Világháború a Távol-Keleten(1894-?)

Mérföldkövek a történelemben

1939.

május 4.

Csungking

1937. július 7.Peking

Marco Polo híd

Sanghai

1932. jan. 18.

A mukdeniincidens,

1931 szept. 18.

A nagyhatalmak készek voltak elfogadni egy erős,

egységes Kínát, amely képes irányítani a saját

sorsát. Japán azonban 1945-ig nem tudott

szabadulni attól a meggyőződésétől, hogy Kína

szanaszét szórt provinciák halmaza, amelyeket

egymás ellen kijátszva az egész országot meg

lehet hódítani. Ez volt a háború egyik (fő) oka...

田中上奏文 Tanaka Jōsōbun

(1927)

• A világuralom megszerzése érdekében el kell foglalni Ázsiát...

• Az Ázsia fölötti uralomhoz el kell foglalni Kínát...

• A Kína fölötti uralomhoz el kell foglalni Mandzsúriát és Mongóliát...

• Ha elfoglaltuk Kínát, akkor a többi ázsiai és dél-tengeri ország is behódol, és...

• A világ elismeri, hogy Kelet-Ázsia a miénk.

• A párhuzam az első világháborúval csábító, de félrevezető...

• A fő (diplomáciai) kihívás napjainkban nem az, hogy elrettentsük Kínát, vagy (szövetségkötésekkel) ellensúlyt képezzünk vele szemben, hanem az, hogy rávegyük a világ leghatalmasabb gazdasági együtteséhez való csatlakozásra.

• Jonathan Haslam:

1904-1905 Orosz-japán háború

(Európai vonatkozások)

• 1905 (1917): Forradalom Oroszországban

• 1932-35: Araki tábornok, hadügyminiszter

vezetésével a Szovjetunió elleni támadás

(Szibéria elfoglalása) terveinek kidolgozása

• 1933-tól intenzív szovjet hadseregfejlesztés

• 1939 július-augusztus: Halhin Gol-i csata

(hadüzenet nélküli határháború)

• 1943: Kurszki csata

A japán expanzionizmus belső okai

• „Fejnehéz iparosítás” (A japán „Nagy ugrás”)

• A belső erőforrások (nyersanyagok, energia) hiánya

• A császár isteni mandátuma

• Militarizmus („bakufu”): A legmagasabb rangú katona a polgári kormány minisztere (Araki), majd miniszterelnöke (Tódzsó Hideki)

Japán (1868-) – Kína (1978-)

• Modernizáció

• Külső fenyegetettség

• Birodalomépítés

• Kudarc (neorealizmus)

Boxer-lázadás (1899-1901)

1893

A nevető harmadik?

USA

CHN JPN

AZ USA Ázsia-politikája

a 20-as, 30-as években

• 1920-tól:– Nyitott ajtók (kínai piac)

– Kína területi egysége (területi igények: Fülöp-szigetek, Guam, Hawaii)

– Együttműködés a nagyhatalmakkal

• A Briand-Kellog paktum (1928)– A háború törvénytelen

• A Stimson doktrína (1932)– Az USA nem is mer el egyetlen olyan japán-kínai

megállapodást sem, amely az érdekeit és a szerződéses kötelezettségeit sértené...

Közbevetés: Hawaii

(Hol húzódnak Ázsia határai?)

• 1893 amerikai partraszállás

• 1894 köztársaság kikáltása

• 1897 japán hadihajók érkezése

• 1900 az USA bekebelezi a szigeteket

• 1941 Pearl Harbor

• 1959 Hawaii az USA 50. tagállama

Japán háborúba megy...

Pearl Harbor (1941. dec. 7.)

• ...„beléptette Amerikát a második

világháborúba, és egy olyan hadüzenet nélküli háborúba, amelyet Japán már évtizedek óta folytatott Ázsiában...”

• 1894-95 kínai-japán háború

• 1905 orosz-japán háború

• 1931 Mandzsúria

• 1937 kínai-japán háború...

• 1941-42: Francia Indokína (Vietnám, Laosz, Kambodzsa), Sziám (Thaiföld), Fülöp-szigetek (USA), Burma, Malájzia, Szingapúr (GBR), Kelet-India (Indonézia, Hollandia)

• Felszabadító háború Kínában 1945-ig

• Polgárháború Kínában 1949-ig (de: Tajvan!)

• Japán megszállása (1952-ig, de: alkotmány 9. cikkelyének átértelmezése 2015-ben!)

• Koreai háború (1950-53)

• Vietnámi háborúk (1954-ig, 1955-1975)

• 1962 Kínai-indiai háború

• 1964-től Kína atomhatalom

• 1974: Paracel-szigetek: Kína-Dél-Vietnám

• 1979 Kínai-vietnámi háború

• 1988 Haditengerészeti összecsapás Kína és Vietnám között (Dél-Kínai tenger)

• 1998-tól India és Pakisztán is atomhatalom

A kezdetek...

• i.e. 660: Jimmu-tenno, az első császár trónra lépése („isteni harcos császár”)

• i.e. 108: A kínai Han dinasztia elfoglalja a Koreai-félsziget észak-nyugati részét, és tartományává teszi azt.

• i.u. 369: Korea déli részén a japánok meghódítják Minama királyságot, és 562-ig uralkodnak.

• i.u. 663: A Tang Kína és a koreai Shilla királyság egyesült hadai legyőzik a japán seregeket, és megdöntik Paekche királyságát.

A földrajz bosszúja

1937-38 Nanking

• A Boldogság Megvalósítása Párt 2009 májusban alakult Ryuho Okawa, a Boldog Tudomány Csoport ügyvezető igazgatója kezdeményezésére, hogy erősítse Japán nemzetbiztonságát, és elősegítse a gazdasági növekedést. A párt felhívja az UNESCO-t, hogy törölje az ún. „nankingi mészárlást” a Világemlékezet Programjából...

• Mert az effajta megbélyegzés nem a történelem megismerését, hanem a Japán elleni gyűlölködést szolgálja...

• Sem a „nankingi mészárlás”, sem a kínai és koreai nők „prostitúcióra kényszerítése” („comfort women”) kifejezések nem felelnek meg a valóságnak...

• Még mindig vannak országok, amelyek ilyen hazugságok terjesztésével kívánnak diplomáciai nyomást gyakorolni Japánra...

Yan Xuetong: Ősi kínai gondolat,

modern kínai hatalom

Mi a közös?

• Az erkölcs és a nemzetközi rend szoros összefüggése

• A vezető személyiségének fontossága

• Jó kormányzás (realista diplomácia, praktikus szövetségkötések)

• Bölcs tanácsadók alkalmazása!• Az államok hierarchiája, a nagyhatalmak

felelőssége

• A nemzetközi hatalom forrása: tekintély, hegemónia, zsarnokság (soft, smart, hard power)

Konfuciánus dinamizmus

(Hofstede)

• Perzisztencia (állhatatosság)

• Kapcsolat (guanxi)

• Fukarság

• Szégyenérzet

Háború és a kínai állam

(Fukuyama)

• Katonai szervezet

• Hierarchia

• Bürokrácia (közigazgatás)

• Infrastruktúra (közlekedés, hírközlés)

• Adó

• Népességnyilvántartás

• Technológiai innováció (katonai és polgári)

• Eszmék

Eszmék

• Taoizmus

• Konfucianizmus

• Legizmus

• Motizmus

Kínai állam (és társadalom?)

értékei

• Egység

• Béke

• Civilizáció

• Harmónia

• Jámborság

• Igazságosság

• Udvariasság

• Bölcsesség

• Bizalom

Konfucius a pártiskolán

Jó kormányzás – rossz

kormányzás (A kínai modell)

• „A dinasztikus Kína egyik maradandó

hagyatéka a színvonalas autoriter kormányzás megteremtése...” (Fukuyama)

• „Az oktatást és a személyes teljesítményt

hangsúlyozó kulturális örökség tovább él,

ami igen előnyös a kínai gazdaság

növekedése szempontjából...” (Fukuyama)

2015.

szept. 3.

Az „elszabadult” Japán

(A Jó, a Rossz és a Csúf)

• A jó

– Amerikai japán együttműködés

• A rossz

– Az ázsiai biztonsági helyzet alakulásának

kiszámíthatatlansága (nukleáris Japán?)

• A csúf

– Japán-kínai háború, amerikai beavatkozás

Kína nukleáris fegyverkezési

tervekkel vádolja Japánt

Háborús tűzfészkek Kelet-Ázsiában

• Korea

• Tajvan

• Tibet (India-Kína)

• Diaoyudao (Szenkaku) – Kína-Japán

• Dél-Kínai-tenger

Szenkaku vagy Diaoyu?

(magyar Wikipédia)

Következtetések

• Két dudás egy csárdában

• Nem az a kérdés, hogy lesz-e háború, hanem az, hogy milyen lesz az ázsiai fegyveres konfliktus(ok) természete?– Alacsony intenzitású

– Magas intenzitású (helyi háború, csúcstechnika alkalmazása mellett)

– Totális háború országok és szövetségi rendszerek között (hagyományos vagy nukleáris)

• Ki nevet a „végén”?

• Na és akkor mit csináljak? („So what?”)

„Ebben az új frontvonalban semmi romantikus nincsen. A II. Világháború a fasizmus elleni erkölcsös küzdelem volt, a hidegháború elmúltával a balkáni, afrikai és levantei népirtás ellen harcoltunk, majd a terrorizmus ellen és a demokrácia védelmében léptünk fel... A 21. század Kelet-Ázsiája a kereskedelemről és az üzletről szól. Kínában nehéz másként gondolkodóként élni, de ez aligha ad erkölcsi alapot a kínai állam legitimitásának megkérdőjelezésére, vagy a területi viták fegyveres úton történő rendezésére.”

(Robert Kaplan)

Köszönöm a figyelmet!