AA

„J„JÓZSEFVÁROSÉRTÓZSEFVÁROSÉRT””címmel kitüntetettcímmel kitüntetett

Vörösmarty MihályVörösmarty Mihály GimnáziumGimnázium

pedagógiai programjapedagógiai programja

BudapestBudapest20042004

TARTALOMI. Bevezetés

1. Névjegy

2. Az iskola múltja

II. Nevelési program1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő–oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

11. Az iskola egészségnevelési programja

12. Az iskola környezeti nevelési programja

13. Az iskola oktatási kínálata

III. Helyi tanterv

2

1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

2. 1 A tanulói értékelés formái

2. 2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái

2. 3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje

2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

3. A középszintű érettségi vizsga témaköre

4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak

5.1 Tantárgyak

5.2 Választható tanórán kívüli foglalkozások

5.3 Óratervek

5.4 Tantárgyi tantervek

5.5 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

IV. Záró dokumentumok

Mellékletek

1. Egészségnevelési és egészségfejlesztési program

2. Környezeti nevelési program

2./A A fogyasztóvédelmi oktatás

3. A középszintű érettségi vizsga témakörei

4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

5. Új, módosított és kiegészített tantervek

Új tantervek

Nyelvi előkészítő évfolyam

Biológia–egészségtan, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok számára

Módosított tantervek

Biológia–egészségtan helyi tanterv

Kémia helyi tanterv

Földrajz helyi tanterv

Élő idegen nyelvek

Dráma (dráma és színjátszás)

Helyi tantervek kiegészítése a környezeti nevelés programjával

4

I. Bevezetés

5

I/1. Névjegy

Az intézmény neveVörösmarty Mihály Gimnázium

Az intézmény alapítójaBudapest Székesfőváros,1871

OM-azonosító035234

Székhelye1085 Budapest, Horánszky utca 11.

Telefon: 486-3660 / fax: 266–32–70,E-mail cím: vmg@vmg-bp8.sulinet.huInternet: http://www.vmg-bp8.sulinet.hu

FenntartójaFővárosi Önkormányzat1052 Budapest, V. Városház u. 9-11.

Felügyeleti szerveFővárosi Önkormányzat

Az intézmény típusaGimnázium, évfolyamainak száma 6 és 4 (évfolyamonként 2–2 osztály)Felvehető maximális létszám: 600 fő

Az intézmény működési területeJózsefváros, illetve Budapest és az agglomeráció

Jogállása, gazdálkodási jogköre:A Közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

6

I/2. AZ ISKOLA MÚLTJA

Az 1871-ben Budapest Székesfőváros alapította fiú alreál 1874-től nyolcévfolyamos főreáliskola. Az első érettségit 1878-ban tartja. 1921-ben felveszi Vörösmarty Mihály nevét. Az 1934/35-ös tanévtől – az 1934:XI. tc-kel bevezetett egységes középiskolának megfelelően – 8 évfolyamos gimnázium.. Az 1945 utáni iskolareform az alap- és középfokú iskola szerkezetét 8+4 évfolyamossá alakítja. Az utolsó, nyolc évfolyamos érettségire 1952-ben kerül sor, a Vörösmarty Gimnázium ezután tisztán négyévfolyamos általános gimnázium. Az átalakuló iskolarendszer új eleme a dolgozók iskolája. A Vörösmarty Mihály Gimnázium az 1945/46-os tanévben a felnőtt dolgozók részére megszervezi, s miniszteri engedéllyel 1945 őszén az ország-ban elsőként megnyitja az esti iskolát, s egészen a ’90-es évek elejéig ad otthont az épületében és részben tanári kara közreműködésével oktató önállósuló Dolgozók Gimnáziumának. 1958/59-ben orosz-tagozat létesül. Az 1959/60. tanévben bevezetik az 5+1-es politechnikai foglalkozást. A tanulók heti egy napon különféle vállalatoknál, tanműhelyekben kapnak elméleti és gyakorlati oktatást. A gimnáziumi politechnikai képzést 1965-ben megszüntetik, szakosított tantervvel működő tagozatos (nyelvi, matematikai stb.) osztályokat hoznak létre. Iskolánkban az 1963/64-ben német és spanyol nyelvi szakosított osztály indul, e tanévtől koedukált. 1968/69-ben fizikai, kémiai- és rajz-tagozatos osztályok nyílnak A specializáció irányába tett újabb lépés az 1970-es évek végén bevezetett fakultáció, a diák érdeklődésének megfelelő többletórák rendszere. 1977-ben összevonják a Vörösmarty Mihály és a Zrínyi Ilona Gimnáziumot a Vörösmarty épületében. 1979/80-tól drámai, 1982/83-tól élsportolói osztály indul. Az iskolaügyben 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése. E folyamatba a Vörösmarty is bekapcsolódik. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben nyolc-, az 1998/99. tanévtől (ezt felváltva) hatévfolyamos képzést is folytat. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolcévfolyamos képzés kifutó rendszerben 2004/2005-ig működik, az első érettségire 2001-ben kerül sor. A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettséginek megfelelően a 2003/2004. tanévben megkezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés. A 2004/2005. tanévtől a hat évfolyamos képzés keretében a 8. osztály után nyelvi előkészítő évfolyam indul egy tanulócsoportban.

Neves és ismert személyiségek az iskola tanárai közül: Horváth Cyrill, Péterfy Jenő, Thienemann Tivadar és Zolnai Béla irodalomtörténész, Kohn Sámuel hebraista, Pósa Lajos költő, Jókai Anna író. Tanulói közül: Jendrasik György és Mihály Dénes feltaláló, Karinthy Frigyes, Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Hidas Antal író, Latabár Árpád és Kálmán, Feleki Kamill, Bodrogi Gyula színész, Gulácsy Lajos, festőművész, Germanus Gyula orientalista, Kaján Tibor karikaturista, Sára Sándor filmrendező, Novák Ferenc koreográfus, Varga Győző grafikus-, Haris

7

László fotóművész, Egerszegi Krisztina és Kovács Ágnes úszó.

Az iskola klasszikus arányokat tükröző eklektikus stílusú épülete Diescher József tervei szerint 1874-ben készül el. Felújítására utoljára 1964–1967-ben kerül sor. Az épületet a nemzeti kulturális örökség miniszterének 12/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelete 2001-ben műemlékké nyilvánítja.

.

8

II. Nevelési program

„Amit az iskolának el kell végeznie elsősorban az, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a

tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy

megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni."

Szent-Györgyi Albert

II/1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPE LVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Pedagógiai alapelveinkA Vörösmarty Mihály Gimnázium nevelési alapelve a gyerekek fejleszthetőségébe vetett

hit és a szeretve oktatás pedagógiája.Az iskolai életet emberséges, nyugodt légkörben, gyerekközpontúan kívánjuk szervezni,

József Attila szavait kölcsönözve: a „Jó szóval oktasd, játszani is engedd!” követelménye szerint, úgy hogy a hanyagságuk, mulasztásaik, csínyeik következményeit viselő tanulók is érzékeljék: a tanár értük haragszik, nem ellenük.

Tanulóink 12., illetve 14. életévük után, igen érzékeny, változó korban kerülnek hatókörünkbe, az emberi élet egyik legélesebb törésvonalán, a gyermekkor határán. A személyiség autonómiája ekkor készül kibontakozni a felnőtt világ, a szülői ház és a tanári tekintély függőségéből. Tapintatot vár az átalakuláskor, segítséget önmaga megtalálásához és a tanártól való elszakadásban. Jó pedagógiai érzékkel, a szülővel, a szülők közösségével együttműködve kell feloldanunk vagy levezetnünk azokat a konfliktusokat, amelyek az önállósodási igényből fakadnak, a serdülőkorral éleződnek, nehezen kezelhetők. Ekkor dől el, hogy a gyermek saját lábra állva megőrződik-e a szülői háznak, önmagának, képességei legjavának, közösségének, az iskolának.

Diákjaink nem tárgyai, hanem alanyai a nevelésnek. Tiszteletben tartjuk a személyiségüket, gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogukat fejlődésük érdekében igazodunk oktatási szükségleteikhez, saját nézőpontjukhoz. Megértésükre és empatikus fejlesztésükre törekszünk.

Ezek a nevelési elvek az európai pedagógiai kultúra évezredes tapasztalatain és módszerein nyugszanak. A nevelés–oktatás alapkérdéseit már az ókorban felismerték, a módszerek gazdag tárházát hagyták ránk a klasszikus időkben, a középkorban, a reneszánszban, a felvilágosodás korában és a modernitásban. Sokszor újdonságnak tűnő módszerek mélyen a múltban gyökereznek, a pedagógiai tapasztalat ősi kincsei. Színvonalasak és eredményesek a magyar elméleti és gyakorlati pedagógia hagyományai is. Programunkhoz közvetlenül ezekből az európai és nemzeti forrásokból merítünk, Szókratésztől, Pestalozzitól, Comeniustól, Apáczai

Csere Jánostól, Karácsony Sándortól, Mérei Ferenctől, Németh Lászlótól, iskolánk gazdag múltjának tapasztalataiból, a kortárs hazai és külföldi pedagógiai műhelyek kísérleteiből.

Célok és feladatokNevelő–oktató munkánk pedagógiai céljait és feladatait iskolánk típusa, a gimnáziumok

cél és feladatrendszere, továbbá az alma mater évszázados hagyományai és mai adottságaink határozzák meg.

A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a felelős európai polgári és munkavállalói szerepekre való felkészítés, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása. Feladatainkat hat és négy évfolyamos képzés révén valósítjuk meg. Négy évfolyamos osztályaink speciális (drámai és élsportolói) jellegűek. A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a hosszabb képzési időszak a tanuló személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban. A nyolcadik évfolyamot követő nyelvi előkészítő évfolyam

Feladatunk az iskolafenntartó által biztosított eszközökhöz képest a legoptimálisabb nevelési–oktatási környezet kialakítása, az iskolaépület funkcionális és esztétikai fejlesztése, a taneszközök, tantárgyi segédletek modernizálása és bővítése, a tanulók számára juttatott szociális segélyek hatékony felhasználása, a tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Célunk és feladatunk napról napra, költségvetésről költségvetésre meggyőzni az iskolafenntartót, hogy gimnáziuma számára ne csupán a minimálisan kötelező szinten biztosítsa az eszközöket, hanem a speciális osztályok, a nyelvoktatás és anyanyelvi kultúra fejlesztésére a minimum ellátáson felül is bocsásson eszközöket a rendelkezésére, gondoskodjon az épület felújításáról, a felszerelés fejlesztéséről. Feladatunk további források felkutatása pályázatok és a Vörösmarty Alapítvány révén. Célunk meggyőzni a szülőket, volt vörösmartys diákjainkat, hogy felajánlható 1%-nyi adóforintjukkal az Alapítvány révén támogassák az iskolában folyó nevelő–oktató munkát.

Célunk és feladatunk az iskola múltjából kiaknázható értékek: tárgyi eszközök, oktatási segédletek, pedagógiai, módszertani tapasztalatok, szokások feltárása, megőrzése és a nevelés–oktatás napi folyamataiban való (közvetlen vagy közvetett) felhasználása. Feladatunk e múltat láthatóvá, érzékelhetővé tenni: az iskola épülete, belső hangulat-zugok enteriőrjei közvetítsék mindenkor a hely szellemét, a genius locit. A tanulók személyiségére ugyanis meghatározóan hat az iskola légköre.

11

Feladatunk, hogy felhasználjuk a névadónk, illetve iskolánk egykori kiemelkedő tanárszemélyiségei munkásságában rejlő képzési és érzelmi nevelési lehetőségeket, emléküket megőrizzük, sírjukat meg- meglátogassuk, ápoljuk.

Célunk a kapcsolat megőrzése egykori tanítványainkkal. Tanulóink elé példaként állítjuk érzelmi kötődésüket az alma materhez, tudományos, sport és művészi sikereiket, emberségüket. Tapasztalataik, szervező tevékenységük, készségük volt iskolájuk javára erkölcsi és gyakorlati segítség újabb feladataink megoldásakor.

A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre, az alapvető erkölcsi normákra. Kialakítja tanulóiban az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – a stabil értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is.

Feladata a nemzeti és európai önazonosság továbbépítése a tanulókban, szellemi, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szüksége személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést.

A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, az ezeken alapuló felelős döntésekre.

Az iskola a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak.

A képzés figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazítja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodik a tanulók eszére és szívére, képzeletére, számít találékonyságára, alkotó készségére, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését.

Célunk és feladatunk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése.

12

A teljes nevelési–oktatási folyamat során valamennyi évfolyamon célunk és feladatunk a személyiség- és közösségfejlesztés, a beilleszkedési és magatartási zavarok kezelése, a tehetséggondozás, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a kudarcok okainak feltárása és kezelése, a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális hátrányok enyhítése, az iskolában folyó nevelő–oktató munka egységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett szülők, tanulók, tanárok és kollégiumi pedagógusok együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük.

Kiemelt célunk és feladatunk a tanulók tanulmányi előrehaladásának segítése, személyiségük, értelmi, érzelmi és akarati tényezőik, készségeik és képességeik fejlesztése. Azt kívánjuk elérni, hogy lehetőleg lemorzsolódás nélkül minden tanulónk el is végezze a középiskolát, illetve a tehetséggondozás révén képességei és adottságai legjaván teljesítsen.

Kiemelt feladat e téren két speciális osztályunk, az élsportolói és a drámatagozatos kezelése. A sikeres előrehaladás a tananyag folyamatos feldolgozását feltételezi, az ismeretek egymásra épülnek. Programunk része a sportelfoglaltság, illetve a színházi kikérő, forgatás miatt hiányzó, a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók felzárkóztatása, a szakaszos iskolai jelenlét ellenére is az ismeretek egymásra épülő, folyamatszerű elsajátíttatása, az ezt szolgáló anyagi és képzési keretek meghatározása.

A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári és európai polgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása.

Diákjaink belső mércéjévé kívánjuk tenni a megbízhatóságot, a tisztességet, a tudásvágyat és az akaraterőt, az igényességet önmaguk és környezetük iránt.

A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben.

A képesség- és készségfejlesztés terén célunk a kritikus gondolkodás képességének, a kommunikációs készségnek, az önművelés képességének, a helyes önértékelésnek a fejlesztése

A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti–társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben

13

meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség.

Feladatunk a kulturális, művelődési értékekhez való hozzáférés tekintetében is hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak enyhítése, motivációjuk kialakítása.

Célunk és feladatunk a tanórai foglalkozáson túl sokirányú, kreativitást fejlesztő, változatos, jó színvonalú szabadidős tevékenység biztosítása diákjainknak.

A nevelési–oktatási folyamat kezdetén (a 7., illetve 9. évfolyamon) kiemelt célunk a beilleszkedés elősegítése, a közösségfejlesztés, a tanulók tudásának szintre hozása, a szociális hátrányok mielőbbi lehetséges enyhítése, a tanulási technikák, módszerek átadása, megismertetése a tanulókkal. Fontos feladat a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási kudarcok lehetséges okainak, a diszlexia és a diszgráfia korai felismerése, a tanuló szakemberhez irányítása.

A gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus, felkészíti tanulóit arra, hogy az iskolából sikeresen lépjenek át a folyamatosan változó világba. Célunk, hogy minél többen szerezzenek nyelvvizsgát (elsősorban az emelt óraszámú tanulócsoportok és a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói közül), minél többen jelentkezzenek emelt szintű érettségire. A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz. Mozogjon otthonosan az információs társadalomban, használja annak eszköztárát, szembesüljön a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, legyen szociálisan érzékeny, vállaljon felelősséget környezetéért.

Eszközök és eljárásokA nevelő–oktató munka alapelveit, céljait és feladatait a kerettantervekben előírt, a helyi

tantervben meghatározott szaktárgyi és általános műveltség átadása révén kívánjuk megvalósítani, illetve e folyamat során érvényesíteni. Ennek fontos eszköze a tanulási technikák és módszerek átadása, folyamatos karbantartása, illetve az anyanyelvi kultúra kiemelt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés erősíti a növendékek önálló tanulási és önművelési képességét, megalapozza az idegen nyelvi képzést, átszövi a teljes oktatási–nevelési folyamatot. Meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különféle stúdiumok tanításának–tanulásának a szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tanórán jelen kell lennie. Az anyanyelv helyét és jelentőségét az oktatás eszközei között az adja meg, hogy a többi tantárgy tanulásához elengedhetetlenül szükséges

14

készségek és képességek rendszerét nyújtja, másrészt a személyiségfejlesztés, az embernevelés, az értékátadás, a nemzeti és európai azonosságtudat erősítésének, a polgárrá nevelésnek meghatározó terepe, a kultúra legjelentősebb, egyetemes közvetítője.

Minőségi oktatásra törekszünk: az ismereteket érdeklődést keltve, a tanulókat kellően motiválva, iskolai szinten egységes követelményrendszerrel, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, személyre szabott, egyéni bánásmódot érvényesítő sokoldalú módszertani kultúrával kívánjuk tanítani. A minőségi, megtervezett és módszertanilag is átgondolt, előkészített oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül a kerettantervi, illetve helyi tantervben megadott tananyag beosztásával, ütemezésével.

A tantárgyi és a tanáregyéniségekből adódó különbségek ellenére egységes gyakorlatot és követelményrendszert érvényesítünk a tanulók értékelésében.

II/2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A középfokú oktatás a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges műveltségtartalmak és követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Az ennek során kialakuló, fejlődő reális énkép irányítja a tanulókat a pályaválasztás, felnőtté válás legérzékenyebb időszakában.

A kerettantervekben, illetve a helyi tantervünkben képviselt értékek, az egységes, alapkövetelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Iskolánk pedagógiai szemlélete szerint ez csak akkor lehet eredményes, ha egyrészt tanítási–tanulási folyamatainkban teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a játéknak és a munkának, másrészt a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskolai légkör, amelyben a diákéletük zajlik. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének, mint példának is jelentős szerepe van.

A hatékony személyiségfejlesztés feltétele és iskolai kerete az önértékelést elősegítő, az egymás

15

tiszteletére, megbecsülésére épülő kommunikáció tanár–diák, diák–diák és tanár–tanár között. , melynek során semelyik fél önértékelése, önbecsülése nem sérül.

Iskolánk különböző típusú, részben tehetséggondozó feladatokat is ellátó osztályaiba (élsportolói, drámatagozatos, hat évfolyamos) beiskolázott tanulók személyiségjegyei általában különböznek egymástól, ezért azok tiszteletben tartása mellett különös jelentőséget kell kapjon az egyénre, osztálytípusra szabott személyiségfejlesztés.

A négy évfolyamos drámai osztályokat kreatív, intuitív személyiségvonásaikra építve, a kíváncsiságukat, tevékenységre motiváltságukat fenntartva, türelmes következetességgel szoktathatjuk rendszeres tanulmányi munkára. A személyiségük formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. A drámatagozaton a tanulók nemcsak az átlagnál gazdagabb, motiváló, mélyreható élményeket szereznek, hanem beavatottként eljutnak a szépség megteremtéséig, az alkotó tevékenységig is.

A négy évfolyamos élsportolói osztályokban az iskolán kívüli terheléshez igazított időbeosztással, a követelmények ütemezésének egyénhez illesztésével és a jó időbeosztás érdekében koncentráltabb órai munkával, kevesebb házi feladattal segítjük a tehetségek sporttevékenységének zavartalanságát.

A hat évfolyamos osztályok a hagyományos gimnáziumi igényeknek felelnek meg, a diákok általában tanulásra orientáltak, szellemi erőfeszítésre jól bevonhatóak. A képzésen belüli nyelvi előkészítő osztály, mint új lehetőség növelheti az osztályokban a nyelvtanulási ambíciót, informatikai jártasságot, a nyelvvizsgák sikerén át a tanulói önbecsülést, a munkavállalói piacképességet. A hosszabb képzési időszak a tanulók személyiségének alakulásához kedvező lehetőségeket biztosít, a tanulási technikák kialakításához elegendő idő áll rendelkezésre. A tanulók személyiségének jobb megismerése a képességek eredményesebb kifejlesztését teszi lehetővé a hatéves időszakban.

A három osztálytípus ismeretében különösen fontos feladata a tanári karnak, hogy feltérképezze a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait, erősségeit, előnyös tulajdonságait, illetve gyöngéit, hátrányos tulajdonságait. Így tervezhető meg a tanulók egyénre szabott személyiség-fejlesztési stratégiája, ennek alapján vehetők számba a feladatok, a veszélyek elkerülésének és a hibák kijavításának módjai. Fontos, hogy a tanár vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.

A személyiségformálás meghatározó tényezői az iskolai és iskolán kívüli kortárs közösségek: barátok, a család, a sportkör, edző, a szociokulturális háttér. Külön feladatokat ró az iskolára a

16

rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése. Ezekkel a feladatokkal külön fejezetekben foglalkozunk.

A Pedagógiai Programban meghatározott nevelési elveinkből a személyiségfejlesztés közös kategóriái és feladatai az alábbiak:

Kategória Feladat

Énkép Helyes önismeret, önkontroll, önértékelés, nemi, családi, nemzeti és európai önazonosság kialakítása.

Céltudat A reális önismeretre épített rövidebb, hosszabb távú célok kijelölése.

Értékrend Az alapvető erkölcsi és szellemi értékrend kialakítása és követése- felelősségérzet a saját értékek megőrzéséért- az egészség, mint rendkívüli érték megőrzése, alakítása- felelősségérzet a környezet (társak, iskola, ország, univerzum) értékeinek megőrzéséért

Önfejlesztés

Egyre növekvő belső kontrollal

- pontosság, igényesség a napi feladatok ellátásában - együttműködés a partnerekkel- pozitív gondolkodás és magatartás, önmenedzselés a pozitívumok mentén- önuralom, önfegyelem, alkalmazkodóképesség - akarati tényezők javítása (lemondás, többletfeladatok vállalása, áldozathozatal stb.),- objektivitásra törekvés, az erős érzelmek, indulatok kezelése- tolerancia, a másik személyiség tiszteletben tartása

Konfliktuskezelés Konstruktív konfliktuskezelés, a konfliktuskezelés során a szabályok és a helyes társas, tanári és társadalmi minták, technikák követése

Problémamegoldás Önértékelésre, önálló döntésekre épülő rugalmas változtatási készség a problémák megoldásában

A személyiségfejlesztés megvalósításának szinterei, alkalmai:

A tanórák:

általános és speciális személyiségfejlesztő tartalmak és szituációk által a tantárgyi

17

rendszer, az egyes specializációk (hatosztályos, nyelvi előkészítő osztály, sport és drámai osztályok)

az osztályfőnöki órák (tematikáját a tantárgyi tartalmak és fejlesztési területek iskolai terve tartalmazza).

jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások

Tanórákon kívül szervezett foglalkozások, események:

Az iskola által nyújtott lehetőségek (ingyenes szolgáltatások): az iskolai diákkörök (szakkör, énekkar stb.) sportkör, művészeti tevékenység szaktantárgyi gazdagító programok (szakkörök, komplex vetélkedők, Vörösmarty napok) budapesti, regionális, országos tantárgyi és művészeti versenyek, vetélkedők iskolai sportkör (országos diákjáró kör, kosárlabda), tömegsport-foglalkozások művészeti csoportok: énekkar, színjátszó csoportok iskolaújság, iskolarádió szervezői, segítő munka rendezvényeken (diákszínjátszás, OM, rendezvények, felvételi

nyílt napok, stb.), diákolimpiai versenyek, diákturisztikai rendezvények, szereplés a TV-ben, rádióban, színházban, intézményi és állami rendezvényeken diákönkormányzat iskolai rendezvények, ünnepélyek, sportnap, jelvényszerző versenyek az iskola által kötelezően előírt projektek (pl. drogprevenció) gyermekvédelmi intézkedések, beszélgetések jutalmazó és fegyelmező, fegyelmi eljárások

Az iskola falain kívül az iskola által szervezett részben vagy egészen önköltséges programok: színház-, koncert- és múzeumlátogatás, kirándulások, bel- és külföldi utazások, tanulmányi utak, erdei iskola, táborok (sí-, gólya-, vándor-, dráma-, nyári vízi-, OM-tábor).

Az iskolai élet minden színterére, alkalmára érvényesen a legfontosabb a nevelőtestület személyes példamutatása a jelenlétben és az alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek során. A személyiségformálás leghatékonyabb iskolai eleme a tanári személyiség, a törvénytisztelő és etikai normákat felmutató jellem.

18

II/3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Tanulóink esetében ez az identitás az osztály- és iskolai közösségekben, a lakókörnyezetben, tágabban a nemzeti-etnikai közösségekhez, Európához és az emberi nemhez, legtágabban az élővilághoz és földrajzi környezetünkhöz való tartozás tudatában jelentkezik.

Iskolánk közösségfejlesztési céljait és feladatrendszerét a Nemzeti alaptanterv követelményeire alapozva terveztük meg. Főbb célkitűzéseink:

Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel. A hely-, hon- és népismeret alapozhatja meg a nemzettudatot, mélyítheti el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözhet a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Diákjainkat késztetjük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

A tanulók legyenek nyitottak, megértők s különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

Alakuljon ki bennük pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg a fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulását. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a szomszédos országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének a jelentőségét és ellentmondásait. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Az új nemzedék legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek felismerésére és jogaik gyakorlására alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését.

A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kívánunk nevelni. A kommunikációs kultúra nemcsak a műveltség, a tudás alapja, hanem az

19

egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.

Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv és az információhordozók minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.

Fejleszteni kívánjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Lehetőségek feladatokA diákok mindennapjaik egyharmadát több éven keresztül az iskolában, az osztályban

töltik, ezért nem mindegy, hogy milyen az a közeg, és mennyire képes nevelni. Az a tudás- és ismeretanyag, ami az osztályközösségben jut el a gyerekekhez, feltétlen személyiségformáló erő. A gyermeket a számára legfontosabb közösség, az osztály kialakulásakor kettős hatás éri. Az iskolát és az osztályt felnőttek hozzák létre, bennük meghatározott szervezeti struktúra érvényesül, illetve létrejöttükben informális hatások is érvényesülnek. A tanulók igénylik a közösség kialakulását, csoportban jobb teljesítményt nyújtanak, fokozottabb a késztetés és a motiváció a cselekvésre. A konformitásra való törekvésük elősegíti a csoport normáinak, értékeinek elfogadását. Nem közömbös tehát, hogy hogyan válnak a korábban elszigetelt, egymás számára idegen egyének közösséggé. A csoporttá válásnak állandó sorrendje van. Ezek az alakulás, az ellenállás, a csoportkohézió kialakulása, végül a működés. Amikor a gyermek új csoportba kerül, bizonytalanság és idegesség lesz úrrá rajta. Felszínre kerülhetnek az egyéni különbségek és megjelenik a versengés a különböző szerepekért, státuszokért. Ez hasznos is lehet, elősegíti, hogy a konfliktusok felszínre kerüljenek. Az osztály arculata főként az iskola hatására alakul ki.

A közösségfejlesztés iskolai színtereiA Vörösmarty Mihály Gimnázium gazdag a különböző közösségekben. Iskolánkban

egyszerre vannak jelen kisgimnazisták, élsportolói- és drámatagozatos tanulók. E csoportok mindegyike bizonyos szempontból különleges bánásmódot igényel. A különböző közösségek kialakításában a legjelentősebb szerep természetesen az osztályfőnökre hárul, akinek munkáját segíti az osztályfőnök-helyettes és a három–öt főből álló osztálydiák bizottság (ODB). Jelentős szerep jut az osztályban tanító tanároknak is, és nem utolsó sorban az iskola egész diákságát érintő diákönkormányzatnak (DÖK). Iskolánk hangsúlyt fektet a diákok demokratikus nevelésére, az iskolai fórumok, diákközgyűlések, diákkörök működésére. Saját hagyományaink is közösségformáló hatásúak.

20

A tanárok (osztályfőnökök) közösségfejlesztő tevékenységeAz iskolai szervezetben senki másnak nincs oly sok lehetősége a diákok – jó vagy rossz –

befolyásolására, mint a tanárnak. A tanárok állnak a közösségfejlesztés „első vonalában”. Közöttük is kiemelkedő az osztályfőnökök szerepe.

Minden oktatás egyben nevelőmunka is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Ha képesek vagyunk a tanítványaink műveltségét fejleszteni, akkor egyszersmind a neveltség fokát is emeljük. A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani.

Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja bekapcsolódását az iskola nevelési rendszerébe. Az osztályközösség arculatának kialakításához megannyi lehetősége nyílik, például rendezvények, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, esetleg családlátogatás alkalmával, hiszen az eredményesség érdekében ismernie kell tanulóinak szüleit és a család attitűdjeit. Az osztályfőnöki órán törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen mind az óra előkészítésében, mind a nevelési téma feldolgozásában. Természetesen ügyelni kell az osztály speciális arculatának figyelembevételére, például drámatagozatos osztály esetén a témák szerepjátékszerű feldolgozására, kisgimnazisták esetén az életkornak megfelelő több mozgásra, közös játékra. Fontos, hogy a diákoknak legyen közösségi élményük, kialakuljanak közös rítusok, hagyományok. Legyenek számukra kulcsfontosságú helyek, városok, épületek, mozik, kirándulóhelyek. Megteremthessék maguknak környezetüket, osztálytermüket. Az osztály jellegzetes arculata megjelenhet külső jegyekben is (öltözködés, hajviselet, viselkedési stílus).

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő szerepeIskolánkban a diákönkormányzat egyre nagyobb szerephez jut a diákokat érintő

szabályozások, programok kialakításában, megvalósításában, véleményezésében. Mivel a demokrácia nehezen tanulható, és az elsajátítása sok zökkenővel jár, hasznos lehet, ha a diákok idejekorán megtanulnak önmaguk és társaik érdekében eljárni, fellépni. Iskolánkban a diákönkormányzat túlnőtt a kezdetleges rendezvényszervező feladatkörön, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanév során az osztályok osztály-diákbizottságot (ODB) választanak, évente a diákközgyűlésen pedig kilenctagú iskolai diákbizottságot (IDB), ők képviselik az érdekeiket a tantestület és az iskolavezetés előtt.

Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési–oktatási intézmény működésével

21

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a tanulókat érintő kérdésekben, a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Véleményét a tantestület kikéri a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben, egy osztály létszámának megfelelő, illetve azt meghaladó tanulói érintettség esetében. Évente kétszer diákfórumot szervez, ahol az iskola tanulói közvetlenül kérhetnek és kaphatnak választ az iskola vezetésétől. Dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat három fővel képviselteti magát az iskolaszékben mint egyenjogú tárgyalópartnere az ott ugyancsak képviselettel rendelkező iskolafenntartói, szülői és nevelőtestületi oldalnak.

Az Iskolai Diákbizottság két főt delegálhat a Vörösmarty Alapítvány kuratóriumába, amelynek munkájában teljes jogú kuratóriumi tagként vesznek részt.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – maga dönt saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról. Az osztály, illetve iskolai diákönkormányzat saját információs és tájékoztatási rendszert hozhat létre és működtethet körlevél, faliújság, hírlevél, iskolaújság, iskolarádió formájában.

A folyamatos kapcsolattartás mellett az IDB és az ODB tagjai évente kétszer háromnapos továbbképző táboron vesznek részt a diákmozgalmat segítő pedagógus vezetésével.

Az IDB szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, így a gólyabált, farsangot, segít a felvételi nyíltnapok lebonyolításában. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai sportkörrel (ISK), évente egy alkalommal diáknapot rendez, melyen tanulóink az őket leginkább érintő kérdésekről beszélgetéseket, előadásokat hallgathatnak, különös tekintettel az egészséges életmódra, a mentálhigiéniára, drogprevencióra. A tanulói közösségek kialakításának elősegítésére gólyatábort szervez a leendő hetedikeseknek és kilencedikeseknek, ahol új diákjaink számára már augusztus végén lehetőség nyílik ismerkedésre az új évfolyamtársakkal és a patronáló felsőbb évesekkel. A tábor megkönnyíti az iskolakezdést, hisz a gólyák a felsőévesekkel folytatott beszélgetések révén betekintést nyerhetnek az iskola életébe, szokásrendszerébe, hagyományaiba. Tábori körülmények között megismerkedhetnek leendő osztályfőnökükkel és az iskolavezetéssel, így a tanévnyitón már számos ismert arc, formálódó közösség fogadja őket

Az IDB az iskola tanulóinak véleményét időnként kérdőívek formájában kéri ki, a tanárok munkájáról az év tanárának választásakor, a rendezvények minőségéről és az egyéb szabadidős tevékenységek iránti igényeikről. E módszernek köszönhető például a Vörösmarty tábor megszületése, amely 1998-tól egyre nagyobb sikerrel kerül megszervezésre Káptalanfüreden.

A 2000/2001-es tanévtől kezdődően az IDB (saját forrásaiból) ösztöndíjjal serkenti a tanulókat a kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkára.

22

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztésA Vörösmarty Gimnázium gazdag tradíciókkal rendelkező iskola, amire az ide jelentkező

diákok és szüleik figyelmét már a felvételi tájékoztatókon, a beiskolázási szülői értekezleten, a tanévkezdést megelőző gólyatáborban felhívjuk. A tanév során diákjaink számos hagyományos rendezvényen vesznek részt. Ilyen az új évfolyamok szeptember 29-i Mihály-napi sétája a Fiúmei úti sírkertben, főhajtás az iskola névadójának és neves tanárainak sírjánál, a gólyabál, a szeptember végi tanulmányi kirándulás, az országjáró diákkör természetjáró programja. Ilyen a költő születésnapján, december 1-jén kezdődő Vörösmarty napok, melynek programjában szavalóverseny, komplex vetélkedők, nyelvi délután, a végzős osztályokat köszöntő műsor (a 11. évfolyam drámatagozatosainak előadásában), az iskola volt diákjai, egyes szakterületek kiemelkedő képviselői, tanulóink szülei közreműködésével tartott rendhagyó órák, különböző tanulmányi versenyek, iskolai és osztálykarácsony, szalagavató bál szerepelnek. A drámatagozatnak köszönhetően diákjaink évente többször igen színvonalas színi előadásokat tekinthetnek meg: az iskolai ünnepségekre készült drámatagozatos emlékműsorokat vagy előadásokat, az iskolánkban rendezett Budapesti Diákszínjátszó Fesztivál válogatóit.

II/4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai gondozást vagy javító nevelést.

A nehezen kezelhető gyerekek nem azonosak a rosszul nevelt gyerekekkel. A nehezen nevelhetőség oka és tünete sokféle lehet. Leggyakoribb ismertetőjegyei:

a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,

passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás

automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.)A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy

iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magánosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek.

A Közoktatási törvény 30. § (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló

23

beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogya-tékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározott lehetőségekkel élhet.

Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

A Vörösmarty Mihály Gimnázium iskolavezetése és tanári kara vállalja a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő „problematikus” gyerekek oktatását, közösségbe illesztését, ami külön feladat a pedagógusok számára. Meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. Természetesen ez a feladat elsősorban az osztályfőnököt terheli, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja.

A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek:

1. Helyzetfelismerés és helyzetértékelés.2. A magatartási zavar okainak feltárása.3. Kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel ill. gondviselőkkel.4. Együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel.5. Folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel.6. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása.7. A tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása.8. Törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán

kívüli tevékenységek során.

Mindezeken kívül (meglehetősen nehéz) pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek.

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani.

24

II/5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A Vörösmarty Gimnázium sokféle osztálytípusa (drámai, élsportolói osztály, hat évfolyamos képzés) miatt az esélyegyenlőség értelmében az adottságoknak megfelelő oktatást alkalmazunk az egyes osztálytípusokban tanuló tehetségeknek. Eltérő bánásmódot igényel a szorgalmas, törekvő, illetve a kreatív tehetség. E feladatok sikeres ellátása érdekében tanári szemléletformálás szükséges. E sokféleség a tehetséggondozás területén különböző célok kitűzését feltételezi:

A tehetség erős oldalának támogatása

a tehetségek számbavétele (a gondozás első lépése egyúttal) A sportosztályosok időbeosztásának, hatékony iskolai munkájának szervezése, egyéni

bánásmód, a drámai képzésben a kreatív tehetség elfogadása, egyéni bánásmód, a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés

színtereinek meghatározása. az emelt szintű érettségire való felkészítés, a nyelvi előkészítő osztály indítása (6 évfolyamos képzésben).

Mindkét tehetséggondozó, speciális osztályunkban programunk része a mindennapi tanulásban időnként akadályozott tanulók segítése a lemorzsolódás csökkentésére (sportelfoglaltság, film-, TV …).

A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése

A hiányosságok, gyöngék okainak felderítése (rossz tanulási módszer, motiváció hiánya, kedvezőtlen környezeti feltételek, alulteljesítés), egyedi segítségnyújtás vagy szakmai tanácsadásra irányítás

Légkörjavítás a csoportokban

A munkakedv elveszítésének, az aszociális magatartás kifejlődésének megelőzése, a tehetségek peremre kerülésének kezelése.

Sokoldalú fejlesztés

Az azonos ismertetőjegyű (élsportolói, drámai) tanulócsoport saját típusától eltérő, komplementer jellegű, kiegészítő gondozása (színházlátogatás, sportversenyek, múzeum, planetárium, közös osztályprogramok, a szociális képességek fejlesztése).

A tehetséggondozás szervezeti formái és felelősségi köre

25

Speciális osztály indítása az élsportolók és a drámai képzés iránt kimagasló érdeklődést mutató diákok számára (a légkörjavítás, az egyéni bánásmód ezekben az osztályokban kiemelt feladat).

Nyelvi előkészítő osztály a hatosztályos képzés során a 9. évfolyamon Differenciálás a tanórákon (az eljárás felelőssége a tanáré). Oktatáson kívüli tevékenységek (TIT, pályázatok, különórák, versenyek stb.) részben

szülői, részben iskolai felelősség, mint a kihívásokra való motiválás és a felkészülésben történő segítségadás.

Gyorsított haladás: előrehozott vizsga (a lehetőség tudatosítása szaktanári felelősség). A tehetségesek számára részben elkülönített oktatás a speciális osztályokban, továbbá a

szakköri rendszer, amely a szakmai munkaközösségek felelőssége. A nem drámai, illetve sportosztályban tanuló tehetségek számára a speciális osztály

számára biztosított feltételek biztosítása (kikérők engedélyezése, egyéni haladás biztosítása, stb.).

Módszertani megoldások

Gazdagítás, dúsítás (önálló tanulói munkák, tanulócsoportok, utazások, kirándulások az iskolán kívül, nyári táborok, szellemi olimpiák, problémamegoldó háziversenyek, komplex csapatversenyek, színjátszás, helytörténeti játékok stb.)

Nyelvi előkészítő osztály, nyelvi kompetencia fejlesztése.

Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok Differenciálás, individualizált oktatás (a tanulói személyiség ismeretében lehetséges,

időigényes tanári előkészítő munkával jár) Egyéni tanulási stratégia, stílus kialakítása (a jövő oktatási–nevelési eszménye a tanulásra,

önművelésre, a munka világában irányváltásra képes ember).

A megfelelő tehetséggondozás elvárható eredményei kevesebb lemorzsolódás a speciális osztályokban, növekvő létszám az emelt szintű érettségiken az iskolai szakaszvizsgák eredményesebb teljesítése, a nem osztályozható tanulók és a

bukások számának csökkenése, kevesebb alulteljesítés és aszociális viselkedés a jó képességű diákok körében, kiemelkedő eredmények továbbra is a színjátszás és a sport területén, speciális érdeklődésük ellenére sokoldalú személyiségű diákok képzése, több tanuló a tanulmányi és egyéb versenyeken,

26

javuló eredmények az országos tanulmányi versenyeken, eredményes közép és emeltszintű érettségi vizsgák, nyelvvizsgák, a hiányzások csökkenése.

II/6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

„Senki sem lehet szabad,aki a szenvedélyek rabja.”

PüthagoraszHelye és szerepe iskolánkban

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban évtizedek óta folyik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat segítő ifjúságvédelmi tevékenység. Az 1998-99-es tanévtől kezdődően az iskolákban gyermek-és ifjúságvédelmi felelős kell működjön.

A feladat szerteágazó, az egész iskolára kiterjedő, a tanulók személyes ismeretét kívánja. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet okai lehetnek: a tanulók személyiségének alakulásában jelentkező zavarok, szenvedélykeltő szerek használata nyomán fellépő vagy más okból kialakuló egészségügyi problémák, a családon belüli zavaró tényezők (válás, különélő szülők eltérő nevelési elvei, elhanyagoló nevelés, fél- vagy teljes árvaság, családon belüli szexuális zaklatás, stb.), szociális és anyagi jellegű hátrányos helyzet, kulturális különbségek okozta problémák.

Az utóbbi évek megváltozott tapasztalatai, módosult igényekTevékenységünket meghatározza az iskola tanulóinak összetétele. Jelentős azon tanulók

száma, akiknél a veszélyeztetettség fennáll szociális, környezeti, személyiségi vagy egészségügyi szempontból.

A tanulói összetétel változatos – hat - ill. négy évfolyamos gimnáziumi korosztály, ezen belül drámatagozatos és sportosztály –, és minden korosztálynak, tagozatnak sajátos gondjai vannak. A társadalomban megjelenő változások is érintik tanulóink életét.

A gyerekek korábban érnek, számos információ zúdul rájuk a médiából, hamarabb megismerkedhetnek káros szenvedélyekkel, könnyebben létesítenek szexuális kapcsolatokat, mint régebben. Személyiségük, pszichés felkészültségük azonban kevéssé érett a túl korán jelentkező káros hatásokra. Akik érzelmileg labilisabbak, befolyásolhatóbbak vagy rendezetlenebb a családi hátterük, könnyebben válnak valamelyik szenvedélykeltő szer (alkohol, cigaretta, drogok) rabjává. Olyan kultúrában élünk, melyben sokan legális, kevesebben illegális drogokat használnak. Ma már vélhetően minden serdülőkorú gyerek találkozik valamilyen formában a kábítószerekkel. A másság elfogadása, kezelése és az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségekkel való szembesülés is problémát jelenthet. A szülők egy része egyre több nevelési nehézség megoldását hárítja az osztályfőnökökre, illetve a tantestület tagjaira.

27

Külső kapcsolatainkAz 1998-99-es tanévtől kezdődően a kerületekben addig működő családsegítő központok

mellett gyermekjóléti szolgálatok alakultak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart ezekkel az intézményekkel, szükség esetén levél útján vagy személyesen kér tanácsot, segítséget az ott dolgozó szakemberektől.

A Fővárosi Pedagógiai Intézet gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközössége rendszeresen tart közös foglalkozásokat, tájékoztatókat, előadásokat, továbbképzéseket az ifjúságvédelem legkülönbözőbb problémáiról, a feladatokról a megbízott tanárok számára.

Rendszeres illetve rendkívüli nevelési segélyek, étkezéstérítési hozzájárulások ügyében a kerületi önkormányzatokhoz lehet kérvényt beadni.

A Józsefvárosi Önkormányzat biztosítja a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait.Egy-egy konkrét eset kapcsán pszichológus, pszichiáter segítségét is megszerzi az

ifjúságvédelmi felelős. Leggyakrabban a Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelőintézet Pszichoterápiás szakrendelésének orvosaihoz, pszichológusaihoz fordulunk.

Egyre több ifjúsági segítő szolgálat és egyéb szervezet ajánlja fel segítségét a szenvedélybetegségek, az AIDS megelőzéséhez. Előadásokat, beszélgetéseket tartanak osztálykeretben.

Több szervezettel, intézménnyel állunk rendszeres kapcsolatban. Leginkább a Kompánia Alapítvány és a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért szervezethez fordulunk segítségért. Munkatársaik sokszor tartottak már előadásokat gimnáziumunkban a tanulók és a tanárok számára, továbbképzési programjaikon részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus, szakembereik az esetenként felmerülő gondjainkban mindig segítségünkre vannak.

Drogjogi problémáinkkal a Társaság a Szabadságjogokért Drog-jogsegélyszolgálat munkatársait kereshetjük meg.

Az ÁNTSZ Fővárosi Intézet Mentálhigiéniás Osztálya is gyakran szervez egészségvédelmi, drogmegelőző, fiatalkori magatartászavarokról szóló konferenciákat, szakmai programokat.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataiAz iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megismeri és alkalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, illetve követi és betartja az újabb szabályozásokat.

Nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat, adataikat bizalmasan kezeli.A veszélyeztetett gyerekek ügyeiben a lehető leghamarabb intézkedik, ha szükséges,

28

szakemberek bevonásával.

Tájékoztatási kötelezettség, kapcsolattartásSzemélyes kapcsolattartás rendszert alakít ki a tanulókkal és szüleikkel vagy

gondviselőikkel, valamint a kollégiumi nevelőtanárokkal. Az iskolában közzétett és a szülőkkel is ismertetett időben és helyen a tanulók és a szülők rendelkezésére áll, ha mód van rá szakintézetet, szakembert, segélyezési formát javasol.

Együttműködik az osztályfőnökökkel, segíti a prevenciós munkájukat, tájékoztatja őket a pályázati és továbbképzési lehetőségekről, szakirodalmat javasol.

Szükség esetén családlátogatásra megy, esetleg az osztályfőnökkel közösen.Közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények, drogambulanciák, lelki segély

szolgálatok címlistáját, telefonszámait, és kapcsolatot tart az adott intézményekkel.Együttműködik a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekbántalmazás vélelme

vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat szükség szerint a gyermek érdekében esetmegbeszélést tart, melynek állandó meghívottja az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is.

A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- illetve tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

Véleményezi az önkormányzati segélyek, étkezéstérítési hozzájárulások folyósítását.

Egészségnevelés, prevencióA tantestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat,

összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben.

Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.)

Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat.

Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket.

29

Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít.

II/7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

Az iskolai tapasztalataink is alátámasztják a hazai és nemzetközi mérések adatait, amelyek szerint évről évre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik különféle tanulási problémákkal küzdenek. Ezért a tanulási zavarok jelenségköre egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Nálunk főként a speciális élsportolói osztályaikban, de a drámatagozaton is az átlagosnál nagyobb számban küszködnek vele. A sportosztályban tanuló diákok többségének nem kielégítő a tanulmányi eredménye, s a lemorzsolódás aránya is náluk a legnagyobb. A tanulási kudarcok iskolánkon kívülálló okai között legfontosabb, hogy a tantervi követelmények szerint a gyerekeknek rengeteg olyan zömében lexikális adatot, információt kell megtanulniuk, amelyet későbbi életük során gyakorlatilag nem tudnak hasznosítani. Mindez fokozott mértékben hozza hátrányos helyzetbe a sokat foglalkoztatott drámatagozatos, illetve a sportoló fiatalokat, akik az iskola és a színház, tévé, illetve a sportegyesület kettős szorításából többnyire a tanulmányok rovására találnak könnyítést. A tananyag feldolgozásában való sikeres előrehaladás az ismeretek folytonos egymásra épülését feltételezi. Egy bizonyos szinten túl a hiányzások törvényszerűen fehér foltot eredményeznek a tanuló tudásában, amelyek növekedése idővel folyamatos tanulási kudarcokhoz vezet.

Külön szót érdemel a képességeik alatt teljesítő tehetséges tanulók esete, annál is inkább, mert ez a tehetséges tanulóknak körülbelül a felét teszi ki. A megfigyelések szerint, a fiúknál gyakoribb a képességek alatt nyújtott teljesítmény, mint a lányoknál.

A tanulási zavar az iskolai követelményeknek való meg nem felelés, azaz kudarcélmény. A kudarc általában megnehezíti a munkát, így lelkileg szubjektíve terhesebb, mint amilyen az objektíve lenne. A bizonytalan, gyenge tanulót, ha nem tud úrrá lenni a nehézségeken, a sikertelenség elbátortalanítja, általános és sorszerűnek vélt tehetetlenség-érzés vesz erőt rajta. Természetesen a kudarc összefügg a tanuló erejéhez mért, vagy erejének nem megfelelő elvárásokkal. Éppen ezért helyes, ha a kudarc elkerülésének érdekében az oktató munkában időről időre megvizsgáljuk a munka különböző szakaszain elért eredményeket. Ez megkönnyíti az egészséges önellenőrzést. A munka eredményének ismerete tehát ösztönzi a tanulókat, növeli munkakedvüket és aktivitásukat.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tüneteiA tanulási nehézségeket nagyon gyakran kísérik jellegzetes viselkedési tünetek. Azonban

nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség (lehet az ok például otthoni stressz is). Éppen ezért mindig az adott eset elemzése döntheti el, hogy melyik tényező a felelős.

30

A tanulási nehézségekkel küszködő diákok leggyakoribb viselkedési tünetei a szakirodalom szerint:

Hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei; jobb-bal tévesztése; betűk felcserélése, mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarai, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya.

Iskolai tapasztalataink szerint a tanórákat állandó frusztrációként megélő gyerekben nem sikerorientált, hanem kudarckerülő attitűd alakul ki az iskolával szemben. A kudarcok elkerülésének igénye gyakran az iskola elkerülésében ölt testet. Ezek a tanulók minden létező eszközt felhasználnak a távolmaradásra, ami egyfelől tudásukban újabb és újabb fehér foltokat eredményez, másfelől megrontja a tanár és a diák közötti viszonyt. Mindezek együttesen előbb vagy utóbb elvezetnek az iskola elhagyásához.

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók viselkedési tünetei mellett fontos vizsgálni az okokat is, amelyek iskolánkban négy csoportba sorolhatók:

1. Fiziológiai okok (pl. genetikai meghatározók, alultápláltság stb.)2. Pszichológiai tényezők (pl. emocionális problémák, önértékelési nehézségek)3. Környezeti tényezők (pl. nem megfelelő családi háttér)4. Élsportolói terhelés

A pszichológiai és a környezeti tényezők kezelésében különösen megnő a tanár szerepe. Sokat tehet a javítás érdekében, de helytelen lenne egyedül tőle várni a megoldást, hiszen alapvető feladata a nevelés–oktatás. Ennek színvonalas ellátása veszélybe kerül, ha olyan többletfeladatokkal terheljük, amelynek ellátása valójában szakembert kíván. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti problémákkal küzdő gyermekek száma ijesztően megnőtt napjainkban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön kívül iskola-pszichológussal is rendelkezzen.

A segítségnyújtás módjai: A diszlexia, diszgráfia időbeni felismerése, illetve, ha szükséges, logopédus alkalmazása. Együttműködés a szülőkkel.

31

A megfelelő kollégium kiválasztása (amennyiben szükséges). Az ideális nevelői légkör megteremtése. Felismerve a jutalmazás, dicséret alkalmazásának jelentőségét, gyakrabban kell

alkalmazni azokat. A jutalmazás általánosan alkalmazott fajtái: szóbeli buzdítás; egyéni elismerés; dicséret a

tanulóközösség előtt; megbízás komoly, megtisztelő feladatokkal. A jutalom tartalma utal a tanár megelégedettségére, ami a gyermekben sikerélményt hoz

létre. A jutalom örömet, elégedettséget, a jó cselekvés és a siker tudatát váltja ki, vagyis egy sor olyan jellegű érzelmet, amely az aktivitást fokozza és összességében, mint sikerélmény tudatosul. (Kerülendő azonban a túl könnyen szerzett siker érzete, ezért helyes időzítése igen fontos!)

A ráismerés öröme és ezen keresztül apró sikerélmények átélése. Fontos, hogy a diák megalázása semmilyen körülmények között ne szerepeljen a tanár

eszköztárában. A bűntudat érzésének felébresztése is csak indokoltan alkalmazható, hiszen a bűntudat

szorongással és félelemmel jár, és ez támadó viselkedési formákat, ideges tüneteket hozhat létre.

A kollégák egymás munkája iránti érdeklődés és tájékozódás megkönnyítheti a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek problémáinak megoldását.

Az oki háttér sokféleségének következtében a kezelés módszerei is többfélék. A beavatkozások megtervezésénél az alábbiakat célszerű figyelembe venni:

Az intézkedések annál hatékonyabbak, minél fiatalabb életkorban sikerül beavatkozni az alulteljesítés folyamatába, mivel a legkritikusabb idő e tekintetben a korai iskoláskor.

A beavatkozások csakis hosszú távon érik el a kívánt hatást. A beavatkozás több tényezőre terjedjen ki, a család és az iskola egyaránt kísérje

figyelemmel a tanuló teljesítményét, viselkedését és szükség esetén szoros együttműködésben segítsék a fellépő problémák megoldását.

A drámai tagozatos és sportosztályos diákok tanulási kudarca a sokat hiányzó tanulók felzárkóztatásával kezelhető. A sportosztályosok korrepetálása rendszeres kell legyen.Az élsportolói osztályok tanulóinak tanulási kudarcai csökkenthetők:

A tanulási technikák fejlesztésével, motiváció erősítésével, kevesebb, nem hasznosítható lexikális adat számonkérésével rendszeres felzárkóztató korrepetálással (főként az érettségi tantárgyakból)

32

az egyesületekkel, edzőkkel való folyamatos koordinációval a tanulmányi és sport kötelezettségek folyamatos összehangolása érdekében

A tanulási zavarokkal, iskolai kudarcokkal küzdő gyerekek segítségre szorulnak, minden pedagógusnak kötelessége, hogy segítsen nekik, minden tőle telhetőt megtegyen értük, vállalva az ezzel járó nehézségeket. Ám ha ezeknek a tanulóknak a száma olyan mértékben nő, mint napjainkban tapasztalható, már társadalmi veszélyességéről is szólni kell. A tanulási zavar ugyanis a legkoraibb időszakban alakul ki, de tünetei a felnőttkorban is fellelhetők, gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek.

A segítségnyújtás elmaradása esetén deviáns, antiszociális fejlődési iránnyal is számolni kell, célunk ennek megelőzése.

II/8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

HelyzetelemzésGimnáziumunkban évről-évre nő az anyagilag veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók

száma. A családok egyre nagyobb hányada küzd komoly megélhetési gondokkal (szülők munkahelyének megszűnése, munkanélküliség, betegség, leszázalékolás, fél- vagy teljes árvaság stb.). A tanulóknak és szüleiknek növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük, a kulturális különbségek okozta hátrányok is jelentősek.

A növekvő követelmények és a diákok eltérő képességei miatt sok tanuló délutáni különórákra jár (elsősorban nyelv- és matematika órákra). Az anyagilag veszélyeztetett gyerekek hátránya, rosszabb esetben leszakadása már akkor jelentkezhet, amikor a jobb körülmények közt élő társaikkal szemben szüleik nem tudják a különórákat, külön tanárokat megfizetni. Később ők azok, akik nem vehetnek részt az egyetemek, főiskolák által meghirdetett felvételi előkészítő tanfolyamokon és a nyelviskolák nyelvvizsga előkészítő tanfolyamain. Esetenként még a nyelvvizsga-díj kifizetése is gondot okozhat. (miközben a sikeres nyelvvizsgát az egyetemek, főiskolák beszámítják a felvételi pontokba).

Természetesen a legjobb megoldást az jelenti, ha gimnáziumunk tanárai korrepetálják ezeket a diákokat, de az önkormányzat által megszabott órakeretek, fakultációs és érettségi-, felvételi előkészítő csoportlétszámok ezt nem teszik minden esetben lehetővé. A cigánytanulók felzárkóztató korrepetálását a költségvetés által biztosított etnikai normatíva fedezi.

A szociális hátrányok enyhítése sokrétű, összetett feladat, nevelési tervünk más fejezeteit, többek között a felzárkóztató és tehetséggondozó, a gyermek és ifjúságvédelmi programunkat is érinti. Előfeltétele a szociális hátrányokkal küszködő fiatalok számba vétele, a konkrét

33

körülmények, tényezők feltérképezése.

Segélyezési formákA gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon felvilágosítást nyújtanak a szociális juttatások lehetőségeiről.A Vörösmarty Alapítvány a benyújtott kérelmek alapján szociális támogatást,

étkezéstérítési hozzájárulást nyújt a rászorultságot mérlegelve. Az Alapítvány kuratóriuma félévenként többször is összeül és elbírálja a beérkező kérvényeket. Támogatást lehet kérni tanulmányi kirándulásokhoz, osztálytáborokhoz, különböző tanfolyamokhoz, tanszerek, szakkönyvek vásárlásához, nyelvvizsgához stb.

Az anyagilag rászoruló tanulók az állandó lakóhelyük szerinti önkormányzatoktól rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, valamint étkezéstérítési díjkedvezményt igényelhetnek. Az önkormányzatok azonban nagyon alacsony egy főre jutó jövedelemhez kötik a támogathatóság megítélését, így e segély hatékonysága csekély.

Pályázatok, ösztöndíjakIskolai ösztöndíjakA Vörösmarty Alapítvány ösztöndíjaiA Vörösmarty Alapítvány az 1994-1995. tanév óta évente tanulmányi és szociális

ösztöndíjban részesít két-két tanulót. Célja gimnáziumunk legjobb, illetve hátrányos helyzetű jó tanulóinak anyagi támogatása, ezzel együtt erkölcsi elismerése.

Az ösztöndíjak elnyerésének feltételei:A) Tanulmányi ösztöndíj

Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), kitűnő tanulmányi eredmény vagy legfeljebb három tárgyból jelesnél rosszabb érdemjegy.

B) Szociális ösztöndíj Legalább egy tárgyból kiemelkedő eredmény (OKTV, házi verseny, szaktanári javaslat), hátrányos szociális helyzet, közepesnél nem rosszabb félévi és év végi érdemjegy minden tárgyból.

A pályázatokhoz csatolni kell a család összjövedelmét igazoló kimutatásokat, a tanulmányi ösztöndíj pályázat esetében a gimnáziumi év végi bizonyítványok másolatát és az egyéb eredményeket dokumentáló iratokat is.

C) A diákönkormányzat ösztöndíjaVörösmarty Mihály Gimnázium diákönkormányzata a 2000/2001-es tanévben ösztöndíjat

alapított, melyet kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkáért a Vörösmarty Alapítvány

34

ösztöndíjaival azonos időben ad át az iskola diákságának véleménye alapján.

A Józsefvárosi Önkormányzat diákösztöndíjaiA Józsefvárosi Diákösztöndíjjal az önkormányzat segítséget kíván nyújtani azoknak a VIII.

kerületi diákoknak, akik tehetségesek, de szociális helyzetük veszélybe sodorhatja tanulmányaik folytatását, eredményes befejezését. Az ösztöndíj elnyeréséhez a bizonyítvány adja az elbírálási alapot, az összeg a tanulmányi átlagtól is függ.

A Józsefvárosi Roma Középiskolás Ösztöndíj célja, hogy a roma gyermekek elvégezzék a középiskolát és lehetőség szerint a képességeiknek megfelelő legmagasabb szinten teljesítsenek.

Országos vagy fővárosi alapítványi ösztöndíjakMás kerületek és a vidéki önkormányzatok által kiírt helyi pályázatokról a tanulóknak

vagy szüleiknek, gondviselőiknek kell érdeklődniük. Ezen ösztöndíjak felhívásai és feltételei a Pályázati Figyelőben jelennek meg.

Az ismertebb országos vagy fővárosi lehetőségek (a teljesség igénye nélkül): Esélyt a Tanulásra Közalapítvány, mely támogatást nyújt azoknak a nehéz anyagi

körülmények között élő, felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytatni kívánó diákoknak, akik támogatás nélkül nem, vagy csak nehezen lennének képesek a tanulmányaik megkezdésére. A megítélt támogatást a kuratórium a sikeres felvételi vizsga után, a tanulmányok megkezdését követően biztosítja.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Czinka Panna Ösztöndíja), (6-7-8-9. osztályos cigány származású tanulók számára kiírt pályázat)

A szociális hátrányokat enyhítő egyéb tevékenységi formákÉvkezdéskor a legelső feladat a tankönyvtámogatás elveinek és mértékének

meghatározása. A rászoruló tanulók számára iskolánk tartós tankönyveket biztosít. A gimnázium könyvtárában megtalálhatók a tanulást, órákra való felkészülést segítő lexikonok, szótárak, segédkönyvek, a számítógépeket, internetet minden diák használhatja.

A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam osztályfőnökeinek feladata a pályaorientációs tevékenység. Munkájukat a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó szakemberei is segítik. A pszichológiai vizsgálatra épülő pályaválasztási tanácsadás több alkalommal is megjelenést igényel.

Ha a tanuló családi helyzete végképp rendezetlenné válik, kollégiumi elhelyezéssel próbálkozunk. Egyes kollégiumok a budapesti tanulókat is befogadják és van, ahol rendszeres korrepetálást is tartanak. Az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatosan kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárokkal.

35

A 6-16 éves kiskorú átmeneti gyermekotthonba mehet, ha a család egy időre válságos helyzetbe kerül. (A VIII. kerületben az Alföldi utcában működik az Átmeneti Otthon.) A gyerekekkel és családjukkal itt szociális munkások, pedagógusok, orvosok és pszichológusok foglalkoznak, étkezést, takarítást, mosást biztosítanak, programokat szerveznek. Azokat a lányokat és fiúkat várják ide, akiket szüleik ideiglenesen nem tudnak ellátni, vagy akik konfliktusba kerültek valamelyik családtagjukkal és egy rövid időre el akarják hagyni otthonukat, vagy akik utcán, barátoknál, alkalmi ismerősöknél alszanak, de reménykednek abban, hogy visszakerülhetnek családjukba.

II/9. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A minimális felszerelés és eszközkészlettel rendelkezünk, amelyet jogszabály ír elő, ennek ellenére iskolánkban a nevelés-oktatás infrastrukturális feltételei nem jók.

A gimnázium műemlék épületének felújítása a 60-as években volt utoljára. A balesetveszély miatt a homlokzatról a vakolatot le kellett verni, a nyílászárók jelentős mértékben korodeáltak, a fűtési rendszer korszerűtlen. Tantermeink többségében az asztalok és székek elhasználódtak, nem felelnek meg az ergonómiai követelményeknek.

Szükséges lenne a tantermek nagy részének festésére, a tanteremként, színházteremként és próbateremként is használatos Díszterem székeinek cseréjére.

Rendelkezünk egy-egy projektorral, DVD lejátszóval – a tanórák (pl. médiaismeret) ma már nélkülözhetetlen eszközeivel, 2-3 videomagnóval, digitális fényképezőgéppel és digitális videokamerával.

De nem megfelelőek a gimnáziumban folyó speciális képzés – drámatagozat – feltételei.

Hiányzó eszközök: hang- és fénytechnika berendezések, mobil dobogórendszer, állványok, DVD, CD-lejátszók.

Fontos lenne: színházi kamaraterem, tükörfalas és balettszőnyeges táncterem kialakítása, öltöző és mosdóhelyiség, díszlet-, jelmez- és kelléktár kialakítása.

Ha beruházásként a padlástérben komplex informatikai központ (XXI. századi könyvtár) kialakítása megvalósulna, a könyvtár felszabaduló helyiségei biztosítanák a drámaizás helyiség igényeit.

36

A természettudományok oktatásához megfelelő előadó termekkel rendelkezünk (fizika, kémia). A fizika előadóban szabályozható tápegység kiépítése nélkülözhetetlen.

Az informatika oktatásához nincsenek számítástechnikai szaktantermeink, osztályteremként is funkcionálnak. Az oktatásban felhasznált számítógépeink 5 évnél is idősebbek, új számítógépek beszerzése elengedhetetlenül szükséges. Jogtiszta szoftverekkel rendelkezünk. ADSL Internet hozzáférés biztosított diákjaink és dolgozóink számára.

A könyvtár – 25 ezres állományával – kinőtte a rendelkezésre álló teret.

Az idegen nyelv oktatásához még néhány CD-s, kazettás magnó szükséges, továbbá számítógépes interaktív programok.

A testnevelés tárgyi feltételei kielégítőek, egy nagy és egy kis tornaterem, továbbá egy szabadtéri – szomszédos épületek közék beékelődött - kosárpálya áll rendelkezésre. A pályának hálóval való lefedése igen fontos (baleseti forrás megszüntetését jelenti).

Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez szükséges példatárak, könyvek, multimédiás anyagok hiányoznak.

II/10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A tanulók iskolai eredményessége szorosan összefügg a család, valamint a többi nevelésben részt vevő szervezet együttműködésének tartalmával, hatékonyságával. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a párbeszéd hagyomány, a szervezet intézményesült része.

A szülőkkel és tanulókkal való együttműködési formák

a továbbtanulási tájékoztató könyvekben korrekt adatok közlése az iskoláról az érdeklődő szülők és diákok számára nyílt nap szervezése szülők számára tájékoztató értekezlet a szülők folyamatos tájékoztatása telefonon és a helyszínen a felvételi menetéről az eredmények gyors közzététele az interneten, az iskolai hirdetőn a felvett diákok szülői számára iskolai szintű, majd osztály szülői értekezlet osztályszülői értekezlet évente legalább kétszer tanári fogadóóra évente kétszer személyes beszélgetések szülőkkel vagy hatszemközt (szülő–diák–tanár) prevenciós,

illetve problémafeltáró céllal a családi háttér-funkció erősítésére, ill. alakítására

37

nyitott napok a szülők számára az iskolai szülői szervezet választmányának értekezlete az iskolavezetéssel az iskolaszék fogadóórája szülők számára szülők klubja a fegyelmező és fegyelmi intézkedések folyamatába a szülők bevonása gólyabáli, szalagavató-báli ügyelet osztályrendezvények, osztály-szintű kezdeményezések (piknik, Mikulás-ünnep, Anyák-

napja, közös kirándulás) a szülők bevonása a személyiségformálás intézményes formáiba: ismeretterjesztő

előadások, fórumok (pl. jogi, orvosi, közgazdasági) stb. társadalmi (önkéntes) munkák, festés, mázolás, takarítás

A továbbfejlesztés lehetőségei

A minőségirányítási programunk szerint helyzetelemzés, a szülői elégedettség vizsgálata a további együttműködési igény feltárására. A minőségirányítási programban szereplő kérdőív elhelyezése az iskola honlapján.

Együttműködés a szülők csoportjaival a gyermek és ifjúságvédelem területén, a szenvedélybetegségek veszélyeinek, tüneteinek tudatosítása, közös stratégia kialakítása érdekében.

Kapcsolat az egyesületekkel, edzőkkel

Az iskolavezetés és az egyesületi edzők párbeszéde az egyes sportolók tanulmányainak specialitásairól (órakedvezmények, külföldi utak, edzőtáborok egyedi haladási ütem stb.)

Az osztályfőnökök személyes beszélgetései az edzőkkel az egyes sportoló tanulók tanulási problémáiról

Nyitott napok, melyet az edzők is látogathatnak

A továbbfejlesztés lehetőségei

Értekezlet az edzők számára évente egyszer Helyzetelemzés az edzők, szülők, sportolók bevonásával az élsportolói osztályokkal

kapcsolatos elégedettségről Osztályfőnökök edzéslátogatása, versenylátogatása Filmek, képek vetítése, melyben az adott tehetséges sportoló tevékenységét az edző, szülő,

osztályfőnök az iskola számára bemutatja

38

Kapcsolat a kollégiumokkal

A drámai és sportosztály tanulói között sok vidéki diák van. Elhelyezésük, a kollégiumi közérzet figyelemmel kísérése az iskola és a szülők közös felelőssége.

A kapcsolattartás formái

Az iskolavezetés kapcsolatot keres, kapcsolatot tart a bejövő diákok kollégiumával.

Az iskolavezetés és az osztályfőnök, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a diákok és a kollégium kapcsolatát, a Vörösmarty Gimnázium programjának és a kollégiumi elvárásoknak összhangját.

Az iskolai házirend, éves program, programváltozás esetén, mint partnerét, értesíti a kollégiumot.

Elégedettségvizsgálatot végez szóban vagy írásban a kollégista diákok és szüleik körében, valamint a kollégiumi nevelők körében.

II/11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

(1. számú melléklet)

II/12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

(2. számú melléklet)

II/13. AZ ISKOLA OKTATÁSI KÍNÁLATA

Az iskola oktatási kínálata: hat- és négy évfolyamos képzés, nyelvi előkészítő évfolyam, valamint emelt szintű érettségire felkészítés.

Hat évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt szintű oktatás angol nyelvből

A hatosztályos gimnáziumi képzés célja az érdeklődő, tehetséges gyerekek hatékony felkészítése a felsőoktatásra, kreatív, harmonikus egyéniség kialakítása. Két párhuzamos osztályban a maximális tanulólétszám osztályonként 30 fő.

A 7–8. osztály alapozó jellegű, valamennyi tanuló számára heti öt órás angol nyelvoktatást biztosít. Ezután az

39

évfolyam nyelvi előkészítő évfolyamon halad tovább.

Második nyelvük a 9. évfolyamtól a német, orosz, olasz, francia, spanyol és latin közül kerül ki.

Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő, helyi tanterv alapján; normál oktatás; élsportolói osztály

Az élsportolói osztályba a sportegyesületek igazolt versenyzői nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. Az élsportolói osztály az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztető módszerekkel, felzárkóztató egyéni foglalkozásokkal segíti a diákokat az egyidejű sikeres sport és tanulmányi fejlődésben. Az élsportolói kötelezettségekkel járó úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza.

Négy évfolyamos képzés, kerettantervre épülő helyi tanterv alapján; emelt óraszámú oktatás dráma tantárgyból; drámatagozat

A képzésre különleges kreativitású, irodalom- és színházszerető fiúk és lányok nyernek felvételt. A maximális tanulólétszám osztályonként 35 fő. A drámatagozat sajátos tárgyai: dráma és színházelmélet, valamint kreatív színházi gyakorlat. A tagozat a tanulók esztétikai fogékonyságát, általános kreativitását, kommunikációs képességét fejleszti drámapedagógiai módszerek és a színházművészet eszköztárának felhasználásával. Az esetleges film, színházi vagy televíziós szereplések esetén engedélyezett úgynevezett zöldszámos hiányzásokat a házirend szabályozza.

Nyelvi előkészítő évfolyam

Angol nyelvű, a hat évfolyamos képzésbe illeszkedik a 8. évfolyam után. Képzésük a 13. évfolyamon fejeződik be. Tantárgyai: angol nyelv, második idegen nyelv, informatika, anyanyelvi kommunikáció, matematika, testnevelés, állampolgári ismeretek és képességfejlesztés.

Emelt szintű érettségire felkészítés

A 11. évfolyamtól az iskola felkínálja az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést a kötelező tárgyak (magyar, történelem, matematika és angol nyelv) mellett biológia, valamint drámai és színházi ismeretek tárgyakból. Igény és lehetőség kölcsönössége esetén a második idegen nyelv – olasz, francia, német, spanyol, latin egyikéből is lehet emelt szintű érettségire felkészítés.

40

III. A helyi tanterv

41

III/1. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Felvétel

A közoktatási törvény által előírt életkori, alap-iskolázottsági, egészségi feltételek mellett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba felvételi vizsga alapján lehet a 7. évfolyamra és a 9. évfolyam élsportolói és drámatagozatos osztályába lépni.

A hat évfolyamos osztályba, 7. évfolyamra jelentkezők egységes követelmények szerint szervezett (felvételi eljárást megelőző) írásbeli vizsgát tesznek . Az egységes írásbelin és az általános iskolai tanulmányuk alapján legjobb eredményt elért felvételizők személyes bemutatkozáson vesznek részt. A felvételizők ragsorát az írásbeli vizsga, az általános iskolai 5–6. osztályos tanulmányi eredmény (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és egy természettudományos tárgy – 5.-ben a környezetismeret – osztályzatai) és a bemutatkozó beszélgetés adja.

Élsportolói osztályba a 9. évfolyamra a sportegyesületek igazolt versenyzői jelentkezhetnek a gimnáziumban igényelhető, az egyesület és a szakszövetség által igazolt, az adott tanévre vonatkozó határidőig egyénileg benyújtott Sportlapon és az általános iskola révén beküldött Jelentkezési lapon. A felvételi eljárásban csak mindkét lappal lehet részt venni. A jelentkezőktől a központi, a felvételi eljárást megelőző matematika és magyar írásbeli felvételi dolgozat eredményét kérjük. Az írásbeli iskolánkban is megírható. A jelentkezőknek részt kell venniük egy bemutatkozó beszélgetésen is, amelyre azonban legfeljebb a felvehető létszám kétszeresét hívjuk be. A felvételi rangsor a központi írásbeli eredményén, a NUSI által értékelt sportteljesítményeken, az általános iskolai tanulmányi eredményen és a bemutatkozó beszélgetés benyomásain alapul. Az általános iskolai tanulmányi eredmény az 5–8. osztályos magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és egy természettudományos tárgy osztályzatainak összege.

A drámatagozatos osztályba a 9. évfolyamra kreatív, irodalom- és színházszerető nyolcadikos fiúk és lányok jelentkezhetnek. A tanulók elsőként kiscsoportos játékos képességvizsgálaton vesznek részt (beszéd, ének, mozgás, kreatív játék), írásbeli felvételit (magyar nyelv- és irodalomból, valamint matematikából) azok tehetnek, akik a képességvizsgálaton megfeleltek. A felvételi rangsort az általános iskolából hozott (5–8. osztályos magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, egy természettudományos tárgy és idegen nyelv osztályzatokból számított) pontok, a közismereti felvételi eredménye, továbbá a játékos képességvizsgálat teljesítménye alakítják ki. Nem rangsorolódnak azok, akik a képességvizsgálaton nem jutottak tovább.

A nyelvi előkészítő évfolyamra az iskola két hat évfolyamos osztályának nyolcadikos diákjai

42

kerülnek.

A további évfolyamokra (a képzés közben) az iskolába az igazgató döntésével, egyedi elbírálás szerint lehet bekerülni, ha az osztálylétszám megengedi:

− eltérő tantárgyi struktúra esetén az átvétel feltétele különbözeti vizsgán való megfelelés (a vizsgatárgyak száma nem lehet kettőnél több);

− azonos tantárgyi struktúra esetén a 11. évfolyamra való átvétel csak a helyi szakaszvizsga követelményeinek teljesítésével lehetséges.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Az adott tanév tantárgyi követelményeinek való – legalább elégséges szintű – megfelelés, a tánc és dráma, a mozgókép és médiaismeret tantárgyak esetében legalább megfelelt minősítés.

A tantárgyi osztályzatot az éves munka alapján, a tantárgyi érdemjegyek figyelembe vételével, illetve eredményes osztályozó vizsga alapján kapja a tanuló.

A 10. év végén a tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés mellett a helyi szakaszvizsga követelményeinek teljesítése is kötelező feltétel a 11. évfolyamba lépéshez.

A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie:

− ha az iskola igazgatója mentesítette a tanórai foglalkozások alól,− ha magántanuló,− ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladta a 250 órát.

A speciális (drámatagozatos) képzés résztárgyainak felvétele, leadása, a képzésből való kimaradás módja, és az érettségi vizsgára bocsátás feltételei

A 9-10. évfolyam tanórán kívüli tevékenységként választható tárgyairól (melyek csak együtt vehetők fel) a beiratkozáskor, a 11-12. évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tantárgyak a nyilatkozat után kötelezőek.

A tagozat kötelező tárgyai – a 10. vagy a 11. évfolyam végén – csak különösen indokolt esetben osztályfőnöki és szaktanári véleményezés után, igazgató engedéllyel adhatók le.

A 11-12. évfolyamon a kreatív ének-zene, illetve a kreatív mozgás és tánc gyakorlati foglalkozásai közül emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezés esetén egyet kell választania a tanulónak.

Az emelt szintű érettségi vizsgához elégséges óraszámok: drámai és színházi ismeretek a 4 évfolyamon összességében 12 (2+2+4+4), kreatív színházi gyakorlat 12 (3+3+3+3), beszédtechnika 2 (1+1), kreatív ének-zene ill. kreatív mozgás és tánc 9-10. évfolyamon együttesen 1-1, a 11-12.

43

évfolyamon választhatóan 2-2 óra. A középszintű érettségi vizsgához a 11-12. évfolyam szabadon választható tárgyai nem kötelezőek. A drámai és színházi ismeretekből tett sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló nem folytathatja a

tanulmányait drámatagozatos osztályban. A speciális képzésből évismétlés nélkül kimarad, ha a dráma és színjátszás gyakorlati tárgyaiból a tanuló „nem felelt meg” minősítést kap, ha a 11. évfolyamon a helyi szakaszvizsga követelményeinek drámai és színházi ismeretek tantárgyból nem felelt meg. A tanuló ebben az esetben sem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A fenti két esetben a tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik.

Ha a tanuló a speciális képzésben való részvétel mellett a többi tárgy követelményeinek csak részben felel meg, akkor a szaktanárok, az osztályfőnök, a tanuló és szülei közös döntése lehet a képzésből való kimaradás.

A tanuló saját döntése alapján a 10. év végén írásban, szülője tudtával lemondhat a speciális képzésben való részvételről.

Az évfolyamismétlés feltételei

Ha a tanuló tanév végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez (és nincs engedélye javítóvizsgára).

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladta a 250 órát, és a nevelőtestület nem engedélyezi az osztályozó vizsgák letételét.

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az igazgató az évfolyam sikeres befejezése esetén is engedélyezheti az évfolyam megismétlését.

III/2. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI

III/2.1 A tanulói értékelés formái

A tanulók teljesítményének mérése, értékelése és regisztrálása a nevelő-oktató munka fontos része, a pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az értékelés alapelve a fejlesztő támogatás.

Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. E terület értékelésének pedagógiai funkciója a diákok felelősségtudatának és motivációjának erősítése, a tehetségek kibontakozásának segítése, valamint a tanár számára az értékelésből leszűrhető tapasztalatoknak a pedagógiai folyamatban való hasznosítása.

A tanulói teljesítmények mérése, értékelése a különböző időpontokban és periódusokban,

44

más-más jellemzők alapján történik.A követelmények nyilvánosak, a diákok és szülők számára írásban hozzáférhetőek.

1. Az értékelés, minősítés alapformái

A minősítés körébe tartozó fogalmak (féléves, éves szakaszt illetően)Érdemjegy

a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti.

Osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt

minősíti.

A minősítés „mértékegységei” A hagyományos öt-, illetve négyfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az

osztályzatokra vonatkozóan:

A tantárgyak esetében

jeles (5)jó (4)közepes (3)elégséges (2)elégtelen (1)

A magatartás minősítésénél:

példásjóváltozórossz

A szorgalom minősítésénél:

példásjó változóhanyag

Három fokozattal a tánc és dráma modulra, a mozgókép és médiaismeretre, kreatív színházi gyakorlat, kreatív ének-zene, kreatív mozgás és tánc, beszédtechnikára vonatkozóan:

kiválóan megfeleltmegfeleltnem felelt meg

2. Az értékelés funkciói

diagnosztizáló, azaz előzetes tudást felmérő, eredménye semmilyen körülmények között

45

nem osztályozható formatív, azaz formáló segítő, érdemjegy adása mellett a javítás lehetőségeire való rámutatással szummatív, lezáró, összegző iskolai tanórai ellenőrzési, minősítési mód – érdemjegy szerzéssel, vagy szöveges

minősítéssel

3. Az érdemjegyek megszerzésének módja:

• szóbeli és/vagy írásbeli felelet,• témazáró (nagy) dolgozat,• bármilyen a tantárgy körébe tartozó, a tanár által megjelölt, önálló munka:

kiselőadás,óra alatti munka,versenyeken való részvétel

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanulót megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A szorgalmi idő utolsó hetében témazáró dolgozatot íratni nem lehet.

Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei az osztályzatok alakításában nagyobb szerepet játszanak, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől.

OsztályzatokA tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (naplóba és ellenőrzőbe) érdemjegyei alapján, vagy osztályozó vizsga (különbözeti, javító vizsga) eredménye alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint.

Az érdemjegyek (minimális) száma és bejegyzésük az osztályozó naplóba:

• Félévenként minimum három érdemjegyet kell adni, egyenletes elosztásban, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem akadályozza. Kivétel a heti 1 órás tantárgy, ahol félévenként minimálisan 2 érdemjegy adása kötelező.

• Az érdemjegyeket a szaktanár legalább havonta köteles tintával átvezetni (bejegyezni) az osztályozó naplóba.

Az osztályzatok bejegyzése

• az osztályozó naplóba – félévkor és év végén – piros tollal és számjeggyel (5 - 1), ill. a

46

megfelelő minősítéssel,• az ellenőrzőbe félévkor számjeggyel, ill. a megfelelő minősítéssel, • a bizonyítványba (és a törzskönyvbe) az év végén jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen

elnevezéssel ill. a megfelelő minősítéssel történik.• A jeles mellé adott szaktanári dicséret eredményeként a bizonyítványba kitűnő minősítés

kerül.

4. Az osztályozhatóság

• A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát.• Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill.

eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik.• Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges

szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára.

• A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével folytathatja a tanulmányait vagy évfolyamismétléssel.

5. Az érdemjegyek/osztályzatok tartalma

Az öt fokozatú értékskálán az alábbi tantárgyi osztályzatokat / érdemjegyeket kaphatja a tanuló:

Jeles – a tantárgyi programban megfogalmazott követelményeknek eleget tesz, rendelkezik a követelmények előírta készségekkel, képességekkel, tud és akar tanulni,

Jó – a tantárgyi követelményeket nem jelentős hiánnyal teljesíti, készségei és képességei időnként bizonytalanok, általában megbízhatóan teljesít,

Közepes – a tantárgyi követelményeknek gyakran hiányosan felel meg, tudása és érdeklődése egyenetlen, készségei és képességei bizonytalanok, ritkán teljesít megbízhatóan,

Elégséges – a tantárgyi követelményeknek hiányosan felel meg, tudása, érdeklődése gyenge, műveleteket nem mindig tud készség szinten végezni, képességei a tantárgyi programban való továbbhaladáshoz az alsó határt érik el,

Elégtelen – a tantárgyi programban meghatározott elégséges követelményszintnek nem felel meg, az elvárt készségei, képességei nem fejlődnek ki, nem képes vagy/és nem akar tanulni.

Az osztályzatok megállapításánál az érdemjegyek közül a témazáró (nagy) dolgozatok súlya a meghatározó, valamint a tudásszintben megmutatkozó javuló tendencia.

47

Bármely osztályzat esetében a témazáró (nagy) dolgozatok érdemjegyei és a szóbeli érdemjegyek között két jegynyi eltérés nem lehet.

A három fokozatú értékskálán

• Kiválóan megfelelt: aki a követelményeknek képességeinek megfelelően maximálisan eleget tett, aktívan vett részt a tantárgy foglalkozásain.

• Megfelelt: aki a követelményeknek hiányosan tett eleget, érdeklődése, aktivitása egyenetlen.

• Nem felelt meg: aki a követelményeknek nem tett eleget, képességei nem az elvárt módon fejlődtek, nem vagy alig vett részt a közös munkában.

6. Értékelés az iskolai vizsgákon

1. A helyi szakaszvizsgánAz osztályzatokat az alábbi skála alapján alakítjuk ki:• 0 - 30 %→1• 31 - 50%→2• 51 -70 %→3• 71 - 85%→4• 86 - 100%→5A jegy súlya a témazáró dolgozathoz hasonló.

2. Az érettségi vizsgánAz érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint.

7. Értékelési formák

Személyes, verbális értékelés

jellege: korrigáló, segítő, tanácsadó

alkalmazása: tanórán, közösen végzett tevékenység során, közgyűléseken, fórumokon, tanár-diák, ill. szülő helyzetfeltáró beszélgetéseiben, szülői értekezleteken, fogadóórákon

Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkáihoz fűzött megjegyzések, kiegészítések (külön hangsúllyal az érettségi dolgozatoknál)

Osztályozás: a tantárgyak részletes követelményeit a tanév elején írásban megkapják az osztályok, meghatározva a követelményminimumot – az elégséges szintet – a számonkérés formáit, a megszerzendő érdemjegyek számát, a félévi és az év végi minősítés szempontjait.

Osztályértékelés: az osztályfőnök végzi félévkor és év végén, írásban az igazgatóhoz eljuttatva.

Szempontjai:

48

a tanulók szocio-kulturális hátterének jellemzése tanulmányi munka értékelése, közösségi tevékenység jellemzése, az osztály neveltségi szintje, nevelési célok és magvalósításuk, nevelési célok felülvizsgálata, korrekciója, javaslatok.

A tanulói teljesítmény értékelésének egyéb módja, a tanulók jutalmazása

Célja:

A pedagógiai programban megfogalmazott, a pedagógiai és a tanulóközösség számára is nyilvánvaló értékek elismerése,

a tanulói személyiség pozitív fejlődésének megerősítése, példaként állítása iskolai közösségünk elé

AlapelveiA tanuló jutalomban részesül:

a követelmények kiemelkedő teljesítéséért (tanulmányi, magatartás, szorgalom) az iskola jó hírének öregbítéséért (tanulmányi versenyek, kulturális és sport

rendezvények, diákmozgalmi tevékenység)Formái

Szóbeli: négyszemközti, kisebb közösség (pl. osztály előtt), nagyobb közösség (pl. iskola, nevelőtestület előtt).

Írásbeli: a bizonyítványba/ellenőrzőbe a szaktárgyi dicséret esetén jeles helyett „kitűnő” bejegyzéssel, ellenőrző útján, oklevéllel, iskolai hirdetőtáblán, iskolaújságban, kerületi újságban stb.

Cím és tárgyjutalom: az ÉV TANULÓJA cím, Vörösmarty Emlékplakett, jutalomkönyv, vásárlási utalvány.

A jutalmat adhatják: a szaktanár, az osztályfőnök, az igazgató, a nevelőtestület, a versenybizottság, diákönkormányzat, iskolai sportkör.

III/2.2. A magatartás és szorgalom minősítése, és annak követelményei és formái

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító tanárok és a diákok véleménye alapján az osztályfőnök végzi.

Folyamatos jelleggel az osztályfőnök és a szaktanárok osztályszintű és egyéni beszélgetések alkalmával.

49

Négyfokozatú lezáró minősítő értékelés félévkor és a tanév végén.Az osztályzatot a diákok és a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök határozza meg. Pedagógiai cél a diákok önismeretének és felelősségtudatának erősítése.

A magatartás minősítése példás jó változó rossz

A szorgalom minősítése példás jó változó hanyag

50

A magatartás minősítésének kritériumai

Példás a közösség formálásában aktívan részt vesz, és társait is erre ösztönzi példás viselkedésével, jó kezdeményezéseivel elősegíti a közösség fejlődését a házirendet betartja és társait is erre ösztönzi fegyelmezett megbízható, vállalt kötelezettségeit pontosan végzi, segítőkész tanulmányi kötelezettségének eleget tesz, képességeinek megfelelően tanul részt vesz az iskola közéleti munkájában, szívesen tevékenykedik sport és/vagy kulturális

rendezvényeken, tanulmányi versenyeken nevelőivel, társaival, udvarias, tisztelettudó, toleráns

Jó részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás a házirendet és az iskolai élet együttélési szabályait általában betartja tanulmányi munkáját képességeinek megfelelően végzi fegyelmezett, megbízható, általában pontos nevelőivel, társaival, szemben udvarias, tisztelettudó, általában toleráns

Változó a közösség munkájában csak vonakodva vesz részt, nincs alakító szerepe viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik változtatni a házirendet megszegi nem segítőkész, társai viselkedésével szemben közömbös tanulmányi kötelezettségének képessége szerint nem tesz eleget fegyelme ingadozó, munkája pontatlan

Rossz a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja viselkedésével rossz példát mutat, hibáit nem látja be (vagy ha be is látja, nem változtat) a házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére rendszeresen megszegi, közösségi munkát nem vállal, szándékosan árt a közösségnek nevelőivel, társaival, tiszteletlen, udvariatlan fegyelmezetlen, durva a viselkedése és/vagy hangneme

A szorgalom minősítésének kritériumai

Példás képességének fejlesztésében a maximumot nyújtja igényes önállóan és megbízhatóan dolgozik, önellenőrzése rendszeres érdeklődése túlmegy az iskolai tananyagon, egyes tantárgyakból kiemelkedő a

teljesítménye az iskola értékrendjét magáénak vallja

Jó többnyire képességének megfelelően végzi tanulmányi munkáját figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése az iskolai tananyag keretein belül marad az iskolai értékrendet befogadja

Változó nem képességének megfelelően végzi a munkát munkája rendszertelen, pontatlan, gyakran figyelmetlen önállótlan, csak ismételt felszólításokra kezd munkához az iskola értékrendjének egy részét nem fogadja el

Hanyag képessége alatt teljesít, nem törődik a kötelességeivel megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait nem végzi el érdektelenség jellemzi az iskola értékrendjének gyakran ellenáll

III/2.3 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje

röpdolgozat (kisebb résztémakör vagy egy-egy anyagrész elért eredmény mérése, továbbhaladáshoz szükséges szint mérése)

témazáró dolgozat

− Száma: évente a heti óraszámnak megfelelő, de legkevesebb kettő, időarányosan megosztva és elosztva.

− Ütemezése: egy nap csak két előre bejelentett témazáró (nagy) dolgozat íratható,

A javítás módja: piros tollal kell a hibákat jelölni, valamint az érdemjegyet (minősítést) a dolgozatra rájegyezni, a tanár kézjegyével szignálja a dolgozatot.

− Az érdemjegy bejegyzése a naplóba: piros tollal történik. házi dolgozat (önálló ismeretszerzés, tananyag kieg.) évfolyam dolgozat (próbaérettségi: magyar nyelv és irodalom, matematika) helyi szakaszvizsga

A dolgozatok kezelése, megőrzése:A dolgozatokat meg kell mutatni a tanulónak, s ha kívánja, a szülőnek. Ha a dolgozatok megőrzésére magasabb szintű előírás nincs, megőrzésük a következő tanév kezdetéig elégséges.A röpdolgozatot kivéve a tanulók az írásbeli számonkérés előtt legalább 1 héttel tájékoztatást kapnak és a dolgozatírás időpontját a szaktanár a „dolgozati” naptárba bejegyzi (biztosítva a tanulók túlterhelésének elkerülését.Minden meg nem írt témazárót pótolni kell a tanárral egyeztetett időpontban.Javító dolgozatot a tanuló írhat, de a javító dolgozat korábbinál magasabb eredményét nem számítjuk be az osztályzat kialakításába.

Értékelés elvei: a tanulók számára egyértelműen megfogalmazott elvárások alapja a hibák jelzésével és javításával

A javítás határidejeA dolgozatot a magyar és történelem dolgozat kivételével, legkésőbb három héten belül ki kell javítani,A szülők kérésére megtekinthetik a kijavított dolgozatot, arról fénymásolatot kérhetnek.

Helyi szakaszvizsgaMind a hat évfolyamos, mind a négy évfolyamos osztályaink számára helyi szakasz vizsgát szervezünk.A tanulóknak kötelező helyi szakasz vizsgát tenni.

A nyelvi előkészítő (9.) évfolyam tanulói angol nyelvből a 10. tanévben: magyar irodalomból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből (a tanuló

választása szerint, a két tanult nyelv egyikéből. A nyelvi előkészítő osztályt végzett tanulók a második idegen nyelvből vizsgáznak.)

a 11. tanévben: drámai és színházi ismeretekből (csak a drámatagozatosoknak)

A helyi szakaszvizsgán nyújtott teljesítmény minősítése (lásd a III/2.1 pontban)

A helyi szakaszvizsga formája:

• Írásbeli vizsga: az írásbeli érettségi idejében, attól elkülönülten megszervezve

• Szóbeli: az utolsó tanítási héten

• Gyakorlati: a szóbeli napján

A helyi szakaszvizsga tematikáját minden év október 15–30. között ismertetni kell a tanulókkal.

A helyi szakaszvizsgára a jelentkezés határideje idegen nyelvből minden év második félévének eleje.

Ez az ütemezés biztosítja a tanulók otthoni zavartalanabb felkészülését a vizsgákra.

A vizsga helye a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban való tanulás rendszerében:

a) A szakaszvizsgán elért eredmény (érdemjegy) bekerül a naplóba és az év végi osztályzatba súlyozottan számít bele, azt legfeljebb egy jeggyel módosíthatja.

b) Ha az éves munka elégséges, de a szakaszvizsga elégtelen, a tanuló év végi érdemjegye is elégtelen.

Bizonyítványi záradékok a vizsgákról:

• Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és …………….. nyelv tantárgyból szakaszvizsgát tett.

Érettségi vizsga

Állami érettségi vizsgát tehet a 12. évfolyamot eredményesen elvégzett tanuló.Szintje: a tanuló szabadon választhat az emelt és középszintű érettségi vizsga között.Ideje: a 12.évfolyam befejezése után – központilag megadott időbenSzabályai: az érettségi vizsgaszabályzat előírásai szerint

III/2. 4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tantárgyak jellegéből adódóan házi feladatot: csak esetenként adunk (pl. informatika, technika) a következő óra előkészítésére

(adatgyűjtés, tervezés, kutatómunka) rendszeresen adunk (idegen nyelvek, matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem)

Az otthoni felkészüléshez előírt feladat funkciója: tanórai ismeretek (új tananyag) rögzítése gyakorlás, alkalmazás

készségek, képességek fejlesztése felelősségtudat fejlesztése munkára, folyamatos önképzésre nevelés

Az egyénre szabott otthoni feladatokkal a hátrányok csökkentését illetve a tehetséggondozást segítjük. Az otthoni feladatok előkészítésével törekszünk a házi feladatok és a tanórai tevékenység közötti optimális arány kialakítására. Figyelembe vesszük továbbá az új érettségi követelményeit, az adott osztálytípus sajátosságait (pl. egy-egy időszakban a drámatagozatos tanulók, illetve az élsportolói osztályok túlterhelését eredményezheti az átlagos mennyiségű házi feladat is).

Tanulóink a házi feladatok elkészítéséhez segítséget kapnak: mely a megtanulásra szánt, mely a gyakorlásra szánt, mely az ismeretek bővítésére szánt

tananyag, feladat hol található a feladat (tankönyv, munkafüzet, példatár, atlasz) honnan szerezhető kiegészítő információ (könyvtár, Internet) melyek a kötelező, melyek az ajánlott (szorgalmi) feladatok az ellenőrzés módjáról értékelésről

Tanulóink hétvégére ill. a tanítási szünetek idejére is a szokásos (egyik óráról a másikra feladott) házi feladatot kapnak.

III/3. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖRE

A 25/2003. (IX:26.) OM rendelet – Az érettségi vizsga részletes követelményeiről (megtalálható a Magyar Közlöny 2003. évi 111. szám II. kötet) – alapján készült iskolánkban a középszintű érettségire felkészítő tantárgyakból az érettségi vizsga témaköre.Az egyes tantárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörét a 3. számú melléklet tartalmazza.

III/4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, „a középiskolákban évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről” gondoskodni kell.A méréshez alkalmazott módszereket és pontérték-táblázatokat lásd a 4. számú mellékletben.

A mérés eredményéről tájékoztatást kap a tanuló a szülő az iskola orvosa

III/5. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK

III/5.1 Tantárgyak

Az egyes osztálytípusokban a képzés során tanított tantárgyakat az óratervi táblák nevesítik. 2004/2005. tanévben még érvényes kerettantervi táblák jele: A, a 2003/2004. tanévtől érvényes módosított kerettantervi óratáblák jele: B. A hat évfolyamos osztályoknál 2005/2006. tanévtől a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben érvényes óratervi tábla jele: C.E változó óratervek egyszerre érvényesek még a 2004/2005., illetve a 2005/2006. tanévben (lásd az I. és a II. óratáblát)

Tantervi modulok

• Társadalomismeret: ismeretanyaga és követelményea hat évfolyamos osztályoknál- 7. évfolyamon és 12. évfolyamon (heti 1-1 óra) a történelem tantárgy keretébe kerül- 9. és 10. évfolyamon (heti 0,5-0,5 óra) a földrajz tantárgy keretébe épüla négy évfolyamos osztályoknál- 9. évfolyamon (heti 0,5 óra) és a 12. évfolyamon (heti 1 óra) a történelem tantárgy

keretébe kerül- 10. évfolyamon (heti 0,5 óra) a földrajz tantárgy keretébe kerül

• Tánc és dráma: önálló tantárgy – kivétel a drámatagozat, ahol drámatagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be

• Művészetek: nem önálló tantárgy, ismeretanyaga a 11. évfolyamon az ének-zene és a rajz, a 12. évfolyamon a magyar irodalom tantárgyba épül be, ill. a drámatagozaton a tagozat speciális tantárgyainak ismeretanyagába integrálódik be.

• Mozgókép és médiaismeret: önálló tantárgy.

Tantárgyválasztás

1. A tanuló terhelhetősége felső határáig (7-8. évfolyam 29, 9-10. évfolyam 31,5 óra, 11-12. évfolyam 33 óra) választhat a nem kötelező és a szabadon tervezhető órakeret terhére az alábbiak szerint:• A hat évfolyamos osztályoknak 7-8. évfolyamon kötelező az emelt szintű angol nyelvoktatás

és a magasabb óraszámú (kerettantervinél) informatika oktatás, továbbá 7. évfolyamon a magasabb óraszámú magyar nyelvtan oktatás.

• A hat évfolyamos osztályok tanulói 9-10. évfolyamon emelt szintű oktatást választhatnak 3 tantárgyból (irodalom, történelem, matematika). A terhelhetőség határa diákonként egy tantárgy emelt szintű választását teszi lehetővé. (6 óra/hét/évfolyam)

• A négy évfolyamos osztályoknál (élsportolói) kötelező 9. és 10. évfolyamon a magasabb óraszámú angol és informatika oktatás és (egy félévig) matematika.

• A drámatagozatos osztályok tanulóinak kötelező a 9-10. évfolyamon a drámai és színházi ismeretek, valamint a kreatív színházi gyakorlat.

• 11-12. évfolyam tanulói emelt szintű érettségire felkészítést választhatnak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv) biológia, drámai és színházi ismeretekből. (12 óra/hét/évfolyam)

Szabadon választható órakeret 40 óra/hét.

2. A nem kötelező órakeret terhére szervezett tanórán kívüli tevékenységek közül

kötelező:• a testnevelés azokon az évfolyamokon és osztályokban, ahol ez az óratervi táblán

szerepel,• a beszédtechnika, a kreatív ének-zene és a kreatív mozgás és tánc a 9-10. évfolyam

drámatagozatos osztályainál.

szabadon választhatók:• szakkörök, versenyfelkészítő, korrepetálás, énekkar, sportköri foglalkozás, filmklub, kerámia

szakkör• drámatagozaton a 11-12. évfolyamon kreatív ének-zene vagy kreatív mozgás és tánc

rendhagyó:• A tanulók motiválása érdekében a tanórai foglalkozások egy részét hagyományos formáktól

elérő módon (erdei iskola, múzeumi v. könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást) szervezzük a szülők és a tanulók igényei szerint.

• A hat évfolyamos osztályoknál 7-8. évfolyamon a biológia, földrajz tantárgy óráinak egy részét kiegészítve a környezeti nevelés és egészségnevelés programjával lehetőség szerint – amennyiben a szülők ezt kérik, és anyagilag támogatják – erdei iskolában tartjuk.

• A drámatagozat speciális óráinak egy része drámatábori foglalkozás. A drámatábor a helyi tantervben meghatározott ismeretek átadásának a képzés tartalmából következő speciális formája, amelynek ideje beleszámít a tanítási napok számába. A drámatábor speciális órarendű (munkatervű) fejlesztő tréning, színházi próba, amely tartható az iskola épületében vagy az iskolán kívül is, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják.

• Évente egy alkalommal maximum két napra tanulmányi kirándulást szervezünk konkrét szakmai programmal, ha a szülők ennek anyagi fedezetét biztosítják.

Kiskorú tanuló esetén a szülő gyermekével közösen gyakorolhatja a tantárgyválasztás jogát.

3. A nyelvválasztás:• Iskolánkban hét idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol, latin, orosz) közül

választhatnak a tanulók (az igények és lehetőségek figyelembe vételével).• Minden osztálynál az első nyelv az angol, • A második idegen nyelvet kilencediktől oktatjuk. Nyelvválasztásra nyolcadik év végén kerül

sor, amikor is az iskola a diákok igényeit és a lehetőségeket figyelembe véve két osztálynak 4 csoport indítását kínálja választható 6 nyelvből.

• 9. évfolyamon egy hat évfolyamos osztálynak nyelvi előkészítő képzést indítunk. Az osztály az angol nyelvet heti 12 órában tanulja úgy, hogy két szaktanár mellett heti 2 órában anyanyelvi tanár segíti az eredményesebb munkát.

• Csoportbontásban tanítjuk minden évfolyamon: az idegen nyelveket, a matematika, az informatika, a testnevelés, a tánc és dráma modul óráit és 9. évfolyamon az élsportolói osztályokban az egyik magyar nyelv órát, továbbá a nyelvi előkészítő osztály anyanyelvi kommunikációs óráiból egyet. Drámatagozaton a kreatív színházi gyakorlatot, a beszédtechnikát, a kreatív mozgás és táncot, a kreatív ének-zenét.

• A hat évfolyamos osztályoknál az angol nyelv tanítása emelt szintű 7-8. évfolyamon, 9-10. évfolyamon 1-1 csoport emelt szinten tanulhatja a magyar irodalmat vagy a történelmet vagy a matematikát.

• Az iskola az alábbi tantárgyakból készít fel középszintű érettségi vizsgára:magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek (angol, német, olasz, spanyol, francia), fizika, kémia, biológia (kivétel drámatagozat), földrajz, dráma (drámai és színjátszás), testnevelés.

• 11-12. évfolyamon emelt szintű érettségire készítünk fel az alábbi tantárgyakból:

magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, matematika, biológia, dráma (drámai és színjátszás). 6 csoport/12 óra/hét/évfolyam

A tantárgyi mentesítés eljárásai, módozatai (jogszabályok alapján)

• az idegen nyelvből legalább középfokú C típusú állami nyelvvizsga v. azzal egyenértékű okirat esetén biztosít a jogszabály tanórai felmentést és az érettségi vizsgán jeles osztályzatot – utoljára 2005-ben - , ha két év végi osztályzattal is rendelkezik. A tanulónak a mentesítést kérelmeznie kell, a felmentést az igazgató adja.

• más tantárgyak tanulása, iskolai tevékenységi forma alóli felmentés feltételeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógiai szakszolgálat javaslatára mentesítést kaphat a tanuló a követelmények (pl. tantárgyi, írásbeliség, stb.) teljesítése alól, ha a felmentést javasló szakvéleményt a 7-9., legkésőbb a 10. évfolyamon szerzi meg a tanuló és gondviselője.

• A 12. évfolyamon rendkívüli esetben (pl. érettségi előtti sérülés) méltányolandó kérelemről a nevelőtestület dönt.

• Az élsportolói osztályok tanulói 9-10. évfolyamokon a testnevelés tantárgy tanulása alól mentesítést kapnak.Más osztálytípusba járó egyesületben leigazolt, aktív sportoló diákok is egyedi kérelem és elbírálás alapján mentesülhetnek a testnevelés tantárgy tanulása alól.

• A testnevelés tantárgy alóli részleges (könnyített testnevelés) vagy teljes, meghatározott időtartamra vagy a tanulmányi idő egészére kiterjesztett felmentést szakorvosi és iskolaorvosi együttes javaslatra az igazgató adja a szülő és/vagy a tanuló kérelmére.A mentesítési kérelmet minden esetben írásban kell benyújtani az iskola igazgatójához.

• Az Országos Középiskolai Tanulmányi versenyek döntőjén résztvevő tanulók helyezésüktől függetlenül az adott tantárgyból mentesülnek az érettségi vizsga alól, és jeles osztályzatot kapnak.

III/5.2 Választható tanórán kívüli foglalkozások

Térítés nélkül igénybe vehető foglalkozások:

Felzárkóztató korrepetálás 4 óraÉnekkar 2 óraSportköri foglalkozás 6 óraSzakkörök 8 óra„múzeumi órák” 3 óraVersenyfelkészítés, tehetséggondozás 4 óraBeszédtechnika 2 óraKreatív ének-zene 6 óraKreatív mozgás és tánc 6 óra

Összesen: 41 óra/hét

Térítéssel igénybe vehető foglalkozások:

Filmklub 2 óra/hétKerámia szakkör 2 óra/hét

Összesen: 4 óra/hét

A tanórán kívüli foglalkozások mindösszesen: 46 óra /hét.

III/5.3 Óratervek

Évfolyam 9 10 11 12

Évfolyam 9 10 11 12Tantárgy K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 4,0 4,0 4,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 3,0 3,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 3,0 3,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika 1,5 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 1,5 2,0 Kémia 2,0 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 Drámai és színházi ismeretek 2,0 2,0 2,0 2,0 Kreatív színházi gyakorlat 3,0 3,0 3,0 2,0 Beszédtechnika 1,0 1,0 Kreatív ének-zene 0,5 0,5 2,0 *Kreatív mozgás-tánc 0,5 0,5 * 2,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 4,0 4,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 1,0 Művészetek Óraszám összesen: 27,5 5,0 27,5 5,0 29,0 6,0 30,0 4,0 Törvényi kötelező óraszám 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 31,5 31,5 34,0 34,0

Érvényes: a 2007/2008-as tanévben a 12.évfolyamra

Tantárgy K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 4,0 4,0 4,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 3,0 3,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. 4,0 3,0 1,0 4,0 4,0 Idegen nyelv II. 3,0 1,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 0,5 3,5 3,0 3,0 Informatika 2,0 2,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 2,0 2,0 Kémia 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 2,0 2,0 Ének – zene 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 6,0 6,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 26,5 1,5 27,0 2,0 27,0 6,0 27,0 6,0 28,0 29,0 33,0 33,0 Törvényi kötelező óraszám 27,5 27,5 30,0 30,0Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 31,5 31,5 34,0 34,0

Érvényes:a 2007/8-as tanévben a 10-12 évfolyamra

Évfolyam 7 8 9 NY 10 11 12 13Tantárgy K nk K nk K nk K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 1,0 4,0 1,0 5,0 4,0 4,0 4,0 Anyanyelvi kommunikáció 1,0 1,0 2,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 Állampolgári ismeretek 1,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. /ANGOL/ 3,0 1,0 3,0 1,0 10,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 2,0 1,0 3,0 1,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika 5,0 2,0 2,0 Képességfejlesztés 1,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 1,0 0,5 1,5 0,5 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 2,0 2,0 2,0 Kémia 1,0 0,5 1,5 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 2,0 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 1,0 Technika és életvitel 0,5 0,5 1,0 Testnevelés és sport 2,0 1,0 2,0 1,0 2,0 3,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 5,0 5,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 0,5 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 25,0 4,0 25,0 3,5 27,0 3,0 27,5 1,0 27,5 1,5 28,0 6,0 28,0 6,0 29,0 28,5 30,0 28,5 29,0 34,0 34,0 Törvényi kötelező óraszám 25,0 25,0 27,5 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa 29,0 29,0 31,5 31,5 31,5 33,0 33,0

29Érvényes: 10,5 39,5a 2007/8-as tanévben a 7.a osztályra

Évfolyam 10 11 12 13

Évfolyam 7 8 9 NY 10 11 12 13Tantárgy K nk K nk K nk K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 1,0 4,0 1,0 5,0 4,0 4,0 4,0 Anyanyelvi kommunikáció 2,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 Állampolgári ismeretek 1,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. /ANGOL/ 3,0 1,0 3,0 1,0 10,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 2,0 1,0 3,0 1,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika 5,0 2,0 2,0 Képességfejlesztés 1,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 1,0 0,5 1,5 0,5 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 2,0 0,0 2,0 2,0 2,0 Kémia 1,0 1,0 1,5 0,5 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 2,0 0,0 2,0 0,0 2,0 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 1,0 Technika és életvitel 0,5 0,5 1,0 Testnevelés és sport 2,0 1,0 2,0 1,0 2,0 3,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 5,0 5,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 0,5 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 25,0 4,5 25,0 4,0 27,0 3,0 27,5 1,0 27,5 1,5 28,0 6,0 28,0 6,0 29,5 29,0 30,0 28,5 29,0 34,0 34,0 Törvényi kötelező óraszám 25,0 25,0 27,5 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa 29,0 29,0 31,5 31,5 31,5 33,0 33,0

Érvényes:a 2007/8-as tanévben a 7.b osztályra

Évfolyam 8 9 NY 10 11 12 13Tantárgy K nk K nk K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 1,0 4,0 4,0 4,0 4,0 Anyanyelvi kommunikáció 2,0 Történelem és állampolgári ismeretek

2,0 2,0 3,0 3,0 3,0

Állampolgári ismeretek 1,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. /ANGOL/ 3,0 1,0 10,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 3,0 0,0 4,0 0,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika 1,0 4,0 2,0 2,0 Képességfejlesztés 1,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 1,0 0,5 1,5 0,5 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 1,5 2,0 2,0 2,0 Kémia 1,5 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 1,5 2,0 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 Technika és életvitel 1,0 Testnevelés és sport 2,0 1,0 2,0 3,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő

5,0 5,0

Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 0,5 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 25,0 3,5 27,0 2,0 27,5 0,0 27,5 1,5 28,0 6,0 28,0 6,0 28,5 29,0 27,5 29,0 34,0 34,0 Törvényi kötelező óraszám 25,0 27,5 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon választható Tanórai terhelhetőség felső határa

29,0 31,5 31,5 31,5 33,0 33,0

Érvényes:a 2007/8-as tanévben a 8-9.évfolyamra

Tantárgy K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 4,0 4,0 4,0 Anyanyelvi kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 3,0 3,0 3,0 Állampolgári ismeretek Idegen nyelv I. /ANGOL/ 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 4,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika Képességfejlesztés Emberismeret és etika 1,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 1,5 0,5 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 2,0 2,0 Kémia 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 2,0 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 Technika és életvitel Testnevelés és sport 3,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 4,0 4,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Egészségtan Mozgókép és médiaismeret 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 27,5 0,0 27,5 1,5 26,0 4,0 26,0 4,0 27,5 29,0 30,0 30,0 Törvényi kötelező óraszám 27,5 30,0 30,0 30,0 Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 31,5 34,0 34,0 34,0

Érvényes:a 2007/8-as tanévben a 10-12.évfolyamra

Évfolyam 11 12

Tantárgy K nk K nk

Magyar nyelv és irodalom 4,0 4,0 Történelem és állampolgári ismeretek 3,0 3,0

Emberismeret és etika 1,0

Idegen nyelv I. 3,0 3,0

Idegen nyelv II. 3,0 3,0

Matematika 3,0 3,0

Informatika 2,0 2,0

Bevezetés a filozófiába 1,0

Fizika 2,0 2,0

Biológia és egészségtan 2,0 2,0

Kémia

Földünk és környezetünk

Ének – zene

Rajz és vizuális kultúra

Technika és életvitel

Testnevelés és sport 2,0 2,0

Osztályfőnöki 1,0 1,0

Emelt szintű érettségi felkészítő 4,0 4,0

Tantárgyi modulok

Tánc és dráma

Társadalmi ismeretek 1,0

Egészségtan

Mozgókép és médiaismeret 1,0

Művészetek 1,0 1,0

Óraszám összesen: 28,0 4,0 28,0 4,0

32,0 32,0

Törvényi kötelező óraszám 30,0 30,0

Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 34,0 34,0

28 28

Érvvényes: 13 41 13 41a 2007/8-as tanévben a 11-12 évfolyamra

Évfolyam 9 10 11 12Tantárgy K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 x 4,0 4,0 4,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 3,0 3,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. 4,0 3,5 0,5 4,0 4,0 Idegen nyelv II. 4,0 3,0 1,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 0,5 3,5 3,0 3,0 Informatika 2,0 2,0 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 2,0 2,0 Kémia 2,0 2,0 Földünk és környezetünk 2,0 2,0 Ének – zene 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,0 2,0 2,0 2,0 Testneveléselmélet 0,5 Sportegészségtan 0,5 Edzéselmélet 0,5 Sport és szervezetei 0,5 Sportági ismeretek 0,5 0,5 Sportpszichológia 1,0 Sporttörténet 1,0Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 Emelt szintű érettségi felkészítő 4,0 4,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma 1,0 Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 1,0 Művészetek 1,0 1,0 Óraszám összesen: 29,5 1,5 29,5 2,5 27,0 6,0 27,0 5,0 31,0 32,0 33,0 32,0 Törvényi kötelező óraszám 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 31,5 31,5 34,0 34,0

31Érvényes: 17,5 48,5

a 2007/8-as tanévben a 9. évfolyamra

Évfolyam 9 10 11 12Tantárgy K nk K nk K nk K nkMagyar nyelv és irodalom 4,0 4,0 4,0 4,0 Történelem és állampolgári ismeretek 2,0 2,0 3,0 3,0 Emberismeret és etika 1,0 Idegen nyelv I. 3,0 3,0 3,0 3,0 Idegen nyelv II. 3,0 3,0 3,0 3,0 Matematika 3,0 3,0 3,0 3,0 Informatika 1,5 Bevezetés a filozófiába 1,0 Fizika 2,0 2,0 Biológia és egészségtan 2,0 3,0 0,0 Kémia 2,0 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 Ének – zene 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,0 1,0 Technika és életvitel Testnevelés és sport 2,0 2,0 2,0 2,0 Osztályfőnöki 1,0 1,0 1,0 1,0 Drámai és színházi ismeretek 2,0 2,0 2,0 2,0 Kreatív színházi gyakorlat 3,0 3,0 2,0 2,0 Beszédtechnika 0,5 0,5 Kreatív ének-zene 1,0 1,0 2,0 * Kreatív mozgás-tánc 0,5 0,5 * 2,0Emelt szintű érettségi felkészítő 2,0 2,0 Tantárgyi modulok Tánc és dráma Társadalmi ismeretek 0,5 0,5 1,0 Mozgókép és médiaismeret 1,0 Művészetek Óraszám összesen: 27,5 5,0 27,5 5,0 29,5 4,0 26,0 4,0 32,5 32,5 33,5 30,0 Törvényi kötelező óraszám 27,5 27,5 30,0 30,0 Szabadon tervezhető Tanórai terhelhetőség felső határa 31,5 31,5 34,0 34,0

32,5 32,5 31,5 2817,5 50 15 47,5 15 46,5 15 43

Érvényes:a 2007/8-as tanévben 9-11.évfolyamra

III/5.4 Tantárgyi tantervek

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak ismeretanyaga és követelményei megegyeznek a kerettantervben meghatározottakkal.

A kerettanterv adaptálása a helyi célkitűzésekhez, adottságokhoz való igazítást jelent.

A nem kötelező órakeret terhére a hat évfolyamos osztályokban az angol nyelv tanítása emelt szintű a 7. és 8. évben. A 9–10. évben 1–1 csoport emelt szinten tanulhatja a magyar irodalmat vagy a történelmet vagy a matematikát.

A hat évfolyamos képzésünk helyi tanterve a természettudományos tantárgyaknál 2003-tól a kerettantervre épül úgy, hogy az általános iskola 7. és 8. évfolyamára kidolgozott kerettanterv szerint indul az oktatás és folytatódik 9-től a kerettanterv szerint. Ezzel a különböző az iskolatípusok közötti átjárhatóságot kívánjuk biztosítani.

Helyi tantárgyi tantervek

Magyar nyelv és irodalomEmberismeret és etikaTörténelem és állampolgári ismeretekBevezetés a filozófiábaMatematikaIdegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, spanyol)Fizika InformatikaBiológia és egészségtanKémiaFöldrajzTechnika

Testnevelés és sportOsztályfőnökiÉnek-zeneRajz és vizuális kultúraDrámai és színházi ismeretek

Tantervi modulok

Tánc és drámaMozgókép és médiaismeret

A drámatagozat egyéb tantárgyi tantervei

Kreatív színházi gyakorlatKreatív ének-zeneKreatív mozgás-táncBeszédtechnika

Új, módosított és kiegészített tantervek (Lásd az 5. számú mellékletet)

Új tantervek

A nyelvi előkészítő osztály tanterve és a tantárgyak követelményei:

Biológia, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok számára

Módosításra került tantervek

Biológiakémia

földrajz idegen nyelvek dráma (dráma és színjátszás)

A tantárgyi tantervek a 2004/2005. tanévtől kiegészítésre kerültek

környezeti nevelés egészségnevelési és egészségfejlesztései programmal

A tantárgyi tantervek a 2007/2008. tanévtől kiegészítésre kerültek

a nyelvi előkészítő évfolyam második idegen nyelv tantervével

az élsportolói osztály testnevelés és testnevelés-elmélet tantervével

III/5.5 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.A nyelvoktatáshoz felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot alkalmazzuk.2. Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek határozzák meg az adott évfolyam

adott tantárgyához szükséges taneszközöket (tankönyveket, tanulmányi segédeszközöket, ruházati és más felszereléseket).

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk.

A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. Az iskola biztosítja a tankönyvterjesztést az iskolában.4. A taneszközök kiválasztásának elvei:

• a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,• a taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk (váltásra csak az

oktatás minőségét javító esetben kerül sor),• a több tanéven át használható eszközöket előnyben részesítjük,• a tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat

segítjük.

IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, érvényessége, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetősége

1.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2001. szeptember 1. napjától kilencedik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. A hat évfolyamos oktatás helyi tanterve felülvizsgálata 2007/2008-as tanévben, a négy évfolyamosé 2011-ig.

3. Ezen pedagógiai program érvényes 2004. szeptember 1. napjától a következő felülvizsgálatig, legkésőbb 2008. augusztus 31. napjáig.

1.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestület 50% + 1 javaslatára a pedagógiai programot az érvényesség lejárta előtt felül kell vizsgálni, módosítani vagy új programot kell írni.

2. A 2007-2008. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

tekinthető meg:

• az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában,• az iskola könyvtárában,

• az iskola nevelői szobájában,• az iskola igazgatójánál,• az igazgatóhelyetteseknél.

2. A pedagógiai program elfogadásának (a kötelező egyeztetések) dokumentumai

jegyzőkönyv a nevelőtestületi értekezletrőlDiákönkormányzat nyilatkozataIskolaszék nyilatkozataIskolai Szülői szervezet nyilatkozataIskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye

AA

„J„JÓZSEFVÁROSÉRTÓZSEFVÁROSÉRT””címmel kitüntetettcímmel kitüntetett

Vörösmarty MihályVörösmarty Mihály GimnáziumGimnázium

pedagógiai programjapedagógiai programja

MELLÉKLETEK

BudapestBudapest20042004

TARTALOM

1. Egészségnevelési és egészségfejlesztési program

2. Környezeti nevelési program

2./A A fogyasztóvédelmi oktatás

3. A középszintű érettségi vizsga témakörei

4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

5. Új, módosított és kiegészített tantervek

Új tantervek

Nyelvi előkészítő évfolyam

Biológia–egészségtan, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok számára

Módosított tantervek

Biológia–egészségtan helyi tanterv

Kémia helyi tanterv

Földrajz helyi tanterv

Élő idegen nyelvek

Dráma (dráma és színjátszás)

Helyi tantervek kiegészítése a környezeti nevelés programjával

75

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

EGÉSZSÉGNEVELÉSI

ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Bevezető

„A betegség hiánya nem azonos az egészséggel”(WHO mondás)

A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT). A

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk

részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat,

amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük.

További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a

kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének

Johann Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.

„Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden

tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi

környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását,

amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot

örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a

gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes

döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal

élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az

iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.

Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy

felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek

elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes

kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a

serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás,

helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata,

hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős,

örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók

cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi,

lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.”(NAT 2003)

77

1. Az egészségnevelés célja – a közös gondolkodás érdekében megfogalmazott bevezetés

1.1. Az egészségfogalom tágabb értelmezéseAz egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi, lelki képességeket hangsúlyozza, és nem passzív állapotot, hanem folyamatot jelöl. A folyamat eredményeként kiteljesedő egészség, mint minőség négy feltétel teljesülése mentén esélyes: az egyén társadalmi integrációja, a változó terheléshez való alkalmazkodása, individuális önállóságának megőrzése és a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei harmóniájának megteremtése.

1.2. Az egészség fejlesztésének értelmezéseAz egészségfejlesztés egy olyan gyűjtőfogalom, amely a nem terápiás eljárásokat (egészségnevelés, mentálhigiéné, önsegítés, elsődleges prevenció, szervezetfejlesztés) foglalja magába. Eredménye az a képesség, amellyel az emberek felügyelik és javítják egészségüket, vagyis az egész lakosságra irányul, és az egyén autonóm döntései, aktivitása a társadalom különböző szereplőivel együttműködésben jönnek létre. Feladata tehát egészségfejlesztő politika, környezet, közösségi tevékenységek és egyéni képességek kifejlesztése, szemléletváltoztatás egyéni és társadalmi szinten.

1.3. Az egészségnevelés rendszereAz egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

78

2. Az egészségnevelés a Vörösmarty Gimnáziumban - Helyzetelemzés

2.1. Az egészség szó jelentéstartalma a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban

Az egészség szó a Vörösmarty Mihály Gimnázium Pedagógiai Programjában a legfontosabb elemek közt, a tanulói személyiség egyik jelentős összetevőjeként jelenik meg.Az egészség, mint érték a tanulói személyiségfejlesztés cél- és feladatrendszerének igen fontos eleme, eszköze, hiszen hagyományos és speciális osztályaink mindennapjaiban örülni az életnek, a szépségnek, a saját és mások fizikai és szellemi csúcsteljesítménynek csakis az egészség test és lélek birtokában lehet tartósan. A 2001-ben készült Pedagógiai Program az alábbi részek során fejti ki a hozzáállását a témához:„A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre.” (8 oldal)„A képzési folyamat végéig azt kívánjuk elérni, hogy a tanulmányait befejező, érettségi vizsgára bocsátott tanuló legyen önművelésre képes, a társadalmi problémák iránt nyitott, más kultúrákkal toleráns, védje a humánus értékeket. Feleljen meg az érettségi és felvételi vizsga, valamint életcéljai és a választott pálya követelményeinek. Örüljön az életnek, tekintse az egészséget értéknek, ismerje a demokratikus intézményrendszer működési elveit, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz.”(10. oldal)

79

„Egészségnevelés, prevenció

A nevelőtestület tanárai, a tanulók és a szülők számára ismeretterjesztő előadásokat, összejöveteleket, egészségmegőrző és drogprevenciós programokat szervez. Esetenként eljár kollégiumi elhelyezési ügyekben.

Évfolyamonként más-más egészségvédelmi területeket érintő programok kidolgozását segíti, végrehajtását figyelemmel kíséri. (Egészséges életmód, egészségügyi szokások, serdülőkori problémák, szexuális felvilágosítás és a szexuális viselkedés kultúrája, drog-prevenció, stb.)

Törekszik arra, hogy felismerje a drogot fogyasztó fiatalokat. Ha tudomására jut, hogy a diák alkalmi vagy rendszeres drogfogyasztó, megpróbál bizalmi viszonyt kialakítani vele, igyekszik feltárni a drogfogyasztáshoz vezető okokat és szól a várható következményekről, amelyekkel a droghasználat folytatása esetén szembesülhet a tanuló. Támogatja a káros szenvedélyekkel élő tanítványok gondolkodásmódjának, életvezetésének átalakulását, drogambulanciák, illetve kórházi elvonókúrák felé irányítja a rászorulókat.

Együttműködik a kortárs-segítő diákokkal és támogatja tevékenységüket.

Tanévenként helyzetértékelő beszámolót készít.” (22. oldal)

2.2. Meglévő folyamatok, akciók (erősségek, gyengeségek, lehetőségek)

Iskolánkban az egészségnevelési folyamat nem kapott kiemelt hangsúlyt, mégis a napi gyakorlatban, akciókban sokszor kézzel foghatóan jelen van.

Adatok, tények, tapasztalatok, melyekre az új program épülhet:

i., Az INIS mérések az egészség témájához csatolható adatai

Állítás Megkérdezett csoport

Mérés éve és

+ válaszok %-os megjelenése

Az órákon a diákok megtanulják, hogyan éljenek egészségesen

Diákok 2002

35%

2003

32%

Tanárok 2002

55%

2003

27%

Az órákon a diákok megtanulnak ügyelni saját biztonságukra

Diákok 2002

nem volt

2003

43%

Tanárok 2002 2003

80

nem volt 34%

A diákok megtanulnak bánni az idejükkel és pénzükkel

Diákok 2002

46% 25%

2003

51% 31%

Tanárok 2002

50% 25%

2003

29% 7%

Állítás Megkérdezett csoport

Mérés éve és

+ válaszok %-os megjelenése

A legtöbb tanár igyekszik elhitetni, hogy a diák sikeres lehet

Diákok 2002

43%

2003

42%

Ha diák problémákkal küzd, az iskola segítséget nyújt

Diákok 2002

37%

2003

27%

Tanárok 2002

52%

2003

68%

ii., A SWOT analízis megállapításai:

az egyéni értékek megerősítése erőssége az iskolának

jó hangulatú a légkör, proaktív, kommunikatív, szeretnek a diákok ide járni

az egyéni és csoportos siker, a tehetség elismert, a kiemelt nyelvi képzés, mint új terület örvendetesen bővíti a lehetőségeket

az iskola jól tolerálja a sokféleséget

sokféle program közt válogathatnak a diákok

a tanárok többsége pozítív hozzáállású, az osztályfőnökök munkája kíváló

sikeresek kampány-szerű rendezvényeink (futóversenyeken tömeges mozgósítás,

drogprevenciós program, egészségnap, táborok, tej-akció stb.)

iii., A drogprevenciós program eddigi eredményei

Az iskola egészségfejlesztési és drogstratégiájának kialakításához elengedhetetlenül szükséges a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A 2002/2003-as tanévben az ELTE Pszichológiai

81

intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszéke végezte el a felmérést 12 osztályra.A felmérés eredményei azt jelzik, hogy a drogfogyasztás jelen van a diákok körében, tehát hangsúlyozottan szükség van a prevenciós foglalkozásokra, az egészséges életmód kívánatossá tételére.Az iskolai drogprevenció jelentős szerepet játszhat

- a drogokkal kapcsolatos attitűdök átformálásában,- a különböző szerekről szerzett információk megfelelő kiegészítésében, helyesbítésében,- a testi és lelki egészségvédelemben,- a kortárskapcsolatok illetve szülő – diák, tanár – diák kapcsolatok problémáinak megoldásában.

Olyan generáció nő most fel, aki családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat, a szülők pedig nem tudják milyen hatásokkal és milyen személyiségparamétereket kell erősíteni a gyerekükben a megelőzés érdekében. Ezért megnőtt a nevelési, oktatási intézmények felelőssége, hogy miképp biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat.

iiii., Pozitívumok, tények, melyek segíthetnek a programépítésben

az élsportolói osztályok jelenléte, a személyes példa ereje

a fittségi vizsgálatok évek óta jól működő rendszere

a helyi gyógytestnevelés lehetősége

a szervezett meleg étkeztetés helyben

2.3. A továbbfejlesztés lehetséges irányai, a törvényesség szem előtt tartása (kötelezettségek, lehetőségek, a veszélyek elkerülési stratégiái)

az iskolába való érkezéskor az otthonról hozott, az egészséggel kapcsolatos neveltségről, szemléletről tájékozódni

a láthatóan tömegesen helytelen táplálkozási szokásokat a belépéstől kezdve lehetőség szerint kedvezőbbé alakítani

a kampány-szerű rendezvények közül a legfontosabbakat a folyamatba beépíteni, életvitelszerűvé tenni, a személyes példamutatást erősíteni

az értékek követése (pl. egészség) mentén erősíteni a vörösmartys identitást

változatosabb oktatási módszerekkel segíteni a bevonódást, a pozitív érzések kialakulását, a

82

kötelességtudat erősítését

több mosolyt és humort alkalmazni az érzelmi stabilitás megsegítésére

közös tanári megegyezésen alapuló elveket következetesebben betartani, a biztonságérzetet ezáltal is növelni, a viselkedéskultúrát javítani (pl. rágógumi kulturált használata)

a liberalizmust helyesen értelmezni, a fontos dolgokat elkülöníteni, és együttes odafigyelésre az energiákat átcsoportosítani

egységes iskolai szokásrendet kialakítani: szemétszedés, padok lemosása, műanyag flakonok és elemek gyűjtése, és elhelyezése a szelektív tárolóban, a WC-k higiéniájának javítása (papír, törölköző, szappan);

az osztálytermek „tisztasági versenyét” megrendezni

sokkal hatékonyabb prevencióval és akciótervvel fellépni a dohányzás ellen, további következetes segítő hozzáállással a vélt és bizonyított droghasználók leszoktatása érdekében

a fogápolást, a szemészeti szűréseket az iskolaorvosi szolgálat segítségével hatékonyabbá tenni

3. Az egészségfejlesztés, nevelés programja

Lényeges területek, melyek fejlesztését tervezzük a helyzetelemzés alapján, hogy a célokat kijelöljük

önmagunk (iskolánk) és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a sport, a rendszeres testmozgás fontossága az egészség, mint érték ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, családi előfordulások kulturált közlekedés, baleset és ártalom elkerülése a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben az érzelmi élet egyensúlyának ápolása, fenntartása a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és tanulási technikák (egyéni optimális stílus), tanulási környezet kialakítása az idővel, pénzzel és anyagi javakkal való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai (NEM-et mondani) a szenvedélybetegségek elkerülése a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősé

83

Témák, melyek köré csoportosítható a cél és feladatrendszer az egészséges táplálkozás témái (folyadékfogyasztás is) az öregekkel és betegekkel való bánásmód szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegély, gyógyszerhasználat) esztétikus külső, testi higiénia, alvás- pihenés egyensúlya környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) természet és egészség a személyes biztonság (közlekedés és kockázatvállalás) a testedzés, mozgás, a helyes testtartás mindennapi gyakorlata a család szerepe, a családi élet lelki és fizikai higiéniája, szerepek a családban, az

egészséges család; népesedési mutatók, a nemzet fogyása

A tanárok lelki és fizikai egészségének helyzetelemzése

A megvalósítás szinterei, ahol tervezni és folyamatba illeszteni kell az egészségnevelést.

Ismeretszerzés és szemléletformálás

3.1. Osztályfőnöki órákon (1. sz. táblázat)

3.2. Az egészségnevelésre vonatkozó tantárgyi tartalmak (2. sz. táblázat)

3.3. A mindennapos testedzés iskolai programjában

I.,

Iskolánk a tanulók számára a mindennapos testnevelést a heti 2 illetve 3 testnevelés órán, a drámai osztályok kreatív mozgás óráin és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A sportosztályos diákok félévenként egyesületi igazolással bizonyítják aktivitásukat, a törvényben kötelezően előírtakat az egyesületükben teljesítik.

II.,

A délutáni foglalkozásokat az ISK szakosztálya (kosárlabda), az iskolai önvédelmi kör és a tömegsport foglalkozások keretében szervezzük. Ezen az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A ISK vezetője a küldöttgyűlés által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár, aki egyúttal a kosárlabda csapat edzője. Tömegsport órákat, sportköri és önvédelmi órákat az iskolai tantárgyfelosztás szerint az iskolai munkaterv tartalmazza a felelős

84

tanár és az időpont, helyszín megnevezésével.

III.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem minden tanítási napon a szükséges eszközökkel, pedagógiai felügyelettel a tanulók rendelkezésére álljon a délutáni órákban és az 5., 6. óra utáni szünetekben.

3.4. A tanulás egészséges környezete, az iskola higiéniája

a személyes felszerelés higiéniája (táskák, kabátok, tornafelszerelések tárolása);

a mesterséges és természetes fény lehetséges kedvező arányainak tanári irányítása;

a villanyoltás rendje; az elemek gyűjtése; a lelki kulturáltság javítása az adódó szituációk példamutató, a tanári etika szerinti kezelésével;

3.5. Az már hatályba lépett iskolai egészségnevelési és drogstratégia további folytatása( 2003. szeptember 10-én jóváhagyva) )

A diákok részére

Több fórumon is igyekszünk a megelőzésre és nem a probléma kezelésére hangsúlyt fektetni. Természetesen el kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.Az iskolában képzett gyermek és ifjúságvédelmi felelősök működnek, a tanórákon kívüli programokat szabadidő-felelősök és az iskolai diákönkormányzat koordinálja.

Színterek:

1. Iskolai programok

1.1 A bejövő osztályok diákjai részéreMivel a gimnáziumban 6 és 4 évfolyamos képzési forma is van, a 12 illetve a 14 évesek számára más-más módon, de mindenképpen külső szakmai segítséget igénybe véve (Kompánia Alapítvány) szervezzük az első találkozást a témával. Évi két osztályfőnöki órán információkat

85

kapnak a diákok a drogokról, hatásukról, előfordulási gyakoriságukról, a segítő helyekről stb. További 4 órát szánunk filmnézésre, beszélgetésre. Ezt tekintjük az információs-alapozó szakasznak.

1.2 A már itt tanuló diákok részére

Minden osztályon belül bontott csoportos keretben rendszeresen évi 2 osztályfőnöki órát tervezünk, hogy a droggal kapcsolatos új kérdéseket megbeszélhessük a diákokkal, ezen kívül igény szerint évi 4 osztályfőnöki óra áll rendelkezésre azon osztályoknak, ahol külön események miatt beszélni kell a drogokról. Ezekhez a foglalkozásokhoz szakember szükséges.

1.3 Tanórai foglalkozások

A mellékelt táblázat szerint minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.

1.4 Sportnap és egészségnap

Évente rendszeresen sportnapot szervezünk, mely az egész iskolát megmozgatja, osztályok, évfolyamok közötti versenyekkel kihívásokkal az egészség örömteli megélését biztosítva. Az iskolai sportkör és tömegsport foglalkozások keretében házibajnokság (kosár, foci és röplabda), versenyek (tornaverseny és futóversenyek) zajlanak. Az egészségnap keretében meghívott előadókkal, neves sportolókkal találkozhatnak a diákok, kiállítást rendezünk az egészséges táplálékokból, környezetvédelmi plakátok, tervek készülnek. Az iskola volt és jelenlegi neves sportolóit pozitív példaként állítjuk diákjaink elé.

1.5 Diákönkormányzati rendezvények

Az iskola diákönkormányzatának vezetői feladatuknak tekintik, hogy színvonalas programokkal az épületen belül, felügyelet mellett is jó hangulatú rendezvényekkel színesítsék az iskola életét

koncertek suli diszkó vetélkedők a drámatagozatosok színházi bemutatói

1.6 Szakkörök kerámia filmklub

86

énekkar versmondó és színjátszó kör múzeumi foglalkozások

2. Iskolán kívüli rendezvények

2.1 Tanulmányi kirándulások2.2 Sítábor, Vándortábor, Mikulás-túra2.3 Gólyatábor2.4 Vizitúrák

A szülők részére

A segítő kapcsolatok színterén a család a legfontosabb társ. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvétükkel tudják támogatni az iskola programjait.

Színterek: osztály illetve iskolai szintű szülői értekezlet, ahol megismertetjük a szülőkkel az

iskolában folyó drogprevenciós munkát, a drogról szóló információs részhez szakember segítségét kérjük.

„ szülői klub” alakult, mely évfolyamtól függetlenül foglalkozik az iskolában zajló eseményekkel, nevelési, tárgyi problémákkal.

iskolaszék szülői szervezet

Félévente egy közös szülői értekezleten az érdeklődő szülők számára egy bizonyos tematika szerint rendszeres szülőit tartunk, ahol az orvosi, jogászi-rendőri és pszichológusi oldal képviselői ugyanarra a kérdésre keresik a választ, pl. a drog és szabadidő.

A tanárok részére

Esetmegbeszélő szemináriumokat szervezése. Évi 4 órát tervezünk rendszeresen, de ha szükséges, külön szemináriumot is szervezünk.

Források: GYISM pályázat Vörösmarty Alapítvány

DÖK támogatások egyéb pályázatok

87

Segítő kapcsolatok: ELTE Pszichológiai Intézet Kompánia Alapítvány Gyermekjóléti szolgálatok

Sziget Alapítvány Iskolaorvos Védőnői hálózat

3.6. A lelki egészségnevelés PP szerinti kiemelt témái (ifjúságvédelemmel egyeztetve)

a barátság szerepe

a nemi azonosságtudat (fiúk és lányok, a férfi és női szerep)

az egészség, mint érték és az öröm forrása

a szenvedélybetegségek elkerülése

személyes mentális biztonság

szexuális felvilágosítás, a korai szex veszélyei

NEM-et mondani (a káros kortárshatás elleni védekezés)

az idővel való gazdálkodás

a konfliktusok, problémák megoldása

őszinteség a családban, az osztályban

4. Az egészségnevelés indikátorai és a fejlődés mérése

Tanévenként megállapítandó adatok:

Az osztályfőnöki órák száma, melyeken az egészségnevelés volt a téma A mindennapos testnevelésben (ISK, szünetek, tömegsport, önvédelmi kör) részt vettek

létszáma, tanulói felmérés a Bertelsmann kérdőívbe beépítve ( kiegészítő kérdésként) Egészségvédelmi akciók felsorolása , ezen belül a DÖK által rendezettek külön

csoportosításban (pl. egészségnap, elemgyűjtés, felvilágosító előadás stb.) Megvalósult iskolaorvosi szűrővizsgálatok felsorolása A saját bevallás szerint (név nélkül) rendszeresen dohányzók száma A bejövő osztályok számára tartott drogprevenciós foglalkozások (időpont, előadó) A diákok száma, akikkel droggal kapcsolatos gyermekvédelmi beszélgetés és/vagy

intézkedés vált szükségessé Szülői rendezvények az egészségvédelem témájában (is) – dátum, időpont, téma Tanári – egészségneveléssel is foglalkozó -szemináriumok száma

A fittségi mutatókat az IMIP külön tartalmazza.

5. A 2004-2005 évi rövid távú célok és programok.

A megjelölt időszakban egy 3-4 fős csoport irányítaná az egészségfejlesztést a táblázatba foglalt akcióterv szerint. (3. sz. táblázat)

6. Közép és hosszú távú célok és azok adatokon alapuló tervezése.

88

Az egészségfejlesztő csoport javaslatot tesz a közép és hosszú távú célokra a 2004-2005 tanév végén. A tervezéshez a kritériumok 2004-2005 évi adatai és az akcióterv eredményessége adhatnak majd támpontot.

89

Táblázatok

Az osztályfőnöki órákon kötelezően feldolgozandó témák és azok ütemezése (javaslat)

Osztály 7. osztály 8. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály1. téma Az egészséges

táplálkozás (gyorsétterem, nassolás, E számok, a helyes összetétel)

Serdülőkori testi és lelki változásokÖnismeret alapfokon

Drogok és alkohol,DohányzásNEM-et mondaniÖnvizsgálat a veszélyeztetettség szempontjából

Fogamzásgátlás, nemi kapcsolatokra felkészülés, veszélyek, betegségek, megelőzés

Anorexia, bulimiaTáplálkozási zavarokA táplálkozásról , folyadékfogyasztásról magasabb fokon

A család szerepeAz egészséges életmód kialakításbanCsaládi lelki és fizikai higiénia, felelősségvállalás

2. téma A rendszeres testmozgás szerepe az egészség megőrzésében

Veszélyek: alkohol, dohányzás

Stresszoldás, megküzdési stratégiák

A fizikai terhelés és a lelki egészség összefüggései, a saját terhelhetőség

Önismeret és önbecsülés(saját erős és gyenge oldalak)Önkontroll

Önismereten alapuló karrierválasztás

3. téma Tanulás és pihenés egyensúlya -alapfokon

Lázadás, igazságérzet, a konfliktusok lehetséges megoldásai

KrízishelyzetekOdafigyelés másokra

A terhelhetőség, a terhek viselése s az egészség kapcsolata

Testi-lelki egészség harmóniája

Munka és egészség

A táblázat továbbfejleszthető az éves kontrollok alapján.

A tanárok felkészítése és az alkalmazott módszerek kidolgozásra várnak:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

1. sz. táblázat

Biológia Történelem Kémia Nyelvoktatás Fizika Matematika Testnevelés Szabadidő szervezők

7.o.

Az ember összhangban

a környezetével; a

környezetkárosítás és a

saját lét összefüggései

Az ember és az

emberi létezés

fontossága.

Hippokratesz:

orvosi eskü.

(Hellasz)

A tanult és a

háztartásban ill. a

környezetünkben

előforduló anyagok

hatása az emberi

szervezetre

Egészséges

életmód

(szabadidő,

kirándulás, sport,

mozgás, testi

higiénia, helyes

időbeosztás)

Mechanika, mozgások: a

fékút veszélyes növekedése

a sebesség növelése által

(személyes biztonság)

Statisztika:

grafikonelemzés

(hulladékok, testtömeg-

index, halálozási és

születési grafikonok)

Harc az eseti felmentések ellen,

könnyített programok felajánlásával a

jelenség felszámolása

Kirándulások

Egyéb szabadidős

programok szervezése

8.o.

Egészség – betegség pl.

a serdülők egészségét

veszélyeztető hatások (9

óra)

A testi higiénia és a

fizikai

teljesítőképesség

összefüggése

(Görög és római

kor)

Az alkohol, a

drogok és a

dohányzás

„kémiája”

Étkezési

szokások, helyes

táplálkozás

Nyomás témája: a

vérnyomás egységei, érékei;

a légköri nyomás hatása és

változásai;

Hőtan: az üvegházhatás

értékelése

%-számítás

( a fehérje, szénhidrát

megoszlás és más

életszerű adatok

alkalmazása)

A lányok havi felmentése helyett a

részleges – könnyített – gyakorlatok

végzése

Képzések, vetélkedők

szervezése

10.o.

Vírusok baktériumok,

és az élősködő

eukarióták

Fertőzések,

járványok, a városi

higiéniai

viszonyok

(középkor)

A víz, levegő,

talajszennyezés

hatásai,

egészségkárosító

szerepe

Család,

összetartozás,

támasz, egymás

segítése

A higannyal való bánásmód,

törött hőmérő esetén a

higany semlegesítése

Az órai munka hatékonyságának, a

tanulói aktívitásnak fokozása, a

terhelés és pihenés arányai

Pályaválasztás segítése

11. o.

Az ember

szervrendszereinek

működése kapcsán az

azokat veszélyeztető

hatások, azok

Demográfiai

mutatók,

védőoltások,

halálozási

statisztika

(technikai

Káros

szenvedélyek Elektromágnesesség:

önindukció, hogyan NE

kapcsoljunk ki eszközt és

miért.

Hullámok: az infravörös és

Az előírt és az IMIP-ben rögzített

kötelező fittségi vizsgálatok évi

kétszeri maradéktalan lebonyolítása

Tanári és diák

tömegsport segítése

megelőzése, a

betegségek felismerése

forradalom) az ultraibolya haszna és

kára.

12.o.

Szexuális kultúra,

fogamzásgátlás,

családtervezés

(genetika), természet és

társadalom kapcsolata;

Az olimpiai eszme

(Ókori

Görögország és

újkori Európa)

Helyes viselkedés

tömegben,

önvédelem

Elektromosságtan:

Az áram élettani hatásai,

háztartási balesetvédelem

Az tanulók fizikai állapotával

kapcsolatos észrevételek megosztása az

ofőkkel és a szülőkkel

A szelektív

hulladékgyűjtés

hirdetése, akciók

szervezése

12.o.

Az ember helye és

szerepe a

törzsfejlődésben

Kábítószerek

(Az ópiumháború)

Betegségek,

gyógyulást segítő

eljárások

Rádióhullámok: téveszmék

és valóságos ártalmak

A bejövő osztályok gerinc-orthopédiai

szűrése

Közlekedésbiz-

tonság

Rádióaktivitás: a

sugárzások élettani hatásai;

sugárvédelem; az orvosi

vizsgálatok kockázata ill.

kockázatmentessége

A mondennapos gerinctorna

gyakorlatainak oktatása, számonkérése,

a biomechanikailag helyes tsttarztás

ellenőrzés

Környezeti

ártalmak

Magfizika:a reádióaktív

hulladékkkezelés

tulajdonságai és veszélyei

A helyes táplálkozás alapelveinek

ismerteése

2. sz. táblázat

Akcióterv a tanulói és tanári % -os minőségmutató javítására 2004-2005Indikátor: Az iskolában a diákok megtanulnak egészségesen élniBemenet: diák 34% tanár 27% (2003 évi adat)Tervezett kimenet: diák és tanár 50 % feletti értéket érjen el (2005 évi adat)

Intézkedés A sikerességhez vezető stratégia

A bevont csoportok és személyek

A sikeresség kritériuma

Támogatás, források

A tanárok felkészítése

Időszakasz

Egészségnap beépítése a 2004-2005. évi munkatervbe

A korábbi programok átvizsgálása és aktualizálása, az igények felméréséhez igazítva

7-11. évfolyamok

A tanulói érdeklődés, bevonódás magas foka

PályázatÖnkéntesek bevonása

A feladatok kiosztása időben és azok leírása, segédanyagok közzététele

2005 január vége

Tisztasági verseny az osztályokban A verseny meghirdetése

Kisgimnazista és bejövő osztályok

A megváltozott szokások észleléseRendszeresen megvalósuló ellenőrzés

VMG alapítványDÖK jutalom

Az ellenőrző bizottság létrehozása, a pontozási rendszerkialakítása

2004 első félév

A fittségi mérések közzététele és a szülők értesítése

Számítógépes adatbázis szoftver készítése, az

Minden tanuló, aki testnevelés órára jár

Magasabb fokú érdeklődés (szülők is), javuló

Informatika tanárok: szoftver

A szoftver használata – a tanár igénye

2004-2005 tanév

értesítés módjának kidolgozása

eredmények készítése szerint, nem kötelező jelleggel

A dohányzási szokásokkal kapcsolatos vizsgálati terv és mérési módszer kidolgozása

Bizottság alakul, mely felelős a projektért

9-12. osztályok, tanárok

Helyzetelemzésre alkalmas kérdőív, adatok, őszinte válaszok

Iskolaorvos, ISZV egyetértése

Tájékoztatás, a kérdőív ismerete, visszacsatolás

2005 első fele

3. sz. táblázat

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Bevezetés

1.1. Helyzetelemzés

Az épület és berendezése

A Vörösmarty Mihály Gimnázium Budapest egyik belső kerületében, a Józsefvárosban, műemlék épületben működik Sajnos az épített környezet állaga és tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Az iskola épülete kívül-belül megérett a felújításra.

Néhány éve az elektromos hálózatot korszerűsítették, a világítás megfelelő. A fűtés földgázzal történik, a tantermek hőmérséklete megfelelő, de az elöregedett nyílászárók miatt energiatakarékosnak a legkevésbé sem nevezhető.

A mellékhelyiségek a többszöri, tűzoltásszerű felújítás ellenére sem felelnek meg az európai normáknak.

Az iskola takarítását külső cég végzi, az általuk használt tisztítószerek környezetbarát voltáról egyelőre nincsenek információink.

Az étkeztetés körülményei siralmasak. Az étkező kicsi, zsúfolt és korszerűtlen.

Az iskolai büfét évek óta ugyanaz a vállalkozó működteti. Az elmúlt évben egyre több kifogás volt. Eddig az iskola nem nagyon szólt bele az árukínálat alakulásába, legfeljebb az árakkal és a választékkal kapcsolatban, továbbá a nyitva tartás kapcsán voltak észrevételek.

Az iskolában kabinetrendszerű oktatás folyik. Az épület szűk folyosóin tűzvédelmi okokból szekrények elhelyezésére nincs lehetőség, így a gyerekek személyes tárgyaikat kénytelenek magukkal hordozni.

Csak néhány teremben sikerült kicserélni a székeket és padokat ergonómiailag megfelelő, korszerű bútorokra.

A tornaudvaron kívül egy betonozott belső udvara van az iskolának, ahol tavasztól őszig némi zöld növénnyel igyekszünk ellensúlyozni a sivárságot. Magában az épületben a folyosókon, (ahol a fényviszonyok engedik) sok növény van és az osztálytermek egy része is virágos.

Előélet, hagyományok:

Közvetlen közelünkben még egy nagyobb park sincs, így a természeti környezettel diákjaink csak a kirándulások, erdei iskolák során, vagy a lakóhelyük közelében találkoznak. Iskolánkban a nem túl kedvező adottságok ellenére eddig is igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a környezeti nevelésre.

97

Tantárgyi keretek között elsősorban a kémia, biológia és földrajz órákon, a megfelelő ismeretanyaghoz kapcsolódva.

Hosszú évek óta számos program kapcsolódik a Föld Napjához, amiről minden évben megemlékezünk.

Az általános iskoláskorú hat évfolyamos gimnazisták számára évek óta többfordulós természettudományi háziversenyt tartunk, aminek egyik fő témája a környezet és természetvédelem.

A természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos pályázatokon, vetélkedőkön indítjuk diákjainkat (pl. Csapody Vera Emlékverseny)

A 7. és 8. osztályos kisgimnazisták részére minden tanév végén erdei iskolát szervezünk, ahol szakemberek segítségével ismerkednek a gyerekek hazánk nemzeti parkjainak ill. természetvédelmi területeinek geológiai, botanikai, zoológiai értékeivel.

Minden évben vándortábort és sítábort hirdetünk diákjaink számára.

1.2. Erőforrások

A környezeti neveléssel kapcsolatos célok eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a diákok számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

Diákok. Az iskola valamennyi diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során sajátítják el. A diákok és tanáraik együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a az erdei

98

iskoláknak, jeles napoknak, tanulmányi kirándulásoknak, valamint a különféle táboroknak. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelésben is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők ismerjék az iskola környezeti nevelési koncepcióját és erősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Ezenkívül a szülői szervezettel történt megállapodásban kell rögzíteni, hogy mik azok a környezeti neveléssel összefüggő programok, amelyekhez a szülők - lehetőségeikhez mérten - biztosítják gyermekeik számára a szükséges anyagi fedezetet. (erdei iskola, múzeumok, állatkertek, tanulmányi kirándulások, stb).

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció terén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés kialakításához a takarítócég munkatársainak aktív, környezettudatos közreműködésére is szükség van.

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programok megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során -a lehetőségekhez mérten- elérje, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti nevelési programok fontos része a különböző intézmények meglátogatása. Kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolánk valamennyi tanulójának iskolai tanulmányai során legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie.

Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik környezeti nevelési munkánkat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Szükséges, hogy legyenek az egész tantestületet érintő környezeti nevelési témájú előadások, programok.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek feladata eldönteni, hogy környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezeti nevelés kialakításában.

Anyagi erőforrások

99

Saját erőforrások

Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

Alapítvány. Az iskolai alapítvány a bevált gyakorlatnak megfelelően – rászorultsági alapon –támogatja a tanulók erdei iskolában, táborozásokon és tanulmányi kirándulásokon való részvételét.

Külső erőforrások

Fenntartó. A fenntartó eddig az erdei iskolai programot támogatta, amennyiben a 7. osztályosok az önkormányzat táborhelyén, kedvezményes ellátásban részesültek és a tanárok túlmunkáját is az önkormányzat finanszírozta.

Pályázat. A pályázatok figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről.

1.3.Célok, feladatok

Az UNESCO meghatározása szerint : „ A környezeti nevelés olyan folyamat melynek célja hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjon, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességgel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjen a jelenlegi problémák megoldására és újabbak megelőzésére.”

Iskolánkban a környezeti nevelés során a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása az élő és élettelen természetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása illetve ennek elősegítése a célunk, továbbá tudatos értékrenddel bíró fogyasztói réteg kialakítására törekszünk (lásd 2./A melléklet: A fogyasztóvédelmi oktatás). Tesszük ezt azért, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Ezért az iskolai nevelő-oktató munkának elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását, lássák, hogy a társadalom, az egyén, illetve a közösségek tevékenységének ezzel

100

összhangban kell lenniük. Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait , tudják elemi szinten értékelni azokat. Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A környezeti nevelésnek holisztikusnak és ebből eredően interdiszciplinárisnak kell lennie, ennek megfelelően a tanulók képesek lesznek felismerni a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait is. A legfontosabb cél azonban a saját, a közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárokká váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket.

Mindehhez szükséges az önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, a konfliktuskezelés, megoldás, döntés technikáinak készség szintre történő fejlesztése, hogy mindennapi életükben felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni.

2. Környezeti nevelés a tanórákon

A környezeti nevelésre minden tantárgy kínál valamilyen lehetőséget. Az egyes tantárgyakon belüli konkrét lehetőségeket a tantárgyankénti helyi tantervek tartalmazzák. A megvalósítás módja és helye a tanmenetekben található. 2.1. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési céljai.

Magyar nyelv és irodalomA tanulók:

Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre.Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket.Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, véleményalkotásra. Tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére.

A tanulókban:Fejlesszük az erkölcsi, esztétikai érzékenységet!

101

TörténelemA tanulók:

Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet.Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására.Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom, felelősségét és feladatait a problémák elhárításában és csökkentésében.

FilozófiaA tanulók:

Értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása.Lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása.Érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak manipulált fogyasztása.Fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát.

Idegen nyelvA tanulók:

Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegekfeldolgozásának segítségével.Legyenek érzékenyek a környezeti problémákra és a nyelv segítségével ismerjék megmás országok hasonló problémáit.Legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,projekt-munkában választ keresni.

A tanulókban:Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben.Fedezzék fel az idegen nyelvi kommunikációképesség lehetőségeit.

MatematikaA tanulók:

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják.Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával.

102

Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.Fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük.Váljanak képessé adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására.Legyenek képesek reális becslésekre.

A tanulókban:Alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás és a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség.

FizikaA tanulók:

Tudják megadni, megfogalmazni a környezeti változások fizikai magyarázatát.Ismerjék meg az élő szervezetekre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását.Tudják hogyan lehet a káros hatások kibocsátását csökkenteni.Tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, s ennek tudatábankeressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra.Ismerjék a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közti analógiákat, valamint az élő és élettelen közti kölcsönhatásokat.

TechnikaA tanulók:

Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

KémiaA tanulók:

Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel.Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.Legyenek képesek a környezet különböző anyagainak egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére.Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatását.

103

BiológiaA tanulók:

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési illetve mérséklési lehetőségeit.Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit.Ismerjék a környezetegészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit.

A tanulókban:Alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

FöldrajzA tanulók:

Szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket élő és élettelen környezetükről.Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményét.Ismerjék meg a világ globális problémáit.Ismerjék meg és igyekezzenek megőrizni a természeti táj szépségét.

Ének-zeneA tanulók:

Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait.Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban.Vegyék észre a zene közösségteremtő szerepét.Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúraA tanulók:

Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát.Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit.Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példát említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására.Ismerjék a természetes alapanyagok használatát.Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre.

Tánc és drámaA tanulók:

Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel.Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképekben és mozdulatsoroksegítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)Sajátítsák el a néptánc elemeit.

TestnevelésA tanulók:

Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják

104

egészséges testi fejlődésüket.Legyen igényük arra, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagokból készülteszközöket használjanak.Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban:Tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását.

2.2. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket.

3. Környezeti nevelés a tanórákon kívül

3.1. Rendszeres szervezeti formák3.1.1. Zöld szakkör -a kisgimnazisták számára minden szeptemberben meghirdetjük.3.1.2. Természet és környezetvédelmi háziverseny (több fordulós)3.1.3. „Látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, szennyvíztisztító, hulladékégető stb.

3.2. Iskolai megmozdulások, programok3.2.1. Tanulmányi kirándulások (osztálykeretben, mindig valamilyen „zöld tartalommal” is megtöltve)3.2.2. Erdei iskola a 7. és 8. osztályosoknak (5 nap, júniusban)3.2.3. A Föld Napjának megünneplése (minden évben más, aktuális program szerint, a hagyományokhoz híven)3.2.4. Környezeti nevelési akciók (pl. papírgyűjtési, elemgyűjtési verseny az osztályok között)3.2.5. A városismereti verseny „felélesztése”

3.3. Az iskola, mint környezetbarát miliő3.3.1. Felhívás az osztálytermek virágosítására, otthonosabbá tételére.3.3.2. Használt szárazelem gyűjtő „üzemeltetése”.3.3.3. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése.

4. Környezeti neveléssel kapcsolatos információk átadása

4.1. Iskolán belüli kommunikáció formái

4.1.1. „Zöld faliújság” kialakítása, ahol mindig az aktuális hírek, felhívások, stb. kapnak helyet.

105

4.1.2. „Zöld rovat” az iskolaújságban.4.1.3. A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelősök, akik segítenek

koordinálni az osztályok munkáját az egyes akciók során.4.1.4. A szülők bevonása, tájékoztatása a szülői értekezleteken.

4.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái

4.2.1. Kapcsolatfelvétel olyan civil szervezetekkel, amelyek kapcsolódnak a környezeti neveléshez.

4.2.2. A KukaBúvár című folyóirat megrendelése a könyvtár számára.4.2.3. A környezet állapotfelmérésének (kémia órákon, szakkörön) értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel.

5. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsan képvisel egy viselkedési módot és értékrendet.

Ki kell dolgozni egy környezeti attitűdvizsgálatot a beérkező tanulók számára, amelynek eredményét a tanárok (osztályfőnökök és szaktanárok) felhasználják további munkájuk tervezésében. A mérést a 10. évfolyamon és lehetőség szerint a 12. évfolyam végén is el kell végezni.

Az iskolai munkaterv része kell legyen az éves környezeti nevelési terv, amely az éves nevelőtestületi értekezleten megvitatásra, értékelésre kerül.

Az iskolában egyelőre nem működik külön környezeti nevelési munkacsoport, a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok tervezése a biológia–kémia–földrajz munka-közösségre hárul.

6. Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára alapkövetelmény.

Célunk, hogy minél több tanár – és ne csak a természettudományokat tanítók- vegyen részt külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezekre a továbbképzésekre az iskolai szakmai munkaközösségi napot is fel lehet használni, ahogy azt eddig is megtettük már.

106

2./A SZÁMÚ MELLÉKLET

A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS

A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladataink

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.”

(NAT)

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: a tanulók középiskolai tanulmányaik befejezésekor értsék, és alkalmazni tudják a következő fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Egyre nyilvánvalóbb, hogy környezeti problémáink túlnyomó többségének (ha nem valamennyinek) gyökere mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind fogyasztásunk mennyisége, mind annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet hatékony képviseletéhez újfajta fogyasztóvédelemre van szükség, amely a környezet szempontjait is figyelembe veszi: ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben környezetünk megtartására is törekednek.

Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

108

A fogyasztóvédelmi oktatás nevelés színterei iskolánkban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat építjük be:

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései,Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások,Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák),Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások,Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia és egészségtan – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás,Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk,Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia,Történelem és állampolgári ismeretek – EU fogyasztói jogok, fogayasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.,Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai,Osztályfőnöki órák – (pl. zsebpénz, reklámok szerepe, hatása …)

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (tanulmányi kirándulás, táborok, erdei iskola) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac) a

diákönkormányzattal való együttműködés során (diákközgyűlés, tájékoztató, fórumok)

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására helyezzük a hangsúlyt. Az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony alakítására törekszünk.

Az értékek formálásában lényeges: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tesszük őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

109

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar nyelv

1. Ember és nyelvA nyelv mint jelrendszer.A beszéd mint cselekvés.A nyelv és a gondolkodás viszonya.Nyelvcsalád, nyelvtípus.A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai

2. KommunikációA kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.A kommunikáció interdiszciplináris jellege.Jel, jelrendszer.Nyelvi és vizuális kommunikáció.A nyelvhasználat, mint kommunikáció.Kommunikációs funkciók és közlésmódok.Személyközi kommunikáció.A tömegkommunikáció.

3. A magyar nyelv történeteVáltozás és állandóság a nyelvben.A magyar nyelv rokonsága.A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

4. Nyelv és társadalomTársadalmi és területi nyelvváltozatok.Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.Kisebbségi nyelvhasználat.A határon túli magyar nyelvűség.Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

5. A nyelvi szintekHangtan.Alaktan és szótan.Mondattan.A mondat szintagmatikus szerkezete.A mondat a szövegben.Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

111

6. A szövegA szöveg és a kommunikáció.A szöveg szerkezete és jelentése.Szövegértelmezés.A szöveg szóban és írásban.Az intertextualitás.A szövegtípusok.Szöveg a médiában.

7. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd.Érvelés, megvitatás, vita.A szövegszerkesztés eljárásai.

8. Stílus és jelentésSzóhasználat és stílus.A szójelentés.Állandósult nyelvi formák.Nyelvi, stilisztikai változatok.Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

Magyar irodalom

1. Szerzők, művek

1.1. Életművek a magyar irodalombólPetőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

1.2. PortrékBalassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János

1.3. LátásmódokZrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

1.4. A kortárs irodalomból

112

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

1.5. VilágirodalomAz európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

1.6. Színház és drámaSzínház és dráma különböző korszakokban.1-1 mű értelmezése. Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

1.7. Az irodalom határterületeiAz irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

1.8. Regionális kultúraInterkulturalitás.A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.Kisebbségi irodalmak.Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok.

2. Értelmezési szintek, megközelítések2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2. Műfajok, poétika

2.3. Korszakok, stílustörténet

113

TÖRTÉNELEM

1. Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

2. A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán biroda1m terjeszkedése.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

114

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása

A reforrnmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reforrnkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.Magyarországon

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békák. A gazdasága társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929—33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920—30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása.

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

115

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.

11. A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

12. A mai magyar társadalom és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

116

MATEMATIKA

1. Halmazelmélet2. Logika, logikai műveletek3. Kombinatorika4. Gráfok5. Számfogalom6. Számelmélet7. Algebrai kifejezések, műveletek8. Hatvány, gyök, logaritmus9. Egyenletek, egyenlőtlenségek10. Függvények, grafikonjaik, transzformációik, jellemzésük11. Sorozatok12. Ponthalmazok13. Geometriai transzformációk14. Síkgeometriai alakzatok15. Térgeometriai alakzatok16. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás17. Vektorok18. Trigonometria19. Koordináta-geometria20. Leíró statisztika21. Valószínűség-számítás

117

IDEGEN NYELVEK

1. Személyes vonatkozások, családA vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet minden napjai, otthoni teendők Személyes tervek

2. Ember és társadalomA másik ember külső és belső jellemzéseBaráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (Posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. KörnyezetünkAz otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

4. Az iskolaSaját iskolájának bemutatása (sajátosságok, p1. szakmai képzés, tagozat)Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világaDiákmunka, nyári munkavállalásPályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

118

Napirend, időbeosztásAz egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)Étkezési szokások a családbanÉtelek, kedvenc ételekÉtkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekbenGyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozásSzabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.Sportolás, kedvenc sport, iskolai sportOlvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. Utazás, turizmusA közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedésNyaralás itthon, illetve külföldönUtazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezéseAz egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technikaNépszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

119

FIZIKA

1. Mechanika1.1. Newton törvényei1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya1.3. Mozgásfajták1.4. Munka, energia1.5. A speciális relativitáselmélet elemei

2. Termikus kölcsönhatások2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly2.2. Hőtágulás2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban2.6. Kalorimetria2.7. Halmazállapot-változások2.8. A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás3.1. Elektromos mező3.2. Egyenáram3.3. Az időben állandó mágneses mező3.4. Az időben változó mágneses mező3.5. Elektromágneses hullámok3.6. A fény mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás4.1. Az anyag szerkezete4.2. Az atom szerkezete4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek4.4. Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat5.1. A gravitációs mező5.2. Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek

120

BIOLÓGIA

Bevezetés a biológiába1. A biológia tudománya2. Fizikai és kémiai alapismeretek

Egyed alatti szerveződési szint3. Elemek, ionok, szervetlen molekulák4. Szerves molekulák5. Felépítés és lebontás kapcsolata6. Felépítő és lebontó folyamatok és sejtszervecskéik7. A biológiai membránok, transzport folyamatok, sejtmozgások8. A sejtosztódás típusai, a sejtciklus

Az egyed szerveződési szintje9. Vírusok, prokarióták10. Egysejtű eukarióták11. Többsejtű eukarióták országai, szerveződési típusai12. A hajtásos növények fejlődése az evolúció során13. A hajtásos növények felépítése, életműködései14. Az állatvilág fejlődése az evolúció során15. Állati szövetek, szaporodás és egyedfejlődés16. Az állatok viselkedése

Az emberi szervezet17. Homeosztázis18. Kültakaró19. Mozgás20. Táplálkozás21. Légzés22. Anyagszállítás 23. Az immunitás24. Vérátömlesztés, vércsoportok, szervátültetés25. Kiválasztás26. A szabályozás típusai, elemi idegi jelenségek27. Az idegi szabályozás elve, szervrendszere

121

28. Az érzékszervek, érzőműködés29. A mozgatóműködés30. A vegetatív működés31. Az idegrendszerre ható szerek32. Humánetológia33. A hormonrendszer34. Szaporodás35. Egyedfejlődés

Egyed feletti szerveződési szintek36. Populációk jellemzése37. Életközösségek jellemzése38. Bioszféra, globális folyamatok39. Ökoszisztémák jellemzése40. Környezet- és természetvédelem

Öröklődés, evolúció41. Az örökítő anyag és működési elve42. A mutáció43. Az alapvető öröklésmenetek44. Ivar meghatározás, ivari öröklődés45. Családfaelemzés, kapcsoltság, mennyiségi jellegek46. A populációgenetika alapjai47. Az adaptív és nem adaptív evolúció, a fajkeletkezés48. A biotechnológia jelentősége49. Az evolúció bizonyítékai, fő lépései50. Az ember evolúciója

122

KÉMIA

Általános kémia1. Az atom felépítése, izotópok, elem.2. Az atomok elektronszerkezete, elektronegativitás.3. A periódusos rendszer.4. Ionok képződése atomokból, összetett ionok.5. Elsőrendű kémiai kötések jellemzése.6. Másodrendű kémiai kötések jellemzése.7. Molekulák képződése, térszerkezete, polaritása.8. Állapotjelzők, halmazállapotok és halmazállapot-változások.9. Kristályrács-típusok: ion-, atom-, fém- és molekularácsos anyagok felépítése és

tulajdonságai.10.Valódi oldatok, oldódás, kolloid és diszperz rendszerek.11.Kémiai jelölések, vegyjel, képlet, kémiai egyenlet, anyagmennyiség.12.A folyamatok energiaviszonyai, reakcióhő.13.A reakciósebesség, katalízis.14.Kémiai egyensúly.15.Sav-bázis reakciók, kémhatás, indikátorok.16.Redoxi reakciók, csapadékképződéssel járó reakciók.17.Galvánelemek.18.Elektrolízis és mennyiségi törvényei.

Szervetlen kémia19.A hidrogén és a nemesgázok.20.Halogénelemek és vegyületeik (hidrogén-halogenidek, kősó, ezüst-halogenidek, hypo).21.Az oxigén és vegyületei (hidrogén-peroxid, oxidok csoportosítása, fém-oxidok,

hidroxidok).22.A kén és vegyületei (kén-hidrogén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénessav és sói, kénsav és

sói).23.A nitrogén és vegyületei (ammónia, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, salétromsav és

sói).24.A foszfor és vegyületei (difoszfor-pentaoxid, foszforsav és sói).25.A szén és vegyületei (szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav és sói).26.A szilícium és vegyületei (szilícium-dioxid, szilikonok).27.A fémek általános jellemzése, ötvözetek, előállítás, korrózió.

123

28.Az alkáli- és alkáliföldfémek.29.A p-mező fémei (alumínium, ón, ólom).30.A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport fontosabb fémei.

Szerves kémia31.A szerves vegyületek általános jellemzői32.Alkánok, cikloalkánok.33.Alkének, diének, poliének, alkinok.34.Aromás szénhidrogének.35.Halogéntartalmú szénhidrogének.36.Alkoholok és fenolok.37.Oxovegyületek és éterek.38.Karbonsavak és karbonsav-észterek.39.Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok, amidok és aminosavak.40.Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek.41.Mono- és diszacharidok.42.Poliszacharidok.43.Fehérjék.44.Nukleinsavak.45.Műanyagok.

124

FÖLDRAJZ

Kozmikus és természetföldrajzi környezetünk1. Térképi ismeretek2. Kozmikus környezetünk3. Csillagok, csillagrendszerek4. A Naprendszer5. A geoszférák földrajza6. A kőzetburok7. A levegőburok8. A vízburok9. A talaj10. A természetföldrajzi övezetesség

A természeti és a társadalmi környezet11. A Föld népessége12. Településföldrajz

A világ változó társadalmi-gazdasági képe13. A világgazdasági folyamatok14. A világkereskedelem15. A gazdasági ágazatok16. A mezőgazdasági termelés17. Az ipar ágazatai, energiagazdaság18. Tercier szektor

Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban19. Magyarország természetföldrajza20. Magyarország gazdaságföldrajza21. Magyarország népesség-és településföldrajza22. Magyarország közlekedésföldrajza, idegenforgalma23. Hazánk helye és kapcsolatai Európában (Magyarország és az EU)24. Európa regionális földrajza25. Az európai integráció folyamata – az Európai Unió26. Az Európán kívüli földrészek földrajza27. Az amerikai kontinens földrajza28. Az ázsiai kontinens földrajza

29. Afrika, Ausztrália, Óceánia földrajza

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 30. Globális környezeti problémák

125

INFORMATIKA

1. Hardver alapismeretek1.1. A számítógép felépítése1.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória,

buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap2. Szoftver alapismeretek

2.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete

2.2. Állománykezelés2.3. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd)programjai

3. Könyvtárismeretek4. Szövegszerkesztés

4.1. A szövegszerkesztő használata4.2. Szövegszerkesztési alapok4.3. Szövegjavítási funkciók4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben4.5. Weblap készítés

5. Táblázatkezelés5.1. A táblázatkezelő használata5.2. A táblázatok felépítése5.3. Adatok a táblázatokban5.4. Táblázatformázás5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Informatikai alapismeretek6.1. Számábrázolás, számrendszerek6.2. Kódolás

7. Hálózati ismeretek, kommunikáció az Interneten7.1. Lan7.2. Keresés az Interneten

8. Programozási ismeretek8.1. A programkészítés lépései8.2. Algoritmusok, programnyelv8.3. Programozási ismeretek, tételek8.4. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás8.5. Az objektumorientált programozás alapjai

9. Adatbázis-kezelés9.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

126

DRÁMA (DRÁMA ÉS SZÍNJÁTSZÁS)(A vizsga szerkezetével)

Ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése szóbeli vizsga keretében(színház- és drámatörténet, színház- és drámaelmélet, színházi műfajok, színházi szakmák,drámajátékos ismeretek)

Alkotói ismeretek és képességek mérésére gyakorlati vizsga keretében(drámajáték, színjáték, kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház, kreatív ének-zene,beszéd, vers- és prózamondás, bábjáték a következő három feladattípusból kettőben:drámajátékos improvizáció, előkészített egyéni produkció, előadásban való részvétel)

Színház- és drámatörténet1. A klasszikus ókor színháza, a görög dráma és a római komédia2. Európa középkori színjátszása, a commedia dell’ arte és a liturgikus dráma3. Az angol reneszánsz színház és Shakespeare4. A spanyol barokk dráma és színház5. A francia klasszicista dráma és Molière6. A régi magyar dráma néhány alkotása7. A hazai színjátszás kibontakozása8. A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása9. A modern polgári dráma és színház kialakulása, Csehov és Sztanyiszlavszkij

10. A XX. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói, Brecht színháza és néhány drámája

11. A XX. századi magyar dráma néhány alkotása

12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

Színház- és drámaelmélet1. A drámai műnem sajátosságai2. A dráma és a színjáték mint kommunikáció3. A dráma szerkezeti felépítése4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai6. Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés

Színházi műfajokA rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia, a komédia és a bohózat, a zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a realista színjáték, az abszurd és a groteszk, a bábjáték, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői

127

Színházi szakmák A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.)

Bábjáték A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban, szabadon választott bábtechnikával

Drámajáték, színjáték1. Helyzetgyakorlatok2. Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák

alkalmazásával3. Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott

történetváz alapján4. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása

drámamunkában, színjátékban5. A drámapedagógia elvi és gyakorlati alapismeretei, módszerei6. Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel

Beszéd, vers- és prózamondás1. A beszédtechnika alapjainak gyakorlati alkalmazása2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása3. A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások

létrehozásában való alkotó részvétel

Kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház1. Egy adott szituáció megfogalmazása állóképben, majd mozdulatsorral2. Improvizáció adott zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával3. Különböző technikákat alkalmazó összetett improvizációk létrehozása és bemutatása

mozgásban, táncban

Kreatív ének-zene1. Ritmus és dallam improvizálása, a rögtönzött hangok konkrét szituációkba illesztése, a zenei

elemek kommunikációs eszközként használása2. Vokális és „hangszeres” effektek alkalmazása improvizációban vagy előadásban3. A zene dramaturgiai elemeire épülő előadás létrehozása vagy dal előadása meghatározott

stílusban

128

TESTNEVELÉS

Gyakorlati vizsga1. Gimnasztika – szabadon választott 48 ütemű szabadgyakorlat

Lányok – kötélmászásFiúk – függeszkedés

2. Atlétika – egy futószám kötelezőKét ugrószámból egy választhatóEgy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása kötelező

3. Torna – a talaj vagy a szekrényugrás bemutatás kötelező, egy szer kötelezően választható4. Sportjátékok – egy sportjáték választása kötelező5. Küzdősportok, önvédelem – grundbirkózás6. Úszás – két választott úszásfajtát kell bemutatni

Minden témakör része a bemelegítés, úszás és függeszkedés.

Az elméleti vizsga témakörei testnevelésből

1. A testnevelés órákon tanultak felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlatok tervezésében.2. Az egészséges életmód tervezése.3. A különböző sportágak technikájának, szabályainak alapfokú ismerete (atlétika, torna,

ritmikus gimnasztika, küzdősportok, úszás, sportjátékok).4. A balesetek elkerülése, kiküszöbölése érdekében tett legfontosabb feladatok ismerete.5. Értékelő elemzések, amelyekben a vizsgázó saját véleményét, gondolatait bizonyítja az

egészségvédelem területén.6. A magyar sportsikerek, olimpiai mozgalom jelentősége.7. A harmonikus testi fejlődés (magasság, testsúly).8. Testi képességek (erő, gyorsaság, állóképesség)

129

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

A TANULÓK

FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása a fiatalok körében.

1. Minőségellenőrzés – az általános fizikai teherbíróképesség egységes mérése, minősítése.

2. Minőségbiztosítás – képesség szerint differenciált terheléssel jussanak el a tanulók az egészséges élethez szükséges fizikai fitness szintre.

3. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségtartó, egészség javító szerepének biztosítása.

Tanulóink fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez a Hungarofit teszteket alkalmazzuk.

o Évente két alkalommal, tanév elején és tanév végén megmérjük a tanulók fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbában elért teljesítményét. A mért eredmények pontértékei alapján végezzük cl az értékelést, minősítést.

o Az egységes minőségbiztosítás érdekében fel kell tárnunk a hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terhelés sel törekszünk azok felszámolására.

o A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozásokon végzett rendszeres testedzés hatását elemezzük. A folyamatos visszacsatolás így biztosítható: a tanár, a diák és a szülő számára.

o Az adatok nyilvántartásához az osztályonkénti adatlapokat vezetjük.

o A test általános izomerejét, erő- állóképességét öt motorikus próba alapján értékeljük.

o A próbák elvégzése előtt mindig általános és speciális bemelegítést végeztetünk a tanulókkal, a sérülések megelőzése érdekében.

Minősítési kategóriák.

Igen gyenge 0–20 pont

Gyenge 21–40 pont

Kifogásolható 41–60 pont

Közepes 61–80 pont

Jó 81–100 pont

Kiváló 101–120 pont

Extra 121–140 pont

131

Motorikus próbák elvégzéséhez szükséges módszerek

1. Cooper-teszt - 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot kell teljesíteni a tanulónak, futással. A futás közel azonos, olyan nagy sebességű legyen, hogy ne lépjen fel oxigénhiány. Ha ez bekövetkezik, ne álljon ki a tanuló, hanem rövid ideig sétáljon, majd később, ha erőre kap, ismét fusson.

2. Helyből távolugrás - az alsó végtag dinamikus erejének mérését szolgálja. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség van, a legnagyobb ugrás eredménye számít.

3. Fekvőtámaszban karhajlítás és — nyújtás folyamatosan. Maximális időtartam: nők 1,5 perc, férfiak 3 perc – a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérését szolgálja.

A karhajlításnál a kéztámasz előrenéző ujjakkal váliszélességben legyen. Törzs egyenes, fej a törzs meghosszabbításában. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

4. Hason - fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan. kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc – a hátizom erő-állóképesség mérésére. A tanuló mindkét tenyere a tarkón legyen. A hasizom és farizom megfeszítésével a medencét rögzíteni kell és a gyakorlat során Végig meg kell tartani. A gyakorlat alatt a lábakat nem szabad leszorítani.

5. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig. Maximális időtartam: 4 perc – a hasizom erő-állóképességének mérése. A tanuló lábait 90°-os szögben behajlítva tartja, kezét tarkóra helyezi. A lábakat külső erővel nem kell leszorítani .A gerincszakaszokat fokozatosan kell felemelni és visszaengedni.

• Az egyénileg nyilvántartott adatokból tanár, diák és szülő egyaránt figyelemmel kísérheti az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját. A változás, fejlődés így nyomon követhető és a tervezett edzésprogram esetleg

• változtatható.

• A tanulók egyéni eredménye alapján készíthetjük el az osztályonkénti összesítő adatlapokat és évi két alkalommal továbbítjuk az Oktatási Minisztériumba.

132

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÚJ, MÓDOSÍTOTT ÉS KIEGÉSZÍTETT TANTERVEK

Nyelvi el készít évfolyamő ő

A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TANTERVE ÉS A TANTÁRGYAK KÖVETELMÉNYEI

Az angol nyelv tanterve

1. Általános és közvetlen célok A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított nyelvoktatás az OM-ban kidolgozott „Világ-Nyelv”, az idegennyelv-tudás fejlesztése kormányprogram egyik legfontosabb eleme.

1.1 Cél: hatékonyan emelni a tanulók nyelvtudásának szintjét.„Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános

célkitűzéseivel azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi célokkal is:

'Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással.'

A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegen nyelv-tanítás általános célja , hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást.”(OM)

Ezen célkitűzésekkel azonosulva szervezzük iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyamot.

Az idegen nyelv magas óraszámban való tanítására-tanulására biztosított év lehetőséget ad a nyelvtudás intenzív fejlesztésére, esélyteremtő szerepe nagy a tanulóink számára. A nyelvtudás alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben tanulóink nagyobb eséllyel jelentkezhessenek a felsőoktatási intézményekbe, a munkaerőpiacon jobb helyzetbe kerülhessenek.

1.2. Közvetlen cél: Idegen nyelvből (angol) a NAT követelményeinek megfelelően olyan használható tudáshoz jussanak tanulóink, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát (legkésőbb) középiskolai tanulmányaik végén.

Feladatunk az is, hogy a tanulókban kedvező motiváció alakuljon ki a nyelvtanulás és az adott nyelvhez (közvetlenül) tartozó kultúrák iránt, valamint képessé váljanak nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére is.

A heti 12(10+2) óra megfelelő keretet biztosít a négy alapkészség, a nyelvi tudás alapos fejlesztésére. A heti 2 óra, melyet anyanyelvi tanár vezet, élményszerűvé teszi a nyelvhasználatot, intenzív motivációt ad a többi órán folyó munkához is.

135

2. Tantárgyi követelmények: 2.1. Szintek szerinti tervezet

2.1.1. A nyelvi előkészítő (9.) évfolyamon a Közös európai referenciakeretben (KER) maghatározott B/1 szint elérése a cél.„Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szövegeket tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.”2.1.2. 10-11. évfolyamokon: (heti 3 óra) előrehozott középfokú érettségi, ill. igény szerint akkreditált középfokú nyelvvizsga egyénileg 2.1.3. 12-13. évfolyamon:(heti 3 óra) közép és emelt szintű érettségikre és/vagy

egyetemre készülés2.2. Kiegészítő lehetőség : 12-13. évfolyamon: szintfenntartó csoportok, valamint a

második idegen nyelv vagy a továbbtanuláshoz szükséges tantárgyak magasabb óraszámban való tanulása

2.3. Számonkérés formái: szóbeli és írásbeli.• Szóbeli számonkérés: Tanárral vagy csoporttárssal folytatott beszélgetés,

összefüggő beszámoló, véleménynyilvánítás, szituációs párbeszéd• Írásbeli: rövid (kb. 10 perces) tematikus számonkérés, 5-5 leckénként

nagydolgozatAz értékelés az ötjegyű skálán történik

3. Tartalmak

3.1. Kommunikációs szándékok• Társalgás indítása, fenntartása• Egyetértés, egyet nem értés• Személyes információ kérése/adása• Érdeklődés, meglepetés kifejezése• Meghívás, reagálás meghívásra

136

• Eseményekről információ kérése/ adása,• információ pontosítása• tanács kérése/adása/visszautasítása• kötelezettségekről társalgás• kérés indoklással ( kölcsön adás és kérés)• segítség felajánlása, elfogadása, visszautasítása• meglepetés kifejezése• panasz, igény kifejezése, bocsánatkérés• elégedettség, köszönet kifejezése• engedély kérés, adás, visszautasítás• Személyes vélemény kifejezése, összehasonlítások• Útbaigazítás, tájékozódás• Összefüggő beszámoló eseményekről• Történetek, folyamatok leírása

3.2. Témakörök• Személyes információk• Család, családi események, ünnepek, „második család”, mostohatestvérek• Iskoláról, osztályról• deviáns viselkedésformákról• Utazás (vonaton, távolsági buszon)• Gyalogos közlekedés, tájékozódás• Szünidős tervek, kirándulás idegenvezetővel, hegyi túra• Hétvégi programok• Sport (vizisportok, túra)• Jótékonysági programok• Kellemetlen helyzetekben, balesetnél viselkedés• Szórakozás (színház, mozi, hangverseny, zenei fesztiválok, TV), előkészületek,

élmények, tapasztalatok• Filmek, sztárok• Egészséges életmód, egészség, étkezés, mozgás fontossága• Londoni kirándulás, Budapest, egy főváros, Edinburgh• Amerika őslakóiról

4. Felhasználandó anyagok :

137

4.1. Tankönyvi anyag : 1. nyelvi előkészítő (9.) évfolyam: New Snapshot Pre-Intermediate

New Snapshot Intemediate2. 10-11. évfolyam: New Snapshot Intemediate

Opportunities Upper-Intermadiate3. 12-13. évfolyam: „) Opportunities Upper-Intermadiate

Emelt szintű érettségire felkészítő, kiegészítő anyagokMinden évfolyamon multimédiás, országismereti, irodalmi kiegészítő anyagokat is használunk.

4.2. Segédletek: Hanganyagok, munkafüzetek, feladatlapokgyakorló könyvek( négy alapkészség+nyelvtani ismeretek)videó, DVD,- és kulturális, országismereti témákban kiegészítő anyagok (pl. Great Britain, English and American civilization, In and Around London, Great English Monarchs and Their Times, Festivals and Food, Celebrations)PC-használat: (pl. In and Around London) és egyéni készüléshez (bbc és cnn )olvasmányok (Easy Reader sorozatból szövegértéshez,társalgáshoz)

5. Helyi vizsga : A nyelvi (9.) évfolyam végén az anyanyelvi tanár által összeállított feladatokból írásbeli és szóbeli vizsga

138

A második idegen nyelv tanterve

1. Bevezetés

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a diákok a német, a francia, az olasz és a spanyol nyelvet választhatják második idegen nyelvként.A nyelvi előkészítő évfolyamon a második idegen nyelvben a Közös Európai Referenciakeret leírásában megtalálható A1 szint elérése a cél.„Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a mások személy lassan és világosan beszél és segítőkész.”

2. Heti óraszám: 3

3. A számonkérés formái : 3.1. Szóbeli: a tanárral folytatott rövid beszélgetés3.2. Írásbeli: az év során 3 nagydolgozatAz értékelés az ötjegyű skálán történik.

4. Tartalmak 4.1.1.Kommunikációs szándékok

• köszönés, elköszönés• bemutatkozás, bemutatás• érdeklődés hogylét iránt• megszólítás• engedélykérés, arra reagálás• bocsánatkérés, arra reagálás• gratuláció, arra reagálás• személyes levélben megszólítás, elköszönés• öröm• remény• valaki igazának elismerése• egyetértés, egyet nem értés

139

• tetszés, nem tetszés• dicséret, kritika• dolgok, személyek megnevezése, leírása• események leírása• információkérés, információadás• igenlő, vagy nemleges válasz• kérés• tiltás, felszólítás• meghívás és arra reagálás• kínálás és arra reagálás

4.1.2.Témakörök• Saját személy• Család• Lakóhely, lakás• Szabadidő• Iskola, tantárgyak• Vásárlás• Napirend• A test• Utazás• Ételek, italok

5. A továbbhaladás feltételei A következő évfolyamba az léphet, aki képes

5.1. Alapvető interakcióra, kapcsolatfelvételre5.2. Reagálni az anyanyelvi közlésre

140

Testnevelés tantervNyelvi előkészítő osztály

Időkeret heti 2 óra évi 72 óra

Elsődleges célok és feladatok

Egészség Edzettség, teherbírás Sport-és mozgáskultúrális

tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

A pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokások megőrzése; az egészséges sportprogramok előtérbe helyezése a káros szenvedélyekkel szemben.

A testi és szellemi terhelés egyensúlyban tartása.

A koordinációs mozgáskészlet bővítése, sportági célok szolgálatába állítása.

A szabályok értelemszerű elfogadása. Nyílt kommunikáció, mindkét használt nyelven.

Konkretizált tantervi célok és feladatok

Egészség Edzettség, teherbírás Sport-és mozgáskultúrális

tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

Több relaxációs eljárás ismerete a stresszoldás során; stresszoldó motoros gyakorlatok ismerete; a megküzdés átélése; a gerinctorna gyakorlat készletének bővülése; az ön – és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadása;

A keringési és légzőrendszer fejlesztése, a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerése egy – két motoros gyakorlat által; a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával

A nemenként más tananyag kiválasztásban a fejlesztési sajátosságokhoz való alkalmazkodás; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használata; a helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárások,

Az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által; a párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár – diák és a diák – diák összeütközések konstruktív mintáinak

141

az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy – egy lényeges információjának megértése;az ártalmak elkerülése; a saját nem higiéniája.

kapcsolatos produktumainak érdeklődő befogadása;a fittség mint érték képviselete a társas korosztályos kapcsolatokban.

kreatív megoldások előhívása kulturált mozgás megjelenése (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben; a kosárlabda automatizációja.

megbeszélése; a másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra.

Képzési tartalom és metodika

Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükséges elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási és kommunikációs folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen..

Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív,

emocionális)Az 7–8. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása.Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre;az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában;

Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése.Az óraközi alakzat- és gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása.A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése.

Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán.A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések.Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben.

Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása.Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány

A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív

Az egyöntetű és egyéni képességek szerint

142

bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-8-16 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két – három alapformát is tartalmazhatnak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok.Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan visszatérő gyakorlással, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve.Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan.Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal.Általános testtartás javítási (gerinc-csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő), valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok.A törzs erősítése szerekkel ülő és fekvő helyzetben.Önállóan felügyelt, otthon is gyakorolt törzserősítő és izomzati letapadást megelőző, nyújtó, és a talpboltozatot erősítő feladatsor (6-8) automatizált végrehajtással.

megerősítése.A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása.

Az automatizált gyakorlatok bemutatása a saját párnak, a tanár lazább és a társ szoros visszajelzési mellett; a hibák kijavítása.

A mérhető, megtett út, táv, idő önmagához mért fejlődés megállapítása, alkalmanként már versengő helyzetben.

Áthajtások

differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása.

A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és készlet a helyzetnek megfelelő előhívása.

A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása.Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában.

Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása.

143

Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola.Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek alapozása, továbbfejlesztése.Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációiÁthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások.Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatássalVágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.;A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is;Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása.térdelőrajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3-4 versenyszerű indulás,eredményes rajtvégrehajtás a

meghatározott idő alatt.

A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 15 – 30 m – en

A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban;

Felmérés 2000 m-en;

A technikai igényesség, pontosság dicsérete.

Előrelépés felmutatása a versenyeken isA gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül

Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés.

Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése.

Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseiről.

144

feladathelyzetben.Rajtok és rajtversenyek 15-3o méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésévelKötetlen tartós futás 8 – 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével.2000– 3000 m futások növekvő sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett;. Atlétikai ugrások (magas,)Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva.Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5- felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével.Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel.Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra.

A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenítése.A pillanatnyi koncentráció javulása.Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése.

Szertorna, összefüggő gyakorlatok

145

Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. TalajonGurulóátfordulás előre, hátra, terpeszben, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal.Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át.Fejállás, kézállás, kézenátfordulás nyújtott testtel, segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása.Fejen átfordulásÖsszefüggő gyakorlat a tanult elemekből tornászos testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. 4-5 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 4-5 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacska ugrás (fiúk).Gyűrűn (fiúk)és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok)Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás,

Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelés által.

Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett;

A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága.A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel.

A saját testtömeg feletti uralom a támasz – és függésgyakorlatokban.A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés.

A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben.

146

homorított leugrás. Felemáskorláton összefüggő gyakorlatFüggeszkedési kísérletekEgy – két kötélen; fiúk felfelé-lefeléKüzdősport alapozás (fiúk)Sportági taktikák alkalmazása:A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél támadásának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel.Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészségmegőrző jelleggel.A szoros testtávolságú küzdelem:A technikák gyakorlása álló, és aktív partnerrel, helyzetek kialakítása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban.

Önvédelem.A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete;

RG, aerobic (lányok).A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai ; az izületi lazaság növelése; alapjárás, érintő járás; keringő lépés egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra,

Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések, küzdések.

Grundbirkózás: a karfogások, a mögékerülés, a kiemelés gyakorlati alkalmazása

2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás.

Gyakorlatok bemutatása csoportos formában.A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív

Küzdeni tudás és sportszerűség.A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által történő érintkezések, összeütközések csökkentése.

A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkulturális érték elfogadása, bemutatása.

Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyamat, az alkotás örömének átélése; önmegvalósítás

147

két lábról egy lábra és két lábra lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány és helyzetváltoztatásokkal;

példák megerősítése.

KosárlabdaA motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok.A 7-8. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, kosárlabda technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában.RöplabdaA labdamenet kialakítás

A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal;A váltakozó játékszerepek ellenőrzése.

Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll alkalmazása.

Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon.Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás.

Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban.

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés.

Alaki képzés 5

Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció 15

Járások, futások, ugrások, dobások 1o

Sportági technikák, taktikák és szabályok 25

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 1o

Játékos képességfejlesztés 1o

Egyéb képesség, készségfejlesztés, 2o

1oo%

148

Az informatika tanterve

Általános cél, hogy a tanulóval az általános műveltség részét képező informatikai ismereteket elsajátíttassuk úgy, hogy a 9. osztályosok életkorának megfelelően fejlesztjük az alkalmazói szemléletet és az önálló problémamegoldás képességét.

Feladat: a tanulók felkészítése a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait.

Célunk, hogy más tantárgyak területén feladataik megoldásához készség szintjén tudják a tanulók használni az informatikai eszközöket. Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő feladatok és problémák megoldása motiváló hatású.

A tanmenet figyelembe veszi az ECDL vizsgák követelményeit.A továbbhaladás feltételét úgy fogalmaztuk meg, hogy azokat minden tanulónak teljesíteni

kell az eredményes tanulmányok befejezéséhez.Az új tananyag elsajátításakor a feladatokat, illetve a megoldás mintáit a tanulók kezébe

adjuk. A gyakorlati munka előtt (a tanórák első részében) az új ismereteket, eszközöket és megoldási eljárásokat közösen megbeszéljük. Az összetett feladatok megoldásának egy része több órán vagy otthoni munkával készíthető el.

Modulok Óraszám

Hardver, szoftver, fájlkezelés 10

Gépírás 20

Szövegszerkesztés 38

Táblázatkezelés 38

Adatbázis-kezelés 20

Prezentáció és grafika 30

Információs hálózati szolgáltatások (Internet)

20

149

Könyvtárismeterek 4

Szabadon felhasználható – Ismétlés 5

Összóraszám 185

Hardver- és szoftverfeltételekA közép- és emelt szintű érettségi részletes követelményrendszerében meghatározott minimális

vagy annál modernebb konfigurációk és szoftverek. A munkaállomások esetén biztosítani kell az 1 tanuló/1 számítógép arányt.

MunkaállomásokProcesszor 800 MHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III vagy ennél

erősebb processzorRAM 128MBWinchesterkapacitás 2GBHangkártya bármely, bolti forgalomban kapható

Szerver:Processzor Legalább 1,13 GHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III vagy

ennél nem gyengébb kvalitású processzorRAM 1GBWinchesterkapacitás 20GB

Lokális és legalább 128Kbit/sec átviteli sebességű (nagy méretű internetes anyagok letöltéséhez) külső hálózat biztosítása.

Szoftverek:Operációs rendszer Magyar nyelvű MS Windows’95 vagy újabb (vagy más

megfelelő grafikus operációs rendszer)Alkalmazói programok

Magyar nyelvű MS Office’97 Pro (vagy más grafikus felületű, a tartalmi célokat kielégítő alkalmazói programrendszer), Weblapszerkesztő program, böngésző- és elektronikus levelezőprogram

Segédprogramok Tömörítő (pl. WinZip, ARJ, RAR…); vírusirtó (pl. McAffee VirusScan, F-Secure, Panda Antivirus,…)

Képfeldolgozó program

MS Paint, MS PhotoEditor (vagy ezek funkcióit ismerő rajzoló-képfeldolgozó program)

Hardver, szoftver, fájlkezelésKövetelmény:

• Ismerje a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítését és a tárolt program elvét.• Tudja ismertetni az alapvető hardver elemeket és funkcióit.

150

• Tudjon könyvtárszerkezetet létrehozni, másolni, törölni, átnevezni.GépírásKövetelmény:A számítógépes munkájában, kommunikációjában ne legyen akadály a billentyűzet használata.SzövegszerkesztésElőismeretek:

Szövegszerkesztési alapfogalmak. Szövegformázás: karakter- és bekezdésformázás. Dokumentum betöltése, mentése. Oldalbeállítás: margók és tájolás állítása. Blokkműveletek. Nyomtatási kép használata.

Követelmény:A tanuló

tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot dokumentumkészítésre;

tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit alapszinten;

tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

részletes feladatleírás és minta alapján legyen képes szöveges dokumentum előállítására;

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni;

írásbeli munkáit esztétikusan tudja elkészíteni szövegszerkesztővel.

TáblázatkezelésElőismeretek:

Táblázatkezelési alapfogalmak. Táblázat formázása: cella, sor és oszlop formázása. Táblázat betöltése, mentése. Relatív hivatkozás. Cellák igazítása. Oldalbeállítás és nyomtatási kép használata. Betöltés és mentés.

Követelmény:A tanuló

tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni cellahivatkozások segítségével;

tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni.

Adatbázis-kezelésElőismeretek:

Adatbázis-kezelési alapfogalmak. Adatmodell, adattábla, rekord, mező, mezőtípus. Egyszerű lekérdezés QBE-ráccsal.

151

Követelmény:A tanuló

tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

tudjon adatbázisokat létrehozni, karbantartani

tudja használni az adatbázis-kezelő program lehetőségeit (keresés, válogatás, szűrés, rendezés);

tudjon jelentést, lekérdezést készíteni;

Prezentáció és grafikaElőismeretek:

Az általa tanult bemutatókészítő és rajzolóprogramot tudja elindítani. Ismerje ezek kezelő felületét.

Tudjon egyszerű ábrát, rajzot készíteni.

Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani.

Követelmény:A tanuló

tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Információs hálózati szolgáltatásokElőismeretek:

Helyi hálózat felépítésének vázlatos ismerete és használata. Az Internet webszolgáltatása, böngészés.

Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngészőprogramok navigációs eszközeit.

Kulcsszavas és tematikus keresők használata.

A helyi elektronikus levelezési rendszer alapszintű ismerete.

Követelmény:Legyen képes használni a helyi hálózat erőforrásait. Ismerje a levelezés lehetőségeit és veszélyeit. Ismerjen kereső programokat és tudja őket használni. Tudjon keresni menetrendet, telefonszámot.KönyvtárismeretekKövetelmény:Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Legyen képes a kéréseit a könyvtári szokásoknak megfelelően megfogalmazni.

152

Az anyanyelvi kommunikáció tantárgy tanterve

9. évfolyam évi 72 óra

36 óra csoportbontásban: anyanyelvi beszédkultúra 36 óra osztálykeretben: leíró nyelvtan, szókincsbővítés, helyesírási gyakorlatok

A tanterv a csoportbontásos anyanyelvi beszédkultúra részt tartalmazza.Az osztálykeretben szervezett órák az 5–8. évfolyam kerettantervei alapján a négy év követelményeinek ismétlő, szintentartó, gyakorlati jellegű megfeleltetést szolgálják.

Bevezetés

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy a szóbeli kommunikáció fejlesztését és tudatosítását tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével - a tantárgy témaköreinek aránya megfelel az ebben a témakörben végzett kutatásban megfogalmazott igényeknek.

A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik.

Általános célok

• A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget.

• Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell a gyermekeinknek versenyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést.

• A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell valamit.

• A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat.

• Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között.

153

• Ugyanakkor a kommunikációs technikákkal való visszaélés kivédéséhez ismerni kell ezeket a technikákat és a visszaélés módszereit is.

• Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba.

• A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával

Részletes célok

A tanulók:

• legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait

• ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gyakorlására is

• szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot

• legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban

• ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.)

• legyenek képesek memoriterek szöveghű és tudatosan komponált előadására

• legyenek képesek élénk és tudatos belső kép - alkotásra és ennek megismertetésére

• a vizualitás felé elmozduló kultúrában is megmaradjon a szöveggel való kapcsolatuk

• legyenek hitelesek véleményük képviseletében

• legyenek képesek a számukra szükséges információk összegyűjtésére, értékelésére és rendszerezésére

Követelmények

• A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához

• A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása ill. értelmezése

• A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása

154

• Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása, az eltérő vélemény tisztelete

• Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése

• Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése

• A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata

• Szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően, önkontroll és szövegjavítás

• Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, alkotott világok kialakítására

• Képesség az önálló véleményalkotásra és - nyilvánításra, az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése

Tanterv

A különféle készségek csak folyamatos gyakorlással fejleszthetőek, így a tanév során folyamatosan alkalmazzuk ezeket, a tanított anyaggal párhuzamosan.

A tantárgyat heti 1 órában (évi 36 óra), csoportbontásban (max. 15-20 fő) tanítjuk.

Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra (10 óra)

1.A megfigyelés és koncentráció gyakorlatai

1.1 Koncentrációs és lazítójátékok

1.2 Csoportkohéziós játékok

1.3 Ön- és társismereti játékok

1.4 Érzékelő játékok

1.5 Bizalomgyakorlatok

2. Kommunikáció és metakommunikáció

2.1 Bevezető gyakorlatok

2.2 A közlésfolyamat tényezői

3. Beszédtechnika

3.1 Légzés

3.2 Ritmusgyakorlatok

155

3.3 Hangadás

3.4 Beszédhangok képzése

3.5 Kiejtés

4. Testbeszéd - testünk részvétele a kommunikációban

4.1 Megjelenés

4.2 Testtartás

4.3 A tér felismerése és használata

4.4 A gesztusok

4.5 Mimika

4.6 A tekintet

5. Zenei kifejezőeszközök az élőszóban

5.1 Hangszín

5.2 Hangterjedelem

5.3 Hangmagasság

5.4 Hangsúly

5.5 Hanglejtés

5.6 Hangerő

5.7 Szünetek, tördelés

5.8 Beszédtempó

6. Társas kommunikáció különféle szituációkban

7. Szerepvállalás nyilvánosság előtt

7.1 A szerepbe lépés

7.2 A szónoki szerep

7.3 A hitelesség

7.4 A hallgatói szerep

Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába (9 óra)

1. Szövegtan

1.1 Vázlatkészítési gyakorlat

1.2 Szövegkohézió

156

2. Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése

2.1 Klasszikus szövegek, beszédek elemzése

3. Szövegalkotás

3.1 Témakiválasztás

3.2 A beszéd körülményei

3.3 Anyaggyűjtés, -elrendezés

3.4 Az anyag elrendezése – a beszéd szerkezete

3.5 Bevezetés, a kezdés technikái

3.6 Kidolgozás: a gondolatmenet felépítése, tárgyalás

3.7 Befejezés, a lezárás technikái

4. Szemléltetőeszközök használata

4.1 Vizuális illusztráció (képek, térképek, grafikonok, táblázatok) használata

4.2 Prezentáció készítése

Stilisztika (3 óra)

1 Stílusárnyalatok

2. Trópusok

Disputa (8 óra)

1. Bevezetés

1.1 A disputáról általában

1.2 Értékek és elvek

2. A Karl Popper formátumú vita

2.1 A vita elemei – a tétel

2.2 A vita elemei – az érv

2.3 A vita elemei – a definíció

2.4 A csapatok felkészülése a vitára

2.5 Bíráskodás

3. Konszenzust kereső viták

Nyilvános szóbeli vizsga (6 óra)

Az értékelés alapja: a vizsgán nyújtott teljesítmény, az elméleti tudás és az órákon való aktív

157

részvétel.

A vizsga anyaga:

Első félévben

• prózai és verses szöveg előadása, amely során a vizsgázó tudatosan és célszerűen használja a kommunikáció és metakommunikáció minden általa megismert elemét. A vizsgát csoportos megbeszélés követi, melyben a hallgatóság értékeli a választott megoldást, a vizsgázó pedig megindokolja, miért a választott kommunikációs elemekből építette fel munkáját.

Második félévben:

• vázlat alapján előadott kiselőadás szabadon választott témáról, melyben a vizsgázó egyaránt számot ad szövegszerkesztésbeli és kommunikációs ismereteiről.

• formális disputában való részvétel, amely során a diákok felhasználják a vitáról szerzett ismereteiket. A vizsga mindkét részét csoportos megbeszélés és értékelés zárja.

Tankönyv és egyéb segédlet

Számos olyan tankönyv létezik, amelyekben részleteiben megtalálható mindaz a tananyag, amelyet a tantárgy tanításához felhasználunk. Az adott korosztály számára azonban nem létezik egységes tananyag, ezért tankönyvet nem használunk.

Az színvonalas oktatáshoz elengedhetetlen egy megfelelően tágas, mozgatható bútorokkal berendezett tér, melyben a diákoknak elegendő tér áll rendelkezésükre a mozgáshoz. Szükség van továbbá technikai eszközökre (magnó, CD-lejátszó, videolejátszó és televízió, esetleg videokamera) és különféle szemléltető eszközökre és forrásanyagokra (lexikonok, művészeti albumok, zeneművek, ismeretterjesztő anyagok stb.), valamint Internet-hozzáférésre és számítógépre.

158

Matematika

Célok és feladatok:

Az adott évfolyamon a képzés célja a gondolkodás fejlesztése az eddig megszerzett tudás

segítségével.

A tanórán és otthon a matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló

önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. A tanulók a különböző

területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével

fokozatosan tudják alkalmazni a deduktív gondolkodás egyre több formáját.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a következtetésre épülő problémamegoldásra.

A mindennapok tele vannak kapcsolatokkal, összefüggésekkel, esélyek latolgatásával,

döntések sorával. A gondolkodásra nevelés egyik alapvető eleme az, ha megtanítjuk őket ezekben

kiigazodni.

Nagyon fontos az értelmező, elemző olvasás képességének fejlesztése. Szinte minden

területe a matematikának (talán kivéve a színtiszta algebrát) fejlesztheti ezen képességet.

A geometria témakör fejleszti a tanulók síkban és térben történő látásmódját, hozzájárul a

bizonyítási igény kialakításához.

A modellalkotás megkönnyíti egyes feladattípusok rendszerezését. A különböző

feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megértethető a tanulókkal a

modellalkotás alkalmazásának a szerepe. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy a modell és a

valóság kapcsolata mindig kétirányú.

Természetesen ez a sokrétű feladatrendszer jól előkészített jól átgondolt tananyagfelosztással és

erre épülő tanmenet segítségével valósítható meg.

Eszközigény:

A nyelvi előkészítő osztály számára matematikából nincsen ajánlott tankönyv vagy

feladatgyűjtemény, így a szaktanár és a munkaközösség-vezető –körültekintően végiggondolva -

együtt határozza meg a tanulók által használható könyvet.

Nagyon sok olyan könyv található, amely csak gondolkodást fejlesztő feladatot tartalmaz, a maga

nemében a teljesség igényével. Ennek ellenére több könyv anyagát kell felhasználni a tanítás

során. Ezért a szaktanár fénymásolási igénye nagyobb az átlagosnál.

159

A tanulók által megvásárolandó tankönyv:

Kosztolányi József, Mike János, Vincze István: Érdekes matematikai feladatok Mozaik Kiadó

Ezen kívül a tanári munkát segítő kiadványok megtalálhatók az ajánlott szakirodalom részben.

Heti óraszám: 3

Hetek száma: 37

Összóraszám: 111

Tananyag felosztása:

HalmazokHalmazok-logikai szita 4 óra

Igazmondók-hazudók szigete 4 óra

Logika 3 óra

Oszthatóság-számelméletPrímszámok, oszthatósági szabályok5 óra

Páros páratlan 3 óra

Négyzetszámok 3 óra

Diofantoszi egyenletek 4 óra

Számok számjegyei 5 óra

Műveletek számokkalVégtelen összeg zárójelezhetősége 3 óra

Teleszkópos összeg 3 óra

Racionális- irracionális számok 3 óra

Betűk használata 5 óra

GeometriaGeometriai számolások 4 óra

Geometriai bizonyítások 6 óra

Területek, átdarabolások 5 óra

Térgeometria elemei 4 óra

Lefedések, parkettázás 4 óra

KombinatorikaKombinatorika 5 óra

160

Skatulyaelv 5 óra

Valószínűség számítás elemei 3 óra

Szöveges feladatok 8 óra

Függvények, sorozatok:

Relációk, függvények 6 óra

Sorozatok (számtani, mértani, Fibonacci,

rekurzív módon megadott) 6 óra

Tanári szabad felhasználás 9 óra

Számonkérés, értékelés:

Célja elsősorban a pozitív motiváció kialakítása.

- egy-egy anyagrész után dolgozat formájában

- beadandó versenyfeladatok értékelése

- órai munka

- tesztek megoldása az órán

- érdekes feladatok, matematikatörténeti érdekességek utánajárásának értékelése

Felhasználható szakirodalom:

Bonifert Domokos: Néhány tipikus problémaszituáció matematikából

Gyakorló feladatlapok matematikából /memória könyvtár/

Jól felkészültem-e? (matematika feladatsorok általános iskolásoknak 8. osztály)

Imrecze-Reimann_Urbán: Fejtörő feladatok felsősöknek

Bergengóc példatár 1-2. kötet

Róka Sándor: 1500 feladat az elemi matematika köréből.

Róka Sándor: Egypercesek 10-14 éveseknek

Róka Sándor: Egypercesek 14-18 éveseknek

Urbán János: Matek+ 15 éveseknek

Tesztversenyek feladatsorai /Zrínyi, Kenguru/

Abacus matematika lapok

161

Állampolgári ismeretek (társadalomismeret)

Célok és feladatok

Alapvető célkitűzés, hogy diákjaink képesek legyenek eligazodni az őket körülvevő társadalom gyakran nehezen érthető jelenségei között. Ismerjék és értsék meg az emberi társadalmak működésének fontosabb mechanizmusait. Alakuljon ki bennük az életkoruknak megfelelő érzékenység a társadalmi problémák iránt.

A társadalomismeret oktatásának humán értékeket közvetítő szerepe leginkább az alábbi területeken mutatkozhat meg: egészséges nemzeti identitás, más kultúrák elfogadása és tolerálása, szociális érzékenység, a demokratikus értékek és az emberi jogok tisztelete és védelme.

A legfontosabb fejlesztendő képességek: önálló véleményalkotás, kommunikációs készség, kritikai gondolkodás, lényegkiemelés és a fontosabb összefüggések felismerése.

A feldolgozásra kerülő témakörök- Az egyén és a természeti környezet- Az egyén és társadalmi közösségei- A hatalomgyakorlás különböző formáinak bemutatása; A hatalommegosztás- A világvallások és az emberiségre gyakorolt hatásuk- A kommunikáció szerepe a különböző társadalmakban- Az Európai Unió története és intézményei, Magyarország az Európai Unióban- A globalizáció és a globális veszélyforrások; A nemzetközi terrorizmus

A tanulók értékeléseTekintettel a nyelvi előkészítő osztály életkori sajátosságaira, a tananyag feldolgozása konkrét szituációkon, életszerű helyzetek bemutatásán keresztül történik, lehetőség szerint audiovizuális eszközök bevonásával. Az értékelésben a tényanyag számonkérésén kívül fontos szerep jut a játékos feladatoknak és vetélkedőknek.

Óraszámok, tankönyvek, taneszközökA tantárgyat heti egy órában tanítjuk.A tanév során tankönyv rendelésére nincs szükség. A tanulók között minden témakörhöz megfelelő fénymásolt anyagok kerülnek kiosztásra.

Ajánlott tankönyv a hiányzók önálló felzárkózására:Forgács Attila ∙ Györfi-Tóth Péter ∙ Mező Ferenc ∙ Nagy Imre ∙ Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknakVideofilmek minden témakörhöz rendelkezésre állnak, esetleg CD-ROM órai felhasználása is lehetséges.

163

Biológia–egészségtan, kémia és földrajz tanterve a drámatagozatos osztályok

számára

164

BIOLÓGIA–EGÉSZSÉGTAN

HELYI TANTERV

A Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos osztályai számára

Célok és feladatok a kerettantervhez

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:

Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében.

Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.

Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van.

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket.

Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét.

Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás

felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására.

Fejlesztési követelmények a kerettantervhez

Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit.

Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére.

165

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit.

Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit.Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és

természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód.

A képzésből adódó speciális feltételek

Iskolánkban a drámatagozatos osztályokban a kerettantervi összes órakeretnek és tartalomnak megfelelően folyik a biológia oktatása. Az ajánlástól annyiban tértünk el, hogy nem tizedikben, hanem tizenegyedikben lesz 55 az éves óraszám és ennek megfelelően a tananyag ütemezése ill. sorrendje módosul.

Taneszközök, feltételek:

A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel:

Kis Növényhatározó vagy Növényismeret tanulói segédletÁllatismeret tanulói segédletCsontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények tanári segédletValósághű modellek, emberi torzó tanári segédletPreparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak tanulói segédletDiavetítő, vetítővászon, diasorozat tanári segédletÍrásvetítő, transzparens sorozat tanári segédletTelevízió, videorekorder tanári segédletIsmeretterjesztő filmek tanári segédletKézinagyító tanulói segédletMikroszkóp, metszetkészítő felszerelés tanulói segédletSzámítástechnikai eszközök tanári/tanulói segédlet(számítógép, CD-ROM)

166

Tananyagbeosztás drámatagozatos10. osztályok részére

évi 74 óra

Az élővilág sokfélesége (51 óra)A rendszerezés alapjai 1 óraA vírusok 1 óraProharióták 2 óraEgysejtű eukarióták 1 óraGombák 2 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

A növények országaA növények testszerveződése és szövetei 2 óra A növénytörzsek 10 óraA növények életműködései 3 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az állatok országaAz állatok életműködései 1 óraÁllattörzsek I. 10 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraÁllattörzsek II. 10 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az élővilág és a környezet ( 9+2 óra)A biomok 6 óraA bioszféra jelene és jövője 3 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

A populációk kölcsönhatásai (9+3 óra)Populációk és társulások 9 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraÉrtékelés 1 óra

A továbbhaladás feltételeiIsmerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat.Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni.

167

Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti.Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani.Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését.Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül.A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében.Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét.Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára.Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg.Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait.Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja.Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.Lássák meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között.Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.

A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának következményeit az élőlények életműködéseire.Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket.A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.)

Tananyagbeosztás drámatagozatos11. osztályok részére

évi 55 óraA sejtalkotóktól a szövetekig (10+2 óra) A sejtalkotók felépítése és működése 6 óraAz állati szövetek 4 óra

168

Összefoglalás, számonkérés 2 óra

Az ember életműködései (21+5 óra)A kültakaró és a mozgás 5 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraAz önfenntartó működések áttekintése 14 óraÖsszefoglalás, számonkérés 3 óra

Az ember életműködéseinek szabályozása I. ( 6+2 óra)A hormonális szabályozás 6 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az ember szaporodása és egyedfejlődése (6+3 óra)Összefoglalás, számonkérés 2 óraÉrtékelés 1 óra

A továbbhaladás feltételeiIsmerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggéseket, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni.Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat.Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait.Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket.Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete.Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják.Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését.Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait.Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket melyik hormon és hogyan szabályozza.Ismerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait.Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait.Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait.Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

A környezeti nevelés a tanórákon:

169

Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit.Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb.

Tananyagbeosztás drámatagozatos12. osztályok részére

évi 64 óraAz ember életműködéseinek szabályozása II. (14+2 óra)Az idegi szabályozás 14 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az állatok viselkedése (6+2 óra)Az állatok viselkedésének elemei 5 óraHumánetológia 1 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (12+2 óra)Összefoglalás, számonkérés 2 óra

Az élővilág evolúciója ( 15+4 óra)Az evolúció genetikai alapjai 6 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraA bioszféra evolúciója 6 óraAz ember evolúciója 3 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

A bioszféra jelene és jövője ( 5+2 óra)Értékelés 2 óra

A továbbhaladás feltételeiLegyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét. Értsék meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. Jussanak el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. Lássák világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti

170

nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az élővilág evolúciója az egyik téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre.

171

KÉMIA

HELYI TANTERV

A Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos osztályai számára

Órakeret: 9. évfolyamon heti 2 óraÉves óraszám: 74

Célok és feladatok

Ebben a speciális tantervű osztályban, ahol a diákok érdeklődése általában messze esik a természettudományoktól, különös gondot kell fordítanunk arra, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre építve megragadjuk a diákok jelentős része számára utolsó lehetőséget a természettudományos ismeretek bővítésére, a környezettudatos magatartás kialakítására.A diákok ebben az életkorban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló folyamatokat is kezelni tudják, vagyis a biológia tanulása során kamatoztathatják megszerzett ismereteiket. A hétköznapi életből vett példák szándékaink szerint emberközelivé teszik ezt a megismerési folyamatot. Ugyanakkor a leszűkült órakeret miatt a biológiailag fontos makromolekulák (fehérjék, nukleinsavak) megismerése a biológia órákra marad.Anyagismeretük gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedően fontos szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, illegális drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását.Tanulóink ebben az életkorban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti problémákra, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni ezek megismertetésére és a gondok enyhítésének lehetőségeire.

Fejlesztési követelményekIsmeretszerzés és alkalmazásSzerezzenek jártasságot a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában.Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket kiaknázva legyenek képesek kiselőadás tartására, kisebb –nagyobb házi dolgozat készítésére.Ismerjék és használják a molekulamodelleket.

172

Ismerjék fel saját mindennapi életükben a környezeti problémákat és keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel mind több eleme.Meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük.

Tájékozottság az anyagrólAz anyag részecsketermészetéról rendelkezzenek életkoruknak és elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel.Ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok szerkezetét, fontosabb tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatát.Legyenek tájékozottak a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról, ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. (E számok)Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az illegális drogok jelentik a legnagyobb veszélyt erre a korosztályra, ezért ismerniük kell élvezetük rövid és hosszú távú személyes és társadalmi következményeit.Legyenek képesek felismerni környezetükben a káros anyagokat és ismerjék a velük kapcsolatos megfelelő teendőket.

A képzésből adódó speciális feltételek

A drámatagozatos osztályokban a speciális képzés óraigénye a természettudományok rovására teljesíthető. Ezt úgy igyekeztünk megoldani, hogy nagymértékben építünk az általános iskolában szerzett ismeretekre és a biológiailag fontos makromolekulákat a biológia tantárgy keretében tanítjuk. Tehetjük ezt annál is inkább, mert jó képességű, válogatott gyerekekkel dolgozhatunk, bár a természettudományok iránti érdeklődésük általában kicsi.Szándékaink szerint így többé-kevésbé teljesíthetők a kerettantervi követelmények bár az idő hiányában nem tudunk olyan mélységekbe belemenni, mint az általános tantervű osztályoknál. Úgy gondoljuk azonban, hogy az általános műveltség kialakításához, a környezettudatos magatartás elsajátításához a tantárgyak közötti együttműködés segítségével elegendő ismeretet tudunk nyújtani.

173

Témakörök

ÁLTALÁNOS KÉMIA

Tájékozódás a részecskék világában (8 óra)AtomokMolekulákAnyagi halmazok

Kémiai reakciók (8 óra)SztöchiometriaReakciótípusok

Elektrokémia (5óra)

SZERVES KÉMIA

Szénhidrogének (15 óra)Telített szénhidrogénekTelítetlen szénhidrogénekAromás szénhidrogénekFöldgáz, kőolaj –energiával kapcsolatos környezeti problémákHalogéntartalmú szénvegyületek

Oxigéntartalmú szénvegyületek (20 óra)AlkoholokÉterekOxovegyületekKarbonsavakKarbonsavészterekZsírok és olajokSzappanok, mosószerek

Szénhidrátok (6 óra)N-tartalmú szerves vegyületek (4 óra)

Teától a heroinig

174

Környezeti szerves kémia (8 óra)MűanyagokHulladékokFenntartható fejlődés

A továbbhaladás feltételei

Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét.Ismerjék a különböző kötéstípusokat, azok főbb jellemzőit és előfordulásukat.Ismerjék fel az egyes kémiai reakció típusokat.Tudjanak példákat az elektrolízis és a galvánelemek gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukatIsmerjék a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, ismerjék környezeti és élettani hatásukat.Ismerjék a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó tanult anyagokat és ismerjék hatásukat a szervezetre.Tudjanak egyszerű szerves kémiai egyenleteket szerkeszteni.

A tartalmi munka feltételei

Tárgyi:szaktanterem, tanulói kísérletezésre alkalmas asztalokkal, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár a kísérletekhez szükséges vegyszerekkel és laboratóriumi eszközökkel. Zárható méregszekrény, lemezszekrény a tűzveszélyes anyagok tárolására. Vegyi fülke. Atom ill. molekula modellek.

Tankönyv: a kerettantervnek megfelelő szerves kémia tankönyv a hozzá tartozó munkafüzettel.

175

FÖLDRAJZ

HELYI TANTERV

A Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos osztályai számára

Cél:A tantárgyi tanításának célja:- a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és

következményeik megláttatása,- a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása,- áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli

eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön,- ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget,- az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés

igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében,- a közgazdasági szemléletmód formálása,- a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal,- a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék.

A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük.

Követelmény:Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket.- pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel,- a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével,- az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és

indoklásával,- ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi

tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével,- különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való

tájékozódással, forráselemzéssel,

176

- vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével,- a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással,- térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával,- problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek

felismerésével, döntéshozatallal,- megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával.

Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban:- a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek,

nyersanyagok, talajok),- a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával,- időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének

ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal,- az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk

kifejtésével,- a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek,

kölcsönhatásainak ismeretével,- lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés

és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel,- a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi

környezetben,- legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben.

A környezeti nevelés kapcsán:- alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek

megbolygatásának következményeiről,- legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek,- hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről,- ismerjék, szeressék, óvják környezetüket,- ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát.

Az egészségi nevelés kapcsán:- alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép

használata, látnivalók ismerete),- legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére.

Taneszközök, feltételek:A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre.

177

Tankönyveken, munkafüzeteken, tanulói atlaszokon kívül a következő segédletekre van szükség:1. diavetítő2. diasorozatok3. írásvetítő4. transzparens sorozatok5. televízió6. videorekorder7. ismeretterjesztő filmek8. számítógép9. CD-ROM (világatlasz, Naprendszer, kontinensenként önálló programok)10. ásvány- és kőzetgyűjtemény11. gördülő távolságmérők12. tájolók13. turistatérképek14. kétoldalas falitérképek (tematikus, vaktérkép)

1-9 tanári segédlet10-14 tanári/tanulói segédlet

Cél:- korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet

nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez,

- az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott

jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra,- a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli

földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével,- bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló

megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából,- beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást,- bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a

településhálózat közötti kapcsolat alakulását,- megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi

viszonyokkal,- fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás

bizonyítására,- értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok

között,

178

- értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere

kerül veszélybe.

Követelmény:- legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról értsék

meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait,- megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben,- a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek

összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.),

- ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék

fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen.

- értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a

kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát,- megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat,- legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére,- rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető

fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt,- értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a

levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást, a levegő szennyeződését,

- lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi

járása, hőmérséklet – magasság – légnyomás, a napsugarak hajlásszöge – földrajzi szélesség, domborzat – a felszín minősége – felmelegedés, ózon – káros sugárzás – ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok – az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék – mezőgazdaság között,

- tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási

térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hő ingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása,

- definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit,

ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat,

- ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási-áramlási

rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás

179

szükségességét és lehetőségeit,- ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit,- ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák

kialakulásában,- legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat,- ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat

topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz,- értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását,- a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját,- tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése,

összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró),

- a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket,- ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat,- értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő

társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését,- indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit,- tudják jellemezni a főbb településtípusokat,- magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait,- használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus

térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére.

A továbbhaladás feltételei:A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.

A környezeti nevelés kapcsán:- ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit,- ismerje a természetbe való beavatkozás + és – formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/,- tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében,- ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait,- lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti,

összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait.

180

Tananyagbeosztás 9. osztály

Témakörök Óraszám4 évf.évi 74 óra

I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek 12+1

A Föld helye a VilágegyetembenA NaprendszerA Föld alakja, fő mozgástípusaiTájékozódás a földi térben és időbenA földrajzi környezet ábrázolása, a térképA térképek fajtái méretarány és tatalom szerintA tér használataGyakorlatokAz űrkutatás szerepe a Föld megismerésébenA műholdfelvételekA távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók

Összefoglalás, ellenőrzés

12121

1

112

1

II. Geoszférák földrajza 34+4

A Föld belső szerkezeteKőzetlemezek – lemeztektonikaA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenységA kőzetlemezek és a földrengésekA kőzetlemezek és a hegységképződésA litoszféra „építőkövei” – a kőzetekA Föld történeteA légkör anyaga és szerkezeteA napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséigAz időjárás és az éghajlat elemeiCiklonok, anticiklonokAz általános légkörzésA monszun szélrendszerA légszennyezés nem ismer határokat!Óceánok és tengerek

111122212312111

181

A tengervíz mozgásaiFelszín alatti vizekFelszíni vizekA vízszennyezés sem ismer határokatA földfelszín formakincseA Föld belső és külső erői, felszínformálásukA talaj

Összefoglalás, ellenőrzés

2121231

4

III. Természetföldrajzi övezetesség 10+1

Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulásaA forró övezetA mérsékelt övezetA hideg övezetA hegyvidékek függőleges övezetességeAz egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei

Összefoglalás, ellenőrzés

223111

1

IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre 10+1

Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulásaA világnépesség növekedéseA népességnövekedés tényezői és következményeiA népesség összetétele, eloszlása és sűrűségeA települések és a városiasodás folyamataNemzetközi szervezetek

Összefoglalás ellenőrzés

122231

1

Évi munka értékelése 1

10. osztály

A drámatagozat speciális tantervet igényel ebben az évfolyamban, mivel magas a drámai képzés időigénye. Így a kerettantervi előírásokhoz képest 74-ről 56-ra csökken a földrajz éves óraszáma.Az egyes fejezeteket így kisebb mélységben lehet tanítani, valamint tájékoztatni kell a szülőket, diákokat arról, hogy ebből a tantárgyból így érettségizni nem lehet.

182

Cél:- a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi

folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére,- a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való

eligazodását,- a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének

bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról,- a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a

fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával,

- a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban

történő elemzésével, következményeik mérlegelésével.

Követelmény:- legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó,

Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására,

- legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről,- ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle

lehetőségét,- az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok

olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát,- legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére

használni.

A továbbhaladás feltételei:A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

183

Környezeti nevelés kapcsán:- a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával.

Tananyagbeosztás 10. osztály

Témakörök Óraszám:56

I. A világ változó társadalmi – gazdasági képe 14+1

A világgazdaság meghatározó tényezőiA gazdasági fejlettség fő mutatóiAz országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formáiA gazdasági ágazatok jellemzőiA nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazd.-banNemzetközi szervezetek és feladatok

Összefoglalás, ellenőrzés

211622

1

II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, országcsoportok, országok

31+2

A világgazdaság földrajzi szerkezeteAz amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-AmerikaJapán és a csendes-óceáni erőtérAz Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai országokMagyarország

Összefoglalás, ellenőrzés

1551010

2

III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 6+1

Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válságAz emberiség élelmezési helyzeteA Föld természeti erőforrásaiA megsebzett FöldA fenntartható fejlődés kérdőjelei

Összefoglalás, ellenőrzés

111111

1

Évi munka értékelése 1

184

Módosításra került tantervek

185

BIOLÓGIA–EGÉSZSÉGTAN

HELYI TANTERV

Célok és feladatok a kerettantervhez

A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint — a többi tantárggyal együtt — kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét.A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak: • Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a

földi élővilág evolúciójában és rendszerében. • Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges

tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését.

• Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő szerepe van, de a problémák megelőzésében és kezelésében minden embernek szerepe van.

• Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak, és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket.

• Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét.

• Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára.• A többi pedagógussal együttműködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás

felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására.

Fejlesztési követelmények a kerettantervhez

Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit.

Juttassuk ismeretekhez a környezet jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat, és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit, tudja a diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.

Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére.

Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.

186

Ismertessük meg a globális környezeti problémákat és ismertessük fel azok mérséklésének szükségességét és lehetőségeit.

Ismertessük meg a környezet-egészségügyi problémákat és azok megelőzésének lehetőségeit.Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és

természetvédelem legfontosabb alapelveit, alakuljon ki benne ökológiai szemléletmód.

Taneszközök, feltételek:

A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a tankönyvön és munkafüzeten kívül szükséges segédleteket soroljuk fel:

Kis Növényhatározó vagy Növényismeret tanulói segédletÁllatismeret tanulói segédletCsontvázak, kitömött állatok, alkoholos készítmények tanári segédletValósághű modellek, emberi torzó tanári segédletPreparált rovarok, puhatestű héjak, tüskésbőrű vázak tanulói segédletDiavetítő, vetítővászon, diasorozat tanári segédletÍrásvetítő, transzparens sorozat tanári segédletTelevízió, videorekorder tanári segédletIsmeretterjesztő filmek tanári segédletKézinagyító tanulói segédletMikroszkóp, metszetkészítő felszerelés tanulói segédletSzámítástechnikai eszközök tanári/tanulói segédlet(számítógép, CD-ROM)

6 évfolyamos képzés a kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint, általános iskola 7., 8.

gimnázium 10., 11., 12. osztály

10. osztályban a kerettantervben előírt 1,5 óra helyett heti 2 óra biológia lesz.

187

Tananyagbeosztás 7. osztályévi 55 órára

TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM

1. Emlékeztető:A hazai életközösségek áttekintése

4 óra

2. Távoli tájak természetes élővilága 29 óra• A trópusi éghajlati övezet természetes életközösségei 13 óra

A földi élővilág övezetessége 1 óraAz esőerdők élővilága 4 óraA szavannák élővilága 4 óraA sivatagok és félsivatagok élővilága 1 óraA trópusi éghajlati övezet életközösségei (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

3 óra

• A mérsékelt éghajlati övezet természetes életközösségei 7 óraA mediterrán területek élővilága 1 óraA mérsékelt övi puszták élővilága 2 óraA tajgák élővilága 4 óra

• A hideg éghajlati övezet természetes élővilága 2 óraA tundrák élővilága 1 óraA sarkvidékek élővilága 1 óra

• A tengerek és tengerpartok élővilága 3 óraA tengerek és tengerpartok élővilága 3 óraTávoli tájak védett területei 1 óraA tajgák, a tundrák és a tengerek életközösségei (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

4 óra

Az élőlények rendszere 20 óraA rendszerezés alapjai 1 óraSejtmagnélküliek: A baktériumok , a kékmoszatok, a vírusok

1 óra

Egysejtű sejtmagvasok törzsei 1 óraA moszatok és mohák törzsei 1 óraA harasztok és a nyitvatermők törzse 1 óraA zárvatermők törzse 1 óraA gombák törzsei 1 óraA növényvilág törzseinek összefoglalása(munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

3 óra

A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzsei

1 óra

A puhatestűek és az ízeltlábúakt törzsei 1 óraA gerincesek törzse 2 óraAz állatvilág törzseinek összefoglalása(terepmunka, munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

6 óra

Összesen: 55 óra

188

Ez a tananyag, - különösen a távoli tájak élővilágát bemutató része – számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre. Minden biom jellemző környezeti problémáit meg lehet beszélni.A távoli tájak védett területei témakört pedig önálló gyűjtőmunkával, poszter készítéssel, stb. lehet feldolgozni.A továbbhaladás feltételei

Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját.Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből.Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is legyenek képesek az élőlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az élőlény testfelépítésére, életmódjára következtetni.

Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

189

Tananyagbeosztás 8. osztályévi 55 órára

TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM

• Testünk felépítése 4 óraTestünk szerveződése 1 óraAz emberi test szövetei 3 óra

• A bőr és a mozgás 8 óraA bőr felépítése, működése, egészsége 3 óraA mozgás szervrendszere: a váz- és az izomrendszer felépítése, működése, egészsége

3 óra

A kültakaró és a mozgás (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

2 óra

• Az anyagcsere 12 óraA légzés szervrendszere és egészségvédelme 2 óraA táplálkozás szervrendszerének felépítése, működése, egészsége

3 óra

Az anyagszállító rendszer felépítése, működése, egészsége

4 óra

A kiválasztórendszer felépítése, működése, egészsége

1 óra

Az anyagcsere (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

2 óra

• A szaporodás 6 óraA szaporodás szervrendszerének felépítése, működése

4 óra

Szexuális viselkedés 2 óra• A szabályozás 15 óra

A központi idegrendszer felépítése, működése

2 óra

Az érzékszervek 4 óraAz idegrendszer érző és mozgató működése 2 óraA vegetatív idegrendszer 2 óraA hormonális szabályozás 2 óraA szaporodás és a szabályozás (munkáltató, összefoglaló és ellenőrző órák)

3 óra

• Növekedés és fejlődés 1 óraAz egyedfejlődés szakaszai 1 óra

• Egészség – betegség 9 óraÖsszhangban a környezettel 1 óraKórokozók, fertőzések, járványok 3 óraA serdülők egészségét veszélyeztető hatások 2 óraEgészség – betegség (összefoglaló, ellenőrző, értékelő órák)

3 óra

Összesen: 55 óra

190

Az élettan is kínál lehetőséget a környezeti nevelésre. Az anyagcsere, valamint a kültakaró és mozgás témakörén belül az egyes környezeti hatások egészségkárosító szerepére és ezek megelőzésére lehet felhívni a diákok figyelmét. Az egészség-betegség témakörben pedig egy teljes tanítási óra szól az ember és környezete kapcsolatáról.

A továbbhaladás feltételei

Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszerűsítő művekből, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére.Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros.Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.

Tananyagbeosztás 10. évfolyam (hatévfolyamos képzés és négyévfolyamos élsportolói osztályok)évi 74 órára

Az élővilág sokfélesége (64 óra)A rendszerezés alapjai 1 óraA vírusok 2 óraProharióták 2 óraEgysejtű eukarióták 2 óraGombák 2 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

A növények országaA növények testszerveződése és szövetei 3 óra A növénytörzsek 10 óraA növények életműködései 3 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

191

Látogatás a Füvészkertben/Állatkertben 2 óra

Az állatok országaAz állatok testszerveződése, szövetei 3 óraAz állatok életműködései 2 óraÁllattörzsek I. 12 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraÁllattörzsek II. 14 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az állatok viselkedése 5 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraÉrtékelés 1 óra

A továbbhaladás feltételeiIsmerjék az élőlények legfontosabb csoportjaira jellemző testszerveződési formákat.Legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is eredményezheti.Legyenek képesek az élőlényeket testszerveződésük és életműködésük alapján összehasonlítani, csoportosítani.Legyenek képesek elkülöníteni az élőlények önfenntartó és fajfenntartó működését.Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül.A testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében.Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét.Értsék meg, hogy a fotószintézis folyamata miért alapvető a földi élővilág számára.Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életműködéseket milyen testszerveződési formákkal valósítják meg.Ismerjék a zárvatermők szaporodásának, mag- és termésképzésének főbb szakaszait.Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit.Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életműködéseket milyen testszerveződés biztosítja..Ismerjék az állatok viselkedésének legfontosabb elemeit és azok okát.

A környezeti nevelés kapcsán: Értsék az egyes élőlénycsoportok szerepét a bioszférában és a környezet robbanásszerű átalakulásának

192

következményeit az élőlények életműködéseire.Értsék, hogy a környezet szennyezése hogyan befolyásolja az élőlényeket.A Föld Napjához kapcsolódva minden tanuló otthoni gyűjtőmunka során dolgozza fel egy hazai szigorúan védett, veszélyeztetett növény vagy állatfaj jellemzőit (élőhely, veszélyeztetettség oka, védetté nyilvánítás, eszmei érték, stb.

Tananyagbeosztás 11. évfolyamévi 74 óra

A sejtek felépítése és életműködése (25+6 óra)A sejtet felépítő kémiai anyagok 7 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraA sejtek anyagcsere-folyamatai 8 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraA sejtalkotóktól a szövetekig 10 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az ember életműködései (17+5 óra)A kültakaró és a mozgás 5 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraAz önfenntartó működések áttekintése 12 óraÖsszefoglalás, számonkérés 3 óra

Az ember életműködéseinek szabályozása (16+5 óra)A hormonális szabályozás 4 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraAz idegi szabályozás 12 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraÉrtékelés 1 óra

A továbbhaladás feltételeiIsmerjék a sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok között kapcsolatot teremteni.Legyenek képesek egyszerű sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat.Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait.

193

Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket.Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvető szükséglete.Lássák be, hogy a betegségmegelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják.Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és működésük összefüggését.Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és működési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek működésének lényegét.Sorolják fel a hormontermelő mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legfőbb hatásait.Ismerjék áttekintően, hogy az egyes szervrendszerek működését, a fontosabb élettani jellemzőket mi és hogyan szabályozza.Értelmezzék az egészség megőrzését az élettelen és élő környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

A környezeti nevelés kapcsán: Az egyes szervrendszerek tanulmányozása során ismerjék meg a környezetkárosító anyagok, jelenségek emberi szervezetre gyakorolt hatását és e hatások csökkentésének lehetőségeit.Készüljenek kiselőadásokkal, otthoni gyűjtőmunkával, poszterekkel pl. az élelmiszeradalékokról (E számok), a légszennyezés egészségkárosító hatásáról az UV sugarak hatásáról, stb.

Tananyagbeosztás 12. évfolyamévi 64 óra

Az ember szaporodása és egyedfejlődése (6+2 óra)

Öröklődés a sejt és a szervezet szintjén (10+2óra)

Az élővilág evolúciója ( 11+2 óra)Az evolúció genetikai alapjai 4 óraA bioszféra evolúciója 4 óraAz ember evolúciója 3 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

Az élővilág és a környezet (12+4 óra)A bioszféra 7 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraA biomok 5 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óra

194

A populációk kölcsönhatásai (15 óra) Populációk és társulások 7 óraÖsszefoglalás, számonkérés 2 óraA bioszféra jelene és jövője 5 óraÉrtékelés 1 óra

A továbbhaladás feltételeiIsmerje a férfi és női ivarszervek felépítésének és működésének alapjait.Tudja a nem kívánt terhesség megelőzésének módjait.Ismerje a nemi úton terjedő betegségek veszélyeit, a megelőzés módjait.Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között.Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni.Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak.Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója.Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni.Ennek a tanévnek a tananyaga számtalan lehetőséget kínál a környezeti nevelésre, az ökológiai szemlélet kialakítására, hiszen éppen az ökológia ill. az élővilág evolúciója a téma. Erre az időre a diákok már szellemileg is megértek arra, hogy feltegyük a koronát a környezeti nevelésre.

195

KÉMIA

HELYI TANTERV

7–8. évfolyam

Célok és feladatokA 7-8. osztályos kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket.

A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát.

El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat.

Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére.

Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét.

Ebben a korban óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek.

A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között.

196

A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során.

A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni.

A 7. 8. osztályos kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban.

A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek alkalmazása során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok.

A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért

A 7. 8. osztályos kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai

197

jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …).A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a 9.-10. osztályba.

Fejlesztési feladatokIsmeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű,

balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát,

tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek

segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a

válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében.

A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni.

A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak.

A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket.

A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit.

Diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket.

Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag

részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel.

Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.

198

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli

méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről 7. 8. osztályos tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő

részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál

különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll.

A tanulók tudásának értékelése

Rendszeresen és sokoldalúan végzendő!Tanítási órán:

Szóbeli értékelés (egyéni és közös),Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal)Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb.

Tanítási órán kívüli tevékenységek alapjánAdott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb.Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is.

A tartalmi munka feltételei

Személyi:Kémia szakos főiskolai vagy egyetemi végzettségű tanárTárgyi:Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet, 18 db pálcikamodell-készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek.

Egyéb:A, 8. osztályos kémiaoktatás céljait, feladatait, fejlesztési követelményeit sokkal hatékonyabban lehetne megvalósítani, ha 8. osztályban is legalább az egyik órát csoportbontásban tartanánk.Szervetlen kémiát csak a 8.osztályban tanulnak a diákok. E témában nyílik lehetőség a kiemelt jelentőségű környezetvédelmi nevelésre. Ezért célszerű lenne a 8. osztályos óraszámot fél órával, másfélről kettőre emelni.

199

7. évfolyamÉvi óraszám: 55

Belépő tevékenységformák

A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése.

Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.Az elvégzett

tanulókísérletek önálló bemutatása.Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján.

Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a hálózatról történő

információgyűjtés során. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik

eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak

értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének

elkészítése és elemzése.A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal

kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.

Az éves óraszám felosztása (55 óra):

Új ismereteket feldolgozására: 38 óraÖszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 8 óra.Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 5 óra.Írásbeli számonkérésre: 4 óra.Összesen: 55 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKTudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik,

felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Mindennapi A kísérletezés alapszabályai, a kémia tárgya, és helye a

200

anyagaink:

16 óratermészettudományokban, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, fizikai és kémiai változások, egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, az égés feltételei, tűzoltás, az anyag változásai - energiaváltozások, exoterm és endoterm folyamatok, halmazállapotok és halmazállapotváltozások, a levegő, levegőszennyezés, üvegházhatás. A levegő összetevői, nemesgázok, a víz, természetes vizek és szennyezéseik, az oldatok, az oldódás energiaviszonyai, keverékek és az oldatok szétválasztása, az oldatok töménysége, tömeg%, a víz alkotórészei.

Atomok és elemek: 12 óra

Az elem és az atom. Vegyjel, az anyagmennyiség mértékegysége a mól, moláris atomtömeg. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok, tömegszám, izotóp. A periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok.

Atomok kapcsolódása:15 óra

Elemmolekulák, hidrogén, oxigén, klór és nitrogén molekula. Kovalens kötés, molekulák összeg és szerkezeti képlete, moláris molekulatömeg. Fémes elemek, fémes kötés fémrács. Vegyületmolekulák a víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid és az ammónia példáján. A molekulák polaritása, molekularács. Atomrács, a gyémánt, grafit, kvarc példáján.

Kémiai reakciók:12 óra

Kémiai reakció, a tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenletírás szabályai, a kémiai reakciók mennyiségi viszonyai, sztöchiometriai számítások. Oxidáció és redukció, redoxi reakciók. Sav-bázis reakciók, Arrhenius sav-bázis fogalom sósav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, ammónia példáján. Savas és lúgos kémhatás, indikátorok, pH, közömbösítés.

Javasolt tanulókísérleti témák

Különböző anyagok fizikai tulajdonságainak megfigyelése, a jód szublimációja, alumínium-, vas-, cinkpor égetése. Magnézium égése, cukor hevítése, fixírsó olvasztása, a világító láng részei, kálium-permanganát hevítése, oxigén kimutatása, csapvíz bepárlása, jód és kálium-permanganát oldhatósága különböző oldószerekben. Vas- és kénpor szétválasztása mágnessel, ülepítés, szűrés, kristályosítás. Hidrogéngáz fejlesztés, durranógáz próba. Szén-dioxid kimutatása égő gyújtópálcával és meszes vízzel. Fenolftalein és lakmusz indikátorok színe savas és lúgos oldatokban. Rézdrót hevítése. Réz-oxidos drót alkoholba mártása. Sósav és nátriumhidroxid-oldat reakciója.A tanulókísérleteket nemcsak tanulókísérleti órán lehet végezni, hanem új ismereteket feldolgozó órán is. Ez utóbbin motivációként, az elméleti probléma kiindulásaként vagy a megtanult ismeret bizonyításaként szolgálhat egy-egy tanulói kísérlet.

201

Környezeti nevelés a tanítási órákon:

A levegő környezetvédelmea) Házi dolgozatok a levegő szennyező anyagairól, káros hatásukról és a lehetséges védekezésről.b) Májusban a csapadék pH-jának mérése egy hónapon keresztül.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban

Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket Tudja felírni tanult ionrácsos vegyületek képletét Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje

helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes

magatartásformát tűz esetén Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között

8. évfolyamÉvi óraszám: 56

Belépő tevékenységformák

Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam tantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket.

A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert

műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések

pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése

szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy

szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával.

Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel.

A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben.

202

A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb

esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.

Az éves óraszám felosztása:

Új ismereteket feldolgozására: 35 óraÖszefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 10 óra.Tanulói kísérletezésre, modellezésre: 6 óra.Írásbeli számonkérésre: 5 óra.Összesen: 56 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKTudománytörténet A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága,

kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

A nemfémes elemek és vegyületek:24 óra

A hidrogén és a víz. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. A halogén elemek. A klór. A sósav. Az oxigén és az ózon. A kén. Szulfidok. Kénhidrogén, kén-dioxid, kénes-sav, kénsav. A kénsav sói: a szulfátok. A nitrogén, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia, szalmiáksó, salétromsav, műtrágyák. A foszfor, foszforsav. Foszfátok, gyufagyártás. A gyémánt és a grafit, mesterséges szenek, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav, karbonátok. A szilícium, félvezetők, kvarc, vízüveg, szilikátok.

Fémes elemek és vegyületeik:20 óra

Fémes elemek fizikai tulajdonságai, ötvözetek, a fémek redukáló sora. A nátrium, és vegyületei: nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, nátrium-karbonát, nátrium-hidrogénkarbonát. A kalcium és vegyületei: kalcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz. A víz keménysége, és a vízlágyítás. Az alumínium. A vas. Alumíniumgyártás, vasgyártás, acélgyártás. A fémek korróziója. Nehézfémek, színesfémek, nemesfémek, (réz, cink, ón, ólom, higany, ezüst, arany).

Hétköznapi kémia:12 óra

Energiaforrásaink, megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Tápanyagok. Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Építőanyagok, üveg, porcelán, finomkerámia. Néhány műanyag. Hulladékok, hulladékkezelés, újrahasznosítás, hulladék-égetés és veszélyei. Háztartási vegyszerek.

203

Javasolt tanulókísérletek

Magnéziumpor és brómos víz. Ezüstnitrát-oldat és nátrium-bromid oldat. Keményítő és jódoldat. Sósav kémhatásának vizsgálata, lakmusz, fenolftalein és univerzál indikátorral. Vas, réz és cink reakciója sósavval. Kalcium-oxid és víz reakciója. Mészkő és sósav reakciója. Amorf kén előállítása. Kénsav reakciója vassal. Kristályos réz-szulfát hevítése. Sósav és kalcium-hidroxid reakciója. Szalmiákszesz kémhatásának vizsgálata. Salétromsav kémhatásának vizsgálata. Híg salétromsav és vas reakciója. Szén-dioxid gáz kimutatása. Nátrium-karbonát-oldat és sósav reakciója. Fém és fémionok közötti reakciók. Nátrium-hidroxid megfigyelése és oldódása. Kalcium, magnézium és víz reakciója. Kalcium-hidroxid és sósav reakciója. Kalcium, magnézium és sósav reakciója. Mészkő hevítése. Gipszöntés. Csapvíz bepárlása. Kalciumklorid-oldathoz szódaoldatot öntünk. Kalciumklorid-oldathoz trisó oldatot öntünk (vízlágyítás). Az alumínium megfigyelése, oxidmentesített alumínium reakciója vízzel. Az alumíniumpor égése. Az alumínium és sósav reakciója. Vas és sósav reakciója. Étolaj oldása vízben, benzinben és alkoholban. Cukor hevítése. Keménytojás fehérjéjét nátrium-hidroxiddal főzzük.

Környezeti nevelés a tanítási órákon:

A víz környezetvédelme

a) Házi dolgozatok a vízszennyezésről, a víztakarékosságról.b) Két kémia órán vízminőség meghatározás különböző vizekkel (kútvíz, csapvíz, Dunavíz, stb)

A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti,

élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett

kísérletek alapján. Értelmezze az egyszerű kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert

változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi

eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje

helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen

anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben

használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit.

204

Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében.

Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

9–10. évfolyam(hatévfolyamos osztályok, valamint az élsportolói osztályok részére)

Célok és feladatok

A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit.

A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. A kémiai jelenségek megértésével az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudják. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.

A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre, értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására.

A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek.

A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Fontos cél és egyben lehetőség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.

A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

205

Fejlesztési követelményekIsmeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus

használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket

kiaknázva legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni

a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek megoldást

az egyszerűbb gondokra. Tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége

semmivel nem pótolható érték. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket.

Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási

készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb

szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között.

Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról.

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.

Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokatTájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más

mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig).

Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul elő, az élő rendszereket más jellegű egyensúlyok jellemzik.

206

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és

a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló

izomériáról. Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait.Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a

kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

A tanulók tudásának értékelése

Rendszeresen és sokoldalúan végzendő! Tanítási órán:

Szóbeli értékelés (egyéni és közös),Írásbeli értékelés (munkalapokkal, feladatlapokkal)Önálló tanulói tevékenységek értékelése: munkafüzet, segédkönyvek használata, anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kísérletek önálló elvégzése, értelmezése, tanulói jegyzőkönyvek értékelése, kiselőadás bírálata, stb.

Tanítási órán kívüli tevékenységek alapjánAdott téma szakirodalmi feldolgozása, felkészülés kiselőadásra, kísérlet otthoni elvégzése, házi feladat, szorgalmi feladatok, stb.

Az értékelés terjedjen ki a magyar nyelv helyes használatának megkövetelésére, a szókincsre, és az előadás (íráskép) színvonalának ellenőrzésére is.

A tartalmi munka feltételei

Személyi:Kémia szakos egyetemi végzettségű tanárTárgyi:Szaktanterem: a tanulók számára vízszintes berendezett terem, víz, gáz, egyenáram, audiovizuális eszközök. Szertár, a tanári bemutató és tanári kísérletezéshez szükséges minőségű, és mennyiségű anyagok és eszközök. Zárható méregszekrény. Legalább 4 db kalottmodell készlet. 18 db pálcika-modell-készlet, 18 db elektrokémiai tanulókísérleti készlet. Fémrács-, ionrács-, gyémántrács-, molekularács-modellek.

207

9. osztály

Belépő tevékenységformák

Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szereplő tartalomhoz.

Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő ismerete.

Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata.

A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.

Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről.

A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai

alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekből következtetés a

lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lévő elsőrendű és másodrendű kötések

alapján. Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a

szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szereplő anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges

tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az

oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet

írása egyszerű esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszerű számítási feladatok megoldása (egyszerű sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek,

elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros erő és standardpotenciál, egész számú pH); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. Az eredmények nagyságrendjének ellenőrzése fejben.

208

Az éves óraszám felosztása (74 óra)Új ismeretek feldolgozására: 45 óra.Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 11 óra.Feladatok megoldására: 6 óra.Írásbeli számonkérésre: 6 óra.Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra.Összesen: évi 74 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAKTudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik,

felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Tájékozódás a részecskék világában

Atomszerkezet: 12 óraAtommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei.

Molekulaszerkezet: 13 óraKovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei.

Anyagi halmazok: 14 óraÁllapotjelzők, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció

(mol/dm3). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok.

A kémiai reakciók a részecskék ismeretében

Termokémia: 3 óraReakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.

Reakciósebesség és egyensúly: 7 óraA reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezető kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv.

209

Redoxireakciók, sav-bázis reakciók: 11 óraOxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH

Galvánelemek: 6 óraA galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai.

Elektrolízis: 8 óraKatód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Faraday-törvények. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise).

Javasolt tanulókísérleti témák: modellezés, a molekulák térszerkezete, térfogatmérés, oldatok készítése, hígítása, exo- és endoterm folyamatok vizsgálata, a katalizátor hatásának vizsgálata, színváltozással járó egyensúlyi folyamatok vizsgálata, sav-bázis indikátorok működése, sav-bázis titrálás, vízvizsgálat, redoxi-rekaciók elvégzése, Daniell-elem összeállítása, működtetése, sóoldatok elektrolízise, elektrokémiai korrózió vizsgálata.

Környezeti nevelés a tanítási órákon:

A hulladékkezeléssel kapcsolatos környezeti problémák

a) Házi dolgozatok a különböző eredetű hulladékok kezeléséről, ahulladékok megsemmisítésének, újrafeldolgozásának lehetőségeiről.

b) Oktatófilm megtekintése a hulladék kezelésről.

IvóvízkezelésKirándulás a Gellérthegyi Víztározóhoz.

A továbbhaladás feltételeiA tanulók: Ismerjék az anyagok atomos szerkezetét. Alkalmazzák a tömeg-darabszám-anyagmennyiség kapcsolatát.

210

Számolják ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsák meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessenek az atom vegyértékelektron-számából a belőle keletkező ion töltésszámára. Említsenek példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is

ismerjék. Szerkesszék meg egyszerűbb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítsék el önállóan, és értelmezzék alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket, ezek során használják szakszerűen a laboratóriumi

eszközöket. Értelmezzék az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerjék a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázzák

ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezzék a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerjék fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxireakciókat és sav-bázis

reakciókat. Mondjonak példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerjék ezek veszélyeit,

környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban előforduló oldatok összetételét értelmezzék. A használati utasítás alapján készítsék

el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igénylő vegyszerek oldatait. Szerkesszenek egyszerű kémiai egyenleteket. Értelmezzenek egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat.

10. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 9. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket.

Új jelenségek önálló értelmezése a korábban észlelt és értelmezett jelenségek ismeretében. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak igazolása a megfelelő kísérletekkel. A tanult szerves anyagok molekulamodelljének elkészítse és jellemzése; annak megítélése, milyen

erők hatnak a vegyület halmazában és milyen fizikai tulajdonságok következnek ebből. A számítástechnikában elsajátított ismeretek (pl. minternet, levelező, szövegszerkesztő, függvény- és

diagramszerkesztő, táblázatkezelő vagy grafikai programok használata) alkalmazása az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán.

Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával.

A mindennapi életben előforduló ártalmas szerves anyagok felsorolása; az élő rendszerekre és a

211

környezetre gyakorolt hatásaik kifejtése; tájékozódás szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján.

Információk szerzése és önálló vélemény kialakítása a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól.

Kolloid rendszerek említése a hétköznapi életből, összetevőik elemzése. Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak

magyarázatára: összefüggés keresése a funkciós csoport, a moláris tömeg és a molekula térszerkezete, polaritása, valamint az olvadás- és a forráspont, illetőleg az oldhatóság között.

Egy vegyületben előforduló funkciós csoport felismerése az anyag fizikai sajátságai, kémiai viselkedése alapján.

Szerkezeti képlet alapján az izoméria fajtájának felismerése. Egyszerű szerves kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás megismert szabályai szerint. A tökéletes égés egyenletének felírása bármely adott összegképletű C, H és O atomokból álló

vegyületre. A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik,

esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. Információk szerzése arról, hol vesznek át a tanuló lakóhelyéhez legközelebb háztartási veszélyes hulladékokat és újrahasznosítható anyagokat.

Vizsgálat tervezése a háztartások hulladéktermelésének mennyiségi, minőségi viszonyainak felmérése érdekében, a kapott adatok elemzése.

Megoldások említése a háztartási csomagolóanyagok mennyiségének háztartáson belüli és országos szintű csökkentésére.

Az éves óraszám felosztásaÚj ismeretek feldolgozására: 56 óra.Összefoglalásra, ismétlésre, gyakorlásra: 7 óra.Írásbeli számonkérésre: 5 óra.Tanulói modellezésre, kísérletezésre: 6 óra.Összesen: évi 74 óra

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

212

Szénhidrogénkincsünk, mint energiahordozó11 óra

Telített szénhidrogének: 11 óraSzerves kémia, a szén központi szerepe. A földgáz és a kőolaj: Keletkezésük. A metán (részletesen), szénhidrogén, égése, hőbomlása, halogén-szubsztitúciója , PB-gáz, környezetkímélő autógáz. Kőolajfeldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, telített szénhidrogének, alkánok, a szerves vegyületek nagy számának oka, összegképlet és szerkezeti képlet, homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, cikloalkánok, a szabályos nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek. Halogén-szubsztitúció. Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái.

Legfontosabb műanyagaink12 óra

Telítetlen szénhidrogének: 9 óraAlkének. Az etén (részletesen), égése, addíciós reakciói (halogén-, hidrogén-halogenid- víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, polipropilén (PP), sztirol, polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz) izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek, etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett szénhidrogének:

Halogén tartalmú szénvegyületek: 3 óra A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, élettani és környezeti hatásuk (freon és PVC). Szubsztitúció és elimináció.

Szerves vegyületek a kamrától a laboratóriumig36 óra

Alkoholok, ketonok, aldehidek, éterek: 11 óraFunkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol (részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai, jelentősége, éghetősége, enyhe oxidációja, reakciója nátriummal, vizes oldatának kémhatása. Éterszintézis, dietil-éter, gyúlékonysága, jelentősége. Az alkoholizmus, a metanol, a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben: az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és oxidációja, előállítása és jelentősége.. Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége

213

Karbonsavak: 4 óraHidrogénkötésre való hajlam. A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok, jelentőség. A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav, benzoesav, szalicilsav). Az alkohol–oxovegyület–karbonsav redoxi átalakulások.

Illatok, ízek, fűszerek - karbonsavészterek: 4 óraElőállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik, előfordulásuk, felhasználásuk.

Zsírok, olajok - gliceridek: 4 órazsírok és olajok, margaringyártás, elszappanosítás, főbb sajátságaik. A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. A foszfatidok és a nitroglicerin. Kolloid rendszerek.

Szappanok, mosószerek: 1 óraSzappangyártás régen és ma, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, micella, szennyvíz, eutrofizáció.

Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok: 8 óraMonoszacharidok, funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai jelentőségük. Konfiguráció, optikai izoméria (léte). Diszacharidok. A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük. A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). Poliszacharidok. A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a redukciós készség hiánya.

Tej, tojás, hús - fehérjék: 4 óraAz aminok, aminocsoport, bázikusság. Amidok, az amidcsoport szerkezete. A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, ikerion, amfotéria, az aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék. A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete. Denaturáció és koaguláció.

A biológia határán 4 óra

Nukleinsavak: 4 óra A ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, piridin (részletesen), pirimidin, pirrol, imidazol, purin, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása, mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar, hasonlóságok, eltérések.

214

A teától a heroinig3 óra

A drogok: 3 óraA szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek, drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.

Környezeti szerves kémia8 óra

8 óraEnergiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: Szintetikus és természetes eredetű műanyag, termoplasztikus és termoreaktív, illetve polimerizációs és polikondenzációs műanyag (egy-egy példa), le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés, antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az elég a személyes és a társadalmi léptékű fogyasztásban.

Javasolt tanulókísérleti témák:Organogén elemek kimutatása, acetilén-bróm addíciója, szénhidrogének égése, és égéstermékeik kimutatása, aldehidek kimutatása (ezüsttükör-, Fehling-próba, karbonsavak tulajdonságainak vizsgálata, reakciói, ecetsav titrálása nátrium-hidroxiddal, zsírok, olajok tulajdonságainak vizsgálata, szappanok mosószerek vizsgálata, szénhidrátok vizsgálata, monoszacharidok redukáló hatása, keményítő oldása és kimutatása, fehérjék kicsapási és színreakciói.

Környezeti nevelés a tanítási órákon:

Energiával kapcsolatos környezeti problémák

a) Házi dolgozat a megújuló és meg nem újuló energiaforrásokról, ezek felhasználásának környezetkárosító hatásairól, az energiatakarékosság lehetséges módjairól.

b) Oktatófilm megtekintése az energiatakarékosságról.

c) Látogatás egy budapesti hőerőműben.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs,

szénhidrogén stb.).

215

Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, konstitúciójukat, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat.

Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a szervesvegyipari termékeket.

Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid rendszereket, értelmezze szerkezetüket, összetevőiket.

A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje hatásukat az emberi szervezetre.

Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket.

Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási

lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a fenntartható fejlődés fogalmát.

216

FÖLDRAJZ

HELYI TANTERV

Cél:A tantárgyi tanításának célja:- a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és

következményeik megláttatása,- a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása,- áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli

eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön,- ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget,- az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés

igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében,- a közgazdasági szemléletmód formálása,- a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal,- a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék.

A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük.

Követelmény:Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket.- pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel,- a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével,- az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és

indoklásával,- ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi

tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével,- különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, Internet) való

tájékozódással, forráselemzéssel,- vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével,- a rendszeres térképhasználattal, a szemléleti és logikai térképolvasással,- térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával,- problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek

217

felismerésével, döntéshozatallal,- megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kötelező földrajzi szaknyelv alkalmazásával.

Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban:- a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek,

nyersanyagok, talajok),- a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával,- időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének

ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal,- az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk

kifejtésével,- a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek,

kölcsönhatásainak ismeretével,- lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés

és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel,- a földrajzi tanulmányaik végén tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi

környezetben,- legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben.

A környezeti nevelés kapcsán:- alapvető ismeretek megszerzése a Földre vonatkozó természeti folyamatokról, ezek

megbolygatásának következményeiről,- legyenek tisztában azzal, hogy a helyi és globális folyamatok összefüggenek,- hozzanak példákat és megoldási módokat a világ különböző részeiről,- ismerjék, szeressék, óvják környezetüket,- ismerjék a túlnépesedés veszélyeit, a fenntartható fejlődés fogalmát.

Az egészségi nevelés kapcsán:- alapvető ismeretek megszerzése ahhoz, hogy a szabadidejüket hasznosan tölthessék (turista térkép

használata, látnivalók ismerete),- legyen igényük szűkebb és tágabb környezetük aktív megismerésére.

Taneszközök, feltételek:A célok és feladatok megvalósításához szaktanterem áll rendelkezésre.Tankönyveken, munkafüzeteken, tanulói atlaszokon kívül a következő segédletekre van szükség:

diavetítődiasorozatok

írásvetítőtranszparens sorozatok

218

televízióvideorekorderismeretterjesztő filmekszámítógépCD-ROM (világatlasz, Naprendszer, kontinensenként önálló programok)ásvány- és kőzetgyűjteménygördülő távolságmérők

tájolókturistatérképekkétoldalas falitérképek (tematikus, vaktérkép)

tanári segédlettanári/tanulói segédlet

6 osztályos képzés

A kerettantervnek megfelelő tananyagbeosztás szerint 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 órában tanítjuk a földrajzot.

7. osztályCél:- nyújtsunk áttekintést a Föld kontinenseinek, jellegzetes országainak, tájainak természet- és

társadalomföldrajzi képéről, sokszínűségükkel, szépségeik bemutatásával szerettessük meg a tantárgyat,

- a kontinensek, országok karakterének megrajzolása, leírása oly módon, hogy közben az általános és

egyedi fogalmak, folyamatok, összefüggések is beépüljenek az ismeretrendszerbe a legtipikusabb tananyagrészeknél,

- tágítsuk a tanulók földrajzi világképét az egyes kontinensek világgazdaságban betöltött szerepének

bemutatásával,- erősítsék a tanulók nemzeti és európai azonosságtudatát a népek, különösen a szomszéd népek

kölcsönös egymásrautaltságának, más kultúrák sajátos értékeinek megismerésével és tiszteletben tartásával,

- fejlesszük a tanulók következtetési képességét a világ és Európa társadalmi-gazdasági eseményeinek

egybevetésével, a hasonlóságok és a különbségek megfogalmazásával,- problémafelismerő és elemzőképességük alkalmazásával a szükségletek és a lehetőségek közötti

összefüggések megláttatása a Föld különböző országainak példáiban,- formáljuk a tanulók ökológiai szemléletét.

Követelmény:- értsék meg és tudják példákkal bizonyítani a földrajzi munkamegosztás szükségességét és az

együttműködés lehetőségeit, kiemelten az európai integrációt,- ismerjék a kontinensek és kiemelt országaik természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit,

219

- tudjanak következtetéseket levonni a kontinensek adottságainak ismeretében egy-egy térség

világgazdasági szerepéről,- ismerjék fel képek, tájleírások alapján a kontinensek tipikus tájait, mutassák be szemléletes leírással a

tájakat,- alkalmazzák korábbi ismereteiket a természetföldrajzi összefüggések felismerésénél,- ismerjék fel az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát,- legyenek nyitottak a különböző életmódok, szokások, nyelvek, vallások megismerésére és

megbecsülésére,- igyekezzenek a tágabb és szűkebb környezetükről szerzett ismereteiket cselekedeteikben és érvényre

juttatni,- tudják segítséggel felhasználni ismereteik bővítésére a grafikonokat, adatsorokat,- legyenek képesek készségszinten a szemléleti térképolvasásra,- tudják megmutatni biztonsággal a térképen a kontinensek legfontosabb topográfiai fogalmait.

A továbbhaladás feltételei:- legyenek képesek az egyes kontinensek földrajzi jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok

elemzésére,- tudjanak megadott szempontok alapján bemutatni kontinenseket, főbb országokat, tipikus tájakat,- ismerjék föl a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit,- tudjanak térképi információkat felhasználni a földrajzi jellemzésekhez,- tudjanak térképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat

A környezeti nevelés kapcsán:- ismerjék az egyes kontinensek sajátos környezeti gondjait, megoldásuk lehetséges módjait,- készítsenek beszámolókat, végezzenek gyűjtőmunkát a világ híres nemzeti parkjairól,- vegyenek részt a Föld Napján meghirdetett eseményeken.

220

Tananyagbeosztás 7. osztályÉvi 56 óra

Témakörök Óraszám

I. Afrika, Ausztrália és Óceánia földrajza 10+1

FöldtörténetAfrika fekvése, felfedezéseSzerkezetének kialakulása, felszíne, tájaiAfrika éghajlata és vízrajza

Természetes növénytakarója és állatvilága. Az élővilágveszélyeztetettsége

Lakossága, néhány országa, jellegzetes településeiGazdasági élete – a világgazdaságban jelentős mezőgazdasági, bányászati és ipari termékeiA Dél-afrikai KöztársaságAusztrália és Óceánia természeti adottságai és értékeiAusztrália és Óceánia gazdasági sajátosságai

Összefoglalás, ellenőrzés

111111

111

1

II. Amerika földrajza, A sarkvidékek 13+1

Amerika helyzete, határai, felfedezéseSzerkezetének kialakulása, felszíne, tájaiÉghajlata, vízrajza, természetes növényzete és állatvilágaÉ-amerika lakossága, országai, településeiKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKözép- és dél-amerika országainak természet- és társadalomföldrajzi jellemzői. Szerepük a világgazdaságbanSarkvidékek

Összefoglalás, ellenőrzés

1121133

1

1

III. Ázsia földrajza 12+1

Ázsia fekvése, felosztása, felfedezéseA kontinens kialakulása és felszíneÉghajlata

111

221

Vízrajza. Természetes növénytakarója és állatvilága. Érintetlen éspusztuló élővilág

Lakossága, főbb országai és településeiÁzsia a világgazdaságbanJapánDélkelet-Ázsia országaiKína IndiaKözel-Kelet országai a világgazdaságban

Összefoglalás, ellenőrzés

1

1111112

1

IV. Európa és Oroszország földrajza 15+1

Európa helyzete, felosztásaKialakulása és felszíneÉghajlata. Vizei és természetes növénytakarójaLakossága. Országcsoportjai. Az Európai Unió és az eurorégiókÉszak-európa országaiNagy-BritanniaFranciaországDél-európa országai. Spanyolország és OlaszországA Balkán-félsziget államaiKelet-Európa természetföldrajzi jellemzői, népessége, gazdaságaUkrajna, OroszországEurópa és az Európai Unió helye a világgazdaságban

Összefoglalás, ellenőrzés

111111122121

1

Évi munka értékelése 2

8. osztály

Cél:- az ismereteken és élményeken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása,- annak felismertetése, hogy a Kárpát-medence országai természeti adottságaik és történelmi

222

hagyományaik alapján gazdasági, környezetvédelmi kérdésekben, népességük összetétele folytán egymásra utaltak,

- ismerjék meg Magyarország természeti és társadalmi értékeit, s ezáltal alakuljon ki bennük kötődés a

hazai tájakhoz, szűkebb és tágabb pátriájukhoz.

Követelmény:- rendelkezzenek ismeretekkel a haza földrajzának fő jellemzőiről,- lássák be együttműködésünk szükségszerűségét, szomszédainkkal és az Európai Unióval,- értsék és alkalmazzák a földrajz szaknyelvét,- tudjanak a különböző információhordozók által elérhető tények, adatok között válogatni, köztük

összefüggéseket feltárni,- a tematikus térképeket olvasni.

A továbbhaladás feltételei:- ismerje fel a természeti adottságok és a társadalmi tényezők szerepét Közép-Európa országainak

életében,- tudják Magyarország tájainak természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit ismertetni térképi

információk segítségével,- legyen képes önálló információgyűjtésre megadott szempontok alapján, s ezek feldolgozására tanári

irányítással,- tudja elhelyezni kontúrtérképen az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat, tudja

meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket.

A környezeti nevelés kapcsán:- ismerje a Kárpát-medence országainak egymásra utaltságát a természet védelmében, - a határokon átnyúló környezetkárosítás következményeit, az együttműködés fontosságát és formáit,- ismerje hazánk környezeti értékeit, tudjon helyi és országos példát mondani környezetvédelmi

intézkedésekre, célokra, feladatokra, - ismerje a hazai nemzeti parkokat,- vegyen részt a Föld Napja rendezvényein.

223

Tananyagbeosztás 8. osztályÉvi 57 óra

Témakörök Óraszám

I. Közép-Európa és a Kárpát-medence 15+2

Közép-Európa földrajzaNémetországLengyelországAz Alpok országaiA Kárpát-medence kialakulása, földrajzaA Kárpát-medence országai

Összefoglalás, ellenőrzés

221226

2

II. Magyarország 35+4+1

Magyarország földrajzi helyzeteFelszíne, nagy tájaiÉghajlata, vízrajza, természetes növényzeteTermészeti erőforrásainkMagyarország népesség, népesedési folyamataiGazdasági életének jellemző vonásaiTelepüléshálózata, infrastruktúrájaNagy tájak komplex földrajzi jellemzéseMagyarország és az Európai UnióBudapest földrajzaRégióink földrajza

Összefoglalás, ellenőrzés, éves zárás

14334643232

4+1

224

9. osztály4 osztályos képzés heti 2 óra

6 osztályos képzés heti 2,5 óra

Cél:- korszerű tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet

nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez,

- az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok, típuspéldáin bemutatott

jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra,- a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli

földtörténeti és evolúciós változások bemutatatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével,- bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló

megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából,- beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét, a földrajzi zonalitást,- bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a

településhálózat közötti kapcsolat alakulását,- megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi

viszonyokkal,- fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás

bizonyítására,- értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok

között,- értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere

kerül veszélybe.

Követelmény:- legyenek helyes képzeteik a világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról,- értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait,

mozgástípusait,- megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben,- a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a térképolvasásra, tematikus térképek

összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.),

- ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék

225

fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyire példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen.

- értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a

kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát,- megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat,- legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére,- rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető

fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt,- értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat, a

levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klimaváltozást, a levegő szennyeződését,

- lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi

járása, hőmérséklet – magasság – légnyomás, a napsugarak hajlásszöge – földrajzi szélesség, domborzat – a felszín minősége – felmelegedés, ózon – káros sugárzás – ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok – az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék – mezőgazdaság között,

- tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási

térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hőingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása,

- definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit,

ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat,

- ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási-áramlási

rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit,

- ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit,- ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák

kialakulásában,- legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat,- ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat

topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz,- értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását,- a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját,- tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése,

összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat,

226

talaj, természetes növénytakaró),- a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket,- ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat,- értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő

társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését,- indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit,- tudják jellemezni a főbb településtípusokat,- magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait,- használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus

térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére.

A továbbhaladás feltételei:

A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.

Társadalomismeret esetén: (6 osztályos képzésben)- ismerje az egyes övezetek hatását a társadalmi fejlődésre,- ismerje az övezetek környezetvédelmi gondjait,- ismerje a legfontosabb politikai, gazdasági folyamatokat,- a nemzetközi szervezetek tevékenységét, szerepét.

A környezeti nevelés kapcsán:- ismerje a víz- és levegőszennyezés okait, következményeit,- ismerje a természetbe való beavatkozás + és – formáit /pl. folyószabályozás, szikesedés, talajerózió/,- tudja, hogy mit tehet közvetlen környezetének védelmében,- ismerje az egyes földrajzi övezetek speciális környezetvédelmi gondjait,- lássa be a Föld eltartó képessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti,

összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait.

227

Tananyagbeosztás 9. osztály

Témakörök Óraszám4 évf.évi 74 óra

Óraszám6 évf.évi 92 óra

I. Kozmikus környezetünk, térképészeti ismeretek 12+1 12+1

A Föld helye a VilágegyetembenA NaprendszerA Föld alakja, fő mozgástípusaiTájékozódás a földi térben és időbenA földrajzi környezet ábrázolása, a térképA térképek fajtái méretarány és tatalom szerintA tér használataGyakorlatokAz űrkutatás szerepe a Föld megismerésébenA műholdfelvételekA távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók

Összefoglalás, ellenőrzés

12121

1

112

1

u.az.

II. Geoszférák földrajza 34+4 34+4

A Föld belső szerkezeteKőzetlemezek – lemeztektonikaA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenységA kőzetlemezek és a földrengésekA kőzetlemezek és a hegységképződésA litoszféra „építőkövei” – a kőzetekA Föld történeteA légkör anyaga és szerkezeteA napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséigAz időjárás és az éghajlat elemeiCiklonok, anticiklonokAz általános légkörzésA monszun szélrendszerA légszennyezés nem ismer határokat!Óceánok és tengerek

111122212312111

u.az.

228

A tengervíz mozgásaiFelszín alatti vizekFelszíni vizekA vízszennyezés sem ismer határokatA földfelszín formakincseA Föld belső és külső erői, felszínformálásukA talaj

Összefoglalás, ellenőrzés

2121231

4

III. Természetföldrajzi övezetesség 10+1 15+1

Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulásaA forró övezetA mérsékelt övezetA hideg övezetA hegyvidékek függőleges övezetességeAz egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei

Összefoglalás, ellenőrzés

223111

1

234213

1

IV. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre 10+1 23+1

Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulásaA világnépesség növekedéseA népességnövekedés tényezői és következményeiA népesség összetétele, eloszlása és sűrűségeA települések és a városiasodás folyamataNemzetközi szervezetek

Összefoglalás ellenőrzés

122231

1

334355

1

Évi munka értékelése 1 1

229

10. osztálysportosztályos képzés: 92 óra

6 osztályos képzés: 74 óra

Cél:- a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi

folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére,- a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való

eligazodását,- a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének

bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról,- a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a

fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával,

- a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban

történő elemzésével, következményeik mérlegelésével.

Követelmény:- legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó,

Internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismeretek új szituációban történő alkalmazására,

- legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről,- ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle

lehetőségét,- az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok

olvasásában, elemzésük türközze elméleti ismereteik biztonságát,- legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére

használni.

A továbbhaladás feltételei:A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal. Tudja

230

elemezni különböző térkép információk felhasználásával az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését. Következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására. Tudja példákkal alátámasztani a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait.

Társadalomismeret esetében (sportosztályban erre szolgál a magasabb óraszám):- ismerjék az Európai Unió szervezeti felépítését,- EU intézményeit, döntéshozási mechanizmusát,- EU tagsággal járó jogok, kötelezettségek és lehetőségek ismerete,- más nemzetközi szervezetek ismerete.

Környezeti nevelés kapcsán:- a teljes III. témakör ezt szolgálja az évek során tanultak felhasználásával.

231

Tananyagbeosztás 10. osztály

Témakörök Óraszám:746évf.

Óraszám:92sportosztály

I. A világ változó társadalmi – gazdasági képe 22+2 30+3

A világgazdaság meghatározó tényezőiA gazdasági fejlettség fő mutatóiAz országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formáiA gazdasági ágazatok jellemzőiA nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazd.-banNemzetközi szervezetek és feladatok

Összefoglalás, ellenőrzés

512104

2

7321044

3

II. a világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiók, országcsoportok, országok

39+3 45+4

A világgazdaság földrajzi szerkezeteAz amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-AmerikaJapán és a csendes-óceáni erőtérAz Európai Unió, valamint a közép és a kelet-európai országokMagyarország

Összefoglalás, ellenőrzés

1661313

3

1951713

4

III. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 6+1 8+1

Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válságAz emberiség élelmezési helyzeteA Föld természeti erőforrásaiA megsebzett FöldA fenntartható fejlődés kérdőjelei

Összefoglalás, ellenőrzés

111111

1

121211

1

Évi munka értékelése 1 1

232

ÉLŐ IDEGEN NYELVEK

HELYI TANTERV (módosítás)

I. Helyzetelemzés Tantárgyak , óraszámok

Tanulóinknak két idegen nyelv tanulása kötelező.Első idegen nyelv: angol Második idegen nyelv: francia, német, olasz, spanyol

Az első idegen nyelvet a beiskolázás szerinti csoportokban, a második nyelvet jelentkezés alapján történő csoportbeosztásban tanítjuk , az alábbi csoportokban és óraszámban:

1. Hatévfolyamos osztályokban:Első idegen nyelv: angol nyelv. Két osztályban négy csoport 7-8. évfolyamon heti 5 órában, 9. évfolyamon heti 12 órában, a 10-11. évfolyamon heti 4 órában, 12-13. évfolyamon heti 3 órában tanulja a nyelvet.Második idegen nyelv: négy csoportban jelentkezés alapján: francia, német, olasz vagy spanyol nyelvet tanítunk 9-13. évfolyamon, heti három órában.Nyelvi előkészítő évfolyam: 8.évfolyam után, angol nyelv heti 12 órában

2. Négyévfolyamos osztályokban:Első idegen nyelv: Két osztályban négy csoport: angol nyelvi, négy évig

sportosztályban:heti 4-4-3-3 óraszámban, drámai osztályban: heti 3 órában

Második idegen nyelv: négy csoport: sportosztályban: heti 4-3-3-3 óraszámban, német,ill. olasz nyelv drámai osztályban :heti 3 órában, olasz, francia, ill. spanyol nyelv

Mind a hat-, mind a négyévfolyamos párhuzamos angol nyelvi csoportokban 2-2 évenként - amennyiben ez lehetséges és szükséges lesz - szintfelmérés alapján 'átjárhatóság' biztosítható.A 11. és a 12. évfolyamon plusz 2 órával (emelt szintű) érettségire felkészítő csoportok alakíthatók ki,

233

mind az első, mind a második nyelvek esetében - megfelelő létszámú jelentkezés szerint.

II. A nyelvtanítás célja: a NAT, a KT és az Érettségi Szabályzatnak megfelelően. Hatévfolyamos osztályokban: legalább egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a közép szintű érettségi követelményszintje szerinti tudás megszerzésének biztosítása.Négyévfolyamos osztályokban: egy idegen nyelv jó elsajátítása, a második idegen nyelvből is a középszintű érettségire való felkészülés biztosítása.

III. Szükséges tan- és segédeszközök: A tankönyv kiválasztásának szempontjai:

A tankönyv beosztása, tematikája feleljen meg a NAT ,a KT és az érettségi követelményeinek.A teljes tananyagcsomag tartalmazza a következőket: tankönyv, munkafüzet, tesztfüzet, tanári kézikönyv, audiokazetták vagy CD-k), videokazetták.

Segédanyagok:Célnyelvi és Magyarországról országismereti videó és a hozzá való tankönyv.Kiegészítő tankönyvek társalgási, országismereti, kulturális, történelmi tematikákhoz.Kiegészítő anyag hallás utáni értéshez, fogalmazás tanításához.Nyelvtani készségfejlesztő gyakorló könyvek , 1-1 csoportnyi.Emelt és középszintű érettségire felkészítő segédkönyvek, legkevesebb 1-1 csoportnyi.Legalább 1 csoportnyi -kb.20 darab - egy- és kétnyelvű szótár nyelvenként.Alapvető módszertani könyvek - a tanárok munkáját fejlesztendő, és megfelelő egynyelvű szótárak.Számítógépes nyelvi programok, CD-ROM-ok.

Technikai felszerelések:Minden nyelvtanárnak legyen jó minőségű magnója, valamint a nyelvi mk-nak legalább két CD lejátszó.A tantermekben legyen írásvetítő és távirányítós videólejátszó.A számítógépes tananyag használatát biztosító gyakorló termek.

IV. Ellenőrzés, minősítésOsztályzatok, érdemjegyek az iskolai 5 jegyű skálának megfelelően - a minősítés rendszerében leírtak

szerint.Szakaszvizsga, záróvizsgák rendszere - a minősítés rendszerében leírtak szerint.Szóbeliség és írásbeliség viszonya: A 9. évfolyamig a szóbeliség az elsődleges, a 9. évfolyam után

mindkét kifejezési forma egyaránt fontos, a négy alapkészség, valamint nyelvtani tudás - a vizsgakövetelményeknek megfelelően, .

Írásbeliség minősítése: diagnosztizáló tesztek után értékelő tesztek íratása; baráti és hivatalos levelek fogalmazása - irányított forma -; szövegértést ellenőrző feladatok;; történetek, tervek leírása,

234

képleírás.Dolgozatok száma az éves óraszámnak megfelelően 3, 4 ill. 5, arányosan elosztva és megosztva

témájában, valamint az éves ütemezésben.

V. Aktív és passzív szókincs, nyelvtani ismeretek a NAT, a KT és az érettségi követelményeknek megfelelően.

VI. Helyi tanterv tantárgyak szerinti bontásban: A./ ANGOL nyelv I. hatévfolyamos, első nyelvként

II. négyévfolyamos, első nyelvként B/ NÉMET nyelv I. hatévfolyamos , második nyelvként

II. négyévfolyamos, második nyelvként C/ FRANCIA nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként

II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként D/ OLASZ nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként

II. négyévfolyamos /11-12.évf./, második nyelvként E/ SPANYOL nyelv I. hatévfolyamos / 9-12.évf./, második nyelvként II. négyévfolyamos /9-12.évf./, második nyelvként

A/ ANGOL NYELV Hatévfolyamos osztályban első nyelvként 7-8. évfolyamon heti óraszám: 5 9-10. évfolyamon: egy csoport heti 5 órában három csoport heti 3 órában ( nyelvi előkészítő évfolyam léte esetén: négy csoport heti 3 órában!) 11-12.évfolyamon: négy csoport heti 3 órában évi óraszám: heti 3 óra esetén:9-11.évf.: 111 óra/tanév 12.évf.: 99 óra/tanév heti 5 óra esetén: 7-8.évf,ill.9-10.évfolyamon egy csoport:185ó/tanév iskolai óraszám: 802 ó /ill.950 ó TANTERV a RAABE Első idegen nyelvek Angol nyelv hatévfolyamos gimnázium E típusú tanterv 1. nyelv szerint / angol haladó / Eltérések: Óraszámban: 3+1 - 3+1 - 3 - 3 - 4 - 4 helyett 5 - 5 - 3 - 3 - 3 – 3, valamint egy csoport esetében:5-5-5-5-3-3 7. évfolyamon: Írásbeli készség: Tudjon mindennapi eseményeket röviden leírni. 8. évfolyamon: Nyelvtan:' szenvedő igeragozásból ' csak a Present Simple Passive -

235

Past Simple Passive , - a többi a 9. évfolyamra kerül át. 9. évfolyamon: Olvasásértés: 'Olvasson szintjének megfelelő, könnyített regényeket' -

fakultatív; 10. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i angol költő életrajza,

egy-két költeménye. Írásbeli készség: 'Gyakorolja az írást változatos műfajokban...'-ból: beszámoló, ismertetés, interjú.

11. évfolyamon: Témakörök, szókincs: egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai író életrajza, egy szemelvény feldolgozása; egy XIX. vagy XX. sz-i amerikai költő egy verse; 1 novella, 1 ismeretterjesztő szöveg házi olvasmányként. Beszédkészség: 1-1 téma (rövid) kifejtése Olvasásértési készség: közepes hosszúságú újságcikk házi olvasásra.

évfolyamon: Témakörök, szókincs: Shakespeare és egy XX.sz-i drámaíró egy művéből szemelvény.

Olvasási készség: Olvasott műről személyes véleményt mondani tudjon .

A/II. ANGOL NYELV Négyévfolyamos osztályban első nyelvként / sport-és drámai osztályok/ 9-12.évfolyamon heti óraszám: 4-4-3-3 és 3-3-3-3 évi óraszámok: l48-148-111-99 óra/tanév és 111x3-99 óra/tanév TANTERV: a RAABE első idegen nyelvek Angol nyelv , négyévfolyamos gimnázium és szakközépiskola /haladó/ C típusú tanterv Eltérések: 3 - 3 - 4 - 4 helyett 4 - 4 - 3 - 3 óra és 3-3-3-3 óra évfolyamonként. 9.évfolyamon: olvasási készség: háziolvasmány 2 rövid történet

beszédkészség: Pár- és csoportmunkában társalgási készség fejlesztése 10.évfolyamon:olvasási készség 1-2 adaptált novella, 2 újságcikk, 1 vers otthoni

olvasása, megadott szempontok alapján beszélni az olvasottakról. 11.évfolyamon: témakörök: Egy XX.sz-i angol író életrajza, 1-2 szemelvény olvasása,

egy XX.sz-i angol költő életrajza, 1-2 versének olvasása. 19.oldal a bekeretezett, irodalomra utaló rész nélkül.

12.évfolyamon: témakörök: 19.oldalon a bekeretezett irodalomra utaló részből: történelmi események. Shakespeare életrajza, egy drámájából részlet. Egy amerikai író életrajza, egy művéből szemelvény. Egy amerikai költő élete, 1-2 verse.

Amennyiben a 11-12. évfolyamon 2 -2 plusz órával rendelkező emelt szintű érettségire felkészítő

236

csoport szerveződik, több idő jut irodalom- és újságolvasásra, több az otthoni olvasásra.

B/ NÉMET NYELV Hatévfolyamos osztályokban , második nyelvként: 9-13. évfolyamon heti óraszám: 3 Négyévfolyamos (sport)osztályokban, második nyelvként: 9-12. évfolyamon heti óraszám: 4 - 3 - 3 - 3 TANTERV: PAUZ NAT - KONFORM TANTERVEK /Pauz Kiadó/ szerint 9-12.évf.

C/ FRANCIA NYELV Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként Négyévfolyamos (drámai)osztályokban, második nyelvként 9-12.évfolyamon heti óraszám :3 TANTERV: - OKI SZKINA T96 9-12 Szakközépiskolai tantervbank , Francia nyelv - kezdő / 21000/824 / Elfogadás módosítást igényel: Heti óraszám 4 helyett 3. A heti 3 órára csökkentés miatt a témakörökből, civilizációs témákból , főleg a 7. és 8. tanévben néhányat kihagyunk. / Pl. társadalmi rétegek, gazdasási és környezetvédelmi problémák stb./ A beszédértésnél a 9. évben nincs szűkség a tájnyelvi, francofon területekre jellemző kiejtések, szókincsek felismerésére. Témakörök, civilizációs témák csökkentése Nyelvtan: - néhány igeidő / pl. passé simplr, passé auténieur kihagyása/ 10. évfolyamon: célkitűzésként nagyon fontos a követelmények teljesítésével a hiányok pótlása. Nyelvtan: - néhány igeidő / pl. subj. imparfait, plus-que - parfait / kihagyása Megjegyzés: Szükség lenne a 11. és a 12. évfolyamon plusz órákra a nyelv jobb elsajátítása érdekében.

D/ OLASZ NYELV Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként 9-12.évf.: heti 3 óra Négyévfolyamos osztályokban, második nyelvként 9-l2.évfolyamon (drámai)heti óraszám : 3 (sport)heti óraszám:4-3-3-3 TANTERV-OKI96UJROL7-10-Olasz nyelv az újreál 6 osztályos gimnáziumok számára 7-10. A tanterv szűkítése szükséges a kevesebb óraszám miatt /heti 4 helyett heti 3 óra/. Változtatások:

237

Követelmények: / 2. oldaltól / 'A 12.évfolyam végére jussanak el ... esetleg az irodalmi, publicisztikai szövegek tolmácsolásáig is.' Tartalom: ...'Az órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv minél szélesebb körű használatára.' Értékelés: ' A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre ....neveljük'. Követelmény: / 5. oldaltól / ' .. legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban .. a legfontosabb információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni.' Tartalom: / 13. és 17. oldalon / 'Módszer: behelyettesítés, feleltkiválasztás, transzformáció,... tesztek.

E/ SPANYOL NYELVI (kerettanterv)Hatévfolyamos osztályokban, második nyelvként, 9-12.évf.Négyévfolyamos osztályokban, második nyelvként, 9-12.évf.Heti óraszám: 3, összesen:3x111óra +99 óraAz Oktatási Minisztérium által a második idegen nyelv ( heti 3 óra) számára kidolgozott kerettanterv összhangban van az iskola lehetőségeivel, az eddigi és ezután folytatandó/folytatható gyakorlattal.Az egyes fogalomkörök ill. nyelvtani problémák tanításának konkrét sorrendjét a használt tankönyv határozza meg.Tankönyvek: Viva el espanol! I-II.(III.)- Tanuljunk nyelveket! (Nemzeti Tankönyvkiadó) vagy Spanyol nyelvkönyv 1-2-3 (Aula Kiadó)

238

DRÁMA (DRÁMA ÉS SZÍNJÁTSZÁS)TAGOZATOS SPECIALITÁSÚ

HELYI TANTERV

A „Dráma és színjátszás” tantárgy általános jellemzői, oktatásának célja és feladatai

• A „Dráma és színjátszás” egyszerre speciális műveltségi tárgy és általános készségfejlesztő gyakorlati képzés.

• A képzés célja, hogy - a humán (irodalmi, nyelvi, művészeti) tárgyakkal együttműködve - fejlessze a tanulók esztétikai fogékonyságát, kreatív fantáziáját.

• Tudatosítja a művészetek - ezen belül elsősorban a különböző művészeti ágak eszköztárát együttesen használó színházművészet - fejlődésének társadalmi-történelmi összefüggéseit.

• A drámatörténet korszakainak alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. Képessé teszi őket az értékes és értéktelen művek elemző megítélésére,

• A „Dráma és színjátszás” gyakorlati résztárgyaiban minden évfolyamon általános készségfejlesztés folyik. A beszéd-, a mozgás- és a zenei gyakorlatok, a kifejezőkészség fejlesztését szolgáló drámajátékok, az improvizációt, a nyilvánosság előtti szereplést előkészítő színpadi feladatok a dráma és a színjátszás eszköz- és formatárát felhasználva fejlesztik a tanulók általános kreativitását és kommunikációs képességeit.

• A tanulók a színjátékosi, rendezői, dramaturgiai alapismeretek és képességek megszerzése mellett megismerkednek az alkalmazott tanári módszerekkel, a drámajátékvezetéssel, illetve az un. tanítási drámával. A drámajátékvezetői alapismeretek elsajátításával képessé válnak a módszer alkalmazására is.

• A drámatagozatos képzés kialakítja a tanulókban az igényt a művészetek iskolán túli befogadására is. Elősegíti, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből.

• A „Dráma és színjátszás” ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is járuljanak hozzá valamilyen módon - pl. diákszínjátszás formájában - az egyetemes művészetekhez. A legrátermettebbeknek alapozó képzést nyújt a művészi tehetség kibontakoztatásához, a művészi hivatás választásához.

239

• A „Dráma és színjátszás” elemző, befogadó, alkotó gyakorlata révén alakítja a tanulók erkölcsi magatartását, gazdagítja önismeretüket, hogy nyitott, toleráns, mások sorsa iránt sohasem közömbös egyéniségekké válva az alkatuknak legmegfelelőbb pályát válasszák maguknak.

A „Dráma és színjátszás” tanítási keretei

A „Dráma és színjátszás” alapozó oktatása a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi területének tárgyaiban, elsősorban a Tánc és drámában már az alsóbb évfolyamokon is zajlik. Már ezekben az években folyik az általános kreativitásfejlesztés, a kommunikációs képességek, a beszéd, a mozgás, az ének-zenei készségek fejlesztése - vagyis az önkifejezés köznapi és művészi formáinak elsajátítása.

Erre épülhet a 9-12. évfolyamon a speciális drámatagozatos képzés a „Dráma és színjátszás” tantárgyi bokrával, elméleti és gyakorlati tárgyaival.

A „Dráma és színjátszás” résztárgyai

• Drámai és színházi ismeretek (kötelező elméleti alaptárgy ill. szabadon választható emelt szintű érettségire előkészítő)

• Kreatív színházi gyakorlat (csoportbontásos kötelező gyakorlati alaptárgy)

• Kreatív ének-zene (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy)

• Kreatív mozgás és tánc (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy)

• Beszédtechnika (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy)

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

A “Dráma és színjátszás” kötelező óraszámai

Drámai és színházi ismeretek 2 2 2 2Kreatív színházi gyakorlat* 3 3 3 3

240

A “Dráma és színjátszás” szabadon választható óraszámai

Drámai és színházi ismeretek 0 0 2 2(emelt szintű érettségire előkészítő)

A “Dráma és színjátszás” tanórán kívüli tevékenységként választható óraszámai

Kreatív ének-zene* 0.5** 0.5** 2*** 2***Kreatív mozgás és tánc* 0.5** 0.5** 2*** 2***Beszédtechnika* 1 1 0 0

Megjegyzés:* A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak.** Két hetente 1-1 órában, egymással bifurkálva.*** A két gyakorlati tárgyból egy választható

Drámai és színházi ismeretek

A Drámai és színházi ismeretek a „Dráma és színjátszás” tantárgybokor - az érettségi vizsga elméleti részét képező - elméleti tárgya. Szoros kapcsolatban áll a „Dráma és színjátszás” gyakorlati résztárgyaival, illetve az irodalommal, a történelemmel, az ének-zenével és a vizuális kultúrát közvetítő tárgyakkal, de a magyar és a világirodalom drámáinak megismerése és a színházművészet elméleti-történeti feldolgozása önálló tematikával, sajátos megközelítésben folyik.

Követelmények a 9. évfolyamon

Színház- és drámaelmélet• A dráma és a színházművészet eredete, mágia és mimézis• A dráma és a színjáték mint kommunikáció• Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak• A drámai műnem sajátosságai• A dráma szerkezeti felépítése• A színházművészet mint összművészet sajátosságai• A színpadi tér és a színpadi idő fogalma • Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés• A színházi előadás elemzési szempontjai, a kritika

241

Színházi műfajok• A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia és a komédia műfaji jellemzői

Az antikvitás• Az ókori Kelet dramatikus hagyományai• Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői• A drámai műnem sajátosságai Arisztotelész Poétikájának leírása és a klasszikus triász

művei alapján (mimézis, dráma, tragédia, komédia, dialógus, konfliktus, katharzis)• A görög és a római vígjáték• Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész egy-egy tragédiája• Arisztophanész és Plautus egy-egy komédiája

Követelmények a 10. évfolyamon

Színházi műfajok• A tragédia, a komédia, a bohózat és a bábjáték műfaji jellemzői

Az európai középkor• A középkor vallási színjátékai, a keresztény liturgikus játékok kialakulása, típusai és

általános jellemzői, a kor és a műfaj összefüggései• A passió, a mirákulum, a misztérium és a moralitás• Egy passiójáték és egy moralitásjáték (pl.: a Csíksomlyói passió és az Akárki)

Az olasz reneszánsz• A commedia dell’arte kialakulása, jellemeinek jellegzetes típusai• A rögtönzött vígjáték értékeinek átmentése a XVIII. századi új olasz komédiába• Goldoni egy vígjátéka

Az angol reneszánsz• Az Erzsébet-kori angol színház és dráma jellemzői• Shakespeare életműve• Shakespeare egy vígjátéka, három nagy tragédiája és egy regényes színműve

A spanyol barokk• A spanyol barokk dráma és színház általános jellemzői• Lope de Vega vagy Calderon egy drámája

A francia klasszicizmus

242

• A francia klasszicista dráma általános jellemzői, Boileau szabályai• Corneille vagy Racine egy tragédiája• Moliére életműve• A komikum fajtái• Moliére három komédiája

Követelmények a 11. évfolyamon

Színházi műfajok• A zenés színházi műfajok (opera, operett, musical) és a realista színjáték műfaji jellemzői

A német klasszika• A Sturm und Drang, klasszika és romantika összefüggései• Schiller egy tragédiája• Lessing: Hamburgi dramaturgia

A romantika • A romantika drámairodalma és színjátszása• A romantikus dráma és a zene kapcsolódási pontjai• Az opera és az operett• A táncszínház születése, a balett• Victor Hugo vagy Kleist egy drámája• Victor Hugo: A Cromwell előszava

A polgári dráma és színház• A “jól megcsinált darab”, Scribe, Feydeau és Dumas fils működése• Meiningen színházi forradalma, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus• A századvég meghatározó színházi műhelyei: Antoine és a Théatre Libre, Otto Brahm és a

Freie Bühne • Ibsen, Strindberg és Shaw egy-egy drámája

Az orosz realizmus• Csehov életműve és hatása a XX. századi modern drámára• Sztanyiszlavszkij és a Moszkvai Művész Színház• Csehov három színműve

A magyar dráma és színjátszás kezdetei• Dramatikus népszokásaink és gyerekjátékaink• A hitvitázó dráma és Sztárai Mihály működése• Az iskoladráma

243

• Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven a Sophokles Elektrájából

A magyar hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása• A magyar hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása és fejlődése Kelemen

Lászlótól a Nemzeti Színházig• A nemzeti ébredés és a romantikus dráma; a népszínműtől a naturalista drámáig• Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud

kapni?• Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember

tragédiája, Szigligeti Ede egy népszínműve, Bródy Sándor egy drámája

A magyar századforduló• A századforduló magyar színházi műhelyei, a Nemzeti Színház repertoárja és nagy

művészei, az Operaház, a Vígszínház, a Thália Stúdió, Hevesi Sándor működése• A Nyugat drámairodalma• Molnár Ferenc egy drámája

Követelmények a 12. évfolyamon

Színházi műfajok• Az abszurd és a groteszk, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői

Az útkeresők• A XX. század első felének útkeresései• Az epikus dráma és az elidegenítő effektus• Brecht, Pirandello és García Lorca egy-egy drámája

Az amerikai dráma és színház• Az amerikai dráma és színház, európai hatások és autonóm fejlődés, Freud tanításai és

hatásuk• O’Neill, Arthur Miller és Tennessee Williams egy-egy drámája

A egzisztencializmus drámája• Az egzisztencializmus drámája, az elidegenedés mint életérzés• Sartre vagy Camus egy drámája

Az abszurd dráma• Az abszurd dráma, az abszurd társadalmi gyökerei• Beckett, Ionesco, Genet és Mrozek egy-egy műve

A kortárs világszínház és a kortárs dráma• A XX. század második felének drámairodalma és színháza, a kor, a társadalom és a

művészet összefüggései• Egy szabadon választott műhely és dráma bemutatása (pl.: Brook, Grotowski, Osborn,

Wesker, Dürrenmatt, Peter Weis, Bulgakov, Gombrowicz)

244

A magyar dráma XX. századi klasszikusai• A magyar társadalom és a drámairodalom összefüggései• Németh László vagy Illyés Gyula egy drámája• Örkény István egy drámája

A kortárs magyar színház és dráma• Egy szabadon választott színházi műhely és dráma bemutatása• Az olvasópróbától a premierig: a színházi alkotómunka folyamata, a dramaturg és a rendező

munkája, a szcenika művészete• A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a

díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.)

• A színházi kritika, előadáselemzés, színészportré• A nem hivatásos színházművészet, az alternatív és az amatőr színház, a diákszínjátszás és a

gyerekszínjátszás

Beszédtechnika

A Beszédtechnika a „Dráma és színjátszás” szerves részeként felkészít a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre.

A cél nem csupán a beszédhibák javítása, hanem olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő munka létrehozása, amely előkészíti, illetve kiegészíti a kreatív színházi gyakorlatokat.

A Beszédtechnika foglalkozásokon irodalmi művek felhasználásával és dramatikus improvizációkkal a beszéd működési mechanizmusának drámajátékos helyzetekben történő tanulmányozásától eljutunk a többcsatornás kommunikációs rendszer biztos és tudatos használatáig.

A követelmények a 9-10. évfolyamon koncentrikusan bővülve az alábbi fejlesztési területeken folyamatosan végzett közös játékkal valósíthatók meg:

LégzésA helyes hasi légzés kialakítása, kapacitásnövelő légzőgyakorlatok, alap-, pót- és lopott levegő vétel; légzéskoncentráció, terheléses, mozgással kombinált légzőgyakorlatok; versek, monológok, prózai művek tagolásához szükséges levegőbeosztás.

HangA helyes hangadás kialakítása, rezonanciaképzés, rezonanciaterületek (állathangok, zörejek), hangelőrehozás, a hangindítás különböző típusai, a középhangsáv beállítása, hangterjedelem, hengerő; hangmagasság, érzelmi ív létrehozása, dallamimprovizációk, “Hang-színdarab”

245

készítése a rezonanciaterületek teljes skálájának felhasználásával.

KiejtésA néma kiejtés, a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, az artikulációs bázis aktivizálása, beszédhibák javítása; nyelvtörők, szöveges beszédgyakorlatok, memoriterek alkalmazása; koncentrációfejlesztő szinkron- illetve fáziseltolódással nehezített gyakorlatok.

KifejezésA légzés, a hang és az artikuláció kifejező hatásain túl részletesen feldolgozzuk a beszédfolyamatot meghatározó kifejezőeszközöket. Memoriter anyag elsajátításával, szituációs helyzetek teremtésével megfigyeljük, hogy milyen nyelvi eszközökkel milyen hatást érhetünk el (kifejező beszéd életkorok illetve foglalkozások szerint; az egymás beszédstílusát meghatározó kifejezőeszközök megfigyelése, utánzása; prózai szöveg hiteles tolmácsolása különböző nyelvi stílusok tanulmányozásával).

RitmusA beszédritmus fejlesztéséhez szükséges ritmusérzék kialakulását mozgásos gyakorlatokkal készítjük elő (testünk és környezetünk ritmuskeltő eszközei, ritmusvisszhang, ritmusátadás, ritmusimprovizáció). A belső ritmus, a biztos koncentrációs készség segíti a verses gyakorlatokat, melyeket később mozgássorokkal kapcsolunk össze (a vers ritmusa szinkronban a kezek és a lábak összehangolt ritmikus mozgásával, 2/4-, 3/4-, 4/4-es ritmus).

KommunikációA verbális és a nonverbális kommunikció jellemzői és felhasználásuk monológok, dialógusok elemzésével (pl. a gesztus, a mimika, a tekintet, a testtartás szerepe, a beszéd verbális kifejezőeszközei a kommunikáció részeként).

Kreatív ének-zene

A kreatív ének-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: az improvizáció, a stílusérzékenység és az alkotó- és kifejezőkészség.

Követelmények a 9. évfolyamon

Központi téma: a zenei jelenség

246

• A hangok tulajdonságainak (ritmus, hangmagasság, dimanika, hangszín) gyakorlati megismerése.

• A zenei hatásmechanizzmus gyakorlati megismerése és tudatosítása, adaptált és alkalmazott drámajátékok segítségével (bizalomjátékok).

• A zene és a ritmodráma kapcsolata

Követelmények a 10. évfolyamon:

Központi téma: a hangok dramaturgiája

• Drámai kategóriák „jelentése" a zeneművészetben (pl. konfliktus); ezek tatpasztalása, tudatosítása.

• Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása.• A zenei és színházi stílusok formanyelvének összehasonlítása a középkortól a XIX. századig.

Követelmények a 11. évfolyamon:

Központi téma: a zene mint a dráma alkalmazott művészete

• A zenei jelenségek szerepe a drámában (hangulati alátámasztás, ellenpontozás, jelenetek "átkötése", különböző hang-effektek alkalmazás)

• A dráma "zenei" ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei• Dalok dramatizálása• Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig)

Követelmények a 12. évfolyamon:

Összefoglalás• Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknmak megfelelő

hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása• Önálló kísérőzene készítése • A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet (vagy előadás) létrehozása.

Kreatív mozgás és tánc

A tantárgy célja: az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, a nonverbális önkifejezés köznapi és a művészi eszközeinek mozgásbeli gazdagítása, a színpadi szituációnak megfelelő kifejező mozgás és a tanított táncok táncmozdulatainak stílusos előadása.

9. évfolyam

Készségfejlesztés 247

• a súlypont mozgatásának alapvető törvényszerűségei• a helyes testtartás kialakítása• a helyes légzés mozdulatlanság és mozgás közben• az állás, ülés, fekvés módozatai, szituációk, játékfeladatok változatos módozatok

alkalmazásával

Táncképzés• a 2/4-es és a 4/4-es ritmusszerkezet gyakorlása változatos játék és táncos előkészítő

gyakorlatokkal• ugrós táncmotívumok a magyar és az európai tánckészlet köréből• a dunántúli tánctípus motívumaiból összeállított etűd megtanulása• táncos népszokások, ünnepkörök a magyar folklórban

Követelmények: • álló, ülő, fekvő és ezek variációjából felépített szituációk bemutatása• egy ünnepkör írásos feldolgozása• az ugróstánc bemutatása

10. évfolyam

Készségfejlesztés• a járás mozgásszerkezete, a helyes tartás járás közben• karakterképzés a járás alkalmazásával, szituációk teremtése a szituációnak megfelelő

járáskarakterrel• páros és csoportos támaszhelyzetek a közös súlypont kialakításával• rövid jelenet párban és csoportban kifejező mozdulatok alkalmazásával (állás, járás,

ülés beépítésével)Táncképzés

• a 3/4-es, 5/4-es ritmusszerkezet gyakorlása ritmusfeladatok és táncmotívumok segítségével

• az európai történelmi társastáncok rövid története és a táncalkalmak ismertetése• keringő és polka etűd megtanulása

Követelmények:• csoportos szituációk bemutatása, a súlypont és a támaszhelyzetek helyes technikával

történő mozgatása• a történelmi társastáncok társadalmi, kulturális szerepe• a keringő és polka etűd bemutatása

11. évfolyam

248

Készségfejlesztés• a futások és ugrások mozdulatainak elemzése és gyakorlása• a testhelyzetek váltakozása a súlypont folyamatos le-, fel- és továbbmozgatásával,

gurulások, fordulatok• a dinamika megvalósításának eszközei: a feszítés és lazítás• a mozgás és mozdulatlanság, a mozdulat és helyzet váltakozása• tér, idő és dinamika mint a mozgásfolyamatok alaptényezőinek megjelenése a

mozgáskompozíciók során• testbeszéd

Táncképzés• a páros és csoportos viszony a táncokban, változatos fogásmódok és térformák

megismerése• egy magyar páros néptánc etűd megtanulása• egy formációs tánc megtanulása

Követelmények:• egy egyperces mozgásszínházi jelenet kidolgozása egyénileg vagy csoportosan,

változatos térkihasználással, váltakozó dinamikával és a testbeszéd alkalmazásával• a modern táncok megjelenési formái• a tanult táncok bemutatása

12. évfolyam

Készségfejlesztés• az érettségi konkrét mozgásszínházi, táncos feladatának meghatározása• a beszéd nélküli kifejezőeszközök szituációkon keresztül bővítése• mozgásszínházi helyzetgyakorlatok, a kifejező mozgás létrehozása célirányos

szituációkban

Táncképzés• a forgások változatai, a forgás táncos technikai gyakorlatai• forgások, fordulatok a különböző táncokban• a produkcióban szereplő táncbetétek gyakorlása

Követelmények:• A kifejező mozdulatok alkalmazásával egy önálló vagy társas színpadi előadás

bemutatása és a táncokban való jártasság bizonyítása egyéni vagy csoportos koreográfia keretében. Az esztétikusan, célszerűen bemutatott mozdulatok, táncok tudatos mozgáselemzést tükrözzenek.

249

Kreatív színházi gyakorlat

A kreatív színházi gyakorlat (máshol kreatív játék, drámajáték, pszichodráma stb. néven ismert) készségfejlesztő gyakorlat.

A foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezet benyomásait.

Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik.

A csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a nyitott személyiség kialakulásához.

A fentiek együttesen egy olyan - a művészi attitűdhöz hasonló - alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosítható.

A fenti célok az alábbi három gyakorlattípus koncentrikusan bővülő alkalmazásával, a négy évfolyamon végzett folyamatos játékkal és közös alkotómunkával érhetők el.

Az alkalmazott drámajátékok típusai a 9-12. évfolyamon

• Érzékelő gyakorlatok (a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás, a tapintás tudatosítása)• Memóriajátékok (a memória fejlesztése)• Koncentrációs játékok (a figyelem erősítése)• Fantáziajátékok (a képzelőerő felszabadítása)• Mimetikus játékok (utánzás)• Ritmusjátékok (a ritmusérzék általános fejlesztése)• Térhasználat, tájékozódás (a tér kitöltése)• Mozgás, erő, egyensúly (dinamikai fejlesztés)• Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok modellizálása)• Bizalomgyakorlatok, önismereti játékok• Helyzetgyakorlatok• Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák

alkalmazásával

250

• Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján

• A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban

Dramatikus, színjátékos gyakorlatok a 9-12. évfolyamon

• A színjáték dramaturgiai jellemzői• Műelemzés a színpadi megjelenítés szolgálatában• A színpadi mozdulat és megszólalás• A színjátszó mint alkotó• A jelenetek kidolgozása és összefűzése• A színjáték akusztikus és vizuális kidolgozása• A motívumok építő szerepe• A színjátékegész szerkezete• A rendező mint alkotó• Rögzítés és javítás• A tanulók által készített bábok és maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban• Népi hagyományok dramatikus feldolgozása• Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása• A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások

létrehozásában való alkotó részvétel• Színházi előadások létrehozásában való alkotó részvétel

Drámajáték vezetői gyakorlat a 11-12. évfolyamon

• A fenti drámajátékok és színjátszó gyakorlatok során a tanulók megismerik a különféle eljárások didaktikai hasznát, a drámapedagógiai módszerek alkalmazásának sokirányú lehetőségeit, a drámapedagógia elvi és gyakorlati alapjait, módszereit.

• A tanítási dráma elmélete és gyakorlata.• A színházi nevelési program.• Drámajáték-modellek, a feszültségteremtés, a kontraszt és a szimbólumok kezelése a drá-

majátékban.• Drámajátékok önálló vezetése.

A „Dráma és színjátszás’ tantárgy minősítése

Drámai és színházi ismeretek:• A Drámai és színházi ismereteket hagyományos módon, ötfokozatú érdemjeggyel minősítjük,

„elégtelen” minősítés esetén javító vizsga lehetőségével. Sikertelen javító vizsga esetén a

251

tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik.

Beszédtechnika, Kreatív ének-zene, Kreatív mozgás és tánc, Kreatív színházi gyakorlat•A négy gyakorlati tárgyat - jellegükből és céljaikból következően – “kiválóan megfelelt”,

“megfelelt” és “nem felelt meg” bejegyzéssel minősítjük, „nem felelt meg” minősítés esetén a speciális képzésből való – évismétlés nélküli – kizárással. A tanuló ebben az esetben sem folytathatja tanulmányait a drámais osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik.

•A gyakorlati munka minősítése esetén a képességek szintje mellett azok fejlődését is figyelembe vesszük. A tehetség mellett befolyásoló tényező az alkotómunkában való részvétel színvonala, a hozzáállás minősége is.

•Az értékelés fenti módja mellett a művészeti képzés jellegéből adódóan a szóbeli formák is hangsúlyosak. Az írásos minősítés természetes kiegészítője a közös alkotás során történő visszajelzés, a figyelemfelhívás, az érdeklődés irányítása, a vita, a kritika, az értelmi meggyőzés és az érzelmi elfogadtatás. Az értékelésben a mester és tanítvány illetve az alkotótársi viszony dominál.

A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei

A tagozat olyan speciális képzettségű kollégákat igényel, amely eltér a hagyományos gimnáziumi tantestület öszetételétől. A gyakorlati tárgyak esetében a diplomát helyettesítheti a hosszútávon bizonyított kimagasló művészi teljesítmény. Elengedhetetlenül szükséges egy középfokú végzettségű szaktechnikus alkalmazása.

A Drámai és színházi ismeretek szakképzettségi feltételei• középiskolai tanári magyar szakos diploma és/vagy• középiskolai tanári és szakirányú - esztétika, színházelmélet, dramaturg stb. - diploma és• drámapedagógusi szakvégzettség vagy dráma-játékvezetői szakképesítés.

A Beszédtechnika tárgy szakképzettségi feltételei• logopédus vagy színművész diploma és• drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajáték-vezetői szakképesítés.

A Kreatív ének-zene szakképzettségi feltételei• ének-zene tanári vagy a megfelelő művész diploma és• drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajáték-vezetői szakképesítés.

A Kreatív mozgás és tánc szakképzettségi feltételei• szakirányú - táncoktatói - képesítés és• középiskolai tanári vagy a megfelelő művész diploma és

252

• drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajáték-vezetői szakképesítés.

A Kreatív színházi gyakorlat szakképzettségi feltételei• tanári vagy a megfelelő művész diploma és• drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajáték-vezetői szakképesítés.

A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei

Szakkönyvtár • A tematikához igazodó összetételben (drámairodalom, esztétikai, dramaturgiai, színház-,

dráma, zene- és tánctörténeti szakirodalom) és a kölcsönzők számához igazodó mennyiségben (alapirodalmak esetében 10-20 példány).

• Színházi és zenei hang- és videofelvételek.

Tanterem• A gyakorlati órák ideális tanterme egy kiürített és szőnyegpadlóval vagy balettszőnyeggel

borított, egyik falán tükrökkel felszerelt, technikával ellátott helyiség. • Amíg ez nem áll a rendelkezésünkre, megfelel egy lakkozott parkettájú vagy linóleumos

tanterem vagy tornaterem is, mozgatható bútorokkal. A maximális csoportlétszám 16-18 fő, a terem nagysága lehetőséget kell hogy adjon a csoport mozgására.

• Már most megteremthető berendezések: az osztálytermekben egy-egy pódiumszínpad, sötétítési lehetőség, ülőpárnák, polifómok, kellékes és jelmezes szekrény.

• Egy színházi előadásra alkalmas nagyterem, a megfelelő színháztechnikával (sötétítés, hang- és fénytechnika - reflektorok, fényvezérlő, hangfalak, erősítő, hangpult, mikrofonok, magnetofon, lemezjátszó, videoprojektor, mobil nézőtéri alapok, székek, fogadótér stb.)

• A pincében kialakítandó egy alternatív játszóhely, egy pinceszínház.

Közös jelmez- és kelléktár• Korhangulatú ruhák és kiegészítők, kalapok, kendők, szoknyák, kardok, kupák stb., stb.,

illetve az ezek tárolására alkalmas helyiség, szekrények.

A manuális munkák eszközei, anyagai• Olló, tű, cérna, papír, ragasztó, spárga, biztosítótű, festék, gombok, gyöngyök, textilhulladék,

jelmezkészítéshez textíliák, gumilabdák, stb., stb.

Audiovizuális technika• Technikai stúdió, hang- és képfelvételi, másolási, vágási lehetőséggel.• Videofelvevő kamera és állvány, kazetták. • Videovágó berendezés.• Számítógép, internet kapcsolattal, nyomtatóval.• Fénymásológép (forgatókönyvek, szerep példányok, plakátok, meghívók stb.)• Csoportonként egy-egy hordozható magnetofon és lemezjátszó, a hozzá szükséges

hanghordozókkal.• Osztályonként egy-egy videolejátszó készülék.• A színházterem fent felsorolt színházi technikája.

253

Alaphangszerek• pianino• szintetizátor• különböző ütősök• gitár, furulya stb.

254

Helyi tantervek kiegészítése

A magyar nyelv helyi tantervének kiegészítésea környezeti nevelés programjával

A magyar nyelv tantárgy különösen jó lehetőségeket kínál a környezeti nevelésre, pl. a kommunikáció, a szövegértés –és alkotás témakörén belül.

7-8. évfolyamon a kommunikáció témakör keretén belül a szóbeli – írásbeli szövegalkotáshoz kapcsolódva, pl. rádióműsor, riport szerkesztése a környezeti nevelés szakembereivel az adott témában. Vagy az iskolai, szóbeli megnyilatkozás műfajain belül, pl. a kiselőadás témáiként.

9. évfolyamon a véleményformáló, ismeretterjesztő stb. műfajok tanításához jól hasznosíthatóak a környezetünk értékeivel, állapotával foglalkozó cikkek, riportok, interjúk.

10. évfolyamon a nyelvváltozatok eltérő kifejezési formáit tanulmányozva- a nyelvi környezetszennyezés témáján belül – érdemes tanulóink figyelmét a sztereotip gondolkodás jelenségére felhívni: a nyelvi pongyolaság ill. durvaság elszaporodásának problémájára a különböző sajtótermékekben.

11. és 12. évfolyamon előtérbe kerül az önálló szövegalkotás, ill. műelemzés többféle elemzési, szerkesztési szempont alkalmazásával. Amint a tanulási képességek fejlesztése terén is elsődleges követelmény az analizáló, jelentésfeltáró, ill. holisztikus szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai stb, szövegeken.

A magyar irodalom helyi tantervének kiegészítésea környezeti nevelés programjával

Kiemelt célkitűzés, hogy a tanulók ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, legyenek képesek az irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, tudatosan törekedjenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére.

A kerettantervek által meghatározott célok, feladatok magukban foglalják annak szükségességét-a teljesebb irodalomtudás elérése érdekében-, hogy a tanulók képesek legyenek a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismerésére eltérő szemléletű művekben. Pl.

256

élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok stb. témakörben.

A magyar irodalom tantárgy anyagának része a szépirodalmi művek elemzése. A művek világa korlátlan lehetőségeket jelenthet az ember természeti- társadalmi kötöttségeinek, kötődéseinek feltárására, értelmezésére. Így egy-egy művet kiemelni nem célszerű, a szaktanár feladata, hogy az adott elemzési szituációban ezt a szempontot is szem előtt tartsa, amikor a mű azt „megengedi”.

A filozófia helyi tantervének kiegészítésea környezeti nevelés programjával

A 11. évfolyamtól a tanulók erkölcsi és esztétikai érzékét a filozófia illetve az emberismeret és etika órák keretében fejlesztjük.

A 11. évfolyamon az ember és környezete kapcsolatát már az ókori görög világképtől kezdve egészen Marxig számos helyen érintjük, és az egység megbomlása sokszor előkerül önmagában is.

A 12. évfolyamon gyakran felvetődő kérdés a modern társadalom manipulált fogyasztási szokásainak kritikája.

A tudás hatalmát Nietsche és Spinoza, más szempontból pedig már Arisztotelész kapcsán tárgyaljuk. Ezek természetesen más és más szempontból, de részletesen taglalják a témát.

A történelem helyi tantervének kiegészítésea környezeti nevelés programjával

A téma tárgyalása a négy- és a hatévfolyamos osztályokban érintőlegesen vagy részletesebben majd minden anyagrésznél előkerül.

9. évfolyam (ill. 7. évfolyam)

Az őskor tárgyalása során bemutatásra kerül hogy az ember fennmaradásának kulcsa volt a

257

természeti környezethez való alkalmazkodás képessége és az azzal való harmonikus együttélés.

Az ókor civilizációinak fejlődésében az egyik lehetséges aspektus, hogy az ember hogyan tudja saját céljai szerint átformálni az őt körülvevő természetet. (pl. folyamvölgyi civilizációk)

Az ókori görög világ történetéből a tanulók képet kaphatnak arról, hogy a természetföldrajzi viszonyok döntően befolyásolhatják az államok közötti viszonyokat, az emberek világképét, életmódját és a közösségi normákat.

10. évfolyam (ill. 8-9. évfolyam)

A környezeti és éghajlati változások (pl. késő középkori „kis jégkorszak”) mélyreható gazdasági, társadalmi, kulturális stb. átalakulást idézhetnek elő. A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés mértéke illetve az államok földrajzi fekvése lényeges szerepet játszik az államok egymás közötti hatalmi viszonyaiban. (pl. a földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás hatása Európa felemelkedésére)

A magyar történelem témaköreinek feldolgozása során fontos célunk, hogy a tanulókban a történelmi értékek megismerésén keresztül kialakuljon a hagyományok tisztelete, az egészséges lokálpatriotizmus és az eltérő környezeti viszonyok között élő népek eltérő kultúrájának megbecsülése.

11. évfolyam (ill. 10-11. évfolyam)

Az ipari forradalom kapcsán megjelenik az emberi közösségek és az egyén hatalmasra növekedett környezetformáló erejének és ebből fakadó sokrétű felelősségének (pl. környezetszennyezés, élővilág pusztulása) bemutatása.

12. évfolyam

Diákjainknak gimnáziumi tanulmányaik végére meg kell érteniük a globális problémákat (pl. környezetszennyezés, energiaforrások véges volta), hogy a maguk eszközeivel tenni tudjanak az ember és a természeti környezet megbomlott egyensúlyának helyreállításáért.

„A Földet nem a szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.”

258

Az idegen nyelvek(angol, francia, német, olasz, spanyol)

helyi tantervének kiegészítése a környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési és egészségfejlesztési programmal

Az OM által akkreditált tankönyveket használunk a tanórákon, amelyek a NAT és a KT által is kiemelt nevelési és oktatási célokra épülnek, azok megvalósítását teszik lehetővé.

I./ Kiemelt figyelmet fordítunk az órákon az egészségnevelés- és egészségfejlesztésre iskolánkban (fizikális-mentális). Néhány kiemelt terület:- az egészséges életmód kialakításának segítése ( szabadidős tevékenységek, sport, mozgás

fontossága, kirándulás, helyes időbeosztás, testi higiénia) - egészséges táplálkozás, étkezési szokások ( otthoni étkezés, étterem, gyors éttermek), ételek,

italok , jó és egészségre káros étkezési szokások- család szerepe, összetartozás-támasz, egymás segítése- ifjúság körében jelentkező/fenyegető káros szenvedélyekről, hatásairól (dohányzás, alkohol,

AIDS)- helyes viselkedés tömegben(önvédelem/megelőzés )-(diszkó, karnevál, partik..)- betegségek, gyógyulást elősegítő magatartás ( elsősegély, mentő hívása, háziorvosnál,

fogorvosnál, ambulancián, kórházban, gyógyszerhasználat)- közlekedésbiztonság (gyalogos, autós közlekedés, közlekedési morál, tömegközlekedés- környezeti ártalmak (nagyváros-vidék, zaj-, légszennyezés, tiszta környezet, hulladékkezelés)

A felsorolt témák ismétlődően előfordulnak, az életkori sajátosságokat és a nyelvi szintet is figyelembe véve. Ennek megfelelően - a környezeti ártalmakról, a káros szenvedélyek hatásairól, ezek elleni védekezésről, ezek „kezeléséről” behatóbban az utolsó két illetve három évben esik szó.Kiemelt figyelmet fordítunk a természet- és környezetvédelem témaköreire:- a természet szeretetére, értékeinek védelmére nevelünk (közvetlen környezet alakítása,

állatok-emberek kapcsolata, lakóhelyünk, hazánk táj- és környezetvédelme, nemzeti parkok, utazásunk során megismert környezet, a világ természeti értékeinek megőrzése iránti igény felkeltése),

- a környezetvédelem problémájának megismerése, felelősségtudat kialakítása (nagyvárosok-vidék, szennyezések, hulladéklerakás, veszélyes hulladékok, hulladékfeldolgozás, üvegházhatás, globális felmelegedés, savas esők, energiatermelés természetbarát előállítási módjai),

259

- személyes felelősségünk közvetlen környezetünk iránt (projekt készítés a helyi, lakóhelyi problémák megoldására: egyéni és közösségi feladatok (lakóhely, hazánk, más országok problémái, kölcsönhatások),

- veszélyeztetett állatok,- közlekedés hatása a környezetre (légszennyezés, zajártalom),- a világ és különösen a célnyelv országának/országainak természeti szépségei, problémái,

erőfeszítése a problémák megoldására.

A testnevelés helyi tantervének kiegészítésea környezeti nevelés programjával, továbbá az egészségnevelési

és egészségfejlesztési programmal

Kiemelt célkitűzés, hogy a tanulók értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.A kerettanterv által meghatározott célok és feladatok között a természet egészségfejlesztő szerepe döntő helyet foglal el. A szabadban űzhető sportágak, a téli foglalkozások is a környezeti nevelés célját szolgálják.A tanulókat 7. Évfolyamtól kezdődően fel kell készíteni a sí-, természetjáró-, vízi-, és kerékpáros táborozásokra.Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás) elsajátítása is fontos feladat. Az órai munkához és a sport tevékenységek űzéséhez a természetes anyagokból készült eszközök használatát előnyben kell részesíteni (pl. fából készült eszközök – váltóbot, buzogány, karika stb.).

Az egészségvédelmi program tervezéséhez

A tanulókban tudatosítani kell az egészség és a környezeti komplexitását.Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a prevencióra.A fokozatosság betartásával az edzettség fejlesztése, az ellenálló képesség növelése és az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása kiemelt feladat.

260

A rajz és vizuális kultúra helyi tantervének kiegészítése

a környezeti nevelés programjával

A természeti formák, jelenségek, törvényszerűségek és az emberi test mint forma tanulmányozása során, amikor a rész és az egész összefüggéseit, arányait, színvilágát tanulmányozzuk, lehetőség nyílik minden évfolyamon a feladatsorok különböző szempontok szerinti, különböző technikákkal történő megjelenítésekor a természet szépségét felismerni, a természet mint nagy egész apró alkotóelemeit értékelni.Minden évfolyamon sor kerül: a gyűjtött természeti formák megjelenítésére (vonallal, folttal, színnel stb.) a forma és funkció összefüggéseinek megfigyelésére, értelmezésére a formaredukció és átírás, valamint dekoratív kompozíciók készítése, a síkban kiterülő és a háromdimenziós bonyolultabb és egyszerűbb természeti formák ábrázolása során.Pl.:

7. évfolyam falevél tanulmány8. évfolyam termések: dió, gesztenye …, tanulmány9. évfolyam kő, csigaház, … tanulmány10. évfolyam kéz tanulmány11. évfolyam emberábrázolás

A formák szépségének felismerésén túl a termések, formák szerkezetét és elemezve párhuzamot vonunk a természet és az építészet között: mákgubó, kagyló, csigák – sportcsarnokok, hangversenytermek tetőszerkezete …).A műalkotások elemzése kapcsán a tájképek, csendéletek, zsánerképek elemzése során a természet és a természet ihlette alkotások közti rokonságot, kapcsolatot, hatást figyeljük meg.A népművészet és a természeti formák szoros kapcsolatát a funkció és a díszítés terén is bemutatjuk.

261

A testnevelés helyi tantervének kiegészítéseaz élsportolói osztályok programjával

A korábbi években a magyar sport világklasszisait (Egerszegi Krisztinát, Mohamed Aidát, Csisztu Zsuzsát, Kovács Ágnest, Cseh Lászlót) befogadó, több mint két évtizedes múltra visszatekintő élsportolói osztályba a sportegyesületek igazolt versenyzőit várjuk. A képzés 2007-től új tantárgyakkal bővül (testnevelés elmélet, sportegészségtan). Az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztetve, diákjainkat egyéni felkészítéssel, korrepetálással segítjük a tanulásban és a testnevelés érettségire felkészülésben, sporttevékenységüket minden lehetséges kedvezménnyel támogatjuk. A célunk az, hogy az iskola egységes nevelőoktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek együttes hatásával járuljunk hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A közoktatásban résztvevő fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Iskolánkban a NAT felülvizsgálati folyamatához csatlakozva kívánunk a maga nemében egy új koncepciót bevezetni a NUSI támogatásával a közoktatásban megjelenő mozgástartalmak újszerű feldolgozásával, csoportosításával. Ebben a koncepcióban a mozgás eszközként jelenik meg a fiatalok kreativitásának és innovatív viselkedésének kialakításában, mégpedig úgy, hogy az a lehető legtöbb örömforrást jelentse a közoktatásban résztvevő hallgatók számára. Más szavakkal kifejezve tehát a hallgatók ne csak passzív elszenvedői, hanem aktív alanyai legyenek a testnevelés óráknak. Ezzel is biztosítva a hallgatók mentális és fizikai önmegismerését és önkontrollját, nevezetesen a személyes felelősség érzetének kialakítását, mint a tudatosság és a mozgással járó egészséges aktivitás, a mindennapi szokások beépülésének legfontosabb velejárója. A kerettantervben megjelenő mozgásos tartalmak újszerű feldolgozásával kívánjuk biztosítani a testnevelés mozgásanyagának elvitathatatlan implicit és explicit fejlesztő voltára alapozva a közoktatásban tanuló hallgatók életkori sajátosságainak megfelelő testi és mentális fejlesztést. Ezen tudományos és pedagógiai elv felismeréséből elsődleges célként jelenik meg a kerettantervben a testnevelés integráló feladata helyett annak megalapozó szerepének kihangsúlyozása a mozgásból származó adaptív viselkedés, valamint az adaptív viselkedéshez szükséges kognitív funkciók fejlesztése illetve a közismereti tárgyak során megjelenő kulcskompetenciák elsajátíthatóságának katalizálása. Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektől eltérően nem célként, hanem eszközként és elsődleges örömforrásként jelenik meg a stabil értékrendszer és kognitív funkciók fejlesztésében, az egyéni alkalmazkodóképesség egyidejű fejlesztésével. A kidolgozás során figyelembe vettük a

262

testnevelési óra által biztosított lehetőségeket, amellyel még hatékonyabban tudjuk fejleszteni a tanulók kulcskompetenciáit, mely így magával hozza a magyar nyelv, a fizika valamint a történelem tantárgyhoz köthető kognitív funkciók mozgáson keresztüli fejlesztését is, figyelembe véve a különböző korcsoportok mozgásigényét, eltérő terhelhetőségét és a mozgás örömszerző funkcióját.

9. évfolyamIdőkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét

Cél

• A tanulók tudatos helyzetfelismerő és feladatmegoldó készségének fejlesztése a testnevelés eszközeivel.

• Úszáskészség kialakítása, fejlesztése.

• Váljanak képessé a sportjátékok űzésére.

• Az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölése.

Tananyag Követelmény MegjegyzésI. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSA) FutásokÁllóképességi futások: 3000 méter teljesítése fiúknak, 2800 méter lányoknak, 13 perc alatt.Gyorsfutások: 5x60 méter teljesítése.

Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon.

Váljanak képessé a megadott távot egyenletes tempóban, a megadott idő alatt teljesíteni.Gyorsasági állóképesség fejlesztése.A szintidő fiúknak 9,00 másodperc, lányoknak 9,20 másodperc.

B) UgrásokSorozatszökdelések egy és páros lábon súlyterheléssel.Gátszökdelés páros lábon, 8 gát fölött.

Legyenek képesek folyamatos szökdelésre, súlyterheléssel.

1 kilogrammos kézisúlyzóval.

C) Dobások4 kilogrammos tömöttlabda dobások előre és hátra.D) Ügyességfejlesztés

263

Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával végrehajtott gyakorlatokkal.

Az osztott figyelem képességének kialakítása.

II. GIMNASZTIKAHatározott formájú 8 ütemű szabadgyakorlatok.Határozott formájú bordásfal-és kéziszer-gyakorlatok.Stretchgimnasztika. Ismerjék meg és tudják alkalmazni a

stretching gyakorlatokat edzésmunkájuk során is.

III. ATLÉTIKAA) Futások100 méteres síkfutás.

400 méteres síkfutás.

12 perces futás.

Lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc alatt.Lányoknak 72,00 másodperc, fiúknak 62,00 másodperc alatt.

B) UgrásokMagasugrás flop-technikával. Távolugrás lépőtechnikával.C) DobásokSúlylökés. Lányok 4 kilogrammos, fiúk 5 kilogrammos súlygolyóval.

Legyenek képesek lendületszerzéssel szabályos becsúszás végrehajtására.

IV. TORNAA) TalajAz általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése.

Legyenek tisztában az akrobatikus elemek helyes technikai végrehajtásának módjával.

B) SzekrényugrásAz általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése.C) GerendaAz általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése.D) GyűrűAz általános iskolában megtanult gyakorlatok ismétlése.

Képesek legyenek lendületes gyakorlat végrehajtására.

V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOKA) Testnevelési játékokTűzharc.

264

Érintős kézilabda.Fejelős kézilabda.Fogójátékok.Pókfoci.B) SportjátékokKézilabdaKapura lövés labdavezetésből.1:1 és 2:1 elleni játékok.Beálló játékos lövésmódjai.KosárlabdaSarkazás után ziccer dobás.Játék két palánkra.LabdarúgásJáték a kispályás labdarúgás szabályai szerint két kapura.

Az általános iskolából hozott mozgásminták értékelése, javítása.

Ismerjék a kosárlabdázás játékszabályait.

VI. ÚSZÁS1. Ismétlés, gyakorlás A négy úszásnem

versenyszabályoknak megfelelő technikai végrehajtása, minden versenytávon.

265

2. Felzárkóztatás A nem sportiskolai típusú általános iskolából érkezők felzárkóztatása: legalább három úszásnem versenyszabályoknak megfelelő technikájának elsajátítása.

Szükség esetén:úszólap használata.

3. Állóképesség fejlesztés Egyénileg differenciált módon.10. évfolyamIdőkeret: 72 óra/év; 2 óra/ hét

Cél

• A csapatszellem kialakítása.

• A társ munkájának tisztelete.

• A tudatos proprioceptív érzékelés kialakítása.

• Váljanak képessé hosszú távú megterhelések elviselésére.

• Tudjanak sportjátékokat játszani tanári irányítás nélkül, alakuljon ki szabályismeretük.

Tananyag Követelmény MegjegyzésI. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSA) FutásokÁllóképességi futások.3200 méter egyenletes iramban.800 méteres táv teljesítése közepes iramban, kétszer.

Rövidtávú futások.Fokozó futások 40 méteres távon.Sprintfutások 40 méteres távon.Futások a társ ellenállásával szemben.Ritmusfutások alacsony gátak fölött 50 méteres távon.

Fokozó futások lejtőn 30 méteres távon.

Legyenek képesek a 800 méteres távok egymás utáni teljesítésére fiúk 2:50 perc, lányok 3:05 perc alatt. Pihenő idő: 10 perc.

Ismerjék meg és sajátítsák el a gátfutás technikáját. Tudatosuljon a lendítő láb szerepe és feladata a futómunkában.

B) UgrásokGátszökdelés páros lábon 8 gát fölött. Ritmusos szökdelésre váljanak

képessé.A gyakorlatokat alacsony

266

Tízes ugrások váltott lábon.Mélybeugrások páros lábon, változó magasságon.

Törekedjen jó eredmény elérésére. gátmagasságon/50 cm/ hajtják végre.

C) DobásokKétkezes dobások beszökkenéssel előre, fiúk 4 kilogrammos, lányok 3 kilogrammos medicinlabdával.Kétkezes dobások hátra.

Törzsizomzatuk és lábuk ereje tegye lehetővé a gyakorlat végrehajtását.

D) ÜgyességfejlesztésAkadálypálya építésével az ügyesség fejlesztése.

Az általános ügyességen túl a feladatmegoldó ügyességnek kell túlsúlyban lenni.

II. GIMNASZTIKA Az előző évfolyamok követelménye.Határozott formájú szabad-, kézisúlyzó-, ugrálókötél- és padgyakorlatok.Ortopédiai elváltozásokat megelőző, határozott formájú szabadgyakorlatok.Stretchgimnasztika.Zenére végzett egyszerű kézisúlyzó gyakorlatok.III. ATLÉTIKAA) Futások100 méter teljesítése időre.Sprint versenyek.

Váltóversenyek 4x100 méteren és 4x400 méteren, térdelőrajttal.

Szintidő lányoknak 15,00 másodperc, fiúknak 13,00 másodperc.Ismerjék a váltófutások szabályait.Legyenek tisztában a pályaelhagyások következményeivel.Tudják és ismerjék a váltózóna jelentőségét.

Csapatszellem kialakítása.Felelősség a saját teljesítményért.

B) UgrásokTávolugrás, lépő technikával 12-15 lépés nekifutással.Hármasugrás 5-7 lépés nekifutással, elugrósávból.

Magasugrás flop-technikával.

Ismerjék és tudják a hármasugrás technikáját.Fiúk: 12 méter, lányok: 9 méter.

Alakuljon ki bennük a légmunkához elengedhetetlen proprioceptív érzékelés.

C) DobásokSúlylökés háttal felállásos becsúszásos Ismerjék a súlylökés

267

technikával,fiúk 5 kilogrammos, lányok 4 kilogrammos súlygolyóval.

versenyszabályait.

IV. TORNAA) TalajAz eddig tanultak ismétlése.A technikai végrehajtás tökéletesítése.

268

B) Szekrényugrás Az eddig tanultak ismétlése.A technikai végrehajtás tökéletesítése.

Törekedjenek az ugrások első és második ívének helyes technikai végrehajtására.Ismerjék a segítségnyújtás szabályait.

C) GerendaAz eddig tanultak ismétlése.A technikai végrehajtás tökéletesítése.

Alakuljon ki gerendagyakorlatukban a stabil egyensúlyi helyzet, a gyakorlatok végrehajtása közben.

D) GyűrűAz eddig tanultak ismétlése.A technikai végrehajtás tökéletesítése.

Képesek legyenek lendületes gyakorlat végrehajtására.

V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOKA) Testnevelési játékok„Cicajáték.”Fejelős kézilabda.Érintős pontszerző.Keresztező fogó.Félperces fogó.Pókfoci.

Futógyorsaságuk kihasználásával oldják meg a futó játékokban adódó taktikai feladatokat.

B) SportjátékokKézilabdaElhajlásos lövés.Azonos lábról történő felugrásos lövés.Szélső játékos lövése: beugrásos lövés.Taktika: 2:2 és 3:2 elleni játék.

KosárlabdaA tanult technikai labdagyakorlatok, valamint taktikai játékok.

RöplabdaJáték 2 csapatban, egyszerűsített szabályokkal.

Váljanak alkalmassá a csapatsportok űzésére, tanári irányítás nélkül.

VI. SZABADIDŐ SPORTOKTollaslabda.Asztalitenisz.

Ismerjék a rekreációs tevékenységeket.

269

Floorball.Ultimate Frisbee.Korcsolyázás.Sízés.Baseball.

270

11. évfolyamIdőkeret: 72 óra/ hét; 2 óra/hét

Cél

• Ismerkedjenek meg a gerelyhajítás alapjaival.

• Ismerjék meg az érettségi és felvételi követelményeket.

• Sajátítsák el a röplabdázás alapjait, ismerjék szabályait.

Tananyag Követelmény MegjegyzésI. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSA) FutásokÁllóképességi futások 3500 méteres távon „Fartlek” módszerrel.Gyorsaságfejlesztés 40 méteres távon.Rajtversenyek különböző kiinduló helyzetekből.Futóiskola gyakorlatai.

Legyenek képesek hosszú távú állóképességi munka közben ritmusváltásokra.

Reakció- és mozdulatgyorsaságuk alkalmazkodjon a versenyhelyzetekhez.

B) UgrásokSzökdelőversenyek távolságra, váltott és egy lábon.Szökdelések különböző magasságú akadályok fölött, súlyterheléssel.Mélybeugrások után egyenes vonalú szökdelések.

Törekedjenek minél nagyobb távolságra.Legyenek urai mozgásuknak súlyterhelés mellett.

C) DobásokSúlygolyó dobások előre két kézzel, távolságra törekvéssel.Súlygolyó dobások hátra, két kézzel.1kilogrammos medicinlabda dobások távolságra.

Gerelyhajítás előkészítő gyakorlataiban jelenjen meg a dobás nagyságát befolyásoló ívhelyzet tudatos kialakítása.

D) ÜgyességfejlesztésMászás, függeszkedés rúdon és kötélen, ülésből indítva.Vándormászás kötélen és bordásfalon.Labdás ügyesség fejlesztése 2 labdával.

A felvételi követelmények szerint tudjon ülésből indítani függeszkedést.

II. GIMNASZTIKAHatározott formájú, 8 ütemű szer- és

271

kéziszer-gyakorlatok.Az ortopédiai elváltozásokat és a sportági ártalmakat megelőző gyakorlatok.

Stretchgimnasztika.

Zenés gimnasztika összefüggő gyakorlattal.

Ismerje saját sportága ortopédiai elváltozásokat kiváltó edzésgyakorlatait és ezek korrekciós lehetőségeit.

Ismerje a nyújtások jelentőségét, a sporttevékenységben betöltött szerepüket.

III. ATLÉTIKAA) Futások2x400 méter futás.

2x60 méter versenyhelyzetekben.

Legyenek képesek a 400 méter teljesítésére sorozatban, fiúk 62,00 másodperc, lányok 72,00 másodperc alatt, 8 perc pihenővel.

B) Ugrások Magas és távolugrás a tanult technika alkalmazásával. Ötös és tízes ugrások váltott és egy lábon, 3-5 lépés lendületszerzéssel.

Versenyek.Legyen képes a lendületszerzés sebességét átvinni az ugrások nagyságára.

C) DobásokSúlylökés becsúszással.

Gerelyhajító iskola. Gerelyhajítás helyből, sétából, 3 lépés lendületszerzéssel.

Ismerje meg a gerelyhajítás alapjait.Ívhelyzet kialakítása, dobóterpesz kialakítása.

Lányok 4 kilogrammos, fiúk 6 kilogrammos súlygolyóval.

IV. TORNAA) TalajAz előző osztályok gyakorlatanyaga.Rundel. Képesek legyenek a lendületszerző

ugrások közül a „Rundel” helyes technikai végrehajtására.

B) SzekrényugrásAz előző osztályok gyakorlatanyaga. Az előző osztályok követelményei.C) GerendaAz előző osztályok gyakorlatanyaga. Alakuljon ki gerendagyakorlatukban a

stabil egyensúlyi helyzet a gyakorlatok végrehajtása közben.

D) Gyűrű

272

Az előző osztályok gyakorlatanyaga. Képesek legyenek lendületes gyakorlat végrehajtására.

V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOKA) Testnevelési játékokAlagút fogó.Méta játék.Küzdő játékok.Váltóversenyek.Kapitánylabda.

273

B) SportjátékokKézilabdaLövések társtól kapott labdával:-bevetődés utáni kapura lövés,-beugrás utáni kapura lövés,-felugrásos kapura lövés.Taktika: 5:1-es védekezés.5:1-es védekezés elleni támadás.

RöplabdaAlapkosár érintés.Alkar érintés.Feladás.Taktika: játék egyszerűsített szabályokkal.

Legyenek tisztában az egyes posztok lövésformáival.

Tudják a játék technikai elemeit.

VI. SZABADIDŐ SPORTOKKorcsolyázás.Sízés.Görkorcsolyázás.Kerékpározás.Teke.Floorball.Baseball.Ultimate Frisbee.

Ismerjék meg a szabadidő aktív eltöltésének lehetőségeit, a saját sportági mozgásuk alkalmazása nélkül.

Sítábor, kerékpártúra szervezése.

Teke versenyek.

12. évfolyamIdőkeret: 72 óra/év; 2 óra/hét

Cél

• Középiskolai tanulmányaik végére legyenek tisztában a bemelegítés jelentőségével.

• Tudjanak összeállítani önállóan bemelegítő sorokat.

• Ismerjék meg a szabadidő sportok szépségeit.

Tananyag Követelmény MegjegyzésI. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSA) FutásokÁllóképességi futások 3600 méter résztávos teljesítése.Gyorsaságfejlesztés: futóversenyek párokban, különböző kiinduló

Ismerjék futás közben a ritmusváltások jelentőségét.Törekedjenek a győzelemre versengések közben.

274

helyzetekből.Futóiskola gyakorlatai 30 méteres távon, versenyszerűen.

275

B) UgrásokSzökdelések egy és páros lábon, távolságra és sebességre törekvéssel, versengéssel.Mélybeugrások 1, 2 részes svédszekrényről, súlyterheléssel.

Rendelkezzenek a sorozatszökdelések végrehajtásához elengedhetetlen láberővel.

Súlyterhelés: 2x2 kilogrammos kézisúlyzó.

C) DobásokDobások két kézzel 2 kilogrammos labdával távolságra.Dobások egy kézzel 1 kilogrammos labdával, távolságra törekvéssel.Dobások hason- és hanyattfekvésből 3 kilogrammos, 4 kilogrammos medicinlabdával.

A gerelyhajítás ívhelyzetének tudatos kialakítása.

D) ÜgyességfejlesztésLabdásügyesség fejlesztése 2 labdával.

Kötélmászás, függeszkedés terpeszülésből, időre.

Tudjon végrehajtani a figyelem megosztását követelő gyakorlatokat.A felvételi előírások alapján legyen képes a kötélmászás, illetve függeszkedés technikai végrehajtására.

A labdák lehetnek különböző sportjátékok labdái.

II. GIMNASZTIKAÖsszefüggő 64 ütemű gyakorlat elsajátítása.A gyakorlat zenére történő végrehajtása.Bemelegítő gyakorlatsor összeállítása a saját sportágnak megfelelően.

Tudjanak önállóan összeállítani 6-8, az edzés, a tanóra jellegének megfelelő, 8 ütemű gyakorlatokból álló gyakorlatsort.

Edzésmunkájukban jelenjen meg a testnevelésórán elsajátított ismeretek tudatos alkalmazása.

III. ATLÉTIKAA) Futások100 méteren versenyek.Rajtkészség fejlesztése 15 méteres távon.A kanyarfutás technikája.

Legyenek képesek az atlétikai versenyeken a szabályok tudatos alkalmazására.

B) UgrásokA megtanult ugrótechnikák alkalmazásával versenyek.C) DobásokGerelyhajítás 5-7 lépés

276

lendületszerzésből, beszökkenéssel.Súlylökés háttal felállásból, becsúszással.

277

IV. TORNA A 9-11. évfolyamon megismert szereken, önállóan összeállított, összefüggő gyakorlatok bemutatása.

Legyenek képesek a megtanult elemeket gyakorlatba rendezni.

V. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOKA) Testnevelési játékokEgyszerű fogójátékok.Tűzharc.Bombázó.Méta játék.Kapitánylabda.Zsinórlabda.Pontszerző feladatokkal.

Dobókészségük tegye lehetővé a sportjátékok élvezetes játszását.

B) SportjátékokKézilabdaAz 9-11. évfolyamon elsajátított technikai és taktikai elemek alkalmazása kétkapus játék közben.

KosárlabdaA 9-11. évfolyamon elsajátított technikai és taktikai elemek alkalmazása.

Tanári irányítás nélkül, diák bíróval tudjanak a „fair-play” szabályai szerint játszani.

Házibajnokságokon fejlődjön játékkészségük.

VI. SZABADIDŐ SPORTOKKorfball.Úszás és vízi játékok.Sízés.Teke.Bowling.Kerékpározás.

Ismerjék és alkalmazzák a rekreációs tevékenységeket életvitelükben.

278

ELMÉLETI ISMERETEK

9-12. évfolyam

Célok

• Elhelyezni a Testnevelés és sport műveltségi területet a társadalom szegmensei között.

• Tudatosítani az egyes mozgásos cselekvések élettani és pedagógiai hatásait.

• Megtanítani a sportolót önmaga megismerésére, e tudás birtokában pedig az eredménycentrikus versenyzésre és edzéstevékenységre.

• Megtanítani a sportolót a sportpályán és az életben is helyes interperszonális kapcsolatok kialakítására.

• A diák ismerje fel, hogy sportteljesítménye hatékonyabbá válik a megszerzett elméleti tudás felhasználásával.

• Belső motivációvá tenni az egészséges életvitelt és a fair-play szellemiségét.

• A sporttörténet – és az olimpiai játékok történetének – tanításán, tanulásán keresztül fejleszteni a sportolói és magyar identitás tudatot.

Követelmények

Az elméleti ismeretek tantárgyainak tananyaga teljes egészében lefedi a testnevelés érettségi szóbeli követelményeit. Ennek megfelelően az egyes tantárgyak követelményei megegyeznek a kapcsolódó érettségi témakörök feldolgozásával és elsajátításával.Kerettantervünkben, a tantárgyak tematikája után, a követelmény címszó alatt, a tantárgyhoz kapcsolódó lehetséges érettségi tételekre teszünk javaslatot!

279

SPORTISMERETEK I.

TESTNEVELÉSELMÉLET

9. évfolyamIdőkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét

Cél

• A sporttal és a testneveléssel kapcsolatos fogalmak tisztázása.

• A testi nevelés, az iskolai testnevelés és a sport társadalmi funkcióinak tudatosítása.

• A különböző testmozgások társadalmi, szociális és pedagógiai feltételeinek és következményeinek értelmezése.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Alapfogalmak1. Testkultúrával kapcsolatos fogalmak

Érték.Egészség.Kultúra.Sport.Szomatikus nevelés.Testnevelés.

II. Rendszerezés1. A testnevelés rendszere Intézményes keretek között folyó

testnevelés.Rekreációs testnevelés és sport.Preventív célzatú testnevelés.Gyógytestnevelés.

2. Az intézményes keretek között folyó testnevelés

Általános felkészítés: oktatási intézmények.Speciális felkészítés: egyesületek, sportiskolák,fegyveres testületek, speciális felkészítő intézmények.

3. Diákok csoportjai Normál,

280

könnyített,gyógytestnevelésre utalt,(mozgásos cselekvések alól) felmentett.

281

III. A testnevelés és sport célja és tartalma

1. Célok A társadalom által támasztott igények.Életkornak megfelelő testi és lelki igények.

2. A testnevelés művelődés tartalma

A mozgásos tevékenységek biológiai és pszichikai hatásainak ismerete.A környezet változásainak értékelése.Az egyéni életmód, tevékenység összhangja.Higiéniai eljárások, szokások ismerete, és a szükséglet kialakítása az egészséges életmódra.Alapvető viselkedési- és mozgáskészségek elsajátítása.Játék- és sportkultúrában való jártasság kialakítása.

IV. Sport és egészségvédelem1. A sport aktív és inaktív hatásai

A magyar társadalom sportfelfogása.A passzív sport fogalma.A magyar tömeg-, illetve szabadidősport állapota, lehetőségei.

Példák keresése.Vita.

2. Az egészségvédelem funkciói, feladatai

A mozgást háttérbe szorító életmód ellensúlyozása.A munkaártalmak korrigálása.Az egészséges életre vonatkozó szabályok megismerése.Egészség jelentőségének tudatosítása.

3. Az egészségvédelem folyamatai, területei

Ismeretszerzés.Egyéni tapasztalatszerzés.Személyi, táplálkozási, öltözködési, környezeti, nemi higiénia.Helyes napirendre nevelés.Testi tevékenységre, sportra nevelés.Helyes testtartásra nevelés.

V. A testnevelés személyiségfejlesztése1. A társadalom által támasztott igények

Önállóság, tolerancia, önfegyelem, rugalmasság, nyitottság, leleményesség, kreativitás, valós önértékelés, döntési képesség.

Ötletroham.Vita.

2. Befolyásoló tényezők Az edző. Egyéni példák

282

A testnevelő tanár.Sporttársak.„Önfejlesztés”.

keresése. Vita.

283

3. Az iskolai ifjúság testnevelése

Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós előadása. Elhangzott: az Országos Testnevelési Kongresszuson. 1930. november 22-én Szegeden.

Forráselemzés.Vita.

VI. A testnevelés művelődési anyaga1. A testnevelés hármas felosztása

Mozgásos cselekvések.Elméleti ismeretek.Járulékos tényezők (infrastruktúra, eszközök, etc.).

2. Mozgásos cselekvések csoportosításai

Mechanikai szempont szerint.Mozgásszerkezeti szempont szerint:térbeli, időbeli, dinamikai jegyek.Tanítás-tanulás szempont szerint:generikus, ordinatív, inventív-kreatív mozgások (;nyílt-, zárt készség).

Sportági példák keresése.

VII. Mozgáskészség és sporttechnika1. Fogalmak tisztázása Mozgáskészség.

Technika.Sporttechnika.Technikai modell.Egyéni modell.

2. A mozgáskészség csoportjai

Poulton-féle csoportosítás.Farfell-féle csoportosítás.Testhossz tengelyéhez viszonyítva.

3. Motoros képességek Általános alapelvek.Kondícionális képességek.Koordinációs képességek.

Példák keresése.

4. Terhelés Szervezetre gyakorolt hatás.Környezeti tényezők.Mutatók.

Ötletroham.

5. Képességfejlesztés Általános elvek.Egyéni tapasztalatok.

Vita.

Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. A testnevelés rendszerezése, célja, tartalma és művelődési anyaga.2. A testnevelés és sport egészségügyi és személyiségfejlesztő hatásai.

Érettségi „B” tételek:

284

1. Testneveléssel kapcsolatos alapfogalmak.2. Mozgáskészséggel és sporttechnikával kapcsolatos fogalmak.

285

SPORTISMERETEK II.

SPORTEGÉSZSÉGTAN

9. évfolyamIdőkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét

Cél

• Legyen tudatában a sportnak, mint pozitív változásokat kiváltó tevékenységnek az egészséges életmód kialakításában elfoglalt szerepével.

• Ismerje és alkalmazza a sport higiéniai szokásait, elvárásait.

• Ismerje meg és alkalmazza a sporttáplálkozás törvényszerűségeit.

• Ismerje, és eredményes sporttevékenysége érdekében tudatosan alkalmazza a táplálék kiegészítőket.

• Legyen tisztában a dopping káros hatásaival.

• Ismerje meg a sportsérülések elkerülésének lehetőségeit.

• Ismerje a sérülések utáni rehabilitációs időszak teendőit, jelentőségét.

• Ismerje meg és vegye igénybe a sportegészségügyi szolgáltatásokat.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Alapfogalmak1. Egészségtan WHO alapokmány: „Az egészség nem a

betegség hiánya ...”Forráselemzés.

2. Sportegészségtan A sport környezetének egészségtani kérdései.A sportolás hatása az ember szervezetére (adaptációs folyamatok), egészségére.Dr. Dalmady Zoltán: A sportok egészségtana (1913).

Példák keresése a sport hatásaira.Tanulói gyűjtőmunka.Forráselemzés.

286

II. Edzés, versenyzés1. Az edzésfolyamat egészségtani követelményei

Életkori és nemi sajátosságok, edzésintenzitás, sokoldalúság, adaptáció, környezeti tényezők, terhelés-pihenés aránya /Arndt-Schulz-féle szabály/.

2. Versenyzés A versenyzést meghatározó tényezők: technikai tudás, fizikai érettség, szellemi-érzelmi alkalmasság.Rajtállapot, rajtapátia. A bemelegítés jelentősége.

Saját sportolói tapasztalatok gyűjtése.

287

III. Táplálkozás1. Sport és táplálkozás A sporttáplálkozás, mint alkalmazott

tudomány. Kalória, kalóriaszükséglet, alapanyagcsere, direkt és indirekt kalorimetria.

2. Mennyit együnk? A különböző sportágak kalória szükséglete.

3. Mit együnk? Mennyiségi és minőségi követelmények a táplálkozásban.Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi anyagok, vitaminok, sók.

4. Étrend összeállítási szabályok

Fehérjedús táplálkozás, szénhidrátdús táplálkozás. Táplálékhasznosítás:- emésztés – felszívódás,- átalakítás a májban,- hasznosítás.Versenyek előtti és utáni táplálkozás.

Dietétikai szakcikkek gyűjtése, értelmezése.

IV. Táplálék kiegészítőkVitaminok, ásványi sók, fehérjék, izotóniás italok, regenerációs porok.

V. DoppingMegjegyzés: véleményünk szerint a dopping elleni feltétel nélküli „harc” egyik legfontosabb része, hogy a fiatalok a lehető legtöbb szakmai szempontból ismerjék meg a fair-playnek ellentmondó és egészségileg is romboló hatású jelenségeket.

Fogalma: „testidegen anyag egészséges emberbe juttatása”.Anabolikus szteroidok,amfetaminok, efedrin,kábítószerek.Dohányzás, alkohol.Vérdopping, géndopping.

Magyar dopping ügyek.

VI. Sportsérülések, betegségek, fertőzések

Sportsérülések ellátása egészségügyi intézményekben.Rehabilitáció.Lázas beteg állapot kontraindukciója a sporttevékenységre.Fertőző betegségek egészségtana.

VII. Magyar sportegészségügy

288

Szervezeti felépítés. A sportorvosi szakszolgálatok. A szűrővizsgálatok jelentősége. A versenyengedélyek feltételei.

Konzultáció.

289

Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. Táplálkozás.2. Sportsérülések és a magyar sportegészségügy.

Érettségi „B” tételek:

1. Edzés, versenyzés. A bemelegítés szerepe.2. Táplálék kiegészítők. Dopping elleni harc.

290

SPORTISMERETEK III.

EDZÉSELMÉLET

10. évfolyamIdőkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hétCél• A tanulók legyenek tisztában az edzéselmélet tudományának területével, céljaival.

• A tanulók ismerjék a kondicionális és a koordinációs képességek fogalmát, megjelenési formáit és fejlesztési lehetőségeit.

• A versenyhelyzet és a rajtállapot optimalizálásának szükségessége váljon belső motivációvá.

• A tanulókban tudatosodjon a bemelegítés fontossága, önállóan is legyenek képesek bemelegíteni.

• Legyenek képesek az edzéselmélet tantárgyból tanult ismereteiket sportolás közben tudatosan alkalmazni.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Bevezetés1. Az edzéselmélet története

A versenysport kialakulása.Az edzéselmélet tudományának története.

2. Alapfogalmak Edzésrendszer, edzésmódszer.Edzéseszközök: -pozitív eszközök; -negatív, káros eszközök.

II. A teljesítmény és az edzés összetevői1 Teljesítmény összetevői Teljesítőképesség

-fogalma, részei, képezhetősége.Teljesítőkészség-fogalma, részei, nevelhetősége.

2. Edzettség összetevői Motorikus,

291

pszichés,fiziológiai,alkati összetevők.

3. Edzéselvek Fokozódó terhelés.Terhelési ciklusok.Formaidőzítés.

„Arndt-Schulz-féle szabály” értelmezése.

292

III. Terhelés; elfáradás1. Terhelés Külső terhelés fogalma és paraméterei.

Belső terhelés fogalma és jellemzői.Terhelés mértéke: optimális, alul-, túlterhelés, túledzés.Mozgásinger adaptáció.

Egyéni példák keresése.

2. Elfáradás Elfáradás szakaszai, területei.IV. Kondícionális képességek1. Fogalmak Erő, állóképesség, gyorsaság, ízületi

mozgékonyság.Izom, izom működése.

2. Állóképesség Osztályozás energiafelhasználás szerint:- aerob,- anaerob alaktacid,- anaerob laktacid állóképesség.Állóképesség fajtái:- hosszútávú-, - erő-,- középtávú-, - gyorsasági-,- rövidtávú-, - pszichés állóképesség.Állóképesség fejlesztésének módszerei:- aerob hatású módszerek,- anaerob hatású módszerek.Limitáló tényezők.

Táblázatba rendezés.

3. Gyorsaság Megnyilvánulási formái:- reakció-,- mozdulat-,- mozgásgyorsaság.Gyorsaság fejlesztésének módszerei.

Sportági példák gyűjtése.

4. Erő Erő osztályozása az ellenállás nagysága szerint.Erőfejlesztés: - általános jellemzők,- módszerek,- életkori jellemzők,- szabályok.

Sportági példák felsorolása.

5. A kondícionális képességek komplexitása

Erő, állóképesség, gyorsaság összefüggései. „Képességek piramisá“-nak értelmezése.Fritsch (1977).

6. Ízületi mozgékonyság Az ízületi mozgékonyság fajtái:- aktív-, - passzív-,

293

- statikus-,- dinamikus-,- speciális hajlékonyság.Fejlesztésének módszerei:- nyújtó hatású gimnasztika,- statikus nyújtás,- stretching.

V. A koordinációs képességek1. Mozgáskoordináció Fogalommagyarázat.

Jellemzők.Koordinációs képességek fajtái.Célmeghatározás.

2. Mozgástanulás Fázisai:- kognitív,- asszociációs,- automatizációs fázis.Hibajavítás.

3. Mozgásszabályozás Fogalom tisztázása. Egyéni példák keresése.

4. Mozgásátalakítás Fogalom tisztázása.5. Mozgáskészség Mozgáskészség jellemzői.

Zárt jellegű mozgások.Nyílt jellegű mozgások.

6. Fogalmak Ügyesség, technika, stílus.Stratégia.Taktika.

VI. Versenyzés1. Edzés és versenyzés összefüggései

Szempontok:idő, kockázat, teljesítmény, külső környezet.

Összehasonlítás.Táblázatba rendezés.

2. Versenyhelyzet Versenyhelyzet elemzésének szempontjai.Versenyzési motívumok.Versenyzési konfliktusok.

3. Rajtállapot Rajtkészség.Rajtláz.Rajtapátia.

Egyéni példák keresése.

Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. Kondicionális képességek.2. Koordinációs képességek.

Érettségi „B” tételek:

294

1. Terhelés; elfáradás.2. Versenyhelyzet. Rajtállapot.

295

SPORTÁGI ISMERETEK

10-11. évfolyam Időkeret: 2x18 óra/év; 0,5óra/hét

Cél

• A tanulók ismerjék a sportágak csoportosítási lehetőségeit.

• Legyenek tisztában a sportágak szaknyelvével, szakirodalmával.

• Ismerjék a kiemelt sportágak szakágait, versenyszámait, versenyszabályait.

• Ismerjék a sportágak kialakulásának történetét; a múlt és jelen legendás sportolóit, a kiemelkedő eredményeket.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Forrásismeret1. Fogalmak A sportágak csoportosításának szempontjai.

Sport-szaknyelv.2. Sport-szakirodalom Önéletrajzok, életrajzok.

Feldolgozások.Tudósítások.

Ajánlott irodalom.Forráselemzés.

3. Sportsajtó Írott,audio,vizuális,elektronikus sajtó.

Archív felvétel hallgatása, megtekintése.

II. Atlétika1. Sportág történet A sportág kialakulásának története.

Leghíresebb sportolók, rekordok.Legnagyobb magyar sikerek.

Videózás.

2. Sportági ismeretek Sportág felosztása.Versenyszabályok.Szakirodalom.

Versenylátogatás.

III. Úszás1. Sportág történet A sportág kialakulásának története.

Leghíresebb sportolók, rekordok.Legnagyobb magyar sikerek.

Videózás.

296

2. Sportági ismeretek. Sportág felosztása.Versenyszabályok.Szakirodalom.

Versenylátogatás.

297

IV. Torna1. Sportág történet A sportág kialakulásának története.

Leghíresebb sportolók.Legnagyobb magyar sikerek.

Videózás.

2. Sportági ismeretek Sportág felosztása.Versenyszabályok.Szakirodalom.

Versenylátogatás.

V. Labdajátékok Meghívott vendég.1. Labdarúgás A sportág kialakulásának története.

Leghíresebb sportolók, csapatok.Legnagyobb magyar sikerek.Játékszabályok.

Videózás.

2. Vízilabda A sportág kialakulásának története.Leghíresebb sportolók, csapatok.Legnagyobb magyar sikerek.Játékszabályok.

Videózás.

3. Kézilabda A sportág kialakulásának története.Leghíresebb sportolók, csapatok.Legnagyobb magyar sikerek.Játékszabályok.

Videózás.

4. Kosárlabda A sportág kialakulásának története.Leghíresebb sportolók, csapatok.Legnagyobb magyar sikerek.Játékszabályok.

Videózás.

5. Tenisz Sportág kialakulásának története.Leghíresebb sportolók, csapatok.Legnagyobb magyar sikerek.Játékszabályok.

Videózás.

VI. Tradicionális magyar sportágak1. Vívás A sportág kialakulásának története.

Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

2. Kajak-kenu A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

3. Öttusa A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

4. Sportlövészet A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

298

5. Ökölvívás A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

6. Birkózás A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

7. Cselgáncs A sportág kialakulásának története.Legnagyobb magyar sikerek.Versenyszabályok.

Videózás.

VII. Egyéb olimpiai sportágak

A soron következő nyári olimpiai játékok programjában szereplő – korábban nem tárgyalt – sportágak.

Az egyes sportágak története.Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.Versenyszabályok.

Videózás.

VIII. Téli sportágak A soron következő téli olimpiai játékok programjában szereplő sportágak.

1. Havon űzött sportok Sportági felosztás.Az egyes sportágak története.Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.Versenyszabályok.Magyar sikerek.

Videózás.

2. Jégen űzött sportok Sportági felosztás.Az egyes sportágak története.Kiemelkedő teljesítmények, érdekességek.Versenyszabályok.Magyar sikerek.

Videózás.

IX. Nem olimpiai sportágak1. Floorball Játékszabályok.

A sportág hazai helyzete.Videózás.

2. Ultimate Frisbee Játékszabályok.A sportág hazai helyzete.

Videózás.

3. Rögbi Játékszabályok.A sportág hazai helyzete.

Videózás.

4. Amerikai football Játékszabályok.A sportág hazai helyzete.

Videózás.

5. Egyéb szabadidő sportok

Sportági felosztás.Versenyszabályok.A sportágak hazai helyzete.

Videózás.

6. Extrém sportok Sportági felosztás.Versenyszabályok.A sportágak hazai helyzete.

Videózás.

299

7. Technikai sportok Sportági felosztás.Versenyszabályok.A sportágak hazai helyzete.

Videózás.

Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. Az atlétika történetének és versenyszabályainak bemutatása.2. Az úszás történetének és versenyszabályainak bemutatása.3. A torna történetének és versenyszabályainak bemutatása.4. Két megadott labdajáték történetének és szabályainak bemutatása.

Érettségi „B” tételek:

1. A testnevelés és sport területéhez kapcsolódó források ismertetése. 2. Egy szabadon választott tradicionális magyar sikersport történetének és

versenyszabályainak ismertetése.3. Egy szabadon választott szabadidő vagy extrém sport bemutatása.4. A téli olimpiai játékok programjában szereplő sportágak felsorolása és ismertetése.

300

SPORTISMERETEK IV.

SPORT ÉS SZERVEZETEI

11. évfolyam (osztály)Időkeret: 18 óra/év; 0,5 óra/hét

Cél

• A magyar sport szervezeti felépítésének áttekintő ismerete.

• A legfontosabb sportszervezetek és sportvezetők megismerése.

• A hazai és a nemzetközi sportdiplomácia működési mechanizmusának alapszintű értelmezése.

• Sportprotokoll ismeretek elsajátítása.

• Alapvető sportszervezési ismeretek közvetítése.

Egy sportverseny, illetve sportrendezvény menetrendjét önállóan legyen képes megtervezni.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Sport a társadalomban1. A sport helye a magyar társadalomban

Célok.Folyamatok.Szervezet.Eredmény és értékelés.

2. A sportélet területei és jellemzői

Iskolai testnevelés – Személyiségformálás.Szabadidő sport – Életmód alakítás.Versenysport – Teljesítményfokozás.

II. Magyar sporttörvények1. Áttekintő jogtörténet. Az 1913. évi „Lex Gerenday” és az 1921.

évi „A testnevelésről...” szóló törvények.

301

A “szocialista testkultúra” szervezeti háttere.2. A 2004/1. törvény a sportról

A dokumentum szerkezeti felépítése.A sporttörvény tartalma.

Forráselemzés.

3. Nemzeti sportszövetségek, alapítványok

Vezető testületek:- hierarchia,- struktúra,- financiális háttér.

III. A magyar sport hierarchikus felépítése1. Sportegyesületek 1989. évi II. törvény a sportegyesületek

felépítéséről.2. Sportági szakszövetségek

1996. évi LXIV törvény a sportági szakszövetségekről.

3. Tendenciák Aktuális sportstratégiák.

IV. A magyar sport aktuális helyzete1. Infrastruktúra Létesítmények száma és állapota az Európai

Unió átlagaihoz viszonyítva.2. Anyagi háttér A sportra szánt állami támogatás.

A sportra jutó pénzek elosztása.Szponzorációból befolyó pénzek.

3. Szakember-képzés Testnevelő tanárképzés.Sportoktató és edző képzés.A „Bolognai“ oktatási rendszer.

V. Utánpótlás-nevelés1. Az utánpótlás-nevelés szervezeti felépítése

Iskolarendszer.Diáksport.Sportegyesületi szakosztályok.Korosztályos versenyrendszerek.Korosztályos válogatottak.

2. Diáksport Diáksport bizottságok.Diáksport tanácsok.Magyar Diáksport Szövetség.

VI. Sportszervezés1. Alapelvek Célkitűzés, tervezés, lebonyolítás

sorrendisége.Elemzés fontossága.Felelősség kérdése.

302

2. Események szervezése Szempontok.Szervezés szakaszai.Költségvetés.

Negyedéves projekt készítése.

3. Versenyrendezés Előkészítés.Lebonyolítás.Utómunkálatok.

Negyedéves projekt készítése.

4. Sportesemények dokumentumai

Versenynaptár.Szervezési terv.Forgatókönyv.Versenykiírás.Jegyzőkönyv.Gazdasági elszámolás.Egyéb dokumentumok.

+1 Projektek ellenőrzése, megbeszélése

• Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. Magyar sporttörvények és a hazai sport és testnevelés jelenlegi helyzete.2. A magyar sport hierarchikus felépítése és az utánpótlás-nevelés.

Érettségi „B” tételek:

1. Egy sportverseny rendezési tervének elkészítése.2. Sportesemények dokumentumainak ismertetése.

303

SPORTPSZICHOLÓGIA

11. évfolyam Időkeret: 36 óra/év; 1 óra/hét

Cél

• A fiatal sportolók olyan alapismereteket sajátítsanak el, amelyek birtokában képessé válnak tehetségük minél teljesebb kibontakoztatására.

• Képesek legyenek sporttudományos igényességgel eligazodni a legfontosabb pszichológiai, sportpszichológiai alapfogalmak rendszerében.

• Ismerjék meg a sportteljesítményeket befolyásoló legfontosabb pszichológiai tényezőket, törvényszerűségeket.

• Tudatosítsák, hogy a sportban a fizikai képességek mellett a mentális képességeknek is meghatározó szerepük van.

• Versenyzőként segítséget kapjanak abban, hogy sportteljesítményük optimális fokozását személyiségük harmonikus fejlődése, fejlesztése mellett érhessék el.

• Sportolói gyakorlatukban hatékonyan alkalmazhassák mindezen ismereteiket.

• Nyitottak maradjanak további pszichológiai ismeretek megszerzésére.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységekI. Bevezetés a pszichológiába – sportpszichológiába

A pszichológiai ismeretek szerepe és jelentősége a sportoktatók tevékenységében.A pszichológia feladata, tárgya, főbb nézőpontjai, módszerei.A sportpszichológia tárgya, főbb módszerei.

Tapasztalatok, megfigyelések összegyűjtése.

II. A megismerés folyamatának pszichikus funkciói, szerepük a sporttevékenységben

Érzékelés, észlelés és a sport.Emlékezet, képzelet, gondolkodás, és szerepük sportban.Tanulás és alapformái, mozgástanulás.Intelligencia, kreativitás, sport

Az emlékezet torzításai. /Bartlet-kísérlet/

304

eredményesség.

305

III. A tevékenység - sporttevékenység pszichikus energiái

Figyelem, koncentráció.Érzelmek, érzelmi intelligencia.Motiváció, teljesítmény-motiváció.Fenti funkciók jelentősége a sporttevékenységben.

Koncentrációs gyakorlatok.Figyelem vizsgálat.Igényszint játék.

IV. Környezet – személyiség – tevékenység, valamint kölcsönhatásuk a sportban

A személyiség fogalma.Személyiségelméletek.A személyiség mérése.A sportolói és az edzői személyiség.A sporttevékenység személyiségfejlesztő hatásai.A környezet és a személyiség kölcsönhatása.Belső környezet, pszichológiai egyensúly, testi-lelki-szellemi harmónia.A környezet alakítása, a környezethez való alkalmazkodás.

Sportolói személyiség-teszt kitöltés.

V. Társas jelenségek a sportban

Társas serkentés és gátlás, együttműködés és versengés.Csoportdinamika, csapatépítés, légkör, kohézió.Az edző, mint vezető.A nézők, szurkolók szerepe.Hazai pálya előnye vagy hátránya.Agresszió a sportban.

Társas serkentés és gátlás (kísérlet).Csapat Értékelő Eljárás (sportcsoportok vizsgálata).

VI. Az edzés és versenyzés pszichológiája

Sportági sajátosságok, sportági profilok, a teljesítmény fizikai és mentális követelményei.Stressz, szorongás, arousal.Kiégés, túledzés, sportártalmak, sérülések, a rehabilitáció pszichés segítése.Addiktív viselkedés (drog, dopping) és prevenció.Optimális verseny-állapot.Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák.

Versenyszorongás skála. Sportolói megküzdés kérdőív.Relaxációs gyakorlat.

Követelmények:

Érettségi „A” tételek:

1. A pszichológia, sportpszichológia tárgya, elméleti és gyakorlati feladatai.2. A sport-tevékenységben és teljesítményekben meghatározó szerepet legfontosabb

pszichikus tényezők.

306

3. A személyiség és a környezet kölcsönhatásának összefüggései, valamint a sportolói személyiség erőforrásai.

4. A sportkörnyezetben előforduló társas jelenségek szociálpszichológiai alapjai.

Érettségi „B” tételek:

Ismerjék fel az edzés és versenyzés sportágukra jellemző mentális összetevőit, valamint ismerjék meg az optimális versenyállapot pszichikai tényezőit és az önszabályozó technikákat: 1. Saját sportági sajátosságok bemutatása.2. Stressz, szorongás fogalmak és kezelésük lehetőségeinek bemutatása.3. Optimális verseny-állapot.4. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák.

307

SPORTTÖRTÉNET

12. évfolyam Időkeret: 36 óra/év; 1 óra/hét

Cél

• A sport és az emberiség egyidejűségének hangsúlyozása.

• A sportnak, mint a mindenkori nevelés egyik legfontosabb elemének megismertetése.

• Legyenek képesek a diákok a sportot társadalom- és politikatörténeti szempontból vizsgálni.

• A modern sport fejlődésének vizsgálata.

• A mindenkori magyar sport kiemelkedő szerepének hangsúlyozása a világ sportjában.

• A fair-play szellemiség kialakítása a legnagyobb ”sportemberek” életpályájának bemutatásával.

Témakör Tananyag Fejlesztési feladatok/ajánlott

tanulói tevékenységek

I. Alapfogalmak1. A sport rendszerezése

Sport, testnevelés, rekreáció, rehabilitáció, versenysport, tömegsport.

2. A sporttal kapcsolatos fogalmak

Sportoló, atléta, „sportember”; amatőr, profi; néző, közönség, szurkoló, sportpálya, sportpolitika, sportdiplomácia.

Ötletbörze.

II. A sport eredete1. Elméletek a sport eredetéről

Energiafölösleg-elmélet.Játékelmélet.Spirituális, szakrális előzmények.

2. Az első sportemlékek

I.e. 3. évezred, egyiptomi emlékek.I.e. 2. évezred, krétai bikaugrás.

Szemléltető anyagok.

III. Az ókor testkultúrája

1. Pánhellén játékok Iszthmoszi játékok, Püthiai játékok, Nemeai játékok,

308

Olümpiai játékok.2. Az olümpiai játékok története

A játékok háttere, vallási alapjai.A versenyek színhelye.Sportágak, versenyszámok.A játékok a Római Birodalom idejében.Az ókori olümpiai játékok kultusza.

Gyűjtőmunka.

309

IV. A középkor testkultúrája1. A középkori egyház ”sportfelfogása”

A testkultúra ”háttérbe szorulása”.A középkori iskolák.Higiéniai szokások.

2. Sport a középkorban Lovagi tornák.Népi játékok.Az olimpiai eszme átörökítése.

Videózás.Forráselemzés.

V. A modern sport kialakulása1. A felvilágosodás korának testkultúrális reformjai

A higiéniai szokások változása.Az egészség értékké válása.A testmozgások egészségügyi hatásainak hangsúlyozása.

Történettudományi párhuzamok keresése.

2. Állami szerepvállalás

Iskolák állami kézbe kerülése.Nemzeti hadseregek szerepe.Állami egészségügy.

3. A sportágak kialakulása

Az első sportvállalkozások, rekordok.Egyletek, egyesületek alakulása.Nemzeti és nemzetközi szövetségek létrejötte.Az első hivatalos nemzetközi versenyek.

4. A modern sport útjai az első világháború után

Az európai sportélet alakulása.Az európai diktatúrák sportképe.

Videózás.

5. A magyar testnevelés és sport a két világháború között

Az első sporttörvények.Klebelsberg Kuno és az OTT.Sporttámogatás és revizionizmus.

Forráselemzés.

VI. Az újkori olimpiai játékok története1. Az olimpiai eszme újjáélesztése

Olümpiai ásatások és az első olimpiai törekvések.A NOB megalakulása és az első újkori olimpiai játékok.Magyarok az első újkori olimpiai játékokon, a MOB megalakulása.Az olimpiai eszme életképessége: olimpiai játékok a második világháború kitöréséig.Magyar sikerek és sikersportágak a második világháború előtt.

Tablókészítés.

Videózás.

2. Az olimpiai játékok sikertörténete

Az olimpiai eszme túléli a második világháborút.A hidegháború egyik színtere a sport.A játékok odaítélésének és rendezésének

Tablókészítés.Videózás.

310

felelőssége.Az olimpiai játékok árnyoldalai: politika és terror.Amatőr – profi kérdés.Az olimpiai játékok világeseménnyé válása.Olimpia – média – üzlet – országimázs.Aktuális problémák.

Videózás.

Videózás.

3. Az újkori olimpiai játékok magyar nézőpontból

A legsikeresebb olimpiai szereplésünk.Olimpiai szereplés a forradalom idején.Továbbra is az élmezőnyben.Régi és új sikersportágaink.Aktuális kérdések.

Tablókészítés.Videózás.

Gyűjtőmunka.

VII. Az olimpiai játékok legnagyobb alakjaiA legkiemelkedőbb olimpiai teljesítmények.A legnagyobb magyar sportolók

Az első győztesek.Érdekességek az olimpiai játékokon.Kimagasló sportteljesítmények.Kimagasló sportemberi teljesítmények.

Videózás.Kiselőadás.Meghívott vendégek.

Követelmény:

Érettségi „A” tételek:

1. Az ókor testkultúrája. Az ókori olümpiai játékok.2. A modern sport kialakulása. Az olimpiai eszme.3. Az újkori olimpiai játékok története.4. Magyarok az újkori olimpiai játékokon.

Érettségi „B” tételek:

1. Sportelméleti és sporttörténeti alapfogalmak.2. Az olimpiai eszme legjelesebb hazai és nemzetközi képviselői. Sportdiplomaták,

sportdiplomácia.3. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb sportolói, sportteljesítményei.4. Az újkori olimpiai játékok legkiemelkedőbb magyar sportolói, sportteljesítményei.

311