Vizsgakérdések – A munkaügyi kapcsolatok rendszere

1. A munkaügyi kapcsolatok fogalma, szereplői, szintjei, intézményei.

Fogalma:

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK FOGALMA (TÓTH FERENC)

DimenziókKapcsolatrendszer, szereplők,

intézmények

FELTÉTELEK A piacgazdaság két évszázados szerves fejlődésének eredményeként

(gazdasági, társadalmi, politikai)

SZEREPLŐK a munkavállaló(k), a munkáltató(k),

illetve

(autonóm és független szereplők)

képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik, valamint

  az állam között kialakított

KAPCSOLAT JELLEGE

intézményes (jogilag szabályozott és/vagy megállapodásokon nyugvó)

kapcsolatok rendszere

EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYADÓ CÉLJA

az együttműködés fenntartására a konfliktusok megelőzésére

a kialakult konfliktusok megoldására

EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYESÍTÉSE

bipartit (kétoldalú) intézmények általtripartit (háromoldalú) intézmények

általtransznacionális intézmények által

Szereplők:

Individuális szereplők

- Munkavállaló

- Munkaadó

Munkavállalói kollektív szereplők

- Munkavállalók csoportja

- Szakszervezet

- Szakszervezeti szövetség

- Szakszervezeti konföderáció

- Szakmai-ágazati nemzetközi szakszervezeti szövetség

- Nemzetközi szakszervezeti szövetség

- Munkáskamara

Munkaadói kollektív szereplők

- Munkaadók csoportja

- Ágazati munkaadói szövetség

- Országos munkaadói szövetség

- Szakmai-ágazati nemzetközi munkaadói szövetség

- Nemzetközi munkaadói szövetség

Participációs intézmények

Állam

Szintjei:

Mikro

munkacsoport

műhely

vállalat, intézmény

Mezo

szakma

ágazat

régió

Makro

szektorális

országos

Transznacionális

Intézményei:

Intézményesített kapcsolatok: a munkaügyi kapcsolatok szereplői között az “ad hoc” és informális kapcsolatokon

kívüli, jogi kötelmeken vagy megállapodásokon nyugvó együttműködés.

Intézmény (munkaügyi kapcsolatok intézménye): a szereplők közötti együttműködés - történelmileg és funkcionálisan

meghatározott, kialakult - formája, szervezeti kerete. Az ellenérdekű felek által követett szabályrendszer.

Intézményesítés célja: munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti együttműködés fenntartása és szabályozása; előzetes

eljárási rend kialakítása a konfliktusok megoldására.

Intézményesítés folyamata: az együttműködés kölcsönösen elfogadott, legitim eljárási, magatartási

Bipartit intézmények

Individuális munkaügyi kapcsolatok intézményei

Egyéni munkaszerződés

Egyéni munkaügyi viták rendezésének intézményei

Kollektív tárgyalások és megállapodások

Participációs intézmények

Kollektív munkaügyi konfliktusok rendezésének intézményei

szabályainak rögzítése.

Tripartit intézmények

Makroszintű konzultáció

Makroszintű tárgyalások és megállapodások

Transznacionális intézmények

Transznacionális konzultáció

Transznacionális tárgyalások és megállapodások

Transznacionális participáció intézményei

2. Kollektív tárgyalás, kollektív szerződés.

- A kollektív szerződés szabályozhatja

o a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének

módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;

o a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatokat

- Egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a

szakszervezet, ill. több szakszervezet köthet.

- Egy munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.

- Nem kötelező, a felek szándékától függ.

- A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalási ajánlatot nem lehet visszautasítani, ha azt a munkáltató

vagy reprezentatív szakszervezet tette

- A szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács

választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.

- Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi

szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanács

választáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét.

- Ha a szakszervezetek együttes kollektívszerződés-kötése a fentiek alapján nem lehetséges, a reprezentatív

szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha e szakszervezetek jelöltjei az

üzemi tanács választáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét.

- Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése sem lehetséges, a kollektív

szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson

együttesen a leadott szavazatok több mint hatvanöt százalékát megszerezték.

- Eltérhet a Munka Törvénykönyvének szabályaitól, de annál csak a munkavállalóra nézve kedvezőbb

feltételeket határozhat meg, kivéve ha ezt a törvény megengedi.

- Jogszabállyal nem lehet ellentétes.

- Szintjei: elvben munkahelyi (mikro-), szakmai, al- és szakágazati, ágazati és területi (mezo-) és országos

(makro-) szinten köthető kollektív szerződés.

- A szerződő felek kötelesek a kollektív szerződést 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni a

foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek

3. Üzemi tanács, közalkalmazotti tanács.

Üzemi tanács:

- Mt. 42. §. (2): „A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács,

illetve üzemi megbízott gyakorolja.”

- Az üzemi tanács kettős konfliktus megelőző, ütköztető szerepet tölt be, egyrészt a munkáltató előtt

megjeleníti a dolgozók érdekeit, másrészt igyekszik elfogadtatni a munkáltató döntéseit a

munkavállalókkal.

- Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ill. annak telephelyén, ahol a munkavállalók

száma meghaladja az 50-et. Ahol ennél kevesebb, de a 15 főt meghaladja, ott üzemi megbízottat.

- Ha egy munkáltatónál több üzemi tanács vagy üzemi megbízott van, akkor az üzemi tanácsok

megválasztásával egyidejűleg központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

- Az üzemi tanácsok mandátuma három évre szól, tagjainak száma a választás időpontjában az adott

munkahelyen dolgozó munkavállalók számától függ.

- Először 1995-ben, azt követően pedig három évenként került sor üzemi tanács választásokra ( 1998, 2001,

2004, 2007 ).

- Üzemi megállapodás: az üzemi tanács egyes jogosítványai gyakorlását és a munkáltatóval való

kapcsolatrendszerét érintő kérdések határozhatók meg benne.

- Együttdöntési jog illeti meg az üzemi tanácsokat a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú

pénzeszközök, ill. intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

Véleményezési jog illeti meg az üzemi tanácsokat

- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezete, különösen a munkáltató

átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására,

korszerűsítésére vonatkozó elképzelések;

- a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítása, a nyilvántartandó adatok köre, illetve a személyügyi

tervezet;

- a munkavállalók képzésével összefüggő tervek, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele,

illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzelések;

- a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete;

- az éves szabadságolási terv;

- az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetése;

- a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezete;

- a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázat tekintetében.

Közalkalmazotti tanács:

- A közalkalmazotti tanácsok intézményrendszerét a Közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény teremtette meg.

- Feladata az adott költségvetési szervnél meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozók képviselete.

- Minden olyan költségvetési szervnél meg kell választani, ahol a közalkalmazottak száma eléri a 15 főt.

Ahol ennél kevesebb ott közalkalmazotti képviselőt kell választani.

- Mandátuma három évre szól, tagjainak száma a választás időpontjában az adott intézménynél dolgozó

közalkalmazottak számától függ.

- A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét a közalkalmazotti szabályzat tartalmazza,

amely nem szabályozhat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket

4. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT): feladata, jogosítványai, tagjai.

Feladata:

Az országos szakszervezeti, ill. munkáltatói szövetségek és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások

folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, tripartit érdekegyeztető fóruma.

Intézményi keretet nyújt a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak,

ennek keretében konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelemelosztást érintő

legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról; véleményt formál a munkaviszonyt érintő legfontosabb

jogszabályokról.

Jogosítványai:

Tájékoztatás: olyan kérdésekre terjed ki, amelyek számot tarthatnak a szociális partnerek érdeklődésére, de amelyekkel

kapcsolatban sem jogilag, sem a gyakorlatban közvetlen tevékenységet nem folytatnak.

Konzultáció: olyan kérdésekben folyik, amelyekben a szociális partnerek jog szerint nincsenek hatalmi pozícióban, de a

végrehajtás jelentős részben rájuk hárul.

Megállapodás: olyan kérdésekben alakít ki, amelyekre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteknek közvetlen

ráhatása van, ill. amelyekben garanciát tudnak vállalni a végrehajtásra.

Tagjai:

- Kormány

- Munkavállalói oldal

o Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ)

o Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT)

o Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek)

o Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ)

o Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ)

o Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF)

- - Munkaadói oldal

o Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)

o Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

(ÁFEOSZ)

o Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

o Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

o Magyar Iparszövetség (OKISZ)

o Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ)

o Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

o Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ)

o Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

5. Makroszintű érdekegyeztető fórumok a közszférában.

Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács

Valamennyi közszolgálati alkalmazottat - közalkalmazottakat, köztisztviselőket, kormánytisztviselőket, fegyveres és

rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáit -

érintő bérpolitikai, munkaügyi és foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozik.

Funkciói:

Intézményes keretet teremt a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő jövedelempolitikai, bérpolitikai,

munkaügyi, foglalkoztatási kérdésekben az országos szintű párbeszéd működéséhez, megállapodások megkötéséhez.

A keretében kötött megállapodások helyettesítik az ágazati kollektív szerződéseket.

Intézményes keretet teremt a közszféra egészét érintő munkaügyi konfliktusok rendezéséhez.

Figyelmet fordít mindazon oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, humánszolgáltatásokat végzők

foglalkoztatási, bérezési helyzetére, akik ilyen közfeladatot nem közszolgálati alkalmazottként látnak el.

Tagjai:

Kormány

Munkavállalói oldal

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – 5 hely

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) – 2 hely

Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) – 1 hely

LIGA Szakszervezetek – 1 hely meghívottként

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) – 1 hely meghívottként

Önkormányzati oldal

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

Megyei Jogú Városok Szövetsége

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége

Magyar Faluszövetség

Jogosultságai:

Tájékozódási jog: az oldalak kölcsönös szóbeli vagy írásbeli tájékoztatásra jogosultak az alapszabályban

meghatározott jogosultságok gyakorlásához, az OKÉT működéséhez szükséges vagy más, kölcsönös érdeklődésre

számot tartó információkról.

Véleményezési jog: a szociális partnerek álláspontjukat kifejthetik, ill. egyeztethetik különösen az alábbi

kérdésekben:

a közszolgálati alkalmazottak összességét elsődlegesen érintő politikák kiemelt kérdései;

a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő politikák végrehajtási eszközei, ezek összehangolása;

a közszolgálati rendszerek, jogállási törvények éves és hosszabb távú összehangolt működtetése,

fejlesztése;

a költségvetési szféra szociális párbeszéd rendszerének működtetése, fejlesztése.

Javaslattételi jog: az OKÉT jogosult megállapodni

az OKÉT működési területéhez tartozó tárgykörben kormányzati intézkedés kezdeményezéséről;

a költségvetési intézményi szférában szektorális, ágazati, helyi önkormányzati, intézményi szinten

folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon követendő elvekkel, eljárással, magatartással kapcsolatos

ajánlásról.

Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa

A kormány, a közalkalmazottak és a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeket fenntartó önkormányzatok

megbízott képviselőinek háromoldalú, országos, ágazatközi fóruma.

Funkciója, hogy intézményes keretet teremt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményi

körben a közalkalmazottak összességét érintő munkaügyi kérdésekben az országos, ágazatközi szintű szociális párbeszéd

működéséhez.

Tagjai:

Kormány

Önkormányzati oldal: megegyezik az OKÉT önkormányzati oldalával

Munkavállalói oldal

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (6 hely)

Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (3 hely)

Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (1 hely)

Liga Szakszervezetek (1 hely)

Jogosultságai:

Tájékozódási jog: megegyezik az OKÉT tájékozódási jogával.

Véleményezési jog: a kormány, ill. a kormányzati szervek csak a szociális partnerek véleményének megismerése, az

álláspontok egyeztetése után döntenek, ill. intézkednek, különösen az alábbi területeken:

a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, beleértve a közalkalmazotti illetményrendszert és a Munka

Törvénykönyve közalkalmazottakat érintő rendelkezéseit,

a költségvetési törvény közalkalmazotti jogviszonyt közvetlenül befolyásoló elemei,

a közalkalmazottakat közvetlenül érintő, államháztartásra vonatkozó szabályozás,

a közalkalmazotti tanácsválasztással összefüggő szabályozás,

a közalkalmazottakra vonatkozó, éves és hosszabb távú kormányzati bérpolitika,

a közalkalmazottak foglalkoztatását érintő ágazatközi jelentőségű intézkedések,

a közalkalmazotti jogviszony alá tartozó terület szociális párbeszéd rendszere.

Javaslattételi jog: a KOMT jogosult állásfoglalásról, ajánlásról megállapodni

a közalkalmazotti intézményi körben ágazati, helyi önkormányzati, intézményi szinten folytatott

érdekegyeztető tárgyalásokon követendő eljárásról, magatartásról;

a KOMT működési területéhez tartozó tárgykörben kormányzati intézkedés kezdeményezéséről

Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács

A köztisztviselők jogállásáról szóló és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek

országos, igazgatási, ágazati érdekegyeztető fóruma.

Működésének célja a közszolgálati munkáltatók, valamint a köztisztviselők és kormánytisztviselők érdekeinek,

törekvéseinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, az információcsere, az egyetértés és a

véleményezés biztosítása, valamint a megállapodások kialakítása a köztisztviselőket, kormánytisztviselőket érintő

jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekben, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják élet- és

munkakörülményeiket, foglalkoztatásuk feltételeit.

Tagjai:

Kormány (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Munkavállalói Oldal

Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete

Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete

Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Szakszervezete

Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete

Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Dolgozók Szakszervezete

Egyéb résztvevők (állandó meghívott, megfigyelő)

Magyar Közigazgatási Társaság

Magyar Orvosi Kamara

Jegyzők Országos Szövetsége

6. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB-k) feladatai, szereplői.

A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói

érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testületek.

Feladatuk az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd

megvalósítása.

Konzultálnak a kormánnyal,, ill. szerveivel az adott ágazatban dolgozók, valamint az adott ágazatban működő

munkáltatók érdekeit jelentősen érintő kérdésekről.

Az ÁPB-kben erre jogosultak kollektív szerződést, ill. egyéb megállapodást köthetnek, amelyet a társadalmi

párbeszédért felelős miniszter meghatározott feltételek teljesülése esetén kiterjeszthet.

Léteznek alágazati, szakágazati és rehabilitációs párbeszéd bizottságok is.

Létrejötte:

2000: döntés arról, hogy egy PHARE program keretében történjen meg egy átfogó ágazati paritásos rendszer

létrehozása.

2001. február 23.: az OMT döntött „Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” című PHARE programról.

A program irányítását, felügyeletét először az OMT Operatív Bizottsága, majd az OÉT Ágazati Tanácsa végezte.

2003. július 2.: az OÉT Ágazati Tanácsának keret-megállapodása: rögzítették az ÁPB-k megalakításának és

működésének alapelveit.

2004. szeptember 22.: megszületett a megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozataláról és

működtetésükről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakra.

2009. augusztus 20.: hatályba lépett az ÁPB. törvény.

7. Munkaügyi konfliktusok és rendezésük intézményei.

Munkaügyi viták megoldásának intézményei:

Bírói eljárás: a vitás felek bírósághoz fordulnak, amely a vitában döntést hoz.

Egyeztetés/békéltetés (konsziliálás): a vitában állók külső, harmadik felet (békéltető) vonnak be a vita rendezésébe.

Közvetítés (mediálás): a vitában álló felek között külső, harmadik fél közvetít, aki megoldási javaslatot is tehet.

Döntőbíráskodás (arbitrálás): a vitában álló felek a döntést egy független, harmadik félre bízzák, aki kötelező

érvényű döntést hoz.

Érdekviták rendezésének intézményei:

Egyeztető tárgyalásnak van helye.

Ideje alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet és a feleknek

tartózkodniuk kell minden a megállapodást veszélyeztető cselekedettől.

A felek igénybe vehetnek közvetítőt és döntőbírót.

Kötelező a döntőbíráskodás:

Ha a munkáltató nem tájékoztatja megfelelően a szakszerveztet, nem biztosítja számára a

megállapodásuknak megfelelő helyiséghasználatot.

Ha a munkáltató nem biztosítja az üzemi tanács megválasztásához, működéséhez szükséges költségeket,

amelyben a felek megállapodtak.

Azokban a kérdésekben, amelyekben az üzemi tanácsnak együttdöntési joga van, egyet nem értés esetén

Munkaügyi jogviták rendezésének intézményei:

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése, valamint a szakszervezet, illetve az üzemi

tanács (üzemi megbízott) az Mt-ből ill. kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének

érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

A jogvitákban bíróság jár le.

Békéltető személy: a felek kollektív szerződésben, illetve megállapodásban köthetik ki. A vitában egyezség

létrehozását kísérli meg

8. A sztrájk szabályozása.

A sztrájktörvény szerint (1989. évi VII. tv.) a dolgozókat gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti

a sztrájk joga.

Három fő formája:

o figyelmeztető sztrájk; az egyeztetési eljárás alatt tartható, maximum 2 óra időtartamban

o „rendes” sztrájk;

o szolidaritási sztrájk.

Egyeztetési eljárás: a „rendes” sztrájk előtt kötelező, a felek megpróbálják tárgyalásos úton megoldani a vitát.

Ha hét napon belül nem vezet eredményre, akkor kezdeményezhető a sztrájk.

Jogellenes a sztrájk:

- ha nem a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosításra kezdeményezték;

- a kezdeményezők megsértették az előzetes egyeztetés kötelezettségét;

- az együttműködési kötelezettség megsértése esetén;

- alkotmányba ütköző cél érdekében;

- olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel szemben, amelynek megváltoztatása bírósági hatáskör;

- hatályos kollektív szerződésbe foglalt szabály ellen;

- ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,

vagy elemi kár elhárítását gátolná;

- a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál a még elégséges szolgáltatásról szóló

megállapodás vagy jogerős bírósági döntés hiányában (abban az esetben, ha ezt törvény nem szabályozza).

Nincs helye a sztrájknak:

- az igazságszolgáltatási szerveknél;

- a fegyveres- és rendvédelmi szerveknél;

- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek közötti 1994-es megállapodásban

foglalt sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk.

Azoknál a munkáltatóknál, amelyek a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végeznek – különösen a

közforgalmú tömegközlekedés és távközlés terén, továbbá az áram, víz, gáz és egyéb energiaszolgáltatás ellátó

szerveknél - gondoskodni kell a még elégséges szolgáltatásról. Mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja.

Ennek hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell róla megállapodni.

A sztrájk szervezőjét és a munkáltatót a sztrájk ideje alatt is együttműködési kötelezettség terheli, azaz tovább

kell folytatniuk a tárgyalásokat a vita megoldásáról, valamint gondoskodniuk kell a személy- és

vagyonbiztonságról.

Sztrájk kezdeményezése, ill. jogszerű sztrájkban való részvétele miatt a dolgozót hátrány nem érheti.

Sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatos problémák:

- A sztrájk bejelentése.

- Az elégséges szolgáltatás problémája.

- Sztrájktörők alkalmazása.

- A szolidaritási sztrájk szabályai.

- Az érdekegyeztetés és a sztrájktárgyalás viszonya.

- A sztrájkot szervező szakszervezet/csoport intézményei.

- Mikor nem állapítható meg a munkáltató?

- Törvényi tilalmak és korlátozások.