Vállalati kormányzás és felelős Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányításvállalatirányítás

6. Előadás6. Előadás

A szervezeti kultúra és a A szervezeti kultúra és a kormányzás kérdéseikormányzás kérdései

A vállalati válságok ( Enron, a World Com és A vállalati válságok ( Enron, a World Com és a Parmalat) okai: a Parmalat) okai:

A későbbi elemzés szerint a legsúlyosabbnak, és a A későbbi elemzés szerint a legsúlyosabbnak, és a végső összeomlást előidézőnek a: végső összeomlást előidézőnek a:

Nem megfelelően működő igazgatóságot, Nem megfelelően működő igazgatóságot, A felelőtlenségre ösztönző vállalati kultúrát, A felelőtlenségre ösztönző vállalati kultúrát, A megfelelő etikai hiánya A megfelelő etikai hiánya A kockázatok alábecsülését, és A kockázatok alábecsülését, és A „főnökök” minden áron való kiszolgálása. A „főnökök” minden áron való kiszolgálása.

Mindezek olyan stratégiai hibákhoz vezet, mint Mindezek olyan stratégiai hibákhoz vezet, mint túlzott bizalom a felvásárlási döntéseknél, rosszul túlzott bizalom a felvásárlási döntéseknél, rosszul felmért szinergia, és globalizáció helytelen felmért szinergia, és globalizáció helytelen megítélése, rosszul vezérelt vertikális integráció. megítélése, rosszul vezérelt vertikális integráció.

Az általános tapasztalatAz általános tapasztalat

A kultúra szerepe akkor kerül elő, amikor egy A kultúra szerepe akkor kerül elő, amikor egy szervezet már hatékonyan működik mint gépezet, szervezet már hatékonyan működik mint gépezet, vagyis meg van szervezve, vagyis meg van szervezve,

Ilyenkor válik világosság, hogy a szervezet Ilyenkor válik világosság, hogy a szervezet integrációjához többre van szükség, mint pusztán integrációjához többre van szükség, mint pusztán szabályokra és bürokratikus ellenőrzésre, szabályokra és bürokratikus ellenőrzésre,

Kiderült, - miként a társadalmaknak – a Kiderült, - miként a társadalmaknak – a szervezetnek is van kultúrája, amely tereli az szervezetnek is van kultúrája, amely tereli az emberek viselkedését, csak az a kérdés, emberek viselkedését, csak az a kérdés, megfelelő-e? megfelelő-e?

Az, hogy megfelelő-e, attól függ, hatékonyan Az, hogy megfelelő-e, attól függ, hatékonyan támogatja-e azt, amiben a vezetés/tulajdonos támogatja-e azt, amiben a vezetés/tulajdonos hisz, és amit el akar érni. hisz, és amit el akar érni.

A kultúra lehetséges rétegei:A kultúra lehetséges rétegei:

Civilizációs és/vagy vallási szint, Civilizációs és/vagy vallási szint, Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás

szintje, szintje, Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), A generációk szintje (életkor szerinti A generációk szintje (életkor szerinti

különbségek) különbségek) A társadalmi osztályok, rétegek szintje A társadalmi osztályok, rétegek szintje

(vállalkozó, munkás, paraszt)(vállalkozó, munkás, paraszt) Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási

csoport szerinti különbségek) csoport szerinti különbségek) Egyedi szerveződési szint Egyedi szerveződési szint

S. D. Huntington: Culture Matters (How Values S. D. Huntington: Culture Matters (How Values Shape Human Progress) 2000Shape Human Progress) 2000

Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? között, ami az emberek „mozgatja”?

Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? (illetve a haladás) között?

Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? társadalmi intézmények között?

Hogyan történik a kultúra átadása, és miként Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása?

Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? a követett kulturális normák?

Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének? a kulturális értékek átvételének?

A kultúra fontossá válásának tényezőiA kultúra fontossá válásának tényezői

1.1. A vitatott kapcsolat a kulturális értékek A vitatott kapcsolat a kulturális értékek és a haladás között, és a haladás között,

2.2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa, „Nyugat” kulturális imperializmusa,

3.3. A geográfia és kultúra összefüggése, A geográfia és kultúra összefüggése,

4.4. A kultúra és az intézmények közötti A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, kapcsolat,

5.5. A kulturális változás esélye, módja, és A kulturális változás esélye, módja, és korlátai korlátai

1. A kulturális értékek és a haladás közötti 1. A kulturális értékek és a haladás közötti kapcsolatkapcsolat

Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és a haladás közvetlen kapcsolatában, és a haladás közvetlen kapcsolatában,

A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet. vezet.

Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági környezetben (társadalomban) a különböző kultúra környezetben (társadalomban) a különböző kultúra különbözőképpen sikeres, különbözőképpen sikeres,

Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák megítélését. uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel, kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel,

Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának tényetársadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye

F. Fukuyama: A bizalomF. Fukuyama: A bizalom

Alapjában a kultúra – intézmények - Alapjában a kultúra – intézmények - határozza meg az egyes társadalmak határozza meg az egyes társadalmak teljesítményét, és az ott élők teljesítményét, és az ott élők életesélyeit, és élet-minőségét. életesélyeit, és élet-minőségét.

Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa)Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa)

A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az okok felderítésére.1.Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az árakat 2.Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár csökkentésére és a minőség javításra, 3.Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk, mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem vigyáznak a minőségre, 4.Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat, 5.Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.

2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa„Nyugat” kulturális imperializmusa

A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, amelyet hosszú generációk során fejlesztett amelyet hosszú generációk során fejlesztett tökélyre - vallják. tökélyre - vallják.

Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők megkövezését stb. megkövezését stb.

Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, amelyet ma mindenki elfogad és követésre amelyet ma mindenki elfogad és követésre méltónak ítél méltónak ítél

Az alapvető emberi jogokAz alapvető emberi jogok

Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága.

Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, egyenlő védelmet kell élveznie,

Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, azáltal hogy képviselőt választ magának,

Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, jólétet nyújt számukra,

Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz

3. A geográfia és kultúra összefüggése,3. A geográfia és kultúra összefüggése,

J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) amelyben azzal érvel, hogy a különböző amelyben azzal érvel, hogy a különböző társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik. amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik.

Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen szegénységét az éghajlat, a természeti források szegénységét az éghajlat, a természeti források gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák, termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák,

Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően különböznek különböznek

4. A kultúra és az intézmények közötti 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat,kapcsolat,

A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét támogató legfontosabb társadalmi intézmények: támogató legfontosabb társadalmi intézmények:

Magántulajdon, és annak biztonsága, Magántulajdon, és annak biztonsága, Jogbiztonság, Jogbiztonság, A piac és a piaci intézmények, A piac és a piaci intézmények, A demokratikus politikai intézmények, A demokratikus politikai intézmények, Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való

hajlandóság, hajlandóság, A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintjeA hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje A szabálykövetés magas szintje az adott országban, A szabálykövetés magas szintje az adott országban, A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak: Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak:

együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája

5. A kulturális változás esélye, módja, és 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátaikorlátai

A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. gazdaságban.

Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, meg már „kivetette”,

Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb. viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb.

A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezőkA kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők

1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” 1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni kezdeményezést), gúzsba köti az egyéni kezdeményezést),

2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az 2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a családra terjed ki), „ellenállókban” csak a családra terjed ki),

3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, 3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben egymásra épülnekjog-érzék), a modernekben egymásra épülnek

4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a 4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van), hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van),

5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az 5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák), „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák),

6. A „jövőről” vallott nézetek (csak a most élők a fontosak, vagy – 6. A „jövőről” vallott nézetek (csak a most élők a fontosak, vagy – modernek - a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni), modernek - a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni),

7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos 7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek)dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek)

8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok 8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz), továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz),

9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy – 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy –

modernek – lényeges mérlegelési szempont)modernek – lényeges mérlegelési szempont)

A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezőkA kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők

11. A „kisebb” erények tisztelete (a fejletteknél magasra értékelik az olyanokat 11. A „kisebb” erények tisztelete (a fejletteknél magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól elvégzettmint pontosság, jól elvégzett munkamunka, , takarékosság),takarékosság),

12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő), 12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő),

13. A racionalitás hangsúlya (a fejletteknél alapvetően fontos, korábban a 13. A racionalitás hangsúlya (a fejletteknél alapvetően fontos, korábban a grandiozitás a hangsúlyos),grandiozitás a hangsúlyos),

14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény 14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér) szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér)

15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes 15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros) változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros)

16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az 16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem), „ellenállóknál” az élet megtörténik velem),

17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az 17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes), „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes),

18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a 18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten, „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten,

19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z 19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete) ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete)

20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit 20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek abszolút hatalmán van. tekintélyek abszolút hatalmán van.

Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek világában? világában?

Mi integrálja a szervezete? Mi integrálja a szervezete? Egy kisvállalkozás esetén): a hatalom. Egy kisvállalkozás esetén): a hatalom. Egy nagyobb vállalkozásnál): hatalom + az Egy nagyobb vállalkozásnál): hatalom + az

információ (a terv és a célok). információ (a terv és a célok). Egy nagyméretű vállalat, Rt esetén: hatalom + Egy nagyméretű vállalat, Rt esetén: hatalom +

terv + kultúra (bármit jelentsen is)terv + kultúra (bármit jelentsen is)A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése. A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése.

Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken van valami ami a hatalmon, és a terveken túlmenően is összetartja és teljesítményre túlmenően is összetartja és teljesítményre ösztönzi a szervezeteket. ösztönzi a szervezeteket.

Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az üzlet világában is a kultúra meghatározó üzlet világában is a kultúra meghatározó teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek világában is a „culture matters”) világában is a „culture matters”)

A szervezeti kultúra meghatározásai A szervezeti kultúra meghatározásai

• „A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben intézik/teszik”

• „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott hiedelmek és elvárások mintája”.

• A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes

• A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.

A szervezeti kultúra lényegeA szervezeti kultúra lényege

A vállalati kultúra az adott szervezet által elfogadott alapvető értékek/feltételezések együttese, amelyet • a környezethez való alkalmazkodás, valamint

a csoporton belüli konfliktusok és problémák megoldása közben alakítottak ki,

• elég hatékonyan működik ahhoz, hogy követésre méltónak ítélje a csoport, és

• minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás és a viselkedés elfogadható és helyes módját adják át.

A szervezeti kultúra szerepeA szervezeti kultúra szerepe

A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat eredménye, amely eredménye, amely

Részben rejtett és nem racionális, részben Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, formális, és előírt,

A környező társadalom, az életkor, és a A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, szervezeti pozíció által befolyásolt,

Hatékony módja a szervezeti viselkedés Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, befolyásolásának,

A stabilitás érzését nyújtja, és A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat meghatározza a várakozásokat

A szervezeti kultúra szintjeiA szervezeti kultúra szintjei

A szintek elválasztják egymástól a kultúra „kézzel foghatóságuk”, és tudatosságuk szerint különböző elemeit.

1. Szint: Kulturális jelentéssel rendelkező, közvetlenül “tapintható”, tárgyi elemek,

2. Szint: Tudatosan formált viselkedési minták, szabályok, tanítható, de nem „megfogható” elemek, általánosan elfogadott és tudatosult értékek,

3. Szint: Közös feltételezések, megkérdőjelezhetetlen hiedelmek, érzelmi töltetű, és nem racionális vélekedések,

4. szint: Nem tudatosult paradigmák.

A Ch. HANDY FÉLE KULTÚRA TÍPUSOKA Ch. HANDY FÉLE KULTÚRA TÍPUSOK

Magas szintű Magas szintű formalizáltságformalizáltság

Alacsony szintű Alacsony szintű formalizáltságformalizáltság

Magas szintű Magas szintű centralizáltságcentralizáltság

SzerepkultúraSzerepkultúra

Modellje: görög Modellje: görög templomtemplom

Mintája: Bank, biztosítóMintája: Bank, biztosító

A hatalom gyakorlója: a A hatalom gyakorlója: a hierarchia tetejénhierarchia tetején

HatalomkultúraHatalomkultúra

Modellje: pókhálóModellje: pókháló

Mintája: kisvállalkozásMintája: kisvállalkozás

A hatalom gyakorlója: a A hatalom gyakorlója: a középpontbanközéppontban

Alacsony Alacsony szintű szintű

centralizáltságcentralizáltság

FeladatkultúraFeladatkultúra

Modellje: egy hálózatModellje: egy hálózat

Mintája: hirdetési Mintája: hirdetési ügynökségügynökség

A hatalom gyakorlója: A hatalom gyakorlója: az ideiglenes csoportaz ideiglenes csoport

SzemélykultúraSzemélykultúra

Modellje: probléma-Modellje: probléma-megoldó teammegoldó team

Mintája: ügyvédi Mintája: ügyvédi munkaközösségmunkaközösség

A hatalom gyakorlója: A hatalom gyakorlója: egyes személyegyes személy

Hofstede-féle kultúra-modellekHofstede-féle kultúra-modellek

A mentális programozás szintjei

Emberi természet

Kultúra

Személyiség

Örökölt

Tanult

Örökölt és tanult

A kultúra „hagyma” modellje

Szimbólumok

Hősök

Rítusok

Értékek

A Hofstede dimenziók változásaA Hofstede dimenziók változása

1954 (Inkes-Lewinson) 1954 (Inkes-Lewinson) 1.1. A tekintélyhez való viszony, A tekintélyhez való viszony, 2.2. Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) 3.3. A konfliktus-kezelés módja A konfliktus-kezelés módja 1974 (Hofstede) 1974 (Hofstede) 1.1. A társadalmi egyenlőtlenségA társadalmi egyenlőtlenség2.2. Egyén és csoport kapcsolata Egyén és csoport kapcsolata 3.3. Férfi és női szerepfelfogás Férfi és női szerepfelfogás 4.4. Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1994 (Hofstede)1994 (Hofstede)1.1. A társadalmi egyenlőtlenségA társadalmi egyenlőtlenség2.2. Egyén és csoport kapcsolata Egyén és csoport kapcsolata 3.3. Férfi és női szerepfelfogás Férfi és női szerepfelfogás 4.4. Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság)Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság)5.5. Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció) Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)

• Individualista beállítódás szemben a kollektivista jellegMire helyezi a társadalom a fő hangsúlyt, az egyéni vagy a közösségi értékekre?

• Alacsony hatalmi távolság szemben a nagy hatalmi távolsággalMilyen mértékben fogadja el az adott társadalom a hatalom egyenlőtlen elosztását a szervezetekben?

• Teljesítmény-orientáltság szemben a gondoskodó beállítódással (férfi/női jelleg)Milyen mértékben tekintik fontosnak a szervezetben a meleg emberi kapcsolatokat, a gondoskodást?

• Bizonytalanság tűrés szemben kockázat-kerülésselMilyen mértékben ösztönzi a társadalom a kockázatvállalást és tűri a bizonytalanságot?

• Rövid-távú orientáció szemben a távlati gondolkodással Mennyire hangsúlyozza az adott társadalom hosszú távú lemondás és kitartást, vagy ellenkezőleg a jelenben átélt személyes örömök szerepét.

A Hofstede féle kultúra tipológia: Az üzleti viselkedés és a nemzeti kultúrák összefüggése

CountryCountry PDIPDI IDVIDV MASMAS UAIUAI

AustriaAustria 1111 5555 7979 7070

FinlandFinland 3333 6363 2626 5959

FranceFrance 6868 7171 4343 8686

GreeceGreece 6060 3535 5757 112112

Great BritainGreat Britain 3535 8989 6666 3535

GermanyGermany 3535 6767 6666 6565

HungaryHungary 3131 5555 7979 8383

ItalyItaly 5050 7676 7070 7575

JapanJapan 5454 4646 9595 9292

SwedenSweden 3131 7171 55 2929

USAUSA 4040 9191 6262 4646

VenezuelaVenezuela 8181 1212 7373 7676

A Hofstede-féle értékelemek

Nemzetek kulturális értékeinek Nemzetek kulturális értékeinek összehasonlításaösszehasonlítása

Hatalmi Hatalmi távolság távolság

Individu-Individu-alizmusalizmus

Teljesít-Teljesít-mény-mény-központú-központú-ságság

Bizony-Bizony-talanség-talanség-kerüléskerülés

Hosszú-táv Hosszú-táv orientációorientáció

HollandiaHollandia 3838 8080 1414 5353 4444

Lengyel-Lengyel-országország

6868 6060 6464 9393 3232

Svéd- Svéd- országország

3131 7171 55 2929 3333

AngliaAnglia 3535 8989 6666 3535 2525

Magyar-Magyar-országország

4646 8080 8888 8282 5050

A hatalmi távolságA hatalmi távolság

A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. elosztását.

A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: teszi lehetővé:

Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? beosztású fogalmazza meg?

Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista-Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista-konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? konzultatív-résztvevő - a gyakoribb?

Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak? beosztottak?

Individualizmus-kollektivizmus Individualizmus-kollektivizmus

Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. közvetlen családjáról.

A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. egész életük során védelmet nyújt számukra.

Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. megnyilvánuljon az osztály előtt.

A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. szólalhatnak meg hangosan az osztályban.

„„Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? házasságot kötne-e vele?

USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem. USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés

Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. minőségével törődjenek.

Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében. fáradozzanak a család eltartása érdekében.

Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandósághajlandóság

A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. szükségessége.

Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. veszélyes”.

A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.”érdekes.”

Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot kockázatvállalási hajlandóságot

Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) táv)

A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. a társadalmi kötelezettség teljesítése.

A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. különbségetek.

A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek. különbözzenek.

A különböző értékek hozzájárulása a A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhözversenyelőnyhöz

Kis hatalmi távolságKis hatalmi távolság

A felelősség elfogadásaA felelősség elfogadásaNagy hatalmi távolságNagy hatalmi távolság

FegyelemFegyelem

Kockázatvállalási hajlandóság Kockázatvállalási hajlandóság

Alapvető innovációkAlapvető innovációkBizonytalanság kerüléseBizonytalanság kerülése

PrecízitásPrecízitás

KollektivizmusKollektivizmus

Alkalmazottak elkötelezettségeAlkalmazottak elkötelezettségeIndividualizmusIndividualizmus

A menedzsment mobilitásaA menedzsment mobilitása

FeminitásFeminitás Személyes szolgáltatások,Személyes szolgáltatások, Megrendelésre készülő termékekMegrendelésre készülő termékek

MaszkulinitásMaszkulinitás Tömegtermelés,Tömegtermelés, HatékonyságHatékonyság

Rövid távú orientációRövid távú orientáció

Gyors alkalmazkodásGyors alkalmazkodásHosszú távú orientációHosszú távú orientáció

Új piacok kialakításaÚj piacok kialakítása

A kultúra és az értékekA kultúra és az értékek

Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el.

Ezt a tanulási folyamatot Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnakenkulturációnak nevezik. nevezik. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit

kell, és mit nem szabad tenni. kell, és mit nem szabad tenni. Normák lehetnek: Normák lehetnek: a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az

elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen)

Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés adott viselkedés

Inglehart: az értékrendszer-mátrix két Inglehart: az értékrendszer-mátrix két alapvető összetevőjealapvető összetevője

1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris-1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris-racionális értékkel. racionális értékkel.

Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza. belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza.

2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és 2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel

Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén önkifejezési jogának előtérbe helyezését. önkifejezési jogának előtérbe helyezését.

Inglehart eredeti értékváltozói Inglehart eredeti értékváltozói

A világi-racionális vallási tradicionális értékek: A világi-racionális vallási tradicionális értékek: Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire büszke saját nemzetiségére? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a

gyereknevelésben? gyereknevelésben?

A túlélés önkifejezés értékei: A túlélés önkifejezés értékei: Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire lehet bízni az emberekben? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? Írt-e már alá petíciót? Írt-e már alá petíciót? Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a

kormánydöntésekbe való beleszólást? kormánydöntésekbe való beleszólást?

Az érték-Az érték-térkép térkép

1980-ben 1980-ben

Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

Tra

díc

ionális

- s

zeku

lári

s, r

aci

onális

ért

ékd

imenzi

ó

Az Az értékváltozás értékváltozás tendenciája a tendenciája a

20. 20. századbanszázadban

Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

Tra

díc

ionális

- s

zeku

lári

s, r

aci

onális

ért

ékd

imenzi

ó

Világ értékek és a vallás illetve a civilizációs összefüggések

„Ortodox szláv civilizáció”

A 2000-et követő magyar felmérés módosított A 2000-et követő magyar felmérés módosított érték-kategóriái érték-kategóriái

1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy 1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően értelmezhető, és ezt megtartották, értelmezhető, és ezt megtartották,

2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban 2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetését használják, megkülönböztetését használják,

3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé 3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé állítását tették, hanem a világban, és Európán belül állítását tették, hanem a világban, és Európán belül azonosítható „civilizációkba” illesztették be az azonosítható „civilizációkba” illesztették be az eredményeket, eredményeket,

4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország 4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország milyen országok közelében található, illetve a közelében milyen országok közelében található, illetve a közelében található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és milyen jellegű az elmozdulás milyen jellegű az elmozdulás

Példák a kultúra tartalmáraPéldák a kultúra tartalmára

1. Szint: Tárgyi elemek 1. Szint: Tárgyi elemek Nyakkendő és sötét öltönyt kell hordaniNyakkendő és sötét öltönyt kell hordaniA vezetőknek külön parkolóhelyet tartanak fenn, A vezetőknek külön parkolóhelyet tartanak fenn, Az igazgatói titkársághoz pihenőszoba és ebédlő tartozikAz igazgatói titkársághoz pihenőszoba és ebédlő tartozik

2. Szint: Viselkedési szabályok2. Szint: Viselkedési szabályokIdőben kell a munkahelyre érkezni,Időben kell a munkahelyre érkezni,A fogyasztó kérésére azonnal válaszolni kell, A fogyasztó kérésére azonnal válaszolni kell, Ha nem fejezted be a munkát, azt otthon is folytatni kellHa nem fejezted be a munkát, azt otthon is folytatni kell

3. Szint: Értékek és feltételezések3. Szint: Értékek és feltételezésekAz emberek elvárják, hogy tiszteljék és megbecsüljék őket, Az emberek elvárják, hogy tiszteljék és megbecsüljék őket, Ebben a szervezetben nem az számít mit tettél, hanem hogy Ebben a szervezetben nem az számít mit tettél, hanem hogy

kik az ismerőseidkik az ismerőseid

4. Szint: Paradigmák: 4. Szint: Paradigmák: Az embereket csak a pénz érdekli,Az embereket csak a pénz érdekli,Az emberek hajlandók önként is keményen dolgozni, ha Az emberek hajlandók önként is keményen dolgozni, ha

értelmét látják értelmét látják

A vállalati kultúra három összefüggése különösen fontos a stratégia szempontjából.

• iránya (milyen mértékben támogatja az adott kultúra a célok elérését),

• átható volta (mennyire fogja át a szervezeti viszonyokat),

• erőssége (mennyire fogadják el a szervezet munkatársai).

A kultúra és a stratégia kapcsolata

• A problémák felismerése kultúra-függő. A nyílt, és együttműködő szervezet hamarabb ismeri fel a problémákat, mint hierarchikus és merev szervezet.

• A stratégiában megfogalmazott célok a kialakult kultúra szűrőin keresztül jutnak el az egyénhez.

• Ha a megvalósítandó új stratégia nem illeszkedik a meglevő kultúrához, végrehajtása akadályokba ütközhet, esetenként lehetetlenné válhat.

• A kultúra - ha illeszkedik a stratégiához, és segíti a környezeti kihívásokra adott választ - egyike lehet a vállalat stratégiai előnyeinek. Ám, ha „ütközik” a meglevő kultúra és az új stratégia, nélkülözhetetlen az összhang megteremtése, akár a létező kultúra megváltoztatása útján.

A kulturális „háló” modell

Kulturálisan eltérő csoportok vezetéseKulturálisan eltérő csoportok vezetése

A kulturális diverzitás A kulturális diverzitás megközelítésemegközelítése

Amire különösen figyeljünkAmire különösen figyeljünk

Kognitív szint: ismeretek Kognitív szint: ismeretek és szabályok és szabályok Az érzelmek szintje: Az érzelmek szintje: értékek, beállítódás, értékek, beállítódás, érzelmek, empátiaérzelmek, empátiaA viselkedés szintje: A viselkedés szintje: kommunikáció, „test-kommunikáció, „test-beszéd”beszéd”

A kiindulópont: ethnocentrizmusA kiindulópont: ethnocentrizmus A saját és a partner kulturális A saját és a partner kulturális különbségének tudatosítása, különbségének tudatosítása, A különbségből fakadó A különbségből fakadó problémák elfogadása és problémák elfogadása és megértése, megértése, Nem szem elől téveszteni a Nem szem elől téveszteni a sztereotípiákat, sztereotípiákat, A saját viselkedésben emelni az A saját viselkedésben emelni az empátiát, empátiát, Nyitottan, fenyegetettség Nyitottan, fenyegetettség érzését kerülve, a kölcsönös érzését kerülve, a kölcsönös megértére törekedni. megértére törekedni.

A kultúra váltás során elemzendő kérdések (1):

• Milyen hasonlattal és milyen képpel írják le az emberek a szervezetet?• Milyen fizikai benyomást tesznek az alkalmazott tárgyi rendszerek?• Milyen történeteket és legendákat mesélnek az emberek, és ezek milyen üzenetet hordoznak?• Mi az informális társalgás stílusa és tipikus témája?• Milyen fajta (hivatalos és nem hivatalos) hiedelmek és értékek a meghatározók?• Mik a meghatározó normák, a “tedd”-ek és “ne tedd”-ek?• Mik a legfontosabb ceremóniák és rituálék? Mi ezek valóságos szerepe?• Milyen nyelvet használnak a mindennapi társalgásban, milyen zsargont, alkalmaznak?

A kultúra váltás során elemzendő kérdések (2):

• Milyen tulajdonságok szimbolizálják a szervezet legbefolyásosabb személyeit? • Az un. szubkultúrák (ha léteznek) konfliktusban vannak-e a szervezet alapkultúrájával?• Hogyan büntetnek, és hogyan dicsérnek az adott szervezetben? • Hogyan oszlik el a hatalom a szervezetben? • Lapos vagy magas a szervezeti hierarchia? • Formálisan vagy inkább informálisan szabályozottak a kapcsolatok? • Milyen szimbólumokat használnak a szervezetben? • Milyen hatással vannak ezek a szubkultúrák a szervezet egészére, mi a funkciójuk?

A 21. század legfontosabb tapasztalataiA 21. század legfontosabb tapasztalatai

1.1. Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - kultúrán belül is nagy különbség van a kultúrán belül is nagy különbség van a teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető kultúra között, kultúra között,

2.2. Az egyik legfontosabb: a szervezet Az egyik legfontosabb: a szervezet történelmi fejlődése során kialakított, a történelmi fejlődése során kialakított, a szervezeti sikert megalapozó viselkedési szervezeti sikert megalapozó viselkedési modell, modell,

3.3. A másik legfontosabb: a szervezet vezetése A másik legfontosabb: a szervezet vezetése által tudatosan vagy öntudatlanul által tudatosan vagy öntudatlanul kialakított, és folytonosan megerősített kialakított, és folytonosan megerősített karriert megalapozó viselkedés karriert megalapozó viselkedés

AA HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-

CSOPORTJA CSOPORTJA

1.1. Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki sem lát?sem lát?

2.2. Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell viselkednem, amikor másokkal működöm együtt?viselkednem, amikor másokkal működöm együtt?

3.3. Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a váratlanhoz?váratlanhoz?

  TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK

•Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, tökéletesítenem kell magam, •Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, magammal, és szembe nézni a valósággal, •MMeritokrácia: Önmagamat és másokat is eritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és ateljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok zok eredményei/következményei (és nem a szavak) eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket. alapján megítélni az embereket.

EGYÜTTMŰKÖDŐ VISELKEDÉSRE VONATKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDŐ VISELKEDÉSRE VONATKOZÓ NORMÁKNORMÁK

·     ·      Kölcsönös bizalom: Megbízni a velem együtt  Kölcsönös bizalom: Megbízni a velem együtt dolgozókban, és bátorítani másokat, hogy dolgozókban, és bátorítani másokat, hogy ugyanígy hagyatkozhatnak az én tudásomra ugyanígy hagyatkozhatnak az én tudásomra és elkötelezettségemre, és elkötelezettségemre,

·      Viszonosság: Az aranyszabály - „ne tedd ·      Viszonosság: Az aranyszabály - „ne tedd mással azt, amit nem szeretnél ha veled mással azt, amit nem szeretnél ha veled tennének” - érvényesíteni a munkahelyen. tennének” - érvényesíteni a munkahelyen.

·      Közösen elfogadott alapcélok: A szervezet ·      Közösen elfogadott alapcélok: A szervezet céljait helyezd saját egyéni érdekeid elé, és céljait helyezd saját egyéni érdekeid elé, és bízz abban, hogy mindenki ezt teszi.bízz abban, hogy mindenki ezt teszi.

ÚJÍTÁS-KÖZPONTÚSÁGRA VONATKOZÓ NORMÁK ÚJÍTÁS-KÖZPONTÚSÁGRA VONATKOZÓ NORMÁK

·   ·   Nem-hierarchikusság: a vélemény a fontos, és Nem-hierarchikusság: a vélemény a fontos, és nem az, ki mondja. A szervezet sikernem az, ki mondja. A szervezet sikeréének alapja nek alapja ha mindenki - pozíciójától függetlenül - ha mindenki - pozíciójától függetlenül - elmondhatja a vélemény és az meghallgatásra elmondhatja a vélemény és az meghallgatásra talál, talál,

·    Nyitottság: Légy érdeklődő, vedd észre az új ·    Nyitottság: Légy érdeklődő, vedd észre az új jelenségeket, kísérletezz és vállalkozz arra, jelenségeket, kísérletezz és vállalkozz arra, hogy kipróbálj új dolgokat, hogy kipróbálj új dolgokat,

• Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre támaszkodj, kérdezz rá bármely vélekedés támaszkodj, kérdezz rá bármely vélekedés bizonyítékára, különböztesd meg a véleményt a bizonyítékára, különböztesd meg a véleményt a ténytől, ténytől,

• A kihívás elfogadás: Légy mindig A kihívás elfogadás: Légy mindig versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől.versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől.

A HAGYOMÁNYOS KULTÚRA ELVEI AZ “ÚJ GAZDASÁG” KULTÚRÁJÁNAK ELVEI

- Mindenkinek kijelölt helye van a - Mindenki saját hálózatának a szervezetben. középpontjában van.- A főnöktől való függés - A problémamegoldó csoporttól való

függés-Törekvés egyértelmű viszonyokra - Szélesebb mozgási tér -- Hangsúly a külső ellenőrzésen van - A hangsúly az elkötelezettségen és

önellenörzésen van

-A szavak és tettek gyakran eltérnek. - Egyenes beszéd

- A szervezeti határok szentek, és - Szabad a kommunikáció és a sérthetetlenek vezetési szintek között - A hatalom alapja: a beosztottak száma. - A hatalom alapja: a kapcsolat és a

kommunikáció kiterjedtsége.

A Dell kultúrájaA Dell kultúrája

Légy közvetlen (csak semmi mellébeszélés) Légy közvetlen (csak semmi mellébeszélés) Nincs kifogás (senki sem kíváncsi arra, miért nem sikerült)Nincs kifogás (senki sem kíváncsi arra, miért nem sikerült) Az ünneplés önelégültséget kelt (egy nanoszekundumig Az ünneplés önelégültséget kelt (egy nanoszekundumig

ünneplünk, majd megyünk tovább)ünneplünk, majd megyünk tovább) Az egót hagyd az ajtó előtt (a team-ben mindenki egyenlő)Az egót hagyd az ajtó előtt (a team-ben mindenki egyenlő) Ne tűzz ki könnyű célokat (a cél legyen elérhető, de kihívást Ne tűzz ki könnyű célokat (a cél legyen elérhető, de kihívást

jelentő) jelentő) Ne az arcod, hanem a költségek megmentése miatt aggódj Ne az arcod, hanem a költségek megmentése miatt aggódj

(ha valami nem ment, hagyd abba időben) (ha valami nem ment, hagyd abba időben)