vÁllalati pÉnzÜgyek

Vállalati pénzügyek LMEII 3. téma a gazdaságirányítás pénzügyi politikája

1

VÁLLALATI PÉNZÜGYEKVÁLLALATI PÉNZÜGYEK

LMEII.


2

3. Téma: A gazdaságirányítás pénzügyi politikája 3. Téma: A gazdaságirányítás pénzügyi politikája


3

Államháztartás és költségvetés.Államháztartás és költségvetés.Az állam háztartás a kormányzati funkciók ellátását átfogó pénz-ügyi rendszer. Az államháztartás mint pénzügyi rendszer kifejezi, hogy az állam Milyen mértékben vállal szerepet a nemzetgazdaság működteté-sében. A kiadások mértékét a GDP%-ában fejezik ki, melyek fedezetét abeszedett adók biztosítják.

Az államháztartás alrendszerei: - központi költségvetés, - egészségügyi és nyugdíj biztosítás, - helyi önkormányzatok, - elkülönített pénzalapok,

A költségvetés alatt értjük - a kormányzati pénzalapot illetve - a kormányzat pénzügyi tervét.


4

A nemzetgazdaság piaci szereplői naponta rendszeresen találkoznak.A nemzetgazdaság piaci szereplői naponta rendszeresen találkoznak.

A piaci szereplők:

- egyénegyén = célja jövedelem szerzés munka vállalás vagy vállalkozás útján, = nem helyesli a sok szabályt, rendeletet, = fogyasztói minőségében jövedelme függ az adóktól és

a szociális ellátás-támogatás rendszerétől,

- vállalkozó- vállalkozó = küzd a bürokráciával, adórendszerrel, = fontos számára az állami árpolitika, = igyekszik versenytárgyaláson állami meg-

rendeléshez jutni, = önszántából nem költ környezet védelemre,

- állam- állam = a gazdaság működésének

megszervezése


5

A kormányzat funkciói: A kormányzat funkciói:

a, közhatalmi funkcióka, közhatalmi funkciók - honvédelem, - rendvédelem,

- igazságszolgáltatás, - egyházak támogatása

b, igazgatási funkciókb, igazgatási funkciók - központi kormányzat intézményei,

- helyi igazgatási szervek,

c, gazdasági funkciókc, gazdasági funkciók - oktatás, kultúra,

- egészségügy, szociálistámogatás, nyugdíj rendszer, - vállalkozások támogatása,

- kormányzati beruházások,


6

A kormányzat gazdasági funkcióiA kormányzat gazdasági funkcióinak típusa és mértéketípusa és mértéke attól

függően változikváltozik, hogy a gazdasági koordináció három alapkérdéshárom alapkérdésé-nek a „mit-, hogyan-, és kinek termeljünk”mit-, hogyan-, és kinek termeljünk”

megválaszolásábanmegválaszolásában a kormányzat milyen mértékben vesz részt.milyen mértékben vesz részt.

A piacgazdaság fejlődésével együtt az állam koordinációs súlya értelem-szerűen változik, az állam „ki és bevonul a gazdaságba”.

A kormányzati koordinációt a piac működési problémái indokolják,

„a piac sok feladatot megold és sok más témát előidéz”.

A modern nemzetgazdaságok változó szerepkörű kormányzati gazdál-kodással működőképesek.


7

A piac működésének pozitívumai.A piac működésének pozitívumai.a, a termelőt arra ösztönzi: - az igényeknek megfelelő árút termeljen, - az igények növekedésével az árú ára is növekszik, b, ösztönöz a hasznos képességek megszerzésére, - a képesítés nyomán elérhető magas jöve-

delem érdekében vállalják a kiképzés gyötrelmeit, c, a fogyasztókat és a termelőket - a szűkös erőforrások ésszerű ki-

használására ösztönzi,d, informál a helyi feltételekről,


8

A piac működésének negatívumai.A piac működésének negatívumai.

a, a termelő csak a fizetőképes keresletet akarja kielégíteni,b, a nemzetgazdaság működésében instabilitást eredményező - munkanélküliséget, - inflációt keletkeztet, c, a piaci árat nem mindig a kereslet-kínálat alakítja,

monopol piaci hatások is érvényesülhetnek,d, nem ösztönzi sem a fogyasztót, sem a termelőt a környezet kímélé- sére, e, bizonyos termékek tekintetében nem működőképes, pl. autóriasztó,f, a termelők megtévesztik a vásárlókat.


9

A kormányzat gazdaság szervező tevékenysége.A kormányzat gazdaság szervező tevékenysége.A gazdaság szervező tevékenység összetétele: - piac szabályozás, - önálló gazdálkodói feladatok megvalósítása, - gazdaságpolitika kidolgozása és érvényesítése.


10

A piacszabályozás a gazdálkodás gyakorlatának szervesA piacszabályozás a gazdálkodás gyakorlatának szervesrésze.része.Irányulhat: - a piac fő elemeinek – ár és verseny – szabályozására, - a piaci szereplők magatartásának befolyásolására,


11

ÁrszabályozásÁrszabályozás..

a, árak eltérítése,a, árak eltérítése, piacgazdaságban rendszerint rendkívüli eseményhez kötött, nem jellemző, hatékonysága vitatott,

- ármaximálás, = infláció ellenes intézkedés,

= fogyasztó védelmi beavatkozás, sorban állás, fekete piac - árminimálás, = ágazat támogatása,

= a termelő védelme, felesleg, fogyasztói kereslet kisebb a kínálatnál,

b, közüzemi árak,b, közüzemi árak, méretgazdasági okok miatt természetes monopólium esetén, vízművek, csatornázási művek célja monopol árak kialakulásának megakadályozása,

- árdiszkrimináció, = fogyasztó csökkentett áron kapja, = termelő szubvencionálása


12

Verseny szabályozás.Verseny szabályozás.

a, modern piacgazdaságban a, modern piacgazdaságban - a munkaerő,- a munkaerő, - a pénz és árupiac, - a pénz és árupiac, működését a kormányzat is szabályozza, működését a kormányzat is szabályozza, b, a verseny szabályozás a piaci magatartás szabálya = KRESZb, a verseny szabályozás a piaci magatartás szabálya = KRESZ - versenytársak védelme,- versenytársak védelme, - a közérdek védelme,- a közérdek védelme, = tilos kartellbe tömörülni,= tilos kartellbe tömörülni, = monopolista erőfölény elleni védelem,= monopolista erőfölény elleni védelem, = fúziók tilalma, = fúziók tilalma,


13

a, Az állam támogatást közérdekből folyósít és a termelőtől-fogyasz- tótól bizonyos magatartást vár el illetve honorál. - pozitív külső hatás a közösség hasznát növeli, - a szubvencióval az állam a termelőt több termelésre, a fo- gyasztót több fogyasztásra ösztönzi, - megjelenési formái: = közvetlen pénzfizetés, = kedvezményes hitel, = árkiegészítés, = adó kedvezmény, = természetben infrastruktúra kiépítése, b, Az adó a termelőnél költséget jelent. Ha az államnak az a célja, hogy egy termék termelését és fogyasztá- sát csökkentse, az adó növelésével megdrágítja a termelést is és a fogyasztást is. Alacsonyabb kibocsátás mellett uj magasabb szintű egyensúlyi ár- szint mellett.

Támogatás (szubvenció) és adó. Támogatás (szubvenció) és adó.


14

Kormányzati gazdálkodás.Kormányzati gazdálkodás.

A kormányzatnak a gazdaságszervezésben betöltött szerepe kifejezés-re jut abban is, hogy a magánvállalkozásokhoz hasonlóan gazdaságidöntéseket hoz.

Az állam feladata, hogy biztosítsa a közösségi érdeket szolgáló közja-Vak előállítását iletve a közszolgáltatások nyújtását.


15

a, közösségi kiadás a központi és helyi kormányzati szer-a, közösségi kiadás a központi és helyi kormányzati szervek kiadásai,vek kiadásai, - kormányzati támogatások, - kormányzati szervek társadalom biztosítási kiadásai, - államadósság után fizetett kamat, - állami vállalkozások tőke kiadásai,

b, közkiadás, szociális feladatok,b, közkiadás, szociális feladatok, - a piaci jövedelem elosztás egyenlőtlenségeinek mérséklése, - az állampolgári szociális jogosultság elismerése, - a szegénység enyhítése,

c, közjavak, közszolgáltatások,c, közjavak, közszolgáltatások, - a közjavak és közszolgáltatások olyan termékek és szolgáltatá- sok amelyek közösségi szükségletek kielégítését teszik lehető- vé, - a közösségi javak köre nem állandó, - potyautas az akit nem lehet kizárni a közösségi létesítmény vagy szolgáltatás használatának élvezetéből,


16

d, közösségi szektor és közbeszerzés,d, közösségi szektor és közbeszerzés, - a közösségi (közületi) szektor a nemzetgazdaságnak az a része melyet állami tulajdon jellemez, = a központi kormányzat vagy önkormányzat tulajdona, lehet vegyes tulajdon is, = szervezeti forma tekintetében gazdasági vállalkozásnak felel meg, - a közületi szektor működtetéséhez szükséges termelési tényezők megvásárlása a szállítók versenyeztetésével történik, - a kormányok a nemzeti vállalkozásokat részesítik előnyben,


17

A közkiadások finanszírozása.A közkiadások finanszírozása.

A közkiadások finanszírozásának fő forrása a beszedett adó.Alapelvei: - igazságos közteher viselés, - haszonelv érvényesülése az adóztatásnak tükröznie kell azt, hogy az adózó hogyan részesül az adó révén finanszírozott létesítmény- hez, szolgáltatáshoz kapcsolódó haszonból, - fizető képesség az a tisztességes adórendszer amely az adóalanyok fizető képességén alapul,


18

Privatizáció és dereguláció.Privatizáció és dereguláció.

A privatizáció alatt azt értjük, hogy a két fő gazdaságszervező erő – piac és állam – közötti munkamegosztás átrendeződik, a koor-dináció nagyobb mértékben támaszkodik a magán szektorra minta közösségi szektorra.Három alapvető stratégiája: - tőke kivonás, az állami vállalat vagyonának eladása, - képviseleti-bizományosi rendszer,

= közszolgáltatást magán vállalkozóra bízza, = szubvenciós adományozás - váltó stratégia = nem megfelelő állami teljesítés helyébe magán vállalko-

zás lép, = tervszerű vissza vonulás, = jogszabályi kötöttségek feloldása, = állami bevonulás azon állami feladatok köre ahol az ál- lam szerepe erősödik, kutatás, oktatás,


19

Költségvetési és monetáris politika fogalma, célja, eszközei.Költségvetési és monetáris politika fogalma, célja, eszközei.

A költségvetési és monetáris –pénzügyi- politika célja a gazdaság stabilizálása, - a munkanélküliség csökkentése, az infláció megfékezése, a gazda- ság tartós növekedésének biztosítása - érdekében.

-- A költségvetési politika eszközei:A költségvetési politika eszközei: = a kormányzati kiadások,

= az adók, melyek közvetlenül hatnak a jövedelem színvonalra.közvetlenül hatnak a jövedelem színvonalra.

-- A monetáris politika eszközei:A monetáris politika eszközei: = a viszontleszámítolási kamatláb,

= a kötelező tartalék ráta, = a nyíltpiaci műveletek. melyek a pénz mennyiségének, vagy a kamatlábnak aa pénz mennyiségének, vagy a kamatlábnak a

változásán keresztül fejtik ki hatásukat.változásán keresztül fejtik ki hatásukat.


20

A költségvetési politika lényege, A költségvetési politika lényege, A költségvetési politikával a kormányzat az egész ország összjövedelmének színvonalát, s ezzel valójában az összkeresletet, valamint az összkínálatot szabályozza.Az adók útján elvont és az állami kiadások révén a gazdaságba visszatáplált összegek relatív mennyiségét változtatva hat a jövedelem színvonalára.

Típusai:Típusai:

- Expanziós (keresletélénkítő) költségvetési politika.

- Restrikciós (kereslet visszafogó) költségvetési politika.


21

A vállalkozások és háztartások számára az a kedvező gazdasági kör-a kedvező gazdasági kör-nyezet amelybennyezet amelyben - az összkereslet, az output, a foglalkoztatás nő, -- az összkereslet, az output, a foglalkoztatás nő, -

konjunktúra van.konjunktúra van. Ellenkező esetben - ha recesszió van - a kormányzat feladata a gazda-ság élénkítése.

A gazdaság működésének élénkítését elősegítő politika azA gazdaság működésének élénkítését elősegítő politika az

„„Expanziós (keresletélénkítő) költségvetési politika.”Expanziós (keresletélénkítő) költségvetési politika.”

Az expanziós költségvetési politika növeliAz expanziós költségvetési politika növeli- - a kibocsátást, a kibocsátást, - - a foglalkoztatottságot, és/vagy a foglalkoztatottságot, és/vagy - - emelkednek az árak.emelkednek az árak.


22

A gazdaság működését visszafogó /hűtő/ politika a

„„Restrikciós (kereslet visszafogó) költségvetési politika.”Restrikciós (kereslet visszafogó) költségvetési politika.”

Ha egy gazdaság tényleges állapotára az a jellemző, hogy az a jellemző, hogy „„túl nagy az összkereslet az output színvonalához képest,”túl nagy az összkereslet az output színvonalához képest,”

a gazdaságot „hűteni” kell.a gazdaságot „hűteni” kell.

. - csökkencsökken az összkereslet,

Restrikciós politika esetén.

- növekszik- növekszik = a munkanélküliség, = az output = az árszínvonal

az adósság törlesztés lehetséges útjai: - ujabb hitelek felvétele, - az export kínálat bővítése, - az ország gazdasági szerkezetének korszerűsítése,

.Tapasztalat szerint a keresletkorlátozás idején nem csökkennek az árak.


23

Ha nem pontos számításokon alapul a költségvetési politika,Ha nem pontos számításokon alapul a költségvetési politika,

-az expanziós politika nyomán = túlfuthat az összkínálaton az összkereslet, = a gazdaság túlhevül, = kereslet-húzta inflációt eredményezhet,

a restrikciós költségvetési politika pedig = elvezethet a költségvetési csapdához ahhoz, hogy a recesszióban lévő gazdaságban a költségvetés auto- matikusan deficittel zár, és tovább mélyül a recesszió,


24

A költségvetési politika eredendő célja: - a munkanélküliség csökkentése, mely a gazdaság működésé- nek élénkítésével, munkaalkalmak teremtésével érhető el, ezzel nő az output -kibocsátás- színvonala.A kormányzat feladata a „recesszió” szintjéig történő kiadás csökken-tés vagy adó csökkentés, mindaddig amíg el nem vezet a munkanél-küliség természetes rátájának megfelelő output színvonalához.

Kérdés: ki lehet-e számítani, hogy mennyivel kell növelni - a kormányzati kiadásokat a teljes foglalkoztatottság biztosí- tása érdekében, - az output színvonalát olyan mértékig amig nem gyorsul fel az infláció.

A költségvetési politika korlátai.


25

Ha az állam élénkíti a gazdaságot az árak lassan emelkednek, nehéz meg mondani ennek hatására a fogyasztói kereslet mennyivel csök-ken.

Ahhoz, hogy az állam élénkítse a gazdaságot valószínűleg hiteleket kell felvennie, mert a recesszió időszakában kevesebb adóbevételhez jut miközben kiadásait növelnie kell.Megnő az állam hiteligénye, megnő a pénzkereslet. Mindez felhajtja a kamatlábat. A magánszektor vállalkozásai felhagynak a beruházásokkal, az erre szánt pénzkamatozó betét formáját ölti


26

A folyamatot kiszorító hatásnak nevezzük.A folyamatot kiszorító hatásnak nevezzük.Kiszorító hatásról akkor van szó, ha - a kormányzati kiadások növekedését a magán szektor kiadásainak (beruházásainak) mérséklődése túlszárnyalja, - több munkaalkalom szűnik meg a vállalkozásoknál mint amennyi új munka alkalmat az állam teremt. Ez esetben a költségvetési politika nem éri el a célját.Ez esetben a költségvetési politika nem éri el a célját.

A költségvetési politika korlátjai számba vételénél nem hagyható figyel-men kívűl az, hogy a költségvetési politika az összkínálatra is hat, ezzelbefolyásolja a vállalkozások költségeinek alakulását.A magasabb TB járulékot áthárítják, ezzel nő az inflációs nyomás, a be-ruházást serkentő adócsökkentés hatása évek multán érzékelhető


27

A költségvetési politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra.

A költségvetési politika a jövedelem színvonalának változtatásával hat a gazdálkodás feltételeire.A közvetett hatás a költségvetési politika alkalmazott típusától függ.


28

a, Változatlan kormányzati kiadások esetén.a, Változatlan kormányzati kiadások esetén. - Adócsökkentés hatására: = nő a rendelkezésre álló jövedelem, = nő a fogyasztói kiadás, = nő az összkereslet, = bővül a piac, - Adóteher emelés hatására: = csökken a jövedelem, = magasabb bérkövetelés, = növekvő vállalkozói költség, = csökkenő beruházás és foglalkoztatás, = piac szűkülés, = csökkenő háztartási fogyasztás és beruházás


29

b, Növekvő kormányzati kiadások eseténb, Növekvő kormányzati kiadások esetén - transzfer kifizetések növelése: növelik a háztartások jövedelmét, - árút rendel: növekszik a vállalkozói bevétel

.Időt vesz igénybe (reakció idő) amíg a költségvetési döntés hatása meg-jelenik a szereplők kiadási döntéseiben.


30

A költségvetési politika akkor tud eredményesen működni, a feladat-A költségvetési politika akkor tud eredményesen működni, a feladat-nak meg felelni, ha:nak meg felelni, ha:

-- mérsékelni lehet a kiszorító hatást,mérsékelni lehet a kiszorító hatást,-- a gazdaságban kihasználatlan kapacitások vannak és a kínálat a gazdaságban kihasználatlan kapacitások vannak és a kínálat

rugalmas,rugalmas,-- a költségvetési politikát megfelelő pénzpolitika a költségvetési politikát megfelelő pénzpolitika

támasztja alá,támasztja alá,-- a kormányzat politikája nem a költségvetés évenkénti a kormányzat politikája nem a költségvetés évenkénti

kiegyensúlyozására törekszik.kiegyensúlyozására törekszik.


31

Költségvetési hiány és államadósság.

A költségvetési deficit -hiány- a költségvetési mérleg évenkénti egyen-legének alakulását fejezi ki, azt jelenti az állam kiadásai meghaladják a bevételeket.Az államadósság: - a felhalmozott deficiteket,

- a garancia és kezességvállalás, - a hiteltartozás és a valuta leértékelésből származó veszteségek

együttes értéke.


32

A költségvetési hiány finanszírozhatóságának három fő forrása:- adóemelés,- az állami árú- és szolgáltatás vásárlások csökkentése,- hitelfelvétel

Az államadósságot elsősorban hitelfelvétellel finanszírozzák,Hitelezők: - belső hitelezők = belföldi pénzmegtakarítók, lakosság, vállalkozások,

= jegybank, - külső hitelezők = kormányközi hitel megállapodás alapján egyes kormányok,

= bankrendszer közvetítésével bankkonzorciumok, nemzetközi szervezetek, IMF, Világbank

A kormányzat nem mehet csődbe, mert a tartozásokat, - kormánykötvényeket - az állam visszafizeti. „valamilyen pénzben”, ab-ban a pénzben amit maga teremthet.

Azokban az államokban amelyek valutája nem konvertibilis, a gazdaság-fejlődés alacsony fokán állnak, ahol nem működnek tényleges piaci viszo-nyok az államcsőd realitás.


33

Monetáris politika lényege, típusai, korlátai.A monetáris politikalényege, hogy a pénzmennyiség vagy a kamatláb változtatásával hat a jövedelem színvonalára.Két fő típusa: - expanziós pénzpolitika, összkereslet növelését szolgáló,

- restrikciós pénzpolitika, összkereslet csökkentését szolgáló

A kormányzat a pénzpolitikáját a jegybankon keresztül érvényesíti.

A jegybanknak három fő eszköze van a pénzszűke illetve a pénzbőség kialakításához: - viszontleszámítolási kamatláb - kötelező tartalékrész - nyílt piaci műveletek


34

Viszontleszámítolási kamatláb (refinanszírozás)Viszontleszámítolási kamatláb (refinanszírozás)Amennyiben egy másik bank, rendszerint a jegybank megfinanszírozza, – hitelezi – a kereskedelmi bankot, refinanszírozásról van szó.

A refinanszírozás kamat - viszontleszámítolási kamat fizetés - ellenében történik. A viszontleszámítolási kamatot a kereskedelmi bank értelemszerűen to-vább hárítja.

A viszontleszámítolási kamat növelésével illetve csökkentésével befolyá-solja a jegybank a meghitelezett kereskedelmi bank hitel kihelyezését.

Korlátok:- a kereskedelmi bankok nem csak a jegybank által refinanszí-

rozott hitelt helyezhetik ki,- a kamatláb csökkentése hatástalan ha mérsékelt a hitel- kereslet,- a kamatláb emelése ellenére nem biztos, hogy csökken a hitel-

kereslet.


35

A kötelező tartalék ráta.A kötelező tartalék ráta.

A kötelező tartalék ráta a kereskedelmi bankok tartalékainak és a kereske-delmi bankok betéteinek arányát írja elő.A jegybank a kötelező tartalék ráta megemelésével szűkítheti a pénzkíná-latot és emelkednek a kamatok.

Korlátjai: - a kötelező tartalék ráta emelésével az üzleti alapon történő hitele-

zés szenved csorbát, a bankok ez esetben nem a hitelképesség a-lapján hanem a várható kamatok alapján helyezik ki a hiteleket,

- a számlapénz teremtés szűkítésével szemben a bankok a napi pénzek piacán néhány napos hitelt vesznek fel a hitel nyújtás

fedezetére.


36

Nyíltpiaci műveletekNyíltpiaci műveletek

A nyíltpiaci műveletek keretében a jegybank értékpapírokat, elsősorban állam papírokat (államkötvényt és kincstárjegyet) forgalmaz azzal a céllal, hogy a közületi szektornak, a költségvetésnek pénzt szerezzen.Ezzel a jegybank növeli a pénzkínálatot.

Az értékpapírok ára és a kamatláb ellentétes irányban mozog.


37

A monetáris politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra.A monetáris politika hatása a vállalkozói gazdálkodásra.

Hatása ellentmondásos.

Pénzbőség időszakában az expanziós politika elvezethet az inflációhoz.Pénzszűkítő politika esetében fékezi a gazdasági növekedést.

Ellentmondás keletkezik a bel és a külgazdasági stratégia között akkor, Ellentmondás keletkezik a bel és a külgazdasági stratégia között akkor, ha a jegybank a kamatláb változásának eszközével él.ha a jegybank a kamatláb változásának eszközével él.


38

Közvetett hatás.Közvetett hatás.

Bizonyos idő elteltével a pénzkínálat ill. a kamatláb változásának hatására változik az összkereslet.

- A háztartások nominál jövedelme emelkedik nő a keresletük, a plusz jövedelem egy részét megtakarítják és ezzel növelik a pénzintézetek tartalékát.

- Az állam is többet költhet árú és szolgáltatás vásárlásra, hozzá- járul a hitel kínálat fokozódásához.

- A beruházási lehetőségek bővülnek.- Nő az output, nagyobb lesz a jövedelem.


39

Közvetlen hatás.Közvetlen hatás.

A vállalkozói gazdálkodás szempontjából kulcskérdés a hitel lehetősége mert a forgóeszköz hitel a napi kiadásait finanszírozza.A vállalkozásokra a monetáris politika a forgóeszköz hitel ellátáson keresztül gyakorol közvetlen hatást.

Hitel hiányában a vállalkozó nettó pénzáramlási helyzete romlik.Lehetősége: - késlelteti fizetéseit hitelezői felé, vagy - meggyorsítja adósaitól a pénz beáramlást,

A megoldás sikere a vállalkozó alkupozíciójától függ.A vállalkozás likviditását javíthatja: - a készletek csökkentésével,

- a beruházási programok visszafogásával

vÁllalati pÉnzÜgyek

Documents