ÉvkÖnyve - blg.hu · nálunk telt: ezért a mi közös batthyánys tanévünkről szeretnék...

1

A NAGYKANIZSAIBATTHYÁNY LAJOS GIMNÁZIUM

ÉVKÖNYVE

A 2016—2017-ES TANÉVRŐL

2

Szerkesztette:Tislérné Tóth Zsuzsanna igazgatóhelyettes

Fotók:Kepe Tiborné Magyar Klára

Csepreghy AttilaTislérné Tóth Zsuzsanna

Alexa PéterSzabó Zsolt

Horváth Márton (11. D)Krasznai Kristóf (11. D)

Borítóterv:Tulok József

Kiadja:Batthyány Lajos Gimnázium

igazgatósága

Felelős kiadó:Balogh László igazgató

A szerkesztés lezárult:2017. július 31-én

Megjelent 1000 példányban

Nyomdai munkálatok:Kanizsai Papír-Nyomda Kft, Nagykanizsa

Felelős vezető: Ifj. Brenner Árpád

3

Bevezető ................................................................................................................................5Tanulmányi statisztika ..........................................................................................................7Akikre büszkék vagyunk ......................................................................................................9Kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók ......................................................................10Jeles tanulmányi eredményt elért tanulók..........................................................................12Országos jelentőségű tanulmányi versenyeken eredményt elért tanulók........................15Csapatversenyeken elért országos eredmények ...............................................................17Legfontosabb regionális és megyei szintű tanulmányi versenyeredmények .................. 18Büszkeségeink a sport területén ........................................................................................23Kulturális életünk ................................................................................................................ 24Kiváló tanulóink dicsőségtablója ......................................................................................25A tanári kar .......................................................................................................................... 30Ügyviteli és technikai dolgozók .........................................................................................32Az iskola tanulói ................................................................................................................. 33Gyászolunk és emlékezünk .................................................................................................42Ünnepek, szavak, gondolatok ............................................................................................44Gyorsuló nyarak.................................................................................................................. 44Könnyedén szállj fölfelé! ....................................................................................................47Apróságokban a lényeget ..................................................................................................50Vándor vagy… .................................................................................................................... 51„Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk!” ......................................................53„Mi mindig búcsúzunk.” ..................................................................................................... 54A CSITT! füzet és szerkesztőinek rövid története .............................................................55Emlékfáklyák csillaghullásnak idejéből ..............................................................................57A csend árnyékában ........................................................................................................... 62Világjáró batthyánysok ....................................................................................................... 67 Az orosz kapcsolat ....................................................................................................67 Határtalanul emlékeztünk ..........................................................................................68 Kárpátalján - határtalanul ..........................................................................................70 Batthyánysok projekthete Bad Marienbergben .......................................................71 Sítáborozni jó ............................................................................................................. 72 Welcome to England! .................................................................................................73 Lengyelország – az izgalom, a borzalom, a csoda ....................................................75 O sole mio... ............................................................................................................... 78SÉTA a BLG-ben ................................................................................................................. 80Érettségi dolgozat ............................................................................................................... 82Pelikán ünnep ...................................................................................................................... 83Erdei iskola .......................................................................................................................... 84Öreg/örökdiák-találkozó ..................................................................................................... 86Szeniorok iskolája ............................................................................................................... 87BLG-ből Cambridge-be ....................................................................................................... 88Hogy vagy, Peti? ................................................................................................................. 93Informatikusaink tollából ....................................................................................................96A Batthyány Lajos Gimnázium munkarendje .....................................................................98A Szülői Munkaközösség vezetősége és a Batthyány KözépiskoláértAlapítvány kuratóriuma ..................................................................................................... 100Osztályfotók ...................................................................................................................... 101Képek innen-onnan, erről-arról ........................................................................................114

TARTALOMJEGYZÉK

5

Kedves Batthyánysok!

Mi az időt tanévekben mérjük. Ismét elmúlt egy újabb, amely más volt, mint az előzők, denálunk telt: ezért a mi közös batthyánys tanévünkről szeretnék szólni.

A bölcsektől tanultam egy tételmondatot: ”Ahol szeretnek, ott vagy otthon.” Eztermészetesen elsősorban a család lehet, de néha, jó esetben, az iskola is be tud segíteni –a „jó iskola”… Mi ilyen jó iskola szeretnénk lenni: ahol szeretnek. S ahol Te is szeretszlétezni (persze nem a vakáció idején…). Ha valakinek az iskolájában nincs szeretet, az nincsotthon benne. Akkor sem, ha hivatalosan oda van bejegyezve. Sok benne az ismerős, amegszokott, de nincs otthon benne… Otthon lenni azt jelenti, hogy visszamenni lényünkigazi és egyetlen valóságos állapotába: a szeretetbe. Az ember idegenként élhet aziskolájában is, ha nem szeretik. Remélem, ez a rossz élmény minél kevesebbeknek adatikmeg a mi iskolánkban. Az ember igazi otthona, iskolája, hazája a szeretetben van. Mindenmás helyen számkivetett.

A Batthyány Lajos Gimnázium, a „mi iskolánk” 2016/2017-es tanévében a legbüszkébbarra vagyok, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Új Nemzedék Központ aNemzeti Tehetség Program keretében „Minősített Tehetséggondozó Műhely” címetadományozott számunkra 5 év időtartamra. Ezt a finanszírozási előnyökkel is járó címet azországban 38 patinás köznevelési – közoktatási intézmény kapta meg, köztük mi, a BLG is.Ez mindannyiunk érdeme: diáké, tanáré, dolgozóé. Gratulálunk magunknak, és legyünkbüszkék az elismerésre!

Magyarázza ezt a nálunk folyó tehetséggondozó munka és az eredmények. Büszkevagyok kiváló OKTV és egyéb országos tanulmányi, kulturális és sport eredményünkre.Csak egy példa: a város az összes iskolájából 120 országos szintű versenyeredménytdíjazott külön a tanév végén, ebből 54 batthyánys diák volt. Ennek persze így is kell lennie– szoktuk mondani… De vegyük egy kimeneti mutatónkat – mivel az egyetemi -főiskolaitovábbtanulásra képezünk, ezért ez nagyon fontos mérő: a BLG 180 végzős diákja hétosztályban 186 emelt szintű érettségi vizsgát tett az idén.

Igen, az idén 4,37 volt az iskolánk tanulmányi átlaga. Az osztályaink tanulmányi „TOP”-listáján a tanulmányi átlagok sorrendjében: 1. 5.A 4,90, 2. 6.A 4,77, 3. 11.A 4,70, 4-5. 8.A és12.D 4,61, 6.12.A 4,59, … , 26) 12.C 3,99.

Néhány érdekesség a friss statisztikánkból: Az idén 26 osztályunkba 725 diákunk járt(jövőre 24 osztályunk lesz). Jellemző tantárgyi átlag: magyar nyelv és irodalom 4,54,történelem 4,22, matematika 3,97, magatartás 4,69, szorgalom 4,38. A bukások száma 6, dereménykedünk a javításban. A hiányzási átlagunk, sajnos, nagyon magas: 71 óra/fő (kb. 2hétre való tanórának felel meg!). Viszont 105 kitűnőnk volt, s a legalább jeles rendűeklétszáma az iskolánk diákjainak egyharmada. Iskolánk érettségi átlaga 4,53 volt az idén,ebből az emelt szintű érettségi átlaga 4,83!!

Eredményeink összessége csapatmunka eredője: benne van diák – tanár – szülő.Köszönet érte mindenkinek! De hadd gratuláljak most két kollégámnak különösen: ErdősnéNémeth Ágnes tanárnő a Graphisoft Alapítvány „A Magyar Matematika Oktatásáért” díjátkapta meg, Piriti János kolléga pedig Ericsson-díjat kapott a „A fizika népszerűsítéséért”.Örülök, hogy nálunk nem csak szlogen, hogy: „Akkreditált Tehetségpont”, „EurópaiTehetségpont”, „Örökös Ökoiskola” és most már „Minősített Tehetséggondozó Műhely” vagyunk!

6

2017. január 1-jétől immár nem csak a fenntartónk, de a működtetőnk is az állam aNagykanizsai Tankerületen keresztül. Higgyék el, kedves Szülők, a finanszírozásunk így isstabil lábakon áll. Diák, Kolléga is ugyanezt kell, hogy érezze.

Az iskolában is igaz, hogy a valóság nem adottság, hanem a mi művünk. Azaz akörülöttünk lévő világ nem végleges adottság, hanem megváltoztatható. Így a világ csakfélig adottság, és félig akarat, tehát a világ megváltoztatható! Ez minden pedagógia lényege,különösen a tehetséggondozó pedagógiáé. Én hiszek abban, hogy Ti, a BLG-be járók mindtehetségesek vagytok valamiben: van különleges képességetek. Csak nem mindig ismerjükfel – erről mindketten tehetünk: Diák – Tanár… Jó lenne szárnyakat adni nektek úgy, hogyközben boldogok maradjatok. Ez a mi közös munkánk az MTM-nek tekinthető BLG-ben…

De koncentráljunk a nyárra is! Remélhetőleg kihasználtad bőséggel, volt sok örömödbenne. Figyeltél és ügyeltél az értékes tartalmakra. Annak örülök, hogy iskolánk is tudottfelmutatni néhány tartalmas lehetőséget: így voltak diákjaink az I. világháború nyomában,matektáborban, rajztáborban, angol nyelvtanfolyamon, volt vízitáborunk, olasz utunk,kvíztábor és kaszói tábor… Persze tudom, sőt felszólítalak rá: az iskolán kívül is van élet,tartalmas élet…

Iskolában és iskolán kívül töltődj, legyél élménygyűjtő! Majdnem két és fél hónapodvolt arra, hogy: fogadd el, ami van – engedd el, ami volt – higgy abban, ami lesz!! Mielőttelbocsátottunk Benneteket a vakációra, jóérzésünket fokoztuk még azzal is, hogy felidéztükaz elmúlt tanév legfontosabb BLG-s eredményeit. Mindezek és lényeges történéseinkmegtalálhatók ebben az évkönyvünkben is. 156 felemlegethető kiváló eredményünk volt atanévzárón, közülük 78 diákunkat szólítottam ki, a többiek az osztályfőnöküktől kaptákmeg a jutalmukat… Mindenki egy „BLGéniusz”-os pólót kapott legalább, mely iskolánkközös szellemiségére is figyelmeztet.

Ezennel a 2016/2017-es tanévet véglegesen bezárom, és örömmel megnyitom a kezdődő2017/2018-as közös évünket! Örüljetek, ismét mondom, örüljetek! „Ahol a Ti szívetek van,ott lesz a Ti kincsetek is!” Köszönet minden Diákunknak, Tanárunknak, Szülőnknek,segítőnknek-támogatónknak!

Hajrá BLG!Balogh László igazgató

7

TANULMÁNYI STATISZTIKA

Létszámadatok

Beiratkozott: 728 tanulóÉv közben kimaradt: 4 tanulóÉv közben jött: 1 tanulóÉv végi létszám: 725 tanuló

Fiú Lány Összesen8 osztályos gimnázium: 116 123 2394- és 5-osztályos gimnázium: 179 307 486Összesen: 295 430 725

Mulasztás

5-8. osztály 9-12. osztály ÖsszesenIgazolt: 4644 47028 51672Igazolatlan 2 742 744Átlag (óra/fő): 37,77 79,35 71,3

Tanulmányi eredmények

Bukott: 1 tantárgyból 4 tanuló, két tantárgyból 1 tanuló.

Tantárgyi átlagok

Magyar nyelv és irodalom 4,54 Kémia 3,90Történelem 4,22 Földrajz 4,03Angol nyelv 4,47 Informatika 4,75Német nyelv 4,23 Filozófia 4,59Francia nyelv 4,79 Emberismeret és etika 4,94Olasz nyelv 4,31 Ének-zene 4,46Orosz nyelv 4,13 Rajz 4,97Matematika 3,97 Művészetek 4,93Fizika 4,15 Testnevelés 4,49Biológia 4,09 Vizuális kultúra 4,75Átlag 4,37

Nyelvvizsgák száma: 309

8

Az osztályok tanulmányi sorrendje

Helyezés Osztály Átlag Helyezés Osztály Átlag1. 5. A 4,90 16. 10. C 4,272. 6. A 4,77 17. 11. D 4,233. 11. A 4,70 18. 11. C 4,204. 8. A 4,61 19. 9. B 4,184. 12. D 4,61 20. 9. E 4,176. 12. A 4,59 21. 12. E 4,147. 7. A 4,55 22. 9. C 4,108. 11. E 4,51 22. 10. E 4,109. 9 .A 4,50 24. 12. G 4,08

10. 10. D 4,48 25. 10. B 4,0011. 9. D 4,46 26. 12. C 3,9912. 11. B 4,4513. 12. F 4,4014. 12. B 4,3715. 10. A 4,34

Az érettségi vizsga eredményei

Tantárgy 12. A 12. B 12. C 12. D 12. E 12.F 12.G átlag előre hozott

Magyar nyelv és irodalom 4,67 4,55 4,35 4,96 4,65 3,78 4,13 4,59Történelem 4,80 4,66 4,09 4,77 4,09 4,41 4,30 4,47Német nyelv 4,93 4,75 4,29 5,00 3,43 4,00 4,62 4,58 4,90Angol nyelv 4,92 4,81 4,56 4,63 4,60 4,60 4,42 4,73 4,89Francia nyelv 5,00 4,00 4,50Matematika 4,57 4,76 2,78 4,58 3,30 3,81 3,58 3,96Filozófia 4,00 5,00 5,00 4,67Fizika 5,00 4,67 5,00 5,00 3,00 4,44Kémia 4,57 4,88 5,00 4,75Biológia 4,71 4,00 4,70 4,75 5,00 4,25 4,57Földrajz 5,00 5,00 4,00 4,67 4,86Testnevelés 5,00 4,00 5,00 5,00 4,80Informatika 4,89 4,96 4,38 4,71 4,42 4,68 4,50 4,68 4,75Emberismeret, etika 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00Gazdasági ismeretek 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00Ének -zene 5,00 5,00 5,00Társadalomismeret 5,00 5,00

Osztályátlag 4,77 4,76 4,08 4,75 4,19 4,45 4,23Iskolaátlag (végzős): 4,53Iskolaátlag: 4,50

9

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK

A kitűnő tanulók száma: 102A jeles rendű tanulók száma: 137

Emlékláncot kapott:Horváth Lóránt (12.B) és Kardos Réka (12.B)

Hámori Ágnes-irodalmi díjat kapott:Farkas Dóra (12.B)

Tüskés Tibor-emlékdíjat kapott:Baj Bianka (12.B)

Dr. Háncs Gábor-emlékdíjat kapott:Horváth Aurél (12.B)

Pro Schola-díjat kapott:Kuzsner Sára (12.B) és Gölles Martin

Prof. Dr. Ádám Veronika-díjat kapott:Busa Máté (11.B)

BLG-sportdíj:Molnár Flóra (12.A)Kunics Réka (12.D)

Emléklapot kapott:Németh Petra (12.A) Waldinger Dóra (12.D)Perger Kitti (12.A) Dominkó Bernadett (12.E)Porgányi Anna (12.A) Varga Petra (12.E)Kertész istván (12.A) Drávecz Martina (12.E)Simán Dániel (12.A) Szabó Kata (12.E) Bene Barbara (12.A) Baksa Nikol (12.F)Takács Anna (12.A) Böjti Blanka (12.F)Koncz Balázs (12.A) Bunczom Evelin (12.F)Darnai Máté (12.A) Jekisa Kíra (12.F)Marczin Zsófia (12.B) Lubics Olivér (12.F)Varga Ákos (12.B) Poszovecz Hanna (12.F)Szabó Norbert Kristóf (12.C) Marton Viktória (12.G)Gazdag Mónika (12.D) Kálmán Nikolett (12.G)Kolozsvári Péter (12.D) Fordán Dorottya (12.G)Linhárt Enikő (12.D) Tizedes Renáta (12.G)Tóth Kata (12.D) Bársony Letícia Lilla (12.G)

10

KITŰNŐ TANULMÁNYI EREDMÉNYT ELÉRT TANULÓK

5. A osztályDancsák Dénes Lévai Noémi Tuboly Dániel ÁkosGubricza Csenge Lukácsi Lili Valentin JázminHorváth Bulcsú Mezei Réka Varga SáraHorváth Dorottya Júlia Rákhely Péter Várkonyi DarenKerek Gréta Petra Szili Gergő Zsiborás GáborKirály Endre Márk Szüreti Márk

6. A osztályÁgoston Barbara Réti András Szirtes BertaCziráki Boglárka Sipos Dorka Vaska BarnabásNémeth Zsófia Szántó Bendegúz Vukics ZoéPetényi Dalma Zsanett Szerdahelyi Anna Mária

7. A osztályBakonyi Blanka Kiss Hunor Vuk Sára VeronikaFerencz Orsolya Makrai Olivér

8. A osztályCziráki Kamilla Silló Kinga Tuboly Roland LeventeOrbán Dorina Kíra Szendrei Diána

9. A osztályHarmadás Dóra Szente Péter Vaski Flóra DorottyaKanizsai Léna Szirtes Botond

9. B osztálySzupper Lolita Tollár Lizett Tóth Réka

9. C osztályCsöndör Kamilla Kovács Dominik

9. D osztályKárolyi Anna Georgina

9. E osztályBoros Boglárka

10. A osztályCsepreghy Réka Sarolta Pőcze BarnabásCsertán András Schmid Stephanie

10. B osztályÁmon Attila Miklós

11

10. C osztályFarsang Klaudia Kovács Vivien

10. D osztályCzigány Csenge Ágota Horváth Tamara Kovács LucaDomján Regina Ilona Kalmár Kitti Alexandra

10. E osztályKiss-Szabó Boglárka Várhelyi Boglárka Vidovics Cecília

11. A osztályBoa Boglárka Jánoki Georgina Tukszár ZsófiaBorsos Lilla Emőke Kardos Kinga Zsiray JúliaFodor Lídia Salamon Sára

11. B osztályBalázs Enikő Posztós Nóra Simon Dorina KíraBusa Máté Rammer Dávid Szinyéri Bence

11. C osztályJankovics Martina Molnár Eszter Szamosi Richárd Gábor

11. E osztályBenczik Boglárka

12. A osztályHorváth Dóra Németh Petra Simán DánielKoncz Balázs Perger Kitti Takács AnnaMolnár Flóra Porgányi Anna

12. B osztályHorváth Lóránt Marczin ZsófiaKardos Réka Anna Varga Ákos

12. D osztályKolozsvári Péter Zsolt Tóth Kata Vörös DominikaLinhárt Enikő Varga Vanda

12. F osztályBaksa Nikol Böjti Blanka

12

JELES TANULMÁNYI EREDMÉNYT ELÉRT TANULÓK

5. A osztályBaranyai Botond Bödör Bence Horváth PetraBátorfi Balázs Hella Zsanna Varga Márk

6. A osztályBerkes Dávid Lakner Dorina Takács RichárdDomina Blanka Nagy Júlia Vanyó IngridGaál Éva Németh Márton Tamás Varga Kata LucaKiss Veronika Szemlics Cintia Zsohár Fanni

7. A osztályHorváth Gréta Kovács Viktória Tatai ZsókaDomján Eszter Lúcia Kozma Csenge Abigél Zadravecz MátéKovács Nikolett Szente Tamás

8. A osztályAczél Péter Kovács Bence Sipos MarcellDömötör Zsóka Marton Júlia Kata Sipos Nikolett

9. A osztályRábavölgyi Nóra Csinyát Rebeka Kiss Nóra Mária

9. B osztályFehér Márta Dobó Ádám Horvat Luca

9. C osztályCsászár Péter János Barbalics JonatánSzombathelyi Bianka Tóth Vivien Lia

9. D osztályBakos Fanni Jakab Kíra Tóth MátéDombi Bianka Krasznai Borbála Lilla Varga GrétaGyörkös Ramóna Molnár Bernadett Bianka Varjas Dorina

9. E osztályBaksa Dorina Horváth Vivien Rita Németh Edit VivienHorváth Anna Kanász Zsófia Pilgermáyer Panna

10. A osztályKovács Ábel Bulcsú Tomasics Panna

10. C osztályNyakas Veronika Szalai Melitta Karolina Vas Lilla

13

10. D osztályRadics Réka Tóth MarcellinaTatai Blanka Trombitás Ádám

10. E osztálySzabó Noel Dénes

11. A osztályDoucha Lilla Viktória Hohl Kitti Szabó Kata FanniGaál Villő Kovács Dániel Timmermann ZsannaGyertyánági Eliza Pusztai Bettina

11. B osztályIllés Bálint Szabó Mátyás Traub TamásSalamon Emese Szokoli MátyásSalamon Enikő Timár Gerda

11. C osztályEszter Dániel Mód Sáron Mudry Anna Dorottya

11. D osztályCzakó Csenge Friderika Kálovics Emma Szatai Eszter SzilviaHorváth Mátyás Ferenc Pammer Dániel Traub Sándor

11. E osztályBoti Vanda Koczor Boglárka Takács PetraCeiner Annamária Lippa Dóra Vadlek DánielIvanovics Barbara Lőrincz Jázmin Fanni Vajda Kitti

12. A osztályBécsi Bálint Herman Aliz Salamon KataBene Barbara Kertész István Vernyel JánosDarnai Máté Kondákor Karolina Mónika

12. B osztályBaj Bianka Kincses Olívia Tóth Martina AnnaFarkas Dóra Kovács KingaHorváth Aurél Lőrincz Norbert

12. C osztályBóha Krisztina Merényi Dóra Eszter Szabó Norbert Kristóf

12. D osztályGazdag Mónika Horváth Violetta Waldinger DóraGulyás Lilla Kohári Annabella

14

12. E osztályDominkó Bernadett Drávecz Martina Szabó KataDömők Dóra Karavidaj Ermira Varga Petra Dorottya

12. F osztályBunczom Evelin Lubics Olivér Poszovecz HannaJekisa Kíra Mercz Eszter Anna Szabó Noémi

12. G osztályKálmán Nikolett Marton Viktória

15

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TANULMÁNYI VERSENYEKENEREDMÉNYT ELÉRT TANULÓINK (zárójelben a felkészítő tanár/ok neve)

Dancsák Dénes 5.A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 5-8. osztály – I. díj(Zsovár Anita)Zrínyi Ilona Matematikaverseny – 11. hely (Zsovár Anita)Abacus pontverseny (matematika) – 7. hely (Zsovár Anita)

Lévai Noémi 5.A Abacus pontverseny (matematika) – 10. hely (Zsovár Anita)Németh Márton Tamás 6.A Logo OSzTV – 2. hely (Erdősné Németh Ágnes, Kele

Krisztián)Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 5-8. osztály – II. díj(Márfi Kornélia)Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny – 11. hely (MárfiKornélia)

Kiss Hunor 7.A Less Nándor országos földrajzverseny – 4. hely (AlexaMercédesz)

Kovács Viktória 7.A Less Nándor országos földrajzverseny – 11. hely (AlexaMercédesz)

Makrai Olivér 7.A Less Nándor országos földrajzverseny – 4. hely (AlexaMercédesz)

Tálosi Gergő 7.A Nemes Tihamér Alkalmazói Verseny – 12. hely (Hermanné TóthErika)

Ladányi Lúcia 7.A Nemes Tihamér Alkalmazói Verseny – 13. hely (Hermanné TóthErika)

Aczél Péter 8.A Less Nándor országos földrajzverseny – 1. hely (AlexaMercédesz)Itthon otthon vagy! – földrajzverseny – 6. hely (AlexaMercédesz)

Cziráki Kamilla 8.A Less Nándor országos földrajzverseny – 3. hely (AlexaMercédesz)

Krihó László Bendegúz 8.A Less Nándor országos földrajzverseny – 4. hely (AlexaMercédesz)

Pásztor Máté 8.A Logo OSzTV – 18. hely (Hermanné Tóth Erika)Sipos Marcell 8.A Less Nándor országos földrajzverseny – 13. hely (Alexa

Mercédesz)Szente Péter 9.A Logo OSzTV – 4. hely (Hermanné Tóth Erika, Herman József)

Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – dicséret(Márfi Kornélia)

Szirtes Botond 9.A Logo OSzTV – 20. hely (Herman József)Györkös Ramóna 9.D Less Nándor országos földrajzverseny – 2. hely (Alexa Péter)Kánnár Anna 9.D Less Nándor országos földrajzverseny – 3. hely (Alexa Péter)Károlyi Anna 9.D Savaria Országos Történelmi verseny – 2. hely (Alexa Péter)Tóth Máté 9.D Curie Kémia Emlékverseny – 3. hely (Martonné Pálfalvi Katalin)Csertán András 10.A Nemes Tihamér OITV programozás kategória – 4. hely (Erdősné

Németh Ágnes, Erdős Gábor)Logo OSzTV – 5. hely (Erdősné Németh Ágnes, Erdős Gábor)

16

Nemzetközi Magyar Matematikaverseny – dicséret (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – dicséretErdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes)

Pőcze Barnabás 10.A Nemes Tihamér OITV programozás kategória – 9. hely (ErdősnéNémeth Ágnes)

Sulan Ádám 10.A Arany Dániel Matematikaverseny – 1. dicséret (5-6. hely) (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny – 7. hely (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Zrínyi Ilona Matematikaverseny – 12. hely (Erdős Gábor,Erdősné Németh Ágnes)Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – II. díj(Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes)

Vasvári Zsóka 10.B Savaria Országos Történelmi verseny – 10. hely (Alexa Péter)Jánoki Georgina 11.A Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – dicséret

(Szita Ágnes, Zsovár Anita, Erdős Gábor)Busa Máté 11.B OKTV Informatika II. (programozás) – 1. hely (Erdős Gábor,

Erdősné Németh Ágnes)OKTV matematika II. – 6. hely (Erdős Gábor, Erdősné NémethÁgnes)Nemzetközi Magyar Matematikaverseny – 1. hely (Erdős Gábor,Erdősné Németh Ágnes)Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – I. díj (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Zrínyi Ilona Matematikaverseny – 5. hely (Erdős Gábor, ErdősnéNémeth Ágnes)Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny – 6. hely (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)

Szinyéri Bence 11.B Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – I. díj (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny – 3. hely (ErdősGábor, Erdősné Németh Ágnes)Nemzetközi Magyar Matematikaverseny – 12. hely (dicséret)(Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes)Zrínyi Ilona Matematikaverseny – 14. hely (Erdős Gábor,Erdősné Németh Ágnes)

Farkas Dóra 12.B Kazinczyról elnevezett szépkiejtési verseny – 18. hely (különdíj)(Knausz Ágnes)Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny – 11. hely(különdíj) (Knausz Ágnes)

Horváth Lóránt 12.B OKTV informatika I. (alkalmazás) – 15. hely (Herman József)Kolozsvári Péter 12.D Curie Kémia Emlékverseny – 10. hely (Dénes Sándorné)

Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikai emlékverseny – dicséret(Lábodi Gyöngyi, Kasztl Csilla)

17

CSAPATVERSENYEKEN ELÉRT ORSZÁGOS EREDMÉNYEK

ESTÖRI - Kreatív Történelmi VersenyCsermák Ádám Barna, Herjávecz Krisztina, Vasvári Zsóka (mind 10.B) – 2. hely(Alexa Péter, Alexa Mercédesz)

Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi VetélkedőCsermák Ádám Barna, Herjávecz Krisztina, Vasvári Zsóka (mind 10.B) – 5. hely(Alexa Péter)

Balogh János Kárpát-medencei Környezet- és Egészségvédelmi csapatversenyCziráki Kamilla, Fata Flóra, Marton Júlia Kata (mind 8.A) – 2. hely (BagarusnéSzabó Katalin, Martonné Pálfalvi Katalin)

Bolyai Matematika CsapatversenyÁgoston Barbara, Lakner Dorina, Németh Márton Tamás, Sipos Dorka (mind 6.A)– 7. hely (Márfi Kornélia)Csepreghy Réka (10.A), Csertán András (10.A), Pánczél Bálint (10.B), SchmidStephanie (10.A), Sulan Ádám (10.A) – 3. hely (Erdős Gábor, Lábodi Gyöngyi,Erdősné Németh Ágnes)

Curie környezetvédelmi emlékversenyLakner Dorina, Szirtes Berta, Zsohár Fanni (mind 6.A) – 6. hely (Bagarusné Szabó

Katalin)Cziráki Boglárka, Petényi Dalma, Vukics Zoé (mind 6.A) – 8. hely (BagarusnéSzabó Katalin)Marton Júlia Kata, Mátyás Flóra, Lendvai Kristóf (mind 8.A) – 10. hely (BagarusnéSzabó Katalin, Martonné Pálfalvi Katalin)Fata Flóra, Orbán Dorina, Sipos Nikolett (mind 8.A) – 13. hely Bagarusné SzabóKatalin, Martonné Pálfalvi KatalinCziráki Kamilla, Kiss Rebeka, Salamon Dóra (mind 8.A) – 15. hely BagarusnéSzabó Katalin, Martonné Pálfalvi KatalinHajós Dorina, Horváth Réka, Rábavölgyi Nóra (mind 9.A) – 9. hely (CsörgicsnéBalogh Edit)

„Fedezd fel az örökséged!” országos erdőismereti vetélkedőCziráki Kamilla, Marton Júlia Kata, Mátyás Flóra (mind 8.A) – 8. hely (AlexaMercédesz)

Kodály Zoltán műveltségi versenyKovács Viktória, Kozma Csenge, Ladányi Lúcia, Tálos Gergő (mind 7.A), FelmériLilla, Fata Flóra, Mátyás Flóra (mind 8.A) – 16. hely (Bagarusné Szabó Katalin)

18

REGIONÁLIS ÉS MEGYEI SZINTŰ VERSENYEKEN ELÉRTLEGJOBB EREDMÉNYEK

„Szép magyar beszéd” verseny (9-12.) megyei forduló2. Farkas Dóra (12.B). Knausz Ágnes3-4. Ivanovics Barbara (11.E) Baloghné Harkány Judit6-7. Baj Bianka (12.B) Knausz Ágnes

Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny megyei forduló2. Micsinai Dominik (11.E) Baloghné Harkány Judit3. Vajda Kitti ( 11.E) Baloghné Harkány Judit

„Szép magyar beszéd” verseny (5-8.) területi forduló – saját korosztályban3. Szemlics Cintia (6.A) Földi Gábor1. Makrai Olivér (7.A) Németh Ferenc3. Mátyás Flóra (8.A) Nagyné Kőmüves Rita

Kőrösi megyei szövegértő verseny – saját évfolyamon4. Szili Gergő (5.A) Nagyné Kőmüves Rita8. Németh Márton (6.A) Földi Gábor1. Ladányi Lúcia (7.A) Németh Ferenc5. Sipos Barnabás (8.A) Nagyné Kőmüves Rita7. Gelencsér Larissza (8.A) Nagyné Kőmüves Rita

Péterfy tanulmányi verseny – nyelvtan – saját évfolyamon3. Varga Sára(5.A) Nagyné Kőmüves Rita5. Szerdahelyi Anna Mária (6.A) Földi Gábor7. Szemlics Cintia (6.A) Földi Gábor10. Zadravecz Máté (7.A) Németh Ferenc5. Sipos Barnabás (8.A) Nagyné Kőmüves Rita

Bárczi Géza anyanyelvi verseny1. Varga Sára (5.A) Nagyné Kőmüves Rita2. Szerdahelyi Anna Mária (6.A) Földi Gábor7. Dancsák Dénes (5.A) Nagyné Kőmüves Rita10. Sipos Dorka (6.A) Földi Gábor

Nyelvész anyanyelvi verseny megyei forduló – saját évfolyamon6. Szerdahelyi Anna Mária (6.A) Földi Gábor

Országos történelem tanulmányi verseny 7-8. osztályosoknak – megyei forduló3. Dömötör Zsóka (8.A) Alexa Péter6-7. Tuboly Roland (8.A) Alexa Péter

Savaria országos történelem tanulmányi verseny megyei forduló - saját évfolyamon1. Károlyi Anna (9.D) Alexa Péter5. Dombi Bianka (9.D) Alexa Péter8. Cey-Bert Koppány (9.D) Cey-Bert Róbertné10. Strobl Ábel (9.A) Andl Melinda1. Vasvári Zsóka (10.B) Alexa Péter3. Herjávecz Krisztina (10.B) Alexa Péter5. Csermák Ádám Barna (10.B) Alexa Péter

19

Kalmár László matematikaverseny megyei forduló – saját évfolyamon1. Dancsák Dénes (5.A) Zsovár Anita6. Bátorfi Balázs (5,A) Zsovár Anita9. Kerek Gréta (5.A) Zsovár Anita10. Zsiborás Gábor (5.A) Zsovár Anita2. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia4. Ágoston Barbara (6.A) Márfi Kornélia6. Cziráki Boglárka (6.A) Márfi Kornélia9. Sipos Dorka (6.A) Márfi Kornélia9. Szirtes Berta (6.A) Márfi Kornélia2. Bakonyi Blanka (7.A) Erdős Gábor3. Szente Tamás (7.A) Erdős Gábor2. Böröczki Luca (8.A) Lábodi Gyöngyi8. Kovács Bence (8.A) Lábodi Gyöngyi

Zrínyi Ilona matematikaverseny megyei forduló – saját évfolyamon1. Dancsák Dénes (5.A) Zsovár Anita2. Lévai Noémi (5.A) Zsovár Anita6. Bátorfi Balázs (5.A) Zsovár Anita2. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia4. Ágoston Barbara (6.A) Márfi Kornélia5. Szirtes Berta (6.A) Márfi Kornélia10. Lakner Dorina (6.A) Márfi Kornélia10. Ferencz Orsolya (7.A) Erdős Gábor6. Böröczki Luca (8.A) Lábodi Gyöngyi8. Krihó László Bendegúz (8.A) Lábodi Gyöngyi5. Szente Péter (9.A) Márfi Kornélia1. Sulan Ádám (10.A) Erdős Gábor4. Csertán András (10.A) Erdős Gábor1. Busa Máté (11.B) Erdős Gábor2. Szinyéri Bence (11.B) Erdős Gábor7. Jánoki Georgina (11.A) Szita Ágnes, Zsovár Anita

Csapatok versenyében – saját évfolyamon:1. Dancsák Dénes, Lévai Noémi, Bátorfi Balázs (5.A) Zsovár Anita1. Ágoston Barbara, Németh Márton Tamás, Szirtes Berta (6.A) Márfi Kornélia1. Sulan Ádám (10.A), Csertán András (10.A), Pánczél Bálint (10.B) Erdős Gábor, Lábodi Gyöngyi1. Busa Máté (11.B), Jánoki Georgina (11.A), Szinyéri Bence (11.B) Erdős Gábor, Szita Ágnes, Zsovár Anita

Varga Tamás matematikaverseny megyei forduló – saját évfolyamon4. Ferencz Orsolya (7.A) Erdős Gábor5. Bakonyi Blanka (7.A) Erdõs Gábor5. Szente Tamás (7.A) Erdős Gábor10. Kiss Hunor (7.A) Erdős Gábor

20

2. Tuboly Roland (8..A) Lábodi Gyöngyi7. Böröczki Luca (8.A) Lábodi Gyöngyi10. Aczél Péter (8.A) Lábodi Gyöngyi

Nemzetközi Kenguru matematikaverseny – megyei – saját évfolyamon1. Lévai Noémi (5.A) Zsovár Anita3. Dancsák Dénes (5.A) Zsovár Anita6. Szüreti Márk (5.A) Zsovár Anita2. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia3. Ágoston Barbara (6.A) Márfi Kornélia6. Sipos Dorka (6.A) Márfi Kornélia9. Lakner Dorina (6.A) Márfi Kornélia9. Szente Tamás (7.A) Erdős Gábor2. Tuboly Roland (8.A) Lábodi Gyöngyi5. Böröczki Luca (8.A) Lábodi Gyöngyi6. Szente Péter (9.A) Márfi Kornélia8. Szirtes Botond (8.A) Kasztl Csilla, Tolnainé Horváth Ágnes1. Sulan Ádám (10.A) Erdős Gábor2. Csertán András (10.A) Erdős Gábor5. Pánczél Bálint (10.B) Lábodi Gyöngyi, Erdős Gábor10. Kálovics Zoltán (10.A) Erdős Gábor1. Szinyéri Bence (11.B) Erdős Gábor2. Busa Máté (11.B) Erdős Gábor10. Lenkovics Marcell (11.B) Erdősné Németh Ágnes3. Kolozsvári Péter (12.D) Lábodi Gyöngyi, Kasztl Csilla4. Kardos Réka (12.B) Erdős Gábor5. Varga Ákos (12.B) Erdős Gábor6. Deák Dániel (12.B) Erdős Gábor7. Kálovics Milán (12.A) Tolnainé Horváth Ágnes, Lábodi Gyöngyi8. Veres Vivien (12.B) Erdős Gábor

Megyei matematikaverseny – saját évfolyamon1. Dancsák Dénes (5.A) Zsovár Anita1. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia3. Szirtes Berta (6.A) Márfi Kornélia4. Ágoston Barbara (6.A) Márfi Kornélia1. Bakonyi Blanka (7.A) Erdős Gábor2. Szente Tamás (7.A) Erdős Gábor2. Sulan Ádám (10.A) Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes3. Csertán András (10.A) Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes4. Pánczél Bálint (10.B) Lábodi Gyöngyi, Erdős Gábor1. Busa Máté (11.B) Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes4. Szinyéri Bence (11.B) Erdős Gábor, Erdősné Németh Ágnes3. Kardos Réka (12.B) Erdős Gábor5. Horváth Lóránt (12.B) Erdős Gábor

21

Regionális matematikaverseny – 5-8. osztályosoknakmegyei fordulóban2. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia2. Vukics Zoé (6.A) Márfi Kornélia2. Bakonyi Blanka (7.A) Erdős Gáborregionális döntőn1. Németh Márton Tamás (6.A) Márfi Kornélia

Péterfy tanulmányi verseny – angol nyelv – saját évfolyamon4. Domján Eszter Lúcia (7.A) Kornay Andrea1. Silló Kinga (8.A) Gyergyák Emőke

Kőrösi idegen nyelvi verseny – angol nyelv – saját évfolyamon2. Németh Márton Tamás (6.A) Járnecz Edina4. Lakner Dorina (6.A) Szabadosné Rák Éva1. Domján Eszter Lúcia (7.A) Kornay Andrea2. Bakonyi Blanka (7.A) Kornay Andrea3. Kiss Hunor (7.A) Földi Gábor1. Silló Kinga (8.A) Gyergyák Emőke4. Cziráki Kamilla (8.A) Gyergyák Emőke6. Gárdonyi Zsófia (8.A) Gyergyák Emőke

Országos angol nyelvi verseny megyei forduló – saját évfolyamon1. Silló Kinga (8.A) Gyergyák Emőke

Megyei angol nyelvi verseny9/I. kategória2. Szupper Lolita (9.B) Zieger Krisztina10/I. kategória7. Oláh Enikő (10.C) Sipos Ágnes8. Molnár Kristóf (10.B) Gyergyák Emőke

Péterfy tanulmányi verseny – német nyelv – saját évfolyamon8. Ladányi Lúcia (7.A) Benedekné Stadler Éva3. Kovács Bence (8.A) Artner Katalin4. Fata Flóra (8.A) Artner Katalin7. Sipos Nikolett (8.A) Artner Katalin

Kőrösi idegen nyelvi verseny – német nyelv – saját évfolyamon2. Szili Gergő (5.A) Kovács András3. Gubricza Csenge (5.A) Kovács András5. Lukácsi Lili (5.A) Kovács András1. Szemlics Cintia (6.A) Kovács Lívia4. Petényi Dalma (6.A) Kovács Lívia6. Ladányi Lúcia (7.A) Benedekné Stadler Éva5. Kovács Bence (8.A) Artner Katalin

Megyei német nyelvi verseny9/I. kategória4. Károlyi Anna (9.D) Horváth Gyöngyi6. Gubricza Márk (9.B) Andl Melinda8. Salamon Soma (9.A) Andl Melinda

22

9. Bali Szabolcs (9.D) Zieger Krisztina10/I. kategória2. Vass Veronika (10.A) Salamonné Lackner Henriett4. Balogh Eszter (10..B) Horváth Gyöngyi8. Kovács Marcell (10.A) Salamonné Lackner Henriett

Mikola Sándor országos középiskolai tehetségkutató fizikaverseny – megyei forduló1. Csertán András (10.A) Dénes Sándorné2. Pőcze Barnabás (10.A) Dénes Sándorné

Megyei fizikaverseny – saját évfolyamon7. Dobó Ádám (9.B) Dénes Sándorné10. Szirtes Botond (9.A) Kém Eszter5-6. Schmidt Balázs (10.A) Dénes Sándorné5-6. Csermák Ádám Barna (10.B) Kém Eszter3. Kardos Réka (12.B) Kém Eszter, Piriti János4. Horváth Lóránt (12.B) Kém Eszter, Piriti János

Irinyi János országos középiskolai kémiaverseny megyei forduló – saját kategóriában2. Tóth Máté (9.D) Martonné Pálfalvi Katalin3. Kanizsai Léna (9.A) Csörgicsné Balogh Edit3. Pánczél Bálint (10.B) Pintér Gyula

Hevesy György Kárpát-medencei Kémiaverseny – megyei forduló3. Ferencz Orsolya (7.A) Martonné Pálfalvi Katalin

Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan Verseny – megyei forduló3. Kiss Hunor (7.A) Alexa Mercédesz3. Cziráki Kamilla (8.A) Alexa Mercédesz

Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny – megyei forduló2. Mátyás Flóra (8.A) Horváth Éva3. Fata Flóra (8.A) Horváth Éva

„Tiszán innen-Dunán túl” népdaléneklési verseny – területi fordulóMolnár Panna (8.A) – kiemelt arany minősítés Bagarusné Szabó KatalinBakonyi Blanka - Molnár Panna(8.A-sok) – arany minősítés Bagarusné Szabó Katalin

23

BÜSZKESÉGEINK A SPORT TERÜLETÉN

Sok örömre adtak okot diákjaink a sport területén is, igazán remek eredmények születtekannak ellenére, hogy iskolánknak a sport nem a fő profilja. De a gyerekek szeretnek mozogni,sokan járnak sportegyesületekbe, így ezúton a z egyesületek vezetőinek, az edzőknek isköszönjük az együttműködést, s gratulálunk nekik is.

Molnár Botond (7.A) „Magyarország jó tanulója – jó sportolója” címet nyert, a sportnála a tájkerékpározás, melyben országos bajnokságot nyert, valamint a hosszútávúországos bajnokságon junior kategóriában (18-20 évesek!) megszerezte az 5. helyet.

Jeleskednek diákjaink kardvívásban is: Milassin Mór (11.B) tagja a kadett kardvívóválogatottnak, csapatban EB aranyat, egyéniben bronzot szerzett. Csak így tovább!

Folyamatosan szurkolhatunk Molnár Flórának (12.A), aki hol itt, hol ott versenyez avilágban, és viszi a mi jóhírünket is mindenhova. Lapzártánk idején Flóra éppen a FINAvilágbajnokságon szerepel, mi pedig a tévé előtt ülve szurkolunk (legalább is az évkönyv szerkesztője).

A fiú kard diákolimpián iskolánk csapata a 2. helyre került, a csapat tagjai: SzamosiRichárd (11.C), Dobó Ádám (9.B), Horváth Barna (9.B), Horváth Bulcsú (5.A). SzamosiRichárd egyéniben 3. lett.

A lábtoll-labda immár hagyományosnak mondható sportág a BLG-sek számára, nemvéletlen, hogy a diákolimpián leány csapatunk 1. helyezett lett, s a csapat húzóembere,Kunics Réka (aki nem mellesleg most elballagott a 12.D-ből) egyéniben is megnyerte adiákolimpiát. A csapat tagjai voltak még: Bársony Letícia (12.G), Tukszár Zsófia (11.A),Kanász Zsófia (9.E).

Ugyancsak lábtoll-labdában a fiú csapatunk 2. lett a diákolimpián: Domián Dávid (10.A),Kovács Marcell (10.A), Tolnai Gergely (10.B).

S jöjjön néhány szép egyéni eredmény: Salamon Sára (11.A) az asztalitenisz diákolimpiána 2. helyre került, Ludnik Máté (10.A) a cselgáncs diákolimpián 3. lett, Balogh Eszter (10.B)a sakk diákolimpia 4. helyezettje. Gratulálunk!

És végül, de nem utolsósorban emlegessük az országos leány labdarúgó diákolimpián a10. helyet megszerző csapatunkat (alul a képen) – fantasztikus eredmény ez a sok sportiskolaközött. Gratulálunk a felkészítőnek, Török Tamás tanár úrnak is.

Jövőre is hasonló szép eredményekre számítunk mindenkitől!!

(b-j) Bársony Letícia (12.G), Kunics Réka (12.D), Farkas Csenge (9.B), SalamonEmese (11.B), Veres Vivien (12.B), Horváth Titanilla (11.B), Salamon Enikő (11.B),

Boros Gréta (11.B), Takács Natasa (10.B) és Takács Petra (11.E)

24

KULTURÁLIS ÉLETÜNK

Tanulmányi, sport- és kulturális eredmények, események kart karba öltve járnak a BLG-ben. Mit járnak! Szaladnak, hiszen annyi esemény van tanév közben, hogy szinte lehetetlenkövetni őket. Kulturális területen – úgy érezzük – el vannak kényeztetve diákjaink, hiszenrengeteg lehetőséget kínálunk nekik ahhoz, hogy növekedjék ne csak az értelmi, de azérzelmi intelligenciájuk is.

Gondoljunk az évek óta nagy sikerrel futó Ifjúsági Filharmónia hangversenyeire, melyekena diákok 80-90 %-a részt vesz – idén fellépett a Budapest Ragtime Band, a Savaria SzimfonikusZenekar, valamint a Philharmonic Brass fúvósötös. Gyakran kerül sor rendhagyó tanórákra,melyek között nagyon sok olyan van, mely a humán területtel foglalkozik, így aztán mindegyikkultúra a javából. De ne feledkezzünk meg a Hyány Galériáról sem, mely Stamler Lajos tanárúrnak köszönhetően sok esztendeje működik – sikerrel.

Ünnepélyeink magas színvonala mindig elkápráztatja a kívülállókat, mi pedig mindigúgy érezzük, hogy: „Nálunk ez a színvonal, mindig ilyen szokott lenni egy-egy ünnepség.”S hogy igazgató urat idézzük: „Ennek így is kell lennie.” De mindezen színvonalasrendezvények nem jöhetnének létre, ha nem lennének az elhivatott, időt és fáradságot nemkímélő pedagógusaink, akik néha már a lehetetlent kísértik, hogy aztán a nézőközönségelégedetten hagyhassa el a termet. Idén a március 15-ei ünnepélyünk szervezőit, BaloghnéHarkány Juditot és Knausz Ágnest kell kiemelni, akik igen rövid idő alatt igen emelkedett,emlékezetes műsort alkottak (hiszen ez alkotás a javából!), s nekik komoly segítőjük voltGölles Martin másodkarnagyunk, az idei Pro Scola-díj egyik kitüntetettje. A színes képekközött, az évkönyv végén megtalálható az ünnepség egyik pillanata.

Nem mehetünk el szó nélkül kiváló versmondóink mellett, hiszen nélkülük hiába lenneminden törekvés a színvonalra – ők valósítják meg azt, amit a szárnyaló fantáziájú tanárkitalál. Hadd nevesítsük a legtöbbet szereplőket, immáron többedszerre: Kiss Veronika(6.A), Rudics Mátyás (6.A), Silló Kinga (8.A), Gáspár György (10.B), Kiss Alexandra (10.E),Micsinai Dominik (11.E), Baj Bianka (12.B), Farkas Dóra (12.B). Versmondóink gyakranörvendeztetnek meg minket kiváló versenyeredményekkel, legtöbbször igen szép sikerreltérnek haza egy-egy megmérettetésről. Ezeket az eredményeket igyekszünk közhírré tenniFacebook-oldalunkon, és ezúton is gratulálunk mindegyiküknek.

Egy emlékezetes kiállítás megnyitója – középen az alkotó: Kiss Ágnes Katinka

25

KIVÁLÓ TANULÓINK DICSŐSÉGTABLÓJA

Dancsák Dénes(5. A)

Kiss Hunor(7. A)

Aczél Péter (8 .A)

Németh Márton Tamás (6. A)

Kovács Viktória (7. A)

Cziráki Kamilla(8. A)

Rudics Mátyás

(6. A)

Makrai Olivér(7. A)

Krihó László Bendegúz (8. A)

26


Kiss Hunor(7. A)





Rudics Mátyás

(6. A)



27


Kiss Hunor(7. A)





Rudics Mátyás

(6. A)



28

Busa Máté (11. B)

Szamosi Richárd (11. C)

Baj Bianka(12. B)

Szinyéri Bence (11. B)

Micsinai Dominik (11. E)

Farkas Dóra(12. B)

Milassin Mór(11. B)

Molnár Flóra(12. A)

Horváth Aurél (12. B)

29

Horváth Lóránt (12. B)

Marczin Zsófia (12. B)

Németh Balázs (12. F)

Kardos Réka(12. B)

Kolozsvári Péter (12. D)

Bársony Letícia (12. G)

Kuzsner Sára(12. B)

Kunics Réka(12. D)

30

Alexa Mercédesz földrajz, testnevelés 2001—Alexa Péter történelem, földrajz 1999—Andl Melinda történelem, német 1991—Artner Katalin német 1999—Bagarusné Szabó Katalin biológia, ének 1996—Bali János fizika óraadóBalogh László fizika, matematika, 1986—

igazgató 2009—Baloghné Harkány Judit magyar, német, a nyelvi mk. vezetője 1986—Benedekné Stadler Éva német 1990—Berecz Mónika angol, biológia 2002—Biróné Mike Éva testnevelés, rajz 1989—Blasszauer János angol 2000—Borók Erzsébet magyar, orosz, angol 1981—Cseke József ének 1997—Csörgicsné Balogh Edit biológia, kémia 1997—Dénes Sándor fizika, kémia 1994—

igazgató 2004—2009Dénes Sándorné fizika, kémia, a term. tud.mk. vezetője 1982—Dobó István német 2001—Erdős Gábor matematika, fizika 1991—

igazgatóhelyettes 2004—2013Erdősné Németh Ágnes matematika, számítástechnika 2006—Fodorné Koller Zsuzsánna francia, orosz, angol 1982—Földi Gábor magyar, angol 2005—Dr. Gálné Dénes Tünde francia, angol 2006Gubricza Krisztina könyvtáros 2010—Gyergyák Emőke angol 2003—Györek László matematika, filozófia 1993—Györgyné Bergmann Hajnalka magyar óraadóHerbelné Gulyás Eliza angol óraadóHerman József számítástechnika, testnevelés, 2004—Hermanné Tóth Erika számítástechnika, matematika,

testnevelés 2001—Hidvégi Györgyné magyar, német 2001—Hortobágyi Péterné magyar óraadóHorváth Éva könyvtáros, matematika 1993—Horváth Gábor történelem, német 2000—Horváth Gyöngyi német, orosz 1994—Járnecz Edina angol 1999—Jellasics Németh Edina magyar óraadóKasztl Csilla matematika 2005—Katona Noémi olasz, ének, népművelés 2000—

igazgatóhelyettes 2013—Kele Krisztián számítástechnika, matematika 1998—Kém Eszter fizika 2014—Knausz Ágnes magyar, orosz, angol, 1998—

a humán munkaközösség vezetője

A TANÁRI KAR

31

Kornay Andrea angol 1989—Kovács András német, történelem 1997—Kovács Katalin rajz óraadóKovács Lívia német, magyar 1994—Kovácsné Nemes Adél magyar, angol 2005—Lábodi Gyöngyi matematika, orosz, a matematika-

számítástechnikamunkaközösség vezetője 1995—

Márfi Kornélia matematika 2013—Márton Alfréd magyar 2015—2017Martonné Pálfalvi Katalin biológia, kémia 1998—Mészáros Mátyás magyar óraadóNagyné Kőműves Rita magyar, latin 1994—Németh Ferenc magyar, történelem 1992—Olasz Nóra német, angol 2005—Országné Szita Ágnes matematika 2002—Orvos Nóra angol óraadóPécsi László történelem, latin, a DÖK- 1991—

mozgalmat segítő tanárPintér Gyula matematika, kémia 2003—Piriti János matematika, fizika 1987—

igazgatóhelyettes 2013—Révész Arany testnevelés, orosz 1988—Salamonné Lackner Henriett német, olasz 1993—Simon József magyar, történelem 1988—Sipos Ágnes angol, német 1999—Stamler Lajos rajz, földrajz 1988—Dr. Szabadosné Rák Éva német, orosz, angol 2005—Szalai Gabriella matematika, fizika 2003—Szili Zsuzsanna angol 1999—Takácsné Róka Katalin biológia, kémia 1995—Tislérné Tóth Zsuzsanna magyar, orosz, 1989—

igazgatóhelyettes 2009—Tolnainé Horváth Ágnes matematika 2002—Török Tamás testnevelés 2013—Tulok József testnevelés, biológia, 2001—Tulman Géza magyar óraadóTüske Judit földrajz, történelem 1997—Willmann Zsolt testnevelés, a testnevelés és

művészeti nevelés mk.vezetője 1984—Zieger Krisztina angol, német 1997—2017Zsovár Anita matematika, fizika 1994—

32

AZ ISKOLA TESTI-LELKI EGÉSZSÉGÉÉRT FELELŐS

Kuti Márta ifjúsági védőnő

ÜGYVITELI DOLGOZÓK

Szabó Lászlóné gazdasági vezetőMecséri Istvánné ügyintézőSinkovicsné Szili Gyöngyi iskolatitkárSamuné Fehér Katalin iskolatitkárVárhegyi Tamás rendszergazdaBánhegyi Ferenc házmesterKollerné Palkó Melinda laboráns

TECHNIKAI DOLGOZÓK

Bartusné Horváth Ágnes takarítónőBunics Attiláné takarítónőBüki Brigitta hivatalsegédHalász Angéla takarítónőHohl Ferencné takarítónőKovács Ferencné takarítónőKucskó Ferencné takarítónőMoór Marianna takarítónőSoósné Bébecz Mária takarítónőSzabó László portásTislarics Ferenc fűtő, karbantartóTizedes Tibor portás

KÖZFOGLALKOZTATOTTAK

Baloghné Balogh VeronikaSzabó IbolyaNémeth SzilviaKanizsainé Matyók KatalinKiss ZoltánnéNémeth LászlóSebestyén Jánosné

33

AZ ISKOLA TANULÓI

5. A osztályOsztályfőnök: Zsovár Anita

Baranyai Botond Kerek Gréta Petra Szili GergőBátorfi Balázs Király Endre Márk Szüreti MárkBödör Bence Kis Roland Tuboly Dániel ÁkosDancsák Dénes Lévai Noémi Valentin JázminGubricza Csenge Lukácsi Lili Varga MárkHella Zsanna Maresch Ádám Varga SáraHorváth Bulcsú Mezei Réka Várkonyi DarenHorváth Dorottya Júlia Orosz Regő István Zsiborás GáborHorváth Petra Rákhely PéterKele Julianna Szabó Emma

6. A osztályOsztályfőnök: Márfi Kornélia

Ágoston BarbaraBerkes DávidCziráki BoglárkaDeme ViktóriaDomina BlankaFehér Boga PálGaál ÉvaKanizsai MátéKiss VeronikaLakner DorinaMajor Gergő

7. A osztályOsztályfőnök: Horváth Gábor

Bagladi Dániel Kovács Viktória Sinkovics ÉvaBakonyi Blanka Kozma Csenge Abigél Szente TamásDávid Dominik Kuzsner Mátyás Ariel Tálos Gergő ZoltánDomján Eszter Lúcia Ladányi Lúcia Laura Tar FruzsinaFerencz Orsolya Lukácsi Kolos Tatai ZsókaFodor István Imre Makrai Olivér Tolnai PetraHorváth Gréta Molnár Botond Tóth Viktor TiborHosznyák Bálint Ferenc Molnár Panna Tótiván AxelKele Marcell Molnár Simon Vuk Sára VeronikaKiss Hunor Nyeste Dorka Zadravecz MátéKovács Nikolett Oláh Ivett Emese

Markó András MilánNagy JúliaNémeth MártonNémeth ZsófiaOrszág ZsomborPetényi Dalma ZsanettRéti AndrásRudics MátyásSipos DorkaSzántó BendegúzSzemlics Cintia

Szerdahelyi Anna MáriaSzirtes BertaTakács RichárdTóth Regős BenceVanyó IngridVanyó VandaVarga Kata LucaVaska BarnabásVukics ZoéZsohár Fanni

34

8. A osztályOsztályfőnök: Alexa Mercédesz

Aczél Péter Kis Rebeka Pécsi Gábor BenedekBöröczki Luca Kovács Bence Salamon DóraBrünner Mátyás Krihó László Bendegúz Silló KingaCziráki Kamilla Lendvai Kristóf Sipos BarnabásDömötör Zsóka Marton Júlia Kata Sipos MarcellFata Flóra Mátyás Flóra Sipos NikolettFelméri Lilla Mikler Barna Dániel Szendrei DiánaGárdonyi Zsófia Orbán Dorina Kíra Tuboly Roland LeventeGazdag Kristóf Orbán Luca Veszelyi Tamás DánielGelencsér Larissza Pásztor MátéHetyésy Máté Perger Ákos

9. A osztályOsztályfőnök: Andl Melinda

Csinyát Rebeka Kiss Mihály Szirtes BotondDobrádi Réka Kiss Nóra Mária Tomasics RékaFelméri Bettina Kováts Adél Tóth Krisztián TamásGerencsér Gergő Mádé Réka (mt) Tóth Milán MátéHajós Dorina Rábavölgyi Nóra Vaski Flóra DorottyaHarmadás Dóra Salamon Kornél Soma Vékási MátéHorváth Réka Stróbl Ábel Veres ZoltánHorváth Zsombor Szalai Márk Zsirai Dorka AnnaKanizsai Léna Szántó FanniKele Jázmin Anna Szente Péter

9. B osztályOsztályfőnök: Dénes Sándorné

Balogh Anna Kolontári Dávid Szupper LolitaBende Vivien Koszorú Domonkos Tálos MartinBíró Bence Lubics Botond Tálos ViktóriaDobó Ádám Megyesi Dominik Tamás Tollár LizettDobos Kristóf Muczer Zsófia Tóth RékaFarkas Csenge Fanni Mudry András László Varga Virág RitaFehér Márta Muik Gergő Ferenc Vastagh SáraGubricza Márk Pánczél Antónia Ziegler Tibor SimonHorvát Luca Salamon MátéHorváth Barna Márton Szélig Jázmin

35

9. C osztályOsztályfőnök: Benedekné Stadler Éva

Barbalics Jonatán Horváth Tímea Georgina Papp LillaCsászár Péter János Kálovics Noémi Péter FanniCsikai Kristóf Kecskés Lilla Szép Adrián JózsefCsöndör Kamilla Kertész Ametiszt Szőke RenátóGazdag Gréta Kovács Dominik Szombathelyi BiankaGazdik Flóra Nikoletta Kovács Gergő Tóth Vivien LiaHerman Izabella Lakner Olivér Virág ZsomborHorváth Rebeka Molnár Tünde Vuk ViktóriaHorváth Stefánia Réka Németh Ágoston

9. D osztályOsztályfőnök: Alexa Péter

Andróczi Lili Györkös Ramóna Molnár Dorottya LucaBakos Fanni Hábli Luca Nagy Dániel FerencBali Szabolcs Horvath Kitti Katalin Osvald EszterBalogh András Jakab Kíra Sipos Rebeka DorkaBogár Zsanett Kánnár Anna Mária Tóth MátéCey-Bert Koppány Károlyi Anna Georgina Tóth Petra AnnaDombi Bianka Kovács Regina Varga GrétaErhetics Áron Pál Krasznai Borbála Lilla Varga HelénaFata Nora Molnár Bernadett Bianka Varjas Dorina

9. E osztályOsztályfőnök: Simon József

Árok Domonkos Horváth Vivien Rita Németh Edit VivienBaksa Dorina Kanász Zsófia Németh PetraBalázs Bence Sándor Kis Dzsenifer Anasztázia Oparnica KittiBaranyai Melani Korpics Réka Pákozdi AnnaBartol Szimonetta Kovács Fanni Papóczi Panna VirágBoros Boglárka Kovács Lili Pilgermáyer PannaCsamangó Hanna Beáta Kozma Alex Pintér DorottyaHajmási Lili Lengyel Viktória Pusztay NikolettHóbár Helga Nagy Veronika Szanyi Gertrúd JusztinaHorváth Anna Nemes Benjámin Timmermann Nadid

36

10. A osztályOsztályfőnök: Pécsi László

Birkner EmmaCsepreghy Réka SaroltaCsertán AndrásDomián Dávid ÁdámFarkas EmeseHujber PannaKarácsony GáborKálovics ZoltánKovács Ábel BulcsúKovács Marcell

10. B osztályOsztályfőnök: Willmann Zsolt

Ámon Attila MiklósBacsi LeventeBalogh EszterBódi BoglárkaCseke ViktorCsermák Ádám BarnaCsizmadia PéterGáspár György AndrásGyörei KristófHegedüs Erik

10. C osztályOsztályfőnök: Sipos Ágnes

Bart KrisztinaBencsik VirágDékány Ábel IstvánFarsang KlaudiaHorváth LeventeKovács VivienKozma Boglárka PompóniaNyakas VeronikaOláh Enikő

Lorna Emma JonesLosonczy MátéLosonczy RózaLudnik MátéNemes GáborPőcze BarnabásRátfai LeventeSchmid StephanieSchmidt BalázsSipos Richárd

Sulan ÁdámSzabó Dóra BarbaraTomasics PannaTóth TamásTóth TamásTörök AndrásVass VeronikaVastag Marcell LeventeZsohár Sára

Puskás PatrikRédics DánielRenácz LászlóSimon NikolettSzalai Melitta KarolinaTulipán VirágVas LillaBaranyai FanniBillege Barnabás

Horváth Bendegúz GyörgyKozma DóraLosonczi MáriaRibarics LauraSimaga BabettSzemlics MercédeszSzmolár NikolettTurkovics Rebeka

Herjávecz KrisztinaHorváth ÁkosHorváth MátéKele Martin TiborKohári VeronikaKozári GáborLovrek BálintMagyar MárkMikola DánielMikola Dávid

Molnár KristófPánczél BálintPózvék DávidRikli SzabolcsSólyomvári DávidTakács NatasaTóbi BálintTolnai GergelyTolnai MihályVasvári Zsóka

37

10. D osztályOsztályfőnök: Hermannné Tóth Erika

Czigány Csenege ÁgotaCsamangó Dávid AntalDomján Regina IlonaEndrei TamásFehér LucaGadányi BenceHorváth AlexandraHorváth DánielHorváth Gyula

10. E osztályOsztályfőnök: Baloghné Harkány Judit

Ámon AnnaBagarus NóraBaj AttilaBakonyi VanesszaDombai NóraFarkas Dániel GáborFenyvesi FruzsinaGanzer Rebeka FanniHorváth Georgina

11. A osztályOsztályfőnök: Szita Ágnes

Bíró MátyásBoa BoglárkaBorsos Lilla EmőkeDomián Bálint MárkDoucha Lilla ViktóriaDrávecz BarnabásFodor LídiaGaál VillőGyertyánági ElizaGyertyánági Péter Lui (mt)

Horváth KristófHorváth NinellHorváth PetraHorváth TamaraKalmár Kitti AlexandraKátai LoraKeppel SáraKovács LucaNémeth Viktória

Novák TamaraPécsi PetraRadics RékaTatai BlankaTóth MarcellinaTrojkó Antónia MáriaTrombitás ÁdámZborovszky BoglárkaZsuppán Eszter

Kantó Loretta EszterKaravidaj ArditKiss AlexandraKiss-Szabó BoglárkaKoósz Antal GergelyLelkó BoraPeszlen Kata CsengeSzabó Noel DénesSzántó Rebeka

Tóth MartinVarga HenriettVarga Izabella LucaVarga LauraVarga PéterVárhelyi BoglárkaVeres Lázás VilmosVidovics Cecília

Hohl KittiJánoki GeorginaKardos KingaKoller DávidKovács DánielNémeth LeventePécsi Márk BenjáminPeterman Máté KárolyPusztai BettinaSalamon Sára

Suhai ZsoltSzabó Kata FanniTarguba Dávid JánosTárnok TímeaTimmermann ZsannaTukszár ZsófiaVarga Bence TamásVarga EszterZsiray Júlia

38

11. B osztályOsztályfőnök: Török Tamás

Bacsi MihályBalázs EnikőBiró TiborBoros GrétaBusa MátéCséplő Péter JánosHederics HannaHegedüs DominikHorváth BenedekHorváth Titanilla Vanda

11. C osztályOsztályfőnök: Tulok József

Andor FanniBalassa ÁdámCsizmadia TímeaDávid RebekaEszter DánielFarkas RebekaGredics AnettHetey Eszter AnnaHonti Sára KataHorváth Károly Bence

11. D osztályOsztályfőnök: Takácsné Róka Katalin

Acél RamónaBársony Dániel LászlóBencsik ÁdámCzakó Csenge FriderikaDencs Veronika SáraEl-sayed JázminGerencsér AnnamáriaHorváth MártonHorváth Mátyás Ferenc

Illés BálintKósi MarcellLenkovics MarcellMilassin Mór (mt)Nagy TamásPosztós NóraRácz BalázsRammer DávidSalamon EmeseSalamon Enikő

Simó BenceSimon Dorina KíraSzabó MátyásSzinyéri BenceSzokoli MátyásTimár GerdaTraub TamásVajda PéterVarga Dávid IstvánZsohár András

Jankovics MartinaKeglovics NinettaKele LucaKéri BoglárkaLigeti Rebeka AnnaMihály KarinaMód SáronMolnár EszterMolnár Zsófia IlonaMuczer Melinda

Mudry Anna DorottyaParély PetraSárdi KlaudiaSimon KíraSzabó PetraSzamosi Richárd GáborSzekeres AndreaSzőke LauraTótiván NimródVidéki Alexandra

Horváth MiklósKálovics EmmaKrasznai KristófNémeth VeronikaOjtó MarcellPammer DánielPammer ZsoltPécsi PéterSchmidt Anna

Szántó AnnaSzatai Eszter SzilviaSzmodics KlaudiaTakács JuliannaTatai Benita BellaTraub SándorVarga Csilla Fanni

39

11. E osztályOsztályfőnök: Németh Ferenc

Abay Nemes ÁdámBenczik BoglárkaBoti VandaCeiner AnnamáriaDani LucaEl-Khatib Iman MonaGréger AlexandraGubricza Laura AdriennHorváth Kyra CarmenHorváth ZsomborIvanovics Barbara

12.A osztályOsztályfőnök: Csörgicsné Balogh Edit

Bécsi BálintBene BarbaraCsányi CsengeCsányi CsillaDarnai MátéFüle Mátyás Lajos (mt)Hegedüs ÁkosHerman AlizHorváth DóraHorváth Miklós Kristóf

12.B osztályOsztályfőnök: Knausz Ágnes

Baj BiankaBaj ZsoltBiró KrisztiánDeák DánielDominik BalázsFarkas DóraGábor Gábor MarcellHorváth AurélHorváth LórántKálovics Bence

Joó ZsomborJuhász AndrásKalamár CsabaKoczor BoglárkaKomárovics ZsófiaKovács Kornél LászlóKovács TamaraLippa DóraLőrincz Jázmin FanniMicsinai DominikMikó Vivien

Póczak DominikaSpingár FanniSzabó Renáta KrisztinaSzöllősi BarbaraTakács PetraTakács PetraTóth Bonita DaniellaVadlek DánielVajda KittiVarga Nóra

Hunya Anna LauraKálovics MilánKapin PéterKarancz Panna FruzsinaKertész IstvánKiss Benedek GyőzőKoncz BalázsKondákor Karolina MónikaKovács AlexKovács Máté Koppány

Molnár Flóra (mt)Németh PetraPerger KittiPorgányi AnnaSalamon KataSimán DánielSipos VivienTakács AnnaVernyel JánosZavaczky Áron

Kardos Réka AnnaKincses OlíviaKisgyura AnnaKócza Bálint VajkKovács KingaKuzsner SáraLőrincz NorbertMagyar ÁdámMarczin ZsófiaMészáros Dávid Zsolt

Radványi MártonSgánetz Eszter SáraSzabó DánielTanai Marcell IstvánTóth Gergő LeventeTóth Martina AnnaVarga ÁkosVeres VivienWittmann Péter Pál

40

12. C osztályOsztályfőnök: Artner Katalin

Bedők Henriett ErzsébetBóha KrisztinaCsáki LászlóEmmer FruzsinaFarkas ReginaGöncz KlaudiaHetey Márton BálintHorváth Borbála

12. D osztályOsztályfőnök: Tüske Judit

Csejtei BálintFarkas KiraGazdag MónikaGergina FruzsinaGergő VeronikaGulyás LillaHorváth ViolettaIllés Máté

12.E osztályOsztályfőnök: Györek László

Ács Laura LolaBuni Alexandra BiankaBüki MarcellDominkó BernadettDömők DóraDrávecz MartinaGájer MátyásHajdu Fanni Eszter

Kocsmár DominikKohári AnnabellaKolozsvári Péter ZsoltKozma BlankaKunics Réka FanniKuzma FanniLinhárt EnikőNagy András

Pintér ZsófiaPrepok SzabolcsSzányi Krisztina DorottyaTollár Sára TímeaTóth KataVarga VandaVörös DominikaWaldinger Dóra

Horváth AlizKaravidaj ErmiraLelkó AnnaLovkó BonitaMaier Noémi HajnalkaMátyás Cecília EszterMolnár BeatrixNémeth Fanni Mária

Somogyi NóraSzabó KataSzabó Miklós DánielSziva ValentinSzántó Rajmond BarabásTejfel BenceTomasi MerylinVarga Petra Dorottya

Horváth Dániel JánosHorváth RóbertKáli AnnaKapronczai Réka RitaKutfej EszterMerényi Dóra EszterOdrovics MartinPintér Dóra

Posztós EndreRezsonya Polett RékaSchmidt AnnaSipos PéterSzabó Norbert KristófSzabó-Thomka MihálySzirovicza Máté

41

12. F osztályOsztályfőnök: Kovács Lívia

Anda TamásBaksa NikolBalázs AndreaBöjti BlankaBunczom EvelinCsináth RebekaFarkas MártonGeiger Luca Andrea (mt)Hadi Barnabás

12.G osztályOsztályfőnök: Salamonné Lackner Henriett

Bányai Dávid GáborBaranyai SáraBársony Letícia LillaBudai Krisztina LeticiaFordán DorottyaGál TímeaHorváth BenceJávor Milán Jenő

mt = magántanuló

Jekisa KíraKovács PatríciaLéránt JózsefLubics OlivérMilávecz LászlóMercz EszterNagy FruzsinaNémeth BalázsNovák Richárd

Poszovecz HannaRácz AndrásRitecz BenceSchmidt LauraSzabó AlexandraSzabó NoémiSzalóki DóraTakács Anna MáriaVeszprémi Lilla

Jeszenői RékaKálmán NikolettKiss Szilvia FranciskaMarton ViktóriaNagy BarbaraNándori RékaOrbán KlaudiaRuttner Sára

Sütő RebekaSzokol FanniTizedes RenátaTótiván FlorentinaTulézi Flóra TamaraVlasics GergőVukics Dávid

42

Gyászolunk és emlékezünk

Ismét eltávozott közülünk valaki örökre. Dr. Márton Alfréd tanár úr, szeretettkollégánk, diákjaink kedves tanára hagyott itt minket váratlanul tél végén. Alább aBalogh László igazgató úr által a búcsúztatáson elmondott beszédet olvashatják.

Tisztelt Kanizsai Gyászoló Gyülekezet!Kedves Frédi!

Szívrepesztő váratlansággal távozott közülünk dr. Márton Alfréd Tanár Úr, Kollégánk ésútitársunk. Az ő útja az égben folytatódik, nekünk maradnak a közös emlékek. Isten Veled,Barátom! Hiányzol közülünk, de bennünk folytatódsz.

Halálod rádöbbentett arra, hogy nem vagyunk mindenhatóak. De hihetünk az öröklétben:sokkal jobb hinni, mint nem hinni! Nagyböjt kezdetén így keressük az igazságot. Próbáljukmeg a jót tenni, a rosszat elkerülni: hinni jó dolog! Zuhanó repülőgépen nincs ateista… Ahalál nem valaminek a vége, hanem valami újnak a kezdete. Így hihetünk az örökéletben.

Földi 57 éved azonban oly rövid! Hisz nem oly régen még a zalaszentbalázsi fiatalembergimnáziumunkban IV.A/1978-as örökdiákunkként, egyedüli fiúként és egyedüli példánykénta nyelvi osztályban érettségizett. A nagyon szorgalmas, céltudatos diákot a nyelvészetérdekelte elsősorban, de az irodalom iránt is elkötelezett volt, sokat olvasott. Jó barátságbanvolt mindenkivel. A szegedi József Attila Tudományegyetemre elsőre felvették, ahol magyarnyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, valamint altajisztika (török) szakos előadóidiplomát szerzett 1985-ben. Így lehetett Szegeden történész, turkológus és magyarőstörténész is. Ott is vannak hálás tanítványai. Majd az új évezred elejére visszaköltözöttKanizsára, ahol másfél évtizedig a Műszaki Szakképző Iskola tanára volt, aztán a 2014/2015-ös tanévtől előbb óraadó, majd a 2015/2016-os tanévben teljesen gimnáziumunk, aBatthyány Lajos Gimnázium magyartanára lett.

Nagy tudású, szelíd, jóakaratú példaember volt Tanárként, Osztályfőnökként. Betegségedsúlyossága kapcsán gyanútlanok voltunk egy hónapig, aztán a múlt héten hétfőn robbanta bomba: közölted velünk a súlyos kórt. Hétfőn este a kórházi ágyadon még beszélgettünkVeled telefonon. Nem panaszkodtál, sőt bizakodtál, dicsérted a körülötted állókat, hogymilyen segítőkészek, olyan pozitív, lelkierős voltál még egy ilyen nehéz helyzetben is…Aztán kedden este jött a hír, az altatásból nem tértél vissza, most már örök álom a Tiéd. Mihiszünk az öröklétben…

A halál döbbenete azonban, a „nem beszélgettünk eleget” fájdalma megállít. Szomorúszívünk mély fájdalmát próbálja enyhíteni az a sok szeretet, amely földi léted zárásakormegnyilvánul Kollégától, Tanítványtól, Tisztelőtől. Tőlük idézek: „Rövid, de annáltartalmasabb időszakot tölthettünk el Veled… Hatalmas lélek voltál, a TANÁR ÚR,nagytudású, szerény, alázatos, munkájának élő ember, amolyan igazi „entellektüel”, ésahogy az egyik hálás tanítványod megjegyezte, igazi PÉLDAKÉP… Elhívták az angyalok aföldön túli világba, reméljük, a végső nyugalmat már megtalálta… Egy dolog van, amitteljes szívvel kijelenthetünk, nekünk volt a legeslegjobb Osztályfőnökünk!… Drága TanárÚr! Sosem fogom elfelejteni, hogy Ön mennyire jó ember volt… Hihetetlen tudás,

43

együttérzés, kedvesség és jóindulat. Én így emlékszem vissza Önre… Köszönjük, hogyÖnnel tölthettük ezt a csodálatos félévet… Köszönjük, hogy mindig türelmes volt velünk,és mindenben segíteni próbált nekünk… Azonkívül, hogy remek tanár volt, nagyon jóember is… Köszönök minden okosságot és bizalmat, amit kaptam. Örülök, hogyismerhettem!… Sosem felejtem el azt a mondatát, hogy „ilyen feleletekért érdemes tanárnaklenni”! …”

Így búcsúzik Tőled a „mi iskolánk”, a „rettenthetetlenek”, azaz a munkára készosztályfőnökök, a Te „örökosztályod”, a 9.E és minden ember, akivel csak találkoztál földiéletedben. Te idézted a Neked is tetsző tablóképes tételmondatot: „Az életben egyszer lentvagyunk, aztán meg fent, tehát ha minden rossz, nem kell úgy elkeseredni. Pánikolni ahullámvasúton sem akkor kell, amikor a lejtmenet jön, hanem ha egyszer csak elfogy a sín.”

A sín most látszólag elfogyott, de az „örökút” megy tovább. A jóemberek az emlékekemlékeként halhatatlanok. Csak a test enyészik el, a lélek, az erő, a hit marad… KedvesFrédi Tanár Úr! Taníts meg arra, hogy rövid földi életünkben alázatosan és reménykedőszívvel járjuk zarándokútunkat, egymást szeretetben hordozzuk és szolgáljuk!

Szóljon ezért Pál apostol szeretethimnusza Keresztúry Dezső szövegével, Daróci BárdosTamás zenéjével, mely énekkari művet a zeneszerző iskolánk Virág Benedek Kórusánakajánlotta. És mi most Általad Neked: „A szeretet soha el nem múlik… Most megmarad a hit,remény, szeretet. Ez a három, de köztük a legnagyobb a szeretet.”

Frédi, Neked szól, ugye hallod…?!!

44

Vártuk vagy sem, megérkezett az új tanév. Az ünnepélyes tanévnyitót augusztus 31-éntartottuk, s most Balogh László igazgató úr ott elhangzott beszédét adjuk közre.

Gyorsuló nyarak

Kedves Batthyánysok!

Ahogy idősödöm, egyre gyorsabban telnek a nyarak. Vigasztalásul mondom: talán atanévek is egyre gyorsabbak lesznek…

Remélem, a nyáron meg tudtunk nyugodni: eltávolodott tőlünk minden külső és belsőgond; közelebb kerültünk a testi – lelki – szellemi hármasság harmóniájához; s most frissentekintünk az új, előttünk álló tanévre.

A nyáron mélyre merültem a Balatonban és a tengerben is… S bár a BLG-s karkötőm nyárvégére elszakadt, de össze tudom ragasztani képletesen a nyári élményekből – emlékekből.Segít ebben a sport, a riói sikerek: a közdelem, a kitartás, a munka és a győzelemösszefüggései… Segíthet az olvasás, a könyvek „hozott lelkei”. Saját példámból kiindulvaajánlom nyári olvasmányélményeimet: Hasek: Svejk, Gárdonyi: A láthatatlan ember, Handke:A kapus félelme tizenegyesnél, Móra: Aranykoporsó és Háy János: Hozott lélek. Egyébkénta Halis István Városi Könyvtár statisztikájából tudom (ezért is vannak most itt atanévnyitónkon!), hogy míg a korosztály 20-30%-a jár könyvtárba, de a színötöseink 70%-a jár a Halisba. (Természetesen az iskolai könyvtárunkban minden BLG-s alanyi jogonolvasó tag.) Tehát a könyvtárba járás, az olvasás és a tanulói teljesítmény korrelál, azazszoros összefüggésben van!

Remélem, a nyári házi feladatot elvégeztük: láttunk napfelkeltét és csillaghullást, sokidőt töltöttünk szeretetteinkkel játszva és nevetve, és most feltöltődve tudjuk kezdeni az újtanévet. Én még annak is örültem, hogy lépten-nyomon lehetett találkozni batthyányssal.Például Zárában, a dalmát tengerparton is, a sétányon összefutottam véletlenül két BLG-sdiákkal, akik jó példa voltak a kalandozó batthyánysokra (csak azt sajnálom, hogy nemcsináltam erről Facebook-képet).

Tehát jó pár dolog várt diákra, tanárra a tanévkezdés előtt. Számunkra most az alegfontosabb: hogyan küzdjük le diákjaink iskolakezdési félelmét?! Soha nem mondomazt, hogy: „az iskola életed legkönnyebb időszaka, ennél már csak nehezebb lesz”. Nem, eznem így van. Igenis az iskola felelősségteljes munka is a jó cél érdekében. Ne aggódj aziskolai teljesítményed miatt, nem a jegyek a legfontosabbak. Persze szeretnénk, ha jó jegyeidlennének. Egy jó iskolában van esélyed erre… Te alkalmas vagy arra, hogy jól tanulj!Tudod, aki alkalmas, az köteles… Ismét szerződést ajánlok és kötök minden egyesbatthyánys diákkal: legyél legalább 4,00 átlageredményű tanulója a BLG-nek! Szeretnémezt egy „gentleman agreement” jellegű kézfogással is megerősíteni. Így lehet az alkalmasság– okosság értékteremtő, és az iskola nem unalmas. Minden nap lehet élmény nem csak avakációban, de az iskolában is – törekedjünk erre, ezt tanultam a pszichológus lányomtól„csengőfrász” helyett.

Eredményeink sokaságára büszke vagyok, de most részletesen nem utalok. Az elmúlttanévről szóló, most megjelent évkönyvünk azokat részletesen tartalmazza. Egy igényesbatthyánys polcán mindig ott van az aktuális évkönyv! A www.blg.hu honlap és a Batthyány

45

Lajos Gimnázium hivatalos Facebook-oldala egyébként mindig tudósít büszkeségeinkről.Kedves Szülők! Az Önök tehetséges gyermeke egy olyan iskolába jár, ahol 4,35 a tanulmányiátlag, 90 kitűnő és 166 jeles tanulónk lett. Végzős tanulóink érettségi iskolaátlaga 4,59 volt,ezen belül a 177 emelt szintű érettségi átlaga 4,80. Júniusban összesen 48 batthyánysérettségizett kitűnően (ez a szám a kanizsaiaknál a Mezőben 5, a Piaristáknál 3, a Thúryban1 volt…) Ennek így is kell lenni – szoktuk mondani. Így természetesen az egyetemi –főiskolai felvételi eredményeink is kiválóak lettek: végzőseink jóval több mint 90%-átfelvették jó felsőoktatási intézménybe!

Hadd emeljek ki egy-egy nyári tanulmányi, kulturális és sport eredményt. Erdős Márton(volt 12.D-s) legkiválóbb magyarként ezüstérmes lett a Nemzetközi Informatikai DiákolimpiánKazanyban. A kultúrához kapcsolódónak tartom: sokat utaztak diákjaink. Egy jól eltöltöttvakáció is lehet kulturális érték! Ezért is fontosak a kalandozó batthyánysok: pl. úti cél voltRió, Kazany, Togliatti, a matektábor, a kvíztáborunk és így tovább… A sportbóllegbüszkébbek arra vagyunk, hogy Molnár Flóra (jelenleg 12.A osztályos tanulónk) Rióbanaz olimpián 50m-es gyorsúszásban 25. lett!

Sajnos, nyolc óraadó kollégánktól el kellett válnunk. Megköszöntük a munkáját BekénéSzücs Violettának, Jeschné Kocsis Rózsának és Vlasics Anikónak többek között. ÚjkéntKovács Katalin 10 órában tanít majd rajzot és Bali János 4 órában fizikát. Visszajöngyermekáldás után egész állásba: Dr. Gálné Dénes Tünde, Gyergyák Emőke, Járnecz Edinaés Martonné Pálfalvi Katalin tanárnők. A 10.E új osztályfőnöke lesz Baloghné HarkányJudit.

Tiszta, jó szívvel, azaz szívesen – szeretettel üdvözöljük az új batthyánys diákokat:- a kisgimnazista 5.A osztályt 28 fővel, osztályfőnökük Zsovár Anita- a mat.-fiz.-es 9.B-t 28 fővel, osztályfőnök Dénes Sándorné- a 27 fős nyelvi osztályunkat, melynek osztályfőnöke Benedekné Stadler Éva- a biológia-kémiás 9.D osztály 27 fős lesz, osztályfőnök Alexa Péter- és 30 fős a humán osztályunk, a 9.E, amelynek osztályfőnöke Dr. Márton Alfréd lesz.Egyébként 26 osztályban 728 nekünk kedves BLG-s diákkal indítjuk az évet!A pedagógiai munkánkat (tudjuk) befolyásolja az iskolai környezet esztétikája és

praktikus mivolta. Ezért fontos, hogy lesz negyedik informatika termünk, lesz matematikaszaktanterem, a könyvtárunk videótermét kinyitjuk az olvasóteremre, hogy még bővebbközösségi térré váljon. Szeretném, ha a DÖK-terem rendesebben működne. Jelentem, hogya város önkormányzata jóvoltából elkezdődött főépületünk 500 millió forintos felújításánaktervezése. Reméljük a legjobbakat!

A tanév közelgő fontos eseményeiből kiemelem: a közelgő XXVIII. Batthány – KanizsaKupa nemzetközi ifjúsági sakkversenyt; A Dallamok éjszakáját, mellyel elkezdődik a VirágBenedek Kórusunk 50 éves fennállásának ünnepi rendezvénysorozata, ahová hívjukiskolánk összes eddigi kórustagját, akik 1966-tól Russay Olivérné vagy dr. Stimecz Jánosnévagy Cseke József karnagy kórusába jártak; a gólyabált az idén ún. „Pelikánünnepé”szeretnénk átformálni; fontos számunkra a XXIV. Batthyány Alapítványi Bál; s a VIII.Batthyánys – Landleros – Irányis Örökdiák Találkozó;… Ne feledd, Te is leszel „Örökdiák”,ha hozzánk jársz …!

Hagyományainkhoz híven méltó módon, ünnepségsorozattal szeretnénk megünnepelniaz 1956-os forradalom és szabadságharc 60 éves évfordulóját. Felhívom a figyelmet akülönböző pályázati lehetőségekre. Ezzel kapcsolatban még jelentkezem. Büszke lehetszarra, hogy gimnáziumunk ezer szállal kötődik az 1956-os kanizsai történésekhez…!

46

És legyen ez a tanév az olvasás éve is, mert olvasni jó: mert egy igazi batthyánys számára„csak eszének és lelkének olvasás útján nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert eznem vész el, és nem hagy el soha”. (Leonardo da Vinci)

Persze szólnom kell arról is, hogy iskolánk 2017. január 1-jétől nem csak állami fenntartású,hanem állami működtetésű is lesz. A továbbiakban az állam viseli a felelősséget az iskolákért.Szerencsére nálunk az önkormányzati időszakban is jól mentek a dolgok. De a kanizsaiiskolákban, Kanizsa iskolavárosban és a Nagykanizsai Tankerületben továbbra is kanizsaiszülők kanizsai gyermekeit kanizsai tanárok tanítják! Reméljük, hasonló eredménnyel, mint eddig.

Nincs tökéletes iskola, és nem általában a legjobb iskolát kell megtalálni, hanem agyermekünk számára a legmegfelelőbbet. A gyermekkori nevelés a legjobb beruházás. Maivilágunkban felülértékeljük a versenyt, és alulértékeljük az együttműködést, a partnerség,a közösség erejét: azt, hogy jó jól szeretve lenni.

Kedves Batthyánysok! Ti versenyképesek vagytok, mert értékesek vagytok Szüleiteknek,Tanáraitoknak és Diáktársaitoknak.

Szeretek veletek együtt batthyánys lenni!

47

Tudjuk, hogy minden esztendőben megérkezik, mégis mindig úgy érezzük: túl hamarjött el a szalagavató ideje. A kis kék szalag persze nagy öröm és büszkeség, de egyúttalkötelesség is. Idén február 3-án kapták meg szalagjaikat a végzősök, a kedves olvasókpedig itt és most a szalagavatón elhangzott beszédekkel ismerkedhetnek meg.

Könnyedén szállj fölfelé!

Tisztelt Vendégeink!Kedves Batthyánysok!

Ismét szalagavató ünnepélye van a battthyánysok nagycsaládjának, de ez a mostanicsak a Tiétek: a 2017-es évjáratú hét 12.-es osztályunké. Áldást kérünk Rátok, mind a 180-atokra: „Áldott legyen a fény, amely Bennetek van!” Kívánjuk, hogy könnyedén szállhassmajd fölfelé utadon… Persze ezen örömteli pillanatokban van szívfájdalom is, mert mindenúj kezdet az elmúlásból is táplálkozik. De ne hasadjon a szíved, mert által tudsz menni aZalán… Van ladikod és lesz majd a ballagásban kincses tarisznyád, s a „batthyánys életérzés”Veled van! Bizalmat keresek és találok Benned. Mindig bízz abban, aki vagy! Szeretném,hogy „batthyánys örökdiák” légy.

Batthyánys társadként, tanárodként, igazgatódként és szülőként, családtagként,barátként szeretnénk Neked a lehető legjobbakat: „a lehető világok legjobbikát”. Lehet,hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne…?! Ez a valahol lehet,hogy itt van a talpunk alatt, bennünk… Ez Magyarország. Kedves Fiataljaink, szükség vanRátok, életerőtökre: értelmetekre, szépségetekre és bátorságotokra – szeretetet és hitetsugározva mondom ezt Nektek, ölelve Benneteket.

Iskolánk sikere is lesz az, ha tehetségetek kibontakozik. Hiszünk abban, hogy mindenbatthyánys tehetséges lehet valamiben. S reméljük, hogy sokatok már fel is fedezteönnönmaga tehetségét. Ma még sok út áll előtted. Sok száz foglalkozás van a világon. Ottvan közöttük a tiéd is. Csak kutass, keress, kísérletezz, próbálkozz…! Ne feledd, csodálatosdolog azt csinálni egy életen át, amit szeretünk. Találd meg a tehetségedhez legjobban illőfeladatod: ezzel megtalálhatod életed értelmét is. Ne mondj le az álmodról, ha azmegvalósítható. Ehhez persze további próbákat kell kiállnod, minden képességedet bevetveküzdened kell, hogy nagyon jó légy…!

Egy nektek szurkoló magyar írót idézve (Nógrádi Gábor): „Ha a csillagok felé nyúlsz,lehet, hogy nem éred el azokat, de biztos, hogy nem egy marék sárral lesz tele a kezed.”Szóval hiszünk Benned, meg tudod csinálni, mert tehetséges vagy…! S nevezzük néven azelkövetkező időszak közeli próbáit: ma ünnep, aztán tanulás, érettségi, emlékek egyenlege,majd felvételi…

Hadd szóljak most hét osztályunkhoz konkrétan, néven nevezve, az osztályfőnökeitektételmondatait is segítségül hívva:

- 12.A, nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályunk, osztályfőnöke Csörgicsné Balogh Edittanárnő: „Hosszú, izgalmas, kis és nagy csatákkal teli volt az út. Több viharba is behajóztunk,a kamaszkor lázadó hullámai is verdesték hajónkat. De sok örömteli, boldog pillanatot isadott a nyolc év, amelynek nagy részén fürödtünk a jóban.”

48

- 12.B, matek-fizikás osztályunk, osztályfőnöke Knausz Ágnes tanárnő: ”Már gólyakénta „Tomorrow-land”-ről indultak – a jövő reménységei voltak és maradtak. Számosfocicsapatot legyőzve „majdnem éretten” várnak most az újabb „Tomorrowland-re”.Osztályfőnökük amúgy sem túl kemény szívét is képesek újra meg újra meglágyítani…”

- 12.A, nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályunk, osztályfőnöke Csörgicsné Balogh Edittanárnő: „Hosszú, izgalmas, kis és nagy csatákkal teli volt az út. Több viharba is behajóztunk,a kamaszkor lázadó hullámai is verdesték hajónkat. De sok örömteli, boldog pillanatot isadott a nyolc év, amelynek nagy részén fürödtünk a jóban.”

- 12.B, matek-fizikás osztályunk, osztályfőnöke Knausz Ágnes tanárnő: „Már gólyakénta „Tomorrow-land”-ről indultak – a jövő reménységei voltak és maradtak. Számosfocicsapatot legyőzve „majdnem éretten” várnak most az újabb „Tomorrowland-re”.Osztályfőnökük amúgy sem túl kemény szívét is képesek újra meg újra meglágyítani…”

- 12.C, nyelvi osztályunk, osztályfőnökük Artner Katalin tanárnő: „Az osztállyal együttaz osztályfőnökük is „gólya” volt, mert ők voltak neki az „1. osztály”…! Jó közösségetalkottak, mert tudtak összetartóan is lázadni… Nem humán és nem reál az osztály, olyan,mint egy tarka kert…”

- 12.D, biológia-kémia tagozat, osztályfőnökük Tüske Judit tanárnő: „Okosak és szépek,életrevalók. Stílusuk kissé karcos, ugyanakkor melegszívűek, érzékenyek és igénylik, hogymeghallgassák őket. A tanárnő örül, hogy osztályfőnökük lehetett!”

- 12.E, egyik humán osztályunk, osztályfőnökük Györek László tanár úr: „Akárcsak sajátgyermekeink: ha tetteik fejfájást is okoznak néha, szeretjük őket, mert minden hibájuk,erényük saját hibáinkat, erényeinket idézi. Ha rosszak, saját hibáink nyomasztanakbennünket, ha jók, saját jóságunkra is büszkék vagyunk…”

- 12.F, másik humán osztályunk, osztályfőnökük Kovács Lívia tanárnő: „Úgy látja azOsztályfőnökük, hogy a jövő számukra kicsit nehezen válik valósággá, ugyanakkor mégislezárnák már a 4 évet. Nehezen viselik a következő hetek, hónapok komolyságát, de Lívianéni megpróbálja velük megértetni, hogy a dolog „már nem bagatell”…”

- 12.G, utolsó 5-évfolyamos nyelvi osztályunk, osztályfőnökük Salamonné LacknerHenriett tanárnő (fizikatanáruk jómagam): „Minden szállal kötődik hozzájuk Osztályfőnökük:felel értük, aggódik miattuk, együtt sír és együtt nevet velük. Övék lett a „legtisztább,legrendesebb osztály”. Versenyeredmények helyett ők gyűjtö tték a legtöbb„szeretetdobozt”! S még virágot is ültettek az udvaron. Olyan dolgokat is megosztanak azosztályfőnökükkel, amihez nagyon-nagy bizalom szükséges. Heni tanárnőnek nagyon nehézdolga lesz: a saját gyermeke, Kata és saját osztálya ballagása, elengedése egész embertkíván!”

Kedves Végzőseink!Reméljük, hogy tartalmas diákéletet éltetek/éltek itt a BLG-ben, ahol jól éreztétek

magatokat. Olyan tudást kaptatok, amellyel boldogulhattok majd az életben. Szerettünkvolna okosan szeretni, nevelni, tanítani benneteket. Biztosan nem hibátlanul tettük. De jólenne, ha egy dolgot megjegyeznétek „nagytanításként” Albert Schweitzer után szabadon:

„Minden ember annyit ér, amennyi szeretet van benne.” Ez legfőbb intelmünk aszimbolikus szalag feltűzésekor, mely az érett állapothoz vezető beavatás kezdete. Ebbenelsősorban nem a „jobb lét”, hanem a „több lét” a fontos, a személyiséged minél bővebbkiteljesedése. A „több lét”, az emberség, az „emberebb ember” igénye számunkra élő

49

valóság és maxima. Megtanultam egy bölcstől, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz,elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak, az, hogy milyen érzéseketváltottál ki belőlük.

Ezért örültem, hogy nemrég a városban nálunk gyűlt össze a legtöbb „szeretetdoboz”; stalán az is igaz, hogy batthyánysnak, kanizsainak lenni jó… Még ha érettségire is kellkészülnünk. De ne feledd: Kanizsa vár vissza! Elfáradhattok, megtántorodhatnak alegkülönbek is, de ha van bizodalmad a saját erődben, tehetségedben, akkor, ha keresel,találsz. És szeressétek egymást is, és becsüljétek meg egymást! Becsüljétek meg, hogy havolt jó iskolátok - s ez a mi gimnáziumunk. Amennyiben maradandó és sikeres változástszeretnél az életedben, akkor meg kell töltened szeretettel. A szeretet „képessé” tesz!

Bevallom, tegnap ezért léptem jelképesen a hóba itt, ezen fal mögött egy szívet, benne aBLG-feliratot. Ez a játék mára már lehet, hogy elolvadt, de az eredeti gesztus, az emlékmegmaradt, most is a tiétek: a BLG Veletek van, Bennetek van…! Vethet bárhová jósorsod,felnevelő gimnáziumod mindig a Tiéd!

Ezt soha ne felejtsd, kedves „Örökdiákunk”! Isten áldjon!

Balogh László igazgató

50

Apróságokban a lényeget

„Az időd véges, úgyhogy ne vesztegesd el arra, hogy valaki más életét éled! (…) Neengedd, hogy mások véleménye túlharsogja a saját belső hangodat! De ami a legfontosabb,legyen elég bátorságod a szívedre és a megérzéseidre hallgatni! Ők valahogy már mostis tudják, mivé akarsz válni valójában.”

Tisztelt Tanáraink! Drága Szüleink! Kedves Diáktársak!

Steve Jobs szavaival kezdtem gondolataimat, hiszen mostanában gyakran ismétlődikbennünk a kérdés: hova tovább? De legalább ilyen gyakran merengünk el a múlton is,hiszen érezzük: mai ünnepünk fordulópontot jelent, s akaratlanul is feltolulnak bennünk azelmúlt nyolc, öt vagy éppen négy év emlékei.

Az igazi gimnazista lét lényegét az apróságokban találjuk meg. A matekóra előttiizgulásban, hogy vajon írunk-e röpdolgozatot; a türelmetlen sóhajtásban törióra végén,amikor meghalljuk, hogy „még 5 percet ráhúzunk”; vagy a magyarázkodásokbanosztályfőnökin, hogy miért késtem már megint tesióráról, és miért vette el a takarító néni afocilabdát. Megtaláljuk a menzán, amikor izgulva állunk a konyhás néni elé: észreveszi-e,hogy otthon felejtettük az étkezési kártyát. Ott van a DÖK-teremben a billiárdasztalnál, apingpong- teremben, a focipályán, a nevetésekben, a szünetekben. A szünetekben, amik 9.év elején rendszerint arról szóltak, hogy megkeressük a következő óránk termét, ésigyekezzünk nem eltévedni a labirintusnak tűnő iskolában.

Remélem, emlékezni fogunk a büféből kiáramló édes illatra, ami megcsapja az orrunkat akapun belépve; a nagy aulában lévő zongora hangjára és egymásra, hiszen ez az iskolaadott nekünk barátokat, szerelmet, jó élményeket és tapasztalatokat.

Kedves Diáktársaim! Talán ti is egyetértetek Alessandro Baricco gondolatával: „Milyenszép, ha minden tengerhez, mely ránk vár, van egy folyó számunkra.” Ez a „folyó” nekünkmost a Batthyány Lajos Gimnázium, amely – bár talán még nem tudatosult bennünk –többet adott a könyvekből megszerezhető ismereteknél és tudásnál.

És ha mégis felmerülnek bennünk olyan kérdések: Kaptunk-e elég hitet, megerősítést,szeretetet az előttünk álló élethez? Az itt megszerzett tudás elég-e ahhoz, hogy megoldjuka jövőbeli problémáinkat? Meg tudunk-e felelni a kihívásoknak? Tudunk-e majd helyesen,bölcsen dönteni, amikor szükséges? – Nos, a válaszokat a saját szívünkben leljük meg, ésreménykedjünk, hogy valamennyi kérdésre igen lesz a felelet.

Mindnyájunknak azt kívánom, hogy találjuk meg a nekünk szánt utat, és bátorsággal,örömmel, elegendő komolysággal és még több bohósággal, szeretettel járjuk végig. Lássunkminél többet a világból, tapasztaljunk, gyűjtsünk élményeket, és éljünk úgy, hogy agyermekkori énünk őszintén mondhassa: Büszke vagyok rád!

Végezetül Hamvas Bélát idézném azzal kapcsolatban, miként értelmezem én az életet.Minden diáktársamnak ezt szánom útravalóul:

„A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül, nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban,hanem a láthatatlanban.

Farkas Dóra 12.B

51

Az idei esztendőben végre májusra esett a ballagás, gyönyörű napsütéssel köszöntöttránk május 6-a reggele. Szorgos kezek díszítették a termeket, majd 10 órakor elindultaka végzősök, s a többi diák sorfalától övezve felértek az ünnepség színhelyére, a focipályára.Most következzenek a ballagáson elhangzott beszédek, legelőször Balogh László igazgatóúré.

Vándor vagy…

Kedves Batthyánys „Nagycsalád”!

Érettségizőinkkel egy kicsit mi is megéljük fiatalságunkat. Ezért ha a kimondott szavakszépek, talán a beérkezők is azok lesznek. Van, amikor egy történés valamiképpen összesűrítiaz időt, s abban a pillanatban benne az egész életünk. Ilyen lehet egy igazi ünnep, különösenaz ifjúság „csúcsünnepe”: a ballagás. Így válhat egy alkalom és egy általa létrehozott,összesűrűsödött pillanat egy egész kor szimbólumává. A ballagás mint ünnep így sűrítiszületésünktől végzetünkig való vándorlétünk örömét és szomorúságát.

Igen, az életünk pillanatok sorozata – mind oda vezet, ahová hagyjuk; amit akarunk,amire vágyakozunk. S a bölcsek szerint meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk.Így jöhet öröm vagy bánat, egyre megy, az útról már le nem térhetsz… Vándor vagy,kedves Ballagó Diákunk, s általatok mi is, kik ünnepünkben összesűrítjük a pillanatokat:boldog az, ki vándor lehet…!

Célunk az, hogy otthon legyünk a hazában. Ez nem csak fizikai tér, hanem szellemi, lelkiotthon is. Otthon lenni: magunkban, közösségeinkben, a családban és akár a BatthyányLajos Gimnáziumban, a BLG-ben… - ez azt jelenti, hogy meg kell ismerni azt, meg kell élniazt. S ezt csak szeretettel szabad tennünk, mert tudod: „minden ember annyit ér, amennyiszeretet van benne”… Így, ha esetleg este a jövő már múlt lesz, és visszanézünk, és látjukifjúságunkat: vigasztalhat bennünket a szeretetteljesség.

Persze a diákok sokszor a pillanatban élnek, mi felnőttek sokszor a múltban. De az ünnepipillanatokban igenis összetalálkozhatunk. Így kérek mindnyájunk nevében ballagóünnepeltjeinkre áldást a népdal szépségével: ”Sok számos esztendőket vígan elérhess,napjaidat számlálni ne légyen terhes! Az ég harmatja szívedet újítsa, áldások árja házadelborítsa!” Így köszöntöm a 180 Ballagónkat hét végzős osztályunkban. Jó végignézniérettségizőink seregét! Hadd soroljam osztályainkat, s köszöntsem kedves Osztály-főnökeinket:

- 12.A, nyolcévfolyamos gimnáziumi osztály, of.: Csörgicsné Balogh Edit- 12.B, matematika-fizika tagozatos osztály, of.: Knausz Ágnes- 12.C, nyelvi tagozatos osztály, of.: Artner Katalin- 12.D, biológia-kémia tagozatos osztály, of.: Tüske Judit- 12.E, egyik humán osztály, of.: Györek László- 12.F, másik humán osztály, of.: Kovács Lívia- 12.G, ötévfolyamos nyelvi osztály, of.: Salamonné Lackner Henriett

Hiszem, hogy van mibe kapaszkodnotok BLG-s nyolc- , öt - vagy négyévespályafutásotokat illetően. Igen, szerettünk volna: „fészek, búra, óvóhely” lenni, s lám, mára

52

arborétum is lettünk. S Neked végre kinyílott a császárfánk. S lett fapelikánunk és vasfánk,sőt még öregdiák korodra is gondoltunk, amikor mostanában elkészült a kapaszkodnivalókét vaskorlátunk. Kaptál útravalóul tarisznyát, bele még szerencsepatkót is, és AranyJános Toldiját. Lehet, hogy az óvóhelyet nem ástuk ki, s a csillagnézés is elmaradt, de pl.Gölles Martin, házi zeneszerzőnk csak Neked írta legújabb zeneművét: „Carmina vagantium”– „Vándorok éneke” címmel. (Ez bizony ősbemutató lesz hamarosan húsz diáktársatoksegítségével…) Örülök, hogy igazi batthyánysként – a „Vitam et Sanguinem!” jegyébenoly sokan adtunk vért… És sorolhatnám közös és nem közös emlékeinket. Igen, azt isszerettük volna, hogy emléke legyen az itt eltöltött éveidnek. Így lett egy a mozikertbenkidőlt császárfából ún. „vasfa”, amelybe már bevertük a vasszögeinket.

A középkorban volt olyan szokás, hogy a céhlegények és (mondjuk) a céhleányok,amint befejezték tanulmányaikat egy adott város műhelyében, akkor a vándorútra kelésükelőtt hagytak valamiféle mementót a céhnek, egyszersmind a városnak is: itt jártunk, itttanultunk, itt éltünk, innen indultunk… Legyen ez a fa mindannyiunk „vasfája”, az elballagókés az „örökdiákjaink” mementója! Hamarosan, ha elvonulsz mellette, ez is jusson eszedbe!Egyébként a tested éppen annyi vasat tartalmaz, amiből éppen egy szokásos szeget lehetnekészíteni. De micsoda vasat! Ettől vörös a véred, húzódnak össze az izmaid, e kevés vasnélkül nem is élhetnénk, és ami még ennél is rosszabb, gondolkodni sem tudnánk… Mertgondolkodni muszáj, még akkor is, ha jön a rozsda és van kopás…

Erőtadóként hadd idézzek most egy szülőtől kapott levélből: „Szeretném megköszönni abizalmat és a lehetőséget, hogy négy évvel ezelőtt gyermekem a Batthyány LajosGimnáziumban kezdhette meg tanulmányait. Igazán színes és tartalmas diákévek következtek.Köszönöm a kiváló pedagógusokat is, akik tudásuk legjavának átadása mellettgondolkodásra is ösztönöztek. Szigorúan, szeretettel, jót akarva tanítottak. Azt hiszem,szülőként én is ugyanúgy átéltem és élveztem ezeket az éveket, ahogy gyermekem.” –Szükségünk van erre a bizalomra és együttműködésre, mert e nélkül felemelkedés, azazeredmény sem várható. Köszönjük, ha így gondolják, vagy így gondoljátok Ti is, kedvesérettségiző diákjaink, az emlékek egyenlegét. Egyébként bizonyos, hogy az iskolai és aleendő munkahelyi sikerességet legbiztosabban az jelzi előre, ha valaki kitartó, és pontosanvégzi el a feladatát. Ez a mi munkánk, és nem is kevés…

Egy régi magyar áldással is köszöntünk most Benneteket: „Áldott legyen a szív, mely hordozott,És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,

Legyen áldott eddigi utad,És áldott legyen az egész életed!

Őrizzen hát ez az áldásÖrömödben, bánatodban,Őrizze meg tisztaságod,

Őrizze meg kedvességed!Őrizzen meg Önmagadnakés a Téged szeretőknek!”

Legyen ez a vezérlője ifjúságnak és a családnak, tanítványoknak és mestereknek,ünnepeken és majd az érettségin is…! Ne feledjük, a szavaknak ereje van. Gyakoroljuk abátorító és elismerő szavak használatát!

Kedves Batthyánysok, jók vagytok és jók lesztek…!

53

Kedves búcsúzó Diáktársaim, tisztelt Vendégeink!

A közhelyesség démonaival küzdve, Bereményi Géza soraival alapozom meg maigondolatmenetemet: „Azt mondd meg nékem, hol lesz majd lakóhelyünk! Maradunk itt,vagy egyszer majd továbbmegyünk?” Igen, továbbmegyünk. Hogy hol is lesz majdlakóhelyünk, azt a következő pár hónap dönti el. A Batthyány ajtaja bezárul mögöttünk.Talán csak egy tabló marad utánunk, s néhány halkan kimondott szó: „Emlékszel rájuk?Igen, emlékszem”.

Őszinte leszek. A reggelek félszenderületében nem nagyon éreztem úgy: „De szeretnékiskolába menni!”. Ellenkezhettünk, bújhattunk a paplan alá, szürcsölhettük a reggeli teátórákon át. Most továbbmegyünk, s csak most jövünk rá: Emberré csak itt lehettünk. Ittszívtuk magunkba azt a tudást, itt értek bennünket azok a hatások, melyek egy nehéz,sorscsapásoktól sem mentes kamaszkor után meghatározzák sorsunkat.

Ez az iskola biztonságos, izolált közeget teremtett számunkra, hogy részben még ki tudjukzárni az életben reánk váró, valóságos problémákat; de tisztában vagyunk azzal, hogyazokkal hamarosan szemtől szemben is meg kell vívnunk csatáinkat. Hogy győzedelmes-kedünk-e? Csak sejtéseink vannak.

Tanáraink négy év alatt értelmileg, s ami talán annál is fontosabb: érzelmileg is megedzettekbennünket. Mi továbbmegyünk. Ők itt maradnak, de amit kaptunk tőlük, az elkísér bennünket.Így hát valamennyiünknek saját felelőssége, hogy a reá legnagyobb hatással lévő tanárainakőszinte köszönetet mondjon. Weöres Sándor szerint:

„Az ember nem emberCsak zavarosfejű, veszélyes kamasz.

Az ember akkor lesz ember,Ha átvilágítja mélyéig önmagát,

S a belső világosságbólA külső világba sugarat bocsát.”

Batthyánys életünk nagy részét azonban az egymással való kapcsolatunk, az egymássaltöltött idő határozta meg. Mi, diákok egymástól, egymásról, egymásnak. Az évek alattelgurult kavicsok pattogtak örömeinkkel, bánatainkkal, mígnem most a tapasztalat őszintebizonyosságával öleljük meg a másikat, és hívjuk őt igaz barátunknak.

Most mégis valamennyien ugyanazt a gombócot érezzük a torkunkban. Hiszen ez a játék– a mi játékunk – most véget ért. Búcsúznak barátok, szerelmesek; ám én őszintén hiszem,hogy küzdelmes kamaszkorunk ösvényein sorsunk örökre egymásba fonódott, s közösélményeink nem múlnak el nyomtalanul, sőt egy életre szólnak. Remélem, itt, a felnőttéválás küszöbén mindnyájan egészséges, termékeny korszakot tudhatunk magunkénak,megtapasztalva és magunkba szívva mindannak velejét, mit úgy hívnak: Fiatalság.

Kedves Diáktársaim! Babits Mihály szavaival búcsúzom tőletek:„Hiszem, hogy élni érdemes.Talán nincs célja és értelme,

a cél és értelem emberi fogalmak,a világ több mint minden emberi.”

Horváth Aurél 12.B

54

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves ballagó Diáktársaim!

A búcsúzás tényét senki nem kedveli, pedig mennyi alkalommal kell ezt megtennünk!„Mi mindig búcsúzunk. /Az éjtől reggel, a nappaltól este, /Minden szótól, amit kimond a

szánk, /Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, /Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz, /Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz, /Valamitől mi mindig búcsúzunk”- mondjaReményik Sándor. Akármennyire szomorú is, talán ez így van rendjén. Hiszen ha soha nemkellene búcsúznunk, nem lenne mire emlékezni, nosztalgiával visszagondolni.

A gimnáziumi négy, öt, nyolc év mosolyt csalhat az arcodra, amikor belegondolsz,hányszor cibáltad az oroszlán bajszát, mentél végig a labirintusrendszeren, hogy elérd azóráidat, pihentél meg a kisaulában, érezted magad „Kedves Batthyánysnak”, amikor azigazgató úr így szólított téged.

„Az életed egy új fordulatot vesz, /Egy régi ajtó zárul be mögötted./De ne félj, hiszen eznem a vég,/Hanem egy kezdet, egy új, ismeretlen kép.” „Mert mi dolgunk a világon?…/Tűzoltó leszel s katona, tanár, munkás vagy juhász!” És messzire kerülsz innen, azotthonodtól, iskoládtól. Leülsz a rakodópart alsó kövére József Attila mellé, a debreceninagytemplom vagy a szegedi dóm déli harangszójánál emlékszel vissza arra, amikor anándorfehérvári diadalról tanultál, vagy csak a pécsi múzeumok előtt szaladsz el órárasietve, esetleg mész határon, „ hegyeken, tengereken túlra ajánlani fel két munkás kezed.Szállj, mint a fecske, délnek,/vagy északnak, mint a viharmadár, ” de bárhol legyél is, mindigtudd, honnan jöttél, és amint teheted, térj ide vissza, mert „A nagyvilágon e kívül,” ahol„sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem vagy senkinek”… „Anagyvilágon e kívül nincsen számodra” gondtalan élet és hely!

Szedjetek magatokra annyi élményt, érzést, amennyit csak tudtok! Ezek tesznek titeketmajd érző, értő, felelős emberekké. Ajándékozzátok meg magatokat, de legfőképpen egymást„az itt töltött egész idő tapasztalataival.” Vigyétek az emlékeket, mindazt, amit nem akartokitt hagyni. Fontos tudni magatokról, hogy hol vagytok, és hová mentek, de soha nefelejtsétek el, honnan jöttetek!

Mivel a nagy magyar költő, Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük azidén, s minden végzős a Toldit kapta ajándékba, szeretnék búcsúzóul tőle idézni:

„Oh, mint szeretném újra élniAz ifjúság arany korát,

Még egyszer újra átremélniHosszú reményeim sorát, -”

Kedves ballagó Diáktársaim, azt kívánom nektek, hogy soha ne hagyjon el benneteketa remény!

Micsinai Dominik 11.E

55

Évkönyvünkben (is) szeretnénk méltó módon megemlékezni az 1956-os forradalom 60.évfordulójáról. Három írást közlünk most, az első Kosztricz Tamás (alias Hunyadi) tollábólszármazik. Utána dr. Márkus Ferenc tanár úr visszaemlékezését olvashatják, s végülegy jelenlegi diákunknak, Somogyi Nórának az írása következik, mellyel sikeresenszerepelt egy, a forradalom 60. évfordulója alkalmából kiírt pályázaton.

A CSITT! füzet és szerkesztőinek rövid története

1956 szeptemberében az akkori Irányi Dániel Gimnázium – ma Batthyány Lajos Gimnázium- III. A osztályos diákjai Harkány László osztályfőnök vezetésével aggtelekiosztálykiránduláson vettek részt. A kiránduláson fogalmazódott meg a kollégisták körében,hogy jó lenne a diákélményeket feljegyezni a Jókai Mór „És mégis mozog a föld” c. regényébenleírt „Csittvári krónika” mintájára. Az élet úgy hozta, hogy a diákélmények helyett az októberiés főként a november 4-e utáni eseményeket jegyeztük fel. A füzet a CSITT! nevet kapta,október 27-ére készült el.

Első oldalán a kézzel berajzolt Kossuth-címerrel a második oldalon Petőfi „Békét, békéta világnak” c. verséből három versszakos idézettel. A harmadik oldalon a szerkesztők, akikírtak a füzetbe, választott álnevükön felsorolva szerepeltek: Heine, Théba, Széchenyi,Kisfaludy, Hunyadi, Tolnai, Katona, Balassi.

Az első dolgozatot „Emlékszünk Budapest” címmel decemberben Heine írta az októberi23-ai, majd a november 4-e utáni eseményekről. Azért csak decemberben kezdtünk írni,mert novemberben többnyire iskolai szünet volt. A kanizsai és a kollégiumban történteseményekről is születtek írások. A megye „első pedagógusa” február 25-én előadást tartotta kollégiumban. Beszédében be akarta bizonyítani, hogy a szabadságharc a gyárosok,földbirtokosok és horthysta csendőrök ellenforradalma volt. Beszéde alatt doboltunk alábunkkal, mivel folyamatosan ellenforradalmat emlegetett. Ezután közölte, hogy ha szépszóval nem megy, hát majd megy terrorral, aki nem mondja az októberi eseményekre, hogyellenforradalom, az repül az iskolából. Beszéde végén halálos csönd volt – úgy vonult ki azebédlőből.

A következő történés a kollégiumban az 1957. március 26-i razzia volt. A CSITT-et sikerülteldugni, nem találták meg. Az utolsó írás június 13-i keltezésű, a KISZ megalakulásáról szól,megemlítve benne név nélkül egy „pedálozó” osztálytársat, aki később bekerült az egyetemre,majd elvégezte, és azt követően elhagyta az országot. Több dolgozat már nem született,mert nyári szünetre mentünk.

Szeptemberben a CSITT! visszakerült rendes helyére, Heine fiókjába. Nem volt sokáigott, egy gyors éjszakai rendőrségi kutatás következtében letartóztatták velünk együtt 1957.szeptember 13-án, pénteken. Tizenhárom főt vittek be a rendőrségre, de csak mi nyolcanmaradtunk bent 63 napig.

A rendőrök „nagy szeretettel” fogadtak bennünket, megengedték, hogy nyolc óránkeresztül az orrunkkal támaszkodva álljunk a fal mellett. Szakmai eladást is tartottak agumibot részeiről: a rövid recés a népakarat, a hosszabb sima a népnevelő. Merő kíméletbőla kihallgatásokat éjszaka vagy hajnalban tartották. Az élelmezés kiváló voltára jellemzővolt, hogy ott ettem levest lapos tányérban életemben először. Húst is kaptunk novemberhetedikén, mócsingot, a foglár osztotta kézzel, aki egyébként egy nagyon muzikális embervolt, általában egy orosz dalt énekelt: „Drága föld, szülő hazámnak földje, drágakőnél

56

drágább kincset ád, nincs a földön gazdagabb, szebb ország, minden ember érzi, hogyszabad.”

Amit „sikerült elérnünk”, az a gimnáziumból való eltávolítás, később a bírósági tárgyalásondorgálás. Különböző gimnáziumokban, de mindenki leérettségizett, a többség diplomát isszerzett, aki nem, az szakmát tanult. Közülünk senki sem hagyta el a hazát, a régi osztálytársakmindig meghívnak bennünket érettségi találkozóra, ahova szívesen el is megyünk.

Hunyadi

Koszricz Tamás (Hunyadi)

57

Emlékfáklyák csillaghullásnak idejéből

Sokáig azt gondoltam, hogy a történelem úgy fogja körül az embert – az egyes embert is–, mint tenger a szigetet. A mindenkori mából visszaemlékezve 1956-ra, már tudom, hogy atörténelem nem emberen kívüli, érintőlegesen áramló víztömeg, hanem az ember bensejében,belül meglévő, óceán nagyságú időbeliség.

Éppen ezért az iménti fejtegetés arra késztet, hogy a történelem szó mellett az időbeliségszinonimáját, a történetiséget is emlegessem. Anélkül, hogy jelentésének részletezésébebelebocsátkoznék. Ugyanis, amit elmondani szándékozom, az csakis ebben az utóbbifogalomban képes teljessé válni.

A bonyolultságot kerülve, maradok a történelem közismert jelentése mellett.A történelem tárgya a múlt jelentős személyeinek, eseményeinek, eszmeáramlatainak

megőrzése; az emberi tevékenységek egymásutánjának elbeszélése, ahogy szemtanúkértelmezése által számunkra rekonstruálhatóvá válik.

A fogalom értelmezése – persze – ennél összetettebb és pontosabb. Emlékezésembenazonban csak kiindulásul használom. A személyesség nem feltétlenül követeli meg ahivatásos történetmondás objektivitását.

Tanulmányok, értekezések, emlékiratok, levelek, filmek, drámák, regények, elbeszélések,versek, rádiós és tévés dokumentumok, interjúk megszámlálhatatlan sokasága említette ésemlegeti most is történelmi hűséggel 1956. október 23-tól november 4-ig és még tovább 20.századi forradalmunk és szabadságharcunk megörökítésre méltó napjait, óráit.

Ám én nem ezekre emlékezem most, hanem csak azokra a történésekre, amelyeknekszemtanúja, esetleg személyes résztvevője, érintettje lehettem.

Két helyszínen éltem ezekben a napokban: Nagykanizsán és Budapesten. Valamint azonaz úton, vasúton, amely a két várost összeköti.

Az események szereplői közül csupán néhányat sorolok föl, akik 60 év múltával hívásnélkül előlépnek tudatom, tudatalattim panteonjából.

Ők kisebb számban tanárok; közöttük én is második éves gyakorló tanár voltam ekkorNagykanizsán: Alaksza Ambrus, Béli József, Gőgös Ferenc igazgató, Harkány László,Hulesch Béla, Karakas Gábor, Pálos László, Rimay Béla, Solti Jenő.

Nagyobb számban diákok. Két intézmény tanulói, lakói: 1. Irányi Dániel Gimnázium, 2.Zrínyi Miklós Fiúkollégium. Az utóbbi valamennyi nagykanizsai középiskola nem helybeli,nem bejáró fiútanulójának adott otthont. Közöttük volt néhány kínai és koreai diák is. Azeseményekben játszott szerepük és bátorságuk okán kiemelkedett közülük a gimnáziumIII., majd IV.A osztálya. Krónikájuk („Csitt”), ’56-os szerepük és annak következményeimiatt legendává nemesedtek, amit vizsgálati fogságban töltött idejük, majd az iskolábólvaló kizárásuk meg is szentelt.

Tíz-egynéhány tanulót avatott „hőssé” helytállásuk és megalkuvást nem ismerőmagatartásuk.

A nagykanizsai események, amelyekben részt vettem, a gimnáziumi és a fiúkollégiumitanulók, valamint a két intézmény tanárainak a tevékenységéből álltak. Értekezletek,megbeszélések, tanácskozások; felvonulások – Majczen Mária szavalata a Petőfi-szobornál–, demonstrációk, lőgyakorlat az egyik laktanyában, „felszabadulásunkra” figyelmeztetőemlékmű szovjet katona-alakjának a ledöntése az októberi esték egyikében.

58

A tanárok egy része a diákmegmozdulásoknak társai voltak. Másik részük a városközügyeinek, közéletének a megszervezésében vállalt szerepet.

1956. november 4-e után két nappal Rimay Béla kollégámmal Nagykanizsáról Budapestreindultunk. Három napig utaztunk. Az első napon vonattal Fonyódig, majd onnan hajóvalBadacsonytomajig jutottunk. Az éjszakát régi ismerőseimnél töltöttük. A második naponvonattal Balatonalmádiba utaztunk. Rimay Béla szüleinél szálltunk meg. Béla édesapja –gyógyszerész volt – sérült fejem nagy kötését kisebbre cserélte. Erre már sapkát tudtamtenni. A harmadik napon vonattal Székesfehérvárra érkeztünk. Hosszas várakozás utánvonat indult Budapestre: a 424-es mozdonyhoz egyetlen kocsit kötöttek. Három utasavolt: a kalauz, Rimay Béla és én. Alkonyodott már, amikor a Déli pályaudvarra begördült aszerelvény. Gyalog indultunk otthonunkba. Döbbenetes, torokszorító volt, amit láttunk. ANyugati pályaudvartól Béla a Múzeum körúton menyasszonyához igyekezett. Jó hat évmúlva találkoztam vele Székesfehérváron. Évekig a váci börtön elítéltje volt. Én a Váci útonÚjpestre, a szüleimhez tartottam. Közben este lett. Világítás nélküli sötétség! Társaságot azelrobogó és lövöldöző szovjet páncélautók biztosítottak.

A Budapesten történtekből négy epizódot emelek ki. Ezeket történésük időrendiegymásutánjában sorolom fel.

1. November 4-e után néhány nappal újpesti otthonomban édesapámmal beszélgettünka konyhában. Lánctalpak csikorgására figyeltünk föl. A tank megállt a házunk előtt. Ágyústornyát a házra irányította. Körülbelül húsz géppisztolyos szovjet katona megszállta azudvart és a házat. Házkutatást tartottak. Titkos rádió-adó-vevő készüléket kerestek.Bejelentésre jöttek. Alapos – pincétől padlásig – kutatás után tárgyi bizonyíték nélkültávoztak.

2. Az előbbi epizóddal csaknem egy időben nővérem sebesülten jött haza. Egy taláneltévedt, talán szándékosan rá irányított lövedék átfúrta a lábát. Kórházba siettünk – inkábbbicegtünk –, ahol ellátták a sebét. Az ijedtség, a lelki fájdalom sokáig megmaradt benne ésmindnyájunkban.

3. Menyasszonyom, később feleségem, B.J. ebben az időben elsőéves egyetemista voltBudapesten. Részt vett az egyetem által szervezett felvonulásokban. Ott volt a Parlamentelőtti tüntetésen, melynek résztvevőire a szemközti épületből golyózáport zúdítottak.

A leánykollégium, amelyben ő is lakott, a Ludovika Akadémia – ma Közszolgálati Egyetem– épületében volt. Ide mentem érte gyalog Újpestről. Az épületben szovjet katonák isállomásoztak. Összepakoltunk és gyalog Pesterzsébetre mentünk rokonaihoz. Másnap,ugyancsak gyalog, a Népligeten át Újpestre tartottam. A II. világháborúban sem láttamannyi tankot, páncélautót, tehergépkocsit, ágyút, aknavetőt, géppuskát, mint amennyi ittsorakozott a liget fái között. Pedig a Budapestet megszálló és lerohanó katonai erő egyrésze volt csupán! Félve, szorongva, visszafordulásra nem gondolva siettem át közöttük.Szerencsére, nem állítottak meg, és nem is igazoltattak.

4. Nagyon szomorú, gyászt hozó esemény a következő. Nővérem férje és férjének azöccse motorkerékpárral Kispestről Budakeszire tartottak. A Nagyvárad téren szovjet katonákmegállást jeleztek. Esteledett, de még nem jött el az ideje a kijárási tilalomnak. Sógorom ajelzésre lassított, majd a járőrök vonalában hirtelen gázt adott, hogy elmeneküljenek. Ugyanisnapokkal korábban elterjedt a híre, hogy akiket az oroszok elfognak, Szovjetunióbadeportálják. A háttérből géppuskával utánuk tüzeltek. Ronggyá lőtték a két fiút. A SzentLászló Kórházba kerültek. Sajnos, már halottak voltak.

59

Ha nem gyanakodnak, ha a velük született vagányság kisebb bennük, ha egy korábbisikeres menekülési tapasztalat – október 23-án Budapest határában kézigránát repeszeivela hátában – sógoromat nem teszi vakmerővé, 26 évnél többet élhetett volna. Mindketten akispesti temetőben nyugszanak. A beszédek mellett díszsortűz búcsúztatta őket. Üzenetüketma is hallani vélem: „… non omnis moriar…” (Q. Horatius F.; sohasem halok meg egészen).

Az országban és a városban (Nagykanizsa) végbement első eseményeknek az észlelésefölkeltette bennem azt a sejtelmet, hogy annak, ami az országban és helyben óráról óráratörtént – 20. századi magyar forradalom és szabadságharc –, annak a lelkemben, azemlékezetemben (emlékezet: az a hely, ahol az ember szakadatlanul találkozik Istennel)emlékművet fogok állítani gondolatokból, képekből, jelenetekből, szavakból. Állítani fogok,mert állítanom kell!

Hiszem, hogy rajtam kívül ez minden magyar embernek nemcsak kötelessége, hanembelső igénye, sőt sürgető késztetése is.

Ennek az emlékműnek az alapját írásom előző részleteiben már leraktam. Az igazán jelentőselemeket a folytatás megfelelő előkészítése miatt ismét megnevezem. Ezek az alábbiak: aszemélyes emléktörmelékek; az egészben megőrzött történetek, események; az országnak,a forradalomnak, a szabadságharcnak könyvekbe, folyóiratokba és más információ-hordozóba zárt közlései; szépirodalmi és más művészeti alkotások; írásos és tárgyidokumentumok; az egyéni és közösségi emlékezet soha meg nem semmisülő tényezőisikerekről, győzelmekről, elbukásról (túlerő miatti elbukásról), amit már egy korábbiemlékbeszédemben így hangoztattam, „a vereség diadaláról”.

Ezen az alapon nyugvó emlékmű első felötlésének, majd megszületésének a pillanatáraígy tudok visszagondolni.

1956. október végének képei, színei, hangjai úgy elevenednek meg lelkemben 2016-ban,mint ahogyan 60 évvel ezelőtt beléptek az életembe. Hiánytalanul és hibátlanul követikegymást!

Ugyanaz az izgatottság, ugyanaz a feszültség, ugyanaz a felhangolt csodaváráshatalmasodik el bennem most, mint ami rám talált 1956. október 24-én egy kora délutániórában. A helyszín Nagykanizsa. A Fő utcán tartottam hazafelé, a Zrínyi Miklós Kollégiumba.Az ég kék, a nap magasan jár, ragyog. Csípős szél tépi és kergeti-röpteti a sárga faleveleket.Az utcai forgalmon látom, később meg is hallom, hogy valami rendkívüli történt a fővárosban,és történik itt és most Nagykanizsán. Részletekről a rádióból értesültem… később.

Ami ekkor ott kinn, az utcán felötlött, megszületett bennem, talán egy pillanatig tartott.Talán sokkal tovább…, vagy előtte is, utána is mindig megvolt. Az a teljes és tökéletes,szabadságot megadó érzés, vagy inkább nevesincs hangulat, de leginkább hangoltság,amelyhez fogható addig soha nem ébredt bennem.

Talán az örökkévalóság kegyelmi pillanata öltött testet, kapott formát, amit boldogságnaktudtam nevezni akkor, és ezt mondhatom ma is. Ilyen a földi létben, a történelemben, aszemélyes emberi életben nincs is! Hacsaknem kivételesen egyszer! Egy ember életébenegyetlen egyszer!!

Megismételni, fölidézni, az emlékezet mélyéről fölhozni sem lehet. Úgy magában! Esetleghasonlat segítségével. De nem is szavak, mondatok, sokkal inkább a hang, a zene beszédéneka képességével.

60

Ez és csak ez lehet személyes ’56-os emlékművem anyaga.1956-os lelki-szellemi emlékművem ősképe majdnem pontosan 100 évvel korábban került

be a magyar köztudatba:

„Kié volt ez elfojtott sohajtás,Mi üvölt, sír e vad rohanatban,Ki dörömböl az ég boltozatján,Mi zokog mint malom a pokolban, (?)Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,Vert hadak vagy vakmerő remények?”…

(Vörösmarty Mihály: A vén czigány (874.), 1854. július – augusztus (?); VörösmartyMihály összes költeményei 3, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962; 193-195.)

Ha szabad a metatörténelem/történelem elméleti műszó példájára meta-visszaemlékezéstírni –arra törekszem–, akkor a választott idézet képeiben és hangzásában megfelel; méginkább jól megközelíti a lelki-szellemi emlékműnek szánt írást.

Nem az egyes események egymásutánját sorolja, sorakoztatja, hanem az egészet láttatjael- és szétválaszthatatlan hasonlatában, formájában: a fényeset a sötéttel, a láng lobogásátaz elhamvadással, a mennyet a pokollal, az öröm lélegzetvételét az utolsó lehelettel,sóhajtással, a vereséget a vele egy diadal mámorával.

Talán megelégedhetnénk a lelki-szellemi emlékműnek ezzel a megformálásával is. Azonbanúgy érzem, valami hiányzik belőle. Az a valami, amit csak a tiszta zenei hang meg- és ottlétetud alkotójával megsejtetni. Az a hang, az a különféle jelentésektől meg nem fertőzötthangzás, az a zene, ami a csillagok fölötti világ mindig hangzó üzenete. Akár akarjuk, akárnem, mindig halljuk. Hasonlatként nevezhetem a szférák zenéjének. Ám szívesebbenmondom, hogy amit hatvan éve egyfolytában hallok, az valójában Isten permanensenvilágot teremtő beszéde. Ha kell, akkor emlékeztető magyarázata: a IV.A/1958-as fiúkkal,felvonulásukkal, szavalatukkal, krónikaírásukkal, ezzel az ércnél maradóbb beszédükkel,hősi jellemükkel és persze ma is meggyászolt, megkönnyezett, felejthetetlen halottaimmal.

Emlékművem tehát nem más, mint fénnyé tökéletesedett zene. Ennek a teremtő hangnak,a szüntelen hangzásnak fény az anyaga. Úgy tudom, ennél finomabb anyag nincs avilágegyetemben. Sok minden elmúlhat, elpusztulhat, de a fényanyagnak nem árthat semmi.Történelmünk számtalan szabadságharcos – II. Rákóczi Ferenc és kurucai; 1848/49 hősei;legutóbb 1956 felkelői – eseménye táplálja tüzét most és mindörökké. Remélem, sokakban,talán mindenkiben.

Észlelhetővé, érzékelhetővé – esetleg láthatóvá – bennem négy zenemű teszi azemlékműves ’56-ot újra és újra időszerű jelenné:

1. Ludwig van Beethoven: Egmont nyitány… (1809).Az emberek egyenkénti felsorakozása, egyet akaró közösséggé nemesülése és hőssé

válása. Külön-külön és egyetemlegesen is!2. Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem (1791).A diadalmas szabadságharc hőseinek elsiratása és felmagasztalása.3. Giuseppe Verdi: Messa da Requiem (1874).A „vereség diadalának” a zenei hasonmása, hasonlata.4. Edvard Hagerup Grieg: A-moll zongoraverseny (1868).

61

Belőle motívumnyi zongoraszóló: Isten tisztán hallható hangja az emberi beszédbenzenekari előzmény és következmény között. Az 1956-os szabadságharc történelmi helyéneka kijelölése és megnevezése.

Az emlékmű talapzatának mindenkihez szóló, tanulságos felirata:„A humanizmus nem a kivégzésnektechnikai tökéletesítésében működik tovább,hanem a meghagyott fejekben,…”

(Lászlóffy Aladár: A rotterdami bírák)

Dr. Márkus Ferenc

Kanizsai gimnazisták az 1956. október 26-ai felvonuláson (Kerecsényi Edit fotója)

62

A csend árnyékában

Elmondhatod a véleményed anélkül, hogy bárki bántana érte vagy vezekelnél másokelőtt szavaid súlyáért? Ma már mi sem természetesebb ennél. A kor embere büszkén plántáljanézeteit, bölcsen skandál vagy épp hivalkodva ócsárolja mások álláspontját a demokráciábatakarózva, mondván „úgyis szólásszabadság uralkodik”, s még így is elégedetlenségetmutat. Arra azonban nem gondol, hogy elődei helyzete sokkalta kilátástalanabb volt ennél.Tisztán emlékszem azokra az időkre. A csendre, az elnyomásra, a félelemre, mely mindenkitmegbabonázott. S bár igaz, tizenegy éves gyerekként másként tekintettem a világra, azonbannapjainkra már felnőtt fejjel tudom, s érzem, mekkora ereje van a szabadságnak, mely minketátölel.

Nehéz időket éltünk. Sztálin legnagyobb tanítványa mellett mindennapos volt a rettegés,mely övében érvényesülni próbált a nép. Az istenadta nép, kit saját vére nyomott el.Félelem határozta meg a szürke hétköznapokat, s aggodalom, mely ott lebegett a mindenségelőtt. Akkor még csak sóvárogtunk a hőn szeretett szabadság után, mit sem sejtve, mikorlátjuk viszont. Rettegtünk Rákosi uralma alatt, s fohászkodtunk egy jobb jövőért, melytalán sosem jön el. Így vélekedtünk 1956. nyarán a padlássöprések idején, mikor agabonacséplést követően hatalmas felháborodás törte meg a csendet. A fejadag beszedésetiltakozásba csapott át a falubeliek által, mindvégig reménytelenül. Ők is tudták, ittellenkezésre esély sincs. Két ház is próbálkozott kijátszással, bízva annak sikerességében,ám hamar kedvüket szegték. Mit sem ért a lelkesedés, a merész cselekedetek. A két lakatota padlás ajtaján mintha csak lázongásukat szimbolizálta volna leverték, s mint akikkelmegásatják saját sírjukat, jómagukkal merették fel a takarmányt. Az asszonyok kisebbcsoportba verődve adtak hangot elégedetlenkedésüknek. Nem fogott rajtuk se fenyítés,sem pedig pisztollyal való riogatás. Lelkesedésüket semmi sem vehette el, hisz nagy kincsa szegénynek a hit. Tűrni és remélni tanít. A ponyvás kocsi ennek ellenére is járta a házakat,s követelte a jussot. Varga Andor telke következett a hosszú utcasoron. Hiába tiltakozott aféllábú hadirokkant, senkin nem esett meg a szívük. Feleségével, valamit beteg gyermekükkelreményvesztetten nézték végig, ahogy elviszik a napi betevőt. Immáron a mi padlásunkvolt a soron következő. 32-ből 24 mázsa búzát hajtottak be. A maradék 8-at 6 fő közöttkellett felosztani, melyből 4 gyermek. Akkoriban már nagycsaládosoknak számítottunk,nehéz volt a megélhetés. Napról napra éltünk. A lelketlen, kőszívű behajtók mellett olykorfelbukkantak jóindulatúak is. Csodálva tapasztaltam, hogy nekik is van lelkük, mikor többtermény maradhatott meg háza népének. Senki sem beszélt erről, mégis hálával tartozunkengedékenységükért. A hőzöngőket viszont elvitték, s csak napokkal később kerültekhaza a fogdából. Hiába faggatták őket, szájukon mintha lakat ült volna. Csendben emésztettékaz elmúlt napok történéseit. Senki sem mert megnyilvánulni a forradalom előszelében.

Akkortájt csak három néprádió működött, a többin bezavarták az adást vagy zavaróhangokkal látták el a közvetítést. Képtelenség volt új információhoz jutni hazánk helyzetétilletően. Teljesen ellehetetlenítették a hírszerzést. Elzárt övezetnek tűnt kicsi hazánk anagyvilághoz képest a mi szemünkkel nézve. A nagyapám viszont ezermester típus volt,könnyen babrálta az efféle szerkentyűket. Sokszoros próbálkozásával végre behozta rajtaa Szabad Európát, melyet szigorúan el kellett hallgatni mások elől, elvégre túlságosan nagyvolt a lebukás veszélye. Túl sok volt a vesztenivaló, persze hogy féltettük az irhánkat a

63

diktatúra elől. Hajdanán semmit sem lehetett véka alá rejteni, a kormány mindenről tudomástszerzett vagy magától, vagy besúgók útján. Minden elsumákolt tettért börtön járt, semmisem történhetett titokban. A disznóöléshez vágási engedély kellett, ha feljelentés ért bárkit,a húst teljes mértékben lefoglalták. Behajtották továbbá a tyúkok alól a tojást, a tehéntől atejet, s a disznóból a zsírt is. A magunkfajta egyszerű emberek megpróbáltak nemközrejátszani a kormány jólétét illetően. Galambot és nyulakat tartottunk, arra nem terjedt kia kötelező beadás, nem tartották őket számos állatnak. Muszáj volt valamit lépniük aszüleinknek, ha fenn akartak tartani négyünket. A falubeliek egymás közt cserekereskedelmetfolytattak, csekély megélhetést biztosított a tej és a krumpli áruba bocsátása.

Számos elmaradás is nehezítette a mindennapokat. Nem tudtuk mindig időben befizetniaz adókat. Az udvarunkon viszont nyugalommal legelt egy nagyjából 80-100 kg-s süldő,melynek fejében eltekintettek hátralékunktól. Igazából választási lehetőségünk nem igazánakadt. Az állatot egy részeges suszter földjére hajtották, szerencsénkre a családunk jóbarátja volt, kölcsönösen egyengettük egymásútját. Egy kis borért cserébe gondozta amalacot, készséggel hordta neki a füvet, vagy kevés moslékot. Fél kocsi volt méltányosanaz ára, hogy a disznó visszakerüljön hozzánk, így nem haltunk éhen.

Esténként apró kupaktanácsként gyűltünk az asztal köré, hogy megbeszéljük az aznapfáradalmait. Mint mindig, a kisrádió most is szólt. Robbanásszerűen jött a hír; végre kitörtPesten a forradalom. Pár napra rá felvonulás volt a faluban. Az tömegek hosszú kígyókéntcikáztak a házak közt végig az utcákon. Elől nagy és terebélyes fekete zászlót vittek, a népteljesen kikelt magából. Mindenkinél nemzeti lobogó színű szalagok, zászlók, de abúzakoszorús címereket mindenhonnan eltávolították. Még a bicikliküllőket is a haza színeiékesítették. Zengett a sokaság, s mintha minden szív együtt dobbant volna mi is eggyéváltunk a tömeggel. Ujjongtunk és énekeltünk minden magyar nótát, amit csak ismertünk.A többséget átköltötték, de a menet végére azokat is elsajátítottuk. Forrt a vérünk, mertlegbelül mind tudtuk; A magyar forradalom a kommunizmus végét jelenti. Többé nem féltükaz elnyomás haragját, sem a zsarnokságot. Márpedig az igazi szabadság ott kezdődik, ahola félelem véget ér. Az íze mindannyiunk szájában ott volt, szinte már az ereinkbencsörgedezett. Teljesen a magunkénak tudtuk. A prímet a 32 éves, nőtlen Bank Jóska vittejobbján a Lukács Jancsival. Ritkán hívták így, általában ragadványneveken szólították.Annak idején szerény településünkben rengetek volt a Szabó és a Lukács, máskülönbenlehetetlen lett volna megkülönböztetni őket. Mindenki a Tanácsházára sietett, hogy együtteserővel rugdalják szét a kőből és téglából kirakott ötágú csillagot az épült előtti téren.Ugyanakkor ennyivel nem érték be, fegyverekért kiáltottak. Ők is harcolni akartak a hazáért.A tanácselnököt is kérték, ő azonban eleinte próbálta csitítani maga körül a népet. - Ebbőlbaj lesz…- hangzott vészjóslón megnyilvánulása, de már nem tudott mit tenni. Hatalmaslázongás tört ki a téren. Hozzávetőlegesen 60-an állhattak előtte, ám hasztalan volt feléjükminden szava. Túl lelkesek voltak, túlságosan megcsapta őket a küzdeni akarás szele. PoórFerenc féltette a családját, nem akarta, hogy bajuk essen. De mi továbbra is csak követeltünk,zajongtunk. Végül ránk szegezte duplacsövű puskáját, fenyegetőzésbe kezdett. Hirtelenalábbhagyott a tömeg, csitulni kezdtünk. Nem a félelem bírt minket nyugodásra, hanemtudtuk jól, értelmetlen lett volna a vérontás, nem ezért jöttünk ide. Nem sokkal később mára Kultúrháznál jártunk, s el is foglaltuk azt, csak úgy, mint a könyvtárat. Hánytuk, vetettüka sok könyvet, melyek ívben szelték át a levegőt. Úgy dobáltuk őket, mintha láncok lettekvolna, melyek a vállunkat nyomták, holott ártatlanok voltak, nem vétettek ellenünk. Mégis

64

tűzre kerültek, mint minden más, amin vörös csillag vagy a címer díszelgett. Mámorbanúszva bámultuk a mi kis máglyánkat, s tápláltuk, ahogyan csak lehetett.

- Az értéktelen orosz írókat inkább, ne az értékes magyar könyveket! – Fohászkodott egyhang a távolból, mely egyre harsogóbb lett, ahogy közelebb ért. A terménybegyűjtő FutorásGyuri óbégatott, kérlelte az embereket, de mintha a falnak tolmácsolná szavait vagy talánmég az is nagyobb hasznot hajtott volna. Ő maga sokszor bújta a könyveket, tisztában voltfizikális és mentális értékükkel. Ismerte minden kötet lelkét, s alázattal vette őket kezükbe.Érezte minden darabja lelkét, s megbecsülte azokat. Ezt a tiszteletet próbálta átadni nekünkis, mint a jövő nemzedékének. Színdarabokat tanított nekünk, melyben szüleink,nagyszüleink gyönyörködhettek, s most mégis, mintha egy szempillantás alatt elfelejtettükvolna tanait, csak raktuk és raktuk tüzet, mintha az életünk múlott volna rajta. Miközben atöbbiek folyton-folyvást rohangáltak a polcok közt, s esztelenül hordták, mi épp a kezükügyébe akadt, én bele-bele nézegettem párba, melynek borítóján a szemem megakadt. Csakálltam a forgatag közepén bámészkodva, miközben nyálaztam a lapokat. Végül elémkeveredett egy egyszerű, letisztult könyv egy számomra cifra, már-már olvashatatlanbetűtípussal a címlapján

- Mórias Zs. , A boldog ember… - olvastam fennhangon, majd jobban szemügyre vettem.Persze a magam kis oktondi fejével akkor még nem tudtam, hogy hibásan prezentálom aszerzőt a körülöttem ténfergőknek. Mára már tudom, Móricz Zsigmond könyvétszorongattam akkor. Persze nem sokáig, mert mint derült égből a villámcsapás tört rám aLukács Jancsi nyakasa, mikor megpillantotta az előzéklapon a kommunisták címerét.Ijedtemben kiesett parányi kezemből a könyv, s értetlenkedve néztem rá. Feleselni semmertem, kérdés nélkül tudtam, hogyan kellett volna cselekednem. Többet egy kötetre semnéztem rá, csak tettem, amit mások is. A puszta lázadás azonban nem feltétlenül szabadság.Ellenben mi béklyóinktól megszabadultunk, többé nem hittünk bennünk. Az elnyomáscsak arra volt jó, hogy megerősítette és keményebbé gyúrta az elnyomottakat. Többé márnem volt szükség meghunyászkodásra, kiálltunk magunkért, de legfőképp a hazáért. Látniés hallani mindazt, ami körülöttünk zajlott, nem pedig azt, amit belénk sulykoltak, elmondaniaz érzéseinket, gondolatainkat ahelyett, amit a szánkba rágtak, éreztük, amit érezni akartunk,nem pedig azt, amit kellett. Már nem vártunk, míg engedélyt kapunk, csak tettük, amit asokadalom követelt. Mertünk nagyot álmodni a csend árnyékából kijövet.

A 12 párttag közt az édesapám is ott állt. Jóravaló, korrekt embert volt, a politikától mégispróbálta távol tartani magát. Csakhogy jámborságát kihasználva dróton rángatták,műveltségét a köz javára fordították. Eleinte csak a Termelőszövetkezetbe szervezték be,majd akarata ellenére pártaggá is választották. Ahova mondták, ő oda ment, bár közgyűlésekrenem járt, véleményt nem alkotott mások előtt. Neki sem tetszett a rendszer, ám ezt csakotthon hallhattuk tőle titokban.

- Ezek elbolsevizálnak mindent…- Lamentált édesanyámnak, ha más épp nem hallotta.Hiába, az állam elnyomta az egyént, s alárendelte azt. Tagdíjtartozások is nyomták a vállát,de a tagság nem indokolt anyagi javakat, őt is ugyanúgy atrocitások érték, mint az utcaemberét. Képtelen volt fizetni. A kiadás sok volt, a befolyó összeg viszont fordítottanarányos vele. Nem győztük a költségeket. A forradalom kitörését követően mentálisan iskihatott ránk apám helyzete. Félelem fogott el bennünket, mikor a falu népe óhajtotta apárttagok felkötését. Édesanyám meginogott, hirtelen ködösnek tűnt a jövő. Nem tudtukmit hoz majd a holnap, de reméltünk. A hitet soha nem lehetett elvenni tőlünk. Most

65

azonban mégis elbizonytalanodtunk, szertehullo tt jövőképünk. Apám nélkülkivitelezhetetlen lett volna minden. A családfő elvesztésének gondolata elviselhetetlenkínnak bizonyult. Nem beszélve arról, hogy anyám nem tudott volna fenntartani minketegyedül. Vészesen közelgett az akasztás napja, egyre nagyobb volt a pánik családikörünkben. Aznap váratlanul orosz katonák jelentek meg kicsiny falunk tágas utcáin.Mindenkit rémület fogott el, halotti csend alakult. Hirtelen belül mindenkinek tágasabblett. Anyám örömkönnyekre fakadt, édesapám mellkasára borult. Tudtuk jól, a kivégzéselmarad. Végre fellélegezhettünk.

Pár napra rá lenyugodtak a kedélyek. Érezhetően megváltozott a légkör körülöttünk.Szokásos módon a rádió körül kujtorogtunk a nővéremmel, vártuk a friss jelentéseket.- A magyar csapatok nyugat fele indultak… - Tolmácsolta felénk egy férfias hang. Vártunk,mikor sietnek a segítségünkre az amerikaiak. Idősebb lánytestvéremet talán még jobbanbesózták, mint engem. Ő hat évvel idősebb volt, persze, hogy jobban értette mi is történikkörülöttünk.

- El kell mennünk! – Csattant fel, majd apró kezemet rángatva próbált lelkesíteni – Nekünkis nyugatra kell mennünk – Biztatott. Nekem persze nem kellett kétszer mondani, magamtólis hajlamos voltam a szamárságra, hát ha még a lovat is adták alám. Seperc alatt a kisszobábantermettünk mindketten, s csak a lehető legfontosabb cuccokat próbáltuk összeszedni,amiknek hasznát vehettük. Így is sokat időztünk a pakolászással, holott nem volt sokholmink, amit magunkkal vihettünk. Épp csak egy batyu pár váltásruhával, amit a hátunkrakötöttünk. A családnak csak egy biciklije volt hat főre, az is női volt, holott fiúk használtáktöbbet. A nővérem ült elől, én mögötte. A szabadság szelén szálltunk nyugat felé. Csakúgy hasítottuk a levegőt magunk előtt. Lelkesedésünket azonban hamar megtörték.Édesapám baktatott előttünk hazafelé a munkából. Nem jutottunk túl messzire, mégis utunkitt véget ért. Nagy csibész voltam már akkor is, megvolt a magamhoz való eszem, s emellémég csípős nyelvem is társult. Nem kellett egy percig sem félteni. Amint átléptük otthonunkküszöbét nagy fülest tudhattam magaménak a feleselésért, de még mindig nekem állt feljebb.Apám nadrágszíja csak úgy csattogott a hátamon, nem értettem miért. Egyből kedvemetszegte, s már nem hajtogattam minduntalan a nyugatra menetelés örömét. Utólagbelegondolva felelőtlenség, ám akkor mégis hajtott a belső késztetés, a lelkesedés. Harcolnia hazáért, a szabadságért, magamért, a családomért. Fegyvert fogni, ha kell és beállni anagyok közé. Ezt jelentette igazi forradalmárnak lenni.

Akkoriban a nővérem sokat betegeskedett, számtalanszor került kórházba vagy szorultorvosi kezelésre. Annak idején a belgyógyászat sűrűn látott vendégei voltunk. A főorvos,Virth Ferenc személyesen vett minket szárnyai alá. Szerencsénkre a család jó barátja volt,kiváltságosnak érezhettük magunkat a többi beteg mellett. Egy percre sem tágított betegnővérem mellől, mi több, betette a tehetősebb réteg kórtermébe, hogy folytonos figyelemalatt lehessen. Épp hozzá mentünk látogatóba, mikor a forradalom lecsengeni látszott. AZárda utcán tartottunk felfelé lovaskocsinkkal, mikor az Ifi ház előtt orosz katonákatpillantottunk meg. Ruszki ilyen közel még sosem került hozzám. Kezükben géppisztoly,mellettük hatalmas tank. Fogalmam sem volt, mit akarhattak tőlünk. A papírjainkat kérték,igazoltattak minket. Átvizsgálták a kocsit is, de csak szalma volt rajta, hogy útközbenlegyen min megpihenni. Végül tovább engedtek minket, s én csak faarccal néztem utánuk,miközben haladtunk előre a forgalmas úton. Az volt az utolsó, hogy katonák övébe kerültünkutcán, többet soha.

66

Hajdanán más szemmel láttam a világot. Most mégis hálás lehetek az életnek azért azértékrendért, amit akkor szívtam magamba. Mert ott tanultam meg, milyen igazán magyarnaklenni. A mai modern világban bármit lehet mondani, írni, de a hon mégis süket fülekre talál.Mert nem attól lesz valaki igazán hazafi, ha bátran regéli identitását, de nem is attól, hakérkedik a hovatartozással, ha épp süt a nap kicsi országunk felé. Az árnyékban is magasztalnikell azt! Ha pedig süllyed a hajó, menti az irháját mind. Gyarló népek, kik idegenbe mennekidegennek, de kérdem én: ma már ki védi meg a hazát?

Köszönetnyilvánítás:Munkám végére érve köszönetemet és nagyrabecsülésemet fejezem ki mindazoknak,

akik pályázatom anyagának összegyűjtése és kiadásának előkészítése során bármilyenformában a segítségemre voltak. Sokat jelentett azok közreműködése, akik sok évestapasztalatukkal, rálátásukkal, illetve egyéni véleményükkel járultak hozzá művemmegszületéséhez. Külön köszönetemet fejezem ki Szabó Gyulának, aki fedetlenül ésodaadóan bízta rám gyermekkorát! Hálás köszönetem érte!

Somogyi Nóra 12.E

Az október 23-ai ünnepség szereplői - korhű öltözékben

67

Világjáró batthyánysok

Az orosz kapcsolat

2016 tavaszán Nagykanizsa önkormányzata pályázatot hirdetett általános ésközépiskolások számára. A jelentkezők közül öt szerencsés kiválasztott diáknak, a BatthyányLajos Gimnáziumból Kincses Olíviának, Szabó Katának és Illés Máténak, a Dr. Mező FerencGimnáziumból Támba Rebekának, a Miklósfai Általános Iskolából jómagamnak, BaloghAnnának és egy kísérő tanárnak, Fodorné Koller Zsuzsánnának augusztusban lehetőségevolt ellátogatni Nagykanizsa orosz testvérvárosába, Togliattiba, hogy részt vegyen egyegyhetes nemzetközi kapcsolatépítő táborozáson.

Mind nagyon izgatottak voltunk, mikor augusztus 19-én, a bécsi repülőtérről elindultunkOroszország irányába. Négyórás repülőút után megérkeztünk Moszkvába, ahonnan belföldijárattal indultunk tovább Szamarába. A szamarai repülőtéren a tábor vezetője és tolmácsaüdvözölt minket. Kisbusszal utaztunk tovább a tábor helyszínére. Megérkezésünk napjáncsak arra volt időnk, hogy lepakoljuk a bőröndjeinket, majd rögtön a belváros felé vettük azirányt, ahol egy újonnan épült magániskolát tekinthettünk meg. Vendéglátóink jóvoltábólmegkóstolhattuk az orosz konyha nemzeti ételeit, és megismerkedhettünk az iskolaigazgatójával, tanáraival és néhány diákjával, akikkel még aznap délután meglátogattuk aváros néhány nevezetességét, és természetesen a Volga partjára is kiballagtunk.

A tábor másnap kezdődött, melyben orosz és magyar táborozók mellett németek, olaszokés kínaiak is részt vettek. Először négy csoportra osztották a táborba érkező fiatalokat.Minden csoportnak volt két velünk egykorú vezetője, akik közül legalább az egyik beszéltangolul, és mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat és beilleszkedjenek aközösségbe. Az első nap egymás megismeréséről szólt, amely játékos feladatok segítségévelnagyon hamar sikerült is. A tábor többi napjára is a kommunikációt, kooperativitást fejlesztőjátékos feladatok voltak a jellemzőek. Reggelenként közös napindító tornára invitáltakminket, és napközben is több tánc- és kézműves foglalkozásunk volt, esténként pedig aházigazdák műsorokat szerveztek a táborépület előadótermében. Ezen események kereteinbelül a táborba érkező nemzetiségek tagjainak is előadást kellett tartaniuk, amellyelvárosaikat, országaikat és az arra jellemző filmművészetet mutatták be a többieknek. Atáborszervezők a nyelvtanulásra is nagy hangsúlyt fektettek. Az orosz táborozóknak angol-, német- és francia-, a külföldieknek pedig oroszórák segítségével fejlesztették nyelvtudását.Vendéglátóink több kirándulást és kulturális programot szerveztek nekünk.

A tábori programok zárásaként egy rövidfilmet készítettünk egy Volga menti gyönyörűtájvédelmi környezetben. A felvételek forgatásában minden nemzetiségből képviseltettékmagukat a táborozók. A kész filmet a záróeseményen levetítették, így mindenki láthatta aközös munka eredményét.

Az ott töltött hét végére a tábori csoportok összekovácsolódtak, új barátságok kötődtek,mindannyian nagyszerű élményekkel tértünk haza. Közülünk is többen tartják még akapcsolatot az ott megismert emberekkel. Hálásak vagyunk Nagykanizsa város vezetésének,hogy lehetővé tették számunkra, hogy részt vegyünk a testvérvárosok fiataljai számáraszervezett ifjúsági táborban.

Balogh Anna 9.B

68

Határtalanul emlékeztünk

A Batthyány Lajos Gimnázium 7. A osztálya a „Határtalanul” program keretein belül „Azaradi vértanúkra emlékezünk határon túl” címen nyert pályázattal 2016. október 6-tól 11-ighatnapos erdélyi kiránduláson vett részt.

A Szent László által alapított Nagyváradon megnéztük a Kanonok-sort, a székesegyházat,a több évtized után újra látogatható várat, majd Ady Endre emlékének adózva a „Körös-parti Párizs” szecessziós csodáit, a költőfejedelem és a Holnap folyóirat íróinak gyakorikulináris és intellektuális közegét jelentő Müllerei cukrászdát, ahol állítólag Lédát ismegismerte. Ady nyomában járva a másik múzsa - Csinszka - családjának kastélyparkjábanis andalogtunk Csucsán. A Boncza-kastélyt később Ady barátja, a románok nagy költője,Octavian Goga vásárolta meg, részben ezért lett ő a múzeum névadója. A népdalokbólismert Körösfőn felmásztunk Erdély egyik legszebb, kazettás mennyezetű templománakharangtornyába, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész Kalotaszegre. E kultikus helyenigazán áthatja az embert Erdély atmoszférája.

A nemzeti összetartozás csodálatos élményét tapasztalhattuk meg - Vörös Alpár igazgatóúr jóvoltából - a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum önzetlen segítségével aHázsongárdi temetőben tartott közös ünnepi megemlékezésünkön. E világhírűtanítványokat kibocsátó rangos intézmény nagy tudású történelemtanára, Pócsai Sándora tanítványaival rendkívül igényes, szívből-lélekből áradó ismertetőt tartott BrassaiSámuelről, Dsida Jenőről, a Bánffyakról, a 48-as honvédekről, a temetőt kezelő alapítványviszontagságairól, közben Reményik Sándort idéztük „a halottaiban élő városról,” mit jelentez ma Kolozsvárnak, az erdélyi magyarság hagyományos szellemi központjának. A mihetedikeseink neki és tanítványainak köszönhetően találkoztak először igazán a „megélés-élménnyel,” hogy mit jelent kisebbségben magyarnak lenni, szembesülni a magyarságtudatmélységével, ápolásának, megőrzésének fontosságával. Megismerhettek egy tisztaértékrendet, az elrománosítás új világával szemben a szó nemes értelmében vett archaikusvilágot, ahol más, bensőséges a hagyomány. Ott mást értelmezést nyer az orwelli mondatis, miszerint: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja múltat is.”Kolozsvárnak ma magyar alpolgármestere van, a diákdelegációban az ő fia is velünk bandukolt.

A szülőföld szeretetének és a lokálpatriotizmusnak követendő példáját nyújtottaszámunkra Kerekes Ákos, a líceum reményteli, nagy formátumú diákja, aki igazi altruistacselekedetet vitt véghez azzal, ahogy bemutatta a „kincses város” minden látványosságát- a Farkas utcai templomot, a Babes-Bolyai egyetemet, Mátyás szülőházát, a nagy királyszobrát, a Szent Mihály templomot, a Bánffy-palotát, mesélő kapualjakat, anekdotákat,melyet jobbára csak az ott élők ismerhetnek. Átéreztük a Konzulátus magyar lobogójánakfőtéri jelentőségét. Ákos karizmatikus személyiségével és szenvedélyes előadásával magávalragadta a diákokat, végig élvezték, minden mondatára figyeltek, felnéztek rá, s többekbenébresztett sokféle gondolatot. Felejthetetlen élményt szerzett nekik, életre szóló hatástgyakorolt rájuk.

A líceumnak adtuk át a Halis István Városi Könyvtár adományát, a médiavilágból és afilmszakmából ismert Till Atillával pedig összefutottunk az utcán, örültünk egymásnak,hogy magyarok vagyunk, és a gyerekek nagy örömére sztárfotók is készültek.

Másnap a Tordai-hasadékban túráztunk, majd lementünk a sóbányába, melynekmélységében szabadidőpark és csónakázó-tó található. Megcsodáltuk a Kárpát-medence

69

egyik legszebb települését, a világörökség részét képező, leírhatatlan nyugalmat árasztóTorockót, ahol a Székelykő lábánál megállt az idő, de ahol kétszer kel fel a Nap.Marosvásárhelyen a Bolyaiak terén és a fenséges Kultúrpalotában jártunk.

A harmadik napon Gyergyószentmiklóst és a gyergyószárhegyi kastélyt tekintettükmeg, majd Európa „Grand Canyonja,” a Békás-szoros következett: ha valahol élne az ördög,akkor ez az a hely, nem véletlenül van ott a pokolnak kapuja és tornáca. A parajdi sóbányajellegében más, mint a tordai, egyediségét imacsarnoka adja. Korondon egy neves fazekascsalád sarja, Fábián Geri bácsi mutatta be termékeiket és tartott előadást a székely kapuszimbólumairól. Programunkat Farkaslakán Tamási Áron emlékművénél és a legmagyarabbvárosban - Székelyudvarhelyen zártuk.

Vasárnap – útban a terepasztal szépségű Gyimesek felé – leróttuk kegyeletünket amádéfalvai székely emlékműnél; tudni kell, hogy a mádéfalvi veszedelem után csámborogtak(innen a név) ki a csángók Bukovinába. Gyimesbükknél értük el a legendás 30-as vasútiőrházat, az ezeréves határt, majd felmásztunk a Rákóczi-várba, ennek sziklaszirtjeiről láttunkát Moldvába. Csíksomlyón a magyarok legszentebb zarándokhelyét kerestük fel, adomboldalban pedig a hármas halom sziluettjét követő kettős kereszttel ellátott színpaddeszkáira léptünk, ahol a székelyek is élőben láthatták az István, a király című rockoperát.A Tusnádfürdő melletti Szent Anna-tónál szürkületi tőzegláp-túrára mentünk, ami csakakkor szokott rövidülni, ha felbukkan a medve J.

Az ötödik napon a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot tekintettük megkívülről, majd a háromnyelvű Brassóba, Közép-Európa egyik legszebb fekvésű városábautaztunk. A szászok exodusa miatt már csak egy letűnő kultúra mementójaként láthattuk agótikával azonos elterjedésűnek tartott nyugati kultúrkör legkeletibb alkotását - a Fekete-templomot. A lenyűgöző óvárosba a Katalin-kapun át léptünk. A gyerekek egyik legnagyobbélménye a hógolyózást nyújtó, 2500 méteres Fogarasi-havasok voltak. A transzfogarasi útCeausescu megalomániájának terméke, több tucat ember halálába került elkészülte, és maa világ 10 legizgalmasabb szerpentinje közt tartják számon, télen lezárják, addig a motorosokMekkája. Gleccserei nyáron is táplálják a tavakat, vízeséseket. Az Európa kulturálisfővárosaként nemrég felújított Nagyszeben középkori városmagja volt az est fénypontja.

Utolsó napunkon a városligeti alkotásnak mintául szolgáló Vajdahunyad várának ódonfalait szemléltük meg, majd – Kőműves Kelemen balladáját felidézve – fellibegtünk magosDéva várába, hogy a Maros-völgy panorámáján kísérhessük végig tekintetünket. Végültanulmányi utunkat Aradon fejeztük be, a Tűzoltó téri emblematikus Szabadság-szoboremlékműnél főhajtó koszorúzással, illetve a 13 aradi vértanú mártírhalálának helyszínénfelállított obeliszknél adott emlékműsorral.

A gyerekek maguk készültek fel és tartottak előadást a látnivalókról, a helyek szelleméhezméltó módon egymást tisztelettel meghallgatták, halottak toleranciáról, a magyar-románbékés együttélésről és együttműködésről, a gyűlölet zsákutcájáról. Erdély beléjük ívódott,ahová visszatérni mindig érdemes lesz.

A „Határtalanul” programnak végtelen hálásak vagyunk, s azonkívül, hogy mindez azottani magyar vállalkozásokat, a szülőföldön való boldogulást is segíti, a programleglényegesebb üzenetét Hosznyák Bálint hetedikes tanuló gondolataival adnám közre:

„Engem büszkeséggel és boldogsággal töltött el, amikor Aradon elhaladtunkbuszunkkal egy iskola előtt, és egy fiú szájáról le lehetett olvasni: „magyarok” és integetett,visszaintettem neki, és soha sem felejtem el azt a hatalmas boldogságot, amit az arcán láttam.”

Horváth Gábor osztályfőnök

70

Kárpátalján - határtalanul

A Határtalanul program segítségével idén Kárpátaljára utazhattunk el. Nagy izgalommalkészültünk rá, hiszen egy természeti kincsekben, várakban és történelmi látnivalókbangazdag vidéket látogathattunk meg. Andl Melinda tanárnő vezetésével 40 fős csapat vágottneki az egy hetes útnak.

Első napunk utazással telt. A határon gyorsan átjutottunk, estére már vendéglátóinkkedvességét élvezhettük. A Nagydobronyi Református Líceum tanárai meleg vacsorávalvártak minket, majd hamar nyugovóra tértünk a hosszú út után. Másnap ellátogattunk aNagydobronyi Középiskolába, ahol vidám, táncos bemutatóval fogadtak minket az iskoladiákjai. Ebben mi is részt vehettünk, így közelebbről is megismerkedhettünk az odajárófiatalokkal. 400 000 Ft értékben vittünk ajándékba sport- és informatikai eszközöket, hogykönnyebbé és színesebbé tegyük tanulásukat. Délután Ungvár várát néztük meg. Nekemszemély szerint ez tetszett a legjobban, hiszen rengeteg látnivaló és múzeum szórakoztattaaz odalátogatókat. Tettünk egy rövid sétát a városban, aztán indultunk Szelmencre. Afélbevágott székely kaput néztük meg, amely az egykor félbevágott falut szimbolizálja. Azutolsó két napon olyan gyönyörű helyekre látogattunk el, mint a Vereckei-hágó, Beregszászvagy Szolyva. Óriási élmény volt látni Munkács és Huszt várát, amelyekről eddig csupána történelemkönyvekben olvashattunk. Szolyván a „málenykij robot”-ra elhurcoltakemlékparkját tekintettük meg, itt közel 9000 ember nevét vésték kőbe. Megrendítő voltlátni, hányan estek áldozatul a háborúknak. A Vereckei-hágónál a kilátás tetszett a legjobban.Jó volt látni, hol keltek át őseink, hogy megtalálják otthonunkat. Dercenben megnéztünkegy felújított katona temetőt, és megkoszorúztuk egy hős katona keresztjét.

Utolsó nap hazafelé még tettünk egy rövid kitérőt: megnéztük Beregszászt ésSzatmárcsekét. Szatmárcseke legérdekesebb látnivalója a csónakos fejfás temető, amelyközel 1200 fejfát foglal magába. Itt található Kölcsey Ferenc síremléke is. Volt szerencsénktalálkozni a fejfákat készítő öregúrral, aki több mint 50 éve készít fejfát a temetőbe.

Késő este értünk haza, de még hajnalig meséltük szüleinknek az élményekben gazdaghetünket.

Sgánetz Eszter 12. B

71

Batthyánysok projekthete Bad Marienbergben

Több, mint 10 esztendeje annak, hogy a Batthyány Lajos Gimnázium diákjai első ízbenútra keltek a németországi Bad Marienbergben található Europahaus nevet viselő képzésihelyre, hogy öt napig német és lengyel diákokkal együtt dolgozzanak egy, az EurópaiUniót és saját országukat is érintő témán.

A hagyományoknak megfelelően november 13-án 19 diák és egy kísérőtanár kelt útra. Adiákok a felsőbb évfolyamokból jelentkezhettek a részvételre, mely kiváló lehetőségetnyújt az idegen nyelvek, elsősorban a német nyelv gyakorlására. Az Europahaus általszervezett projektek kiváló szakmai vezetés mellett körbejárnak és feldolgoznak a diákokkalegy aktuális témát, amely az idén a migráció volt. Rendkívül gazdag, kihívásokkal telimódszertani környezetben, változatos csoportos tevékenységekkel, a digitális lehetőségekszéles tárházát kihasználva motiválták a nemzetközi diákcsoportot arra, hogy a migrációfogalmát, témakörét és aktuális problematikáját mélyebben megértsék. Az idegen nyelvűmunkakörnyezet nemcsak a nyelvtudás fejlesztését segítette elő, hanem kiváló lehetőségvolt arra is, hogy a magyar diákok megszerezzék első interkulturális tapasztalataikat,kipróbálhassák magukat prezentációk készítésében, előadásában és a szabadidőstevékenységeknek köszönhetően baráti kapcsolatokat építsenek ki német és lengyel társaikkal.

Az idén is szerepelt a programban egy kirándulás Bonnba, ahol a Haus der Geschichte(Történelem Háza) múzeumban bepillantást nyerhettünk a II. világháború utáni Németországlegújabb kori történelmébe. Természetesen nagy sikert arattak a BLG-s diákok bemutatkozóműsorukkal, ahol a Magyarországot, Nagykanizsát és iskolánkat bemutató prezentációkés az utánuk következő kvízjáték mellett néptáncot, népdalokat, modern dalt is bemutattunk,valamint vendégül láttuk a német diákokat finom házi süteményekkel, pogácsákkal, hungarikumokkal.

A program sikerét és népszerűségét jól tükrözi, hogy a diákok közül már rögtön ahazaérkezés napján többen jelezték, hogy jövőre is szeretnének elutazni Bad Marienbergbe.Az elkövetkező napokban osztályaikban, nyelvi csoportjaikban számolnak be a németországitanulmányút során szerzett tapasztalataikról. A szeminárium elvégzéséről szóló tanúsítványtpedig bátran csatolhatják majd önéletrajzaikhoz.

Zieger Krisztina kísérőtanár

72

Sítáborozni jó

Nagyon vártuk már, hogy végre elinduljunk. Kicsit féltem, mivel azelőtt még sosemsíeltem, de vártam, mert új izgalmakat tartogatott számomra, és azért elég jó volt érezni,hogy a többi osztálytársamnak majd iskolába kell mennie jövő héten, én pedig majdszáguldozom lefelé a hegyekről. Hát igen, ez volt egy abszolút kezdő síelő elképzelése.Négy órát utaztunk a busszal, nagyon fájt a lábam, és valószínűleg mellettem szegényMelinek a válla, mivel azon próbálkoztam az alvással. A hátrébb ülő idősebbek (amikor nemaludtak) zenét hallgattak. Azt hiszem, az első díjat Ed Sheeran Shape Of You című számanyerte, hiszen azt énekelték a legtöbbet.

És akkor végre megérkeztünk a városba, aminek nem tudtam elolvasni a nevét a kistáblán, de aztán felvilágosítottak, hogy a helység neve Ossiach. Az apartmanok, ahollaktunk, nagyon szimpatikusak voltak nekem. Volt egy fürdőszoba, egy mosdó, két szobameg egy nappali, ahol szintén lehetett aludni, a nappalival egybe volt egy kicsi ebédlő,valamint a kedvencem: a minikonyha. A legnagyobb gondunk az volt (már amennyire ezgond, bár a tiniknek mi más lehetne a legnagyobb gondja), hogy az ingyenes Wi-Fit egyszerrecsak négy ember tudta használni, és mi heten voltunk az apartmanban. Este lementünkvacsorázni, és akinek nem volt sífelszerelése, az a síkölcsönzőben kötött ki (köztük én is).

Másnap már síelni mentünk és akkor itt jött képbe az én elképzelésem, ami nem egészenállta meg a helyét. Úgy kezdődött, hogy nem tudtam felcsatolni a bakancsot, aztán asíoktatáson a síléceket sem. Meleg volt és nagyon izzadtam, még a hajam is vizes volt (elnem tudom képzelni, milyen lehetett a hosszú hajú lányoknak), és a nap végére fájt acombom. Szerencsére – optimista lévén – nem adtam fel a századik orra esésem után sem asíelést, hiszen ha a másik 40 ember meg tudott tanulni síelni, akkor nekem is menni fog.Herman tanár úr is bíztatott bennünket délben; ő a haladó csoporttal síelt a hegy tetején. Anegyedik napon mi, kezdők is felmehettünk végre a hegycsúcsra, amiről már mindenkimesélt, hogy mennyire jó és hogy milyen gyönyörű a kilátás. Nagyon irigykedtem rájuk.Felmentünk és valóban nagyon szép volt. De aztán rájöttem, hogy innen le is kellenejutnunk valahogy, ami egy kicsit megijesztett, de megnyugtattak, hogy nekünk még nemkell lesíelni az aljáig, majd lemegyünk a felvonóval. Nagyon jó volt fenn lenni a hegytetején, és végre lemehettünk az első piros pályán. Nagy élmény volt ez számomra. Főleg akezdésekhez képest.

Utolsó síelős napon Erika néni, Aliz és Lari (akik nagyon jól tudnak síelni) segítségévelmár mi is lejöhettünk a hegyről síelve. Nagyon elfáradtam és fájt mindenem, de megérte. Jóérzés volt lesíelni, hihetetlenül jól éreztem magam. Igaz, négy napig sült krumpli volt azebédem, és a hangszórókból valami fura osztrák zene szólt mindennap, de nagyon jóléreztük magunkat. Igazából az egyetlen, amit sajnálok és megbántam, az az, hogy nemettem gőzgombócot. De nem baj, majd jövőre bepótlom azt is. Köszönöm, hogy egy ilyenkirándulás részese lehettem.

Fata Flóra 8.A

73

Welcome to England!

Március 25-én, egy meleg szombat délutánon útnak indultunk úti célunk, Anglia felé.Bizakodva szálltunk fel a buszra, ennek a pozitív élet- és világszemléletünkön kívül többoka is volt: többen részt vettünk a tavalyi francia úton, így tudtuk, hogy Zsuzsa nénimilyen jó utazásokat szervez; kiderült, hogy az idegenvezetőnk idén is Hermina lesz, akiamellett, hogy milyen fiatalos és vidám, rendkívül jó problémamegoldó képességgelrendelkezik; Kornél (Pap Kornél 12.A/2016) pedig több csoportos pizzázást szervezett máraz utazás előtt, így egy összeszokott csapattal vághattunk neki a „nagyvilágnak” .

Az első éjszakát a buszon töltöttük, másnap pedig egész estig utaztunk, ugyanis azautópályán dugóba kerültünk ezért, sajnos, a brugge-i városnézés kimaradt. Miutánelfoglaltuk a tranzitszállásunkat Dunkerque-ben, egy közös kebabozással építettük továbba csapatot, majd este Spingár Fanni (11.E) szülinapját ünnepeltük meg. Másnap komppalátkeltünk a La Manche csatornán, és egyből Greenwich felé vettük az irányt, ahol az OldRoyal Observatory mellett ráálltunk a Meridián vonalra. Innen gyönyörű kilátás nyíltLondonra. Itt készült az első csoportképünk is.

Ezek után vitt minket a busz a Citybe, ahol a Tower Bridge Exhibition-t tekintettük meg,több, mint 40 méterrel a Temze fölött, üveglapokon sétálva. Ezt követően elsétáltunk aMonument mellett, a Tower of London épülete előtt, majd megérkeztünk a Szent PálSzékesegyház elé (itt készült a második csoportkép). Ezután a Harry Potterből ismertMillenium Bridge-en átsétálva jutottunk el Shakespeare színházához, a Globe Színházhoz.Tartalmas napunk után érkeztünk meg a Mobile Home-okhoz. Itt a 6-7 fős csoportok egyfajtacsaládot alkottak. Sütöttünk, főztünk egymásra, közösen takarítottunk, mosogattunk.

Következő napunkat a London Eye-nál kezdtük, ahonnan nagyjából 130 méteresmagasságból nézhettünk rá London városára. Fantasztikus látkép tárult a szemünk elé!Miután visszatértünk a földre, végigjártuk a Westminster negyedet. Itt láthattuk a BigBent, a parlamentet, a Westminster apátságot, a St.James parkot, a Buckingham palotát, aTrafalgar Square-t, a Downing Streetet és a Királyi Lovasőrség laktanyáját. A nap hátralévőrészét az Oxford Streeten töltöttük szabadprogram keretében. Úgy gondolom, hogymindenki megtalálta a kedvenc üzletét és souvenirjét. Mi a srácokkal CD-ket vettünk ésegy jófej adománygyűjtő sráccal ismerkedtünk meg.

Következő napunkat a Madame Tussauds Panoptikumban kezdtük, ahol különbözővilágsztárok, mint például: George Clooney, Donald Trump vagy Emma Watsonviaszfiguráival készíthettünk szelfiket, vagy éppen Einstein mellett pózolhattunk okosnakérezve magunkat. Egy 4-dimenziós moziélmény után a Star Wars sorozat figuráivaltalálkozhattunk, pl.: Han Soloval, BB8-tel, R2D2-val és Csubakkával. Innen a Harry Potterstúdióba vettük az irányt, ahol az eredeti díszletek és tárgyak segítségével ismerhettükmeg a sorozat kulisszatitkait. Láthattuk a kétemeletes lila buszt, a Teszlek süveget, Dobbyt(a házimanót), a nagytermet és a Roxfort makettjét is.

Másnap délelőtt Oxford városának ódon épületei között bóklásztunk, majd kiscsoportokba osztva az Oxford Castle Unlocked kiállítást tekintettük meg, ahol korhű ruhábaöltözött idegenvezetők mutatták be a vár és a város múltját. Az én csoportomnak egyrendkívül vidám srácot sikerült kifognia. Végig poénos volt, csináltunk vele közös képet,és együtt dobálta velünk plüsspatkánnyal a kalodába zárt Szalai Márkot (9/A). A délután

74

folyamán Windsorba látogattunk, ahol az angol uralkodó nyári rezidenciáját, a Windsorkastélyt csodálhattuk meg. Gyönyörködhettünk a Szent György-kápolnában és videóravehettük a világhírű őrségváltást.

Miután másnap kiköltöztünk a szállásról, Canterbury felé vettük az irányt, ahol a SzentÁgoston apátság kapuján áthaladva elénk tárult a katedrális. Becket Tamás sírja és afreskók megcsodálása után lehetőségünk volt a favázas házak között sétálni ésszabadprogram keretében televásárolni magunkat souvenirrel és a maradék fontunkatelköltve bevásárolnunk hazaútra az elemózsiát. Indulás előtt körtáncot járva dobtuk fel akörülöttünk parkoló turistacsoportok jókedvét, majd egy kétórás kompút után visszatértünkaz ’Öreg Kontinensre’. Az éjszakai szállásunk Antwerpenben volt, ahonnan már kora reggelindultunk tovább Amsterdamba. A várossal való ismerkedést sétahajózással kezdtük, akörút során megtekintettük a Hansa-házakat, a Dam teret és a dómot. A szabadidő keretébenhatalmas üzleteket járhattunk be, besétálhattunk a város zegzugos utcáiba is, több százhídon kelhettünk át, kívülről láthattuk Anna Frank egykori házát, ahol most egy múzeumüzemel. Aki a londonival nem tudott betelni, bemehetett az amsterdami Madame Tussaudsmúzeumba, egyesek pedig a Peek&Cloppenburg helyi áruházban találkoztak JustinTimberlake hasonmásával. A hivatalos találkozó előtt mindenkinek a főtéren kellett lennieegy közös táncra. Itt egy pantomim ’művészt’ ugráltunk körbe a Daler Mehndi – TunakTunak Tun című világhírű számára. Az elején azt gondolta, viccelődünk vele, de hamarvelünk együtt kezdett el táncolni és élvezte a ’performance-ot’. Az esti órákban kezdetétvette a több, mint 1000 kilométeres hazautazásunk. Másnap délután érkeztünk meg Nagykanizsára.

Összességében azt mondhatom, hogy sok-sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk.Köszönünk mindent a szervezőnek, Fodorné Koller Zsuzsánna tanárnőnek, a kísérőtanároknak, Zsuzsa néni „jobb kezének”, Pap Kornélnak, valamint az idegenvezetőnknek,Herminának! Úgy gondolom, hogy ez az utazás mindenkiben pozitív benyomásokat keltett.Sok új barátság szövődött és a közös élmények, emlékek továbbra is összekötnekbennünket.

Kiss Benedek Győző 12.A

75

Lengyelország – az izgalom, a borzalom, a csoda

Zöldellő domboldalak, hajnali éles fény és a fák között terjengő fátyolköd – ez voltLengyelország első látásra, ahogy elgémberedett nyakkal kinéztem a busz ablakán. Olyanhajnali hat óra körül léptük át az ország határát, és nagyjából ilyentájt hagytam fel –többszöri felriadás és helyezkedés után – a normális alvással való kísérletezéssel. Az osztálytöbbi tagja (egy ülésen a másiknak dőlve, két ülésen elfeküdve vagy épp a busz padlójárakuporodva) aludt. Aki hasonló cipőben járt, mint én, az csendben zenét hallgatott, esetlegegy másik ébren lévővel beszélgetett nyomott hangon. A magam részéről inkább az előbbipéldát követve bekapcsoltam a zenelejátszóm, és elsőként a Seabear Cold Summerjecsendült fel.

És Lengyelország hirtelen mélyzöld lankák, éledező napfény, oszló köd és a Seabearzongorafutamai lett nekem.

Előző évben döntöttük el, hogy idén a 11.C osztály nagy fába vágja a fejszéjét, és nagyutazásra fűzi be a túrabakancsát: irány külföld, irány Lengyelhon, Krakkó, Auschwitz ésZakopane. Mivel a kirándulás főbb helyszínei a holokauszt eseményéhez kötődtek, hetekkelaz indulás előtt Tulok József és Dobó István tanár urakkal rendesen utánajártunk a témának,hogy aztán 2017. május 25-én este a kellő információkkal a fejünkben és kellő felkészültséggela lelkünkben szállhassunk járműre, és indulhassunk neki a világjárásnak. EkkorLengyelország nekem várakozással vegyült izgalom volt.

De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen elsőként Krakkóba vezetett az utunk (meg abuszsofőr), és ott meg sem álltunk a főtérig. Bár alig fél órácska jutott ekkor rá, már ennyibőléreztük a világváros sodrását, rengeteg ember járkált már ebben a délelőtti időszakban is azutcákon, és az árkádok alatt borostyán mütyürök kellették magukat a szuvenírt keresőturistáknak. Valahogy bennem maradt nagyon, hogy Lengyelországnak itt töményfűszerillata volt. Innen egy tisztes séta következett, át a Visztulán, majd egy előzetesmegrökönyödést kiváltó másfél órás sorban állás után bejutottunk a Schindler-gyárba –amely ismerős lehet bárkinek, aki látta Steven Spielberg Schindler listája című filmjét –, ésmegtekintettük a benne létrehozott kiállítást. Szinte borzongatott az érzés, ahogy a gyárablakában kirakott fényképeket néztük, amelyek Oscar Schindler által megmentett embereketábrázolták; és felkiáltottunk, ha megleltünk valakit, akinek pár filmbéli jelenetből ismerősencsengett a neve, aztán találgattunk, hogy akinek nem, vajon ki is lehetett.

Közben készült egy osztálykép a kapu előtt, és még egy, szintén jelenet-mintára,osztályfőnök Herr Direktorunk és az osztály nőnemű tagjai sorfalban. Ezután fedeztem fela kiírást az épület falán: „Whoever saves one life, save the world entire.” Számomra akkorLengyelország megtelt zománcedények zajával.

Így sétáltunk vissza a buszhoz, hogy aztán végül kikössünk a régi zsidónegyedben lévőszállásunknál, a Good Bye Lenin Hostelnél, amely pontosan annyira retrónak és pontosanannyira Lenin-idézetekkel matricázott ágyakkal telinek látszott, amennyire a nevéből iskicsengett, de remek szálláshelynek bizonyult. Így lett vége az első napunknakLengyelországban.

Másnap a Wawel-dombon magasodó királyi várat tekintettük meg egy magyarul elismerőszemöldökfelvonásra késztetően jól beszélő idegenvezetővel, aki mesélt az épülettörténelméről, a II. világháború alatt betöltött szerepéről, az előtte álló tüzet fújó

76

sárkányszoborról és a hozzá fűződő legendáról, Krakkó, de igazából az egész országvallásosságáról, valamint vele látogattunk el a vár kincstárába és fegyvertárába is.

Sajnos a waweli székesegyházban már nem tudtunk körbenézni, mivel Auschwitz és azidőbeosztása nem vár senkire, így csak kívülről csodáltuk meg a katedrális szokatlan, denekem például kimondottan tetszetős eklektikus formáját.

Aztán haladtunk tovább, következett Auschwitz. És innentől Lengyelország maga volta történelmi borzalom. Ahogy beléptünk a tábor területére a fémkapukon át, fülünkre téveaz idegenvezetőt kihangosító fülhallgatókat; ahogy áthaladtunk a képeken oly sokszorlátott „Arbeit macht frei” felirat alatt; ahogy sétáltunk a blokkok között, aztán blokkrólblokkra. Láttuk az akkor készített, eredeti képeket; láttunk hátrahagyott bőröndöket, kerekszemüveget összehordva rakásra, az áldozatok levágott haját tonnaszám és cipőikből is kitudja hányat, és abból mennyi lehetett a gyereklábra való, belegondolni is bénító. Láttuk aszögesdrótot, láttuk a bedeszkázott ablakokat, láttunk kivégzőfalat és akasztófát ésőrtornyot, és láttuk az alagsort, ahol kikísérletezték a Zyklon-B-vel való és milliónyi emberhalálát okozó elgázosítást. Teljesen őszintén mondhatom, itt mindenki talált magának egypontot, ahol a sírás kerülgette.

És ezután következett Auschwitz II., azaz Birkenau, a megsemmisítő tábor. A toronybólnézve ez a hatalmas terület, az épen megmaradt barakkokkal, az erdőkkel, amelyek távolabblátszottak, és a látványban pont középen futó vasúti sínnel: ez a tűző napfényben szinteidilli hatást keltett. Aztán az ember hozzágondolta a többit. Az osztállyal végigsétáltunk atáboron, megleltük a felrobbantott krematóriumok romjait, és azt a fürdőt, ahova a dolgozniszánt embereket küldték, és ahol a zuhanyrózsákból valamikor valóban folyt a víz. Ittlehetett megtekinteni azt a több mint háromezer képet, amelyeket főleg a bőröndökbentaláltak meg és melyeken valószínűleg mind olyan személy szerepel, akik ott, a táborbanvesztette életét.

Személy szerint bennem az egész akkor csapódott le, amikor a kijárat felé gyalogoltunkvissza, és ezt a síneken lépkedve tettük, aztán megálltunk a peronon. Szorított és nyomasztottaz érzés, hogy ott vagyok, ahol még nincs száz éve annak, hogy embereket egyszerűintésekkel a halálukba küldtek, és ezt az érzést nem hiszem, hogy valaha elfelejtem éselfelejtjük. (Azt hiszem, nem is szabad.)

És ekkor történt, hogy drága kísérőtanáraink a fejükbe vették, hogy nézzük meg még maa płaszów-i munkatábort is, mely szintén ismerős lehet a Schindler listájából. Nos, végülnem láttuk a munkatábort vagy bármit belőle – pedig nagyon igyekeztünk, még emelkedőtis másztunk érte este fél kilenckor, és elvileg csak kétszáz méter választott el tőle –, helyetteviszont megcsodálhattunk messziről egy régi szénbányát, és a tanúi lehettünk talán azegyik legszebb naplementének, amit valaha láttunk, ráadásul innen Krakkó jó részét beláttuk.

És ekkor jöttem rá, hogy Lengyelország amúgy fantasztikusan gyönyörű hely, és nem ezvolt az utolsó alkalom, mikor erre rájöttem. Innen már csak Leninhez vezetett vissza az út,vagyis a szállásra, aztán pedig várt az osztályra a krakkói éjszaka.

Mivel Auschwitz és annak a lelket terhelő érzetei után mindenki úgy gondolta, jó lennekitisztítania a fejét, és erre mi más volna alkalmasabb, mint a magaslati levegő, kirándulásunkutolsó napján Zakopanéban tettünk látogatást, ahol lanovkával utaztunk fel nagyjábólkétezer méter magasba. Mondanom sem kell: a fenyvesek, a csörtető kis patakok, a havashegycsúcsok, a sziklás magasságok, a lent elterülő kéklő tavak és a szédületes látkép mindszemet gyönyörködtetett, és egy pillanatra mintha a világ tetején álltunk volna, attól

77

függetlenül, hogy azért ez a kétezer méter közel sem olyan nagy magasság. Mindenesetre,ha eddig Lengyelország gyönyörű volt, ekkor mindenképpen bámulatossá volt. A frisshegyi levegőben legalább egy órát töltöttünk el, páran még hógolyóztak is, aztán már csakannyi maradt hátra, hogy ismét lanovkával – kisebb halálfélelemmel a benyomult tömegmiatt – levonuljunk a bércekről, és fáradtan, de törve nem, hazainduljunk.

Most, hogy felidéztem, mi is történt ez alatt a három nap alatt, és közben ismétlésen szólta Cold Summer, azt hiszem, kijelenthetem: Lengyelország egy élmény volt. És egy remekemlék marad.

Mudry Anna Dorottya 11.C

78

O sole mio …

Sok mindent hallani Olaszországról, hogy gyönyörű, varázslatos, különleges, hogy azemberek hangosak, hadonásznak, a táj hihetetlen, hogy a tenger a valaha látott legszebbdolog. Az ember azt hinné, ez mind csak szóbeszéd, de amikor ott vagy, körülötted olaszemberek hangos, de gyönyörű, dallamos beszédét hallod, előtted a hihetetlenül kék tengerszinte összeolvad az „azzuro-kék” éggel, rájössz, hogy Olaszország tényleg varázslatos, alegcsodálatosabb hely a világon.

Iskolánkból egy-egy csoport június és július elején kirándulásra indult a forró Dél-Olaszország vidékére. Mi a második csoport tagjaként július 4-én hajnali négy órakorindultunk, fárasztó tizenhárom órás út állt előttünk. A buszon útközben olasz zenéthallgattunk, énekeltünk, játszottunk, beszélgettünk és persze aludtunk.

Első megállónk Orvieto volt, ahol megnéztük a Szent Patrik kutat, ötven méter mélyenereszkedtünk a föld alá, hűsítő, ugyanakkor szédítő, mámorító élmény volt. Elsétáltunk adómhoz, útközben Andrea Bocellivel is összefuthattunk volna, hiszen aznap este adottkoncertet a Dóm téren. Este elfoglaltuk a tranzitszállást egy családias kempingben, éssokáig beszélgettünk, ekkor még nem vártuk meg a napfelkeltét…

Második napunkon délre tartva Monte Cassinoban álltunk meg, az első bencéskolostorban, amelyet Szent Benedek alapított. A hely rendkívüli csendet, békét, nyugalmatárasztott. Késő délután érkeztünk meg a kempingbe a szállásunkhoz, amely a salernóitengerparton volt, azonnal berendezkedtünk a házainkba, majd két és fél órán keresztül kisem jöttünk a tengerből.

Következő nap Amalfiba hajóztunk, ahol megtudtuk, hogy mi a közös egy vasútiátjáróban és a helyi dómban, majd a papírmúzeumban merített papírt gyártottunk, és apapírkészítéshez használt 1700-as évekbeli gépeket láttunk működés közben.Szabadidőnkben a városban sétáltunk és ettünk, ettünk, ettünk… hiszen az olaszfinomságoknál nincs is jobb. A délutáni program Sorrento volt, kisvonattal körbejártuk avárost, megcsodáltuk a gyönyörű villákat és a páratlan szépségű tengeri panorámát, közbennápolyi dalokat hallhattunk, és egy életre meg kellett jegyeznünk Luciano Pavarotti nevét.Ezután következett a limoncello és különféle helyi édességek kóstolója – ezt a programotszívesen megismételtük volna…

Negyedik napunkat a legendás Vezúvon töltöttük, felsétáltunk a kráterhez, „tanultunk”a kitörésről, és tapasztalhattuk igazgató úr szokásosnál is nagyobb lelkesedését. DélutánPompeji romjai között sétáltunk – megható, sokszor torokszorító élmény volt.

Ötödik napunkon a gyönyörű Caprira hajóztunk, fürödtünk, gyönyörködtünk a tengernyújtotta panorámában, luxusmárkák boltjai közt jártunk, és igazi Carthusia parfümmeltértünk haza.

A következő nap Nápoly … az elején furcsa volt: szűk, kissé koszos sikátorokbanjártunk, de aztán következett a San Gennaro dóm, a Spaccanapoli, a Sansevero kápolna, ahamisítatlan Margherita pizza ebédre, majd az Umberto Galériában ugráltunk ahoroszkópunkon – remélve, hogy visszatérünk Nápolyba. Láttuk Noémi nénit, ahogy„hülyét” csinál magából, persze csak megmutatta, milyen limonádé a „cosce aperte”, majdbekötött szemmel próbáltunk átsétálni a Plebiscito tér két lovasszobra között – nem sikerült.Estére sokaknak az első kedvezőtlen benyomás ellenére Nápoly vált a kedvenc városává.

79

Következő napunkon a gyönyörű, napsütéses Róma tereit, utcáit jártuk, és megcsodáltukókori műemlékeit. Estére a Róma közeli tranzitszállásra érkeztünk, átbeszélgettük az éjszakát,és most már megvártuk a napfelkeltét…

Ez után a hét után elmondhatjuk, hogy Olaszország pontosan olyan különleges, mintamilyennek mondják, de nekünk már sokkal több. Most már emlékek ezrei kötnek minketoda, és ha valaki azt mondja: Olaszország, nem a pizza jut eszünkbe, hanem az a csodás egyhét, amelyet ott eltöltöttünk.

Molnár Bernadett Bianka „Bibi” 9.D

80

Hogy ne legyünk hűtlenek a hagyományokhoz, álljon itt néhány SÉTA-cikk! Az elsőneka szerzője Varga Dávid István (11.B), aki a tavaszi SÉTA-szezonban elnyerte az„Aranytollas újságíró” címet. Gratulálunk!

Kanizsaikumok

Kis hazánk mára már száznál is több egyedi, kiemelésre méltó különlegességgelbüszkélkedhet. Az úgynevezett „hungarikumok” sorába emelték az egri bikavért, a csabaikolbászt, az akácvirágot és a belőle készített mézet, Puskás Ferencet, Hollókőt, a Herendiporcelánt és még sok minden mást, amelyek felsorolása estig tartana.

Bár nemzetünk nem a legnagyobb és legnépesebb, kultúrája oly virágzó, hogy az egyesvárosokra is tudunk számos jellemző különlegességet mondani. Így szülővárosomról,Nagykanizsáról is. Nem egy meglepő tétellel találkozhatunk a „Kanizsaikumok” sorában,mint például a békaminyon és a dödölle.

Helyi lakosként már hozzászoktam a kis édes ínyencséghez, a békaminyonhoz, ésmeglepődve tapasztaltam, hogy máshol hiába keresem, csak itt kapható. Mint az későbbkiderült, más városokból is gyakran járnak ide emberek, hogy megízlelhessék, és hogyhaza is vihessenek néhányat.

A gasztro különlegességek sorát bővíti a dödölle is, melynek fesztivált is rendeznekvárosunkban minden évben. A fesztivál két kabalája Éliás és Tóbiás, ahogy az a népdalbanis hallható: Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle….

Városunkon halad át a 17. hosszúsági kör. Ezzel az országban az egyetlen olyan város,melyen áthalad egy fő hosszúsági kör. Kanizsán kívül még nyolc várost érint a világon,köztük a lengyel Poznańt és a horvát Makarskát. Az emlékmű megépítése után értesítettékönkormányzataikat erről a láthatatlan szálról, amely a béke és a barátság reményébenközelebb hozza őket Nagykanizsához.

Nagykanizsán található hazánk egyetlen Nagy-Magyarország szobra, melyet szokásIrredenta-szobornak vagy Trianon-emlékműnek is hívni. A nagykanizsai születésű és maSalzburgban élő Schless István adományozta a város önkormányzatának 1934-ben. A 10és fél méter magas szobrot 1952-ben eltávolították helyéről és csak 1999-ben állítottákvissza eredeti állapotába. Mindaddig a földben nyugodott elhantolva.

És itt még nem állhatunk meg a látnivalók sorában. Említésre méltó az Alsótemplomszenteltvíztartója, mely a török szultán sírkövéből készült; a Református templom gyönyörűoltára és keresztje, továbbá a Magyar Plakátház, amely eredetileg magtár volt, ám máraművészeti kiállítást rendeztek be termeiben, mely Brunner Erzsébet és Sass Brunner Erzsébetalkotásait mutatja be.

Járjunk nyitott szemmel, s vegyük észre azt, ami csak a miénk, s ezáltal értékes!

Foci – 24 órán keresztül

Izgatottan toporogtunk a focipálya szélén… Ez talán érthető, hiszen pillanatokon belülútjára indul a BLG XIV. Maratoni Focikupája, népszerű és közkeletű nevén a 24 órás foci.Mi pedig egyetlen lány csapatként leszünk részesei a megmérettetésnek. És ekkor ajátékvezető sípjára polgármester úr elvégezte a kezdőrúgást.

Így kezdődött április 28-án délben a 24 órás foci. A tavalyihoz képest több, 11 csapatindulhatott, mindenkivel egy mérkőzést játszottunk, melyek 25 percesek voltak. Úgy

81

készültünk, hogy a meccsek közti 2-3 órás szünetekben majd pihenünk, ám hamar rájöttünk,hogy éjszaka, az iskolában, a pálya szélén minden izgalmasabb, mint az alvás.

A hagyomány szerint, ha indul egy leány csapat, akkor őket éri a „megtiszteltetés”, hogya kezdőmérkőzést játsszák. Most sem volt ez másképp, a fentebb említett kezdőrúgás utánmi, lányok a saját osztályunk egyik fiú csapata ellen mutathattuk meg tudásunkat. Tízmérkőzést játszottunk, és ezekből egyet sikerült megnyernünk, így aztán előre megígértjutalomként mindegyikünk kapott egy tábla csokit.

Délután nem fogadott minket kegyeibe az időjárás, hiszen 4-5 órán keresztül esett az eső,mindannyian át- és eláztunk, de kibírtuk és jól bírtuk. Szombat délben véget ért az utolsómeccs, ám mivel döntetlen volt az eredmény, így büntetőrúgások után derült ki, hogy idéna tavaly végzett BLG-sek csapata győzött, a képzeletbeli dobogó második fokára viszont ami osztályunk egyik csapata, tehát a 11.B-sek kerültek. Boldogok voltunk!

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi értelme van 24 órán keresztül kergeti a labdát, főleglányként. Erre a válaszunk csak annyi, hogy ez egy éltre szóló élmény, szóval: kár lett volnakihagyni. Jövőre is indulunk, reszkessetek, fiúk!

Tímár Gerda és Horváth Titanilla 11.B

Egy hét a „világűrben”

Egy életre szóló élményt adott az az egy hét, melyet az Amerikai Egyesült Államokbantöltöttünk február 25-től március 4-ig. Magyarként négyen jutottunk ki az alabamai Huntsvillevárosában, az Űr- és Rakétaközpontban megrendezett táborba, ahová a világ minden részérőlérkeztek középiskolás diákok, hogy eltöltsenek egy hetet a tudományok, más nemzetek, deleginkább a világűr minél szélesebb körű megismerésével. Több mint 200 fiatalt osztottakszét 11 csoportra, ahol megtanulhattunk egymással jobban együttműködni, többetkommunikálni, a minket körülvevő világot más szemszögből is megfigyelni.

A hét folyamán, a reggeli ébresztés után rengeteg programon vehettünk részt:szimulátorok, múzeumok, előadások, kreativitást és koncentrációt igénylő feladatok soravárt minket. A hetünk kisebb „bemelegítő” feladatokkal kezdődött, amikor a jól működőcsapat alapköveit vizsgáltuk – tesztekkel, közös megbeszéléssel. Megismertük a csoportunktagjait, volt köztünk német, lengyel, venezuelai, japán, angol, amerikai, koreai és még ausztrálnemzetiségű is. A hét többi napján már komolyabb megmérettetéseink is voltak. Acsapatoknak rakétát kellett építeniük és programozniuk, amely felrepül három méter magasra,majd ott kioldja az ejtőernyőit és leereszkedik a földre. Ez a feladat időnként vicceseredménnyel zárult. Az „Atlantis” nevű űrhajót kellett szimuláció során kilőni az űrbe, majdvissza is juttatni. Minden tag kapott egy szerepet, amely a gyakorlatban is létezik az űrbeküldött rakétáknál, űrhajóknál. Több csoport munkáját összehangoló feladat volt az ajáték, melynél a közeledő tornádó miatt kialakult krízishelyzetet kellett orvosolni.

Természetesen a munka mellett sosem maradt el a szórakozás, rengeteg könnyedebbprogramunk is volt. Az utolsó előtti estén karaoke-estet rendeztek a táborozóknak, remekhangulatot okoztak a magyar dalok, melyeket énekeltünk. A záró estén mindenki kapottegy oklevelet a tábor sikeres elvégzéséről, itt díjazták a hét legkommunikatívabb,legkreatívabb és legjobb problémamegoldó emberét minden csapatból. Az est továbbirésze a szórakozásé volt, a másnap pedig a búcsúé és a hazautazásé.

Huntsville, nem felejtünk! Micsinai Dominik 11.E

82

Idén sem maradhat ki az évkönyvből egy jól sikerült érettségi dolgozat magyar nyelvés irodalomból, jelesül Kardos Réka 12.B osztályos diákunk alkotása. Réka magyartanáraKnausz Ágnes tanárnő volt.

Kosztolányi Dezső: Boldogság(novellaelemzés)

Mit jelent boldognak lenni? Mióta ember létezik, azóta keresi e kérdésre a választ. Filozófiaiirányzatok sokasága ad sokrétű tanácsot ennek elérésére: volt, aki a földön kereste aboldogságot, mondván: „Carpe diem!”; de volt, aki a mennyekben hitt, és idelent munkátés önmegtartóztatást hirdetett.

Talán mindenki másban találja meg, és ebből a novellából kiderülhet, az írónak mit isjelentett a boldogság.

Kosztolányi Dezső Boldogság című művében - Esti Kornél alakját szócsövéül használva- elmeséli nekünk, mely pillanatokban volt a legboldogabb.

Ám rögtön az első bekezdésben meglepődhetünk. A cím hallatán bizonyára kevesenszámítanak ilyesfajta bevezetésre. Az író leszámol a boldogságról alkotott sztereotípiákkal,bírálja az ábrándokat, melyeket kiskorunk óta dédelgetünk. Mi több, tagadja az effajta életlétezését, hiszen az sosem számol „átírási költséggel”, adóalappal”, „kanyaróval”, tehátsemmi rosszal, ami a világban előfordul. Mint mondja: „ezek a képek tartalmatlanok”.

Egy ilyen élesen, novellákra egyáltalán nem jellemző módon elkülönülő bevezetéstkövetően Kosztolányi (illetve Esti Kornél) elbeszéli boldogságának rövid történetét.

Műfajilag hiába sorolható az alkotás a novellák közé, még sincs különösebb története,cselekményszála. Az egész egy rövid, pár napos utazásról szól, azonban habár a külvilágmeglehetősen eseménytelen, a mesélő lelki világában egy komplex folyamat zajlik le, melyetjól követhetünk. A belső „mozgalmasság” túlsúlya, úgy vélem, a témából adódóanszükségszerű, hiszen a boldogságot magunkban kell keresnünk.

Az elbeszélő hangulata és állapota nem csak az olyan konkrét képekben, mondatokbannyilvánul meg, mint pl.: „A hőmérő lázat mutatott.” Mesterien vetíti ki a környezetére,mindent és mindenkit úgy mutat be nekünk, hogy az tükrözze érzéseit: „Lucskos, sötét őszvolt. A vonat ázott, síró kocsijaival kedvetlenül várakozott rám.” Hideg, sötétség, üresség,nedvesség és a magány érzete borzolja idegeinket. Balsejtelem fogja el a mesélőt, hogytalán ez lesz az utolsó útja. Minden csendes és baljóslatú, komor.

Nemsokára megjelenik az élet apró jele: egy parasztfiúcska a szakadó esőben vizet árul,„életunt kalauz” vizsgálja a jegyet. Cselekedeteikkel mindketten az élet felesleges voltátjelképezik, a nyomasztó hangulat pedig egyre inkább elhatalmasodik az utazón.Megmerevedett osztrák fiú és egy asszony később, menekülő macska, terhelt diákok. Úgytűnik, a lét már sosem válhat széppé, izgalmassá, nem lehet értelme. Olvasókéntmegdöbbentő ezt látni a „Boldogság” cím alatt.

Esti – Kosztolányi számot vet életével a vonaton, borús hangulata miatt azonban csakcéltalan létezése, a bűnök és kudarcok kötik le, nem tudja meglátni a szépet.Újra eljátszik ahalál gondolatával, az ellenőrben magát a gyilkost látja. Ekkor érünk a mű érzelmimélypontjához. Az éjszaka képe akárcsak a pokol: sötétség, hőség, rémálmok, kiszáradttorok és száj. Mintha az alvilág legmélyebb bugyraiba került volna az utazó: „Nem tudtam,hová kerültem.”

83

Azonban miután kijutott a folyosóra, a szenvedés elmúltával megkezdődtek életelegboldogabb percei, órái. Megváltozott a látásmódja, csodálta az őt körülvevő világot,mindent, ami zajlik benne. Állapota jobbra fordult, egy kisvárosban gyönyörködött azidőjárásban, a gyerekekben, a villamosban, a remek ellátásban. Örült a lelke, és mindenmesésen széppé, kellemessé vált, szerette az életet és megannyi dolgot maga körül: „Mindennagyszerű volt, minden csodálatos, minden kívánatos, magyarázhatatlanu l éskifejezéstelenül szép.”. Számára ez a boldogság. Hogy miért? Ő maga sem tudja, de nem isakarja tudni. Kosztolányi szerint a boldogság rövid, s „talán nem is egyéb, mint a szenvedéshiánya”. Ezzel értelmet nyer a novella címe is, hisz végül is rengeteg kín után egy röpkepillanatra a mesélő is részesülhet ebből az örömből.

Azt hiszem, Kosztolányi zárógondolata helytálló, de fordítva is igaznak vélem: aszenvedés a boldogság hiánya. Szerintem egyik nélkül nem létezhetne a másik, kölcsönösentartják életben egymást. Talán mindegy is, hogy mi a boldogság, sokkal fontosabb, hogyanérjük el. Nincs egzakt módszer, nem is volt, és nem is lesz. De próbáljunk meg örülni az életkis dolgainak, akár egy olyan parányi hópihének is, mely az elbeszélőnek ebben a novellábanboldogságot okozott; lássuk meg mindenben a szépet, és akkor talán egy idő után – ha márnem hajszoljuk – magától is eljön hozzánk a boldogság.

Gondolatokba merülve a szóbeli érettségin - Baj Bianka (12. B)

84

Pelikán-ünnep a BLG-ben

November 18-a nagy nap volt a batthyánys gólyák, vagyis idéntől pelikánok számára.A nap izgalmas része tíz órakor kezdődött, amikor a tornateremben kezdetét vette a

háromórás vetélkedő a négy 9.-es osztály között, a programot pedig a tavalyi győztes 10.E-sek és a 9.A szervezte.

Miután minden osztály elfoglalta a kijelölt helyét, kezdődtek a versenyszámok.Az osztályok megkülönböztetése egyszerű volt, minden osztály sorsolással eldöntött

színű felsőt viselt – kék, piros, zöld vagy fekete színben pompáztunk.Elsőként minden csapat előadott egy zenei produkciót, amelynek a témája a BLG-s

érzésnek, az iskolához és az osztályhoz kötődő gondolatoknak kellett lennie. A B osztályismert magyar könnyűzenei dalok szövegének átírásával és ezek ötvözésével aratott nagysikert, míg a C-sek a Tankcsapda örökzöldjének, a Mennyország touristnak az átformálásávalteremtették meg a jó hangulatot a teremben. A D osztály tagjai (vagyis mi) tapssal, dobolássalés fergeteges rap-szöveggel készültek, az E-sek pedig a népzenei stílusban előadottszámukkal, (melyet elképesztő szaltókkal tettek még látványosabbá) nyűgözték le aközönséget.

Ezután következtek az ügyességi, logikai és improvizációs játékok, melyek során a gólyákbebizonyították, hogy két és fél hónap alatt nemcsak hogy összekovácsolódtak egy nagycsaláddá, de az iskolát, a tanárokat és mindent egybevetve a batthyánys életérzést ismegismerték és elsajátították. Egyébként minden osztálynak voltak támogatói felsőbbévfolyamokból, akik ötleteikkel és tapasztalatukkal segítették a csapatokat a feladatoknál.

Délután hat órától folytatódott a Pelikán-ünnep, minden 9.-es osztály újra előadta azenei produkcióját, majd Rómeó és Júlia erkélyjelenetének más-más stílusban történőelőadásával, valamit egy, megadott mondatok alapján összerakott páros jelenettel készültek.

Ezt követően mi, pelikánok, fél lábon állva letettük a gólyaesküt, ami az új címerbenlátható Pelikán után ismételt szöveg volt (itt világosodtunk meg, hogy már miért pelikánok,és nem gólyák vagyunk), majd elérkezett az est legizgalmasabb része, az eredményhirdetés.

Elsőként a három, nem első helyezést elért osztály között sorsoltak ki egy tortát, amelyeta szerencsés 9.E vehetett át, majd bejelentették a nyertes osztályt, amely egy projekt-napotés a jövő évi pelikánünnep szervezését nyerte meg, ez pedig nem más, mint a fantasztikus9.D csapata lett – vagyis a mi osztályunké!

Az est további részében a főszerep a táncé és a frissen letett eskü öröméé volt, innentőlkezdődött a pelikánbál.

Minden osztály kihozta magából a lehető legtöbbet, de a nap legnagyobb nyertesenemcsak „egy” osztály volt, hanem a teljes évfolyam, ugyanis még közelebb kerültünkegymáshoz, s egy fantasztikus élménnyel, egy feledhetetlen nappal gazdagodtunk, ésmost már mindannyian elmondhatjuk magunkról, hogy hivatalosan is batthyánysok lettünk!

Károlyi Anna 9.D

85

Erdei iskola

Egy tábor. Ránézésre talán hétköznapi tábor. Sok gyerek, felnőttek, programok pontosbeosztása. Valójában több ennél.

Amíg a négy nap tartott, minden évben „ott felejtettük” az iskolában a házirendet, de mianélkül is tudtunk viselkedni. Mi is történt a négy nap alatt? Számtalan kihívás, játék,feladat és élmény. Reggel együtt ébredtünk, este együtt feküdtünk le aludni. Együttreggeliztünk, ebédeltünk és vacsoráztunk, közben pedig vagy pletykáltunk, vagy az életnagy dolgait veséztük ki. Az órákon információkat gyűjtöttünk játékosan, a szünetekbenezeket megosztottuk egymással. Délután együtt fürödtünk, gyakoroltunk a műsorra, azáróestre, együtt hintáztunk, beszélgettünk, pingpongoztunk, énekeltünk, vagy épptúráztunk. Este pedig összemértük tudásunkat a tanáraink által eltervezett legviccesebb éslegérdekesebb feladatokban.

Egy élmény volt. A reggeli ébresztés utáni egymásra nézés, majd tovább alvás, aztán afriss levegő beáramlása az ablakon, a labdajátékok, a naplementében hintázás, az estihűsben a teraszon való beszélgetés pizsiben, vékony plédbe burkolózva, a büszkén elhangzómondatok, hogy „Ma nem alszunk semmit.” Bőrig ázni a Balaton parton, és másik 130emberrel rohanni vissza nevetve a táborba. Ki szandálban, ki papucsban, ki mezítláb. Acsapatjátékok közbeni feszültség, szurkolás, az utána való öröm. Ez a négy nap mindenévben alkalmas volt ismerkedésre, kibékülésre, a testi és szellemi egészség fenntartására, averejtékezésre, a csapatmunkára, a kevés alvásra és a bizonyításra. Bebizonyítani azt,hogy tudunk jók lenni, ha akarunk, és képesek vagyunk hasznosítani, amit az iskolábantanultunk, hiszen a feladatok egy része valahol a tananyaghoz kapcsolódott.

Azt hiszem, mindenki nevében köszönettel tartozom az összes tanárnőnek és tanár úrnak,aki bármelyik erdei iskola megszervezésében részt vett, különösképpen Merci néninek ésZsuzsa néninek. Szerintem mindenki nevében mondhatom azt is, hogy sajnáljuk, hogyvége van, de megértjük a fáradtságukat.

Most nagyjából elmondtam, hogy milyen az erdei iskola, de ezt át kell élni. Egy hely, aholnem volt kötelező focizni, röplabdázni, tollasozni, játszani, mégis mi mindent együttcsináltunk. Nem volt kötelező aktív tagja lenni a csapatoknak, mégis mindenki szorgosandolgozott. Nem volt kötelező nevetni, mégis mindenki sokat nevetett.

Egy tábor. Ránézésre talán hétköznapi tábor. Sok gyerek, felnőttek, programok pontosbeosztása. Valójában több ennél.

Szendrei Diána 8.A

86

Öreg/örökdiák-találkozó

Már mindannyian hozzászoktunk, hogy június első szombatján benépesül a kisaula,érkeznek a régi diákok, vidám beszélgetésektől, nevetéstől hangos a BLG. Idén sem volt ezmásképp – kifejezetten jó hangulatban telt a délután, eközben versek hangzottak el, lelkesenénekeltük a ballagási dalokat, felavattuk a Szebenyi Mária kémia szaktantermet, a KuglerSándorné fizika szaktantermet, valamint a Dr. Ördög Ferenc olvasótermet. Az udvaronfelállított „vasfába” rengetegen vertek bele egy-egy szeget, ezzel is nyomot hagyva magukután. S ahogy az már hagyomány, átadásra került a Pro Scola-díj is. Illetve idén megtörtüka hagyományt: kettő díj került kiosztásra. Az egyiket – a szokásos módon – egy végzőskapta, nevezetesen Kuzsner Sára 12.B osztályos tanuló, a másikat pedig Gölles Martin,akinél lelkesebb BLG-st nehéz találni, pedig már öt éve elballagott. Ám azóta is hetirendszerességgel jön, segít, alkot, zenét szerez és másodkarnagyként vezényel, pályázatotír és… felsorolni sem lehet mindent. Jó helyre került a díj, ez bizonyos.

A másik díjazott laudációját pedig az alábbiakban olvashatják.

Kuzsner Sára. Nekünk leginkább Sárika. Bizonyára nem véletlenül szólítjuk így – abecéző formában benne foglaltatik sokunk szeretete.

A kedves, segítőkész, néha szétszórt kamaszlány (bocsánat: ifjú hölgy!) elkötelezett,kreatív közösségi ember. Felelősségérzete, tenni akarása vezérelte abban, hogy kitartóDÖK-tagként véleményt formáljon, szót emeljen fontos iskolaügyekben. (No, nem csak amenzáról van szó…! Sokat tett azért is, hogy a DÖK-terem valóságos közösségi térréválhasson.)

Ugyanez a lelkesedés irányította akkor is, amikor a karácsonyi szeretetcsomagokszétosztásában kellett tüsténkedni vagy éppen egy közösségi programot megszervezni.Elhivatott BLG-sként képviselte gimnáziumunkat a beiskolázási napokon, s ha úgy hozta asors, szívesen nyilatkozott a sajtónak mindenkit érintő kérdésekről. Informatikai ismereteivelidősödő embereket segített hozzá ahhoz, hogy tudatosabb számítógép-használóváválhassanak. Azon kevesek közé tartozott, akik nem elégedtek meg mindössze 50 óraközösségi szolgálattal, hanem jelentősen túlteljesítették azt.

Éveken keresztül híven szolgálta énekkarunkat, ily módon többször is részese voltkórusunk Helikonon és másutt elért sikereinek.

Utoljára említem, de nem utolsósorban: ötleteivel, szeretetteljes hozzáállásával segítetteáltalános iskolás kisdiákok nyári táborainak élményekben gazdag megvalósulását.

Mindezekért méltónak találjuk őt a Pro Schola-díjra.

Knausz Ágnes tanárnő, osztályfőnök

87

Szeniorok iskolája

Az iskolai közösségi szolgálat keretében Kováts Adéllal - az ötletgazdával - jelentkeztemnémet nyelvből diákoktatónak a Szeniorok iskolája néven indult, idős emberek számárameghirdetett tanfolyamra. Az ünnepélyes tanévnyitón bemutattak minket a jelentkezőknekés ismertették a csoportbeosztást. Majd végre eljött az izgatottan várt keddi nap: az elsőtanóra.

Adéllal felkészülten vártuk a tanulóinkat és örültünk, hogy szinte mindenki el tudottjönni. Kedvesek és nyitottak voltak velünk szemben, látszott rajtuk, hogy valóbanszeretnének új dolgokat tanulni és feleleveníteni régebbi ismereteiket. Annak ellenére,hogy nem egyforma szintű német nyelvtudással rendelkeztek, az órák mégis gördülékenyenés jó hangulatban teltek, mindenki el tudott érni valami pluszt és tudott újdonságokkalgyarapodni. Úgy vélem, még ha nem is győztek mindent megjegyezni a hallottakból ésmegtanulni, ezek az órák megmozgatták az agyukat és hozzájárultak szellemi frissességükhöz.

A bemutatkozást követő órákon különböző témákról, azok szókészletéről tanultunk azodaillő német nyelvtannal együtt. Főleg a mindennapi élet dolgai: öltözködés, ételek, lakás,időjárás, tájékozódás, utazás stb. képezték a meghatározó tananyagot, hiszen legjobbanezt tudják majd akár élőbeszédben is alkalmazni, legyen szó német barátok látogatásáról,vagy esetleg egy külföldi utazásról, kirándulásról. A füzetbe lediktált vagy a tábláról lemásoltvázlatok és szavak mellett sokat dolgoztunk feladatlapokon, hanganyagokat hallgattunk,fordítottunk, rendszeresen adtunk házi feladatot és néha még szódolgozatra is sor került.Az ünnepek tájékán, például karácsonykor vettünk egy-két új szót az adott időszakról,volt, hogy énekeltünk és persze kicsit kötetlenebb volt akkor a tanulás.

Ám hiába tűnt soknak, bizony hamar eltelt ez a 30 óra, és hirtelen máris az utolsókövetkezett. A csoport létszáma eközben picit lecsökkent, de sajnos mindig jöhetnek közbeolyan dolgok, amelyekre az ember nem számít. Ez persze nem változtatta meg hozzáállásunkat,igyekeztünk a legvégéig fenntartani az érdeklődést a nyelv iránt. Nagyon kedves gesztusvolt tőlük, hogy közös hozzájárulással végül még egy kis ajándékkal is megleptek minket.A búcsúzás mindig nehéz, és ez most sem volt másképp. De a szomorúságot jobban elnyomtaaz öröm érzése, hogy valóban sok mindent tanultak tőlünk ezek az emberek és persze mi istőlük. Nemzedékek dolgoztak itt együtt, és lám, nagyon jól megértettük egymást, közösentudtunk jól szórakozni és felfedezni új dolgokat.

A választásomat semmiképp nem bántam meg; örülök, hogy egy ilyen nagyszerű társsal,mint Adél, szerezhettem új élményeket és tapasztalatokat. Számomra mindenképp hasznosnakbizonyult ez a pár hónap, és örömmel fogok visszaemlékezni rájuk majd a jövőben is.

Csöndör Kamilla 9.C

88

Évkönyvünk vége táján két interjút olvashatnak – olyan diákokat sikerült tollvégrekapni, akik kint a nagyvilágban szereznek/szereztek tapasztalatokat. Olvassák jószívvel!

A BLG-ből Cambridge-be — beszélgetés Erdős Mártonnal

Erdős Márton a Batthyány Lajos Gimnázium tanulója volt 2008-tól 2016-ig:kisgimnazistaként érkezett, majd kilencedikben „átigazolt” a természettudományososztályunkba.

Ötödikes korától kezdve rendszeresen indult informatikai versenyeken. A LOGOprogramozási versenyen ötször volt korosztályos nyertes, míg az Országos KözépiskolaiTanulmányi Verseny (OKTV) előversenyén, a Nemes Tihamér Országos SzámítástechnikaiVerseny programozás kategóriájában hetediktől kilencedikig az első tíz hely valamelyikénvégzett. Kilencedikes korában emelt szintű érettségi tett, hogy tizedikesként – egyedülállómódon – részt vehessen az OKTVn, csak mert ez volt a nemzetközi olimpiai válogatóversenyfeltétele. Ebben az évben tizedik helyezést ért el, míg tizenegyedikes és tizenkettedikeskorában mindkét alkalommal megnyerte a középiskolások legrangosabb megmérettetését, az OKTVt.

Az érettségit megelőző négy évben szerepelt a diákolimpiai válogatókon, kilencedikosztályos korában vendégként vett részt a Középeurópai Informatikai Diákolimpián (CEOI),Primoštenben (Horvátország). Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is remekelt,tízediktől a magyar csapat tagjaként szerepelt mind a CEOI-n, mind az Informatikai Olimpián(IOI). Tizedikesként a CEOI-n Jénában, míg az IOI-n Tajvanon járt.

Tizenegyedikre érett meg az addig befektetett rengeteg munka: a CEOI-ról, Brnóból(Csehország) és az IOIról, Almatiból (Kazahsztán) is ezüstérmesként tért haza, mindkéthelyen a négyfős magyar válogatott legjobbjaként szerepelt. Végzősként duplázott, így azIOIn, Kazanyban (Oroszország) is ezüstérmet szerzett.

Számos iskolai és nemzetközi projektben vett részt, melyek keretében Zakopanétól(Lengyelország) Máltáig, Werbellinseetől Marienbergig (Németország) utazhatott. Aglóbusz körbejárásánál maradva: az egyik NASA központban, az U. S. Space & RocketCenterben, Huntsvilleben (Alabama, USA) is részt vett egy nemzetközi kiképzésen.

Bár számára a versenyprogramozás világa jelentette a fő profilt, matematikából is előkelőeredmények birtokosa: tizenegyedikben az OKTV matematika II. kategóriában a 14., amaturálás évében a 10. helyezést érte el, és számos Kenguru, Zrínyi és Nemzetközi MagyarMatematikaverseny döntőjén remekelt.

Az állóképességet és a kitartást a sport is segítette, a navigációs készségeket is fejlesztőtájfutó versenyek rendszeres szereplője és rendezője volt. A zenei kikapcsolódást eleinte afuvola, majd később a szaxofon jelentette – jazz ritmusban.

Ezen teljesítmények eredményeként tágabb dimenziókban nyíltak meg a továbbtanulásiperspektívák a hazai kutatóműhelyektől a nemzetközi ajánlatokig, de a lehetőségektárházának csábításai ellenére ő egy újabb megmérettetést vállalt magára, a világ leghíresebbfelsőoktatási intézményeinek egyikét választva – a Cambridgei Egyetemet (University ofCambridge).

Hamar tudatosulhatott benned a kitartó munka által történő előrejutás fontossága, aszüleid követendő példája, amivel azonosulni tudtál. Milyen szerepet játszott a családineveltetésed, szüleid értékrendje, hatása az angliai egyetemre történő bejutásodban?

89

Azt, hogy második osztályosan elkezdtem az informatikával foglalkozni, sokbanköszönhetem a testvéremnek és a családomnak.

Anyával és apával a legtöbb szakmai kérdést meg tudtuk beszélni – mindent, amivelfoglalkoztam. Agyafúrtabbnál agyafúrtabb gondolatmeneteket vettünk át, a szó jóértelmében vett partneri–munkatársi viszonyban, ami teljesen egyenrangú és nélkülözmindenféle alá- és fölérendeltséget, viszont feltételezi az együtt gondolkodást, a kooperációképességét.

A konkrét elhatározást – miszerint Angliában tanulok tovább – a diákolimpiai csapatbantapasztaltak alapján fogalmaztam meg reális célkitűzésként. A pesti Fazekasból néhányanfelvételt nyernek Oxfordba és Cambridgebe, a diákolimpia csapattársak már ismerik alehetőséget és számos beszélgetéssel ösztönzik, katalizálják egymást. Ez a szellemiség isjelentős hatással, motivációval bír az ilyen nagy horderejű döntésekben. A kölcsönöslelkesedés mindig adott impulzusokat, tudatosította bennem, hogy én meg tudom ezt csinálniés kellő önbizalmat is adott. A szüleim pedig mindehhez maximális támogatást nyújtottak.

Látsze, tapasztalsze valami érezhető szemléletbeli különbséget a felsőoktatásba valóbejutás módja, valamint a különböző országok középiskoláiból bekerült hallgatótársaidközött, és ha igen, az miben érzékelhető?

Én Számítástudomány matematikai alapokon (Computer Science with Mathematics)szakra jelentkeztem.

Országonként tipikus az egykét előkelő renoméval rendelkező gimnázium, ahonnanérkeznek a jövendő egyetemi polgárok (nálunk például a Fazekas és a Radnóti), többnyireaz adott állam fővárosi középiskoláiból. Nagy ritkaságnak számít, ha valaki vidékről érkezik.Az angolok háromnegyede magániskolából jön, miközben a korosztálynak alig az ötöde járott magániskolába.

A felvételi procedúra részeként egy korai döntést szükséges hozni: október 15ig tart ajelentkezési határidő – önéletrajzot, ajánlást és motivációs levelet kell az eredmények mellétenni. A jelentkezők alig tizedét hívják be decemberben szóbelezni. Január közepén küldikmeg a személyre szóló megfelelési feltételeket (OFFER), amiben leírják a felvételizőknek,hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük a bekerüléshez: az én szakomon a kitűnő érettségibizonyítvány, emelt szintű matematika, informatika vizsga és a megfelelő nyelvismeretáltalában alapfeltétel. Ezen kívül egy speciális matematika vizsgát (STEP II. és III.) tettem,amire egyénileg kellett felkészülnöm. Ez egy speciális felkészülés arra, amit az egyetemen iselvárnak: le kell tudni írni, hogy merre vezetnek a gondolataink és a gondolatmenet végénmilyen eredményekre jutunk. A gondolkodni tudás alapfeltétel, két alkalommal háromórásvizsgát kellett írnom megadott szintre.

Nyelvismeretként a felsőfokú C1, illetve az anyanyelvi szintű C2 nyelvismeret közöttiszintnek való megfelelés az elvárt az IELTS vizsgán.

A jelentkezés egyéni elbírálása miatt különböző háttérrel érkeznek az emberek, mindenkinekmás az OFFERje, mindenkitől mást és mást várnak el (pl. ha nem beszélsz olyan jól, előírjáka nyelvvizsgát, ha jól beszélsz, nem írják elő), az egyénre és a képességeire illetve a munkáhozvaló viszonyára kíváncsiak, hiszen utána is egyénileg, egyénre szabottan foglalkoznak azemberekkel – ez általában a top egyetemek jellemzője.

90

Az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak az angol egyetemek is. Ennek több okavan: szabadabban lehet menni, a bolognai rendszernek köszönhetően egységesebb azeurópai felsőoktatási tér, vonzó a kialakult hagyomány, a mostani fiatalok pedignyitottabbak. Az elmúlt években Magyarországról többen kerülteke ebbe a rangosintézménybe diákok, és ők milyen utat jártak be egyetemi polgárként?

Az univerzitáson tisztelnek minden kultúrát, élénk a társasági élet, rengeteg bejegyzettegyesület (society) működik az intézmény égisze alatt és támogatása mellett. Ehhezinspirációt az első éveseknek szervezett ismerkedő rendezvények adnak. Szlogenekkel isforszírozzák a sokszínűséget: „Ha valamire gondoltál és nincs rá egyesület, akkor csinálj!”Ezek a különböző társaságok részben tantárgyi (matematika klub), részben nemzetiségi(magyarok, lengyelek, németek) alapon szerveződnek, vagy különböző hobbik mentén(hegymászók, teniszezők, társasjáték körök). Természetesen a tagságuk egymást átfedi –és készülve a majdani társadalmi szerep gyakorlására – van elnökük és vannaktisztségviselőik. Van, aki az összejöveteleket koordinálja, és a különböző feladatokra mindigválasztanak felelősöket, mindenki szerephez juthat.

A stúdiumok befejeztével sokan visszatérnek hazájukba: a kibocsájtó államok eztkülönböző módon próbálják ösztönözni

Ha a gimnáziumban eltöltött nyolc évedre gondolsz vissza – hiszen itt is egy rangosiskolába jártál –, mi az, ami nagyon megmaradt benned az alma máterben eltöltött évekemlékeiből?

A középiskolában remek társaság és osztályközösség adatott meg: én itt nagyon jóléreztem magam, a baráti kapcsolataimat máig ápolom. Az utolsó évben már „fél lábbalmáshol jártam”, bőséges teendőim miatt egyfajta átmeneti állapotba kerültem, számosmegmérettetésem különleges időkeretet igényelt. Ezt biztosították számomra, hálás vagyokazért, hogy ezt megtehettem.

Mindnyájunkat büszkeséggel tölt el, hogy innen Cambridgebe jutottál, de onnanvisszatekintve mi az, ami nekünk tanulságos lehet?

Az angol oktatási rendszerben máshogy keltik fel az érdeklődést és a motivációt. Atízedik évfolyamon a középszintű érettségihez hasonlatos vizsgákat tesznek (GCSE – GeneralCertificate of Secondary Education). A továbbtanulni vágyók az utolsó két évben csakháromnégy tantárgyat választanak – amiket szeretnek – és kizárólag ezeket tanulják, kisebbcsoportokban. Számos projektmunkát végeznek, majd egy emelt szintnek megfelelőérettségit tesznek (A-level).

Az egyetemen is hasonló a helyzet, nekem is négy tantárgyam van összesen egy időben:kettő az informatika és kettő a matematika területéről. Nincsenek tölteléktárgyak, viszonthetente hat napon van két-két előadás.

Cambridgeben a hét csütörtökön kezdődik és szerdán végződik. Vasárnap van a szünet– három nap tanítás, egy nap szünet, három nap tanítás sokkal szimmetrikusabban hangzik.Az oktatás októberben kezdődik, az első harmadév karácsonyig, a második húsvétig, azutolsó pedig június közepéig tart, azaz nyolc hetes ciklusok vannak, köztük öt hét szünettel,minden rendszeres, szabályozott.

Talán a legnagyobb különbség, hogy teljesen másképp gondolkoznak a tanulásimotivációról. Nincsenek zárthelyei dolgozatok, más jellegű a számonkérés, csak év végénvan egy nagy vizsga.

91

Külső ösztönzést a tárgyakhoz kapcsolódó szupervízió jelenti, amire minimum kéthetentesor kerül. Kéthárom fős csoportokba vagyunk beosztva. Alkalomról alkalomra a supervisorkijavítja az előadáson megkapott több tízoldalas megoldott feladatlapokat, majd közösenvégigbeszéljük a tanulságokat. Lényegében az oktató készül fel abból, hogy konkrétanmit, milyen módon oldunk meg. Ha valamilyen hibát észrevesz, rákérdez, s kb. egyórásbeszélgetést folytatunk a felmerülő problémákról. Supervisor lehet az előadást tartóprofesszor, egy PhDs hallgató vagy a szakterület más doyenje.

A szakterületen belüli sokoldalúsághoz hozzátartozik, hogy két évnél hosszabban nemtarthatja ugyanazt az előadást ugyanaz az ember. Elvárás, hogy a tudása állandóan frissüljön,időnként visszaküldik a céges világba vagy kutatni, elősegítve a rendszeres megújulást.

Minden kurzus végén néhány oldalas visszajelzést kapunk a munkánkról és mi isvéleményt adunk arról, hogy mit változatnánk meg a kurzusban. Lehetőséget biztosítanaka saját gondolataink megfogalmazására, ezáltal érezzük, hogy fontos a véleményünk, aproblémákat nem söprik a szőnyeg alá.

Amikor a barátaiddal itthon találkozol, mi az, ami leginkább szembeötlő?Amivel a magyarországi hallgatókból élénk érzelmeket váltok ki, az a már említett zárthelyik

és tölteléktárgyak hiánya, valamint hogy az egyetemen heti 5060 órás tanulási munkátvárnak el, ami napokra lebontva 710 órás intenzív tudásszerzést jelent. Nagyon fegyelmezettés szigorú időbeosztáshoz kellett hozzáedződnöm, ilyen szellemi terhek mellett szükségesaz elegendő alvásidő és a rendelkezésre álló szabadidő jó kihasználása.

Az első dolog, amit itt nagyon megtanultam, az az időm hatékony kihasználása. Akiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, a bioritmust elősegíti az előadások rendszeresidőzítése, amelyek minden nap 10 órakor kezdődnek.

Milyenek a körülmények Cambridgeben?Mindenki collegeba felvételizik és ott is kell laknia, a szobák egyágyasak. Nem folyosók,

hanem lépcsőházak vannak. Az egyetem minden része könnyen elérhető a college-okból.Ez megkönnyíti supervisorok rendelkezésre állását is, akár reggel 7ről akár este 9ről legyenszó. A zavartalan nyugalmat az éjféltől reggel nyolcig tartó csendrendelet biztosítja, kivételtez alól csak a vasárnapra virradó éjszaka képez: ekkor hajnali kettő után lép életbe a szilencium.Betartását a tradicionális fekete kalapban járó porter-ek biztosítják. Igénybe lehet venni amenzát, de én szeretek főzni, bár mások az alapanyagok (például tejföl nincs, helyetteinkább tejszínt használnak).

A bicikli a legelterjedtebb közlekedési eszköz, a tárolásnak számos kreatív megoldásavan (pl. élére állított oszlophoz támasztás). Az aktív kikapcsolódást sportpályák tömkelegeés a society-k segítik elő. A society-knél a legfontosabb érték a tolerancia, nyilvánosvitákra is sor kerülhet, a lényeg a másik elfogadása. A diákélet példaértékű, a helyidiákönkormányzat támogatásán keresztül sok mindenre lehet forrást szerezni, nagyon erősaz összetartás a volt kollégiumtagok között is.

Mi az, ami újszerű?Az egész felfogás a nemzetközi összetételből adódóan nagyon szabadelvű és

demokratikus – szingapúriak, németek, indiaiak, fidzsik, amerikaiak, luxemburgiak, ceyloniakegyaránt vannak. Itt kizárólag csak a tudás és a teljesítmény számít, senkit nem ér semmiféle

92

hátrány, a származásnak semmi jelentősége, a multikulturalizmus és sokszínűség világábanismeretlen fogalom bárminemű hátrányos megkülönböztetés.

Mi jellemzi a hallgatóoktató viszonyt?Egyértelműen a partnerség és a partneri viszony a meghatározó, például egy

professzornak titulusoktól mentesen címezzük a levelet, ő is „kedves Márton” megszólítássalválaszol, és a keresztnevünkkel köszönünk el. A kollégiumi összetartás mellett év közben asupervisorral közösen készülünk fel a vizsgákra, együtt teszünk a közös sikerért, mindeztnagyon közvetlen, de udvarias hangulatban. A kommunikáció mindenhol felettébb udvariasés tiszteletteljes, hiszen hasonló az értékrend, ugyanaz az együttgondolkozás határoz megbennünket, ugyanazokért a célokért küzdünk. Nagyon pontosan felügyelik amegfogalmazásokat, nem tűrik el a mellébeszélést — ilyenkor leállítanak, hogy most asemmiről beszélsz.

Mindenkinek van személyes tanulmányi vezetője, a DOS (Director Of Studies) – akielsősorban a projektmunka választásokért felelős, valamint ha probléma merül fel valamilyenkurzus kapcsán, akkor segít annak megoldásában.

Két tanár foglalkozik minden egyes hallgatóval, a DOS mellett a tutor (segítő) a másik. Őtulajdonképpen a hallgató jól létéről gondoskodik: kíváncsi rá, hogyan érzed magad, milyena mentális állapotod, nem vagy-e túlterhelt, megvan-e a kellő motivációd. Felméri, ha mentálissegítségre van szükséged, akármikor írhatsz neki emailt. A tutor lehet más szak oktatója is,például az enyém kémikus. Ha a DOSszal bárminemű probléma adódna, azt megbeszélheteda tutorral és fordítva.

Végig alapos törődés és figyelem kísér bennünket, a kritika mindig építő jellegű ésudvarias, minden segítséget megkapunk a tanulásunkhoz.

Mik a jövőbeli terveid?Három év az alapszak és egy év a mesterképzés. Még nagyon sok tapasztalattal

gazdagíthat az egyetem: arra törekszem, hogy minél nyitottabb legyek, több területetpróbáljak ki a lehetséges utak közül. A szemeszter idején nem lehet munkát vállalni, nem férbele az időbe. A majdani opciókról a mesterképzés idején kell majd döntenem.

Bölcsességet kívánok hozzá és köszönöm az interjút. Élmény volt!

Horváth Gábor tanár úr

Erdős MártonCambridge-ben

93

Hogy vagy, Peti?(interjú Gyertyánági Péterrel)

Mikor tértél haza Japánból? Milyen volt az utad?Április közepén, repülővel. Elég hosszú, kb. 15 óra volt az út, és az időeltolódás is hét óra

Japán és Magyarország között. De már rutinos utazó vagyok, így sikerült könnyenhozzászoknom a magyar időzónához.

Majdnem négy évet töltöttél el Japánban. A 8. osztály elkezdése előtt pár hónappal,nyáron mentél ki. Voltak-e nehézségeid, és hogy birkóztál meg velük?

Eleinte az iskolában semmit sem értettem az órákból és a tesztekből sem, így nem kaptammindig olyan jó jegyeket. Viszont édesanyámmal japánul beszéltem, és szép lassan sikerültelsajátítanom a nyelvet, már olvasni és írni is egész jól tudok.

Az ételekkel gyorsan megbarátkoztál?Igen, korábban már jártam kint többször, így könnyebb volt. Ettem szusit, cápát és

bálnát is, amelynek a halászata ugyan tilos, de a japánok nem tartják be. A kedvenc ételempedig a sült angolna volt. Természetesen mindenhez rizs volt a köret. A nemzeti italuk pediga szaké, avagy rizspálinka, ezt is megkóstoltam. Az egyetlen, ami hiányzott számomra ahelyi konyhából, az a hús. De időnként azért volt lehetőségem húst is enni.

Milyen iskolába jártál odakint?Először egy állami iskolába jártam, nagyjából fél évig, mert akkor még nem töltöttem be

a 16-ot, ami a tankötelesség határa, így muszáj volt oda járnom. Később átiratkoztam egymagániskolába. Bár az állami iskolában is kellett tandíjat fizetni, ez itt még magasabb volt.De jobb minőségű oktatást is kaptunk. A magánsulik népszerűbbek Japánban, és több vanbelőlük, mint Magyarországon.

Hogy néz ki egy középiskola?Három évfolyam van, és az évfolyamokon belül több osztály is van. De az osztályok

tagjait évente cserélgetik azért, hogy ne alakulhassanak ki tartós barátságok. Ugyanis ajapánok szerint a barátságok rossz hatással vannak a diákok tanulmányi teljesítményére.Bár szerintem a japán iskolák elsődleges célja nem az ismeretátadás, sokkal inkább a nevelés.Az egyéniséget nem ismerik el, hanem azt, hogy mennyire tudsz jól alkalmazkodni aközösséghez.

Szorgalmasak a diákok?Nem, nálunk nem voltak azok. Nincsenek számonkérések, harmadévente vannak

vizsgaidőszakok. Így a diákok nem igazán tanulnak óráról órára, csak a vizsgákra. Emellettgyakran láttam az órákon az osztálytársaimat aludni. Kevés a diákok motivációja, így nemtanulnak igazán. Nálunk ez volt a jellemző, de biztos máshol akadnak kivételek.

Körülbelül másfél-két éve kezdted el a nemzetközi érettségi programot, amit azóta beis fejeztél. Miért jelentkeztél rá?

A program keretein belül angolul folytak az órák, amit már jól beszélek. A japánt itt csakmint idegen nyelvet tanultuk. Az érettségire pedig egy beadandó volt a feladatunk, valamintvizsgákra kellett felkészülnünk. Így egy külön osztályba kerültem, ami 10 fős volt.

Milyenek voltak az osztálytársaid?

94

Az osztálytársaim többsége kettős állampolgár volt. Ebben a csoportban nem cseréltékaz embereket, így az évek alatt egy jobb osztályközösség is kialakulhatott.

Milyen tanáraid voltak?Főleg amerikaiak, akik mindig el-elsütöttek egy-egy poént. De folyamatosan váltották

egymást a tanárok, mert sokan közben kiutaztak külföldre, mások meg akkor jöttek Japánba.Csak egy tanár vitte végig a programot.

Milyen tantárgyaid voltak?Nem volt annyi tantárgyam, mint Magyarországon, de volt olyan, ami itthon nincs, mint

például a „biznisz”. Emellett volt angol nyelv és irodalom, japán, matek és zene. Egytermészettudományi tantárgyat kellett választanunk. Nekem azonban nem volt választásilehetőségem, mert a sulinkban csak kémiát tanítottak.

Milyen a mentalitása a japánoknak?Más, mint az európaiaké, más kultúra. A humorérzékük is más, a poénok is elég japánosak.

Európai ember nem igazán érti meg őket, olyan tréfákon is nevetnek, amitől egy átlagosmagyar elájulna. A hétköznapokban viszont általában semmi mosoly, mindenki komoly,csak a munkájának él. Sokszor bennmaradnak a munkahelyükön aludni, mert annyitdolgoznak, hogy nem érdemes már hazamenni. A vonatokon is síri csönd van, pedig többszázan vannak ott is. Természetesen szűkös a hely, de senki sem beszélget senkivel sem.

Hétvégente azért kikapcsolódnak az emberek?Általában elmennek kirándulni. De arrafelé kevés a szabadsága az embereknek. A szombat

is munkanap, valamint évente a munkaadók nagyjából két hetet adnak, hogy lazíthassanaka dolgozóik. De még azt sem használja ki a többség.

Te merre jártál kirándulni?Jártam Kiotóban, a hagyományos japán városban. Ez volt a japán császár városa még

mielőtt Tokióba költözött volna. De a város megőrizte épületeit és hagyományait: rengetegszentély és palota látogatható a városban, valamint sok helyen láthatunk nagyközmegbecsülésnek örvendő gésákat.

Elutaztam családommal Japán legdélebbi szigetére, az Okinawa-szigetekre is. Ez kedveltnyaralóhely arrafelé, a hőmérséklet egész évben magas, télen sem megy 15 fok alá.Természetesen a fővárosban, Tokióban is jártam. Az agglomerációjában kb. 30-40 millióanélnek, így az egész város nagyon zsúfolt. Tele van toronyházakkal. Itt van a Skytree, egy634 méteres torony. Ennek már többször is jártam a tetején. Valamint átkeltem a világlegzsúfoltabb kereszteződésén is, a Shibuyán.

Melyek a népsportok ott?A népsport a baseball, ezt én is jól ismerem, hiszen már itt Kanizsán is tagja voltam egy

baseball egyesületnek, így kinn ez nem volt újdonság számomra. A hagyományos japánsportok viszont általában küzdősportok. Ilyenek például a judo, a kendó, a szumó. A kendótén magam is kipróbáltam. Ez leginkább a víváshoz hasonlít. Ezt is védőfelszerelésbenjátsszák, csak bambuszbotokkal. Emellett az iskolai tesiórákon ugyanúgy megtalálható afoci, a kosár, a röplabda, valamint a soft ball.

Szumómeccseket is láttam a TV-ben. Ez a sport a látszattal ellentétben nem csak arrólszól, hogy kövér emberek egymást lökdösik, hanem vallási üzenete is van. Ugyanis a játékcélja, hogy az ellenfelet kitoljuk a szent körből.

Mennyire vallásosak a japánok?Annyira már nem, mint régen. De két vallás népszerű: a zen buddhista és a sintó. Sok

95

japán a két vallást egyszerre vallja, mert úgy gondolják, hogy életükben buddhisták, halálukután pedig sintoisták lesznek.

Vonatokkal közlekedtél?Igen, szinte mindennap használtam a városi vonatokat. A vonat ott a legnépszerűbb

tömegközlekedési eszköz, ugyanis rendkívül gyorsak, és szinte sosem késnek. Már az egyperces késést is bemondják. Percekkel a vonat érkezése előtt tele van az állomás, így elégzsúfoltak a szerelvények. Superexpress-szel is közlekedtem, ami a világ legbiztonságosabbvasúti társasága, és az egyik leggyorsabb is.

Mi fogott meg legjobban Japánban? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?Japán egyedülálló abban a tekintetben, ahogy a hagyomány és a technológia megfér

egymás mellett. A tradíciók is rendkívül izgalmasak és élők. Az emberek alapvetően kedvesekvoltak. Bár voltak nehézségek, de külföldiként sikerült beilleszkednem. Emellett pedig valósképet kaptam Japánról, mert az itthoni sztereotípiáktól sok tekintetben eltér a valóság.

Mióta elmentél Japánba, mennyit változott Kanizsa?Van pár új dolog, ami még nem volt meg, amikor elmentem. Például akkor még nem volt

bicikliút a Fő úton, meg az egész város fel volt túrva még akkoriban.Mik a jövőbeni terveid?Terveim szerint szeptembertől újra a BLG tanulója leszek, Itt szeretném befejezni a 12.

osztályt, és itt is szeretnék leérettségizni. Későbbi terveim még homályosak, de nagy álmom,hogy egy nap pilóta lehessen belőlem.

Szinyéri Bence 11.B

Informatikusaink tollából…

96

Újra BLG-s a CEOI-n!

Az idén a kétszer kétnapos diákolimpiai válogatóversenyen nyújtott teljesítményemalapján engem is beválogattak a négyfős magyar csapatba, amely Magyarországotképviselhette a Közép-Európai Informatika Olimpián (CEOI). A 2017-es CEOI július közepénkerült megrendezésre Ljubljanában, Szlovéniában. Tizennégy országból összesen 58 diákvett részt a versenyen.

Hétfő este érkeztünk meg vonattal, majd elfoglaltunk a szállásunkat. Másnapkipróbálhattuk az értékelő rendszert és körülnézhettünk a városban. Az első megpróbáltatásszerdán volt, ahol három feladattal kellett meggyürkőznünk öt óra alatt. A pontszámokatélőben lehetett követni az interneten. Az első forduló után már reálisnak tűnt az éremszerzés.A második forduló előtt kaptunk egy szabadnapot: csütörtökön elmentünk a Ljubljanátólnem messze lévő Postojna barlanghoz. Ez Közép-Európa leghosszabb kiépítettbarlangrendszere, amelyben még kisvasutazhattunk is. A verseny második fordulójapénteken ugyancsak öt órás volt, újabb három feladattal kellett megbirkóznunk. A befejezésután nem volt sok időnk számolgatni a helyezéseket, egyből le is bonyolították azáróünnepséget.

A verseny kezdésekor nem is gondoltam volna, hogy a magyar csapat legjobbjaként,bronzérmet szerezhetek.

Busa Máté 11.B

Legyél Te is informatikus!

Tavasszal a Magyar Telekom Nyrt. hirdetett meg „Legyél Te is informatikus!” elnevezésselegy csapatversenyt. Tanárnőnk, Erdősné Németh Ágnes ajánlotta számunkra ezt a versenyt,mi pedig nagy kedvvel alakítottunk egy csapatot az informatika szakkörön. A csapat tagjai:Jánoki Georgina (11.A), Szente Péter és Szirtes Botond (9.A), Busa Máté és jómagam,Szinyéri Bence (11.B).

Eleinte nem tudtuk, mire vállalkoztunk: a feladatokat – amelyekre már nagyon kíváncsiakvoltunk – interneten keresztül kaptuk meg. Az első körben a csapatok létszámát szűkítettékle kb. 120-ról úgy, hogy az első 40, helyes megoldást beküldő csapat kerülhetett be atovábbi fordulókra. Ezt az akadályt sikerrel vettük.

Utána újabb öt feladatot kellett megoldani közös erővel azért, hogy az utolsó, hatodik,mindent eldöntő feladatot megoldhassuk. A feladatok érdekesek voltak, azonban a hatodikmindegyiknél nehezebbnek bizonyult, itt ugyanis nekünk kellett kitalálnunk egy feladatot.

Máté – rutinjának köszönhetően – egy rendkívül nehéz és összetett feladatot talált ki, aszövegezést pedig közösen, az előre megadott science-fiction stílusban fogalmaztuk meg.

Pár hét múlva egy e-mailben kaptunk meghívót a június eleji eredményhirdetésre, amelyetÓbudára, a Csodák Palotája Playbarba szerveztek. Az eredményhirdetésen – a zsűrin kívül– a Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen és Kaszás Zoltán, a T-SystemsHungary vezérigazgatója, valamint Szirmai Gergely, ismert Youtube-sztár is részt vett. A micsapatunk különdíjat kapott a rendkívül nehéz feladatért. Az oklevélen kívül egy négynapostáborozást is nyertünk Visegrádra.

Az eredményhirdetés után fogadáson vettünk részt, majd megtekinthettünk az érdekes

97

kiállításokat. Látványos fizikai és kémiai kísérleteket néztünk meg a Csodák Palotája általszervezett előadáson, majd egy 9D-s moziba is beülhettünk. Ez nagyon hasonlít egy 3D-smozihoz, csak itt extra effektek is vannak, valamint kb. háromszor jobb benne ülni.

Úgy vélem, hogy nagyszerű ötlet volt részt venni ezen a versenyen, érdekesnek éshasznosnak bizonyult. Az eredményhirdetésen pedig a Telekom világába nézhettünk beegy kicsit, és új, innovatív találmányokat láthattunk. A csapattal együtt töltött idő, atöprengés pedig szórakoztató volt. Remélem, minél többen döntenek majd a jövőben úgy,hogy ők is indulnak ezen a versenyen, és majd egyszer ők is informatikusok akarnak lenni.

Szinyéri Bence 11.B

Science Camp

Idén második alkalommal került megrendezésre a BME TTK szervezésében a ScienceCamp, azaz a Természettudományos tábor középiskolásoknak. A jelentkezők közül zsűriválasztotta ki a tábor 60 résztvevőjét, melynek a helyszíne a BME egyik kollégiuma volt.Hat csapatra osztották a résztvevőket, a csapatok vezetői a TTK hallgatói voltak. Aköltségeket a BME és szponzorok fedezték.

A rengeteg előadás során betekintést nyertünk az egyetem természettudományiintézeteibe és laborjaiba. A tábor alatt sok színes program volt, többek között látogatás aMorgan Stanley elemző cégnél, üzemlátogatás a Paksi Atomerőműben, ahol olyan helyekreis bejutottunk, amelyek a látogatók számára lezárt terület, és ellátogathattunk a SemilabFélvezető Fizikai Intézetbe vagy az Onkológia Intézetbe. Emellett kulturális programok isszínesítették a hetet, megtekintettük a Zwack Gyárat, a Parlamentet, és felsétáltunk a Gellért-hegyre. Esténként lehetőség volt sportolni és versenyfeladatokat oldani.

Mindenkinek tudom ajánlani a tábort, aki érdeklődik a természettudományok iránt, mivelmélyebb betekintést nyerhetnek a természettudományokba, s így segítséget nyújthat apályaválasztásban.

Sulan Ádám 10. A

Busa Máté a CEOI eredményhirdetésén

98

A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium MUNKARENDJE 2016/2017. tanév

augusztus 25. Javítóvizsgák29. Alakuló és tanévnyitó értekezlet30. Szakmai munkaközösségi értekezletek31. 18.00 - Tanévnyitó ünnepély

szeptember 1. Első tanítási nap, az 1-3. óra osztályfőnöki - szervezésifeladatokra

13. Évkezdő osztályfőnöki adminisztrációs feladatok elvégzésénekhatárideje (bizonyítványok, törzskönyvek!)

16-18. XXVIII. Batthyány – Kanizsa Kupa, VII. Bagonyai AttilaEmlékverseny, nemzetközi ifjúsági sakkverseny

16. A dallamok éjszakája – énekkari összetartó rendezvény22. Szülői értekezlet (összevont és osztály-szülői) 23. OKTV jelentkezési határidő30. - ECL

október 1. nyelvvizsga6. Megemlékezés az aradi vértanúk napjáról14. Bolyai csapatverseny – matematika – 5-8. osztályosoknak15. Munkanap! – hétfői munkarend21. Ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalomról és

szabadságharcról29.- 6. Őszi szünet

november 7. 16.30 - Nyílt nap (4-évfolyamos gimnázium)8. „Szélesre tárjuk az iskolakaput” – látogatható tanórák 8.

osztályosoknak10. 16.00 – 19.00 - Szülői fogadónap

17.00 - SZM - választmányi ülés11. 14.30 - Bolyai csapatverseny – magyar nyelv és irodalom – 5-8.

évfolyam12. 9.00 - Nyílt nap (8 –évfolyamos gimnázium)14. „Szélesre tárjuk az iskolakaput” –– látogatható tanórák

4. osztályosoknak18. 18.00 – 22.00 Gólyabál a nagyoknak25. Bolyai csapatverseny – magyar nyelv és irodalom – 9-12. évfolyam26. Ünnepség a Virág Benedek Kórus alapításának 50. évfordulója

alkalmábóldecember 2. 17.30 - 21.00 - A „kicsik” gólyabálja

2-3. ECL nyelvvizsga9. 4. és 8. évfolyamos tanulók jelentkezése az írásbeli felvételi

vizsgánkra20. 18.00 - Karácsonyi műsor21. Énekkaros karácsonyvárás a nagyaulában22. – 2. Téli szünet

január 6. Bolyai csapatverseny – matematika – 9-12. osztályosoknak20. Az első félév vége, a félévi érdemjegyek lezárásának határideje

A Magyar Kultúra NapjaFélévzáró értekezlet

99

21. 10.00 - Egységes írásbeli felvételi vizsga (4- és 8-évfolyamosgimnázium)

26. 14.00 - Pótló felvételi írásbeli vizsga27. Szülők értesítésének határideje a félévi érdemjegyekről28. A „Batthyány Középiskoláért” Alapítvány bálja – XXIV.

alkalommalfebruár 3. 17.00 - Szalagavató ünnepély

9. 16.00 továbbtanulási tájékoztató végzősöknek17.00 Szülői értekezlet és SZM - választmányi ülés (16.45)

10. Bolyai természettudományi csapatverseny 15. Érettségire, felsőfokú továbbtanulásra jelentkezés határideje18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny területi forduló20-22. Szóbeli meghallgatás a „kisgimnáziumba” jelentkezők számára24. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól25. Curie Kémia Emlékverseny területi fordulója27-28. Szünet!!

március 10. Bolyai természettudományi csapatverseny14. Március 15-ei ünnepély16. „Kenguru” – matematikaverseny23. Diákfórum30. 16.00 – 19.00 - Szülői fogadónap

április 11. Megemlékezés a költészet napjáról10-11. Írásbeli osztályozóvizsga13-18. Tavaszi szünet19. Megemlékezés a holokauszt áldozatairól24-25. Szóbeli osztályozóvizsga26. Megküldjük a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést

a jelentkezőknek és az általános iskoláknak28-29. Város napja - 24-órás foci

május 4. 14.00 - 12. évfolyam osztályozó konferenciája„Kék szalag” – bál

5. Fordított nap6. 10.00 - Ballagás8-25. Írásbeli érettségi vizsgák8-10. Tanítás nélküli munkanap!11. Délutáni tanítás!17. Nyelvi felmérő a 6. és 8. évfolyamon24. Országos mérés a 6., 8., 10. évfolyamon

június 2. Megemlékezés a nemzeti összetartozás napjárólBLGén

3. VIII. Batthyánys-Landleros-Irányis Öregdiákok Találkozója6-9. Erdei iskola a „kicsiknek”8-15. Emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák15. Utolsó tanítási nap !!! - Osztályozó konferencia19. 18.00 - „Te Deum” – jellegű irodalmi, zenés műsor a

Felsőtemplomban19.00 - Tanévzáró ünnepély

19-30. Középszintű szóbeli érettségi vizsgák 22. Az 5. és 9. évfolyamosok beiratkozása

július 3. Tanévzáró értekezlet

100

A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐSÉGE

Keléné Molnár MelindaHorváth GyörgyDr. Hajdu Ildikó

A „BATTHYÁNY KÖZÉPISKOLÁÉRT”ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA

Elnök: Doucha FerencTagok: Bicsák Miklós

Dr. Hajnalka AdriennKalmár IstvánKarosi LászlóKatona NoémiDr. Polay JózsefSimon JózsefTislérné Tóth Zsuzsanna

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a „Batthyány Középiskoláért” Alapítványt,a Batthyány Lajos Gimnáziumot anyagilag is támogatták.

A „Batthyány Középiskoláért” Alapítvány adószáma:18950962-1-20

ÉvkÖnyve - blg.hu · nálunk telt: ezért a mi közös batthyánys tanévünkről szeretnék...

Documents