VÁLTOZÁSMENEDZSMENT

Kommunikáció és paradigmaváltás

Készítette: Balázs Ágnes

ELŐZŐ ELŐADÁS TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

ELEMEI

Címe: Egy jó gyakorlat bevezetésének minőségirányítása

Az innováció „szakmai elképzelésen alapuló folyamatos

változtatás” , mely paradigmaváltáshoz is vezethet. (pedagógusoknál hosszú folyamat, nehézkes, „a jól bevált a jó”

Ez lehet :

egy teljesen új koncepció bevitele a szervezetbe

egy megkezdett folyamat kiterjesztése

egy rossz gyakorlat elhagyása (!!!)

SZEMÉLYES TAPASZTALAT

A változtatás szakmailag megalapozott legyen – Fontos

tudni! (hitelesség)

A változtatás ellenállásba fog ütközni- Nem ismerték az új

pedagógia lényegét, szakmailag nem tartották

megvalósíthatónak

A projektpedagógia bevezetése innováció- minden változást

érdemes innovációként kezelni és lépéseit szem előtt tartva és

betartva végigvinni.

o Folyamatosan szem előtt kell tartani azt az értéktöbbletet, amit

ad a változás és ezáltal figyelemmel kell kísérni az innováció

életgörbéjét is. –Ezzel lehet motiválni és érvelni

Megfelelő kommunikáció, tervszerűség, szakszerűség,

önbizalom, lépésenkénti haladás, csapatépítés

EGY INNOVÁCIÓ BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI

MELY FÁZISBAN KELL KOMMUNIKÁLNI?- A PIROSSAL

MEGJELÖLTEK

Előkészítés (szkennelés) környezetelemzés (makro-mikro: SWOT analízis, BCG elemzés);

közös tanulás

elemzés (erőforrás, kompetencia, értéklánc)

döntéshozatali előterjesztés (pontos célok megfogalmazása)

Stratégia: elemzés, tervezés illesztés s szervezeti stratégiába (McKinsey 7 S modellje)

tervezés, munkaterv elkészítése - folyamatok

Végrehajtó, megvalósító szakasz (innováció bevezetése) PDCA modell

változásmenedzselés

Ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás szakasza Balanced Scorecard

a keletkezett értékek elemzése

hiányosságok korrigálása (hibaelemzés és kockázatelemzés)

Az innováció beágyazása a szervezetbe (a rendszer működtetése) szervezetfejlesztés

PDCA-SDCA modell

TQM

Első év

Második

év

BANÁNHÉJ, HA NEM JÓL KOMMUNIKÁLSZ!

Előkészítés (ismerkedés)

Változásmenedzselés

Szervezetfejlesztés:

pszichológiai és szociológiai ismeretek szükségesek

a szervezetfejlesztéshez: „nem csupán

adminisztratív átszervezésről van szó, hanem a

dolgozók képességeinek, személyiségének,

értékrendszerének, egymáshoz való kapcsolatainak

figyelembevételével végrehajtott

változásról”(paradigma és attitűd változások)

A mindennapi kommunikáció dönti el egy

kapcsolat minőségét !

AMIVEL MOST NEM FOGLALKOZUNK:

Mi a kommunikáció?

Mindig kommunikálunk (verbális, nonverbális)

Kommunikációs fogalmak: adó-vevő-kommunikációs csatornák, feedback, zaj, szűrők, térhasználat, térközszabályozás

Kongruens, nem kongruens viselkedés

Elméletek: Asszertivitás, NLP, erőszakmentes kommunikáció (zsiráf és sakálnyelv), nyertes/vesztes; szinergia,, Gordon: TET, stb.

Önismeret fejlesztése

AMIVEL FOGLALKOZUNK

Mi a hatékony kommunikáció?

Kommunikáció zavarai:

Friedemann Schulz von Thun : Kommunikációs négyszöge és 4 fül

elmélete

Karl Mehrl német pszichológus kapcsolat elemein keresztül

kiegészítjük a fentieket!

A hatékony kommunikálás és a kommunikációs zavar elemzése

Paradigmaváltás

HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓRA VAN SZÜKSÉG

AHHOZ, HOGY…

Megfelelő információ birtokába jussunk

Megértessük magunkat és megértsünk másokat

Elfogadtassuk személyünket, mondanivalónkat

Javuljon a munkatársak közötti együttműködés

Erősödjön az önbizalom, csökkenjen a szorongás

KOMMUNIKÁCIÓS NÉGYSZÖG

A kommunikáció 4 szinten zajlik:

1. Tárgyi üzenet: amiről beszélünk – MIT?

2. Önmegnyilvánulás: üzenet önmagunkról- hitelesség

3. Kapcsolat: utalás a kommunikálók egymáshoz fűződő

kapcsolatára – HOGYAN?

4. Szándék: egy felszólítás – MIÉRT?

A kommunikáció sikere azon múlik, hogy ez a 4 szint

mennyire játszik össze egymással a kibocsátó és a

befogadó részéről!

4 FÜL ELMÉLET

A BESZÉLŐ 4 SZÁJJAL BESZÉL, A HALLGATÓ 4 FÜLLEL

HALLGAT

1. Információ: Hogyan

tudok tartalmakat

világosan és érthetően

közvetíteni?

2. Önmagunkról:

személyiségünk

nyilvánul meg

implicit vagy explicit

(én-üzenet) formában

3. Kapcsolat: Hogyan kezelem

embertársaimat, amikor kommunikálok velük? Azzal, ahogy megszólítok valakit,

kifejezem, mit tartok róla; ennek megfelelően a másik vagy úgy érzi, hogy

elfogadom és egyenrangúként bánok vele, vagy úgy érzi, hogy lekezelem, gyámkodom fölötte, nem veszem

komolyan.

4. Szándék, felszólítás:

Amikor valaki közöl

valamit, általában el is

akar érni valamit.

(nyíltan vagy rejtetten) Igény, cél, utasítás,

tanács, kívánság stb

TANULSÁGOK

a kommunikáció „érthetősége” négydimenziós dolog. (tartalom,kapcsolat,cél, mi is benne vagyunk)

egy és ugyanazon közlés egyidejűleg több üzenetet is hordozhat és belső konfliktushoz vezethet (pl. tartalommal, céllal egyetértünk, de a kapcsolatival nem: nem úgy mondja, nem hiteles)

a négyzet oldalai egyenlő hosszúságúak. Ebből pedig az a tézis következik, hogy a négy aspektus elvben egyenrangú (pl. a tárgyi üzenet túlsúlya- szociális tanulás nincs benne, személytelenné válik)

alkalmas a kommunikációs zavar feltárására (!)

KARL MEHRL : KAPCSOLAT ELEMEI

Belső:

1. Szeretet (érzelem)

2. Hatalom (alá-fölé

rendeltségi viszony)-

kapcsolat

3. Értelem (célok,

érdekek)- szándék

Külső:

4. Idő

5. Hely

6. Energia

A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINTI KIEGÉSZÍTÉS)

Belső elemek (1)

Érzelem (szeretet):

o pozitív, negatív, közömbös emberek (pozitív: lehet vele dolgozni, az újat

elfogadja; negatív: mindenben az akadályt látja; nehéz az újat elfogadtatni vele; közömbös: kiégett,neki mindegy)

o a kapcsolatban milyen érzelmek jelennek meg (szeretetteli,

barátságos, ellenséges, gyűlölködő, stb)

o „önmagunk” is benne van (szakmailag elkötelezett, szenvedélyesen tud érvelni, számára

fontos, pozitív gondolkodással: biztos a sikerben, lelkes)

Ez a belső elem már meghatározhatja a kommunikáció hatékonyságát. Érdemes felmérni a hozzáállást (elkötelezettségi táblázat); mennyire hisznek a vezetőnek, hitelesség (szakmai, emberi);

A KOMMUNIKÁCIÓ (A KAPCSOLAT ELEMEI SZERINT)

Külső elemek:

Idő: mennyi időt szánsz a kapcsolatra, „nem érek rá…” fontos-e számodra?

Hely: hol? Milyen körülmények között? Folyosón, irodában, asztal mellett,

fotelben, kiránduláson, értekezleten, stb

Energia: mennyi energiát fektetsz a kapcsolatba, felületes kapcsolat vagy

mélyebb…

PÉLDA ELEMZÉSE

„Felhívtam a portát, hogy itt vagy-e még

az iskolában?”

4 FÜL + KAPCSOLAT SZERINTI ELEMZÉS

Adó Vevő

Beszélni akarok vele Tárgyi üzenet Kerestetett

Lusta voltam, hogy

végig járjam az iskolát

Üzenet önmagunkról Ellenőrizni akarta,

hogy elmentem-e?

munkatárs Kapcsolat Ő a főnök

Mindenképpen

akartam vele még

találkozni

Felszólítás Előző konfliktusunk

óta még mindig

szórakozik velem

Nem haragszom már

rá, látom megijedt

Érzelem Nem nagyon bírom

Nincs/van időm most

rá

Idő

Alkalmas/nem

alkalmas a hely

Hely

Nem érdekel/érdekel Energia

visszacsatolás

VISSZACSATOLÁS

Helyes mondat:

Lusta voltam, hogy felmenjek a szobádba, másrészt nem is

tudtam, hogy hányig vagy, ezért felhívtam a portást, hogy

elmentél-e már, mert szeretnék veled beszélni.

Pontos, konkrét fogalmazás,

Én-üzenet: érzések felvállalása: Lusta voltam…

Tisztázás- ha észreveszed, hogy rosszul fogalmaztál: Ne

érts félre…visszakérdezés: Te hogyan látod?

Hangsúly (kapcsolatra utal)

Minősítés nélküliség, tényszerűség

PARADIGMA

Paradigma=gondolati séma, minta, példa, modell,

„térkép”, gondolkodási szokás

Miként látjuk (észleljük, értelmezzük) a világot

Ki, mit lát a képen? Ugyanaz a kép és mégis mást

látnak rajta! (lehet kondicionálni-kísérlet)

KI MIT LÁT RAJTA? – NÉZŐPONT KÉRDÉSE

PARADIGMÁINK

Hatással van paradigmáinkra:

Kondicionálás, felkészítés (pl. ne szemetelj!)

Család, iskola, barátaink, munkatársaink,

társadalmi paradigmák

hozzáállás, viselkedés

Minél inkább tisztában vagyunk paradigmáinkkal,

annál inkább vállalhatjuk a felelősséget értük!

PARADIGMAVÁLTÁS

A paradigmaváltások minden esetben kimozdítják az

egyensúlyból a világszemléletünket

hozzáállásunkat, viselkedésünket

és emberi kapcsolatainkat

(A tudományok fejlődése szükségszerűen paradigmaváltásokkal

járt és jár)

Ezáltal alapvetően

meghatározzák

Paradigma:

gondolkodási

szokás

Cselekvés:

hozzáállás

Eredmény:

viselkedés

Ha kis változtatást akarsz: változtass cselekvést

Ha nagyot: változtass paradigmát!

PARADIGMAVÁLTÁS

Gyors paradigmaváltás: metró-apuka-gyerekek,

traumák is előidézhetik

Lassú (ez általánosabb)

Akadályozó tényezők:

előítéletek

tudatlanság (információ hiány)

a szokás hatalma

lustaság

személyiségjegyek (+; - látásmód)

nem megfelelő kommunikáció

PARADIGMAVÁLTÁST SEGÍTŐK

PDCA alkalmazása (tervezettség)

Folyamatos visszajelzés (értékelőlapok, teamek)

Értékek összegyűjtése és szem előtt tartása

Folyamatos képzés

Közös munka, egyéni feladatokkal, egyéni

vállalásokkal

Bevonás

Közösségépítés

Mérések, eredmények

Folyamatos fejlesztés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Adj Uram türelmet, hogy el tudjam

viselni, amin nem lehet változtatni!

Adj Uram erőt és akaratot, hogy

megváltoztassam, ami

megváltoztatható!

És kellő bölcsességet, hogy a kettőt

meg tudjam különböztetni!