Szükséges és hiányzó tanári kompetenciák a szakiskolai tanulók képzésében. Nemzetközi összehasonlítás

VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia2008. november 13. Nagy Mária, Eszterházy Károly Főiskola

Az összehasonlító kutatás céljai Megismerni, hogy a három különböző

képzési és kulturális hagyománnyal rendelkező országban, hasonló pedagógiai helyzetben hogyan gondolkodnak a tanárok arról, hogy milyen kompetenciákra van szükségük

Megismerni, hogy mennyire érzik magukat kompetensnek a megnevezett területeken

Javaslatok kidolgozása az őket segítő továbbképzések számára

A kutatás módszerei

„Kompetencialisták” összegyűjtése a három országban (hasonlóságok és különbségek)

A főbb kompetenciaterületek kijelölése Egy „közös lista” megalkotása (39 elem) Lekérdezés nemzeti mintákon (Hu: 63; I: 28;

Nl: 17) Választás 4 fokú skálán. Az adatok összehasonlító elemzése A saját adatok elemzése

A főbb kompetenciaterületek

Interperszonális Pedagógiai A szaktárggyal összefüggő, didaktikai Együttműködés másokkal (tanárok, szülők) Saját szakmai fejlődéssel, reflektivitással

összefüggő kompetenciák A diákok tanulási kompetenciáinak

fejlesztése Kapcsolódás a szakmai közösséghez

A legfontosabb kompetenciák (A tanár képes…)Magyar Holland Olasz

megteremteni az együttműködés és a

bizalom légkörét

megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom

légkörét

megteremteni az együttműködés és a

bizalom légkörét

a diákok motiválására a diákok motiválására a diákok motiválására

lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e

tárgyban mutatott fejlődése iránt

az önálló tanulás képességeinek

megalapozására, fejlesztésére

biztonságos tanulási környezetet teremteni…

szaktárgyát uralni és megtanítani

megismerni a tanulók világát és életmódját

megteremteni a nyitott kommunikáció, a

kooperáció … biztonságos tanulási

környezetet teremteni…világos, rendezett,

feladat-centrikus tanulási környezetet és struktúrát

kialakítani

szaktárgyát uralni és megtanítani

A fontossági sorrendek hasonlóságai és eltérései Mindhárom országban vezetnek az interperszonális

kompetenciák Mindhárom országban hasonlóak a kevésbé fontos

kompetenciák (pl. adminisztráció, iskolai és iskolán kívüli tanulási helyszínek megszervezése, saját szakmai munkájának monitorozása, új IKT használata).

A magyar és az olasz sorrendek között nagyobb egyezések (interperszonális és didaktikai kompetenciák nagyobb jelentősége).

Holland sajátosság: együttműködés kollégákkal, tanulók előzetes tudásának figyelembe vétele, a szülők világának ismerete, reflektivitás).

A saját kompetenciák megítélése (Képes vagyok…)Magyar Holland Olasz

szaktárgyamat uralni és megtanítani.

szakmai tapasztalataim és a tanult elméletek alapján korrigálni munkámat

lelkesedni saját tantárgyam és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt

szakmai tapasztalataim és a tanult elméletek alapján korrigálni munkámat

vonzó és hatékony tanulási tevékenységeket kialakítani

megteremteni a nyitott kommunikáció, a kooperáció és a kölcsönös bizalom légkörét

megteremteni a nyitott kommunikáció, a kooperáció és a kölcsönös bizalom légkörét

hogy biztosítsam, a munka a kollégákkal együttműködve, az iskola funkciójának megfelelően folyjék

hogy biztosítsam, a munka a kollégákkal együttműködve, az iskola funkciójának megfelelően folyjék

örömöt találni a feladatomban

lelkesedni saját tantárgyam és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt

hogy megfelelő módon kérdezzek, szervezzek…

teljesen bekapcsolódni az iskola életébe

felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat

örömöt találni a feladatomban

A képességi sorrendek hasonlóságai és különbségei A képességek átlagpontszámai mindenütt

alacsonyabbak (deficit). (Magyar: 0,13; holland: 0,17; olasz:0,79)

Mindhárom országban erősek a szaktárgyi-didaktikai kompetenciák és néhány interperszonális kompetencia.

Mindháromban gyenge a szülők ismeretével, és az iskolai diagnosztikai eljárásokkal kapcsolatos kompetenciák.

A magyar és az olasz tanárok között több a hasonlóság (inkább az iskola világán belüli képességek).

A fontossági és képességi eltérések sorrendjei (a legsúlyosabb deficitek)

Magyar Holland Olasz

A diákok motiválása megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét

a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására

megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét

az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére

megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között

biztonságos tanulási környezetet teremteni

megismerni a kamaszok szociális, érzelmi és morális fejlődését

biztonságos tanulási környezetet teremteni

kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola környezetével

kutatói szemmel, objektíven közelíteni a szakmai gyakorlathoz

megteremteni az együttműködés és a kölcsönös bizalom légkörét

hatékony és valósághű tanulási környezetet létrehozni

megismerni a tanulók világát és életmódját

A diákok motiválása

Hasonlóságok és különbségek a legsúlyosabb deficitek (a lista alsó harmada) terén Nagy a hasonlóság. A legtöbb „egyedi” tétel a

holland listán. Három közös tétel (fejlesztendő

kompetenciák): A diákok motiválásával; Az együttműködés és a kölcsönös bizalom

megteremtésével; A szülők világának, a diákok kulturális hátterének

megismerésévelkapcsolatos kompetenciák, fontosságukhoz képest,

hiányosak.

A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1a. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) a diákok motiválása (-0,59) megteremteni az együttműködés és a kölcsönös

bizalom légkörét (-0,49) biztonságos tanulási környezetet teremteni

(-0,47) kapcsolatot teremteni a szülőkkel, az iskola

környezetével (-0,34) hatékony és valósághű tanulási környezetet

létrehozni (-0,34) naprakész ismeretekkel rendelkezni a legújabb

pedagógiai, didaktikai és oktatásszervezési kérdésekben (-0,33)

A magyar vizsgálat néhány tanulsága, 1b. A legnagyobb „deficitek” (képesség…) az önálló tanulás képességeinek megalapozására,

fejlesztésére (-0,32) saját tudatosságát fejleszteni (-0,31) a kereszttantervi kompetenciák, különösen az

olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére (-0,30)

lelkesedni saját tantárgya és a tanulók e tárgyban mutatott fejlődése iránt (-0,3)

felismerni a fejlődési és viselkedési problémákat (-0,27)

Belső eltérések a magyar mintán belül. I. Fontossági sorrend, átlag pontszámok

Kompetencia (A tanár képes…)

Részt vett az Equal projektben

Nem vett részt

Teljes minta

meleg szívvel fordulni a diákokhoz

3,73 3,19 3,32

a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására

3,64 3,23 3,33

biztonságos tanulási környezetet teremteni

3,87 3,41 3,52

megtalálni az egyensúlyt a diákok irányítása és támogatása között

3,71 3,24 3,35

a diákok motiválására 3,93 3,62 3,69

Belső eltérések a magyar mintán belül, 3.(Képességi sorrend) Nincs semmi különbség azok között,

akik részt vettek az Equal-projektben, és azok között, akik nem.

Összegzés A kompetenciák vizsgálata segíthet a szakmai

problémák feltárásában. A nemzetközi összehasonlítások a szakma általános

és speciális (nemzeti) problémáinak jobb megértését segítheti (pl. a „kiterjedt” és a „korlátozott” szerepek közti különbségeket).

Mindenütt jelentős eltérések vannak a feladatnak tulajdonított jelentőség és a tanárok képessége között.

A speciális helyzetben (szakiskola) a deficitek között nagy hasonlóságok vannak nemzetközi szinten.

Az iskolák, a tanárok különböző csoportjai közti eltérések elemezhetők: egymástól is lehet tanulni.

A deficitek azonosítása segíthet a továbbképzések megtervezésében.