Néha szembe kell nézni a valósággal,

és azutánés azután elutasítani azt!

* Sisi *

A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem,

hogy oltalmazza!

Mosolyogj, soha senki nem fog

meggyanúsítani, hogy semmi okod rá

Álmodni maga a mennyország,

az álmok megvalósulását várni a való élet!

Az emberiség fejlődése egy girbe-

görbe fa.

De mégis csak fölfelé nő!

A gyom olyan növény, melynek hasznosságát még

nem fedezték fel.

A rózsát keresve esetleg elmegyünk az ibolya mellett.

A sikert hajszolva esetleg elmegyünk az örömök mellett.

A teljesítmény az erőfeszítések kivirult rózsája.

A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.

Az eső lényege ugyanaz, de a mocsarakban a töviseket növeszti, a

kertekben pedig a virágokat.

A virág Isten legédesebb teremtménye, melybe elfelejtett lelket lehelni.

A vadvirágot nem érdekli, hogy hol nő.

Még ha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat.

A jövő ma van. És ha nem sietünk, máris tegnap lesz!

A szerelem gyönyörűséges virág, csak az a baj, hogy szakadék

szélén terem.

A szerelem olyan, mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkban, és

gyakran tovább zöldül a szív romjain

Nem kell bizonyítanod, hogy jogod van a létezéshez.

Léted már önmagában bizonyíték ehhez.

Az elszáradt virág nem nyílik újra!