vitézi tájékoztató 200

XXVIII. évfolyam, 3–4. szám Budapest, 2009

„HAJNALI SZÉP CSILLAG,KI MINDENKOR CSILLOG,HA JÁRUNK A SETÉTBEN,KINEK FÉNYESSÉGEBÁTORSÁG ÉS BÉKE

KÍSÉRTÉSBEN, VESZÉLYBEN,RAGYOGJ REÁNK IMMÁR,MERT AZ ÖRDÖG ITT JÁR,KERESVÉN, KIT SZÉTTÉPJEN.”(KISDI: CANTUS CATHOLICI, 1651, HOZSANNA, 193.4.)

Hiszek egy Istenben,Hiszek egy Hazában,

Hiszek egy isteni örök igazságban,Hiszek Magyarország feltámadásában!

Amen

I. világháborús

hõsi emlékmû,

Tiszakürt

Újraalkotta:

v. Csák Attila v. hdgy

2 VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 2009/3–4.

Tartalom:2009 – Kazinczy-év; a Magyar Nyelv Éve . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Vitézavatás – Budapest, Belvárosi templom, október 3. . . . . 3

A vitézavatást követõ fogadás néhány eseménye . . . . . . . . . . 4

1849. október 6. – Aradi Vértanúk Napja . . . . . . . . . . . . . . . 5

Az Országzászló Mozgalom rövid története . . . . . . . . . . . . . . 6

Trianon – 1920. június 20. Nemzeti Gyásznap . . . . . . . . . . . 8

A Rongyos Gárda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Megrendezték!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Patrona Hungariae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Magyar Kápolnát avattak fel Doberdóban! . . . . . . . . . . . . . 10

Bilibók-tetõi zarándoklat; rendi találkozó . . . . . . . . . . . . . . 11

Vitéz Deáky András székkapitány úr köszöntése . . . . . . . . . 12

Emlékhely a Tordai csata színhelyén . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

„...Állták Tordánál a csatát fejtetõig vérben” . . . . . . . . . . . . 13

Emlékmû-leleplezés, 2009. szeptember 26. . . . . . . . . . . . . 14

Vitézavatás – Margitta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Észak-Erdély Kraszna – Honvéd síremlék avatása. . . . . . . . 15

Magyar harang Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Buda Törzsszék 2009 nyári-õszi eseményei . . . . . . . . . . . . 16

Figyeljünk dr. v. Béres József vallomására. . . . . . . . . . . . . . 18

A Veszprém vármegyei alcsoport hírei. . . . . . . . . . . . . . . . . 20

„3 év 6 napban, avagy az elfelejtett hortobágyi Gulág” . . . . 20

A székesfehérvári m. kir. „Szent István” 3. Gyalogezred . . . 21

Munkaszolgálatos (MUSZ 1951–1956) találkozó Lullán. . . 21

Pákozd, Katonai Emlékhely. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Magyarságról Csehbányán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

’56-os megemlékezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Trianoni megemlékezés Nagykanizsán . . . . . . . . . . . . . . . . 23

A soproni 18-as hõsökre emlékeztünk . . . . . . . . . . . . . . . . 23

„Sok van, mi csodálatos” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Állománygyûlés Kalocsán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Bács-Kiskun megye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Ahol jó magyarnak lenni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Biharés Szabolcs-Szatmár megye állománygyûlés. . . . . . . . . . . 25

Az aradi vértanúkra emlékeztek Érden . . . . . . . . . . . . . . . . 26

Nagy Magyarország történelmi magazin . . . . . . . . . . . . . . . 26

KÖMA Eseménynaptár – 2009. április – október . . . . . . . . 27

1956 Dicsõség a legyõzötteknek! – Gloria Victis! . . . . . . . . 34

Akikre büszkék vagyunk!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

56-os kitüntetések, Budai Vár, 2009. október 22. . . . . . . . . 39

A Történelmi Vitézi Rend és a Koronaõrség . . . . . . . . . . . . . 40

Szent László Lovagrendi Találkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Születésnapot köszöntünk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Fónay-Humána Drámai Mûhely – Díszpolgári cím! . . . . . . 43

Örömhír! Gólyahír! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Hírek – Események – Évfordulók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

Hadak útjára léptek... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Levelezés – Áron püspök közbenjárása(villámposta, imakörlánc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Válasz v. Laboncz László rendtársunk levelére . . . . . . . . . . 50

Néhány központi vitézi program részletesebben: . . . . . . . . 51

Várakozás 2010-re. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

Magyar vagyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Kiadja: Történelmi Vitézi Rend EgyesületFelelõs kiadó: v. Dékány Ágoston orsz. tkp.

Felelõs szerkesztõ: v. Tolnai EtaVitézi Tájékoztató Szerkesztõsége Postacím: 1399 Budapest, Pf. 694/123

Honlap címe: www.vitezirend.co.hu

Történelmi Vitézi Rend EgyesületA Fõvárosi Bíróság 11883 sorszám alatt jegyezte be.

Székhely: 1095 Budapest, Soroksári út 46.Postacím: 1453. Budapest, Pf.20.

E-mail cím: [email protected]: www.vitezirend.hu; www.vitezirend.co.huBankszámlaszám: 11709002-20127262-00000000

2009 – Kazinczy-év; a Magyar Nyelv ÉveKazinczy Ferenc (1759. október 27–1831. augusztus 23.)

„Szólj! S ki vagy, elmondom.Ne tovább! Ismerlek egészen.Nékem üres fecsegõt fest az üres fecsegés.Íz, szín, tûz vagyon a borban, ha hegyaljaitermés;Íz, csín, tûz vagyon a versben, ha mesterimív.” (Írói érdem, 1810)

250 éve született a magyar nyelvújításvezéregyénisége, a felvilágosodás író-lite-rátora. A pezsgõ, alkotó szellemi légkör,melyet Kazinczy indított: a magyar nyelvmegújításának ügye az õ vezetésével or-szágos mozgalommá vált. Kivívta a szép-irodalom önértékének rangját. Életmûvé-ben kiemelkedõ jelentõsége van a levele-zésnek, melybõl eddig 23 kötet jelent meg.Az egész országot behálózó kapcsolatokatteremtett, újabb tehetségeket fedezett fel,irányt adott, biztatott. Véleményére az if-jabb generáció (Kisfaludy Károly, BajzaJózsef, Eötvös József báró stb.) igényt tar-tott. Elismerése amolyan szakrális íróváavatásnak számított.

„Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt hanem érted,

Szánts és vess, s hagyjad másnak az ál-dozatot.” (A nagy titok, 1808)

A Martinovics-féle mozgalomban valórészvétele miatt 1794. december 14-én le-tartóztatják, elõbb halálra ítélik, majd vár-fogságra enyhíti a király az ítéletet. Kegyel-met kap 2387 nap várfogság után. 1801. jú-nius 28-án szabadul. (Fogságom naplója.)

„Híven szeretni a jót,Gyûlölni vesztig a gonosztEszköze lenni az isteni kéznek,Egy nem haszontalan tagja az Egésznek.Férfiak! Ez gyönyörû jutalom!”(Híven szeretni, 1795)

A Mester korszakformáló nagyságárafigyelmeztet Kölcsey: „Ha Kazinczy nemlett volna: bizony most sem egyikõnk,sem másikunk nem állnánk ott, ahol.” –ezek az alapokat teremtõ értékek örökér-vényûek mind a mai napig, különösen acelebek, ikonok és valóságshow-k értéknélküli, nívótlan, ékes magyar nyelvünketsilányító „sztárok” – remélhetõleg – rövidés felejthetõ idõszakában.

Beszéljünk magyarul, ne használjunkfeleslegesen idegen szavakat, kifejezése-ket.

Magyartanárom szerint:Minden idegen kifejezésnek meg van

a sokkal jobb és mindenki által érthetõ,szép magyar megfelelõje. A sok idegenkifejezést használó még akár a mûvelet-lenséget is palástolni akarja, de még ne-vetségessé is válik, ha az idegen szó téves,vagy helytelenül alkalmazza.

Valamennyiünk kötelessége a nyelvápolása; a pontos, kifejezõ, árnyalt be-széd, a jó stílus és a nyelv hangjainakmegfelelõ kiejtése!

v. Cseresnyés Pál tb. tkp.

2009/3–4. VITÉZI TÁJÉKOZTATÓ 3

Vitézavatás – Budapest, Belvárosi templom, 2009. október 3.Kormányzó úr 1928. jún. 17-én el-

mondott gondolataiból idézünk,mert az Õ szellemében munkálkodikRendünk:

„Vitézek! …A világtörténelempéldái szerint a lesújtott népeketmindig a hazaszeretet szent tüzénekegyesítõ ereje tudta megerõsíteni ésfelemelni. De most nem csak errõlvan szó. A nemzetegység ereje nem

csak felemelkedésünket van hivatvaelõsegíteni, de ez legyen védõbás-tyánk is. A hazaszeretõ polgárok, ahitben erõsek, támogassák és vezes-sék a gyengéket az emberiségnek ahit és – az emberi szorgalom és alkot-nivágyás legfõbb rugójának – a ma-gántulajdonnak védelméért folyta-tott küzdelmében. Ebben a harcbanis elöl kell lennetek, mert könnyebb agyámoltalant olcsó ígéretekkel a tár-sadalmi rend ellen lázítani, mint ne-héz helyzetében megértõ lélekkel tá-mogatni. Foglalkozzatok szeretettelaz ifjúsággal, neveljetek belõlük ma-gatokhoz hasonló utódokat, mert hakihull kezetekbõl a zászló, ezek lesz-nek hivatva, hogy azt átvegyék és dia-

dalra juttassák. Vigyázzatok, hogyfogékony lelkeikben csak azok anemzetfenntartó erények találjanakmaradandó otthonra, amelyek Ben-neteket kiváló tettekre buzdítottak.Bízzatok továbbra is igazunk erejé-ben és vezéreljen a magyarok Isteneutatokon.”

v. nagybányai Horthy Miklóskormányzó

Gróf Igor Mazepa úr, ukrajanidiplomáciai képviselõnk köszöntõje:

Köszöntöm a Történelmi VitéziRend minden megjelent tagját!

Köszöntöm Fõkapitány Urat éskedves Családját! Köszöntöm a tiszt-ségviselõket, minden rendtagot, sazokat, akik e napon lettek a Törté-nelmi Vitézi Rend tagjai!

Személyemben nem csak a Törté-nelmi Vitézi Rend tiszteletbeli tagjaköszönti Önöket! A Szent Mihály

Lovagrend és a Történelmi VitéziRend immár több éves együttmûkö-dése kapcsán a Szent Mihály Lovag-rend nagymesterének, IvanMikulinszkij hercegnek üdvözletét isátadom Önöknek.

Kívánom, hogy a nemes célkitûzé-sek, melyek meghatározzák mind aTörténelmi Vitézi Rend, mind a

Szent Mihály Lovagrend mûködését,valóra váljanak. Arra törekszem,hogy Önökkel, Rendünkkel, erõsít-sük az Ukrajna és Magyarország kö-zötti baráti szálakat. Nemes õseim,akik életüket áldozták Ukrajna sza-badságáért, függetlenségéért, önálló-ságáért – és a nemes magyar hazafi-ak, az Önök tisztelt elõdei – ugyan-azokért a célokért küzdöttek.

Áldassék nevük; õrizzük emlékü-ket.

Isten segítse az Önök életét,Rendjeinket: a Történelmi VitéziRendet; s a Szent Mihály Lovagren-det. Isten segítse népeinket a közöscélok elérésében.

Isten adjon erõt Önöknek is, nem-zeteinkért folytatott harcunkban, sabban, hogy megvalósíthassuk nem-zeti célkitûzéseinket. Segítsen ben-nünket a személyes barátság is, anagy távolság ellenére.

A Szent Korona bevonulása

Gróf Igor Mazepa úr, diplomáciai képvise-lõnk a nemzetvédelmi kereszt ezüst fokozatá-val kitüntetve

Arany érdemkereszt kitüntetésv. Molnár Piroska dr. Juharosné

Kondor Katalin VRNT avatása Arany érdemkereszt kitüntetésprof. v. Szirmai László úr

Monsigneur Kertész Péter VRNT pápai káp-lán, róm. kat. plébános köszöntése

Fotó

:Let

heny

eiLá

szló

Ökumenikus áldást adott az újonnan avatot-takra:Vitéz Csuka Tamás nyá dandártábornok, ref.tábori püspökMonsigneur Kertész Péter VRNT pápai káp-lán, kanonok, róm.kat.plébánosVitéz Monostory Marcell görög-katolikusparókus


Fõkapitány úr és v. Szanyó Árpád tkp. átveszi a Nemzetközi MazepaAlapítvány kitüntetését

v. Érczhegyi István ter. tkp., Ausztria, v. Hunyadi László fõkapitányúr, v. Majthényi László ter. tkp. Kanada, v. Harmath Lajos szkp. Mo.

RENDI ÉRMÉKAz elmúlt 10 év avatási érméi a rendelkezésre álló

szûk lehetõségek keretén belülpótolhatóak, ill. megvásárolhatóak.

Igények regisztrálása: a beérkezõjelentkezések sorrendjében.

Kapcsolat: [email protected]

ARCHÍVUMA Történelemi Vitézi Rend archívuma számára

köszönettel fogadunk fényképeket, rajzokat, képes-lapokat, tábori levelezõlapokat, személyes doku-mentumokat a katonaéletrõl.

Postacím:Történelmi Vitézi Rend Egyesület1095 Budapest, Soroksári út 46.

Vállalok levéltári kutatásokat megbízás alapján.Katonai, ’56-os, illetve megfigyelési ügyekben.A Történelmi Vitézi Rendbe való felvételhez;’56-os Emlékéremhez; Családtörténethez.

A felkutatott anyagról digitális másolatot, hiteles másolatot készítek,igény szerint.

Saját adatbázisomban lévõ adatokról hiteles másolatokat készítek.

Bõvebb felvilágosítás:vitéz Sz. Kovács Ferenc törzsszéki kapitányTelefon: 06 (20) 9190-578 (9–20 óra között)

VÁROM MEGKERESÉSÉT, HÍVJON BIZALOMMAL!

Köszönet!

A Horthy Miklós Társaság alelnöke, v. Kocsis Sándorés v. Erdélyi Takács István tkp.

Üzemben a vitézi büfé! v. Halassy Márton és Kovács Andrea VRNT

Fõkapitány úr köszönti a külhonból is érkezett vitézeket

A vitézavatást követõ fogadás néhány eseménye

DR. V. MOHAI LÁSZLÓ

a biztosítási jog és ingatlanjog területénkomoly tapasztalatokkal rendelkezõ ügyvéd,

biztosítási szakjogász várja régi és újügyfeleit a polgári jog területére tartozó ügyekben,

rendtársaknak kedvezménnyel.

1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park Irodaház E torony III. emeletTel.: 06 (30) 513-8616

[email protected]Ügyfélfogadás elõzetes bejelentkezés alapján.

Fotó

:v.T

olna

iEta


1849. október 6. – Aradi Vértanúk NapjaA Pákozdi Katonai Emlékhelyen felavatott Aradi Vér-

tanúk Emlékmûvének kõbe vésett felirata:„Ó, áldott harcnak áldott vértanúi,Századok fognak tõletek tanulni.S dicsõt, nagyot, ha tesznek egykor mások,Az is ó, szentek, a ti alkotástok.”A magyar történelmi köztudat tizenhárom „Aradi Vér-

tanút” tart számon. Pedig Haynau tizenöt magas rangúhonvédtisztet végeztetett ki Aradon 1849-ben. Elõször Or-mai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredest akasztatta fel,majd október 6-án a tizenhárom honvéd tábornokot. Végül1849. október 25-én, három héttel késõbb, Kazinczy Lajostábornokot. A méltatlanul elfeledettek: Ormai (Auffen-berg) Norbert ezredes és Kazinczy Lajos tábornok.

Ormai (Auffenberg) Norbert cseh származású honvédezredes, magyar felesége, s két kis gyermeke volt. Magyar-országon telepedett le. Kilépett a „Schwarz-gelb” (feke-te-sárga osztrák) hadseregbõl, de jó hazafiként a megalaku-ló magyar honvédség soraiba lépett. Haynau 1849. augusz-tus 22-én akasztatta fel

Kazinczy Lajos (1820. okt. 20.–1849. okt. 25.) nagyírónknak és nyelvújítónknak, Kazinczy Ferencnek legki-sebb, hetedik gyermeke. A tullni utásziskolát végezte,majd a 9. huszárezredben szolgált hadnagyi rangban.1847-ben kilépett a hadseregbõl. A honvédség felállítása-kor, 1848 júniusában az I. utász-zászlóaljba lépett. 1849 ja-nuárjában Klapka György hadtestében alezredesi rang-ban hadosztályparancsnokká nevezték ki. 1849 áprilisá-ban a Felsõ-Tisza vidéki „éjszakkeleti” hadtest parancs-noka, tábornok. Júliusban Görgeyvel kellett volna egye-sülnie, de az orosz hadak ebben megakadályozták. Így Er-délybe szorult, s augusztus 25-én Zsibón letette a fegyvert.A császári haditörvényszék halálra ítélte. Fõbelõtték az

aradi vár északkeleti kapuja melletti sáncban. Az õ ügyétvalószínûleg azért különítette el Haynau,mert õ csak Vilá-gos után 12 nappal tette le a fegyvert. A másik feltételezésszerint Haynau személyes bosszúja egy korábbi sérelemmiatt. Már mindenki a „Kis-Kazinczy” felmentésében re-ménykedik, amikor megérkezik az ítélet. Haynau azértnem végeztette ki együtt a tizenhárom tábornokkal, hogyneve ne maradjon fenn, ne emlékezzenek rá… Az aradivértanúk között is õ volt a legfiatalabb, csak 29 éves volt…

Az aradi vértanúk egyikérõl sem készült részletes mo-nográfia, mely tény a további történelmi-történeti kutatá-sok területe lehetne.

Ugyanezen a napon, október 6-án Pesten, a Batthy-ány-örökmécses helyén állott Neugebäude-ban (Újépü-let) végezték ki Magyarország elsõ alkotmányos minisz-terelnökét, gróf Batthyány Lajost. Amikor gyertyát gyúj-tunk, rá is emlékezünk – ezen a napon.

A Magyarok Világszövetsége az Aradi Vértanúk mártí-riumának 160. évfordulójára CD-t készíttetett: ’A Magyarszabadság szentjei’ címmel, mely 62 perces hangfelvétel azutolsó napok történéseirõl. Megrendelhetõ:

[email protected]; [email protected];[email protected] e-mail címeken.

V. T.Megáldják az Aradi Vértanúk emlékmûvétSpányi Antal római katolikus megyéspüspökKardos Péter Pákozd református lelkészeDr. Lakner Pál dandártábornok, evangélikus tábori püspök Katonai tiszteletadás

… és a legifjabbak tisztelgésev. Smohay Ferenc tb. v. hdgy és v. László Tibor szkp. urak koszorúznak

Fotó

:v.M

ordé

nyiE

ndre

ny.s

zds.


AZ ORSZÁGZÁSZLÓ MOZGALOM RÖVID TÖRTÉNETE

Az ezeréves Magyarország aSzent István-i eszme és a Szent Ko-rona-tan alapjain álló többnemzeti-ségû államalakulat volt. A nemzeti-ségi törekvések, a nemzeti ébredéscsírái már érezhetõek voltak a re-formkortól kezdõdõen, amelyek vé-rengzésekbe torkolltak már az1848–49-es forradalom és szabad-ságharc idején is.

A különbözõ nemzetiségek egy ré-szének a magyar üggyel való szembe-fordulása már jónéhány évtizeddelTrianon elõtt megtörtént. E problé-mát felismerte a korabeli magyar po-litika, s a megoldás keresése idõrõlidõre elõtérbe került. A magyarnemzetiségi politika nem volt durva,erõszakos. Ennek ellenére a nemzetiöntudat erõsödésével, akár a szerb, ahorvát, a szlovák, vagy a román tö-rekvésekrõl volt szó, a 19. század kö-zepétõl elgondolásaik kivitelezésé-hez komoly támogatást kaptakOroszországtól, s ehhez Franciaor-szág, Anglia és az USA is asszisztált.A háború elhúzódása és Auszt-ria-Magyarország béketárgyalásá-nak kudarca tovább javította a nem-zetiségi emigráns politikusok pozíci-óit. Késõbb ezeket erõsítették a Ká-rolyi Mihály és Kun Béla nevévelfémjelzett idõszak politikai balfogá-sai, az õszirózsás forradalom és azazt követõ 133 napos kommunistadiktatúra országot ellehetetlenítõkülpolitikája is. Ez a politika jelen-tõsen hozzájárult ahhoz is, ami Tria-nonban történt.

A háború végén, a béketárgyalá-sok során a gyõztesek egyszerre in-tézkedtek a jutalmazás és büntetés,valamint az új európai rend dolgá-ban. Ennek eredményeként milliósnépességek és több százezer km2-esterületek cseréltek gazdát. Ennekvoltak haszonélvezõi a magyaror-szági nemzetiségiek is. 1

Az 1920. június 4-i trianoni diktá-tum következtében Magyarország

elvesztette területeinek 71,4%-át,325 411 km2-bõl 92 963 km2 maradtmeg, lakosságának 63,5%-át, 20,9millió lakosból 7,6 millió maradt Ma-gyarország területén, idegen uralomalá került több, mint 3,3 millió ma-gyar.2 Magyarország anyagi javakbanis súlyos veszteségeket szenvedett.Elvesztette erdõinek 88,1%-át, szán-tóinak 61,4%-át, vasércbányáinak83,1%-át, a só, arany, ezüst és rézbá-nyák 100%-át, a vasútvonalak62,1%-át, a mozdonyok 68,7%-át, aszemélyszállító kocsik 73,8%-át, a te-hervagonok 83%-át, a népiskolák62%-át, a középiskolák több mint fe-lét, megszámlálhatatlan épületet,mûemléket, kulturális értéket.3 Így„csináltak” a nagyhatalmak a Kár-pát-medencében öt többnemzetiségûállamot egybõl, öt megoldandó prob-lémát egybõl.

A diktátumot követõen Magyaror-szágon az emberek gondolkodásábanszorosan összefonódott a nemzeti tö-rekvés az elszakított területek vissza-csatolásával. Azokon a területeken,amelyek 1938 és 1941 között vissza-tértek az anyaországhoz, az embereknemzeti zászlóikkal ünnepeltékvisszakapott magyarságukat. A ma-gyar zászló színei új értelmet kaptak:a piros a hazáért hullott magyar vért,a fehér a magyar becsületet és ártat-lanságot, a zöld a magyar jövõbe ve-tett hitet jelképezték. 4

A nemzetgyûlés 1920. november13-án, a békediktátum ratifikálásá-nak tárgyalásakor fogadta el azt a ha-tározatot, hogy „a magyar nemzetgyászának jeléül mindaddig félár-bocra ereszti az országgyûlés épüle-tén lévõ magyar lobogót, míg a Ma-gyar Szent Korona birodalma a magateljes épségében vissza nincs állít-va.”5 Ez adta meg az alapot az Or-szágzászló-mozgalomban is követettés alkalmazott, a trianoni ország-csonkításra emlékeztetõ, félárbocrahúzott lobogó jelképéhez.

„Még állnak kihívón a csonka határok,Még éget a békeparancs, Trianon:De a mámor, a kedv odaát se kiáltoz,Már gondba merült magaszülte bajon…

Félárbocon int szomorúan a zászló,Még õsi hazán idegen bitorol;De ne csüggedj, a nyélen az égre kiáltóMagyar esküjel: eljön a harc, mi torol!”

(Münch Szilárd)

1 Ziedler Miklós: A revíziós gondolat, Osiris, Budapest, 20012 Baráth Tibor: Magyar történet, Ferenc József Tudományegyetem Történeti Intézete, Kolozsvár, 19413 Magyar katekizmus, Magyar Idõ különszám, Trianon Társaság, 2000.4 Élet és Tudomány, XLVI. évfolyam, 1991.02.21. 8. szám. 232. oldal. Dömötörfi Tibor: Az országzászló mozgalom 1921-1944. Továbbiakban: ÉT/ o.5 Ziedler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között, Teleki Lészló Alapítvány, Budapest, 2002, Továbbiakban: ZMIK/ o.


Különbözõ szervezetek Tria-non-ellenes tüntetései mindennapo-sak voltak az egész ország területén.Már 1920 közepén felvetõdött a gon-dolat, hogy az elszakított területekreés a visszaszerzés szándékára emlé-keztetõ szoborcsoportot állítsanak felBudapesten. Ezt az ötletet a Védõli-gák Szövetsége karolta fel, és a Val-lás- és Közoktatásügyi Minisztériumanyagi támogatásával meg is valósí-totta. Négy szobor készült el, amelyekneves mûvészek kezébõl kerültek ki.A „Nyugat” címû szobrot Sidló Fe-renc, az „Észak” címût KisfaludiStrobl Zsigmond, a „Kelet” címûszobrot Pásztor János, a „Dél” címûtpedig Szentgyörgyi István alkotta.Felszentelésükre 1921. január 16-ánkerült sor körülbelül 70 ezer emberelõtt Budapesten, a Szabadság téren.Zadravecz István tábori püspök ce-lebrált misét, majd Urmánczy Nándora Területvédõ Liga vezetõjeként tar-tott avató beszédet. Késõbb azEreklyés Országzászló Nagybi-zottságának õ lett az elnöke.6

Urmánczy Nándor 1925-bentett javaslatot egy olyan zászlórúdfelállítására, amelyen az állandó-an félárbocra engedett magyarzászló a magyar feltámadás és amagyar egység eszméit hirdeti. AzEreklyés Országzászlót, melyetLechner Jenõ mûépítész tanártervezett, 1928. augusztus 20-ánavatták fel szintén a budapestiSzabadság téren, ahol több tízez-res tömeg vett részt az ünnepi ese-ményen. A közel 19 méter magaszászlórúd a szobrokkal együtt alegnagyobb és összhatásával a leg-jobban ható monumentumávávált Magyarországnak. A zászló-rúd csúcsán vitéz nagybányaiHorthy Miklós kormányzó esküreemelt kezét mintázták meg. Ezegy méter magas volt, és azt jelké-pezte, hogy „Magyarország népesohasem mond le az ezeréves földrõl.”7 A talapzatban ki-alakított ereklyetartóban elhelyezték Csonka-Magyaror-szág összes községének, Nagy-Magyarország törvényható-ságainak és a legnevezetesebb történelmi helyeinek (pl:Pusztaszer, Muhi, Mohács, ’48-as csataterek, aradi vesztõ-hely, doberdói temetõk, Kárpátok) földjét tartalmazó zsá-kocskákat, majd lezárták a következõ felírással ellátott zá-

rókõvel: „Tudd meg óh ember: e he-lyen Nagy-Magyarország vérrel,könnyel és verejtékkel megszenteltföldjén állasz.”8 A homlokzaton,amely egyben szószék is volt, a magyarközépcímer, az Árpádok, az Anjoukés Mátyás címere volt látható. A ma-gyar középcímer és az Árpádok címe-re az ezeréves határokat és a kontinui-tást, az Anjouké Nagy Lajos országát,Mátyás címere pedig az európai nagy-hatalmi helyzetet jelképezte. A talap-zat többi oldalára is feliratokat véstek.Egyik oldalának felirata: „Jövõ nagy-ságunk alapját múltunk nagyjai rak-ták le.” Másik oldalán Urmánczy jel-mondata volt olvasható: „A mi orszá-gunk a Kárpátok országa, Nagy-Ma-gyarország. 896-ban alapította Árpádfejedelem, fennmarad a világ végeze-téig.” A hátoldalon a Magyar Hiszek-egy volt látható: „Hiszek egy Istenben,hiszek egy hazában, hiszek egy isteniörök igazságban, hiszek Magyaror-

szág feltámadásában. Ámen.”9

A talapzat fölötti õsi magyar vi-rágdíszítménybõl emelkedett kimaga a zászlórúd. Elõtte kibon-tott szárnyú, bronzból készült tu-rul, melyet Füredy Richárd szob-rászmûvész alkotott, mögötte egyrohamsisakos, buzogányos gyer-mek, a jövõ nemzedékét szimboli-zálva, amint feltekint Nagy-Ma-gyarország címeres zászlajára, ésesküre emeli kezét.10 A Turul alattkét márványtábla volt. Az egyikenlord Rothermere Daily Mailbenmegjelent vezércikkének címe, a„Hungary’s place in the sun”11 voltolvasható, a másikon Mussolinikijelentését, melyet 1928. június5-én mondott a római szenátus-ban – „I trattati di pace non sonoeterni!”12 – olvashatták. A zászló-rúdon egy 8 méter hosszú nemzetilobogó függött, melyet az angya-lok tartotta középcímer ékesített,hirdetve Nagy-Magyarország in-

tegritását. A címer köré az „Így volt – így lesz!” feliratot hí-mezték.13 A lobogót Lechner Marianne tervezte.14

Az avató ünnepségen Urmánczy Nándor a végelátha-tatlan tömeg elõtti avatóbeszédében többek között a kö-vetkezõket mondotta: „Az a nemzet, amely nem bízik amaga erejében és beletörõdik abba, hogy mások irányítsáka sorsát, az nagyon megérett a pusztulásra. Az a nemzet,

6 Országzászló folyóirat éves beszámoló; V-VI. évfolyam, 1941. 75. oldal. Továbbiakban: OZ 1941/ o.7 História; X. évfolyam, 1988. 2-3. szám. 42. oldal. Pótó János: Revízios emlékmûvek. Továbbiakban: H/ o.8 H/ 41. o.9 H/ 40. o.10 OZ 1941/ 75. o.11 „Magyarország helye a nap alatt!” – ezzel a címmel jelent meg lord Rothermere vezércikke a Daily Mailben 1927. június 21-én.12 Jelentése: A békeszerzõdések nem örökkévalóak!13 ÉT/ 233. o.14 ZMIK/ 21. o.

A Csíkszereda, 1940. XI. 24-i Országzászló-avatásVitéz Kishonti János jelen volt az eseményen. Fotót küld-ték: Õszné v. Kishonti Éva és Jantnerné v. Kishonti Klára,Szekszárdról

Budapest, Szabadság tér (felsõ kép)


amelyik ilyen, annak meddõ és szégyenteljes a jelene ésnem lesz jövõje, vagy ha lesz, meg lesz pecsételve. Azértemeltük fel itt a Szabadság téren, az elszakított országré-szek szobraival szemben az országzászlót, hogy élniakará-sunknak legyen tanúbizonysága, hogy hirdesse a magyarõserõbe vetett hitet és hirdesse, hogy Magyarország ezer-éves földjérõl nem mozdulunk le soha; azt minden erõnklatba vetésével visszaszerezzük. A zászlón, amely felröp-pen, rajta van a Szent Korona minden országának címere,annak a demonstrálására, hogy a mi hazánk nem a triano-ni csonka szörny, hanem Nagy-Magyarország. A talapzat-ba helyeztük Nagy-Magyarország földjét. Itt van egy rögKassáról, Kolozsvárról, itt van az aradi vesztõhely szentröge, Pusztaszer, Muhi, Mohács, Rákos, a brassói Cenk ésa Kárpátok földje. Itt van egy kis szikla a Tátra ormáról.Emlékeztet a bibliai parittyakõre, amellyel Dávid ledön-tötte a nagy Góliátot. Velünk szemben azonban nem egyGóliát áll, hanem több. Párizs külvárosainak törvénytelenszülöttei õk!...”

Az Ereklyés Országzászló csak a kezdet volt, amit sok vi-déki országzászló felállítása követett.15 Az elsõ vidéki or-szágzászló emelésére mostani ismereteink szerint Mohá-cson került sor 1931-ben. Ezt követõen 1936. augusztusáigmár 240 országzászlót állítottak fel a csonka ország külön-bözõ településein. 1939 végéig az addig felszabadult részek-kel együtt 512 emlékmû hirdette Trianon igazságtalansá-gát.16 1941. június 7-én a Magyar Katonaújság arról számoltbe, hogy több, mint 600 országzászló áll az akkori Magyar-ország különbözõ településein.17 A szentesi levéltár egyikdokumentuma szerint, melyet az Ereklyés OrszágzászlóNagybizottsága (a továbbiakban EONB) 1943. március ha-vában írt, a következõ olvasható: „Az Országzászló mozga-lom immár közel ezer Országzászlót foglal magában”.18

Dr. Cselényi Pál m. kir. Kományfõtanácsos, országgyûlé-si képviselõ, az EONB társelnöke a veszprémi országzászló1944. március 15-i avatásán a következõket mondotta:„Mélyen Tisztelt Ünneplõ Közönség, Kedves Magyar Test-vérek! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának melegszeretetét hozom Veszprém város hû magyar közönségé-nek. 64 vármegye nevében kiált, lobog az ég felé, 2130 zász-ló beszél, lelkesít szerte mindenütt a hazában.” 19

A vidéki országzászló-mozgalom elterjesztésében ésiránymutatásában kiemelkedõ munkát az Ereklyés Or-szágzászló Nagybizottsága végezte. Ezt támogatták a kü-lönbözõ ifjúsági és egyetemi szervezetek is, a Vitézi Rendhelyi csoportjai, a Frontharcos Szövetség is. Saját kutatá-saim alapján már közel 1400 településrõl tudok, ahol biz-tosan állt ilyen emlékmû, és mintegy 750 településrõl ren-delkezem fotóval, képeslappal, amely megmutatja azt asokszínûséget, milyen mûvészi emlékmûveket állítottak1928 és 1944 között városok fõterein, iskolák udvarain, ál-lomásokon, hegycsúcsokon, a turista útvonalak menténazért, hogy a magyar emberek soha ne feledjék el, mit tet-tek hazánkkal Trianonban.

Az eltelt 20 évben sok helyen állították vissza, hoztákhelyre ezen emlékmûveket, de jónéhány esetben nem azeredeti tervek, fotók alapján és nem az eredeti helyen.

Sajnos, sok emlékmû vár még arra, hogy eredeti pom-pájában hirdesse a Magyar feltámadásba vetett hitünket, sez megadja a feladatot is minden helyi szervezetünknek!Mindenhol, ahol valaha állt országzászló, tagtársainkszorgalmazzák a helyreállítást, és ragaszkodjanak a leg-eredetibb állapot kialakítására! Hosszú és kitartó munkátkívánok ehhez, s ha szükséges, sok szeretettel küldök in-formációt minden rendtársamnak, aki tenni akar ebben azügyben!

Vitéz Kovács Ferenc, HódmezõvásárhelyA téma szakértõje

15 ÉT/ 233. old.16 OZ 1941/ 76. o.17 Magyar Katonaújság; IV. évfolyam. 23. szám. 1941. 06. 07. 1. oldal.18 Csongrád Megyei Levéltárak Szentesi Levéltára iratszám:2567/42-2063/43.19 Válogatás Veszprém Megye kulturális örökségébõl, Tóth G. Pé-ter: 1944. március 15, Az országzászló avatás ritusa és a veszprémitársadalom a II. világháborúban, Veszprém, 2004, 202.old.

Legutóbb 2009. június 19-én Gödön, 2009. október23-án Nagytétényben avattak Országzászlót!

Trianon – 1920. június 4. Nemzeti GyásznapA világtörténelemben nem fordult elõ olyan mérhetet-

len igazságtalanság, amelyet ez a szó – Trianon, illetve tri-anon – megtestesít. Amikor a civilizált Nyugat felelõs ve-zetõ politikusai körzõvel és vonalzóval a kezükben leültek,hogy döntsenek egy ország és nép fölött: hentesbárdkénthasználva körzõt és vonalzót. Kik voltak a tárgyaló-felek?Az Entente – a Szövetségesek részérõl – négyen voltak a„békecsinálók”: Woodrow Wilson amerikai elnök, LloydGeorge brit, V.E. Orlando olasz miniszterelnökök vala-mint és legfõként a ’Tigris’ – George Clemenceau franciaminiszterelnök. Ady Endre (1877–1919) „Üdvözlet a gyõ-zõnek” c. versében könyörög: „Ne tapossatok rajta nagyon,Ne tiporjatok rajta nagyon, Vér-vesztes, szegény szép szívün-kön, Ki íme, száguldani akar.”

De mégis: hétfelé szaggatták, megtaposták, megaláz-ták, vérét vették a Nyugat gõgös urai. „Népek Krisztusa,Magyarország…”Áldottak legyenek õk, akik 89 rettenetesesztendõ után is megmaradtak egy tömbben, vagy szór-ványban, magyarnak!

Az egész Kárpát-medencében lobognak a lángok, vir-rasztanak a mécsesek. Sok-sok megemlékezés, ima hang-zik e napon IS.

Vitéz Nagy Sándor sajtóreferens számol be a cívis városesménysorozatáról: Debrecen fáklyás felvonulással, ko-szorúzással idézte a történelmet.

De június 22-én Debrecen adott otthont a ReformátusVilágtalálkozónak: összekapaszkodtak a kezek, átnyúlva ahatárokon: „Lélekben meghaladni e kényszer-csonkasá-got, nem mások ellenében, hanem saját magunkért!” Egy-másért, és minden magyarért.

A T. V. R. szegedi díszegysége: v. Kürti János, v. Bokor András szkp.és v. Gimesi István szkp. koszorúz


A Rongyos GárdaA gyõzelmes, magyar területeket visszaszerzõ, 1921-es

nyugat-magyarországi felkelés.1918. november 17. A szociáldemokrata többségû osztrák

államtanács bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra, et-nográfiai elvekre hivatkozva. „Vörösausztria” az antanttalfolytatott éves tárgyalássorozatával elérte: a magyar önrendel-kezés jogát, még mint hajdani társnemzet viszonylatában ismegszüntette. Ez az elhallgatott 1919. szeptember 10-i SaintGerman-i béke. Egyoldalúan Ausztriának ítélték Moson, Sop-ron és Vas vármegyék nyugati sávját, 4000 km2-rel és 50 000magyar lakossal, azaz 50 nagyközséget és 270 kisközséget;Sopront, mint régióközpontot is beleértve, valamint Rusztotés Kismartont. Indok: a csehszlovák-délszláv korridor-terve-zetnek a meghiúsítása. Ausztria elutasított a magyar kor-mánnyal bárminemû tárgyalást, vagy külön-megállapodást. Ezellen a békediktátum ellen azonban nem a hivatalos magyarkormány kezdte meg az ellenállás megszervezését, hanem azeseményekbe beletörõdni nem tudó hazafiak. Dr. Sopro-nyi-Thurner Mihály, Sopron polgármestere kereste fel PrónayPál szolgálaton kívüli alezredest Sopron megmentése érdeké-ben. A Thirring Gusztáv vezette Nyugat-Magyarországi Ligapedig önkénteseket toborzott. „Sopron a soproniaké!” A to-borzás sikerének titka: A trianoni békediktátum elfogadhatat-lan igazságtalansága, kegyetlensége és a volt szövetséges (!)Ausztria arrogáns fellépése, területi követelése, mely minden-kit fölháborított.

Sopron átadásának dátumaként augusztus 29-ét tûzték ki,s a magyar hatóságok megkezdték az átadásra kijelölt terüle-tek kiürítését. Pezsgõvel a kézben várták az osztrák kormánymegbízottai és az antant szövetségközi tábornoki bizottsága aSzéchenyi palotában az osztrák fegyveres erõk bevonulását.

Ágfalvát 500 fõs osztrák csendõrség vette birtokba, s vár-ták, hogy Ostenburg–Moravek Gyula õrnagy vezette magyarcsendõrzászlóalj kivonuljon – õk pedig díszlépésben masíroz-zanak be a városba. Ugyanekkor itt állomásozott egy 300 fõsfrancia, olasz és brit katonai kontingens is. A kockázatot nemmérlegelték és mintegy 120 fõs, fiatalokból álló felkelõ-egy-ség Francia-Kiss Mihály, Kaszala Károly és Maderspach Vik-tor parancsnoksága alatt meglepetésszerû harcálláspont fel-vételével és erõs puskatûzzel visszavetették a már bevonulás-ra készülõ osztrák csendõrséget. Az ágfalvai harc – és gyõze-lem – volt az elsõ az ütközetek sorában, a mintegy másfél hó-napig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés történe-tében. A maximum 2500-3000 fõs Rongyos Gárda területen-ként 20-25 részre osztva 200 km-es határszakaszon – a Fer-tõ-parti Nezsidertõl a Vas megyei Németújvárig küzdött az1000 éves határokért. 20-24 gyõztes ütközet során megállítot-ták a 4-5-szörös túlerõvel támadó osztrákokat, és azok – jel-lemzõ módon – amikor testükön érezték a területvédelemkomolyságát, még a korábban ellenállás nélkül elfoglalt terü-leteket is feladták, visszavonulva a történelmi határok mögé.Az osztrák kormány szeptember 7-én másodszor is kiadta aparancsot Sopron megszállására. A soproni fõiskolások, helyiakadémisták, szombathelyi vasutasok és Maderspach Viktortart.huszárszázados harcedzett világháborús bosnyák vete-ránjai alkották a haderõt. Kiváló harci taktikával és haláltmegvetõ bátorsággal – gyõztek a sokszoros túlerõvel szem-ben. Az osztrákok egészen Bécsújhelyig futottak. Ez az ütkö-zet mentette meg Sopront a megszállástól. A hõsi halált haltfelkelõknek három hõsi halottjuk volt: Machatsek Gyula er-dõmérnök hallgató, tart. hadapr. õrm., Szechányi Elemér bá-nyamérnök-hallgató, tart. alhdgy, Pehm Ferenc önkéntes,pénzügyi tisztviselõ. Sopron városa dísztemetéssel adózott,szeptember 10-én helyezték õket örök nyugalomra. A gyõz-tes ütközet révén Sopron és környéke népszavazással dönt-hetett a hovatartozásról. Ennek eredménye ismert: Sopron a„leghûségesebb város”.

A felkelõket a hivatalos magyar állam nem támogathatta,így ellátatlanságuk okán – Rongyos Gárdának nevezték elõket. Az osztrákok – ez is jellemzõ – banditáknak, az antantpedig magyar inszurgenseknek (felkelõknek) nevezték e ha-zafiakat. Együtt harcolt itt az akkori Magyarország mindentársadalmi rétege: szegények és úrifiúk, leszerelt honvéd tisz-tek, soproni fõiskolások, polgárok, pesti mûegyetemisták,mosonmagyaróvári gazdászhallgatók, szombathelyi, felsõõri,soproni vasutasok. „Ne bántsd a Magyart!” – írta Zrínyi 350évvel ezelõtt. Folyamatos harcunk Hazánkért, e szent földértazóta is tart.

Ifj. Sarkady Sándor nyomán

Ajánljuk szeretettel vitéz Somogyváry Gyula – Gyula diák –könyvét, melyet az író így ajánl:

„Nyugatmagyarország hõseinek ajánlom.A hitvallóknak hálával, a vértanúknak kegyelettel.Budán, 1936. április.” A könyv címe: És mégis élünk.

Az újra szülõhazájában, Magyarországon élõ Prof. Dr. vi-téz Szirmay László úr igen elérzékenyülten énekelte a Ron-gyos Gárda indulóként ismert dalt:

„Isten velünk, ki ellenünk; Ha kell, egy szálig elveszünkA zászlót mégse hagyjuk el! Turul madár ne szállj továbbNem szállhatsz el, nem-nem-soha! E földön élni, halni kell!Ha magyar vagy, nem hagyod magad,Míg az ellen mind a porba hull.Ez a szent föld a tiéd marad, Nem lehet más földünkön az úr!Nem magyar vér, aki gyáva, Gyáva népnek nincs hazája!Míg a földön ellenség marad;Ha magyar vagy, nem hagyod magad!”

Amirõl talán keveset tudunk:A soproni népszavazás fellelkesített több települést, ahol

szintén népszavazást voltak kénytelenek kiírni. Ennek ered-ménye: 1923. jan. 10. és március 9. között visszakerült Ma-gyarországhoz: Narda, Felsõcsatár, Vaskeresztes, Horvátlö-võ, Pornóapáti, Szentpéterfa; ez a falu a „Leghûségesebbközség”. A hõsi helytállásról tett történelmi tanúbizonyságot:Kercaszomor. Szerb-horvát-szlovén megszállás alá került.Õk 1920. aug. 1-én fegyverrel ûzték el az idegeneket; de csakátmenetileg. Kitartásuk, bátorságuk révén azonban 1922.február 8-tól végleg Magyarországhoz tartozik a falu!2009-ben az Országgyûlés a „Legbátrabb falu”címet adomá-nyozta a községnek. Balassagyarmat, a „Legbátrabb város”.Somoskõújfalu: õk 1920–24. között Csehszlovákiához tartoz-tak, de ellenállásuk, kitartásuk révén Magyarországhoz csa-tolták vissza.”Nagy az adóssága az elmúlt 20 esztendõnek, hogynem volt képes a történelemtudomány a helytörténészek ponto-san elvégzett munkája segítségével a köztudatba átvinni és a tör-ténelemtankönyvekben szerepeltetni ezeket a történelmi esemé-nyeket. – mondta Lezsák Sándor Kercaszomoron.

Ezeket a honvédõ harcokat a Rongyos Gárda indította el:diákok, civilek, katonák, parasztok, a helyi lakosok. Tudták,hogy csak önmagukra számíthatnak. Eszerint cselekedtek, smeghajolt elõttük a hatalom.

V. T.

Megrendezték!II. Rongyos Gárda Emléknap

Harka, 2009. szeptember 18–19.Történészek elõadásai, honvéd hagyományõrzõk

bemutatói, Lõvérek-beli emléktúra, könyvbemutatók,ismert és híres magyar zenekarok fellépése.

Jövõre találkozunk!


Patrona Hungariae – az I. világháborús hõsi emlékmûvetújra-avatták Tiszakürtön 2009. július 11-én

„Magyarországról, Édes Hazánkról,Ne felejtkezzél el, Szegény magyarokról.”

Dr. Holló József Ferenc altábor-nagy úr avatóbeszédébõl idézünk:

Amikor 1915-ben még dúlt a NagyHáború, Abele Ferenc vezérkari õrnagya frontról levelet intézett gróf Tisza Ist-vánhoz: „Az országgyûlés már most hoz-zon törvényt, amellyel az állam mindenközségben egy szép kõemléket állít, amely-re …elesett hõseit név szerint bevési…” AKépviselõház az 1917. VIII. törvény-cikkben elrendelte, hogy „Minden köz-ség/város anyagi erejének megfelelõ, mél-tó emléken örökítse meg mindazoknaknevét, akik lakói közül …a hazáért életü-ket áldozták fel.” A tiszakürti hõsi em-lékmû két év alatt készült el. 1927. júni-us 6-án Almássy Sándor, a vármegye fõ-ispánja avatta fel Kallós Ede szobrász-mûvész alkotását. A Totális Háborútnem élte túl. Rekonstrukciója a KözségiKözgyûlés Kulturális Bizottságának2008. március 31-i ülésén vetõdött fel.

Mint a Magyar Honvédség táborno-ka és mint az ország központi hadtörté-

neti komplex intézményének fõigazga-tója, büszke vagyok, hogy a gyûjtésmegkezdésétõl számított bõ egy esz-tendõn belül felavathatom vitéz CsákAttila szobrászmûvész alkotását, töb-bek között 20 tiszakürti hõsi halott 107fellelt leszármazottja elõtt.

A 137 tiszakürti hõsi halottat, akikreez az alkotás emlékeztet, a császári éskirályi 32. és 68. gyalogezred, valamint am. kir. 29. népfelkelõ ezred katonáikéntérte utol a katonavég. Többségük azIsonzo völgyét szegélyezõ hegyekben,vagy a Doberdo-karszton alussza örökálmát, amelyet idén május végén, a Hõ-sök Vasárnapján a Doberdo mögöttiVisintiniben újjáavatott kápolna is õriz.

Az emlékezésnek azonban ki kellterjednie mindenkire, aki a magyarsá-gért áldozta életét, attól függetlenül,mely korban oltalmazta a magyar sza-badság eszméjét és a magyar hon lako-sait. Meg kell emlékeznünk azokról,akik az országra törõ idegen hadak el-len emelték fel óvón kardjukat, deazokról is, akik a magyar nemzet sza-badságának kivívására cserélték felláncaikat fegyverekre….A periodiku-san ismétlõdõ fegyveres összecsapá-sok, amint haladunk az idõben, úgy vál-tak egyre monumentálisabbakká, ámegyre tragikusabbakká, s az 1848–1849-es szabadságharc a nemzet buká-sával végzõdött. E sorozatba illeszke-dik az 1848-as forradalmárok és1849-es honvédek dédunokáinak mástörténelmi környezetben, más folya-matok eredõjeként kirobbant 1956-osforradalma és szabadságharca. A ma-gyar lélek kapui kitárulnak, amikor egyúj alkotással gazdagodik nemzeténekközössége. Az ilyen alkalom mindignagy ünnep egy nép, de fõként egy ki-

sebb közösség… életében. Nagyszerûpillanat, a magvetés és az aratás ma-gasztos találkozója... A magyar lélekgyökere a magyar öntudat. Ismeretemindannak, ami magyar, természet-ben, történelemben, mûvészi alkotá-sokban, erkölcsi parancsolatokban.

A magyarság érték. Erkölcsi magas-rendûség szükségeltetik ahhoz, hogy va-laki nem csupán nevében, de lelkében ismagyar lehessen. A magyarság hivatás-tudat és szolgálat, életfeladat, életsza-bály. Forrás, mederfolyam és torkolatazon lélek számára, amelyet Isten ma-gyarnak rendelt, s úgy rajzolta elõre pá-lyafutását, mint a Tisza folyását.

A megkondult lélekharang a kato-nákat szólítja, a mécsesek lángja az Õlelküknek is elviszi az emlékezés vilá-gát, s Õk a Hadak Útjáról letekintve re-ánk, bajtársi üdvözletüket küldik, snem kérnek egyebet, csupán, hogy szí-vünkben õrizzük soha el nem halványu-ló emléküket…

Mert ne feledjük: a halott katonamár nem ellenség.

Dr. Holló József Ferenc altábornagy úr ésv. Csák Attila szobrászmûvész

Magyar Kápolnát avattak fel Doberdóban! 2009. május 29.A doberdói Magyar Kápolna emléket állít az emberfeletti

szenvedést kiállt katonáknak. Elhoztunk egy darab Magyar-országot ezeknek a magyar katonáknak – mondta SólyomLászló köztársasági elnök az olaszországi Doberdo del Lagó-hoz tartozó Visintini faluban ahol ökumenikus szertartás ke-retében felavatta az isonzói csatákban elhunyt hõsök emléké-nek szentelt Magyar Kápolnát.

A Cappella Ungheresét, a magyarkápolnát az I. világháború idején,1918-ban székesfehérvári és szegedi ka-tonák kezdték építeni, de az épület be-fejezetlen maradt. A felújítási és to-vábbépítési munkálatokat tavaly õsszelkezdték meg. Az újjáépítés finanszíro-zását a Széchenyi Tudományos Társa-ság vállalta magára az Újfehértó Váro-sért Alapítvány segítségével, amely ez-zel is tisztelgett a város 27 doberdói hõsihalottja elõtt.

Az államfõn kívül mások mellett részt vett Tömböl László,a Honvéd Vezérkar fõnöke, Szabó Vilmos külügyi államtitkár,továbbá Doberdo del Lago polgármestere, Friuli Venezia Gi-ulia tartomány elnöke, Uros Krek szlovén honvédelmi állam-titkár és Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaságügyvezetõ elnöke is. Az avatáson olasz, szlovén és magyar

megemlékezõk egyaránt jelen voltak.A kápolna megáldása és a koszorúzá-

sok után Sólyom László ellátogatott aMonte San Michele háborús emlékhely-re. Délután az államfõ koszorút helye-zett el a Fogliano Redipuglia községbentalálható, százezer olasz hõsi halott ham-vait õrzõ monumentális temetõben, vala-mint az ugyancsak a községben találhatóOsztrák-Magyar Katonai Temetõben.

(MTI-közlemény nyomán) SzigetiGyula nemzetes úr által átadott szöveg ésfotó.


ERDÉLY TÖRZSSZÉK

Bilibók-tetõi zarándoklat; rendi találkozó1944. augusztus–szeptember. Három hét, amely a ter-

vezett szovjet lerohanást megakasztotta.Augusztus 27.: a szovjet–román támadások kezdete; s

szeptember 11, amikor a parancs szerint szervezettenvisszavonultak a határõr-egységek. A harcok során a tör-ténelmi Magyarország határait védték a székely-magyaralakulatok. Vitéz Orbán Ferenc úr kezdeményezésére 10éve már megemlékezést tartanak a harcok egyik helyszí-nén, a Bilibók-tetõn, s harmadik éve, hogy a TörténelmiVitézi Rend központi eseményprogramjában kiemelt he-lyet kapott a Bilibók-tetõi megemlékezés. Ökumenikus is-tentisztelet keretén belül emlékezünk.

A T.V.R. magyarországi törzsszékei az Erdélyi Törzs-székkel együtt 2009-ben 125 fõvel képviselték Rendünket amegemlékezés-sorozaton. Tekintve, hogy a SzékelyföldDéli-Kárpátok vonulata, a Gyimesi szoros, ahol a történe-lem e drámai és dicsõséges eseményei zajlottak, oda-visszaútvonalon kb. 1800-1900 km megtételét is jelentette, feltét-len útba ejtettük történelmünk más jelentõs helyszínét is.

Gyimesközéplokon és Gyimesbükkön, a hegyek övezteszinte színmagyar településeken, a Bilibók-tetõ lábánál arendi ünnepi találkozónkra ennek az eseménynek kap-csán kerülhetett sor. Emlékezve a történelemre, elmúltévbeli rendi eseményekre, elevenítve barátságot, készülveaz 1197 m-es magasság meghódítására. Elmondhatjuk,hogy már az elõzõ évben, fenn a hegytetõn, fogadtuk meg,hogy itt leszünk újra, ha Isten is segít bennünket.

Vitéz Orbán Ferenc, aki 44-ben egyike volt azoknak a ka-tonáknak, akik a magyar történelem dicsõséges pillanatait ír-ták – velünk együtt imádkozott a hegytetõn az itt elesette-kért. Õ faragta ki a zarándokhellyé vált hegytetõ emlékkö-vét. Az ökumenikus istentiszteletet Salamon József Gyimes-bükk plébánosa és Málnási Demeter káplán tartotta.

Felszentelésre került a vitéz Deáky András szkp. úr se-gítségével állíttatott kopjafa is, melyet vitéz Orbán Ferencfia, vitéz Orbán Imre v. hdgy. faragott.

Együttesen díszõrséget állak a T.V.R. magyarországi éserdélyi egységei. Kiemeljük vitéz Nagy Zoltán (törté-nész-levéltáros) díszõrségét az itt harcolt nagyapja kato-nai egyenruhájában.

Visszafelé-utunkban erõteljes hegyi zápor kapott elbennünket, de a hegyközépen váró forró gulyás, melyet ahelyi asszonyok fõztek tekintélyes méretû bográcsokban,v. Deáky András jóvoltából, már várta a zarándokokat.Este csángó-magyar mulatság hevített a barátságok hõfo-kán. Augusztus 28. is jelentõs dátuma volt utazásunknak:Csíkszentsimon egykori nagy szülöttének, vitéz lófõ csík-szentsimoni Lakatos Géza vezérezredes, miniszterelnök(életrajza: Vitézi Tájékoztató, XXVIII. évf., 1-2. sz. posz-teroldal) emléktáblájának felszentelésére került sor vitézDarvas Kozma József esperes úr, szkp. által celebrált haj-nali szentmisét követõen. Megköszönjük Kozma atyaszervezését, erõfeszítését, hogy a csíkszeredai Szent Ágos-ton-templom felszentelése elõtt erre a szentmisére és azemléktábla-felszentelésre sor kerülhetett. Felejthetetlen

az az ünnepi mûsor, amellyel a diákok tisztelegtek a faluhíres szülötte elõtt. Köszönetet mondunk Fábián Lászlópolgármester úrnak és minden helyi lakosnak azért, hogyaz eseményt agapéval tették még emlékezetesebbé.

Fotó

:v.T

olna

iEta

Csíkszentsimon, v. Lakatos Géza egykori miniszterelnökünk hozzátar-tozóival fõkapitány úr és országos törzskapitány úr


Az út során – autóbuszunkban történészek, mûvészek,tanárok, a történelem és irodalom iránt érdeklõdõk elõa-dását hallgathattuk. Odafelé utunkban a gyalui vár, s a te-lepülés történetét mesélte Kopenetz Melinda tanárnõ, sfia, Attila. Szovátán v. Bocskai István szkp. úr vendégsze-retetét élvezhettük; visszafelé a bögözi erõdtemplommalés annak Szent László-korabeli freskóival ismerkedhet-tünk Bíró Endre nagytiszteletû úr jóvoltából; Segesváronkoszorút helyeztünk el Petõfi elestének helyszínén állóemlékmûnél. Ami váratlan, de igen megható volt: mezõ-bándi rokonaink – akik részt vettek a Bilibók-tetõi zarán-doklaton – meghívták az egész busztársaságot a falu nevé-ben ismerkedésre, bográcsra, koccintásra! Megérkezé-sünkkor mint régi ismerõsöket köszöntöttek bennünket abándiak. Bartha Domonkos polgármester-helyettes úr aközösségi házban, Lukácsy Szilamér református lelkész úra templomban mondott köszöntõ szavakat. Asszonyok sü-rögtek-forogtak a bográcsok körül, és még ropogós házi-kenyeret és kalácsot is sütöttek. A férfiak az italokat kínál-ták. Köszönjük kedves bándiak! (Egy itteni történelmi ta-lálkozásunkról a következõ lapban!)

Estére fordult az idõ, amikor búcsút vettünk, de újabb

lelki kapcsokkal kötött bennünket Mezõbándon keresztülErdély. Utazásunk fõpapi áldással ért véget, melyet,mondhatjuk, az isteni akarat irányított. A nagyváradi szé-kesegyházban imádkoztunk, s találkozhattunk az éppenmisét mondó Tempfli József ny. püspök úrral, aki kéré-sünkre készséggel mondott áldást zarándok csoportunkra.

A Bilibók-tetõi zarándoklat, mint a hosszú utazás célál-lomása, újra lelki egységbe forrasztott sok-sok embert,akik ott találkoztak, vagy az utazáson vettek részt, vagy azutazás során ismerkedhettek meg. Történelmi tettük maivetülete: többek között az õ érdemük is, hogy magyarsá-gunknak erõt adnak, s példaként állnak elõttünk.

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rendtársa-inknak, akik idõt és fáradtságot nem kímélve az út- és azott-tartózkodás részleteit kidolgozták, megszervezték,egyeztették és kellemessé tették. Elsõsorban köszönjükmindezt v. Lázár Elemér otkp. úrnak és kedves feleségé-nek, Margitkának; v. Deáky András szkp. úrnak, aki –mondhatjuk – otthont ad nekünk már sokadik éve – Er-délyt járó útjaink során is. V. Bocskai István szovátai szkpúrnak, v. László János nemzetes úrnak, v. Huszti OrbánSarolta v. hdgy asszonynak, v. Orbán Feri bácsinak és v.Deáky Imre bácsinak, s minden rendtársunknak, akikkeljó újra találkozni!

V. T.

Vitéz Deáky András székkapitány úr köszöntéseA Történelmi Vitézi Rend és valamennyi Erdélyt, Gyi-

meseket járó barátunk nevében köszöntjük vitéz DeákyAndrás szkp. urat abból az alkalomból, hogy a MagyarKöztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki õt Só-lyom László köztársasági elnök úr, elismerve összmagyar-ságunk érdekében kifejtett sok éves áldozatos munkáját.

Megköszönjük Rendünket erõsítõ barátságod, sok mun-kád, önzetlenséged, melyek által létrejöhettek rendi talál-kozóink, barátságok köttettek. Köszönjük, hogy az 1000éves határ már kézzelfogható közelségbe került a sok-sokmegélt felemelõ eseménysorozat révén: már nem csak múl-tunk történelmi eseményeit, de jelenünk nagyszerû pillana-tait is jelentik a Gyimesek, Gyimesbükk, s Székelyföld! Kér-jük Isten áldását életedre, családodra. Kérjük, adjon to-vábbra is erõt, megértést, türelmet és kitartást.

vitéz Hunyadi László fõkapitányvitéz Lázár Elemér Erdély országos törzskapitánya

Tanár úr elõadást tart történelembõl, gyönyörû csángó-magyar nóták-kal fûszerezve


Emlékhely a Tordai csata színhelyén. 2009. szeptember 12.A sírkõ felirata:„Hõs Bajtársaink! Erdély visszatért,

melyért harcoltatok, s oláh golyó általitten meghaltatok.

A Bekecs hegyen legyen csendesálmotok, Kívánják bajtársitok.

Tóth József tiz., Dán László, Laka-tos József tiz., Villás József tiz., KántorJózsef, Cerzovics József. M.H. 1915.okt. 5. Emelték a Ny. Selyei Fronthar-cosok Bajtársaik emlékére

1941. május.”

Ünnepeljük annak az emlékhely-nek a létrehozását, melyet az önzet-len utódok hoztak létre 65 évvel a há-borús események után. Egyben szo-morú, ha arra gondolunk: ennyi évvelezelõtt itt, ezen a tájon emberek ez-rei pusztították egymást és hullattákvérüket. Tudjuk, hogy a szovjet csa-patok a román átállás (1944. aug. 23.)és a Kárpátokban végighúzódó vé-delmi rendszer, az Árpád-vonal meg-kerülése után nagyobb ellenállás nél-kül haladtak Erdély szívébe, Tordavonaláig. Itt a magyar haderõ meg-szervezte a védelmet, komoly veszte-

séget okozva az ellenségnek. Azt istudjuk azonban, hogy a túlerõvelszemben nem volt esély az esemé-nyek megfordítására.

Kik azok, akiknek részül jutottakazok a borzalmakat? – Azok a kato-nák, akiknek hamvai itt porladnak, sakikre emlékezünk. A magyar kato-nák, a mi véreink fogytak és fogytak.Egyúttal a már visszaszerzett terüle-tek elvesztését is jelentette a lehullottzászló; a MI zászlónk. Ugyanúgy,mint hajdanán Fehéregyházán, s anagymajtényi síkon.

Elrepült fél évszázad, s most fel-csillant a remény sugara, mert ismétzászlót szentelünk. A MI zászlónkat,a piros-fehér-zöldet, melyet újra ma-gasba emelünk, s visszük, vigyázva rá,hogy el ne bukjon. Jóisten, segíts,hogy fennmaradjon! Vigyázunk rá,mert egy eszme jelképe, nemzetünkmegmaradásának záloga, Aranyos-Tordaszék vitézeinek féltett kincse.

Megköszönöm vitéz Pataky Józsefszkp. úrnak, a Tordai Honvéd Ha-gyományõrzõ Bizottság elnökének és

tagjainak, valamint a T.V.R. lelkestagjainak, s minden jótevõnknekadományaikat, munkájukat, mellyelhozzájárultak ezen emlékhely és arendi zászló elkészítéséhez.

Isten áldd meg a jótevõket és Er-dély földjét.

Vitéz Lázár ElemérErdély országos törzskapitánya

„...Állták Tordánál a csatát fejtetõig vérben” (v. Döbrentei Kornél)

A Tordai Honvéd Hagyományõrzõ Bizottság (THHB)2009. szeptember 12-én a ,,Tordai csata” 65. évfordulójaalkalmából kegyeletteljes megemlékezést tartott a tordaihonvéd sírkertben. Jelenlétével megtisztelte az emléke-zést dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy a HM Had-történeti intézet és Múzeum fõigazgatója, beszédébenméltatva a tordai csata jelentõségét, a 28 napig tartó véresharcok eseményét.

Az eseményen részt vett vitéz Hunyadi László fõkapi-tány, Szilágyi Mátyás a MH kolozsvári fõkonzulja, dr. Ra-vasz István alezredes, II. világháborús szakértõ és mégszámos közméltóság.

Az itt elhantolt 221 hõsihalált halt honvéd sírja fölöttimát mondtak a tordai történelmi egyházak lelkészei. Azeseményt méltató beszédek, koszoruk, virágok elhelye-zése után került sor, nagyszámú közönség elõtt a Tor-da-Aranyos Vitézi Szék, vitézi zászlójának szentelésére.Befejezésül vitéz Lázár Elemér országos fõkapitány „AMi Zászlónk” címmel méltatta a zászló fontosságát és aTorda-Aranyos vitézi Szék vitézeinek tevékenységét. Azemlékünnepség a Szózat elszavalásával, éneklésével és aSzékely Himnusszal ért véget.

vitéz Pataky József THHB elnök,Torda-Aranyos Vitézi Szék, szkp.


Emlékmû-leleplezés, 2009. szeptember 26.Rendkívüli eseménynek vagyunk tanúi: büszkék lehe-

tünk arra, hogy az utókor emlékhelyet hozott létre itt, aMargittán, 2009-ben, mégpedig az elsõ és második világ-háborúban elesett honvédek emlékére. Felemelõ érzés ittlenni, ha arra gondolunk, hogy még vannak önzetlen, jó-akaratú emberek, akik ennyi idõ távlatából áldozatok áránis létrehozták ezt az emlékhelyet, jelt hagyván az utókor-nak a két világháború áldozatairól.

Egyben szomorú, ha arra gondolunk, hogy emberekgyilkolták egymást, özvegyeket-árvákat, gyászoló szülõkethagyva maguk után; s fogyott a magyar, ritkultak sorainkitt, ezen a tájon is, hol 70 honvéddel és 7 polgári személlyel

fogytunk meg. S a remény, mely 4 évvel azelõtt felcsillant,elhalni látszott. Dr. Papp Lajos szívsebész „Az én Mia-tyánkom” c. versébõl idézek:

„Midõn mindenfelõl forrong a nagyvilág,Midõn elnyomásban szenved az igazságMikor szabadul pokol a Földre,Népek homlokára Káin bélyge sütve,Ó, lélek, ne csüggedj, Ne törjél beleNézz fel a magasba – hol örök fény ragyog,S kérd, Uram! Jöjjön el a Te országod.”

Ezúton köszönöm vitéz Bordás István úrnak és min-denkinek, akik anyagiakkal és erkölcsiekkel hozzájárultakaz emlékhely létrtehozásához.

Hõseinknek – az elhunytaknak – a Jó Isten adjon öröknyugodalmat, nemzetünknek feltámadást

Isten áldd meg a magyart!

Vitéz Lázár Elemér, Erdély Országos törzskapitánya

Fotó

:Koc

zkás

Erz

sébe

t

Vitézavatás – MargittaTisztelt újonnan avatott Rendtársaim, Honfitársaim!Erõsnek, kitartónak és élenjáró magyarnak kell len-

nünk. Önzetlenül kell szolgáljuk egymást és nemzetünket,megmutatván, hogy mi vitézek vagyunk békeidõben is.

Kormányzó úr ezért is hozta létre a Vitézi Rendet.

Életetek eddig is példaértékû volt magyarságunk szá-mára. Vegyétek át a zászlót az idõsebb generációtól. Le-gyetek továbbra is élõ példaképei a fiataloknak, õrzõi ahagyományoknak, erõsségei a családoknak, támaszai egy-házunknak.

Isten bennünket úgy segéljen!

OLVASÓI LEVELEKKöszönjük érdeklõdésüket, észrevételeiket, cikkei-ket. Várjuk továbbra is leveleiket! Szerkesztõségünkigyekszik minden kérésnek eleget tenni. Elnézést ké-rünk, ha kéréseik teljesítése esetenként némi idõtvesz igénybe. Rendtársi üdvözlettel:

Vitézi Tájékoztató Szerkesztõsége


Észak-Erdély KrasznaHonvéd síremlék avatása október 19.

A Krasznai Önkormányzat és aTordai Honvéd Hagyományõrzõ Bi-zottság a volt hadikórház kertjébeneltemetett, hõsi halált halt honvé-deknek – azonosításuk után – sírem-léket állított.

A síremlék felirata:„Hõsi Halott Honvédeink…Garancz Lajos 36 évesPásztor Károly 22 évesTrembeczki Pál 22 évesElestek 1944. október 15.én.…A Hálás Utókor.”

A támogatók között megtaláljuk: v.Nagy Mária, Szilágysomlyó, v.BordásIstván, Margitta, v. Lázár Elemér,Csíkszereda, v. Miholcsa József, Ma-rossárpatak, v. Pataky József, Torda –rendtársaink nevét is. Megemlékezésttartott: Pop Imre polgármester úr, v.Pataky József szkp. úr, a THHB elnö-ke, v. Bereczky András szkp. úr, refor-mátus lelkész, v. Kocsis László É-Er-dély tkp., valamint a Magyar Köztár-saság kolozsvári fõkonzula.

v. Kocsis LászlóÉ-Erdély tkp.

Magyar harang Erdélyben

Az Új Magyar Gárda Heves Megyei Imre király zászló-alja elhatározta, hogy harangot készített Erdély kis falujá-ba, Székelylengyelfalvára.

Az elhatározást tett követte. A harang elkészítése után-lelkes küldöttség vett részt a harangszentelésen. A Szent-mise, amely egyben az iskolai tanévnyitó, Veni Sancte isvolt.

Báró Orbán Balázs falujában, a Szent Erzsébet temp-lomban, a helybeliek, egyházi és világi elöjárók, SándorJózsef polgármester úr; vitéz Patrubány Miklós, a Ma-gyarok Világszövetségének elnöke, vitéz Kövecsi NagyZsigmond a Történelmi Vitézi Rend udvarhelyszékitörzskapitánya és több rendtársa, valamint a harangot

Erdélybe kísérõ Új Magyar Gár-da jelenlétében szentelte fel aharangot Hajdó István fõesperesúr. A harangszentelést követõentörtént báró Orbán Balázs szob-rának koszorúzása és annak a ke-resztnek a megáldása, megszen-telése, amelyet a küldöttség egyrésze a Nyerges-tetõn állított fel.

Az iskola tanulói harangrólszóló versekkel köszönték meg azadományozóknak az ajándékot.A Polgármester úr reményét fe-

jezte ki, hogy a harag hangja, mely minden nap megszólal,emlékeztet, és erõsíti anyaországi testvéreinkkel a kapcso-latot. Felemelõ és meghatottságtól sem mentes szentmiseután ismét érezhettük azt a magasztos érzést, hogy jó ma-gyarnak lenni a Kárpát medencében! Összefogással ésegymásra figyeléssel határon innen és túl elérhetõ a SzebbMagyar Jövõ.

„Uram, adj békességet / a Kárpátok között,sehol még földet annyi / Könny és vér nem öntözött.

Sehol annyi virág / És sehol annyi bánatSzeresd jobban uram / Az én szegény Hazámat”

Wass Albert

Ez alkalomra készített levelezõlap


BUDA TÖRZSSZÉK 2009 nyári-õszi eseményeiJúnius 14.A Horthy Miklós Társaság által, a Kormányzó úr szüle-

tésnapjára – 1868. június 18. – szervezett emlékünnepségenvettünk részt. Az ünnepség helyszíne a Szent Margit Gim-

názium volt. Mind a Horthy Miklós Társaság, mind pedig aTörténelmi Vitézi Rend nevében elhangzó méltató beszé-dek rámutattak arra, hogy az ország és a nemzet építéséneknagy mûve, melyet a II. világháború végérvényesen meg-tört, nem múlt el nyomtalanul. Hiába mûködnek manapságis azok a liberális és kommunista politikai erõk, melyek anemzetben való gondolkodást is eltörölnék, a Horthy kor-szak szellemi ereje máig hatóan is kitart.

A megemlékezésen jelen volt özvegy Horthy Istvánné,gróf Edelsheim Ilona Fõméltóságú asszony is.

Augusztus 20.Ahogy már a köztudatba is bevonult, az idei Szent Jobb

körmenetet – az esemény magasztosságához képest – mél-

tatlan szervezetlenséggel rendezték. A Történelmi VitéziRend az utóbbi éveknek megfelelõen, szinte valamennyitörzsszékének részvételével mintegy 140 fõvel képviseltettemagát. A rendi és egyházi központi zászlók mellett, újra fel-vonultattuk (VOLNA) Magyarország történelmi zászlait is.

Augusztus 26–30.Rendünk által szervezett erdélyi utazás, melynek

cél-állomása a Gyimesekben található Bilibók-tetõ volt.Itt a 65 évvel ezelõtti székely-magyar hadtestek gyõzelmeshelytállására emlékeztünk az Erdélyi Törzsszék rendtár-saival, az akkori katonák hozzátartozóival, s a helyi lako-sokkal.

Szeptember 18.A Vitézek terén a Politikai Elítéltek Közössége által

szervezett megemlékezés azokról az emberekrõl, akiket1945- és 1956. között végeztek ki. A mártírok között voltmár korábban vitézzé avatott katona is. Néhány évvel eze-

lõtt 46 kivégzett mártírt vitézi cím-mel tüntetett ki a a T.V.R. VitéziSzéke.

Október 3.Vitézavatás. A budapesti köz-

ponti rendezvények közül ez a leg-kiemelkedõbb, mely törzsszékünkéletében is fontos szerepet tölt be.2009-ben Buda Törzsszéke 7 fõvel gyarapodott. Az avatásiünnepség számunkra egyik fontos eseménye volt BudaTörzsszék újonnan elkészült zászlajának felszentelése ésmegáldása. Zászlóanyának v. Béres Klára nemzetesasszonyt kértük fel, aki a felszentelés után a zászlóra kö-tötte az elsõ zászlószalagunkat. Minden évben örömünkreszolgál megállapítani azt a tényt, hogy a Történelmi VitéziRend elismertsége egyre jobban nõ. Köszönhetõ ez azegyre nagyobb létszámmal szolgálók munkájának.

Október 23.A Forradalom évfordulójának megünneplésén több

helyszínen is képviseltük Rendünket.Buda Törzsszéke a II. kerületi Széna téri, és más budai

kerületek megemlékezésein is részt vett. A Széna tér amásodik legjelentõsebb fegyveres ellenálló központ volt aCorvin-köz után. Zömmel budai fiatalok (pl. MansfeldPéter), ipari tanulók harcoltak itt, parancsnokuk, a legen-dás Szabó bácsi vezetésével, akit 1957. jan. 19-én végeztekki. Az itt harcoltak közül további 14 magyar forradalmártgyilkoltak meg, egyedül Fónay Jenõ kapott kegyelmet. Shogy milyen embertelenek voltak a gyõzõk, azt az1956-ban még csak 15 éves Mansfeld Péter története ismutatja. Megvárták, amíg eléri 18. életévét, s 1959. márci-us 21-én kivégezték. Az Õ halálának 50. évfordulójára is

emlékeztünk. A II. ker. Önkormányzat által a Széna térenszervezett ünnepségen a nemzeti színû lobogót és az ön-kormányzat zászlaját díszegységünk tagjai tartották. Ter-mészetesen délután ott voltunk a Corvin-közben is. Amegemlékezés az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Cor-vin-közi Bajtársak Közössége és az 1956-os Pesti Srác Ala-pítvány közös szervezésében került megrendezésre. Ren-dünket a résztvevõ rendtársak mellett a központi zászlóvalis képviseltük. A fõbb szónokok vitéz Hajdú Szabolcs ren-dünk törzskapitánya és Dr. Prof. Papp Lajos nemzetközihírnevû szívsebész voltak.

Október 25.Mindszenty József hercegprímás elsõ, egész-alakos

köztéri szobrának felavatása a XVI. kerületi Templom té-ren volt. Díszegységünk zászlóinkkal képviselte Rendün-ket ezen az örömteli eseményen. A szobor felavatásátmegelõzõen a Szent Mihály-templomban Dr. Erdõ Péter

Fotó

:Koc

zkás

Erz

sébe

t


prímás, érsek tartott ünnepi szentmisét. Kovács Péter pol-gármester úr szavaiból idézünk:

„…E szobor erõsítse bennünk a hitet és a nemzetiösszefogás gondolatát, de ne csak ebben a kerületben, ha-nem az egész országban, hogy megvalósulhasson az össz-magyar összefogás a bolsevista ateizmussal szemben….”Megjegyezzük, hogy Dr. Erdõ Péter prímás érsek a SzentIstván Bazilikában szentelte fel Mindszenty hercegprímásúr mellszobrát 2009. június 14-én. Díszegységünkkel ott istisztelegtünk.

November 4.Rákoskeresztúri temetõ, 301-es parcella: Buda, Pest és

a Pest megyei törzsszékek hagyományos tisztelgése, fõhaj-tása az 1956-os forradalmat követõ terror áldozatai elõtt.

November 14.Vitéz Horthy István repülõ fõhadnagy emléktáblájának

újra-avatása. A Horthy Miklós Társasággal együtt emlé-keztünk a kormányzó-helyettesre, aki önkéntes tartalékospilótaként került a keleti frontra, s utolsó bevetésekor tör-tént az a tragikus repülõ-baleset, melynek körülményeimég ma is tisztázatlanok.

Köszönetet mondok minden rendtársunknak, aki mun-kánkat, célkitûzéseink elérését segítette.

A jövõ évben is szerteágazó és összetett munka várránk. Kérem ezért minden rendtársunkat, hogy részvéte-lével továbbra is támogassa ezt a munkát. És persze kéremmindazokat, akik eddig kevésbé kapcsolódtak be rendiprogramjainkba, érdeklõdjenek rendtársaiknál, elöljáró-iknál, s vegyenek részt a törzsszéki munkában.

Vitéz Béres Ferenc törzskapitány

Ezúton kívánok minden Rend-társunknak, családjaiknak és min-den kedves barátunknak boldog újévet, jó egészséget, és sikeres együttvégzett rendi munkát.

Vitéz Béres Ferenctörzskapitány

KözleményA Történelmi Vitézi Rend Vitézi

Széke 2009. június 3-i Széki Ülésehatározata alapján a rend törzs-kapitányai és székkapitányai átvi-lágítására határozatot hozott. Azokmányok beadási határideje:2009. november 30. volt. A feladat-tal v. Sz. Kovács Ferenc kp.szkp.,magyarországi széktartó urat bíz-ta meg fõkapitány úr.

ÁRPÁD-HÁZ ALAPÍTVÁNY1025 Budapest, Csalán u. 34.Telefon: 200-1973Bankszámlaszám:10700378-27035304-51100005Adószám: 18109386-1-41Nyilvántartási szám: 8738

Kérjük Rendtársainkat, a VitéziTájékoztató kiadásához – anyagi le-hetõségeikhez mérten – szíveskedje-nek hozzájárulni. Szívesen vesszükhirdetések elhelyezésének kérését.


Dr. v. Béres József vallomásaa „Szép magyar ének” c. könyv bemutatója kapcsán

Hogyan, miért született ez a könyv, ésmi a célom vele? Megpróbálom rövidenelmondani.

A mi családunk éneklõs család. Ez aztjelenti, hogy szeretünk énekelni, ma-gunkban, családi ünnepekkor, baráti tár-saságban, jókedvünkben, sõt utóbb már avállalatunknál is, ünnepi alkalmakkor.Nem vagyok sem zenész, sem énekes, debefogadóvá váltam a zene iránt. Ésahogy az idõ járt felettem, egyre fonto-sabbá vált a számomra a zene és az ének.A klasszikus zenét és a népzenét szere-tem a leginkább, a népdalokat és a réginépénekeket.

Ahogy a régi latin mondás szól: Can-tare necesse est! Énekelni szükséges! Ezt val-lom én is. Énekelni egyedül, közösen, család-ban, barátok között nagyszerû dolog. Való-ban van abban sok igazság, hogy az ének egy-fajta szükséglet az ember számára. Jómagamazt is gondolom, hogy a magyar léleknek ezkülönösen a sajátja. Ha bánat, ha öröm, a ma-gyar ember énekel. Dalba önti a keservét,dalba a vígságát. A lelke része, mint a szere-tet. Amikor a zene beleköltözik az ember lel-kébe, az bizony nagyon jó, mint egyfajta lelkitáplálék, amelyet nem pótolhatunk, nem he-lyettesíthetünk semmi mással. Élni persze le-het nélküle, de micsoda lelki szegénységben! Kodály Zol-tán ezt így fogalmazza: A zene az élet szépségét, s ami benneérték, azt mind meghatványozza.

A magyar lélek a magyar énekkincsbõl táplálkozhat iga-zán. Belõlünk fejlõdött, általunk õrzõdött, hozzánk szól, ró-lunk mesél. A mienk. Tán emiatt van az, hogy amint az em-ber elmerül a népzene világában, egyszer csak azt veszi ész-re, hogy kitárul elõtte. Az ember lelke megfürdik benne, ésegyre mélyebben érzi, hogy dalaink élõk, kifejezõk, üzene-tek és a szépség hordozói. Lehetetlenség, hogy elfelejtsükõket! Márpedig, amit nem ismerünk, amit nem tanultunkmeg, azt nem õrizhetjük, az elõbb-utóbb elveszik.

Egykoron Kodály Zoltán aggódva figyelmeztette a ma-gyarságot, hogy még mindig találhatók köztünk olyanok,akiknek a dalaink nem mondanak semmit, és legfeljebbkuriózumnak, vagy múzeumba valónak nézik. Mennyireaggódna ma Kodály? Jobb helyzetben vagyunk most?Nem gondolnám. De Kodály az elõbbi aggodalmához aztis hozzáteszi: lehetséges, hogy ellenségei múzeumba sze-retnék zárni az egész magyarságot, no, de hiába. Mert amagyarság még él! Dalaiban is él. Az én szándékom ezzela munkával, ezzel a könyvvel valahol éppen ebben gyöke-rezik: a magam erejével, tudásával, lehetõségével tenniazért, hogy a magyarság megmaradjon! És életben marad-jon a magyarság egy nagyon különleges, egyedi és óriásiértéke: a magyar dal.

Többször elgondolkoztam azon, mi lehet az oka, hogybár zenei mûveltségem meglehetõsen hiányos, mégisolyan mélységesen megszerettem a népzenét, a népdalo-kat, archaikus népénekeinket? Azt a választ találtam,hogy valószínûleg azért, mert ezek megtalálják az utat bel-sõ önmagunkhoz, megszólítanak minket, gyönyörködtet-

nek, olyan, mintha a lelkünkben ereszte-nének gyökeret. Járdányi Pál ezt így feje-zi ki: A nyelv mellett a zene tükrözi legtisz-tábban egy nép jellemét, individuumát, sõt:bizonyos szempontból még a nyelvnél istisztábban, hiszen a lélek legmélyebb, leg-rejtettebb forrásából buggyan elõ. A ma-gyar ember lelkébõl a magyar zene sza-kad ki. Kodály azt mondja: Nincs más ze-nénk, amely a magyar lélekbe mélyebbenvilágít bele, tömörebb, ércnél maradan-dóbb eredménnyel.

Az önazonosság-tudattal sok nemzetküszködik, és a kérdéssel, hogy kik is va-gyunk a világban, bizony, sokfele bajokvannak. Mindannyian tudjuk, hogy ná-

lunk különösen nagyok ezek a bajok. Az önis-meret hiányának veszedelmét – az egyén életé-ben – nem kell bizonygatnunk. De nem kisebbveszedelem az sem, ha egy nép, egy nemzet nemismeri önmagát, nem vallja magáénak sajátsá-gát, nem tud értékeirõl. – mondta Járdányi Pál.Magam is pont így gondolom. Világunkbanegyre inkább gyökértelenné válik az ember,és gyökértelenné válnak a társadalmak. A népéletébõl lassan, de kérlelhetetlenül irtja a ha-gyományt maga az élet. – állapította meg Ko-dály is, és reagál: Most a mûvelt rétegen a sor,hogy felkarolja, megõrizze, hogy élete cselekvõ

része legyen. Hagyományainkról, mint felbecsülhetetlen,megtartó értékeinkrõl van szó, melyrõl, ha a népünk nemtud, akkor a tudók, és látók felelõssége nekik megtanítani.Mindannyian felelõsek vagyunk, ki-ki a maga szintjén. Énis, te is, õ is. A dalaink, az énekeink hagyományaink fontosrészét képezik, magyarságunk hordozói, a magyar lélek ki-fejezõi. Megõrizni õket kötelességünk.

Kincsnek tekintem a magyar éneket. Hiszem azt is, hogyolyan kincsnek vagyunk a birtokában, amilyennel kevesekrendelkeznek. Gyönyörûséges népdalaink, archaikus népiimáink, egyházi énekeink sora kimeríthetetlen szépségû ésgazdagságú kincseink. Ez a kincs viszont csak akkor valódi,ha sokak osztoznak rajta; mely csak akkor érték, ha a közé,mely csak akkor erõt adó, ha ismerjük. Ennek az óriásikincsnek egy kis darabkáját szeretném közreadni az éne-keskönyvemben, és a magam példáján keresztül, a magamlehetõségeivel, eszközeivel, szétszórni sokak között, önis-meretünk erõsödésére, mindannyiunk gyarapodására.

Milyen az én énekeskönyvem? Elsõsorban is igényes.Mit tartok én igényes énekeskönyvnek? Ami értékre tanít.Boldog embernek tartom azt, akinek a zene, az ének örö-met jelent, de erre az örömre is – mint mindenre a világon– tanítani kell az embereket. Tanítani többek között arra,hogy el tudják választani a jót a rossztól, az értékeset a si-lánytól. Nagyon fontosnak tartom tehát a minõséget. Atiszta forrásból való merítést. Az éneklésben, dalolásban,nótázásban akkor vagyunk értékelvûek, ha dalaink javáténekeljük, és nem terjesztjük, ami nem szép, nem sikerült,silány, giccs. A könyv címében szereplõ szép szó a szépsé-gen kívül az értékeset kívánja kifejezni. Minõségi dal-összeállítást kívántam létrehozni, amely jó irányba vezeti ahasználóját, és a minõségi dalok éneklését szolgálja.


Mi még az igényes énekeskönyv? Mely jól használható,gyakorlatias. Például az énekek megtanulásában segít.Ehhez jó kottára, korrekt szövegre van szükség. Az énénekeskönyvemben a dalszövegek mellett jól énekelhetõhangnemben írott kottákat találunk, és az énekeket érde-kes magyarázatok, adatok egészítik ki. Miféle adatokezek? Adatok, pl. arról, hogy mik is ezek az énekek. Nép-dalok, vagy netán csak azt hisszük, hogy azok, holott pl. anépies dalokhoz tartoznak. A népies daloknál izgalmaskérdés, hogy ki a dal szerzõje, mi a kora, mi keletkezésé-nek háttere? A népdaloknál érdekes lehet, hogy honnanvalók, hol gyûjtötték õket. A Szép magyar énekben a ma-gyar dal- és énekkincs több fontos példája megtalálható.Ezek nagy részét Kodály Zoltán és Bartók Béla egy évszá-zada vagy közel egy évszázada jegyezte le, sokukat fel isdolgozták. Kodályt, Bartókot és másokat hallgatva, mûve-ikben gyakran ismerhetünk fel népi dallamokat. Ilyenkorlegtöbbször valóban valamilyen népdal vagy népies dalfeldolgozásáról van szó. Ezeket a feldolgozásokat is lehe-tõség szerint megadjuk a könyvben, hogy a zeneszerzõimûvek köthetõek legyenek népi és egyéb dallamokhoz.

Találunk tájékoztatást arra vonatkozóan is, hogy milyenének milyen alkalomra való, hogy mit énekeljünk a külön-bözõ ünnepekkor, névnapokon, születésnapokon, leányké-rõben, mit karácsonykor, vagy jó és rossz kedvünkben. Csa-ládi, egyházi ünnepeink szép számban vannak, s hál’ Isten-nek még napjainkban is sokat ismerünk, megtartunk közü-lük. Ezekhez a dal, az ének is hozzátartozik. Hogy lehetnévnapot, születésnapot, húsvétot, karácsonyt ének nélkülünnepelni? Hogy lehet mulatni, borozni dal nélkül? Se-hogy! Ámde nem mindegy az sem, hogy mit énekelünk.Nem tudom, ki mit gondol e tekintetben, én elszörnyedvetapasztalom, hogy mennyire nem becsüljük, nem ismerjükaz értékeinket. Mindannyian könnyen tetten érhetjük aszomorú valóságot: manapság az ünnepi köszöntõ énekekleggyakrabban csak egyszerû sláger-dallamok, s még jó, hamagyar nyelven szólnak. Pedig a felmenõink sokkal szebb,sokkal gazdagabb énekeket tudtak. Ez a könyv felveszi aharcot a happy-birthday-ekkel, télapó-itt-vanokkal és ajingl-bellekkel. Ezek helyett megtanulhatunk belõle szá-mos, alkalomhoz illõ, csodálatos magyar éneket.

A könyv érdekessége és véleményem szerint külön ér-téke, hogy a dalok címét és dalokhoz társított magyaráza-tokat angol nyelven is tartalmazza.

Ebben a könyvben sok munkám fekszik, és több zene-tudós véleményét is belegyúrtam. Úgy gondolom, hogynem dolgoztunk hiába, mert nagy szükség van ilyen kiad-ványra. Ez a könyv kézzelfogható eszköz arra, hogy szépmagyar énekeink: gyermekdalaink, népdalaink, népéne-keink, egyházi énekeink élhessenek. Mit ér egy nemzet ze-nekincse, bármilyen gazdag és csodálatos, ha egyre keve-sebben ismerik? Márpedig mi a helyzet? Elõdeink sokkaltöbb népdalt, nótát, egyházi énekeket ismertek, mint mi.No, és a mi gyermekeink? Ha a lakosság széles rétegéretekintünk, minden reprezentatív felmérés nélkül is biztosvagyok abban, hogy õk kevesebbet tudnak nálunknál. Ezpedig csakis rajtunk múlik, azon, mit adunk tovább.

Abban, hogy ez a könyv ebben a formában, ilyen színvo-nalon és minõségben megvalósulhatott sokan voltak, akiksegítettek. Azt a minõséget, amit a könyv tükröz, csaknagy tudású, és kiváló segítõtársakkal érhettem el. Hálásszívvel mondok köszönetet nekik.

Elsõként Dobszay László professzor úrnak, zenetörté-nésznek, a könyv tudományos tanácsadójának kritikai észre-vételeiért és irányt mutató javaslataiért. Tanácsára kialakí-tottam egy kis munkacsoportot, amelyben mindenki önálló-an, lelkesen, tiszta szívvel, tudása legjavát adva dolgozott és

mûködött együtt velem. Népzenei szakértõként BereczkyJános népzenekutató, a Zene Tudományi Intézet munkatár-sának közremûködését, nélkülözhetetlen segítségét kell,hogy megemlítsem, és megköszönjem. Õ volt a jobb kezemolykor úgy éreztem, hogy mind a kettõ. Hálás szívvel köszö-nöm a rendelkezésemre bocsátott szaktudását görög katoli-kus zenei szakértõmnek Bubnó Tamás énekmûvész, karve-zetõ, egyházzenész, a Budapesti Énekes Iskola tanárának is.A kottákat Csonka Szabina Babett kottagrafikus és ének-mûvész rajzolta újra, kifogástalan szakmai tudással és eszté-tikai érzékkel. Richard Robinson úrnak, aki angol nyelvta-nár, fordító, nagyon köszönöm elmélyült munkáját, amellyelaz angol nyelvre történõ fordítást végezte. Feleségemnek,Béres Klárának, a Béres Csoport kommunikációs igazgató-jának köszönöm a könyv szerkesztõi munkáját. MurányiZsuzsa könyvtervezõ már több Béres-könyv kiváló tervezõjevolt. Véleményem szerint ez a könyv is csodálatosra sikerült.Köszönettel tartozom érte. Veternik Ágnes titkárságvezetõ-nek, kolléganõmnek köszönöm a könyv szövegének folya-matos gondozását. Köszönöm az Editio Musica BudapestZenemûkiadó engedélyét Kodály Zoltán és Járdányi Pál mû-veinek közléséhez. Hubay Andrea, az Akovita Könyvkiadóügyvezetõjének, Antony Szilvia és Varga Katalin, kommuni-kációs munkatársaknak, kolléganõimnek a könyv nyomdaimunkálatainak gördülékeny megszervezését és lebonyolítá-sát köszönöm. Köszönöm a Gyomai Kner Nyomdának a ki-váló nyomdai végeredményt. Kocsis Andrásnak, a KossuthKönyvkiadó vezérigazgatójának köszönöm hasznos, gyakor-latias tanácsait, és a könyv terjesztési feladatainak részbeniátvállalását.

A könyv elkészült, József napját választottam arra,hogy bemutassuk, mert ahogy a nevem, úgy ez a könyv isrésze az életemnek. A hangos könyvbemutatóhoz szemé-lyes ismerõseimet, barátaimat hívtam, olyan kiváló elõa-dómûvészeket, akikkel a jó sors az elmúlt húsz esztendõ-ben összehozott. Vagy õk találtak meg minket, vagy miõket, de kivétel nélkül mindannyiukhoz évek óta tartómegbecsülés fûz, ezért hívtam õket erre a könyvbemutató-ra. Köszönöm, hogy kérésemre valamennyien igent mond-tak, és közremûködésükkel méltó módom tudjuk a köny-vet bemutatni. Fellépésük számomra és valamennyiünkszámára egyfajta kiállás is. Kiállás közös ügyünk, a szépmagyar ének szolgálata mellett. Köszönöm nekik és szere-tettel köszöntöm õket: Agócs Gergely népzenészt, néprajz-kutatót, Berecz András énekest és mesemondót, Bubnó Ta-más énekmûvészt, karvezetõt, egyházzenészt, a BudapestiÉnekes Iskola tanárát, Fábián Éva népdalénekest, az Óbu-dai Népzenei Iskola tanárát, Faragó Laura elõadómûvészt,népdalénekest, Ferencz Éva énekmûvészt, népdalénekest,Heinczinger Miklós énekest, zenészt, a Misztrál Együttes tag-ját, Kállay Gábor opera- és oratóriuménekest, furulyamû-vészt, az Excanto Együttes vezetõjét, Kobzos Kiss Tamásénekmondó lantmûvészt, az Óbudai Népzenei Iskola igazga-tóját, Lovász Irén énekmûvészt, v. Maczkó Mária énekmû-vészt, népdalénekest, Tolcsvay Béla énekmondót, zeneszer-zõt és szövegírót, Molnár Lillát, Béres Mersét, s a BudapestiÉnekes Iskola növendékeit.

A Történelmi Vitézi Rend nevében gratulálunkDr. vitéz Béres József nemzetes úrnak és Család-jának abból az alkalomból, hogy a Béres család azeddigi munkájukat elismerõ Szent István-díj kitünte-tésben részesült.

vitéz Dékány Ágoston országos törzskapitányvitéz Béres Ferenc Buda törzskapitánya


ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉKA Veszprém vármegyei alcsoport hírei

2009. február 25-én Zircen az Or-szágzászló Alapítvány és a TrianonTársaság Bakonyi Tagozata szerve-zésében a Kommunista DiktatúrákÁldozatainak Emléknapjára, vala-mint a Don-kanyarban hõsi halálthalt magyar honvédekre emlékeztekaz Országzászló emlékmû elõtt. Jel-képes ez a hely, mert az 1919-es bol-sevik rémuralom alatt a Lenin-fiúk

ezen a helyen akartak kivégezni tíznél is több becsületes ma-gyar földmûvest. A kegyeleti rendezvény szónoka Holecz Tibortörténelemtanár volt, aki megemlékezett a kommunizmus 100milliónál is több áldozatáról, a koncepciós perekrõl, a szerze-tesrendek feloszlatásáról, illetve az utolsó zirci ciszterci apátfõtisztelendõ Endrédy Vendel meghurcoltatásáról, a Gulagon ra-boskodó 13 millió ártatlanról, akik között a szomszédos Du-darról „malenkij robot”-ra elhurcoltak is voltak. FõtisztelendõDr. Bán Elizeus ciszterci perjel felidézte, hogy a ciszterci rendfeloszlatása után Rómában szerette volna szerzetesi életétfolytatni, de tiltott határátlépés miatt négy évre ítélték el.Hangsúlyozta, hogy a kommunizmus bûneit nem lehet mente-ni, mert megroppantotta az emberek tudatát. A TörténelmiVitézi Rendet a rendezvényen Juhász Antal VRNT., a Tria-non Társaság Bakonyi Tagozatának elnöke képviselte.

Balatonfüreden ezen a napon a Városi Önkormányzatszervezésében a vitéz Bata Ferenc nevét viselõ Emlékliget-ben, az arácsi temetõben vitéz Bata Ferenc kopjafájánál,Vaszary Gábor emléktáblájánál, a Kovászna parkban a sza-badságharcos fiú szobránál volt koszorúzás, majd koszorú-zással egybekötött ökumenikus megemlékezésre került sor aBajcsy-Zsilinszky úti temetõben Kósa Pál emléktáblájánál.Ökumenikus imát mondott fõtisztelendõ Gyûrû Géza pápai pre-látus és nagytiszteletû Miklós Ferenc református lelkész. Amegemlékezés-sorozat az Anna Grand Hotel dísztermébenSchmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatójának be-szédével zárult. A Történelmi Vitézi Rend alcsoportját vitézBrenner Imre székkapitány, Eckert Emil VRNT vitézi alhad-nagy és vitéz Springmann Mihály képviselte.

2009. március 6-án a Történelmi Vitézi Rend Veszprémmegyei alcsoportja, a Magyar Vidék Országos 56-os Szövet-ség Veszprém megyei szervezete és „Az 1956-os Forradalomés Szabadságharc emlékéért” Alapítvány szervezésében Sze-keres Imre Gyula egykori politikai elítélt mutatta be Veszp-rémben „Nyolc év rabmunka a Szovjetunió vorkutai lágereiben1945-1953” címû mûvét. A könyvbemutatón megjelent aszerzõ rabtársa, Völgyi József is, aki elõadta néhány lágerbenírott versét. A rendezvény végén a várpalotai Völgyi József aMagyar Vidék Országos 56-os Szövetség Jubileumi Érdem-keresztjét vehette át vitéz Pintér Kornél törzskapitánytól, aMagyar Vidék Országos 56-os Szövetség országos elnökétõl.

2009. április 3-án a Történelmi Vitézi Rend Veszprém me-gyei alcsoportja, a Magyar Vi-dék Országos 56-os SzövetségVeszprém megyei szervezete és „Az 1956-os Forradalom és

Szabadságharc emlékéért” Alapítvány meghívására Rózsás Já-nos, volt SCS 43-as GULAG rab „Magyarok a szovjet GULÁGkényszermunka táboraiban” címmel tartott elõadást Veszp-rémben, majd bemutatta legutóbb megjelent ”Válogatott írá-sok” címû kötetét és a Gulag-lexikon legutóbbi kiadását.

Rózsás János megemlékezett egykori rabtársáról, a közel-múltban elhunyt Nobel-díjas író, Alekszandr Szolzsenyicin-rõl is, akirõl megemlítette, hogy óriási tudású, szemléletébenerõsen nacionalista, a pánszlávizmus híve volt.

A könyvbemutató végén vitéz Pintér Kornél törzskapitányméltatta a szerzõ munkásságát és küzdelmét az igazságért, il-letve a bolsevizmus bûneinek feltárásáért.

2009. április 18-án Veszprémben tartotta elsõ félévi állo-mányülését a Történelmi Vitézi Rend Veszprém megyei Al-csoportja. A Fõkapitány úr képviseletében vitéz Dékány Ágos-ton országos törzskapitány úr köszöntötte a megjelent állo-mányt és tájékoztatást adott az elmúlt idõszak tevékenységé-rõl. Ezt követõen vitéz Pintér Kornél törzskapitány tartott be-számolót, majd ismertette az alcsoport területén bekövetke-zett személyi változásokat. Bemutatkozott a vármegyei alcso-port új vezetõje, nemzetes Kun László VRNT vitézi hadnagy,aki röviden ismertette elképzeléseit. Az Észak-DunántúliTörzsszék 2009. július 4-én Pápán rendezett eskütételérõl vi-téz Jánosa Réka vitézi alhadnagy, területi kincstárnok és Kin-cses László VRNT vitézi alhadnagy adott tájékoztatást.

2009. október 23-án a Történelmi Vitézi Rend Veszprém me-gyei Alcsoportja az elmúlt évek hagyományaihoz hûen az idén isa Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség bajtársi közösségévelközösen emlékezett ’56 hõseire. A Veszprém Megyei Rendõr-kapitányság épületében elhelyezett emléktáblánál az 1956-osForradalom és Szabadságharc 53. évfordulójának tiszteletérerendezett ünnepségen a kommunista diktatúra börtöneiben 14évet raboskodó vitéz Molnár József, az 56-os Parlament elnökemondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen Juhász Antal VRNT,a Trianon Társaság Bakonyi Tagozatának elnöke egy ismeret-len veszprémi szerzõ 1956-os versét adta elõ.

A Történelmi Vitézi Rend képviseletében e napon Nemes-vámoson Eckert Emil VRNT. vitézi alhadnagy, Zalai KárolyVRNT. vitézi alhadnagy és vitéz Springmann Mihály, Lovasonvitéz Pintér Kornél törzskapitány, Bakonyjákón Zalai KárolyVRNT. vitézi alhadnagy, Bándon Csordás Endre Levente VRNT.és Csordás Hedvig Katalin VRNT., Balatonfüreden Eckert EmilVRNT. vitézi alhadnagy és vitéz Springmann Mihály, Veszprém-ben vitéz Török Károly vitézi hadnagy, Szegedi Mária LászlóVRNT. és Csiszár Ernõ Rezsõ VRNT. koszorúztak az ünnepimegemlékezéseken. A vármegye számos további településénis megjelent, illetve koszorúzott a Történelmi Vitézi Rend.

v. Pintér Kornél tkp.

„3 év 6 napban, avagy az elfelejtett hortobágyi Gulág”A második magyarországi kommunista diktatúra szörnyû-

ségeire és a kitelepítésekre emlékeztek Tiszafüreden 2009.augusztus 9–14. között, majd 15-én Kócsújfaluban.

A megemlékezés sorozat a tiszafüredi Magyarok Nagy-asszonya Római Katolikus templomban fõtisztelendõ MikolaiVince pápai prelátus, kanonok vezetésével bemutatott ünnepiszentmisével vette kezdetét. Szentbeszédében megemléke-zett a kitelepítettekrõl és azokról, akik nem élték túl az em-bertelenségeket. A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba

Elhurcoltak Egyesülete által 2008-ban emelt márványtáblaegyébként arra a helyre került, ahol a kommunizmus rémsé-ges éveiben a bolsevizmus atyjának, a szifiliszben megtébo-lyodott Leninnek szobra állt. A Történelmi Vitézi Rendet vi-téz Pintér Kornél Észak-dunántúli törzskapitány, a Magyar Vi-dék Országos 56-os Szövetség országos elnöke és vitéz FeketeFerenc Zoltán Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gyék székkapitánya, a Magyar Vidék Országos 56-os Szövet-ség Hajdú-Bihar megyei elnöke képviselte.

Megjelent!

Völgyi József: Magyar Holocaust – 9 esztendõ meg-próbáltatásai c. könyve.


A székesfehérvári m. kir. „Szent István” 3. Gyalogezred„Ne hagyd, édes Jézusunk, Nyomorult népedet,Szent véreddel megváltott Kicsiny seregedet;Ne hagyjad pusztulni a Te örökségedet:A kereszténységet....Maradj meg Uram,vélünk, mert beestvéledik…”(ref. Énekeskönyv. 388. 2., 5.)

Minden más vélekedéssel ellentétben a 3. gyalogezred 3.százada volt az utolsó magyar alakulat, mely elhagyta a Dont.– olvassuk a HM Hadtörténeti Intézet ésMúzeum Levéltárának eredeti dokumen-tumai és a túlélõk visszaemlékezései alap-ján. A három zászlóaljat külön-külön éseltérõ idõpontokban vetették be. A III.zászlóalj 1943. január 19-én semmisül megaz oroszok feltartóztatása érdekében foly-tatott harcokban. A II. zászlóalj feladataszintén az orosz elõnyomulás megakadá-lyozása, ill. a 6. könnyû hadosztály megse-gítése. Bezárul körülöttük a gyûrû – és atatai zászlóalj megsemmisül. Az I. zászló-alj a legvégsõkig kitart, teljesen elzárva atöbbiektõl: a Don mellett legészakabbrafekvõ magyar alakulat – minden segítségnélkül – 2 héten át dacol a túlerõvel. Csakaz ellenállás értelmetlenségét felismerve

kezdik meg a visszavonulást, nem sejtve, hogy az oroszok márelzárták a visszavonulás útját…Sztaro-Nikolszkojeban ériõket utol a végzet: csak kevesen jutnak ki élve, és indulnakneki a végeláthatatlan orosz hómezõknek. 1943. tavaszánmindössze 200 fõ érkezik meg Székesfehérvárra és 80 fõ térvissza Tatára: a 3. gyalogezred maradéka…

2009. október 30-án emlékeztünk – és emlékeztettünk!A szárazföldi csapatok parancsnokságát Halmosi ezredes

úr, az önkormányzatot Pénzes alpolgármester úr képviselte.A gyalogezredet két volt katonája, Berg-

hammer Ferenc úr és vitéz Smohay Ferenctb. v. hadnagy úr képviselte (képünk).

v. Mordényi Endre ny. szds

Lieber Ilona: Az elhurcoltak címû verse után Pintér Erika,Tiszafüred polgármestere mondott nagyhatású beszédet. Akoszorúzást követõen W. Balassa Zsuzsanna egykori kitelepí-tett elmondta az általa írt megrendítõ „Hortobágyi Imád-ság”-ot. A táborok nevének említésekor egy-egy mécsest he-lyeztek az emlékmû talapzatára, majd minden jelenlévõ egyszál virággal is lerótta kegyeletét.

A „3 év 6 napban, avagy az elfelejtett hortobágyi Gulág”megemlékezés sorozat elsõ napján a szentmisétõl a koszorú-záson át egészen a kiállítás megnyitójáig vitéz Maczkó Máriarendtagunk, népdalénekes csodálatos hangja segített feldol-gozni a kommunisták által elkövetett bûnök felidézését.

Szintén a Kovács Pál Mûvelõdés Központban 2009. augusz-tus 10-én Árkus, Borsós, Borzas-Mihályfalva, 11-én Ebes, Elep,Erzsébet tanya, 12-én Kócspuszta, Kónya, Kormópuszta, 13-ánpedig Lászlómajor, Lenin tanya és Tedej zárt táborokat mutat-ták be, ahol az érdeklõdõk egykori kitelepítettekkel is találkoz-hattak. 2009. augusztus 15-én Kócsújfaluban került sor a Kitele-pítettek Találkozójára, melyet köszöntött Pintér Erika, Tiszafü-red polgármestere, ünnepi beszédet Lezsák Sándor, a Magyar

Országgyûlés alelnöke mondott. Nagytiszteletû Dr. BölcskeiGusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lel-készi elnöke hirdetett igét, adózva a csaknem 10 ezer egykori ki-telepített emlékének, akik közül több százan örökre ott marad-tak. Testüket valahol ma is a Hortobágy rejti…

Munkaszolgálatos (MUSZ 1951–1956) találkozó Lullán2009.szeptember 6-án a mesés Erdélyt idézõ természeti

környezetben, a Somogy megyei Lullán gyûltek össze a Rá-kosi (Rosenfeld) – rendszer egykori üldözöttei, akiket politi-kai okokból az 50-es években munkaszolgálatosként dolgoz-tattak. A kommunisták mintegy 15 000 embert hurcoltak elígy „belföldi” kényszermunkára.

A Nesz Ernõ egykori munkaszolgálatos által évrõl-évremegszervezett találkozó már a 16. alkalom volt, hogy az egy-koron 72-18.számú alakulat tagjai ismét megszoríthatták egy-más kezét. 2009. évben Wolf Béla családi birtokán vette kez-detét az összejövetel, ahová az ország minden részébõl, illet-ve az emigrációból is érkeztek egykori bajtársak. A rendezvé-nyen megjelent a mindössze 221 lelkes település elsõ embereReizinger Károly polgármester is, akinek vezetésével a jelenlé-võk megtekintették az egykori iskola épületében berendezettHelytörténeti Gyûjteményt. A közös bajtársi ebéden résztve-

võket Wolf Béla házigazda, Nesz Ernõ, illetve Boemelburg La-jos, a POFOSZ – MUSZ 51-56 tagozatának elnöke köszön-tötte, majd Varga Károly versben összefoglalva idézte fel akommunisták által elkövetett embertelenségeket. A bajtársitalálkozón a Történelmi Vitézi Rendet vitéz Pintér Kornélészak-dunántúli törzskapitány, a Magyar Vidék Országos56-os Szövetség országos elnöke, Eckert Emil VRNT. vitézi al-hadnagy, a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség Veszp-rém megyei elnöke és vitéz Ambrus Árpád képviselte. A be-szélgetések során ismét megelevenedtek a munkaszolgála-tosként töltött keserû évek, mely sokak egészségét és megél-hetését megroppantotta, egész életüket megpecsételte. Akommunista diktatúra közös szenvedései egy életre szólóanösszekapcsolták az egykori üldözötteket.

vitéz Pintér Kornélészak-dunántúli törzskapitány

Fõhajtása Szent István 3. Honvéd

Gyalogezred katonái elõtt!„Szent Istvánnal álljuk mindig a

vártát!” – Szabó Péter és Babucs Zol-tán hadtörténészek könyvét mutattabe dr. v. Szakály Sándor egyetemi ta-nár november 18-án Székesfehérvá-ron, 27-én Tatán.

Pákozd, Katonai Emlékhely1945. május 8. – 2009. május 8. Két dátum. Az elsõ a II. világ-

háború befejezésének napja, a második a befejezés 64. évfordu-lója. Ezen a nem kerek évszámú évfordulón került sor a „XX.századi Háborúk Emléknapja” elnevezésû ünnepségre, a BolyaiKatonai Fõiskola által adományozott hõsi emlékmû leszállításá-ra és felállítására a Pákozdi Katonai Emlékhelyen.

Az I. világháború hõsei emlékére bronzból öntött emlékmûBenedek György Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotása, me-lyet az „Európai Béke Napján”, azaz május 8-án avattunk fel.Warvasovszky Tihamér úr, Székesfehérvár polgármestere azévekig tartó háborús borzalmakról, a mérhetetlen szenvedésrõl,a halottak millióiról, elhurcoltak százezreirõl, az erkölcsi ésanyagi veszteségrõl szólt, méltatta a béke megteremtését.Tömböl László mk. vezérezredes úr, a HM Honvéd Vezérkar fõ-nöke a magyar katona helytállásáról, hõsiességérõl, emberségé-rõl beszélt. A magyar hadsereg a Haza védelmét tekintette min-dig a legfõbb feladatának, s ezért mérhetetlenül sok áldozatothozott. A kudarcokat és veszteségeket a helytelen politizálásokozta.

A megemlékezésen Rendünket vitéz László Tibor szkp. úr ésjómagam képviseltük. Az ünnepség végén Tömböl vezérezredes

úr odajött hozzánk, megköszönte részvételünket, jókívánságaitfejezte ki, s kézfogással búcsúzott. Polgármester úr is megtisztel-te csoportunkat. Az Önkormányzattal Rendünknek kifejezettenjó kapcsolata van, a hivatalos városi ünnepségeken meghívottak-ként mindig részt veszünk csapatzászlónkkal és koszorúzunk.

A Honvédség és Társadalom Baráti Kör SzékesfehérváriSzervezete a Pákozdi Katonai Emlékhely teljes kialakítására be-adott pályázatával, az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alap-jától 221 millió Ft-ot nyert el. Ez az összeg tette lehetõvé e hõsiemlékmû felállítását és a pályázatban szereplõ épületek és utakkivitelezését 2010 tavaszára.

A sikeres pályázat Görög István alezredes úr érdeme. Õ az,aki szívén viseli a Nemzeti Katonai Emlékhellyé történõ minõsí-tést. Meg kell említenünk, hogy Görög alezredes úr szervezte amegemlékezést január 12-én az urivi szovjet áttörés 66. évfordu-lóján. El kell mondani, hogy a Szárazföldi Csapatok Parancsnok-sága részérõl még ilyen nagyszabású megemlékezés nem volt.Autóbuszok szállították ki a résztvevõket, érdeklõdõket aMészeg-hegyi Don-kanyar kápolnához.

vitéz Smohay Ferenc tb. v. hadnagy

Fotó

:v.M

ordé

nyiE

ndre

ny.s

zds.

,v.A

rany

-Mag

yar

Gyõ

zõ

Magyarságról CsehbányánCsehbányán tartott elõadást Prof. Dr. Papp Lajos szívsebész.

Elõtte megtekintette a csehbányai Trianon parkot, a katolikustemplomot, majd az elõadás helyszínéül szolgáló Öreg erdészvendégházba érkezett. A szép számú hallgatóság elõtt megtar-tott elõadás témájában felölelte a magyar eredetmondákat, amagyar kereszténységet, az Isten és Haza iránti alázatot. Ma-gyarságtudományi elõadásának csak az idõ szabott határokat. Aszemélyes hangvételû vallomásokban bõvelkedõ elõadást rend-kívüli figyelemmel hallgattuk. Sokunk szemébe könnyet csalt asugárzó szeretet, mely Professzor úr minden szavából áradt. Eszavakat személyes tanúbizonysága igazolta. A jól elõkészítettprogram folytatásaként nemzetes lovag Zalai Károly VRNT, vi-tézi alhadnagy, népi iparmûvész meglepetésként átnyújtott Pro-fesszor úr részére egy általa készített bakonyi cifraszûrt. A sze-mélyére szabott ruhadarab díszítõmotívumai között látható aSzent Korona és a Magyar címer is. A ruhadarabot megáldottafõtisztelendõ vitéz Szabjanics Miklós. Az est zárásaként jó han-gulatú szabad társalgás vette kezdetét. Köszönet illeti a rendez-vény megszervezéséért, lebonyolításáért és befogadásáért rend-társainkat, Szolnokiné Bõsze Hajnalka VRNT nemzetesasszonyt és Szolnoki Gyula VRNT nemzetes urat.

A csodálatosan felújított Öreg Erdész Vendégházuk remél-hetõleg még sok szép rendezvény helyéül szolgál majd itt a Ba-kony szívében.

’56-os megemlékezésAz idei Veszprém megyei ’56-os megemlékezések egyik kiemel-

kedõ programja zajlott le Csehbányán, a katolikus templomban. Anemzetes lovag Zalai Károly, VRNT vitézi alhadnagy úr kezdemé-nyezése alapján létrejött ünnepséget Szabó Karolina népi iparmû-vész által készített Szent Korona-másolat ünnepélyes bevonulásanyitotta meg. A bevonulásban részt vettek a Történelmi VitéziRend, a Szent Korona Szövetség és a kisbéri baranta csoport tagjai.A menet élén a csíkszeredai származású Kun Lászlóné nemzetesasszony székely ruhában vitte a korona mását. Elsõ felszólalókéntvitéz Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség elnökének lánglelkû elõ-adását hallgathattuk meg a Szent Korona tanról, majd nemzetes lo-vag Zalai Károly VRNT vitézi alhadnagy úr 1956-os forradalmat él-tetõ szavai következtek. Az esemény fénypontjaként fõtisztelendõvitéz Szabjanics Miklós katolikus atya Isten áldását kérte a SzentKorona mására és mindarra, amit az jelképezni hivatott. A templo-mi rendezvény zárásaként Juhász Antal VRNT, rendtársunk szava-lata hangzott el. Az eseményen több ízben is játszott a CsehbányaiBetyárok nevû tehetséges együttes.

Köszönet a rendezvény lebonyolításában tevékenyen résztve-võ Szolnokiné Bõsze Hajnalka VRNT és Szolnoki Gyula VRNTnemzetes rendtársainknak, Mayer Ferenc VRNT nemzetes úr-nak a rendezvényen készített fényképekért és v. Springmann Mi-hálynak az eseményhez biztosított zászlókért.

Kun László VRNTÉszak-dunántúli TSZK. mb. székkapitány

v. Mordényi Endre szds., v. Mihályi Mária (középen), Mihályiné v.Szentiványi Mária, v. Smohay Ferenc t. fhgy., vitézi hgy., Tóthné v.Nyéki Annamária, v. László Tibor szkp., elsõ sorban a „másik” VR kétújonnan avatott tagja: v. Sinka Brigitta (Bp.-i) és v. Nagy Jánosné(Szfv.-i) rendtársak

Fõtisztelendõ v. Szabjanics Miklós megáldja a cifraszûrt

Dr. Papp Lajos, Szolnokiné Bõsze Hajnalka VRNT és Szolnoki Gyula VRNT

NYUGAT-DUNÁNTÚLI TÖRZSSZÉK

Trianoni megemlékezés NagykanizsánA nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmû a történelmi

Magyarország egységét és oszthatatlanságát, a trianoni békediktá-tum elviselhetetlenségét, a 64 vármegye Szent Koronával valóegyüttességét, a Szent Korona alá tartozó területek egységénekTrianon által okozott megcsonkíttatását, és a magyarság által év-századokon át a hazáért hozott véráldozatait fejezte ki. 1934. ok-tóber 1-jén készült el az emlékmû. 1952-ben ledöntötték, és a mö-götte ásott gödörben hantolták el. 1999-ben elhatározás született,hogy az emlékmûvet felébresztik hosszú álmából. A munkák ko-ordinálására Szoborbizottság alakult, hogy megkönnyítse a városmunkáját. A feltárás végeztével, a restaurálás után, eredeti formá-jában helyezték vissza az Eötvös térre a Nagy-Magyarország-emlékmûvet. 2001. augusztus 12-én, vasárnap, ökomenikus isten-tisztelet keretében került sor a felszentelésére. Az emlékmû resta-urálása 2005 tavaszára fejezõdött be.

A Történelmi Vitézi Rend nagykanizsai vitézei itt emlékeztekSzent István országának feldarabolásáról a trianoni békediktá-tum évfordulóján.

A soproni 18-as hõsökre emlékeztünkA 18-as m.kir. soproni gyalogezred katonáinak százai vesztet-

ték életüket az Ojtozi-szorosban 1917. augusztus 8-12. között,csaknem 800 kilométerre szülõföldjüktõl a haza védelmében.1918-ban az ott állított hõsi emlékmûvet a románok már a követ-kezõ évben lerombolták. Sopronban 1934-ben avatták fel azOjtozi-emlékmû mását az akkori Gleichenberg-allén, a mai

Ojtozi-fasorban. A Történelmi Vitézi Rend Nyugat-DunántúliTörzsszéke is részt vett a 2009. augusztus 5-én a soproni OjtoziEmlékmû felállításának 75. évfordulóján tartott megemlékezé-sen. Rendünket képviselték: Dr. vitéz Dengyel Zoltán törzskapi-tány, vitéz Kovács Imre tb. törzskapitány, vitéz Bartal GyörgyAndrás székkapitány, vitéz Papp Gábor és vitéz Németh Ernõhadnagyok.

DÉL-KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK

„Sok van, mi csodálatos”Szegeden, június 20-án délelõtt 11 órakor a patinás Mátyás

téri alsóvárosi Ferences Templomban kürtszó után a „Szép vagy,gyönyörû vagy Magyarország” dallamára vonultak be a zászlókután a Történelmi Vitézi Rend vezetõi, tagjai és esküt tevõi. Arokonok, barátok, ismerõsök állva fogadták az érkezõket. Atemplom közepén v. Bokor András székkapitány kért engedélytaz eskütételre a rend fõkapitányától, v. Hunyadi Lászlótól. Azengedély után rendünk imáját és a Himnuszt mondták, illetveénekelték el a résztvevõk.

Ünnepi beszédében v. Gimesi István a szegedi csoport v. had-nagya történelmi tabló keretében emlékezett meg a ferencesrend és kormányzó urunk, vi-téz nagybányai Horthy Miklósszegedi tartózkodása alattikapcsolatról. Az ünnepi be-széd után katolikus és refor-mátus szentbeszédek követ-keztek, melyek után a szegedicsoport zászlajának felszente-lése következett, BokorAndrásné „zászlóanya” kötöt-te fel a szalagot a zászlóra.

Az amúgy is magasztos han-gulatot a Liszt Ferenc Kamara-kórus kórusszámai emelték. Azeskü szövegét Dr. v. Gyergyó-

ujfalvi-Lázár István, a Délkelet-Magyarországi és Dél-Alföldi Törzs-székek törzskapitánya olvasta fel. Az esküt tettek nevében Mogyorós

Attila VRNT, a szegedi csoport jövendõbe-li tagja köszönte meg, hogy e a nagy múltúRend a tagjai közé fogadta õket.

A rendezvényt a Szózat és a Székelyhimnusz után kürtszó zárta. A kivonulásután még sokáig a fülünkben csengtek v.Gimesi István tkp. szavai: „Kérem Istenáldását, hogy a mai napon esküt tevõk isvigyék tovább érdemszerzõ felmenõinkvitézségének és nemzeti érzésének fona-lát, példamutató életvitelükkel elõsegít-ve mindennapi munkájuk során is a ma-gyar nemzet talpon maradását.”

Kép és szöveg:v. Hárs László sajtóreferens


Állománygyûlés KalocsánMagyarország megszállása, a 65 évvel ezelõtti nyilas,

majd bolsevik hatalomátvétel óta nem történt meg Kalo-csán, hogy a vitéz nagybányai Horthy Miklós által1920-ban alapított, a nemzetközi lovagrendek által elis-mert és jegyzett, jogfolytonos Történelmi Vitézi RendBács-Kiskun megyei állománya gyûlést tartott volna váro-sunkban. Nemzeti színû zászlóval fellobogózott és a kar-dos vitézi címerrel felékesített Korona Étterembe – Szék-kapitány Asszony meghívására – 2009. október 17-én tar-tottuk állománygyûlésünket mintegy 60 fõvel.

Vitéz Hunyadi László fõkapitány úr köszöntõjében Ka-locsa 1000 éves múltjára emlékezett, méltatva Asztrik elsõkalocsai érsek érdemeit, aki az avar kincsekkel együtt egy-kor elhurcolt Szent Koronánkat II. Szilveszter pápátólvisszahozta Magyarországra. Vitéz Molnár Piroska Dr.Juharosné szkp. asszony a magyar nemzet ígéretes jövõjé-rõl tartott mindenre kiterjedõen érdekfeszítõ elõadást.Dr. vitéz Bagó Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Közgyûlésalelnöke, az 1956-os Vitézi Lovagrend történetének is-mertetése után meghívta a Történelmi Vitézi Rend képvi-selõit egy következõleg megrendezendõ állománygyûlésmegtartására – a jelenleg még felújítás alatt álló hajósi,volt Érseki nyaraló épületébe.

Fõkapitány úr több vitézt – közöttük 2 fõ kalocsait – amagyarság érdekében kifejtett odaadó munkájáért kitün-tetésben részesített.

Vitéz Molnár Piroska Dr. Juharosné székkapitányasszonynak több évtizedes rendi munkája elismeréseként,születésnapja alkalmából a Vitézi Érdemkereszt arany fo-kozatát adományozta. A Vitézi Rend történetében elsõalkalom, hogy nõi tisztségviselõ ilyen magas kitüntetésbenrészesült.

Ezt követõen a Fõszékesegyházban fõtisztelendõ Le-ányfalusi Vilmos karnagy úr nagyszerû orgonajátékát hall-

gattuk meg. Az I. világháborús emlékmûnél SzékkapitányAsszony és vitéz Béres Ferenc Buda törzskapitánya koszo-rúztak, ahol korhû uniformisban egy szakasz m.kir. csend-õr és m.kir. honvéd „teljes fegyverzetben” díszõrséget ad-tak. Az Érseki Kincstár megtekintése után következett abajtársi ebéd.

Vitéz Vörösváczky Csaba

DÉL-KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK

Bács-Kiskun megyeKecskeméten közadakozásból megújított intézményt ad-

tak át 2009. május 24-én, amelyet a lengyel pápáról WojtylaBarátság Központnak neveztek el, mely egy karitatív ház, sze-gény sorsú, hajléktalan egyéneknek ebédet, ruhát adnak. Azünnepélyes megnyitón jelen volt a magyar külügyminiszter, alengyel nagykövet asszony, Wadowice polgármester asszo-nya, a város elöljárói, azok az adakozók, akiknek segítségévelez a ház megnyithatta kapuit a rászorulók elõtt. A Történelmi

Vitézi Rendet a csapat zászlajával vitéz Tiszavölgyi István,Szabó Zoltán VRNT, vitéz Walthier Julianna Mohauptné v.hdny. és vitéz Molnár Piroska Dr. Juharosné szkp. képviselte.A megyei csoport is gyûjtést tervez karácsonyra, hogy hozzá-járuljon a rászorulók megsegítéséhez.

Emlékmûvet avattak Tiszakürtön. A Történelmi VitéziRendet a szolnoki, a hódmezõvásárhelyi és a kecskeméti vité-zi csoportok képviselték.

A fényképeket dr. Pintér Ilona készítette és bocsátottarendelkezésre. (bõvebben a Patrona Hungariae-cikkben, 10.old. szerk.)

Vitéz Molnár Piroska dr. Juharosné szkp.

A Magyarok Világszövetségének és a honlevél birtoko-sainak havonta megjelenõ közéleti és kulturális folyóirata.

E-mail: [email protected]/honlevel


DÉL-KELET-MAGYARORSZÁGI TÖRZSSZÉK, SZOLNOK MEGYE

Ahol jó magyarnak lenniKenderes város Önkormányzata: vitéz Bogdán Péter pol-

gármester úr és a képviselõ testület özv. Horthy Istvánnégróf Edelsheim-Gyulai Ilona Fõméltóságú Asszony részéreDíszpolgári címet adományozott. Az ünnepségre 2009. au-gusztus 14-én került sor, helyszíne a Horthy-kastély volt.

A város szülötte, vitéz nagybányai Horthy Miklós, akit1920. március 1-én többségi akarattal választott meg az or-szággyûlés Magyarország kormányzójává. 1921-1944, azúgynevezett Horthy-korszak, mely trianon tragédiája utántalpra állította az országot, megmentette a magyar nemze-tet. Elsõszülött fia, Horthy István gépészmérnök, a gazda-sági élet területén bizonyította tehetségét. 1940-ben háza-

sodtak össze gróf Edels-heim-Gyulai Ilonával,aki a háború során vö-röskeresztes nõvérkéntdolgozott, jelentõs szere-pet vállalt a zsidók men-tésében is. A háborúután követte az emigrá-cióba Kormányzó urat ésfeleségét.

Fõméltóságú Asszonya Horthy-korszak leghi-telesebb szemtanúja. Ahosszú emigráció ellenére is szoros kapcsolatokat ápolKenderes várossal, anyagi és erkölcsi támogatásával segítia Horthy-család szülõhelyét. Ezt az áldozatos munkát kí-vánta viszonozni Kenderes Város Önkormányzata a dísz-polgárrá történõ avatással.

Az ünnepséget megtisztelték jelenlétükkel: többek kö-zött Szûrös Mátyás úr, volt ideiglenes köztársasági elnök,vitéz Hunyadi László úr, a T.V.R. fõkapitánya, Alexainédr. Oláh Annamária asszony, a MVSZ alelnöke, vitéz Ko-csis Sándor úr, a Horthy Miklós Társaság alelnöke, VilágiJózsef úr, a Horthy Miklós Társaság gyõri elnöke.

Szöveg és fotó: Harsányi Jenõ, Eger

Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár Megye állománygyûlés,Horthy-kastély, szeptember 6.

Meghívottak: vitéz Hunyadi László fõkapitány és vitézMolnár Piroska Dr. Juharosné székkapitány

A Szolnok megyei vitézi zászló bevonulása után Fõka-pitány úr köszöntötte az állománygyûlést, és tájékoztatta atagságot Rendünk helyzetérõl. Lovag M. Román Béla úr,nyugállományú iskolaigazgató úr Horthy Szabolcsnak,Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye fõispánjának életérõlés koráról tartott elõadást.

Ezt követõen a hadak útjára tértvitéz Kovács András (Túrkeve) ren-delkezése szerint: hagyatékát, ’AMagyar Huszár’ címû könyvet lovagSzerencsés Sándor VRNT székkapi-tány átadta a Horthy Múzeumnak,melyet vitéz Bogdán Péter Kende-res város polgármestere szép köszö-nõ szavakkal vett át.

Fõkapitány úr kinevezéseketés kitüntetéseket adott át:vitézségi bronz kitüntetést há-

rom fõ kapott: vitéz Szádvári Gábor, Jászberény; vitézSzabó László vitézi hadnagy, Szolnok, vitéz Csibrán Jánosvitézi alhadnagy, Szolnok.

Az állománygyûlésrõl megyei díszegységünkvezetésével átvonultunk vitéz nagybányai

Horthy Miklós Kormányzó úr újrate-metésének 16. évfordulójára rende-zett ünnepség helyszínére, a Horthycsalád kriptájához.

Az ünnepi megemlékezés és ko-szorúzás után az ünnepi megemléke-

zõk sokaságával együtt vitéz SzimonMiklós hosszújáratú tengerészkapi-

tány emlékmûvének avatásán vettünkrészt. Vitéz Szimon Miklós (1940. október 10–

2005. február 21.) kezdeményezte a Horthy-család hamvai-nak hazahozatalát és az újratemetést. 2005 februárjábanhalt meg. Az emlékmû alkotója rendtársunk, vitéz CsákAttila v. hadnagy, szobrászmûvész.

Szerencsés Sándor VRNT székkapitány


KÖZÉP-MAGYARORSZÁGNYUGATI TÖRZSSZÉK

Az aradi vértanúkraemlékeztek Érden

A nemzeti gyásznap alkalmábólDr. Csáky Imre honv. alezredes és T.Mészáros András polgármestermondtak ünnepi beszédet 2009. októ-ber 6-án Érden.

Az ünnepély házigazdája és leve-zetõje vitéz Erdélyi-Takács Istvántörzskapitány volt, a vitézi díszegysé-get vitéz Soltész Gyula törzskapitányvezette.

A Történelmi Vitézi Rend koszo-rúját vitéz Hunyadi László fõkapi-tány helyezte el a vitéz DomonkosBéla szobrászmûvész által alkotottemlékmûvön.

v. Soltész Gyula tkp.

Nagy Magyarország történelmi magazin – megjelent 2009-ben!Hogyan látják a fiatal történészek a

múltat? Hogyan írnak olyan témákról,amelyek mindmáig megosztják a társa-dalmat? El mernek-e szakadni – és haigen, mennyire – az egyes eseményekmegítélése kapcsán uralkodóvá vált tör-ténelem-szemlélettõl? Egyáltalán tud-nak-e újat mondani, és azt milyen for-mában tálalják? Megannyi kérdés,amely hihetetlenül nagy kihívás elé állít-ja ezt a generációt.

Az egyesek szemében provokatívnaktûnõ névválasztás célja, hogy „letisztít-suk” és a „helyére tegyük a fejekben”ezt a történelmi fogalmat. Hiszünk ab-ban, a szakmai viták megkönnyíthetik,hogy úgy lássuk gyökereinket, a múltun-

kat, ahogy azok a maguk valóságábanmegtörténtek. Természetesen ebben aszakma néhány nagy doayenje is segít.

A szerkesztõbizottságba jogászokatés közgazdászokat is meghívtunk, tekin-tettel arra, hogy történelmünknek na-gyon sok jogi és gazdasági aspektusa isvan. A magas színvonalon dolgozó lát-ványtervezõ kollégáink mellett kommu-nikációs szakemberek és újságírók is se-gítik azt, hogy a történelem könnyed ésélvezetes stílusban jusson el az olvasók-hoz.

Szerzõk: Raffay Ernõ, Bogár László,Gergely Jenõ, Cservák Csaba, DruczaAttila és mások…

Fiatal Történészek Baráti Társasága

A Vitézi Tájékoztatóbanelhelyezett

HIRDETÉSI TARIFÁK:

1 oldal:32 000 Ft + áfa

1/2 oldal16 000 Ft + áfa

1/4 oldal8000 Ft + áfa

1/8 oldal4000 Ft + áfa

hátoldal: Török János VRNT mérnök, tanár, református gyülekezetigondnok, tel.: 06 (30) 9352-626, 06 (36) 545-626, fax: 06 (36) 545-627E-mail: [email protected], [email protected]


KÖZÉP-MAGYARORSZÁG, KELET TÖRZSSZÉK

ESEMÉNYNAPTÁR – 2009. április – októberTörzsszékünk egyik alapvetõ célkitûzése, hogy a Ren-

dünk értékrendjéhez közelálló rendezvényeken minél többrendtárs részvételével, egységesen, katonás külsõségekkeljelenjünk meg. A 2009. október 16-i gödöllõi állománygyû-lésen vetített képes törzskapitányi beszámolóval arról ad-hattunk számot, hogy az elmúlt év során 2008. november –2009. október – a legkülönfélébb rendezvényeken 73 alka-lommal képviseltük a Történelmi Vitézi Rendet! Ez év áp-rilisától a nyári idõszak ellenére is számos kötelezettsé-günknek tettünk eleget, sajnálatos módon hat alkalommalkellett rendtársainkat is utolsó útjukra kísérnünk. Alegysé-geink egyre gyakrabban, önállóan vesznek részt a területü-kön esedékes rendezvényeken, ezzel is a Történelmi VitéziRendre irányítva a figyelmet. Köszönet érte. Az esemény-naptárt a számos rendezvény miatt ez alkalommal is szintecsak felsorolásszerûen tudjuk közreadni.

2009. ápr. 19. A Gödöllõi Városi Könyvtárban bemu-tatkozott a Trianoni Kutatóintézet új folyóirata, a Triano-ni Szemle. Tényfeltáró, hiteles cikkeit ajánljuk mindenrendtársunk figyelmébe. A lapot Törzsszékünk anyagilagis támogatta, amiért tolmácsoljuk a szerkesztõbizottságköszönetnyilvánítását.

2009. ápr. 4. Jótékonysági est a Feszty Körkép meg-mentéséért a gödöllõi KDNP rendezésében. Törzsszé-künket képviselték VRNT rendtársaink: Boros Botond,Lovas Károly, Szekeres Sándor, Szilágyi Tibor nemzetesurak.

2009. ápr. 4. Dunaharaszti Alegységünk részvételemellett vetítették le Szigetcsépen Murányi László tanárúr (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) „Ilyen nagy do-log a szabadság?” címû 1956-os dokumentumfilmjét,melyet v. Rácz József Sándor nemzetes úr elõadása kö-vetett.

2009. ápr. 28. „EgyKor” címû magyar õstörténeti elõa-dássorozat elsõ elõadása, a Dunaharaszti Polgári Körszervezésében Dunaharaszti Alegységünk támogatásával.

2009. máj. 2. Csíkszereda – Millenniumi Templom.Dél-Erdélyi vitézavatás. Mindannyiunk számára emléke-zetes marad a hosszú utazás utáni kedves fogadtatás, aMadarasi Hargitára tett kirándulás, majd új erdélyi rend-társaink méltó hely-színen tartott fel-emelõ vitézavatása.Törzsszékünkbõldr. v. Bucsy László,Czapp Béla VRNT,továbbá Boros Bo-tond és Lovas Ká-roly feleségeikkelegyütt vettek részt.

2009. máj. 8. Sza-da, a MagyarokSzövetségének sike-res bemutatkozó la-kossági fóruma aszadai általános is-kola udvarán. Azesemény fõ szerve-zõje Czapp BélaVRNT úr. Köszö-

net Ágotai Ferenc VRNT iskola-igazgató úrnak a helyszín rendelke-zésre bocsátásáért.

2009. máj. 16. Nemzetes BárányIstván VRNT rendtársunk lovas ta-nyáján az idén is megrendezte az ál-tala alapított összetett ügyességi éstereplovas versenyt. A Szadai Sport-egyesület Czapp Béla VRNT elnök-sége alatt mûködõ lovas szakosztá-lya, valamint a törzsszékünk lovasai által alapított Tarso-lyos Lovasegylet is részt vett a versenyen.

2009. máj. 16. A Gödöllõi Magyar Õstörténeti KutatóKft. „Turán-estje” a Premontrei Szent Norbert Gimnázi-um aulájában. Társrendezõ a Történelmi Vitézi RendKÖMA Keleti Törzsszéke. Elõadók a Turán címû lapszerkesztõbizottsági tagjai, köztük az ez évben tiszteletbelivitézzé avatott Molnár V. József nemzetes úr.

2009. máj. 23. Puszták Népe Lovasviadal. Fõ szervezõjeCzapp Béla VRNT nemzetes úr. Egész napos lovas-ren-dezvény, hagyományos lovas ügyességi elemekkel, pl.rönkhúzás, törökfej-vágás, kopjadobás és koszorúszúráslóhátról. Kötelezõen hagyományos magyar, pl. csikós, be-tyár, õsmagyar, vagy huszár viseletben. Társrendezõ aTörténelmi Vitézi Rend lovasegysége és a Tarsolyos Lo-vasegylet.

2009. jún. 1. A Péceli Millenniumi HagyományõrzõAlapítvány trianoni megemlékezésén a zászlódíszt bizto-sítva rendi díszegységgel vettünk részt és koszorúztunk. ARendünkkel teljes szellemi azonosságot vállaló Alapít-vánnyal eddig is kíváló kapcsolatot tovább erõsíti, hogy azAlapítvány elnökasszonyát Bitterné Bankó ErzsébetVRNT úrhölgyet ez évben avattuk rendtársunkká a Nem-zetvédelmi Tagozatban.

2009. jún. 4. Több helyszínen is méltóképpen emlékez-tünk meg a trianoni rablóbéke évfordulójáról. A gödöllõivárosi rendezvényen törzsszékünk és a Koronaõrség idénis meghatározó szerepet vállalt, állománygyûlésnek ismegfelelõ létszámmal képviseltük a Történelmi VitéziRendet.


Sülysápon a helyi alegységünk nevében Vankó JózsefVRNT mb. v. alhadnagy és az azóta várományosként vi-tézzé avatott v. Balogh Levente koszorúzott.

A dunaharaszti alegység a Nyársapáti-Trianon Emlék-park avatásán és a dunaharaszti megemlékezésen is ko-szorúzott.

2009. jún. 6. A Kárpát-medencei „Szentlászló” nevû te-lepülések közös rendezvényén társrendezõként szerepelttörzsszékünk. Vácszentlászlón a helyi önkormányzat Tria-non emlékparkot avatott, mellette hatalmas, fából fara-gott Szent László szobrot állított. Ezt követõen a Polgár-mesteri Hivatal elõtt leplezték le a Szent László Hermabronz másolatát.


Az ünnepség azoknál az I. és II. világháborús emlékhe-lyeknél fejezõdött be, melyeket még az ún. rendszerváltáselõtt vitéz Tóth Imre nemzetes úr kezdeményezésére éstervei alapján hoztak létre Vácszentlászló központjában.

2009. jún. 7. A Dunaharaszti Polgári Kör és a Történel-mi Vitézi Rend helyi alegysége közösen tartott megemlé-kezést a Hõsök Napján. A Szent Imre Kápolnában v. Szi-lasi-Horváth Csaba székkapitány úr tartott megemlékezõ

beszédet, majd a templom kertjében megkoszorúzták amagyar hõsök emlékére állított keresztet.

2009. jún. 11. Megkezdõdött az az egyhetes lovas ha-gyományõrzõ tábor, melyet idén már másodszor szerve-zett meg Czapp Béla VRNT rendtársunk. A táborban el-

sõsorban a szadai térség fiatal lovasai és a nemzetes Szent-pétery István VRNT által vezetett szadai „Dobogó” ba-ranta csoport tagjai vettek részt. A lovagláson túl számosmás „magyaros” tevékenységre is lehetõség nyílt (pl. jurta-állítás, íjászat, nemezelés, táltosdobkészítés, ostorfonás,zászlóismeret, stb.). A résztvevõ gyerekekkel tisztítottukmeg és rendeztük a Rákos-patak szadai forrásainak kör-nyezetét is!

2009. jún. 13. Szadai Lovas Találkozó. Ezért a rendez-vényért is Bárány István VRNT nemzetes úrnak jár a kö-szönet. Az egész napos eseményt hagyományosan a lova-sok zászlós bevonulása nyitotta meg, majd lovas ügyességi,80-100 cm-es pályákon díjugrató, valamint kitartásos ma-gasugró versenyek következtek. A lovasszámok között ku-tyás bemutató is volt és felvonultattuk történelmi zászlóin-kat. Ezeken a versenyeken lovasaink mindig felmutatjákRendünk zászlaját is.

2009. jún. 14. Az Üllõn felállított Trianon Emlékke-reszt avatásán a nemzetes Bányai László VRNT nemzetes

úr vezette díszegységben monori alegységünk tagjai isképviselték törzsszékünket: Bányai László VRNT, BányaiÁkos, v. Czövek Erika, v. Szentjoby Szabó Andor, v. TóthKatalin mb. v. alhadnagy, és v. Zelei Ferenc.

2009. jún. 19. Zászlós díszegységgel vettünk részt és ko-szorúztunk a Rákosi érában lerombolt és az ez évben Gö-dön újjáépített Országzászló felavatásán. Az Országzászlónem kis nehézségbe ütközõ újjáépítésében – annyi más


korábbi nemzeti oldali rendezvényhez hasonlóan –v. Zahorán Sándor rendtársunknak volt döntõ szerepe.

2009. jún. 27.Lovasainkkal és a történelmi zászlósorral a Veresegy-

házi Katonai Hagyományõrzõ Egyesület II. Hagyomány-õrzõ Napján vettünk részt. A honfoglalás-kori bemutatókeretében az íjászok bemutatóján láthattuk v. Téglás Gá-bor nemzetes urat és Járomi Zsolt VRNT idén avatottrendtársunkat is.

2009. júl. 11. Budapest, Szabadság tér. Az Új MagyarGárda megalakulása. „Civilben” de zászlóinkkal vettünk

részt ezen a rendkívül fegyelmezett és rendezett, a júl. 4-iErzsébet téri rendõri brutalitás után végre rendõri beavat-kozástól mentes rendezvényen.

2009. júl. 11. A gödöllõi Szárítópusztán volt a MagyarokSzövetségének Pest megyei gyûlésére, a „Szala”-ra. Szelle-miségében, hangulatában és látogatottságában mintha a2008. évi Kurultáj ismétlõdött volna meg kicsiben. Lovasa-ink itt is megjelentek, de rendtársaink, valamint hozzánkközel álló barátaink valamint családtagjaik elsõsorban anélkülözhetetlen vendéglátásban és étkeztetésben vállaltakfontos szerepet.

2009. júl. 22. Az ÓmagyarKultúra Baráti Társaság a Du-na ünnepe rendezvény kereté-ben ez évben is a Vigadó rak-parton rendezte meg a nán-dorfehérvári diadal 553-ik év-fordulójára való megemléke-zést. A jelenlévõk, köztük ren-di díszegységünk és a MagyarTengerész Egyesület tagjai

Hunyadi és Kapisztrán zászlói alatt emlékeztek a „királyihajósnépre”, majd a déli harangszónál a Duna vizéreeresztett koszorúkkal rótták le kegyeletüket a Dunán el-esettekért, a hajósokért, a vizek munkásaiért és áldozatai-kért. A rendezvényt 12 ágyú díszlövése zárta. A történelmizászlók között tudomásunk szerint most voltak láthatóakelõször Kapisztrán Szent János általunk hitelesen elké-szíttetett Krisztus monogrammos zászlói.

2009. júl. 29.Az „Alapítvány a Moldvai Magyar Oktatásért” szerve-

zésében ez évben 24 csángó gyermek érkezett egy hétreGödöllõre. Anyaországi jutalomutazásukat részben a gö-

döllõi civilek támogatása tette lehetõvé. Törzsszékünk ba-latoni utazásukat támogatta, élményeiket kedves, búcsúzómûsorral köszönték meg.

2009. aug. 8. Nagy létszámú díszegységgel vettünkrészt a Palotai Turul Társaság által ez évben is megren-


dezett Történelmi Zászlók Találkozóján, Várpalotán.Törzsszékünk a színpadon mutatta be a történelmi zász-lósort és a bemutatóhoz kapcsolódó ismertetõ szövegetis rendelkezésre bocsátottuk. A városközpontban a Thú-ry vár körül lezajló impozáns felvonulás felemelõ él-ményt nyújtott mind a résztvevõknek, mind a város la-kosságának. Köszönöm, hogy rendtársaink és hozzátar-tozóik a nagy távolság ellenére részt vettek a rendezvé-nyen. Külön köszönet v. Szilasi-Horváth Csaba székkapi-tány úr szervezõ munkájáért.

2009. aug. 20. Szent Jobb Körmenet, Budapest, SzentIstván Bazilika. A számunkra kiemelkedõen fontos ese-ményen ez évben is több, mint 50 törzsszékünk-beli rend-

társunk vett részt, a Történelmi Vitézi Rendet összességé-ben mintegy 140 fõ képviselte, „…de a rendezõk kordon-nal akadályozták meg a hívek egy részének csatlakozását aSzent Jobb körmenethez. Kiemeljük, hogy Rendünk és aHorthy Miklós Társaság képviselõinek csatlakozása elõtttörtént meg a hívõk kizárása… A Történelmi VitéziRendnek a körmenetet követõ rendezett és látványos el-vonulása nem jelenti azt, hogy pont került az ügy végére.Rendünk vezetése a bocsánatkérésre igényt tartva a meg-felelõ helyen és a megfelelõ diplomáciával megteszi a kör-menettel kapcsolatos észrevételeit.” idézzük dr. v. BucsyLászló tkp. úr cikkét, mely a Honlevél V. évf. 9, szeptem-beri számában jelent meg. (Válasz: 33. old. szerk.)

2009. aug. 21–23. Magyarok Országos Gyûlése, Kun-szentmiklós, Bösztörpuszta.

A tavalyi Kurultájhoz hasonló, de annál sokkal látoga-tottabb, mind hangulata, mind értékrendje miatt felemelõmagyar óriásrendezvény volt. (Személyes véleményemszerint legkevesebb 200.000 látogatóval.) A remek törté-nelmi élõképekben becsülettel részt vettek lovas és gyalo-gos rendtársaink, barátaink. A három napos rendezvé-nyen való részvétel az elõkészületekkel együtt legalábbegyhetes elfoglaltságot jelentett számunkra (utazás, jur-

ta-építés, lovak utaztatása, „hadtáp” stb.). Köszönet azebben részt vevõk áldozatos helytállásáért.

2009. aug. 22. Új Magyar Gárda-avatás, Szentendre. Azelképesztõ és érthetetlen rendõri készültség mellet, ma-gánterületen lezajló, rendõri atrocitásoktól sem menteseseményen néhányan a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat felké-résére a Szolgálat jogászaival kapcsolatot tartva, megfi-gyelõként vettünk részt.

2009. aug. 29. A Gödöllõi Királyi Kastély parkjában ál-ló – az országban egyedüli – vitéz Horthy István szobor át-helyezésével kapcsolatos megbeszélésen vettünk részt. AKastélypark felújítása és átrendezése miatt a szobor nemmaradhat jelenlegi helyén. Jelzésértékûnek tartjuk, hogyaz új és méltó helyet illetõen a Történelmi Vitézi Rend vé-leményét is kikérték. Gödöllõn köztudott, hogy „…a Tör-ténelmi Vitézi Rend vezetésével a »Kiskormányzó« halá-lának évfordulóján évente megemlékezést tartanak a civilszervezetek”. (idézet a Gödöllõi Szolgálat címû újságból)

2009. szept. 1. Ágotai Ferenc VRNT iskolaigazgatónemzetes úr felkérésére ez évben is rendi díszben, törzs-széki zászlóval vettünk részt a Szadai Általános Iskola év-nyitóján. A megnyitóbeszédek egyikét v. Sipos Bulcsú Ka-dosa református esperes tartotta. További résztvevõk dr.v. Bucsy László, Czapp Béla VRNT, Galambos TiborVRNT, a pedagógus testületet is képviselve Járomi ZsoltVRNT és v. Téglás Gábor nemzetes urak.

2009. szept. 12. A sülysápi Szent István Plébániatemp-lom alapításának 250. évfordulóján a nagyközség fõutcá-ján díszmenetben vitték végig a Szent Korona és a Koro-názási Jelvények másolatait. A díszmenetben és az azt kö-vetõ Szent Korona elõtti hódolaton vitézi zászlónk alattvettek részt Vankó József mb. v. alhadnagy, v. Balogh Le-vente és Szabó György VRNT nemzetes urak. Vankónemzetes úr megbízása után a sülysápi alegységben örven-detes módon megpezsdült a rendi élet. Kezdik kiépíteni a


településen belüli kapcsolataikat (polgármester, mûvelõ-dési ház), kezdeményezéseikhez a szolgálati utat betartvakérnek rendi hozzájárulást, az eredményekrõl pedig di-cséretes módon adnak jelentést.

2009. szept. 26. A Gödöllõi Királyi Kastélyban egésznapos esemény keretében nagy sikerrel és rendkívül szélesprogramajánlattal zajlott le a Gödöllõi Vadásznap, mely-nek rendezõje és fõvédnöke v. Ambrózy Árpád rendtár-sunk, a Magyar Vadászíjász Társaság elnöke. A nemzetesúr „Nimród csillaga alatt. A vadászíjászat ösvényén.” címûérdekfeszítõ könyve a közelmúltban jelent meg.

2009. szept. 29. APákozdi Csata évfordu-lóján adták át IvánkaImre 1848-as honvéd-ezredes családjánakfelújított sírboltját amáriabesnyõi temetõ-ben. Az omladozó sír-bolt felújítása szép pél-dája az összefogásnak,melyben Gödöllõ váro-sa, valamint magánsze-mélyek és civil szerve-zetek mellett törzsszé-künk is kivette a részét.Az átadáson 48-as zász-lóinkkal felálló díszegy-séggel voltunk jelen. ATörténelmi Vitézi Rend nevében hagyományõrzõ huszárrendtársaink koszorúztak.

2009. okt. 3.Vitézavatás – Budapest, Belvárosi Templom. Törzsszé-

künk ez évben 17 fõt terjesztett fel felvételre, valamennyi-

en megfeleltek a felvételi követelményeknek. Így Fõkapi-tány úr 8 fõt várományosi jogon, 2 fõt saját jogon, 7 fõt pe-dig a Nemzetvédelmi Tagozatba való felvétel alapján ava-tott, illetve fogadott a Történelmi Vitézi Rend tagjai közé.

A felvétel elõtti személyes kapcso-latkiépítés, valamint a hadtörténetikutatómunka is bizonyossá teszi szá-munkra, hogy törzsszékünk ismét ki-váló magyarokkal, Rendünkhöz hûés aktív rendtársakkal gazdagodott.

Külön öröm, hogy a Vitézi Szék atörzsszékünk útján felterjesztett 6személy számára egyhangúan meg-szavazta a tiszteletbeli vitézi cím


adományozását. Rendi kódexünk ugyanis lehetõvé teszi,hogy a Vitézi Szék kivételes esetekben a Rend tiszteletbelitagjaivá választhat olyan személyeket, akik a magyar nem-zet, vagy a Történelmi Vitézi Rend érdekében kimagaslóérdemeket szereztek. Ez évi jelöltjeink ezt az élet legkü-lönbözõbb területein tették: a Történelmi Vitézi Rend ésnemzeti jelképeink védelmében, rendi diplomáciánknakmegfelelõ szinten és módon, hazai és nemzetközi viszony-

latban egyaránt; egyházi személy-ként a keresztény/keresztyén ér-tékrend és hiteles magyar történe-lem melletti egyenes, szókimondó,gerinces papi szolgálattal; a ma-gyar õstörténet és néplélek kutatá-sával; õsi kincsünk, a székely-ma-gyar rovásírás kutatásával, átmen-tésével és népszerûsítésével, akárpedig csodálatos hon(visszafogla-láskori régészeti leleteink napjaink

hagyományõrzõ viseletein való új életrekeltésével.A tiszteletbeli vitézavatás során ez évben is olyan kiváló

magyarok részesültek a megtiszteltetésben, akik Rendünkértékrendjével megegyezõ életvitelükkel, a magyarságértkifejtett több évtizedes önzetlen munkájukkal és a nemzetmellett elkötelezett kiállásukkal érdemelték ki az elisme-rést. Örömmel és tisztelettel üdvözöljük Rendünk sorai-ban az isaszegi Szent István Plébánia plébánosát, vitézDálnoki Kenyeres Erzsébet (1. fotó), gróf nagykárolyi Ká-rolyi Lászlóné nemzetes úrhölgyet, gróf nagykárolyi Ká-rolyi László (2. fotó)nemzetes urat, vitéz Molnár V. József(3. fotó) magyarság- és néplélek kutató nemzetes urat, vi-téz Fiedrich Klára (4. fotó) nemzetes úrhölgyet, vitéz Sza-kács Gábor (5. fotó) nemzetes urat, a magyar írástörténetjeles kutatóit, vitéz Gulyka József (6. fotó) kerületi espe-res, címzetes prépost nemzetes urat, és vitéz Nyers Csaba(7. fotó) nemzetes urat, a nemzeti tábor által jól ismert ha-gyományõrzõ ötvösmûvészt.

Köszönöm a nemzetes hölgyek és urak aktív rendi mun-káját és helytállását, különösen azokban a súlyos helyze-tekben, amikor a Hadak Útjára tért rendtársainktól kel-lett méltó módon búcsút vennünk.

Fotók: Koczkás Erzsébet, Lethenyei István, Tóth Péter

dr. v. Bucsy László törzskapitány,KÖMA Keleti Törzsszék

A Szent Jobb körmenet sérelmeirõl:Az augusztus 20-i Szent Jobb körmenettel kapcsolatos

észrevételeket vitéz Turba László, Pest TSZK törzskapitá-nya a rendezõkkel levélben tudatta, melyre az alábbi levélérkezett:


Dicsõség a legyõzötteknek!– Gloria Victis!

„A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hí-vek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, ami-ért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol – mégközvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” – Albert Camus

Egy generációt roppantott meg a szovjet horda és ma-gyar csatlósaik. Hol vannak az elmenekült magyar fiatalokszázezrei?! Hol vannak ezek utódai?! – Milyen szellemierõ dolgozhatna Magyarországon, ha… és ez a folyamatma sem szakadt meg...

Akikre büszkék vagyunk!1 9 5 6 – A R C K É P C S A R N O K

Tüzér hadapródok részvétele, vagy érintettsége az1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharcban.

„Egykoron fiatalok voltunk, telve energiával, tett-vággyal, és szeretett hazánk védelmére készültünk. Vá-lasztott pályánkat élethivatásnak tekintettük, de a körül-mények megváltoztatták eredeti szándékunkat, sajnos azerõsebb hangja közbeszólt. Bajtársaink szétszóródtak anagyvilágban, s ki itthon, ki külföldön, de becsülettelhelytállt. A bajtársiasság és az összetartozás – közös emlé-keinken alapulva – ma is élõ motívum számunkra.

A múltunkat nem feledjük, nem szégyelljük, büszkékvagyunk rá! Sajnos gyorsan fogyatkozunk…”

v. Mordényi Endre ny. szds.

Vitéz Gérecz Attila nyá. századosDunakeszi 1929 – 1956.

1944-ben felvételt nyer a nagyváradi hadapródiskolá-ba. Õsszel bevonul, de hazai kiképzése már Németor-szágban folytatódik, amerikai hadifogságba kerül, ahon-nan 1945. év végén szabadul. Végzi civil tanulmányait, skiváló képességei alapján már 1949-ben a magyar öttusaválogatott tagja. Kitûnõen lovagol és pisztolylövészetbenmaga mögé utasítja a késõbbi olimpiai és világbajnokun-kat, Benedek Gábort. Sportpályafutását hirtelen törtederékba az 1949-ben történõ letartóztatása, mivel bekap-csolódott a szervezõdõ nemzeti ellenállásba. Csoportjátösszeesküvés és hazaárulás vádjával több hadapródtársá-val együtt letartóztatják, hadbíróság elé állítják. Négyenhalálos ítéletet kapnak, akikbõl három fõt fölakasz-tottak. Attila jogerõsen 15 évet kapott. A váci börtönbekerül, ahonnan 1954. július hó 18-án a nagy árvizes Du-nát átúszva megszökik, s szüleinek otthonába visszatér.3 nap múlva árulás következében ismét elfogják, vissza-

kerül börtönébe, e tettéért további 3 év szigorított bör-tönbüntetést kap. A börtönben tehetségével, életerõsmagatartásával kivívja a még sokkal korosabb cellatársa-inak elismerését. Nekikezd a versírásnak és mûfordítás-nak, számtalan csodálatos vers és egyéb írása marad fennés kerül kiadásra, megõrizvén azokat az utókor számára.Minden mûve a börtönben készült. 1956. október hó31-én kiszabadul a gyûjtõfogházból, s azonnal felveszi akapcsolatot az Írószövetséggel, kiáltványokat fogalmaz,újságszerkesztést kezdeményez. A rádió nov. 2-án tesziközzé kiáltványát.

1956. november hó 4-e tragikus hajnalán felveszi a kap-csolatot a már harcban álló szabadságharcosokkal, s aNemzeti Színház körüli harcokban vesz részt. Társaivalelõbb a Szabad Nép Székházban, majd a Corvin áruházbansáncolja el magát, és harcolnak napokon keresztül. Attila 2orosz tankot tesz harcképtelenné, az egyik T-34-est szemé-lyes megközelítéssel robbantja fel. November hó 7-én a Rá-kóczi út egyik bérházának 2. emeletén volt, amikor közvet-len tartózkodási helye tüzérségi találatot kapott. Ezt mégépen megússza, s áthelyezte tüzelõállását a Dohány utcabiztonságosabb helyére, mivel oda nem merészkedtek be aharckocsik, csak az utca végérõl tartották tûz alatt a környé-ket. Aznap délután ismét változtatni kellett tüzelõállásán, segy rövid csendet kihasználva igyekezett átfutni az utca túl-oldalára. Ekkor érte a HALÁLOS LÖVÉS, egy harckocsilövegtornyából leadott rövid géppuskasorozat. Ez a Klau-zál tér 7. sz. ház elõtt történt, ahol ideiglenesen eltemették,s itt áll most is örök mementóként emlékmûve.

Páratlanul dicsõséges tetteit igazolja: Saját halottjánaktekinti a Nagyváradi M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzér-ségi Hadapródiskola Bajtársi Köre, a Magyar Írószövet-ség, a Magyar Öttusa Szövetség, továbbá számos kötetbenversei és mûfordításai.

Elismertsége-kitüntetései: Századosi rendfokozat1994. A Magyar Írószövetség felvette tagjai sorába; 1995.Posztumusz a Vitézi Rend tagja; 1997. ’Balassa kard’ ki-tüntetettje. 2000. A Magyar Öttusa Szövetség vándordíjatalapított tiszteletére. 2002. Az 1956-os felkelõk rabparla-mentje „Forradalom Hõse” c. kitüntetés. 2004. Dunakesziváros „díszpolgára”. 1991, 2006. Dombor emlékmû létesí-tése. 2009. szeptember: MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ.

Élt 27 évet.Sírhelye: Budapest. Újköztemetõ 22 parcella.

1949

Fotó

:v.T

.E.


Vitéz Sulyánszky Jenõ nyá. alezredesBudapest 1929.

1939-ben 10éves korában: kõ-szegi katonai isko-la, 1943-ban nagy-váradi hadapród-iskola. 1944 de-cemberében a kö-rülzárt Budapest-rõl már nem jutvissza alakulatá-hoz. Jelentkezik abpesti légvédelmitüzércsoport üte-génél, majd gyalo-gosan harcol to-vább az ostrom so-

rán. 1945. február hó 11-én Budán orosz fogságba esik,ahonnan február hó 25-én sikerül megszöknie. Végzi ta-nulmányait, majd bekapcsolódik az akkor már szervezõ-dõ titkos nemzeti ellenállásba, mely „Mezantin” fedõ-néven mûködik. Fõ céljuk az volt, hogy megfelelõ pilla-natban a rádió megtámadásával általános felkelést rob-bantsanak ki, melyhez több szakosított részlegüknekmár minden technikai felszerelésük és fegyverük meg-volt. Több nagyváradi hadapródtársa is volt a szervezet-ben. Sajnos az ÁVH ügynökének sikerült beépülnie, és1956 elsõ felében felgöngyölítették szervezetük na-gyobb részét. Elsõként 17 tagot állítottak bíróság elé, deaz akkor már érezhetõ „enyhülés” miatt elsõ fokon nemítéltek halálra senkit, õ megúszta 15 év kiszabásával.1956 október hó 30-án kiszabadul börtönébõl, azonnalbeáll a Corvin közi egységbe, s nov. 9-ig vesz részt a har-cokban. Pár hetes bujkálást követõen nov. hó végénNyugatra menekül, s megkezdi évtizedes emigrációját.1957-ben kezdi a Magyar Szabadságharcos Szövetségmegalapítását, melynek elsõ fõtitkára, majd elnöke.Négy évtizeden keresztül e szervezet keretén belül fejtiki 56-os szellemû hazafias aktivitását.

Foglalkozása vegyész, francia felesége mindvégig tá-mogatta (és támogatja) a magyarság érdekében kifejtettáldozatvállaló tevékenységét, melyet a francia hatóságokis elismertek és segítettek.

2005-ben megalakult Franciaországban az „1956-os Ma-gyar Forradalom Francia–Magyar Emlékbizottsága”,melynek elnöki tisztségét tölti be jelenleg is, számos másszervezetbeli vezetõ szerepe mellett. Munkásságáról többszáz, francia nyelven megjelenõ írást adtak ki, valamint elõ-adásokat-filmvetítéseket szerveztek. Még az évben meg-kapták a Párizsi Diadalívnél minden év október hó 23-ánrendezendõ Magyar Emlékünnepségek tartásának jogát,az esetenkénti örökláng gyújtásával. Rádió- és TV-interjúkmegjelenítésével az 56-os szellemiséget, a magyar ügyetmindvégig életben tartotta és ápolta. Elõször 1990-ben, arendszerváltozást követõen látogatott haza!

Elismertsége-kitüntetései: Tûzkereszt I. oszt. 1945.február; Vitézi Rend tagja 1975. München; La Croix DuCombattan Del Europe 1981. Párizs; elõléptetés alezre-dessé 1990; Szabadságharcos érdemérem 1991. London.-1956-os Emlékérem. 1991. Köztársasági Elnök, MagyarKöztársasági Érdemkereszt Kiskeresztje. 1992. Köztársa-sági Elnök Hazáért Érdemkereszt. 1994. Hûség A Hazá-

hoz Érdemkereszt. 1996. Szabad Magyarországért Ér-demkereszt. 1997. 1956-os Hõs kitüntetés. 1997. Magyar-ország Felemelkedéséért. 1998. Hõsök Nagyjelvénye.1999. Corvin-közi Hõsök Érdemkeresztje. 2002. Honvéd-elemért I. oszt. 2002. Forradalom Hõse c. kitüntetés. 2004.1956-os Magyar Szabadságkereszt. 2006. Nagy Imre Ér-demrend. 2006. Köztársasági Elnök. Magyar KöztársaságiÉrdemkereszt Középkeresztje 2006. Köztársasági Elnök.-Magyar Szabadságért ’56 Siófok. 2006. Továbbá számosoklevél, elismerés.

Lakóhelye: Maison Alfort. Franciaország.

Vitéz Mordényi Endre nyá. századosGödöllõ 1930.

1944 õszénnyer felvételtNagyváradra, deaz év õszén márSümegre vonulbe, ahonnan ha-marosan az isko-lát elõször Len-gyelországba,majd Németor-szágra irányítják.Útközben egysze-mélyes felderítõfeladatot kap, éshajt végre az elõ-retörõ, már közel-ben levõ orosz

elõõrs irányába. Folyik a kiképzés, s április hó 22-én ame-rikai hadifogságba kerül, majd átadják a franciáknak,Normandiába kerül, és 1945 év végén jut haza. Az iskolá-ban és a fogságban 10 hónapot tölt együtt Gérecz Attilá-val. Végzi iskoláit, 1950-ben bevonul katonának, 1953-bantisztté avatják.1956-ban szülõhelyén jelentkezik a Nem-zetõrségbe, s a Gödöllõi Járási Nemzetõrség helyettes pa-rancsnoka lesz. Fõ tevékenysége a közbiztonsági feladato-kon túl a helyi és a járási csoportok, valamint az EgyetemiNemzetõr zászlóalj szervezése és fegyverrel való ellátása.November hó 4-én hajnalban, az orosz támadás hírére, azaszódi laktanyából 300 géppisztolyt hoz az EgyetemiNemzetõr zászlóalj részére, akik a közelgõ orosz csapatokfogadására harcálláspontot vesznek fel a község határá-ban. A harci szellem rendkívüli volt a fiatalok körében! 20óra körül arról értesülnek, hogy nem gépkocsis harcoló tá-madó egység, hanem 35 harckocsi közeledik. Mivel aNemzetõrök csupán gyalogsági fegyverrel voltak ellátva, sa nyílt terep is teljesen alkalmatlan volt a védekezésre,ezért Hantos József tart. õrnaggyal, a parancsnokávalegyütt kiadták a „tüzelni tilos – elvonulni” parancsot, s éj-jel 02 h-kor a 35 harckocsi bevonult Gödöllõre. Ez a pa-rancskiadás eredményezte, hogy a község sértetlen ma-radt, s a Nemzetõrség befejezte 12 napos tevékenységét.Ezt követõen számos megtorlásban részesül, tiszti rendfo-kozatától megfosztják. A gödöllõi eseményekrõl „Gödöl-lõ 56” c. könyv készült 1999-ben, továbbá 2008-ban ké-szült, és került bemutatásra a „Gödöllõ 56” c. 89 percesdokumentum filmfeldolgozás (dvd), mely valósághûen ér-zékelteti az október 20–november 5. közötti eseményeket.Bár szakképzettsége gépésztechnikus, évekig segédmun-kás, majd amikor körülményei oldódni kezdenek, mûve-zetõ, üzemvezetõ lesz, 1982-ben vállalkozást, 1990-ben sa-

1939. 2006.

1953 2009


ját céget alapít, 2000-ben megy nyugdíjba. Fõ területe afémipari innováció, 3 szabadalma és 6 innovációs díja van.1991-94-ben rehabilitálják.

Elismertsége-kitüntetései: elõléptetés: hadnagyi 1993,fõhadnagyi 1998, századosi 2001. Gödöllõi lakosok háláselismerõ emléklapja. 1991. Europa-Medaille /Rajna-Pfal-zi Tartomány/ 1995. II. világháborús emlékérem 1998.Tûzkereszt II. oszt. 1998. Hadifogoly emlékérem. 1999.Tartalékos Katonák ezüst érdemkereszt 2000. Köztársa-sági Elnök „Nemzeti Helytállásért” emléklap. 2000. VitéziRend ezüst érdemkereszt. 2003. Honvédelemért II. oszt.kitüntetés 2005. Vitézi Rend. „1956-os Vitézi JubileumiKereszt. 2006. „1956-os Nemzetõr jelvény” 2007. „Arany-koszorús véradó kitüntetés. (117 alkalom) Utolsó véradás2005-ben!

Vitézi címét várományosként kapta 1996-ban. Számostársadalmi szervezetben tevékenykedik és vezetõségi tagjelenleg is. Lakóhelye: Székesfehérvár.

Laczkovics Dezsõ nyá. zászlósRépceszemere 1924.

1941-ben nyer felvételtNagyváradra. Harmadéves-ként 1944 õszén már Csab-rendekre vonul be, ahon-nan a 4. szerelvénnyelAusztriába helyezik át üte-gét. Amerikai fogságbaesik, ahonnan az év végénkerül haza. Civil foglalko-zása, életútja jelenleg mégnem ismert számunkra,

1956. október hó 26-án tüntetõként vesz részt Mosonma-gyaróváron a felvonuláson, és a

SORTÛZBEN HALÁLOS LÖVÉS ÉRI! (+32)

Dlabács Gyula nyá. alezredesMarkaz 1928.

1943-ban nyer felvételtNagyváradra. 1944. karácso-nyakor Budapesten reked,mert a város bezárul. Az ost-romot ott éli át, a fogságotmegússza. Végzi iskoláit.Összeesküvés és fegyverrejte-getés gyanúja miatt a követke-zõ években ötször tartóztatjale az ÁVH, majd 6 évre ítéli abíróság, melyet Vácon tölt le.A forradalom napjaiban sza-badul, azonnal elhagyja az or-szágot, Ausztriába, Francia-országba, végül Kanadába ke-rül, ahol építési vállalkozástalapít.

Elismertsége-kitüntetései:1956-os emlékérem. 1991. Szabad Magyarországért Ér-

demkereszt. 1996. Elõléptetés századossá. 1998. Tûzke-reszt I. oszt. 1998. Elõléptetés alezredessé. 2000. Honvéd-elemért Kitüntetõ cím. II. oszt. 2001. Politikai elitéltek Ju-bileumi Emlékérem. 2001.

Fentieken kívül sok elismerõ oklevél.Lakóhelye: Edmonton, Kanada.

nemes Rédey Tamás nyá. törzszászlósSzékesfehérvár 1928.

1943-ban nyer felvételtNagyváradra. 1944. karácso-nyakor Budapesten reked, mi-vel a város bezárul. Beáll a„Morlin” csoportba, és a vár-beli védelmi harcokban veszrészt. Február hó 12-én fogság-ba esik, ahonnan március vé-gén szabadul. Végzi iskoláit.1946-ban izgatás vádjával letar-tóztatják, de eljárás nélkül ki-szabadul. 1956 augusztusábana Sujánszky-féle hadapród

szervezkedésben való részvételének vádjával letartóztat-ják. Nov. hó 2-án a forradalmárok kiszabadítják. 2 hetesbujkálást követõen Nyugatra menekül. A USA-ban telep-szik le, 1962-ben gépészmérnöki diplomát szerez, s nyug-díjazásáig a Boeing Co. mérnökeként az interkontinentá-lis rakétarészlegnél dolgozik.

Elismertsége-kitüntetései:„Honvédelemért” I. oszt. kitüntetés. 1996. II. világhá-

borús emlékérem 1998. Tûzkereszt I. oszt. 1998. elõlépte-tés törzszászlóssá. 2000.

Lakóhelye: Bellevue/WA/ USA.

Hiripi Lajos nyá. zászlósÓcsa 1929.

1944-ben nyer felvételtNagyváradra, de márCsabrendekre vonul be. 1945január elsõ napjaiban az isko-lát az észak-lengyelországiGross-Bornba irányítják, amitaz elõretörõ orosz csapatokmiatt azonnal el kell hagyniok,s rettenetes téli viszonyok kö-zepette menetelnek napokig.Tizedmagával megszöknek,kalandosan hazatérnek azország védelmének szándékával, de a magyar táboricsendõrök elfogják a szökevényeket, s visszairányítjákõket Csabrendekre, az iskola még kiutazásra váró részle-géhez. Március hó 31-én az utolsó szerelvénnyel indul-nak Ausztriába, állandó légitámadások és partizánve-szély közepette. Május hó elsõ napjaiban angol fogságbaesik, mezõgazdasági munkára kötelezik, 1946 januárjá-ban megszökik és hazatér. Végzi iskoláit és elektromér-nöki diplomát szerez. 1956-ban a forradalom elsõ napjai-ban a BHG-gyárban, ahol mérnökként dolgozott, meg-bízzák a fegyveres gyárõrség megszervezésével. E tevé-kenységéért elbocsátották, internálták Kistarcsára, laká-sát elkobozták, majd rendõri felügyelet alá helyezték. So-káig kazánfûtõként dolgozott, majd egy névtelenül be-adott szakmai pályázatot megnyerve, ismét képességei-nek megfelelõ fejlesztõ mérnökként dolgozott, sok évenát külföldi kiküldetéssel, az 1990-es nyugdíjazásáig.

Elismertsége-kitüntetései:Elõléptetés zászlóssá. „Haza védelméért” arany foko-

zat. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztje. 1956-osEmlékérem. Lakóhelye: Budapest.


Lovag Ybl Miklós hadapródBudapest 1927.

Katonai tanulmányait 1938-ban a kõszegi katonai alreálbankezdi, majd 1942-ben átkerül anagyváradi hadapródiskolába.1944. nyarán éleslövészeti gya-korlaton voltak kihelyezve Petõ-házára, ahol 6 amerikai, és 1 an-gol repülõgépet lõttek le, e harcitettnek lövegkezelõként volt ré-szese, ezért több bajtársávalegyütt I. oszt. tûzkeresztet kapottelismerésül. 1944 októberébenKõszegre, majd Sümegre helye-zik, ütegét 1945 januárjában kitelepítik Németországba,ahol folyik a kiképzés. A háború végén francia megszállásalá kerülnek, de a fogolytábort elkerülik. 1945. novembe-rében kerül haza Budapestre. A Mûegyetemre nem veszikfel, a Közgazdasági Egyetem 2. évfolyamáról kidobják, de1956-ban a Mûegyetemen folytathatja tanulmányait, köz-ben építõipari vállalatnál dolgozik. A forradalom kitöré-sekor beáll a II. ker-i Nemzetõrségbe, ahol járõrözési fel-adatot kap, eközben egy nemzetközi segélyszervezettelkapcsolatot létesítenek barátaival, akikkel egy szállít-mányt szerveznek vér- és eü.-felszerelés behozataláraBécsbõl, budapesti kórházaknak. A november 4-i esemé-nyek hatására már nem térnek vissza, s a késõbb kiutazófeleségével 1957 januárjában Californiába érkeznek.1961-ben a Los Angeles-i Dél-californiai egyetemen vé-gez, mint építész. Az ottani magyar diákság összefogásá-ban aktív szerepet vállal, megszervezik a Magyar Egyete-mista Szövetséget, és nagy propaganda-hadjáratot indítot-tak az 1956-os forradalomról az USA-ban.

15 évet tölt Los Angelesben, 1971-ben kerül át Honolu-luba egy nagy építész-tervezõ vállalat vezetõ posztjára.1976-ban saját tervezõ irodát alapít japán–amerikai kolle-gájával. Munkájuk sokrétû, állami, városi- és magánléte-sítmények, amiért számos elismerést kapnak. Második fe-lesége magyar származású amerikai, gyermekei Honolu-luban születtek.

Katonai rehabilitációját nem kérte!Lakóhelye: Oahu szigeten levõ Honolulu, Hawai, USA.

Dr. Csicsery Zsigmond hadapródBudapest 1929.

1943 nyarán nyer felvételt anagyváradi hadapródiskolába.A II-ik évfolyamra már Sümeg-re vonul be, ahonnan 45. január3-án az elsõ szerelvénnyel utazika lengyelországi Gross-Bornba,ahonnan nehéz körülményekközött távozniuk kellett. A ki-képzés Égerben folytatódik, sáprilis hó végén amerikai fog-ságba esik. Október végén juthaza és folytatja tanulmányait.1951-ben a Mûegyetem ve-gyészmérnöki karán diplomá-

zik. 1952-ben munkaszolgálatra kényszerül, mint „osztály-idegen”, majd 1953 májusában izgatás vádjával letartóztat-ják, s börtönébõl 1 év múlva szabadul. A forradalom kitöré-sekor Nyugatra távozik, s hamarosan az USA-ba érkezik.Kutatóintézetekben, laboratóriumokban dolgozik, 1961-

ben doktorál, mint szerves vegyész. Fõ szakmai területe akatalizátor-folyamatok kutatása. 1962-1986-ig a Chevronolajvállalat kutatójában dolgozik, s a California CatalysisSociely-nek elnöke és igazgatója lett. 1986-ban ment nyug-díjba, saját szakmai tanácsadó vállalkozást indított, melytöbb földrészen dolgozott. Több, mint 50 cikke jelent megszaklapokban és 20 szabadalma van. 2001. december hó1-jén a Magyar Tudományos Akadémia a Köztestület tag-jává választotta. 23 országban tartott elõadást és tanítotttöbb egyetemen. Egy munkája elnyerte az Egyesült Nemze-tek „Centre of Excellence” díját.

Katonai rehabilitációját nem kérte!Lakóhelye: Lafayette, California, USA.

Papp László hadapródDebrecen 1929.

1943 nyarán nyer felvételt Nagyváradra, II. évfolyamramár 44 õszén Csabrendekre vonul be, ahonnan az iskolá-val Németországba kerül. Itt folytatódik a kiképzés. Ápri-lis hóban hadifogságba kerül, betegsége miatt már 1946februárjában hazatér. Folytatja tanulmányait, felveszik aMûegyetem építészkarára, majd utolsó félévében politikaiokból kifolyólag eltávolítják. 1955-ben kap engedélyt a be-fejezésre. A forradalom kitörésekor munkahelyén a Mun-kástanács elnökévé választották, s az utolsó napokbanközvetlenül részt vesz a budapesti harcokban is. A forra-dalom leverését követõen Nyugatra távozik, végül azUSA-ba jut el. Önálló tervezõirodát nyit, s mellette aNew-York-i Építész Szövetség igazgatója és számos mástestület vezetõségi tagjaként is tevékenykedett.

Nyugdíjasként elvállalta Stamfort (Connecticut) városfejlesztésének irányítását. Lakóhelyén jelenleg is a városiönkormányzat egyik vezetõje.

Katonai rehabilitációját nem kérte!Lakóhelye: New Canaan, USA.

Dr. Széll Kálmán ny. á. századosHerény 1926.

1941-ben nyer felvételtNagyváradra, 1944 nyaránmég oda vonul be, ahonnanosztályát az ’Árpád-vonal’ épí-téséhez irányítják, majd Kõ-szegre. 1944 karácsonyakorBudapesten az ostromgyûrûbezárul, s alakulatához márnem tud visszatérni. Beáll a„Morlin” csoportba, részt vesza harcokban, de végül a körül-zárt városból visszajut alaku-latához Csabrendekre. 1945. március végén lóháton, löve-gekkel vonulnak ki Ausztriába, harcba nem kerülnek, sáprilis végén angol hadifogságba esik. Hazatérése után el-végzi az orvosi egyetemet, közben a Néphadseregben isszolgál alhadnagyi rendfokozattal. A forradalom kitörése-kor a szombathelyi kórház Forradalmi Bizottságánakvezetõségi tagja lett, ezért rangjától megfosztják, továbbászámos hátrányt szenved. 1992-es nyugdíjazásáig a szom-bathelyi Markusowszky kórházban dolgozik, mint osztály-vezetõ fõorvos. Szakmai területe: sebész, aneszteziológus,traumatológus. Hazai és külföldi elõadásainak száma: 403.

Elismertsége-kitüntetései:Elõléptetés fõhadnaggyá 1993; századossá 1998.; Birto-

kosa az „Emeritus Professzor” címnek. Szombathely „Vá-ros Díszpolgára” cím 2008. Lakóhelye: Szombathely.


Magoss János hadapródBudapest 1929.

1939-ben, 10 éves korában, Kõszegen kezdi meg katonaitanulmányait, 1943-ban a nagyváradi hadapródiskolábanyer felvételt. A háború végén civil gimnáziumban érettsé-gizik, egyetemre politikai okból kifolyólag nem veszik fel,mûszerész szakmában dolgozik. Ellenállási szervezkedés-ben vesz részt, egy alcsoport irányítója. A csoport lebukik,börtönbe kerül, s 1956 májusában a bíróság 12 évre ítéli. Afelkelõk szabadítják ki, s azonnal beáll a Széna téri felkelõcsoportba. A forradalom leverését követõen Nyugatra me-nekül, s az 1980-as években autóbalesetben hal meg Né-metországban. Katonai rehabilitációját nem kérte!

Fister Károly hadapródBudapest 1929.

1939-ben 10 éves korában Kõszeg, katonaiskola, majd 4év elvégzése után 1943-ban nyer felvételt Nagyváradra.1944-45-ben a körülzárt Budapesten önként vesz részt egymagyar tüzér ütegnél a katlancsatában. A hadifogságot el-kerüli, majd folytatja civil tanulmányait. Bekapcsolódik aszervezõdõ ellenállásba és csak közvetlenül a forradalomkitörése elõtt bukik le, így már nem kerül a bíróság elé. Aforradalmárok kiszabadítják, részt vesz a forradalmi ese-ményekben Budapesten, majd a forradalom leverését kö-vetõen Nyugatra menekül.

USA-ban lakott, és vegyészként dolgozott. 2007-benhunyt el. Katonai rehabilitációját nem kérte!

Gyepes Dezsõ ny.á. hadnagyÉrsekvadkert 1928.

1942-ben nyer felvételt Nagy-váradra, elkezdi tanulmányait.1944 õszén már Csabrendekre vo-nul be, karácsonykor Budapestrõla körülzárás utolsó pillanatábanmég kijut, s visszatér alakulatá-hoz. 1945 januárjában nagy ne-hézségek közepette utaznak

Ausztriába, április hó végén esik angol hadifogságba. Me-zõgazdasági munkára helyezik, 1946-ban térhet haza.Végzi tanulmányait, építész-technikusi képesítést szerez.1956-ban egy budapesti építõipari vállalatnál dolgozik,ahol a forradalom kitörésekor beválasztják a Munkásta-nácsba, melynek elnökhelyettese lesz. Aktívan részt veszennek munkájában, s a forradalom leverését követõenelõször 7 hónapra ítélik, majd további 4-5-ször vizsgálatifogság címén begyûjtik, minden tárgyalás és ítélet nélkül.Hazáját nem hagyja el, megnõsül, családot alapít.1993-ban katonai rehabilitációja kapcsán a HonvédelmiMiniszter ny. á. hadnaggyá lépteti elõ. Elhunyt 2007-ben.

Mikófalvy Ferenc hadapródBudapest 1930.

1940-ben felvették a kõszegi ka-tonai alreálba, majd 1944-ben anagyváradi tüzér hadapródiskolába.Az év õszén bevonul, s 1945. januárhó elsõ napjaiban indulnak a len-gyelországi Gross-Bornba /Griffi-ce/, ahonnan az orosz csapatok hir-telen elõretörése miatt azonnal –rettenetes körülmények között–gyalogmenetben hagyják el a tábort. Égerben folyik a ki-képzés, s 1945. április hó 22-én amerikai fogságba esik,majd Normandiába kerül, ahonnan 1945. november hó

1-jén érkezik haza. Végzi tanulmányait, leérettségizik, devezérõrnagy apja miatt az egyetemre nem veszik fel. Mun-kásként dolgozik egy gyárban, s csatlakozik egy szervezõdõellenállási csoporthoz, ahol vezetõségi szerepet tölt be. AzÁVH a szervezõdést felgöngyölíti, 1955 decemberében le-tartóztatják, s 1956. május 10-én, 13 évi börtönre ítéli. Aforradalom elsõ napjaiban a felkelõk szabadítják ki börtö-nébõl, majd Budán csatlakozik egy fegyveres csoporthoz. Aforradalom leverését követõen bujkál, de megtudván, hogykörözik, néhány nap múlva hamis papírral, nagy nehézsé-gek közepette jut át a határon. Ausztriából hamarosan egyfranciaországi menekülttáborba kerül, Chatellerault nevûvárosba. Innen Párizsba jut, ahol gyárban dolgozik munkás-ként, majd beiratkozik az egyetemre, s megszerzi s gyógy-szerészi diplomát. Továbbiakban egy nagy gyógyszergyár-ban osztályvezetõi minõségben dolgozik. Megkapja a fran-cia állampolgárságot, megnõsül, felesége spanyol szárma-zású. Párizs után Compiegne nevû városban laknak, deamikor nyugdíjas lesz, felesége hazájába, Spanyolországbaköltöznek. Hazájába csak 34 év után tudott hazalátogatni.2004. április hó 22-én halt meg Spanyolországban. Élete vé-géig megõrizte magyarságát és érdeklõdését hazája iránt.Katonai rehabilitációját nem kérte.

Péntek Róbert hadapródDunaföldvár 1926.

1941-ben nyer felvételt a nagy-váradi hadaród-iskolába, s elkez-dõdik még békebeli kiképzése.1944 nyarán „SAS” behívóval erõ-dítési munkára kerül, majd résztvesz a magyarországi légvédelmiharcokban, melyért magas kitün-tetésben részesül. Csabrendekrõl45. április hó utolsó napjaibangyalogosan indulnak Ausztriába, május hó elején angol fog-ságba esik, majd átadják a franciáknak. Lágerében hamaro-san jelentkezik a francia idegenlégióba, kiképzését követõensokáig harcol Afrikában, Ázsiában. Kiváló tevékenységéérttöbb magas francia kitüntetésben részesül, s 1955-ben törzs-õrmesteri rendfokozattal, mint 100%-os hadirokkant szerelle. 1956-ban a magyar forradalom kitörésekor néhány ma-gyar származású barátjával – példamutató hazafias meggyõ-zõdésbõl – Ausztrián keresztül hazajön segíteni a felkelõket,de amikor az orosz hadsereg leveri a forradalmat, visszame-nekül Nyugatra, és menekült jogot kap. Végzi tanulmányait.Alapítója és résztvevõje Franciaországban a Magyar Szabad-ságharcos Szövetségnek. 1958. október hó 23-án a párizsi vá-rosházán vezérszónok az 1956-os magyar forradalom 2. év-fordulóján tartott megemlékezõ ünnepségen, s aznap estetöbb ezres tömeg kíséretében koszorúzott az „IsmeretlenKatona” sírjánál. Az év õszén küldöttséget szervez CharlesDe Gaulles francia Köztársasági Elnökhöz a halálraítélt ma-gyar szabadságharcosok kegyelme érdekében. Szeretné elér-ni, hogy Franciaország közbelépjen az érdekükben. Megnõ-sül, francia feleségével 1961-ben kivándorol az USA-ba, aholegy vállalat igazgatója lett. 1995-ben Californiában /USA/halt meg, magyarságát, hazája iránti vonzódását mindvégigmegtartotta.

Katonai rehabilitációját nem kérte.

A kutatási munkát végezte és a dokumentációt összeállította:vitéz Mordényi Endre ny. szds.,

a Nagyváradi Magyar Királyi „Gábor Áron” TüzérségiHadapródiskola évfolyamos növendéke, 1956-os Nemzetõr

Megköszönjük Rendtársunknak,hogy az elsõdleges megjelenést lapunknak biztosította. (szerk.)


Akire büszkék vagyunk!1849-ben, a világháborúkban, 56-ban a fiatalok fegyver-

rel a kézben harcoltak, megsebesültek, sokan hõsi halálthaltak. Ma már nem fegyverrel harcolunk, hiszen Magyar-országon 53 éve béke honol – és nem biztos, hogy fizikaisebesüléseket szenvedünk. De a mai korban a helytállás –és Magyarország hírnevének öregbítése mondhatni, hõsifeladat. Ugyanezt megtenni Magyarként: a világ élvonalá-ba kerülni, s a Világot maga mögé utasítani csaknem olyanhõsi helytállás, mint nagyapáink idejében, amikor szembekellett nézni az ellenséggel: amikor gyõzni kellett, védenia Hazát. Sok mai magyar fiatal képes arra, hogy helytállá-sával, sikereivel, feltétel nélküli elismertségével, Magyar-ságával önbizalmat, erõt adjon, lelkesítsen. Hogy érezzükújra: „Magyarnak lenni büszke gyönyörûség!” – s ezt mostnem a fegyverek erejével érte el vitéz Szabó Balázs, azÉszak-Kelet Magyarországi Törzsszék tagja, hanem Istenadta tehetségével, szorgalmával. Balázs idén már sokadikdíját nyeri meg. Júliusban az angliai St. Albansban elsõmagyarként jutott be az orgonaverseny 6-fordulós döntõ-jébe. Legutóbb Wiesbadenben és a francia Biarritzbanrendezett orgonaversenyen második helyezett, közönség-díjas, valamint nagydíjas és Petr Eben különdíjas lett. Wi-esbadenben a 40 jelentkezõbõl csak 15-en kaptak részvé-teli lehetõséget, s ebbõl 3-an jutottak a döntõbe: egy ame-rikai és japán versenyzõ mellett a mi rendtagunk, v. Szabó

Balázs. Õ nyerte el a versenynagydíját, s különdíját, melyújból bizonyította a tényt,melyet a Cseh Zenei Alapáltal Szabó Balázsnak oda-ítélt Eben-díj átadásakormegállapítottak: a fiatal or-gonistageneráció legkivá-lóbbja egy magyar fiatalem-ber. Vitéz Szabó Balázsnemzetes úr és Bálint Natá-lia operaénekesnõ, a fiatalmûvészpáros, hûen korábbiszokásaikhoz, jótékony cé-lokért állt ki aug. 2-án: amiskolci Kossuth utcai re-formátus templom rekonstrukciójáért tartottak jótékony-sági koncertet. Az esemény fõszervezõje v. l. HorváthLászló tkp. úr volt.

A Történelmi Vitézi Rend nevében gratulálunk vitéz Sza-bó Balázs nemzetes úrnak az eddig elért rendkívüli sikerek-hez. Áldjon az Isten, segítsen további utadon. Mi figyelemmelkísérünk, gondolj mindig arra, hogy lélekben veled vagyunk,bárhol is légy a világban.

56-os kitüntetések, Budai Vár, 2009. október 22.A Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriuma

által rendezett ünnepi megemlékezés keretein belül a Bu-dai Vár dísztermében került sor az 56-os eseményekbenrészt vett – több egykori 56-os harcos mellett – néhányrendtársunk elismerésére. A kitüntetéseket Sólyom Lász-ló köztársasági elnök úr adta át. Az ünnepséget megtisz-telte jelenlétével Dr. Holló József Ferenc altábornagy úr.Beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök,Katona Tamás történész.

Gratuláló rendtársak körében: v. Thurzó Frigyes tb. tkp. v. MiklósJózsef tb. tkp. USA, v. Béres Ferenc Buda tkp, Eckert Emil VRNT v.alhdgy., v. Hunyadi László fõkapitány úrral

Eckert Emil VRNT v. alhdgy. (É-Dunántúli TSZK.) átveszi elismeréséta köztársasági elnök úrtól

Baranyi László mûvész úr, vitéz Priska József Tamás kitüntetettekv. Dózsa László nemzetes úrral

vitéz Dózsa László mûvész úr – korábbi kitüntetett, fõkapitány úrral

Díszvendégek: Dr. Holló József Ferenc altábornagy úr,v. Hunyadi László fõkapitány úr

Fotó

:v.T

olna

iEta


A Történelmi Vitézi Rend és a Koronaõrség

A Magyar Koronaõrök Egyesülete 1991-es megalaku-lásától ápol szoros kapcsolatot a Vitézi Renddel. A törté-nelmi jelentõségû kapcsolatot egységes viszony jellemzi,számos rendezvényen – saját és meghívásos – jelenik mega két szervezet, képviselve a magyarság értékeit. Tevé-kenységünk szorosan összefonódik, vitéz tagtársaink tisz-ta szívvel – erejüket nem kímélve segítik Egyesületünkmûködését. Ezúton köszönjük meg v. Hunyadi László fõ-kapitány úr támogatását a mindennapokban és minden vi-téz társunk együttmûködõ segítségét, színvonalas megje-lenését a közös rendezvényeken.

Kiemelkedõ esemény a Koronaõrség életében a HM.Hadtörténeti Intézetben idén március 5-én a „100 éves aMagyar Koronaõrség díszegyenruhája” címû ünnepélyesmegnyitóval egybekötött kiállítás, melyet szeptember vé-géig láthatott a kedves érdeklõdõ. (Cikkünk a V. T.2009/1–2. sz. 6–7. old. szerk.)

A 2010-ben újabb történelmi jelentõségû rendezvényekelé nézünk:

A Szent Korona 1945-ös menekítésére állított emlék-mûvet áthelyezik Mattsee (Ausztria, Salzburg tartomány)közterületére. Ez alkalomból 2010. július 2. és 4. között aTörténelmi Vitézi Rend, a Magyar Koronaõrök Egyesüle-te Mattsee város Önkormányzatával nagyszabású ünnep-séget rendez, melynek középpontja a Magyar Emlékmûfelszentelése lesz, megemlékezve arról, hogy az újra-ava-tás évfordulós ünnepség is egyben: 65 évvel ezelõtt tör-tént, hogy a Koronaõrök menekítették a Szent Koronát ésa koronázási jelvényeket – országhatáron túlra, mert azokcsak így kerülhettek biztonságba.

Az 1938-as Szent Jobb országlása alkalmával egy csoda-szép vasúti szerelvényt terveztek és építettek meg a SzentJobb szállítására, mely a történelem viharában eltûnt… Ajövõ év folyamán szeretnénk az elõdök tiszteletére egyszerelvényt az eredeti mintájára megalkotni, méltó kere-tek között felszentelni, és kiállítani a MÁV VasúttörténetiParkjának területén.

Magyar történelmünk e kiemelkedõen fontos objektu-mának újra-építéséhez kérjük a világ Magyarjainakösszefogását, segítségét. Minden nemes adományt meg-köszönünk!

Értesítéseket, jelentkezéseket tisztelettel várjuk AndorTímea titkár nevére a [email protected] el-érhetõségünkön.

2011. a Koronaõrség szempontjából nemes évfordulóksokaságát tartalmazza: Egyesületünk fennállásának 20.évfordulóját; a Szent Jobb 1771-es Raguzából való hazaté-rését; az 1891-es hivatalossá nyilvánított Szent István-napnemzeti ünneplését és II. János Pál Pápa 1991-es magyar-országi látogatásának évfordulóját. Mind a négy ünnep-séghez vándorkiállítás anyagát készítjük el, így még színe-sebbé kívánjuk tenni a rendezvények színvonalát.

Ezúton kérjük Önöket, ha bármilyen információ, vagyaz eseményekhez kapcsolódó tárgyuk van, melyet a rendel-kezésünkre tudnak bocsátani, szíveskedjenek megkeresnivitéz Woth Imre elnök urat a 06-20-385-3832-es telefonon,vagy e-mailben a [email protected] címen.

Szíves segítségüket elõre is megköszönve kívánunk Is-ten segedelmével szebb jövõt!

Magyar Koronaõrök Egyesülete, Andor Tímea titkár2005


Szent László Lovagrendi TalálkozóA Szent László Társaság (1861) és Rend már több, mint 10 éve

Sümegen rendezi meg Szent László havában, júniusban éves talál-kozóját, melynek keretében történik az ünnepélyes lovagavatás is.Itt Magyarországon, ez a sümegi történelmi környezet lehetõségetnyújt arra, hogy az ez idõben hazalátogató külföldi rendtagok aLovagrend történelmi szerepvállalását még fokozottabban át-érezzék. A találkozók célja a lovagavatásokon felül az, hogy a szét-szórtságban élõ rendtagok megismerhessék egymást, valamint akülhoni és hazai törzsszékek munkáját. Igy képviselték már rend-tagok a kanadai, USA-beli, ausztráliai törzsszékeket is.

v. Imre László h. fõkapitánySzent László Társaság (1861) és Rend

S ahogy ünnepi beszédében Dr. l. Kosztin Árpád mondta:„…A jelen politikai helyzetünkben, amikor újra Európa or-

szága vagyunk, Szent László királyunkhoz kell fordulnunk, s mél-tó tisztelettel és alázattal kérnünk: Vesse reánk a magasságos ég-

bõl jóságos szemét és segítsen hozzá, hogy elkövetkezõ állami ésnemzeti életünk olyan legyen, mint az Õ uralkodása idején. Eztelérhetjük, ha újból keresztényekké és magyarokká leszünk …”

Csoportkép; középen fõtisztelendõ Tempfli József ny.nagyváradi me-gyéspüspök, rendünk Fõvédnöke-Priorja. Mellette díszvendégünk,Éva-Maria Barki nemzetközi jogász, aki nagy harcosa a magyar ügy-nek, fõként Trianon kapcsán.

vitéz Imre László a Szent László Társaság (1861) és Rend h. fõkapitá-nya megnyitja a szertartást.

fõtisztelendõ Tempfli József püspök úr Rendünk Fõvédnöke-Priorjaátveszi a Szent László Társaság (1861) és Rend Nagycsillagát.

A Történelmi Vitézi Rend képviselõi együtt a Szent László Társaság (1861) és Rend vezetõivel – akik a T. V. R. tagjai is egyben,valamint Éva-Maria Barki asszony.

A belga Templomos Rend bevonulása atemplomba. Zászlójukat Vanderberghúr, Kancelláriavezetõ viszi.

Chev. Hugo Gielen aLivlandi SchwertritterRend követe

fõtisztelendõ Dr. Mail József érseki helynök úr átveszi a Szent LászlóTársaság (1861) és Rend kitüntetését.

Fotó

:v.T

olna

iEta


Születésnapot köszöntünk!Születése napját kö-

szöntöttük a Doni hadszín-teret megjárt vitéz KovácsBéla m. kir. fõhadnagy úr-nak, aki 2009. május 14-éntöltötte be 90. évét. Rend-társai nevében is jobbulástkívánunk, számítva atörzsszék rendezvényeinvaló megjelenésére, hogypéldaként állíthassunk to-vábbra is fiatal rendtársa-ink elé. Megköszönjük ál-dozatos és a magyarságmellett töretlenül kiálló vi-tézi helytállását!

Isten áldását kérjük Nemzetes úrra és Családjára.Dr.vitéz Bucsy László törzskapitány

A Történelmi Vitézi Rend legmagasabb kitüntetése vitézMolnár Piroska, Dr. Juharosné székkapitány asszonynak.

A kecskeméti vitézek köszöntötték SzékkapitányAsszonyt 75. születésnapján.

A kép jobb szélén Bertalan Ferenc nemzetes úr, aki vi-téz Horthy István tõrének másolatát készítette el Székka-pitány Asszony részére. Ennek apropóját az adta, hogyamikor 1940. augusztus 20-án Kormányzó-helyettes úr le-zuhant repülõgépével, 6. születésnapjának ünneplésérekészült egy akkori kislány, Piroska…

Tisztelt Székkapitány Asszony! Kedves Piroska!

Szeretettel gratulálunkszületésnapod alkalmából.Hihetetlen ez az évszám,hiszen annyi – nem is szá-molt – éven át dolgoztunkegyütt, hogy most, amikoraz ünneplõkhöz csatlako-zunk, akaratlanul is felto-lulnak az elmúlt évek ese-ményei. Sorolhatatlanokszinte: a vitézi bálok szer-vezése, a vitézavatások ren-dezésében nyújtott fõ szer-vezõ és rendezõi tiszted, ahadnagyi továbbképzések,a helyi vitézi egység vezeté-se, irányítása, erõsítése. Baráti-együttmûködõ személyeskapcsolatok kialakítása törzsszéken belül, de mondhat-juk, Rendünkön belül is, melyek mind-mind elõre lendítikmunkánkat.

Ki kell emelnünk a hadisírok felújításának, rendbeté-telének nagy és nemes tettét, melynek egyik fõ kormányo-sa és vezér-egyénisége voltál. Hogy is lehetne felsorolnimindazt, amit a Te személyed jelent Rendünknek? – Ta-lán még egy igen fontos tény: A fiatalokkal való törõdésed,megértõ és segítõ támogatásod, mely jövõnk szempontjá-ból rendkívül fontos.

Kedves Piroska, köszönjük sok munkád, köszönjükemberséged, tudásod és tapasztalatod, mely Rendünkbenkamatozik rendtársainkon keresztül.

Kimagasló érdemeid elismeréséül a Történelmi VitéziRend Vitézi Széke az Arany Érdemkeresztet adományoztaNeked, melyet örömmel adtunk át a vitézavatás alkalmá-val. Szeretettel kívánunk Neked változatlan vitalitást és amegszokott jó kedvet, s kedves Családodnak is továbbrais jó egészséget.

Kérjük Isten áldását életedre, munkádra.

Vitéz Hunyadi László fõkapitány

A 80. születésnapját augusztusban és ezt megelõzõen júni-us hónapban családi körben ünnepelte az 50. házassági év-fordulót Edit nemzetes Asszonnyal v. Mátray Dezsõ, a Törté-nelmi Vitézi Rend tb. közpon-ti székkapitánya. Rendi be-osztásai elõtt korábban anagyváradi m. kir. „GáborÁron” Honvéd TüzérségiHadapródiskola növendéke,majd több éven át a buda-pesti szentimrevárosi „Szt.Bernát” Cserkészcsapat h.parancsnokaként tevékeny-kedett.

Isten éltesse számos évenát erõben, egészségben!

Vitéz Béres Ferenctörzskapitány,

v. Almási Szabó Attila v.hdgy.


Vitéz Gergely István h., fõkapitány úr

Néhány mondat életérõl: református,üzemgazdász. Egyetemi oklevél: Diplom-Kaufmann, szül. 1923. okt. 16-án. Elõször akatonai pályát választotta. Az 1941. júniu-sában a budapesti Werbõczy gimnázium-ban letett érettségi után felvették a Ludovi-ka Akadémiára, ahova egy évi csapatszol-gálat után bevonult az akkor már kétévesrecsökkentett Ludovikára, ahol 1944. augusz-tus 20-án vitéz nagybányai Horthy Miklós,Magyarország akkori kormányzója jelenlé-tében felavatták a gyalogsághoz m. kir.hadnaggyá (9-es rangszámmal). Rövid hi-vatásos katonatiszti pályafutását Székesfe-hérváron, a 3. gyalogezred törzspótszáza-dánál kezdte el, majd 1944. novemberében áthelyezték ajutasi tiszthelyettesképzõ iskolára, amellyel együtt a fel-sõbb katonai vezetés parancsára, 1944. december 31-énmint kiképzõ beosztott tiszt, elhagyta az országot. 1945.április 13-án Németországban, Grafenwöhr-Westlager-ben (Bayreuth közelében) a jutasi iskola állományávalegyütt, most már zászlóalj-segédtisztként, amerikai hadi-fogságba került. 1945. októberében a hadifogságból el-bocsátották, illetõleg az amerikaiak még hazaszállítottákMagyarországra. Igazolása után, mint volt horthysta,nyugatos tisztet B – listázták és a honvédség kötelékébõlelbocsátották. Ez 1946-ban történt, amikor is polgári éle-te megkezdõdött, mint banktisztviselõ. 1952. és 1956. kö-zött elõször mint könyvelõ, késõbb vezetõ könyvelõ kü-lönbözõ kisipari szövetkezeteknél dolgozott. 1956. dec.6-án, miután mint volt nyugatos, horthysta, ludovikástiszt, helyzete Magyarországon lehetetlenné vált, az ak-kor még csak nyolcéves fiával „disszidált” Németország-ba. Itt nejével együtt, egy-egy Ford-ösztöndíj birtokábana mannheimi akkor még Wirtschafshochschule-nak ne-vezett fõiskolán, üzemgazdasági szakon megkezdte egye-temi tanulmányait, amit nejével együtt mindketten 1961.júniusában a „Diplomkaufmann” oklevél elnyerésével si-keresen befejeztek. – A német állampolgárság gyors el-nyerése 1957-ben megtörtént. 1961-tõl a mannheimiBopp & Reuther Armaturen und Meßgeräte GmbH cég-nél a számviteli osztály üzem-elszámolási csoportjánakvezetõjeként dolgozott 1971-ig, amikor is átlépett a

Brown, Boverie &Cie AG Mannheimnagyvállalathoz, ahol elõször a központiüzemgazdasági osztályon a cég különbözõfiókvállalatainak számviteli szervezésével,majd az egyik üzletág számviteli osztályá-nak vezetõjeként dolgozott 1984. nov.30-ig, amikoris nyugdíjba ment. Kisebbikfia, akit betegsége miatt 1956-os menekü-lésükkor a nagyszülõknél kellett hagyniuk,csak majdnem ötévi távollét után tudott1961-ben Németországban visszakerülnicsaládjához.

Vitéz Gergely István h. fõkapitány úr aTörténelmi Vitézi Rend gazdasági elõadó-ja. Kitüntetései: A Történelmi Vitézi Rendés a magyarság érdekében különlegesen ér-

tékes és kiváló munkája elismeréséül írásbeli dicsérõ elis-merés.

Magyar népünkkel szemben tanúsított õszinte áldoza-tos helytállásért, valamint a népek közösségéhez fûzõdõkapcsolataink erõsítése érdekében kifejtett munkásságá-ért Történelmi Vitézi Rend Ezüst Érdemkereszt.

A Történelmi Vitézi Rend és a magyarság érdekébenkifejtett odaadó munkájáért, nemzetünk hírnevének ter-jesztéséért a Vitézi Rend Arany Érdemkeresztje. A Törté-nelmi Vitézi Rend és a magyarság érdekében kifejtettodaadó munkájáért, nemzetünk hírnevének terjesztéséérta Vitézi Rend Lovagkeresztje.

Tisztelt H. Fõkapitány Úr! Kedves István!

Szeretettel köszöntünk 86. születésnapodon, megkö-szönve munkád, tudásod és emberséged, a problémákhozmindig a megoldást keresõ szakember alkotó hozzáállá-sát, bölcsességét. Köszönjük emberi és szakmai támogatá-sod, az igazsághoz mindenek elõtt és mindenek fölött valóragaszkodásod. Köszönjük barátságod, mely szinte már atörténelmi idõkbe nyúlik vissza.

A Történelmi Vitézi Rend minden tagja nevében tol-mácsolom jókívánságainkat Neked és kedves Családod-nak; kérjük Istent, áldjon meg Téged továbbra is tetterõ-vel, egészséggel, hogy az elõttünk álló feladatokat Veledegyütt oldhassuk meg.

Vitéz Hunyadi Lászlófõkapitány

Fónay-Humána Drámai Mûhely – Díszpolgári cím!A Vácott sikeresen mûködõ Fónay-HUMÁNA Drá-

mai Mûhely – www.fónaymuhely.extra.hu – vitéz KautzkyErvin vezetésével – színre vitte Madách:’Az Ember tragédiája’ c. mûvét, ’Álom-ví-zió az Ember tragédiájához’ címen, vitézRuzicska László ihletett rendezõi és szce-nikai kivitelezésében. A Drámai Mûhelymesterei: vitéz Kautzky Ervin és KopettyLia a „gondolkodni tanulva igazságot ke-resünk” szellemében alkotnak. Ars poéti-kájuk: „Magasztos, égnek-földnek tetszõ,embert nemesítõ alkotások csakis a tu-dásalapú Istenhittel születhetnek. A jelenés a jövõ nemzedékeinek igaz emberrénevelése elsõszámú feltétele a megújulás-nak.” A Társulatot határainkon túl is elis-

merik és keresik. Ezidáig Erdélybõl és New Yorkból kap-tak meghívásokat. A képviselõ-testület egyhangú szavaza-

tával vitéz Kautzky Ervin és Kopetty LiaVác Város Díszpolgárai lettek2009-ben!

A Történelmi Vitézi Rend nevében gra-tulálunk a Drámai Mûhely sikereihez!

Gratulálunk rendtársaink és alkotótár-suk kiváló munkájához.

Nemzetünk öntudatra ébredésének elõ-feltétele gazdag kultúránk megismertetése,ápolása.

Köszönjük az Önök rendkívüli munká-ját e cél elérése érdekében.

vitéz Hunyadi László fõkapitány


A világ minden gyermekkel újrakezdõdik…

ÖRÖMHÍR! GÓLYAHÍR!Születtem emernek,Eredendõn jónak,Erre a világra földi halandónak.

Békés biztonságban indul földi létem,Hálásan köszönöm csendes születésem.

Krevnyikné, vitéz Szekeres Julianna lánya, Réka és fér-je, a dán Jeper Juulgard Hansen már két aranyos kislányboldog szülei! Josefine 2006. április 30-án, Sophiene 2009.március 8-án látta meg a napvilágot.

Három a kislány! „Egyik szõke, a másik barna, s … min-dahárom csudaszép!” Szeretettel gratulálunk a családnak!

* * *

Ahogy a monda tartja: eleink hamarabb tanultak meglovagolni, s csak aztán járni. Történelmi tényt látunk iga-

zolva: Kis-Kovács Barnabást, született 2009. május 17-én,édesanyja, Barbara már ismerteti a lóval. Nemzetes Hrus-tinszky Ferenc VRNT nemzetes úr és az apa, Kis-KovácsBalázs büszke is az elsõszülöttre!

Köszöntjük nemzetes Szabó Zoltán VRNT rendtár-sunk családját! Kislányai Szabó Csilla Eszter 2007. július14-én, Szabó Ildikó Judit 2009. november 7-én születtek.Eszter nagy örömmel fogadta a testvér érkezését, aki 3550grammal és 50 cm-el érkezett. Mindnyájan jól vannak,egészségesek.

* * *

Kardos Bátor 2009. június11-én, édesapjával, Dr. Kar-dos Gábor VRNT nemzetesúrral egy napon született.

Édesanyja Kalo Gulmi-ra. Nemzetünk e kis re-ménysége fele-részben józalai magyar, fele-részbenpedig igaz kazak vérû Bá-tor, akinek a keresztnevemagyarul is kazakul isugyanazt jelenti.

* * *Menye, lánya és unokái körében a büszke és boldog

nagyapa, v. Szanyó Árpád kp. tkp. úr. Bár a legkisebb Ta-más Árpád (4), mégis õ a meghatározó egyéniség. Kata (8)és Vivi (8) kedves, nõies és elnézõ engedékenységgel tûrik aférfiuralmat.

* * *Fajunknak új büszkesége

látta meg Országunk gyö-nyörû egét!

Negyedikként: PetrényiÁkos, Botond Huba ésZsombor Koppány fiainkután Vajk Bendegúz is meg-született.

2009. augusztus hava 31.napjának hajnalán, hangosordítással, Édesanyja, nagyAndrea és jómagam, v. Pet-rényi Endre igen nagy bol-dogságára.

Egészséget, sok örömet, boldogságot kívánunk a családoknak!


Hírek – Események – ÉvfordulókA Hadisírok gondozásáról szóló nemzetközi szerzõdé-

sek kapcsán a Magyar Örökség Díjas Honvédelmi Mi-nisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Esztergom

Város Önkormányzatával együttmûködve újította fel azI. világháborús hadifogolytábor VII. sz. hadifogoly-te-metõjét. A munkálatokban részt vettek még magánsze-mélyek és különbözõ szervezetek is. Ezzel az újraavatóünnepséggel az itt nyugvó olasz, orosz, román és szerbkatonák emléke elõtt tisztelgünk. Az ünnepségre2009. július 1-jén került sor.

HM Hadtörténeti Int. és Múzeum sajtótájékoztató

A szegedi Székely Himnusz Emlékmû2009. augusztus 1-jén szentelték fel a Székely Himnusz

Emlékmûvet Szegeden, a Vér-tó melletti kurgánon, mintnemzeti emlékhelyen. A Független Városi Szövetség, aMagyar Egyesület Szöged, a Magyarok Világszövetsége, aMagyarok Szövetsége nemzeti összefogásában, az anyaor-szági és a határon túli magyarság közös akaratából.

MVSZ Sajtószolgálat

Légvédelmi Múzeum, Zsámbék, Pest megye:„Hadi bázisból kulturális bázist”A Magyar Örökségdíjas Honvédelmi Minisztérium

Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Zsámbéki-medenceIdegenforgalmi Egyesület és a Zsámbéki Színházi, Kultu-rális, Hadtörténeti és Idegenforgalmi Bázis támogatásával2009. augusztus 17-én a honi légvédelmi fegyvernem meg-alakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepélyes kere-tek között került sor a Légvédelmi Múzeum avatására.Szakmai avató beszédet mondott: Tömböl László mk.ve-zérezredes, a HM Honvéd Vezérkar fõnöke. Köszöntõtmondott: Dr. Holló József Ferenc altábornagy úr a HMHadtörténeti Intézet és Múzeum fõigazgatója. A cél: a fia-talok hazafias nevelésének elõsegítése, katonai pályáratörténõ orientálása; az utókornak bemutatni azokat afegyverrendszereket, amelyekkel hazánk légterét védték,s megõrizték annak integritását. A múzeum méltó módontiszteleg e jeles 50 éves évforduló elõtt.

HM Hadtörténeti Int. és Múzeum sajtótájékoztató

„Vitéz és önfeláldozó magatartásért – Hõsi halált haltés posztumusz kitüntetett katonáink adattára 1939-1945”Maruzs Roland könyve.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2009. szeptem-ber 1-jén mutatta be ezt az egyedülállónak számító köny-vet, mellyel a II. világháborúban hõsi halált halt és posztu-musz kitüntetett katonák emléke elõtt hajt fejet.

Recski megemlékezésA 20 éves fennállását ünnep-

lõ Recski Szövetség (internál-tak, kitelepítettek, recski kény-szermunkások, Szovjetunióbahurcoltak és elítéltek érdekkép-viselete) 2009. szeptember19-én tartotta hagyományosmegemlékezését Recsken, akényszermunkatábor területén.

Minden évben találkoznak itt a volt rabok. Vitéz Krasz-nay Béla, a Történelmi Vitézi Rend tb. h.fõkapitánya,mint a Szövetség országos elnöke, szervezi évrõl évre ezt atörténelmi találkozót. Mementóként áll az egykori tábor.Tragikus XX. századi igaz történelmünket mindenkinekismernie kell! Add tovább fiadnak, unokádnak!

„Az éjszaka elõrehaladt, a nappal pedig elközelgett. Ves-sük el tehát a sötétség cselekedeteit és öltsük magunkra a vi-lágosság fegyvereit.” (Róm. 13,11.)

Október 17 – Eger457 évvel ezelõtt e napon kullogott el a vert török had

Eger vára alól, 200 évvel ezelõtt, Napóleon hadai elõl Eger-be menekítették a Szent Koronát. Emlékeztünk a Donnálharcolt hõsökre, az egri Magyar Királyi Dobó István 14. hon-véd gyalogezredre. A Minorita templom elõtti téren rende-zett nagyszabású esemény fõ szónokai voltak: Habis LászlóEger MJ Város polgármestere, Prof. v. Barlay Ödön Sza-bolcs fõtisztelendõ atya, v. Hunyadi László, a T. V. R. fõkapi-tánya, v. Patrubány Miklós a MVSZ elnöke, Dr. Bakos Batu,a Magyarok Nagyasszonya Rend nagymestere.

Harsányi Jenõ

Fotó

:Har

sány

iJen

õ


Hírek – Események – ÉvfordulókA magyar kultúra diplomatájaA magyar kultúra diplomata Horváth Vilmos VRNT,

Belgiumban élõ rendtársunk (róla, életérõl 2009/1-2-es la-punkban beszámoltunk), a T.V.R. Bronz NemzetvédelmiKereszt kitüntetésének birtokosa – Magyar Estet rende-zett feleségével Ötves Erzsébettel 2009. október 12-én Za-lakaroson. A meghívottak – vitéz Hunyadi László fõkapi-

tány úr, vitéz Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, vitézSzanyó Árpád tkp. úr, Szirtes Lajos polgármester úr, vala-mint a nagyközség több vezetõ egyénisége – elõtt is megle-petésként tartogatta Vili bácsi, hogy a nagykanizsai TüttõJános Nótaklub 21 tagja, Major Lajos elnök, zenei vezetõ,Németh Tibor titkár, mûvészeti vezetõ irányításával – fel-lépnek ez alkalomból. Fergeteges elõadásban gyönyör-

ködhettek a hallgatók: Tüttõ János híres dalaiból adtakelõ (Béres Ferenc dalénekesünk, v. Béres Ferenc tkp. úrédesapja is elõszeretettel énekelte az õ nótáit!) s mivel anóta-hagyományok ápolása is célja a nótaklubnak, a törté-nelmi Magyarország vidékeinek híres-szép dalait énekel-ték – az est folyamán a hallgatósággal együtt. Vitéz Patru-bány Miklós úr gyönyörû kalotaszegi nótaelõadása mégszámukra is meglepetésként hatott! 2010-ben lesz 10 évesa nótaklub: Nagykanizsán egész napos fesztivált szervez-nek, ahova mindenkit szeretettel elvárnak! Köszönjükmindnyájuknak ezt a nagyszerû estet!

V. T.

Köszöntjük a 20 éves évfordulóját ünneplõ Szent Koro-na Szövetséget!

Ahogy elnök úr megfogalmazta:„A Szent Korona Szövetség célja a nemzeti szimbólu-

mok iránti tisztelet elmélyítése, a magyarságtudat erõsíté-se, a magyar hagyományok megõrzésére való ösztönzés.”

T. V. R.

A 90. évforduló alkalmából:Tormay Cécile emléktáblát avatott fel 2009. XI.10-én

Vona Gábor a Jobbik elnöke a Hazatérés templomában:90 évvel ezelõtt, 1919. november 16-án Horthy Miklós be-vonult a Nemzeti Hadsereg élén Budapestre. Tormay Cé-cile ’Bujdosókönyv’ c. mûvében örökíti meg a tragikuskorszak történéseit.

Kenderes Város Önkormányzata és a Jobbik Magyar-országért Mozgalom 2009. november 14-én tartotta meg-emlékezését Kenderesen, a Horthy-család nyughelyénélvitéz Nagybányai Horthy Miklós Budapestre történt bevo-nulásának 90. évfordulóján. Már a határokon is átnyúló,országos jelentõségû ünnepséget megtisztelték jelenlé-tükkel, emlékezõ felszólalásukkal (többek között) vitézPatrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnö-ke, vitéz Hunyadi László a Történelmi Vitézi Rend fõka-pitánya, vitéz ifj. Hegedûs Lóránt ref. lelkész, Csíkszent-márton testvértelepülés képviselõje, Visy Imre, a TrianonTársaság elnöke.

vitéz Bogdán Péter polgármester

Valódi magyar kemencés lángos!Császárszalonnás, kolbászos, paprikás-húsos,

gombás feltétekkelBudapest. XV. Szentmihályi út, Pólus Center,

Lángos Pavilon, Tel: 06-20-225-1422Rendezvényekre, családi, baráti összejövetelekre, kerti

partikhoz ajánljuk. Ingyenes házhozszállítással BudapestXIII, XV, XVI, IV. kerületekben; V,…X. kerületekben 4000

Ft feletti rendelés esetén, budai szállításnál 5000 Ft felett.Vállaljuk lángos és különbözõ töltelékes palacsinták

sütését és kiszállítását is!

T A B O O DIVAT2120 Dunakeszi, Bagoly út 13.

(Az új TESCO-val szemben,az AGIP-kút mögött.)

Kedvezõ áron, nagy választékkal várjuka Történelmi Vitézi Rend minden tagját,

családtagjaikat, barátaikat!10% kedvezményt nyújtunk rendiigazolvány felmutatása ellenében.Kivétel: az eleve akciós árukészletek.

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG, KELET TSZK.dr. Perényi Miklós VRNT

2009. ápr. 25. A 48 évesen elhunyt dr. Perényi MiklósVRNT nemzetes urat gödöllõi díszegységünk a törzsszékizászlóval és Rendünk gyászpajzsával kísérte utolsó útjára.A Tihanyi Apátságban tartott gyászmise után hamvait lé-llekemelõ szertartás keretében, felesége és gyermekei egyvitorlásról adták a Balaton hullámainak.

Rendtársat, jó magyart, vitorlázó és lovas barátot veszí-tettünk távozásával. Jó utat és jó szelet odaát, és tartsd azászlót a Hadak Útján is, Miklós !

vitéz Hajas Ferenc Illés2009. ápr. 25. Vitéz Hajas Fe-

renc Illés nemzetes úrnak Tápi-óbicskén v.l. Oszlay László mb.vitézi hadnagy, v. Tóth Katalinvitézi alhadnagy, Vankó Józsefvitézi alhadnagy és SzabóGyörgy VRNT nemzetes úr kép-viselete mellett adták meg a vég-tisztességet. Jó magyar volt éshûséges tagja Rendünknek. Azok közé a korábban avatottrendtársak közé tartozott, aki számára fontos volt a rendifegyelem, s mindig biztosan számíthattunk rá. Méltónképviselhet bennünket a Hadak Útján.

Vitéz Mikó László2009. máj. 7. Vitéz Mikó Lászlótól,

Laci bácsitól, a doni katonától, az isa-szegi és gödöllõi alegység nagyszámúdíszelgõ egységgel búcsúzott az isa-szegi temetõben. Családjának tekin-tett bennünket, végsõ búcsúztatásátdr. Kardos Gábor VRNT, nemzetesúr szervezte meg. Köszönet érte, mintahogy azért is, ahogy idõs rendtársunkat szinte a fiakénttámogatta, fizikai, lelki és anyagi tekintetben egyaránt.

Vitéz vácbottyáni Galgó László2009. máj. 25. Vitéz vácbottyáni Galgó László honvédezre-

destõl katonai és vitézi rendi tiszteletadás mellett az õrbottyánitemetõben búcsúztunk. Rendünk részérõl dr. v. Bucsy Lászlómondott búcsúbeszédet. Hadak Újára tért rendtársunk magaskatonai beosztása ellenére nem volt tagja sem az MSZMP-nek,

sem az utódpárt MSZP-nek. Egyházi karitatív és honvéd ha-gyományõrzõ tevékenysége kiemelkedõ volt, oroszlánrészt vál-lalt pl. az õrbottyáni hõsi emlékmû létrehozásában is.

vitéz Rázmány Csaba2009. júl. 30. A Magyarországi Uni-

tárius Egyház budapesti templomá-ban, majd a Fiumei úti Nemzeti Sír-kertben búcsúztunk nagytiszteletû vi-téz Rázmány Csaba unitárius püspökrendtársunktól. Bizonyosak vagyunkabban, hogy a Történelmi Vitézi Rendvalamennyi törzsszéke szinte pótolha-tatlan veszteségként éli meg, hogy ez a

remek egyházi személyiség 40 év lelkészi és 8 év fõpásztoriszolgálat után – legalábbis földi értelemben – elhagyta Ren-dünket. A temetés során a hosszú búcsúbeszédek sokaságamiatt idõ hiányában nem kerülhetett sor Rendünk búcsúzta-tására, melyet most pótolunk:

„A Történelmi Vitézi Rend nevében búcsúzom nagytiszteletûvitéz Rázmány Csaba unitárius püspöktõl. Személyében nemcsak egy általunk nagyrabecsült fõpásztort veszítettünk el, ha-nem egy, a vitézi értékrendünket hitelesen felvállaló és hirdetõrendtársat, barátot is. Kérésünkre mindig szívesen vállalta aszolgálatot, még akkor is, amikor hosszú, 1995 óta tartó súlyosbetegsége miatt az már terhére lehetett. Rendezvényeinken, pl.vitézavatásainkon, vagy trianoni megemlékezéseinken akkoréreztük teljesnek az ökumenikus jelenlétet, ha a katolikus, refor-mátus és evangélikus egyházak képviselõi mellett rá is számít-hattunk. Egyenes, keményszavú, igaz magyarhoz illõ beszédeiméltók voltak egész életéhez, vitéz módon megharcolt „nemesharcához, elvégzett futásához”. Tiszteltük és szerettük õt.

Talán természetes, ha a hozzánk közelállók elvesztése szí-vünket, lelkünket, elménket hajlamosítja a lázadásra, akáraz Isten ellen is. Rázmány Csaba elhívását hallva önkényte-lenül is felhorgadt bennünk a kérdés: Miért pont õt és miértpont így Uram? Miért kellett a Te emberedet, leghûségesebbkatonáid egyikét ilyen keményen megpróbálnod? Aztán ami-kor lázadó számonkérésünk lehiggadt és szomorúsággá sze-lidült, akkor hívõ és gondolkodó emberként most is rá kellettjönnünk, hogy számunkra csak egy elfogadható lehetõségadott: Bízni a folytatás lehetõségében, bízni és remélni – azazhinni – egy, az elménk számára felfoghatatlan dimenzióban,bízni egy hatalmas és igazságos teremtõ akaratban, aki kije-lölte Rázmány Csaba rögös útját.

„Urunk, Magyarok Istene, Seregek Ura! Kérünk öleld ma-gadhoz Rázmány Csaba testvérünk és rendtársunk lelkét!Bocsásd meg neki, amit gondolattal, szóval, cselekedettelvagy mulasztással vétett. Mint a Világmindenség Ura, mint aleghatalmasabb fõkapitány, vitézül helytálló földi élete jutal-mául add meg neki a legmagasabb vitézi kitüntetést, az örökéletet! Add meg neki, hogy Téged színrõl-színre látva, a Te se-regedben a tudás és igazság birodalmában folytathassa azt,amit földi életében elkezdett! Lehessen Nálad szószólója ne-héz sorsú nemzetünknek, a magyarságnak, egyházainknak ésa Történelmi Vitézi Rendnek!

Nyugodjék Nálad békességben!”dr. vitéz Bucsy László tkp.

v. Csengõdi Mácsik János

2009. jún. 27. Késõn kaptuk a szo-morú hírt, hogy váratlanul elhunyt alóról szállított, huszárból tüzér sza-kaszvezetõvé átképzett, kiváló donikatona, v. Csengõdi Mácsik Jánosbátyánk. Hála Istennek, még megér-te és nagy örömmel fogadta, hogy

HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK...„Nem múlnak õk el, kik szívünkben élnek, / Hiába szállnak árnyak, álmok, évek...” (Juhász Gyula: Consolatio)


több, mint 60 év után harctéri érdemei alapján 2008-banKenderesen Rendünk vitézévé avatták. Kitüntetésének ésvitézzé avatásának fegyverténye egy szovjet légi egység fel-szállás elõtti megsemmisítésében való részvétel volt.

Vitéz Zahorán Sándor

2009. aug. 4. Szinte lesem tehettük a gyászpaj-zsot, ismét búcsúznunk kel-lett. Vitéz Zahorán Sándortragikus hirtelenséggel ha-gyott itt bennünket. A göditemetõben igen nagyszámútisztelõje és barátja, köztüka dunakeszi-gödi alegysé-günk tagjai, valamint dr. vi-téz Bucsy László törzskapi-tány beszéde búcsúztatta.Pártjához, a MIÉP-hezmindig hû maradt, kemény,

buldózer típusú, elszánt magyarként utolsó munkája a gö-di Országzászló újjáépíttetése volt. Aktivitása, lendületenagyon fog hiányozni alegységének és törzsszékünknekegyaránt.

A Történelmi Vitézi Rend nevében búcsúzunk Tõletek; denem feledünk Titeket! Képviseljétek ügyünket a Hadak Útjánis ugyanúgy, ahogy tettétek egész életetekben.

Dr. v. Bucsy László tkp.

vitéz, lovag Tökölyi JenõMegrendülten tudatjuk, hogy vitéz, lovag Tökölyi Jenõ

nemzetõr dd.tábornok, a POFOSZ tagja, a VIDEOTONvolt dolgozója, tragikus hirtelenséggel, 70. életévében el-hunyt.

Kegyelettel õrizzük emlékét.Gyászolják Családja, rendtársai, barátai.

prof. dr. v. Kiss A. Sándor Ph.D1925–2009, okl. vegyész, kandidátus. A Magyar Magné-

zium Társaság tb. elnöke, Preisich-díjas, a New York-i Aka-démia, a Román Biominerál Társaság tagja, Orosházáértcím tulajdonosa, az orosházi evangélikus egyház presbitere,2009. ápr. 10-én visszaadta lelkét Teremtõjének.

Gyászolják Családja, Rendtársai.

Ferenczi Szabolcs

Arany sugaraival árasztot-ta el a nyári nap augusztus29-én a csiki tájat azon a dél-elõttön, amikor a TörténelmiVitézi Rend magyarországiés erdélyi képviselõi leleplez-ték vitéz csíkszentsimoni La-katos Géza miniszterelnökCsíkcsatószeg vártemplománelhelyezett emléktábláját. Azünnepség fényét emelte aközség huszár-hagyományõr-zõ két fiatalja. Lovagiassá-gukkal, pompás zsinóros huszáröltözetükkel és gyönyörûlovaikkal álltak díszõrséget, elnyerve mindannyiunk tet-szését. Ferenczi Szabolcs rokonságban állt egykori minisz-terelnökünkkel, s most ebben a székelyföldi kis falubanegyütt ünnepeltünk. Szabolcs talán a génjeiben hordozta akatona-szellemet, a becsületet, nemzetéhez való hûséget.Ezért is állt be nemrégiben a Fábián László polgármesterúr által patronált huszárbandériumba.

Három héttel késõbb baleset következtében örökre itthagyott bennünket ez az ifjú, jó magyar férfi, a család re-ménysége, szülõfalujának, Csíkszentsimonnak büszkesé-ge. Egy igaz Magyarral kevesebben lettünk. Tájainkonhalványabb lett az áldó fénysugár.

Élt 21 évet.Adjon Isten örök nyugodalmat.Megbékélést, megnyugvást a Családnak.

Vitéz Lázár Elemér Erdély országos törzskapitányav. Hunyadi László fõkapitány

vitéz Permetey Kornél

Életének 93. évében Palma de Mallorca-i otthonában2009. július 26-án elhunyt. Az 1945 utáni magyar emigránsszínjátszás kiemelkedõ alakja, a Vitézi Rend, a HorthyMiklós Társaság és az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapattagja volt.

Született Szegeden 1916. március 21-én. Színészi pályá-ját törte meg a háború: 1941-ben az orosz frontra került, aGyorsdandár II. gk. zászlj. I. szd. szak. pr-a volt, hadap-ródõrmesteri rendfokozattal. A Búg és Dnyeper folyókmellett zajló harcokban szerzett érdemei elismerésekéntkét alkalommal tüntették ki a Nagy Ezüst Vitézségi Érem-mel. A háború utolsó szakaszában rádió-bemondó Buda-pesten, majd a front közeledtével ismét katona. 1944 kará-csonyán a Budapest körül bezáruló szovjet gyûrûbõl cso-dával határos módon kicsúszik. Részt vesz a Nyugat-ma-gyarországi harcokban – de emigrálni kényszerül. Argen-tínában a Szeleczky Zita által létrehozott Argentínai Ma-gyar Nemzeti Színház tagja lesz; ismert és elismert tagja amagyar közösségnek. Amikor a magyarországi viszonyoklehetõvé teszik, hazaköltözik. Létrehívja a Vitézi Klubot,mely ma is mûködik Újpesten. Amikor pályatársa, Sze-leczky Zita hazaköltözik, ismét együtt szerepelnek. Egész-sége gyengülésével Mallorcára költözik; majd végleg Spa-nyolországba települ. Ott éri õt a halál.

Kedves Rendtagunk, Isten adjon örök nyugodalmatNeked.

vitéz Turba László tkp. Pest TSZK.

HADAK ÚTJÁRA LÉPTEK...


vitéz Csoknay Jenõ

Vitéz Csoknay Jenõ m.kir.százados, honvéd alezredeséletének 96. évében a Hadak Útjára lépett. Született 1913.Putnok. 1930-ban avatták vitézzé, édesapja várományosa-ként. Ludovika Akadémiát végzett. A II. világháború alatt

az Al-Dunánál folyambiztosítási feladatokat látott el. Har-colt a Don-kanyar ütközeteiben; orosz fogságba esett. AVitézi Rend magyarországi ujjászervezésében vitéz Rad-nóczy Antal fõkapitány úr mellett a kezdetektõl részt vett;több fontos esemény fõszervezõje volt. (Rendtársa, Attila,aki lelki támasza is volt Jenõ bácsinak, mondja: több órásinterjút készítettem Vele. 90 éven felül is ragyogó szellemifrissességgel emlékezett a történelemmé vált idõkre.)

2009. augusztus 13-án az Óbudai Temetõben került sorvégsõ búcsúztatására. Díszõrséget adtak törzsszékünkrendtagjai. Nyugodj békében, Jenõ bácsi!

Vitéz Hanzély-Kovács Attila v.hadnagy

vitéz Tóth Albert

Vitéz Tóth Albert m.kir.hadnagy, ny. százados, a Törté-nelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagja, 87éves korában hosszú betegség után elhunyt. A LudovikaAkadémia elvégzése után 1944. aug. 20-án avatták had-naggyá. Frontszolgálata közben súlyosan megsebesült.1945. után õ is részese a kommunista rezsim üldöztetései-nek. Megalapítója, majd XII. ker. elnöke a Hadirokkan-tak és Hadiárvák Országos Szövetségének. 42 évi munka-viszony után mélyépítési tervezõként az UVATERV-tõlvonult nyugdíjba.

Gyászoljuk kedves rendtársunkat, emlékét megõrizzük.v. Almási Szabó Attila Buda, XII. ker. v. hadnagy

Vitéz Fehérváry Béla

Vitéz Fehérváry Béla, született Hajdúböszörmény,1929. március 17. Avatva: vitéz Fehérváry Béla váromá-nyosaként 1992-ben. Elhunyt Budapesten, 2009. szeptem-ber12-én.

Kegyelettel megõrizzük emlékét.v. Béres Ferenc tkp.

Dr. vitéz Farkas Gábor

Dr. vitéz Farkas Gábor m. kir. orvos ezredes, ny. plasz-tikai sebész, kutató, született Rózsahegyen 1915-ben, vá-rományosként avatva: 1997-ben, visszatért Teremtõjéhez2009. október 16-án Torontóban (Ontario).

Drága Barátunk, Rendtársunk, Harcostársunk – képvi-seld ügyünket a Fennvaló elõtt is.

vitéz Detre Gyula tb. törzskapitány, Kanada

Gergely Irma, született Dankó Irma

Fõtisztelendõ v. Gergely István esperes úr édesanyja2009. október 4-én „...átlépte a Föld határát. 12 napottöltött határhelyzetben, ahol magatartása fejedelmi volt.Ez a magatartás jellemezte földi életében...”

S ahogy az Édesanya búcsúzott:„A halál, ha belegon-dolsz, igazán semmiség! Csak a szomszéd szobába léptemát. Ugyanaz vagyok, õszinte és egyenes, aki voltam és te isaz maradtál, aki vagy. Köztünk semmi sem változott, ez-után is azt jelentjük egymásnak, mint eddig. Használd ezután is meghitt, ismerõs nevemet és szólj hozzám csakúgy,mint eddig. Hangod legyen a régi, ne erõltess magadraholmi szomorkodó, vagy gyászos modort…Még gondolat-ban se csinálj holmi szellem-lényt belõlem. Az élet fontos,halálunk egy kis esemény, semmi más. Csak, mert nemlátsz szemeddel, nem jelenti azt, hogy szívedbõl is ki kellköltöznöm…”

Kedves Gergely Atya! Fájdalmadban osztozunk; Ren-dünk minden tagjának részvétnyilvánítását küldjük.

Lélekben együtt vagyunk.

Vitéz Hunyadi László fõkapitányVitéz Lázár Elemér Erdély tkp.

vitéz Marton Lajos

A T.V.R. Észak-Dunántúli TSZK. Komárom-Eszter-gom Megyei Alcsoportja nevében szomorú és fájó szívveltudatom, hogy vitéz Marton Lajos m.kir. fõhadnagy életé-nek 93. évében a Hadak Útjára lépett.

Temetése 2009. július 31-én volt Tatán, az Almási útitemetõben.

Nyugodjék békében; emlékét megõrizzük.

v. Dinga László György v. hadnagy

Vitéz Oláh Imre

Vitéz Oláh ImreDencsházán született1948. április 24-én. Nagy-apját idõs vitéz Oláh Im-rét 1929-ben avatták vi-tézzé, Kárász-pusztán ka-pott vitézi birtokot. Az Õvárományosaként 2004.09. 14-én avatták vitézzé.2007. 09. 13-án megkaptaa Vitézi Rend Bronz Ér-demkeresztjét.

Igazi nemzeti érzelmûés õszinte ember volt.Igyekezett a Vitézi Rendszellemiségét megõrizni,aktívan részt vett aDél-Dunántúli Törzsszékmunkájában.

Mindkét fiát a hazaszeretetre és a nemzeti öntudatranevelte. Példás családi életet élt. Nem tûrte a hazugságotés a végsõkig kiállt az igazságért.

Búcsúzunk, de megtartunk emlékezetünkben!Családod, Barátaid, Rendtársaid


özv. Pintér Gézánéözv. Pintér Gézáné, sz. Holczhauser Ida, vitéz Pintér Kor-

nél tkp. úr édesanyja, életének 72. esztendejében hazatértTeremtõjéhez. Október 16-án kísértük utolsó útjára a lovasitemetõben.

Törzsszékünk vitézei kegyelettel búcsúztak Csibi nénitõl.A gyász fájdalmát nem érezheti át más. Tudjuk, hogy Istenrendelése, tehát hiába lázadunk. A szívnek a hideg gondolatnem tud parancsolni, hiába kényszerítenénk. Kedves emlékéttisztelettel megõrizzük

vitéz Hunyadi László fõkapitány

vitéz Maros Miklós KárolyA T.V.R. Észak-Dunántúli Törzsszéke tudatja, hogy az

1942-ben, Kormányzó úr által avatottvitéz Maros Miklós Károly rendtársunk életének 85. évé-

ben hazatért Teremtõjéhez. Végsõ búcsúztatása 2009. no-vember 6-án volt a veszprémi Magyarok Nagyasszony temp-lom altemplomában.

Zalai Károly VRNT v.alhadnagy

vitéz Nagy AlajosÉletének 73. évében budaörsi otthonában hunyt el vitéz

Nagy Alajos, a Magyar Szabadságharcos Világszövetség tisz-teletbeli európai elnöke. A nemzeti emigráció közismert sze-mélyiségét 1955-ben származása miatt kizárták a budapestiSzínmûvészeti Fõiskoláról, 1956 októberében az ajkai Forra-dalmi Bizottság tagja volt. A megtorlás elõl Németországbamenekült. Hannoverben színmûvészetet tanult, Hamburg-ban és több német kisvárosban rendezõként és dramaturg-ként dolgozott. Évtizedeken át a Nyugat-Európában élõ ma-gyar közösségi élet egyik meghatározó, szervezõ politikusa-ként ténykedett. Hazatérése után írásaiban, könyveiben hite-les dokumentumokkal, életrajzi emlékekkel mutatta be szel-lemi szülõvárosa, Ajka 1956-os forradalmi történéseit, vala-mint a mártírsorsú katolikus pap, Rozmán Alajos életét.1996-ban Debrecenben avatták vitézzé. Igaz magyar hazafi,lokálpatrióta mûvész, irodalmár volt, temetése a vasszilvágyitemetõben volt.

Kegyelettel õrizzük emléked!

LEVELEZÉS

Áron püspök közbenjárása (villámposta, imakörlánc)„Istenünk, te Áron püspököt arra

választottad ki, hogy igazságodnakõre, az üldözötteknek védelmezõjeés népednek jó pásztora legyen. Add,hogy mielõbb szentjeid között tisztel-hessük, tanítása és példája világítójel legyen mindannyiunk számára.Ámen.”

Szeptember 27-én 18 órakorMihai Zoltán tisztelendõ úr balesetet szenvedett. Élet-halál köztvolt. Az elsõsegélyt nyújtó hívõnktõl kezdve, a mentõsök, a megyeikórház orvosai és egészségügyi dolgozói, a gyulafehérvári millenni-umi ünnepségen kérésemet meghallgató dr. Szabó Béla és SzilágyiMátyás fõkonzul urak, Füzesi nagykövet úr és munkatársai révén,Kelemen Hunor képviselõ, Tamás püspök úr, dr. Bachner István,dr. Bartha Tiboron át a Bp-i OBSI orvosai közremûködésével azemberi és szakmai munkát megtettük. Isten a sötét alagút végén há-rom hétre fényt gyújtott. Zoltán csodálatos módon gyógyul. Állapo-táról rendszeresen tájékoztattam a [email protected] levelezõit, akikkel Zoltán életben maradásáért és gyógyulásá-ért M. Áron püspök atya közbenjárását kértük.

November 10-én este az egyik Csipkebokor taggal írásos pár-beszédet folytattam. Ezzel kezdte:

– Azon gondolkodtam, neked megvannak-e a baleset óta írt je-lentéseid Zoli állapotáról, mert érdemes lenne összegyûjteni, ésmajd vele elolvastatni.

– Megvannak. A legfontosabb az volt és most is az, hogy imád-kozunk. Valamit magunkból, szívünkbõl felajánlottunk.

– Sokan olvassuk. Gondolom, olyan, mintha egy itt és most tör-ténõ csodának lennénk a tanúi.

– Igen, közel 300-an vagyunk és vannak, akik tovább küldikmás levelezõlistára. Szépen fogalmaztál: „mintha egy itt és mosttörténõ csodának lennénk a tanúi”, mert az orvos szerint is az.Bartha dr. a tegnap is így nyilatkozott.

– Nem azért írtam, hogy neki odaadni, hogy hálára kötelezni.Éppen azért, mert õ belülrõl élte át, ami bennünk, kívülállókbannapról napra lecsapódott.

– Itt Márton Áron püspök szentsége nyilvánvaló. A püspökatya közbenjárását kértük eleitõl fogva.

– Most lehet, bogy hülyeséget kérdezek, de a szentté avatáshozkellenek az ilyen csodatévõ jelek is, nem?

– Igen, a boldoggá avatáshoz legalább egy jel kell. És ez ittmeg van. Mert mindenki kifejezetten Márton Áron püspök uratkérte. Es az eset orvosilag is nonszensz.

– Arra gondoltam, milyen lehet Zolinak, ha majd tudatában leszennek is, átélni, hogy õ egy kiválasztott, hogy rajta történt a csoda.

– Zoli csak eszköz. Neki összeszedettnek kell lennie. Mert azõ élete „ajándék” a mi számunkra is.

Darvas-Kozma Józsefesperes plébános

Válasz v. Laboncz Lászlórendtársunk levelére

Tisztelt Nemzetes Úr! Kedves Laci Bácsi!Megköszönjük kedves soraid, melyek meghatóan kedvesek, s

igen jól estek. Ritka manapság az, hogy valaki azért ragadjon tol-lat, idõt szánjon arra, hogy egy embertársához kedves és barátiszavakat intézzen, egyszerûen: szeretetet sugározzon.

A volt katona sorai ezek, a mindig elõretekintõ és remények-kel teli magyar katonáé.

Idézem a rendtársaimnak, munkatársaimnak írott gondola-tod: „Munkájuk nem volt hiábavaló…A Jó Isten áldja meg mind-azokat a vitézeket, akik ebben a rendi békeharcban részt vettekés részt vesznek. Akiknek erõs és gazdag a tudatuk, nemes a szí-vük, nagy tetteket végrehajtani képesek. Kívánom, minden vitéztanuljon ezekbõl és Isten segítségével a Hazáért, a Népért csele-kedjen.” Budakeszi, 2009. szeptember 30.

Kérünk Téged, hogy továbbra is kísérd figyelemmel munkán-kat; várjuk a további híreket Rólad és a budakeszi vitézekrõl.Jó egészséget kívánunk szeretettel, rendtársi tisztelettel:

Vitéz Hunyadi László fõkapitány


MeghívóA Horthy Miklós Társaság és a Történelmi Vitézi Rend minden hónap 2. keddjén (du. 16 órától) közös klubnapot tart. Ezúton

hívogatunk minden nemzeti érzelmû, történelmünket tisztelõ és szeretõ társunkat az egész évben folyamatosan megtartott összejö-vetelekre. Hely: Budapest, IV. k., Árpád út 66. Újpesti Polgári Centrum (a metró végállomásától három percre). A baráti vendéglá-tás, kínálás piknik alapon történik. Mindenkit szeretettel várunk:

H. M. Társaság, T. V. Rend


Néhány központi vitézi program részletesebben:2010. évi Erdélyi Vitézi Bál

Idõpont: 2010. január 23., 19:00 órátólHelyszín. Jakab Antal Tanulmányi HázBelépõdíj. RON 70.-/fõJelentkezés: vitéz Lázár Elemér otkp úrnál;0040-266-312-083, vagy e-mail: [email protected] vagyvitéz Huszti Orbán Sarolta v. hdgy: 0040-744-609-468 mo-bil; vagy e-mail: [email protected]

Mindenkit szeretettel várunk!

A Becsület Napja – Emlékezünk a Kitörésbenlegyilkolt katonákra, civilekre

Idõpont: 2010. február 6.Helyszín: Mány, 10:00 óra, református templomEmlékezõ ökumenikus istentisztelet, ezt követõenkoszorúzás a Hõsi Emlékmûnél és a Kitörés Emlékkövénél.Hagyományos könnyû ebéd, beszélgetés.Szervezõ:vitéz Sz.Kovács Ferenc kp.szkp, magyarországi széktartó,v. Tolnai Eta v. hdgy.,v. Szanyó Árpád kp. tkp.

Magyar Vitézek Bálja

Idõpont: 2010. február 13.Helyszín: Stefánia Palota, XIV. Budapest, Zichy Géza u.3.Kapunyitás: 18:00 órátólBelépõjegy ára: 15.000 Ft/fõHelyfoglalás és fizetés:v. Madaras Ágnes v.hdgy, tel: 06-20-824-9506 ésnemzetes Debreczenyné Pósa Katalin,tel.: 06-20-331-0240A Bál részletes programja szervezés alatt.T.V.R. Központi Szervezés

Bilibók-tetõi zarándoklat

2010. augusztus 27-28-29.Hagyományosan a magyarországi és erdélyi törzsszékeklegnagyobb közös éves programja.Tervezet: A Bilibók-tetõi megemlékezés, ökumenikus is-tentiszteletünk mellett Erdély egy kevéssé ismert területe:Kézdivásárhely – Ojtozi-szoros – Sepsiszentgyörgy. (Szer-vezés alatt.)Jelentkezés: Az eddigi, minden éves gyakorlatnak megfe-lelõen.Részletes program 2010. I. negyedévében.

Vitézavatás, Csíkszereda

Helyszín: Millenniumi TemplomIdõpont: 2010. május 8. (szombat),a délelõtt 10:30 órás szentmise keretében.Ezt követõ közös ebéd, melyre bejelentkezést kérünk2010. április 30-ig (péntek).Részvételi díj: RON.70.-/fõ(Jelentkezés: mint az Erdélyi Vitézi Bálnál.)

Magyar Emlékmû újra-avatása, szentelése, Mattsee

A Magyar Szent Korona menekítésének 65. évfordulója!Nagyszabású rendezvény.Helyszín: Mattsee(Salzburg tartományban található, közel Salzburghoz,a 4 gyönyörû tó: Wolfgangsee, Mattsee, Wallersee,Zellersee egyike.)Idõtartam: 2010. július 3-4.(Javasolt érkezés július 2.)Nem lesz központi utazás-szervezés.A község és a környék szálláslehetõségeirõl 2010. év ele-jén részletes tájékoztatást adunk.

Várakozás 2010-reÚjra véget ér egy olyan év, melyrõl azt gondoltuk, ta-

lán szebb lesz, mint a már elmúlt. De így van rendjén:mindig a jobb és szebb dolgok elkövetkezésében kellhinnünk; ez minden tettünk mozgatórugója. Szeret-nénk, ha jobb és szebb lenne utódaink élete itt, a Kár-pát-medencében. Szeretnénk, ha nem kellene átérez-nünk többé az elõdeink által annyiszor megtapasztalt ki-szolgáltatottságot, fenyegetettséget. S hogy ez megvaló-suljon, mindenkinek, személy szerint, következetesenhozzá kell tennie azokat az akaratból és tettekbõl állóépítõköveket, melybõl egy erõs és egységes nemzet jele-nik meg. Egységes, és erõs. Félre kell tennünk mindenvélt és valós kicsinyes sértõdést, s ezért a célért össze kellkapaszkodnunk.

Talán nem is nagy áldozatok árán. Talán nem is nagyidõt igénylõ elhatározások után. S amikor egymásnak,barátainknak boldog új évet köszöntünk, gondoljunk ar-ra: Kit kellene megszólítani, kihez kellene barátként kö-zeledni? Adjon az Isten mindnyájunknak békét, egyet-értést és erõt a kézfogáshoz.

* * *Köszönetet mondunk

minden rendtársunknak, ba-rátunknak, akik munkánkat segítették éssegítik. Köszönet az írásokért, a fotókért és a kedves sza-vakért; köszönet az építõ jellegû észrevételekért, javas-latokért. Köszönet az angol nyelvû kiadványt fordítók éslektorálók munkájáért.

Reméljük, jó hírekkel jelentkezhetünk, gazdag prog-ramokról számolhatunk be az új évben. Várjuk továbbrais hirdetéseiket, közérdekû közleményeiket. Köszönetetmondunk minden támogatónknak, akik adományukkalsegítik lapunk megjelenését.

Vitézi Tájékoztató Szerkesztõsége


Magyar vagyokMagyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem.Magyar nótát dalolt a dajka felettem.Magyarúl tanított imádkozni anyámÉs szeretni téged, gyönyörûszép hazám!

Lerajzolta képed szívem közepébe,Beírta nevedet a lelkem mélyébe,Áldja meg az Isten a keze vonását!Áldja meg, áldja meg magyarok hazáját!

Széles e világnak fénye, gazdagságaEl nem csábít innen idegen országba,Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni!Szép Magyarországot nem pótolja semmi!

Magyarnak születtem, magyar is maradok,A hazáért élek, ha kell, meg is halok!Ringó bölcsõm fáját magyar föld termette,Koporsóm fáját is magyar föld növelje!

Pósa Lajos

Adjon Isten minden jótEz új esztendõben:Jobb üdõt, mint tavaly volt,Ez új esztendõben;Jó tavaszt, õszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásártEz új esztendõben;

Adjon Isten minden jótEz új esztendõben:Zsíros esõt, kövér hót,Ez új esztendõben;Bõ aratást, szüretet,Egészséget, jó kedvetEz új esztendõben!

Adjon Isten minden jótEz új esztendõben:Drága jó bort, olcsó sótEz új esztendõben;Jó kenyeret, szalonnátTizenkét hónapon átEz új esztendõben!

Adjon Isten minden jótEz új esztendõben:Vegye el mind a nem jót,Ez új esztendõben;Mitõl félünk, mentsen meg,Amit várunk, legyen meg,Ez új esztendõben!

(felvidéki magyar népköltés)

Fotó

:v.T

olna

iEta

vitézi tájékoztató 200

Documents