Változások a szakképzésben

A szakképzés nem csak

oktatáspolitikai – tanügy igazgatási

kérdés, hanem

foglalkoztatáspolitikai,

gazdaságpolitikai és

társadalompolitikai kérdés is.

A munkaalapú társadalom

megteremtése stratégiai cél.

Az új kormányprogram alapján, mely a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, újjá kell építeni a hazai szakképzést:

1214/2010. (X.12.) kormányhatározat Együttműködési megállapodás a Kormány és az MKIK között

Gyakorlati óraszámok növelése, a vállalati gyakorlati

képzés szerepének növelése

Óraszámok arányainak felülvizsgálata

1/3 rész közismeret

10 % szabadsáv visszaállítása

Vállalati gyakorlati képzés szerepének növelése

Főbb változások az új OKJ-ban (150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet)

Struktúraváltozás (nincs elágazás, ABC sorrend)

Új szintezések (FSZ képzés kikerült az OKJ-ból)

Felnőttképzési óraszámok meghatározása

Felelős minisztérium kijelölése (csak 1 minisztérium szakképesítésenként)

Mellékletek:

szakmairánnyal rendelkező szakképesítések

szakmairányainak felsorolása

szakközépiskolai ágazatok és betölthető munkakörök

Mestervizsgával és 5 év szakmai gyakorlattal közvetlen

bekapcsolódás lehetősége az érettségire épülő

szakképzésbe

A kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítések

Kimenetek Régi OKJ Új OKJ

Önálló szakképesítés 311 286

Rész-szakképesítés 358 147

Szakképesítés-ráépülés 202 199

Szakképesítés-elágazás 432 -

ÖSSZESEN: 1303 632

A változások számszerűsítve

A

B C D E F G H I J

1 Szakképesítés azonosító száma Szakképesítések/

szakképesítés- ráépülések

megnevezése

Szak-ma-cso-port

Ágazati besoro-

lás

Iskolai rend-szerű

képzési idő

Iskola-rend-szeren kívüli

képzési idő

A képzés munkare

ndje

A szakké-pesítésért

felelős miniszter

2 Szint Tanul-mányi

terü-let

Sor-szám

3 1 2 3 4 5 6 7 8

4 34 543 01 Abroncsgyártó 8 XIV 3 év 960-1440

óra N, E, TK

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

5 55 344 01 Adótanácsadó 15 XXIV - 280-420

óra T, TK

adópolitikáért felelős miniszter

6 55 621 01 Agrár áruforgalmazó szaktechnikus

20 XXXIII 1 év 480-720

óra N, E, TK

agrárpolitikáért felelős miniszter

I. Egészségügy

II. Egészségügyi technika

III. Szociális

IV. Pedagógia

V. Képző- és iparművészet

VI. Hang-, film és színháztechnika

VII. Bányászat

VIII. Épületgépészet

IX. Gépészet

X. Kohászat

XI. Villamosipar és elektronika

XII. Távközlés

XIII. Informatika

XIV. Vegyipar

XV. Vegyész

XVI. Építőipar

XVII. Könnyűipar

XVIII. Faipar

XIX. Nyomdaipar

XX. Közlekedésépítő

XXI. Közlekedés

XXII. Közlekedésgépész

XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

XXIV. Közgazdaság

XXV. Ügyvitel

XXVI. Kereskedelem

XXVII. Vendéglátóipar

XXVIII. Turisztika

XXIX. Optika

XXX. Szépészet

XXXI. Mezőgazdasági gépész

XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás

XXXIII. Mezőgazdaság

XXXIV. Kertészet és parképítés

XXXV. Földmérés

XXXVI. Élelmiszeripar

XXXVII. Sport

Szakközépiskolai ágazatok megjelölése

Nappali N

Esti E

Levelező L

Egyéb sajátos munkarend S

Iskolarendszeren kívüli, adott óra-számú képzés (tanfolyami képzés)

TK

Távoktatás T

A képzés munkarendje

SzVK nem tartalmazza a követelménymodulokat

Modulok külön rendeletben jelentek meg 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

PÁLYATÜKÖR - a szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök,

foglalkozások

SZVK hangsúlyos része a komplex vizsga kifejtése

Jellemzően nincs beszámíthatóság, felmentés nem adható, kivéve ahol ezt külön

jelzik (pl. közgazdasági szakmák: Felmentés esetén a beszámítás alapjául szolgáló

dokumentumban az adott vizsgatevékenységhez, vizsgarészhez rendelt értékelési teljesítményt (érdemjegy,

osztályzat, teljesítményszázalék) kell figyelembe venni. Teljesítményszázalék esetén az érdemjeggyé történő

átváltás a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységének értékelési besorolása alapján történik.)

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2. § 37. szakképzési kerettanterv: a szakmai és

vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét

leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben

szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős

miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős

miniszterrel egyetértésben; 7. § (3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettantervek alapján a szakképző iskolában

a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató

intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.

A kerettanterv

Szakiskolai közismereti program: (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)

szaki.ofi.hu

Szakképzési kerettantervi ajánlások: (Nemzeti Munkaügyi Hivatal)

www.nive.hu

A szakképzési kerettantervek fajtái:

- Szakiskolai (3 évfolyam)

- Szakközépiskolai:

4 év ágazati képzés + 1 év szakma-specifikus

4 év nem ágazati +1 év ágazati képzés +1 év szakma-

specifikus

A szakképzési kerettanterv felépítése:

I. A szakképzés jogi háttere

II. A szakképesítés alapadatai

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

V. A szakképesítés óraterve - nappali rendszerű oktatásra

1. számú táblázat: A szakmai követelménymodulokhoz rendelt

tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

2. számú táblázat: A szakmai követelménymodulokhoz rendelt

tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

A szakképzési kerettanterv felépítése:

Modulok tartalma: A ……-12 azonosító számú, ………………….

megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a

témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

A modulhoz tartozó tantárgyak megnevezése:

1. A tantárgy tanításának célja

2. Témakörök és elemeik

3. A képzési helyszín jellege, javasolt felszerelése

4. A tantárgy elsajátítása során alkalmazott módszerek, tanulói

tevékenységformák, a tanulási nehézségekkel küzdő, tanulók

fejlesztését szolgáló módszerek

5. A tantárgy értékelésének módja

6. A továbbhaladás feltételei

A 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 21.

Komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű

szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren

kívüli szak-képzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és

gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek,

ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott

szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a

szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek

ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító,

jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására

irányuló eljárás

A komplex szakmai vizsga

Szt. 9. § (2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során

átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai

követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás

keretében méri.

(4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán

teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.

(5) A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól – a 11. §-ban és a

vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel – felmentés nem adható.

(6) A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A

komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni.

(7) A szakmai vizsgabizottság a vizsgázó komplex szakmai vizsgán nyújtott teljesítménye

alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a vizsgázó csak a komplex

szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített

követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések

követelményeinek.

A szakmai vizsgabizottság:

Szt. 14. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére a komplex

szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat

rendelkezései szerint kell megtartani. A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság

előtt kell letenni.

(2) A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai

vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább

egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató

intézmény által – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – javasolt, a képzésben

részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és

felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza

meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a

szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza

a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a

vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg.

(3) A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai

elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt

szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik.

(6) A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik.

Jogorvoslati lehetőség:

(7) A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének

elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől,

ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül – törvényességi

kérelmet nyújthat be.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a szakmai vizsga

helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát

szervező intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a

törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével

és a szakmai vizsgabizottság állásfoglalásával együtt három napon belül

továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes

kormányhivatalhoz.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a

beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi

kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával

kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell

alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő,

igazolásnak helye nincs.

A megvalósítást segítő további intézkedések:

A gyakorlati képzés feltétele: mestervégzettség

Gyakorlati képzés ösztönzése a gazdálkodó szervezetek

körében (jogszabályi változás: 240/2012. (VIII. 30.) Korm. rend. a

gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére

történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák

mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.)

Korm. rendelet módosításáról)

Szakmai fejlesztőmunka nyilvánosságának biztosítása

Partnerség kialakítása

A 2011 végén elfogadott szakképzési törvény

(2011. évi CLXXXVII. törvény) az alkalmazása során

eltelt idő alatt történt jelzések, észrevételek alapján

kiegészítésre, pontosításra szorult.

A módosítások nagyobb része pontosító jellegű.

Indokolt volt a köznevelési törvénnyel és a

felsőoktatási törvényekkel, valamint ezek

módosításával való összhang megteremtése is.

A legjelentősebb korrekciók az alábbiak:

Meghatározásra került a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló

tanműhely fogalma. (Szt. 2. § 50. pontja) Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a

célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől

teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati

képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői

felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán

kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy

együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Logikusabb tartalmi meghatározáshoz igazodnak a szakmai és

vizsgakövetelmények. Mikor szükséges az egészségügyi, illetve

pályaalkalmassági vizsgálat. (Szt. 7. § (1) bekezdés b) pontja a szakképesítés

jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati

tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai

előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e

egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények

teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,)

A beszámításra vonatkozó tartalmi követelményei közé az előzetes

tanulmányok mellé beemelésre került az Szt. 27. §-ának (2) bekezdésében

meghatározott szakirányú gyakorlati idő is.

Egyértelművé válik, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben az ismeretek

átadása a kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettanterv szerint, míg az

iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerint történik.

(Szt. 7. § (3) bekezdés)

Az Szt. 12. § (1) bekezdése a c) ponttal egészült ki, amely azt

határozza meg, hogy a szakképző iskola külön vizsgaszervezési engedély

nélkül kinek szervezhet komplex szakmai vizsgát az iskolai rendszerű

szakképzésben. A vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző

központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói

jogviszonyban állt volt tanulók esetében is szervezhet komplex szakmai

vizsgát, de csak abban a szakmában, amelyet a szakképző iskola is

ténylegesen oktat.

A komplex szakmai vizsga vizsgabizottságában a képzésben részt

vett oktató tagnak az országos szakképzési névjegyzék részét

képező vizsgabizottsági névjegyzéken nem kell szerepelni ahhoz,

hogy a bizottsági munkában részt vegyen. (Szt. 14. § (5) bekezdés)

A tanuló a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév

szorgalmi időszakán kívüli időszakban pótolja, hiszen erre a tanulónak az

összefüggő szakmai gyakorlat idejét követően a nyári időszakban van

leginkább lehetősége. Ha a tanuló mulasztása meghatározott mértéket

eléri, de nincs igazolatlan mulasztása, és a mulasztását a következő tanév

megkezdéséig pótolja, így az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, ezáltal mentesíthető az évfolyamismétlés alól. (Szt. 26. § (3) és (5)

bekezdés)

Az Szt. 28. §-a a (4) bekezdéssel egészült ki. Egyértelművé teszi a

szintvizsgára vonatkozó szabályozást, amely szerint szintvizsgát annak a

szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban

vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban

vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi

végzettséggel.

Pontosításra kerültek az ingyenességet meghatározó rendelkezések. (Szt. 29. § (1) bekezdés, és (1a)–(1c) bekezdéssel kiegészítve):

1a) … a javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói

jogviszony megszűnése után is.

(1b) … minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel

a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű

tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az

enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló

részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú

tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb,

méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja –

kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti

időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.

Pontosításra került, hogy a tanulószerződés keretében tanulókat fogadó

gyakorlati képző köteles a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati

részére felkészíteni. Nem köthet a tanulóval a gyakorlati képzés csak egy részére tanulószerződést. (Szt. 36. § (3) bekezdés)

A szakképző iskola hozzájárulásával a tanuló gyakorlati képzése a heti

pihenő-, illetve munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi

szünet időtartama alatt a nem csak a rendeltetése folytán ezen napokon is

működő gyakorlati képzési helyen valósulhat meg, hanem abban az esetben is, ha a tanuló az igazolt vagy az igazolatlan mulasztását pótolja. (Szt. 38. §

(2) bekezdés)

Tanulószerződés második vagy további szakképesítés esetén nem köthető. (Szt. 42. § (5) bekezdése)

A tanulószerződés alapján kifizetendő tanulói pénzbeli járandóságot csak

átutalással (vagy bankszámlára történő befizetéssel) lehet kifizetni, ezért a

tanulószerződésnek tartalmaznia azt a számlaszámot is, amelyre a pénzbeli

juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül. (Szt. 48. § (1) bekezdés f) pontja)

Pontosításra került a tanulószerződés szüneteltetésének jogintézménye. A

tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem csak a tanulói

jogviszonynak a köznevelési törvény alapján történő szüneteltetése alatt nem

illetik meg, és nem terhelik a feleket, hanem automatikusan a tanuló szülési

szabadsága alatt sem. (Szt. 54. § (1) bekezdés)

Pontosításra került, hogy a tanulónak a tanulói pénzbeli juttatáson kívül

milyen egyéb juttatások járnak kötelezően és adható jelleggel. (Szt. 68. § (1)

bekezdés: A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű

szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései

szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés

(védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a

gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött

munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.)

Egyértelművé válik, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottságok

nemcsak részt vesznek a decentralizált kerettel kapcsolatos pályázat

elkészítésében, hanem javaslatot is tesznek a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira is. (Szt. 82. § e) pont)

Megtörtént a szakképzési hozzájárulási törvénnyel való összhang

biztosítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy az a szakképzési

hozzájárulásra jogosult gazdálkodó szervezet, amely a szakképzési

hozzájárulási törvény alapján csak a kötelezettsége mértékéig jogosult

csökkenteni azt az együttműködési megállapodás alapján, az e fölötti költségeire igényt tartson a szakképző iskolától. (Szt. 84. § (3)–(5)

bekezdés)

Az OKJ-t érintő változások:

331/201. (XI. 28.) Korm. rendelet

13. § Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet

a) 9. § (3) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013.

szeptember 1-jétől” szövegrész, (iskolarendszeren kívül ekkortól kötelező)

b) 9. § (6) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013.

augusztus 31-ig” szövegrész, (iskolarendszeren kívül a régi szerint kell indítani)

c) 11. § (2) bekezdésében a „2013. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2013.

szeptember 1-jén” szövegrész lép. (a régi OKJ 133/2010. (VI. 22.) Korm.

rendelet megszűnése)

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Elek Csaba

elek.csaba@bkik.hu

Tel:+36 1 488-2170