Vizuális elmélet, vizuális tervezés

modulfüzet Verzió: 1.0

A vizuális nyelv Habár a web tervezés mind a verbális, mind a vizuális kommunikáció szabályain, és alkalmazásának gyakorlatán alapul, mégis a vizuális a meghatározó. Meg kell jegyezni azonban, hogy az interneten történı szöveg és tartalomszerkesztés sajátosan más mint például a hagyományos nyomtatott sajtó esetében. Ennek a témának bıvebb ismertetésére a modul, tartalomtervezés fejezete tér ki részletesebben.

A vizuális kommunikáció nyelve sajátosan különbözik a verbálistól. Paradoxon, hogy a vizuális közléseket, nagyon sok esetben verbálisan próbáljuk megfogalmazni. Egy képrıl akár regényt is lehet írni és akkor sem biztos, hogy sikerül feltárni a képrıl leolvasható összes információt. Egy szkenner több millió adatot tud rögzíteni egy festményrıl. Azon túl, hogy ez az információmennyiség alkalmas lesz például reprodukció készítésre, vagy arra, hogy egy restaurátort segítsen munkájában, továbbá általa statisztikailag kimutatható a színek aránya, nem valószínő, hogy arról is információt kapunk, hogy a befogadóban milyen benyomást és milyen érzést kelt a vizsgált kép.

Nagyon úgy tőnhet az elıbbi példából, hogy a kép nemigen alkalmas arra, hogy tartamilag objektív információt nyújtson a befogadó számára. Hasonlóan a regény sem igazán, de egy tudományos cikk igen. Így van ez a vizuális kommunikációban is, vannak olyan közlésformák, amelyek alkalmasak arra, hogy egyértelmő üzenetet közvetítsenek. Ilyenek például a mőszaki rajzok, információs rendszerek, grafikonok stb.. A mőszaki jellegő és egyéb a közhasználatban elfogadott és gyakorolt vizuális közlések megértéséhez szükséges az ábrázolás konvencióinak ismerete. A közlések pontos megfogalmazásához olyan kódrendszer kell, amelyet a közlı és a befogadó is ismer. A vizuális kommunikáció folyamatában az értelmezés szempontjából, nagyon fontos szerepe van továbbá a kontextusnak. Annak megváltozása esetén ugyanaz a vizuális jel más jelenthet, vagy félreérthetı. A konzervdobozon látható mosolygós arcú gyermek képének láttán, nálunk senkinek sem az jut az eszébe, hogy a konzervdobozban, gyermekhúsból készült ételféleség lenne. Inkább az, hogy egy gyermekek számára gyártott termékkel van dolgunk. Megtörtént esetként mesélik, hogy egy afrikai faluban hasonló képpel címkézett, egyébként kakaót tartalmazó konzervdoboz láttán , az ott lakók azt hitték, hogy abban gyermekhús van. Mivel elıtte általában olyan konzervet kaptak, amelyben mindig az volt, amely a konzervdobozon látható kép mutatott, jutottak az elıbbiekben említett következtetésre.

Arra is jó példák említhetıek, hogy a látszat valóságát jól megjelenítı fotó nem mindenki számára alkalmas a képen szereplı személy azonosítására. Bennszülött törzs tagjai nem ismerték fel társaikat az azokról készült fényképen. A számunkra hihetetlen történet azt bizonyítja, hogy fotó vizuális nyelvét is meg kell tanulni ahhoz, hogy a képet értelmezni tudjuk.

Köztudott, hogy Sztálin alacsony ember volt. A fényképeken mégis mindig úgy látszik, mintha magas és erıteljes alkatú ember lett volna. A magyarázat egyszerő, a propaganda képek készítésekor mindig derékmagasságból egy kicsit felfele irányított kamerával fényképezték.

A képek megértéséhez és az általuk közölnivaló tartalom képi megfogalmazásához, szükséges a vizuális nyelv használatának elsajátítása, bármilyen vizuális megjelenési formájáról is van szó. A weboldalak tervezésénél komplex jelek, vizuális nyelvi elemek halmazából kell olyan felhasználóbarát rendszert alkotnia a tervezınek, hogy az a leghatékonyabban közvetítse az információt. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy mint az étel esetében, fontos a jó tálalás. Esztétikailag kifogásolható megjelenés is elriaszthatja a befogadót, az igényes felhasználót.

Mint tudjuk retinánkon csupán különbözı optikai elemeket érzékelünk, amelyek az agykéregben tudatosulnak, ott válik belılük értelmezett kép. Az érzékelés folyamán különbözı vizuális minıségő foltokat (szín, minta, tónus stb.), azok találkozásának változó karakterő körvonalait (éles, puha, változó stb.) észleljük. Ezek a nonfiguratív optikai elemek csak az alkotó látás folyamatában válnak vizuális nyelvi elemekké, és mint a betőkbıl a szavak, mondatok és komplex szövegek, úgy azokból képek születnek, ami persze nem jelent teljes analógiát a két nyelv között. Az retinális látás bizonytalanságát és kérgi érzékelés fontosságát teszik próbára azok a képfelismerési feladatok, amelyek egy tárgy vagy jelenség olyan szokatlan nézetét ábrázolják, amely nem jellemzı rá. A feladat megoldása nem is olyan könnyő. Egy kelkáposzta levél apró részletének felnagyított képe sokszor egészen más asszociációkat kelt (hegyvonulat, víz vájta kızet, textilgyőrıdés stb.)

Visszatérve az optikai elemekre ezeket a képi ábrázolásokban a pont, a vonal és a folt különbözı minıségeinek és mennyiségeinek a létrehozásával jelenítjük meg. Ezeket gyakorlatban vizuális nyelvi elemeknek nevezzük.

Lássuk sorjában, hogy milyen lehetıséget kínálnak a képalkotásban az elıbb említett nyelvi elemek.

A vizuális nyelvi elemek: pont, vonal, folt

A pont

„Az elvont gondolkodás szerint a pont eszményien kicsi kör” Vaszilij Kandinszkij

A vizuális kommunikációban megjelenési formája rendkívül változatos lehet, attól függıen, hogy milyen nyomhagyó eszközt használunk, illetve milyen céllal használjuk. Az ecset, a toll, kréta más-más pontkaraktert hoz létre. Különbözı módon elrendezett együtteseikbıl számtalan vizuális hatás hozható létre. Népmővészeti és iparmővészeti alkotások díszítményeinek gyakran alkalmazott vizuális eleme. Különbözı sőrőségő halmazai segítségével plasztikus árnyalatos megjelenítést tudunk létrehozni grafikáinkon.

A pont dekoratív alkalmazása a kékfestı mintán

A pont , vonal és a folt alkalmazásának példái egy témán belül. Grafikai transzpozíciós gyakorlat. Fıiskolai hallgatói munka

A nyomdaiparban az árnyalatos fényképeket egy speciális rácson keresztül fényképezve bontanak különbözı nagyságú pontokra lehetıvé téve az árnyalatos, sıt színes nyomtatást.

Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy gyakorlati példaként a témánkhoz legközelebbi pont felhasználási módot, nevezetesen a digitális képmegjelenítést említsük. A digitális kép különbözı minıségő és mennyiségő pontokból áll. A szöveg képi megjelenítésének is fontos eszköze lehet a pont (felsorolások hangsúlyozása, pontsorral történı figyelemvezetés stb.)

A pont helyzetei a képen:

1. 2. 3.

4. 5. 6.

Az elsı és ötödik képmezın a pont a felezıegyenesen helyezkedik el. Az elsı a kép mértani középpontjában a stabilitást és kiegyensúlyozottságot fejez ki, az ötödik a felsı harmadban a nézı figyelmét leginkább megfogó helyen található. Nem véletlen tehát az, hogy a könyvek címe általában ezen a helyen van. A második, harmadik és negyedik helyzete esetleges, ennek következtében bizonytalanságot fejez ki. Elıfordul azonban, hogy a tervezı pont ezt a hatást használja ki az alkotás során.

Lonovics László: Borítóterv A pont és vonal alkalmazása díszítı elemként egy könyvborítón.

Raszterpontok alkalmazása árnyalatos és színes képek nyomtatására

Egy jól megtervezett web oldal, ahol a pont két fajta alkalmazását láthatjuk. Az egyik esetben a pontokból álló nyíl a feliratra mutat, másiknál a felnagyított nyíl részlet a jobb felsı oldal dekoratív, grafikailag a figyelmet felkeltı eleme lesz.

A vonal:

Az elızıekre visszautalva meg kell jegyeznünk, hogy pontnak elméletileg nincs kiterjedése. Ugyancsak bajban vagyunk a vonallal is, amelynek elméletileg ugye csak hossza van szélessége nincs. A gyakorlatban, amikor rajzolunk, természetesen nem elmélkedünk fölöslegesen ezekrıl. Tudomásul vesszük, hogy az általában kisebb mérető foltokat pontként használjuk és a vonalnak is van vastagsága. A vonal a pont mozgásából születik. Egy pontszerő fényforrás gyorsan mozgatva egy fénylı vonal érzetét kelti. A toll a papírhoz érve elıször egy pontot hoz létre, majd kezünk mozgásának eredményeként folyamatos nyom keletkezik, a vonal.

A vonal vastagságának megváltoztatásával, mőszaki rajzainkban egyértelmő információt tudunk kódolni, pl. a vetületi ábrázolásnál; vetítı sugár (vékony vonal), a nézeti képek látható élei (vastag vonal). A látvány imitatív megjelenítésére törekvı rajzainkban, a vonaltónus (a vonal vastagságának a látványban megjelenı tárgy és háttér találkozásában érzékelhetı körvonal optikai különbségeknek (fény, árnyék stb.) megfelelı megváltoztatásával, tónusozás nélkül is ki tudunk fejezni térbeliséget.

Giovanni Battista Tiepolo: Lavírozott rajz A mővész vonal vastagságának változtatásával a test térbeliségét,

plasztikusságát érzékelteti

A vonalfajták végtelen nagy száma sokféle hatást jelenthet; vékony, vastag, lágy, kemény, lüktetı, lendületes, szétesı, bizonytalan, stb., mind más-más tartalmakat közvetíthetnek. Elég csak megemlíteni a kézírást, ahány ember annyiféle vonalhasználat. Írásképünk alapján beazonosíthatók vagyunk, sıt a grafológia szerint az személyiségünkrıl is árulkodik. A gyermekrajzok vonalhasználatának módjából a pszichológusok a gyermek személyiségtulajdonságaira következtetnek. Sıt a katasztrófát, vagy más traumát átélt emberek sokszor nem tudnak szavakkal beszámolni orvosuknak lelkiállapotukról. A pszichiáter egyik módszere ilyenkor a rajzoltatás, olyan utak nyílnak meg a az orvos számára a beteghez, melyek máskülönben rejtve maradnának. Gyakran tisztán tárgy nélküli vonalakkal, formákkal és színekkel fejezik ki maguk ösztönösen a betegek. A vonalak, formák, iránya, helyzete, minısége- laza vagy feszült, egyszerő vagy bonyolult, zárt vagy szétesı, bizonytalan vagy határozott stb. vonalak, formák – mind más-más lelki folyamatot tesznek világossá az orvos számára.

A lélektani kísérletek is azt bizonyítják, hogy a tárgy nélküli vonalak rendkívül kifejezıen jelenítik meg a kísérleti személy pillanatnyi hangulatát, temperamentumát, intellektualitását, ahogy ez a fenti rajzon is látható.

Kifejezés vonalakkal. Gyermekrajzok A képzımővészetben és az iparmővészet számtalan területén megfigyelhetı a

vonal tartalmi és érzelmi kifejezıdésének tudatos alkalmazása. Fıleg a reklámok nyomtatott és elektronikus formáiban, a díszítımővészet majd minden területén.

Zenei témájú plakátok A grafikus a zene ritmusát a vonalak ritmusával igyekezett kifejezni.

1. Bach Fesztivál plakát, grafikus; N. Jenkins. 2. Jazz hangverseny plakát, grafikus; B. Gill

Lonovics László: Összefonódás

A képen a vonalak segítségével létrehozott térillúziót érzékelhetünk. Az egyszer bemélyedı formák tekintetváltás után kiemelkedni látszanak és e jelenség

váltakozása teszi dinamikussá a grafikát

Edward Munch: Sikoly Szép példája az expresszív vonalhasználatnak, ahol a

vonal az érzelemkifejezés eszköze

Hundertvasser, Tájkép arcképpel címő képe jól szemlélteti a színes vonal dekoratív használatát.

Victor Vasarely: Zint

Kepes György: A Bostoni Rádió épületének homlokzati fényfestménye

Orosz István: Színházi plakát

Droppa Judit: Textil

Roaul Dufy: Narancs koncert A festı a hegedı körvonalát a változó vastagságú vonalakkal rajzolta meg.

Malonyai Dezsı: A magyar népmővészet címő könyv emblémája

A vonal és folt dekoratív alkalmazásának példája

A vonal vastagságának, hosszúságának, színének, irányának, mennyiségének, egymáshoz való viszonyának, ritmusának számtalan variációja hozható létre. Csak tervezı leleményességén és kreativitásán és szakmai tudásán múlik, hogy milyen eredmény születik.

Optikai csalódások

a. A párhuzamos vonalak íveseknek látszanak b. A párhuzamos egyenesek ha más irányú egyenesekkel metsszük ıket,

egymástól elhajlónak és nem párhuzamosnak látszanak. c. A függıleges szakasz hosszabbnak látszik, mint a vízszintes. d. Az „A” szakasz hosszabbnak látszik minta „B” szakasz Az optikai csalódások jelenségeit feltétlenül figyelembe kell venni a tervezés

során, mert ha nem olyan vizuális hatások (arányváltozás, formatorzulás) jönnek létre, amelyek lerontják megvalósult alkotás minıségét

A vonal mint a perspektíva eszköze

Az egyenletesen vastag függıleges és vízszintes vonalak a sík forma érzetét keltik. Felhasználásuk statikusságot és nyugalmat fejeznek ki.

Az életben tılünk térben távolodó párhuzamos egyeneseket összetartó vonalakként érzékeljük. Erre a tapasztalatra épül, hogy a síkra rajzolt összetartó egyeneseket is három dimenzióban észleljük. Fokozhatjuk az elıtérbıl a messzeségbe vezetı hatást ha nem egyenletes vastag vonalakkal dolgozunk, hanem a vonal a vastagból elvékonyodik. A felénk vékonyodó vonalak, az összetartó helyett szétnyíló vonalköteg tehát vonalperspektíva ellentétes értelmő felhasználása- megfordítja a távlatot.

Ezekkel az eszközökkel a térbeliség illúzióját, figyelemfelkeltést, tekintetvezetési irányt, feszültséget, stb. tudunk létrehozni

A függıleges és vízszintes egymással párhuzamos vonalak a síkjelleget és

nyugalmat fejeznek ki

Jacek Neugebauer: Lengyelország

A folt

A folton általában kétdimenziós síkszerő formát értünk. Folt születik például ha a vonal kezdı és végpontját összekötjük. A folt sokféle fajtája és minısége hozható létre, különbözı módon. A képfelületen a folt létrehozható nyomtatással, festéssel, satírozással, minta kitöltéssel, textúra illetve faktúra létrehozásával stb.. Ennek körvonala lehet határozott szabályos, illetve szabálytalan elmosódott stb. attól függıen, hogy milyen eszközt használtunk. Formája a szabályos geometrikus és organikus formától a szabálytalan amorf formáig, és az elıbbiek kombinációiból létrehozható számtalan alakú lehet.

A folt kifejezését erısen befolyásolja, hogy a képsíkon hol helyezkedik el. Az egyik esetben kép központi helyét elfoglalva fıszereplıként szinte uralkodó ként jelenik meg, a kép alsó sarkában szinte sértıdötten ki akarja dönteni a kép szélét, a harmadik esetben pedig kissé lebegıs a mozgást is kifejezı formává válik.

Csupán a háromszög alakú forma helyzetének megváltoztatása, nyugalmat, pillanatnyi egyensúlyt és mozgást fejez ki.

A felsı ábrán a négyzet alakú folt elhelyezkedési változatait láthatjuk a képmezın. A kép szélével párhuzamos négyzetek viszonylagos nyugalmat, a ferde helyzetőek inkább mozgást fejeznek ki. A képmezı széle felé mutató négyzetsarkok erıs kontrasztban vannak a kép széleinek egyeneseivel.

A folt, amely illetıen elméletileg két dimenziójú, a gyakorlatban ha annak felületén tónusátmenet van szintén térszerő megjelenítésre is alkalmas. A számítógépes programok, egyre változatos formában nyújtanak lehetıséget arra, hogy a régebben inkább síkszerően megjelenı betőket plasztikus hatásúvá tehessük. Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy minden grafikai megoldás csak akkor indokolt, hogy ha az a kommunikáció hatékonyságát növeli. Sajnos sokszor a betők szavak túlzó és és gyakran történı említett módon történı átalakítása egyszerően „csak” az olvashatóságot akadályozza.

Hermann-rács. Kartávolságból nézve a fehér csíkok keresztezıdéseiben kicsiny szürke foltokat látunk megjelenni. Feszültségkeltı grafikák (embléma, logo)

készítésekor kiaknázható ez a fiziológiai jelenség.

Összefoglalva az elızıeket meg kell jegyeznünk azt, hogy a vizuális nyelvi elemekbıl végtelen számú és minıségő kép hozható létre, amelyek az információ közvetítésén túl érzelmi hatást is közvetítenek a befogadókra. A mővészi kifejezés mellet, elég csak a reklámokra gondolnunk, ahol a fogyasztók befolyásolása a pszichológiai eszköztárának tudományosan igazolt törvényszerőségeinek a latba vetésével történik.

Az olvasóban joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a háromdimenziós képalakításra (építészet, tárgykészítés, a környezetalakítás más formái) alkalmasak-e az elıbb említett vizuális nyelvi elemek. A síkon történı tervezéskor mindenképpen igaz. Ugyanakkor a háromdimenziós téri látvány befogadásakor is érzékelünk, például körvonalakat, foltokat stb., amelyek változó minıségeinek észlelésekor érzékeljük a térbeli formákat, azok tömeghelyzeteit, térbeliségét, esztétikai minıségét.

A képmezı és a vizuális nyelvi elemek

A képmezı formája

A vizuális nyelvi elemekbıl létrejövı látványt, ami legyen kétdimenziós illetve háromdimenziós, minden esetben valamilyen képforma határolja le. Az ember látókúpja egy horizontálisan kiszélesedı határozatlan szélő ovális képformát eredményez. Ennek az ergonómiai szempontnak megfelelıen a számítógép képernyıje, filmvászon és a festmények, fotók zöme, fekvı téglalap alakú. Természetesen a gyakorlatban az ettıl eltérı formájú képekkel is találkozunk nagy számmal (álló téglalap, kör, ovális, szabálytalan stb.)

A képmezı osztásai

A képmezın elhelyezkedı optikai elemek (vizuális nyelvi elemek) különbözı részekre oszthatják azt, amelyek lehetnek szabályosan vertikálisan és horizontálisan felezett, átlós, negyedelıs, sávos ezek kombinációi, továbbá ezektıl eltérı arányú és formájú osztások számtalan variációja. Ezek mindig a képi elemek téri, formai összetételétıl és a közölni kívánt tartalomtól függıen alakulnak ki.

Máté András: Magyarország képeslap tervek

A képmezı osztásainak alapesetei (horizontálisan és vertikálisan felezett, átlós, negyedelıs, sávos, stb.)

Fukuda: Plakátok A képmezı osztásainak gyakorlati példái

A képmezı osztásainak variációi

Színházi plakát (Paraszt Hamlet) A képmezı osztása a figyelemfelkeltés céljából, továbbá a pozitív és negatív

foltok ellentétének szemléletes és jó gyakorlati megoldása

A fentebb látható ábrán az osztások különbözı formájú területeket választanak el egymástól, amelyek egyensúlyos illetve kiegyensúlyozatlan viszonyban vannak

egymással

A görkorcsolyapálya szabálytalanságát jól érzékelteti a plakát tervezıje a cikk-cakk

vonalú osztás segítségével

Keresztes Dóra: Gyermekszínházi Találkozó plakátja A tartalmat kifejezı és hangsúlyozó képmezı osztás

Optikai súlyviszonyok

A képen elhelyezkedı vizuális nyelvi elemek az alább felsorolt szempontok szerint eredményeznek különbözı optikai súlyviszonyokat:

• nagy-kicsi • súlyos-könnyő • tömör-laza • sötét-világos • telített-üres

A képmezın elıforduló irányok

A képmezın elhelyezkedı optikai elemek elhatárolódása következtében kialakuló osztások különbözı irányokat eredményeznek.

A képmezın leggyakrabban elıforduló irányok:

• Jobbra-balra • Le-föl • Jobbra föl • Jobbra-le • Balra-fel • Törésekkel váltakozó • Ívesen váltakozó • Az elıbbiekbıl létrehozható változatok

A képmezın elhelyezkedı irányok lehetséges kifejezıdésének példái, emelkedés, lejtés stb.

A képtér optikai elemeinek helyzetviszonylatai

A képen elhelyezkedı optikai elemek (pont, vonal folt forma fény stb.), a tartalomnak megfelelı rendben rendezıdnek el, amelynek eredményeként, azok elhelyezkedései különbözı képi kompozíciót eredményeznek.

Az út szélén elhelyezkedı, tılünk távolodni látsz egyforma nagyságú, de a perspektívának köszönhetıen fokozatosan kisebbedı fák egy szabályos sorolást, ritmust eredményeznek. A kép síkján a fák körvonala egyre kisebb és más helyzető lesz. Egy tájképen a horizonton kirajzolódó város, vagy hegyvidék körvonala érdekes, nagy valószínőséggel váltakozó vonalritmust eredményez.

A képsíkon elhelyezkedı optikai elemek helyzetüket illetıen különbözı kapcsolatban lehetnek. Például a képsíkon alul elhelyezkedı folt felett egy másik is megjelenhet. A perspektivikus ábrázolási konvenciónak megfelelıen ez azt jelentheti, hogy amelyik lejjebb helyezkedik el az közelebb van hozzánk. Tartalmi szempontból viszont az alsó kisebb az alárendeltet, míg a felsı az uralkodót, gondoljunk egy földön csúszó szolgára és egy trónuson pöffeszkedı királyra.

A képi helyzetviszonylatok fajtái:

Sorolások és kapcsolások Sorolások lehetnek: ritmusosak és aritmikusak Ritmus fajtái : Formaritmus Tömegritmus Színritmus Foltritmus Vonalritmus Elemváltó ritmus Önmagába visszatérı ritmus Ritmus típusai: monoton Pulzáló

Önmagába visszatérı, és elemváltó ritmus

Art deco minta tervek (változatos ritmusok)

Zahorán Mária Magyarország csomagolópapír (szín, forma és felirat ritmus)

Lonovics László: Magyarország képeslap (bető ritmus)

Lonovics László: Magyarország „EKG” (fény ritmus)

Ritmusvariációk egy témára

Ritmusvariációk egy témára

Kapcsolások lehetnek: • kívül • Benne • Alatta • Felette • Mellette • Elıtte • Mögötte • Körülötte

Hans Arp: Konfiguráció (Forma elhelyezkedése belül és alatta, stb.)

Henry Moore: A sisak (plasztikus formák kapcsolása, kívül belül)

Képi minıségviszonylatok

Az optikai elemek különbözı minıségőek lehetnek. Ennek köszönhetıen különülnek egymástól a képen látható alakok, tárgyak, felirat stb. A színpadon fekete ruhában ugyanolyan háttér színő függöny elıtt álló színész nem látható. Csak egy reflektor fény sugarába kerülve válik láthatóvá, mivel a háttér és a minta (színész) más minıségviszonylatba kerül egymással, mint a megelızı esetben. Valamit mindig az ellentéte emel ki legjobban, a kicsit a nagy, a sötétet a világos, a szabályos a szabálytalant és még hosszan sorolhatnánk tovább.

A képi minıségviszonylatok három csoportra oszthatók:

Ellentétek - Átmenetek -Áttünések 1. Ellentétek (kontrasztok):

• Formakontrasztok • Színkontrasztok • Vonalkontrasztok • Fénykontrasztok • Felületkontrasztok • Karakterkontrasztok

Archipenko: Ovális figura (szögletes és íves formák kontrasztja)

Paizs László: Plasztika

(Formakontraszt)

Vonalkontraszt, Fıiskolai hallgatói munka

Faktúrakontraszt

Faktúrakontraszt

Vonalkontraszt, Fıiskolai hallgatói munka

Ellentétek típusai:

kiegyensúlyozott, harmonikus kiegyensúlyozatlan, diszharmonikus

A színkontrasztok jelenségei és törvényszerőségei a színelmélet fejezetben kerülnek részletes bemutatásra és ismertetésre

2. Átmenetek:

• Formaátmenetek • Színátmenetek • Tónusátmenetek • Vonalátmenetek • Textúraátmenetek • Mintaátmenetek • Faktúraátmenetek • Fényátmenetek

Máté András: Magyarország plakát (formaátmenet, formaátalakulás)

Szín, faktúra és struktúra kontrasztok és átmenetek

Faktúraátmenet

Faktúraátmenet

Színátmenetek

3. Áttünések

Áttünések, Fıiskolai hallgatói munka

A képhordozó anyag optikai szerepe

A vizuális közlés elemei mindig valamilyen anyagban jelennek meg. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy színt milyen papírra nyomtatunk. Ugyanolyan anyagú és színő festék eltérı színárnyalatot mutat fényes illetve matt papíron. A fényes papíron sötétebbnek látszik ugyanaz a festék. Ezért van az, hogy a Pantone skálát két minıségő papírra is kinyomtatják, hogy a grafikusok figyelembe vehessék a tervezés során az eltérı papírminıségbıl eredı színkülönbözıséget. A számítógép képernyıjén látható színek egy részét nem lehet a hagyományos, nyomdai úton, de még az újabb tintasugaras, vagy lézernyomtatókon sem kinyomtatni. Ez az eltérı színkeverésbıl adódik (szubsztraktív, additív). Bizonyos grafikai programok még figyelmeztetik is a felhasználót arra, hogy a választott szín eltérı lesz a nyomdai sokszorosításban, ha RGB színmódban dolgozunk.

Még hosszasan lehetne sorolni a példákat, hiszen a mindennapi életben nagyon sokféle anyagot használunk, ezek függvényében más és más lesz ugyanannak a képnek a hatása megjelenése. De nemcsak az anyagtól, hanem annak megváltozott struktúrája is eltérı vizuális megjelenést eredményez. Jó példa erre a kötés technikája. Ugyanolyan fonalból de különbözı kötésmintával létrejövı textúra is más színhatást eredményez. Érdekes lenne még tovább sorolni az ilyen jellegő példákat, de mivel ez már nem tartozik szorosan a témánkhoz eltekinthetünk azoktól.

A webtervezéskor használhatunk különbözı mintákat. Ezeket programok segítségével is létrehozhatjuk. A megrajzolt, vagy kiválasztott minta megsokszorozható, ami lehet egy érdekes színfolt, textúra nyom, valamilyen grafikai elem, piktogram, embléma stb. Az Adobe Photoshop, fill és pattern parancsával kitölthetı egy kijelölt területet. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy a minta ne legyen hangsúlyosabb mint a rajta elhelyezett képelemek. Általában egészen világos árnyalatok használatát javasolhatjuk. A web oldal egy kisebb felületén, egy vékonyabb sávban célszerő a kontrasztosabb minta megjelenítése a kompozícióban.

Egy anyag vizuális megjelenése mint már említettük más és más lehet. Ez attól

függ, hogy milyen a struktúrája, textúrája illetve faktúrális megjelenése. Az elıbb említett három fogalom definíciója: Struktúra: Az anyag megváltozhatatlan felépítése, szerkezete. Igy például a papírnak fémnek stb. különbözı struktúrája van.

Textúra: A textúra a struktúra szervesen keletkezett zárófelülete (merített papír, fémek, fakéreg stb.) Faktúra: Az anyag különbözı megmunkálásának eredményeként létrejövı felület.

Különbözı mintájú ( vonal, folt textúrák és faktúrák) papírokból kollázs technikával készült grafikák. Fıiskolai hallgatói munka

Az anyag különbözı megmunkálásának eredményeként létrejövı plasztikai faktúra

Függönyanyag textúrája

Textilnyomat (textilfaktúra), Fıiskolai hallgatói munka

Transzpozíciós tanulmány különbözı minták alkalmazásával. Fıiskolai hallgatói munka

Faktúrából létrehozott minta

Textúra minta

Struktúra (fa)

Struktúrából létrehozott minta

Vonalfaktúrák

Hasonló de különbözı struktúra eredményeként létrejött textúrák