vegetÁciÓismeret 1. előadás dr. bartha dénes

VEGETÁCIÓISMERET

1. előadás

Dr. Bartha Dénes

ALAPFOGALMAK

ALAPFOGALMAK

Biológiai organizáció - hierarchikus felépítés- a szintek között kölcsönös kapcsolat- az organizációs szintekre külön jelenségek és törvényszerűségek jellemzők

- a magasabb szintek felé nő a komplexitás (több tér- és idődimenzióban végbemenő folyamatok összegződnek)

ALAPFOGALMAK

A biológiai organizáció szintjei

ALAPFOGALMAK

Populáció = azonos fajhoz tartozó egyedek csoportja, melyek térben és időben együtt léteznek, s szaporodási közösséget képeznek.

Szünbiológia = a különböző élőlények együttélésével

foglalkozó tudo-mány, tárgyát a populációk, életközösségek és a bioszféra alkotják.

populációbiológia + életföldrajz + társulástan + ökológia = szünbiológia

ALAPFOGALMAK

vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populá-cióinak szerveződött együttese

flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok

(taxonok) összes-sége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese

vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel

adott területen belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is határokat lehet felfedezni

ALAPFOGALMAK

egyéb fogalmak: társulás életközösség növényközösség élőhely növényzet csoportosítás:1. szárazföldi (terresztris) vegetáció 2. vízi (limnikus) vegetáció

A. fás társulások (erdők és cserjések)B. fátlan társulások (gyepek és vizes

élőhelyek)

AVEGETÁCIÓ

ÖSSZETÉTELE

A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE

Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak) együttese (= fajkészlet)

Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős

emberi beavatko-zások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető

Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már

az antropogén beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeg-honosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az eredeti természetes fajkészletet


Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból

Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások

által megváltoz-tatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton módosított fajkészletét jelenti


A fajkészletek típusai és kapcsolataik egymással egy adott területen

Jelmagyarázat:

ETF - eredeti természetes fajkészlet RTF - rekonstruált természetes fajkészlet PTF - potenciális természetes fajkészlet AF - aktuális fajkészlet


A fajkészlet különböző típusainak egymáshoz való viszonya Megj.: A ≠ jel teljes különbözőséget jelöl

VEGETÁCIÓSZERKEZET


Vegetációszerkezet (vegetációstruktúra) = a vegetációegységek minőségi és mennyiségi elemeinek térbeli rendeződése

A. Vertikális struktúra (szintezettség, sztratifikáció)

alapegysége: a szint szint = a közel azonos magasságú növényegyedek által

alkotott – absztrahált – réteg


- feltűnőbb, mint a horizontális struktúra- az egyes növényfajok különböző magassága határozza meg → csoportosítás (absztrahálás) → szintek

- az egyes szintekben a fotoszintetizáló szervek (elsősorban levelek) fő tömege található

- a földfelszín alatt is lehet szintezettségről beszélni- egy-egy szint fajai, különösen az azonos életformákhoz tartozók és hasonló gyökérrendszerűek, szoros kölcsönhatásban állnak (tér-, fény-, víz- és tápanyag-konkurencia)


- egy többszintes életközösség jobban kihasználja az adott feltételeket, mint egy egyszintes

- minél differenciáltabb a vertikális struktúra, annál stabilabb az életközösség

- az egyes szintek egymással kölcsönhatásban állnak (főleg a fényviszonyok miatt)

- ugyanazon felső szint alatt az ökológiai adottságoknak és a konkurenciaviszonyoknak megfelelően más és más alsó szintek alakulhatnak ki

- alsó szintek a felső szintektől függetlenül, változatlanul is megjelenhetnek


Vízi életközösségek szintezettsége

a. emers - szabadon úszó (pl. Lemna, Salvinia, Hydrocharis, Trapa) - legyökerező és úszó (pl. Nymphaea, Nuphar) - legyökerező és víz fölé emelkedő (pl. Sagittaria, Butomus)

b. submers - lebegő (pl. Utricularia, Hottonia, Myriophyllum) - legyökerező (pl. Potamogeton, Najas)

c. bevonat (pl. kovamoszatok)

VEGETÁCIÓSZERKEZETSzárazföldi életközösségek szintezettsége

Az állományszintek elkülönítésének alapjai: - magasság (függ az életkortól és a

termőhelytől) - gyökérmélység (függ az életkortól

és a termőhelytől) - + azonos életformák

Koronaszint = faszint - a legfelső szint - fák > 5 m - differenciálódhat: fátyol-, uralkodó (felső)-, második (alsó) alszintre (nálunk)


Cserjeszint - cserjék + fiatal fák < 5 m - kisebb és nagyobb cserjék külön alszintet

alkothatnak

Gyepszint (lágyszárú szint, „aljnövényzet”) - lágyszárúak, fél- és törpecserjék, egészen fiatal

cserjék és fák < 1.5 m - több alszintre tagolódhat

Mohaszint - mohok, zuzmók, gombák és algák alkothatják - a legalsó földfeletti szint


Alom- és humuszszint - különösen a gombák micéliumai és baktériumok,

talajállatok alkotják - elhalt szervesanyag felhalmozódás Gyökérszint - gyökerek és hajtásrészek (rizóma, hagyma, gumó,

etc.) alkotják - több alszintre tagolódhat ---------------------Epifita szint - a lomb-, cserje- és gyepszintben külön-külön is

létrejöhet - nem valódi szint, mert az aljzattól (támasztéktól) függ

léte


Erdők, cserjések és gyepek vertikális szerkezete


Egy észak-argentínai félörökzöld lomboserdő félsematikusnövényzetprofilja


Egy a Maláj-félszigeten található Dipterocarpus erdő vertikális struktúrája


Egy gyertyános-tölgyes természetszerű és erősen sematizált vegetációprofilja


Egy gyertyános-tölgyes vertikális vegetációstruktúrája


Egy félszáraz gyep vertikális szerkezete


B. Horizontális struktúra (mintázat) alapegysége: a folt folt = egy–egy szintben a többé–kevésbé homogén,

viszont a szomszédos területektől (foltoktól) elütő szerkezeti elemek (területi egységek)


- kevesebb törvényszerűség figyelhető meg, mint a vertikális struktúránál

- a foltok létrejötte különböző terjedési módokra, stratégiákra, tűrőképességekre, szelekciós mechanizmusokra, dinamikai folyamatokra, valamint az egyedek kölcsönhatásaira és a termőhelyi mozaikra vezethető vissza

- a foltok összessége egy–egy szint mintázatát hozza létre, tehát a mintázat szintenként is értelmezhető


- három mintázati alaptípust különböztethetünk meg: a. uniform (főként az ember által létrehozott

szabályos eloszlású foltok) b. random (pl. a véletlenszerűen odakerülő

szaporítóképletekből föl- verődő növények foltjai, dinamikai jelenségek révén létrejött foltok),

c. nem random (pl. a termőhelyi mozaikok következtében létrejövő foltok)

A térbeli mintázat típusai


Szociológiai progresszió - a különböző vegetációtípusok sorba állítása

struktúrájuk sokfélesége alapján

A szociológiai progresszió két végpontjának jellemzése

VEGETÁCIÓDINAMIKA

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Vegetációdinamika = a növénytakaró minden időbeli változása, amely meghatározott helyen játszódik le

- a változások módja, tartóssága, iránya és időléptéke

szerint több típus különíthető el: a. évszakos ritmus (periodicitás) egy

társuláson belül b. vegetációingadozás (fluktuáció) egy

társuláson belül c. vegetációfejlődés (szukcesszió) új

társuláshoz vezet d. vegetációtörténet (szekuláris szukcesszió) új

társuláshoz vezet

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A. Évszakos ritmus (periodicitás)

= rövid idejű, évről-évre törvényszerűen ismétlődő változások, melyet

az éghajlat ritmikus jelenségei és a növények alkalmazkodottsága együttesen vált ki

- Közép-Európában a növények évszakos ritmusát, különösen a vegetációs időszak kezdetét és végét

- elsősorban a hőmennyiség (hőösszeg), - másodsorban a nappalok hossza határozza meg Fenofázis = a növényfajok (populációk, társulások)

fenológiai jellemzői által meghatározott időszak, melyek minőségileg különböznek egy-mástól

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A lombhullató fásszárú növények fenofázisai

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A magyar zergevirág fenofázisainak változásai különböző időjárású években az újszentmargitai

erdőben

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Aszpektus = a növénytársulásoknak az az időbeli összetétele és szerkezete, amely minden évben periodikusan ismétlődik, azaz egy állomány megjelenési képe egy adott időszakban

Közép-Európában az alábbi aszpektusokat lehet

megkülönböztetni:

1. koratavaszi aszpektus2. tavaszi aszpektus3. nyár eleji aszpektus4. nyár végi aszpektus5. őszi aszpektus6. téli aszpektus

VEGETÁCIÓDINAMIKA

B. Vegetációingadozás (fluktuáció)

= a néhány éven át tartó, általában ritmikus változásokat értjük, amelyek egy középállapot körül mozognak, miközben a fajkészlet nem változik, csak az egyedszám (ezzel együtt a borítás-viszonyok),

illetve a produktum

A vegetációingadozást kiváltó okok:- csapadékviszonyok (mennyiség és eloszlás) változása

évről–évre- a vegetációs időszak elején a fölmelegedés kezdete- talajvízszint-ingadozás- az elöntések gyakoriságának és intenzitásának

változása- emberi ill. állati beavatkozások

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Egy orchideafaj két populációjában a virágzó egyedek számának változása 1974-1988 között

VEGETÁCIÓDINAMIKA

C. Vegetációfejlődés (szukcesszió)

= a vegetációstruktúra (a szintezettség és a mintázat), ill. a vegetáció-összetétel (a fajkompozíció) egyazon helyen hosszabb távon történő, egyirányú megváltozása, melynek eredményeként rendszerint (előbb-utóbb) új társulások (növényközösségek) jönnek létre

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziót kiváltó tényezők:

1. Exogén tényezők- fényváltozás (világosabb ↔ sötétebb)- a szubsztrát változása (el- és hozzáhordás, átforgatás)

- a laza szerkezet megszilárdulása (kavics-, törmelék-, homokkötés) a felszín közelében

- víztelenítés, ill. elárasztás- szikesedés, ill. kiédesedés- tápanyag feldúsulás, ill. elszegényedés (külső okok miatt)

- legeltetés, kaszálás, égetés, feltörés, ill. ezek elhagyása

- bekerítés (pl. vadkizárás), ill. kerítés-lebontás- imisszió terhelés, ill. annak megszűnése- klímaváltozás

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziót kiváltó tényezők:

2. Endogén tényezők- populációdinamikai folyamatok- az ökoszisztéma fejlődése

Egy–egy területen az exogén, illetve az endogén tényezők általában nem külön–külön, hanem együttesen váltják ki a szukcessziót.

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió három stádiuma (szakasza)1. kezdeti (iniciális) stádium2. átmeneti (köztes) stádium3. vég (záró) stádium

A szukcesszió három stádiumának jellemzői

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A vég (záró) stádium három típusa

a. Klimax állapot – a makroklímával van "egyensúlyban". (A klíma-zonális és a klímaregionális vegetációtípusok tartoznak ide.)

b. Szubklimax állapot – edafikus természetes tényezők (pl. tápanyag-szegénység, sófelhalmozódás, vízhiány vagy víztöbblet, elöntés, természetes tüzek) hosszabb időn keresztül megakadályozzák a klimaxhoz való eljutást (pl. ligeterdők, láperdők, homoki gyepek, sziklagyepek)

c. Paraklimax (diszklimax) állapot – emberi hatás tartósan akadályozza meg a klimaxhoz, illetve szubklimaxhoz való eljutást (pl. fenyőelegyes – tölgyesek, sovány gyepek, üde rétek)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió tipizálása

A tipizálás szempontja lehet:

1. a kiváltó és szabályozó faktor2. a szukcesszió iránya 3. a területnagyság 4. az időtartam

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcesszió típusai

1. A kiváltó és szabályozó faktor szerinta. endogén szukcesszió (humuszosodás, talajkötés,

mikroklíma változás – rendszerint együttes – hatására)

b. exogén szukcesszió (emberi beavatkozások hatására, vulkánkitörés után)

c. endo-exogén szukcesszió

VEGETÁCIÓDINAMIKA2. A szukcesszió iránya szerintA. progresszív szukcesszió: a szociológiai

progresszió irányába mutatóa. primer progresszív szukcesszió: természeti katasztrófák, erők hatására megy végbe (pl. vulkánkitörés, szigetkeletkezés, sziklás felszín kialakulása, lejtőtörmelék elmozdulása, visszahúzódó gleccser, homokdűne mozgása, állóvizek feltöltődése, folyók mederváltozása)b. szekunder progresszív szukcesszió: ember által elpusztított vagy átalakított területeken megy végbe

B. regresszív szukcesszió: a szociológiai progresszióval ellentétes irányba mutató = degradáció (pl. katasztrófák hatására)

C. ciklikus (regresszív + szekunder progresszív) szukcesszió: (pl. tűz, széltörés, tarvágás, károsítók tömeges fellépte, idős állományok összeomlása)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

3. A területnagyság szerinta. mikro szukcesszió (pl. néhány fa kidőlése)b. lokális szukcesszió (egy állományra vonatkozik)c. regionális szukcesszió (egy nagyobb területre vonatkozik)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

4. Időtartam szerinta. biotikus (aktuális) szukcesszió: a közelmúltban

vagy a jelenben néhány év vagy évtized alatt lejátszódó, többnyire közvetlenül megfigyelhető

b. szekuláris (évszázados) szukcesszió: nagy időléptékű, többnyire indirekt úton bizonyítható (átvezet a vegetációtörténetbe)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Egy tó feltöltődése és a növényzet változása

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Növényzet és talaj regresszív szukcessziója (degradáció) mediterrán magyaltölgyes

területen

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A szukcessziókutatás módszerei - vegetációkomplexek összehasonlítása;- jelzőfajok (pl. reliktumok, pionírok, neofiták ill. eutrófizálódást, elsavanyodást, kiszáradást jelzők) értékelése;

- állományok korstruktúrájának elemzése;- magbank, pollen és makrofosszília vizsgálat;- talajtípus elemzések;- történeti dokumentumok feltárása;- ismételt vegetációfelvételezés (pl. állandósított mintaterületekkel)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Példák a progresszív szukcesszióra: 1. Folyóvölgy: természetes pionír növényzet →

bokorfüzes → puhafás ligeterdő → keményfás ligeterdő (→ gyertyános – kocsányos tölgyes)

2. Lefolyástalan teknő: hínárvegetáció → nádas → magassásos → lápcserjés → láperdő

3. Hegytető: sziklagyep → lejtőgyep vagy bokorerdő → mész- és melegkedvelő tölgyes → cseres – kocsánytalan tölgyes

4. Domboldal: szántó → gyomnövényzet → pionír cserjés → előerdő (pl. rezgőnyáras) → átmeneti erdő → záróerdő (pl. cseres – kocsánytalan tölgyes)

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Ötvenhárom év változásai a keleméri Nagymohoson

VEGETÁCIÓDINAMIKA

Progresszív és ciklikus szukcesszió

vegetÁciÓismeret 1. előadás dr. bartha dénes

Documents