyőr) kö

vetkeztében több mint 50%-kal gyarapodott az ipari keresők száma, viszont a termelékenységalig nőtt, ami az erőforrásokkal való pazarló bánásmódot mutatja. Az élmunkás (sztahanovista) mozgalom látszateredményei mögött rengeteg selejtes termék előállítása állt, ugyanis a tervekcsak mennyiségi és nem minőségi mutatókat írtak elő. Az életszínvonal meredek esését a jegyrendszer 1951-es újbóli bevezetése jelzi. A reálbérek 13%-kal maradtak el az 1938-as szinttől, ezenfelül még békekölcsönök jegyzésére is kötelezték a lakosságot. Eközben a kommunisták pozíeiószerzésének következtében az adminisztratív foglalkoztatottak száma a háború előtti szint több mint háromszorosára nőtt.

Még nagyobb problémák adódtak a mezőgazdaságban. Az 1945-ös földosztás után a parasztod nem "kívántak földjüktőr megválni, Rákosi Mátyás viszont szovjet példára 1948-banmeghirdette a termelőszövetkezetek létesítésének {koüt'kíivi/Ál,U) programját. A parasztságmegtörésére a Belügyminisztériumban kuláklistákat állítottak össze (ezen nemcsak módos, deniég töidnélküli parasztok is szerepellek!;, sokszoros adóval és internálással sújtották a beszolgáltatást megtagadókat. A begyűjtési miniszter a kollektivizálást korábban.ellenző Nagy Imre lett (1952). A pártállam terveinek megfelelően a mezőgazdaságból tömegesen-áramlott át amunkaerő az iparba, az agrártermelés eredményei azonban siralmasak voltak.

Nem az Ötéves terv kudarca, hanem Sztálin halála (1953) okozta Rákosi helyzetének megrendülését A Moszkvába rendelt magyar vezetés kényszeredett önkritikát gyakorolt, és NagyImre 1953. júliusi miniszterelnöki kinevezésével megkezdődött a kiigazítás.

3, Átmenet az államszocialista gazdaságból a változó kapitalizmusba

V olajárrobbanások (1973, 1979) után átrendeződő világgazdaságban a nemzetközi cserearányok Magyarországnak nem kedveztek, a pártállami vezetés azonban nem kívánt reformokat,így az ország á nyolcvanas évekre súlyosan eladósodott. A fizetésképtelenséget 1982-ben csaka Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) történő csatlakozással kerülte el. Ekkortól számítjuk, az ún.kettős függőség állapotát, ugyanis a szovjet politikai befolyás .mellett a nyugati gazdasági befolyás vált meghatározóvá, mivel a Szovjetúnió nem tudta tovább finanszírozni szövetségeseit..

A politikái rendszerváltás/rendszerváltoztatás (1989-1990) folyamatát megelőzték a gazdasági életben lezajlott változások. 1987-ben visszaállították a többszintű bankrendszert (jegybank, kereskedelmi bankok) és.elfogadták a gazdasági társaságokról szóló törvényt, ami megteremtette a magánosítás iprivatizáció; lehetőségét. A gazdasági rendszerváltás tehát demokratikus kontroll nélkül, az állampárt felügyeletével kezdődött. A privatizáció az Antall- (1990-94),Boros- (1993-1994) és Horn-kormányok (1994-1998) alatt is folytatódott, az állami vagyondrasztikusan lecsökkent. A magánosítás a nyolcvanas években nagyrészt már veszteségesenműködő termelőszövetkezeteket is felbomlasztotta, a tulajdonuktól korábban jogtalanul megfosztottak pedig kárpótlási jegyeket (speciális állami értékpapír) kaptak.

Antall József miniszterelnök német mintára az állam által kiegyensúlyozott szociális piac- gazdaságot kívánt kiépíteni, a gazdasági átmenet azonban a politikai változásoknál több időtvett igénybe, és a társadalomtól a vártnál nagyobb áldozatokat követelt. A KGST 1991 -es megszűnésével külkereskedelmünk iránya. (Európai Közösség) és termékszerkezete is megváltozott,ami rövid távon gazdasági visszaesést (a mélypont 1993-ban volt) és nagyarányú munkanélküli


30/166

séget (1993:12%) eredményezett. Mivel a térségben Magyarország nyitotta meg leghamarabba piacait a nyugati tőke előtt, ezért az ország tőkevonzó képessége magas volt, így a hazai iparleépülése mellett sok beruházás valósult meg. Ez alapot adott a kilencvenes évek második felérjekgazdásági felemelkedéséhez, de nem oldotta meg a foglalkoztatottság európai összehasonlításban is kiugróan -alacsony (60% alatti) szintjét. „A hatalmas államadósságot (1993-bantetőzött.a GDP 90,7 Vám az ezredfordulóra sikerült kezelhető méretűvé mérsékelni (2001:

52,7 %), de a 2000-es években újra drasztikus növekedésnek indult (2010: 81,8 %)."

FORRÁSOK

7, „Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad és népességének majd-nem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltétele megvonassék. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határa-itól, meg lenne fosztva szén, érc és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen kö-zépső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és esz-

közétől ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és különös hely-zet előtt állva kérdezzük, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különös szigorúságot Magyarországgal szemben?"(gróf Apponyi Albert 1920. január 16i beszéde a párizsi békekonferencián)

1, „34. A magántulajdon és a kapitalizmus.Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenn-tartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni." (Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve, 1932)

2, „Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. A


31/166


32/166

magyarországi városfejlődés kezdetei__ i

Nyugat-európai értelemben vett városok a XI-XII. századi Magvaro^ápterületág^kétve fordulla k elÜTVái usias jellegű települések ugyan mát iiTéĝ J^jatek^-d^ézeLLellemzően az igazgatásicentrumok szerepét látták el. Püspöki székhelyek, várispánsági ás vármegyei központok tartoztakebbe a kategóriába. Környezetükben élénkebb kereskedelmi és kézműves tevékenység bonta-i/n7ntt ki'Hpminrlp? plp|ntp csak másodlagósTeTentőséggel bírt. Változást az elsősorban vallonT-f̂lamand. német és itáliai telepesek (ftospesekTmegjelenése okozott. NekikTös7?^hetőenra Ĉrí^század végére, de legkésőbb a XIII. század elejére megjelentek a funkcionális értelemberuietLvarosok, melyekben már a kereskedelem és a kézműipar volt meghatározó. A hospeseFtették

'a magyarországi városfejlődés élenjáróivá Esztergomot és Fehérvárt. Az itt letelepedő latinok(vallonok és itaTiaiakJ' üj telepulesrészeket hoztak létre,'Tiváítságokat (privilégiumok) kaptak az

jTratterfí^tól. Ki7tT7s7[oLLák a kapcsolatot Európa fontos kereskedővárosaival, miközben jogaik akésőbbi városi kiváltságlevelek mintájává váltak. A fehérvári latinok privilégiuma, az ún. fehérvári jog például a XIII. századi városalapítások egyik leggyakoribb hivatkozási alapjaként szol

gait, !-ehervar"pédig anyavárosi minőségében az érintett városok tellebbezési fórumává"vált.‘~~~TV4regépkoi'i varosrejlódesnek IVL bela (i23si^/u) tudatos varospolitikáia úiabblendüle-

tergdottTMáratatárjárás előtt. ~T237-ben megújította a fehérvári polgárok kiváltságait, amivel^ a ljuszOSsután számos újonnan alapított vagy épp jelentőssé vált települést is megajándéko-‘̂ o tLA fa llal körülvett városoiTszámát azért igyekezett gyarapítani, mert a tatárok ismétgij_ta^

madásától tartva, a sikeres vprlpkp7és Iphptn&égp îrtahpnnnk Fnnek köszonliette megszüle-•-tésél^üHá^árosaisrA pesti német hospesek feltehetőep már II AnHrás7T205̂ 72.-i.̂ ) icfpján

megkapták a tenervari polgárok jogait, amit 1244-ben IV. Béla is megerősített. 1247-ben - egyújabb tatár invázió hírére - megkezdődött a budai vár építése, a hova’a pesti polgamkjplpntősrésze átköltözött. Az áttelepülők magukkal vihették korábban megszerzett kiváltságaikat, így a

"Tehérvári jogon alapuló pesti privilégiumok váltak a később rendkívül meghatározó ún. budai jogforrásává. ! ~ ' ~ “ “IV Béla várostámogató örökségét több-kevesebb lelkesedéssel Árpád-házi utódai is ápolták.

Míg a nyugati uralkodók az önmagukban is erős, alulról szerveződő gazdaságTT


33/166

magyar városhálózat csomópontjai. Az ország centrumán kívül, a német területekre irányulóészaknyugati, a Lengyelország felé vezető északi, valamint a Délkelet-Erdélyen keresztül a Balkánra és „a Fekete-tengerhez tartó kereskedelmi útvonalak jelentették a városhálózat fő ütőereit. Emiatt a távolsági kereskedelem elsőbbséget élvezett a városok gazdasági életében akézműiparral szemben, ennek következményeként a magyar céhfejlődés színvonala meg semközelítette a nyugat-európait. A kétfajta tevékenység mögött alkalmanként nyelvi különbsé

gek is meghúzódtak, távolsági kereskedelemmel ugyanis zömmel a délnémet vagy' észak-itáliai származású előkelők {patríciusok) foglalkoztak, míg a kézműves középpolgárok egy jelentős része magyar volt. Rajtuk kívül a napszámból élő városi nincstelenek és a kolduló rendek tagjai képezték a tipikus városi lakosságot. Lélekszámúkat tekintve 2-12 ezer közötti, európai mércével nézve kis és közepes méretű városok jellemezték a középkori Magyarországot.

jogaik ugyan nem voltak egységesek, de jellemzően ugyanazokat a kiváltságokat kapták,csak eltérő tartalommal. Városi önkormányzatuk biztosítékaként kikerültek mindenféle földesúri vagy ispáni joghatóság alól. Szabadon választhatták bírájukat (ritkábban polgármesterüket) és a városi tanácsot alkotó - általában - 12 esküdtet. Egy összegben adózhattak a királynak, a városhoz tartozó területeken kollektív földesúri jogosítványokat gyakorolhattak, maguk

választhatták plébánosukat, polgáraik szabadon végrendelkezhettek, s idővel a legmagasabbtörvénykezési kiváltság, a pallosjog is az önigazgatásuk részévé vált. Gazdasági, kereskedelmitekintetben a heti vagy éves vásárok tartása, az országon belüli vámmentesség, az árumegállító jog és az útkényszer képezték a városi státus leglényegesebb alkotóelemeit.

A középkori magyar városok történetében kitüntetett hely illeti meg Luxemburgi Zsigmondi (1387-1437) uralkodását. A városokkal folytatott 1405-ös találkozója eredményeként egysé-.ges mértékrendszer bevezetésére tett kísérletet, visszavonta Buda magyarországi városokkalszemben is érvényes árumegállító jogát, biztosította a városok belföldi vámmentességét a királyi vámhelyeknél és pallosjoggal ruházta fel őket. Várospolitikájának eredményeihez nem fér

het kétség, de annak árnyoldalát mutatja a 13 szepességi város elzálogosítása a lengyel király-naL,Zsigmond után nem sokkal már az országgyűléseken is megjelentek a városok küldöttei.A politikai részvétel lehetősége azonban nem hozta lázba a városokat. Aktivitásuk Hunyadi Mátyás (1458-1490) uralkodása alatt sem lett feltűnőbb, mert egyfelől nehezen láttak túl sajátfalaikon, másrészt a király sem ösztökélte őket a közös érdekérvényesítés irányába.

Ha egységes renddé szerveződésük nem is teljesedett ki, a jelentősebb városcsoportok körvonalai a XV század közepére jól behatárolhatóvá váltak. Ekkorra a tárnokmester ítélőszékemár csak „a hét szabad királyi város" esetében jelentett fellebbviteli fórumot. A kiváltságostárnoki városok közé Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Buda, Kassa, Eperjes, Bártfa és később Pest tartozott. Rangban rögtön utánuk következtek a személynöki városok, melyek a

személynöki székhez fordulhattak jogorvoslatért (például: Esztergom, Fehérvár, Győr, Zágráb,Kolozsvár). Mellettük az erdélyi szász városok (elsősorban: Nagyszeben, Brassó) és a bányavárosok (többek között: Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya) képezték még a királyivárosok legjelentősebb közösségeit.

A XV századi magyarországi városfejlődés másik útját a sajátos közép-kelet-európai jelenségnek tekinthető mezővárosok (oppidum) képezték. Jelentőségüket mutatja, hogy az országlakosságának hozzávetőlegesen egyhetede élt mezővárosokban. Ezek a földesúri joghatóságalá tartozó, nem kerített, bizonyos kiváltságokkal rendelkező (részleges vámmentesség, egyösz-szegű adózás, vásártartási jog) települések az ekkoriban fellendülő marhakereskedelemnek köszönhették anyagi gyarapodásukat. Felemelkedő falvak és lesüllyedő hajdani városok egyaránt

közéjük tartozhattak.


34/166


35/166

Q5pTEMAKOR: D em ográfia i vá ltozás okM a g y a ro r sz á g o n a XVIII. SZÁZADBAN


1, A török kori pusztulás demográfiai mérlege európai összehasonlításban2, Az újjáépítés emberi erőforrásai és az etnikai arányok változása

LEXIKA

Kronológia:1683-1699, 17031711, 1711-1740, 17401780, 17801790, 1787

Személyek:III. Károly, Mária Terézia, II. József, Károlyi Sándor

Fogalmak:népszámlálás, történeti demográfia, relatív népességnövekedés, hódoltság, népsűrűség,pestisjárvány, vesztegzár, természetes szaporodás, migráció, születésszám, halandóság, belső vándorlás, bevándorlás/áttelepülés, szervezett betelepítés, madéíalvi veszedelem, ruszin,rác, sváb, toborzó, adómentesség, etnikai-nyelvi határ, nyelvsziget

Topográfia:Magyar Királyság, Horvátország, Erdély, Határőrvidék, Bánság, Habsburg Birodalom

ÁTTEKINTÉS

• A XVIII. század a megelőző és az azt követő korokhoz képest csendes, kevéssé látványos új jáépítési munkával telt, amiben az udvar és a rendek szorosan együttműködtek.

• A háborús idők okozta népességfogyás területileg kirívóan egyenlőtlen demográfiai helyzetet eredményezett az országban, amit a belső vándorlás, a spontán bevándorlás és a szerve

zett betelepítések a század végére nagyjából kiegyenlítettek.• Ugyan az etnikai viszonyok változására csak másodlagos forrásokból következtethetünk, deezekből is megállapítható, hogy a magyarság már a felszabadító háborúk lezárultával (1699)kisebbségbe került saját hazájában, amit a század népességmozgásai és demográfiai trend

jei csak tovább fokoztak.• Az etnikai arányoknak a magyarság számára kedvezőtlen eltolódása a nemzeti ébredések

XIX. századi időszakában kap majd kiemelt jelentőséget. A Kárpát-medencében betöltöttmagyarj^zető szerep hanyatlása a kora újkori népességváltozások egyenes következménye.


36/166

A török kori pusztulás demográfiai mérlege európai összehasonlításban

Magyarország ..kom újkori ÍXVI-XVIII. század) történetének vitatott kérdései közé tartozik a népesedési viszonyokban bekövetkezett változások rnéretei'neir^rTgngérTciaTtTaTrpOTtos meg-

‘"Tiatá'rozása. Mivelazelső megbízható népszámlálás_1787-ben volt, ezért a korábbi adatokracsak jB ásodlages fonásokból (adóíisták, részösszeírások, települési adatok, anyakönwek) kö-

vetkeztethelünL_A népesedés kérdPSp'vpl foglaliÖT?o35BEpnpti demográfia a korábbi magasabb becslések után, mára a kiindulópantaak-tekintett XVI. század eleji lakosságszámot 3,5millió.fóüELteszi-aJöiök felszabadító háborúkat követő XVIII. század eleji állapotokaTpecTíg 4millió fő körül becsülj..Az abszolút számok mellett aIjüsztüTaTT^r^ mígkorábban a török pusztítást nagyobbnak gondolták,_addigjmára az 1500 és 1700 közötti idő- szaKBan relatív népességnövekedéssel számolnak. Hangsúlyozottan relatív ez.a növekedés,hTTTgyelernbe vess7ÍiRf Hőgv'ezalatt, a két évszázaTTálátTFiirópa lakossága átlagosan 60%-kalnövekedett, míg MagvatoFszágé maximum 15%-]


37/166

bécsi udvar és kormányszervek (Udvari Kamara, Udvari Haditanács) szoros érdekközösségbenegyetértettek és együttműködtek.

A természetes-szaporodást segítette, hogy a korszakban egy házasságra átlagosan több minttíz-élve-születés jutott, amit a korai és általános házasságkötés tett lehetővé. A nők átlagosan 20,a férfiak 22 éves korukban házasodtak először, ezek a számok jóval alacsonyabbak voltak az akkori nyugat-európai értékeknél. A jelentős születésszámot azonban magas halandóság kísér

te: az elhunytak kétharmada 15 évesnél fiatalabb volt. Az országos összeírásokból az is látható,hogy a korábbi évtizedek jelentős népességnövekedése után a század végére megnövekedett ahalandóság, ami az ekkor újra megjelenő jelentősebb éhínségeknek is betudható.

A természetes szaporodáson túl eleinte a belső vándorlás jelentett segítséget a munkaerőhiányban szenvedő földbirtokosoknak. (Ha országhatáron kívülről érkezett a népesség - pl. Moldvából,Havasalföldről -, akkor nem vándorlásról, hanem bevándorlásról/áttelepülésről beszélünk.) Az önkéntes vándorlókat, áttelepülőket vonzotta a szabad földek bősége és az alacsonyabb földesúri terhek. A hegyvidékek felől megindult az állandó népességáramlás az Alföld felé, amiben a magyarokmellett a szlovákok, románok és ruszinok vettek részt Sajátos esetet képeznek a madéfalvi veszedelem Í1764) után Moldvába vándorló székelyek, akik az Árpád-kor óta ott élő csángókkal együtta XX: századig az egyetlen nagy létszámú Kárpát-medencén kívül élő magyar közösséget alkották.

A belső migráció azonban önmagában nem volt elegendő a munkaerőigény kielégítésére,ezért mind az udvar, mind a birtokosok szervezett betelepítési akciókat is támogattak. Elsőneka felszabadító háborúk során balkáni otthonukból elűzött szerbek (rácok) kaptak Bécstől központi segítséget nagy létszámú letelepülésre a déli Határőrvidéken és a Duna menti településeken (Szentendre, Buda, Pest, Ráckeve), az ortodox egyház már-már politikai szereppel bírónagyfokú autonómiája mellett (1690).

A XVI11. század.folyamán mintegy 400 ezer német (sváb) érkezett a Német-Római Birodalom nyugati és déli vidékeiről. Letelepülési területeik a Pilis-hegység, Buda és Pest környéke,

Szatmár, Baranya, Tolna, valamint a töröktől 1718-ban visszafoglalt Temesköz (Bánság). Míg III.Károly uralkodása idején (1711-1740) többnyire csak felhívásokat küldtek a német tartományokba és sok akció az előkészítetlenség miatt a helyszínen kudarcba fulladt, addig Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) már toborzókat alkalmazott és a betelepülőket előkészített földek, sokszor kész házak várták. A korabeli források kiemelik a földművelésben jártasnémet parasztok szorgalmát, amit az udvar és a földesurak többéves adómentességgel honoráltak, Az 1723-as országgyűlés a betelepülő parasztoknak 6, a kézműveseknek 15 év adómentességet engedélyezett. A birtokosok telepítési akciói közül kiemelkedik gróf Károlyi Sándor szatmári telepítése.

A magyarlakta alföldi területeket érintő háborús pusztításoknak és az országba áramló nagy

arányú idegen etnikumnak köszönhetően a magyarság története folyamán először relatív kisebbségbe került saját hazájában. Ugyan a XIX. század előttről pontos nyelvi-etnikai adatokkal nemrendelkezünk (a korabeli összeírások ezt nem tartották fontos szempontnak), de a településnevek, anyakönyvek alapján következtethetünk. Míg a XVI. század elején a Kárpát-medence lakosságának 80%-át tartják magyarnak, addig a felszabadító háborúk után 46%-át, a század végérepedjg már csak 40%-át Ezzel a relatív súlyával a magyar etnikum még mindig a legnépesebb (4millió) yoil az országban, de mellette még három nagy - milliós - etnikum élt: román (1,5 millió), szlovák (1,2 millió) és német (1,1 millió), valamint jelentős horvát (0,8 millió) és szerb {QJ> millió),csoport. A megnövekedett arányú nem magyar etnikum megjelenése az etnikai-nyelvi. határok eltolódásával is járt: a Felvidéken mintegy 30 kilométerrel tolódott délre a szlovák

nyelvhatár, a magyar nyelvterületen pedig jelentős német és szlovák nyelvszigetek jelentkeztek. Erdélyben a románság már a XVIII. században előbb relatív, majd abszolút többségbe került.....Az ország etnikai viszonyainak gyökeres változása majd csak a XIX. századtól, a nemzeti éb

redés korától okoz komoly politikai problémát, de addigra a kialakult új helyzet már visszafordíthatatlanná vált.


38/166

FORRÁSOK1, „E róna oly sík, mintha ki volna kövezve, és ami fő, szerfölött termékeny, azonban nagyobb részt puszta, elhagyott és műveletlen (...) Nincs a világon szomorúbb, mint Magyarországon utazni, kivált, ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett, és ma ily nagy területen embert is alig látni."

(Lady Mary Wortley Montagu, a konstantinápolyi angol követ feleségének levele, 1717)

1, „Azon század történetének megírásához fogunk, melyet történetírásunk hagyománya és köz-véleményünk egyaránt az elernyedés, a hanyatlás korának szoktak tekinteni. Szemben a meg-előző nemzedékek véres, daczos küzdelmeivel, szemben a következő emberöltőnek szellemi és anyagi erőfeszítésével, könnyű volt a szatmári béke és Széchenyi kora közt lefolyó századra rá-sütni a tehetetlenségnek, puhaságnak, a nemzet nagy eszmei javairól való lemondásnak bélye-gét. Kutatásunk egészen más Ítéletre vezetett. A XVIXVII. századok folytonos nagy izgalmai, a vallásos és közjogi harczok lázas hevülése szinte nem engedték észrevenni azt, minő nagy vesz-teséget szenvedett e nemzet a török, a német és nem legkevésbbé saját maga által. (...) Ellentét-ben hazai történelmünk más régibb és újabb részeivel, itt nem a szereplők hatalmas volta, nem is az egyes események és jelenetek drámai vagy epikus érdeke vonja magára figyelmünket, ha-nem első sorban magának a nemzetnek élete, annak átalakulása, lassú, de folytonos növekedé-se. Úgyszólva ez a belső, szinte észrevétlen fejlődés a történetnek legfőbb tárgya és anyagja." (Marczali Henrik: Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig. 1898.)

2, „(...) a Magyar Királyság benépesítésében idegen népek szabad, önkéntes meghívása és be-fogadása lesz a leghasznosabb, és ehhez szükségesnek tart

vági attila - kidolgozott emelt szintű történelem 2013

Documents