vasútfejlesztési tervek a két világháború között magyarországon
DESCRIPTION
Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon. Pécs 2013. november 7. Prof. Dr. Majdán János. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra Változások, fejlesztések 1941-ig Hálózati bővítések 1941-1944 között. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon
Pécs 2013. november 7.Prof. Dr. Majdán János
A. A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra
B. Változások, fejlesztések 1941-ig
C. Hálózati bővítések 1941-1944 között
Magyarország vasúti hálózata 1914-ben
A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921)
1. A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése
2. Megcsonkított hálózat
3. Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása
A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)
1918 november leltárban105 308 Ebből üzemképes 78 600
Ebből MÁV állományában 38 300 1919. augusztus 28. Idegen és MÁV állományában
73 266
Ebből MÁV állományában 35 586 1919. december. Idegen és MÁV állományában
35 401
Ebből MÁV állományában
26 905
A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)
1918. november. 8680 1919 április. 4725 1919. augusztus 28. 4725 1919 október. 2031
Ebből üzemképes 615 1921.április. 2488
Ebből üzemképes 2067
A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok 1918-1921 között(Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése)
1918. november. leltárban 4887Ebből üzemképes 3421
1919. augusztus 28. 2755Ebből üzemképes 1323
1919 október. 1528Ebből üzemképes 410
1921.április. 1852
Ebből üzemképes 1012
A. A vasúthálózat helyzete 1920 után
Magyarország vasúti hálózata 1914-ben:22 869 kilométer.
A trianoni békediktátum után:7 255 kilométer.
A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.
A. Békediktátum előírása 1920
Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések
Budapest-Keleti – GyőrBudapest-Kelenföld – PusztaszabolcsBudapest-Nyugati – SzobBudapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely
Hatvan - SalgótarjánBudapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba –
LökösházaRákos – Újszász – SzajolBudapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – KelebiaSzeged – SzőregNagykanizsa - Murakeresztúr
A. Békediktátum előírása 1920
Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések
Budapest-Keleti – GyőrBudapest-Kelenföld – PusztaszabolcsBudapest-Nyugati – SzobBudapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely
Hatvan - SalgótarjánBudapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba –
LökösházaRákos – Újszász – SzajolBudapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – KelebiaSzeged – SzőregNagykanizsa - Murakeresztúr
B. Vasútépítések (normál nyomtáv)
Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas-Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás
35 kilométer
B. Egyéb MÁV építési munkák
Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás:
Vámosgyörk – Gyöngyös
Bánréve – Ózd
Kecskemét – Fülöpszállás
Tapolca – Keszthely
Budapest – Lajosmizse
Szeged - Békéscsaba
B. Egyéb MÁV építési munkák
HidakDuna – Újpesti összekötő
Tisza – Szolnok, Kiskőrös
Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton
Maros – Makó
Hernád – Zsolca
Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő
B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig
Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki
része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km
B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km
Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km
B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig
1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár 1939 – 1941 Szajol – Debrecen 1940 Sárbogárd – Rétszilas
815 kilométer helyett 1184 kilométer
B. Új helyzet – új feladatok Helyiérdekű vasutak államosítása
B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása
Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – 1925. július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – 1926-1931 között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560
km – 1932. július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – 1931-1936 – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – 1929. augusztus 1. –
BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km - 1924
B. Új helyzet – új feladatok Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek
B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon
Pécs – Komló Godisa – Kaposvár Bátaszék – Mohács - Villány Rétszilas – Paks – Szekszárd Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd Fonyód – Dombóvár Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti –
Zalalövő – Szentgotthárd
C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között
Szászlekence – Kolozsnagyida (1940)
keskenynyomtáv – 16 km
C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5)
48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány
Déda, Szeretfalva és további 4 állomás,
3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul- és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház,
víztornyok, stb.)
Fejlesztések a két világháború között = a jövő