vÁrakozÁs a messiÁsra a messiÁs...tanmenet az ószövetségi üdvtörténet és az...

VÁRAKOZÁS A MESSIÁSRA

A MESSIÁS

AZ ÜDVTÖRTÉNET ÓSZÖVETSÉGI SZAKASZA

ÉS ÚJSZÖVETSÉGI SZAKASZÁNAK KEZDETE

TANMENET ÉS ÓRAVÁZLATOK

négy osztályos középiskolák 9. évfolyamán tanítók számára

TANMENET

Az ószövetségi üdvtörténet és az újszövetségi üdvtörténet kezdete

Tanmenet (ajánlás)

Tanítási egységek

Évi óraszám: 74 óra (2 óra/hét)

Ószövetség

Bevezetés 2 óra 1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője 8 óra 2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig 7 óra 3. Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig 2 óra 4. Istenélmények a próféták aranykorában 6 óra 5-6. A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget

munkáló Istenről 6 óra Összefoglalás, ismétlés 1 óra

Újszövetség

Bevezetés 1 óra 1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka 3 óra 2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról 7 óra 3. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége 3 óra 4. A messiási csodák mint Isten országának jelei 7 óra 5. A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása 7 óra 6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása Kr. u. 30/33-tól 100-ig 8 óra Összefoglalás, ismétlés, vizsga 2 óra

Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások 3 óra Az év lezárása 1 óra

Ellenőrzés, értékelés

A tanév során hat iskolai nagydolgozat megíratása javasolt. Folyamatos legyen az írásbeli és a szóbeli számonkérés az iskolában, többek között: felelet, kisdolgozat, kiselőadás formájában.

Memoriterek

Legalább öt 10-15 soros bibliai szövegrészlet szöveghű felidézése javasolt.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló tegyen szert a bibliai szövegek ismeretére. Tudja Szentírás segítségével felidézni a megadott részletek tartalmát, kiemelni a kulcsszavakat és teológiailag is értelmezni a szövegeket. Ügyeljen a műfaji sajátságokra, ismerje a szöveg keletkezésének körülményeit és tartsa szem előtt a szerző szándékát.

Tanmenet, 9. évfolyam

4

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Páro

s és k

özös

mun

ka –

kira

kós j

áték

, ta

nóra

i bes

zélg

etés

; tan

ári e

lőad

ás

Tanó

rai b

eszé

lget

és (k

iindu

lás: a

téko

zló

fiú tö

rténe

te);

taná

ri előa

dás

Tanó

rai b

eszé

lget

és (k

iindu

lás: á

brák

a

törz

sfejlőd

ésrő

l) Ta

nári

előad

ás

Tesz

t-dol

goza

t Ta

nári

előad

ás

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

ieger

Köd

er T

erem

tés c

. alk

otás

a)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Tar

talo

m

Ism

erke

dés a

Sze

ntírá

s kön

yveiv

el, a

kan

oniz

áció

fo

lyam

atáv

al, a

szen

tírás

ford

ításo

kkal

Az

üdvt

örté

net f

ogalm

a

Törté

neti

átte

kint

és: a

kez

dete

ktől

Kr.

e. 20

00-ig

(„N

agy

bum

m”

elm

élet

; bio

lógi

ai fe

jlődé

selm

élet

) Ir

odalm

i-műf

aji á

tteki

ntés

: etio

lógi

a, m

ítosz

, mon

da

Szám

onké

rés a

bev

ezet

ések

ből

A P

enta

teuk

hosz

legfőb

b ism

érve

i

Ter 1

, 1-2

5.31

; 2, 1

-4a

Etio

lógi

a, m

ítosz

, tra

nszc

ende

ns Is

ten

Ter 1

, 26-

30 –

etio

lógi

a, m

ítosz

Te

r 2, 4

b-25

– e

tioló

gia,

míto

sz

Ter 3

, 1-2

4 E

tioló

gia,

míto

sz, a

ntro

pom

orf i

sten

kép

Tém

a

Beve

zeté

s az

év m

unká

jába,

a sz

entír

ási i

smer

etek

be

Az

üdvt

örté

net f

ogalm

ának

be

veze

tése

Törté

neti

és műf

aji b

evez

etés

az

Ábr

ahám

ig te

rjedő

kor

szak

ba

Szám

onké

rés

A P

enta

teuk

hosz

A v

ilág

tere

mté

se a

Bib

liába

n

Az

embe

r ter

emté

se a

z első

és a

m

ásod

ik te

rem

tés-

elbes

zélé

sben

A bűn

bees

ésrő

l szó

ló le

írás

Óra

BE

VE

ZE

TÉ

S –

AZ

ÜD

VT

ÖR

TÉ

NE

T Ó

SZÖ

VE

TSÉ

GI

SZA

KA

SZA

(2

óra)

1.

2.

1.

AZ

ÜD

VT

ÖR

TÉ

NE

T S

ZÍN

TE

RE

ÉS

FŐ

SZE

RE

PLŐ

JE (

8 ór

a)

3.

4.

1.1

Az

üdvt

örté

net s

zínt

ere:

a te

rem

tett

vilá

g

5.

1.2

Az

üdvt

örté

net fős

zere

plőj

e: a

z em

ber

6.

1.3

Az

első

em

ber

kuda

rca

és a

z is

teni

seg

ítsé

g íg

éret

e

7.

Hittan

5

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(K

épek

az

érte

lmez

éshe

z)

Köz

ös m

unka

– is

mét

lőká

rtyák

se

gíts

égév

el

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Csalá

dfaa

lkot

ás; t

anul

ói e

lbes

zélés

Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

(Ábr

ahám

áld

ozat

a –

szob

or, C

hartr

es)

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Tar

talo

m

Ter 4

, 1-1

6 E

tioló

gia,

míto

sz

Ter 6

, 1-2

.12-

21; 7

,1.1

1.17

-19;

8, 1

-4; 9

, 8-1

3 E

tioló

gia,

míto

sz

Ter 1

1, 1

-9

Etio

lógi

a, m

ítosz

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, műf

aj

Az

üdvt

örté

net s

zínt

ere

és fő

szer

eplő

je

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. e.

2000

-től 1

200-

ig

(Mez

opot

ámia,

Egy

ipto

m, I

I. Ra

msz

esz,

kivo

nulás

) Ir

odalm

i-műf

aji á

tteki

ntés

: mon

da, t

eofá

nia,

nove

lla,

legen

da, k

ultik

us e

lbes

zélé

s, tö

rvén

ygyű

jtem

ény

Szám

onké

rés a

pát

riárk

ai ko

r bev

ezet

éséből

Te

r 12,

1-5

– m

onda

, teo

fáni

a, an

tropo

mor

f ist

enké

p

Ábr

ahám

, Izs

ák, J

ákob

, Józ

sef t

örté

nete

i Te

r 22,

1-1

8 M

onda

, ant

ropo

mor

f ist

enké

p

Kiv

3, 1

-14.

18-2

0 K

iv 1

2, 1

-14

Mon

da, t

eofá

nia,

kulti

kus e

lbes

zélé

s

Tém

a

Káin

és Á

bel

A v

ízöz

ön

A b

ábeli

nye

lvza

var

Öss

zefo

glalá

s: az

üdv

törté

net

szín

tere

és fős

zere

plőj

e

Szám

onké

rés

Törté

neti

és műf

aji b

evez

etés

a

kors

zakb

a

Szám

onké

rés

Ábr

ahám

meg

hívá

sa

Az ős

atyá

k tö

rténe

tei;

Ábr

ahám

hite

Móz

es m

eghí

vása

és a

kiv

onul

ás

előké

szíté

se

A z

sidó

húsv

ét

Óra

1.4

A bűn

terj

edés

e és

Ist

en ir

galm

ának

meg

nyilv

ánul

ása

8/A

8/B

8/C

9.

10

.

2.

IST

EN

ÉL

MÉ

NY

EK

ÁB

RA

HÁ

MT

ÓL

MÓ

ZE

SIG

(7

óra)

11

.

2.1-

2.2

Ábr

ahám

iste

nélm

énye

; Ist

en je

lenl

éte

Izsá

k, J

ákob

és

Józs

ef é

leté

ben

12

.

13

.

2.3

A s

zaba

dító

Ist

en m

egny

ilatk

ozás

a a

kivo

nulá

s id

ején

14

.


6

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Az

érte

lmez

és e

lőké

szíté

se: b

iblio

drám

a Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

„T

anul

ásút

” m

ódsz

er

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

(Kép

ek a

mai

Jerik

óról

) Ta

nuló

i elb

eszé

lés

Csop

ortm

unka

Tar

talo

m

Kiv

19,

1-6

.16-

20; 2

0, 1

-18;

24,

4a

Mon

da, t

eofá

nia,

szöv

etsé

gokm

ány

Kiv

24,

4b-

8; 2

5, 8

-11.

16.3

1.37

; 27,

1-2

; 29,

38-

39.4

2-43

M

onda

, teo

fáni

a, ku

ltiku

s elb

eszé

lés

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. e.

1200

-tól 9

31 (b

írák,

kirá

lysá

g –

Saul

, Dáv

id, S

alam

on)

Szám

onké

rés a

Sala

mon

ig te

rjedő

kor

bev

ezet

éséből

Jó

zs 6

, 1-1

6 N

épi m

onda

, kul

tikus

elb

eszé

lés

Törté

nete

k a

bírá

k ko

rábó

l és a

kirá

lyság

kez

deti

idős

zaká

ból

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. e.

931-

től 5

38-ig

(a p

rófé

tasá

g in

tézm

énye

, Izr

ael é

s Júd

a, a

babi

loni

fogs

ág)

Irod

almi-műf

aji á

tteki

ntés

: pró

féta

i elb

eszé

lések

, kö

lcsön

zött

besz

édfo

rmák

, mon

dáso

k, m

essiá

si jö

vend

ölés

ek

Tém

a

A tí

zpar

ancs

olat

A sz

övet

ségk

ötés

Szám

onké

rés:

isten

élmén

yek

Ábr

ahám

tól M

ózes

ig

Törté

neti

beve

zeté

s a k

orsz

akba

Szám

onké

rés

Jerik

ó be

véte

le

Sám

son-

és D

ávid

-törté

nete

k

Törté

neti

és műf

aji b

evez

etés

a

kors

zakb

a

Óra

2.4

A tí

zpar

ancs

olat

és

a m

ózes

i szö

vets

ég

15

.

16

.

17

.

3.

IST

EN

ME

GT

AP

ASZ

TA

LÁ

SA J

ÓZ

SUÉ

TÓ

L S

AL

AM

ON

IG (

2 ór

a)

18

.

Iste

n műk

ödés

e Jó

zsue

éle

tébe

n; I

sten

élm

énye

k a

bírá

k ko

rába

n; I

sten

seg

ítsé

géne

k m

egta

pasz

talá

sa a

kir

álys

ág k

ezde

ti idős

zaká

ban

19

.

4.

IST

EN

ÉL

MÉ

NY

EK

A P

RÓ

FÉ

TÁ

K A

RA

NY

KO

RÁ

BA

N (

6 ór

a)

20

.

Hittan

7

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

(Sie

ger K

öder

Illé

s c. f

estm

énye

)

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Ta

nuló

i kise

lőad

ás Iz

ajásr

ól

Ass

zoci

áció

s elő

kész

ítés

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Ta

nuló

i kise

lőad

ás Iz

ajásr

ól

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se e

gyén

i m

unka

ker

etéb

en

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Ta

nuló

i kise

lőad

ás Iz

ajásr

ól

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Ta

nuló

i kise

lőad

ás Je

rem

iásró

l Ta

nuló

i kise

lőad

ás E

zeki

elről

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Ta

nuló

i kise

lőad

ás M

ásod

ik Iz

ajásr

ól

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Tar

talo

m

Szám

onké

rés a

kor

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

éséből

1

Kir

18, 1

-2.1

6b-4

0 M

onda

Szám

onké

rés a

kor

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

éséből

Á

m 5

, 18-

24

Ítélet

es p

rófé

cia

Iz 7

, 10-

17

Próf

étai

jöve

ndöl

és

Iz 8

,23b

- 9,

6 Pr

ófét

ai jö

vend

ölés

Iz 1

1, 1

-9

Próf

étai

jöve

ndöl

és

Jer 3

1, 3

1-34

E

z 34

, 11-

12.2

3-28

Pr

ófét

ai jö

vend

ölés

Iz 5

2,13

- 53

,12

Próf

étai

jöve

ndöl

és

Élet

rajz

ok; s

zóele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Tém

a

Szám

onké

rés

Illés

szim

bolik

us c

sele

kede

te a

Ja

hve-

hit v

édel

méb

en

Szám

onké

rés

Ám

osz

jöve

ndöl

ése

Jahv

e na

pjár

ól

Izajá

s jöv

endö

lése

az E

mm

ánue

lről

Izajá

s pró

féciá

ja a

kirá

lyi g

yerm

ekrő

l

A M

essiá

sra

vona

tkoz

ó iz

ajási

ígér

et

Jere

miás

szav

ai az

új s

zöve

tség

ről

Eze

kiel

jöve

ndöl

ése

Izra

el ig

azi

pász

torá

ról

A Ja

hve

Szol

gájár

ól sz

óló

negy

edik

da

l Más

odik

Izajá

snál

Szám

onké

rés:

isten

élmén

yek

a pr

ófét

ák a

rany

korá

ban

Óra

4.1

Illé

s és

Ám

osz

az ü

dvöz

ítő

Iste

n sz

olgá

latá

ban

21/A

21/B

4.2

Izaj

ás p

rófé

ciái

az

üdvö

sség

et m

unká

ló I

sten

ről

22/A

22/B

22/C

4.3

Üdv

össé

get h

irde

tő p

rófé

ták

a ba

bilo

ni fo

gság

idős

zaká

ban

23

.

24

.

25

.


8

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

(Sieg

er K

öder

Jób

c. fe

stm

énye

)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Egyé

ni m

unka

(kife

jezés

ek sz

étvá

loga

tása

) Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

Csop

ortm

unka

(fel

adat

kárty

ákka

l) Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Tar

talo

m

Törté

neti

átte

kint

és:

Kr.

e. 53

8-tó

l 333

-ig (C

írusz

, Zer

ubbá

bel,

Jézu

s (Jó

zsue

) fő

pap,

Neh

emiás

, Ezd

rás)

K

r. e.

333-

tól 6

3-ig

(Nag

y Sá

ndor

, Pto

lem

aiosz

ok,

Szele

ukid

ák: I

V. A

ntió

chos

z E

pifá

nész

, Mak

kabe

usok

) Ir

odalm

i-műf

aji á

tteki

ntés

: –

fo

gság

utá

ni p

rófé

tai,

bölcs

essé

gi, b

iblia

i líra

i és

zsol

tárir

odalo

m

–

épül

etes

irod

alom

, apo

kalip

tikus

irod

alom

Szám

onké

rés a

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

ések

ből

Péld

8, 2

2-36

– b

ölcs

essé

gi ir

odalo

m, m

egsz

emél

yesít

és

Szám

onké

rés a

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

ések

ből

Jób

10, 1

-19;

38,

1-1

3; 4

2, 1

-6

Bölc

sess

égi i

roda

lom

Zso

lt 2

– zs

oltá

rirod

alom

, mes

siási

zsol

tár

Zso

lt 72

Z

soltá

rirod

alom

, mes

siási

zsol

tár

Zso

lt 11

0 Z

soltá

rirod

alom

, mes

siási

zsol

tár

Jóná

s kön

yve

Épü

letes

irod

alom

Tém

a

Törté

neti

és műf

aji b

evez

etés

a

kors

zako

kba

Szám

onké

rés

A m

egsz

emél

yesít

ett b

ölcs

essé

g

Szám

onké

rés

Az

isten

i böl

cses

ség

rend

elésé

t elf

ogad

ó Jó

b

Az

Úr f

ölke

nt K

irálya

és a

nép

ek

Imád

ság

a ki

rályé

rt

A k

irályi

Mes

siás főp

apsá

ga

Iste

n eg

yete

mes

üdv

özítő

aka

rata

Óra

5.

A P

ER

ZSA

KO

R E

MB

ER

ÉN

EK

TA

PA

SZT

AL

AT

A A

Z Ü

DV

ÖSS

ÉG

ET

MU

NK

ÁL

Ó I

STE

NRŐ

L

6.

VA

LL

ÁSI

TA

PA

SZT

AL

AT

A H

EL

LÉ

N K

OR

BA

N (

6 ór

a)

26

.

27/A

27/B

5.3

A M

essi

ásró

l éne

klő

zsol

táro

k

28/A

28/B

28/C

6.1

Az

épül

etes

irod

alom

ban

tükr

öződő

iste

nélm

ény

29

.

Hittan

9

M

ódsz

erek

, tev

éken

ység

ek

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

– ‘t

abu’

játé

kkal

(felad

atká

rtyák

segí

tség

ével

)

Csop

ortm

unka

: az

Újsz

övet

ség

köny

vein

ek c

sopo

rtosít

ása

Taná

ri elő

adás

Csop

ortm

unka

Ta

nári

előad

ás

Tar

talo

m

Dán

7, 1

-28

Apo

kalip

tikus

irod

alom

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

A h

at tö

rténe

ti be

veze

tés i

smét

lése

Az

újsz

övet

ségi

üdv

törté

net t

anítá

sána

k elő

kész

ítése

; új

szöv

etsé

gi a

lapism

eret

ek

Irod

almi-műf

aji b

evez

etés

: eva

ngéli

um, a

post

oli l

evél

, ap

okali

pszi

s

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. e.

6/4

- Kr.

u. 2

8/29

(Has

mon

e-us

ok, N

agy

Her

ódes

, a sz

ület

és é

ve, f

orrá

sok)

Ir

odalm

i-műf

aji á

tteki

ntés

: gye

rmek

ségt

örté

net,

nem

zet-

ségt

ábla,

szül

etés

-meg

hird

etés

, gye

rmek

kort

bem

utat

ó ep

izód

, mid

rás é

s hag

gada

, elő

szó

Tém

a

Az

Em

berf

ia D

ánie

l jöv

endö

léséb

en

Szám

onké

rés:

a pe

rzsa

és a

hell

én

kor b

iblia

i iro

dalm

a

Ism

étlés

– a

z ós

zöve

tség

i ism

eret

ek

össz

egzé

se

Beve

zeté

s: az

újsz

övet

ségi

üdv

törté

-ne

t és a

z új

szöv

etsé

gi ir

odalo

m

Törté

nelm

i és m

űfaji

bev

ezet

és

Óra

6.2

Az

apok

alip

tiku

s ir

odal

omba

n je

lent

kező

ígér

et

30

.

31

.

ÖSS

ZE

FO

GL

AL

ÁS,

ISM

ÉT

LÉ

S (1

óra

)

32

.

BE

VE

ZE

TÉ

S –

AZ

ÜD

VT

ÖR

TÉ

NE

T Ú

JSZ

ÖV

ET

SÉG

I SZ

AK

ASZ

ÁN

AK

KE

ZD

ET

E (

1 ór

a)

33

.

1.

A M

ESS

IÁS

SZÜ

LE

TÉ

SÉN

EK

ÉS

RE

JTE

TT

ÉL

ET

ÉN

EK

IDŐ

SZA

KA

(3

óra)

34

.


10

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s elő

kész

ítése

: ósz

övet

ségi

m

intá

k m

egke

resé

se c

sopo

rtmun

kába

n Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

ieger

Köd

er Jé

zus s

zület

ése

c. fe

stm

énye

)

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

iger

Köd

er fe

stm

énye

Lk

4-he

z)

Az

érte

lmez

és e

lőké

szíté

se: b

iblio

drám

a Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Tar

talo

m

Szám

onké

rés a

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

ések

ből

Lk 1

, 26-

38

Szül

etés

-meg

hird

etés

Lk 2

, 1-7

Lk

2, 4

1-52

M

idrá

s, gy

erm

ekko

rt be

mut

ató

epiz

ód

Átte

kint

és: K

r. u.

28/

29 -

Kr.

u. 3

0/33

(neg

yede

s feje

-de

lmek

, Pon

tius P

ilatu

s, sz

övet

sége

k kö

zti i

roda

lom

, ap

okrif

irat

ok, q

umrá

ni le

lete

k, v

allás

i és p

oliti

kai

csop

orto

sulás

ok)

Szám

onké

rés a

bev

ezet

ésbő

l Lk

4, 1

6-21

– é

letműv

et b

emut

ató

epiz

ód

Lk 4

, 42-

44 –

szer

kesz

tői ö

ssze

fogl

alás

Mt 5

, 17-

20 –

mon

dáso

k

Lk 5

, 11-

32

Péld

ázat

, par

abol

a

Lk 1

7, 2

0-21

– p

árbe

széd

M

t 6, 9

-15

– im

ádsá

g

Tém

a

Szám

onké

rés

Jézu

s szü

letés

ének

hírü

ladás

a

Jézu

s szü

letés

e A

tize

nkét

éve

s Jéz

us a

tem

plom

ban

Beve

zeté

s: Pa

lesz

tina

polit

ikai

és

vallá

si he

lyze

te a

Mes

siás f

ellé

pése

id

ején

Szám

onké

rés

A M

essiá

s

Iste

n or

szág

ának

hird

etés

e A

z ós

zöve

tség

i tör

vény

bet

eljes

ítése

A sz

ertő

Aty

a ala

kján

ak

meg

ismer

teté

se

Az

orsz

ág m

ár je

len v

an Jé

zusb

an

Iste

n or

szág

a m

int e

ljöve

ndő

l

Óra

1.2

A M

essi

ás s

züle

tése

és

gyer

mek

kora

Luk

ács

szer

int

35

.

36

.

2.

A M

ESS

IÁS

SZE

MÉ

LY

E, K

ÜL

DE

TÉ

SE É

S T

AN

ÍTÁ

SA I

STE

N O

RSZ

ÁG

ÁR

ÓL

(7

óra)

37

.

2.1

A M

essi

ás s

zem

élye

38

.

2.2

A M

essi

ás k

ülde

tése

39

.

40

.

2.3

A M

essi

ás ta

nítá

sa I

sten

ors

zágá

ról

41

.

Hittan

11

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

„T

anul

ásút

” m

ódsz

er

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(H

abda

nk Z

akeu

s c. f

estm

énye

)

Ass

zoci

áció

s elő

kész

ítés

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Re

flexi

ó (k

iindu

lás: e

gy m

ai „c

soda

-tö

rténe

t”)

Tar

talo

m

Mt 5

, 1-1

2 Bo

ldog

mon

dás

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Átte

kint

és: K

r. u.

28/

29 -

Kr.

u. 3

0/33

(főt

anác

s, fő

pap,

pa

pok,

levi

ták,

írás

tudó

k)

Szám

onké

rés a

bev

ezet

ésbő

l M

k 3,

13-

19 –

nev

eket

tarta

lmaz

ó lis

ta

Mk

9, 3

8-41

– k

atek

ézis

Lk 1

9, 1

-10

– ta

lálko

zás-

elbe

szél

és

Kül

ső é

s bel

ső o

ldala

; örd

ögűz

és, g

yógy

ítás,

ajánd

ékoz

ó-

és m

entő

-cso

da, h

alott-

feltá

mas

ztás

, sza

bály

- és

látsz

ólag

os c

sodá

k

Szám

onké

rés a

bev

ezet

ésbő

l

Tém

a

Az

orsz

ág a

Jézu

st e

lfoga

dó b

oldo

g em

bere

k kö

zöss

ége

Szám

onké

rés:

a M

essiá

s szü

letés

e és

re

jtett

élet

e; a

Mes

siás s

zem

élye,

küld

etés

e és

taní

tása

Iste

n or

szág

áról

Beve

zeté

s: Iz

rael

vall

ási k

özös

ségé

-ne

k ta

goló

dása

Jézu

s kor

ában

Szám

onké

rés

A ti

zenk

ettő

kiv

álasz

tása

A lá

tszó

lag k

ívül

állók

Z

akeu

s, a

vám

os

Beve

zeté

s: a

csod

a bi

bliai

foga

lma,

a cs

oda

min

t iro

dalm

i műf

aj

Szám

onké

rés

Óra

42

.

43

.

3.

A M

ESS

IÁS

KÖ

ZÖ

SSÉ

GE

T T

ER

EM

TŐ

TE

VÉ

KE

NY

SÉG

E (

3 ór

a)

44

.

3.1

A s

zoro

s ér

tele

mbe

n ve

tt ta

nítv

ányi

kör

45

.

3.2-

3.3

A tá

g ér

tele

mbe

n ve

tt ta

nítv

ányi

kör

; a m

inde

nki e

lőtt

nyi

tott

mes

siás

i köz

össé

g

46

.

4.

A M

ESS

IÁSI

CSO

DÁ

K M

INT

IST

EN

OR

SZÁ

GÁ

NA

K J

EL

EI

(7 ó

ra)

47

.

48

.


12

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

iegel

Köd

er fe

stm

énye

Mk

2-hö

z)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Ta

nári

előad

ás, t

anór

ai be

szélg

etés

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Tar

talo

m

Lk 8

, 26-

39 –

örd

ögűz

ési c

soda

elbe

szél

és

Mk

2, 1

-12

Gyó

gyítá

si cs

odae

lbes

zélé

s

Mk

6, 3

4-44

– a

jándé

kozó

-cso

da

Mk

4, 3

5-41

– m

entő

-cso

da

Lk 7

, 11-

17 –

halo

tt-fe

ltám

aszt

ás

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. u.

30/

33 (J

ézus

halá

lának

idej

e, a

zsid

ó hú

svét

és a

kov

ászt

alan

keny

ér ü

nnep

e, az

uto

lsó

vacs

ora

ideje

, Jéz

us fe

ltám

adás

a)

Szám

onké

rés a

törté

neti

hátté

rből

Sz

enve

dést

örté

net,

feltá

mad

ási j

elené

s

Lk 2

2, 7

-20

Kul

tikus

etio

lógi

a

Tém

a

A g

eráz

ai m

egsz

állot

t

A b

éna

A k

enyé

rsza

porít

ás

Jézu

s lec

send

esíti

a te

nger

t

A n

aimi i

fjú

Szám

onké

rés:

a M

essiá

s köz

össé

get

tere

mtő

tevé

keny

sége

; a m

essiá

si cs

odák

min

t Ist

en o

rszá

gána

k jel

ei

Jézu

s sze

nved

ése,

halál

a és

feltá

ma-

dása

a tö

rténe

lem

tudo

mán

y fé

nyéb

en

Szám

onké

rés

Irod

almi b

evez

etés

Az

utol

só v

acso

ra

Óra

4.1

Örd

ögűz

ések

és

gyóg

yítá

si c

sodá

k –

a he

lytá

llás

és a

sza

bads

ág ú

j leh

etős

ége

49

.

50

.

4.2

Ajá

ndék

ozó-

és

men

tő-c

sodá

k –

az ö

röm

és

a bi

zalo

m ú

j leh

etős

ége

51

.

4.3

Fel

tám

aszt

ási c

sodá

k –

az ú

j éle

t leh

etős

ége

52

.

53

.

5.

A M

ESS

IÁS

ME

GV

ÁL

TÓ

SZ

EN

VE

DÉ

SE, H

AL

ÁL

A É

S F

EL

TÁ

MA

DÁ

SA (

7 ór

a)

54

.

55

.

5.1

A M

essi

ás s

zenv

edés

e –

a ke

resz

t fel

é ve

zető

út

56

.

Hittan

13

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(H

abda

nk H

aláló

ra c

. fes

tmén

ye)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

iegel

Köd

er fe

stm

énye

Lk

24-h

ez)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(E

rnst

Bar

lach

szob

ra: A

visz

ontlá

tás)

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

Csop

ortm

unka

Tesz

t-dol

goza

t Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

Szöv

egér

tési

kész

ség

fejle

szté

se h

iányo

s sz

öveg

kieg

észí

tésé

vel (

páro

s mun

ka)

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Tar

talo

m

Mt 2

7, 2

7-66

Sz

enve

dést

örté

net,

apok

alipt

ikus

irod

alom

Lk 2

4, 1

3-35

Fe

ltám

adás

i jel

enés

Jn 2

0, 1

9-29

Fe

ltám

adás

i jel

enés

Tarta

lom

, szó

elem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

Törté

neti

átte

kint

és: K

r. u.

30/

33-tó

l 100

-ig (a

z eg

yház

fe

jlődé

se, S

aul)

Irod

almi-műf

aji á

tteki

ntés

: elra

gadt

atás

i elb

eszé

lés, a

post

o-li

igeh

irdet

és, m

eghí

vási

látom

ás, a

poka

liptik

us lá

tom

ás

Szám

onké

rés a

törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

ésbő

l A

pCse

l 1, 1

-11

– elr

agad

tatá

si elb

eszé

lés

ApC

sel 2

, 1-3

6 K

ultik

us e

tioló

gia,

apos

toli

kérü

gma

Tém

a

Jézu

s meg

fesz

ítése

és h

alála

Jézu

s meg

jelen

ése

Luká

cs sz

erin

t

Jézu

s meg

jelen

ései

Jáno

s sze

rint

Szám

onké

rés:

a M

essiá

s meg

váltó

sz

enve

dése

, halá

la és

feltá

mad

ása

Törté

neti

és ir

odalm

i bev

ezet

és

Szám

onké

rés

A L

élek

ígér

ete

és Jé

zus m

enny

be-

men

etel

e

Az

első

pünk

ösd

Óra

5.2

A M

essi

ás h

alál

a –

Jézu

s pe

re é

s ke

resz

tre

fesz

ítés

e

57

.

5.3

A M

essi

ás fe

ltám

adás

a –

feltá

mad

ási j

elen

ések

58

.

59

.

60

.

6.

A M

ESS

IÁS

EG

YH

ÁZ

ÁN

AK

SZ

ÜL

ET

ÉSE

ÉS

KIB

ON

TA

KO

ZÁ

SA K

R. U

. 30/

33-T

ÓL

(8

óra)

61

.

6.1

A M

essi

ás m

enny

bem

enet

ele

és a

z el

ső p

ünkö

sd –

az

egyh

áz s

züle

tése

62

.

63

.


14

Mód

szer

ek, t

evék

enys

égek

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

iegel

Köd

er fe

stmén

ye az

ApC

sel 9

-hez

)

Ass

zoci

áció

s elő

kész

ítés

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

Szóe

lem

zés,

szöv

egér

telm

ezés

, ref

lexió

(S

iegel

Köd

er a

lkot

ása

az 1

Kor

12-

höz)

Szóe

lem

zés e

lőké

szíté

se: k

ifeje

zése

k sz

étvá

loga

tása

Sz

óele

mzé

s, sz

öveg

érte

lmez

és, r

eflex

ió

Foga

lmaz

ás-d

olgo

zat

(cso

portb

eosz

tás f

elad

atká

rtyáv

al)

Csop

ortm

unka

– ‘t

abu’

játé

kkal

(felad

atká

rtyák

segí

tség

ével

)

Csop

ortm

unka

– fe

ladat

kárty

ák

segí

tség

ével

Tar

talo

m

ApC

sel 9

, 1-1

9a

Teof

ánia

elem

eivel

átszőt

t meg

hívá

si lát

omás

ApC

sel 1

5, 1

-11

Eva

ngéli

umi t

örté

netír

ás, i

roda

lmi m

ontá

zs

1 K

or 1

2, 1

2-30

A

post

oli l

evél

Jel 1

2, 1

-18

Apo

kalip

tikus

láto

más

A M

essiá

s egy

házá

nak

szül

etés

e és

kib

onta

kozá

sa K

r. u.

30

/33-

tól 1

00-ig

A h

at tö

rténe

ti be

veze

tés i

smét

lése

Válo

gato

tt sz

öveg

ek a

z Ó

- és Ú

jszöv

etsé

gből

Tém

a

Saul

meg

téré

se

Az

apos

toli

zsin

at Je

ruzs

álem

ben

Az

egyh

áz m

int K

riszt

us te

ste

Az

egyh

áz so

rsa

Szám

onké

rés

Ism

étlé

s – a

z új

szöv

etsé

gi tö

rténe

ti be

veze

tése

k

Ism

étlé

s – sz

entír

ási s

zöve

gek

Óra

6.2

Az

egyh

áz a

z ap

osto

li ko

rban

(K

r. u

. 36-

tól 6

5-ig

)

64

.

65

.

66

.

6.4

A v

ilág

és a

z eg

yház

jövő

je J

ános

jele

nése

iben

– a

poka

lipti

kus

láto

más

az

üdvt

örté

netről

67

.

68

.

ÖSS

ZE

FO

GL

AL

ÁS,

ISM

ÉT

LÉ

S, V

IZSG

A (

2 ór

a)

69

.

70

.

Akt

uál

is f

ogla

lkoz

ások

(3

óra)

; a t

anév

lezá

rása

(1

óra)

ÓRAVÁZLATOK

17

BEVEZETÉS

AZ ÜDVTÖRTÉNET ÓSZÖVETSÉGI SZAKASZA

1. óra: Bevezetés a szentírási ismeretekbe 2. óra: Az üdvtörténet fogalma

1. AZ ÜDVTÖRTÉNET SZÍNTERE ÉS FŐSZEREPLŐJE

3. óra: Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba 4. óra: Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei 5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) 6. óra: Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben

(Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25) 7. óra: A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) 8/A óra: A Biblia a bűn terjedéséről: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) 8/B óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) 8/C óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9) 9. óra: Összefoglalás: az üdvtörténet színtere és főszereplője 10. óra: Számonkérés: az üdvtörténet színtere és főszereplője

2000 év15 millió év

Nagy Bumm Ramapithecus

35 ezer év

Cr -magnoni ember

ô

Kr. e. 20 milliárd év

Az üdvtörténet fogalma

18

1. óra: Bevezetés a szentírási ismeretekbe

a) Az óra felépítése

Témája: Bevezetés az év munkájába, a szentírási ismeretekbe. Célja: Ismerkedés a Szentírás könyveivel, a kanonizáció folyamatával, a szentírásfordításokkal.

Szakasz/idő Tanári/tanulói tevékenység Eszközök

Indirekt bevezetés a bibliaismeretbe

2-3’

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Mi a Szentírás? ● Mit hallottak korábban róla a tanulók?

A tanév témájának megadása

2-3’

Páros, majd közös munka: rövid meghatározás a Szentírásról. 1. A tanulópárokkal kirakatja a Szentírás meghatározását

(puzzle). 2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanuló-

párral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti. 3. Rögzítik a kapott meghatározást: jegyzetel a táblán (vagy

vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Puzzle Megoldás Táblakép, füzet

Táblakép

Bevezetés a szentírási ismeretekbe Azokat a könyveket, amelyeket a zsidóság, illetve a kereszténység Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük.

A Szentírás részeinek megismerése

4-5’

Páros, majd közös munka: ószövetségi és újszövetségi könyvek szétválogatása.

1. A tanulópárokkal szétválogattatja 10-10 ószövetségi, illetve újszövetségi könyv címét.

2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanuló-párral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti.

3. Összefoglalja a lényeget. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Cédulák

borítékban Megoldás Táblakép, füzet

Táblakép (folytatás)

A Szentírás Ószövetségből és Újszövetségből áll.

Ismerkedés az Ószövetség könyveivel

5-6’

Páros, majd közös munka: ószövetségi könyvek szereplőinek azonosítása.

1. A tanulópárokkal 10 ószövetségi személyt kerestet ki a Szentírásból.

2. Közös ellenőrzés: a megoldást felolvastatja egy tanuló-párral (a többiek figyelnek), vagy kivetíti.

A nevek listája Megoldás

1. óra: Bevezetés a szentírási ismeretekbe

19

Ószövetségi alap-ismeretek átadása

10-15’

Tanári előadás a legfontosabb ismeretekről. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.

Táblakép, füzet


A zsidó nép szent könyveinek gyűjteménye az ószövetségi Biblia. A biblia szó a görög ‘biblion’ szóból ered, könyvtekercseket jelent.

Kialakulása: – sok évszázad szóbeli hagyománya – különféle korokban élő szerzők

Végleges kialakulás: – Kr. u. 90-95, jabnei zsinat – 24 könyv

Görög nyelvű fordítása: Septuaginta, azaz Hetvenes-fordítás (rövidítve: LXX; Kr. e. 2. sz.)

A katolikus kánon bővebb, 46 könyvből áll: – a 24 könyvet 39 könyvre bontja; – további 7 könyvet fogad el kanonikusnak.

Ismeretek

megszilárdítása

5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent a biblia szó? ● Mikorra alakult ki az Ószövetség végleges formája? ● Milyen hagyományokon alapul az Ószövetség? ● Mi a Septuaginta? ● Hány könyvből áll a zsidó Biblia? ● Hány könyvet tartalmaz a katolikus Biblia? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 5. o. Táblakép, füzet

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a Szentírásról elhangzott ismeretek (a füzet

jegyzete, tk. 5. o. 3. bek.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 5. o. 3. bek.

b) Háttéranyagok

Táblakép (vetíthető formában)

forrás: fóliára másolható forma a CD-n PowerPoint bemutató a CD-n

Rövid meghatározás a Szentírásról

Puzzle (cédulák borítékban) A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni. forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

Megoldás:

azokat a könyveket amelyeket a zsidóság illetve a kereszténység Isten

üzenetének tekint Szentírásnak nevezzükvalódi.

.


20

Ószövetségi és újszövetségi könyvek szétválogatása

Cédulák borítékban A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni.

Minta a borítékra és a cédulákra:

Példabeszédekkönyve

A borítékban cédulákat találtok bibliai könyvek címeivel.

Írjátok le a füzetetekbe, milyen szempont szerint

csoportosítottatok!

Válogassátok szét két csoportra a könyveket!

forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n Megoldás:

Ószövetség Újszövetség Teremtés könyve Máté evangéliuma Kivonulás könyve János evangéliuma Számok könyve Apostolok cselekedetei Krónikák első könyve Rómaiakhoz írt levél Zsoltárok könyve Első levél a korintusiaknak Példabeszédek könyve Második levél a tesszalonikieknek Jézus, Sirák fiának könyve Levél a zsidóknak Ezekiel könyve Jakab levele Abdiás jövendölése János második levele Jónás könyve János jelenései (v. Jelenések könyve)


Ószövetségi könyvek szereplőinek azonosítása

A nevek listája A tanulópároknak megfelelő számban kell előkészíteni. forrás: fénymásolható forma a CD-n

Megoldás: Név Szentírási hely Éva Teremtés könyve Mózes Kivonulás, Leviták, Számok könyve, Második Törvénykönyv Rút Rút könyve Sámuel Sámuel 1-2. könyve Dávid Sámuel 1-2. könyve Salamon Királyok 1-2. könyve Illés Királyok 1-2. könyve Jeremiás Jeremiás könyve Sámson Bírák könyve Dániel Dániel jövendölése

forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

2. óra: Az üdvtörténet fogalma

21

2. óra: Az üdvtörténet fogalma


Témája: Az üdvtörténet fogalmának bevezetése. Célja: Az üdvtörténetírás alapjainak megismertetése: felismerni a Szentírásban az ember életében

megnyilvánuló isteni hívást.


Feleltetés

5’

A tanár egy önként vállalkozó tanulót feleltet. Kérdések: ● Mi a Szentírás?

● Hány részből áll a Szentírás? ● Hogyan alakult ki a zsidó Biblia?

A tanár a felelet végén értékeli a tanuló teljesítményét.

Az óra témájának megadása 1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az üdvtörténet fogalma. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép


Bevezetés az üdvtör-téneti látásmódba – indítás egy bibliai tör-ténettel

10’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: 1. Megkérdezi, milyen bibliai történeteket ismernek a

tanulók. 2. A történetek közül kiválaszt egyet, elmondatja a tanulóval. 3. Ha a „Tékozló fiú” példabeszéde szerepelt az elhangzó

történetek közt, ennek a tartalmát is elmondatja, szükség esetén kiegészít, pontosít; ha nem szerepelt, ő maga említi meg és mondja el a tartalmát.

4. Kérdések által elgondolkodtatja a tanulókat a „Tékozló fiú” történetének mondanivalójáról: ● Kik a történet szereplői?

(apa, fiatalabb és idősebb fiú) ● Mi tudunk a fiatalabb fiúról?

(kikéri az örökségét, eltékozolja, hazamegy) ● Mit tudunk az idősebb fiúról?

(otthon marad, mérgelődik a fiatalabb fiúra) ● Milyen az apa?

(odaadja az örökséget a fiatalabb fiúnak, várja őt vissza, visszafogadja, beszél az idősebb fiúval is)

● Mely szereplő/k viselkedésében ismerhetünk magunkra? ● Kit szimbolizálhat az atya?

Szentírás

Következtetések levonása, fogalmi bevezetés

5’

1. Tanórai beszélgetés a „Tékozló fiú” történetéről: Kérdés: Milyennek ismertük meg Istent és milyennek az embert a bibliai történetben?

(Isten: nagylelkű, megbocsátó ember: függetlenségre vágyó, zúgolódó, bűnös)


22

10-15’ 2. Tanári előadás az üdvtörténetről, az üdvtörténetírásról: A keresztény tanítás szerint Isten boldogságra, üdvösségre hívta az embert. Az ember ellenáll, de az Isten nem hagyta, nem hagyja magára – üdvtörténet.

Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.

Tk. 5-7. o. Táblakép, füzet


Az üdvtörténet tágabb értelemben: A teremtő Isten boldogságot, üdvösséget szánt minden embernek. Az ember azonban kezdet-től fogva elutasította Isten tervét. Ám Ő segítségére sietett teremtményének, aki az időben, a történelem eseményein keresztül szerezhetett tudomást Isten tervéről és tapasztalhatta meg a Messiás, a Szabadító eljöttét. A történelem tehát tulajdonképpen üdvtörténet.

Az üdvtörténet szűkebb értelemben: azoknak az eseményeknek láncolata, amelyekben Isten üdvözítő tevékenysége és a Messiás érkezése tudatossá válik az emberek számára.

Három szakasza van: – ószövetségi üdvtörténet; – újszövetségi üdvtörténet; – az egyház történelme.

Az üdvösség történetét az üdvtörténetírás mutatja be. Az üdvtörténetírásra jellemző: – érzékelhető eseményeket és összefüggéseket tár fel;

– jelképeket használ; – vallási drámákat alkot, műfajokat alkalmaz.

Személyes sorsunk is a nagy üdvtörténelem része.

Ismeretek

megszilárdítása

5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mire hívta meg Isten az embert? ● Hogyan válaszolt az ember Isten hívására? ● Miben mutatkozik meg, hogy Isten nem hagyta magára

az embert? ● Mi az üdvtörténet fogalma? ● Ki a Messiás? ● Melyek az üdvtörténet szakaszai? ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: az üdvtörténettel kapcsolatban elhangzott

ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5. o. 1-2.4. bek.; 6. o. utolsó bek.).

Következő órán felelés szóban.

Füzet, tk. 5-7. o.

b) Háttéranyagok



3. óra: Történeti és műfaji bevezetés

23

3. óra: Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba


Témája: Az üdvtörténet színtere és főszereplője – történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba (a kezdetektől Kr. e. 2000-ig).

Célja: A világ és az ember keletkezésével foglalkozó legfontosabb elméletek és műfajok (etiológia, mítosz, monda) alapszintű bevezetése. Órai jegyzetelés gyakorlatának kialakítása.


Feleltetés

3’ + 3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: ● Mi az üdvtörténet tágabb és szűkebb értelemben?

● Milyen szakaszai vannak? 2. felelő: ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást?

Megbeszéli a csoporttal az értékelés szempontjait (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás), majd a felelővel együtt értékeli an-nak teljesítményét.

Az óra témájának megadása

1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az üdvtörténet színtere és főszereplője

A világ kialakulásával kapcsolatos korábbi ismeretek előhívása

2-3’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: Megmutat egy szemléltető ábrát, mely a világ kialakulásával foglalkozik: a Föld és az élet fejlődése falikép, atlasz, egyéb (pl. kivetíti vagy a tanulók saját atlaszukat nézik). Kérdéseket tesz fel a korábbi ismeretekkel kapcsolatban: ● Mit látnak az ábrán? ● Mit tudnak a világegyetem, a Föld, az élet kialakulásáról?

Szemléltető ábra

A világ és az ember keletkezése a tudományok szerint

10’

Tanári előadás a világ és az ember keletkezésére vonatkozó legfontosabb elméletekről. Cél: megértetni, hogy a bibliai szö-vegek történeti hátterének megértéséhez a szaktudományok segítségére szorulunk. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



a) Az Ábrahámig terjedő korszak a tudományok fényében

A Bibliát nem szaktudósok (pl. fizikusok, biológusok vagy történészek) írták. A tudomány nem tud megnyugtatóan válaszolni a világ keletkezésére vonatkozó kérdésre.

A legérdekesebb magyarázat a „Nagy Bumm”-elmélet: a világmindenség kb. 20 milliárd év-vel ezelőtt, az ősatom robbanásával jött létre; jelenleg is tágulóban van.

1. Az üdvtörténet színtere és főszereplője

24

Arra a kérdésre, honnan az ősatom, a kezdeti energia vagy miért robbant fel, a tudomány nem tud válaszolni.

Az ember eredetére vonatkozóan is hiányosak az ismereteink. A biológiai fejlődéselmélet Darwin nevéhez fűződik. A tudományok szerint 2-3 milliárd évvel ezelőtt jelent meg az élet a Földön; a mai ember elődje (crô-magnoni) 35 ezer évvel ezelőtt élt.

Ismeretek

megszilárdítása

3-4’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: ● Milyen tudományágak foglalkoznak a világ és az élet

keletkezésével? ● Tud-e a fizika teljesen biztos választ adni arra a kérdésre,

hogyan keletkezett a világ? ● Mi a neve a leghíresebb elméletnek? ● Hány évvel ezelőtt lehetett az ősrobbanás? ● Megmagyarázza-e az ősrobbanás-elmélet a világ eredetét? ● Kinek a nevéhez fűződik a biológiai fejlődéselméletnek a

megfogalmazása? ● Kizárja-e Darwin, hogy Isten teremtette a világot? ● Mikor jelenhettek meg az első egysejtű élőlények? ● Mit tudunk a crô-magnoni emberről? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


A bibliai őstörténet-ben található műfajok bevezetése

10’

Tanári előadás: az etiológia, a mítosz és a monda jellemzői. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



b) Az Ábrahámig terjedő korszak a Bibliában

A biblia vallási szempontból mutatja be a világ és az ember teremtését. Azt fogalmazza meg, hogy a világmindenség és benne az ember Istentől ered. Nem a világ és az ember létrejöttének módját írja le.

A szent iratok a világ keletkezését és az emberiség hajnalát nem történeti beszámolókként, hanem prófétai visszatekintések és mondák formájában mondják el.

Prófétai visszatekintés (etiológia) – párhuzamba állítva a mítosz jellemzőivel

a jelen adatait és eseményeit a régmúltba vetített okokkal magyarázza; használ mitikus elemeket (de nem mítosz, amely istenekkel, félistenekkel magyarázza

a világ megnyilvánulásait); különbséget tesz Isten és a világ között (a mítosz nem); a történelem egyszeri esemény, van kezdete és vége (a mítosz szerint ciklikus).

Monda

kisepikai műfaj; mitikus és csodás elemek segítségével mutat be egy valós eseményt vagy helyhez,

személyhez, jelenséghez kapcsolódó hiedelmet; csoportjai: hiedelemmondák, eredetmagyarázó mondák, történeti mondák.


25

Ismeretek megszilárdítása

3-4’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Milyen szempontból mutatja be a Biblia a világ létrejöttét? ● Mit tart fontosnak a világ teremtésének elbeszélésekor? ● Kiderül-e a Bibliából, hogyan jött létre az ember? ● Milyen irodalmi eljárás az etiológia? ● Melyik műfaj fejezi ki különleges módon az ember és a

világ titokzatos kapcsolatát? ● Melyik műfaj jellemzője a ciklikus történelemszemlélet? ● Melyik műfaj szereplői főleg istenek? ● Ki az etiológia főszereplője? ● Mi a monda? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Befejezés

4’

Házi feladat: Megtanulandó: az Ábrahámig terjedő korhoz kapcsolódó

történeti és műfaji ismeretek (a füzet jegyzete; tk. 9-10. o.). Átismétlendő: az első két órán tanult ismeretek (a füzet jegy-

zete, tk. 5-7. o.). Következő órán számonkérés írásban az első három órán

tanultakból (20’, segédeszközt nem lehet használni).

Füzet, tk. 9-10. o. Tk. 5-7. o.

b) Háttéranyagok



Szemléltető ábra

A főemlősök, a növények és az állatok fejlődéstörténete (Középiskolai Történelmi Atlasz) forrás: fóliára másolható forma a CD-n

PowerPoint bemutató a CD-n


26

4. óra: Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei


Témája: Írásbeli számonkérés a bevezetésekből. A Pentateukhosz legfontosabb jellemzői. Célja: Az üdvtörténet, az üdvtörténetírás és az Ábrahámig terjedő korszak történeti és irodalmi

ismereteinek számonkérése. Bevezetés a Pentateukhosz legfontosabb ismérveibe.


Számonkérés

a) A számonkérés előkészítése

4-5’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a Szentírás? ● Hány könyvből áll a zsidó Biblia? ● Mi jellemzi az üdvtörténetírást? ● Hogyan keletkezhetett a világ a tudományok szerint? ● Kinek a nevéhez fűződik a biológiai fejlődéselmélet? ● Melyik bibliai műfaj magyarázza a jelen eseményeit a

régmúltba vetített okokkal? ● A monda milyen fajtáit ismerjük? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 5-10. o. Tk., füzet

b) A dolgozat bevezetése

3’

1. Beosztja a csoportokat (A, B), közben mindent (könyv, füzet…) elrakat.

2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. ● Segédeszközt nem lehet használni. ● Munkaidő: 20’.

3. Kiosztja a feladatlapokat.

Dolgozatkérdések (A/B csoport)

Feladatlapok (A/B csoport)

Értékelőlapok (A/B csoport)

c) Dolgozatírás

20+1’

1. A tanulók munkába kezdenek. A tanár dolgozatírás közben körbejár, figyel, szükség esetén segít értelmezni a feladatot.

2. Az idő leteltével beszedi a kész dolgozatokat.


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Pentateukhosz legfonto-sabb jellemzői. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Pentateukhosz legfontosabb jellemzői

Bevezetés a Pentateukhoszba

5-10’

1. Kikeresteti a Szentírásból és felolvastatja egy önként jelentkező tanulóval az Ószövetség első öt könyvének címét.

2. Tanári előadás: a Pentateukhosz jelentése, Mózes öt könyvének legfontosabb ismérvei. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyze-teltet a füzetben.

Szentírás Táblakép, füzet

4. óra: Számonkérés a bevezetésekből; a Pentateukhosz legfőbb ismérvei

27


Mózes öt könyve: Teremtés könyve Kivonulás könyve Számok könyve Leviták könyve Második törvénykönyv

A mózesi könyvek görög elnevezése: Pentateukhosz

Keletkezése:

– többféle hagyomány (pl. papi, jahvista) összefonódása – Kr. e. 9. sz.-tól Kr. e. 6-5. sz.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a Pentateukhosz legfőbb ismérvei (a füzet

jegyzete, tk. 11. és 14. o.-ról a bevezetők).

Füzet, tk. 11.14. o.

b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések

A csoport

1. Mi a Szentírás? 2. Hány könyvből áll a zsidó Biblia? 3. Mi a Septuaginta? 4. Mi az üdvtörténet (szűkebb értelemben)? 5. Hogyan fejlődött a tudományok szerint az ember? 6. Mi jellemzi az etiológiát?

B csoport

1. Mi a Szentírás? 2. Hány könyvből áll a katolikus Ószövetség? 3. Mikor és hol határozták meg a zsidó kánont? 4. Mi jellemzi az üdvtörténetírást? 5. Hogyan jött létre a tudományok szerint a világ? 6. Mi jellemzi a mítoszokat?

forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

Feladatlapok (A és B csoport)

Feladatlapok a diákoknak: dolgozatkérdések a válaszokhoz szükséges hely kihagyásával. forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n


28

Értékelőlapok

A csoport

Kérdés Összpont-szám Válasz elemei Pontozás

elemei Azokat a könyveket, amelyeket a 1 p zsidóság, illetve a kereszténység 1 p

1. Mi a Szentírás? 3 pont

Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük. 1 p 2. Hány könyvből áll a

zsidó Biblia? 1 pont 24 könyvből. 1 p

Görög nyelvű 1 p 3. Mi a Septuaginta? 2 pont bibliafordítás. 1 p Az üdvtörténet azoknak az eseményeknek láncolata, 1 p amelyekben Isten üdvözítő tevékenysége és a Messiás érkezése 1 p

4. Mi az üdvtörténet (szűkebb értelemben)?

3 pont

tudatossá válik az emberek számára. 1 p Darwin biológiai fejlődéselmélete 1 p 5. Hogyan fejlődött a

tudományok szerint az ember?

2 pont 35 ezer évvel ezelőtt: a mai ember elődje (crô-magnoni) 1 p

Irodalmi eljárás. Prófétai visszatekintés a múltba. 1 p A jelent a régmúltba vetítetett okokkal magyarázza. 1 p

6. Mi jellemzi az etiológiát?

3 pont

Különbséget tesz Isten és a világ között. 1 p A dolgozat értékelése: 13-14 pont 5; 10-12 pont 4; 7-9 pont 3; 4-6 pont 2; 1-3 pont 1 B csoport


elemei Azokat a könyveket, amelyeket a 1 p zsidóság, illetve a kereszténység 1 p

1. Mi a Szentírás? 3 pont

Isten valódi üzenetének tekint, Szentírásnak nevezzük. 1 p 2. Hány könyvből áll a

katolikus Ószövetség? 1 pont 46 könyvből. 1 p

Jabne 1 p 3. Mikor, hol határozták meg a zsidó kánont?

2 pont Kr. u. 90-95 1 p Érzékelhető eseményeket és összefüggéseket tár fel. 1 p Jelképeket használ. 1 p

4. Mi jellemzi az üdvtörténetírást?

3 pont

Vallási drámákat alkot, műfajokat alkalmaz. 1 p „Nagy Bumm”-elmélet 1 p 5. Hogyan jött létre a

tudományok szerint a világ?

2 pont Kb. 20 milliárd éve; táguló világegyetem 1 p

Epikus alapú irodalmi műfaj. 1 p Nem tesz különbséget Isten és a világ között. 1 p

6. Mi jellemzi a mítoszokat?

3 pont

A történelem ciklikus. 1 p A dolgozat értékelése: 13-14 pont 5; 10-12 pont 4; 7-9 pont 3; 4-6 pont 2; 1-3 pont 1

forrás: fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n

5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1 - 2,4a)

29

5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a)


Témája: Az üdvtörténet színtere: a teremtett világ. Célja: A világ teremtéséről szóló bibliai részlet (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) szóelemzése, szövegértel-

mezése. Reflektálás a világ ajándék voltára.


Bevezetés a Biblia szimbolikus nyelvébe – asszociációs előkészítés

4-5’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: A tanár megmutatja Sieger Köder Teremtés c. alkotását, asszociációkat hív elő a tanulókból: ● Mit ábrázol a kép?

(teremtés) ● Milyen színek vannak rajta?

(kék) ● Milyen vonalakat, formákat látnak?

(pl. bolygók pályája) ● Milyen sajátos szimbólumokat találnak a képen?

(alfa) ● Mire emlékeztetnek/utalnak ezek? ● Milyen címet adnának a képnek?

Sieger Köder

alkotása


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A teremtés-elbeszélés a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A világ teremtése – a teremtésről szóló leírás a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a)

Prezentálás

a) Csöndes találkozás a szöveggel

2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a szövegét.

Szentírás

b) Hangos felolvasás

2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget a napok szerint felosztva.

Szentírás

Feldolgozás

a) A szöveg tartalmá-nak felidézése

2’

Elmondatja a szöveg tartalmát: a teremtés történetét napok szerint. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

10’

Kiemeli a legfőbb kifejezéseket, elmondja magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



30


Szóelemzés

kezdetben: eredetet jelent; az idő Isten alkotása teremtette: (héber: bara) Isten tevékenysége Isten (Elohim): többes számú alak – Isten valamennyi isteni tulajdonságot birtokol a föld puszta és üres: (héber: tohu wabohu) az alapvetően megformált föld Isten szólt: a Teremtő szóval teremt; a tettek hat napra osztása a teremtést az időbe helyezi látta Isten, hogy … jó: ami Istentől van, minden jó a hetedik napon megnyugodott minden munkától: a hét nap irodalmi keret; a zsidók

életrendjét szentesíti; a mindenség jóságára utal

c) Értelmezés

8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg monda-nivalóját: ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?

2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát,

aláhúzatja a lényeget. 4. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 5. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),

jegyzeteltet a füzetben.



Értelmezés

A teremtésről szóló ének azt tanítja, a világ Istentől van, tőle függ. Vannak az elbeszélésben miti-kus elemek (égitestek, káosz), de ezek nem istenek, hanem teremtmények. Isten világfeletti lény, aki szabadon és minden előzmény nélkül teremti a mindenséget.

Aktualizálás

2’

Szorgalmi házi feladat: Készítsenek rajzot a teremtés egy-egy napjáról, vagy írjanak a teremtéshez kapcsolódó imát, illetve keressenek ilyeneket.

Tk. 13. o.

Kapcsolódás az előző órákhoz

A szorgalmi hf. megbeszélése

2’

A 3. óra végén feladott szorgalmi hf. (a tankönyvekben a vi-lág, az élet, az ember keletkezésével kapcsolatban található ismeretek) megbeszélése.

Füzet

A dolgozat kiosztása

3’

Az előző órán írt dolgozat kiosztása: Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét. Kiosztja a dol-gozatokat. Megbeszélik az általános problémákat. A szemé-lyes kérdéseket az óra utáni szünetben beszélik meg.

Feladatlapok javítva


Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 12-13. o.). Memoriter: a Ter 1, 1-5 szövege.


Füzet, tk. 12-13. o. Memoriter

5. óra: A világ teremtése a Bibliában (Ter 1,1 - 2,4a)

31

b) Háttéranyagok



Sieger Köder alkotása: Teremtés (üvegablak)



32

6. óra: Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25)


Témája: Az üdvtörténet főszereplője: az ember. Az ember teremtése a teremtés-elbeszélésekben. Célja: A teremtés-elbeszélések az ember teremtéséről: a Ter 1, 26-30 és a Ter 2, 4b-25 szóelemzése

és szövegértelmezése. Reflektálás ember voltunk istenképiségére, saját bontakozó embersé-günkre.


Kapcsolódás az előző órához: a szorgalmi hf. megbeszélése

3’

Az előző órán feladott szorgalmi hf. megbeszélése: felolvastatja az elkészült imákat, a faliújságra kiteszik a rajzokat.

Füzet, faliújság

Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A világ teremtéséről szóló ének (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) szövege (1-5 v., memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik a már ismert szempontok (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás) szerint.

Szentírás (kivéve a memoriterhez)


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az isteni képmás születése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az isteni képmás születése a két teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25)

Feldolgozás


4’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Ter 1, 26-30 és a Ter 2, 4b-25 szövegét.

Szentírás


4’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szövegeket. Szentírás

Feldolgozás

a) A teremtés-elbeszélések szerkezetének felismerése

5’

1. Kérdések segítségével meghatároztatja az elbeszélések szerkezetét: ● Milyen főbb részeket találunk a két elbeszélésben? ● Mely verseknél vannak e részek határai?

2. Rögzítik a szerkezetet: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegy-zeteltet a füzetben.

Szentírás Táblakép, füzet

6. óra: Az ember teremtése (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25)

33


Szerkezet: Ter 1, 26-30

26 elhatározás („alkossunk”) 27 a férfi és a nő teremtése 28-30 áldás és birtokbaadás

Ter 2, 4b-25

4b-6 az ég és a föld teremtése 7 az ember teremtése 8-17 a kert teremtése 18-20 az állatok teremtése 21-25 az asszony teremtése

b) Szóelemzés

7-10’




Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) Szóelemzés

alkossunk: Isten megfontolt tevékenysége embert: (héber adam = ember) az egész emberiség képünkre: – az egyiptomiaknál csak a fáraó volt Isten képviselője, a Biblia szerint minden

ember az – nagy az ember méltósága, de nem isten

uralkodjék: az ember felelős a teremtett világért férfinak és nőnek teremtette őket: a két nem méltóságában egyenlő

Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) Szóelemzés

a föld agyagából: ókori keleti kép, a fazekas munkájára utal az élet leheletét: az élet Istentől van kertet … fát: mitikus elemek parancsolta: az ember nem döntheti el Isten helyett, mi a jó, és mi a rossz segítőt: a férfi és a nő egyenrangú társak (oldal)borda: mitikus elem, az élet szimbóluma, a két nem egymásra utaltságát jelenti feleség: szójáték (héber is=férfi, issah=asszony) – a nő egységet alkot a férfival

c) Az értelmezés

megkeresése a tankönyvből

5’

1. Egyéni munkában elolvastatja a tankönyv magyarázatát, aláhúzatja a lényeget.

2. Közösen megbeszélik, melyek a legfontosabb gondolatok. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




34


Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) Értelmezés A Biblia az ember teremtésének leírásában drámai jelképek segítségével mondja el, hogy az élet és az ember csodája Istentől származik. Arról, hogy milyen módon jött létre az élet, hogyan történt az emberré válás, nem beszél. Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) Értelmezés A paradicsomi állapot azt jelképezi, hogy Isten boldog életre, üdvösségre teremtette az embert. A Biblia nem történeti helyzetet ábrázol, nem mond ellent annak, hogy Isten fejlődő világot teremtett.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mit jelent személyes életünkben az, hogy ésszel és

szabad akarattal rendelkező lények vagyunk? ● Mit jelent, hogy az Isten kertbe helyezte az embert? ● Mit jelent, hogy segítőt, társat ajándékozott neki?

Tk. 16. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 1, 26-30 és a Ter

2, 4b-25 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 14-16. o.). Következő órán felelés szóban.

Szorgalmi házi feladat: Keressenek olyan albumokat/alkotásokat, amelyek az ember kezdetével foglalkoznak (pl. Michelangelo, …).

Füzet, tk. 14-16. o.

b) Háttéranyagok



7. óra: A bűnbeesés (Ter 3, 1-24)

35

7. óra: A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24)


Témája: Az ember első kudarca és az isteni segítség ígérete: a bűnbeesésről szóló leírás. Célja: A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) szóelemzése és szövegértelmezése. A bűnös csele-

kedet romboló hatásainak felismerése. A szövegértési készség fejlesztése.


Feleltetés

3’+3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Az isteni képmás születése az első teremtés-elbe-

szélésben (Ter 1, 26-30) 2. felelő: Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszé-

lésben (Ter 2, 4b-25). A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik: a már ismert szempontok (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás) mellett új szempont: a szöveg aktualizálása, alkalmazása a mindennapi életgyakorlatra.

Szentírás

Kapcsolódás az előző órákhoz: a szorgalmi hf. megbeszélése

4’

A műalkotások közül a leghíresebbeket megnézik. (Ha van köztük olyan, amelyiken a bűnbeesés ábrázolása is látható, ennek segítségével vezeti be az óra témáját.)

Műalkotások a tanulóktól


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A bűnbeesés leírása a Bibliá-ban (Ter 3, 1-24). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A bűnbeesés leírása a Bibliában(Ter 3, 1-24)

Prezentálás

Ismerkedés a bűnbe-esés-elbeszéléssel

3’

Öt önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Szentírásból a Ter 3, 1-24 szövegét dramatizálva (narrátor, Úristen, kígyó, ember, asszony).

Szentírás

Feldolgozás

a) Szóelemzés Hiányos szómagyarázatok kiegészítése (összidő: 20’)

Páros munka: a hiányzó kifejezé-sek azonosítása

7’

1. A tanár egyenként kivetíti a tankönyvben található szó-magyarázatokat az értelmezett kifejezés nélkül. A tanulópárok a Szentírás segítségével megkeresik, hogy az egyes magyarázatokhoz melyik kifejezés tartozhat. Füzetükben jegyzetelik a talált kifejezéseket.

Hiányos szómagyarázatok (vetíthető fólia) Szentírás, füzet

Páros munka: ellenőrzés

5’

2. A tanár újra kivetíti egyenként a magyarázatokat. A tanulópárok a tankönyv segítségével ellenőrzik, hogy a magyarázatokhoz a megfelelő kifejezéseket találták-e meg.

Tk. 17-18. o.


36

Közös ellenőrzés 5’

3. A tanár irányításával közösen is ellenőrzik a megoldást. Megoldás

Közös munka: a szóelemzések rög-zítése 3’

4. A tanár a legfontosabb kifejezéseket kiemeli és a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben rögzíti magyarázatukkal együtt: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.



Szóelemzés

kígyó: az istenellenes hatalmak jelképe; a kísértés szimbóluma; a hangsúly az ember felelős-ségén van

vett a gyümölcsből, evett: a bűn lényege nem a gyümölcsevés; az isteni útmutatásnak való ellenszegülés jele

ellenségeskedést vetek…: állandó harc lesz az ember és a bűnös világ között ő széttiporja fejedet: e küzdelem nem reménytelen (proto-evangélium, azaz első örömhír) megsokasítom … terhességed kínjait: az életadást beárnyékoló reménytelenségre utal,

mely a bűn következménye arcod verejtékével…: nem a munka a büntetés, hanem a munka kilátástalansága – ez is a

bűn következménye visszatérsz a porba: nem a halál a büntetés, a halállal kapcsolatos félelmek a bűn következ-

ményei; megszakad az Isten és az ember közti kapcsolat bőrköntösöket készített: Isten segítségére siet lázadó teremtményének is; ez burkoltan a

megváltás ígérete kiküldte őt…: antropomorf (=Istent emberi tulajdonságokkal felruházó) kifejezés, arra utal,

hogy az ember utasította vissza Istent kerubokat … állított: a kerub Isten jelenlétének szimbóluma

b) Értelmezés

8’

1. Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva: ● Mi a bűn a Szentírás szerint? Lehet-e a gyümölcsevést

bűnnek nevezni? Szabályszegés-e a bűn? ● Mi történt a bűnbeesés után? Magára hagyta-e Isten a

bűnös embert? ● Mi jelenthetnek a büntetések? Büntet-e az Isten?

Melyik tettünknek milyen következményei lehetnek? 2. A tanár összegzi és megfogalmazza az elhangzottakat. 3. Irányításával a tanulók kikeresik és aláhúzzák a tankönyv-

ben a legfontosabb értelmező mondatokat. 4. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),


Tk. 18-19. o Táblakép, füzet


Értelmezés

Az elbeszélés műfaja etiológia. Jelképek segítségével magyarázza, hogy az ember Isten elgondolá-sát kezdetektől visszautasította: ez a bűn. A bűnnek megvannak a maga logikus következményei. Ezeket a következményeket (kilátástalanság, alá-fölérendeltség stb.) Istenbe vetíti vissza. Az isteni büntetésre utaló bibliai megjegyzések tehát antropomorf jellegűek, Isten ugyanis nem büntet, sőt az ellene forduló embert is megsegíti.

7. óra: A bűnbeesés (Ter 3, 1-24)

37

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 3, 1-24 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 17-19. o.). Következő órán felelés szóban.


b) Háttéranyagok



Hiányos szómagyarázatok

Írásvetítővel vetíthető fólia a hiányos szöveggel forrás: fóliára másolható forma a CD-n

Megoldás a magyarázatok vetítésének sorrendjében:

1. kígyó 2. megnyílik a szemetek 3. ellenségeskedést vetek… 4. észrevették, hogy mezítelenek 5. port egyél 6. visszatérsz a porba 7. ő széttiporja fejedet 8. megsokasítom … terhességed kínjait 9. arcod verejtékével… 10. bőrköntösöket készített 11. kiküldte őt… 12. kerubokat … állított 13. uralkodni fog rajtad

A táblára felkerülő kifejezések a szentírási szövegnek megfelelő sorrendben:

1. kígyó 2. vett a gyümölcsből, evett 3. ellenségeskedést vetek… 4. ő széttiporja fejedet 5. megsokasítom … terhességed kínjait 6. arcod verejtékével… 7. visszatérsz a porba 8. bőrköntösöket készített 9. kiküldte őt… 10. kerubokat … állított

forrás: fóliára másolható forma a CD-n

Számítógéppel kivetíthető forma: a hiányos szöveg és a megoldás forrás: PowerPoint bemutató a CD-n


38

8/A óra: A Biblia a bűn terjedéséről: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16)


Témája: A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – Káin és Ábel. Célja: A Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) történetéről szóló szöveg szóelemzése és szövegértelmezése.

Reflektálás a bűn következményeire az emberi kapcsolatok világában.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A bűnbeesésről szóló szöveg (Ter 3, 1-24) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A bűn terjedése a Biblia sze-rint – Káin és Ábel története (Ter 4, 1-16). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Biblia a bűn terjedéséről – Káin és Ábel (Ter 4, 1-16)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Ter 4, 1-16 szövegét.

Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, Úr, Káin).

Szentírás

Feldolgozás


2’

Elmondatja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

10-12’




Szóelemzés

megismerte: nem csupán elméleti ismeretszerzés – az egész embert igénybe vevő tapasztalat Káin: a héber szó jelentése: ‘kapni’

8/A óra: Káin és Ábel (Ter 4, 1-16)

39

Ábel: beszélő név; a héber szó jelentése: ‘lélegzet, semmiség’ rátekintett … nem tekintett: az idősebb testvérben emiatt feltámad az irigység lehorgasztotta a fejét: a lelkiismeret szava, Káin nincs kiszolgáltatva a bűn hatalmának rátámadt…: tudatosan ölte meg testvérét őrzője…?: Káin nem tartja felelősnek magát Ábel sorsáért … hozzám kiált: Isten az élet ura és védnöke jelt is tett: az isteni védelem jele Édentől keletre: az Istentől távol való életet jelenti

c) Értelmezés

6-8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a különbség a két testvér magatartása között? ● Indokolja-e a Szentírás, hogy Ábel áldozatát miért

fogadta el Isten, és Káinét miért nem? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?






Értelmezés Az elbeszélés az életellenes bűnök területén mutatja be a bűn terjedését. A szerző azt a tapaszta-latot fogalmazza meg, hogy az irigység és a gyilkosság az ember bűnös akarataként kezdettől jelen van a történelemben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Isten a bűnösnek nem a halálát akarja, hanem azt, hogy megtérjen és éljen („jelt is tett Káinra”).

Aktualizálás

5-6’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen hatások fenyegetik a teljes élet

kibontakozását?

Tk. 24. o.

Befejezés

2’


(a füzet jegyzete, tk. 20-21.23-24. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 20-21.23-24. o.

b) Háttéranyagok




40

8/B óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből)


Témája: A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – a vízözön. Célja: A vízözön-elbeszélés (Ter 6, 1-2.12-21; 7, 1.11.17-19; 8, 1-4; 9, 8-13) szóelemzése, szöveg-

értelmezése. Reflektálás az emberi közösségek bűnös voltára.


Feleltetés

3’


Szentírás

Bevezetés a szöveg-értelmezésbe

3’

A tanár – egyéni munka keretében – vízzel kapcsolatos szólá-sokat gyűjtet, leíratja a tanulókkal a füzetükbe.

Füzet


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön-elbeszélés (részletek a Ter 6-9-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön (részletek a Ter 6-9-ből)

Prezentálás

Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a tankönyvből és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Ter 6-9 részleteinek szövegét.

Tk. 21. o.

Feldolgozás


2’

Elmondatja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a tankönyvi szöveget.

Tk. 21. o.

b) Szóelemzés

10’




Szóelemzés

megtelt a föld gonoszsággal: a bűn fertőzte világra utal elpusztítom őket: antropomorfizmus: a bűn logikus következményének megfogalmazása bárka, két-két állat: a teremetéskor az állatok is részesültek Isten áldásában, hasonlóan

most, megmenekülésükkor is

8/B óra: A vízözön (Ter 6-9)

41

téged találtalak igaznak: az ‘igaz’ az isteni útmutatásokhoz hűséges ember vízözön: mitikus elem (pl. Gilgames eposz) a bűn pusztító hatásának bemutatására szövetséget kötök: Isten egyoldalú kegyelmi adományára utal szivárvány: mitikus elem, a remény jele

c) Értelmezés

8-10’

1. Visszatér a bevezetésben gyűjtött szólásokhoz: kettőt-hármat felolvastat és értelmeztet a tanulókkal.

2. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit fejez ki a vízözön, illetve a bárka szimbóluma? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?




Füzet Tk. 23-24. o. Táblakép, füzet


Értelmezés A szerző mitikus anyag felhasználásával azt tanítja, hogy ha az ember letér Isten útjáról, remény-telen helyzetbe kerül („összecsapnak feje felett a hullámok”). Ám ha hűséges marad Istenhez, Noéhoz hasonlóan megmenekül.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen közösségi hatások fenyegetik a

teljes élet kibontakozását?

Tk. 24. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényei-

vel elemezni a Ter 6-9 részleteinek szövegét (a füzet jegy-zete, tk. 21-24. o.).



b) Háttéranyagok




42

8/C óra: A Biblia a bűn terjedéséről: a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)


Témája: A bűn terjedése és Isten irgalmának megnyilvánulása – a bábeli nyelvzavar. Célja: A bábeli nyelvzavarról szóló elbeszélés (Ter 11, 1-9) szóelemzése, szövegértelmezése.

Reflektálás az emberi közösséget veszélyeztető, romboló bűnökre.


Feleltetés

3’


Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar

(Ter 11, 1-9)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, Úr, 1. ember, 2. ember).

Szentírás

Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

10’




Szóelemzés

egy ajkú: nem a beszélt nyelvek azonosságára, hanem az egyetértésre utal Sineár földje: Babilónia neve

8/C óra: A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

43

torony: az emberiség nagyravágyásának szimbóluma (ihletője a sumér-babilóniai torony-templom, a zikkurat)

az Úr … leszállt: antropomorfizmus: az Isten mindig elérhetetlen magasságban marad az ember számára

zavarjuk ott össze a nyelvüket: nem isteni beavatkozást jelent, hanem az emberi nagyra-vágyás elkerülhetetlen eredményére, a közösség felbomlására utal

c) Az értelmezés elő-

készítése

2’

1. Megmutat három képet, és megkérdezi, milyen kapcsolat lehet a képek és a bibliai szöveg mondanivalója között.

Képek az értelmezéshez

d) Értelmezés

5-6’

2. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit fejez ki a torony és a nyelvek összezavarásának

szimbóluma? ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?






Értelmezés Az elbeszélés műfaja monda. Nem a nyelvek eredetéről szól; azt a vallási tanítást közli, hogy ha az emberek bűnös módon – Isten nélkül – törekszenek uralomra, annak zűrzavar, széthúzás lesz a vége.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● A mi életünkben milyen bűnök nehezítik a közösségi élet

kibontakozását?

Tk. 24. o.

Befejezés

5’


(a füzet jegyzete, tk. 22-24. o.).


b) Háttéranyagok




44

Választható képek az értelmezéshez

Nabonidus (babilónia királya, Kr. e. 556-539)

zikkuratjának rekonstrukciós rajza

id. Pieter Bruegel Bábel tornya c. festménye

(flamand festő, c. 1525-69)

Úr toronytemplomában az első szintre vezető lépcső

(vö. a tankönyvi zikkurat-rajzzal)

Bábel tornyának építése

(Egerton Genesis Picture Book, England; 1360k)

Balettjelenet (máltai balettcsoport)

A United Nations University épülete Tokióban


9. óra: Összefoglalás

45

9. óra: Összefoglalás: az üdvtörténet színtere és főszereplője


Témája: Az üdvtörténet színtere és főszereplője – összefoglalás. Célja: A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegek (Ter 1,1 -25.31; 2,

1-4a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) tartalmának, szóelemzésének és szövegértelmezésének átismétlése, a műfaji jellemzőkkel kapcsolatos ismeretek megszilárdítása. Felkészülés a számonkérésre.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) vagy ● A vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) vagy ● A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg, illetve a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás vagy a szentírási szöveg másolata a tankönyvből


1’

Megadja az óra témáját: összefoglalás, felkészülés a következő óra dolgozatára. A dolgozat témája: Az üdvtörténet színtere és főszereplője; formája: fogalmazás.

Ismétlés

a) Tartalmi ismétlés

5’

Közös munka – szöveg felismertetése tartalma alapján: ● Öt önként jelentkező tanuló 1-1’ alatt elmondja egy-egy

ismétlendő szöveg tartalmát, a cím említése nélkül. ● A többek feladata: kitalálni, melyik történetet mondták.

b) Szóelemzések ismétlése

6’

Páros munka – kifejezések magyarázatának felidézése: ● Minden tanuló kap egy üres cédulát, erre mind az öt

szövegből egy-egy tanult kifejezést ír. ● A tanulópárok tagjai kicserélik cédulájukat, majd el-

mondják egymásnak a kapott szavak magyarázatát – egymás tudásának helyességét ellenőrzik.

Üres cédulák Szentírás (Füzet, tk. csak ha kell)

c) Értelmezések ismétlése

10’

Egyéni, majd közös munka – az értelmezések felidézése: ● Minden tanuló szabadon választ egy szöveget az öt

közül, s leírja fejből annak értelmezését a füzetébe. ● A tanár felolvastat egy-egy értelmezést mind az öt

szöveg esetén. Közösen megbeszélik, kiegészítik, pontosítják a hallottakat.

Füzet üres oldala

d) Műfajok ismétlése

10’

Egyéni, majd közös munka – a műfajok felidézése: ● Minden tanuló kap egy üres cédulát, erre felír egy általa

választott műfajt jellemző mondatot. ● A tanár összeszedi, összekeveri, újra húzat a tanulókkal. ● A tanulók felolvassák a cédulájukon szereplő mondatot,

s megmondják, melyik műfaj sajátossága.

Üres cédulák (Tk., füzet)


46

Befejezés

2’

Házi feladat: Átismétlendő: A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn

terjedéséről szóló bibliai szövegekkel (Ter 1,1 -25.31; 2, 1-4a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (a füzet jegyzete, tk. 9-24. o.).

Következő órán írásbeli számonkérés. Röviden összefoglalja a tudnivalókat (35’; fogalmazás típusú

dolgozat, ennek lényege, részei, értékelése; segédeszköz: Szentírás – a Ter 6-9-ből tanult részletek elemzéséhez is!).


b) Háttéranyagok

A szentírási szöveg másolata a tankönyvből

A vízözönről szóló szöveg (Ter 6-9 részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

10. óra: Számonkérés a szentírási szövegekből

47

10. óra: Számonkérés: az üdvtörténet színtere és főszereplője


Témája: Írásbeli számonkérés a teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szöve-gekből.

Célja: A teremtésről, a bűnbeesésről és a bűn terjedéséről szóló bibliai szövegek (Ter 1,1 -25.31; 2, 1-4a; Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25; Ter 3, 1-24; Ter 4, 1-16 vagy Ter 6-9 részletei vagy Ter 11, 1-9) tartalmának, szóelemzésének és szövegértelmezésének, műfaji jellemzőinek számonkérése. Visszajelzés a tanultak elsajátításának mélységéről. Az első fogalmazás-típusú dolgozat megírása.


Számonkérés


5’

1. Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a szerző célja az első, a világ teremtéséről szóló

elbeszéléssel? ● Mit tart a Szentírás bűnnek? ● Mit jelentenek a következő kifejezések:

– kezdetben – parancs – kert/Paradicsom – arcod verejtékével

● Büntet-e az Isten? ● Idézzenek fel antropomorf kifejezéseket

(Isten leszáll, szétszór, számon kér…) A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.

2. Formai bevezetés a fogalmazás típusú dolgozat formai és tartalmi elemeinek felidézését segítő kérdésekkel: ● Milyen részekből áll egy fogalmazás?

(bevezetés, kifejtés, befejezés) ● Hogyan különülnek el egymástól a részek? (bekezdések) ● Mi írunk a bevezetésben?

(a szöveg tartalma 2-3 mondatban) ● Mi fogalmazunk meg a kifejtésben?

(szómagyarázatok, szövegértelmezés) ● Mi található a befejezésben?

(személyes állásfoglalás, aktualizálás)

Tk. 9-24. o. Szentírás, Tk., füzet


3’

1. A tanár lapokat oszt a fogalmazáshoz, közben a Szentírás kivételével mindent (könyv, füzet…) elrakat.

2. Elmondja a feladatot: ● Mivel ez az első fogalmazás típusú dolgozat, mindenki

maga választhatja ki, hogy a 4 szöveg közül melyiket dolgozza ki.

● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a választható címeket.

Lapok a fogalmazáshoz Javítási-értékelési szempontrendszer (a javításhoz) Táblakép


48

Táblakép

Választható címek: 1. Az isteni képmás születése az első teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30) 2. Az ember létrejötte a második teremtés-elbeszélésben (Ter 2, 4b-25) 3. A bűnbeesés leírása a Bibliában (Ter 3, 1-24) 4/A A Biblia a bűn terjedéséről – Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) 4/B A Biblia a bűn terjedéséről – a vízözön (Ter 6-9 részletei) 4/C A Biblia a bűn terjedéséről – a bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés

1’

Házi feladat: nincs.

b) Háttéranyagok

Lapok a fogalmazáshoz

Javítási-értékelési szempontrendszer

Javítási-értékelési szempontrendszer

Formai elemek Tartalmi elemek

Bevezetés Látható bekezdések 1 pont Tartalom:

Lényegre törő, pontos. Teljes mondatokban fogalmaz.

2 pont

Kifejtés Látható bekezdések 1 pont Szóelemzés:

Legalább 4 fontos kifejezés érthető magyarázata.

4 pont

Szöveg értelmezése: Legalább 2 elkülönülő gondolatot ír. Teljes mondatokban fogalmaz.

4 pont

Befejezés Látható bekezdések 1 pont Aktualizálás:

Legalább 2 teljes mondatot ír. Hivatkozik a keresztény életgyakorlatra.

4 pont

Értékelés: 15-17 pont 5; 12-14 pont 4; 9-11 pont 3; 5-8 pont 2; 1-4 pont 1

forrás: nyomtatható, fóliára másolható forma A4-es méretben, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

49

2. ISTENÉLMÉNYEK ÁBRAHÁMTÓL MÓZESIG

11. óra: Bevezetés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszakba 12. óra: Számonkérés a pátriárkai kor bevezetéséből; Ábrahám meghívása

(Ter 12, 1-5) 13. óra: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) 14. óra: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20);

a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) 15. óra: A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből) 16. óra: A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) 17. óra: Számonkérés: istenélmények Ábrahámtól Mózesig

2000 1200

Ábrahám p á t r i á r k á k Mózes

Kr. e.

2. Istenélmények Ábrahámtól Mózesig

50

11. óra: Bevezetés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszakba


Témája: Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés. Célja: Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszak (Kr. e. 2000-től 1200-ig) történeti hátterének és a

legfontosabb műfajok (monda, teofánia, novella, legenda, kultikus elbeszélés, törvénygyűjte-mény) jellemzőinek megismerése. Csoportmunka kialakítása.


Kapcsolódás az előző órához: a dolgozat kiosztása, értékelése

10’

Tanórai beszélgetés: 1. A tanár felolvastatja a legjobban sikerült fogalmazást mind

a négy bibliai rész elemzéséből. Megbeszélik, miért sikerül-tek jól (pl. világos szerkesztés, ép mondatok, precíz tanulás).

2. Elmondja, kivetíti a javítási-értékelési szempontrendszert. A tanulóknak is kiosztja fénymásolva, melyet beragaszta-nak a füzetükbe egy kiemelt helyre (pl. a legutolsó oldalra).

3. Értékeli az osztály munkáját, teljesítményét (az egész osz-tály előtt nem hangzik el, kinek hányas lett a dolgozata!). Kiosztja a dolgozatokat. Ha szükséges, megegyeznek egy javító dolgozat írásának időpontjában. A személyes kérdé-seket az óra utáni szünetben beszélik meg.

A legjobb dolgoza-tok témánként Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óra után) Füzet Dolgozatok javítva

Bevezetés 2’

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Ábrahám, Mózes: mi jut a tanulók eszébe e nevekről?


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Istenélmények Ábrahámtól Mózesig – történeti és irodalmi bevezetés

Bevezetés a csoportmunkába a) Csoportok

kialakítása

2’

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal (az azonos számot húzók alkotnak egy csoportot), kiszámolással v. ülésrend szerint.

A tanulók kialakítják a csoportokat.

Ültetőkártyák

b) A feladat megadása

3’

1. Ismerteti a csoportmunka menetét: ● csoportokban dolgoznak, minden csoport kap egy

feladatot; ● a felkészülési idő 5 perc; a feladat megoldásához a tan-

könyvet (25-27. o.) használhatják, jegyzetelniük kell; ● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészü-

lési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról. 2. Kiadja a feladatokat:

Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll.

Tk. 25-27. o. Feladatkártyák Füzet

11. óra: Történeti és irodalmi bevezetés

51

A feladat elvégzése csoportokban

5’

● A csoportok munkához látnak. ● A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz. ● Az 5’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.

Ismeretek prezen-tálása, jegyzetelés

8-10’

1. A feladatkártyák sorszáma szerinti rendben a csoportok szónokai a táblához mennek, és ismertetik vázlatukat. Ha egy feladatot több csoport is kapott, képviselőik együtt mennek ki, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát.

2. A tanár a beszámolók közben jegyzeteli a táblán a fontos adatokat (egyúttal szűri is az elhangzottakat).

3. A tanulókat is jegyzetelésre szólítja fel.

Tábla Füzet


a) A Mózesig terjedő korszak a történettudományokban

A zsidó nép története a Kr. e. 2. évezredben, Mezopotámiában kezdődött. – A szemiták félnomád népcsoportok; Palesztina és Egyiptom irányába vándorolnak. – Két vándorlási hullámban érkeznek Egyiptomba.

Az egyiptomi tartózkodás alatt: – gazdasági gyarapodás, majd rabszolgasor. – Természeti katasztrófák segítik elmenekülésüket. – Régészeti leletek alapján a kivonulás a Kr. e. 13. sz.-ban, II. Ramszesz idején történt.

b) A Mózesig terjedő korszak a Bibliában (irodalmi műfajok)

Monda történelmi valósághoz kapcsolódik csodás elemeket tartalmaz egy-egy személy sorsába sűríti a nép tapasztalatait (tipizál)

Teofánia istenélmény vagy vallási tapasztalat megfogalmazása képnyelven az istenség jelenlétéről ad hírt jellemzője: természeti jelenségek (felhő, tűzoszlop…) gyakran antropomorf módon beszél

Novella rövid terjedelmű kevés szereplő, nagy hatásfok vallási indíttatású

Legenda vallási tárgyú gyakori formája az eredetlegenda

Törvénygyűjtemény ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályok sajátos formája a szövetség-okmány (pl. a tízparancsolat)

Kultikus elbeszélés istentiszteletekre szánt célja: Isten dicsőítése csodás elemek, melyek Isten gondviselő, irányító jelenlétére utalnak


52

Ismeretek megszilárdítása

8’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Hová vándoroltak a zsidók a Kr. e. 19. században? ● Melyik fáraó idején szabadultak ki Egyiptomból? ● Melyik műfajra jellemző, hogy egy személy életébe sűríti

a nép tapasztalatait? ● Melyek a teofánia műfaj legjellemzőbb vonásai? ● A csodás jelek mely irodalmi műfajban jelzik Isten jelen-

létét? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott is-

meretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 25-27. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából

(20’; segédeszköz: nincs).


b) Háttéranyagok

Ültetőkártyák

A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni úgy, hogy egy csoportba 3-4 tanuló kerüljön. forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több cso-port van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, ponto-sítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai:

1. csoport: A tk. 26. oldalának 1. bekezdéséből (Mezopotámia) jegyzeteljétek ki a zsidó nép történeti gyökereire vonatkozó adatokat!

2. csoport: A tk. 26. oldalának 2. bekezdéséből (Egyiptom) jegyzeteljétek ki a zsidó nép történeti gyökereire vonatkozó adatokat!

3. csoport: A tk. 27. oldalának 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a monda műfaji jellemzőit! 4. csoport: A tk. 27. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a teofánia műfaji jellemzőit! 5. csoport: A tk. 27. oldalának 3-4. és utolsó bekezdéséből jegyzeteljétek ki a novella, a legenda, és a

törvénygyűjtemény műfaji jellemzőit! 6. csoport: A tk. 27. oldalának 5. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kultikus elbeszélés műfaji jellemzőit!

forrás: fénymásolható, szétvágható forma a CD-n



12. óra: Számonkérés; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)

53

12. óra: Számonkérés a pátriárkai kor bevezetéséből; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)


Témája: Írásbeli számonkérés a pátriárkai kor történeti és műfaji bevezetéséből. Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés.

Célja: Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korszak történeti és irodalmi ismereteinek számonkérése. Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés (Ter 12, 1-5) szóelemzése, szövegértelmezése.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra nyúlnak vissza a zsidó nép történetének

gyökerei? ● Mikor történhetett az Egyiptomból való kivonulás? ● Mi jellemezi a kultikus elbeszélés műfaját? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



2’







c) Dolgozatírás

20+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az Ábrahám meghívásáról szóló elbeszélés (Ter 12, 1-5). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, Úr).

Szentírás


54

Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

3’




Szóelemzés

Ábrám/Ábrahám: a zsidóság ősatyja, pátriárka; ha történeti személy volt, Kr. e. 2000-1700 táján vándorolt Mezopotámiából (Hárán vagy Uruk/Úr városából) Kánaánba

föld: a föld, az otthon, a család, erősen megszabja az ember gondolkodásmódját; ebből a kötelékből kell az ősatyának kiszakadnia

nagy nemzetté teszlek: Ábrahám csak ebben az ígéretben bízhat elindult: engedelmeskedett az isteni hívásnak

c) Értelmezés

3’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?






Értelmezés E mondában a zsidó nép azt a tapasztalatát fogalmazza meg, hogy Isten a kezdetektől kiválasz-totta, meghívta egy feladatra, s meggyőződésüket, hogy ehhez a feladathoz meg fogja adni az erőt.

Befejezés

5’

Házi feladat: ● Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 12, 1-5

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 28-29.32. o.). ● Készítsék el Ábrahám családfáját (írásban a füzetükben)

a Ter 12-37 átolvasása, illetve korábbi ismereteik alapján. A feladat megoldásához az Interneten is találhatnak segítséget.

● Mindenki szabadon válasszon ki egy Ábrahám-, Izsák-, Jákob- vagy József-történetet, olvassa el, és készítsen 3-4 mondatos tartalmi beszámolót a füzetében.

Füzet Tk. 28-29.32. o. Szentírás

12. óra: Számonkérés; Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5)

55

b) Háttéranyagok

Dolgozatkérdések

A csoport I. Egészítsd ki az alábbi mondatokat:

1. A zsidó nép történelmének gyökerei a(z) …… évezred ……… nyúlnak vissza. 2. A Bibliában említett Szem utódai (szemiták, sémiták) …… más népcsoportok társaságában a

Kr. e. 19. században indultak vándorútra ……………. és …………… irányába. 3. A …… epikus műfaj, amely a történelmi valósághoz kapcsolódik, de csodás elemeket

feltüntetve beszél az általa bemutatott személyről, eseményről, helyről vagy hiedelemről. 4. A ………… ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartalmaznak.

II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! 1. Miért és mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból? 2. Mi jellemzi a teofánia műfaját? 3. Mi jellemzi a novella műfaját?

B csoport I. Egészítsd ki az alábbi mondatokat:

1. A néhány évszázados ……… tartózkodás alatt a zsidók megtapasztalták, hogy népességük megnövekedése miatt veszélyesnek tekintik és ………… taszítják őket.

2. A régészeti leletek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy a kivonulás a ……… században, ………… uralkodása alatt történt.

3. A csodás elemeket tartalmazó ……… istentiszteleti összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja Isten csodás tetteinek dicsőítése.

4. A ………… műfajának jellemzője: az istenség jelenlétéről rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek említésével ad hírt.

II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! 1. Mikor és honnan indultak a zsidó nép ősei? Milyen életmódot folytattak? 2. Mi jellemzi a monda műfaját? 3. Mi jellemzi a legenda műfaját?




Értékelőlapok

A csoport


elemei

I. Egészítsd ki a következő mondatokat! Kr. e. 2. 1 p 1. A zsidó nép történelmének gyökerei a(z) … évez-

red … nyúlnak vissza. 2 pont

Mezopotámiájába 1 p félnomád törzsekként 1 p Palesztina 1 p

2. A Bibliában említett Szem utódai (szemiták, sémi-ták) … más népcsoportok társaságában a Kr. e. 19. században indultak vándorútra … és … irányába.

3 pont

Egyiptom 1 p 3. A … epikus műfaj, amely a történelmi valósághoz

kapcsolódik, de csodás elemeket feltüntetve beszél az általa bemutatott személyről, eseményről, hely-ről vagy hiedelemről.

1 pont

monda 1 p

4. A … ősi jogi, erkölcsi és rituális szabályokat tartal-maznak.

1 pont törvénygyűjtemények 1 p


56

II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! rabszolgasor 1 p 1. Miért és mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból? 2 pont Kr. e. 13. sz., II. Ramszesz 1 p istenélmény vagy vallási tapasz-talat képnyelven 1 p

rendkívüli vagy szokványos ter-mészeti jelenségek 1 p

2. Mi jellemzi a teofánia műfaját? 3 pont

antropomorf 1 p kisprózai alkotás 1 p világos szerkezet; egységes cse-lekmény, kevés szereplő 1 p

3. Mi jellemzi a novella műfaját? 3 pont

vallási indíttatás 1 p

A dolgozat értékelése: 13-15 pont 5; 11-12 pont 4; 8-10 pont 3; 5-7 pont 2; 1-4 pont 1 B csoport


elemei

I. Egészítsd ki a következő mondatokat!

egyiptomi 1 p 1. A néhány évszázados … tartózkodás alatt a zsidók megtapasztalták, hogy népességük megnövekedése miatt veszélyesnek tekintik és … taszítják őket.

2 pont

rabszolgaságba 1 p

Kr. e. 13. 1 p 2. A régészeti leletek alapján valószínűnek tarthatjuk, hogy a kivonulás a … században, …uralkodása alatt történt.

2 pont

II. Ramszesz 1 p 3. A csodás elemeket tartalmazó … istentiszteleti

összejövetelekre szánt irodalmi alkotás, amelynek célja Isten csodás tetteinek dicsőítése.

1 pont kultikus elbeszélés 1 p

4. A … műfajának jellemzője: az istenség jelenlétéről rendkívüli vagy szokványos természeti jelenségek említésével ad hírt.

1 pont teofánia 1 p

II. Válaszolj röviden a következő kérdésekre! Kr. e. 2. évezred 1 p Mezopotámiából 1 p

1. Mikor és honnan indultak a zsidó nép ősei? Milyen életmódot folytattak

3 pont

félnomád 1 p a történelmi valósághoz kapcso-lódik 1 p

csodás elemeket tartalmaz 1 p

2. Mi jellemzi a monda műfaját? 3 pont

tipizál 1 p kisepikai mű 1 p vallási tárgyú 1 p

3. Mi jellemzi a legenda műfaját? 3 pont

fontos személy életéről, hely eredetéről szól 1 p

A dolgozat értékelése: 13-15 pont 5; 11-12 pont 4; 8-10 pont 3; 5-7 pont 2; 1-4 pont 1




13. óra: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)

57



Témája: Ábrahám hite. Az ősatyák történetei. Célja: Az Ábrahám hitéről szóló elbeszélés (Ter 22, 1-18) szóelemzése, szövegértelmezése. Az

ősatyákról szóló történetek felidézése. Családfa alkotása. Reflektálás életünk értékeire.


Kapcsolódás az előző órához:

a) A dolgozat kiosz-tása, értékelése

3’




b) A családfa ellenőrzése

8’

1. Önként vállalkozó tanulóval felrajzoltatja Ábrahám család-fáját, majd az osztállyal közösen értékelik, pontosítják.

2. A legfontosabb személyeket kiemeli az ábrán, illetve őket is szerepeltetve elkészít (vagy kivetít) egy egyszerűsített ábrát: ez kerül a tanulók füzetébe.

Tábla Táblakép, füzet


Ábrahám családfája és Jákob családja Jelölések:

leszármazás: ─ │ házasság: ~

c) A pátriárkákról

szóló történetek

4’

4 önként jelentkező tanulóval felolvastat egy-egy történetet a 4 ősatyáról.

Füzet


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Ábrahám hite (Ter 22, 1-18). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Ráchel

Rúben, Simeon, Lévi,Júda, Isszakár, Zebulonlánya: Dína

Lea

Bilha Dán, NaftaliZilpa Gád, Áser

József, Benjamin

Jákob (Izrael)feleségei:

Terah

Náchor

Izsák

Ráchel

József

Manassze

Hárán

Bátuel Lót

SáraÁbrahámHágár

Izmael

Rebekka Lábán

LeaJákobÉzsau

Ászenet

Efraim

~ ~

~

~

~


58

Táblakép

Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)

Prezentálás


2’


Szentírás

b) Hangos felolvasás 2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, Úr, Úr angyala, Ábrahám, Izsák).

Szentírás

Feldolgozás


2’


Szentírás

b) A szóelemzés és értelmezés elő-készítése

4’

Tanórai beszélgetés a chartres-i katedrális középső kapuján látható, Ábrahám áldozatát ábrázoló szoborról: ● Milyen bibliai pillanatokat örökít meg a kőfaragó? ● Merre/kire figyel a két alak? (felfelé, Isten felé) ● Mit tesz Ábrahám a kezével? (átöleli Izsákot) ● Mit tesz Izsák? ● Mit fejeznek ki a mozdulatok?

(egymáshoz simulnak = szeretik egymást, bíznak)

Ábrahám áldozata – kép a szoborról

c) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

egyszülött fiú: a legnagyobb értéket, Isten ígéretét jelképezi áldozd fel: a környező népeknél állítólag szokás volt az elsőszülött feláldozása egy Molok

nevű istennek az Úr angyala: Ábrahám lelkiismeretének jelképe féled Istent: Ábrahám engedelmes, mindent, amit ajándékba kapott, kész visszaadni Istennek

d) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző szándéka? ● Mit akar közölni a Szentírás olvasóival?






59


Értelmezés Az elbeszélés műfaja monda: benne Izsák az ígéret gyermekeként Isten ingyenes ajándékát szim-bolizálja. Az elbeszélés végső fordulatából kiderül, e monda nem helyesli az emberáldozatot. Ám valójában nem csak az emberáldozat elvetéséről szól. A zsidó nép (akit Ábrahám képvisel) rájött, hogy meghívása ingyenes, nem a maga érdeme. S azt is megtapasztalták, hogy ha valamiről lemondanak, amit Isten kér tőlük, azt mérhetetlenül nagyobb ajándékként kapják vissza.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Melyek azok az értékeink, amelyeket ha megosztunk,

sokszorosan kapunk vissza? (szellemi értékek: szeretet, odafigyelés, segítés a gyen-gébb tanulóknak a tanulásban…).

Tk. 33. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Ter 22, 1-18 szöve-

gét (a füzet jegyzete, tk. 30-33. o.). Következő órán felelés szóban.


b) Háttéranyagok



Ábrahám áldozata – szobor

Szobor a chartres-i katedrális középső kapuján forrás: fóliára másolható forma a CD-n



60

14. óra: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20); a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14)


Témája: A szabadító Isten megnyilatkozása a kivonulás idején – Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése, a zsidó húsvét.

Célja: A Mózes meghívásáról és a kivonulás előkészítéséről, valamint a zsidó húsvétról szóló bibliai szakaszok (Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14) szóelemzése, szövegérzelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Reflektálás a bűntől való szabadulás élményére.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az Ábrahám hitéről szóló elbeszélés (Ter 22, 1-18) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás

Bevezetés

2-3’

Tanórai beszélgetés – a Mózessel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, a téma bevezetése kérdések segítségével: ● Mikor vonultak ki a zsidók Egyiptomból? ● Ki volt akkor a fáraó? Ki volt a zsidók vezére? ● Mit ünneplünk húsvétkor? Mikor van húsvét? ● Mit ünnepeltek a zsidók húsvétkor – milyen ismereteik

vannak erről? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 26. o. Tk., füzet


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Mózes meghívása és a kivonu-lás előkészítése; a zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14; Kiv 3, 1-14.18-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése; a zsidó húsvét (Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Kiv 3, 1-14.18-20 és a Kiv 12, 1-14 szövegét.

Szentírás

Feldolgozás



7’



14. óra: Mózes meghívása, a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-20); a zsidó húsvét (12, 1-14)

61


5’


Tk. 39-41. o.







Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) – szóelemzés

Mózes: a név jelentése: ‘vízből megmentett’; a fáraó leánya találta meg őt a Nílus partján az Úr angyala; tűz lángjában: a teofánia elemei atyáid Istene: Ábrahám Istene (Elohim, JHVH) én vagyok az, ‘Aki vagyok’: (héberül: ehjeh aser ehjeh) a JHVH név magyarázata: leszek,

aki leszek, aki veled leszek megverem Egyiptomot: antropomorfizmus: a tíz csapás bejelentése

A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) – szóelemzés

a hónapok kezdete: Niszán hónapja (nálunk: március-április) vágja le (a bárányt): rituális cselekmény, mely kapcsolatot teremt Isten és az ember között vegyenek a véréből, és kenjék be…: nomád bajelhárító rítus kovásztalan kenyér: a kovász a lustaság jelképe volt, itt a sietség jele a kovász mellőzése keserű saláta: a nomádoknál fűszer; itt az egyiptomi szolgaság jele megölök minden elsőszülöttet: antropomorfizmus: a tizedik csapás leírása emléknap: a nomád ünnep a szabadulás emléknapja lett

b) Értelmezés

5’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-

ből keresteti ki a tanulókkal: ● Milyen műfajú elbeszélések ezek? ● Mire döbben rá Mózes? ● Milyen ünnep volt eredetileg a húsvét? ● Minek az emlékünnepévé vált? ● Mit szimbolizál a keserű saláta, a kovásztalan kenyér?

2. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 43. o Táblakép, füzet


Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20) – értelmezés

A szöveg műfaja meghívási elbeszélés: Isten a meghívó, Mózes válaszol és küldetést kap. A leírás arra utal, hogy a zsidó nép vezére tudatára ébred Istentől kapott küldetésének. A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) – értelmezés

A húsvét, mely eredetileg nomád pásztorünnep volt, a zsidóság számára az Egyiptomból való sza-badulás emlékünnepe lett. Húsvéti szertartásaiban a zsidóság csodálatos szabadulására emlékezik.


62

Aktualizálás

3’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mi lehet keserű élmény a mi életünkben? ● Hová, kihez fordulhatunk ilyen helyzetekben?

Tk. 44. o.

Házi feladat kijelölése

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Kiv 3, 1-14.18-20 és a

Kiv 12, 1-14 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 39-41.43-44. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 39-44. o.

Befejezés 1’

A tanár vihet be a tanulóknak maceszt, megmutatni, milyen is a kovásztalan kenyér.

Macesz

b) Háttéranyagok




Kiv 3, 1-14.18-20 1. Mózes 2. atyáid Istene 3. megjelent neki az Úr angyala 4. tűz lángjában egy csipkebokor közepéből 5. láttam népem nyomorúságát Egyiptomban 6. amikor az Úr (héb. Jahve) látta 7. Mózes, Mózes 8. oldd le lábadról sarudat 9. eltakarta az arcát 10. tejjel és mézzel folyó földre 11. én vagyok az, ‘Aki vagyok’ 12. héberek 13. Hóreb 14. megverem Egyiptomot

Kiv 12, 1-14 1. a hónapok kezdete 2. a hónapnak a tizennegyedik napjáig 3. Áron 4. vágja le (ti. a bárányt) 5. keserű salátával 6. kovásztalan kenyérrel 7. vegyenek a véréből, és kenjék be mindkét

ajtófélfát 8. az Úr Pászkája (vagyis: Átvonulása) 9. megölök minden elsőszülöttet 10. derekatokat övezzétek fel 11. emléknap



Kiv 3, 1-14.18-20 1. Mózes 2. az Úr angyala, tűz lángjában 3. atyáid Istene 4. én vagyok az, ‘Aki vagyok’ 5. megverem Egyiptomot

Kiv 12, 1-14 1. a hónapok kezdete 2. vágja le (ti. a bárányt) 3. vegyenek a véréből, és kenjék be… 4. kovásztalan kenyér 5. keserű saláta 6. megölök minden elsőszülöttet 7. emléknap




15. óra: A tízparancsolat (Kiv 19-24)

63

15. óra: A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből)


Témája: A tízparancsolat. Célja: A tízparancsolat kihirdetéséről szóló bibliai elbeszélés (Kiv 19, 1-6.16-20; 20, 1-18; 24,4a)

szövegértelmezése. Annak megértetése, hogy a törvények sokszor óvnak, védenek bennün-ket. A lelkiismeret mint életet adó útmutatás. A csoportmunka kialakítása (bibliodráma).


Feleltetés

3’+3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése

(Kiv 3, 1-14.18-20) 2. felelő: A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14)

A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből)

Bevezetés – a tízparancsolat felidézése

3’

● Önként jelentkező tanulókkal rendre felsoroltatja a tíz parancsot – lehetőleg minden parancsot más-más tanuló-val mondat el.

● A tanár elismétli a parancsokat a Bibliában olvasható meg-fogalmazásban, és rögzíti is: jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás Tk. 45. o. Táblakép, füzet


A tízparancs:

1. „Én, az Úr, vagyok a te Istened … Rajtam kívül más istened ne legyen!…” 2. „Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét…” 3. „Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld!…” 4. „Tiszteld apádat és anyádat…!” 5. „Ne ölj!” 6. „Ne paráználkodj!” 7. „Ne lopj!” 8. „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” 9. „Ne kívánd meg felebarátod házát!” 10. „Ne kívánd meg feleségét … semmijét se, ami az övé!”


64

Az értelmezés előkészítése

(Összidő: 25’)

Bibliodráma kiscsoportokban. Cél: megértetni, hogy a törvé-nyek sokszor óvnak, védenek bennünket.

a) Csoportok kialakítása

1’

2-3 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: kiszámolással v. ülésrend szerint.



2’


feladatot; ● a felkészülési idő 4’; ● a felkészülési idő leteltével meg kell osztaniuk az

osztállyal munkájuk eredményét. 2. Kiadja a feladatokat:

A tízparancsolat egy-egy parancsát a hozzá kapcsolódó feladattal kis kártyákon kiosztja a csoportoknak.

Feladatkártyák Füzet

c) A feladatok elvégzése

4’

● A csoportok elvégzik a kártyára írt feladatot. ● A tanár körbejár, segít, ha kell. ● A 4’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.

d) A csoportmunkák bemutatása

15’

A tanár sorban szólítja a csoportokat: – a csoporttagok kártyájukról felolvassák a kapott

parancsot és a feladatot, majd – elmondják a paranccsal kapcsolatban leírt gondolatokat,

illetve bemutatják a rövid jelenetet.

e) A csoportmunkák tapasztalatai

3’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva. Cél: eljutni a lelkiismeret fogalmáig. ● Milyen célt szolgálnak a parancsok? ● Miben segíthetnek a parancsok? ● Honnan tudunk pl. arról, hogy nem hazudhatunk egy-

másnak, vagy nem ölhetjük meg a szomszédunkat? (lelkiismeret)

Értelmezés

5’

1. A tanár összefoglalja, kiegészíti az elhangzottakat, elmond-ja a szentírási szöveg értelmezését.




Értelmezés A szöveg műfaja kultikus teofánia és szövetségokmány.

Az elbeszélés a zsidó nép hittapasztalatát fogalmazza meg: észrevették, hogy ha követik lelkiisme-retük jó indításait, vagyis Isten útmutatásait, akkor Isten áldása lesz életükön. Ha azonban ellent mondanak ezeknek az indításoknak, összekuszálódik életük.

A parancsok a lelkiismeret indításait jelzik, nem kapcsolódik hozzájuk büntetés.

15. óra: A tízparancsolat (Kiv 19-24)

65

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a tíz parancs (a füzet jegyzete); a szentírási

szöveg tankönyvi szemelvényeivel elemezni (tartalom, értelmezés) a Kiv 19-24 részleteinek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 45.49. o.). Memoriter: a Kiv 20, 1-6 szövege.


Füzet, tk. 45.49. o. Memoriter

b) Háttéranyagok



Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 2-3 tanuló kerül. Lehe-tőség szerint a 10 feladatnak megfelelően 10 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha 10-nél több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor a csoportok egymás után mutatják be munkájuk ered-ményét). Ha 20-nál kisebb a létszám, egyes – hasonló – feladatok kimaradhatnak.

Az egyes csoportok feladatai:

1. csoport: „Én, az Úr, vagyok a te Istened … Rajtam kívül más istened ne legyen!…” Mi gondoltok, miért ez lehet az első parancs? Miben segíthet minket, ha Istent tartjuk a legfontosabbnak életünkben? Írjátok le 2-3 mondatban, amit erről gondoltok!

2. csoport: „Ne vedd hiába az Úr, a te Istened nevét …” Mit jelenthet Isten neve? Hol olvastunk már a Szentírásban névadásról? Mit jelent ott ez az esemény? Írjatok 2-3 mondatot erről korábbi is-mereteitek alapján!

3. csoport: „Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld!…” Rövid (1 perces) jelenet for-májában mutassátok be, mit élhettek át, ha vasárnap elég időt szántok arra, hogy elmenjetek szentmisére, és utána együtt ebédeljetek családotokkal!

4. csoport: „Tiszteld apádat és anyádat…!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet-tek át, ha nagyszüleiteket rendszeresen látogatjátok, meghallgatjátok történeteiket, és a nyári szünetben egy kicsit segítetek is nekik!

5. csoport: „Ne ölj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha iskolatársai-tok gúnyolódva nehéz helyzetbe juttatnak titeket!

6. csoport: „Ne paráználkodj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha barátotok/barátnőtök hűtlenül elhagy benneteket!

7. csoport: „Ne lopj!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhettek át, ha az osztály-ban mindenki mindenkitől elvesz mindent!

8. csoport: „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha bátran kiáll valaki mellett, akit a többiek indokolatlanul bántanak!

9. csoport: „Ne kívánd meg felebarátod házát!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha irigykedik társára egy szép dolgáért, és ezért megrongálja azt!

10. csoport: „Ne kívánd meg feleségét … semmijét se, ami az övé!” Rövid (1 perces) jelenet formájában mutassátok be, mit élhet át egyikőtök, ha társának barátját/barátnőjét tudatosan elhódítja!



66

16. óra: A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből)


Témája: A szövetségkötés. Célja: A szövetségkötésről szóló rész (Kiv 24, 4b-8; 25,8-11.16.31.37; 27,1-2; 29,38-39.42-43) szó-

elemzése, szövegértelmezése. Reflektálás: szövetségünk Istennel. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A tízparancs; a Kiv 20, 1-6 szövege (memoriter); a bibliai elbeszélés (a Kiv 19-24 részletei) rövid tartalma és értelmezése a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

A szentírási szöveg másolata a tankönyvből (kivéve a memoriterhez)


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből)

Prezentálás

a) Csöndes találkozás a szöveggel 2’

Kikeresteti a tankönyvből és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Kiv 24-29 részleteinek szövegét.

Tk. 47. o.


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a szöveget. Tk. 47. o.

Feldolgozás

a) Szóelemzés

15’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kikeresteti a szövegből a legfontosabb kifejezéseket. 2. Kérdéseket tesz fel, melyekkel elgondolkodtatja, rávezeti

a tanulókat arra, melyik mit jelképezhet, mit jelenthet. 3. Összegzi, kiegészíti, amit a tanulók megfogalmaztak.




Szóelemzés

oltárt … és 12 emlékoszlopot: Isten jelen van a 12 törzsből álló Izrael életében vér: a vér Isten ajándéka, az élet elve; az Isten és ember közti kapcsolatot fejezi ki ládát: Isten jelenlétére emlékeztet mécstartót: Isten figyelő jelenléte

16. óra: A szövetségkötés (Kiv 24-29)

67

b) Értelmezés

10’


ből keresteti ki a tanulókkal: ● Melyik nemzedékkel kötött Isten szövetséget? ● Milyen jelképek fejezik ki a szövegben a szövetséget?




Értelmezés Az ősi Izrael minden nemzedéke megélte valamiképpen, hogy Isten szövetséget kötött vele, ezt a tapasztalatot fogalmazták meg különféle módokon. A sátor, láda, mécstartó, oltár azok a külső jelek, amelyek ezt a szövetséget mutatják.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mit jelenthet, hogy Isten velünk is szövetséget köt? ● Mi történik, ha hűtlenek leszünk ehhez a szövetséghez?

Tk. 50. o.

Befejezés

2’


vel elemezni a Kiv 24-29 részleteinek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 47-50. o.).

Átismétlendő: Istenélmények Ábrahámtól Mózesig: a megismert szentírási szövegek (Ter 12, 1-5; Ter 22, 1-18; Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14; Kiv 19-24 részletei; Kiv 24-29 részletei) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése, műfaji jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 25-50. o.).

Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat, segédeszköz: Szentírás).

Füzet, tk. 47-50. o. Tk. 25-50. o.

b) Háttéranyagok


A tízparancsolatról szóló szöveg (Kiv 19-24 részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n




68

17. óra: Számonkérés: istenélmények Ábrahámtól Mózesig


Témája: Írásbeli számonkérés az Ábrahámtól Mózesig terjedő korhoz kapcsolódó szentírási szövegekből.

Célja: Az Ábrahámtól Mózesig terjedő korhoz kapcsolódó szentírási szövegek (Ter 12, 1-5; Ter 22, 1-18; Kiv 3, 1-14.18-20; Kiv 12, 1-14; Kiv 19-24 részletei; Kiv 24-29 részletei) tartalmának, szóelemzésének, szövegértelmezésének, műfaji jellemzőinek írásbeli számonkérése.


Számonkérés


5’

1. Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Miért kell Ábrahámnak elhagyni földjét? ● Mit jelentett a zsidóság számára a húsvét ünnepe? ● Mi a tízparancsolatról szóló részlet műfaja? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.

2. Formai bevezetés: a fogalmazás típusú dolgozat formai és tartalmi elemeinek felidézése.

(bevezetés: a szöveg tartalma 2-3 mondatban; kifejtés: szómagyarázatok, szövegértelmezés; befejezés: személyes állásfoglalás, aktualizálás.)

Tk. 25-50. o. Szentírás Tk., füzet


2’


2. Beosztja a csoportokat (A, B, C). 3. Elmondja a feladatot:

● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát:

A: a Kiv 24-29 részletei; B: Ter 22, 1-18; C: Kiv 3, 1-14.18-20

Lapok a fogalmazáshoz Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál) Táblakép

Táblakép

Címek: A csoport A szövetségkötés (a Kiv 24-29 részletei) B csoport Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) C csoport Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’


69

3. ISTEN MEGTAPASZTALÁSA JÓZSUÉTÓL SALAMONIG

18. óra: Történeti bevezetés a Józsuétól Salamonig terjedő korszakba 19. óra: Számonkérés a Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti bevezetéséből;

Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16) ; Sámson- és Dávid-történetek

1200 9311000

Józsue b í r á k királyság

Kr. e.

3. Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig

70

18. óra: Történeti bevezetés a Józsuétól Salamonig terjedő korszakba


Témája: Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – történeti bevezetés. Célja: Történeti bevezetés a Kr. e. 1200-tól 931-ig terjedő időszakba. Olvasott szöveg megértése –

készségfejlesztés a „tanulásút” módszer bevezetésével, az önálló tanulási stratégiák elsajátít-tatása. A Sámson- és Dávid-történetek előkészítése.



3’


Dolgozatok javítva

Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál)


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Isten megtapasztalása Józsué-tól Salamonig – történeti bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – történeti bevezetés

Bevezetés a csoportmunkába

A „tanulásút” módszer bevezetése

3’

Röviden ismerteti a tankönyvi bevezető szöveg új feldolgozási módszerét: ● a tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak; ● a feldolgozás 4 lépésből áll (= 2 állomás 1-1 feladattal,

illetve ezek ellenőrzése): ha egy csoport végzett egy feladattal, ill. annak ellenőrzésével, akkor megkaphatja a következő lépéshez szükséges borítékot;

● fontos, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozzanak, mert a következő órán számonkérés lesz ebből az anyagból.

Csoportok kialakítása

2’

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással vagy ülésrend szerint.


Ültetőkártyák

A szöveg feldolgozása 4 lépésben

(összidő: 21’)

Cél: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Mialatt a csoportok dolgoznak, a tanár körbejár közöttük, szükség esetén segít.

5’ 1. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás borítékjáért (az 1. állomás feladata: hiányos szöveg kiegészítése). A csoportok megoldják a feladatot.

1. sz. boríték

18. óra: Történeti bevezetés

71

4’ 2. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás feladatának ellenőrző (2. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.

2. sz. boríték Tk. 51-52. o.

8’ 3. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás borítékjáért (a 2. állomás feladata: kérdésekre megkeresni adott szövegben a választ). A csoportok megoldják a feladatot.


4’ 4. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás feladatának ellenőrző (4. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.


Közös ellenőrzés, az ismeretek megszilárdí-tása

8’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja, elmélyíti az új ismereteket, tisztázza a fogalmakat. A tanulókat felszólítja: ha hiányosak a jegyzeteik, egészítsék ki (ő maga most nem ír a táblán). ● Mikorra tehető a honfoglalás kora? ● Mit jelent a békés beszivárgás? ● Milyen Biblián kívüli források utalnak erre a korra? ● Kik voltak a bírák? ● Mi jellemzi a bírák korát? ● Hol volt akkoriban a vallási központ? ● Ki volt az utolsó bíra? ● Mi volt az oka a királyság létrejöttének? ● Ki volt az első három király? ● Mikor uralkodtak? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 51-52. o. Füzet Tk., füzet

Befejezés

3’

Házi feladat: ● Megtanulandó: a Józsuétól Salamonig terjedő időszak

történeti bevezetése (a füzet jegyzete, tk. 51-52 o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (15’; segédeszköz: nincs).

● Mindenki szabadon válasszon ki a Szentírásból egy Sámsonról és egy Dávidról szóló történetet, olvassa el, és készítsen mindkettőből 4-5 mondatos tartalmi beszámolót a füzetébe.

Füzet, tk. 51-52. o. Szentírás

b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák

A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni úgy, hogy egy csoportba 3-4 tanuló kerüljön.

Borítékok

A borítékokat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.


72

1. sz. boríték

1. állomás

Hová illenek a szövegben a következő szavak, kifejezések?

Kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek!

a) szövetséget b) (kb. Kr. e. 1010-970) c) békés beszivárgás

d) későbbi e) Biblián kívüli f) 12 törzs

g) Mózes h) filiszteusokkal i) Jordántól nyugatra

j) karizmatikus vezető k) veszélyből kimentették l) Siló

m) városállamokban n) egységtörekvésneko) nemzetállam

a) A Salamonig terjedő korszak a történettudományokban

Az idézett bibliai szövegek nem szoros értelemben vett történeti leírások, ezért csak nagy vonalak-ban tudjuk rekonstruálni a hátterükben húzódó történelmi eseményeket. Józsue kora: A Kr. e. 13. században Kánaán az egyiptomi birodalom érdekterületéhez tartozott. Az őslakók ……………(1) éltek, amelyek csak laza kapcsolatban voltak egymással. Közös veszedelem hírére ……………(2) kötöttek. A honfoglalóknak ezt a szervezett ellenállást kellett megtörniük, hogy megvethessék lábukat a(z) ……………(3) eső Kánaán földjén. Izrael fiai ………………(4) halála után, Kr. e. 1200 körül vonultak be az Ígéret földjére, és Józsue vezetésével megkezdték a honfoglalást. A föld fokozatos birtokbavétele………………(5), kisebb-nagyobb helyi csatározások és ügyes szövetségi politika eredménye volt. Az izraelita törzseknek először a Jordántól nyugatra fek-vő terület lakatlan vidékeit, a hegyi legelőket sikerült birtokba venniük. A sűrűn lakott részeket, főleg a városokat csak …………(6) időpontokban foglalták el. A régészeti leletek, a Lákis, Debir és Hácor körüli ásatások csak részben igazolják a Józsue könyvében említett adatokat. Az izraeliták kánaáni jelenlétét azonban …………(7) forrás is igazolja: a Thébában talált (1896) kőlapon, amelyet „Izrael-sztélé”-nek neveztek el, Merneptah fáraó felsorolja hódításait, és említést tesz Izrael népéről is. Val-lási szempontból Józsue korát általában a Jahve iránti hűség jellemezte. A bírák kora (kb. Kr. e. 1200-1030): A honfoglalás és Kánaán felosztása a(z) ………………(8) között a bírák korában folytatódott. Az izraelitáknak nemcsak a föld régi lakóival, a kánaániakkal kel-lett megküzdeniük, hanem a szomszédos népekkel, a moabitákkal, az ammonitákkal, a mádiánitákkal és a(z) ………………(9) is. A bírák egyik csoportját azok a(z) ……………(10) személyek (pl. Bá-rák, Gedeon, Jefte) alkották, akik a harcok idején a népet irányították, illetve a ……………(11). Má-sik csoportjuk a szó valódi értelmében vett bíra, vagyis olyan személy volt, aki adott esetben egész törzset átfogó bírói tiszttel rendelkezett. Politikai szempontból többnyire a törzsek közti széthúzás, torzsalkodás volt jellemző. Hiányzott a központi hatalom. „Azokban a napokban ugyanis nem volt király Izraelben, hanem mindenki azt cselekedte, amit jónak látott” – olvassuk a Bírák könyvében (Bír 17,6; 21,25). Vallási szempontból a központ a Bételtől északra fekvő ……………(12) volt, ahol a szövetség ládáját is őrizték. Ugyanakkor vallási egységről sem beszélhetünk: a korszak fő vonása a Jahve és az idegen istenek közti ingadozás. A királyság kezdeti időszaka: A királyság intézményének létrejötte annak a(z) ………………(13) gyümölcse, amely a bírák korának végén (főleg a növekvő filiszteus veszély miatt) történelmileg szükségessé vált. A király hatalma – ellentétben a bírákéval – valamennyi törzsre kiterjedt. Az izraeli-ták a királyság kezdeti időszakában fejezték be a honfoglalást: sikerült elfoglalniuk azokat a városálla-mokat is, amelyek még akadályt jelentettek a(z) ……………(14) megteremtésében. Sámuel, az utol-só bíró fölkente az első királyt, Sault (kb. Kr. e. 1030-1010), akit azután Dávid ………………(15), majd Salamon (kb. Kr. e. 970-931) követett a trónon.

Ha elkészültetek a feladattal, gyertek a következő borítékért, hogy megnézzétek, hány talá-latotok van!


73

2. sz. boríték

Az 1. állomás ellenőrzése

Gratulálok a feladat megoldásához!

A helyes válaszokat a tankönyv 51-52. oldalán találjátok. Nézzétek meg, hány kifejezést sikerült a megfelelő helyre illesztenetek!

Ha készen vagytok az ellenőrzéssel, jöhettek a következő feladatot tartalmazó borítékért!

Megoldás 1 – m; 2 – a; 3 – i; 4 – g; 5 – c; 6 – d; 7 – e; 8 – f; 9 – h; 10 – j; 11 – k; 12 – l; 13 – n; 14 – o; 15 – b

3. sz. boríték

2. állomás

Nagyon ügyesek voltatok, eljutottatok a következő állomáshoz.

Keressétek ki a tankönyv 51-52. oldaláról a következő kérdésekre a válaszokat. A füzetetek-ben röviden jegyzeteljetek is. Hasznos, ha megadjátok azoknak a soroknak a számát, ahol a válasz található, megkönnyíti majd megoldásotok ellenőrzését.

Ismét kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek!

1. Lehet-e rekonstruálni teljesen a Kr. e 1200-tól 931-ig terjedő korszak történeti eseményeit? 2. Mikorra tehető Józsue kora? 3. Hogyan éltek az őslakosok a honfoglalás idején? 4. Kinek a vezetésével kezdték el az izraeliták a honfoglalást? 5. Hogyan hívjuk a föld birtokbavételének itt alkalmazott módját szaknyelven? 6. Milyen részeket foglaltak el hamar az izraeliták? 7. Mely városokat foglaltak el később? 8. Melyik fáraó emlékoszlopa tesz említést az izraelitákról? 9. Melyik korszak követi a honfoglalás korát? 10. Kikkel küzdöttek az izraeliták a bírák korában? 11. Kik voltak a bírák? 12. Mi volt a feladatuk a bíráknak? 13. Hol volt a vallási központ a bírák korában? 14. Ki volt az első király? 15. Mikor uralkodott Salamon?

Ha megtaláltátok és fel is jegyeztétek a válaszokat, jöhettek a következő borítékért, amely a megoldást tartalmazza.


74

4. sz. boríték

A 2. állomás ellenőrzése

Örülök, hogy már a válaszok ellenőrzésénél jártok!

Ellenőrizzétek a kérdésekre adott válaszaitokat, hogy lássátok, milyen ügyesen dolgoztatok!

1. Csak nagy vonalakban rekonstruálhatók az események. 51. o. a) pont 2-3. sor 2. Józsue kora: Kr. e. 13. sz. 5. sor 3. Az őslakosok városállamokban éltek. 7. sor 4. Józsue vezetésével. 14. sor 5. Békés beszivárgás. 16. sor 6. A Jordántól nyugatra fekvő területeket. 19-20. sor 7. Lákis, Debir, Hácor. 23. sor 8. Merneptah fáraóé. 52. o. 4-5. sor 9. A bírák kora. 9. sor 10. Például a filiszteusokkal. 14-15. sor 11. Karizmatikus vezető, ill. bírói tiszttel rendelkező személyek. 16. sortól 12. Irányítás a harcok idején; bíráskodás. 18-22. sor 13. Silóban volt a központ. 30. sor 14. Az első király Saul volt. 45. sor 15. Kb. Kr. e. 970-931 46-47. sor

Gratulálok az eredményhez, remélem, megértettétek a bevezető szöveget!


19. óra: Számonkérés a bevezetésből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek

75

19. óra: Számonkérés a Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti bevezetéséből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek


Témája: Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig – számonkérés a történeti bevezetésből. Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele. Sámson- és Dávid-történetek a Bibliában.

Célja: A Józsuétól Salamonig terjedő kor történeti ismereteinek számonkérése. A Jerikó bevételéről szóló bibliai elbeszélés (Józs 6, 1-16) szóelemzése, szövegértelmezése. Sámson és Dávid történeteinek megismerése.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mettől meddig tartott a bírák kora? ● Mely területeket foglalták el először az izraeliták? ● Melyik korszak követi a honfoglalás korát? ● Kinek az uralkodási ideje Kr. e. 1010-970? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



1’







c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Isten működése Józsue életében: Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Józs 6, 1-16 szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a szöveget. Szentírás


76

Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Szentírás Tk. 55-56. o. Táblakép, füzet


Szóelemzés

járjátok körül: liturgikus körmenet, de ostromot is jelenthet a hetedik napon: a kultikus elbeszélés eleme a szövetség ládája: Jahve jelenlétét jelképezi harsonaszó: a harsona kultikus és harcászati eszköz is törjön ki … lármába: harci és vallási rítus, Jahve hatalmának elismerése ne lármázzatok … míg: a Jahve jelenlétére emlékeztető rituális kiáltozást nem előzheti meg

más zaj

c) Értelmezés

5’

Tanórai beszélgetés keretében (segítség lehet: képek Jerikóról): 1. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-

ből keresteti ki a tanulókkal: ● Milyen műfajú a szöveg? ● Mik a régészeti tények Jerikóval kapcsolatban? ● Mit akar a szerző megfogalmazni? ● Ki az elsődleges cselekvő?


Tk. 57. o. (Képek Jerikóról) Táblakép, füzet


Értelmezés Jerikó: a Jordán völgyében fekvő ősi (több ezer éves) város, mely Józsue idejében már romokban hevert. A szöveg háborús cselekményt ír le kultikus elemekkel. A szerző tulajdonképpen hálát ad Jahvénak, hogy sikerült birtokba venniük az Ígéret földjét.

Kapcsolódás az előző órához: Sámson- és Dávid-történetek megismerése

5’

Megkérdezi ki milyen Sámson-, illetve Dávid-történetet olvasott el és jegyzetelt ki, és elmondatja/felolvastatja a kiválasztott történetek rövid tartalmát.

Füzet, Szentírás

19. óra: Számonkérés a bevezetésből; Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16); Sámson- és Dávid-történetek

77

Befejezés

2’

Házi feladat: ● Megtanulandó: Szentírással elemezni a Józs 6, 1-16

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 54-57. o.). ● Mindenkinek tudnia kell Sámsonról és Dávidról legalább

egy szabadon választott történetet 4-5 mondatban összefoglalva elmondani.


Füzet, tk. 54-57. o. Szentírás

b) Háttéranyagok



Képek Jerikóról

A mai Jerikó határában, attól 2 km-re áll a Tell-esz-Szultan, az a törmelékdomb, amely az ősi város

maradványait rejti

Tell-esz-Szultan – részlet

További képek és adatok:


Dolgozatkérdések

A csoport

1. Ismertesd vázlatosan a bírák korát! Válaszodban térj ki:

a) az időpontra; b) a társadalmi/politikai jellemzőkre; c) a vallási jellemzőkre; d) a kor vezető személyiségeinek jellemzőire.

2. Mikor uralkodott Dávid?

B csoport

1. Ismertesd vázlatosan Józsue korát! Válaszodban térj ki:

a) az időpontra; b) a honfoglalás lépéseire; c) a Biblián kívüli forrásra.

2. Ki volt Sámuel? 3. Mikor uralkodott Saul? 4. Mikor uralkodott Salamon?



78



Értékelőlapok

A csoport


elemei 1. Ismertesd vázlatosan a bírák korát! Válaszodban térj ki:

a) az időpontra 1 pont Kr. e. 1200-1030 1 p a honfoglalás folytatódik 1 p küzdelem pl. a filiszteusokkal 1 p

b) a társadalmi/politikai jellemzőkre 3 pont

nincs központi hatalom 1 p a központ: Siló 1 p c) a vallási jellemzőkre 2 pont nincs vallási egység 1 p vezetők a bírák 1 p karizmatikus személyek 1 p a népet irányítják 1 p

d) a kor vezető személyiségeinek jellemzőire 4 pont

bírói feladat 1 p 2. Mikor uralkodott Dávid? 1 pont Kr. e. 1010-970 1 p



elemei 1. Ismertesd vázlatosan Józsue korát!

Válaszodban térj ki:

a) az időpontra 1 pont Kr. e. 13. sz. 1 p őslakosok: lazán kapcsolódó városállamokban 1 p

Jordántól nyugatra hamarabb 1 p békés beszivárgással 1 p sűrűn lakott városokat később 1 p

b) a honfoglalás lépéseire 5 pont

fontos városok, pl. Lákis 1 p Merneptah fáraó 1 p c) a Biblián kívüli forrásra 2 pont emlékoszlopa 1 p

2. Ki volt Sámuel? 1 pont az utolsó bíró 1 p 3. Mikor uralkodott Saul? 1 pont Kr. e. 1030-1010 1 p 4. Mikor uralkodott Salamon? 1 pont Kr. e. 970-931 1 p



79

4. ISTENÉLMÉNYEK A PRÓFÉTÁK ARANYKORÁBAN

20. óra: A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés 21/A óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből;

Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40) 21/B óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből;

Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) 22/A óra: Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) 22/B óra: Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) 22/C óra: A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) 23. óra: Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése

Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) 24. óra: A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál

(Iz 52,13 - 53,12) 25. óra: Számonkérés: istenélmények a próféták aranykorában

931 722 538Kr. e.

586

a babiloni fogság kezdete

IzraelJúdaSZ

AK

AD

ÁS

Szamaria eleste

haza-térés

4. A próféták aranykora

80

20. óra: A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés


Témája: Istenélmények a próféták aranykorában – történeti és irodalmi bevezetés. Célja: A próféták aranykora (Kr. e. 931-től 538-ig) történeti hátterének, a prófétai irodalom alap-

vető műfajainak (prófétai elbeszélések, kölcsönzött beszédformák, mondások, messiási jövendölések), ezek jellemzőinek megismerése. Csoportmunka kialakítása. Kiselőadások előkészítése.



3’




Bevezetés

2’

Tanórai beszélgetés – a téma bevezetése kérdésekkel: ● Próféta: mi jut a tanulók eszébe erről a szóról? ● Mit hallottak korábban e korról, vannak-e ismereteik?


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A próféták aranykora – törté-neti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A próféták aranykora – történeti és irodalmi bevezetés



2’



Ültetőkártyák


3’








5’



81


15’




Tábla Füzet


A próféták aranykora: a dávidi birodalom kettészakadásától a zsidók babiloni fogságának végéig. Új gondolkodásmód jellemzi a kort az üdvösségről és az üdvösség közvetítőjéről:

az üdvösség nem csupán a zsidó népre, hanem minden népre kiterjed üdvösségközvetítő: a királyi Messiás (Emmánuel, királyi gyermek, pásztor), az Úr Szolgája

a) A próféták aranykora a történettudományokban

próféta: – olyan személy, aki Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy útmutatást hirdet jóslatok,

ill. jelképes cselekedetek formájában – a prófétaság gyökerei Mózesig nyúlnak vissza – prófétaközösségek: nemzeti és vallási egységesítő erőt képviselnek – kiemelkedő karizmatikus személyek: Sámuel, Nátán, Illés, Elizeus – klasszikus prófétaság: Ámosz, Ózeás, Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel és Második Izajás

a kettészakadt dávidi birodalom: Izrael és Júda

Izrael: – nagyobb terület, gazdagabb, zavaros belpolitikai helyzet – prófétái: Illés, Elizeus, Ámosz, Ózeás – a vallás tisztaságát védelmezték a

pogány papok és próféták tevékenységével szemben – összeomlás: Kr. e. 722-ben – asszír fogság

Júda: – kisebb terület, szegényebb, de szellemi-lelki gazdaság: jeruzsálemi templom, ünnepi zarándoklatok

– Ácház király: szír-efraimita háború – asszír befolyás – Jozija király: vallási reform – törvénygyűjtemény megtalálása – prófétái: Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel és Második Izajás – összeomlás: Kr. e. 598-ban – babiloni fogság

a babiloni fogság időszaka (Kr. e. 586-538):

– vallási és nemzeti öntudat erősödése a papok, próféták hatására – imaházak (gör. szünagógé): elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről – Círusz perzsa király rendelete – visszatérés Júdába

b) A próféták aranykora a Bibliában – irodalmi műfajok

Elbeszélések egy-egy próféta életének eseményeiről (meghívásáról, látomásairól, szimbolikus

cselekedeteiről) és igehirdetéséről szóló írások

Kölcsönzött beszédformák: az élet különféle területeiről származó műfajok magasztaló ének; himnusz; siratóének; gúnydal (példák)


82

Mondások Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvösséget hirdető kijelentések

Messiási jövendölések

cél: a remény ébrentartása; Isten a jövőben is segít, elküldi az üdvösség közvetítőjét prófétai homály: a próféciák egyszerre vonatkoznak a próféta korára és a távoli jövőre a Messiás hozta üdvösséget, az Isten országát valószerűtlen látomások keretében

mutatják be

Ismeretek

megszilárdítása

5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent a próféta szó? ● Mikorra nyúlik vissza a prófétaság kezdete? ● Mikor szakadt ketté az ország? ● Mi jellemezte Izraelt? ● Mi jellemezte Júdát? ● Ki volt Jozija? Milyen esemény fűződik a nevéhez? ● Mikorra tehető a babiloni fogság? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Kiselőadások előkészítése

3’

A tanár felveti, hogy a próféták életét bemutató kiselőadáso-kat lehet tartani – megbeszéli a tanulókkal, kik vállalkoznának erre. Megegyeznek: ● ki és milyen témából tart kiselőadást

(4 tanuló); ● melyik kiselőadás melyik órán kerül sorra

(Izajás: 22. óra; Jeremiás: 23. óra; Ezekiel: 23. óra; Második Izajás: 24. óra);

● tartalma: a Haag-féle Bibliai Lexikon megfelelő szócikke; ● az előadás ideje: 5-10’

(ld. a táblázatot a kiselőadások tervezéséhez); ● a munka értékelése: 5.

Táblázat a kiselőadások tervezéséhez Források a prófétákhoz

Befejezés

2’


meretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 69-72. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából



b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák



83

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Lehetőség szerint a 6 feladatnak megfelelően 6 csoport legyen. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha több cso-port van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor képviselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, ponto-sítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kettesével is dolgozhatnak.

Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 69. oldalán az a) pont 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a próféta szó jelentését és a

prófétaság történetét! 2. csoport: A tk. 70. oldalának 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kettészakadt dávidi birodalom északi

részének, Izraelnek a történetét! 3. csoport: A tk. 70. oldalának 3. bekezdéséből (71. o. közepéig) jegyzeteljétek ki a kettészakadt dávidi

birodalom déli részének, Júdának a történetét! 4. csoport: A tk. 71. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a zsidók babiloni fogságáról szóló tör-

téneti leírást! 5. csoport: A tk. 72. oldalán a b) pontból jegyzeteljétek ki az elbeszélés, a kölcsönzött beszédformák

és a mondások műfaji jellemzőit! A Bibliából olvassátok el a szövegben megjelölt részeket, és röviden foglaljátok össze az idézetek tartalmát!

6. csoport: A tk. 72. oldalának 3. bekezdéséből és az 1-3. pontokból jegyzeteljétek ki a messiási jöven-dölések műfaji jellemzőit!


Táblázat a kiselőadások tervezéséhez

Időpont Próféta Idő Vállalkozó

Óra Dátum

Izajás 5-6 perc 22. óra

Jeremiás 5-6 perc 23. óra

Ezekiel 5-6 perc 23. óra

Második Izajás 5-6 perc 24. óra

forrás: fénymásolható forma a CD-n

Források a prófétákhoz

A kiselőadások anyagát vagy a Haag-féle Bibliai Lexikonból keressék ki a tanulók, vagy a kezükbe lehet adni fénymásolt/nyomtatott formában.

Haag, Herbert: Bibliai Lexikon, Szent István Társulat, Budapest 1989 Izajás 756-758. oldal Jeremiás 810-811. oldal Ezekiel 415-416. oldal Második Izajás (Deutero-Izajás) 255. oldal; 760. oldal

forrás: a lexikon szövege nyomtatható, fénymásolható formában a CD-n


84

21/A óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40)


Témája: Írásbeli számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből. Isten üzenete Illés működésében – Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében.

Célja: A próféták aranykorához kapcsolódó történeti és irodalmi ismeretek számonkérése. Az Illés szimbolikus tettét bemutató elbeszélés (1 Kir 18, 16b-40) szómagyarázata, szöveg-értelmezése. Reflektálás arra, hogyan tehetünk tanúságot életünkben.


Számonkérés


2’

Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető a próféták aranykora? ● Mi jellemezte Júda életét? ● A próféták milyen beszédformákat használtak? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



1’







c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40)

Prezentálás a) Csöndes találkozás

a szöveggel 2’ Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a 1 Kir 18, 16b-40 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

21/A óra: Számonkérés a bevezetésből; Illés (1 Kir 18, 16b-40)

85

b) Szóelemzés

5’






Szóelemzés

Illés: ‘Jahve Isten’ Ácháb: Izrael királya, aki elnézte a Baál-kultuszt Baálok: bálvány-istenek Kármel: hegy a Földközi-tenger partján késekkel … vagdalták magukat: Keleten szokás volt, célja az önkívületi állapot elérése megölette őket: a kifejezés Illés végérvényes diadalára utal

c) Értelmezés

5’


ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mi az elbeszélés műfaja? ● Miért küzd Illés?




Értelmezés

Az elbeszélés műfaja monda. Arra emlékeztet, hogy a próféta hitelesen és hatékonyan szállt szem-be a pogány hiedelmekkel és tett tanúságot az élő Istenről.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder Illés c. festménye segítségével: ● Milyen testtartásban van a próféta, mit látunk az

alakjából? (kinyújtott kéz, eltakart arc…) ● Milyen természeti jelenségeket festett meg a művész?

(vihar, villámlás, tűz) ● Milyen színek uralják a festményt? (sok a piros) ● Honnan ismerősek ezek a motívumok?

(mózesi történetek) ● Mit mutatnak ezek a jelek, ki a fontos Illés életében?

„Hol” találkozhat Istennel? ● Mi hol találkozhatunk Istennel? Mikor tudjuk betölteni

küldetésünket? ● Hogyan kapcsolható az Illés-ábrázolás a szöveghez? ● Nekünk mikor van szükségünk nagy bátorságra?

Tk. 78. o. Sieger Köder

festménye


86

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az 1 Kir 18, 16b-40

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 73-74.77-78. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 73-74.77-78. o.

b) Háttéranyagok

Dolgozatkérdések

A csoport

1. Melyik kort nevezzük a próféták aranykorának? 2. Magyarázd meg a próféta szó jelentését! Sorold fel

a pogány befolyás ellen küzdő prófétákat! 3. Mutasd be Izrael történetét! 4. Mutasd be a babiloni fogság történetét! 5. Határozd meg az elbeszélések, a kölcsönzött

beszédformák és a mondások műfaji sajátosságait!

B csoport

1. Milyen új vonások jellemezik a próféták aranykorát? 2. Adj rövid történeti áttekintést a prófétaság kialaku-

lásáról! Sorold fel a nagy prófétákat a 8. századtól! 3. Mutasd be Júda történetét! 4. Mutasd be a babiloni fogság történetét! 5. Határozd meg a messiási jövendések műfaji

sajátosságait!




Értékelőlapok

A csoport


elemei a Dávidi birodalom kettészakadásától 1 p a zsidók babiloni fogságának végéig 1 p

1. Melyik kort nevezzük a próféták aranykorának?

3 pont

Kr. e. 931-538 1 p görög prophétész (hírnök, szóvivő, beszélő) 1 p Isten nevében beszél, isteni akaratot vagy útmutatást hirdet 1 p jóslatok, ill. jelképes cselekedetek formájában 1 p

2. Magyarázd meg a pró-féta szó jelentését! Sorold fel a pogány befolyás ellen küzdő prófétákat!

4 pont

Sámuel, Nátán, Illés, Elizeus 1 p nagyobb terület, gazdagabb, zavaros belpolitikai helyzet 1 p próféták: Illés, Elizeus, Ámosz, Ózeás 1 p a vallás tisztaságát védelmezték a pogány befolyással szemben 1 p

3. Mutasd be Izrael történetét!

4 pont

összeomlás: Kr. e. 722, asszír fogság 1 p Kr. e. 586-538 1 p vallási és nemzeti öntudat erősödése, imaházak: ima, elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről 1 p

4. Mutasd be a babiloni fogság történetét!

3 pont

Círusz perzsa király engedélyével tértek vissza Júdába 1 p elbeszélések: próféta életének eseményeiről, igehirdetéséről 1 p kölcsönzött beszédformák: (példákkal) magasztaló ének, himnusz, siratóének, gúnydal 2 p

5. Határozd meg az elbe-szélések, a kölcsönzött beszédformák és a mondások műfaji sajátosságait!

4 pont

mondások: Isten nevében megfogalmazott, bajt vagy üdvös-séget hirdető kijelentések 1 p


21/A óra: Számonkérés a bevezetésből; Illés (1 Kir 18, 16b-40)

87

B csoport


elemei új gondolatok az üdvösségről és az üdvösség közvetítőjéről 1 p üdvösség: minden emberre kiterjed 1 p

1. Milyen új vonások jellemezik a próféták aranykorát?

3 pont

üdvösségközvetítő: a királyi Messiás, az Úr Szolgája 1 p Mózes, a profetikus szabadító 1 p Kr. e. 11. sz.: első prófétaközösségek (elragadtatás, ének, ritmikus zene) 1 p

bírák korában: nemzeti és vallási egységesítő erő 1 p

2. Adj rövid történeti áttekintést a prófétaság kialakulásáról! Sorold fel a nagy prófétákat a 8. századtól!

4 pont

Ámosz, Ózeás, Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel, Második Izajás 1 p

kisebb terület, szegényebb, de szellemi-lelki gazdagság: templom, zarándoklatok 1 p

Ácház: szír-efraimita háború 1 p Jozija: vallási reformok (törvénygyűjtemény megtalálása) 1 p próféták: Izajás, Mikeás, Jeremiás, Ezekiel, Második Izajás 1 p

3. Mutasd be Júda történetét!

5 pont

összeomlás: Kr. e. 598, babiloni fogság 1 p Kr. e. 586-538 1 p vallási és nemzeti öntudat erősödése, imaházak, ima, elmélkedés történelmükről, vétkeikről, Istenükről, jövőjükről 1 p

4. Mutasd be a babiloni fogság történetét!

3 pont

Círusz perzsa király engedélyével visszatértek Júdába 1 p cél: a remény ébrentartása; Isten a jövőben is segít, elküldi az üdvösség közvetítőjét 1 p

prófétai homály: a próféciák egyszerre vonatkoznak a próféta korára és a távoli jövőre 1 p

5. Határozd meg a messiási jövendések műfaji sajátosságait!

3 pont

a Messiás hozta üdvösséget, az Isten országát valószerűtlen látomások keretében mutatják be 1 p





Sieger Köder festménye: Illés



88

21/B óra: Számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből; Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24)


Témája: Írásbeli számonkérés a prófétai kor történeti és irodalmi bevezetőjéből. Isten üzenete Ámosz jövendölésében – Ámosz jövendölése Jahve napjáról.

Célja: A próféták aranykorához kapcsolódó történeti és irodalmi ismeretek számonkérése. Ámosz Jahve napjáról szóló jövendölésének (Ám 5, 18-24) szómagyarázata, szövegértelmezése. Reflektálás a belső elköteleződés fontosságára.


Számonkérés


2’

Tartalmi bevezetése rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető a próféták aranykora? ● Mi jellemezte Júda életét? ● A próféták milyen beszédformákat használtak? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



1’







c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Isten üzenete Ámosz jövendö-lésében – Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az Ám 5, 18-24 szövegét.

Szentírás



21/B óra: Számonkérés a bevezetésből; Ámosz (Ám 5, 18-24)

89

Feldolgozás

a) Szóelemzés

5’






Szóelemzés

Ámosz: nevének jelentése: ‘Jahve karjaiban hordozott’ az Úr napja: az az idő, amikor – a népi várakozás szerint – Isten igazságot szolgáltat sötétség: figyelmeztetés, hogy Isten napja a bűnösöknek szenvedés lesz elvetem ünnepeiteket: ennek oka, hogy az izraeliták úgy gondolták, áldozatokkal, szertar-

tásokkal kikényszeríthetik Isten támogatását jog … igazság: az Úr napján csak azok menekülhetnek meg, akik életükkel, tetteikkel mutat-

ták meg, hogy Istenhez tartoznak

b) Értelmezés

5’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Kérdéseket tesz fel, melyekkel előkészíti az értelmezést:

● A próféta szerint mit kifogásol Isten? ● Milyen tetteket vár Isten az embertől? ● Miért fontos, hogy igazságosság uralkodjék az embe-

rek között? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-

ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mi jelent az Úr napja a próféciában? ● Mit üzen Isten Ámosz prófétán keresztül? ● Mely kor emberének szól az Ámosz által tolmácsolt

üzenet? 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Értelmezés Ámosz arról az időszakról beszél, amikor Isten elmarasztalja a bűnösöket, boldogsággal ajándé-kozza meg az igazakat. A próféta figyelmeztet: Istennek nem áldozat kell, hanem szeretet, az Ő útmutatásainak elfogadása.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mennyire fontosak a vallási gyakorlatok? ● Mit jelent az elkötelezett vallásos élet? ● Te hogyan tudod ezt megvalósítani életedben?

Tk. 78. o.


90

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Ám 5, 18-24

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 76-78. o.). Következő órán felelés szóban. Figyelmezteti az érintett tanulót: a következő órán kiselőadás – Izajás próféta.


b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések

Ld. a 20/A óránál.



Értékelőlapok


22/A óra: Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)

91

22/A óra: Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)


Témája: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – jövendölése az Emmánuelről. Célja: Az Emmánuel-jövendölés (Iz 7, 10-17) szóelemzése, szövegértelmezése. Kiselőadás Izajás-

ról. Reflektálás arra, hogy ‘Velünk az Isten’.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében

(1 Kir 18, 16b-40) vagy ● Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24)

A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)

Kiselőadás

5-6’

Az Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanu-landó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pon-tosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Tábla, füzet


Izajás: nevének jelentése: ‘Jahve Szabadulás’; az Izajás könyve 1-39 fejezetének szerzője kb. Kr. e. 740-700; nagyrészt Jeruzsálemben tevékenykedik; szót emel az igazságosságért


a szöveggel 2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az Iz 7, 10-17 szövegét.

Szentírás




92

Feldolgozás a) Szóelemzés

6’






Szóelemzés

kérj … jelet; nem kérek: a király kérhetett volna útmutatást Istentől, de ezt elutasította szűz: itt talán a király felesége fiút szül: a fiú valószínűleg Hiszkija, Ácház fia Emmánuel: ‘Velünk az Isten’; Jahve nem hagyja el népét aludttejet és mézet: a gyermek születésének egyszerű körülményeit jelzi megvetni a rosszat – a jót választani: képes tudatos döntésekre

b) Értelmezés

6’


● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott az ember?

2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? Milyen üzenetet hordoz? ● Milyen jelentőséggel bír az Emmánuel név?




Értelmezés

Kettős arculatú a prófécia. Szól saját korának (szír-efraimita háború, Hiszkija születése), de nyitott a jövő felé is. Tartalmaz elmarasztaló szavakat, de az üdvösség ígéretét is hordozza.

Aktualizálás: Ima saját szavakkal megfogal-mazva 6-7’

● 2-3 mondatos hálaadó imát írat a tanulókkal olyan hely-zetekért, amelyekben megtapasztalták: velük az Isten.

● Önként vállalkozókkal felolvastatja az imát (nem értékel!).

Tk. 83. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 7, 10-17 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 79-80.82-83. o.). Memoriter: az Iz 7, 13-17 szövege.


Füzet Tk. 79-83. o. Memoriter

b) Háttéranyagok

Táblakép (vetíthető formában) forrás: fóliára másolható forma, illetve PowerPoint bemutató a CD-n

22/B óra: Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)

93



Témája: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – próféciája a királyi gyermekről. Célja: A királyi gyermekről szóló prófécia (Iz 8,23b - 9,6) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflek-

tálás a béketeremtő Isten jelenlétére.


Feleltetés

3’




Szentírás


5’




Bevezetés – asszo-ciációs előkészítés

5’

● A tanár minden tanulónak ad egy-egy színes kártyát. ● A tanulók feladata: írjanak rá egy kifejezést, mely a béke

szó hallatán az eszükbe jut. ● A tanulók kitűzik/kiragasztják szavaikat a táblára vagy a

faliújságra.

Színes kártyák Tábla, faliújság

Táblakép: lehetséges tanulói asszociációk

Az óra témájának

megadása 1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)

Béke

család

kirándulásnyár

ima

nyugalom csend


94

Kiselőadás

5-6’


Tábla, füzet




a szöveggel 2’ Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az Iz 8,23b - 9,6 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás a) Szóelemzés

5-6’






Szóelemzés

világosság: az asszír elnyomást követő új élet sanyargatójának pálcáját: a kegyetlen elnyomást jelképezi Mádián napja: Gedeont győzelemre Isten segítette, most is segít Isten gyermek születik: eszményi dávidi sarj, a távoli jövőben váltja valóra Isten üdvözítő tervét Csodálatos Tanácsadó: nem szorul ember tanácsára Erős Isten: Istenben lesz ereje Örökkévalóság Atyja: uralmát atyai kormányzás jellemzi Béke Fejedelme: ő a béke biztosítéka lesz a Seregek Urának … szeretete: a béke Jahve ajándéka

b) Értelmezés

3-4’


● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott az ember?

2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? Milyen üzenetet hordoz? ● Milyen királyeszmét mutat be?




95


Értelmezés A prófécia az asszír támadás után keletkezett, mely mérhetetlen szenvedést zúdított a zsidókra. De ők korábbi tapasztalataik alapján bíznak Jahvéban. Amire ember nem képes, Isten meg tudja tenni: megteremti a békét.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés az asszociációs vázlat alapján: Visszatérnek az óra elején rajzolt asszociációs hálóhoz, s megvitatják, mit jelent a béke (pl. módosult-e látásmódjuk?).

Tk. 83. o. Asszociációs vázlat a táblán

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 8,23 - 9,6 szöve-

gét (a füzet jegyzete, tk. 80-83. o.). Memoriter: az Iz 9, 1-6 szövege.



b) Háttéranyagok




96

22/C óra: A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)


Témája: Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről – a Messiásra vonatkozó izajási ígéret. Célja: A Messiást bemutató izajási prófécia (Iz 11, 1-9) szóelemzése, szövegértelmezése. A szöveg-

értési készség fejlesztése. Reflektálás életünk boldog élményeire.


Feleltetés

3’




Szentírás


5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Izajás próféta élete, a Messiás-ra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)

Kiselőadás

5-6’


Tábla, füzet



Prezentálás


4’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az Iz 11, 1-9 szövegét. Feladatot ad: olvasás közben jegyzeteljék ki a füzetükbe

a) a Messiás jellemzőit b) a természeti képeket.

Szentírás Füzet

22/C óra: A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)

97


2’


Feldolgozás

a) Szóelemzés

10-12’

Tanórai beszélgetés keretében: 1. Ellenőrzik a Messiás jellemzőit és a természeti képeket:

kiemelik és értelmezik a fontos kifejezéseket. 2. A tanár összegzi, kiegészíti mindazt, amit a tanulók meg-

fogalmaznak – kiemeli a legfontosabb kifejezéseket és magyarázatukat.

Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás Füzet Jegyzet a

jellemzőkről Tk. 81. o. Táblakép, füzet


Szóelemzés

Jessze: Dávid atyja az Úr Lelke: isteni erő, amelyet választott személyek kapnak meg feladatukhoz igazságosan ítéli majd a gyengéket: úgy, mint az Isten szája vesszejével: nem fegyverrel, hanem szavával gyakorolja hatalmát igazságosság: Jahve lelkülete hatja át farkas a báránnyal: idilli kép, az ember belső világának megváltozására utal az Úr ismerete: Istenhez való ragaszkodás

b) Értelmezés

6’


● A próféta milyennek mutatja az eszményi Messiást? 2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-

ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Milyen királyeszmét mutat be?




Értelmezés A Jessze törzsökéből származó „hajtásra” vonatkozó jövendölés első része valószínűleg az asszír támadás előtt bátorította a népet az eszményi király alakjával. A második rész a babiloni fogságot követően keletkezett, a boldog végidő látomása.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés: Olyan élményekről, vallási tapasztalatokról kérdezi a tanulókat, amelyek ezt a paradicsomi boldogságot hozták közel számukra.

Tk. 83. o.


98

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 11, 1-9 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 81.83. o.). Memoriter: az Iz 11, 1-9 szövege.

Következő órán felelés szóban. Figyelmezteti az érintett tanulókat: a következő órán kiselőadás – Jeremiás és Ezekiel próféta.

Füzet, tk. 81.83. o. Memoriter

b) Háttéranyagok

Egy lehetséges tanulói jegyzet

A Messiás jellemzői: Természeti képek: rajta nyugszik az Úr Lelke farkas és bárány együtt a Bölcsesség és értelem Lelke párduc és gödölye a Tanács és Erősség Lelke borjú és oroszlánkölyök a Tudásnak és Úr félelmének Lelke tehén és medve ítél és dönt igazságosan az oroszlán szalmát eszik megveri a földet szája vesszejével csecsemő, vipera fészke igazságosság, hűség



23. óra: Jeremiás (Jer 31, 31-34); Ezekiel (Ez 34, 11-12.23-28)

99

23. óra: Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28)


Témája: Üdvösséget hirdető próféták a babiloni fogság időszakában: Jeremiás szavai az új szövetségről és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról.

Célja: Tanulói kiselőadás Jeremiás és Ezekiel próféta életéről. Jeremiás új szövetségről szóló prófé-ciájának (Jer 31, 31-34) és Ezekiel Izrael igazi pásztoráról szóló jövendölésének (Ez 34, 11-12.23-28) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a belső meggyőződés fontosságára.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17)

memoriter: 7, 13-17 vagy ● Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6)

memoriter: 19, 1-6 v. vagy ● A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)

memoriter: 11, 1-9 v. A részlet szövege (memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Jeremiás és Ezekiel próféta élete; Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34), Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12. 23-28). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és

Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28)

Kiselőadás

5-6’

A Jeremiás-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanu-landó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pon-tosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Tábla, füzet


Jeremiás próféta:

nevének jelentése: ‘Jahve emeljen föl a nyomorúságból’ papi családból származott


100

a Jeruzsálem melletti Anatotban élt fiatalemberként (kb. Kr. e. 626) hívta meg Isten tevékenysége: Jeruzsálemben, a nagy hatalomváltás idején: az asszírokat a babilóniaiak

követik korán felismerte a veszélyt, megtérésre szólította honfitársait, de ők nem hallgattak a

szavára

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban Jeremiás jövendölését (Jer 31, 31-34).

Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jer 31, 31-34 szövegét.

Szentírás

Feldolgozás

a) Szóelemzés

4’






Szóelemzés

új szövetséget: tartalmilag azonos a mózesi szövetséggel, de a népet alkalmassá teszi Jahve a megtartására

ők bontották fel: a nép legfeljebb külsőségekben követte az isteni útmutatást, de szívükben nem azonosultak vele

törvényemet … szívükre írom: a szív a belátás és az akarat székhelye nem fogja … tanítani: a törvényről szóló elméleti oktatást felváltja a tanúságtevő élet megbocsátom bűnüket: azáltal, hogy belülről átalakítja a szíveket

b) Értelmezés

3’


● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott a nép?

2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Mi az új szövetség meghirdetésének jelentősége?



23. óra: Jeremiás (Jer 31, 31-34); Ezekiel (Ez 34, 11-12.23-28)

101


Értelmezés Jeremiás a történelmi eseményekből előre látta Júda tragikus sorsát. Vallotta azonban, hogy Jahve, aki szeretetből választotta népét, nem hagyja magára: a jövőben hatékony segítséget ad neki a szövetség megtartásában – ez lesz ennek a szövetségnek az újdonsága.

Kiselőadás

5-6’

Az Ezekiel-témából felkészült tanuló megtartja kiselőadását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanu-landó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pon-tosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Tábla, füzet


Ezekiel próféta:

Jeruzsálemi papi családból származott Kr. e. 597-ben Babilonba hurcolták Babilonban egy zsidó telepen élt

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban Ezekiel jövendölését (Ez 34, 11-12.23-28).

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az Ez 34, 11-12.23-28 szövegét.

Szentírás

Feldolgozás

a) Szóelemzés

4’






Szóelemzés

pásztor: ókori keleti metafora a nép és a király kapcsolatára kiszabadítottam őket minden helyről: Egyiptomból és Babilonból a felhő és a sötétség napján: Jeruzsálem pusztulásának ideje (Kr. e. 587) a béke szövetségére: a Sínai-hegyen kötött szövetség megújítása biztonságban…: paradicsomi képek a dávidi pásztor uralmának bemutatására


102

b) Értelmezés

3’


● A próféta milyennek mutatja Istent? ● Milyennek mutatkozott a nép?

2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának? ● Milyen jelentőséggel bír a pásztor metafora?




Értelmezés Ezekiel Jeruzsálem pusztulása előtt fenyegető próféciákkal hirdette: a száműzetés a bűnök követ-kezménye. Jeruzsálem pusztulása után vigasztalja a kétségbeesett száműzötteket.

Aktualizálás

3’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mikor viszonyulunk külsőleg a szabályokhoz? ● Mennyiben segít, ha nehéz helyzetekben belső meggyő-

ződésünk irányít minket?

Tk. 88. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jer 31, 31-34 és az

Ez 34, 11-12.23-28szövegét (a füzet jegyzete, tk. 84-88. o.). Következő órán felelés szóban.

Figyelmezteti az érintett tanulót: a következő órán kiselőadás – Második Izajás próféta.


b) Háttéranyagok



24. óra: Második Izajás (Iz 52,13 - 53,12)

103

24. óra: A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12)


Témája: Második Izajás üdvözítő Istene – A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal. Célja: Második Izajás negyedik dala Jahve Szolgájáról (Iz 52,13 - 53,12) – szóelemzés, szöveg-

értelmezés. A szövegértési készség fejlesztése. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’+3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) 2. felelő: Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez

34, 11-12.23-28) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Második Izajás próféta élete, a Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12)

Kiselőadás

5-6’

A Második Izajás-témából felkészült tanuló megtartja kiselő-adását. A tanár az előadással párhuzamosan a legfontosabb, megtanu-landó ismereteket rögzíti (ha szükséges, az előadás végén pon-tosít, kiegészít): jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Tábla, füzet


Második Izajás:

Izajás könyve 40-55 fejezetének szerzője a babiloni fogság végén működött láthatólag megváltoztak a viszonyok Círusz uralkodása kezdetén az eseményeket az isteni történelem részeként értékelte

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az Iz 52,13 - 53,12 szövegét.

Szentírás


104

Feldolgozás



7’




5’


Tk. 87. o.







Szóelemzés

magasztos … lesz: a Szolga dicsőségben részesül torz volt … ámulatba ejt: a megaláztatása és megdicsőülése közti ellentét ki hitt annak?: ki gondolta, hogy Isten ereje a megaláztatásban nyilvánul meg? gyökér a szomjas földből: a Szolga egyszerű származására utal a mi vétkeinkért…: a bűn az emberé, de a Szolga engesztelő szenvedése üdvösséget hoz az

emberiségnek mint a juh…: szelíden vállalja a fájdalmat istentelenek között adtak sírt neki…: megaláztatás még a halálban is az Úrnak úgy tetszett: Jahve terveként történt mindez engesztelő áldozatul: ‘sokak’ helyett vállalta a jóvátételi kötelezettséget meglátja a világosságot: a kifejezés elővételezi a személyes feltámadásba vetett hitet sokakat: az egész emberiséget

b) Értelmezés

5’


● Ki változik az elbeszélés folyamán, ki gondolkodik másként a szenvedésről?

● Mit gondolt az elbeszélő a prófécia elején, mit a végén? ● A zsidó nép életében milyen szenvedésekkel teli

szakaszok voltak? ● Hogyan szabadultak ki ezekből a helyzetekből?

2. Kérdéseket tesz fel, a válaszokat a tankönyv értelmezésé-ből keresteti ki a tanulókkal: ● Mikor keletkezett a prófécia? ● Milyen üzenete van ennek a próféciának?



24. óra: Második Izajás (Iz 52,13 - 53,12)

105


Értelmezés Második Izajás a titokzatos Szolga engesztelő szenvedését és felmagasztalását beszéli el. A jöven-dölés hátterében a fogságban élő nép történelmi és vallási tapasztalata áll: felfedezik a szenvedés szabadulást hozó értékét.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az Iz 52,13 - 53,12

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 86-88. o.). Átismétlendő: Istenélmények a próféták aranykorában: a

szövegek (1 Kir 18, 16b-40 v. Ám 5, 18-24; Iz 7, 10-17 v. Iz 8,23b - 9,6 v. Iz 11, 1-9; Jer 31, 31-34; Ez 34, 11-12.23-28, Iz 52,13 - 53,12) tartalma, szóelemzése, szövegértelme-zése, a próféták élete (a füzet jegyzete, tk. 69-88. o.).

Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat; a bevezetőben Izajás, Jeremiás, Ezekiel, ill. Második Izajás esetén az egyes próféták életrajzát kell leírni; segédeszköz: Szentírás).

Füzet, tk. 86-88. o. Tk. 69-88. o.

b) Háttéranyagok




1. íme … Szolgám 2. torz volt … ámulatba ejt majd sok nemzetet 3. ki hitt annak? 4. istentelenek között adtak sírt neki 5. úgy nőtt fel színe előtt, mint a hajtás 6. gyökér a szomjas földből 7. a mi vétkeinkért szúrták át 8. meglátja a világosságot 9. az Úr őrá rakta mindnyájunk bűnét 10. magasztos … lesz 11. mint a juh … elnémul 12. az Úrnak úgy tetszett 13. engesztelő áldozatul életét 14. sokakat 15. mint a juhok, tévelyegtünk … és az Úr őrá rakta


1. magasztos lesz 2. torz volt … ámulatba ejt 3. ki hitt annak? 4. gyökér a szomjas földből 5. a mi vétkeinkért… 6. mint a juh… 7. istentelenek között adtak sírt neki 8. az Úrnak úgy tetszett 9. engesztelő áldozatul 10. meglátja a világosságot 11. sokakat






106

25. óra: Számonkérés: istenélmények a próféták aranykorában


Témája: Írásbeli számonkérés a próféták aranykorához kapcsolódó szentírási szövegekből. Célja: A próféták aranykorához kapcsolódó szentírási szövegek (1 Kir 18, 1-2.17-40 vagy Ám 5,

18-24; Iz 7, 10-17 vagy Iz 8,23b - 9,6 vagy Iz 11, 1-9; Jer 31, 31-34; Ez 34, 11-12.23-28; Iz 52,13 - 53,12), szóelemzésének, szövegértelmezésének, a próféták életének számonkérése.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelent az új szövetség Jeremiásnál? ● Kikhez szól Ezekiel próféciájában? ● Kiről ír Második Izajás? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.



2’



● A dolgozat formája: fogalmazás – az adott próféta rövid életrajzi ismertetője legyen a bevezetés; a tárgyalás és a befejezés a megszokott.

● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát:

A: Iz 7, 10-17 vagy Iz 9, 1-6 vagy Iz 11, 1-9 B: 1 Kir 18, 17-40 vagy Ám 5, 18-24 C: Jer 31, 31-34 és Ez 11-12.23-28 (mindkét szöveg!)


Táblakép

Címek: A csoport Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) vagy

Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) vagy A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9)

B csoport Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) vagy Illés szimbolikus cselekedete a Jahve-hit védelmében (1 Kir 18, 16b-40)

C csoport Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) és Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’ Házi feladat: nincs.

107

5. A PERZSA KOR EMBERÉNEK TAPASZTALATA AZ ÜDVÖSSÉGET MUNKÁLÓ ISTENRŐL

26. óra: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – bevezetés a perzsa és a hellén kor történeti hátterébe és bibliai irodalmába

27/A óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)

27/B óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből)

28/A óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) 28/B óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72) 28/C óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

6. VALLÁSI TAPASZTALAT A HELLÉN KORBAN

29. óra: Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve

30. óra: Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

31. óra: Számonkérés: a perzsa és a hellén kor bibliai irodalma

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS

32. óra: Ismétlés – az ószövetségi ismeretek összegzése

333538Kr. e.

Círuszrendelete

a templomfelszentelése

Nagy SándorEzdrás és Nehemiás

511 tavasza 5 . s z á z ad

63333Kr. e.

a Makkabeusok kora

167

5. és 6. A perzsa és a hellén kor

108

26. óra: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – bevezetés a perzsa és a hellén kor történeti hátterébe és bibliai irodalmába


Témája: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés.

Célja: A perzsa kor (Kr. e. 538-tól 333-ig) és a hellén kor (Kr. e. 333-tól 63-ig) történeti hátterének megismerése. A legfontosabb műfajok (a fogság utáni prófétai irodalom, a bölcsességi iroda-lom, a bibliai lírai irodalom, a zsoltárirodalom, valamint az épületes irodalom, az apokalipti-kus irodalom) jellemzőinek megismerése. Csoportmunka által a közösség erősítése.


Bevezetés

2’

Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Babilon, Mezopotámia: mi jut a tanulók eszébe e terüle-

tekkel kapcsolatban? ● Nagy Sándor: mi jut eszükbe e névről? ● Mit hallottak korábban, vannak-e ismereteik?


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A perzsa és a hellén kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről – történeti és irodalmi bevezetés



2’



Ültetőkártyák


3’


feladatot; ● a felkészülési idő 8 perc; a feladat megoldásához a

tankönyvet (89-92. o. és 111-115. o.) használhatják, jegyzetelniük kell;

● a csoportnak „szónokot” kell választania, aki a felkészü-lési idő leteltével beszámol az elvégzett feladatról.

2. Kiadja a feladatokat: Minden csoport megkapja a sorszámának megfelelő feladatkártyát, amelyen a csoport pontos feladata áll.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o. Feladatkártyák Füzet


109


8’

● A csoportok munkához látnak. ● A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz. ● A 8’ letelte előtt jelzi, mennyi idő van még a feladatra.


15-18’




Tábla Füzet


I. A perzsa kor a) A perzsa kor a történettudományok szerint

Círusz perzsa király Kr. e. 539-ben meghódítja Babilont Kr. e. 538-ban rendelet: hazatérhetnek a zsidók

újjászervezhetik a közösséget felépíthetik a templomot

Kr. e. 515: a Zerubbábel tartományi kormányzó és Jézus (Józsue) főpap irányításával felépült templom felszentelése

Kr. e. 5. sz. közepe: közigazgatási és vallási reform Nehemiás és Ezdrás vezetésével, a perzsák támogatásával

a perzsa uralom vége: Nagy Sándor Kr. e. 334-ben legyőzi a perzsa sereget, elfoglalja Jehudot

b) A perzsa kor a Bibliában

A fogság utáni prófétai irodalom figyelmük a jövő felé irányul, Messiás hozza el az üdvösséget a próféciák lényege nem a jövő pontos körvonalazása, hanem hogy ébren tartják a

hitet és a reményt

Bölcsességi irodalom a bölcsesség eszménye: a bölcsesség forrása Isten, az bölcs, aki Isten útmutatásai

szerint él megszemélyesítés eszközével él (az isteni bölcsesség: élő személy)

Bibliai lírai irodalom

érzelmek, hangulatok, személyes élmények előtérbe helyezése vallási tapasztalatot is tükröznek: kifejezik Isten és a nép kapcsolatát

Zsoltárirodalom

zsoltár: húros hangszerrel kísért ének Zsoltárok könyve: Kr. e. 6. sz.-i istentiszteleti énekek gyűjteménye 150 zsoltár, 5 könyvre osztva sok zsoltár régi eredetű (Dávid, Salamon kora), némelyek a fogság idejéből valók különféle műfajok: panaszzsoltár, hálaadás, himnusz, királyzsoltár


110

II. A hellén kor a) A hellén kor a történettudományok szerint

Szakaszai: Kr. e. 333-167: hellenizálódás

Kr. e. 167-63: Makkabeusok kora, Hasmoneus dinasztia Nagy Sándor – hellenista kultúra hadvezérei felosztották a birodalmat Júdea a Ptolemaioszok, majd Szeleukidák fennhatósága alá került Ptolemaioszok: – Kr. e. 333-198

– viszonylagos béke és jólét – sok izraelita települ át Alexandriába: Septuaginta, görög bibliafordítás

Szeleukidák: – Kr. e. 198-167 – IV. Antióchosz Epifánész erőszakos politikája: bevezeti a Zeusz-

kultuszt – templom átalakítása, pogány áldozatok Zsidó felkelés: – Kr. e. 167 – Matatiás pap és fiai – Makkabeusok

– Kr. e. 164. Kiszlev hó 25.: győzelem – hanukka ünnepe – Hasmoneus dinasztia uralkodik

Kr. e. 63: Pompeius római csapatai bevonulnak Jeruzsálembe – római fennhatóság kezdete b) A hellén kor a Biblia szerint

Épületes irodalom az olvasók vallási, erkölcsi épülésére szolgál a történelem tanulságait novellákban, regényekben, legendákban és midrásokban

foglalja össze midrás: beszédekbe foglalt bibliamagyarázatok Például: Jónás, Tóbiás, Eszter és Judit könyve

Apokaliptikus irodalom

apokaliptika: görög szó, ‘kinyilatkoztat’ Kr. e. 3. sz. - Kr. u. 1. sz. a beteljesült jövő felől értelmezi a jelent a történelmet Isten által meghatározott folyamatnak látja a végidő közeli eljövetelét hirdeti szorongatott helyzetben eligazítást ad sajátos kifejezőeszközöket használ (pl. látomás; állatok szimbolizálnak embereket,

birodalmakat)

Ismeretek

megszilárdítása

5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Ki engedi haza a zsidókat Babilonból? ● Milyen reformokat hoz Zerubbábel? ● Ki a bölcs a zsidó ember szemében? ● Milyen zsoltárfajtákat ismerünk? ● Melyek a hellén kor szakaszai? ● Mit tudunk a Makkabeusokról? ● Mi jellemzi az apokaliptikus irodalmat? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o. Táblakép, füzet


111


3’


Dolgozatok javítva

Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál)

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a két korszak történeti hátteréről elhangzott

ismeretek, a műfajok jellemzői (a füzet jegyzete, tk. 89-92. 111-115. o.).

Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából (25’; segédeszköz: nincs).

Füzet Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o.

b) Háttéranyagok

Ültetőkártyák


Feladatkártyák


Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 89-91. oldalán az a) pontból jegyzeteljétek ki a babiloni fogságból való hazatérésre

és a zsidó nép Kr. e. 5. századi történetére vonatkozó adatokat! 2. csoport: A tk. 91-92. oldaláról jegyzeteljétek ki a fogság utáni prófétai irodalom és a bölcsességi

irodalom műfaji jellemzőit! 3. csoport: A tk. 92. oldaláról jegyzeteljétek ki a bibliai lírai irodalom és a zsoltárirodalom műfaji jel-

lemzőit! 4. csoport: A tk. 112. oldaláról jegyzeteljétek ki a hellenista korra és a zsidó nép Kr. e. 4-2. századi törté-

netére vonatkozó adatokat (Nagy Sándor, a Ptolemaioszok és a Szeleukidák kora)! 5. csoport: A tk. 113. oldalának 2. bekezdésétől jegyzeteljétek ki a Kr. e. 167-63 időszak eseményeit! 6. csoport: A tk. 113-114. oldaláról és a 115. oldal 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki az épületes iroda-

lom és az apokaliptikus irodalom műfaji jellemzőit!





112

27/A óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)


Témája: Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból. A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélyesített bölcsesség.

Célja: A perzsa és a hellén kor történeti hátteréhez és irodalmi műfajaihoz kapcsolódó ismeretek számonkérése. A megszemélyesített bölcsességről szóló részlet (Péld 8, 22-36) szóelemzése, szövegértelmezése.


Számonkérés


2’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor jöhettek el az izraeliták Babilonból? ● Mikor lett vége a perzsa uralomnak? ● Melyek a hellén kor történelmi szakaszai? ● Mi jellemezi az apokaliptikát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o. Tk., füzet


1’







c) Dolgozatírás

25+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: a perzsa kor bölcsességi iro-dalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélye-sített bölcsesség (Péld 8, 22-36). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)

Prezentálás

A szöveg hangos felolvasása

2’

Kikeresteti a Szentírásból és önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Péld 8, 22-36 szövegét.

Szentírás

27/A óra: Számonkérés; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)

113

Feldolgozás

a) Szóelemzés

3-5’

Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, elmondja magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



Szóelemzés

az Úr szerzett engem: a bölcsesség az Úr első alkotásának mondja magát még a föld előtt: a bölcsességet a világmindenség előtt hozta létre Isten nem voltak még tengerek: ősi izraelita felfogás, hogy Isten először a vizeket teremtette meg ott voltam mellette: a bölcsesség részt vett a teremtésben hallgassatok rám!: a bölcsesség feladata, hogy az embereket elvezesse Istenhez

b) Értelmezés

4’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Miben nyilvánul meg Isten üdvözítő szándéka?






Értelmezés A szöveg fő gondolata a bölcsesség üzenete: „Aki engem megtalál, életet talál.” Az isteni bölcses-ség az üdvösség közvetítői közé tartozik. A teremtésben, a törvényben stb. rejtőzködő bölcsesség az őt megtaláló embereket Isten áldásában részesíti.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Péld 8, 22-36 szöve-

gét (a füzet jegyzete, tk. 99-100.103-104 o.). Következő órán felelés szóban.


b) Háttéranyagok






114

Dolgozatkérdések és értékelőlapok

A csoport

1. Ki és mikor engedte haza a zsidókat Babilonból? 2. Kiknek a vezetésével kezdődött el a templom építése? 3. Mi jellemzi a fogás utáni prófétai irodalmat? 4. Melyek a legfontosabb ismeretek a zsoltárokról? 5. a) Mi jellemzi a hellenista kultúrát?

b) Kinek a nevéhez fűződik elterjedése? c) Mikorra tehető? Melyek a szakaszai?

6. a) Minek az ünnepe a hanukka? b) Milyen időponthoz köthető?

7. Melyek az apokaliptikus irodalom legfőbb jellemzői? 8. Mi a midrás?

Kérdés Összpont-

szám Válasz elemei Pontozás elemei

Círusz 1 p 1. Ki és mikor engedte haza a zsidókat Babilonból?

2 pontKr. e. 538 1 p Zerubbábel 1 p 2. Kiknek a vezetésével kezdődött el a

templom építése? 2 pont

Jézus (Józsue) főpap 1 p folytatják és bővítik a korábbi próféták hagyományát 1 p

figyelmük a jövő felé irányul 1 p

3. Mi jellemzi a fogás utáni prófétai irodalmat? 3 pont

ébren tartják a hitet és a reményt 1 p húros hangszerekkel kísért ének 1 p istentiszteleti énekek 1 p 150 zsoltár, 5 könyvre osztva 1 p szerzőik: régiek és újak 1 p Műfajok: panaszzsoltár 1 p hálaadó zsoltár 1 p himnusz 1 p

4. Melyek a legfontosabb ismeretek a zsoltárokról?

8 pont

királyzsoltár 1 p görög nyelv 1 p görög jogrend 1 p

5. a) Mi jellemzi a hellenista kultúrát?

világkép: világpolgárság 1 p b) Kinek a nevéhez fűződik elterjedése? Nagy Sándor 1 p

Kr. e. 333-198 1 p c) Mikorra tehető? Melyek a szakaszai?

6 pont

Kr. e. 198-63 1 p 6. a) Minek az ünnepe a hanukka? a Makkabeusok győzelmének 1 p b) Milyen időponthoz köthető?

2 pontKr. e. 164 1 p Kr. e. 3. sz. - Kr. u. 1. sz. 1 p a jelen értelmezése a jövő felől 1 p közeli végidő 1 p eligazítást ad 1 p sajátos kifejezőeszközök 1 p

7. Melyek az apokaliptikus irodalom legfőbb jellemzői?

6 pont

legalább két példa: látomás, állatok, égi lények… 1 p

8. Mi a midrás? 1 pont midrás: beszédekbe foglalt biblia-magyarázatok 1 p


27/A óra: Számonkérés; a megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36)

115


B csoport

1. Mikor szentelték fel a templomot? 2. Kik és milyen jellegű reformokat hajtottak végre az 5. század közepén? 3. Ki és mikor vetett véget a perzsa uralomnak? 4. Melyek a bölcsességi irodalom legfőbb jellemzői? 5. Mi jellemzi a bibliai lírai irodalmat? Melyik bibliai könyv a példa erre? Miért került be a Bibliába? 6. a) Mikor uralkodtak a Szeleukidák?

b) Mi jellemezte kezdetben uralkodásukat? c) Ki a fő alakja a kornak, mi jellemzi tevékenységét?

7. Mit tudunk a Makkabeus-felkelésről? Válaszodban térj ki a következőkre: Kik ők? Miért harcoltak? Mikor és hogyan végződött a felkelés? Meddig tartott uralmuk?

8. Melyek az épületes irodalom fő jellemzői? Írj legalább 2-2 példát a műfajokra és a könyvekre!


elemei 1. Mikor szentelték fel a templomot? 1 pont Kr. e. 515-ben 1 p

Nehemiás 1 p Ezdrás 1 p közigazgatási reform 1 p

2. Kik és milyen jellegű reformokat hajtottak végre az 5. század közepén?

4 pont

vallási reform 1 p Nagy Sándor 1 p 3. Ki és mikor vetett véget a perzsa

uralomnak? 2 pont

Kr. e. 334 1 p középpontban a bölcsesség eszméje 1 p a bölcsesség forrása Isten 1 p az bölcs, aki követi Isten útmutatásait 1 p különböző korokban keletkezett velős mondások, életbölcsességek 1 p

4. Melyek a bölcsességi irodalom legfőbb jellemzői?

5 pont

megszemélyesítéssel él 1 p érzelmek, hangulatok, 1 p személyes élmények megfogalmazása 1 p lakodalmas és profán szerelmi dalok 1 p Énekek éneke 1 p

5. Mi jellemzi a bibliai lírai irodalmat? Melyik bibliai könyv a példa erre? Miért került be a Bibliába?

5 pont

allegoria Isten és a nép kapcsolatára 1 p a) Mikor uralkodtak a Szeleukidák? Kr. e. 198-63 1 p b) Mi jellemezte kezdetben uralkodásukat? megértéssel uralkodtak 1 p

IV. Antióchosz Epifánész 1 p bevezeti a Zeusz-kultuszt 1 p

6.

c) Ki a fő alakja a kornak, mi jellemzi tevékenységét?

5 pont

erőszakos üldöző 1 p Mit tudunk a Makkabeus-felkelésről? Kik ők? Matatiás pap és fiai 1 p Miért harcoltak? az elnyomás ellen 1 p Mikor és hogyan végződött a felkelés? Kr. e. 164. Kiszlev hó 25., győzelem 1 p

7.

Meddig tartott uralmuk?

4 pont

Kr. e. 63-ig 1 p erkölcsi, vallási tanítás 1 p a történelem tanulságait foglalja össze 1 p novella, regény, legenda, midrás (2!) 1 p

8. Melyek az épületes irodalom fő jellemzői? Írj legalább 2-2 példát a műfajokra és a könyvekre!

4 pont

Jónás, Tóbiás, Eszter, Judit könyve (2!) 1 p A dolgozat értékelése: 26-30 pont 5; 21-25 pont 4; 16-20 pont 3; 11-15 pont 2; 1-10 pont 1

forrás: nyomtatható, illetve fénymásolható forma A4-es méretben a CD-n


116

27/B óra: Számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből)


Témája: Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor történeti hátteréből és irodalmi műfajaiból. A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób.

Célja: A perzsa és a hellén kor történeti hátteréhez és irodalmi műfajaihoz kapcsolódó ismeretek számonkérése. A Jób könyvéből vett részelt (Jób 10, 1-19; 38, 1-13; 42, 1-6) tartalma, szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás életünk szenvedést okozó élményeire.


Számonkérés


2’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor jöhettek el az izraeliták Babilonból? ● Mikor lett vége a perzsa uralomnak? ● Melyek a hellén kor történelmi szakaszai? ● Mi jellemezi az apokaliptikát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 89-92. o. Tk. 111-115. o. Tk., füzet


1’







c) Dolgozatírás

25+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat: az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből)

Prezentálás

A szöveg hangos felolvasása

2’

Kikeresteti a tankönyvből és önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jób könyvéből vett részletek szövegét.

Tk. 100. o.

27/B óra: Számonkérés; az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób

117

Feldolgozás

a) Szóelemzés

4’




Szóelemzés

miért ítélsz el?: Jób isteni büntetésnek tartja szenvedéseit miért hoztál elő anyám méhéből?: az élet értelmetlenségének gondolatát veti fel Jób hol voltál?: Isten be akarja láttatni Jóbbal, hogy tudása és lehetőségei korlátozottak szóbeszédből hallottam felőled: eddig csak felszínesen ismerte az isteni bölcsességet, köz-

vetlen összefüggést vélve az ember erkölcsös élete és világi boldogulása, ill. bűnös élete és szenvedése között

saját szememmel: Jób a teremtés csodájának láttán megrendül, rájön az isteni bölcsesség kifürkészhetetlen voltára

b) Értelmezés

3’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Hogyan gondolkodik Jób kezdetben a szenvedésről? ● Mennyiben változik meg gondolkodásmódja?

2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Értelmezés A szöveg Jóbról, a példamutató szenvedőről szól. Jób rádöbben, hogy Isten igazságossága böl-csességével van kapcsolatban, s ez felfoghatatlan az ember számára. Továbbra sem érti a szen-vedés titkát, de az alázat és hit szavával elfogadja.

Aktualizálás

3’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder Jób c. festménye segítségével: ● Mi okozza a szenvedést? ● Mi segíthet a szenvedés elviselésében? ● Ki szenvedett értünk? ● Kiknek a szenvedése/áldozata hoz számunkra áldást?

Tk. 104. o.

Sieger Köder festménye

Befejezés

2’


vel elemezni a Jób könyvéből vett részletek szövegét (a füzet jegyzete, tk. 100-101.103-104. o.).


Füzet Tk. 100-104. o.


118

b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések




Értékelőlapok


Sieger Köder festménye: Jób



27/A óra: Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2)

119

28/A óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2)


Témája: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek. Célja: Az Úr Fölkentjéről szóló zsoltár (Zsolt 2) szóelemzése, szövegértelmezése. Reflektálás arra,

hogy az Istenbe vetett bizalom boldogsággal tölti el az embert.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) vagy ● Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek

Jób könyvéből) A részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg, illetve a szentírási szöveg tankönyvi szemelvényeinek segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiásról éneklő zsoltárok: az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Zsolt 2 szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a zsoltárt. Szentírás

Feldolgozás


2’

Elmondatja a zsoltár tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

8’




120


Szóelemzés

miért dühöngenek a nemzetek?: történeti tapasztalat az alárendelt népek lázadásáról Fölkent: a Messiás kineveti őket: antropomorfizmus: Isten fölötte áll az ember kicsinyes világának Sion hegye: Jeruzsálem hirdetem az Úr rendeletét: isteni döntés által lett részese Isten uralmának Fiam: jelképes fiúság a föld határait: Jahve egyetemes uralma cserépedényként törd össze: ókori uralkodók gyakorlata haragja fellobban: antropomorfizmus: Isten elutasításának következményeire utal

c) Értelmezés

8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a zsoltár eredeti üzenete? ● Mire vonatkoztatható a büntetés gondolata, minek a

hatalma fog összetörni? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Értelmezés

E zsoltárt valószínűleg Júda királyának koronázásakor adták elő. A fogság után kezdték messiási szövegként értelmezni. Lehet, hogy a perzsa korban az eljövendő Messiás politikai világuralmára gondoltak, de a zsoltár nyitott a lelki értelmezés felé is: az üdvösséget akadályozó bűn hatalmát töri össze a Messiás.

Aktualizálás

8’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével. ● Milyen hatalomban bízunk mi, emberek? ● Minek van nagy hatalma fölöttünk? ● Mit jelent a boldogság?

Tk. 110. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 2 szövegét (a

füzet jegyzete, tk. 105-106.109-110. o.). Memoriter: a Zsolt 2, 7-12 szövege.



b) Háttéranyagok


Jób története (Jób könyve részletei) tankönyvi szemelvényeinek másolata a feleltetéshez. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n



28/B óra: Imádság a királyért (Zsolt 72)

121

28/B óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72)


Témája: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért. Célja: A királyzsoltár (Zsolt 72) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése.


Feleltetés

3’





5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiásról éneklő zsoltárok: imádság a királyért (Zsolt 72)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’


Feldolgozás



7’




122


5’


Tk. 107-108. o.

Közös ellenőrzés

5’


Közös munka: a szóelemzések rög-zítése

3’




Szóelemzés

add át ítéletedet a királynak: Isten adja a királynak azt a képességet, hogy igazságos ítéleteket hozzon

szegényeid: az Isten által kiválasztott nép szolgáltasson igazságot: az eszményi király úgy bíráskodik, mint az Isten amíg a nap és a hold: vég nélküli uralom a folyamtól a földkerekség széléig; Tarzis … és a szigetek: hatalmas terület a föld minden királya: egyetemes uralom szemében drága az ő vérük: alattvalóinak élete fontos számára imádkoznak is majd érte: az izraeliták sokszor imádkoztak a királyért

b) Értelmezés

8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent az igazságosság? ● Milyen ország ez a messiási ország?



Tk. 109-110. o Táblakép, füzet


Értelmezés Valószínűleg trónra lépési ima volt. A perzsa korban a Messiásra értelmezték: ő Isten támogatásá-val igazságosan kormányozza a föld népeit. A zsoltárt ugyanakkor lelki síkon is értelmezhető: a szegények az Istent elfogadó emberek lelki közösségét jelentik, az erőszakosak pedig a bűn világát, amelynek hatalmát a Messiás töri meg.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 72 szövegét (a

füzet jegyzete, tk. 106-110. o.). Memoriter: a Zsolt 72, 1-8 szövege.



28/B óra: Imádság a királyért (Zsolt 72)

123

b) Háttéranyagok








1. (Zsolt 72; LXX: Zsolt 71) 2. Salamontól 3. a király fiának 4. szegényeidet 5. amíg a nap és a hold 6. add át ítéletedet a királynak 7. amíg a hold el nem múlik 8. uralkodjék tengertől tengerig 9. a folyamtól a földkerekség széléig 10. a föld minden királya … minden nemzet 11. a sivatag lakói 12. Tarzis … és a szigetek 13. szolgáltasson igazságot 14. Sába 15. benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége 16. ajándékokat hozzanak 17. ellenségei nyalják a port 18. szemében drága az ő vérük 19. éljen 20. imádkoznak is majd érte 21. áldott legyen az Úr 22. békét teremjenek a hegyek … és igazságot a

halmok


1. add át ítéletedet 2. szegényeid 3. szolgáltasson igazságot 4. amíg a nap és a hold 5. a folyamtól a földkerekség széléig;

Tarzis … és a szigetek 6. a föld minden királya 7. szemében drága az ő vérük 8. imádkoznak is majd érte




124

28/C óra: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)


Témája: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága. Célja: A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) – a zsoltár szóelemzése és szövegértelmezése. A

szövegértési készség fejlesztése. Aktualizálás: imádság a vezetőkért.


Feleltetés

3’





5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiásról éneklő zsoltárok: a királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’


Feldolgozás


6’

Egyéni, majd közös munka: 1. Egyéni munka keretében kijegyzetelteti a pap és a király

tevékenységére utaló kifejezéseket a zsoltár szövegéből. 2. Két önként jelentkező tanulóval felíratja a táblára a

kifejezéseket, majd közösen megbeszélik, pontosítják a vázlatot.

Szentírás Füzet Tábla

28/C óra: A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

125

Táblakép: egy lehetséges tanulói vázlat

király pap Úr, jobbom ellenség jogar, hatalom összetipor, harag nemzetek

pap vagy Melkizedek rendje szerint

b) Szóelemzés

6’




Szóelemzés

az én Uramnak: a beiktatandó király ülj az én jobbomra: beiktatási formula; a király személyesen Jahvétól veszi át hatalmát ellenségeidet lábad zsámolyává: az ellenség vereségére utal jogar: a Jahvétól eredő hatalom szimbóluma pap vagy te: a király nem volt pap – ez a vers valószínűleg a fogság után keletkezett Melkizedek: az izraelita kor előtti Jeruzsálem királya és papja volt jobbod felől az Úr áll: antropomorfizmus: Isten védi a királyt fejeket zúz össze: prófétai nyelven a bűn eltörlését fejezi ki patakból iszik: a királlyá kenés szertartásának egyik mozzanata

c) Értelmezés

8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a zsoltár eredeti üzenete? ● Mire vonatkoztatható a büntetés gondolata?





Értelmezés A zsoltár a Messiás királyi és papi szerepének összefonódását hirdeti. A papkirálynak tekintett Messiás uralmán az izraeliták valószínűleg politikai-gazdasági hatalmat értettek, de a zsoltár nyitott a lelki értelmezés felé is.

Házi feladat kijelölése

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Zsolt 110 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 108-110. o.). Memoriter: a Zsolt 110, 1-7 szövege.




126

Aktualizálás – az óra befejezése

5-8’

Ima saját szavakkal megfogalmazva: ● 2-3 mondatos imát írat a tanulókkal a vezetőkért. ● Önként vállalkozó tanulókkal felolvastatja az imát

(de nem értékel!), esetleg ezekkel fejezik be az órát.

Tk. 110. o. Füzet

b) Háttéranyagok





29. óra: Jónás könyve

127

29. óra: Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve


Témája: Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve. Célja: Jónás könyvének szóelemzése és szövegértelmezése: a legfontosabb motívumoknak és mon-

danivalójának feltárása.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: ● Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy ● Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy ● A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

A részlet szövege (memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Isten egyetemes üdvözítő aka-rata – Jónás könyve. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban Jónás könyvének szövegét.

Szentírás

Feldolgozás


5’

Önként jelentkező tanulókkal a főbb részekre bontva elmon-datja a szöveg tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

Szóelemzés csoport-, majd közös munka keretében

1. Gyors csoportalakítás (3-4 fős csoportok) ülésrend szerint.

2. Feladatkártyákat oszt, ezek segítségével elolvastatja a leg-fontosabb szavak magyarázatát a könyvből (a felkészülési idő 2’; a feladatról a csoport egyik tagja számol majd be).

Feladatkártyák Tk. 116-117. o.

b) Szóelemzés

15’

3. Rendre szólítja a csoportokat: a szónok elmondja a kapott kifejezés magyarázatát. A tanár szükség esetén pontosítja, kiegészíti mindazt, amit a tanuló megfogalmaz. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyze-teltet a füzetben.

Táblakép, füzet


128


Szóelemzés

Jónás: nevének jelentése ‘galamb’; nem Jónás próféta (2 Kir 14,25) a könyv szerzője, mert ő a Kr. e. 8. sz.-ban élt

Tarzis: Jónás úti céljaként a világ vége nagy halat rendelt oda: szimbolikusan Babilóniát, a Jahvétól való távolságot jelenti (megj.: a

hal fajtája nem derül ki) szőrruhát öltöttek: a vezeklés és a bűnbánat jele megbánta Isten: antropomorfizmus: Isten nem a bűnös pusztulását, hanem megtérését

akarja én ne irgalmazzak…?: Isten az egész teremtés ura, szabadságában áll irgalmazni

c) Értelmezés

8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a szöveg műfaja? ● Miben nyilvánul meg Isten üdvözítő szándéka? ● Kit képviselnek a niniveiek? ● Melyek a csodás elemek és mi az igazi csoda a novel-

lában? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Értelmezés A szöveg műfaja prófétai novella, nem krónika. Isten egyetemes üdvözítő szándékáról ad tanítást: Jahve irgalmas a pogányok iránt is. Az igaz csoda az elbeszélésben Isten irgalmas szeretete és an-nak felismerése, hogy mindenkit üdvözíteni akar.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jónás könyve szöve-

gét (a füzet jegyzete, tk. 116-117.122. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 116-117.122. o.

b) Háttéranyagok



Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 3-4 tanuló kerül. Ha több csoport van, további kifejezéseket is fel lehet dolgoztatni (még negyven nap; jogos a haragod?…).

29. óra: Jónás könyve

129

Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Jónás prófétáról! 2. csoport: A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Tarzisról! 3. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a halról! 4. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a szőrruháról! 5. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk a „megbánta Isten” kifejezésről! 6. csoport: A tk. 117. oldaláról olvassátok el, mit tudunk az „én ne irgalmazzak?” kérdés értelméről!

Minta a feladatkártyákra:

1. csoport

A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Jónás prófétáról!

Válasszatok egy „szónokot”, aki majd meg-osztja az osztállyal a tudnivalókat.

Felkészülési idő: 2 perc

Jó munkát!

3. csoport

A tk. 116. oldaláról olvassátok el, mit tudunk Tarzisról!



Jó munkát!

forrás: fénymásolható forma a CD-n


130

30. óra: Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)


Témája: Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret – az Emberfia Dániel jövendölésében. Célja: Az apokaliptikus irodalom legfontosabb elemeinek megismerése Dániel könyvének az Em-

berfiáról szóló jövendölése, a Dán 7, 1-28 szóelemzése és szövegértelmezése segítségével. A szövegértési készség fejlesztése. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Jónás könyvének rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az Emberfia Dániel jövendö-lésében (Dán 7, 1-28). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Dán 7, 1-28 szövegét.

Szentírás


2’


Feldolgozás


5’


Szentírás

b) Szóelemzés Hiányos szómagyarázatok kiegészítése (összidő: 20’)


7’




5’


Tk. 126-128. o.

30. óra: Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

131







Szóelemzés

Dániel: a szerző mondanivalóját a régmúlt egyik híres személyével fogalmaztatja meg négy nagy vadállat: valószínűleg a mezopotámiai birodalmak szimbólumai egy Ősöreg: az örökkévaló Isten a bíróság leült: Isten örök királyi uralmának kezdete megölték a vadállatot: megpecsételődött a négy hatalmas birodalom sorsa az ég felhőiben valaki: a felhő a teofániák irodalmi eleme, ez a személy tehát Istentől való olyan volt, mint az Emberfia: Isten örök uralmát és emberközelségét szimbolizálja

c) Értelmezés

5-7’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Ki az események/a történelem ura? ● Kik a vadállatok? ● Milyennek mutatja Istent a szöveg?





Értelmezés

Dániel könyve jövendölés: a babiloni fogság idején játszódik, a Kr. e. 2. században keletkezett. A négy vadállat a történelemben megjelenő és Isten uralmával szembehelyezkedő hatalmakat jel-képezi. A szerző a szimbólumok segítségével megvallja hitét: Jahve a történelem ura, Ő irányítja a népek sorsát, és a hozzá hűséges izraelitákat elvezeti a végső cél, Isten királyi uralmának meg-valósulása felé. Az Emberfia alakja nehezen értelmezhető, Isten világából érkező lény, a Jahvéhoz tartozó emberiséget jelképezi.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Dán 7, 1-28 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 125-129. o.). Átismétlendő: Istenélmények a perzsa és a hellén korban: a

megismert szentírási szövegek (Péld 8, 22-36 vagy Jób könyve részletei; 42, 1-6; Zsolt 2 vagy 72 vagy 110; Jónás könyve; Dán 7, 1-28) tartalma, szóelemzése, szövegértel-mezése (a füzet jegyzete, tk. 89-129. o.).

Következő órán írásbeli számonkérés (35’; fogalmazás típusú dolgozat; segédeszköz: Szentírás).

Füzet Tk. 125-129. o. Tk. 89-129. o.


132

b) Háttéranyagok




1. éjszaka látomásomban 2. az ég négy szele 3. a nagy tengeren 4. Dániel 5. tíz szarva volt 6. trónja lángoló tűz 7. négy nagy vadállat 8. leül a bíróság… 9. megölték a vadállatot 10. a bíróság leült 11. egy Ősöreg 12. az ég felhőiben valaki 13. olyan volt, mint az Emberfia 14. négy olyan ország, amely a földön támad 15. kezébe is adják…


1. Dániel 2. négy nagy vadállat 3. egy Ősöreg 4. a bíróság leült 5. megölték a vadállatot 6. az ég felhőiben valaki 7. olyan volt, mint az Emberfia





31. óra: Számonkérés a szentírási szövegekből

133

31. óra: Számonkérés: a perzsa és a hellén kor bibliai irodalma


Témája: Írásbeli számonkérés a perzsa és a hellén kor bibliai irodalmából. Célja: A perzsa és a hellén kor megismert bibliai szövegei (Péld 8, 22-36 vagy Jób könyve részletei;

42, 1-6; Zsolt 2 vagy 72 vagy 110; Jónás könyve; Dán 7, 1-28) szóelemzésének, szövegértel-mezésének számonkérése. A fogalmazási készség fejlesztése.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit vall a Zsolt 2/72/110 a Messiásról? ● Miről tanít Jónás könyve? ● Hogyan értelmezhető az Emberfia alakja Dániel köny-

vében? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.



5’


2. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Mindenki maga választ a 4 szövegből egyet, s ennek

írja le tartalmát, szóelemzését és értelmezését. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a választható címeket.


Táblakép

Választható címek: 1. A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) vagy

Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób (részletek Jób könyvéből) 2. Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy

Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110)

3. Isten üdvözítő akarata – Jónás könyve 4. Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’


Ismétlés

134

32. óra: Ismétlés – az ószövetségi ismeretek összegzése


Témája: A hat történeti bevezetés ismétlése. Célja: A hat történeti korszakról tanult legfontosabb ismeretek átismétlése a ‘tabu’ játék segítségé-

vel, csoportmunka formájában. Az ószövetségi ismeretek összegzése.



3’


Dolgozatok javítva Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál)


1’

Ismerteti az óra témáját: A hat történeti korszakról tanult legfontosabb ismeretek átismétlése.



2’

4-5 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás: pl. kártyákkal, kiszámolással v. ülésrend szerint.


Ültetőkártyák


4’

Ismerteti az ismétlés, a csoportmunka módját: ● ‘tabu’ játékkal ismételnek; elmondja a játékszabályt; ● elmondja a játék menetét az órán.

Játékszabály (Füzet, tk.) Feladatkártyák

Ismétlés

20-25’

● A csoportok „játszanak”, ismételnek. ● A tanár bátorít, munkára ösztönöz; a szervezéstől függően

vezeti a játékot, ill. segít, hogy betartsák a játékszabályokat.

Az ismétlés lezárása

A játék lezárása. Eredményhirdetés.

Befejezés

1’


b) Háttéranyagok

Ültetőkártyák


Játékszabály

A „tabu” játékban az egyik játékosnak, az ún. „szókimondónak” kell a feladatkártyán lévő „kitalálandó szót” körülírnia úgy, hogy a kártyán lévő „tiltott szavak” nem szerepelhetnek a leírásban. A csapat többi tagjának a feladata a szó kitalálása. (Természetesen a tiltott kifejezéseket alkotó szavak külön is, és a kitalálandó szó, illetve a kitalálandó kifejezés minden szava is tiltott).

32. óra: Az ószövetségi ismeretek összegzése

135

Javaslatok a játék órai megszervezésére:

A játék első két változata olyan osztályban ajánlott, ahol a csoportmunka még nem alakult ki teljesen, a csapatok önállóan nem tudnának úgy játszani, hogy az ismétlés hatékony legyen. Ha a csapatok várhatóan önálló játék keretében is hatékonyan dolgoznak, a harmadik, illetve negyedik változat ajánlott.

1. változat

Az osztály csapatokra osztva, de együtt játszik. A tanár összekeveri a 30 kártyát. Az első csoport egyik tagja – ő lesz a „szókimondó” – húz egy kártyát, a rajta lévő szót a leírás alapján az ő csapatának kell kitalálnia. A többi csoport figyel. Ha az első csoport kitalálta a kapott szót, akkor a második csoport „szókimondója” húz kártyát, és az ő csoportjának tagjai találgatnak stb.

2. változat

A játék menete lényegében azonos az előzővel, de a csapatok versenyeznek is egymással. Ebben az esetben mér-ni és jegyezni kell az időket, mialatt az egyes csapatok kitalálják a nekik jutott szavakat; továbbá választani kell minden csapat mellé egy „vigyázót”: ő egy másik csoport tagja, aki szintén megnézheti a kártyát és a rajta lévő tiltott szavakat, feladata pedig, hogy szóljon, ha a „szókimondó” véletlenül tiltott szót is kimond. Amennyiben ez előfordul, a szóban forgó csoportnak új kártyát kell húznia, és az azon lévő szót kell kitalálnia – ezzel termé-szetesen nő a csapat játékideje. A játék végén a szavak kitalálására fordított időt csapatonként összegezni kell: győztes az a csapat, amely a legrövidebb időn belül találta ki a neki jutott szavakat. E változat esetén az időt az órán úgy kell beosztani, hogy minden csoport ugyanannyiszor kerüljön sorra, és óra végén lehetőség legyen az idők összesítésére, eredményhirdetésre, díjátadásra (utóbbi lehet pl. 5, csoki…).

3. változat

Minden csoport megkapja mind a 30 feladatkártyát, a csapatok önállóan játszanak. Összekeverik a kapott 30 kártyát, és írással lefelé fordítva leteszik az asztalra a kártyacsomagot. A csapatok egyik tagja, a „szókimondó” húz egy kártyát: az általa adott leírás alapján a többiek megpróbálják ki-találni a szót vagy kifejezést. Kérdéseket nem tehetnek fel, csak tippeket mondhatnak; ha nem találták el a szót, a szókimondónak kell magától újabb információt adnia. A csoporttagok váltják egymást, minden új szó esetén a soron következő csoporttag lesz a „szókimondó”. Továbblépni új szóra csak akkor lehet, ha az aktuális szót a csoport kitalálta. A kihúzott kártyát a „szókimon-dó” nem teheti vissza, és nem adhatja át másnak. Ha a csapat segítség nélkül nem boldogul a szóval, segédesz-közt vehetnek elő (tankönyv, füzet, Szentírás).

4. változat

A játék menete lényegében azonos az előzővel, de a csapatok versenyeznek is egymással. Ennek feltétele, hogy vállalják a szabályok pontos betartását: a csoporttagok együtt figyelnek saját csoportjuk játékának „tisztaságára”. Ha a szókimondó a körülírás során – pl. tévedésből – tiltott szót mond ki, vagy a csoport a szó kitalálásához segédeszközt vesz igénybe, a találgatást a szabályoknak megfelelően folytatniuk kell, de a kitalált szó a verseny-ben érvénytelen lesz. Minden csoport választ a tagjai közül egy „vigyázót”, akinek a feladata, hogy jegyezze az érvényes és érvénytelen találatokat. Győztes az a csapat, amelyiknek óra végéig a legtöbb érvényes találata gyű-lik össze (ez azt jelenti, hogy lehet több győztes is!). E változat esetén az időt úgy kell beosztani, hogy óra végén legyen mód az érvényes találatok összegzésére (a „vigyázók” közreműködésével), eredményhirdetésre, díjátadásra.

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a játék tervezett menetének megfelelően kell egy vagy több sorozatban előkészíteni. A kitalálandó szavak és az egyes szavakhoz kapcsolódó tiltott szavak listája:

Kitalálandó szó Tiltott szavak

1. „Nagy Bumm” világ; létrejön; ősrobbanás 2. biológiai fejlődéselmélet Darwin; élővilág; fejlődés 3. Mezopotámia folyó; félnomád; sémita törzsek

Ismétlés

136

4. Egyiptom Nílus; fáraó; piramis 5. II. Ramszesz fáraó; Mózes; kivonulás 6. Mózes Egyiptom; csapások; ‘vízből kimentett’ 7. Ábrahám félnomád; Mezopotámia; hit 8. honfoglalás Ígéret földje; Kánaán; Kr. e. 1200 9. bírák filiszteusok; bíró; Sámson

10. Saul király; filiszteusok; harcok 11. Dávid király; Góliát, Jeruzsálem 12. prófétaközösségek elragadtatás; Jahve üzenete; Baál-kultusz ellenségei 13. Izrael, az északi országrész észak; Asszíria; termékeny vidék 14. Júda, a déli országrész dél; Jeruzsálem; templom 15. babiloni fogság Kr. e. 586-538; vallási öntudat; imaházak 16. Izajás próféta; Messiás; Asszíria 17. Jeremiás próféta; pap; panaszok 18. Ezekiel próféta; fogság; pásztor 19. Második Izajás próféta; fogság; szenvedő Szolga 20. Círusz perzsa; király; rendelet 21. Zerubbábel perzsa; helytartó; Jeruzsálem 22. Józsué főpap reform; templom; főpap 23. a második templom Jeruzsálem; épít; áldozat 24. Ezdrás és Nehemiás perzsa kor; vallási reform; főpap és helytartó 25. Ptolemaioszok hellén kor; uralkodó; Egyiptom 26. Szeleukidák hellén kor; uralkodó; Egyiptom 27. IV. Antióchosz Epifánész király; üldözés; hellén kor 28. Makkabeusok üldözés; győzelem; ‘Kalapácsocska’ 29. hanukka ünnep; templom; újraszentelés 30. római fennhatóság Kr. e. 63; Pompeius; provincia


Kitalálandó szó:

ZERUBBÁBEL

Tiltott szavak: perzsa

helytartó Jeruzsálem

Kitalálandó szó:

IZRAEL, AZ ÉSZAKI ORSZÁGRÉSZ

Tiltott szavak: észak

Asszíria termékeny vidék


137

BEVEZETÉS

AZ ÜDVTÖRTÉNET ÚJSZÖVETSÉGI SZAKASZÁNAK KEZDETE

33. óra: Bevezetés – az újszövetségi üdvtörténet

1. A MESSIÁS SZÜLETÉSÉNEK ÉS REJTETT ÉLETÉNEK IDŐSZAKA

34. óra: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés

35. óra: Számonkérés: újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Messiás születé-séhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretek; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)

36. óra: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

úú

6/4Kr. e. 28/29

Jézus születése nyilvános muködésénekkezdete

Kr. u.

Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete

138



Témája: Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete. Célja: Az újszövetségi üdvtörténet tanításának előkészítése, bevezetés a tanév anyagába. Bevezetés

az újszövetségi irodalmi műfajokba: az evangélium, az apostoli levél és az apokalipszis műfajának megismerése.



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete. Újszövetségi irodalmi műfajok: az evangélium, az apostoli levél és az apokalipszis. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete – újszövetségi műfajok

Kidolgozás Ismerkedés az újszövetségi Bibliával

a) Csoportmunka

5’

1. Csoportok kialakítása: 3-4 fős csoportokra osztja az osztályt, pl. ülésrend szerint.

2. A feladat kijelölése: Lapozzák végig az Újszövetséget, és csoportosítsák a benne található könyveket korábbi ismereteik alapján (egyéb szempont nincs). Készítsenek róla táblázatot csomagolópapírra, és függesszék ki az osztályban.

3. A csoportok végrehajtják a feladatot.

Szentírás Segédeszközök

b) Közös munka

5’

1. A tanulók körbejárnak az osztályban, megnézik a többiek munkáját, összehasonlítják sajátjukkal.

2. Közösen értékelik, milyen közös vagy hasonló, milyen eltérő elemeket találtak.

A csoportok táblázatai

Egy lehetséges tanulói csoportosítás

c) Tanári előadás

6-8’

3. A tanár bemutatja és elmagyarázza a hármas műfaji felosztást (evangéliumok, apostoli levelek, apokalipszis) – jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Hármas műfaji felosztás

Evangéliumok

Levelek

Máté Márk Lukács János

Rómaiaknak

ApCsel

Galatáknak Efezusiaknak ...


139

Hármas műfaji felosztás

Az ismeretek rendszerezése

12-14’

Tanári előadás a legfontosabb ismeretekről, az újszövetségi irodalmi műfajokról. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



Újszövetségi alapismeretek

Az üdvtörténet az a folyamat, amelyben a Teremtő az ember üdvösségét munkálja: Isten újra és újra megszólítja ésszel megáldott teremtményét, és úgy irányítja a történelmet, hogy az ember eljuthasson a boldog állapotba.

Az üdvtörténetnek három szakasza van:

– ószövetségi szakasz – újszövetségi szakasz – az egyház szakasza

Az újszövetségi korszakot az újszövetségi Bibliából ismerjük. Az újszövetségi könyvek listája (kánonja) a Kr. u. 4. századra alakult ki (pl. Muratori töredék). Az újszövetség görög (koiné) nyelven keletkezett.

Újszövetségi műfajok Evangélium

görög ‘jó hír’, ‘örömhír’ keresztény értelmezése: a Jézus Krisztusban megjelenő üdvösség örömhíre műfaját Márk evangélista teremtette meg:

– a történelmet vallási szempontból értelmezik, jelképeket alkalmaznak – a hitet akarják erősíteni; gyakran nem tesznek különbséget a történeti Jézus és a

feltámadt Krisztus között – szerkezet: perikopák; alapja: szóbeli igehirdetés (kérügma) – irodalmi hasonlóságuk miatt Márk, Máté és Lukács evangéliumát szinoptikusoknak

is hívjuk

Evangéliumok Apostoli levelek

MátéMárkLukácsJános

Róm

Apokalipszis

ApCsel

1,2 KorGalEfFil

Kol

1,2 Tessz1,2 Tim

TitFilem

Zsid

Az újszövetségi Biblia könyveinek hármas mûfaji felosztása

Jak1,2 Pét

1,2,3 JánJúd

Jelenések könyve

Bevezetés – az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete

140

Apostoli levél

szerzője: valamelyik apostol vagy tanítványa címzettjei: valamely közösség vagy személy tartalmuk: Jézusban elérkezett az üdvösség; ennek erkölcsi következményei

Apokalipszis

görög ‘kinyilatkoztat’, ‘leleplez’, ‘megjelenik’ jellegzetességei:

– a beteljesült jövő felől értelmezi a jelent; sémákra osztja az üdvösség történetét – eligazítást ad a szorongatás idején – sajátos kifejezőeszközöket használ (látomás, állatok, angyalok, számok) – az ember belső világának átalakulását kozmikus katasztrófákkal jelzi

Ismeretek

megszilárdítása

8-10’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mit jelent az evangélium szó? ● Mi az evangélium keresztény értelmezése? ● Ki teremtette meg az evangélium műfaját? ● Melyek az evangéliumok fő jellegzetességei? ● Mi az evangéliumok szerzőinek célja? ● Kik a szinoptikusok? ● Miről szólnak az apostoli levelek? ● Kik az apostoli levelek szerzői? ● Kiknek íródtak az apostoli levelek? ● Melyik nyelvből származik az apokalipszis szó? ● Milyen sajátos kifejezőeszközöket használ az

apokaliptikus műfaj? ● Mit fejez ki az apokaliptikus műfaj kozmikus

katasztrófák képével? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: az újszövetségi Szentírással és az

újszövetségi műfajokkal kapcsolatban elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 5-7. o.).

Füzet, tk. 5-7. o.

b) Háttéranyagok

Segédeszközök a csoportmunkához

Csomagolópapír; filctoll; BlueTack … A csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.




141

34. óra: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés


Témája: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés. Célja: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka (Kr. e. 6/4-től Kr. u. 28/29-ig): a kor

történeti hátterének megismertetése. A gyermekség-elbeszélések műfaji sajátosságai (gyermekségtörténet, nemzetségtábla, születés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és haggada, előszó). Csoportmunka által a közösség erősítése.


Bevezetés az óra anyagába és a csoport-munkába

2’

Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Ki volt Augustus? ● Mi jellemzi a rómaiak birodalmát? ● Milyen korábbi ismereteik vannak a korról?


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti bevezetés; a kor történeti hátterének megismerése. A gyermekség-elbeszélések műfaji sajátosságai Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás születésének és rejtett életének időszaka – történeti és műfaji bevezetés



2’



Ültetőkártyák


3’








5’


1. A Messiás születésének és rejtett életének időszaka

142


10’




Tábla Füzet


A Messiás születésének időszaka a történettudományokban

Palesztina római fennhatóság alá kerül (Szíria provincia részeként): Kr. e. 63, Pompeius Hasmoneus dinasztia látszathatalma Nagy Heródes (Kr. e. 37-4)

– templom átépítése – népszerűtlen, oka: hatalomvágy, származása – halála után fiai kerülnek hatalomra

Jézus születését Dionysius Exiguus számította ki, tévesen Két támpont Jézus születési évének kiszámításához:

– a Heródes-féle gyermekgyilkosság – a Quirinius-féle népszámlálás ⇒ Jézus kb. Kr. e. 6-ban született

Római és zsidó források: – Tacitus (Nero császárról) – ifj. Plinius – zsidó: Josephus Flavius

Ismeretek

megszilárdítása

5’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: ● Mikor lett Palesztina római provincia? ● Melyik római hadvezér tette provinciává? ● Kik a Hasmoneusok? ● Mi jellemzi Nagy Heródes uralkodását? ● Milyen két támpont szolgál Jézus születési évének

kiszámításához? ● Mikor született Jézus? ● Milyen pogány források bizonyítják Jézus történetiségé-

nek tényét? ● Milyen zsidó források bizonyítják Jézus történetiségének

tényét? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Műfaji ismeretek átadása

10’

Tanári előadás – gyermekségtörténet, nemzetségtábla, szüle-tés-meghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és haggada, előszó




143


Gyermekségtörténet vallási, üdvtörténeti szempontból mutatja be a Názáreti Jézus születését és gyermekkorát

Nemzetségtábla eredetileg egy családhoz való tartozást igazoltak

Születés-meghirdetés ószövetségi mintákra épül jelzi Jézus üdvtörténeti szerepét

Gyermekkort bemutató epizód a felnőtt Jézus vonásait mutatja be a gyermekkor éveire visszavetítve

Midrás és haggada zsidó irodalmi műfajok midrás: az ószövetségi biblia könyveinek prédikációszerű magyarázata haggada: a midrás egyik fajtája; a bibliai kijelentéseket egyszerű nyelven tolmácsolja

Előszó evangéliumhoz írt bevezetés régi görög drámában: az alaphelyzet ismertetése

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a korszak történeti hátteréről elhangzott

ismeretek és a gyermekség-elbeszélésekhez kapcsolódó műfajok (a füzet jegyzete, tk. 9-12. o.).

Átismétlendő: az újszövetségi alapismeretek, újszövetségi műfajok (a füzet jegyzete, tk. 5-7. o.).


Füzet, tk. 9-12. o. Tk. 5-7. o.

b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák


Feladatkártyák



144

Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: A tk. 9. oldalának utolsó bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Kr. e. 1. sz. Palesztinájára vonat-

kozó történelmi adatokat! 2. csoport: A tk. 10. oldalának 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki Heródes királyságának jellemzőit! 3. csoport: A tk. 10. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Heródes iránti ellenszenv okait! 4. csoport: A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 1. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születési idejének meg-

határozásához szükséges adatokat! 5. csoport: A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 2. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születésére vonatkozó

adatokat! 6. csoport: A tk. 11. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Jézus történetiségét igazoló főbb

forrásokat!


1. csoport

A tk. 9. oldalának utolsó bekezdéséből jegy-zeteljétek ki a Kr. e. 1. sz. Palesztinájára vonatkozó történelmi adatokat!


Felkészülési idő: 5 perc Jó munkát!

4. csoport

A tk. 10. oldalán a 3. bekezdés 1. feléből jegyzeteljétek ki a Jézus születési idejének meghatározásához szükséges adatokat!




35. óra: Számonkérés a bevezetésekből; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)

145

35. óra: Számonkérés: újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Messiás születé-séhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretek; Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)


Témája: Írásbeli számonkérés az újszövetségi alapismeretekből, műfajokból, a Messiás születéséhez és rejtett életéhez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismeretekből. A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születésének hírüladása.

Célja: Az újszövetségi alapismeretek, műfajok, a Jézus születési idejének történeti hátteréről tanult ismeretek, a gyermekség-történetekhez kapcsolódó irodalmi műfajok jellemzőinek írásbeli számonkérése. Jézus születésének hírüladása a Lukács-evangéliumban: a Lk 1, 26-38 részletének szómagyarázata és szövegértelmezése. Ószövetségi minták megkeresése. Csoportmunka által a közösség erősítése.


Számonkérés

a) A dolgozat bevezetése

2’


2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően.

Felhívja a figyelmet: egész mondatokban fogalmazzanak, mert a válaszok nyelvi megformálására is kapnak pontot!

● Segédeszközt nem lehet használni. ● Munkaidő: 15’.





c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38 ). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Lk 1, 26-38 szövegét.

Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, angyal, Mária).

Szentírás


146

Feldolgozás Ó- és újszövetségi minták megismerése csoport-, majd közös munka keretében

a) A szóelemzés előkészítése

5-8’

1. Gyors csoportalakítás (3-4 fős csoportok) ülésrend szerint. 2. Feladatkártyákat oszt, ezek segítségével elolvastatja az ó-

és újszövetségi mintákat és kikeresteti, melyik szövegrész alapját képezhetik (a felkészülési idő 3’; a feladatról a cso-port egyik tagja számol majd be).

3. Rendre szólítja a csoportokat: a szónok elmondja a kapott kérdést és rá a választ. A tanár szükség esetén pontosítja, kiegészíti mindazt, amit a tanuló megfogalmaz.

Feladatkártyák Szentírás Megoldás

b) Szóelemzés

5’




ósz-i/újsz-i minta Szóelemzés

Dán 9, 24-27 a hatodik hónapban: számszimbolika, mely Keresztelő János és Jézus kapcsolatára utal

Gábriel angyalt: alakja jelzi: az esemény Isten kinyilatkoztatása Ef 5,27; Kol 1,22 szűzhöz: a vallási értelmezés hangsúlyos – Mária Isten Fiának anyja

2 Sám 7,12 József: a Messiás Dávid házából való Szof 3, 14-17 üdvözlégy…: prófétai szavak

Ter 17, 19; Iz 7, 14 fogansz és fiút szülsz: az Úr jelenléte Mária életében Zsolt 2,7; Bölcs 18,13 a Magasságbeli Fia: bensőséges kapcsolat Istennel

2 Sám 7,12 Dávidnak trónját: a Messiás Dávid házából származik Ter 1,2; 1 Kir 8, 10-11 Szentlélek: (ósz-i minták: Isten teremtő és megszentelő jelenléte)

Isten különleges módon gyakorolja teremtő hatalmát legyen: Mária a hívő ősmintája, aki bizalommal fogadja Isten akaratát

c) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a szöveg műfaja? Mi lehet a szerző üzenete? ● Mit vall a szöveg Máriáról?





Értelmezés A születés-hírüladás ószövetségi mintákat követ, a feltámadás fényében értelmezi a Messiás szemé-lyét és küldetését. Eközben Jézus anyjának alakját is körülveszi a feltámadt Krisztus dicsőségével.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 1, 26-38 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 21-22.27. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 21-22.27. o.


147

b) Háttéranyagok


A csoport

1. Mi az üdvtörténet? 2. Ismertesd az evangéliumok legfőbb jellegzetességeit! 3. Mikor került Palesztina római fennhatóság alá? 4. Mi jellemzi Nagy Heródes uralmát? Válaszodban térj ki: az idejére; értékeire; népszerűtlenségére;

utódaira. 5. Mikor született Jézus? 6. Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? 7. Mi a nemzetségtábla mint irodalmi műfaj? Írj rá újszövetségi példát! 8. Mi a haggada?

A csoport


elemei folyamat 1 p Isten 1 p

1. Mi az üdvtörténet? 3 pont

az ember üdvét munkálja 1 p vallási szempontból értelmezik a történelmet 1 p

cél: a hit ébresztése 1 p perikopákból áll; oka: szóbeli igehirdetésen alapul 1 p

2. Ismertesd az evangéliumok legfőbb jellegzetességeit!

4 pont

szinoptikusok: Mt, Mk, Lk 1 p 3. Mikor került Palesztina római fennhatóság

alá? 1 pont Kr. e. 63-ban 1 p

Mi jellemzi Nagy Heródes uralmát? Válaszodban térj ki:

az idejére; Kr. e. 37-4 1 p építkezések: 1 p értékeire; templom, kikötő 1 p okai: hatalomvágy 1 p népszerűtlenségére; idumeai származás 1 p

4.

utódaira.

6 pont

halála után fiai kerültek hatalomra 1 p 5. Mikor született Jézus? 1 pont kb. Kr. e. 6-ban 1 p

római: Tacitus 1 p ifj. Plinius 1 p

6. Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? 3 pont

zsidó: Josephus Flavius 1 p eredetileg egy családhoz való tartozást igazoltak 1 p

az Újszövetségben: annak irodalmi megfogalmazása, hogy Jézusban elérkezett az ígért Dávid-ivadék

1 p

7. Mi a nemzetségtábla mint irodalmi műfaj? Írj rá újszövetségi példát!

3 pont

pl. Máté evangéliuma kezdődik így 1 p 8. Mi a haggada? 2 pont zsidó irodalmi műfaj 1 p a midrás egyik fajtája; a bibliai kijelen-

téseket egyszerű nyelven tolmácsolja 1 p

+ Nyelvi megformálás 5 pont A dolgozat értékelése: 25-28 pont 5; 21-24 pont 4; 17-20 pont 3; 13-16 pont 2; 1-12 pont 1


148


B csoport

1. Mikorra zárul le az Újszövetség kánonja? Milyen bizonyítékot ismerünk a megszilárdulás folyamatára? Milyen nyelven keletkezett az Újszövetség?

2. Melyek az apokalipszis műfajának sajátságai? 3. Hogyan számíthatjuk ki Jézus születési évét? Válaszodban térj ki a következőkre: Ki számította ki

tévesen? Mi a két támpont? Mikor született Jézus? 4. Melyik hadvezér tette Palesztinát római provinciává? 5. Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? 6. Mikor uralkodott Nagy Heródes? 7. Melyek a születés-meghirdetés műfaji jellemzői? Írj példát az Újszövetségből! 8. Mi a midrás?


elemei

Kr. u. 4. sz. 1 p Muratori-töredék 1 p

1. Mikorra zárul le az Újszövetség kánonja? Milyen bizonyítékot ismerünk a megszilár-dulás folyamatára? Milyen nyelven keletkezett az Újszövetség?

3 pont

görög (koiné) 1 p jövő felől értelmezi a jelent 1 p a végső idő közeli eljövetelét hirdeti 1 p eligazítást ad szorongatott helyzetben 1 p

2. Melyek az apokalipszis műfajának sajátságai? 4 pont

sajátos kifejezőeszközök (pl. látomás, állatok…), kozmikus katasztrófák képe

1 p

Hogyan számíthatjuk ki Jézus születési évét? Válaszodban térj ki a következőkre:

Ki számította ki tévesen? Dionysius Exiguus 1 p 1. Nagy Heródes-féle 1 p

gyermekgyilkosság 1 p 2. Quirinius-féle 1 p

Mi a két támpont?

népszámlálás 1 p

1.

Mikor született Jézus?

6 pont

kb. Kr. e. 6-ban 1 p 2. Melyik hadvezér tette Palesztinát római

provinciává? 1 pont Pompeius 1 p

római: Tacitus 1 p ifj. Plinius 1 p

3. Milyen Biblián kívüli források említik Jézust? 3 pont

zsidó: Josephus Flavius 1 p 4. Mikor uralkodott Nagy Heródes? 1 pont Kr. e. 37-4 1 p

ószövetségi mintákra épül 1 p jelzi Jézus üdvtörténeti szerepét 1 p

7. Melyek a születés-meghirdetés műfaji jellemzői? Írj példát az Újszövetségből!

3 pont

pl. az angyali üdvözlet Lukács evangéliumában 1 p

zsidó irodalmi műfaj 1 p 8. Mi a midrás? 2 pontaz ószövetségi biblia könyveinek prédikációszerű magyarázata 1 p




149





Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Egy csoportba 3-4 tanuló kerül. Ha több csoport van, további szentírási helyeket lehet velük feldolgoztatni (vö. tk. 21-22. o.).

Az egyes csoportok feladatai: 1. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Dán 9, 24-27 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-

ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezt az ószövetségi részletet! 2. csoport: Keressétek ki és olvassátok el az Ef 5,27 és a Kol 1,22 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk

1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket a részleteket! 3. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a 2 Sám 7,12 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban

azokat a helyeket, amelyekben a szerző mintaként használhatta ezt az ószövetségi részletet! 4. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Szof 3, 14-17, a Ter 17, 19 és az Iz 7, 14 szövegét, és próbál-

játok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azokat a helyeket, amelyekben a szerző mintaként hasz-nálhatta ezeket az ószövetségi részleteket!

5. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Zsolt 2,7 és a Bölcs 18,13 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket az ószövetségi részleteket!

6. csoport: Keressétek ki és olvassátok el a Ter 1,2 és az 1 Kir 8, 10-11 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket az ószövet-ségi részleteket!


1. csoport

Keressétek ki és olvassátok el a Dán 9, 24-27 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző minta-ként használhatta ezt az ószövetségi részletet!



2. csoport

Keressétek ki és olvassátok el az Ef 5,27 és a Kol 1,22 szövegét: próbáljátok megtalálni a Lk 1, 26-38-ban azt a helyet, amelyben a szerző mintaként használhatta ezeket a rész-leteket! Válasszatok egy „szónokot”, aki majd meg-osztja az osztállyal a tudnivalókat.




150

36. óra: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)


Témája: A Messiás születése és gyermekkora Lukács szerint – Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban.

Célja: Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban: a Lukács-evangélium gyermekség-elbeszéléseinek (Lk 2, 1-7 és a Lk 2, 41-52) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás saját igenjeinkre.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Jézus születésének hírüladása: a Lk 1, 26-38 részletének rövid tartalma, legfontosabb szavai-nak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás születése és gyermekkora Lukács evangéliumában – Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52; Lk 2, 1-7). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jézus születése és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52)

Prezentálás


3’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Lk 2, 1-7 és a Lk 2, 41-52 szövegét.

Szentírás


3’

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a Jézus születéséről szóló részletet (Lk 2, 1-7). Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a tizenkét éves Jézusról szóló történetet (Lk 2, 41-52) dramatizálva (narrátor, Mária, Jézus).

Szentírás

Feldolgozás


3’

Elmondatja a szövegek tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

10’

Kiemelteti a legfontosabb kifejezéseket, megbeszélik magya-rázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.

Tk. 23.26-27. o. Táblakép, füzet

36. óra: Jézus születése (Lk 2, 1-7) és a tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

151


Jézus születése (Lk 2, 1-7)

Szóelemzés

írassék össze: történelmi keret a maga városában: Jézus betlehemi születésére utal – költői megfogalmazás elsőszülött: a gyermek Istennek szentelt személy jászol: palesztinai házban a vesszőkosár; valószínűleg utalás Dávid pásztor voltára szállás: a ház egyik helyisége, szükség esetén vendégszoba

A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

Szóelemzés

elmentek Jeruzsálembe: a törvény szerint 13 éves kortól, évente három alkalommal kellett elzarándokolni Jeruzsálembe

ottmaradt: műfaji elem; nehezen elképzelhető, hogy a szülők nem törődtek gyermekükkel három nap múlva: Jézus feltámadására utal csodálkoztak: a feltámadt Krisztus isteni bölcsessége felülmúlja az emberi okoskodást miért tetted ezt velünk?: fájdalmas értetlenség Atyám dolgaiban: Jézus legfontosabb feladata: együttműködni az Atya üdvözítő akaratával nem értették: Mária és József a még értetlen tanítványokat képviselik

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mit vallanak a szövegek Jézusról? ● Mit szimbolizál, hogy Jézus eltűnik és három nap

múlva megkerül? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Jézus születése (Lk 2, 1-7)

Értelmezés

A részlet keresztény midrás vagy gyermekkort bemutató epizód. Hangsúlyozza, hogy Jézus szegé-nyes körülmények között született, de kiemeli, hogy az újszülött azonos a Messiással. A szöveget a népi olvasat „kiszínezte”. A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

Értelmezés

A szöveg gyermekkort bemutató epizód, amely egy jézusi mondást (49. v.) fejt ki. Jézus életművét mutatja be a húsvéti tapasztalat fényében. A gyermek eltűnése Jézus halálát, megjelenése pedig fel-támadását jelképezi. Mária aggodalma és kérdése a tanítványok fájdalmát és hitét, bizalmát is szim-bolizálja.


152

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Milyennek látjuk Máriát? ● Mely elemek mutatnak a képen arra, hogy a Jézus gyer-

mekkorát ábrázoló festményen/szövegben jelen vannak a felnőtt Jézus szenvedései? (INRI a bölcsőben, sötét, 5 rózsa=5 sebhely, kereszt-deszkák, alvó ember stb.)

● Mire mondott igent Mária? Mire mondott igent Jézus? ● Mi mire mondunk igent?


festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 2, 1-7 és a Lk 2,

41-52 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 22-23.26-28. o.). Memoriter: a Lk 2, 1-7 szövege.



b) Háttéranyagok



Sieger Köder festménye: Jézus születése


153

2. A MESSIÁS SZEMÉLYE, KÜLDETÉSE ÉS TANÍTÁSA ISTEN ORSZÁGÁRÓL

37. óra: Bevezetés: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején

38. óra: Számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréből; a Messiás személye (Lk 4, 16-21)

39. óra: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

40. óra: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)

41. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)

42. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

43. óra: Számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint szemé-lyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből

28/29Kr. u. 30/33

Jézus személye, küldetése és tanítása

Kr. u.

2. A Messiás személye, küldetése és tanítása Isten országáról

154

37. óra: Bevezetés: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején


Témája: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején. Célja: Jézus nyilvános működése történeti hátterének (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33) megismerése.

Csoportmunka által a közösség erősítése.


Feleltetés

3’ + 3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Jézus születése (Lk 2, 1-7) 2. felelő: A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)


Szentírás

Bevezetés az óra anyagába és a csoport-munkába

2’

Tanórai beszélgetés: a téma bevezetése kérdésekkel. ● Ki volt Tiberius? ● Ki volt Nagy Heródes? ● Mi jellemzi Nagy Heródes „országát”?


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33)



2’



Ültetőkártyák


3’








155


5’



15’




Tábla Füzet


Palesztina politikai és vallási helyzete a Messiás fellépésének idején (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33)

Palesztina – viszonylagos önállóság – negyedes fejedelmek : Antipász, Fülöp, Arkelausz – helytartó: Pontius Pilatus – a római császár: Tiberius

Jézus nyilvános működésének ideje

– A Lk 3,1 szerint Keresztelő János Tiberius uralkodásának 15. évében kezdte meg működését: ez a Kr. u. 28/29. év.

– Valószínűleg Jézus is ekkor kezdte meg nyilvános működését.

Szövetségek közötti irodalom (Kr. e. 2. sz. - Kr. u. 50)

Apokrif iratok: – A görög szó jelentése: ‘rejtett, titkos’. – Olyan írások, amelyeket a keresztények soha nem tekintettek kánoninak.

a) elbeszélő jellegűek: pl. Jubileumok könyve, Mózes apokalipszise b) tanító jellegűek: pl. A tizenkét pátriárka testamentuma, Salamon zsoltárai c) apokaliptikus jellegűek: Hénoch könyve, Mózes mennybevitele

Qumráni leletek:

– Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán töredékek találhatók. – 1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. – Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. – Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzőiről, messiásvárásáról: Habakuk-

kommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat.

Vallási csoportok

haszidok – a szó jelentése: istenfélők, kegyesek – mozgalmuk a Makkabeusok korában (Kr. e. 167-63) kezdődött – szerintük a végső időket nem politikai eszközöktől, hanem Isten beavatkozásától

kell várni


156

esszénusok – a haszidok csoportjából váltak ki – elvilágiasodó papság – tiltakozásul a pusztába vonultak – elmélyült vallási élet, Mózes törvénye szellemében – három messiási személyt vártak: a Próféta, Áron Messiása, Izrael Messiása

farizeusok

– a szó jelentése: elkülönültek – jellemzőjük: a mózesi Törvény aprólékos betartása – hittek a halál utáni életben – egyetlen királyi Messiást vártak, Dávid házából, aki megszabadít

szadduceusok

– politikai párt – tagjai a gazdagok, előkelők, főpapi családok – felfogásuk szerint a feltámadás nem lehetséges – az üdvösség: a dicsőséges templom-állam – szerintük Isten országa: politikai, gazdasági valóság

zelóták

– ‘buzgók’ – határtalan szabadságszeretet – a mózesi Törvények szigorú megtartása – Isten az egyetlen uruk és királyuk – számukra Isten uralma: megszabadulás az idegen elnyomástól

Ismeretek

megszilárdítása

8’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket: ● Mettől meddig tartott Jézus nyilvános működése? Mi

alapján lehet ezt meghatározni? ● Kik voltak a negyedes fejedelmek? ● Mit jelent az apokrif szó? ● Mikor találták meg a qumráni leleteket? ● Melyik vallási csoporttal hozhatók kapcsolatba a

qumráni leletek? ● Mikor kezdődött a haszidok mozgalma? ● Milyen életmódot folytattak az esszénusok? ● Milyen a farizeusok felfogása a Messiásról? ● Mit jelent a szadduceusok számára az üdvösség? ● Kik a zelóták? ● Melyik vallási párt nem hitt a feltámadásban? ● Kik várták Isten uralmától az idegen elnyomás alól való

felszabadulást? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.


Befejezés

2’


meretek (a füzet jegyzete, tk. 33-36. o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából




157

b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák


Feladatkártyák


1. csoport: A tk. 33-34. oldalán az a) pont 1. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Kr. u. 1. sz. Palesztinájá-ra és Jézus nyilvános működésére vonatkozó történelmi adatokat!

2. csoport: A tk. 34. oldalának 2-3. bekezdéséből jegyzeteljétek ki az apokrif iratok jellemzőit! 3. csoport: A tk. 34. oldalának 2. és 4. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a qumráni leletek jellemzőit! 4. csoport: A tk. 35. oldaláról jegyzeteljétek ki a haszidok jellemzőit! 5. csoport: A tk. 35. oldaláról jegyzeteljétek ki az esszénusok és a farizeusok jellemzőit! 6. csoport: A tk. 35-36. oldaláról jegyzeteljétek ki a szadduceusok és a zelóták jellemzőit!


2. csoport

A tk. 34. oldalának 2-3. bekezdéséből jegy-zeteljétek ki az apokrif iratok jellemzőit!



Jó munkát!

6. csoport

A tk. 35-36. oldaláról jegyzeteljétek ki a szadduceusok és a zelóták jellemzőit!



Jó munkát!



158

38. óra: Számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteré-ből; a Messiás személye (Lk 4, 16-21)


Témája: Írásbeli számonkérés Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréről. A Messiás személye.

Célja: A Jézus nyilvános működésének politikai és vallási hátteréről tanult ismeretek írásbeli számonkérése. A Messiás személyét bemutató lukácsi szöveg (Lk 4, 16-21) szóelemzése és szövegértelmezése. Az életművet bemutató epizód műfaji jellemzői.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikorra tehető Jézus nyilvános fellépésének ideje? ● Kik a farizeusok? ● Milyen Messiást vártak a zelóták? ● Mit jelent a haszid szó? ● Melyik csoport látta az üdvösséget a dicsőséges

templom-állam megvalósulásában? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



2’









c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás személye (Lk 4, 16-21) Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás személye (Lk 4, 16-21)

Prezentálás

Csöndes találkozás a szöveggel

2’


Szentírás

38. óra: Számonkérés; a Messiás személye (Lk 4, 16-21)

159

Feldolgozás


2’

Elmondatja a perikopa tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

szombat: ünnep, utal a Sínai-szövetségre zsinagóga: istentiszteleti hely az Úr Lelke: az Iz 61, 1-2 szövege a Messiásról örömhír: a próféták a messiási kor áldásaira utaltak e szóval az Úr kedves esztendejét: a jubileumi év – itt a messiási kort jelképezi

c) Értelmezés

5-8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen ószövetségi utalás található a szövegben? Kiről

szól az idézet? ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen programot fogalmaz meg?

2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szöveg műfaját, elmondja a műfaj jellemzőit. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a

táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Tk. 44. o. Tk. 36. o. Táblakép, füzet


Életművet bemutató epizód: – a történeti Jézus működésének tartalmi összefoglalása – alapja: ószövetségi jövendölések

Értelmezés A perikopa műfaja életművet bemutató epizód. Jézus úgy mutatkozik be, mint messiási próféta.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: az életművet bemutató epizód műfaji

jellemzői; Szentírással elemezni a Lk 4, 16-21 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 36. és 38-39.44. o.). Memoriter: a Lk 4, 16-21 szövege.


Füzet Tk. 36. o. Tk. 38-39.44. o. Memoriter


160

b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések

A csoport 1. Mi jellemezte a Kr. u. 30 körüli Palesztina politikai életét? 2. Mit tudunk a qumráni leletekről? 3. Kik az esszénusok? Mi jellemzi őket? 4. Kik a zelóták? Hogyan jellemezhetjük őket?

B csoport

1. Mikorra tehető Jézus nyilvános működésének kezdete? Kihez kapcsolódik ez az időpont? 2. Mit tudunk a szövetségek közötti irodalomról? 3. Mit tudunk a farizeusokról?


Értékelőlapok

A csoport


elemei viszonylagos önállóság 1 p negyedes fejedelmek: Antipász, Fülöp, Arkelausz 1 p helytartó: Pontius Pilatus 1 p

1. Mi jellemezte a Kr. u. 30 körüli Palesztina politikai életét?

4 pont

a római császár: Tiberius 1 p Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán töredékek találhatók. 1 p

1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. 1 p

Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. 1 p

2. Mit tudunk a qumráni leletekről?

4 pont

Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzőiről, messiásvárásáról: Habakuk-kommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat.

1 p

a haszidok csoportjából váltak ki 1 p elvilágiasodó papság – tiltakozásul a pusztába vonultak 1 p

elmélyült vallási élet, Mózes törvénye szellemében 1 p

3. Kik az esszénusok? Mi jellemzi őket?

4 pont

három messiási személyt vártak: a Próféta, Áron Messiása, Izrael Messiása 1 p

‘buzgók’ 1 p határtalan szabadságszeretet 1 p a mózesi Törvények szigorú megtartása 1 p Isten az egyetlen uruk és királyuk 1 p

4. Kik a zelóták? Hogyan jellemezhetjük őket?

5 pont

számukra Isten uralma: megszabadulás az idegen elnyomástól 1 p


38. óra: Számonkérés; a Messiás személye (Lk 4, 16-21)

161

B csoport


elemei

Kr. u. 28/29 1 p 1. Mikorra tehető Jézus nyilvános működésének kezdete? Kihez kapcsolódik ez az időpont?

2 pont

Keresztelő János 1 p Kr. e. 2. sz. – Kr. u. 50 1 p Apokrif iratok: 1 p – A görög szó jelentése: ‘rejtett, titkos’. 1 p – Olyan írások, amelyeket a keresztények soha nem

tekintettek kánoninak. 1 p

– elbeszélő jellegűek: pl. Jubileumok könyve, Mózes apokalipszise 1 p

– tanító jellegűek: pl. Tizenkét pátriárka testamen-tuma, Salamon zsoltárai 1 p

– apokaliptikus jellegűek: Hénoch könyve, Mózes mennybevitele 1 p

Qumráni leletek: 1 p – Kézzel írt tekercsek, amelyeken bibliai és profán

töredékek találhatók. 1 p

– 1947-ben találták a Sós-tenger (Holt-tenger) melletti Qumrán közelében. 1 p

– Valószínűleg esszénus szekta lakott itt. 1 p

2. Mit tudunk a szövetségek közötti irodalomról?

12 pont

– Fontosabb iratok – a vallási csoportok jellemzői-ről, messiásvárásáról: Habakuk-kommentár, Damaszkuszi irat, Háborús szabályzat.

1 p

jellemzőjük: a mózesi Törvény aprólékos betartása 1 p hittek a halál utáni életben 1 p

3. Mit tudunk a farizeusokról? 3 pont

egyetlen királyi Messiást vártak, Dávid házából, aki megszabadít 1 p






162

39. óra: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)


Témája: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése. Célja: Jézus eljövetelének célja Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése: a

két evangéliumi részlet (Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20) szóelemzése, szövegértelmezése. A szer-kesztői összefoglalás és a jézusi mondások alapján összeállított beszéd műfaji jellemzői. Reflektálás: a mi életünk alapján fedezhetik fel embertársaink Isten titokzatos uralmát a világban.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Messiás személye: a Lk 4, 16-21 részletének szövege (memoriter); műfaja, a műfaj jellem-zői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése (Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás küldetése: Isten országának hirdetése és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20; Lk 4, 42-44)

Prezentálás


3’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Lk 4, 42-44 és a Mt 5, 17-20 szövegét.

Szentírás


3’


Feldolgozás


3’

Elmondatja a perikopák tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

10’



39. óra: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) és az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

163


Szóelemzések Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44)

Isten országa: nem földrajzilag körülhatárolható hely, hanem olyan közösség, ahol elfogadják Isten akaratát.

ezért küldtek: Jézus Istentől kapta küldetését Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

beteljesítsem: Jézus azért jött, hogy kiegészítse, teljessé tegye az isteni akaratra vonatkozó ószövetségi írásokat

i betű: a legkisebb héber betű a legkisebbnek fogják hívni: zsidó felfogás szerint a mennyek országában a legalsó szintre

azok kerülnek, akik csak a legfőbb mózesi előírásokat veszik figyelembe igazvoltotok: az ember igaz volta azt jelenti, hogy Isten akaratához igazodva él

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopák üzenete? ● Milyen programot fogalmaznak meg?

2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szövegek műfaját, elmondja jellemzőiket. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a




Szerkesztői összefoglalás: – az evangélista alkotása – a hagyomány alapján összegzi a történeti Jézus működését

Jézusi mondások alapján összeállított beszéd:

– az evangélista alkotása a Jézusra vonatkozó szóbeli hagyomány alapján – célja, hogy választ adjon saját korának valamilyen vallási problémájára

Értelmezések Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) Az Isten országának hirdetést bemutató rész műfaja szerkesztői összefoglalás. Jézus szavaiból kitűnik, számára a legfőbb feladat Isten országának hirdetése. A prófétai várakozás szerint akkor jut érvényre Isten országa, ha az emberek szabadon együttműködnek Istennel. Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20) A perikopát az evangélista a történeti Jézus szavaiból állította össze. Jézus azt hangsúlyozza: nem elegendő a törvény felszínes értelmezése, hanem el kell mélyülni Isten akaratának tanulmányozásá-ban és megértésében.


164

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Mit jelent a törvény? Csak korlátokat? ● Jézus mit tartott feladatának? Mihez igazította

cselekedeteit? ● Hogyan nyilvánulhat meg, mi vagy ki fontos számunkra?


festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a szerkesztői összefoglalás és a jézusi mon-

dások alapán összeállított beszéd műfaji jellemzői; Szent-írással elemezni a Lk 4, 42-44 és a Mt 5, 17-20 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 36. és 46-47.51-52. o.).


Füzet Tk. 36. o. Tk. 46-52. o.

b) Háttéranyagok



Sieger Köder festménye: „Ma teljesedett be ez az Írás”



40. óra: A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)

165

40. óra: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)


Témája: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése. Célja: A Jézus eljövetelének célját a szerető Atya alakjának megismertetésében megjelölő evangéliu-

mi részlet (Lk 15, 11-32) szóelemzése és szövegértelmezése. A példázat és a parabola műfaji jellemzői. Reflektálás arra, hogy feladatunk az Atya magatartásának követése. (Bibliodráma).


Feleltetés

3’ + 3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44) 2. felelő: Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

A részlet műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfonto-sabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szent-írási szöveg segítségével. A feleleteket értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás küldetése: a szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)

Prezentálás



Szentírás

Feldolgozás

a) Előkészítés – bibliodráma

3’

1. Ismerteti a feldolgozás menetét: ● Mindenki válasszon csöndben és egyedül egy helyzetet, szereplőt, amellyel

és akivel most azonosulni tud (pl. a tékozló fiú a disznóknál; a gyűrűt az ujjára húzzák; az apa a kapuban; a mérgelődő idősebb testvér).

● Keressen egy helyet a teremben, ahol egy helyzetben (nem mozdulattal vagy beszéddel) ábrázolni tudja választását. Maradjon ott egy kicsit (1-2 perc).

● Ezután közös beszélgetés során megoszthatják egymással, amit tapasztaltak. 3’ 2. A tanulók végrehajtják a feladatot.

5-6’ 3. Néhány perc múlva a tanár felszólítja a tanulókat, hogy akik szeretnék, mondják el érzéseiket, tapasztalataikat. – A többiek figyelnek: sem ők, sem a tanár nem szól közbe, és nem értékeli a hallottakat.

b) Szóelemzés

6-8’

Kiemelteti a legfőbb kifejezéseket, megbeszélik magyarázatukat. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



166


Szóelemzés

örökség: kikérésével a fiatalabb fiú jelzi, hogy függetlenségre vágyik léha élettel eltékozolta vagyonát: a megpróbáltatások oka a bűnös életvitel őrizze a disznókat: a legmegalázóbb munka egy izraelita számára magába szállt: a szerző ezt nem részletezi, mert számára az atya alakja a fontos apja már messziről meglátta … eléje sietett: nagyon várta csók, gyűrű, ruha, saru, borjú: a megbocsátás jelei fiam meghalt, és föltámadt: igazi élet csak az atya szeretetközösségében van az idősebb fiú: a világban megszokott igazságérzet megtestesítője vigadozni és örvendezni kellett: az atya nem méricskéli szeretetét

c) Értelmezés

6-8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen Atyát mutat be nekünk Jézus?





Példázat: – olyan irodalmi formák, melyek egy elvont gondolatot egy kép segítségével fejeznek ki – pl. szókép, hasonlat, parabola, allegória

Parabola: – egyedi esetet mond el szabadon kitalált történet alapján – a való életben nem cselekszik mindenki úgy, mint a parabolában

Értelmezés

A parabola a mennyei Atya igazi arcát tárja fel: a két fiú atyja éppúgy szereti bűnös életvitelből megtérő fiát, mint kötelességét teljesítő, de az ajándékozó szeretet világába belépni nem tudó gyer-mekét. Viselkedése nem felel meg az emberi elvárásoknak, de Isten részéről ez a természetes magatartás.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mire tanít minket Jézus? ● Milyen belső változásra, gondolkodásmód-változásra hív

meg minket Jézus?

Tk. 52. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a példázat és a parabola műfaji jellemzői;

Szentírással elemezni a Lk 15, 11-32 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 48-50.52. o.).


Füzet Tk. 37. o. Tk. 48-50.52. o.

b) Háttéranyagok



41. óra: Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)

167

41. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) és eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)


Témája: A Messiás tanítása Isten országáról: már jelen van Jézusban és eljövendő valóság. Célja: Az Isten országát mint Jézusban jelen lévő és eljövendő valóságot bemutató részletek (Lk

17, 20-21; Mt 6, 9-15) szóelemzése és szövegértelmezése. A párbeszéd és az imádság műfaji jellemzői. Reflektálás Isten egyetemes üdvözítő akaratára: ima Isten országának elfogadásáért.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A szerető Atya alakjának megismertetése: a Lk 15, 11-32 részletének műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország már jelen van Jézusban és eljövendő valóság (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Isten országa már jelen van Jézusban és eljövendő valóság (Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Lk 17, 20-21 és a Mt 6, 9-15 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás

a) A szöveg tartalmá-nak felidézése 4’

Elmondatja a perikopák tartalmát. A tanulók a tartalom felidézéséhez használhatják a Szentírást.

Szentírás

b) Szóelemzés

10’




Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) – szóelemzés

köztetek van: Jézus az Isten üdvözítő jelenléte; nem látványos külső jelek alapján, hanem hittel kell felismerni


168

Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) – szóelemzés

mi Atyánk: családias hangvételű megszólítás aki a mennyekben vagy: Isten mérhetetlenül felülmúlja a világot szenteltessék meg a te neved: az emberek ne tagadják meg Istent jöjjön el a te országod: az ország fokozatosan kibontakozó valóság akaratod: Isten az ember üdvösségét akarja mindennapi kenyerünket: a gondviselésben bízva a napi szükséges dolgokat kell kérni bocsásd meg vétkeinket: Isten elnéző és megbocsátó miképpen mi is: az imádság folyamán kell megbocsátanunk mások vétkeit

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szövegek mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopák üzenete?

2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Megnevezi a szövegek műfaját, elmondja jellemzőiket. 4. Rögzítik a műfaji jellemzőket és az értelmezést: jegyzetel a


Tk. 59-60. o. Tk. 37. o. Táblakép, füzet


Párbeszéd: az evangélista által a történeti Jézus tanításának elemeiből alkotott dialógus

Imádság: – ószövetségi mintákra épülő irodalmi alkotás: könyörgés a mennyei Atyához – a történeti Jézus tanítását követve fogalmazzák meg az első húsvét utáni tanítványok

Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) – értelmezés

Jézus azonosítja magát Isten országával. Ez az uralom Isten ajándéka, és szinte észrevétlenül már kezd megvalósulni az ő személyében és tevékenységében. Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) – értelmezés

Isten országa egyszerre jelenvaló és eljövendő valóság. Isten üdvözítő akarata Jézusban megnyil-vánult, de csak ott válik nyilvánvalóvá, ahol elfogadják Jézus útmutatásait.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Kitől tanultuk meg a Miatyánkot? ● Miért imádkozzuk nap mint nap? ● Mikor jön el Isten országa?

Tk. 60. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a párbeszéd és az imádság műfaji jellemzői;

Szentírással elemezni a Lk 17, 20-21 és a Mt 6, 9-15 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 54-56.59-60. o.).


Füzet Tk. 37. o. Tk. 54-60. o.

b) Háttéranyagok



42. óra: Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

169

42. óra: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)


Témája: A Messiás tanítása Isten országáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége. Célja: Az Isten országát mint a Jézust elfogadó boldog emberek közösségét bemutató szentírási

részlet (Mt 5, 1-12) szóelemzése és szövegértelmezése. A boldogmondás műfaji jellemzői. A szövegértési készség fejlesztése. A számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’+3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: Az ország már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21) 2. felelő: Isten országa eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)


Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás tanítása Isten orszá-gáról: az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Isten országa a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Mt 5, 1-12 szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a perikopát. Szentírás

Feldolgozás



7’




5’


Tk. 56-57. o.


170




3’




Szóelemzés

fölment a hegyre: nem földrajzi adat: az isteni kinyilatkoztatás „helyének” szimbóluma, a Sínai-hegyre emlékeztet

lélekben szegények: nem a nincstelenekre, hanem egyfajta vallási lelkületre utal akik sírnak: ők azok, akik amiatt keseregnek, hogy még nem vált nyilvánvalóvá Isten országa éhezik és szomjazzák az igazságot: az éhség és szomjúság nem csupán anyagi dolgokra,

hanem lelki javakra is vonatkozhat; az igazság Isten országának megnyilvánulása irgalmasok: az irgalom az isteni ország jele; irgalmas az, aki az ország polgáraként könyörü-

letet gyakorol embertársával szemben tisztaszívűek: az izraelita felfogásban a szív az ember gondolat- és érzületvilágának forrását

jelképezi, a „tisztaszívű” ember hűséges a szövetség Istenéhez békeszerzők: ők azok, akik összhangban élve Istennel azon fáradoznak, hogy az emberek

között megvalósuljon a harmonikus együttélés akiket az igazság miatt üldöznek: ha valakit Jézus miatt üldöznek, ez hiteles jele annak,

hogy már az ország polgára

b) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent a boldogság? ● Kik Isten országának tagjai? ● Mi célt szolgál a sok ellentmondás?



Tk. 60. o Tk. 37. o. Táblakép, füzet


Boldogmondás: – ószövetségi bölcsességi és apokaliptikus írásokól is ismert (pl. Zsolt 33, 12) – két részből áll: – egy személy vagy megszemélyesített testrész dicsőítése

– a dicsőítés oka – látszólagos ellentmondásokat alkalmaz, hogy téves nézeteket igazítson ki

Értelmezés

A boldogmondások műfajában megfogalmazott részletben Jézus hangsúlyozza, hogy Isten országa ebben a világban van, de nem ebből a világból való. Isten országának tagjai más értékrend szerint élnek, mint e világ fiai, mert tudják, hogy az ország javai mérhetetlenül felülmúlják a földi világ anyagi, szellemei javait.

42. óra: Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

171

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a boldogmondás műfaji jellemzői; Szentírás-

sal elemezni a Mt 5, 1-12 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 37. és 56-57.60. o.). Memoriter: a Mt 5, 1-12 szövege.

Átismétlendő: a Messiás születéséről, rejtett életéről, vala-mint személyéről, küldetéséről és tanításáról szóló szent-írási szövegekkel (Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52; Lk 4, 16-21; Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11-32; Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15; Mt 5, 1-12) kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (a füzet jegyzete, tk. 9-60. o.).


Füzet Tk. 37. o. Tk. 56-57.60. o. Memoriter Tk. 9-60. o.

b) Háttéranyagok






1. fölment a hegyre 2. a szelídek, mert ők öröklik a földet 3. lélekben szegények 4. éhezik és szomjazzák az igazságot 5. békeszerzők 6. irgalmasok 7. tisztaszívűek 8. akik sírnak 9. akiket az igazság miatt üldöznek


1. fölment a hegyre 2. lélekben szegények 3. akik sírnak 4. a szelídek 5. éhezik és szomjazzák az igazságot 6. irgalmasok 7. tisztaszívűek 8. békeszerzők 9. akiket az igazság miatt üldöznek




172

43. óra: Számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint szemé-lyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből


Témája: Írásbeli számonkérés a Messiás születéséhez és rejtett életéhez, valamint személyéhez, küldetéséhez és tanításához kapcsolódó szentírási szövegekből.

Célja: A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52; Lk 4, 16-21; Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11-32; Lk 17, 20-21; Mt 6, 9-15; Mt 5, 1-12 szóelemzéséből, szövegértelmezéséből.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelképez a 12 éves Jézus történetében eltűnése és

előkerülése? ● Mi jellemzi a boldogmondásakat? ● Mi a Messiás eljövetelének célja? ● Mi jellemzi a parabolát? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.



3’


2. Beosztja a csoportokat (A, B, C, D). 3. Elmondja a feladatot:


A: Lk 1, 26-38; B: Mt 6, 9-15; C: Lk 15, 11-32; D: Mt 5, 1-12


Táblakép

Címek: A csoport Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) B csoport Isten országa mint eljövendő valóság (Mt 6, 9-15) C csoport A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) D csoport Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’


173

3. A MESSIÁS KÖZÖSSÉGET TEREMTŐ TEVÉKENYSÉGE

44. óra: Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában 45. óra: Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából;

a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) 46. óra: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

óó

28/29Kr. u. 30/33

a Messiás közösséget teremto tevékenysége

Kr. u.

3. A Messiás közösséget teremtő tevékenysége

174

44. óra: Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában


Témája: A Messiás közösséget teremtő tevékenysége – történeti bevezetés. Célja: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában (Kr. u. 28/29 - Kr. u. 30/33). Olvasott

szöveg megértése a „tanulásút” módszerével. Önálló tanulási stratégiák fejlesztése.


Kapcsolódás az előző órákhoz

A memoriter szá-monkérése 2’

Felszólít 1-2 tanulót, elmondatja velük a memoriterként feladott szentírási részt (Mt 5, 1-12, boldogmondások).

A dolgozat kiosz-tása, értékelése

3’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Bevezetés: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus korában


A „tanulásút” módszer bevezetése

3’

Röviden ismerteti a tankönyvi bevezető szöveg feldolgozási módszerét: ● a tanulók 3-4 fős csoportokban dolgoznak; ● a feldolgozás 4 lépésből áll (= 2 állomás 1-1 feladattal, illetve ezek

ellenőrzése): ha egy csoport végzett egy feladattal, ill. annak ellenőrzésével, akkor megkaphatja a következő lépéshez szükséges borítékot;

● fontos, hogy megfelelő hatékonysággal dolgozzanak, mert a következő órán számonkérés lesz ebből az anyagból.

Csoportok kialakítása 2’

3-4 fős csoportokra osztja az osztályt. Csoportfelosztás (kártyákkal, kiszámolással, ülésrend szerint).


Ültetőkártyák

A szöveg feldolgozása 4 lépésben

(összidő: 21’)

Cél: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Mialatt a csoportok dolgoznak, a tanár körbejár közöttük, szükség esetén segít.

5’ 1. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás borítékjáért (az 1. állomás feladata: hiányos szöveg kiegészítése). A csoportok megoldják a feladatot.

1. sz. boríték

4’ 2. Csoportonként egy tanuló kimegy az 1. állomás feladatának ellenőrző (2. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.



175

8’ 3. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás borítékjáért (a 2. állomás feladata: kérdésekre megkeresni adott szövegben a választ). A csoportok megoldják a feladatot.


4’ 4. Csoportonként egy tanuló kimegy a 2. állomás feladatának ellenőrző (4. sz.) borítékjáért. A csoportok ellenőrzik megoldásukat.


Közös ellenőrzés, az ismeretek megszilárdí-tása

8-10’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja, elmélyíti az új ismereteket, tisztázza a fogalmakat. A tanulókat felszólítja: ha hiányosak a jegyzeteik, egészítsék ki (ő maga most nem ír a táblán). ● Mit tudunk a főtanácsról? ● Mi a főpap feladata? ● Kinek a törzséből származtatják a papokat? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.

Tk. 61-63. o. Füzet Tk., füzet

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Izrael vallási közösségének tagolódása Jézus

korában – történeti bevezetés (a füzet jegyzete, tk. 61-63 o.). Következő órán írásbeli számonkérés az óra anyagából


Füzet, tk. 61-63 o.

b) Háttéranyagok

Borítékok

A borítékokat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni.

1. sz. boríték

1. állomás

Hová illenek a szövegben a következő szavak, kifejezések?

Kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek!

a) törvénytudók b) 71 tagot c) szentély

d) ajtónállóként e) rabbi f) főpap

g) tanúságtevő szerepeit h) Lévi törzséből i) csak egy

j) országrészt k) főpapokból l) áldozatbemutatást

m) mózesi törvény n) Kaifás József o) bírói

Az egyetemes papi küldetés tudatában élő Izrael fontosabb ……… (1) és feladatait Jézus korában a főtanács intézménye, illetve a főpapok, a papok, a leviták és az írástudók csoportjai jelenítették meg. A főtanács (nagytanács, vének tanácsa, gör. szünedrion) a zsidó nép legfőbb irányító testülete volt, amelynek élén a főpap állt. A főtanács tényleges hatalma az uralkodó személyétől függött: így például Nagy Heródes idejében csak látszólagos volt e hatalom. A főtanács intézménye valószínűleg a perzsa korban jött létre, de befolyása csak a Makkabeusok uralma alatt kezdett növekedni. A ……… (2) számláló testület Jézus korában három csoportból állt: a vénekből, a ……… (3) és az írástudókból. A görög preszbüterosz (idősebbik, vénebb) szóról elnevezett vének a nép legtekintélyesebb képviselői voltak azok közül, akik nem a papi nemzetségből származtak. A főpapok csoportjába a leváltott, illet-ve visszavonult főpapok tartoztak, valamint azoknak a családoknak a tagjai, amelyekből a főpapokat választották. Az írástudók a ………. (4) magyarázói voltak, és rendszerint a farizeusok vallási pártjá-hoz tartoztak. A főtanács a római uralom alatt vallási vonatkozásban teljesen szabadon rendelkezhe-tett, polgárjogi kérdések esetén azonban figyelembe kellett vennie a rómaiak korlátozó intézkedéseit.


176

A ……… (5) a főtanács élén álló pap, akinek felügyelete alá tartozott a templom, az istentisztelet és az istentiszteletet végző személyzet. Ő mutatta be naponta az áldozatot (Kiv 29,42), és az engesztelés napjára előírt szertartások végzése (Lev 16,2-től) is rá hárult. Annak ellenére, hogy a főpapi tisztség valószínűleg csak a babiloni fogság idején alakult ki, az úgynevezett papi irat szerzője a Lévi törzséből származó Áront, azaz Mózes testvérét tekinti az első főpapnak (Kiv 28; 30,10). A törvény szerint a főpap tisztsége haláláig tartott, s hivatalban egyszerre ……… (6) főpap lehetett. Többször előfordult azonban, hogy a politikai hatalom leváltotta a főpapot, aki viszont leváltása után is megőrizhette be-folyását. Jó példa erre Annás, akit fiai követtek a főpapi székben. Jézus nyilvános működése idején a Kajaf nemzetségből származó ……… (7) gyakorolta a főpapi tisztet, aki Kr. u. 18-tól 36-ig volt hiva-talban. – Az Újszövetségben a többes számú „főpapok” kifejezésen a Heródes vagy a római helytartó által leváltott személyeket kell értenünk, illetve azoknak az előkelő családoknak a tagjait, akik közül a főpapot választották. A papok azok a többnyire ……… (8) származó személyek (vö. Szám 18, 23-24; de 1 Kir 12,31), akik az istentisztelet alkalmával a tanítást és az ……… (9) végezték, illetve a templom javait kezelték vagy felügyelték. A papság intézményének eredetét homály fedi. A Kivonulás könyvének szerzője szerint az izraelita papság Mózes testvérével, Áronnal kezdődik, aki maga is levita volt (Kiv 28, 40-41). Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy Izraelben már korábban is voltak papok. Valószínű, hogy a pátriárkák korában az istentiszteleti cselekményeket (áldozatbemutatás, Isten áldásának közve-títése, az imádság vezetése stb.) a családfők vagy a törzsek vezetői végezték. A papság intézményének kialakulása és megszilárdulása csak Dávid király idejében kezdődött, amikor a jeruzsálemi …… (10) vallási központtá lett egész Izrael számára. Az izraelita zsidó papság a fogság utáni időben 24 papi osztályra vagy nemzetségre oszlott. E tagolódás eredetét a Krónikák könyvének szerzője Dávid királyra vezeti vissza (vö. 1 Krón 24). A papi osztályok szolgálatuk rendjét sorsvetéssel állapították meg (1 Krón 24; Lk 1,8-tól). A leviták a papokhoz hasonlóan Lévinek (Ter 29,34) az utódai. A 12 törzs rendszerében ők nem kap-tak külön ……… (11), mert papi szolgálatra lettek kiválasztva (vö. Szám 18, 23-24). A leviták és a papok szerepe a Kr. e. 7. századig nem határolódott el világosan egymástól. Amikor azonban Jozija király Kr. e. 622 körül vallási reformot vezetett be, és a jeruzsálemi templomot tette a Jahve-kultusz központjává, megváltozott a helyzet. Minthogy a reform értelmében csak Jeruzsálem számított törvé-nyes istentiszteleti helynek, a vidéki levita papok elveszítették korábbi szerepüket, jövedelmüket, és alárendelt helyzetbe kerültek: a továbbiakban énekesként, ……… (12), a templomi kincstár őreként vagy vallásoktatóként segítették a jeruzsálemi papságot (vö. 1 Krón 25-26; Neh 8,7-től). A Számok könyvének szerzője szerint először Áron fiai lettek papok, a leviták pedig csak később kaptak megbí-zást arra, hogy Áron fiainak szolgálatára legyenek (Szám 3, 5-10). Az írástudók (törvénytanítók, ……… (13) a mózesi törvény magyarázatában jártas személyek voltak. Mivel Mózes öt könyve a polgári életre is érvényes törvénygyűjtemény volt, az írástudók egyúttal jogi, ……… (14) gyakorlatot is folytattak. Rendjük a próféták aranykora után, a babiloni fogságot követő időszakban alakult ki. Nagy példaképük Ezdrás volt (Ezdr 7, 6.10). A nép tiszteletteljes meg-szólításában a rabbi nevet kapták. A héber és arám rab (nagy ember, úr) szó alapján a ……… (15) ki-fejezés jelentése: uram, mesterem. Nagy Heródes uralkodása alatt két híres írástudó működött Palesz-tinában: a mérsékelt irányzatot képviselő Hillél és a szigorúbb felfogást valló Sammaj. Az evangéliumokból kiviláglik, hogy Jézus elsősorban Izrael hierarchikusan tagolódó, tanúságtevő kö-zösségének a megújításán fáradozott (vö. Mt 10,6; 15,24). Tény azonban az is, hogy e munkája idején kapcsolatba került olyanokkal is, akik nem tartoztak a választott néphez: adott esetben megdicsérte a pogányok hitét, és a messiási közösség áldásaiban részesítette őket (vö. Mt 8,10; 15,28; Lk 7,9). Ez azt mutatja, hogy a megújított Izrael közösségébe nem csupán azokat akarta egybegyűjteni, akik nemze-tiségi és vallási szempontból zsidók voltak, hanem mindazokat, akik elfogadták az ország jelenvaló-ságáról szóló örömhírt, és hajlandók voltak erről tanúságot tenni.

Ha elkészültetek a feladattal, gyertek a következő borítékért, hogy megnézzétek, hány talá-latotok van!


177

2. sz. boríték

Az 1. állomás ellenőrzése

Gratulálunk a feladat megoldásához!

A helyes válaszokat a tankönyv 61-63. oldalán találjátok. Nézzétek meg, hány kifejezést sikerült a megfelelő helyre illesztenetek!

Ha készen vagytok az ellenőrzéssel, jöhettek a következő feladatot tartalmazó borítékért!

Megoldás 1 – g; 2 – b; 3 – k; 4 – m; 5 – f; 6 – i; 7 – n; 8 – h; 9 – l; 10 – c; 11 – j; 12 – d; 13 – a; 14 – o; 15 – e

3. sz. boríték

2. állomás

Nagyon ügyesek voltatok, eljutottatok a következő állomáshoz.

Keressétek ki a tankönyv 61-63. oldaláról a következő kérdésekre a válaszokat. A füzetetek-ben röviden jegyzeteljetek is. Hasznos, ha megadjátok azoknak a soroknak a számát, ahol a válasz található, megkönnyíti majd megoldásotok ellenőrzését.

Ismét kérem, hogy ne a lapra, hanem a füzetetekbe jegyzeteljetek!

1. Jézus korában milyen fontosabb csoportok látták el a tanúságtételt? 2. Mi volt a zsidó nép legfőbb irányító testülete? 3. Kitől függött a főtanács hatalma? 4. Hány tagból állt a főtanács? 5. Milyen területen rendelkezett a főtanács szabadon a római uralom idején? 6. Mit felügyelt a főpap? 7. Hány főpap lehetett egyszerre a törvény szerint? 8. Ki volt a főpap Jézus idejében? 9. Kinek a törzséből származnak a papok? 10. Mi volt a feladatuk a papoknak? 11. Mikor határolódik el a papok és a leviták szerepe? 12. Mi a feladatuk a levitáknak? 13. Kik az írástudók? 14. Milyen gyakorlatot folytattak az írástudók? 15. Min fáradozott Jézus az evangéliumok szerint?

Ha megtaláltátok és fel is jegyeztétek a válaszokat, jöhettek a következő borítékért, amely a megoldást tartalmazza.


178

4. sz. boríték

A 2. állomás ellenőrzése

Örülök, hogy már a válaszok ellenőrzésénél jártok!

Ellenőrizzétek a kérdésekre adott válaszaitokat, hogy lássátok, milyen ügyesen dolgoztatok!

1. A főtanács, főpapok, leviták, írástudók csoportjai. 61. o. a) pont 11. sor

2. A főtanács. 13. sor 3. Az uralkodó személyétől. 14. sor 4. 71 tagból. 17. sor 5. Vallási vonatkozásban. 62. o. 5. sor 6. A templomot, az istentiszteletet és az istentiszteletet végző

személyzetet. 8-9. sor

7. Egyszerre csak egy. 13-14. sor 8. A Kajaf nemzetségből származó Kaifás József. 16-17. sor 9. Lévi törzséből. 21. sor 10. Istentiszteletek alkalmával tanítottak, végezték az

áldozatbemutatást, kezelték és felügyelték a templom javait. 22-23. sor

11. Kr. e. 7. századtól. 36. sortól 12. Énekesek, ajtónállók, a kincstár őrei, vallásoktatók. 41. sor 13. A mózesi törvény magyarázatában jártas személyek. 45-46. sor 14. A törvénymagyarázat mellett jogi és bírói gyakorlatot. 63. o. 1. sor 15. Izrael tanúságtevő közösségének megújításán. 7-8. sor

Gratulálok az eredményhez, remélem, megértettétek a bevezető szöveget!


Ültetőkártyák


45. óra: Számonkérés; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)

179

45. óra: Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)


Témája: Számonkérés a Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásából. A szoros értelem-ben vett tanítványi kör – a tizenkettő kiválasztása.

Célja: A Jézus korabeli Izrael vallási közösségének tagolódásáról tanult ismeretek írásbeli számon-kérése. A tizenkettő kiválasztását bemutató szentírási szöveg (Mk 3, 13-19) szóelemzése és szövegértelmezése. A neveket tartalmazó lista műfaji jellemzői.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Milyen tagolódás jellemezte Jézus korában Izraelt? ● Ki volt a főpap? ● Mikor határolódik el a papok és a leviták szerepe? ● Mi volt a leviták feladata? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



2’


2. Elmondja a feladatot: ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően. ● Kérdésekre kell válaszolni – röviden, érthetően.


● Munkaidő: 15’. 3. Kiosztja a feladatlapokat.




c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A szoros értelemben vett tanítványi kör – a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Mk 3, 13-19 szövegét.

Szentírás


2’



180

Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

akiket ő akart: Jézus szabadsága a választásban létrehozta…: a választottaknak Jézus társaságában kell felkészülniük eljövendő feladatukra a Tizenkettőt: szimbolikus szám, a 12 törzsre utal apostol: görög ‘küldök’; Jézus igehirdetői feladatra küldi választottait

c) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen programot fogalmaz meg?





Neveket tartalmazó lista: – királyok, nemzetségek, vallási csoportok tagjainak nevét felsoroló gyűjtemény – a szóbeli hagyomány őrizte meg – csak megközelítően pontos

Értelmezés

Az apostolok meghívásáról szóló bibliai részlet neveket tartalmazó lista. Azt mutatja, hogy a Messiás egy kisebb közösséget választ ki, akik majd Isten új népének magjává válnak.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a neveket tartalmazó lista műfaji jellemzői;

Szentírással elemezni a Mk 3, 13-19 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 64. és 65-67.70. o.).


Füzet Tk 64. o. Tk. 65-67.70. o.

b) Háttéranyagok



45. óra: Számonkérés; a tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19)

181

Dolgozatkérdések

A csoport 1. Ismertesd a főtanács ismérveit (tagok, csoportjai, hatalma, létrejötte, feladata)! 2. Kik az írástudók (fő ismérvük, nevük, gyakorlatuk)?

B csoport 1. Ismertesd a főpapi intézmény ismérveit (feladatai, jellemzői, konkrét személyek)! 2. Ismertesd a papokra vonatkozó legfontosabb ismereteket (eredetük, feladatuk)!




Értékelőlapok

A csoport


elemei 71 tagból áll 1 p élén a főpap 1 p vének, főpapok, írástudók 1 p perzsa korban jött létre 1 p hatalma az uralkodó személyétől függött 1 p vallási vonatkozásban önálló 1 p

1. Ismertesd a főtanács ismérveit (tagok, csoportjai, hatalma, létrejötte, feladata)!

7 pont

polgárjogi kérdésekben hatalma korlátozott 1 p törvény magyarázatában jártasak 1 p név: rabbi = nagy ember, úr 1 p jogi és 1 p

2. Kik az írástudók (fő ismérvük, nevük, gyakorlatuk)?

4 pont

bírói gyakorlat 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont



elemei a főtanács élén áll 1 p felügyeli a templomot 1 p

az istentiszteletet 1 p az istentiszteletet végző személyzetet 1 p

hivatalban egyszerre csak egy lehet 1 p Mózes testvére, Áron volt az első 1 p

1. Ismertesd a főpapi intézmény ismérveit (feladatai, jellemzői, konkrét személyek)!

7 pont

Jézus korában Kaifás József 1 p Lévi törzséből származnak 1 p istentiszteleten tanítás 1 p áldozatbemutatás 1 p

2. Ismertesd a papokra vonatko-zó legfontosabb ismereteket (eredetük, feladatuk)!

4 pont

templom javainak kezelése 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont




182

46. óra: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)


Témája: A tág értelemben vett tanítványi kör – a látszólag kívülállók. A mindenki előtt nyitott messiási közösség – Zakeus, a vámos.

Célja: A látszólag kívülállókról, valamint a Zakeus megtéréséről szóló szentírási részletek (Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10) szómagyarázata és szövegértelmezése. A katekézis és a találkozás-elbeszélés műfaji jellemzői. Reflektálás a figyelmes és kitüntető szeretet életalakító hatására.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A tizenkettő kiválasztásáról szóló szöveg (Mk 3, 13-19) műfaja, a műfaj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


3’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A tág értelemben vett tanítványi kör – a látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41). A mindenki előtt nyitott messiási közösség – Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) és

Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a látszólag kívülállókról szóló szentírási rész (Mk 9, 38-41) szövegét.

Szentírás

Feldolgozás a) A szöveg tartalmá-

nak felidézése

1’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’



46. óra: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41); Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

183


A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) – szóelemzés

a te nevedben: Jézus megbízásából, az ő szándéka szerint cselekedni ördögöt: a bűnök következményeinek megszemélyesítése; a betegségek okozói űz: irgalom gyakorlásával megszabadít aki nincs ellenünk, velünk van: közmondásszerű idézet Jézustól; ha az ember nem is vallja

magát tanítványnak, tettei alapján az országot megvalósító tanítványok közé tartozhat pohár vizet…: az is, aki akár a legcsekélyebb mértékben is segít

c) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a perikopa üzenete? ● Milyen szolgálatokat emel ki az evangélista?



Tk. 77-78. o. Tk. 64. o. Táblakép, füzet


Katekézis: – a történeti Jézus mondásait és cselekedeteit felidéző beszéd – célja a szűkebb vagy bővebb tanítványi kör oktatása

A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) – értelmezés A részlet tanítása: nem csak azok tartoznak a Messiás tanítványi köréhez, akik ezt megvallják, hanem azok is, akik nem ismerik őt, de cselekedeteik összhangban vannak tanításával.


a szöveggel

2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Zakeusról szóló szentírási rész (Lk 19, 1-10) szövegét.

Szentírás

Feldolgozás a) A szóelemzés és

értelmezés előkészítése

3’

Tanórai beszélgetés tanári kérdésekkel irányítva Habdank Zakeus c. festményéről: ● Mit tudhatunk meg a kép alapján erről az emberről? ● Miért kucorog a fán? ● Mit mutat az arckifejezése?

Habdank festménye

b) A szöveg tartalmá-nak felidézése

1’


Szentírás

c) Szóelemzés

5’




184


Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) – szóelemzés

a vámosok feje: rómaiak számára szedte az adót, rendszerint többet; bűnös ember szerette volna látni…: komolyan érdeklődik; ennek jele az is, hogy felmászik a fára arra kellett mennie … fölnézett…: Jézus bűnösöket megmentő akarata örömmel befogadta: a vámos megszabadult a földi javak rabságából vagyonom felét…: szabaddá válva meg tudja osztani értékeit másokkal üdvösség: az irgalmas jézusi szeretet megkeresse és megmentse: Jézus a jó Pásztor

d) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelent a megtérés?





Találkozás-elbeszélés: nem alkot önálló műfajt; az ilyen bibliai részletek témája hasonló: Jézus talál-kozik egy vagy több emberrel, akiknek az esemány hatására megváltozik az élete

Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10) – értelmezés

A részlet műfaja találkozás-elbeszélés. Jézus személyiségének varázsával bűnbánatra, megtérésre vezetett olyan embereket, akik bűnös életvitelük miatt távol kerültek Istentől.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Vannak-e a te környezetedben „Zakeusok”? ● Őket hogyan vezeti el Jézus a megtérésre?

Tk. 86. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a katekézis és a találkozás-elbeszélés műfaji

jellemzői; Szentírással elemezni a Mk 9, 38-41 és a Lk 19, 1-10 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 64. és 75-80.85-86. o.).


Füzet Tk. 64. o. Tk. 75-86. o.

b) Háttéranyagok



Habdank festménye: Zakeus


185

4. A MESSIÁSI CSODÁK MINT ISTEN ORSZÁGÁNAK JELEI

47. óra: Bevezetés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja 48. óra: Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja 49. óra: A helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott

(Lk 8, 26-39) 50. óra: Gyógyítási csodák – a béna (Mk 2, 1-12) 51. óra: Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és

Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) 52. óra: Az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17) 53. óra: Számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási

csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből

28/29Kr. u. 30/33

a messiási csodák mint az isteni uralom megnyilvánulásának jelei

Kr. u.

4. A messiási csodák mint Isten országának jelei

186

47. óra: Bevezetés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja


Témája: A messiási csodák mint Isten országának jelei – a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja.

Célja: Bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába. Csoportmunka által a közösség erősítése.


Feleltetés

3’ + 3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) 2. felelő: Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)


Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A messiási csodák mint Isten országának jelei – bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A messiási csodák mint Isten országának jelei – bevezetés a csoda bibliai fogalmába, a csodaelbeszélés műfajába

Bevezetés –

5’

Asszociációs előkészítés: ● A tanár minden tanulónak ad egy színes kártyát. ● A tanulók feladata: írjanak rá egy kifejezést, mely a csoda

szó hallatán az eszükbe jut. ● A tanulók kitűzik szavaikat a táblára vagy a faliújságra.

Színes kártyák Tábla, faliújság


Csoda

látomás

rák

Lourdes

sikerül amatek dolgozat

megúszni egy balesetet

gyógyulás

47. óra: Bevezetés a csodaelbeszélés műfajába

187



2’



Ültetőkártyák


3’








5’



12’




Tábla Füzet


A) A csoda bibliai fogalma

A csoda a zsidó-keresztény felfogásban:

– felfedezni az élet szokványos vagy rendkívüli eseményeiben Isten gondviselő irányítását

Az Ószövetségben:

– jel, amely megmutatja Jahve jelenlétét (pl. Kiv 7)

Az Újszövetségben: – hatalmi cselekedet – Isten országának jelei: a bűntől való szabadulás, az öröm és az új élet lehetősége

Bibliai értelemben vett csodák:

– érzékelhető (külső) és érzékfeletti (belső) oldal – a belső történés sokkal fontosabb – Jézus csodái Isten országának jelei; mindig feltételezik a hitet – átalakul az ember belső világa


188

B) A csodaelbeszélés mint irodalmi műfaj

Gyógyítási csodaelbeszélések

– a leggyakoribb csodaelbeszélés – cselekménye: a betegség leírása, Jézus segít, erőátvitellel egészségessé tesz – a csodában részesülő ember Isten országával kerül kapcsolatba

Ördögűzés

– a gyógyítás-elbeszélések egyik változata: a betegség valamilyen lelki eredetű zavar – megszüntetésük harc révén történik – Isten erejében – fogadtatása: legtöbbször félelem

Ajándékozó csoda

– a csodatevő váratlanul különféle anyagi javakat, táplálékot teremt elő – a csodatevés módját itt sem ismerjük meg

Mentő-csoda

– a kiindulási helyzet: valamilyen veszedelem – a megmentés módjának leírása szűkszavú

Halott-feltámasztás

– a gyógyítás határesete – tanításuk: Jézusban elérkezett a messiási kor

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés az asszociációs vázlat alapján: Visszatérnek az óra elején rajzolt asszociációs hálóhoz: megvitatják, mit jelent a csoda (pl. módosult-e látás-módjuk?).

Asszociációs vázlat a táblán

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a csoda bibliai fogalmával, a csodaelbeszélés

műfaji sajátosságaival kapcsolatban elhangzott ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 87-92. o.).



b) Háttéranyagok



Színes kártyák

A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni.

Ültetőkártyák

A kártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni. A csoportokba lehetőleg 3-4 tanuló kerüljön.

47. óra: Bevezetés a csodaelbeszélés műfajába

189

Feladatkártyák


1. csoport: A tk. 87. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit! 2. csoport: A tk. 88. és 89. oldaláról jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit! 3. csoport: A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki a gyógyítási elbeszélések műfaji jellemzőit! 4. csoport: A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki az ördögűzés műfaji jellemzőit! 5. csoport: A tk. 91. oldaláról jegyzeteljétek ki az ajándékozó- és mentő-csoda műfaji jellemzőit! 6. csoport: A tk. 91. oldaláról jegyzeteljétek ki a halott-feltámasztás műfaji jellemzőit!


1. csoport

A tk. 87. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a csoda általános jellemzőit!



Jó munkát!

3. csoport

A tk. 90. oldaláról jegyzeteljétek ki a gyógyí-tási elbeszélések műfaji jellemzőit



Jó munkát!



190

48. óra: Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja


Témája: Számonkérés: a csoda bibliai fogalma és a csodaelbeszélés műfaja. Célja: Írásbeli számonkérés a csoda bibliai fogalmából, a csodaelbeszélés műfaji sajátosságaiból.

Aktualizálás egy mai „csoda-történet” nyomán.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi a bibliai csoda? ● Mi jellemzi a gyógyítási csodákat? ● Mi a halott-feltámasztások tanítása? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.



2’









c) Dolgozatírás

15+1’



Aktualizálás

15’

Tanórai beszélgetés egy mai „csoda-történet” nyomán. A tanár felolvas vagy felolvastat egy mai történetet valami-lyen „csodahelyzetről”. Megbeszélik, mi volt ott a csoda.

Történet egy „csodahelyzetről”


b) Háttéranyagok

Dolgozatkérdések A csoport

1. Mi a csoda az ószövetségi Bibliában? 2. Milyen oldalai vannak a bibliai csodának? 3. Mi jellemzi az ördögűzési csoda-elbeszéléseket? 4. Mi jellemzi a mentő-csodákat?

B csoport

1. Mi a viszony a bibliai csoda-elbeszélések külső és belső oldala között? 2. Mi jellemzi a gyógyítási elbeszéléseket? 3. Mi jellemzi az ajándékozó-csodákat?


48. óra: Számonkérés

191



Értékelőlapok

A csoport


elemei 1. Mi a csoda az ószövetségi

Bibliában? 1 pont jel, amely megmutatja Jahve jelenlétét 1 p

érzékelhető (külső) 1 p 2. Milyen oldalai vannak a bibliai csodának?

2 pont érzékfeletti (belső) 1 p a gyógyítás-elbeszélések egyik változata 1 p a betegség valamilyen lelki eredetű zavar 1 p megszüntetésük harc révén történik – Isten erejében 1 p

3. Mi jellemzi az ördögűzési csoda-elbeszéléseket?

4 pont

fogadtatása: legtöbbször félelem 1 p a kiindulási helyzet: valamilyen veszedelem 1 p 4. Mi jellemzi a mentő-csodákat? 2 pont a megmentés módjának leírása szűkszavú 1 p

+ Nyelvi megformálás 5 pont A dolgozat értékelése: 12-14 pont 5; 10-11 pont 4; 7-9 pont 3; 4-6 pont 2; 1-3 pont 1 B csoport


elemei a belső történés sokkal fontosabb 1 p átalakul az ember belső világa 1 p

1. Mi a viszony a bibliai csoda-elbeszélések külső és belső oldala között?

2 pont

Jézus csodái Isten országának jelei; mindig feltétele-zik a hitet 1 p

a leggyakoribb csodaelbeszélés 1 p cselekménye: a betegség leírása; 1 p

Jézus segít, erőátvitellel egészségessé tesz 1 p

2. Mi jellemzi a gyógyítási elbeszéléseket?

4 pont

a csodában részesülő ember Isten országával kerül kapcsolatba 1 p

a csodatevő váratlanul különféle anyagi javakat, táplálékot teremt elő 1 p 3. Mi jellemzi az ajándékozó-

csodákat? 2 pont

a csodatevés módját itt sem ismerjük meg 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont



Történet egy „csodahelyzetről” az aktualizáláshoz

Például: Gyökössy Endre: Mai példázatok (kiadta a Református Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1992) Bruno Ferrero: A tücsök dala; Ami fontos: a rózsa; Csak a szél tudja (Don Bosco Kiadó)

forrás: válogatott szemelvények nyomtatható formában, A4-es méretben a CD-n


192

49. óra: A helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)


Témája: Ördögűzések – a gerázai megszállott. Célja: A gerázai megszállottról szóló perikopa (Lk 8, 26-39) szóelemzése és szövegértelmezése.

Reflektálás a bűn rabságából való szabadulásunkra.



5’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Ördögűzések: a helytállás és a szabadság új lehetősége – a gerázai megszállott (Lk 8, 26-39). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)

Prezentálás


2’


Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

nem vett magára ruhát; házban nem lakott; sírboltokban: a megszállottság külső jelei ne azt parancsolja, hogy a mélységbe menjenek: a korabeli világkép szerint a „fenn” az

Isten világa, a „lenn”a gonoszság helye

49. óra: A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)

193

sertés: tisztátalan állat a csorda lerohant…: az ördögűzés sikerét bizonyító irodalmi elem felöltözve és ép ésszel: a megszállott visszanyerte egészségét beszéld el…: a meggyógyított tanúságtevő feladatot kap nagy dolgot cselekedett vele Jézus: végső fokon maga Isten műveli a szabadító csodát

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mitől szabadítja meg Jézus a megszállottat?





Értelmezés A perikopa azt tanítja, hogy Jézusban a pogányok számára is elérkezett az Isten országa. Jézus végzett olyan ördögűzésnek mondott gyógyításokat, amelyek alapján kortársai eljuthattak arra a felismerésre, hogy Isten országának eljövetelével megkezdődött a sátán hatalmának felszámolása. A sátán, vagyis a bűn elleni küzdelem minden keresztény feladata.

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Milyen lehetőségeink vannak a bűntől való szabadulásra? ● Mennyiben tudunk egymásnak segítségére lenni a

legnagyobb kötöttségtől való szabadulásban?

Tk. 101. o.

Befejezés

2’


(a füzet jegyzete, tk. 95-97.100-101. o.). Következő órán felelés szóban.


b) Háttéranyagok




194

50. óra: Gyógyítási csodák – a béna (Mk 2, 1-12)


Témája: Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása. Célja: A béna meggyógyításáról szóló elbeszélés (Mk 2, 1-12) szóelemzése és szövegértelmezése.

A szövegértési készség fejlesztése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A gerázai megszállottról szóló perikopa (Lk 8, 26-39) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Gyógyítási csodák – a béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Mk 2, 1-12 szövegét.

Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja a perikopát. Szentírás

Feldolgozás



7’




5’


Tk. 98-99. o.


5’


50. óra: A béna (Mk 2, 1-12)

195


3’




Szóelemzés

egy bénát hoztak: a betegség vallási szempontból a bűn következménye hitüket látva: a csodalebeszélések fontos eleme a hit hangsúlyozása bűneid bocsánatot nyertek: a béna abban a tudatban élt, hogy személyes bűnei miatt Isten

büntette meg; Jézus vigasztalja őt, ne féljen, mert Isten megbocsát neki hogyan beszélhet ez így?: az írástudók helyesen gondolták, hogy a megbocsátás Isten joga

– tévedésük az, hogy nem ismerik fel: Jézusban Isten ereje működik az Emberfiának hatalma van…: a gyógyítás és a bűnök megbocsátása egyaránt csak Isten

erejében lehetséges kelj föl, vedd ágyadat…: szűkszavú utalás a gyógyítás eseményére csodálkoztak: a szemtanúk Istent dicsőítő reakciója műfaji elem

b) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen műfajú csodaelbeszélés ez? ● Mit igazol az evangélista?





Értelmezés Az elbeszélés műfaja szabály-csoda. A béna meggyógyításával a Messiás igazolja, hogy benne és általa Isten bűnbocsátó hatalma van jelen a világban.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mk 2, 1-12 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 98-99.101. o.). Következő órán felelés szóban.


b) Háttéranyagok




196




1. a házban 2. hitüket látva 3. egy bénát hoztak 4. kelj föl, vedd ágyadat… 5. kibontották a ház tetejét … és átlyukasztva azt 6. bűneid bocsánatot nyertek 7. mi könnyebb?… 8. hogyan beszélhet ez így? 9. káromkodik 10. néhány nap múlva 11. az Emberfiának hatalma van a földön a

bűnöket megbocsátani 12. mindnyájan csodálkoztak


1. egy bénát hoztak 2. hitüket látva 3. bűneid bocsánatot nyertek 4. hogyan beszélhet ez így? 5. az Emberfiának hatalma van… 6. kelj föl, vedd ágyadat… 7. csodálkoztak



51. óra: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44); Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)

197

51. óra: Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)


Témája: Ajándékozó-csodák – a kenyérszaporítás; Mentő-csodák – Jézus lecsendesíti a tengert. Célja: A kenyérszaporítási jelenet (Mk 6, 34-44) és a tenger lecsendesítéséről szóló részlet (Mk 4,

35-41) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a jó hangulatú és örömteli együttlét megteremtésének fontosságára.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12): a részlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az öröm és a bizalom új lehetősége – a kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) és Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a kenyérszaporítás jelenetének (Mk 6, 34-44) szövegét.

Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’




A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) – szóelemzés

megszánta őket: Jézus cselekvésének indítéka az emberek iránti irgalom mint a pásztor nélküli juhok: ószövetségi kép; Jézusban a messiási pásztor jön el öt darab (ti. kenyér) és két hal: ezek voltak az emberek fő táplálékai


198

telepítsétek le … csoportokban: együtt étkező közösség föltekintett … áldást mondott … megtörte: mint a zsidó családokban a családapa odaadta tanítványainak…: Jézus igénybe veszi tanítványai segítségét is tizenkét kosarat: a 12 a teljesség jelképe: mindenki részesült a javakból

c) Értelmezés

4-5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mivel ajándékozta meg Jézus az embereket?





A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) – értelmezés A szöveg műfaja ajándékozó-csoda. Mondanivalója, hogy Jézusban elérkezett a messiási kor, amelynek jele a Jézussal való közösség.

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a tenger lecsendesítéséről szóló részlet (Mk 4, 35-41) szövegét.

Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) – szóelemzés

nagy szélvész támadt: a veszélyhelyzet bemutatása aludt: az Istenbe vetett teljes bizalmat mutatja nem törődsz…?: a tanítványok nem bíznak Mesterükben még mindig nincs hitetek?: Jézus inti tanítványait: Istenben kell bízniuk ki ez…?: a kérdés burkolt hitvallás Jézus isteni hatalmáról

51. óra: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44); Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)

199

c) Értelmezés

4-5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelenthet a vihar a tanítványok életében? ● Mi a csoda a történtekben?





Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) – értelmezés A részlet műfaja mentő-csoda. Jézus az Isten és a saját személye iránti bizalmat erősíti tanítványai-ban, akiknek hitét istenellenes kísértések, a kétségbeesés és reménytelenség fenyegeti.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás a kenyérszaporítási csoda-elbeszéléshez kapcsolódva kérdések és Sieger Köder festmé-nye segítségével: ● Kiket ajándékoz meg Jézus? ● Hogyan ajándékoz meg minket Jézus? ● Mi hogyan tudunk megajándékozni másokat (pl.

szomorú vagy magányos embereket)?


festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mk 6, 34-44 és a Mk

4, 35-41 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 104-108. o.).


Füzet Tk. 104-108. o.

b) Háttéranyagok



Sieger Köder festménye: Lakoma a bűnösökkel



200

52. óra: Az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17)


Témája: Feltámasztási csodák – a naimi ifjú életre keltése. Célja: A naimi ifjú életre keltését bemutató csodaelbeszélés (Lk 7, 11-17) szóelemzése és szöveg-

értelmezése. Reflektálás a gyász idején a feltámadás reményét ajándékozó Krisztusra. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’+3’

Két tanulót feleltet. Kérdések: 1. felelő: A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) 2. felelő: Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)


Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Feltámasztási csodák: az új élet lehetősége – a naimi ifjú (Lk 7, 11-17). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A naimi ifjú életre keltése (Lk 7, 11-17)

Prezentálás



Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5-8’




Szóelemzés

halottat vittek ki: Palesztinában rendszerint a halál napján temettek egy özvegyasszony egyetlen fiát: az özvegy támasz nélkül maradt

52. óra: A naimi ifjú (Lk 7, 11-17)

201

megesett rajta a szíve: Jézus könyörületes, irgalmas Úr odament, és megérintette a hordágyat: Jézus nem törődik a tisztasági törvényekkel kelj föl!: Jézus hatalmi szavával tesz csodát átadta őt anyjának: Jézus a kétségbeejtő helyzetben lévő anyával is csodát tesz félelem: a csoda tanúi Isten működését fedezik fel próféta támadt: mint Illés vagy Elizeus meglátogatta…: Isten Jézusban látogatta meg népét

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Mi a csoda a történtekben?





Értelmezés A leírás ószövetségi mintára épül, azt emeli ki, hogy Jézus nagyobb próféta, mint Illés volt. Az igazi csoda az, hogy Isten meglátogatta népét Jézusban.

Aktualizálás

8-10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mi okozza a legnagyobb fájdalmat számunkra? ● Ki, milyen módon tud nekünk segíteni gyászunkban? ● Mit tehetünk, ha ismerőseinkkel történik tragikus

esemény?

Tk. 116. o.

Befejezés

2’


(a füzet jegyzete, tk. 111.115-116. o.). Átismétlendő: a Messiás közösséget teremtő tevékenysége

és a messiási csodák mint Isten országának jelei: a tanult szentírási szövegekkel (Mk 3, 13-19; Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10; Lk 8, 26-39; Mk 2, 1-12; Mk 6, 34-44; Mk 4, 35-41; Lk 7, 11-17; a füzet jegyzete, tk. 61-116. o.) kapcsolatos ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés


Füzet Tk. 111-116. o. Tk. 61-116. o.

b) Háttéranyagok




202

53. óra: Számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből


Témája: Írásbeli számonkérés a Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témakörökben tanult szentírási szövegekből.

Célja: A Messiás közösséget teremtő tevékenysége és a messiási csodák mint Isten országának jelei témákhoz kapcsolódó szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Mk 3, 13-19; Mk 9, 38-41; Lk 19, 1-10; Lk 8, 26-39; Mk 2, 1-12; Mk 6, 34-44; Mk 4, 35-41; Lk 7, 11-17 szóelem-zéséből, szövegértelmezéséből.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mi jellemzi a gyógyítási csodaelbeszéléseket? ● Mit tanít a kenyérszaporítási elbeszélés? ● Mi a megszállottság a zsidó gondolkodásmód szerint? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.



2’



● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Elmondja és a táblára is felírja a csoportok feladatát: A: Mk 6, 34-44; B: Lk 7, 11-17; C: Lk 8, 26-39


Táblakép

Címek: A csoport A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) B csoport A naimi ifjú életre keltése (Lk 7, 11-17) C csoport A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’


203

5. A MESSIÁS MEGVÁLTÓ SZENVEDÉSE, HALÁLA ÉS FELTÁMADÁSA

54. óra: A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés

55. óra: Számonkérés: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelem-tudomány fényében; Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában

56. óra: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) 57. óra: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) 58. óra: Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35) 59. óra: Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) 60. óra: Számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását

bemutató és értelmező szentírási szövegekből

Jézus szenvedése, kereszthalála és feltámadása

30/33Kr. u.

5. A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása

204

54. óra: A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés


Témája: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében. Célja: A Jézus szenvedését, halálát és feltámadását felölelő eseménysor történelmi kereteinek

megismerése.



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás megváltó szenvedé-se, halála és feltámadása – az eseménysor történelmi keretei-nek megismerése. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás megváltó szenvedése, halála és feltámadása – történeti bevezetés



2’



Ültetőkártyák


3’








5’



12’




Tábla Füzet


205


Jézus halálának évét csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani; ennek okai: – az evangéliumok nem tartalmaznak mindenben pontos történelmi adatokat – ellentmondások az evangéliumokban (szinoptikusoknál egyetlen húsvét, Jánosnál

három)

Jézus halála – Pontius Pilatus helytartósága idején volt (Kr. u. 26-36) – pénteki napon – az előkészület napján (Niszán 14) ⇒ csillagászati számítások alapján: Kr. u. 30-ban vagy 33-ban

A zsidó húsvét (héberül: peszah = átugrik, átvonul)

– Niszán hónapban (nálunk március-április) – eredete: legelőváltás ünnepe; később új tartalom: kivonulás Egyiptomból; családi ünnep – Jozija király (Kr. e. 622): jeruzsálemi zarándokünneppé tette

A kovásztalan kenyerek (héberül: mazzoth) ünnepe

– eredetileg aratási ünnep volt, az új életet üdvözölték – összekapcsolták a húsvét ünnepével

Az utolsó vacsora ideje: a szinoptikusok és János adatai látszólag ellentmondanak

– a szinoptikusok szerint: Niszán 14. csütörtök az utolsó vacsora ideje, Jézus 15-én, pénteken hal meg

– János szerint: Jézust Niszán 14-én, pénteken ölték meg – magyarázat: a nagyszámú zarándok miatt két időpontban ölték le az állatokat – kétféle

naptár (ősi és hivatalos)

Jézus feltámadása: – történetileg nem bizonyítható, mert nem lehetett szemtanúja – kikövetkeztethető a történeti adatokból (két pillér elmélet):

– nagypénteken a tragédia miatt elkeserednek a tanítványok – pünkösdkor bátran a világ elé lépnek, nő a tanítványok száma (ld. Suetonius) – mi történt a két esemény között? – nem képzelgés, nem pusztán az üres sír;

hittapasztalat

Ismeretek

megszilárdítása

10’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mikor volt Pontius Pilatus Júdea helytartója? ● Mikor halt meg Jézus? ● Mit ünnepeltek a zsidók húsvétkor? ● Mikor tarthatta Jézus az utolsó vacsorát? ● Milyen történeti adatok felhasználásával következtethe-

tünk Jézus feltámadására? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.



3’




206

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a Jézus szenvedését, halálát és feltámadását

felölelő eseménysor történelmi keretei (a füzet jegyzete, tk. 117-120. o.).


Füzet Tk. 117-120. o.

b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák


Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha hatnál több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor kép-viselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kette-sével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai:

1. csoport: A tk. 117. oldalán az a) pont 1-2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a Jézus halála évének meghatározásához szükséges általános ismereteket!

2. csoport: A tk. 118. oldalának 2. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a zsidó húsvét ünnepének jellemzőit! 3. csoport: A tk. 118. oldalának 3. bekezdéséből jegyzeteljétek ki a kovásztalan kenyerek ünnepének

jellemzőit! 4. csoport: A tk. 118. oldalának utolsó és 119. oldalának első bekezdéséből jegyzeteljétek ki az utolsó

vacsora idejére vonatkozó ismereteket! 5. csoport: A tk. 119. oldalának utolsó bekezdésétől jegyzeteljétek ki a húsvéti hit alapját képező ada-

tokat! 6. csoport: Olvassátok el a tk. 119-120. oldalán a húsvéti hit alapját képező adatokat, majd a 120. o. 1.

bekezdéséből jegyzeteljétek ki a „két pillér közötti hídra” vonatkozó magyarázatot!


1. csoport

A tk. 117. oldalán az a) pont 1-2. bekezdésé-ből jegyzeteljétek ki a Jézus halála évének meghatározásához szükséges általános isme-reteket!



4. csoport

A tk. 118. oldalának utolsó és 119. oldalának első bekezdéséből jegyzeteljétek ki az utolsó vacsora idejére vonatkozó ismereteket!



Jó munkát!


55. óra: Számonkérés; műfaji bevezetés

207

55. óra: Számonkérés: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtu-domány fényében; Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában


Témája: Írásbeli számonkérés Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának történeti hátteréből. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában.

Célja: A Jézus szenvedését, halálát és feltámadását felölelő eseménysor történelmi kereteinek számonkérése. Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában: bevezetés a szenvedés-történet és feltámadási jelenés műfajába.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor lehetett Jézus halálának időpontja? ● Mi jellemzi a zsidó peszah ünnepét? ● Milyen eseményt kapcsolnak Niszán 14-hez a

szinoptikusok, illetve János? ● Milyen történeti adatokból következtethetünk Jézus

feltámadására? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 117-120. o. Tk., füzet


3’









c) Dolgozatírás

20+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jézus szenvedése, halála és feltámadása a Bibliában – a szenvedéstörténet és a feltámadási jelenés műfaja

Ismeretek átadása

10’

Tanári előadás – szenvedéstörténet, feltámadási jelenés. Ezzel párhuzamosan jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzetel-tet a füzetben.



208


Szenvedéstörténet

adatai nem olyan pontosak, mint a krónikáé az eseményeket üdvtörténeti szempontból értelmezi a szerző a párbeszédek nem idézetek – tartalmilag felelnek meg a valóságnak

Feltámadási jelenés (krisztofánia)

szerkezetük egységes: – a tanítványok elkeseredettek – megjelenik Jézus, akit először nem ismernek fel – emlékezteti őket: korábbi szavaira, az ószövetségi Írásokra – hívő látással felismerik

antropomorf kifejezéseket alkalmaz a tanítványok tapasztalatának kifejezésére (pl. látta, érintette)

szimbólumok utalnak jelzésszerűen a Feltámadottal való „találkozásokra”

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a szenvedéstörténettel és a feltámadási

jelenéssel kapcsolatos ismeretek (a füzet jegyzete, tk. 121-123. o.).


Füzet Tk. 121-123. o.

b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések

A csoport

1. Mi jellemzi a zsidó húsvétot? 2. Milyen adatok alapján számítjuk ki Jézus halálának évét? 3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet)

B csoport

1. Mikorra eshetett az utolsó vacsora időpontja? 2. Mi jellemzi a kovásztalan kenyerek ünnepét? 3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus feltámadására? (két pillér elmélet)




55. óra: Számonkérés; műfaji bevezetés

209

Értékelőlapok

A csoport


elemei héber neve peszah 1 p eredete: legelőváltás ünnepe 1 p később új tartalom: szabadulás Egyiptomból 1 p

1. Mi jellemzi a zsidó húsvétot? 4 pont

Jozija király templomi zarándokünneppé tette 1 p Pontius Pilatus helytartósága Kr. u. 26-36 1 p Niszán 14. péntek 1 p

2. Milyen adatok alapján számít-juk ki Jézus halálának évét?

3 pont

Jézus halála: Kr. u. 30-ban vagy 33-ban 1 p nagypéntek: 1 p

tragédia 1 p pünkösd: 1 p

bátor kiállás 1 p ok: nem képzelgés, nem pusztán az üres sír 1 p

3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus fel-támadására? (két pillér elmélet)

6 pont

hittapasztalat 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont



elemei látszólagos ellentmondás a szinoptikusok (Niszán 14. csütörtök az utolsó vacsora) és János (Niszán 14. péntek Jézus halála) között

2 p

magyarázat: a nagyszámú zarándok miatt két időpontban ölték le az állatokat 1 p

1. Mikorra eshetett az utolsó vacsora időpontja?

4 pont

kétféle naptár (ősi és hivatalos) 1 p neve héberül mazzoth 1 p eredetileg aratási ünnep volt, az új életet üdvözölték 1 p

2. Mi jellemzi a kovásztalan kenyerek ünnepét?

3 pont

összekapcsolták a húsvét ünnepével 1 p nagypéntek: 1 p

tragédia 1 p pünkösd: 1 p

bátor kiállás 1 p ok: nem képzelgés, nem pusztán az üres sír 1 p

3. Milyen történelmi adatokból következtethetünk Jézus fel-támadására? (két pillér elmélet)

6 pont

hittapasztalat 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont




210

56. óra: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20)


Témája: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora. Célja: Az utolsó vacsoráról szóló részlet (Lk 22, 7-20) szóelemzése és szövegértelmezése. A szöveg-

értési készség fejlesztése. A kultikus etiológia műfaji jellemzői.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A szenvedéstörténet és a feltá-madási jelenés műfaji jellemzői. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás).


3’





1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A kereszt felé vezető út – az utolsó vacsora

(Lk 22, 7-20)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az elbeszélést. Szentírás

Feldolgozás



7’




5’


Tk. 130-133. o.

56. óra: Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20)

211




5’




Szóelemzés

a kovásztalan kenyerek napja: Niszán 14, a húsvét előkészületi napja eljött az óra: elérkezett az idő, amikor Jézus kivonul a világból, és visszatér az Atyához vágyva vágytam…: az ünnepen a zsidók nem csupán visszaemlékeztek Isten szabadító tet-

teire, hanem jelenvalóként élték meg a kapcsolatot Jahvéval, a Szabadítóval többé nem eszem … amíg be nem teljesedik…: Jézus az idők végén teljessé váló asztal-

közösségre utal fogta a kelyhet, hálát adott: a zsidó étkezés menetének megfelelően cselekszik ez az én testem, mely értetek adatik: Jézus önmagát azonosítja a kenyérrel; a szenvedő

Szolgához hasonlóan cselekszik, önmagát adja áldozatul minden emberért ezt tegyétek az én emlékezetemre: megjeleníteni Jézus mások üdvösségéért feláldozott, a

feltámadás ígéretét is hordozó életét, útmutatásait követve, segítségét elfogadva „táplálkozni” belőle

ez a kehely az új szövetség az én véremben: a Sínai-szövetségre utal; ebben az új szövet-ségben a másokért önmagát feláldozó Jézus jelzi és teremti meg Isten és az ember harmoni-kus kapcsolatát

amely értetek kiontatik: a megváltás az egész emberiségnek felkínált ajándék

b) Értelmezés

8’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szöveg műfaja? ● Hogyan újítja meg Isten a régi szövetséget? ● Miben új ez a szövetség?



Tk. 134-135. o Tk. 121. o. Táblakép, füzet


Kultikus etiológia: – célja: istentiszteleti cselekmény eredetének magyarázata – szerzője történeti eseményt mutat be, de nem célja a történeti pontosság

Értelmezés Az utolsó vacsoráról szóló részlet műfaja kultikus etiológia: a szerző a keresztény eukharisztikus lakoma gyakorlatát Jézus rendelkezésére vezeti vissza. A leírás szerint Jézus bejelenti, hogy az ő minden emberért feláldozott élete (teste és vére) árán Is-ten megújítja az Izraellel kötött régi szövetséget, és ezt az új szövetséget minden népnek felajánlja.


212

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a kultikus etiológia műfaji jellemzői;

Szentírással elemezni a Lk 22, 7-20 szövegét (a füzet jegyzete, tk. 121. és 130-135. o.). Memoriter: a Lk 22, 15-20 szövege.


Füzet Tk. 121. o. Tk. 130-135. o. Memoriter

b) Háttéranyagok






1. a kovásztalan kenyerek napja 2. amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt 3. készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt 4. találkoztok egy emberrel, aki vizeskorsót visz 5. hol van az a helyiség 6. berendezve 7. amikor eljött az óra 8. ez a kehely az új szövetség az én véremben 9. amely értetek kiontatik 10. többé nem eszem belőle, amíg be nem

teljesedik az Isten országában 11. fogta a kelyhet, hálát adott 12. nem iszom … amíg el nem jön az Isten országa 13. ez az én testem, mely értetek adatik 14. vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek

ezt a húsvéti vacsorát 15. ezt tegyétek az én emlékezetemre


1. a kovásztalan kenyerek napja 2. eljött az óra 3. vágyva vágytam… 4. többé nem eszem … amíg be nem

teljesedik… 5. fogta a kelyhet, hálát adott 6. ez az én testem, mely értetek adatik 7. ezt tegyétek az én emlékezetemre 8. ez a kehely az új szövetség az én véremben 9. amely értetek kiontatik



57. óra: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66)

213

57. óra: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66)


Témája: Jézus megfeszítése és halála. Célja: A Messiás halálát bemutató és értelmező evangéliumi szöveg (Mt 27, 27-66) szóelemzése és

szövegértelmezése. Reflektálás Jézus megváltó szenvedésére.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az utolsó vacsoráról szóló rész-let (Lk 22, 7-20) szövege (15-20 v., memoriter); műfaja, a mű-faj jellemzői; rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Mt 27, 27-66 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás



Szentírás

b) Az értelmezés előkészítése

8’

Páros, majd közös munka: 1. A tanulópárok feladata: készítsenek a szövegből egy

szógyűjteményt, amelyben szétválogatják a történeti és a szimbolikus (= értelmező) kifejezéseket.

2. Közös megbeszélés: felolvastatja a megoldást, majd közösen megbeszélik, pontosítják a gyűjteményt. Rögzítik az eredményt: jegyzetel a táblán, jegyzeteltet a füzetben.

Szentírás, füzet Tábla, füzet


Történeti tények:

bevitték a helytartóságra, csapat, katonaköpeny, töviskoszorú, kigúnyolás, cirenei ember, vitte a keresztjét, Golgota, epével kevert bor, felfeszítették, feje fölé elítélésének okát tették, asszonyok, begöngyölte


214

Szimbolikus, értelmező kifejezések:

sorsot vetve megosztoztak ruháin, két rabló, fejüket csóválták, sötétség, Élí…, a templom függönye kettészakadt, a föld megrendült, sziklák megrepedtek, sok elhunyt szentnek föltámadt a teste, sokaknak megjelentek, megrémültek, három nap múlva feltámadok

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mit jelenthet az „Isten Fia” kifejezés a szövegben? ● Miben bizonyult Jézus Isten Fiának?





Értelmezés

Máté evangélista a szenvedéstörténet műfaján belül az apokaliptikus irodalom szimbólumait hasz-nálva értelmezi Jézus halálának eseményét. Amikor az evangélista a pogány százados ajkára adja az „ez az ember valóban Isten Fia volt” hitvallást, azt akarja kifejezni: Jézus elsősorban a kereszten bizonyult Isten Fiának, amikor vállalta a halált, hogy az emberek számára megszerezze a bűn-bocsánatot és az örök élet lehetőségét.

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Habdank festménye segítségével: ● A festmény értelmezi vagy ábrázolja Jézus halálát? ● Hogyan ajándékoz meg minket Jézus halálában? ● Mi hogyan tudunk megajándékozni pl. szenvedő

embereket?

Tk. 148. o. Habdank

festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Mt 27, 27-66

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 148. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet, tk. 148. o.

b) Háttéranyagok



Habdank festménye: Halálóra


58 óra: Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

215

58. óra: Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)


Témája: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenése Lukács szerint. Célja: A Lukács-féle feltámadási jelenések közül az emmauszi tanítványokal való találkozást bemu-

tató szöveg (Lk 24, 13-35, részlet a tankönyvi szemelvények közül) szóelemzése és szöveg-értelmezése. Reflektálás a szentmisében, a Szentírás olvasásában, az imában megjelenő Jézus jelenlétére.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Messiás halálát bemutató és értelmező evangéliumi szöveg (Mt 27, 27-66) rövid tartalma, szóelemzése (a történeti és a szimbolikus (= értelmező) kifejezések azonosítása) és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35, az emmauszi tanítványokal való találkozás). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Feltámadási jelenések – Jézus megjelenése Lukács szerint

(Lk 24, 13-35)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’


Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

8’




216


Szóelemzés

Jézus közeledett: a találkozást a feltámadt Jézus kezdeményezi fel ne ismerjék: a feltámadási jelenés műfaji eleme ő fogja megváltani Izraelt: politikai Messiást vártak megmagyarázott: a történeti Jézus tanítása és a Szentlélek sugallata fogta a kenyeret: a feltámadt Jézust az eukharisztikus közösségben lehet megtapasztalni

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Hol, mikor ismerik fel az emmauszi tanítványok a

Feltámadottat? ● Milyen hatással van a tanítványokra a találkozás?





Értelmezés Az emmauszi találkozás leírásában az evangélista azt a gondolatot emeli ki, hogy a tanítványok a kenyértörésben ismerik fel halált legyőző Mesterüket. A nagypénteki tragédia után többször egy-begyűltek eukharisztikus lakomán: összejöveteleiken és az Írások értelmezése közben fokozatosan megbizonyosodtak arról, hogy Jézus legyőzte a halált.

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Kiket látunk a képen? ● Milyen helyzetben látjuk őket? ● Miről beszélgetnek? ● Mi mikor vagyunk ilyen helyzetben, Jézus mikor

magyaráz nekünk?


festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Lk 24, 13-35

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 152-155.159-160. o.). Memoriter: a Lk 24, 28-33 szövege.



b) Háttéranyagok



58 óra: Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

217

Sieger Köder festménye: Úton egy Emmausz nevű faluba




218

59. óra: Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29)


Témája: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenései János szerint. Célja: A János-féle feltámadási jelenések (Jn 20, 19-29, részlet a tankönyvi szemelvények közül)

szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás: akkor vagyunk boldogok, ha nem csak érzéki tapasztalatainkra figyelünk. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Lukács-féle feltámadási jelenés (Lk 24, 13-35) szövege (28-33 v., memoriter); rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás feltámadása – Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Jn 20, 19-29 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás



Szentírás

b) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

hacsak nem látom: Tamás kész a hitre, de „bizonyítékot” követel, emberi elvárásai vezetik tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet…: Jézus megdicsőült teste más jellegű valóság, mint

amit feláldozott a kereszten. A megdicsőült testet nem lehet érzékelni (szójáték a görögben) ne légy hitetlen, hanem hívő: ne viselkedjen hitetlenként, aki csak az érzékeinek hisz én Uram és én Istenem: hitvallás, ami nem a fizikai látásra épül

59 óra: Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29)

219

mivel láttál engem, hittél: hitt, mert végül hívő látással látott boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek: ők azok, akik nem igényelnek fizikai látást,

mint Tamás, beérik a vallási tapasztalattal

c) Értelmezés

8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Kik a boldogok a Feltámadott szerint? ● Milyen módon tapasztalhatja meg Tamás Jézust?





Értelmezés

Az elbeszélés tanulsága: a tanítványok akkor tapasztalják meg a Feltámadott jelenvalóságát, amikor nem követelnek az érzékelő ismerethez hasonló bizonyosságot: megelégszenek a vallási tapasztalattal.

Aktualizálás

8-10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Ernst Barlach szobra segítségével: ● Mit „lát” a két alak? Milyenek a mozdulataik? ● Ha felismerjük Jézust, megtart minket ez a felismerés a

jóban?

Tk. 160. o. Ernst Barlach

szobra

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jn 20, 19-29 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 155-158.160. o.). Átismétlendő: a Messiás szenvedését, halálát és feltámadását

bemutató és értelmező szentírási szövegek – tartalom, szó-elemzés, szövegértelmezés (Lk 22, 7-20; Mt 27, 27-66; Lk 24, 13-35; Jn 20, 19-29; a füzet jegyzete, tk. 117-160. o.).


Füzet Tk. 155-160. o. Tk. 117-160. o.

b) Háttéranyagok



Ernst Barlach szobra: A viszontlátás (Krisztus és Tamás)



220

60. óra: Számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegekből


Témája: Írásbeli számonkérés a Messiás megváltó szenvedését, halálát és feltámadását bemutató és értelmező szentírási szövegekből.

Célja: A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás a Lk 22, 7-20; Mt 27, 27-66; Lk 24, 13-35; Jn 20, 19-29 szóelemzéséből és szövegértelmezéséből.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mit jelent Jézus felszólítása: „ezt tegyétek az én

emlékezetemre”? ● Mit akar kifejezni az evangélista a pogány százados

ajkára adott szavakkal: „ez az ember valóban Isten Fia volt”?

● Milyen módon tapasztalhatta meg Tamás Jézust? A tanulók válaszaikhoz használhatják a Szentírást, a tan-könyvet, füzetet.



3’


2. Beosztja a csoportokat (A, B, C, D). 3. Elmondja a feladatot:


A: Jn 20, 19-29; B: Mt 27, 27-66; C: Lk 22, 7-20; D: Lk 24, 13-35


Táblakép

Címek: A csoport Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) B csoport Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) C csoport Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) D csoport Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

c) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás


221

6. A MESSIÁS EGYHÁZÁNAK SZÜLETÉSE ÉS KIBONTAKOZÁSA KR. U. 30/33-TÓL 100-IG

61. óra: A Messiás egyházának születése és kibontakozása (Kr. u. 30/33-100) – történeti és irodalmi bevezetés

62. óra: Számonkérés: a Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom; a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)

63. óra: Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) 64. óra: Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) 65. óra: Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11) 66. óra: Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) 67. óra: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa

(Jel 12, 1-18) 68. óra: Számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának

kezdetét bemutató szentírási szövegekből

ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS

69. óra: Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések 70. óra: Ismétlés – az Ó- és Újszövetségből tanult szentírási szövegek ismétlése 71. óra: A tanév lezárása

óó az apostoli kor a szub-apostoli koraz elsopünkösd

30/33Kr. u. 10036 65

6. A Messiás egyházának születése és kibontakozása

222

61. óra: A Messiás egyházának születése és kibontakozása (Kr. u. 30/33 - 100) – történeti és irodalmi bevezetés


Témája: A Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig. A Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom

Célja: Az egyház születési folyamatának és kibontakozása kezdeti szakaszának megismerése törté-nettudományi szempontból. A legfontosabb műfajok bemutatása (elragadtatási elbeszélés, apostoli igehirdetés, meghívási látomás, apokaliptikus látomás).



1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A Messiás egyházának törté-nete Kr. u. 30/33-tól 100-ig. A Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom. Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

A Messiás egyházának születése és kibontakozása – történeti és irodalmi bevezetés



2’



Ültetőkártyák


3’








5’



20’




Tábla Füzet


223


Történeti áttekintés 1) Az egyház születésének eseménye

Kr. u. 30/33 A tanítványok felismerték

– Jézus felment a mennybe – folytatniuk kell művét: hirdetni Isten országának jelenlétét – erőt a Szentlélektől kapnak – pünkösd

ekklészia; szünagógé: görög Isten választott népe nem szakadtak el teljesen a zsidó vallási szertartásoktól keresztség, „kenyérszegés” szervezet: vezetők az apostolok, mellettük segítőtársak: a diakónusok

2) Az apostoli egyház időszaka

Kr. u. 36-tól 65-ig elterjedt az egyház Jeruzsálemtől kezdve Antóchián át Rómáig Pál

– Saulus – zsidó családból, Tarzusból – farizeusi neveltetés – megtérése – a damaszkuszi úton – 3 missziós útja:

1. Kr. u. 46-49: Syria-Galatia-Jeruzsálem 2. Kr. u. 50-52: Syria-Galatia-Asia-Macedonia-Thessalonica-Akhaia-Asia-Judaea-

Jeruzsálem 3. Kr. u. 54-58: Antióchia-Ephesus-Macedonia-Akhaia-Jeruzsálem

– letartóztatják (60) – Rómába viszik, 67 körül kivégzik

egyre inkább elszakadnak a zsidóktól szervezet: kettős tagolódás; a vezetők az apostolok és a presbiterek; segítőtársak a

diakónusok 3) Az apostolok nevében tanító egyház

Kr. u. 65-100, a szub-apostoli kor apostoli tekintéllyel született írások, pl. levelek végérvényesen elválnak a régi Izraeltől elmélyül a Krisztus isteni mivoltába vetett hit szervezet: hármas tagolódás; vezető presbiterek, presbiterek és diakónusok

Irodalmi-műfaji áttekintés Elragadtatási elbeszélés

az ókorban is ismert műfaj, híres személyiségek mennybemenetelét mutatja be tanítása: a személy „felvétetett” az isteni világba


224

Apostoli igehirdetés

az első húsvét után jelent meg e műfaj más elnevezései: kérügma vagy katekézis (görög) célja az olvasó hitre hangolása

Meghívási látomás

dráma, amelyben Krisztus tanítványává tesz valakit hasonlít a megtéréstörténetre példa rá Saul megtérésének története

Apokaliptikus látomás

ószövetségi képekkel közöl kinyilatkoztatást az eljövendő történéseit látjuk: Isten üdvözítő terve biztosan valóra fog válni a végső dolgokra vonatkozó (eszkatologikus) tanítás

Ismeretek

megszilárdítása

8’

Ismétlő kérdésekkel megszilárdítja az ismereteket, tisztázza a fogalmakat: ● Mikorra tehető az egyház születése? ● Az apostoli egyház időszakában hol éltek keresztények? ● Mit tudunk Pál életéről? ● Mit tudunk Pál missziós útjairól? ● Milyen volt a szub-apostoli kor egyházának vezetése? ● Melyek az elragadtatási elbeszélés műfaji jellemzői? ● Mit jelent a kérügma szó? ● Melyik szentírási részlet példa a meghívási látomásra? A tanulók válaszaikhoz használhatnak segédeszközt.



3’



Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: a Messiás egyházának története, a Messiás

egyházának történetét bemutató bibliai irodalom Kr. u. 30/33-tól 100-ig (a füzet jegyzete, tk. 161-168. o.).


Füzet Tk. 161-168. o.

b) Háttéranyagok



Ültetőkártyák



225

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a csoportok számának megfelelően kell előkészíteni. Minden csoport 1 feladatot kap. Ha hatnál több csoport van, 1 feladatot több csoport is megold (ekkor kép-viselőik együtt állnak az osztály elé, kiegészítik, pontosítják egymás vázlatát). Ha kicsi a létszám, a tanulók kette-sével is dolgozhatnak. Az egyes csoportok feladatai:

1. csoport: A tk. 161-162. oldaláról jegyzeteljétek ki az egyház születésének körülményeire vonatko-zó általános ismereteket!

2. csoport: A tk. 163-165. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli egyház jellemzőit! (Pált ne!) 3. csoport: A tk. 163-164. oldaláról jegyzeteljétek ki a Pálra vonatkozó ismereteket! 4. csoport: A tk. 165-166. oldaláról jegyzeteljétek ki a szub-apostoli korra vonatkozó történeti ismere-

teket! 5. csoport: A tk. 166-167. oldaláról jegyzeteljétek ki az elragadtatási elbeszélés és a meghívási láto-

más műfaji jellemzőit! 6. csoport: A tk. 166-168. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli igehirdetés és az apokaliptikus láto-

más műfaji jellemzőit!


2. csoport

A tk. 163-165. oldaláról jegyzeteljétek ki az apostoli egyház jellemzőit! (Pált ne!)



Jó munkát!

3. csoport

A tk. 163-164. oldaláról jegyzeteljétek ki a Pálra vonatkozó ismereteket!



Jó munkát!



226

62. óra: Számonkérés: a Messiás egyházának története Kr. u. 30/33-tól 100-ig és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalom; a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)


Témája: Írásbeli számonkérés az egyház kialakulásának és kibontakozása kezdeti szakaszának történe-ti hátteréből és a Messiás egyházának kezdeti történetét bemutató bibliai irodalomból. A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele.

Célja: Az egyház születése és kezdeti kibontakozása történelmi hátterének, a legfontosabb műfa-joknak írásbeli számonkérése. A Jézus mennybemenetelét leíró elragadtatási elbeszélés (ApCsel 1, 1-11) szómagyarázata és szövegértelmezése. Reflektálás megbízatásainkra.


Számonkérés


2-3’

Tartalmi bevezetés rövid ismétlő kérdésekkel: ● Mikor született az egyház? ● Hány misszós útja volt Pálnak? ● Melyik időszakban kezdett az egyház elszakadni a zsidó

vallástól? ● Melyik az a műfaj, amely ószövetségi képekkel közöl

kinyilatkoztatást? ● Mit jelent az eszkatologikus kifejezés? Melyik műfajhoz

kapcsolható a fogalom? A tanulók válaszaikhoz használhatják a tankönyvet, füzetet.

Tk. 161-168. o. Tk., füzet


3’









c) Dolgozatírás

15+1’




1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház születése – a Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)

62. óra: Számonkérés; Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)

227

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az ApCsel 1, 1-11 szövegét.

Szentírás


2’


Feldolgozás

b) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

negyven napon át: a vallási tapasztalat elmélyülésének ideje Isten országáról beszélt: a tanítványok egyre bizonyosabbá válnak, hogy Jézus tanítása

nyomán Isten megvalósuló országát kell hirdetniük tanúságot tegyetek rólam: képviseljék az életükben is jelen lévő Krisztust felemelkedett, és felhő takarta el: vallási tapasztalat képszerű leírása miért álltok és néztek az égre?: a tanítványoknak most már cselekedniük kell úgy jön el ismét…: Krisztus második eljövetele (parúzia)

c) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen folyamatot ír le a negyven nap? ● Milyen bizonyosság áll a leírás hátterében?





Értelmezés

Lukács az elragadtatási elbeszélés műfajában írja le Jézus mennybemenetelét. A negyven nap azt mutatja, a tanítványoknak időre volt szükségük, hogy – a Lélek megvilágosító tevékenysége nyomán – megértsék, Mesterük „elfoglalta helyét az Isten jobbján”, s világossá váljon feladatuk: ezentúl a feltámadt Krisztust kell hirdetniük.

Aktualizálás

5’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Mivel bízza meg Jézus tanítványait? ● Minket mivel bíznak meg? ● Mi kiktől kapjuk megbízásainkat? ● Milyen megbízatásainkat végezzük lelkesen? ● Honnan van a lelkesedés, kinek tulajdonítjuk?

Tk. 180. o.


228

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 1, 1-11

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 169-171.179-180. o.). Következő órán felelés szóban.

Füzet Tk. 169-180. o.

b) Háttéranyagok



Dolgozatkérdések

A csoport

1. Mi jellemzi a szub-apostoli kort? 2. Ismertesd a Pál apostol életére vonatkozó ismereteket! 3. Írd le a meghívási látomás műfaji jellemzőit! Írj példát!

B csoport

1. Mi jellemzi az apostoli egyház időszakát? 2. Mi jellemzi az egyház születésének időszakát? 3. Írd le az apokaliptikus látomás műfaji jellemzőit!




Értékelőlapok

A csoport


elemei Kr. u. 65-100 1 p apostoli tekintéllyel született írások pl. levelek 1 p végérvényesen elváltak a régi Izraeltől 1 p elmélyül a Krisztus isteni mivoltába vetett hit 1 p

1. Mi jellemzi a szub-apostoli kort?

5 pont

szervezet: hármas tagolódás – vezető presbiterek, presbiterek és diakónusok 1 p

Saulus 1 p zsidó családból, Tarzusból; farizeusi neveltetés; megtérése – a damaszkuszi úton 1 p

3 missziós út 1 p

2. Ismertesd a Pál apostol életére vonatkozó ismereteket!

4 pont

letartóztatják (60), Rómába viszik, 67 körül kivégzik 1 p dráma, amelyben Krisztus tanítványává tesz valakit 1 p hasonlít a megtéréstörténetre 1 p

3. Írd le a meghívási látomás műfaji jellemzőit! Írj példát!

3 pont

példa rá Saul megtérésének története 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont


62. óra: Számonkérés; Jézus mennybemenetele (ApCsel 1, 1-11)

229

B csoport


elemei Kr. u. 36-tól 65-ig 1 p elterjedt az egyház Jeruzsálemtől kezdve Antóchián át Rómáig 1 p

egyre inkább elszakadnak a zsidóktól 1 p

1. Mi jellemzi az apostoli egyház időszakát?

4 pont

szervezet: kettős tagolódás; a vezetők az apostolok és a presbiterek; segítőtársak a diakónusok 1 p

Kr. u. 30/33 1 p A tanítványok felismerték: Jézus felment a mennybe; folytatniuk kell művét: hirdetni Isten országának jelenlétét; erőt a Szentlélektől kapnak – pünkösd

1 p

nem szakadtak el teljesen a zsidó vallási szertartásoktól 1 p

keresztség, „kenyérszegés” 1 p

2. Mi jellemzi az egyház születésének időszakát?

5 pont

szervezet: vezetők az apostolok, mellettük segítőtársak a diakónusok 1 p

ószövetségi képekkel közöl kinyilatkoztatást 1 p az eljövendő történéseit látjuk: Isten üdvözítő terve biztosan valóra fog válni 1 p

3. Írd le az apokaliptikus látomás műfaji jellemzőit!

3 pont

a végső dolgokra vonatkozó (eszkatologikus) tanítás 1 p + Nyelvi megformálás 5 pont




230

63. óra: Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13)


Témája: Az egyház születése – az első pünkösd. Célja: A Lélek eljövetelét leíró szentírási szöveg (ApCsel 2, 1-13, részlet a tankönyvi szemelvények

közül) szóelemzése és szövegértelmezése. A szövegértési készség fejlesztése. Az év végi „összefoglaló” vizsga előkészítése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Jézus mennybemenetelét leíró szentírási szöveg (ApCsel 1, 1-11) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


3’




Az év végi összefoglaló „vizsga” előkészítése

5’

1. Tájékoztat az év végi „vizsgáról”: ● ismétlést szolgáló szóbeli vizsga ● három típusú/tartalmú tételt húznak majd: történeti

háttér, irodalmi-műfaji ismeretek, szentírási szövegek; ● ismerteti a vizsga időpontját; szervezésének módját; ● felkészülés rá: közösen a vizsgát megelőző két

összefoglaló órán ismétlenek; addig a napi anyaggal párhuzamosan haladva, önállóan kell átnézni a tanult ismereteket; felhívja a figyelmet az otthoni tanulás, a folyamatos ismétlés fontosságára.

2. Kiosztja a vizsgatémákat fénymásolva.

Vizsgatémák


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet

Táblakép

Az egyház születése – az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13)

Prezentálás


2’


Szentírás


2’

Önként jelentkező tanulóval felolvastatja az elbeszélést. Szentírás

63. óra: Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13)

231

Feldolgozás



7’




5’


Tk. 172-173. o.


5’



3’




Szóelemzés

Pünkösd: ősi zsidó aratási ünnep, hét héttel húsvét után; a Sínai-szövetség ünnepe is zaj, szélvész: a sínai-hegyi teofánia elemei tűz: az Ószövetségben Isten jelenvalóságának jelképe beteltek Szentlélekkel: tanúságtételük alapja nem csupán a törvény, hanem maga Isten nyelveken kezdtek beszélni: a Lélek jelenvalósága egységet létrehozó erő pártusok, médek…: Isten minden népet hív vajon mi ez?: az események tanúi kétféleképpen reagáltak a történtekre

b) Értelmezés

5’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen képet használ az evangélista a Lélek erejének

ábrázolására? ● Mi jellemzi az új, a Lélektől áthatott közösséget?





Értelmezés A szerző kultikus etiológia és apostoli igehirdetés műfajában mutatja be a Lélek eljövetelét és Krisztus egyházának születését. Az egyház születésének történeti alapja, hogy Jézus követői meg-tapasztalták a Lélek közösséget formáló és tanúságtételre késztető erejét.


232

Befejezés

2’


szövegét (a füzet jegyzete, tk. 171-173.179. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Füzet Tk. 171-179. o.

b) Háttéranyagok

Vizsgatémák

Ld. a kézikönyv végén, A tanév lezárása c. óra után. forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n






1. mikor elérkezett Pünkösd napja 2. mindannyian 3. mindnyájan beteltek Szentlélekkel 4. zaj támadt az égből, olyan, mint a heves

szélvész zúgása 5. különféle nyelveken kezdtek beszélni 6. istenfélő zsidók 7. szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok,

mint a tűz 8. pártusok, médek … krétaiak és arabok 9. vajon mi ez?


1. Pünkösd 2. zaj, szélvész 3. tűz 4. beteltek Szentlélekkel 5. nyelveken kezdtek beszélni 6. pártusok, médek… 7. vajon mi ez?



64. óra: Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a)

233

64. óra: Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a)


Témája: Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – Saul megtérése. Célja: A Saul megtérését leíró meghívási látomás (ApCsel 9, 1-19a) szóelemzése és szövegértelme-

zése. Reflektálás gondolkodásmódunk alakulására, változására.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A Lélek eljövetelét leíró szentírá-si szöveg (ApCsel 2, 1-13) rövid tartalma, legfontosabb szavai-nak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Az egyház az apostoli korban – Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az ApCsel 9, 1-19a szövegét.

Szentírás


Önként jelentkező tanulókkal felolvastatja a szöveget dramati-zálva (narrátor, Jézus, Saul, Ananiás).

Szentírás

Feldolgozás



Szentírás

b) Szóelemzés

5-8’




Szóelemzés

még mindig gyűlölettől lihegett: fanatikus módon üldözi a Krisztusban hívőket fényesség: a teofánia műfaji eleme leesett a földre: Isten felforgatja Saul terveit, ezzel földre sújtja őt Saul, Saul miért üldözöl engem?: a feltámadt Krisztus azonosítja magát a benne hívőkkel


234

menj be a városba…: Pál az egyházat képviselő tanítványok közvetítésével ismeri majd meg feladatát

Ananiás: személye kiemeli: Krisztus az egyház közvetítésével vonzza magához az embereket

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen eseményeket ábrázol az elbeszélés? ● Hol, milyen változás történik?





Értelmezés Lukács a meghívási látomás műfajában tárja elénk Saul megtérését. Azt a lelki eseménysort ábrá-zolja, amelyben a Krisztus követőit fanatikusan üldöző farizeus apostollá válik.

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder festménye segítségével: ● Milyennek színek láthatók a képen? ● Látható-e Jézus? Milyennek látjuk Sault? ● Milyen hasonló élményeink vannak, amikor meginog

bennünk valami, és új felismerésre jutunk?


festménye

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az ApCsel 9, 1-19a

szövegét (a füzet jegyzete, tk. 181-183.190-192. o.). Következő órán felelés szóban. Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Füzet Tk. 181-192. o.

b) Háttéranyagok



Sieger Köder festménye: Saul leesik a lóról


65. óra: Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)

235

65. óra: Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)


Témája: Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – az apostoli zsinat Jeruzsálemben. Célja: A jeruzsálemi apostoli zsinatot leíró részlet (ApCsel 15, 1-11) szóelemzése és szövegértelme-

zése. Reflektálás a párbeszéd, a vita, a megbeszélések fontosságára.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) – rövid tartalom, a legfontosabb szavak elemzése és össze-foglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Az egyház az apostoli korban – az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)

Prezentálás



Szentírás



Feldolgozás



Szentírás

b) A szóelemzés és értelmezés asszoci-ációs előkészítése

5’

● Egyéni munka keretében a tanulókkal a füzetükbe két kifejezést írat, amely a zsinat/vita szóról eszükbe jut.

● Minden tanuló kiválaszt egyet, kimegy és felírja a tábla egy kijelölt részére.

● Az asszociációs vázlat a táblán marad az aktualizálásig.

Füzet Tábla


ZSINAT/VITA

megbeszél

dühös

nézetkülönbség

veszekedés

elmond

megegyeznek

gyoz´́


236

c) Szóelemzés

5’




Szóelemzés

ha nem metélkedtek körül…: az apostoli tanítás szerint nem kell elfogadnia a mózesi törvényeket az üdvösséghez

a hit által megtisztította szívüket: Isten megtisztította a pogányokat azáltal, hogy megadta nekik a hit ajándékát

Jézus Krisztus kegyelme által üdvözülünk: az üdvösséget nem az ószövetségi törvény megtartása biztosítja, hanem a feltámadt Krisztusba vetett hit

d) Értelmezés

8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Milyen kérdéseket tisztáztak az apostolok? ● Mit tanít a szöveg, mi adja az üdvösséget?





Értelmezés

Lukács az evangéliumi történetírás műfajában számol be arról, hogyan tisztázták az apostolok a tanúságtevés feltételeit és módját. A zsinat bemutatásában hangsúlyozza, a gyűlés résztvevői fel-ismerték, hogy az üdvösséget nem a mózesi törvényekhez való ragaszkodás, hanem a feltámadt Krisztus megváltó ajándékának hívő elfogadása biztosítja.

Aktualizálás

8-10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és az óra eleji asszociációs vázlat segítségével: ● Mennyire fontos a kérdés, amelyen az apostolok

zsinatolnak? ● Mennyire hallgatják meg egymást? ● Hogyan hoznak döntést? ● Nekünk miben kellene követni ezt a példát?

Tk. 192. o. Asszociációs vázlat a táblán

Befejezés

2’



Füzet Tk. 184-192. o.

b) Háttéranyagok



66. óra: Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30)

237

66. óra: Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30)


Témája: Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) – az egyház mint Krisztus teste. Célja: Az egyházat Krisztus testeként bemutató szentírási részlet (1 Kor 12, 12-30) szóelemzése és

szövegértelmezése. Reflektálás arra, hogyan tehetjük láthatóvá Krisztust.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: A jeruzsálemi apostoli zsinatot leíró részlet (ApCsel 15, 1-11) rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: Az egyház az apostoli korban – az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30)

Prezentálás


Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban az 1 Kor 12, 12-30 szövegét.

Szentírás



Feldolgozás


2’


Szentírás

b) Szóelemzés

5-8’




Szóelemzés

a test egy … sok tagja van…: az ókorban is ismert kép a test és testrészek kapcsolatáról (tanmesék); az egyház Krisztus teste

ti pedig Krisztus teste vagytok: a keresztények valódi egységben vannak a feltámadt Krisztussal; a különböző karizmák akár a testrészek, az egész test javára vannak


238

c) Értelmezés

10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi a céljuk a Lélektől kapott ajándékoknak? ● Kihez tartoznak a keresztények mindannyian?





Értelmezés Pál az apostoli levél műfaján keresztül azt tanítja, hogy az egyház Krisztus teste. A különféle szol-gálatokkal megbízott keresztények mind a feltámadt Krisztushoz tartoznak. Feladatuk, hogy kapott ajándékaik szerint tanúskodjanak a Messiás megváltó szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról.

Aktualizálás

10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések és Sieger Köder alkotása segítségével: ● Kik láthatók a festményen? ● Milyen szolgálatokat ábrázol a kép? ● Nekünk milyen feladatunk lehet ezen a nagy tablón?


alkotása

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni az 1 Kor 12, 12-30


Füzet Tk. 186-192. o.

b) Háttéranyagok



Sieger Köder alkotása: Pál ír Korintusba (üvegablak)


67. óra: Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

239

67. óra: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)


Témája: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa. Célja: A Jelenések könyvéből az egyház jövőjére vonatkozó látomás (Jel 12, 1-18, részlet a tanköny-

vi szemelvények közül) szóelemzése és szövegértelmezése. Reflektálás a jó jelenlétére éle-tünkben. Számonkérés előkészítése.


Feleltetés

3’

Egy tanulót feleltet. Kérdés: Az egyház mint Krisztus teste: az 1 Kor 12, 12-30 levélrészlet rövid tartalma, legfontosabb szavainak elemzése és összefoglaló értelmezése a szentírási szöveg segítségével. A feleletet értékelik (tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, aktualizálás).

Szentírás


1’

Ismerteti az óra témáját, címét: A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18). Jegyzetel a táblán (vagy vetít), jegyzeteltet a füzetben.

Táblakép, füzet


A világ és az egyház jövője János jelenéseiben – az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

Prezentálás


2’

Kikeresteti a Szentírásból és elolvastatja a tanulókkal maguk-ban a Jel 12, 1-18 szövegét.

Szentírás


2’


Feldolgozás


2’


Szentírás

b) A szóelemzés és értelmezés előkészítése

5’

Páros, majd közös munka: 1. A tanulópárok egyik felével kigyűjteti az asszony, másik

felével a vadállat jellemzőit: a tanulók füzetükbe jegyzetelik a talált kifejezéseket.

2. Két önként jelentkező tanulópárral felíratja a táblára a szavakat, majd közösen megbeszélik, pontosítják a kifejezésgyűjteményt.

Szentírás Füzet Tábla


240

Táblakép: egy lehetséges tanulói kifejezésgyűjtemény

asszony vadállat öltözete a nap lába alatt a hold fején tizenkét csillagból korona áldott állapotban, vajúdva, kiáltozott fiúgyermeket szült a pusztaságba menekült két nagy sasszárnyat kapott

nagy, tűzvörös sárkány hét feje, tíz szarva farka lesöpörte a csillagok harmadát harc támadt letaszították vízárat bocsátott a szájából

c) Szóelemzés

6’




Szóelemzés

asszony: az öszövetségi választott népben gyökerező egyház, Krisztus közössége áldott állapotban volt: azok a gyötrelmek, amelyben a messiási szenvedésekben részesülő

egyház felmutatja a világnak a Feltámadottat sárkány: az Ószövetségben Izrael ellenségeit jelképezi; itt azokat a tényezőket, melyek

akadályozzák Isten országának kibontakozását fiúgyermeket: a Messiás a pusztaságba menekült: a földi lét szenvedései letaszították: Isten szeretete győzelmet aratott a bűn fölött

d) Értelmezés

8-10’

1. Kérdések segítségével megfogalmaztatja a szöveg mondanivalóját: ● Mi lehet a szerző üzenete? ● Milyen apokaliptikus képeket találunk a szövegben? ● Milyen jövő vár a feltámadt Krisztus egyházára a

látomás szerint? 2. Összefoglalja az elhangzottakat. 3. Rögzítik az értelmezést: jegyzetel a táblán (vagy vetít),




Értelmezés Az egyház jövőjére vonatkozó látomás az apokalipszis műfajához tartozik, mondanivalóját jelké-pek segítségével fejezi ki. A látnok az üdvtörténet egészét mutatja be. Arról ad tanítást, hogy a feltámadt Krisztust meg-jelenítő egyház Isten oltalma alatt sikeresen teljesíti küldetését, felkészíti a világot Isten uralmának befogadására.

67. óra: Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

241

Aktualizálás

8-10’

Tanórai beszélgetés – aktualizálás kérdések segítségével: ● Milyen dolgok mutatják életünkben, hogy a gonosznak

nincs végeleges hatalma fölöttünk? ● Hogyan tudjuk más embereken is megmutatni, nem a

gonoszságé a végső szó?

Tk. 218. o.

Befejezés

2’

Házi feladat: Megtanulandó: Szentírással elemezni a Jel 12, 1-18 szövegét

(a füzet jegyzete, tk. 209-212.217-218. o.). Átismétlendő: a Messiás egyházának születéséről és kibonta-

kozásáról szóló szentírási szövegekkel kapcsolatban tanult ismeretek – műfaj, tartalom, szóelemzés, szövegértelmezés (ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 1-13; ApCsel 9, 1-19a; ApCsel 15, 1-11; 1 Kor 12, 12-30; Jel 12, 1-18; a füzet jegyzete, tk. 161-218. o.).


Felhívja a figyelmet: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

Füzet Tk. 209-218. o. Tk. 161-218. o.

b) Háttéranyagok




242

68. óra: Számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának kezdetét bemutató szentírási szövegekből


Témája: Írásbeli számonkérés a Messiás egyházának születését és kibontakozásának kezdetét bemuta-tó szentírási szövegekből.

Célja: A tanult szentírási szövegek számonkérése: fogalmazás az ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 1-13; ApCsel 9, 1-19a; ApCsel 15, 1-11; 1 Kor 12, 12-30; Jel 12, 1-18 szóelemzéséből és szövegértelmezéséből.


Számonkérés

a) A dolgozat bevezetése

4’


2. Elmondja a feladatot: ● A dolgozat formája: fogalmazás. ● Szentírást lehet használni (mást nem). ● Munkaidő: 35’. ● Mindenki húz egy feladatkártyát, amelyen valamelyik

szentírási rész szerepel, azt kell elemeznie. 3. Kihúzatja a tanulókkal a feladatkártyát.

Lapok a fogalmazáshoz Javítási-értékelési szempontrendszer (ld. a 10. óránál) Feladatkártyák

b) Dolgozatírás

35+1’



Szentírás

Befejezés 1’

Házi feladat: ismételjenek az összefoglaló „vizsgára”.

b) Háttéranyagok

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a tanulók számának megfelelően kell előkészíteni. A tanult hét szöveg (közel) azonos szám-ban szerepeljen rajtuk. A szövegek:

Jézus mennybemenetele ApCsel 1, 1-11 Az első pünkösd ApCsel 2, 1-13 Saul megtérése ApCsel 9, 1-19a Az apostoli zsinat Jeruzsálemben ApCsel 15, 1-11 Az egyház mint Krisztus teste 1 Kor 12, 12-30 Az egyház sorsa Jel 12, 1-18


69. óra: Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések

243

69. óra: Ismétlés – az újszövetségi történeti bevezetések


Témája: A hat újszövetségi történeti bevezetés ismétlése. Célja: A hat történeti bevezetésben tanult legfontosabb ismeretek átismétlése a ‘tabu’ játék segítsé-

gével, csoportmunka formájában. Közös felkészülés az év végi összefoglaló „vizsgára”.



3’




1’

Ismerteti az óra témáját: Közös felkészülés az év végi összefoglaló „vizsgára” – a hat újszövetségi történeti bevezetőben tanult legfontosabb ismeretek átismétlése.



2’



Ültetőkártyák


4’

Ismerteti az ismétlés, a csoportmunka módját: ● ‘tabu’ játékkal ismételnek; elmondja a játékszabályt; ● elmondja a játék menetét az órán.

Játékszabály (Füzet, tk.) Feladatkártyák

Ismétlés

30’

● A csoportok „játszanak”, ismételnek. ● A tanár bátorít, munkára ösztönöz; a szervezéstől függően

vezeti a játékot, ill. segít, hogy betartsák a játékszabályokat.

Befejezés

2-5’

A játék lezárása, eredményhirdetés. Házi feladat:

Ismételni, készülni az összefoglaló „vizsgára”.

b) Háttéranyagok

Ültetőkártyák


Játékszabály és javaslatok a játék órai megszervezésére

Ld. a 32. óra után.

Feladatkártyák

A feladatkártyákat a játék tervezett menetének megfelelően kell egy vagy több sorozatban előkészíteni.

Év végi ismétlés

244

A kitalálandó szavak és az egyes szavakhoz kapcsolódó tiltott szavak listája:

Kitalálandó szó Tiltott szavak

1. szinpotikus evangéliumok együttlátó, Mt-Mk-Lk, evangélium 2. apostoli levél Pál, írni, feladó 3. apokalipszis jelenés, látomás, szimbólum 4. üdvtörténet Isten, ember, boldogság 5. Nagy Heródes Júdea, király, gyilkos 6. Josphus Flavius történetíró, zsidó, forrás 7. Tacitus római, forrás, történetíró 8. negyedes fejedelem Heródes, Júdea, római 9. helytartó római, Pontius Pilatus, igazgat

10. Pontius Pilatus helytartó, Júdea, kézmosás 11. qumráni leletek XX. sz., tekercs, barlang 12. haszidok vallásos, istenfélő, Emberfia 13. esszénusok vallási élet, három messiási személy, Qumrán 14. farizeusok Tóra, halál utáni élet, tisztátalanság 15. szadduceusok párt, gazdagok, templom-állam 16. zelóták buzgók, harcos, társadalom 17. főtanács főpap, irányít, 71 18. főpap főtanács, áldozat, egy 19. papok Áron, áldozat, 24 20. leviták papok, énekes, kincstár 21. írástudók törvény, rabbi, magyarázat 22. szémeion jel, csoda, külső 23. Niszán 14/15 húsvét, holdtölte, bárány 24. peszah Niszán 14/15, bárány, Egyiptom 25. két pillér elmélet halál, feltámadás, pünkösd 26. pünkösd 50, nyelvek, egyház 27. egyház ekklézsia, közösség, Jézus 28. Pál apostol, Saul, levél 29. presbiter elöljáró, bölcs, tanács 30. episzkoposz elöljáró, püspök, szervez 31. szub-apostoli kor 70, apostol, írások 32. kézrátétel tisztség, átadás, szolgálat


Kitalálandó szó:

TACITUS

Tiltott szavak: római forrás

történetíró

Kitalálandó szó:

SZUB-APOSTOLI KOR

Tiltott szavak: 70

apostol írások


70. óra: Ismétlés – szentírási szövegek

245

70. óra: Ismétlés – az Ó- és Újszövetségből tanult szentírási szövegek


Témája: Az év során tanult legfontosabb ószövetségi és újszövetségi szövegek ismétlése. Célja: Ismétlés: a szövegek tartalma, szóelemzése, értelmezése. Az év végi „vizsga” előkészítése.


Az óra témájának megadása 1’

Ismerteti az óra témáját: Az év során tanult legfontosabb ószövetségi és újszövetségi szövegek ismétlése.


a) Csoportok kialakítása 2’

Az előző órához hasonlóan történik (esetleg a csoport-beosztás maradhat az is, ami volt).

Ültetőkártyák


4’

Ismerteti a feladatot: ● csoportokban dolgoznak, egymás tudását ellenőrzik; ● elmondja a csoportmunka menetét; ● kiosztja/kihúzatja a feladatkártyákat.

A csoportmunka menetének leírása Feladatkártyák

Ismétlés 30’

● A csoportok ismételnek. ● A tanár körbejár, segít, ha kell. Bátorít, munkára ösztönöz.

Tk. füzet Szentírás

Előkészület a „vizsgára”

5’

Átismétli a „vizsgával” kapcsolatos tudnivalókat: ● vizsgatételek; segédeszköz; ● a felelet értékelése; ● a vizsga időpontja; a vizsga szervezésének módja. ● a vizsga menete (tételhúzás, felkészülés, felelés).

Befejezés 2’

Házi feladat: Ismételni, készülni az összefoglaló „vizsgára”.

b) Háttéranyagok

A csoportmunka menetének leírása

● Felkészülés a csoportmunkára egyéni munka keretében: Minden tanuló kap 2 feladatkártyát, rajtuk egy-egy szentírási szöveg helyével. 5’ alatt nézzék át önállóan az ezekhez kapcsolódó ismereteket (segédeszköz: a tankönyv és a füzet). Az ismétlés 2. lépéséhez válasszanak ki szövegenként két-két kifejezést, és ezek magya-rázatát alaposan ismételjék át.

● Első lépés – a szövegek tartalmának ismétlése: A csoporttagok egymás után elmondják csoportjuknak a kapott szövegek tartalmát a cím, ill. a szentírási hely említése nélkül. A többiek feladata: mondják meg, mely szövegekről van szó, és adják meg a pontos szentírási helyet (segédeszközük: a tankönyv és a Szentírás).

● Második lépés – szóelemzések ismétlése („hiányos szómagyarázatok kiegészítése szóban”): A csoporttagok egymás után elmondják a felkészülés során kiválasztott négy kifejezés magyarázatát (lehetőleg segédeszköz nélkül), de nem mondják meg, melyik szöveghez tartozik, és melyik kifejezésről van szó. A többi csoporttag feladata, hogy kitalálják, mely szavakról van szó (az ismétlés első lépése alapján már tudják, melyik két szö-veg szavairól lehet szó!). Segédeszközként használhatják a tankönyvet és a Szentírást (illetve nehezíthető a feladat azzal, ha csak a Szentírást használhatják).

● Harmadik lépés – az értelmezések ismétlése: A csoporttagok rendre egymás után megpróbálják felidéztetni a feladatkártyáikon kapott két szöveg értelmezését a csoport többi tagjával. A szöveg „tulajdonosa”, aki a felkészülés során már átnézte az értelmezést, rávezető kérdésekkel segíti a többieket, hogy visszaemlékezze-nek a tanultakra. Ha a többiek pontatlanul emlékeznek, vagy nem boldogulnak, ő maga mondja el az értel-mezést. Segédeszközt lehetőleg ne használjanak, de ha szükséges, elővehetik a füzetet és a tankönyvet.

Év végi ismétlés

246

Feladatkártyák

Ószövetségi szövegek:

1. A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) 2. Az ember teremtése az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; Ter 2, 4b-25) 3. A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) 4. Ábrahám hite (Ter 22, 1-18) 5. A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) 6/A Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) vagy 6/B Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) vagy 6/C A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) 7. Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) 8. A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) 9/A Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) vagy 9/B Imádság a királyért (Zsolt 72) vagy 9/C A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) 10. Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28)

Újszövetségi szövegek:

1. Jézus születése (Lk 2, 1-7) 2. A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32) 3. Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12) 4. A béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12) 5. Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41) 6. Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20) 7. Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) 8. Jézus feltámadása Lukács szerint (Lk 24, 13-35) 9. Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13) 10. Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18) A feladatkártyákat az osztály létszámának megfelelően kell előkészíteni.


Izajás jövendölése az Emmánuelről

Iz 7, 10-17

Jézus lecsendesíti a tengert

Mk, 4, 35-41


71. óra: A tanév lezárása

247

71. óra: A tanév lezárása


Témája: A tanév lezárása. Célja: Az összefoglaló „vizsga” tapasztalatainak összegzése, a tanulók felkészültségének, tudásának,

viselkedésének értékelése. Beszélgetés a tanév tapasztalatairól, az osztály és a tanulók éves munkájáról; a munka értékelése, az év végi jegyek lezárása. Beszélgetés/játék/humoros történetek olvasása.


A tanév lezárása A kitűzött céloknak megfelelően lezárja a tanévet.

Beszélgetés, olvasás vagy játék

● Beszélgetést kezdeményez arról, kinek melyik szentírási rész volt a legkedvesebb, a legtöbbet mondó, és miért.

vagy: ● Felolvas vagy felolvastat pl. Marcello D’Orta könyveinek

egyikéből vagy más könyvből részeket. vagy: ● Előkészít néhány bibliai játékot, ezek közül választanak a

tanulók.

Befejezés

b) Háttéranyagok

Az óra tervezett menetének megfelelően kell előkészíteni.

Vizsgatételek és vizsgatémák – Ó- és Újszövetség

248

Vizsgatételek és vizsgatémák

9. évfolyam

A vizsgatételeket az év során megtanított történelmi és műfaji ismereteknek, az elemzett szentírási szövegeknek megfelelően kell összeállítani.

Vizsgatémák a kézikönyvben forrás: nyomtatható forma A4-es méretben a CD-n

A/ tételrész – Történeti bevezetések Minta a tételrészre:

A/tételrész – Történeti bevezetések

Feleletednek ebben a részében a „Nagy Bumm” kifejezéssel kapcsolatos ismereteidet osztod meg velünk.

Ismertesd, melyik történeti bevetőben tanultunk erről a kifejezésről, és miért fontos a Szentírás értelmezése szempontjából!

Kérem, hogy gondolataidat összefüggően, lényegre törően add elő!

Sok sikert!

Vizsgatémák:

Ószövetség Újszövetség

1. „Nagy Bumm” 15. babiloni fogság 17. főtanács 16. Izajás

1. szinpotikus evangéliumok 18. főpap 2. biológiai

fejlődéselmélet 17. Jeremiás 2. apostoli levél 19. papok 3. Mezopotámia 18. Ezekiel 3. apokalipszis 20. leviták 4. Egyiptom 19. Második Izajás 4. üdvtörténet 21. írástudók 5. II. Ramszesz 20. Círusz 5. Nagy Heródes 22. szémeion 6. Mózes 21. Zerubbábel 6. Josphus Flavius 23. Niszán 14/15 7. Ábrahám 22. Józsué főpap 7. Tacitus 24. peszah 8. honfoglalás 23. a második templom 8. negyedes fejedelem 25. két pillér elmélet 9. bírák 24. Ezdrás és Nehemiás 9. helytartó 26. pünkösd

10. Saul 25. Ptolemaioszok 10. Pontius Pilatus 27. egyház 11. Dávid 26. Szeleukidák 11. qumráni leletek 28. Pál 12. prófétaközösségek 12. haszidok 29. presbiter 27. IV. Antióchosz

Epifánész 13. esszénusok 30. episzkoposz 13. Izrael, az északi országrész 28. Makkabeusok 14. farizeusok 31. szub-apostoli kor

29. hanukka 15. szadduceusok 32. kézrátétel 14. Júda, a déli ország-rész 30. római fennhatóság 16. zelóták


249

B/ tételrész – Irodalmi műfajok Minta a tételrészre:

B/tételrész – Irodalmi műfajok

Feleletednek ebben a részében az etiológia irodalmi műfajjal kapcsolatos ismereteidet osztod meg velünk.

Ismertesd, melyek e műfaj legfőbb jellemzői, s nevezz meg a Szentírásból legalább egy szöveget, mely példa erre a műfajra!


Sok sikert!

Vizsgatémák:


1. etiológia 1. evangélium 2. mítosz 2. apostoli levél 3. monda 3. apokalipszis 4. teofánia 4. gyermekségtörténet 5. novella 5. születés-meghirdetés 6. legenda 6. gyermekkort bemutató epizód 7. kultikus elbeszélés 7. midrás, haggada 8. törvénygyűjtemény 8. példázat, parabola 9. prófétai elbeszélések 9. boldogmondás

10. kölcsönzött beszédformák 10. tanítványi missziót bemutató epizód 11. prófétai mondások 11. találkozás-elbeszélés 12. messiási jövendölések 12. gyógyítási csoda 13. bölcsességi irodalom 13. ördögűzés 14. zsoltárirodalom 14. ajándékozó-csoda 15. épületes irodalom 15. mentő-csoda 16. apokaliptikus irodalom 16. halott-feltámasztás

17. szenvedéstörténet 18. feltámadási jelenés 19. meghívási látomás 20. apokaliptikus látomás


250

C/ tételrész – Szövegelemzés

Minta a tételrészre:

C/tételrész – Szövegelemzés

Feleletednek ebben a részében a

Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38)

bibliai részlet szómagyarázatát és szövegértelmezését kell ismertetned.


Sok sikert!

Vizsgatémák:


1. Jézus születésének hírüladása (Lk 1, 26-38) 1. A világ teremtése a Bibliában (Ter 1, 1-25.31; 2, 1-4a) 2. Jézus születése (Lk 2, 1-7)

2. Az ember létrejötte az első és a második teremtés-elbeszélésben (Ter 1, 26-30; 2, 4b-25)

3. A tizenkét éves Jézus a templomban (Lk 2, 41-52)

3. A bűnbeesésről szóló leírás (Ter 3, 1-24) 4. A Messiás személye (Lk 4, 16-21) 4. Káin és Ábel (Ter 4, 1-16) 5. Isten országának hirdetése (Lk 4, 42-44)

vagy A vízözön (részletek a Ter 6-9-ből) vagy A bábeli nyelvzavar (Ter 11, 1-9)

6. Az ószövetségi törvény beteljesítése (Mt 5, 17-20)

7. Ábrahám meghívása (Ter 12, 1-5) 8. Ábrahám hite (Ter 22, 1-18)

7. A szerető Atya alakjának megismertetése (Lk 15, 11-32)

9. Mózes meghívása és a kivonulás előkészítése (Kiv 3, 1-14.18-20)

8. Isten országa már jelen van Jézusban (Lk 17, 20-21)

10. A zsidó húsvét (Kiv 12, 1-14) 11. A tízparancsolat (részletek a Kiv 19-24-ből)

9. Isten országa mint eljövendő valóság (Mt 6, 9-15)

12. A szövetségkötés (részletek a Kiv 24-29-ből) 13. Jerikó bevétele (Józs 6, 1-16)

10. Az ország a Jézust elfogadó boldog emberek közössége (Mt 5, 1-12)

14. Illés szimbolikus cselekedete (1 Kir 18, 16b-40) 11. A tizenkettő kiválasztása (Mk 3, 13-19) vagy Ámosz jövendölése Jahve napjáról (Ám 5, 18-24) 12. A látszólag kívülállók (Mk 9, 38-41) 15. Izajás jövendölése az Emmánuelről (Iz 7, 10-17) 13. Zakeus, a vámos (Lk 19, 1-10)

14. A gerázai megszállott (Lk 8, 26-39) vagy Izajás próféciája a királyi gyermekről (Iz 8,23b - 9,6) 15. A béna meggyógyítása (Mk 2, 1-12)

vagy A Messiásra vonatkozó izajási ígéret (Iz 11, 1-9) 16. A kenyérszaporítás (Mk 6, 34-44) 16. Jeremiás szavai az új szövetségről (Jer 31, 31-34) 17. Jézus lecsendesíti a tengert (Mk 4, 35-41)

18. A naimi ifjú (Lk 7, 11-17) 17. Ezekiel jövendölése Izrael igazi pásztoráról (Ez 34, 11-12.23-28) 19. Az utolsó vacsora (Lk 22, 7-20)

20. Jézus megfeszítése és halála (Mt 27, 27-66) 18. A Jahve Szolgájáról szóló negyedik dal Második Izajásnál (Iz 52,13 - 53,12) 21. Jézus megjelenése Lukács szerint (Lk 24, 13-35)

19. A megszemélyesített bölcsesség (Péld 8, 22-36) 22. Jézus megjelenései János szerint (Jn 20, 19-29) vagy Az isteni bölcsesség rendelését elfogadó Jób

(részletek Jób könyvéből) 23. A Lélek ígérete és Jézus mennybemenetele

(ApCsel 1, 1-11) 20. Az Úr fölkent Királya és a népek (Zsolt 2) 24. Az első pünkösd (ApCsel 2, 1-13)

vagy Imádság a királyért (Zsolt 72) 25. Saul megtérése (ApCsel 9, 1-19a) vagy A királyi Messiás főpapsága (Zsolt 110) 21. Isten egyetemes üdvözítő akarata – Jónás könyve

26. Az apostoli zsinat Jeruzsálemben (ApCsel 15, 1-11)

27. Az egyház mint Krisztus teste (1 Kor 12, 12-30) 22. Az Emberfia Dániel jövendölésében (Dán 7, 1-28) 28. Az egyház sorsa (Jel 12, 1-18)

vÁrakozÁs a messiÁsra a messiÁs...tanmenet az ószövetségi üdvtörténet és az...

Documents