varosunk 2017 0314–16. számú épület őrzi a belvárosban. ybl miklóshoz hasonlóan,...

XX. évfolyam 3. szám 2017. július

Budapesti Honismereti Híradó

VárosunkKözgyűjteményekben ingyenes

A kiegyezést követő gaz-dasági fellendülésnek és azahhoz köthető városias fej-lődésnek köszönhető többekközött Budapest központivárosrészei épületeinek maiegységes jellege.

A 150 évvel korábbi törté-nés egyben a nagy ásatásokelindulását, a magyar régé-szettudomány kezdetét iseredményezte – hangzott ela Kincsek a város alatt elne-vezésű régészeti kiállítás áp-rilis 12-i megnyitóján Sza-lay-Bobrovniczky Alexand-

ra, Budapest főpolgármes-ter-helyettesének a Buda-pesti Történeti MúzeumVármúzeumában tartott ér-tékelésén. Fővárosunk 12régészeti régiójában az utol-só tíz év alatti 2000 építke-zés mintegy 100 ásatásánaklegjelentősebb leletei tárul-nak itt elénk – ismertetteFarbaky Péter, a múzeumfőigazgatója.

„Az őskori arcos edények,kultikus temetkezések, a ró-mai kori limes mentén fekvő

Sokak által felkeresett ro-mantikus hely volt mindig isa Budapesti Történeti Múze-um kezelésében működőGül Baba Türbe, melynekrekonstrukciós koncepciójáta II. kerületi önkormányzatmég 2013-ban dolgoztattaki. Március végén eldőlt atürbe felújításának költség-megosztása. A magyar-törökegyüttműködésben megúju-ló rózsadombi emlékhely re-konstrukciójához a török ál-lam 3 millió euróval járulhozzá (az iszlám hitet vallók-nak ez a legnyugatibb zarán-

dokhelye), valamint „a II.kerületi önkormányzattalegyüttműködésben megújulhárom környező utca, közöt-tük a Gül baba utca is. Azépítmény tágabb környeze-tében elhelyezkedő, minden-ki által látogatható közparkpadokkal, díszkúttal, éjszakaivilágítással újul meg, továb-bá kialakítanak egy új zöldterületet, egy egyedülállófüggőkertet is, amelyben lép-csőzetesen követik egymástaz örökzöldek és a virágosnövények. Emellett felújítják

A Fővárosi KözmunkákTanácsa döntése szerint1885-ben kapta jelenlegi el-nevezését az Arany Jánosutca. Korábban Fő, illetveFelső (Hoch Strasse) utca aDuna-parttól a Bajcsy Zsi-linszky útig terjedő szakasza.Az eredeti német nyelvű ut-canév a Duna-parti Felső-Dunasorra utal, semmikép-pen sem a Fő, azaz HauptStrasséra. Például a Vízivá-

rosban lévő Fő utca párhu-zamos a Dunával.

Az MTA könyvtáránakhomlokzatán – Arany Jánosutca 1. szám épület – a költőfehér márványból mintázottportréja emlékeztet az utcanévadójára. Ezt a dombor-művet 1942-ben KrivátsySzűts Miklós szobrász-festő-művész készítette. Krivátsymunkássága a kevéssé is-mertek közé tartozó, ezért

érdemes néhányéletrajzi adatát ismer-tetni: 1898-ban Kas-sán született. Festő-nek tanult és a szol-noki művésztelepenFényes Adolf tanítvá-nya volt. Szobrokatis készített, amelyek-ben átüt a festő látás-mód. Arany Jánosdomborművéhez hasonló

Kincsek a város alattLeletek a bronzkortól a 19. századig

Arany János belvárosi emlékei Lakóhelyén, az MTA-ban ravatalozták fel

(Folytatása a 6. oldalon.)



Rekonstrukciójának látványterve (Fotó: MNV Zrt.)

Tíz év mintegy száz ásatásának legjelentősebb leletei

Portréja fehér márványbólmintázott

Rózsadomb emlékhelyeGül baba (Rózsa Apó) és sírja

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július2

metropolis, Aquincum mo-zaikjai és falfestményei, abudai vár és a pasák palotá-jának fényűző tárgyai, a vár-ostromokról árulkodó fegy-verek mind a főváros földjé-nek rejtett kincsei, hazánktörténetének hiteles tanúi. Aleletek olyan kiemelt beru-házások és fejlesztésekhezkapcsolódnak, mint a buda-vári karmelita kolostor, a bu-dai városháza, a Mátyástemplom felújítása, vagy a

Margitsziget kutatása, a Kos-suth tér átépítése, az Eszter-gomi vasút rekonstrukciója,az M0-ás körgyűrű építése,de számos ipari park (pl. aGraphisoft park) vagy lakó-park építés (pl. Csúcshegy-

Harsánylejtő), illetve ma-gánház építése is értékes le-leteket eredményezett.

A több mint ezer restau-rált lelet, virtuális 3D-s re-konstrukciók, valamint amakettek és rekonstrukciósrajzok jó betekintést adnakfővárosi régészeink eredmé-nyeibe, akik persze abban aszerencsés helyzetben isvannak, hogy az európaifővárosok közül az egyikleggazdagabb régészeti lelő-helyekkel rendelkezőben,Budapesten kutathatnak. A

kiállításon azokra a kérdé-sekre is választ kaphatunk,hogy a főváros területénhol alakultak ki az első tele-pülési láncok, hol fejlődtekki az első települési közpon-tok és ez a fejlődés milyen

kapcsolatban állt az egykorikörnyezettel. Az értékes éssok esetben egyedülálló le-leteket, arany pénzeket, ék-szereket, az egykori írásbeli-ségre, műveltségre vonatko-zó tárgyak egészítik ki.Nemcsak történeti, hanemművészi értéket is képvisel-nek az őskori agyagműves-ség, a római kori mozaik-művészet és a középkori fal-festészet kiállított tárgyai...”– olvashatjuk a kiállítás is-mertetőjében.

Tárlatukon a másfél év-százados ásatások – és lele-

teik – bemutatása hangsú-lyozza az utolsó tíz év régé-szeti leletanyagának jelentő-ségét. Ezek többsége első íz-ben került most a szélesebbnyilvánosság elé.

A kiállítás főkurátora, ZsidiPaula régész, az AquincumiMúzeum igazgatója beszá-molt arról, hogy az itt bemu-tatott leletek az ie. 5200-tóla 19. század elejéig tartóidőszakot ölelik fel. Szep-tember közepéig lesz láto-gatható az európai viszony-latban is jelentősnek tekint-hető vármúzeumi tárlat.

A MagyarNemzeti Mú-zeum május20–21-én aMúzeumkert-ben 22. alka-lommal rendezte meg a Mú-zeumok Majálisát, amely amagyar múzeumok legfon-tosabb fesztiválja. Kapcsoló-dóan a Múzeumkert re-

konstrukciójá-hoz is a Múze-umok a kert-ben – kertekés múzeumokkiemelt téma-

körű programsorozaton idéntöbb mint száz hazai múze-um és egyéb közgyűjteményvett részt. Köztük szokás sze-rint bemutatkozott a Buda-

pesti Történeti Múzeum,Budapest Főváros Levéltá-ra, a Fővárosi Szabó ErvinKönyvtár, valamint Csepel,Ferencváros, Óbuda, Pester-zsébet és Újpest helytörténe-ti gyűjteménye/múzeuma.

A Pulszky Társaság – Ma-gyar Múzeumi Egyesület azelőző év kiemelkedő köz-gyűjteményi tevékenységeitdíjazva a BTM Kiscelli Mú-zeuma (igazgatója RostásPéter) #moszkvater – ASzéll Kálmán tér története

című időszaki kiállítását (ku-rátorok: Simonovics Ildikóés Maczó Balázs) különdíjjaljutalmazta. 2014-hez hason-lóan ismét elismerő okleve-let kapott a PesterzsébetiMúzeum (igazgatója D. Ud-vary Ildikó) a Doktor úr ké-rem… Egészség-ügyek ésorvos történetek Pesterzsé-beten a XX. században címűtárlatáért (kurátorai: D. Ud-vary Ildikó, BenyovszkyTóth Anita, Gulyás Péter,Göröcs Zsuzsanna).

Múzeumok MajálisaKülöndíj a Kiscelli Múzeumnak

Kincsek a város alattLeletek a bronzkortól a 19. századig

A BTM főigazgatója, Farbaky Péter köszönti a megnyitó résztvevőit

A Belvárosi Plébánia belső udvarában török kori gőzfürdőfeltárása (V. ker., Piarista u. 1. – Fotó: BTM)

Teljes asztali étkészlet a késő bronzkorból (Halomsíros kultúra, ie. 9. század)

l folytatás az első oldalról

2017. július Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

Számos budapesti épülettervezője és kivitelezőjeWagner János, a reformkoriPest klasszicista építészeté-nek egyik meghatározó épí-tőmestere. Építészeti stílusalényegében a klasszicista ha-gyományokon alapszik. Épí-tőmesteri címet szerzett1844-ben, 50 éves jubileu-mát a Kossuth Lajos utca14–16. számú épület őrzi aBelvárosban.

Ybl Miklóshoz hasonlóan,Székesfehérváron, 1813-ban született. Életútjuk szo-

rosan összekapcsolódik, leg-fontosabb munkáikat Pestenalkották. A fiatal Wagner Já-nos a pesti építész céh előttkészítette el mestervizsga fe-ladatát, melynek eredmé-nyeként felvették a pesti épí-tőmesterek közé.

Ybl Miklós a pesti mester-jogot csak jóval később, aKárolyiak szolgálatában töl-tött időszak után, 1863-bankapta meg.

A Wagner-villát WagnerJános és fia Gyula saját tel-kén emelte. A Rózsadomb

villanegyedének első meg-határozó emléke volt, amelyarab udvarházak beépítésimódját követte. Nyitott ár-kádjával a pesti Duna-partfelé nézett, méltóként övezteés őrizte Gül baba sírját. Eza sajnálatosan lebontott ró-zsadombi épület a Gül BabaTürbét vette körül, zárt ud-varos, romantikus és mo-reszk építészeti elemekkel. Asíremlék (törökül türbe) mais a mohamedánok kedveltzarándokhelye – a folyamat-ban lévő rekonstrukció utántalán még inkább az lesz.

Wagner Jánosnak öt fiaszületett, akik közül négy az

építészeti pályán jeleskedett.Egy kivétel volt: WagnerGyörgy, Budapest tisztior-vosa.

Wagner János építészegész családja, fel- és leme-nő ága az építészetnek szen-telte életét. Ma is élnek Wag-ner János építész leszárma-zottai, és akik számon tartjákéletművüket. Bár Budapestostromakor a Múzeum kör-úti Wagner épületek elpusz-tultak a Wagner építészekhagyatékával együtt, mégismunkásságuk Pest város ésBudapest építéstörténetébenmáig meghatározó szerepű.

Vízy László

az emlékhely körüli lépcső-ket és parkolóhelyeket is.”

Gül baba az iszlám egyikharcos szerzetesrendjének –bektasi dervisrend – tagja-ként hirdette a muszlim val-lást, több szultánt is szolgál-

va. Neve magyarul „RózsaApó”-t jelent. Evlia Cselebitörök világutazó és történet-író munkájának köszönhet-jük Gül baba halála körül-ményeinek leírását: 1541.szeptember 2-án Buda váro-sát elfoglaló Szulejmán szul-tán nevére és tiszteletére át-nevezett és dzsámivá alakí-

tott Mátyás templomban(Nagyboldogasszony temp-lom) a győzelemért első íz-

ben tartott hálaadó ima köz-ben hunyt el Gül baba, aki-nek temetésén a szultán isrészt vett. A szabályos nyolc-szög alakú türbét 1543–1548 között JahjapasazádeMehmed, a harmadik budaipasa építette a sír fölé – már1914-ben műemlékké nyil-vánították, az első műemlékifelújítása 1918-ban fejező-dött be.

Gül Baba Türbéje és a Wagner-villa

Wagner János építőmester (1813–1904)

Budapesti életképek egykor és maA Kiscelli Múzeumban április 21-től június végéig fővárosunk utcáinak 20. századi és mai

mindennapjait bemutató fotókiállítás várta az érdeklődőket. A Képlet – Budapesti street-fotó, kezdetektől napjainkig című tárlatuk két tematikus egységre különült el: részben a szá-zadforduló zsánerképein át villantja fel a Budapesten dolgozók és lakók hétköznapjait,részben kortárs fotóművészek képeivel tükrözi a rendszerváltoz(tat)ás után megváltozottéletritmusú főváros életét.

Rózsadomb emlékhelyeGül baba (Rózsa Apó) és sírja

Gül Baba Türbéje a Wagner-villa udvarán, archív képeslapon(Fotók: Vizy László)

A síremléket övező egykori Wagner-villa archív képeslapon

Gül Baba Türbéje napjainkban



Budán köztudottan kevésa közintézmény, de mindigsok olyan neves ember la-kott errefelé, aki sokat tett atudomány, a kultúra terén.Kivétel kerületünkben a Ke-leti Károly utca, amelynekintézményekben is gazdagoka házai, és amelyek több ne-ves embernek adtak otthont.Erről tanúskodnak többekközött az épületek falán el-helyezett emléktáblák.

Ezt az utcát azonban százévvel ezelőtt még nem ez

jellemezte, hanem a ritkáb-ban beépített földszintes há-zak sora, mint amilyen ak-koriban volt a Rózsadombdéli-nyugati lejtője, a Vízivá-ros, az Országút (a mai Mar-git körút). Az 1903-ban ala-pított „érseki”, a mai Rákó -czi Gimnázium hatalmasépülete kimagaslott az apróházak és üres telkek vonula-tából. Iskolatársaim, az öregérsekisták mesélték, hogyígy volt ez, amikor tíz éveskorukban beiratkoztak az is-kolába, érettségijük idejérepedig már felépültek a sok-emeletes Mailáth-házak, apáros oldalon pedig az inté-zetek és a bérházak épületei.

Most talán csak az utcaelején, a páratlan oldal né-hány házáról essék szó. Ma-

gának az utcának az elneve-zése is többször változott.Hivatalosan 1908-ban Osz-lop utcának, 1913-tól Heltaiutcának nevezték el. HeltaiFerenc közgazdasági írónak,Budapest főpolgármesteré-nek itt volt háza, amely mégma is épségben áll a KitaibelPál utca sarkán. 1921-től vi-seli a statisztikus Keleti Ká-roly nevét, aki az intézmény-nek igazgatója is volt.

Visszatérve az Oszlop utcanévre általában az a nézet

alakult ki, hogy az utca tor-kolatánál az 1945-ig meglé-vő Nepomuki Szent Jánososzlopszerű szobráról kaptakülönös elnevezését. Azigaz ság azonban az, amit afőváros önkormányzatánakhivatalos utcanévjegyzéke isigazol, hogy 1874-től Zöldoszlop utcának (Grüne Säu-len) hívták a Mailáth teleksarkán álló zöldszínű telek-oszlopról. Otthon nézegetveegykori iskolám évkönyveit,ezek címlapján is nyomonkövethető az utcanév válto-zása (Oszlop-Heltai-KeletiKároly utca).

A Bimbó út és a Keleti Ká-roly utca sarkán hatezernégyszögöles park ékeske-dett, amelynek közepén Ma-iláth Károly gróf szép kúriát

építtetett. Egykori leírásokszerint a parkban értékesnövények voltak, amelyekaz udvarházat körülvették. Amásodik világháború utána mai nagy bérházak udva-rán még sokáig látható voltkét mitologikus kőszobor ésegy töredék, valamint a hoz-zájuk tartozó római oltártutánzó öt maszkos, volutástalapzat. Ezek a szobrok na-gyon régen kerültek ide, hi-szen a telek – a valamikorimajorság – 1812-ben Glo-govitz Sándor püspök dísz-kertje, 1825-től BatthyányImréé, majd a Prónay csa-lád tulajdona volt. Az itt álltkúriát Mailáth József lebon-tatta amikor a telek tulajdo-nába került, és helyébe Rai-ner Károly építésszel medi-terrán stílusú ötemeletesépületeket emeltetett.

Az utcánkban két év alattfelépült olaszos villasor1930-ra lett kész. Ezek azépületek nemcsak szép kivi-telükkel nyerték meg a ró-zsadombi polgárok tetszését,hanem a bérházak panziósszolgáltatásai miatt is. Azépületekben állandó porta-ügyelet volt, a kényelmet je-

lentette többek között a köz-ponti fűtés, a lift, a mosó- ésszárítóhelyiségek, és az is,hogy a lakások hő- és hang-szigeteltek voltak. Újdonság-

ként hatott még abban azidőben ez a boarding-housetípus, ahol minden a bérlőkkomfortját szolgálta. A há-zak egyik első lakója FesztyMasa művésznő volt, a ké-sőbbiekben itt lakott RátonyiRóbert is, sok ismert művészés közéletünk számos nevesszereplője. A nagy építkezéskölcsöneit Mailáth gróf nemtudta törleszteni, az épületeka Hitelbank tulajdonába ke-rültek.

Érdekes megemlíteni,hogy a 19. század első felé-ben a régi udvarház épületeután a hóhér, az ítéletvégre-hajtó háza következett. Ahóhér városi alkalmazottvolt igen alacsony fizetéssel,amit a kivégzettek ingósá-gainak eladásával egészít-hetett ki. A budai hóhér kö-telessége volt a kivégzése-ken kívül a kínvallatásokvezetése és a testi fenyíté-sek végrehajtása is. Foglal-kozása a családon belülöröklődött, később munka-köre kiegészült a gyepmes-teri feladatokkal, azaz az el-hullott állati tetemek eltaka-rításával. Társadalmilagmegvetett voltuk miatt ahóhérok, a gyepmesterek alegszegényebb emberek kö-zül kerültek ki. 1848-ban avárosi hóhérok állása meg-szűnt. Az utóbbi rosszízűemlék is hozzátartozik az ut-ca történetéhez.

Székely Imre

Időutazás a Keleti Károly utcábanA hóhérháztól a mediterrán stílusú bérházakig

A Mailáth-házak építtetője,gróf Mailáth József

Feszty Masa önarcképe(Grafika: papír, szén)

Az egykori „érseki”, ma Rákóczi Gimnázium kápolnája


Budapest Főváros Levél-tára és a Magyar Levéltáro -sok Egyesülete 2017. június9-én és 10-én közösen ren-dezte meg az I. Levéltáripikniket, amely az első or-szágos levéltári seregszemle.Június 9-én nem csupán aLevéltári piknik vette kezde-tét, hanem útjára indult a„Nyitott Levéltárak 2017”országos programsorozata,valamint megnyíltak „A pes-ti serfőzéstől a sörgyártásig”és a „Prost Heidelberg! Aheidelbergi sörfőzdék és sö-rözők története” című kiállí-tások, amelyeket októbervégéig hétköznaponként 9és 18 óra között ingyenesentekinthetnek meg az érdek-lődők a levéltár aulájában,illetve első emeleti kiállító-termében.

A rendezvényen az országszámos levéltára, múzeumaés könyvtára mutatkozott bea levéltár udvarán. Az intéz-mények különböző módonmutatták be munkájukat. Alegtöbben kiadványaikatárusították népszerűsítették,de a legtöbb helyen játékos,kvízek, rejtvények is várták afelnőtt és gyerek látogatókat.

A két nap folyamán gaz-dag programokkal várták azérdeklődőket a szervezők. Ameghirdetett levéltári sétákra

az összes hely elkelt. A más-fél órás séta során nemcsakaz épülettel, hanem az ott fo-

lyó munkákkal, így példáulaz iratőrzéssel vagy az állo-mányvédelemmel is megis-merkedhettek a látogatók. Asörtörténeti tárlatvezetésekiránt olyan nagy érdeklődésmutatkozott, hogy HidvégiVioletta, a kiállítás kurátoratöbb pót-vezetést is tartottmindkét napon.

A szombati nap délelőttjé-nek középpontjában a gye-rekek és a családok álltak. Alevéltár-pedagógusok segít-ségével pecsétet készítettek,

amelyeket előre elkészítettoklevelekre lehetett önteni.Bárki kipróbálhatta a papír-

merítést is. Az „Etelka kis-asszony bálba megy” címűfoglalkozáson a reformkortmegidézve legyezőkkel le-hetett ismerkedni, sőt készí-teni is. A felnőttek is érdek-lődve időztek az állatsimo-gató sátrában. A családi cir-kusz klasszikus műsorszá-mokat mutatott be. A bohócbevonta műsorába a gyere-keket is, majd artista, zsong-lőr és késdobáló számoknaktapsolhatott a nagyérdemű.Különösen a kislányok kö-

rében volt népszerű az arc-festés.

„Halhatatlanok – Limano-wa, a magyar győzelem1914”, „Kereszthegy” és„Őseink nyomában a Dél-Urál mentén” címmel há-rom dokumentumfilm vetí-tésére került sor.

Az Arcanum AdatbázisKft. már több mint 30 milliódigitalizált oldallal büszkél-kedhet. Az Arcanum mun-katársai a rendezvényen adigitalizálás kulisszái mögéengedtek betekintést nyerni– a helyszínen élőben mu-tatták be a munkafolyama-tokat, amelyek közül a láto-gatók néhányat ki is próbál-hattak. Mindkét napot élőkoncert zárta.

Az első Levéltári piknik agasztronómia témája köréfűzte fel a programokat,ezért nem csupán a szellemifelfrissüléshez adtak megminden lehetőséget a szer-vezők, hanem a kulináris él-vezeteknek is teret biztosíta-nak: lacikonyha, rózsafagy-lalt és kézműves sörök vár-ták a kikapcsolódni vágyó-kat. A 472 felnőtt és 100gyermek látogató a visszajel-zések szerint jól érezte ma-gát, kellemes élményekkelgazdagodott.

Garami Erika

Pesten három, Budán egyutca és egy köz – mindkettőa II. kerületben – nevévelemlékeztet az 1849-ben, akökös–uzoni csatában el-hunyt székely honvéd őr-nagyra, Gábor Áron fegy-verkovácsra. Munkájánakköszönhető, hogy az erdélyihonvédő hadsereg többmint ötven ágyút kapott akézdivásárhelyi öntödéből.

A pasaréti Gábor Áron ut-ca – 1930-tól viseli ezt a ne-vét – és a Szilágyi Erzsébetfasor sarkán egy felrobbant

ágyúgolyót és Gábor Áronmellképét is ábrázoló szoboráll, amely március 14-én aII. kerületi Önkormányzat1848-as megemlékezésénekméltó színhelyeként szolgált.A kerület polgármestere,Láng Zsolt hangsúlyozta,hogy „mára vállalhatóvá lettminden, amit nagy magyar-jaink 1848-ban a zászlajukratűztek, és a nemzeti önren-delkezés akkori törekvéseiirányt mutatnak napjainkküzdelmeihez is. Független-ségünk birtokában is úgy

akarunk az európai nemze-tek nagy családjához tartoz-ni, hogy a világ mozgásai,kihívásai ne lehessenek be-

folyással alapvető nemzetiértékeink, hagyományainkés identitásunk megőrzésé-re”.

Levéltári piknik Gasztronómiától a digitalizálásig

Gábor Áron emlékműve1848. márciusára emlékeztek

A levéltári sétákra az összes hely elkelt (Fotó: Tálas Tibor)

A kerület polgármestere, Láng Zsolt mondta az ünnepi beszédet (Fotó: www.masodikkerulet.hu)


Negye-dik gene-

rációs belvárosi vagyok, ittélek, itt jártam iskolába,hosszú ideig itt dolgoztam,így ezer szállal kötődöm„szűkebb hazámhoz”. Épí-tészmérnök lettem és a sorsúgy hozta, hogy műemlék-épületek is szerepeltek fela-dataim között.

1990 után lassan kezdtekhasonlítani az épületek régiönmagukra, azuniformizálódás,nemtörődömséghelyett az igé-nyességre, egye-diségre való tö-rekvés kezdett di-vatba jönni, sőthelyenként mégforrások is akad-tak a megújulás-hoz. Mindehhezszükség volt a ré-gi tervek, levéltári adatokmegismerésére, fényképekfelkutatására – így számom-ra, de többünk számára fo-kozatosan nyilvánvalóvá

vált, hogy kincsek közöttélünk. Egyre jobban erősö-dött a gondolat, hogy ezeketa kincseket fel kellene kutat-ni, megismertetni másokkal.Egy nyári délutánon 2009-ben összeállt 16 ember éselhatároztuk, hogy alapítunkegy civil szervezetet. Azegyesület neve már szintemagától adódott. Egyesüle-tünk hivatalos formát 2009-ben öltött.

Első tevékeny-ségünk sétákszervezése volt.Mára húsz kidol-gozott belvárosisétánk van, amikmerőben eltér-nek attól, mintamit egy idegen-vezetői képzésmagába foglal. Alexikális adato-kon túl a házak

jelenét legalább annyiraigyekszünk bemutatni, minta múltját, sőt, ha lehet, sze-repel a jövőkép is. Alakuló,élő városról van szó, a há-

zakban intézmények, boltokműködnek, esetleg kiváló,értékes emberek éltek, vagyélnek, így a teljes képhezezek megismertetése is hoz-zátartozik.

Egy séta azonban csaknapi élmény, ezért már2009-ben elha-tároztuk, hogysaját kiadásbanlétrehozzuk aKincses Belvá-ros Kalendáriu-mát, melybenleírjuk mindazt,amit szóbanhosszú lenne el-mesélni. A Ka-lendárium ötévig élt, majdkeménykötésben, részbenszínes képekkel 2015-benmegjelent az első Belváros–Lipótváros Kincsei köny-vünk. Most dolgozunk a má-sodikon melynek bemutató-

ja novemberre várható. Akönyvírás és szerkesztés ösz-szehozott bennünket, igénymerült fel további közösegyüttlétekre.

Megszülettek a klubestekmeghívott előadókkal, a ha-zai egynapos és külfölditöbbnapos városnézések,valamint az alkotó tagjainkműveit bemutató kiállításunk2017 januárjában. A fiatal-

ság bevonásáraévente helytör-téneti vetélkedőtszervezünk a ke-rületi általánosiskolák VII. ésVIII. osztályosaiszámára.

Mára tagsá-gunk létszámahetven körül járés valamennyiprogramunkra

szívesen látjuk a téma irántérdeklődő vendégeket is.Céljaink és programjaink awww.kincsesbelvaros.huhonlapon megtekinthetők.

Kacskovics Fruzsina

alkotása a Bajcsy ZsilinszkyEndrét ábrázoló utcanévtábla. 1982-ben Budapestenhunyt el.

A Magyar TudományosAkadémia épületében lakottArany János, az akadémiafőtitkára, 1865-től 1882-ig,haláláig. (A régi források azAkadémia utca 2. számúépületet a korabeli számozásszerint Akadémia utca 1.szám alatt tüntetik fel.)

Arany János holttestét isitt ravatalozták fel, az akadé-mia épületének előcsarno-

kában, ahol korábban DeákFerencét. Utóbbi szép fehér-márvány domborművétHolló Barnabás szobrász-művész készítette.

A Magyar TudományosAkadémia első emeleti fo-lyosóján az Izsó Miklós általkészített gipsz-mellszobralátható, amelynek eredetijéta Magyar Nemzeti Galériaőrzi.

Felfigyeltünk a Szabadságtéren az egykori Újépületbenelítélt és kivégzett vértanúk

emlékművére: fehér kőtöm-bön egy Dósa Farkas And-rás (1902–1982) által min-tázott bronz-mécses, amely-nek peremén ott a felirat: ÉSVISSZA NEM FOLY AZIDŐNEK ÁRJA, ELŐREDUZZAD FELTARTHATAT-LANUL.

Az idézet magyarázó alá-írása 1940 óta hiányzik:Arany János – a Magány-ban című versének részleteez.

Vízy László

Alapítunk egy civil szervezetetKincses Belváros Egyesület

Arany János belvárosi emlékei

Lakóhelyén, az MTA-ban ravatalozták fel

Klauzál Napok TéténybenA Klauzál Gábor Társaság 12. alkalommal rendezte meg

a Klauzál Napok Tétényben címmel a már hagyományos-nak tekinthető rendezvénysorozatát. A négy helyszínen(Klauzál Ház, Nagytétényi Kastélymúzeum, Klauzál-villa,Szent Mihály kápolna) futó rendezvények idén az 1867.évi kiegyezés 150. évfordulójáról emlékeztek meg. Hely-történeti vetélkedő 10–14 éves diákoknak, megemlékezé-sek és koszorúzások, tudományos előadások várták a Kla-uzál Nap rendezvényein résztvevőket, a szervező egyesü-lettől már megszokott magas színvonalon.


Arany János mellszobra(Izsó Miklós, 1863)


A Tomory Lajos MúzeumPestszentlőrinc, Üllői út címűidőszaki kiállítása április 19-én nyílt meg a Kossuth tériPavilon Galériában. A kiállí-táson archív és mai fotókatnézegetve „elsétálhatunk” alajosmizsei sorompótól aBéke térig, megismerkedhe-tünk az Üllői utat szegélyezőtelepek történetével, meg-tudhatjuk, milyen volt amúlt század eleji lőrinci „be-vásárlóutca”, melyik szaka-szán működött a korzó, aholvasárnaponként szívesentettek sétát az itt élők. A gaz-dag fotó- és képanyagot új-sághirdetések és az egykor

az Üllői úton működő mű-helyek, üzletek és cukrász-dák hangulatát megelevení-tő tárgyösszeállítások egészí-tik ki. A kiállítást FodornéNagy Veronika Sára törté-nész muzeológus rendezte,Szegediné Mucsi Eleonórakivitelezte.

Minden település képét –a legkisebb falutól a legna-gyobb városig – meghatá-rozza főutcája. Pestszentlő-rincen ez az Üllői út, amelyBudapest egyik legrégibb fő-útvonala is. Szinte középenszeli ketté a települést. Azészakabbi Gyömrői és a dé-

lebbi Nagykőrösi út mellett aXVIII. kerület egyik fő ütőe-re. Az előbbi mellé zömmelgyárak települtek, az utóbbipedig a falusiasabb jellegűPestszentimrén halad keresz-tül.

Pestszentlőrinc birtokosaia 19. század második felé-ben házhely parcellázásokbakezdtek, így alakultak ki azelső telepek az Üllői út mel-lett (Villatelep – Lónyayte-lep, Ezerháztelep – Bókayte-lep). A mai 22 telepből 11kisebb-nagyobb szakaszonérintkezik a „főutcával”.

Az Üllői út különböző sze-repeket töltött be Pestszentlő-

rinc életében az elmúlt bő150 év alatt. A történelemviharos éveiben az itt élőkúgy érezhették, hogy egy ha-

di út mellett laknak. Az Üllőiút kötötte össze Pestet az Al-föld városaival, falvaival. ADuna és 1847-től a vasútmellett ezen az országútonszállították a fővárosi ipartermékeit délre, a mezőgaz-dasági termékeket pedig afővárosba. A 19. századutolsó harmadától dinami-kusan benépesülő Pestszent-lőrinc birtokosai és lakosaifelismerték ennek előnyeit,így az üzletek, műhelyektöbbsége, a piacok és jó né-hány gyár is az Üllői út men-tén vagy közvetlen szom-szédságában létesült (traktor-gyár, kispesti textilgyár, sza-lagszövő- és csipkegyár,szentlőrinci téglagyár). A ke-reskedők, iparosok és ven-déglősök is itt nyitották megüzleteiket, amelyek a lajos-mizsei sorompótól a Szarvascsárdáig, majd a Béke térigegymást érték, így egyfajta„bevásárlóutca” jött létre.

A helyi lakosság a Kossuthtértől a Szarvas csárdáig azÜllői utat korzóként is hasz-nálta. Igaz, a kilátás nemvolt olyan pazar, hiszen azegyik oldalon a téglagyárüzemelt, de a park, az útmenti üzletek, a vendéglőkés a Japán mozgó (későbbHerrich mozi) a mai Város-ház utcában kellemes kör-nyezetet teremtettek a sétá-hoz.

1936-ban Pestszentlőrincvárosi rangra emelkedett.Ekkora kiépült a közvilágítása keramitkockával burkoltÜllői úton. Lehetett sétálni aKossuth téren, bevásárolni apiacon, a mai Piac téren,megnézni egy izgalmas fil-met a Herrich vagy Fórummoziban, beülni süteményrea Fórum cukrászdába, be-térni a Baumeister-vendég-lőbe. Közel 50 éve zötyögöttekkor már az 50-es villamos– kezdetben gőzvasút – azÜllői úton, 1929-től a Béketérig.

A kiállításon a korabeli ésjelenkori fotók mellett erede-ti képeslapok felnagyítottmásolatai és az üzleteket,szolgáltatókat megidéző tár-gyak mesélnek az Üllői út-ról, az épületekről, az egyko-ri pezsgő mindennapokról.Tárlatunk szeptember köze-péig látható a Pavilon Galé-riában.

Rozgonyi Sarolta

A mi Üllői utunk Kiállítás a Pavilon Galériában

Rákoskert NapjaEredményes munkamegosztással jött létre a május 27-én

több helyszínen is megvalósított Rákoskert Napja címűegynapos rendezvényfolyam. Színpadi és egyéb program-jaik gazdája a Rákoskerti Művelődési Ház, a helytörténetirendezvények gondozója a Rákoskerti Polgári Kör volt. Arákoskerti vasútállomáson a második világháború rákos-kerti áldozatainak emléktáblájánál koszorúztak, majd aPlatánsoron helytörténeti vetélkedővel egybekötött körsé-tát szerveztek. Rákoskerti lovas kocsis körútjuk a Platánsor-ról, időutazó buszuk Rákoskert új főteréről indult.

Gazdag fotó és képanyag a tárlat falán három sorban

A Kossuth téri Pavilon Galéria, az épület elején


A kiegyezés után az államiszámvevőszék felállításárólés hatásköréről az 1870. éviXVIII. törvénycikk rendelke-zett. Az állam bevételeinekés kiadásainak, az államva-gyon és az államadósság ke-zelésének és számvitelének

ellenőrzése létrehozott hiva-tal céljára a kincstár tulajdo-nában lévő Veres Pálné utca24. szám alatti Festetich-há-zat választották ki. A MagyarKirályi Legfőbb Számvevő-szék a frissen kialakított má-sodik és harmadik emeletirodáiban kezdte meg mű-ködését, az ellenőrzési fela-datok bővülésével azonbanjelentősen megugrott az in-tézmény létszáma. A kinőttépület kiváltására a kor-mány 1909-ben tervpályá-zatot írt ki új székház építé-sére a budai Fő utca 81. –Ganz utca 1–3. – Margit rak-part 47. által határolt kincs-tári területre.

A Magyar Építőművészet1910/1. számában közöltpályázat szigorúan megkö-tötte a mérnökök kezét:„Földszint. 1. Elnök termé-szetbeni lakása; irodaigazga-tó természetbeni lakása; se-gédhivatal; portásfülke; ko-csibehajtó, melyből az elnöklakosztálya könnyen megkö-

zelíthető legyen. 2. Az elnökilakás, az első emeletre he-lyezendő elnöki hivataloshelyiségekkel csupán az I-sőemeletig vezető és csakis azelnök rendelkezésére állóbelső személyfelvonóval kö-tendő össze. [...]

Elnök lakása. 2 előszoba,2 egyablakos szoba, 5 két-ablakos szoba, 1 nagyobbszoba kb. 40 m² alapterület-tel, 1 fürdőszoba, l konyha,2 cseléd-szoba, 3 kamra, 2klozet. [...] I. Emelet. Elnökhivatalos helyiségei; alelnökhivatalos helyiségei; elnökiosztály; nagy tanács-teremmegfelelő előtérrel; könyv-tárhelyiség. Figyelemmel azelső emeleten elhelyezendőhelyiségekre, megkívánta-tik, hogy az emelet magas-sága, a menyezetszerkezettelegyütt 6.00 méter legyen.”

A beérkezett tizenhárompályaterv közül a neves épí-tészekből és a számvevőszékszakembereiből álló bírálóbi-zottság Bálint Zoltán és Jám-bor Lajos munkáját tartottaa legjobbnak: „Alaprajzi el-rendezése a program köve-telményeit teljes mértékbenkielégíti; a tervezet alapos ta-nulmányról tanúskodik éscsak apróbb jelentőségű hiá-nyok észlelhetők. [...] Hom-

lokzata a modern formákfelhasználásával lett tervez-ve, jó arányokat mutat ésegy középület jellegével bír.”

A szecessziós építészet ge-ometrikus változatához iga-zodó háromemeletes palotátMárton Ákos és Szalka Ja-kab kivitelezte. Az épület fő-bejárata a Ganz utca – Mar-git rakpart sarkáról nyílt,mely a kupolával fedett,szobrokkal díszített lépcső-házba vezetett. A MagyarKirályi Legfőbb Számvevő-szék székházát dr. ThuróczyVilmos elnök avatta fel1914-ben, Dunára néző, kör

alakú irodájában pedig úgyhelyezte el íróasztalát, hogymögüle rálásson a Parla-mentre.

Az épületet 1944-ben vet-te birtokba a Külügyminisz-térium. Ágotha Antal és RiesGyula tervei alapján a palo-tát kisebb irodákra osztottákfel, leverték a főhomlokzat-ról a koronás címert és a„mellékutcai” timpanono-kat. A ház a Budai KatolikusKör egykori bérpalotájávalegybeépülve lett a Külgaz-dasági és Külügyminisztéri-um A, B és C épülete.

verrasztó

A számvevőszék budai palotája

Pénzügyektől a külügyekig

Néprajztudós a Váci utcában

Erdélyi Zsuzsanna emléktáblája

A Belváros első négyemeleteslakóházában, a Váci utca 79. ka-pualjában dr. Dobozy ElemérnéErdélyi Zsuzsanna (1921–2015)emléktábláját január 11-én avatta fel a Belváros-Lipótvá-ros Önkormányzata. Archaikus népi imádságokkal és köl-tészettel, a népi vallásossággal foglalkozott, a 20. századmásodik felének és a 21. század elejének egyik legismer-tebb, nemzetközi szinten is elismert magyar néprajztudósavolt – a Népművészeti Európa-díjjal, Kossuth-díjjal, a Ma-gyar Művészeti Akadémia Nagydíjával kitüntetet tudós aNemzet művésze és a Belváros-Lipótváros díszpolgára el-ismerést is megkapta. Kanyargós életútja során egyetemitanulmányai után első munkahelye a Külügyminisztériumvolt (1944–1948), ahonnan politikai okokból elbocsátot-ták. 1953-tól haláláig a népköltészettel foglalkozott. Emlék-tábláját születésének 95. évfordulóján avatták fel.

A Külügyminisztérium épületének Fő utcai /Ganz utcai sarka(Fotók: Soós Dániel)

A szecessziós építészet geometrikus változatánakháromemeletes palotája


A második kerületi Orsóutca 43-ban Bauhaus stílusú,kétszintes, külön személyzetiskerti épülettel rendelkező házrejtőzik a fenyőfák mögött.Neves tervezője, Kozma La-jos nem sejthette,hogy napjainkbana magyar történe-lem részeként em-lékezünk meg róla:1949 és 1956 kö-zött ez volt a már-tír miniszterelnök,Nagy Imre és csa-ládja utolsó ottho-

na. Az 50-es években azország politikai, közéleti éskulturális életének jelentősszemélyei egyaránt meg-fordultak nála. Itt írta1953-as reformprogram-ját, 1955-ös leváltása utánivitairatait, rendszerkritikáit.Itt töltötte utolsó szabad éj-szakáját a november 4-iszovjet megszállás előtt.

1958. június 16-án vé-gezték ki ’56 állami veze-

tőit, köztük Nagy Imre mi-niszterelnököt. 1989. június16-án százezres tömeg róttale kegyeletét a Műcsarnoklépcsőjén felállított koporsó-ik előtt. A magyar emigrán-

sok által Párizsbankiadott IrodalmiÚjság 1988. évi 3.számában a Párizs-ban élő ’56-osemigráns újságíró,Méray Tibor java-solta, hogy a buda-pesti Orsó utcai vil-lában jöjjön létreegy Nagy Imre emlékház. Ez2002-ben meg is nyílt – akerítésajtó jobb oldalán aNagy Imre Emlékház táblá-ja, bal oldalán Nagy Imrebronz emléktáblája fogadjaa látogatókat.

Kivégzésének 50. évfordu-lóján, 2008-ban az emlék-

házat felújították, napjaink-ban egy interaktív kiállítás ésemlékszoba őrzi az 1956-osforradalom és szabadság-harc mártír miniszterelnö -kének emlékét.

A II. kerületi önkormány-zat képviselői június 16-ánNagy Imre miniszterelnökre,

kivégzett társairaés újratemetésük-re emlékeztek –Láng Zsolt polgár-mester helyezte ela koszorút NagyImre egykori lakó-helyén, az emlék-táblánál.

gt

Három kutatócsoporttal,Prof. Dr. habil. Szakály Sán-dor vezetésével kezdte megműködését 2014 februárjá-ban a Veritas TörténetkutatóIntézet, amelynek célja az1867 és a 1990 közti idősza-kunk korábban kevésbé ku-tatott területeinek elfogult-ságtól mentes feltárása ésbemutatása. Munkatársaielőadásokat tartanak, konfe-renciákat szerveznek, ered-ményeiket publikálják – mo-linójukon Deák Ferenc sza-vait olvashatjuk: „...hazudninem szabad.” A Veritas Tör-ténetkutató Intézet és a Bu-dapesti Gazdasági Egyetemegyüttműködésének köszön-hetően az utóbbi V. kerületi,Markó utcai aulájában má-jus 23-án öt olyan kiadványtmutattak be, melyek létre-hozatalában a Veritas mun-katársai működtek közre.

Történészként vall életút-járól – 1944-es emigrációjá-ról, a befogadó országról –Rezsőházy Rudolf Testis his-

toricum – Adalékok egy kormegértéséhez 1944–2015című kis kötetében, melyetBoross Péter volt miniszter-

elnök ismertetett. A Veritassorozat 8. kötetét Fodor La-jos ny. vezérezredes méltat-ta – Kiss Dávid monográfiá-ját, amely A Munkásőrségtörténete és előzményei ne-vet kapta. ’56-os menekül-tekkel készült interjúkatpublikált Rácz János a Ma-gyarországról jöttünk, mes-terségünk címere: életreva-lóak könyvében – a Veritassorozat 10. kötetéről KőAndrás újságíró gondolataitJezsó Ákos, a Veritas mun-katársa olvasta fel. A Ma-gyar Nemzeti Levéltár fői-gazgatója, Szabó Csabamutatta be a Veritas 2016-os évkönyvét, Zombori Ist-ván, a Móra Ferenc Múze-um ny. igazgatója Mind-szenthy József 1956–1971közötti, a Vatikánnal folyta-tott levelezése angol nyelvűkiadását ismertette.

Ház az Orsó utcábanNagy Imre emlékét őrzi

Könyvbemutatók a Markó utcában

„...hazudni nem szabad.” (Deák Ferenc)

A könyvbemutatók közreműködői: Zombori István, Fodor Lajos, Szakály Sándor (állva), Boross Péter, Szabó Csaba, Jezsó Ákos

A miniszterelnök rekonstruáltdolgozószobája (Fotók: www.nagyimreemlekhaz.hu)

Emlékház Nagy Imre egykori utolsó lakóhelyén

Interaktív kiállítás is őrzi itt emlékét


A városma-jori Barabás

Villa konferenciatermébentartotta meg Társaságunkmájus 18-án közgyűlését. Anapirend előtt Balázs Attila,a Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény és Galéria ve-zetője a Hegyvidéki Hely-történeti Gyűjteményről tar-tott vetített képekkel kísértelőadást – a gyűjtemény1973-ban történt alapításá-tól a jelenlegi Beethoven ut-cai székhelyéig, ahol napja-inkban is időszaki kiállításaés helytörténeti kutatóhely

várja az érdeklődőket. AHegyvidék önkormányzatá-nak támogatásával a gyűjte-mény idén ősztől már az1870-ben épített zugligetilóvasúti végállomás felújítottépületében fog a jelenlegi-nél is jobb körülmények kö-zött működni.

Ezt követően BreinichGábor, a Társaság elnökeadta át Debreczeni-DroppánBélának, Rojkó Annamáriá-nak és Szombathy Jánosné-nak a Budapesti Honisme-reti Társaságban végzett 10éves munkájukról megemlé-kező társasági emlékérmet.

A Társaság 2016. évi te-vékenysége és gazdálkodásaellenőrzése során tapasztal-takról Fericsán Kálmánné,az Ellenőrző és Számvizsgá-ló Bizottság elnöke számoltbe: A Társaság 2016-banvisszakapta közhasznú beso-rolását, éves tevékenységétazonban 70 eFt veszteséggelzárta, amelynek fedezetét2015. évi áthozata fedezte.Jelentési kötelezettségeinekaz előírt határidőkön belüleleget tett: pályázati elszá-molások, NAV bevallások,statisztikák. Az íratok nyil-vántartása, tárolása, kezelé-se megbízható volt. Összes-ségében is megállapította,hogy a Társaság az Alapsza-bályában rögzített feltételek-nek megfelelően működött,feladatait színvonalasan lát-ta el az elmúlt évben.

A 2016. évi tevékenysé-gükről az egyesületi évesbeszámolót és a közhasznú-sági mellékletet, valamint a

2017. évi munka és költség-vetési tervet Gábriel Tibortitkár írásban terjesztetteelő. Előterjesztéseit szóbanis összefoglalta és az egye-sület 2016. évi tevékenysé-gét bemutató képek vetíté-sével illusztrálta. Hozzászó-lásában Debreczeni Drop-pán Béla, a HonismeretiSzövetség elnöke bejelentet-te, hogy a szövetség korábbipélda nélküli módon idéntagszervezetei tevékenysé-gét – így a Társaságot, mintfővárosi tagszervezetét is –anyagi támogatásban tudjamajd részesíteni.

Az Egyebek napirendiponton belül többek közöttfoglalkoztak a júliusi, XLV.Országos Honismereti Aka-démián a főváros képvisele-tének előkészítésével (Sá-rospatak, 2017. július 2–7.),mely a reformációnak amagyar művelődésre kifej-tett hatásába ad majd bete-kintést.

RÓLUNK – RÖVIDENBudapesti Honismereti Társaság

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák cí-

mű előadóest-sorozatát minden hónap lehetőség szerint elsőszerdai napján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Főváros Le-véltára Gárdonyi Albert termében tartjuk (Budapest, XIII.ker., Teve u. 3–5.). Ezek nyilvánosak, belépődíj nélküliek,minden érdeklődőt szeretettel várunk.Nyári szünet!Október 4.– Évforduló: Az 1867-es kiegyezés és következményei– Előadó: Anka László történész, tudományos munkatárs– Utcanév változások Pest centrumában a kiegyezés után– Előadó: Vízy László ny. műemléki felügyelőNovember 8.– Lengyelek Pesthidegkúton (1939–1945)– Előadó: Dr. Czaga Viktória ny. főlevéltáros– Veszedelem napja – az Ördögárok áradása– Előadó: Breinich Gábor ny. főlevéltárosDecember 13.– Az óbudai Kiscelli zarándokhely története– Előadó: Viszket Zoltán, történész-muzeológus– Belváros-Lipótváros kincsei– Előadó: Kacskovics Fruzsina helytörténész

GratulálunkA Honvédelem Napja alkalmá-ból dr. Simicskó István honvé-delmi miniszter május 21-én ál-lami kitüntetéseket adott át aHonvédelmi Minisztérium és aMagyar Honvédség kiemeltenfontos feladatai megvalósításá-nak támogatásáért. Dr. RóbertPéter, a Budapesti HonismeretiTársaság és a Városunk szerkesztőbizottságának tagja, aHonvédelemért Kitüntető Cím II. fokozata kitüntetést ve-hette át.

Balázs Attila, Breinich Gábor és Gábriel Tibor az elnökségi asztalnál

A városmajori Barabás-villa bejárata (Fotók: Oláh Albert)


Napjaink művészettörté-nészei a Jászai Mari téri Halakú Képviselői irodaházatfontos modern építészetiemlékként tartják nyilván,amelyen a 40-es évek mo-dern stílusa, a szocreál építé-

szet és a német modern épí-tészet jellemző jegyei egya-ránt azonosíthatóak.

Az épületre kiírt tervpályá-zatot Preisich Gábor és Gá-doros Lajos közös pályázatanyerte el. Előbbi építész iro-dája, a Preisich-Vadász iro-da, a harmincas-negyvenesévekben a főváros modernépületeinek elismert terve-

zőjeként van ma is nyilván-tartva. Az 50-es, 60-as évek-ben Preisich jelentős építész

karriert futott be, munkássá-ga máig érzékelhető nyo-mott hagyott Budapesten –sok állami kitüntetése mel-lett 1992-ben Budapestdíszpolgárává is választot-ták. Gádoros Lajos főkéntbelsőépítészeti munkákatvégzett a harmincas évek-ben. Utásztisztként megjártaaz orosz frontot, majd ame-

rikai hadifogságból hazatér-ve építészként dolgozott.1956 után lemondott igaz-gatói megbízatásáról (Közé-pülettervező Iroda NemzetiVállalat), majd a műszakiegyetemen tanított.

Az irodaház Duna-partitelkére már a 20. század ele-jén bérház épült, ami a má-sodik világháborúban rom-má vált, bombatalálat miatt.Helyén az építkezést 1947-ben kezdték el. A belügy ak-kori vezetőjének, Kádár Já-nosnak (1948–1950. máju-sáig) azonban nem sikerültazt a Belügyminisztérium(BM) számára megtartani,mivel az Államvédelmi Ha-tóság (ÁVH korábban ÁVO)vezetője, Péter Gábor szék-

házának választotta. A ma-gát a „párt ökleként” defini-áló szervezet egységei így azAndrássy út 60-ból (ma Ter-ror Háza) és egyéb irodáiból1950 decemberében és akövetkező év januárjábanköltöztek át ide.

Az ÁVH új székháza pin-céjében volt a fogda és aközponti nyilvántartás egyrésze. Első emeletén az ÁVHtitkársága és a felsővezetőkirodái működtek. A több tu-cat szovjet „tanácsadónak”,az ÁVH pártbizottságának, aszemélyzeti főosztálynak ésa vidéki szervezetek irányí-tóinak a második emeletenkerítettek helyet. A harma-

dik emeletet a kormányőr-ség és az operatív technikakezelői foglalták el. Követke-ző szinten a kémelhárításirodái működtek, a későbbiBM III/II. csoportfőnökség.Ötödik emeletére a katonaielhárítás került, hatodikemeletén a belső elhárítás –későbbi BM III/III. csoportfő-nökség –, a cenzúra, a levé-lellenőrzés irodái voltak. Pé-ter Gábornak azonban nemhozott szerencsét az új szék-háza, mivel 1953-ban itt,diófa borítású irodájábantartóztatták le.

Az 1953-as változásokegyik eredményeként meg-szűnt az ÁVH önállósága,összevonták a Belügymi-nisztériummal. A Jászai Ma-ri téri épületet a Belügymi-nisztérium, majd az Orszá-gos Rendőrfőkapitányságkapta meg. 1961-ben Kádár

János egy többszöri épület-cserével (HM-BM-MSZMP)az MSZMP KB székházávátette, és villájából napontaaz első emeleti irodájábajárt be dolgozni a pesti „Fe-hér Házba”. E találó elneve-zés azonban nem az épületszínéhez, hanem a hatalom-gyakorlás központjához köt-hető.

A rendszerváltoz(tat)ásután ismét funkciót váltvaKépviselői irodaházként mű-ködik a Jászai Mari tér 1. ésa Széchenyi rakpart 19.szám alatt. Irodái, ha mesél-ni tudnának, közel fél évszá-zad titkairól árulkodnának.

gábriel

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövidebb

utat a hazánkban kiadott történettudományi, levél-tári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténeti folyó-iratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, magyarelektronikus újságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytörté-nettel foglalkozó civil szervezetekrõl, köz gyûj te mé -nyek rõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóri-umait;

• a Budapesti Históriák 131 előadásának szerkesztettváltozatait.

Csak ezekért!

Egy jelképes épületsorsIrodaház a Duna partján

A Kádár korszak „Fehér Háza” – MSZMP KB székház

Belügyminisztériumi ünnepi dekoráció 1950. augusztus 20-án(Fotók: FORTEPAN)


Óbudai MúzeumVezető: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Ferencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra.Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény és GalériaVezető: Balázs Attila, tel.: 457-0501,

cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói HelytörténetiMűhely(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Millisits Mátétel.: 220-6777; 06-70-675-8393cím: 1146 Bp., Hermina u. 3.nyitva: időegyeztetés alapjánRákospalota, Pestújhely és ÚjpalotaHelytörténeti GyűjteményeVezető: Ozsváth Gábor Dániel, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Kispesti Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,

páros heteken Szo: 10–14 óra.

Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885postacím: 1181 Bp., Kondor Béla sétány 10.nyitva: K: 10–18, Sze–Szo: 14–18 óra.

Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo: 10–18 óra.

Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.: 278-2747cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P: 14–18, Szo: 9–13 óra.

Budafok Barlanglakás Emlékmúzeumcím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Látogatás előzetes bejelentkezéssel: Appel Péter – 06-20-447-8333)

Soroksári Helytörténeti GyűjteményVezető: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.

Esterházy János halálának60. évfordulója alkalmábólmeghirdetett Esterházy Em-lékév 2017. programjaihozkapcsolódva, az Újpesti Vá-rosvédő Egyesület kezdemé-nyezésére, a Nemzetstratégi-ai Kutatóintézet támogatásá-val Újpest Önkormányzatais megemlékezett a magyar-ság érdekeit töretlenül kép-viselő államférfiról.

Május 12-én az újpesti vá-rosháza dísztermében em-lékülés előadói idézték fel apolitikus alakját – a konfe-rencia fővédnöke dr. KövérLászló az országgyűlés elnö-ke volt, a részvevőket dr.

Zsigmond Barna Pál alpol-gármester köszöntötte.

Az időpont kiválasztásátaz a 75 évvel ezelőtti ese-mény indokolta, amikor Es-terházy János a 62 tagúszlovák parlamentben egye-düliként mondott nemet azsidók deportálásáról szóló68. számú törvényre. Azesemény részvevői hallhat-tak Esterházy életútjáról, po-

litikai tevékenységéről, a fel-vidékről kitelepített magya-rok helyzetéről.

Az emlékülés hitelességét,színvonalát szakavatott elő-adók biztosították. Előadásttartott többek között dr. La-

torcai János, az Országgyű-lés alelnöke, a Nemzetstra-tégiai Kutatóintézet képvise-lője, dr. Bali János és Pau-lisz Boldizsár, az EsterházyJános Szülőföldjéért Alapít-vány elnöke. HirmannLászló, az Újpesti KárolyiIstván 12 évfolyamos Gim-názium igazgatója, a holo-kauszt, a kitelepítések okta-tásban való megjelenésérőlbeszélt.

A felvidéki magyarság je-les képviselőjéről Újpesten2011-ben közparkot nevez-tek el. A konferencia zárása-ként a részvevők közös meg-emlékezésen koszorúzási ün-

nepségen tisztelegtek Ester-házy János emléke előtt.

Újpestet soknemzetiségű,felekezeti szempontból vál-tozatos összetételű, toleránspolgári lakosság jellemzi, ki-alakulását sok tekintetben azalapító, gróf Károlyi Istváneredeti szándéka befolyásol-ta. A történelem során be-következett tragédiák a vá-ros lakosságát is érzékenyenérintették. Az idő múlásávala veszteségérzés csökkent,de szükséges az utódok szá-mára is időről-időre levonnia tanulságot. Ez a megemlé-kezés is alkalmat adott erre.

Szöllősy

Esterházy emlékév ÚjpestenEgyedül mondott nemet a deportálásra

Az Országgyűlés alelnöke, dr. Latorcai János is előadott

Esterházy János megkoszorúzott emléktáblája (Fotók: Várai Mihály)


Másfélszáz éve, az 1867-ben történt kiegyezés a bel-városi utcaneveinkre is meg-határozó hatást gyakorolt.

A Szépháromban tartottelméleti helytörténeti sétánka kétszáz éves Szép utcával(Schöne Gasse) kezdődik,amelynek névadója még Jó-zsef nádor volt – napjaink-ban a Kossuth Lajos utca 3-tól a Reáltanoda utca 4-ighúzódik. 1817-ben a szépmesterségeknek, amint azt a

reformkorban nevezték, aművészetnek, a kultúránakmegnyitott utca volt a Nem-zeti Múzeum tervezett helye.A tervet Hild János el is ké-szítette. Azonban a múzeumszámára szűkösnek bizonyulttelek miatt más megoldástkerestek. De a szép paloták-kal ékes kis utca végül is be-épült, benne az Almássy-pa-lota, a László-ház, a NemzetiKaszinó, a Horváth-ház.

Egy-egy palota történeté-ről érdemes szót ejteni. Aegykori László-házban (Széputca 3.) lakott fiatal házas-ként Kossuth Lajos. Politikaiellenfelei a szemközti házonfeliratokat helyeztek el (falfir-kákat). Kossuth inasa pró-bált rendet teremteni, a fir-kálót jól elagyabugyálta. Perlett a dologból és a függet-len bíróság méltó ítéletet ho-

zott – a rendteremtő inastmarasztalta el.

A Horváth-házat (KossuthLajos u. 3.) Pollack Mihálytervezte, 1816-ban épült fel.Ebben az épületben műkö-dött a Landerer-Heckenastnyomda, ahol 1848. márci-us 15-én a 12 pontot és aNemzeti dalt kinyomtatták.

A mai Kossuth Lajos utcasarkán álló néhai Cziráky-palota adott helyet Széche-nyi István Nemzeti Kaszinó-

jának, és adott otthont grófBatthyány Lajos miniszterel-nöknek pesti tartózkodásaidején. Budapest ostroma-kor elpusztult. Helyén sokáigüres telek állt, majd a temp-lomtornyok magasságát ismegcélzó ház, az egykoriHungarotex székház épültide. Az Almássy-palota volt

évtizedekig aKERTI terve-zőiroda szék-háza. Mostjobb sorsáravár. EgykorPollack Mihályépítette a Széputca 6-bangróf AlmássyIgnác számára.

A pesti utcanevek magya-rosodása a Bach-korszakidején kezdődött meg. Egyikelőzménye volt a BelvárosiFőreáliskolában – ma Eöt-vös József Gimnázium –1861-ben bevezetett ma-gyar nyelvű oktatás! A né-met nyelvű oktatásról valóáttérést kisebb népszavazáselőzte meg, a tanulók szüleidöntöttek ebben. A kiegye-zés idején már zömében két-nyelvű, de jobbára magyarutcaneveket találunk.

Pesten és Budán a kiegye-zést követően az 1870. éviX. törvénycikk rendelkezetta főváros fejlődésének alap-jairól. Ennek egyik alapvetőszervezeti egysége volt a Fő-városi Közmunkák Tanácsa(FKT). Az FKT volt jogosultaz egységes utcanév-rend-szer megalkotására és az újutcanevek elfogadására. Akerületekben elkerülték anévismétléseket, a feleslegesszámokat elhagyták (Két,Három...) és Szerecsen, Sas,Szív... utca lett.

A pesti oldalon az Erzsébethíd és Rákóczi út tengelytőlészakra és délre növekvőházszámozásról döntöttek.Kivétel talán a Váci utca volt,tekintettel arra, hogy annakkezdte még a Vörösmartytér. Bár akkor még csak egyrésze volt Váci utca, hogyazután a millenniumkor a la-kók kérésére az egykori Lipótutcával egyesüljön.

Legnagyobb változás azErzsébet híd építésekor ke-letkezett. A városháza, és akörülötte lebontott házakmiatt az utcák is sorra meg-szűntek, és újak keletkeztek.

Neves személyiségek kap-tak utcanevet. SemmelweisIgnác 1906-ban, amely1874 óta Újvilág volt. AHatvani utca neve KossuthLajos halálakor 1894-benváltozott meg. Kiegyezésreutaló utcanév volt az Eskütér, a Március 15. tér – a rak-partok a király, I. Ferenc Jó-zsef és a trónörökös, Rudolfnevét kapta.

A közterületek nevei amindenkori hatalom, politi-ka sajátos lenyomata. Válto-zásainak ma is tanúi va-gyunk. A kiegyezés utáni félévszázad utcaneveit követ-tük a Belvárosban. A világ-háború végén azután újabbnagy változások következ-tek, ezért csak e korszakkalfoglalkoztunk. Az AranytízHelytörténeti Klub ősziprogramjában a lipótvárosiutca elnevezéseket is átte-kintjük.

vízy

Belvárosi utcaneveink, épületeinkA kiegyezéstől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntött

EgypercesA Pasaréti út és a Nagyajtai út sarkán álló ház falán em-

léktábla hirdeti, hogy egykor itt lakott Örkény István.1967-ben megjelent Egyperces novellái nem csupán ha-zánkban, de világirodalmi szinten is maradandónak számí-tanak. Egy abszurd korszakban csak abszurd drámát lehetírni – ennek Örkény mestere volt. Groteszk humor, tragé-diából néhol komédiába forduló események fémjeleztékírásait. Az évtizedekig a II. kerületben élt író, a kerületposztomusz díszpolgára. Emléktáblája előtt április 5-én,születése 105. évfordulóján helyezte el Láng Zsolt polgár-mester az emlékezés koszorúját.

A Horváth-ház bejárati díszes homlokzata (Fotó: www.egykor.hu)

Az Almássy-palota felújított homlokzata (Fotó: www.irodalmiradio.hu)


A magyarországi Ágoston-rend a XIII. század végénalakult, 1309-ben a remetebarátoknak már templomaés kolostora állt a Víziváros-ban, ami a török hódoltságalatt elpusztult. Újbóli letele-pedésüket Széchényi Pál ka-locsai érsek és a Kamara1700-ban engedélyezte Bu-dán, telküket (Margit körút23.) is ekkor utalták ki, de arend Pamer János házát ismegvette, hogy a kolostorfelépítéséig legyen hol lakni-uk a szerzeteseknek. A mun-kát az ideköltözött tarto-mányfőnök, Achinger Józsefirányította.

Az első templomot 1707-ben emelték, 1723-ban pe-dig engedélyt kaptak az or-

szágúti plébánia megalakítá-sára, ezért nagyobb kolos-torra volt szükségük. Hölb-ling János is részt vett azalapkő letételén, őt tartják arendház építőjének. Az egy-emeletes klastrom utcaihomlokzatából csak a refek-tóriumot is magába foglalórizalit ugrott ki, folyosója az

udvari oldalon futott végig.A kéttornyos barokk temp-

lomot Nepauer Máté tervez-te, építése 1752-ben kezdő-dött. 1767-ben már tető alattállt a templom, belső terét atornyok által közrefogott elő-csarnok, a háromszakaszoshajó és az íves szentély al-kotta, a sekrestye, a felettelévő oratórium és az oldalfo-lyosók később épültek meg.A templomot 1770. szep-tember 23-án szentelte felZbiskó Károly bosnyák fe-rences püspök Szent Istvánelső vértanú és Szent Istvánkirály tiszteletére.

1785-ben II. József felosz-latta az Ágoston-rendi kolos-tort, a templomot és a rend-házat a vízivárosi ferencesek

kapták meg, akik Fő utcaiotthonukat adták át az Er-zsébet-apácáknak. A feren-cesek alig végeztek átalakí-tást a templomban, de1835-ben a rendházat újszárnnyal bővítették Kim-nach Lajos budai építőmes-ter terve alapján. 1882-benaz utcai kolostorszárny man-

zárdját azonban statikaiokok miatt le kellett bontani,a Margit körút szélesítésénekpedig a kerítés és a rendházkiugró része esett áldozatul.

1903-ban a repedezőtemplomhajó boltozatát ra-bitz-szerkezettel erősítettékmeg, tönkretéve ezzel aszentély barokk freskóját. Arestaurálás folyamán kicse-rélték az eredeti főoltárt tiroliStuflesser-féle felépítményre,a húszas években UnghvárySándor festette ki a meny-nyezetet Assisi Szent Ferencéletének jeleneteivel és szí-nes üvegablakokkal díszítet-ték a templomot.

A második világháború-ban súlyosan megsérült azépület főhomlokzata, a tető-szerkezet és a két torony is.Az ablakok betörtek, a főol-

tárkép és a Mária kegyképelpusztult, ezeket későbbMárton Lajos festményeivelpótolták. 1947-ben belülről,négy év múlva kívülről állí-tották helyre a templomot.

1989-ben Ungár Péter re-konstruálta az utcára nézőkolostorszárnyat, visszaépít-ve a lebontott manzárdszin-tet, majd a templomteret újí-tották fel. A szentély padoza-tát megemelték és márvány-nyal burkolták, az új liturgi-kus tér kialakítása CságolyFerenc munkája. A szembe-miséző oltár előtt a Golgotá-ra emlékeztető sziklatömbáll, a feszületet idős Mada-rassy Walter készítette, az el-pusztult ablakok helyébeKontulyné Fuchs Hajnalkafestett újakat.

Verrasztó Gábor

A XVIII. kerület reformáci-ós ünnepi évének nyitó ese-ményeként dr. Lévai IstvánZoltán alpolgármester febru-ár 1-én vágta át a Reformá-

ció 500 – Pestszentimrei re-formátusok 100 című kiállí-tás képzeletbeli szalagját.Pándy Tamás – a kiállítás ké-szítője – megemlékezett az

500 évvel ezelőtt történtek-ről, majd megidézte a helyireformátusok kapcsolatát areformációval.

Az első világháború kellősközepén, 1916-ban alakultleány (fiók) egyházközséggéa mai pestszentimrei gyüle-kezet. Mivel a férfiak többsé-

ge a frontokon teljesített szol-gálatot, ezért csak a hitéletlegfontosabb tételeire jutottidő. Az első „komolyabb”megmozdulásra 1917. no-vember 3-án került sor. Ez aközösségi alkalom nem voltmás, mint a refor-máció 400. évfor-

Templom a Margit körútonÁgoston rendiek és a ferencesek alkotása

Kézművességről AlbertfalvánA Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú

Egyesület és az Albetfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjte-mény a Korán tanítsuk meg szeretni a szépet című közöskiállítását a gyűjteményben május 25-én Tüskés Tünde, azegyesület elnöke nyitotta meg. Tárlatuk június végéig voltlátogatható.

Pestszentimrei reformátusok 100 éves a pestszentimrei gyülekezet

Országúti Szent István első vértanú templom és rendház a mai Margit körúton (Fotó: FORTEPAN)

Ferences farsangi bál (Fotó: orszagutiferencesek.hu)

à


dulója. A korábbie lmondásokból

tudjuk, hogy a gyülekezetférfi tagjai is nagy számbanvoltak jelen. (Úgy látszik afronthelyzet többeknek „sza-badságot” engedélyezett).

Ez a 100 évvel ezelőtti ün-nepi alkalom késztette a Dr.Széky Endre PestszentimreTörténeti Társaságot arra,hogy létrehozza ezt a kiállí-tást, s ezt a 100. évet a cím-ben is feltüntesse, hiszen ek-kor találkoztak a helyi refor-mátusok a reformációval. Ezaz ünnepség a mai Szélsőutcában állt Szalay-féle ven-déglő zsúfolt nagytermébenzajlott le. Egyhangúlag hatá-roztak egy templom felépíté-séről, s erre alapot hoztaklétre – szépen gyűlt a pénzaz istenházára és a harang-alapba is.

Az ünnepi szónok nemvolt más, mint Széky Endreteológus. Ma már nem tud-juk milyen benyomások ér-ték településünkben az ifjút,de tény, hogy, amikor lehe-tősége nyílt, ennek a gyüle-kezetnek a lelki gondozására

kérte magát. 1922-ben írtaalá a segédlelkészi kinevezé-sét Ravasz László püspök.

Hatvan éven át szolgálta ahelyi reformátusokat és la-kosságot. Közben háromtemplomot épített, kultúrhá-zat vásárolt, cserkészcsapa-tot vezetett, országos hírűdalárdát alapított, színi előa-dásokat rendezett, nőegyle-tet, takarék asztaltársaságothozott létre. Legkiemelke-dőbb alkotása a helyi szere-tetház-együttes volt. Magya-rország legnagyobb és leg-kényelmesebb aggmenhe-lyét hozta létre Pestszentim-

rén. Majd tíz évig ő volt azOrszágos Református Szere-tetszövetség titkára is.

Természetesen nevéhezfűződik az önálló egyházköz -ség megalapozása, valaminta második világháború utániújraszervezése is. Két dokto-rátust szerzett. Meghatározóközéleti szerepe elvitathatat-lan – például megalapítottaaz első, Pestszentimre törté-netét kutató csapatot is.Nem véletlen, hogy a XVIII.kerület első imrei díszpolgá-ra lett.

A kiállítást is a nevét 28.éve viselő Dr. Széky Endre

Pestszentimre Történeti Tár-saság valósította meg. Atablókon a Budapest-Pest-szentimrei Református Egy -házköz ség 100 évének ese-ményei láthatók. Az üvegestárlókban a reformáció 400.évi jubileumának eredeti,1917-es dokumentumaitnézhetik meg a látogatók. Avitrinek páratlan tárgyi esz-közöket rejtenek, például az1944-ben fel is robbantotttemplom harang jának egydarabját, vagy a Kádár-tit-kárság levelét, mely a temp-lom újjáépítésének engedé-lyét takarja. Dr. Széky Endrediplomái, kitüntetései, tár-gyai mellett cserkész-, dalár-da-, kultúrház-relikviák ke-rültek közszemlére. A meg-alakulás 100. évfordulójá-nak fotói, emléklapjai, ké-peslapja, kiadványai, 2016-os eseményei is helyet kap-tak.

Kiállításunk szeptemberiglátható. Előzetes bejelentke-zés alapján tárlatvezetést isbiztosítunk (www.szekytarsa-sag.hu).

TÁPÉ

A magyar vasúttörténet azelső magyar gőzüzemű vas-útvonallal lépett történel-münk színpadára. 1846. jú-lius 15-én a Magyar Közép-ponti Vasúttársaság Duna-

balparti, Pest–Vác közti vas-útvonalának pesti ünnepé-lyes megnyitóján az országpolitikai, gazdasági, társa-dalmi vezetése, kormány-pártiak és ellenzékiek, az or-szág nádora, Széchenyi ésKossuth egyaránt képviseltemagát. Ezrek és ezrek álltaka vasútállomásokon és a sí-nek mentén, miközben a„Pesth” és „Buda”mozdonyok általhúzott nyolc kocsi59 perc alatt meg-tette az egyébkéntfél napig tartó Pestés Vác közötti utat.

A vasútvonal éselőzményeinek tör-ténetéről legtelje-sebben Gábriel Ti-bor munkáiból tájé-kozódhatunk (lásd:

Gazdaságpolitikai küzdel-mek a reformkorban I–II. A

váci vasút és előzményei –Dunakanyar 1986/2. és

1986/3.; A magyarvasútépítés kezdetei– Vasúthistória Év-könyv 1996), de jóbetekintést ad ebbea Zuglói Civil Ház-ban június 23-ánmegnyílt 170 éves amagyar vasút cím-mel Nehéz György-nek köszönhetőmostani vasúttörté-neti kiállítás is.

Vasúttörténetről Zuglóban

Az üveges tárlóban a települési reformáció eredetidokumentumai (Fotó: a szerző felvétele)

Kisvállalkozók számára a munkák nyilvánosmeghirdetése (Pesti Hírlap, 1844)

Az első magyar gőzüzemű vasútvonal megnyitása Pesten(Grafika, 1846)

Hirdetés a pest–váci vasútvonal megnyitásáról(Pesti Hírlap, 1846)

à

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2017. július

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652, e-mail: [email protected]

internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor,

Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter,Sándor P. Tibor, Sipos András.

Belföldi előfizetési díja 640 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Elő-fizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a [email protected] címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar PostaZrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), postán: 1900 Budapest, telefo-non: 06-1-767-8262 és e-mail-en: [email protected]. A Budapesti Történeti Múzeumban, BudapestFőváros Levéltárában, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületek hely-történeti gyűjteményeiben/múzeumaiban és a Budapesti Históriák előadóestjein ingyenesen terjesztett.

Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata és az V. kerület, Belváros-Lipótváros Önkormányzata támogatásával készült lapunk.

Nyomda: Print and Press Works Nyomdaipari Kft. • ISSN 1418-4273

1616Városunk – Budapesti Honismereti Híradó

Az erzsébe-ti vendéglá-tás kezdete a

gubacsi határcsárda meg-nyitásával a 17. század vé-gére esik, de a helyi vendég-látóipar igazi kialakulásacsak a 19. század másodikfelére tehető. A kocsmákazonban kongtak az üres-ségtől és csak a felük műkö-dött törvényes keretek kö-zött. Hirdetések sora jelezteaz erzsébeti kávéházak meg-jelenését is. Az 1920-as évekmásodik felétől a vendéglő-sök a fogyasztási adó és azitalmérési illeték csökkenté-séért lobbiztak. Az 1930-aséveket a borcsempészek el-leni küzdelem kísérte végig,1939 augusztusában több

országos lap is beszámoltrendőri felügyelet alá helye-zésükről.

Az „új idők szele” hamaréreztette hatását: 1948 már-ciusában letartóztatták Eng-lerth Józsefet, a Pesterzsébe-ti Vendéglősök Szikvízgyárá-nak igazgatóját.

1950. január 1-jén meg-alakult a Budapesti Vendég-látóipari Vállalat, s ebből, azItalbolt Vállalatból valamintaz államosításra került ma-gánvendéglátó egységekből1951. október 1-jén létrehoz-ták a XX–XXI. kerületi Ven-déglátóipari Vállalatot. 1965.január 1-jén a IX. kerületi ésa XX–XXI. kerületi Vendég-látóipari Vállalat összevoná-sával megalakult a Délpesti

Vendéglátóipari Vállalat.(Később a XVIII. és a XIX.kerület is ide tartozott.)Igazgatóhelyettese BorossPéter lett, akit 1971 decem-berében kineveztek igazga-tónak. Ezt a pozíciót egé-szen 1989. februári nyug-díjba vonulásáig töltötte be.

1992 októberében nyi-tották meg újra a CSILI ét-termét, s ekkor készítettekinterjút Nyisztor Imrével, azétterem vezetőjével. Ő üze-meltette az Aranycsillag ét-termet is, a két vendéglátó-helynek külön profilt szánt:a CSILI az olcsóbb és egy-szerűbb, az Aranycsillag adrágább és elegánsabb vo-nalat képviselte.

Kiállításunkban (Főúr fize-tek!) a pesterzsébeti vendég-látás fent vázolt eseménydústörténetét mutatjuk be. Abejárattól egy kertvendéglővezet el a kiállító teremig,ahol egy kávéházi belsővel

elevenítjük fel a második vi-lágháború előtti világot, az1960-as, 1970-es éveket pe-dig egy talponállóval idéz-zük meg. A bemutatásra ke-rülő tárgyi anyagot részbenhelyi gyűjtőknek, részben aMagyar Kereskedelmi ésVendéglátóipari Múzeum-nak köszönhetjük.

Skaper Brigitta

A WekerleiTársaskör Egye-sület pályázatifelhívást adott kiamatőr és profialkotók ipartörténeti és hely-történeti dokumentumfilmje-ire, melyek bemutatását no-vemberben a We ker lei Kul-túrház és Könyvtárban, a

Cégér – wekerleifilmfesztivál, hely-történeti és ipar-történeti film-szemlén tervezik.

Az országos szintű pályá-zatra október 2-ig négy ka-tegóriában is lehet nevezni.Részletesebben: www.we-kerletelep.hu

Budapest Főváros V. kerü-let, Belváros-Lipótváros Ön-kormányzata Vízy László ny.műemlékvédelmi felügyelőt,az Aranytíz HelytörténetiKlubjának vezetőjét, kiadvá-nyunk rendszeres szerzőjét avárosrész megújulása érde-kében végzett jelentős inno-

vatív munkájáért a Jövő Vá-rosáért Díjjal tüntette ki. Ki-tüntetését május 26-án, aBelvárosi Fesztiválnak aSzent István-bazilika előttitéren felállított színpadánSzentgyörgyvölgyi Pétertől,a Belváros-Lipótváros pol-gármesterétől vehette át.

Főúr fizetek!Pesterzsébet vendéglátásáról

Hely- és ipartörténeti filmek

Vízy László átveszi kitüntetését Szentgyörgyvölgyi Pétertől(Fotó: Váczi Márta)

Kocsmapult a ’60-as évekből)

Kávéházi részlet

Gratulálunk

varosunk 2017 0314–16. számú épület őrzi a belvárosban. ybl miklóshoz hasonlóan,...

Documents