Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995)

Konurbáció (városösszenövés): Nagyvárosi agglomerációk egymás felé történő növekedése és terjeszkedése, amely révén nagy népességtömörülések, óriásvárosok (mega-city) és városövezetek (megalopolisz) alakulhatnak ki. A városösszenövés típusai az egy- , két- és többközpontú konurbáció. Egyközpontú konurbáció során egy terjeszkedő világváros közigazgatásilag fokozatosan elnyeli, bekebelezi a környező városokat és falvakat (pl. London, Párizs, Moszkva). Két- és többközpontú konurbáció során kettő (pl. Manchester-Liverpool) vagy több (pl. Duisburg, Essen-Bochum-Dortmund) nagyvárosi agglomeráció a főközlekedési utak (autópályák, vasutak stb.) mentén egymás irányába növekszik, majd egy idő után összeérhetnek és térben folytonos városövezetek (pl. Boston-New-York-Philadelphia, Baltimore-Washington) alakulhatnak ki.

Megalopolisz (városövezet): Több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma rendszerint meghaladja a 10 millió főt. Városövezet városösszenövés (konurbáció) révén jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek. Az így létrejövő városkomplexum nem alkot egységes várost, s számos közigazgatási egységre tagolódik. Földünk legnagyobb városövezete az Egyesült Államok atlanti partvidékén található, a Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopolisz („Boswash”), amely 80 millió lakost tömörít. A Nagy-Tavak vidékének megalopolisza a „Chipitts” (Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburg). Anglia megalopolisza: London, Birmingham, Manchaster, Liverpool, Leeds. Hasonló városövezet van kialakulóban Kaliforniában San Francisco és San Diego között („Sansan”), Japánban a Csendes-óceán partján Tokió-Oszaka-Kobe között, Milano-Torino-Genova-Marseille-Firenze, valamint a holland Randstad, a német Ruhr-vidék (Düsseldorf-Duisburg-Dortmund (3D), Rajna-Majna (Frankfurt) és a Rajna-Neckar (Stuttgart) tengely mentén.

Földünk megalopoliszai, agglomerációi, óriásvárosai éjszakai kivilágításban (sárga fények)

2.SzuburbanizációAz urbanizáció második szakasza, amikor a népesség egyre jelentősebb része elhagyja a nagyvárosok területét és mind nagyobb számban az elővárosokba költözik, egy "városkörüli" fejlődés megy végbe. A szuburbanizáció a városrobbanással szemben egy térbeli dekoncentrációs folyamat.Kiváltó okai a nagyvárosok növekvő zsúfoltságában, a lakókörnyezet leromlásában, a környezetszennyezésben és a romló közbiztonságban keresendők. Lényeges előfeltétele a közlekedési infrastruktúra (pl. gyorsvasút, autópálya) fejlődése, a motorizáció magas szintje.A Föld különböző fejlettségű országai jelentős időbeli eltéréssel lépnek a szuburbanizáció szakaszába, az Egyesült Államokban már az 1930-as évektől megfigyelték, Nyugat-Európa országaiban a szuburbanizáció súlypontja az 1960-as évekre esett, hazánkban az elmúlt tíz év során jelentkezett. A népesség szuburbanizációját egy idő után az ipari majd a tercier funkció szuburbanizációja követi, az elővárosokba kitelepülő ipari üzemek és szolgáltató létesítmények (pl. bevásárlóközpontok) formájában.Jellemzői: Intenzív ipari fejlődés, modern iparágak térhódítása. Az ipar kitelepülése a város (központ)ból. CBD, City-bővülés. Új városközpontok létrejötte. A tercier szektor megerősödése. Fokozódó „blight” jelenségek a városközpontban (zsúfoltság, közlekedési gondok, környezetszennyezés, infrastruktúra, lakásállomány elöregedése, leromlása). Folytatódik a periféria-centrum típusú város terjeszkedése (társadalmi leértékelődés). Slum, szegregáció, gettósodás. Szelektív migráció—> felgyorsuló elővárosi (szuburbán) fejlődés. A vonalas infrastruktúra (főleg közlekedés, szállítás) rohamos fejlődése. Intenzív ingázás.

Bolygóváros (szatellit):Nagyvárosok környékén tervszerűen kialakított, a központi település tehermentesítésére szolgáló újvárosok. Az alvóvárosokkal ellentétben a bolygóvárosokba jelentős számú munkahely és szolgáltató intézmény is települ. A bolygóvárosok többségét valamilyen ipari funkció ellátására, egy ipari nagyüzem körül hozzák létre (pl. Budapest környékén Százhalombatta). Az így létrejövő funkcionálisan erősen szakosodott bolygóvárosok úgy veszik körül a nagyvárost, mint ahogy a bolygók keringenek a Nap körül, nevük is innen származik. Bolygóvárosok sorát hozták létre pl. Stockholm, London, Párizs és Moszkva környékén.

3.Dezurbanizáció (counterurbanisation: ellenurbanizáció)

Az urbanizáció harmadik szakasza, amelyet a legfejlettebb országok (pl. Egyesült Államok, Svédország, Dánia) egyes nagyvárosi térségeiben jelentkezett az 1970-es évek vége óta. A dezurbanizáció jellemzője, hogy már nem csak a nagyváros, hanem az őt körülvevő elővárosi övezet népessége is csökkenni kezd, egy "ellenvárosodási" folyamat veszi kezdetét. A jelenség okai a falusi térségek gyors városiasodásában, a vidéki életmód felértékelődésében, a javuló közlekedési és telekommunikációs feltételekben keresendőek, amelyek lehetővé teszik a magasan kvalifikált munkaerő számára, hogy munkáját a nagyvárostól távol végezhesse.Jellemzői: A posztindusztriális gazdasági fejlődés széles körű érvényesülése. A termelékenység gyors ütemű növekedése, a foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése. K+F szektorra, a szellemi munkára, korunk csúcstechnológiájára épülő, „agyigényes” iparágak húzó jellege érvényesül, melyek bárhol megtelepülhetnek, ahol fejlett infrastruktúra rendelkezésre áll. Szelektív migráció a csökkenő népességszámú, többnyire szennyezett környezetű városi régiókból a természetközeli, stressznélküli munka- és lakóhelyet biztosító, felértékelődött, fokozatosan növekvő népességszámú rurális területek felé.

4.Reurbanizáció

Az urbanizáció negyedik szakasza, amikor a nagyváros népességszáma a szuburbanizáció, majd dezurbanizáció jelentette csökkenés után ismét növekedésnek indul, s egy újabb koncentrációs, "vissza a városba" folyamat veszi kezdetét. Az 1980-as évek közepétől figyelték meg a kutatók a legfejlettebb országok nagyvárosaiban (pl. London, Amszterdam, Philadelphia, Sidney stb.). A reurbanizáció szoros összefüggésbe hozható a korábban lepusztult belvárosi slum negyedek építészeti felújításával, a városrevitalizációval és a világgazdasági koszakváltás társadalmi hatásaival. A posztfordizmus megerősödése révén számban egyre növekvő fiatal, tehetős menedzseri réteg tagjai („Yuppie”-k) egyre nagyobb számban fedezik fel maguknak a városrevitalizáció révén javuló lakókörnyezetet nyújtó belső városrészeket, s ide költözik. A korábban pusztulásnak indult belvárosi lakónegyedek, iparterületek gyors népességcserével együtt járó megfiatalodását, felvirágzását nevezik dzsentrifikációnak.

A városnövekedés jelenlegi problémái és a világvárosok szerepe, tipizálása

A városnövekedés korlátai, centrifugális erői: •Túlnépesedés, közlekedési problémák, növekvő környezetszennyezés, közegészségügyi viszonyok romlása (főként a fertőző megbetegedések révén), deviáns társadalmi magatartás fokozódása, növekvő kriminalitás, kábítószer fogyasztás, növekvő energia ellátási problémák.•A város mérete és az egy főre jutó fenntartási költségek közötti összefüggés.Energiaellátás: kb.1mió, egyéni közlekedés: kb.100e, iskola, képzés: kb.0,5mió, tömegközlekedés: 10mió, áruszállítás: 1 millió Összes tevékenység: kb.0,7-1millió

Világvárosok az új világrendszerbenNapjaink világvárosai: tömegfogyasztó technopoliszok, kereskedelmi innováció központjai, transz- és multinacionális vállalatok székhelyei, világizlés csiholói.A világvárosok jellemzői:•Az új munkamegosztásban elfoglalt helyét és funkcióját a világgazdasági integrációja határozza meg.•A globális tőke a világvárosokat bázisként használja a termelésben és piaci tevékenységben.•A világvárosok globális irányító funkciói a termelésben és foglalkoztatásban jelennek meg. Munkaerőpiacuk kettős: magas szintű professzionalizmus <—> képzetlenség•A nemzetközi tőke koncentrálódásának helyszínei (kivétel Tokió)•Hazai és nemzetközi migráció célpontjai.•A világvárosokban a legerősebb a térbeli és osztály szerinti polarizáció.•Növekedésük társadalmi költségei kezdik meghaladni az adott ország pénzügyi kapacitását.

A világvárosok ismérvei Cohen, R.B. szerint:

•Fő pénzügyi központ•Transznacionális vállalatok székhelye•Nemzetközi intézmények székhelye•Gyorsan növekvő üzleti szolgáltatások központja•Fontos feldolgozóipari központ•Közlekedési csomópont

A világvárosok ismérvei Knox, P. szerint:

•Transznacionális gazdaságok központja•Nemzetközi kapcsolatok szerepe•Kulturális központ

A világvárosok hierarchiája:Cohen, R.B. szerint:

1.Központi országok1.1. Elsődleges világvárosok: London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich, New York, Chicago, Los Angeles, Tokió

1.2. Másodlagos világvárosok: Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid, Torinto, Miami, Houston, San Francisco, Sydney

2.Félperiférikus országok2.1.Elsődleges világvárosok: Sao Paulo, Szingapúr2.2.Másodlagos világvárosok: Johannesburg, Buenos Aires, Rio de

Janeiro, Caracas, Mexikóváros, Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul

Knox, P. szerint:Elsődleges világvárosok: London, New York, Tokió

A tervezés szerepe a települések formálódásában

A településtervezés felbukkanásának történeti áttekintése

•A spontán fejlődés eredményeként már elviselhetetlen, önpusztító környezeti állapotok keletkeztek (pl. ókori Róma, középkori városok, kora kapitalista Anglia esete)

•A település tudatos telepítési szándék nyomán jött létre (pl. görög kolóniák, középkori városalapítások, 2.világháború utáni városok).

•Felgyorsul a településfejlődés üteme.

•A településen belül egy külső erő akaratát kell érvényesíteni (pl. uralkodók, barokk fejedelmek, pápák, új politikai formációk városrendezési akciói).

•Általában a tervezésre akkor van szükség amikor a település nagysága, áttekinthetősége, a helyi társadalom belső kohéziója és a fejlődés üteme már nem tudja biztosítani a település közérdeknek is megfelelő fejlődését.

Területfejlesztési koncepció:Az ország, egyes régiók, települések hosszú távra nyúló fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, mely meghatározza a fejlesztés céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít a különböző szintű tervezés szereplői számára. A területfejlesztési koncepcióra épülve kerülnek kidolgozásra a terület- és településfejlesztési programok, melyek középtávon reálisan megvalósítható, konkrét projekteket tartalmaznak.

A rendezési típusú tervdokumentumok:•Tartalmukban tér-műszaki jellegűek•Bennük az egyes elhatározások konkrét területhez kötöttek•Koordinatív szerepükön túl jogi, hatósági eszközökkel kikényszerítő szabályozó erejük is van

Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény.

Területfejlesztés:Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok megfigyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása. Valamint a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az ágazati döntésekben.

Területrendezés:Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása e körben: az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, továbbá a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása; nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.

Településfejlesztési koncepció:A település társadalmi, gazdasági és térbeli-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a civil szerveződések és az érdekképviseleti szervek bevonásával elkészített, a település hosszú távú fejlődési irányait meghatározó, a települési képviselő-testület által határozattal elfogadott dokumentum.

Településfejlesztési program:A településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló, az önkormányzati választási ciklusra szóló települési középtávú fejlesztéseket tartalmazó, a települési önkormányzat képviselő testülete által határozattal elfogadott dokumentum, amely a várható költségeket és pénzügyi forrásokat is megjelöli.

Településfejlesztési terv:A településfejlesztési program megvalósítását szolgáló, a települési képviselő-testület által határozattal elfogadott operatív terv, amely megjelöli a konkrét települési fejlesztéseket, azok ütemezését, lebonyolítási módját, költségeit és forrásait.