florhosp.hu · web view2020/10/06 · reumatoid arthritis diagnózisa a panaszok jellege és...

Reumatológiai és Fizioterápiás Osztály

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

2143. Kistarcsa, Semmelweis tér 1. Tel.: 06-28-507-716 Fax: 06-28-507-726

e-mail: [email protected]

Osztályvezető főorvos: Dr. Tóth Edit Ph. D.

betegtájékoztatók


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




B E T E G T Á J É K O Z T A T Ó K

BETEGSÉGEKB/1. Befagyott váll (Peryarthritis Humeroscapularis)B/2. Csípő keresztcsonti izület gyulladása (Sacroileitis)B/3. Csípőfájdalom (Coxalgia)B/4. Csontritkulás (Osteoporosis)B/5. Gerincsérv (Discus hernia)B/6. Gyulladásos gerincbetegség (Spondylarthritis)B/7. HanyagtartásB/8. Háti gerinc görbület (Scheuermann-kór)B/9. Izületi gyulladás (Arthritis)B/10. Kopásos derékfájdalom (Lumboischialgia)B/11. Kopásos megbetegedés (Arthrosis)B/12. Köszvény (Arthritis urica)B/13. Nyaki ideggyöki fájdalom (Cervicobrachialgia)B/14. Nyáktömlő gyulladás (Bursitis)B/15. Pszoriázishoz társuló ízületi gyulladás (Arthritis psoriatica)B/16. Sokízületi gyulladás (Rheumatoid arthritis)B/17. Teniszkönyök (Epicondylitis lateralis humeri)B/18. Térdhajlati ciszta (Baker cysta)B/19. Vénás thromboembólia (VTE) megelőzése

TERÁPIÁKT/1. Aclasta infúziós kezelés

T/2. Biológiai terápia

T/3. DMARD tájékoztató, beleegyezőT/4. Értágító infúziós kezelés (kúraszerű kezelés)T/5. Kábító fájdalomcsillapító kezelésT/6. Mozgásszervi fájdalomcsillapítás

T/7. Neodolpasse infúziós kezelés

T/8. Thiogamma infúziós kezelés (kúraszerű kezelés)

T/9. Termo- és hidroterápiák, trakciók és egyéb kezelések

T/10. Fizioterápia

T/11. AFCS (Akut fájdalomcsillapító infúziós kezelés)

TÁJÉKOZTATÓKTÁJ/1. Betegtájékoztató lokális injekciós kezelésről

TÁJ/2. Betegtájékoztató ízületi punkcióról

TÁJ/3. Klinikai gyógyszervizsgálat - Nagy lehetőség vagy csak végső menedék?

TÁJ/4. Boka/kar index (BKI) a tünetmentes érbetegség kimutatására

TÁJ/5. Korszerű fogamzásgátlás (Biológiai terápia alkalmazása mellett)

Első kiadás: 2017.Átdolgozva, aktualizálva: 2020.

Dr. Tóth Edit Ph.D

osztályvezető főorvos


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------




B/1. Betegtájékoztató

Magyar név: BEFAGYOTT VÁLL

Orvosi név: Periarthritis Humeroscapularis (PHS)

A vállunk naponta több százszor-ezerszer elmozdul; nem csak óriási súlyok cipelése történik a váll vezényletével, de testünk súlyát is képes megtámasztani önmagában az egyik vállízület. A váll harmonikus működéséhez a szorosan vett vállízületen kívül a kulcscsont mind a szegycsonthoz, mind a lapockához való megfelelő kapcsolódásának is fontos szerepe van. A vállízület környékén futó inak és nyáktömlők állapota is lényeges szerepet játszik a tökéletes mozgásban; bármelyik "közreműködő" megbetegedése fájdalmat, funkciózavart eredményez.

Leggyakoribb a hirtelen, ismeretlen okkal jelentkező nagyon heves válltáji fájdalom, amely mellett a legkisebb mozdulat is szinte elviselhetetlen; általában éjszaka tör a rendszerint középkorú betegre, és csak a legerélyesebb fájdalomcsillapítók képesek enyhíteni. Az első attak után következik a kevésbé fájdalmas, de hosszadalmas második fázis, amikor a váll mozgásai rohamosan beszűkülnek, végül a beteg minden irányban csak néhány fokra tudja emelni a karját.

Ez az állapot a "befagyott váll".

Bármilyen egyéb, vállat ért gyulladás, sérülés is ugyanehhez a végállapothoz juttatja sajnos a szenvedő alanyt. Erélyes gyulladáscsökkentők alkalmazása mellett csak néhány napra szabad az ízületet pihentetni; megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel el kell kezdeni a "kimozgatást".

Ha már "befagy" a váll, sokszor könnyek mellett, de kitartó, rendszeres gyógytornával vissza lehet nyerni az eredeti funkciók java részét. Egyes, nagyon elhanyagolt esetekben altatásban kell az összenövések felszabadításával a befagyott vállat feloldani.

Vállmerevség, vagy befagyott váll akkor jön létre, ha a vállízület gyulladása miatt fájdalom és mozgáskorlátozottság alakul ki a váll és környéke területén.

Okok, előfordulás, kockázatok

A vállízületi kapszulán, vállövön belül csontok, inak, szalagok izmok kapcsolódnak egységbe. Ha ez a kapszulának is nevezett egység gyulladásba kerül, az ízület mozgathatósága korlátozottá válik. Általában nincs különösen azonosítható ok, egyes tényezők növelik a kockázatot, pl.:

• Nyakcsigolya-probléma, nyaki gerinc betegsége

• Cukorbetegség

• Vállsérülés

• Műtét a vállöv területén

• Nyitott szívműtét

• Pajzsmirigy-problémák

Jellemző tünetek

• A váll mozgáskorlátozottsága• Fájdalom• Merevség

Az ismert ok nélkül kezdődő befagyott váll-szindróma első tünete a fájdalom. A kar mozgatása jelentős fájdalommal jár. A mozgáskorlátozottság merevséghez vezet – ez további mozgás-beszűküléshez. Bizonyos idő elteltével már a kar fej fölé emelése, vagy a hátunk mögé nyúlás is szinte lehetetlenné válik.

Diagnosztika

Az orvos kikérdezi a tüneteket, és megvizsgálja a váll területét. A diagnózis egyszerű fizikális vizsgálattal is felállítható. Egyéb képalkotó vizsgálatokra csak bizonyos esetekben van szükség (pl. ultrahang, MR) , ugyanis a befagyott váll szindrómának nincsen elkülöníthető képalkotó diagnosztikus jele.

A befagyott váll kezelése

A fájdalom NSAID (nem szteroid gyulladásgátló) szerekkel, és/vagy szteroid tartalmú injekciókkal kezelhető. A szteroid injekció és a fizikoterápia csökkenti az ízület kötöttségét, javítja a beszűkült mozgást. Néhány hét után már várható javulás, de probléma teljes egészében kb. 6-9 hónap után múlik el. A napi rendszeres fizikoterápia, gyógytorna végzése is fontos. Kezeletlenül a befagyott váll-szindróma igen soká jön csak helyre, akár 2 év elteltével, és bizonyos mozgáskorlátozottság visszamaradása mellett.

Egyes kockázatok, mint pl. a cukorbetegség, vagy a pajzsmirigy-problémák egyébként is kezelendőek. Műtét csak akkor javasolt, ha a gyógyszeres és fizikoterápiás kezelés nem volt eredményes. A műtét artroszkóppal történik, érzéstelenítés mellett. A műtét a gyulladás miatt létrejövő heges szöveti részek eltávolításával újra lehetővé teszi mozgást. A műtét utáni fájdalomcsillapítás fontos, így a beteg részt tud venni a fizikoterápiában, gyógytornán.

Prognózis

Ahogy jeleztük fentebb 1 éven belül kezelés mellett helyreáll a vállízület működése. A fizikoterápia rendszeres végzése igen fontos szempont ebben a kérdésben.

Megelőzés

Gyanú esetén mielőbb keressük meg kezelőorvosunkat. Ha a befagyott váll-szindróma kezelése kellően korán megkezdődik, jobbak a gyógyulás, javulás esélyei. A társbetegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség) megfelelő kezelése is javítja az esélyeket.

forrás: http://www.egeszsegkalauz.hu/adattarak/betegseg-es-tunet/befagyott-vall-szindroma


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: CSÍPŐ - KERESZTCSONTI IZÜLET GYULLADÁSAOrvosi név: Sacroileitis

A betegség, a nevéből is adódóan, gyulladásos ízületi betegség, mely a sacroiliacalis ízületet érinti. Ennek magyar megfelelője a középen elhelyezkedő keresztcsont (sacrum) és mindkét oldalon a csípőlapátok (os ileum) közötti ízületi rés gyulladása.

Hol található ez az izület és mi a funkciója?

A gerincoszlop mellett mindkét oldalon van egy-egy sacroiliacalis ízületünk, melyet szoktak SI-nek is rövidíteni. Ez az ízület egy viszonylag merev ízületünk, melyben az ízületet alkotó csontvégek csak minimálisan képesek elmozdulni egymáshoz képest, ellentétben például egy nagy kiterjedésű mozgást megengedő, helyváltoztató mozgásban is résztvevő térdízülethez képest. Ugyanis ennek az ízületnek a fő funkciója a medence stabilizálása, gerincoszlophoz való rögzítése. Ebben segítséget nyújt a medence erős, kiterjedt szalagrendszere is, melyek több irányban futva összekötik a gerincoszlopot a medencecsontokkal.

Mi válthatja ki?

Sérülések, melyek a medencét érik, terhesség, mélyre hatoló bőrfertőzések, csontvelőgyulladás, húgyúti fertőzés, valamint szívbelhártya-gyulladás vagy intravénás kábítószer-élvezet mind-mind fokozhatják a sacroileitisre való hajlamot. Az eddig felsorolt állapotok vagy mechanikai úton idéznek elő gyulladást (pl. autóbaleset kapcsán a medencét ért sérülés),

A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának harmadik fő útja egy autoimmun jellegű gyulladás, melynek a pontos okát sajnos nem tudjuk. Ilyen esetekben általában az illetőnek van egy genetikai hajlama a betegségre, és ezt valamilyen környezeti tényező, pl. vírusfertőzés előtérbe hozza. Ennek eredményeképpen egy kontrollálatlan gyulladásos folyamat indul el, melyet a szervezet önmagában nem képes megfékezni. Ilyen autoimmun gyulladás alakul ki a betegségek egy bizonyos csoportjában, ahol általában nemcsak a sacroiliacalis ízületben látunk gyulladást, hanem a gerincoszlopot alkotó többi kisízületnél is. A gyulladás további következménye a porcfelszín, így az ízület roncsolódása, majd későbbiekben elcsontosodása lesz. Ebbe a csoportba tartozik a Bechterew-kór (spondylitis ankylopoetica, SPA) is, amely tipikus példája a sacroileitis és a gerincoszlop egyéb képleteinek az együttes gyulladására, majd a csontosodás miatti elmerevedésére. Emellett autoimmun sacroileitis alakulhat ki pikkelysömörben, gyulladásos bélbetegségekben, pl.: colitis ulcerosában vagy Crohn-betegségben, de korábbi fertőzések lezajlását követően az ún. reaktív arthritisben is.

Milyen tüneteket okoz?

Az esetek legnagyobb részében hajnali, vagy éjszakai derékfájdalom hívja fel a figyelmet, mely a beteget álmából is felébreszti. Ha az ágyban mozog, pozícióját változtatja, akkor enyhülhet ez a fájdalom, hasonlóan a reggeli merevséghez, mely szintén oldódik a felkelést követő bemozgatással. Hőemelkedés, láz ritkán társul a gyulladáshoz, leginkább akkor, ha fertőzéses eredetű a gyulladás. A fájdalom miatt, és később az idő előrehaladtával jelentős merevség, kényszertartás, mozgásbeszűkülés alakulhat ki. A beteg nem tud előrehajolni, de az oldalra hajlás is fájdalmas lehet. Általában jól meg lehet különböztetni az idősebb korban jelentkező derékfájástól, mely a gerinccsigolyák meszesedése, vagy porckorongbántalom következménye.

Hogyan igazolható?

Az orvos a fájdalom jellegének és pontos helyének kikérdezését követően, az ízület nyomásérzékenysége, majd képalkotó és laborvizsgálatok alapján diagnosztizálja a betegséget. A röntgenen már a régebb óta fennálló gyulladásos folyamat látható csak, ilyenkor a medence felé eső ízületi rés kirágottá válik. Korai diagnózisra az MRI vizsgálat alkalmas, mely azonban csak bizonyos indokolt esetekben végzendő el. A laborokban általában magasabb vérsüllyedést, és gyulladásos fehérje szintet (CRP) találunk. Ha fertőzésre van gyanú, tenyésztést kell végezni a kórokozó felderítésére.

Terápia

A csípő-keresztcsonti ízület gyulladásának kezelése. A kezelés is természetesen attól függ, hogy mi váltja ki a sacroileitist. Ha azonosítottuk a megfelelő kórokozót, akkor antiobiotikumot adunk, mely általában teljes gyógyulást eredményez. Autoimmun jellegű gyulladás esetén, pl. Bechterew-kór esetén ennél jóval nehezebb dolgunk van, mert nem tudjuk általában véglegesen meggyógyítani a gyulladást, csak átmenetileg visszaszorítani. Ez különféle gyulladáscsökkentőkkel lehetséges, mely a reumatológus feladatkörébe tartozik.

A reumatológiában alkalmazott gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelési lehetőségek széles tárháza használható ezekben a betegségekben, amelyek részletes felsorolása meghaladja a betegtájékoztató lehetőségeit.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/10735/a-sacroileitis


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: CSÍPŐFÁJDALOMOrvosi név: Coxalgia

A csípőfájdalom minden életkorban gyakori, nemegyszer rokkantságot okozó állapot. Életkortól, testalkattól, életmódtól függően sokféle betegség, elváltozás okozhatja. A kezelés csak akkor lehet eredményes, ha sikerült felderíteni a kiváltó okot. A csípőízület nagyméretű gömbízület, amely levezeti a felsőtest súlyát a lábszárakra, és lehetővé teszi, hogy ízületi vápájában a combcsont sokirányú mozgást végezzen. Mivel más ízületeknél mélyebben fekszik, duzzanata, melegsége, nyomásérzékenysége nem vizsgálható közvetlenül. A fájdalom oka lehet pl. az ízület korral járó kopása és/vagy gyulladása, a combcsont fejének és a csípő vápájának ütközése, a combfej elhalása a vérkeringés megromlása miatt, a vápát szegélyező porcos-rostos gyűrű (labrum) sérülése, nyáktömlőgyulladás vagy a csípőtáji idegek összenyomatása.

Ízületi kopás (artrózis)

Idősebb korban, évek alatt alakul ki. A beteg fájdalmat érez a csípő elülső-oldalsó részén, különösen hosszabb állás, terhelés után. Pihenéskor szűnik a fájdalom, de elmerevedik az ízület, reggelenként „be kell járatni”. Később a mélyről jövő lágyéki, esetleg távolabbra is kisugárzó fájdalom állandósul, az ízület mozgásterjedelme egyre jobban beszűkül, végül már a járást, öltözködést is akadályozhatja. Az ízületi kopást az orvosi rendelőben elvégzett részletes fizikális vizsgálat valószínűsíti, röntgenvizsgálat igazolja, de ne keressünk egyenes arányosságot a kopás mértéke és a tünetek súlyossága között.

A csípőízületi kopást fájdalomcsillapítókkal, porcvédő és porcregeneráló szerekkel, esetleg az ízület lecsapolásával, ízületbe adott injekciókkal kezelik. Előrehaladott stádiumban tartós megoldást a csípőízületi protézis beültetése jelent. Ezt a kiváló eredményekkel végzett műtétet azonban ne siettessük, mert nem teljesen kockázatmentes, és a protézis élettartama sem végtelen. Testsúlycsökkentéssel, gyógytornával, a csípőt terhelő sportok kerülésével, a munkakör megváltoztatásával a kórfolyamat lassítható. A kopásra hajlamosító elváltozások műtéti korrekciójával vagy ún. porcplasztikával is hosszabbítható az ízület „élettartama”.

Piriformis-tünetcsoport

A csípőtáji ideg-összenyomatás leggyakoribb formája ez. Ha a nagy farizom alatti ún. körte formájú (piriformis) izom valamiért zsugorodni kezd, nyomást gyakorolhat az alatta futó ülőidegre. A fő tünet a farpofában érzett fájdalom, amely üléskor és járáskor fokozódik, a comb hátsó részére is kisugározhat. A tünetek hasonlíthatnak a porckorongsérv előidézte isiászéihoz, de pl. MRI-vel a két kórkép jól elkülöníthető. Kezelés: gyógytorna az izom nyújtására, gyógyszeres/injekciós gyulladáscsökkentés, végső esetben az izom tapadásának műtéti átmetszése.

Nyáktömlőgyulladás

A testfelszín közelében sok helyen megtalálható nyáktömlők feladata a csontos kiemelkedések kipárnázása. Legtöbbször a könyökcsúcs nyáktömlője gyullad be, de nem ritka az iliopsoas izomcsoport (horpaszizmok, csípőizom) nyáktömlőjének gyulladása sem, amely elülső csípőfájdalmat okoz a behajlított csípőízület kinyújtásakor. A tünetek hirtelen kezdődnek, jellemző a csípő roppanása, pattogása. A mikrosérülések okozta gyulladás általános tünetek nélkül zajlik. A diagnózist ultrahangvizsgálat erősítheti meg. A kezelés többnyire pihentetésből, kímélésből, jegelésből, helyi injekciózásból áll.

http://otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/csipofajdalom


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: CSONTRITKULÁSOrvosi név: Osteoporosis

A csontritkulás, (osteoporosis) szó szerint azt jelenti, hogy lyukacsos csont.

Miért nevezik lappangó betegségnek? Mert gyakran nincsenek tünetei egészen addig, míg a csont annyira el nem gyengül, hogy egy hirtelen megterhelés, ütés vagy esés következtében eltörik. A csípőtáj, a bordák, a csigolyák és a csukló törése a legjellemzőbb. Az emberek általában úgy gondolják, hogy elsősorban gyenge, idősödő nőknek van csontritkulásuk. Ez nem igaz, középkorúaknál is előfordul, de időseknél gyakoribb.

A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány szerint az Európai Unióban 30 másodpercenként eltörik valakinek a csontja csontritkulás miatt. Az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézete arról számol be, hogy az ötven éven felüli emberek közül minden második nőnek és minden negyedik férfinak csontritkulás következtében valamikor el fog törni a csontja. A kilátások nem éppen kecsegtetők. A csontritkulás sok esetben rokkanttá teszi a beteget, de akár még a halálát is okozhatja. A csípőcsonttörést szenvedett 50 év feletti betegek közel 25 százaléka 1 éven belül meghal a szövődmények miatt.

Csontritkulásra hajlamosító tényezők

- Ha a családban jellemző a csípőtáji törés, akkor akár megduplázódhat annak a valószínűsége, hogy ez az utódokkal is megtörténik.

-A kor előrehaladtával szintén nő a kockázat. Minél idősebb valaki, annál törékenyebb lesz a csontja.

-Bizonyos betegségek, például a Cushing-kór, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés ugyancsak hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához.

-Az ösztrogén, amely fenntartja a csonttömeget, a változás korába lépő nők szervezetében csökken. Ez az oka annak, hogy közel négyszer annyi nőnek van csontritkulása, mint férfinak. Ha egy nőnek eltávolítják a petefészkét, a szervezetében ösztrogénhiány alakul ki, ezért idő előtt megkezdődhet a menopauza.

-Az egyén étkezési szokásán és életmódján is sok múlik. Akinek kevés kalcium és D-vitamin jut a szervezetébe, nagyobb kockázatnak van kitéve.

-A túlzott alkoholfogyasztás, melyhez gyakran szegényes táplálkozás társul, szintén csontvesztést idézhet elő.

- Tápanyaghiány

-A mozgásszegény életmód ugyancsak közrejátszik a csontritkulás kialakulásában.

-A dohányzás is növeli a kockázatot, mivel csökkenti a csontokban levő ásványi anyagok tartalmát. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint minden nyolcadik csípőcsonttörés a dohányzásnak tudható be.

A csontsűrűség vizsgálata (ODM)

A csontsűrűség vizsgálat, azaz a csontok sűrűségének mérése nagy jelentőséggel bír a prevenció szempontjából. Többféle módszer használatos. Léteznek röntgensugaras és ultrahangos berendezések is. Közös jellemzőjük, hogy a csontok által áteresztett vagy visszavert sugárzás mennyiségét mérik, ami arányban áll a vizsgált csont szerkezeti sűrűségével.

A csontritkulás (oszteoporózis) tünetei

Csonttáji fájdalom. Csonttörés enyhe ütésre vagy esésre, jelentéktelen behatásra. A leggyakrabban a combcsont felső részén (combnyaknál illetve a trochantereknél), a csuklónál és a háti csigolyatesteken jön létre törés.

Púp kialakulása a hátgerinc területén a csigolyatestek összecsúszása miatt.

A csontritkulás (oszteoporózis) megelőzése

Ne dohányozzon! (A dohányzás nők esetében csökkenti az ösztrogén termelődését.)

Fogyasszon kalciumban gazdag táplálékokat már fiatal kortól kezdve (pl. tej, sajt, joghurt, szardínia, borsó, bab, zöldségek! A D-vitamin legfontosabb beviteli forrása a hal.

Szedjen orvosa által javasolt kalcium- és vitaminpótló készítményeket! A téli időszakban mind a férfiak, mind pedig a nők számára javasolt a D-vitamin pótlása (napi 400 NE) a csonttörések megelőzésére.

A testmozgás segít megelőzni a csontritkulást és a csípőtáji töréseket. Rendszeresen mozogjon!

Tartózkodjon sokat a szabad levegőn! A csontok felépítéséhez fontos a D-vitamin, melynek termelődéséhez napfényre van szükség.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/csontritkulas/217/csontritkulas-oszteoporozis


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: GERINCSÉRVOrvosi név: Discus hernia

A betegség leírása

Egy-egy csigolya a nagyjából henger alakú csigolyatestből, a csigolyatest két oldaláról induló csigolyaívekből, az ívek két oldaláról induló keresztnyúlványokból és a hátrafele irányuló tövisnyúlványból áll. Az egymás felett levő csigolyák csigolyalyukai egy csövet alkotnak - ez a gerinccsatorna. A gerinccsatornában található egy burokban a gerincvelő és az abból kilépő ideggyökök. Hirdetések Az egymás feletti csigolyanyúlványokon kis bevágások vannak, amelyek együttesen kis lyukat alkotnak - ezt csigolyacsatornának nevezzük. Ezen a lyukon lépnek ki a gerincvelőből az ideggyökök, hogy aztán izmaink mozgatásáért, illetve külvilág ingereinek (hideg, meleg, fájdalom stb.) érzékeléséért felelős idegekké álljanak össze. Ha az ideggyök sérül, akkor az általa ellátott izmok mozgatása is sérülhet, illetve egy adott területről az érzések nem jutnak el az agyba, azaz érzészavar, zsibbadás, érzéskiesés következik be. A porckorong egy, a csigolyatestek között elhelyezkedő porclemez, ami egy külső rostos gyűrűből és egy belső puhább, zselészerű anyagot tartalmazó részből áll. Feladata az, hogy rugalmas összeköttetést biztosítson a csigolyák között, ezáltal biztosítva a gerinc hajlékonyságát.

Porckorongsérvnek azt az állapotot nevezzük, amikor a rostos gyűrű elszakad, a puha kocsonyás anyag kitüremkedik, és leggyakrabban a kilépő ideggyököket tartalmazó csigolyacsatornában, vagy ritkábban középen a gerinccsatornában jelenik meg. Az első esetben egyoldali fájdalom, érzéskiesés jelentkezhet, a második esetben mindkét oldalra kisugárzó tünetek jöhetnek létre, sőt - ha ez a nyaki vagy háti szakaszon következik be - a gerincvelő is nyomás alá kerülhet. Ilyenkor az érintett szakasz alatti összes idegfunkció sérülhet, szélsőséges esetben a beteg mindkét lába megbénulhat, érzéketlenné válhat, elvesztheti a vizelet-, illetve székletvisszatartási képességét.

Hajlamosító tényezők

Mivel a gerinc eredetileg a négylábú életmódhoz alakult ki, és felegyenesedett életmóddal járó, tengelyirányú terhelésre érzékenyebb, ezért minden, ami jelentős súlyterheléssel jár (elsősorban a túlsúly, nehéz terhek emelése), fokozza a gerincsérv kialakulásának kockázatát. Mivel a gerincet ért terhelés jelentős részét át tudják venni a gerincet körülölelő, úgynevezett mélyhátizmok, így ezek edzettlensége is fokozza a rizikót. Amennyiben a gerinc természetes görbületei elvesztik harmonikus jellegüket (ülő életmód, állandó kényszertartásban végzett munka, gerincferdülés esetén), akkor egyes gerincszakaszok túlterhelődnek, így ezeken a szakaszokon fokozottabb a gerincsérv rizikója. Léteznek ritka, öröklött kötőszöveti gyengeséggel járó betegségek, amik szintén fokozott veszéllyel járnak.

Kivizsgálás

A beteg panaszainak kikérdezésével és fizikális vizsgálattal igazolható az adott gyök által ellátott területre kiterjedő érzészavar, a gyökhöz tartozó izmok gyengesége. A képalkotó vizsgálatokkal elkülöníthető a valódi porckorongsérv az azt megelőző állapottól, amikor a porckorong csak kiboltosodik, de még nem szakadt ki.

Kit érint leginkább?

Életünk során 80 % az esélyünk arra, hogy legalább egyszer komolyabb gerincpanaszokkal küzdünk, azaz bárkit érinthet, de általában idősebb korban jelentkezik. Azoknál fordul elő leggyakrabban a porckorongszakadás, akik ülö munkát végeznek, vagy akik a kezükkel végeznek nehéz munkát.

Fontosabb tünetek

Heveny porckorongsérülés komoly deréktáji fájdalmat okoz, mely az egyik vagy mindkét láb felé sugárzik, és ez a fájdalom fokozódik köhögésre, tüsszentésre. A lábakban zsibbadás, bizsergő érzés, vagy akár az izomerő gyengesége is kialakulhat, reflexkiesés, vegetatív zavarok (vizelet- és széklettartási, indítási panaszok), vizelési zavar. Az izmok igyekeznek ehhez az új helyzethez alkalmazkodni: megrövidülnek, feszessé, görcsössé válnak, az ilyen izomzatnak rossz az oxigénellátása. A fájdalom hirtelen kezdődhet, vagy fokozatosan rosszabbodhat néhány hét után.

További lehetséges tünetek

Nyaki porckorongsérv: a nyaktájék és a felső végtagok fájdalma, bizonytalan, zsibbadásszerű érzés, fájdalmas és beszűkült mozgás.

Kezelése, alkalmazott terápiák

diagnózis felállítását követően az első lépés - kevés kivétellel - a konzervatív (nem műtéti) kezelés. Ez enyhébb esetekben pihenést, gyógyszeres kezelést jelent. Az alkalmazott gyógyszerek részben úgynevezett "nem szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerek". Amennyiben 7-10 nap alatt a fájdalom jelentősen csökkent, a következő lépés szakértő gyógytornász vezetésével végzett gerinctorna. Heves fájdalmak esetén nem javasolt a gyógytorna végzése, a torna elkezdését a fájdalom csökkenésének kell megelőznie!

Komolyabb, akár mozgáskorlátozottságot okozó fájdalmak esetén kórházi kezelés is szóba jön. A kezelés első lépése ebben az esetben is konzervatív, mely intravénásan infúzió formájában történik. A kezelést kiegészíthetik a gerinc mellé adott, úgynevezett blokád injekciók, és a gerinccsatornába adott epidurális injekciók. A kezelés általában 5-7 napig tart, utána ebben az esetben is gyógytorna következik.

Amennyiben neurológiai tünetek alakulnak ki, vagy a heves fájdalmak a fenti kezelések mellett 4-6 hét alatt nem enyhülnek, műtéti kezelés javasolható. Ez minden esetben a szűkületet okozó, gerincvelőt és idegszálakat nyomó porckorong előboltosulás (sérv) eltávolítását jelenti. Megnyugtatásul előrebocsáthatjuk, hogy a porckorongsérv az esetek kevesebb, mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést!

Javasolt életmódváltás

Kímélő mozgásformák és mozdulatsorok elsajátítása. A testsúly normalizálása. A mellúszás jót tesz, erősíti a hátizmokat. Néhány sporttól azonban célszerű tartózkodni.

forrás: webbeteg, http://ogk.hu/gerincbetegsegek/porckorongserv/


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: GYULLADÁSOS GERINCBETEGSÉGOrvosi név: Spondylarthritis (SpA)

Többféle betegség okozhat a gerinc területén gyulladást: pikkelysömör, fekélyes és gyulladásos bélbetegségek, speciális gyulladásos húgy-és ivarszervi fertőzések, valamint a spondylarthritis ankylopoetica (SpA, Bechterew-kór). Ez utóbbi férfiakban háromszor gyakoribb, mint nőkben; általában 20-40 éves korban kezdődik. Családi halmozódást mutat, SPA-ban szenvedő betegek közvetlen utódaiban 10-20-szor gyakoribb, mint az átlagnépességben, fehérekben a gyakoribb HLA-B27, genetikai bázisú betegséget jelez, azonban a környezeti tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában. HLA-B27 pozitív betegekben a SpA kialakulásának kockázata kb. 20%.

Panaszok és tünetek

A betegek leggyakrabban hátfájást panaszolnak, bár - különösen gyermekekben és nőkben - a betegség atípusosan, kezdődhet. Korai tünet még a mellkas csökkent kitérése légzéskor, láz, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a testsúlycsökkenés, illetve az anaemia. A panaszok között mindig megtalálható a kiújuló - gyakran éjszaka jelentkező és változó súlyosságú - hátfájás, valamint a reggeli, típusosan mozgásra enyhülő ízületi merevség. A háti fájdalmat és a betegek önkéntelenül is görnyedt, vagy hajlott testtartással enyhítik; kezeletlen esetekben ezért gyakori a fokozott púposság

Egyéb tünetei: szemgyulladás. Idegrendszeri eltérések, systemás tünetek a betegek 1/3-ában jelentkeznek. A recidiv, heveny iritis (uveitis anterior), szív- és érrendszeri elváltozások, tüdőeltérés. A SPA kórlefolyására az aktív spondylitis enyhe, vagy középsúlyos fellángolásai a jellemzőek, amelyek a betegség csaknem - vagy teljesen inaktív szakaszaival váltakoznak. A megfelelően kezelt esetekben ezért alig vagy egyáltalán nem alakul ki rokkantság, a betegek normális, hasznos életet élnek a gerinc merevsége ellenére. A betegség ritkán súlyos, progrediál, ekkor feltűnő, rokkantságot okozó torzulások alakulnak ki.

Diagnózis:

Aktív betegségben a vvt-süllyedés mérsékelten gyorsult. A betegek gyakran HLA-B27 pozitívak, ez azonban nem kórjelző (a HLA-B27 negativitás sokkal fontosabb a SPA kizárásában, mint a pozitivitás a diagnózis megerősítésében). Típusos kórkép esetében nem indokolt a vizsgálat elvégzése.

A diagnózist radiológiai vizsgálattal kell alátámasztani. Legkorábban a sacroiliacalis ízületben keletkeznek elváltozások. A felső lumbalis csigolyák kezdetben kocka alakúvá válnak, a gerinc szalagjaiban helyenként meszesedés, a klasszikus bambusz-gerinc a betegség korai szakában még nem látható; csupán a betegek kisebb részében, átlagosan 10 év alatt alakul ki.

A bambuszhoz hasonlítható gerincröntgenkép a betegség végstádiuma. Régebben egy kezeletlen beteg eljuthatott abba az állapotba, amikor már csak a szeme mozgott.

Terápia

Napjainkban részben a korai felismerésre, részben a helyes gyógymódok megválasztására törekszünk. Fontos, hogy az ebben a kórban szenvedő beteg folyamatos szakorvosi megfigyelés alatt álljon. A betegség bizonyos epizódjait erélyes gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kell/lehet megfékezni.

A folyamatos szakszerű kimozgatás, gyógytorna talán egyetlen mozgásszervi betegségben sem annyira létfontosságú, mint ebben a kórban. Az elmerevedési veszélyt szem előtt tartva a legideálisabb pozitúrák tartására kell törekednünk (párna nélküli kemény, fekhely, nyújtott térdek stb.). Érdemes még tudni, hogy a betegség ritkábban ugyan (9:1 a férfiak dominanciája), de nőknél is jelentkezhet.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/12118/snsa


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: HANYAGTARTÁS (tartáshiba)

Jelentése

Tartáshibáról akkor beszélünk, ha a gerinc görbületei a fiziológiás mértéktől eltérnek (kisebbek, vagy nagyobbak), a medence dőslésszöge nő vagy csökken. A test súlyvonala nem a fiziológiás pontokon halad át. Helytelen testtartáson olyan funkcionális tartási eltéréseket értünk, amelyek rögzültek, de deformitás még nincs. Nem szabad összetéveszteni az izomeredetű helytelen tartást az olyan kóros gerinc-elváltozásokkal, ahol a csontrendszerben irreverzibilis alaki eltérések vannak, Önmagában nem betegség, de a legtöbb gerincbetegség ennek talaján alakul ki. Ezekben az esetekben, a csigolyákban semmilyen deformitás nincs, az eltérés elsősorban a hát, has, medence izomzat gyengeségével függ össze. Az egészséges gerinc nyílirányú görbületei születéskor még nem láthatóak: ez alól egyedül a keresztcsonti görbület jelent kivételt, amely az összecsontosodott csigolyákból álló csont formája miatt már a születéskor is jól látszik. A nyaki homorulat 3 hónapos kor körül, a hason fekvő baba fejemelése folyamán, a háti domborulat 7-8 hónaposan az ülés során, az ágyéki homorulat pedig a járástanulás időszakában fejlődik ki. Ettől az életkortól a növekedés befejezéséig fokozott figyelemmel kövessük nyomon csemeténk tartását.

Gyakorisága

A középiskolások több mint 3/4, az óvodás korú gyermekek 62 % rossz a tartása, vagy már kialakult valamilyen gerincbetegsége.

A hanyagtartás okai:

- a hát, has, medence izomzat csökkent teherbíró képessége,

- pszichés tényező, önbizalomhiány,

- hirtelen csontnövekedés,

- hosszan tartó és helytelen ülés, nehéz iskolatáska,

- akaraterő hiánya

A hanyagtartás típusai:

- lapos hát, amikor a háti gerinc domborulata és az ágyéki (derék) homorulata csökkent, ennek következtében a hát lapos. Kezeletlen esetben felnőtt korban gyakori a derékfájás. Leggyakoribb hanyagtartás típus amikor a gyermek izomzatának fejlődése nincs arányban a hossznövekedéssel.

- kypholordotikus hát, amikor a háti domborulat és az ágyéki homorulat a normálisnál fokozottabb.

- nyerges hátról akkor beszélünk, ha a háti domborulat foka normális, de az ágyéki homorulat fokozott.

- domború hát esetében a háti domborulat ráterjed az ágyéki gerinc egy részére is.

Kezelésének lehetőségei

a. / Aktív

- gyógytorna (izomerősítés + a helyes tartás megérzésének megtanítása)

b. / Félaktív

- kinesio taping (K-active tape)- ék alakú párna (üléskor)

- nagylabdán ülés

- SMR masszage: Self Myofascial Release módszer

c. / Passzív

- tartást segítő hevederek

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/2757/hanyagtartas


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: HÁTI GERINC GÖRBÜLET FOKOZÓDÁSA

Orvosi név: Scheuermann-kór

Jelentése

A Scheuermann-kór, az úgynevezett strukturális háti gerinc görbületének növekedéséhez tartozó kórkép, ezen belül is az a csoport, ahol a háti gerinc egészére terjed ki a görbület fokozódásának mértéke, ennek kompenzálása céljából nő a nyaki és ágyéktáji mell irányába görbülésének, domborodásának mértéke is. Serdülőkorban jelentkező megbetegedés, melyre a gerinc fokozott háti kiboltosulása, mozgáskorlátozottság, fájdalom jellemző.

Oka

Az érintett csigolyatestek másodlagos csontmagjának károsodása, feltöredezése, ezért a csigolyatestek elülső részének magasságbeli elmaradása következik be, ékcsigolyák jönnek létre (mivel a másodlagos csontosodási magok a 8 életév után jelennek meg, ezért nem jelentkezik a betegség 10 éves kor alatt). Általában ezek a gyerekek vékonyak, rossz izomzatúak, a hanyagtartás és a gyengébb izomzat egyéb jeleit is mutatják. A betegség kialakulásában örökletes tényezőknek is szerepe van.

A csigolyák közötti porckorongok (discusok) beboltosulnak a csigolyatest felé (így jönnek létre az úgynevezett Schmorl-csomók, melyek a betegség röntgendiagnosztikai kritériumai), és a porckorongok elülső részei ellapulnak, elfajuló, súlyosbodó (degeneratív) jeleket mutatnak.

Leggyakrabban ez a folyamat a háti gerinc csigolyáin alakul ki. Ritkább a háti-ágyéki átmeneten, s a legritkább forma az ágyéki (lumbalis) szakaszon alakul ki.

Az esetek nagy részében, ez a folyamat csak átmeneti fejlődési zavart idéz elő. Kisebb részükben azonban tüneti kezeléssel alig befolyásolható, súlyos állapotot hoz létre. Gyakran nincs összefüggés a háti küfózis súlyossága és a panaszok között. Néha nagyon súlyos fokú háti kidomborodás is panaszmentes. Általában elmondható, hogy minél fiatalabb korban jelentkeznek a tünetek, annál súlyosabb a folyamat. Különösen gyors lehet a pubertás körül.

A Scheuermann-kór tünetei

A klinikai tünetek két fő csoportja a háti gerinc görbületének fokozódása és a fájdalom. A fokozott háti domborulat merev, rögzült, és a beteg nem képes a hátát homorítani (nyújtott karokkal, csípőjét derékszögben hajlító gyermek hátára ha rányomunk és felszólítjuk, hogy a fej emelésével a hátát homorítsa, egészséges esetben ez megtörténik, a Scheuermann-kórban szenvedőnél nem).

Kezdetben fájdalom nem jellemző, inkább kozmetikai problémák miatt fordulnak orvoshoz. Serdülőkorban jellemző a lapockák közötti fájdalom, az érintett gerincszakasz ütögetésre való érzékenysége, de ezek a növekedés befejeztével megszűnnek. A felnőttkorban kialakuló fájdalom a megmaradó deformitással rendelkező betegekre jellemző, akiknél a fájdalom a túlzottan előredomborodó ágyéki gerincnél jelentkezik. A gerinc ugyanis az ágyéki részen kompenzálja a háti részen kialakuló deformitást.

Három stádiumát különböztetjük meg

8-10 éves kor körül kezdődik hanyagtartással, a háti kyphosis mérsékelt fokozódásával, panaszok nélkül. A gyermek gyakran fáradékony, figyelmetlen. A háti küfózis (vagy kyphosis) aktív izomerővel korrigálható.

12 éves kortól a növekedés befejeződéséig tart. Ekkor az érintett gerincszakasz merevvé válik. A gyermek fájdalomra panaszkodik, a háta főleg a lapockák között ütögetésre kifejezetten érzékeny. A fájdalom álláskor, ülésnél, fizikai aktivitásnál fokozódik, illetve a növekedés befejezésekor megszűnik.

Jellemző a fokozott és rögzült háti kyphosis, amelyet előrehajláskor nem képes kihomorítani. A deréktáj szalagjainak feszülése miatt, deréktáji fájdalom jelentkezhet.

Harmadik vagy késői stádium: a növekedés befejezése után, végigkíséri a beteget egész élete folyamán, a háti deformitás véglegesen megmarad, a fájdalom az ágyéki gericszakaszon van.

A betegség kezelése

Az izomerő növelése minden stádiumban szükséges. Az iskolai testnevelésóra alóli felmentés nem indokolt, csak fokozza a betegségtudatot.

A kezelés gyakran egyénre szabott. Függ a súlyosságtól, a panaszoktól, az életkortól. Növekedés befejeződése előtt, elegendő a rendszeres ellenőrzés, gerinctorna, úszás.

Fájdalom esetén pihenés és nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása segíthet.

Izomrelaxánsok (lazítók) hatására a fájdalom gyorsan csökken.

Kezelés akkor szükséges, ha gyorsan növekszik a háti kyphosis, kezelésre nem reagál a fájdalom, illetve olyan mértékű a deformitás, hogy légzésfunkciós károsodással is jár.

A kezelés 3 ponton (medencén, a görbület legnagyobb fokán és a nyakszirten) megtámaszkodó fűző alkalmazásával történik, emellett a rendszeres torna elengedhetetlen.

60 foknál nagyobb görbület, és az előbb említett kezelésre nem javuló esetben, műtéti beavatkozásra van szükség. Abszolút műtéti javallat, a 80 fok feletti görbület esetén van.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/2987/scheuermann-kor


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: IZÜLETI GYULLADÁSOrvosi név: Arthritis

Az arthritis sokféle ízületi gyulladást magába foglaló gyűjtőfogalom. Egy vagy több ízület gyulladása duzzanattal, fájdalommal, a bőr kipirosodásával és bizonyos esetekben az ízület mozgásának korlátozásával jár. Több mint 100 féle ízületi gyulladást tartanak számon az orvosok. Előidézheti ízületi kopás, izületben zajló gyulladásos folyamat, de társulhat bármilyen szervezetben zajló gyulladásos betegségekhez is.

Az ízületi gyulladás kialakulhat hirtelen (akut gyulladás) vagy lassan (krónikus ízületi gyulladás). Arthritis esetén az ízületi folyadék termelődése fokozódik, az ízületi tok feszül, az ízület megdagad és fájdalom jelentkezik.

Hol alakulhat ki ízületi gyulladás?

A betegség érinthet egyetlen (monoarthritis) vagy több (polyarthritis) ízületet. Az ízületi gyulladás helye alapján szintén több besorolás létezik, jól ismert pl. hogy a köszvény általában a nagylábujjon jelentkezik vagy a rheumatoid arthritis a kéz és/vagy a láb kisízületein.

Mi okozza a fájdalmat?

Az ízületet a csontok végein található porcok, az ízületi tok, valamint az ezt kitöltő ízületi folyadék alkotja. Gyulladás esetén a tokot belülről határoló ízületi hártya gyulladásos folyamata zajlik, emiatt az ízületi folyadék felszaporodik, ez okozza tulajdonképpen a duzzanatot, valamint a feszülés miatt érzünk fájdalmat. Ha a folyamat hosszú időn át, heteken, hónapokon, vagy akár éveken át fennáll, krónikus formáról beszélünk, mely általában jelentős mozgáskorlátozottsággal, az ízület merevségével és deformitásával jár.

Mitől alakulhat ki?

Az okokat tekintve megkülönböztetjük a fertőzéses eredetű úgynevezett infect arthritiseket, a steril gyulladással járó autoimmun folyamatokat (rheumatoid arthritis), anyagcserezavar miatt kialakuló kórképeket (pl. köszvény), különböző betegségekhez kapcsolódó arthritiseket (pl. pikkelysömör esetén arthritis psoriatica).

Tünetek

Függetlenül attól, hogy milyen típusú az artritisz, a főbb tünetek megegyeznek minden artritisz betegségnél: ízületi fájdalom, duzzanat, ízületi merevség, kéz vagy lábhasználatra való képtelenség, rossz közérzet és fáradtság, láz, fogyás, rossz alvás, izomfájdalmak, ízület mozgatási nehézsége. A fenti tünetek miatt gyakran kialakulnak másodlagos tünetek a lecsökkent fizikális aktivitás miatt: izomgyengeség, a rugalmasság és erőnlét elvesztése. Eme változások súlyos hatással vannak az általános életminőségre és a közösségi életre.

A betegség lefolyása

Mivel a betegség különböző okokra vezethető vissza, lefolyása is eltérő lehet. Az akut, gennyes arthritis különösen veszélyes. Még az időben alkalmazott kezelés ellenére is megtörténhet, hogy az érintett ízület elmerevedik.

A krónikus ízületi gyulladás tünetei és megjelenési formái igen széles skálán mozognak, a gyorsan múló ízületi fájdalomtól a teljes rokkantságig. Leggyakoribb szövődménye az éveken át tartó fájdalom és az és az ízület egyre fokozódó funkció-károsodása.

Diagnosztika

Az orvos részletes vizsgálat során megtekinti és megtapintja az érintett területet. Bizonyos kórképek esetén a gyulladás oka, már a fizikális vizsgálattal is igazolható, más esetben vérvétel, röntgenvizsgálat esetleg további kiegészítő diagnosztikai vizsgálat is szükséges.

A betegség lefolyása:

Mivel a betegség különböző okokra vezethető vissza, lefolyása is eltérő lehet. Az akut, gennyes arthritis különösen veszélyes. Még az időben alkalmazott kezelés ellenére is megtörténhet, hogy az érintett ízület elmerevedik.

A krónikus ízületi gyulladás tünetei és megjelenési formái igen széles skálán mozognak, a gyorsan múló ízületi fájdalomtól a teljes rokkantságig. Leggyakoribb szövődménye az éveken át tartó fájdalom és az és az ízület egyre fokozódó funkció-károsodása.

Kezelés

Fontos tényezők, a gyógytorna és a testmozgás, az ízületi bántalmak megelőzésében, illetve a kezelés során egyaránt. A mozgással és a tornával, az ízületeket védő izmokat erősíthetjük, az elmerevedés megelőzhető. Fontos, hogy ne erőltessük meg az izmokat, illetve hogy a megfelelő izomcsoportokat dolgozzuk meg a mozgás, torna során.

Általánosságban igaz - nemcsak az ízületekre -, hogy ha hirtelen kialakuló, gyulladásos, pl. meleg ízületekről van szó, akkor hatásos lehet a hideg kezelés - rövid ideig tartó vizes borogatás, vagy akár jég használata -, míg a lassan kialakuló, pírt és gyulladásos jeleket nem mutató ízületről van szó, akkor a meleg alkalmazása lehet hatásos otthoni körülmények között. Az ízületi gyulladások kezelésben a gyógyszeres terápia (fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók, lokális injekciók) valamint fizioterápia hatékony segítséget nyújthat. Az ízületi folyadék punkció során történő lebocsátása néhány esetben elkerülhetetlen.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/16854/az-izuleti-gyulladas


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: KOPÁSOS DERÉKFÁJDALOMOrvosi név: Lumboischialgia

Degeneratív, vagy magyarul kopásos, túlterheléses eredetű deréktáji fájdalom az emberek mintegy 80%-ában fordul elő valamikor életük folyamán, tehát az egyik leggyakoribb betegségnek tekinthető. Mivel a derékfájások az esetek túlnyomó többségében néhány napos fizikai kíméletet követően mindenféle egyéb kezelés nélkül is javulnak vagy elmúlnak, kezdetben sokan nem is tekintik betegségnek, inkább csak életüket átmenetileg nehezítő kellemetlenségnek. Ugyanakkor a tünetek egyre gyakrabban is jelentkezhetnek, hetekig-hónapokig tarthatnak, s a tartós fájdalom, mozgáskorlátozottság a mindennapi életet is megkeserítheti. Az isiászként, lumbágóként is említett betegségek esetén is a legjobb módszer a megelőzés, melyet még panaszmentes időszakban, vagy a kezdeti tünetek enyhülésével célszerű elkezdeni.

A degeneratív eredetű derékfájás okai

A betegség elsődleges oka ugyanis a gerinc túlterhelése, mely az előember két lábra állásával és felegyenesedésével vált erőteljessé. Ettől az időszaktól kezdve ugyanis a testsúly a gerincet függőleges irányba terhelte, és a csigolyák közötti porckorongok teherbírása az evolúció évmilliói alatt sem tudott alkalmazkodni ehhez a megváltozott helyzethez. Emellett az elmúlt néhány évtized káros életmódbeli változásai, a tartós ülőmunka, a mozgásszegény életmód, gyakori elhízás további terhelést okoz gerincünkre, és fokozza a derékfájások gyakoriságát. Ráadásul a növekvő munkahelyi elvárások gyakran nem teszik lehetővé a panaszok esetén szükségessé váló néhány napos fizikai kíméletet sem.

A degeneratív eredetű derékfájás tünetei

A betegség gyakorisága az életkorral együtt valamelyest nő, így elsősorban az idősebb generációt érinti, de fiatal korban is előfordulhat. Az egészen enyhe, inkább csak kellemetlenséget okozó deréktáji kellemetlenségtől a szinte elviselhetetlen, lüktető fájdalomig terjedő panaszok az esetek többségében hirtelen jelentkeznek, gyakran kifázást, rossz mozdulatot követően, de fokozatosan is erősödhet a fájdalom. A tünetek erőssége hullámzó lehet, általában mozgás, tartós állás vagy ülés, lehajlás fokozza, pihenéskor, nyugalomban csökkennek a panaszok. A degeneratív eredetű gerincbetegségekben gyakran jelentkezik alsó végtagba sugárzó fájdalom is, ennek leggyakoribb formája az űlőidegzsába, vagy közismert orvosi nevén az isiász. Ebben az esetben a kisugárzó fájdalmat a gerincből kilépő ideggyökök nyomása okozza. Az isiász leggyakoribb oka a csigolyaközti porckorongok kiboltosulása vagy sérve, de okozhat hasonló tüneteket a gerinc csigolyáinak másodlagos csontkinövésekkel járó kopásos betegsége vagy a gerinccsatorna szűkülete is, és -szerencsére ritkán- gyulladásos vagy daganatos megbetegedés is. Az isiász okozta fájdalom kezdete és intenzitása sokféle lehet. A tipikus ülőideg zsába esetén a fájdalom az egyik alsó végtagba sugárzik, a beteg a fájdalom lefutását is pontosan meg tudja mutatni. A fájdalom mozdulatokra, köhögésre, tüsszentésre is fokozódhat, s zsibbadásérzés is társulhat hozzá. Amennyiben az idegkárosodás súlyos, izomgyengeség alakulhat ki, melynek gyakori nyilvánvaló jele a lábfej lógása és ennek következtében a láb csapása járáskor, vagy a lábujjhegyre vagy sarokra állás nehezítettsége. A széklet- vagy vizelettartás nehezítettsége vagy képtelensége, illetve a bénulásos tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek, mert az időveszteség és a megfelelő kezelés elmaradása visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Az isiász diagnózisa az esetek többségében a panaszok jellege és egyszerű orvosi vizsgálattal felállítható. Eszközös vizsgálatokra, így röntgen, CT, MRI vizsgálatokra csak szövődményes esetekben van szükség.

A degeneratív gerincbetegségek otthoni kezelése

A degeneratív eredetű gerincfájdalmak esetén a legfontosabb teendő a gerinc nyugalomba helyezése, kímélete. A rendelőben való esetleges hosszas sorban állás helyett sokkal hasznosabb a pihentetés, fekvés, egyszerű, vény nélkül is beszerezhető fájdalomcsillapítók használata. Az esetek többségében a panaszok néhány nap alatt jelentősen csökkennek vagy megszűnnek. Hirtelen jelentkező, erős fájdalom esetén a tornáztatás, fizioterápiás kezelések gyakran ronthatnak a panaszokon, így a panaszok csökkenéséig ezek általában nem javasoltak.

Mikor célszerű orvoshoz fordulni?

Tartósan fennálló, nagy fájdalom esetén javasolt háziorvosának felkeresése, aki erősebb fájdalomcsillapítót vagy izomlazító hatású gyógyszereket ír fel Önnek. Amennyiben ezekkel a beavatkozásokkal a panaszok nem csökkennek jelentősen, akkor célszerű reumatológushoz fordulni.

Életmódbeli tanácsok a degeneratív deréktáji fájdalom megelőzésére

A derékfájás tartóssá válása vagy gyakori kiújulásának veszélye az esetek többségében néhány életmódbeli szabály betartásával csökkenthető. Fontos a rendszeres testmozgás, szabadidős tevékenységként pedig úszás, kerékpározás, lovaglás javasolt. Fontos gerinc függőleges terhelését okozó mozgások (pl. állva történő súlyzózás) kerülése. Tartós ülés esetén célszerű a derékhajlatot megtámasztó, a combot vagy a térdet nem nyomó szék használata. Helyes testtartással és a lehajlás, földről történő nehezebb tárgyak egyenes gerinccel, guggolással történő emelésével is csökkenthetjük a panaszok kialakulásának és kiújulásának veszélyét. A megfelelő fekvőhely kiválasztásánál fontos szempont legyen, hogy a matrac rugalmasan alkalmazkodjon a gerincgörbületekhez, mely nemcsak a pihentető alvást segíti elő, hanem csökkenti az oly gyakori reggeli derékfájás gyakoriságát és mértékét is.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/7400/a-spondylosis-a-gerinccsigolyak-egyeb-betegsegei


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: KOPÁSOS IZÜLETI BETEGSÉG, az ízületeket alkotó ízvégek porcborításának kopása, degeneratív ízületi betegségOrvosi név: ARTHROSIS

Jelentése:Az arthrosis az itületi porc betegségét jelenti, amelynek során izületi porc rugalmatlanná válik, berepedezik, összetöredezik, degenerálódik, vagyis elkopik. Leggyakoribb ízületi betegség, Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 15-20%-át érinti. Az életkor növekedésével egyre gyakoribbá válik. Az ízületi porc elvékonyodása lassan alakul ki, az ízületi rés távolsága csökken, az ízület szélen kis csontos felrakódás lép fel, az ízület alakja is megváltozik, deformálódik. Porckopás oka két csoportba sorolható. Az ismeretlen eredetű (idiopathias) arthrosis eseteinek 40-60%-ában a háttérben valamilyen örökletes tényező áll. Emellett kockázati tényezőknek szerepet tulajdonítanak a betegség kialakulásában. Az életkor, a porc természetes öregedése az egyik ilyen tényező, mivel idős korban a porc vékonyabb lesz és az izomzat is gyengébbé válik. Az elhízás különösen az alsó végtag teherviselő izületeinek, így a térd-és bokaizület arthrosisának kialakulásában játszik szerepet. A nők, különösen a menstruációs vérzés elmaradása után válnak veszélyeztetetté. A másik csoportban az arthrosis valamilyen egyéb betegséghez társul, úgynevezett szekunder arthrosis. Leggyakrabban az ízületet ért trauma, sérülés, tengelyeltérés (X-láb, O-láb), csípőficam, gyulladásos betegség, köszvény, pikkelysömör, sokizületi gyulladás, cukorbetegség, stb a kiváltó ok.A porckopás tünetei:

Az ízületi kopás vezető tünete a fájdalom. Először a beteg pihenés vagy hosszabb mozdulatlanságot – például reggel felkelést, üldögélést – követően az ízület merevségét érzi és enyhe fájdalmat. Ezt a fájdalmat nevezzük indítási fájdalomnak. Későbbiekben a fájdalom fokozódhat, huzamosabb megterhelésre jelentkezhet (mechanikai fájdalom). Az ízület néha valósággal ropog, meg-megcsikordul. A beteg tünete időjárás változásakor, leggyakrabban hideg, nedves időben kifejezettebbé válik. A duzzanat az ízületben kialakult gyulladásra utal, ebben az esetben, a fájdalom nyugalomban, pihenéskor is megjelenik (nyugalmi fájdalom). Az ízületi mozgás is egyre nehezebbé válik. Kezdetben csak időnkénti elakadásban jelentkezik, később a beteg nehezebben tudja az ízületét behajlítani, majd nehezen vagy egyáltalában nem megy az ízület kinyújtása. Előrehaladott kopásos ízületi folyamat esetén az ízület eldeformálódhat, az ízületet mozgató izomzat elgyengülhet, az ízület mozgatása egyre nehezebbé és fájdalmasabbá válik.

Diagnosztika:

Porckopás alapvizsgálata: a porckopás a beteg panasza és egyszerű fizikális vizsgálat során igazolható. Az orvos megnézi, megtapintja és megmozgatja az ízületet, melynek során vizsgálja az ízületek mozgékonyságát, duzzadtságát, megvizsgálja, hogy nem meleg vagy gyulladt-e az adott ízület. Az ízület radiológiai vizsgálata a diagnózist alátámasztja, ismétlése 2-3 évente elégséges.

Kiegészítő vizsgálatok végzése csak orvos megítélése szerinti esetben indokolt. Ezek közé tartozik: a felső-és alsó végtag nagyízületeinek ultrahang vizsgálata, mely a lágyrészek állapotát mutatja meg. Az MR vagy CT vizsgálat csak nagyon ritka esetben, egyéb betegség gyanúja esetén szükséges, nem tartozik az alapvizsgálatok közé. Az úgynevezett artroszkópiás eljárás, amikor optikai szondát, azaz parányi kamerát bocsátanak az ízület belsejébe nem része az alapdiagnosztikának. Laboratóriumi vizsgálat nem feltétlenül szükséges. A lebocsájtott ízületi folyadék (punktátum) általános és/vagy bakteriológiai vizsgálata az orvos megítélése alapján végezhető.

Arthrosis kezelése:Általánosságban 3 lépcsője van: a nem gyógyszeres, a gyógyszeres és a műtéti kezelés. A kezelési lehetőségek alkalmazására az Amerikai Reumatológus Társaság ajánlást dolgozott ki 2012-ben . Az irányelv kidolgozásában reumatológusok, ortopédsebészek, háziorvosok, pszichiáterek, geriáterek és fizioterápiás szakemberek vettek részt. A tudományos szakirodalaomban megjelenő, szakmailag elfogadott közleményeket vették figyelembe az irányelv kidolgozása során. A rendelkezésre álló adatok alapján megkülönböztettek kifejezetten javasolt, feltételesen javasolt kezelési módokat, illetve egyes esetekben nem foglaltak állást a kezelések alkalmazásával kapcsolatban. A kezelés olyan sokrétű, egész tankönyvet is kitevő anyaga jelen betegtájékoztatóban nem részletezhető. Az érdeklődök részletes információt a http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegségek_weboldalon kaphatnak.

Néhány gyakrabban felmerülő kérdés:

Mennyire veszélyes betegség az ízületi kopás?

Az ízületi kopás nem életveszélyes betegség, így sürgősségi ellátást nem igényel. Az előrehaladott folyamat nagyon fájdalmas lehet, ami a beteget korlátozza mozgásában. A fájdalom intenzitása függ a beteg egyéni tűrőképességétől. Éles fájdalom jelentkezhet mérsékelt elváltozás mellett, máskor a súlyos degeneratív elváltozást a beteg hosszabb ideig mérsékelt fájdalommal tűri.

Melyik ízületben keletkezhet kopásos folyamat?

A porckopás valamennyi olyan testrészünket érinti, ahol ízületi porcok találhatók. Összesen 143 helyen vannak szerte a testünkben porcos csontkapcsolatok. A legérintettebb tagok a terhelés mellett mozgatott ízületek, a térd-, csípő- és bokaízületek. Egyébként ez a betegség nem csupán az embert kínozza, valamennyi gerinces állatnál előfordulhat.

Gyógyítható-e az ízületi kopás?

Sajnos nem, ha a porc sérülése olyan mértékű, amit a természetes regenerálódás már nem tud ellensúlyozni, akkor ezek az ízületek nem hozhatók tökéletesen rendbe, mert a porc nem tud újranőni. Ugyanakkor megfelelő kezeléssel a porckopásos folyamat megelőzhető, eredményesen lassítható, mi több, megállítható.

Hogy lehet megelőzni a porckopást?

Egész fiatal kortól kezdve meghatározó a sok, ám nem túlzásba vitt mozgás, a megfelelő táplálkozás és a normál testsúly megtartása. Az alsó végtag nagyízületeinek arthrosisa esetén a testsúly csökkentése elsődleges feladat. Ha a családban előfordultak ízületi panaszok, különösen oda kell figyelni a porcot kímélő életmódra. Nem csak kövér embereknek van porckopása. A túlsúly a porckopásnak csak az egyik, ám lényeges tényezője. Az összes ízület esetében igaz, hogy meg kell őrizni az ízület mozgékonyságát, naponta többszöri átmozgatással. A megtanult torna és sport is folyatható, csak ne vigye túlzásba, kerülje az ízület túlterhelését. Minden olyan mozgás jó, ami nem jár egyúttal a fájós, sérült ízület terhelésével. Nem ajánlott a futás, de nyugodtan lehet tornázni fekve vagy vízben, ahol nem a gerinc és a lábak tartják a testsúlyt. Ha csak nem a váll- vagy nyakízületek a legbetegebbek, jótékony az úszás. Jó térdízület mozgató a kerékpározás, a szobabiciklizés és különböző fitnesztermi gépeken végzett izomerősítő gyakorlatok. Érdemes orvos és gyógytornász tanácsát kérni. Szájon át és ízületbe adva is léteznek úgynevezett porcvédő szerek

Miért szedjek be gyógyszereket, ha az arthosis gyógyíthatatlan?

Az ízületi problémákra rendelt gyógyszerek - nem csak a fájdalomcsillapítók - csökkentik a fájdalom mértékét, ezzel lehetővé teszik a mozgatást. A mozdulatlanság a porc halálát jelenti, mert az ízület szövetei, főképp az ízületi porc csak mozgatáskor jut táplálékhoz, és kap esélyt a regenerálódásra. A megfelelő mértékű mozgatás megelőzi a további romlást, segít megőrizni az ízület mozgékonyságát.

Mi a különbség az "arthrosis" és az "arthritis" között?

Az arthosis lényegében porckopást jelent, az arthritis pedig az ízületek gyulladását jelöli. A kettő között azonban lehet kapcsolat: az arthrosis okozhatja a porc gyulladását is, vagyis arthritist, a kezeletlen gyulladás pedig gyorsíthatja a porc leépülését, vagyis hozzájárulhat az arthrosis súlyosbodásához.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/9978/izuleti-fajdalmak-okai-es-kezelese


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: KÖSZVÉNYOrvosi név: Arthritis urica

A betegség leírása

A köszvény az ízületi gyulladás (artritisz) azon formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, és amelyet a szervezet magas húgysav-szintje okoz. Ha a húgysavszint a laborvizsgálatok során nem is tűnik mindig emelkedettnek, a csökkentése hosszútávon enyhíti a köszvény tüneteit. A betegség szerencsére jól kezelhető, mind a köszvényes rohamok, mind a hosszú távú szövődmények (köszvényes csomók, ízületi torzulások) megelőzhetőek.

Kit érint leginkább?

A köszvény férfiaknál gyakrabban alakul ki, de a menopauzát követően nőknél is fokozódik a gyakorisága. Szintén növeli a kockázatát, ha családjában másnak is volt már ilyen megbetegedése.

Okai

A köszvény oka az ízület gyulladása, melyet húgysav (urát) kristályok okoznak. A húgysav a nukleinsavak (DNS, RNS), azokon belül is az ún. purinok lebontásából származó salakanyag. Purinok a szervezet csaknem minden sejtjében termelődnek, nagy mennyiségben előfordulnak továbbá az állati eredetű ételekben, például a belsőségekben (többek közt a májban, a vesében) és az agyban. Normálisan a húgysav oldott állapotban van a vérben, és a vizelettel ürül. Probléma három esetben adódhat: kialakulhat a köszvény, ha a szervezet túl sok húgysavat termel, ha a szervezet nehezen tudja a húgysavat üríteni, illetve ha egyes ízületekben olyan körülmények alakulnak ki, amelyek kedveznek a kicsapódásának. A húgysav mindhárom esetben hajlamos kiválni az ízületekben (apró, tűhegyes kristályok formájában); az első két esetben a vér húgysav-szintje is megemelkedik. Ez ugyan nem tesz jót az érintett ízületeknek, a köszvényes rohamot azonban a nagy falósejtek (makrofágok) váltják ki, amikor időről időre megtámadják ezeket a kristályokat. Ha egy ízületben hirtelen intenzív fájdalmat észlel, ha ízülete meleg és érzékeny, forduljon orvoshoz! A kezeletlen köszvény egyre súlyosabbá válva hosszú távon ízületi károsodáshoz vezet.

Fontosabb tünetek

A megbetegedés először az ízületeket érinti, mely leggyakrabban a láb öregujj ízületén jelentkezik, de gyakori még a térdeken és a bokákon is a kialakulása, ennek neve podagra. A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, és főleg éjszaka kezdődik: Intenzív ízületi fájdalom. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj nagy ízületét érinti, de kialakulhat az alsó és a felső végtagok más ízületeiben is. A fájdalom jellemzően 5-10 napon keresztül tart, közben intenzitása fokozatosan csökken, majd magától is elmúlik. Gyulladás és kipirosodás. Az érintett ízület vagy ízületek megduzzadnak, pirossá és nyomás érzékennyé válnak.

További lehetséges tünetek: Egyes esetekben magas láz, hányinger, hányás is jelentkezhet. Kezeletlen súlyosabb köszvényes betegeknél az ízületek elfajulása is sem ritka.

Köszvényre hajlamosító állapotok:

Az alábbi állapotok, illetve körülmények növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát:

Életkor és nem. Köszvény gyakrabban alakul ki férfiaknál, feltehetően azért, mert húgysav-szintjük eleve magasabb, mint a nőké, a menopauzát követően azonban a nők húgysav-szintje is megközelíti a férfiakét. Ennek megfelelően férfiakban, általában valamivel korábban alakul ki köszvény (40-50 év között), míg nőknél a menopauzát követően.

Genetikai tényezők. Öt köszvényes betegből legalább egynél, a családban már előfordult köszvény. Életviteli tényezők.

A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát.

Az elhízás szintén növeli a kockázatot, különösen, ha állati eredetű élelmiszerek (hús, belsőségek) nagymérvű fogyasztásával társul. Betegségek. A köszvény gyakran fordul elő együtt bizonyos betegségekkel, mint például a kezeletlen hipertónia, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint (hiperlipidémia) és az erek elmeszesedése.

Gyógyszerek. A tiazid típusú diuretikumok, illetve az aszpirin (kis dózisban), szintén növelhetik a húgysavszintet.

Kezelése, alkalmazott terápiák: Az elsődleges cél az ízületi gyulladás és az azt kísérő fájdalom megszüntetése. Gyógyszerek közül leggyakrabban colchicinnel, valamint szteroid és nem-szteroid alapú gyulladáscsökkentőkkel kezelik a köszvényt. Fontos még a fokozott folyadékbevitel valamint az egészséges táplálkozás.

Javasolt életmódváltás: Vörös húsok, belsőségek fogyasztásának kerülése, testmozgás, fogyás, bő folyadékbevitel, alkohol elhagyása.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/209/a-koszveny-es-tunetei


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: NYAKI IDEGGYÖKI FÁJDALOM

Orvosi név: Cervicobrachialgia

A nyaki gerinc kopásos betegségei sokféle problémát okozhatnak mechanikai hatásaik és az idegek irritációja, becsípődése révén. A nyaki ideggyöki bántalom a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomatása vagy sérülése miatt jön létre. Az ideggyökök irritációját többnyire csontos felrakódás vagy a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása idézi elő.

A nyaki gerinc hét nyakcsigolyája előreboltosuló C alakú ívet rajzol ki. A gerincoszlop nyaki szakasza mozgékonyabb, mint bármely más gerincszakasz. A két felső csigolya speciális alakú, így a fej a gerincoszlophoz képest minden irányban akadálytalanul elfordulhat. A csigolyákat egymáshoz kapcsoló speciális szalagok rugalmas rögzítést biztosítanak.

A nyaki csigolyák illeszkedésével speciális nyílások jönnek létre, melyeken bentről kifelé keresztülhaladnak a gerincvelőből eredő idegek, illetve a gerincvelőt ellátó erek. A nyaki gerinc sérülékenysége éppen a hajlékonyságából adódik: hirtelen erőbehatásra a csigolyák könnyen elmozdulnak, és elmozdulásuk nemcsak a csontos, hanem a lágy képletek sérüléséhez is vezethet.

A nyaki ideggyöki bántalom okai

Az idegbecsípődés (radikulopátia) a gerincvelőből a csigolyák közötti nyílásokon keresztül kilépő és onnan a felső végtag felé futó idegek összenyomatására vagy meghúzódására (vongálódására) vezethető vissza. A mechanikai károsodás következtében az ideg nem képes megfelelően ellátni ingerületvezetési funkcióját, ami az általa ellátott terület fájdalmában, zsibbadásában vagy működési zavarában (pl. izomgyengeségében) nyilvánulhat meg.

A mechanikus ártalom forrása alapvetően két elváltozás lehet: a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása és/ vagy a csigolyák kopásos megbetegedései miatt kialakuló csontos felrakódások (ún. oszteofiták) kialakulása.

A csigolyák közötti porckorongok sérülékenysége azzal magyarázható, hogy a gerinc a mozgásai közben nagy oldalirányú és nyíróerőknek vannak kitéve, ugyanakkor laza, kocsonyaszerű anyag építi fel a porckorongokat, biztosítva a gerincet érő erőhatások csillapítását. A kocsonyás alapállományt rostos külső gyűrű tartja össze, mely az igénybevétel következtében meggyengülhet, ennek folytán előbb a rostok egy része szakad el, majd a rostos gyűrű teljes vastagságában folytonossági hiány jön létre. A laza kocsonyaszerű alapállomány az így kialakuló nyíláson keresztül előboltosul, nyomást gyakorolva a környező képletekre, köztük a kilépő idegekre is.

Ez a folyamat elsősorban idősebb koran jön létre, de – elsősorban nagyobb fizikai igénybevétel mellett, fejlődési variációk fennállásakor vagy külső erőbehatás okozta sérülés kapcsán – a fiatalabbakat is érintheti. A csontos felrakódások okozta idegbecsípődés inkább az idősebb kor betegsége.

Kisugárzó tünetek

Mint már említettük, a nyaki ideggyökök károsodása többnyire az általuk ellátott területen fellépő fájdalomban, zsibbadásban vagy működési zavarokban (pl. izomgyengeségben) mutatkozhat meg. Gyakori a normális reflexek megváltozása – többnyire gyengülése vagy kiesése. A nyaki ideggyökök okozta tünetek tipikusan a nyak felől a felső végtag felé sugároznak ki. A probléma gyökere a gerincoszlop területén van, a tünetek mégis a vállban, a felkarban vagy a kézben jelentkeznek. A tünetek lokalizációja alapján a szakorvos nagy pontossággal be tudja határolni az idegi károsodás valószínű helyét, magasságát.

A nyaki ideggyöki bántalomban szenvedő betegek leggyakrabban nyaki fájdalmat, illetve a fej hátsó részén, a nyakszirttájékon érzett fejfájást panaszolnak.

A kórismézés lépései

A fájdalom eredetének feltárásában az első lépés a kórelőzmény felvétele. Az orvos rákérdez a kezdeti tünetek idejére, súlyosságára és esetleges kisugárzására, a nyaki gerincet ért korábbi sérülésekre, az ebben a régióban történt műtétekre, valamint azokra a tényezőkre, amelyek a beteg megfigyelései szerint a tüneteket súlyosbítják vagy enyhítik.

Az alapos fizikális vizsgálat részét képezi a nyak alaki eltéréseinek és a nyaki gerinc mozgásainak megfigyelése, az esetleges nyomásérzékenység vagy izomgörcsök feltérképezése, a reflexek vizsgálata, a felső végtag fájdalmának vagy zsibbadásának lokalizálása, az izomerő felmérése, idegi izgalom jeleinek keresése.

A képalkotó vizsgálatok első lépése röntgenfelvételek készítése a nyaki gerinc csontos képleteinek, azaz a csigolyáknak az ábrázolására. Ezzel kimutathatók a csigolyákat érintő fejlődési rendellenességek (alaki eltérések, blokkcsigolya stb.), a csontot érintő fertőzések vagy daganatok, korábbi gyógyult törések vagy aktuális csontsérülések. A röntgenfelvételek alapján kórismézhető a csigolyák kopásos betegsége, és viszonylag jó közelítéssel a csontritkulás is. A problémát az jelenti, hogy a nyaki gerinc lágyszöveti képletei a hagyományos röntgenfelvételeken nem láthatók.

A szalagok, porckorongok, idegek, erek, izmok és egyéb lágyrészek állapotának felmérésére alkalmas a mágnesesrezonancia-vizsgálat (MRI). Az erős mágneses tér az egyes szövetek eltérő folyadéktartalma alapján hozza létre a meglehetősen részletgazdag fekete-fehér felvételeket a tér három fő síkjában, melyek segítségével háromdimenziós képalkotás is lehetséges. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, a megfelelő minőségű képekhez azonban a betegnek teljesen mozdulatlannak kell lennie a vizsgálat alatt.

Kezelések gyógyszerrel, rögzítéssel

A nyaki ideggyöki bántalom kezelésének két fő célja: (1) a fájdalom és az egyéb tünetek enyhítése és (2) a további károsodások kivédése. A legenyhébb esetekben az orvos egyetlen dolga megnyugtatni a beteget afelől, hogy a károsodás komolyabb beavatkozást nem tesz szükségessé, ám súlyos esetekben műtétre is sor kerülhet. A terápiás terv mindig az adott beteg állapotától és tüneteitől függ. A kezelésnek alapvetően két formája van: az ún. konzervatív kezelés és a sebészeti beavatkozás.

A konzervatív kezelés alapját gyógyszerek adása jelenti, célja a fájdalom, a gyulladás, az izomgörcsök és a következményes tünetek (pl. alvászavar, funkciókiesés) megszüntetése vagy enyhítése. Ez tipikusan fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők (nem szteroid és/vagy szteroid készítmények) alkalmazását jelenti. Sor kerülhet izomlazítók, kedélyjavítók és más szerek adására is. Mint minden gyógyszeres kezelésnél, ez esetben is alapelv, hogy a szereket a már hatásos, lehető legkisebb adagban és csak a feltétlenül szükséges ideig szabad alkalmazni, kizárólag az orvos utasításainak megfelelően.

Az akut tünetek csökkentésére jó hatású lehet a nyak rögzítése speciális gallérokkal, melyek biztosítják a gerincoszlop nyugalmát a nyaki sérülés gyógyulásáig. Az éjszakai alvást megzavaró fájdalom csökkentésére speciális párnákkal próbálkozhatunk, melyek alvás közben segítenek olyan pozícióban tartani a nyakat, amely a legkevesebb panaszt okozza.

Ha más konzervatív módszerekkel nem sikerül enyhíteni a tüneteket, a gyulladáscsökkentő szteroid készítmény vagy a fájdalmat csökkentő lokális érzéstelenítő szer közvetlenül az érintett nyaki ideggyökökhöz is befecskendezhető. Ezt nevezzük nyaki idegblokádnak. E célra kortizon, illetve a fogorvosok által is használt lidokain valamely származéka alkalmazható.

Műtéti kezelés

Amennyiben a korábban felsorolt módszerek kudarcot vallanak, sebészeti beavatkozásra lehet szükség az idegbántalom okának megszüntetésére vagy a tünetek enyhítésére. Általában akkor merül fel a műtét szükségessége, ha a zsibbadás vagy izomgyengeség tartósan fennáll vagy fokozódik, izomsorvadás indul el, vagy a beteg elviselhetetlen fájdalmat panaszol.

Ha porckorongsérv okozza a tüneteket, megoldást jelenthet a porckorongműtét. A panaszok oly módon is megszüntethetők, hogy a sebész a csigolyák közötti porckorong helyét csontos anyaggal tölti ki, ami a két szomszédos csigolya összecsontosodásához vezet. Ezt nevezzük nyaki fúziónak, melynek elülső és hátsó formája ismeretes. Más esetekben sebészeti fémanyagok behelyezésével rögzíti a gerincet a sebész. A műtét utáni időszakban szükség lehet az érintett gerincszakasz nyugalomba helyezésére, rögzítésére – fúziós műtét után akár hosszú időre, 6−12 hétre is.

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/8357/a-nyaki-problemak-okai


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: NYÁKTÖMLŐ GYULLADÁS

Orvosi név: Bursitis

A tömlő egyik lehetséges helye.

Tendon: ín

Muscle: izom

Bursa: tömlő

Jelentése

A bursák (nyáktömlők) a csontos kiemelkedéseket fedik, azok kipárnázására szolgának. Testünkben körülbelül hetven különböző helyen találhatóak meg, az izmok és inak csontok fölötti elmozdulását segítik elő. Elhelyezkedésükből és funkciójukból adódóan ki vannak téve különböző sérüléseknek, fertőződéseknek. A bursitis egy adott bursa/tömlő gyulladását jelenti. A gyulladás kialakulhat hosszabb ideje tartó kisebb traumák - microtraumák - hatására, vagy egy nagyobb sérülést követően is. Ekkor folyadék szaporodik fel a tömlőben, mely akár be is vérezhet. Egyes krónikus megbetegedések - köszvény, rheumatoid arthritis - is hajlamosítanak a tömlőgyulladás kialakulására. Ekkor is folyadékgyülem alakul ki a bursa belsejében.

A bursitis fő tünetei

A tünetek rendszerint hirtelen kezdődnek. A tömlő gyulladása helyi érzékenységet és duzzanatot okoz. Ha a közelben levő ízületeket mozgatja a beteg, az heves fájdalommal jár. Ha fertőzés okozza a gyulladást, akkor bőrpír is jelentkezik. A tömlőgyulladást általában nem kísérik olyan általános tünetek, mint hőemelkedés, láz, hidegrázás, izzadás, étvágytalanság. Ezek a panaszok csak azokban a ritka esetekben jelentkeznek, ha a bursa gennyes gyulladásáról van szó (ennek leggyakoribb oka a Staphylococcus aureus nevű baktérium okozta fertőzés).

Ha a bursitis huzamosabb ideig fennáll - főleg ismétlődő kis sérülések következtében -, akkor a fájdalom már nem olyan jelentős, a tömlő fala megvastagszik, duzzadttá válik, és a benne levő folyadék - ha megtapintjuk a tömlőt - "fluktuál", azaz hullámzik, lüktet. A tömlőgyulladás laboreltéréseket nem okoz, röntgenfelvételen sincs jelentős eltérés, csupán a régóta fennálló esetekben. Ekkor meszesedések láthatók a tömlő falában. A bursában kórosan felgyülemlett folyadék ultrahangvizsgálattal jól kimutatható, azonban a diagnózis felállítása, elsősorban a beteg panaszaira támaszkodik.

Hol fordul elő leggyakrabban bursitis?

A singcsonton található kampó alakú kiemelkedést, könyökcsúcsnak (olecranonnak) nevezik. E fölött található az a bursa, mely leggyakrabban begyullad. Többnyire olyan személyeknél alakul ki, akik sokat könyökölnek, és ez a mechanikus inger okozza a gyulladást. Ebben a bursában gennyes-, valamint köszvény okozta gyulladás is létrejöhet. A praepatelláris (térd előtt elhelyezkedő) bursitis olyan pácienseknél jön létre, akik gyakran és sokat térdelnek (padlóburkolók, takarítónők). A térdkalács fölött a bőr jellegzetesen meleg, vörös, nyomásérzékeny, illetve - akár almányi - duzzanat látható/tapintható. A térd hajlítása fájdalmas. Az Achilles-ín tapadásánál, a sarok felett olyan egyéneknél alakul ki bursitis, akik sokat gyalogolnak.

A fent felsorolt formákra az a jellemző, hogy a gyulladás állandósul, krónikussá válik, ha a túlterhelés nem szűnik meg.

A betegség kezelése

Ha sérülés, trauma okozza a bursitist, akkor pihenéssel, a csont gipszsínnel való rögzítésével, a végtag nyugalomba helyezésével, jegelésével, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító szerek, esetleg a helyileg alkalmazott szteroid-injekciók alkalmazásával teljes javulás érhető el. Abban az esetben, ha fertőzés következtében alakul ki a gyulladás, akkor antibiotikumok adásából, és a feszülő folyadékgyülem leszívásából áll a terápia. A csapolást szükség esetén ismételni is lehet. Ha a panaszok a fent említett terápiára nem csökkennek, és a beteget nagyon zavarják mindennapi teendői végzésében, akkor műtéti megoldás (eltávolítás) válik szükségessé. Sebészi terápia javasolt továbbá, ha nagy sérülést követően lép fel a bursitis, ha gyakran visszatér, valamint ha köszvényes vagy gennyes tömlőgyulladás áll fenn

forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/3046/nyaktomlo-gyulladas-bursitis


-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------





Magyar név: PSZORIÁZISHOZ TÁRSULÓ IZÜLETI GYULLADÁS

Orvosi név: Arthritis psoriatica (PsA)

A pszoriázishoz társuló izületi gyulladás (pszoriázisos artritisz; artritisz pszoriátika) a bőrre vagy körömre lokalizálódó pikkelysömörben szenvedő betegek ízületi gyulladása.

A betegség emlékeztet a reumatoid artritiszre, de az ott észlelhető antitestek nem mutathatók ki. Pszoriázishoz társuló artritisz a pikkelysömörös (időszakos fellobbanásokban jelentkező vörös, hámló bőrkiütéssel és megvastagodott, foltos körömmel járó bőrelváltozásban szenvedő) betegek mintegy 7%-ában jelentkezik. Súlyos formája néhány AIDS-es betegben látható.

Panaszok, tünetek és kórisme

A gyulladás általában a kéz- és lábujjakon alakul ki, gyakori más ízületekben is, például a csípő és a gerinc ízületeiben. Idült gyulladásban az ízületek megduzzadnak és eltorzulnak. Ez az artritisz nem olyan szimmetrikusan jelentkezik, mint reumatoid artritiszben, és kevesebb ízület is érintett. A beteg körmöknél az ujjak utolsó ízületei is belobbanhatnak. Az ízületi és bőrtünetek időnként együtt jelennek meg és tűnnek el.

A diagnózis az artritisz jellegzetes tünetei alapján állítható fel pszoriázisban szenvedő betegben, vagy akinél a pszoriázis családi halmozódást mutat. Nincs célzott vizsgálat a kórisme igazolására, de röntgenfelvételen kimutatható az ízületi károsodás mértéke.

Kórjóslat és kezelés

A pszoriázishoz társuló ízületi gyulladás kórjóslata általában jobb, mint a reumatoid artritiszé, mert kevesebb ízületet érint. Ennek ellenére komoly ízületi károsodás jelentkezhet.

A kezelés célja a bőrelváltozások visszaszorítása és az ízületi gyulladás enyhítése. Számos olyan gyógyszer hatékony, melyet reumatoid artritiszben is alkalmaznak. Ilyenek például az aranyvegyületek, a metotrexát, a ciklosoprin, a szulfaszalazin és a tumor nekrózis faktor (TNF) gátlók. Az etretinsav (melyet súlyos aknék kezelésében használnak) szintén hatékony, de komoly mellékhatásai lehetnek. Mivel károsíthatja a magzatot, terhes nőknek nem adható. A szer hosszú ideig a szervezetben marad, ezért a gyógyszer szedése alatt, és azután még legalább 1 évig nem szabad gyermekszülésre vállalkozni.

Egyesek a szájon át szedett metoxszalen (pszoralen) mellé ultraibolya A kezelésben részesülnek (PUVA - ultraibolya fény pszoralennel); a kombináció néhány betegben enyhíti a bőrtüneteket és nagyrészt az ízületi gyulladást, kivéve a gerincét.

forrás: http://www.doktorinfo.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_1369


florhosp.hu · web view2020/10/06 · reumatoid arthritis diagnózisa a panaszok jellege és...

Documents