VÁROSÉPÍTÉSZET 1.VÁROSÉPÍTÉSZET 1.

ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVALVILÁGÁVAL

BME URBANISZTIKA TANSZÉKBME URBANISZTIKA TANSZÉK

20102010

VÁROSÉPÍTÉSZET 1.VÁROSÉPÍTÉSZET 1.

ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK ISMERKEDÉS A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVALVILÁGÁVAL

8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS 8. ÉPÜLET ÉS VÁROS, ÉPÍTÉSZET ÉS URBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEIURBANISZTIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI

Pálfy Sándor DLAPálfy Sándor DLA

BME URBANISZTIKA TANSZÉKBME URBANISZTIKA TANSZÉK

20102010

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Az előző előadásokon szó volt a városok történeté-ről, alkotó elemeiről és megismerhetőségéről.

Ma ember és környezete, épület és város, építészet és urbanisztika összefüg-géseit boncolgatjuk.

Aldo Rossi Teatro del mondo - 1980San Martino al Cimino

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

- ember és természet,

- ember és otthon,

- ember és épület,

- ember és közterület,

- ember és város viszonyai…

(antropocentrikus megközelítés)

Az ember és környezetének kapcsolata

A természetben az ember otthon van, ha biztonságban érzi magát.

Az otthon az a maga által kialakított környezet, ahol az ember természetes módon viselkedik, kiegyensúlyozottan,

jól érzi magát.

A jó minőségű épület, közterület és város az a szakemberek által kialakított környezet, ahol az ember otthon(osan) érzi magát.

/Porto-i példák/

Az otthon, az épület, a közterü-let és a város minősége a ben-nük kialakuló emberi kapcsola-tok szintjén és minőségén mér-hető le legjobban.

(szociocentrikus megközelítés)

/Porto-i példák/

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Meghatározottságok és hierarchiák épület és város viszonyában a történelem során.

A városok története szorosan kötődik városléptékű épületeinek (építményeinek) történetéhez.

Épület és város viszonyának története

Város az épületértKyoto - a császári palota és körülötte a város

Épület a városértFirenze –Palazzo Vecchio

Kölcsönös meghatározottságok épület és város viszonyában (város léptékű épületek, épületegyüttesek)

A város alakítja az épületet /Párizs:Place Vendome Az épület alakítja városi környezetét /Róma:Piazza Navona

Kölcsönös meghatározottságok

A város alakítja az épületet /Párizs-i Opera Az épület alakítja városi környezetét /Manhattan-i vasalóház

Az ókori Athén nagy középületei

Az Acropolis a Parthenonnal A Parthenon

Az Agora A Színház

Az ókori Róma nagy középületei

Rómának a világban betöltött jentőségét szimbolizáló két középülete

A Colosseum az Ókorban

A Szent Péter Székesegyház az Újkorban

civilizáció (régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás

Teotihuacan az azték város az I. sz.-ból

Babilon tornya az Eufratesz partján Kr.e. 2000Úr városának zikkuratja Kr.e. 2100

Persepolis Dareios és Xerxes palotái Kr.e. 500

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Az építész-építészet, architekt-architektura szavak etimológiája.

ép = egész, egészséges, hibátlanép-ít = kiegészít, gyógyít, kijavítépít-ész = az építés mestereépítész-et = az építés mestersége

archi-techné (görög) = ősi tudás, hozzáértés (latinul archi-tektura)architekton (görög) = építész (latinul architekt)

Az építészet definíciója

Philibert de l’Orme (1510-70): a jó építészet allegóriája

Az építészet (architektura) a környezet kreatív alakítá-sának tudománya, az építész pedig ennek a tudománynak művésze és mestere.

A művészet és a mester-ségbeli tudás aránya az építészeten belül és ezzel az építész tevékenységé-nek megítélése koronként változott.

Philibert de l’Orme (1510-70): az építészet allegóriája

Napjainkban a művészet és mesterség arányának lehetséges sokféleségét jól jelzik a rokon szakmák differenciált megnevezései: építő- és építészmérnök, építész, építőművész, tervező építőművész.

A felsőfokú szakember-képzés is eszerint differen-ciálódik Magyarország hét egyetemén.

Építőművész képzés (388)(Ba, Ma)

Építész- (414) és építészmér-nök (369) képzés

Építész- (411), építészmér-nök (233) és építőművész (338) képzés (Ba, Ma, BsC, MsC)

Építészmérnök alapképzés (BsC)

Építész- (410) és építészmérnök (232) képzés

234 270

Építőművész képzés (380)(Ba, Ma)

A BME Építészmérnöki Karának építész- és építészmérnök képzése a művészeti és a tudományos ismeretek kiegyensúlyozott oktatására épül.

A kétfajta doktori iskolája és az

elnyerhető tudományos fokozatok kettőssége (DLA és PhD) is ezt erősíti.

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

A városrólA város a természeti- és az épített környezet,

valamint a benne zajló emberi élet folyamatosan változó szintézise

A város épített alkotó elemei

A ház – Moziház Portoban – E. S. de Moura A házak csoportja – borházak Portoban

A közterület – a Douro partja Portoban A műtárgyak – két híd Portoban

A város mint házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együttese

Paks Történelmi Városközpont vizsgálata - 1997

A város természetes alkotó elemei – a növényzet

pont /fa vonal /fasor

felület /gyep tömeg /liget

A város természetes alkotó elemei – a vízfelületek

mesterséges vízfelülettópart

tengerpart folyópart

A város az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája,…

…de egyben tulajdonok és (köz- ill. magán-) érdekek összessége is.

(tulajdonos ≠ gazda)

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

A kontextúra definíciója: környezetünk fizikai és szellemi rétegei, szövetei és az azok közötti össze-függések.

Környezetünk kontextúrája

A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 1.

Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részletei

A nyilvánvaló összefüggések épület és város kontextúrájában 2.

Az Andrássy út az Oktogonnal és a Körönddel… ..és a térfalat alkotó eklektikus épületek

A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

A kontextúra gazdagsága, sokszínűsége és érzékenysége

Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Róma - Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo Palio idején Róma - Piazza Navona kocsiverseny a XVIII.sz.-ban

Az Il Campo Ambrogio Lorenzetti (1328) „A jó kormányzás allegóriája” c. képén

Silvana Brunotti – Piazza Navona

Siena főtere, az Il Campo

Róma – Piazza Navona

A kontextúra szintje az építészeti és városépítészeti minőség fokmérője

Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Rafael Moneo – Murcia-i Városháza épülete / Spanyolország

Az építészeti minőség a környezet alakításának célja, a kontextúra annak eszköze

Toldi Gimnázium tornaterme – Földes László Papp László Sportaréna – Skardelli György

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról - Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

„Az urbanisztika definíciószerűen minden olyan leíró, elemző vagy normatív irányultságú tudomá-nyos és tervezői, építési, igazga-tási, szervezési vagy-/és fenntar-tási jellegű elméleti és gyakorlati tevékenység gyűjtőneve, ami az emberi környezet, mindenekelőtt a települések létrejöttével, érték-megőrzésével, működtetésével, fejlesztésével és alakításával komplex módon foglalkozik”

(Meggyesi Tamás)

Az urbanisztika definíciója

Tehát az urbanisztika tudo-mánya mindennel és komplex módon foglalkozik, ami a tele-pülésekkel kapcsolatos. Diva-tos kifejezéssel interdiszcip-lináris (tudományok közötti) tudomány: az építészeten és városépítészeten kívül a mű-szaki tudományok, a termé-szettudományok, a társada-lomtudományok és a gazda-ságtudományok közös szakte-rülete. ( A „mindent”-tudás, a kizáró-lag elméleti síkon való tényke-dés és a tudományok közötti „ellavírozás” veszélye!).

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról

Az építészet és urbanisztika közötti összefüggések igen sokrétűek, és ennek irodalma is kiterjedt.

Az első elméleti munka épület és város belső- és külső tereinek összefüggéseiről:

Gian Battista Nolli 1748-as Róma térképének részlete

A várostörténet leírható épületek, épülettípusok, városszerkezetek

történeteként is (Dr Nagy Béla: „A település, az épített világ” c. könyvéből)

Siegfried Gideon

(a CIAM alapítója 1929) tömeg-tér elmélete

Dr Meggyesi Tamás kiegészítése (2004)

Tömeg a térben Tér a tömegben Tér a térben Tömeg a tömegben

Tömeg a térben Tér a tömegben

Colin Rowe, Fred Koetter: városok történeti szövetének ábrázolása Robert Venturi „poché” (kimaradt tér) fogalmának alkalmazásával (kontextualizmus)

Robert Venturi belső tér ábrázolása Az Andrássy út melletti tömbök kimaradt tereinek szövete

Le Corbusier tervei épület és város összefüggéseinek tükrében

La Ville Radieuse

Paris – Plan Voisin (1925) Rowe és Koetter tér-tömeg ábrázolásában

Az utcák és épülettömbök történelmi struktúrájának felbomlása a XX. század első felében (Ernst May a CIAM tagja)

Az elmélet… …és annak tárgyiasult formája: Stuttgart Westhausen Siedlung (1929-31)

Aldo Rossi – Carlo Aymonino:

neoracioalizmus (‘70-es ‘80-as évek)

Szerkesztettség, piazza

Aldo Rossi – Carlo Aymonino: Gallaratese – Milano

Victor Timofejev grafikája

Aldo Rossi:

kritikai rekonstrukció

Az organikus városfejlődés modellezése…

Aldo Rossi: Berlin- Schützenstasse

…és annak megvalósult példája

Ricardo Bofill:

neoklasszicizmus

(ld. szocreál!)

Városléptékre felnagyított, történeti formákat feleleve-

nítő építészet

Ricardo Bofill: városléptékű épületek Montpellier-ben

Kísérletek a város épületek alkotta történelmi struktúrájának megmentésére…

…és a városi épülettömbök rehabilitálására

München – Theresienhöfe – Otto Steidle (1995)

Haveneiland, Rieteilanden, Ijburg, Amsterdam Felix Claus - Frits Van Dongen - 1998

Kenneth Frampton:

kritikai regionalizmus

A helyi kultúra és hagyomá-nyok (a hely szelleme) visz-szatükröződése az épületben és a településben

Alvaro Siza: Quinta de Malagueira – Évora (Portugália)

Felnyíló, transzparens épülettömeg épület és város téri kapcsolatainak erősítésére

Felnyíló, transzparens épülettömbök

Giuseppe Terragni – Pietro Lingeri: Casa Rustici (Milano) – 1936-37

Michel Macary, Jean-Pierre Buffy: ZAC de Bercy (Párizs) – 1988-2001

Rem Koolhaas: Genetic City (a „nem helyek” elmélete):

„A hely által meghatározott épület helyett a hely programozásával definiált épület ad karaktert a helynek”

(a „jelleg nélküli városnak” az épületek alakítják karakterét)

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Az építészet és az építész híd szerepe

Az építész kell, hogy az átjárást biztosítsa, a híd szerepét felvállalja építészet és urbanisztika szakterületei, illetve az azokat művelő szakemberek között.

A BME Urbanisztika Tanszé-kének oktatói elkötelezettek a „hídverés” (lat: ponti-ficere) feladatára és oktatására az Építészmérnöki Karon.

A környezeti kontextúra az a közös nyelv, közös nevező, közös felület, közös matéria, amelyből az összekötő híd -két irányból- építkezhet építészet és urbanisztika területei között.

Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97

A kontextúra és a híd környe-zetünk magas szintű alakításá-nak eszközei.

Comenda/P- a Venda folyó rekonstruált hídja (Victor Mestre, Sofia Aleixo)- 1995-97

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Természet, város és épület hierarchikus viszonyai:

- város a természetben,

- épület a városban…

A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai

- épület a természetben,

- természet a városban és az épületben

Természet, város és épület hierarchikus viszonyai:

- város a természetben,

- épület a városban…

- a természet eltűnőben van

Természet, városépítészet és építészet összefüggései és egymásra hatása

A szimmetrikus (statikus) egyensúlyi állapotról

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Alvaro Siza Vieira – Kortárs Művészeti Múzeum - Santiago de Compostella / Portugália

Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 1.:

- amikor a városépítészet a „túlsúlyos”

Lucio Costa – Oscar Niemeyer: Brazília tervezett városa

Lucio Costa – Oscar Niemeyer – Brazilia város adminisztratív központja/ Brazilia

Az asszimmetrikus (dinamikus) egyensúlyi állapotról 2.:

- amikor az építészet a „túlsúlyos”

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Rem Koolhaas – Casa da Musica – Porto /Portugália

Az egyensúlyvesztés állapota 1. (amikor csak a dinamika marad):

- amikor a városépítészet túlsúlya felborítja az egyensúlyt

Dubai / Egyesült Arab Emirátus

Hong Kong

Tokyo - Japan

Az egyensúlyvesztés állapota 2. (amikor csak a dinamika marad):

- amikor az építészet túlsúlya borítja fel az egyensúlyt

Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

Peter Cook és Colin Fournier – Kunsthaus Graz / Ausztria

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

A globalizáció folyamatai és kihívásai.

Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 1.

A globalizáció megapoliszai – New York, a minta…

…és Európa-i mutánsai

Frankfurt

Hova lett az ember és a természet?

Párizs

London

Bécs- Donau City

Budapest – mi sem kerülhetjük el?

Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában 2.

A világ legnépesebb városai a történelem során

Kr.e.3e. - Uruk 100 000 főÓkor - Róma 1 100 000 főKözépkor - Cordoba, Palermo, Chang’an, Konstantinápoly 500 000 fő17.sz. - Bagdad, Agra, Nanking, Isztambul, Delhi, Peking 2 600 000 fő19.sz. London 8 000 000 fő1920. New York 14 000 000 fő1957-től Tokió a legnagyobb, ma (aglomerációval) 35 200 000 fő

A városok növekedése és

annak határai

A meleg égöv nagyvárosai /2006/:(napenergia!)

Mexico City /M 22 800 000 főSao Paulo /Bra 20 200 000 főBombay /Ind 19 850 000 főDelhi /Ind 19 700 000 főJakarta /Indo 16 550 000 főCalcutta /Ind 15 650 000 főCairo /Egy 15 600 000 főManila /Phi 14 950 000 főKarachi /Pak 14 300 000 főBuanos Aires /Arg 13 450 000 főDacca /Bang 13 250 000 főRio de janeiro /Br 12 150 000 főTeherán /Ir 11 850 000 főIstambul /Tu 11 500 000 főLagos /Nig 11 100 000 fő

Favela Sao Paoloban /Br20 200 000 fő

Favela Rio de Janeiroban /Br12 150 000 fő

Favela, ahogy a festő látja

Sao Paolo Rio de Janeiro

Az emberi alkalmazkodóképesség…

…és annak határai

Építész feladat e határok keresése és tudatosítása is!

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Az egyensúlyi helyzetek (a kontextúrák) kutatása a megismerés objektív és …

„Egyensúlyozó” építészfeladatok környezetünk alakításában

… szubjektív eszközeivel.

(az előző előadás témája volt)

Dr Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum (1992) Gordon Cullen: Városképek-Townscape (1960)

A megtalált egyensúlyi helyze-tek (kontextúrák) megtartása,…

…, és erősítése az építészet és a városépítészet eszközeivel.

Porto/P- Douro parti kávézó – 1994Cristina Guedes és Francesco Vieira de Campos

Porto/P – a Largo do Colégio tömb rehabilitációja (Sergio Secca, Sónia T. E Silvia, Joao P. Fernandes, Gustavo M. Rebolho, António B. Ribas)

Malmöi példa városléptékű új, ökologikus egyensúlyi helyzet kialakítására az egykori tengerparti iparte-rület helyén

West Harbor (Västra hamnen) fejlesztése… … és annak BoO1 jelű területe – Malmö /S

Egyensúly hiányában új egyensúlyi helyzetek létrehozása

építész alkotói kreativitással (a New Urbanism mozgalomról)

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S Turning Torso – Santiago Calatrava /E

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

West Harbor (Västra hamnen) – BoO1 területe – Malmö /S

- Bevezetés- Az ember és környezetének kapcsolata - Épület és város viszonyának története - Az építészet definíciója- A városról- Környezetünk kontextúrája - Az urbanisztika definíciója- Elméletek építészet és urbanisztika kapcsolatáról- Az építészet és az építész híd szerepe - A természet, a város és az épület egyensúlyi viszonyai- Az egyensúly fenntarthatósága környezetünk kontextúrájában- „Egyensúlyozó” építész feladatok környezetünk alakításában- Az építész hivatásról

Tartalomjegyzék

Az építész hivatásról

Az építész hivatás: a mikro és makro, az épület és a település szintjén a környezet igényes alakításával az emberi élet körül-ményeinek állandó javítása.

Minőségi (építészeti) környezetben virágzik az emberi élet, de nem megfelelő körülmények között –jó esetben- éppen csak vegetál (természeti analógiák).

Ebben van az építész igazi felelőssége! Philibert de l’Orme (1510-70): a jó és rossz építészet allegóriái

VÉGE