vevő folyószámla · web view2018/10/02 · efop-3.4.6-vekop-17-00002 3 / 56 neptun...

EFOP-3.4.6-VEKOP-17-00002

„Intézményirányítási folyamatok újraszervezése, intézményirányítási folyamatokat támogató, egységes alapokon és megoldásokon nyugvó, integrált intézményirányítási szakrendszerek megvalósítása, felsőoktatási intézményekhez bevezetése és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” c projekt

NEPTUN GAZDÁLKODÁSI MODUL

FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ

VEVŐI FOLYÓSZÁMLA

Verziószám: 1.0

Készítette:

DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK

Projekt neve Egységes Intézményirányítási Rendszer bevezetése (EiiR)

Dokumentum címe Vevői folyószámla felhasználói dokumentáció

Készítette SDA Informatika Zrt.

Verziószám v1.0

Verziódátum 2017.03.01

Felülvizsgálta László Zsolt

Felülvizsgálat dátuma 2016.11.03

KINEK

Név Szükséges intézkedés* Határidő Tel./Fax/E-mail

PIB, munkacsoport tagok Jóváhagy 2016.11.11 [email protected]

*: Intézkedéstípusok: Jóváhagy, Felülvizsgál, Tájékoztat, Iktat, Intézkedés szükséges, Megbeszélés szükséges, Egyéb (megnevezendő)

VERZIÓTÖRTÉNET

Verziószám Verziódátum Felülvizsgálta Leírás Fájl neve

v1.0 2016.11.03 László Zsolt

Vevői folyószámla felhasználói dokumentáció

FI_Vevői_folyószámla_v1.0_20161103.docx

EFOP-3.4.6-VEKOP-17-00002 / NEPTUN GAZDÁLKODÁSI MODUL, VEVŐI FOLYÓSZÁMLA

TARTALOMJEGYZÉK

1 VEVŐ FOLYÓSZÁMLA..............................................................................................................................4

1.1 VEVŐ FOLYÓSZÁMLA MEGJELENÍTÉSE.....................................................................................................41.2 VEVŐI TÉTELEK LEKÉRDEZÉSE AZ ELLENSZÁMLÁN SZEREPLŐ KONTÍROZÁSI ADATOK ALAPJÁN...........51.3 VEVŐI EGYENLEG MEGJELENÍTÉSE..........................................................................................................81.4 VEVŐI ELŐLEGEK LISTÁZÁSA................................................................................................................101.5 VEVŐI TÉTELEK ÖSSZEPONTOZÁSA........................................................................................................10

2 KÖNYVELÉS SZÁMLAKIÁLLÍTÁS NÉLKÜL.....................................................................................19

2.1 VEVŐ SZÁMLA KÖNYVELÉSE ELŐZETES RÖGZÍTÉSSEL..........................................................................192.1.1 Alapadatok........................................................................................................................................192.1.2 Fizetés...............................................................................................................................................202.1.3 Részletek............................................................................................................................................212.1.1 Adó....................................................................................................................................................232.1.1 Jegyzet...............................................................................................................................................232.1.2 Kontírozás.........................................................................................................................................23

2.2 ELŐRÖGZÍTETT BIZONYLAT MEGJELENÍTÉSE.........................................................................................272.2.1 Bizonylat megjelenítés.......................................................................................................................282.2.2 Megjelenítés a folyószámlán.............................................................................................................29

2.3 ELŐZETESEN RÖGZÍTETT BIZONYLATOK KÖNYVELÉSE..........................................................................292.4 ELŐZETESEN RÖGZÍTETT BIZONYLATOK TÖRLÉSE.................................................................................31

3 PERIODIKUS MUNKÁK...........................................................................................................................33

3.1 KÖVETELÉS ELENGEDÉS ÉS BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK FOLYAMATA..............333.1.1 Behajthatatlan követelés kivezetése..................................................................................................333.1.2 Behajthatatlan követelés kivezetése ÚJ.............................................................................................383.1.3 Követelés elengedése (részben vagy teljesen elengedett is lehet).....................................................42

3.2 ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSA..............................................................................................................463.2.1 Paramétertáblák................................................................................................................................463.2.2 Értékvesztések elszámolása...............................................................................................................47

3.2.2.1 Könyvelés..................................................................................................................................................523.2.2.2 Részfizetések megjelenítése......................................................................................................................553.2.2.3 Elszámolt értékvesztés bizonylatok megjelenítése...................................................................................56


1 Vevő folyószámla

1.1 Vevő folyószámla megjelenítése

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Számla Tétel megjelenítése / módosítása

Tranzakciókód: FBL5N

Szelekció adatai:

Vevőszámla Egyedi Vevőkód, tartomány vagy egyéb szelekcióval kiválaszthatók, az elemzésre kiválasztott Vevők

Vállalat Az Egyetem kódja

Státus Eldönthető, hogy mely tételeket akarjuk látni:Csak a nyitott tételeket, ekkor megadható, hogy melyik az a dátum, amikor még nyitottCsak a kiegyenlített tételeket, melynél tovább szűkíthető, hogy mikor történt a kipontozás, vagy meddig volt nyitottMinden tételt, melynél szűkíthető, hogy a könyvelési dátuma milyen volt a tételeknek

Fajta Kiválasztható, hogy milyen bizonylatokat akarunk látni

o Normál tétel: Normál Vevői számla tételek és kifizetések

o Spec.főkvi műveletek: Azok a tételek, melyek SFK kóddal vannak könyvelve

o Jelzett tételek: itt nincs relevanciája

o Előz.rögz.tételek: Az előzetesen rögzített tételek

o Vevői tételek: Amennyiben a Vevő szállítóként is szerepel és a törzsadatok össze vannak rendelve akkor a szállítói tételek is megjeleníthetők

Layout A megtekintési változat

Tételek max. száma A megjelenítendő maximális tételszám, ha szükséges


Előzetesen rögzített-, nyitott normál és SFK tételek és kipontozott tételek láthatók.

1.2 Vevői tételek lekérdezése az ellenszámlán szereplő kontírozási adatok alapján

Tranzakciókód: ZPTHU_PARTNELLEN

Az ellenszámlás partnerlista segítségével lekérdezhetjük az adott pénzügyi központra vagy funkcióterületre könyvelt vevői bizonylatokat.


Állítsuk be a riport szelekciós képernyőjén a vevői ágat!

A fizetési mód, referencia és bizonylatfajta szűrés a kezdőképernyőre került.

Az alábbi részben adhatjuk meg, hogy a nyitott, a kiegyenlített vagy az összes vevői tételt szeretnénk-e megjeleníteni. A szelekciós blokk működése megegyezik a standard vevői folyószámla riporton találhatóéval (FBL5N).


A következő szakaszban adhatjuk meg a költségvetés menedzsment kontírozások szűrését.

Valamilyen szűrést kötelező megadni ebben a szakaszban! A gazdasági év a pénzügyi központokra, ill. hierarchiákra vonatkozik.

Indítsuk el a riportot a gomb segítségével!

A riport megjelenítési felületén a layoutok módosításával szerkeszthetjük a megjelenített mezőket. Vannak mezők, amelyek alapértelmezetten nem jelennek meg a riportban, de természetesen kitehetők:


Mentsük el a szükséges layout változatokat!

1.3 Vevői egyenleg megjelenítése

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Számla Egyenleg megjelenítés: Vevők

Tranzakciókód: FD10N

Vevő Egyedi Vevő, vagy az egyéb szelekcióval kiválaszthatók, az elemzésre kiválasztott Vevők

Vállalat Az Egyetem kódja

Gazdasági év Melynek az egyenlegeit meg akarjuk tekinteni


Periódusonként látható a tartozik, követel és a periódus egyenlege, továbbá az éves kumulált egyenleg (beleértve az előző évi áthozatot is, ha van). Látható továbbá a Vevői forgalom is. Forgalom relevánsan kezeli a rendszer a számlát, a jóváírást, de nem kezeli forgalom relevánsan a fizetési tranzakciókat.


A speciális főkönyv fülön az SFK eljárással könyvelt tételek vannak részletezve SFK kódonként. A listában az SFK kódok szöveges megnevezése szerepel.

1.4 Vevői előlegek listázása

A szállítói/vevői előlegek listázására rendelkezésre álló riportban mind a nyitott előlegeket mind kiegyenlített előlegek riportozhatóak

Elérési útvonal:

Menüből: ZPTHU_ELOLEG_LISTA

Tranzakciókód: ZPTHU_ELOLEG_LISTA

Bővebb leírás a FI_Szállítói_folyószámla_v1.0_20170502 dokumentum 2.1.10.1 fejezetében olvasható.

1.5 Vevői tételek összepontozása

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Számla Kiegyenlítés

Tranzakciókód: F-32

A funkció elindításával a következő képernyő jelenik meg:


Kitöltendő mezők:

Vevő A vevő (partner) SAP azonosítója

Vállalat Az Egyetem kódja (0500)

Kiegyenlítés dátuma

Az az időpont, amikorra a kiegyenlítést könyvelni szeretnénk. A dátumnak a devizás tételek kiegyenlítésénél kiemelt jelentősége van, mivel a rendszer a devizás tételek forint értékének meghatározásakor, ezáltal az árfolyamkülönbözet kalkulációjánál ezen dátum szerinti vállalati árfolyamot (MNB középárfolyam) veszi figyelembe. A kiegyenlítés dátumát az állomány változások listázásánál is figyelembe veszi a rendszer. Ha a kiegyenlítés során banki terhelést vagy jóváírást pontozunk össze egy (vagy több) számlával, akkor a kiegyenlítés dátumának a banki értéknapot adjuk meg.

Pénznem HUF vagy a megfelelő deviza. Ha devizás tételeket pontozunk össze, akkor a kiegyenlítés pénznemének is az adott devizának kell lennie, ha azt szeretnénk, hogy az árfolyamkülönbözetek megfelelően megképződjenek


SFK Kód speciális főkönyvi kóddal könyvelt tételek kiegyenlítésénél a megfelelő SFK kódot kell megadni (pl. előlegek)

További korlátozások

A szelekciós feltételeket adhatjuk meg. A megfelelő szelekció kiválasztásakor a szelektálandó adatot is meg kell adni. Amennyiben a „nem” lehetőséget választjuk, akkor a Vevő összes tétele megjelenik. Ha további partner (vevő) tételeket is szeretnénk beválogatni, akkor a „másik” opciót válasszuk:

A feljövő ablakot zárjuk be ( ):


Ezután egy újabb szelekciós képernyő jelenik meg, ahol már lehetőségünk van a további számlák kijelölésére:

A feljövő ablakban először mindig adjuk meg a SzlaT, azaz a számlatípust!


A számlatípus mondja meg, hogy a további válogatás vevőre (D) vagy szállítóra (K) vonatkozik. Adjuk meg a partner SAP azonosítóját, a vállalatot és azt, hogy normál tételek vagy speciális főkönyvi kóddal könyvelt tételek (pl. előlegek) között keresünk.

Ha minden szelekciót megadtunk, akkor a nyitott tételeket a ikon megnyomásával tudjuk megjeleníteni.

Azt, hogy a megjelenített tételek, azaz bizonylatok esetén milyen mezők jelenjenek meg, illetve mi legyen az első oszlopban (ami alapján a rendezés történik) a menüből módosíthatjuk:


Például, ha átváltunk a Referenciaszám szerinti változatra, akkor az alapján fogja a rendszer rendezni a tételeket:

A tételek a beállításnak megfelelően kéken (Összepontozásra kiválasztott) vagy szürkén (Nem kiválasztott) jelennek meg. Amennyiben a tételek kéken kiemelve jelennek meg, válasszuk az

összes tétel kijelölése ikont, majd nyomjuk meg a Tétel deaktiválása ikont.

A megfelelő tételeket a tételre duplán kattintva tudjuk kijelölni.

A kiválasztott tételek egyenlege a képernyő alján lévő „A feldolgozás státusa” mezőcsoportban látható.


Amennyiben a tételek egyenlege 0, akkor bizonylat megjelenítéséhez használja a következő menü útvonalat: Bizonylat Szimulálás.

Amennyiben a bizonylat megfelelő, a kiegyenlítés a Mentés ikonnal rögzíthető.

A rögzítés esetén a rendszer ellenőrzést végez. Hiányzó kontírozási elemek megadására is szükség lehet.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a tételek részleges összepontozását kell elvégezni. Tehát egy adott számlához kapcsolódóan csak a fizetés egy része érkezett be és ezt utólag pontozzuk össze.


Ebben az esetben részfizetésről vagy részleges összepontozásról van szó. Ennek két módja van:

a részletfizetés és a maradványtételes kiegyenlítés. Lehetőleg mindig a részletfizetést alkalmazzuk.

Részletfizetés esetén klikkeljünk a Részletfiz. fülre:


Módosítsuk az összeget az összepontozandó összegre:

Most már 0 az egyenleg, az összepontozás elvégezhető.

Maradványtételes összepontozás esetén a teljes összeg kipontozásra kerül, majd a maradvány értékével új nyitott tétel kerül könyvelésre.


2 Könyvelés számlakiállítás nélkülHa egy számlát közvetlenül az FI modulban rögzítünk, tehát előzmény / számla kiállítás nélkül könyveljük le, akkor a főkönyvi modul számla könyvelés tranzakcióját kell használnunk.

2.1 Vevő számla könyvelése előzetes rögzítéssel

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Könyvelés Előzetes rögzítés Számla előzetes rögzítése vagy feldolgozása

Tranzakciókód: FV70

Az alábbi képernyő jelenik meg:

2.1.1 Alapadatok

A rögzítés a bizonylat fejadatainak a kontírozásával kezdjük, azon belül is az alapadatok megadásával.

Művelet: A művelet alapértelmezetten számla az FV70 tranzakció esetén. Lehetőség van Jóváírás rögzítésére, ekkor a


könyvelési sorok tartozik – követel jellege fordított a számlához képest.

Vevő: Adjuk meg a partner SAP azonosítóját. A mezőhöz keresési segítség áll rendelkezésre ( )

Számla dátuma: A számviteli teljesítés napja, az ÁFA bevallás alapja.

Könyvel. dátum: A könyvelés napja. A számla iktatásakor a rendszer alapértelmezésként felkínálja a rendszerdátumot. Könyvelés előtt azonban módosítani kell a számla teljes jóváhagyásának (ellenjegyzés megtörténte) napjára.

Referencia: A kiállított külső bizonylat sorszáma (számla sorszám).

Összeg: A könyvelendő bruttó (ÁFÁ-s) összeg.

Pénznem: A vevői számla pénzneme. Kitöltése kötelező. Célszerű az összeg beírása előtt kitölteni, mivel az összeg formátuma (tizedes jegyek alkalmazása) a pénznem beállítástól függ.

Adó számítása: A mező kijelölésével a rendszer automatikusan meghatározza az adót. Minden egyéb esetben az adó összegét adjuk meg.

Szöveg: A mező kitöltése szabadon választott. A gazdasági esemény rövid leírása.

2.1.2 Fizetés

Bázisdátum: A bázisdátum a fizetési határidő dátum alapja. Fizetési


feltétel alkalmazása esetén az esedékességi dátumot a Bázisdátum és a Fizetési feltétel együtt határozza meg. Amennyiben a bázisdátum mezőbe az esedékesség napját adjuk meg, akkor az „azonnal fizetendő” fizetési feltételt kell kiválasztani. Az esedékesség dátuma szerint fogja a fizető program leválogatni az utalandó tételeket.

Fizet. felt: A fizetési feltétel megadása kötelező (azonnali vagy a tényleges, kezelése a Bázisdátumnál leírtak szerint).

Esedékesség dátuma: A bázisdátum, és a fizetési feltétel által meghatározott dátum.

Fizet. mód: A beérkező fizetési módot adhatjuk meg számlák esetén. Jóváíró számlák esetén pedig a visszautalásra vonatkozó fizetési mód megadása szükséges, abban az esetben, ha a jóváíró számla alapján visszautalást szeretnénk kezdeményezni.

Fiz.zárol: Fizetés zárolási kódja: „Iktatva” (későbbiekben, a jóváhagyás folyamatában a mező értéke módosítandó.

Partn. bank: Visszautalás esetén mindig válasszuk ki a vevőhóz tartozó bankszámlák közül a megfelelőt, azaz, hogy a vevő melyik bankszámlájára szeretnénk utalni.

Saját bank: Szintén átutalás esetén választandó ki, hogy mely bankszámlánkról szeretnénk az utalást elvégezni.

2.1.3 Részletek

A Részletek fülön opcionálisan kitöltendő mezők találhatóak.

Hozzárendelés: 18 karakter hosszú mező, amelybe olyan értéket írunk, amely a számlák összepontozását segíti. Ha üresen hagyjuk, akkor a rendszer automatikusan kitölti a vevőtörzsben megadott rendezési kulcs értékével.


Fejszöveg: 25 karakter hosszú szöveges mező. Amennyiben a Referencia mező túl rövid lenne a szállító számlaszámának beadására, akkor ide lehet beírni.

Ref.kulcs2 Vevői és szállítói számlák esetén függetlenül a fizetési határidőtől mindig tárgyévi végleges kötelezettségvállalás és követelés keletkezik, vagyis a PF főkönyvben mindig B2 (kivéve, ha "Referencia kulcs2" mező nem téríti el).

A HA főkönyvben egyeztető számla cserénél is marad a tárgy évi, vagyis 421x és 351x (kivéve, ha az "Referencia kulcs2" mező nem téríti el).

Az "Referencia kulcs2" mezőbe ha dátumot beírása történik, és az a dátum következő évi, akkor következő évi a költségvetési számvitelben (PF) a kötelezettségvállalás, vagyis B4. Ebben az esetben az egyeztető számla is következő évi a pénzügyi számvitelben (HA), vagyis 422x 352x.

"Ref.kulcs2" nevű mezőben kétféleképpen írható be a dátum - teljes év.hó.nap formátumot kell megadni, mivel ez vezérli a kötváll könyvelést. A két példa a formátumra: 2018.01.14 vagy 20180114.

Amennyiben a fizetési határidő tárgy évi, de "Ref.kulcs2" nevű mezőbe következő évi dátum kerül, akkor szintén B4 kötelezettségvállalási vagy követelés bizonylat fog keletkezni.

SD számlázás esetén mindig tárgy évi lesz a követelés, mely az FB02-es tranzakcióban változtatható.

A vevői és szállítói bizonylatok esetén módosítható a HA főkönyvben az "Ref.kulcs2" mező FB02 tranzakcióban, így lehet a számlák esetén utólag következő évi követelést vagy kötelezettségvállalást könyvelni (PF bizonylat dátum 2018 évi lesz) amennyiben tárgy év utáni a beírt dátum a "Ref.kulcs2" mezőben.

Az FB02 tranzakcióban történő utólagos kötelezettségvállalási/követelési bizonylat visszavonás és új keletkeztetése esetén ("Ref.kulcs2" mező módosításával) a HA főkönyvben a 351/352, illetve a 421/422-es főkönyvi átvezetésről manuálisan szükséges gondoskodni.

A többi mező kontírozását nem használjuk.


2.1.1 Adó

Bevallás dátuma: Itt felülírhatjuk az adóbevallás dátumát, ha szükséges. Ezzel a dátummal kerülnek be a bizonylatok az ÁFA bevallásba.

A kalkulált adó értékeket akkor látjuk, ha már a bizonylat összes sorát kontíroztuk és elvégeztük a

szimulációt.

2.1.1 Jegyzet

A jegyzet fülön tetszőleges hosszúságú szöveges tartalmat adhatunk meg, illetve lehetőség van fájlok csatolására is.

2.1.2 Kontírozás

A képernyő alsó részén tudjuk megadni a bizonylat ellenlábát, azaz a kontírozási adatokat. Természetesen a bizonylathoz több kontírsor is megadható.


Adjuk meg a főkönyvi számla számát, az összeget, az adókódot (ha szükséges), az összeget (a bizonylat pénznemében) és a költségvetési kontír adatokat.

Ha az összeg mezőbe *-ot írunk, azzal azt jelezzük, hogy az összeg megegyezik a fejrészben megadott összeggel (egy kontírsort viszünk fel).

Ha a sor tetszőleges mezőjére duplán klikkelünk, akkor az adott árbevétel sorhoz tartozó konírozási mezők áttekintő képernyőjére jutunk. Itt is van lehetőség a kontírozási adatok módosítására.


A gomb segítségével újra az áttekintő képernyőre jutunk.

Ezután 3 lehetőségünk van:

elvégezzük a bizonylat szimulációját, ami megmutatja a könyvelendő bizonylat sorokat, illetve legenerálja az ÁFA sorokat, ha vannak.

a bizonylatot előzetesen rögzítjük (iktatjuk)

a bizonylatot azonnal le is könyveljük


Szimuláció

A képernyő szükség szerint nyomtatható.


Előzetes rögzítés

A gomb megnyomása után – ha nincs olyan hiba, ami megakadályozná a könyvelést – az alábbi üzenetet kapjuk:

Könyvelés

2.2 Előrögzített bizonylat megjelenítése

Az előrögzített bizonylat megjelenítésére több tranzakció is rendelkezésre áll.


2.2.1 Bizonylat megjelenítés

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Bizonylat Előzetesen rögz.bizonylatok Megjelenítés

Tranzakciókód: FBV3

Töltsük ki a szelekciós képernyőt majd nyomjuk meg az enter billentyűt vagy a gombot:


2.2.2 Megjelenítés a folyószámlán

Az előrögzített bizonylatok a folyószámlán is megjeleníthetőek a megfelelő szelekciós opciók kiválasztásával. Indítsuk el például az FBL5N tranzakciót és adjuk meg, hogy az előzetesen rögzített tételeket is meg szeretnénk jeleníteni:

2.3 Előzetesen rögzített bizonylatok könyvelése

Az előzetesen rögzített bizonylatokat a következőképpen könyvelhetjük:

Indítsuk el ismét az FV70 tranzakciót és a menüből válasszuk ki az előzetesen rögzített bizonylatok kiválasztását.


Adjuk meg az előzetesen rögzített bizonylat számát illetve a gazdasági évét.

Enter vagy gomb:


A kontírozási adatok kiegészíthetők, módosíthatók, illetve a bizonylat könyvelése elvégezhető a

gomb segítségével.

A sikeres könyvelésről üzenetet kapunk:

A tranzakcióból a gomb segítségével tudunk kilépni.

2.4 Előzetesen rögzített bizonylatok törlése

Elérési útvonal:

Menüből: Számvitel Pénzügy Vevők Bizonylat Előzetesen rögz.bizonylatok Könyvelés/törlés

Tranzakciókód: FBV0

Ha az iktatott bizonylatra nincs szükségünk, akkor ezt nem stornózzuk (mivel még nincs könyvelve), hanem töröljük.


Adjuk meg a bizonylat azonosításához szükséges adatokat.

Nyomjuk meg az Enter billentyűt vagy a gombot, utána pedig a bizonylat áttekintő képernyőjén a menüből válasszuk ki a törlést:

A rendszer megerősítést kér:

Majd törli a bizonylatot:


3 Periodikus munkák

3.1 Követelés elengedés és behajthatatlan követelés elszámolásának folyamata

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet valamint az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet X22. fejezet D-E) pont előírásai szerint a követelés elengedést, illetve a behajthatatlanak minősített követelés kivezetését az alábbi fejezetekben leírtak szerint kell végrehajtani.

3.1.1 Behajthatatlan követelés kivezetése

A fennálló követelés a vevő folyószámlán tekinthető meg (FBL5N):

A behajthatatlan követelés kivezetése esetén a könyvelési lépések (100%):

T R041000000 - K R9XXX(2)XXX

T 8433200000 - K 351XXXXXXX

A költségvetési számvitelben történő könyvelés automatikus, a fejezet végén leírt segédprogrammal készül el.


A behajthatatlan követeléseket az F-30 tranzakcióval tudjuk könyvelni.


*

Javasolt bizonylatfajta DT.

Az eljárások közül az Átkönyvelés kiegyenlítéssel legyen kiválasztva.

A behajthatatlan követeléseket a vevői folyószámláról vezetjük ki a 8433200000-as számlára:


Meg kell adnunk az elengedett követelés összegét, illetve a kontírozási objektumokat, majd klikkeljünk a gombra!


A nyitott tétel kiválasztásánál meg kell adnunk a vevő SAP azonosítóját, illetve ha ismert más adat is, akkor lehetőség van annak a megadására is.

A kiválasztott vevő számlát kijelöljük és aktiváljuk.


A behajthatatlan követelés kivezetése költségvetési könyvelés szerint:

Erre a lépésre egy szerviz program lett írva, ami az alábbi paraméterezés útján végrehajtja a nyilvántartási számlán a csökkentést. Mindig az eredeti számlára kell hivatkozni, hiába új bizonylat készült a maradvány összegről!

Tranzakciókód: ZPTHU_KOVETELENG

A programot futtathatjuk Tesztfutás módban is, hogy ellenőrizzük az átkönyvelés sikerességét. Az alábbi példában nem látunk hibaüzenetet:


Éles futással:

A könyvelt kötelezettség vállalás visszakönyvelése:

3.1.2 Behajthatatlan követelés kivezetése ÚJ

Követelmény, hogy az FM-ben az elengedett követelés ne jelenjen meg teljesített státuszban.

Ehhez a 8433200000-as főkönyv pénzügyi tétele nem NK, hanem meg kell adni kontír helyesen az eredeti bizonylat pénzügyi tételeit és egyéb kontír adatokat (Pü. kp., funkcióterület, alap).

A könyveléshez a ZPTHU_KOTVALLK táblát karban kell tartani a 8-as számla és az eredeti tételek pü. tételével (Pl.):



A behajthatatlan követeléseket az F-30 tranzakcióval tudjuk könyvelni.

Bizonylatfajta DT.


A behajthatatlan követeléseket a vevői folyószámláról vezetjük ki a 8433200000-as számlára:


Mivel közvetlenül nem lehet az azonnali FM (KVM) kapcsolat miatt egy számlát és egy ’jóváírást’


szembe könyvelni, ezért a BANK pü. tétellel rendelkező 3619200000-es Kompenzációs átvezetési számlán át kell futtatni a kiegyenlítést (40/50-es könyvelési kulcs (KK)), bruttó összeggel (vagy akár 1 Ft-al).

Meg kell adnunk az elengedett követelés összegét, illetve a kontírozási objektumokat, majd


klikkeljünk a gombra.

A nyitott tétel kiválasztásánál meg kell adnunk a vevő SAP azonosítóját, illetve ha ismert más adat is, akkor lehetőség van annak a megadására is, majd enter.

A kiválasztott vevő számlát kijelöljük és aktiváljuk. Mentés

Ekkor az eredeti bizonylat és a most keletkezett bizonylat is teljesített státuszú lesz az FM-ben, valamint a végleges követelés is könyvelésre kerül (nem kell futtatni a ZPTHU_KOVETELENG programot) a költségvetési számvitelben (pü tétel alapján ellenkező előjellel, mint az eredeti bizonylat), mivel a 8-as ráfordítás főkönyv Tartozik.

3.1.3 Követelés elengedése (részben vagy teljesen elengedett is lehet)

A követelés elengedése esetén a könyvelési lépések:

T R041000000 - K R9XXX(2)XXX

T 8632000000 - K 351XXXXXXX

A könyvelési folyamat ugyanaz, mint a behajthatatlan követelések esetén, csak itt a 8632000000-as főkönyvre vezetjük ki az elengedett részt. A kivezetés nem feltétlenül az egész követelésre vonatkozik, azért részkiegyenlítést kell használni. Fontos, hogy a részkiegyenlítés maradványtételes módszerrel történjen!

A fennálló követelés a vevő folyószámlán tekinthető meg (FBL5N):



Az elengedett követeléseket az F-30 tranzakcióval tudjuk könyvelni.

Javasolt bizonylatfajta DT.


Az elengedett követeléseket a vevői folyószámláról vezetjük ki a 8641000000-as számlára.

Mint már említettük a kiegyenlítéskor a Maradványtételes módszert kell használni:


Az elengedett követelések költségvetési számvitel szerinti könyveléséhez szintén a szerviz programot használjuk. Mindig az eredeti számlára kell hivatkozni, hiába új bizonylat készült a maradvány összegről!

Tranzakciókód: ZPTHU_KOVETELENG


A könyvelés:

Ha a program szelekcióba olyan bizonylat kerül, amely nem alkalmas a korrekcióra (pl. nyitott), akkor hibaüzenetet kapunk:

A hibaüzenetet a sor végén találjuk:

A borítékra duplán klikkelve láthatjuk a hibaüzenetet:


3.2 Értékvesztés elszámolása

A vevői értékvesztések elszámolására az Egyetemi Template rendszeren belül egy saját tranzakciót fejlesztettünk, ami figyelembe veszi az adott tételekre beérkezett fizetéseket is és az értékvesztést a törtvényi előírásoknak megfelelően könyveli le. A könyvelés egy ráfordítás számla (8*) és a megfelelő 358* között fog történni, az eredeti bizonylatban szereplő árbevétel felosztás alapján. A könyvelésekben szereplő főkönyvi számlák meghatározására paramétertáblák állnak rendelkezésre.

3.2.1 Paramétertáblák

ZPTHU_ERTV_ARBEV tábla – az ráfordítás számla rögzítésére:

A tábla felhasználók által nem karbantartható!

ZPTHU_ERTV_BIZKI tábla – azon bizonylatfajták kizárása, amelyekre nem számolunk el értékvesztést:

A tábla felhasználók által nem karbantartható!

ZPTHU_ERTV_ELLEN – az értékvesztés könyvelés mérleg oldali ellenszámlájának meghatározására, amely a pénzügyi tétel (rovat) alapján fog történni:


A tábla karbantartását a felhasználóknak kell elvégeznie, a ZPTHU_ERTV_ELLEN tranzakcióval.

Az Egyetemi Template rendszerben az alábbi főkönyvek fordulhatnak elő az értékvesztés mérlegoldali számlájának kontírozása során:

Tárgyévi Köv. év

Működési 3582100000 3582200000

Felhalmozási 3583100000 3583200000

Műk. Átv.pénzeszk 3584100000 3584200000

Felh. Átv.pénzeszk 3585100000 3585200000

Finansz 3586100000 3586200000

Ezeket kell besorolni a ZPTHU_ERTV_ELLEN táblában a megfelelő pénzügyi tételhez.

3.2.2 Értékvesztések elszámolása

Tranzakció: ZPTHU_ERTVESZT

Ezzel a tranzakcióval kalkulálhatjuk és könyvelhetjük le az értékvesztéseket. Indítsuk el a tranzakciót!


A szelekciós képernyőn megadhatjuk mely vevőre vagy vevői intervallumra szeretnénk futtatni a programot.

Megadhatunk határnapot a nyitott tételek leválogatására vonatkozóan. Tehát a program csak az adott határnapon nyitott tételeket válogatja le. Alapértelmezett értéke a mai nap.

A további elhatárolások szakaszban meg kell adnunk az értékelési területet (jelenleg minden intézménynél PB), valamint szűkíthetjük a leválogatást bizonylat és főkönyvi számlára.

A könyvelési paraméterek az elszámolt értékvesztés könyvelésre vonatkoznak. Az értékvesztés mindig a HE bizonylatfajtával könyvelődik, a szelekciós képernyőn megadott dátumokkal.

Indítsuk el a programot a gomb segítségével!


A program a customizing beállításoknak megfelelően kilistázza azon tételeket, amelyek értékvesztés szempontjából relevánsak. Tehát, ha például az értékvesztés százalékok úgy vannak definiálva, hogy 90 nap után 30% értékvesztést kell elszámolnunk, stb., akkor a 90 napnál kisebb lejáratú bizonylatokat meg sem fogja jeleníteni a program.

A program megjelenítési felületén az alábbi gombokat találjuk:

- Tételek kijelölésére szolgáló gombok

- Tételek sorba rendezésére szolgáló gombok

- Tételek szűrésére szolgáló gombok

- Oszlopokra kialakított összeg- és részösszeg sorok megadására szolgáló gombok

- Letöltés excelbe

- Letöltés megadott fájlba

- Layout kezelés gombjai

A riportban az alapértelmezetten megjelenő mezők mellett továbbiak megjelenítésére is lehetőség van:


Alakítsuk ki a megfelelő layout változatokat és mentsük el az alapértelmezett (indításkor megjelenő) layout-ot is!

Az értékvesztés releváns bizonylatok megjelenítésére vonatkozó összegmezők magyarázata:

Er.biz.összeg: a bizonylatban szereplő összeg tranzakciós pénznemben


Er.biz. SP-összeg: a bizonylatban szereplő összeg saját pénznemben, azaz HUF-ban

RF SP-összeg: a bizonylatra vonatkozó részfizetések összege

Nyitott SP-összeg: (Er.biz. SP-összeg) – (RF SP-összeg)

Elsz. érté. SP-összeg: az eddig elszámolt értékvesztések összege


K.ért. SP-Összeg: a kalkulált (elszámolandó) értékvesztés összege. Tehát ennyit könyvelne, ha megnyomnánk az Értékvesztés könyvelése gombot.

3.2.2.1 Könyvelés

- Értékvesztés könyvelése: a program elvégzi az értékvesztés könyvelését a sor elején kijelölt tételekre vonatkozóan. A könyvelés a K.ért.SP-Összeg mezőben kalkulált értékvesztés összeggel, illetve ennek pénzügyi tételekre történő felosztásával történik.

A felosztásból adódó kerekítési különbözet az első tételből kerül levonásra.

A könyvelés elindítása után egy naplót kapunk a könyvelés státuszára vonatkozóan:


A napló exportálható, ha szükséges, de később is visszakereshető.

A naplóban szereplő üzenetben látható a könyvelt bizonylat(ok) száma(i), az intézmény kódja és a gazdasági év:

Ha az értékvesztés nem könyvelhető (például a kalkulált értékvesztés összeg = 0), akkor a naplóban piros üzenetet kapunk:


A naplóból történő kilépés után ( ) a szelekciós képernyőre jutunk.

A könyvelés a költségvetési számvitelben BT bizonylatfajtával fog könyvelődni. Minden pénzügyi számviteli könyvelés, amely HE bizonylatfajtával történik, a költségvetési számvitelben BT bizonylatfajtával fog könyvelődni.

A könyvelt értékvesztés bizonylat a következőképpen néz ki:

A bizonylat fejadatai:


A referencia mezőbe az eredeti bizonylat referencia mezőjének értéke kerül, míg a fejszövegbe az eredeti bizonylat gazdasági éve / bizonylatszáma / tételsorszáma.

Ha manuálisan könyvelünk értékvesztés bizonylatot, akkor is így kontírozzuk, tehát:

bizonylatfajta HE legyen,

a referenciába az eredeti bizonylatban szereplő érték kerüljön,

a fejszövegbe az eredeti bizonylatra történő utalást írjuk be az alábbi formátumban: 2017/0900000181/001.

Az értékvesztés bizonylatok visszavételét a program nem kezeli. Ezt ellenkönyveléssel lehet megtenni úgy, hogy FBR2 tranzakcióba a pénzügyi számvitel értékvesztés bizonylatot mintának kell venni, a következő szelekciókkal:

A 8-as főkönyvi számot le kell cserélni a bizonylatban 9-re (9244912000), majd mentés.

3.2.2.2 Részfizetések megjelenítése

A bizonylatokra vonatkozó részfizetéseket a gombbal tudjuk megjeleníteni. A megjelenítés csak a kijelölt tételekre vonatkozik!


A részfizetések áttekintése képernyő saját layout felülettel rendelkezik. Mentsük el az alapértelmezett layout megjelenítést!

A gombbal tudunk visszajutni az értékvesztés elszámolás alap képernyőre.

3.2.2.3 Elszámolt értékvesztés bizonylatok megjelenítése

A bizonylatokra vonatkozó könyvelt értékvesztéseket a gombbal tudjuk megjeleníteni. A megjelenítés csak a kijelölt tételekre vonatkozik!

A könyvelt értékvesztés áttekintése képernyő saját layout felülettel rendelkezik. Mentsük el az alapértelmezett layout megjelenítést!

A gombbal tudunk visszajutni az értékvesztés elszámolás alap képernyőre.


vevő folyószámla · web view2018/10/02 · efop-3.4.6-vekop-17-00002 3 / 56 neptun...

Documents