wass albert - vankujok És bölcs oláhok

2
Wass Albert Vankujok és bölcs oláhok Ebben a mai fölfordult világban jól teszi az ember, ha időnként meg-megáll egy percre valahol egy erdő közepén, ahol a természet békés csöndjében Isten közelsége szinte kézzel fogható. A legalkalmasabb hely, amit ismerek erre a célra, sajnos messzire esik. Ott van a Maros fölső folyása mentén, Ratosnya fölött, ahol az Ilval pláj beleszalad az Andrenyásza gerincébe, s széles legelőtisztást képez, melynek aljában, sziklakő alól a világmindenség legjobb, legtisztább és legszomjatoltóbb forrás vize buzog elő Isten lábnyomából. Valamikor, mikor még fiatal volt bennem is az élet, gyakorta ültem ott a vén bükkfák alatt lelkemet tisztogatva, nyár derekán meg kora ősszel, mikor színesedtek alant az erdők, és szarvasbikák hangjától remegett a csönd. Rajtam kívül volt olyankor azon a nagy tisztáson valaki más is. Tüszős, bocskoros, hajlott vállú oláh ember, Marzsinyán Péter nevezetű, hatszáz fejős juh gazdája, híres sajtkészítő, kinek szavára három pakurár s négy megtermett kuvasz hallgatott. Ez a Marzsinyán Péter Ratosnya községtől bérelte volt a havasi legelőt odafönt, nyár elejétől tova októberig. Fagy jöttével aztán lehajtotta nyáját a hegyről, s aláköltözött velök a Mezőség egyik eldugott, sárba temetett kicsi falujába, ahol családja meleg szobával várta, s erdei kaszálókról begyűjtött szénával a juhok számára. Még a Telekiek hozták volt át a Marzsinyánokat tova Moldová- ból, mikor Básta dúlásai nyomán nem maradt ember, ki megművelhette volna a földeket, s azóta is ott éltek egyhelyben, oláh emberek, magyarok földjén. Volt ennek a juhos Marzsinyánnak több fia is, ha jól emlékszem. Ezek közül Jonei, a legidősebb, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult jogot, mikor ránk szakadt az első világháború. Később tanárkodott több helyen is francia földön, Lyonban, Marseille-ben, de a második világháború után hazatért Kolozsvárra. Azonban nem tudott beilleszkedni az új rendszerbe. Mikor Ceausescu megjelent a Bolyai-Babes egyetemen, és rátámadt a magyar tanárokra, öngyilkosságba kergetve Szabédi Lászlót, Jonei Margineanu otthagyta meggyötört szülőföldjét és visszatért Franciaországba. Több éve nyugdíjban volt már, amikor megjelent egy rövid kis írása a Transsylvania and the Hungarian – Rumanian Problem című szimpóziumban, amiben öntudatosan és büszkén vlachnak, oláhnak nevezi magát azokkal szemben, akik ma románoknak mondják magukat, és a hajdani római birodalom örököseinek. Három hónappal a könyv megjelenése után dr. Jonei Margineanu nyugalmazott egyetemi tanár nyomtalanul eltűnt. Mindezt azért mondtam csak el, hogy rávilágítsak arra a lelki és szellemi örökségre, amit ez az erdélyi oláh ember apjától kapott, akárcsak a testvérei, akik otthon maradtak apjuk mellett, s apjuk nyomában juhos gazdáknak, amíg a történelem megtűrte az ilyenféle „kapitalistákat”. Hogy miképpen illeszkedtek be aztán Ceausescu Nagy-Román Birodalmába, azt csak sejteni lehet, ha apjukról következtetünk örökölt természetükre. Mert öreg Marzsinyán Péternél megrögzöttebb „kapitalistát” még a Wall Street se látott soha. Gyakorta ültünk ott együtt a tűz mellett, odahengerített fatönkökön, birkaszagú, hűvös estéken, s fakanállal ettük a zsendicét, édes ordát, málékenyeret, s lassú szóval elbeszélgettünk a világ dolgairól. Az öreg oláhnak megvolt mindenről a maga véleménye. Amikor tudtára adtam a világraszóló hírt, hogy Lindbergh átröpülte az óceánt, nehézkesen vállat rándított hozzá, s ennyit mondott csak: – Mit mind röpköd az is! Üljön veszteg ott, ahova való, s végezze a maga dolgát. Minden baj abból ered, hogy vannak, akiknek bolha van a nadrágjukban, s nem tudnak megmaradni a maguk helyén. Itt vannak ezek a regáliak is. Vannak nekik városaik, falvaik, földjük, mindenük odaát a hegyeken túl. Mégis ide jönnek a mi nyakunkra. Tegyétek ezt, tegyétek azt, mondják nekünk, csináljátok így, csináljátok úgy! Egyebet se tesznek, csak osztogatják a parancsokat, lopják az országot, fölözik le a tetejét min - dennek, amit mi becsületes munkával megszerzünk. „Nagy Románia! – mondják. – Románok vagyunk mind, frátyék”, Anyjuk keserűsége! Mi rumunyok vagyunk, de ők csak olyan vankujok, semmire se valók, kik abból ének, hogy egymásra uszítják a népet, oláhot, magyar, mindenkit egymás ellen, hogy ők aztán meghízzanak, azon, amit ellophatnak tőlünk, míg mi egymást nyomorgatjuk. Maradtak volna ott, ahova az Úristen teremtette őket. Az Úristen tudja, mit csinál, kit hova tesz. Ha mindenki ott maradna, ahova való, az emberek nem esnének minduntalan egymás útjába, s békesség lenne mindenütt. Az hát! Repülő masina? Minek az?

Upload: szabo-imre

Post on 24-Nov-2015

50 views

Category:

Documents


8 download

DESCRIPTION

Ebben a mai fölfordult világban jól teszi az ember, ha időnként meg-megáll egy percre valahol egy erdő közepén, ahol a természet békés csöndjében Isten közelsége szinte kézzel fogható.

TRANSCRIPT

  • Wass Albert

    Vankujok s blcs olhok

    Ebben a mai flfordult vilgban jl teszi az ember, ha idnknt meg-megll egy percre valahol egy erd kzepn, ahol a termszet bks csndjben Isten kzelsge szinte kzzel foghat. A legalkalmasabb hely, amit ismerek erre a clra, sajnos messzire esik. Ott van a Maros fls folysa mentn, Ratosnya fltt, ahol az Ilval plj beleszalad az Andrenysza gerincbe, s szles legeltisztst kpez, melynek aljban, sziklak all a vilgmindensg legjobb, legtisztbb s legszomjatoltbb forrs vize buzog el Isten lbnyombl. Valamikor, mikor mg fiatal volt bennem is az let, gyakorta ltem ott a vn bkkfk alatt lelkemet tisztogatva, nyr derekn meg kora sszel, mikor sznesedtek alant az erdk, s szarvasbikk hangjtl remegett a csnd. Rajtam kvl volt olyankor azon a nagy tisztson valaki ms is. Tszs, bocskoros, hajlott vll olh ember, Marzsinyn Pter nevezet, hatszz fejs juh gazdja, hres sajtkszt, kinek szavra hrom pakurr s ngy megtermett kuvasz hallgatott. Ez a Marzsinyn Pter Ratosnya kzsgtl brelte volt a havasi legelt odafnt, nyr elejtl tova oktberig. Fagy jttvel aztn lehajtotta nyjt a hegyrl, s alkltztt velk a Mezsg egyik eldugott, srba temetett kicsi falujba, ahol csaldja meleg szobval vrta, s erdei kaszlkrl begyjttt sznval a juhok szmra. Mg a Telekiek hoztk volt t a Marzsinynokat tova Moldov- bl, mikor Bsta dlsai nyomn nem maradt ember, ki megmvelhette volna a fldeket, s azta is ott ltek egyhelyben, olh emberek, magyarok fldjn. Volt ennek a juhos Marzsinynnak tbb fia is, ha jl emlkszem. Ezek kzl Jonei, a legidsebb, a kolozsvri Ferenc Jzsef Tudomnyegyetemen tanult jogot, mikor rnk szakadt az els vilghbor. Ksbb tanrkodott tbb helyen is francia fldn, Lyonban, Marseille-ben, de a msodik vilghbor utn hazatrt Kolozsvrra. Azonban nem tudott beilleszkedni az j rendszerbe. Mikor Ceausescu megjelent a Bolyai-Babes egyetemen, s rtmadt a magyar tanrokra, ngyilkossgba kergetve Szabdi Lszlt, Jonei Margineanu otthagyta meggytrt szlfldjt s visszatrt Franciaorszgba. Tbb ve nyugdjban volt mr, amikor megjelent egy rvid kis rsa a Transsylvania and the Hungarian Rumanian Problem cm szimpziumban, amiben ntudatosan s bszkn vlachnak, olhnak nevezi magt azokkal szemben, akik ma romnoknak mondjk magukat, s a hajdani rmai birodalom rkseinek. Hrom hnappal a knyv megjelense utn dr. Jonei Margineanu nyugalmazott egyetemi tanr nyomtalanul eltnt. Mindezt azrt mondtam csak el, hogy rvilgtsak arra a lelki s szellemi rksgre, amit ez az erdlyi olh ember apjtl kapott, akrcsak a testvrei, akik otthon maradtak apjuk mellett, s apjuk nyomban juhos gazdknak, amg a trtnelem megtrte az ilyenfle kapitalistkat. Hogy mikppen illeszkedtek be aztn Ceausescu Nagy-Romn Birodalmba, azt csak sejteni lehet, ha apjukrl kvetkeztetnk rklt termszetkre. Mert reg Marzsinyn Pternl megrgzttebb kapitalistt mg a Wall Street se ltott soha. Gyakorta ltnk ott egytt a tz mellett, odahengertett fatnkkn, birkaszag, hvs estken, s fakanllal ettk a zsendict, des ordt, mlkenyeret, s lass szval elbeszlgettnk a vilg dolgairl. Az reg olhnak megvolt mindenrl a maga vlemnye. Amikor tudtra adtam a vilgraszl hrt, hogy Lindbergh trplte az cent, nehzkesen vllat rndtott hozz, s ennyit mondott csak: Mit mind rpkd az is! ljn veszteg ott, ahova val, s vgezze a maga dolgt. Minden baj abbl ered, hogy vannak,akiknek bolha van a nadrgjukban, s nem tudnak megmaradni a maguk helyn. Itt vannak ezek a regliak is.Vannak nekik vrosaik, falvaik, fldjk, mindenk odat a hegyeken tl. Mgis ide jnnek a mi nyakunkra.Tegytek ezt, tegytek azt, mondjk neknk, csinljtok gy, csinljtok gy! Egyebet se tesznek, csak osztogatjk a parancsokat, lopjk az orszgot, flzik le a tetejt min - dennek, amit mi becsletes munkval megszerznk. Nagy Romnia! mondjk. Romnok vagyunk mind, frtyk, Anyjuk kesersge! Mi rumunyok vagyunk, de k csak olyan vankujok, semmire se valk, kik abbl nek, hogy egymsra usztjk a npet, olhot, magyar, mindenkit egyms ellen, hogy k aztn meghzzanak, azon, amit ellophatnak tlnk, mg mi egymst nyomorgatjuk. Maradtak volna ott, ahova az risten teremtette ket. Az risten tudja, mit csinl, kit hova tesz. Ha mindenki ott maradna, ahova val, az emberek nem esnnek minduntalan egyms tjba, s bkessg lenne mindentt. Az ht! Repl masina? Minek az?

  • Gyalogszerrel is eljut az ember a temet szlig, nincs mrt sietni! Mikor aztn a harmincas vek vgn ordtozni kezdtk a jelszt Bukarestben, hogy Romnia a romnok! s magyarokat, zsidkat kezdtk kidoblni a men vonatokbl, vn Marzsinyn odafnt a hegyen haragosabb lett, mint a darzs cspte medve. Mi bajuk ezeknek? krdezte elsttlt brzattal ott a forrs fltti karmnl. Megbolondultak? Te magyar vagy, s n olh vagyok. Mgis minden nyron itt lnk bksen egyms mellett ezen a fatnkn. Hny esztendeje mr? Te z hst hozod, n sajttal knllak, s amikor nem kell neked a sajt, akkor is hozol nekem finom pipadohnyt. Ajndkba. Semmirt. Mert ht gy l az ember egyms mellett. Olh, magyar, mindenfle. Brmilyen nyelvet beszljen is odahaza, mind ember! Megrzta a fejt, s mg hozztette: Baj lesz ebbl, n mondom neked. Nagy baj. Mert Isten bkessgre teremtette az embert s nem hborsgra. Mindenkinek megadta, hogy hol ljen, s mit dolgozzk. Neked is, nekem is, mindenkinek. Mg a vankujoknak is, de azok nem akarnak m dolgozni, rted? Nem kell nekik a tisztessges munka. El akarnak venni mindent, ami a ms. Amit n aratok, vagy te cspelsz ki, azt mind a maguk csrjbe akarjk hordani. Vankujok ezek, nem olhok! Utols beszlgetsnk volt ez odafnt a hvs szi estben, a psztortz mellett. Kvetkez nyron mr nem lt az reg Marzsinyn. Agyonlttk a vankujok, amikor abban a kis mezsgi faluban, ahol lt, vasvillval a kezben llt elbk a falu utcjn, hogy megvdelmezze a magyar papot, akit puska tusjval tereltek maguk eltt a csendrk. A blcs olh megfeledkezett a blcsessgrl, s letvel fizetett rte. Nem segtett ezzel se a magyar papon, se sajt magn, mg csak a vilgon sem. Legalbbis gy ltszott akkor. Valahnyszor azonban a tvolabbi jvendn jr az eszem, s figyelem a vitkat, hogy miknt s hogyan, emlkezetem mlyrl flbukkan reg Marzsinyn Pter grbedt alakja, s hallom jra meg jra a mly, drmg hangjt, ahogy belemondta annak idejn a hvs tavaszi estbe az tlet szavalt: Isten bkessgre teremtette az embert, s nem csinl. szinte szvvel remlem, hogy amikor az igazsgtevs napja beksznt, legyen az tz v mlva vagy szz v mlva, megtiszttja szp Erdlyorszgot a vankujoktl, s kizi azt, ki nem odaval. De csakis azt. Bkessgszeret, Igazsgtisztel magyarok s bkessgszeret, Igazsgszeret Marzsinyn-unokk

    jjptik Erdlyt, azz, ami volt: a magyar haza kzs vdbstyjv. Add Uram, hogy kimenjenek ezek, s ne jjjn be senki! imdkozott a romn csendr, romn jegyz, romn fszolgabr zsarnoksga idejn a szkely. Maradtak volna ezek a regti vankujok ott, ahova az risten teremtette ket! mondta kesersgben az olh juhosgazda a Ratosnya fltti nagy tisztson. Az risten tudta, mit csinl Tudta bizony. Magos hegyek szpsges koszorjval vette krl a magyar hazt, s gy odarajzolta hatrait a fldre, hogy mindenki lthatja, aki csak a trkpre nz. S a nemzet, mely vszzadokon t bks szvvel nyitott ajtt min - den menekltnek, brmely irnybl is rkezett, a nemzet, mely elsnek hirdette meg a vilgszabadsgot ezen a fldn, megrdemli bizony, hogy szabad legyen jra a maga hazjban. S mert Isten nemcsak bntet, de igazsgot is oszt, ktsgtelen, hogy elbb-utbb bekvetkezik a Kzp- Eurpa egyenslyhoz annyira szksges megolds: a Krpt-medence egysgnek visszalltsa.

    (Utnkzls: Szent Korona, 1991.)

    Lbjegyzetek: 1. vankuj = faragatlan; dr. Fodor Ferenc, Kilynfalva (Tjszavak cmsz alatt /Gyergyvidk, Szkelyfld/, Marosvsrhely, 1995)