tankonyvtar.hu · web view3.1.1. a) a fizetési meghagyásos eljárás története 0 3.1.2. b) a...
TRANSCRIPT
VI. fejezet. Egyéb fontosabb bírósági nemperes eljárások
VI. fejezet. Egyéb fontosabb bírósági nemperes eljárások
A polgári nemperes eljárások joga
Éless, Tamás
Juhász, Edit
Juhász, Imre
Kapa, Mátyás
Papp, Zsuzsanna
Somlai, Zsuzsanna
Szécsényi-Nagy, Kristóf
Timár, Kinga
Tóth, Ádám
Török, Judit
Varga, István
A polgári nemperes eljárások joga
írta Éless, Tamás, Juhász, Edit, Juhász, Imre, Kapa, Mátyás, Papp, Zsuzsanna, Somlai, Zsuzsanna, Szécsényi-Nagy, Kristóf, Timár, Kinga, Tóth, Ádám, Török, Judit, és Varga, István
Publication date 2014
Szerzői jog © 2014 ELTE Eötvös Kiadó
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom
Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz 0
Előszó az első kiadáshoz 0
1. Rövidítések 0
2. I. fejezet. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése 0
1. 1. Fogalmi alapvetés 0
2. 2. A polgári nemperes eljárások célja 0
3. 3. A polgári nemperes eljárások osztályozása 0
4. 4. A polgári nemperes eljárások szabályozásának sajátosságai 0
5. 5. A nemperes eljárások általános szabályai 0
5.1. a) Jogi alapvetés 0
5.2. b) A bíróságok összetétele 0
5.3. c) Fellebbezés I. 0
5.4. d) Általános szabályok és a közjegyzői nemperes eljárások 0
6. 6. Alapelvek érvényesülése a nemperes eljárásokban 0
6.1. a) Az igazságszolgáltatásban általában érvényesülő alapelvek 0
6.1.1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján 0
6.1.2. A társasbíráskodás elve 0
6.1.3. A (bírói) függetlenség elve 0
6.1.4. A nyilvánosság elve 0
6.1.5. A szóbeliség elve 0
6.1.6. Képviselethez való jog 0
6.1.7. A törvényes bíróhoz való jog 0
6.1.8. A szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének az elve 0
6.1.9. Jogorvoslathoz való jog 0
6.1.10. Tisztességes eljáráshoz való jog 0
6.2. b) Csak a polgári (nemperes) eljárás(ok) során érvényesülő – sajátos – alapelvek 0
6.2.1. Kérelemre történő eljárás elve 0
6.2.2. Rendelkezési elv 0
6.2.3. Tárgyalási elv 0
6.2.4. A jogérvényesítés segítésének elve 0
6.2.5. Jóhiszemű eljárás elve 0
7. 7. Az ügyész szerepe a polgári nemperes eljárásokban 0
7.1. a) Az ügyészt az adott eljárás kezdeményezésére külön jogszabály jogosítja fel 0
7.2. b) Az ügyészi részvétel esetei, ha a jogosult nem képes jogai védelmére 0
8. 8. Joghatóság a nemperes eljárásokban 0
9. 9. Hatáskör a nemperes eljárásokban 0
10. 10. Illetékesség a nemperes eljárásokban 0
11. 11. Beadványok a nemperes eljárásokban 0
12. 12. Határidők a nemperes eljárásokban 0
13. 13. Felek a nemperes eljárásokban 0
14. 14. Képviselet a nemperes eljárásokban 0
14.1. a) A meghatalmazotti képviselet 0
14.2. b) Törvényes képviselet 0
14.3. c) Ügygondnoki képviselet 0
15. 15. Eljárási szabályok 0
16. 16. Az eljárás nyugvása 0
16.1. a) Az eljárás félbeszakadása 0
16.2. b) Az eljárás szünetelése 0
16.3. c) Az eljárás felfüggesztése 0
17. 17. Egyesítés, elkülönítés 0
18. 18. A tárgyalás szerepe, jelentősége és gyakorisága 0
19. 19. Bizonyítás, valószínűsítés, bizonyítás hiánya 0
20. 20. Határozat 0
21. 21. A határozatok közlése 0
22. 22. A határozatokhoz fűződő joghatások 0
23. 23. Fellebbezés mint rendes jogorvoslat (II.) 0
24. 24. Rendkívüli perorvoslatok és a nemperes eljárások 0
3. II. fejezet. Bírósági végrehajtás 0
1. A) Alapvetés 0
1.1. 1. A bírósági végrehajtás fogalma 0
1.2. 2. A bírósági végrehajtás szervezete 0
1.2.1. a) A bíróság 0
1.2.2. b) A bírósági végrehajtó 0
1.2.3. c) Egyéb szervek 0
1.3. 3. A bírósági végrehajtás fajtái 0
1.4. 4. A bírósági végrehajtás szakaszai 0
1.5. 5. A bírósági végrehajtás jogforrásai 0
1.6. 6. A végrehajtási kényszer alkalmazása 0
1.7. 7. A közigazgatási és a közvetlen végrehajtás 0
1.8. 8. Végrehajtás nemzetközi vonatkozású ügyekben 0
1.8.1. a) Külföldi határozatok végrehajtása 0
1.8.2. b) Az európai fizetési meghagyás végrehajtása 0
2. B) Általános végrehajtási eljárás 0
2.1. 1. A végrehajtás elrendelése 0
2.1.1. a) A végrehajtás általános feltételei 0
2.1.2. b) A végrehajtási kérelem 0
2.1.3. c) Végrehajtható okiratok 0
2.1.4. d) A bírósági irat végrehajtói kézbesítése 0
2.2. 2. A végrehajtás foganatosítása 0
2.2.1. a) A végrehajtás foganatosításának közös szabályai 0
2.2.2. b) Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra 0
2.2.3. c) Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre 0
2.2.4. d) Ingóvégrehajtás 0
2.2.5. e) Ingatlan-végrehajtás 0
2.2.6. f) A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése 0
3. C) Különleges végrehajtási eljárások 0
3.1. 1. Meghatározott cselekmény végrehajtása 0
3.1.1. a) Közös szabályok 0
3.1.2. b) Meghatározott ingóság kiadása 0
3.1.3. c) Gyermek átadása 0
3.1.4. d) Lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása 0
3.1.5. e) Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése 0
3.1.6. f) Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása 0
3.2. 2. A biztosítási intézkedés végrehajtása 0
3.2.1. a) A biztosítási intézkedés lényege 0
3.2.2. b) A biztosítási intézkedés elrendelésének általános feltételei 0
3.2.3. c) A biztosítási intézkedés elrendelésének különös feltételei 0
3.2.4. d) A biztosítási intézkedés elrendelése, foganatosítása 0
3.2.5. e) A biztosítási intézkedés megszűnése 0
3.2.6. f) A bűnügyi zárlat 0
3.2.7. g) Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására 0
3.3. 3. Külföldi határozat végrehajtása 0
3.4. 4. Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése 0
3.4.1. a) A végrehajtás elrendelése 0
3.4.2. b) A zálogtárgy árverése 0
3.5. 5. A vagyonelkobzás végrehajtása 0
3.5.1. a) A pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása 0
3.5.2. b) Meghatározott vagyontárgyra vagy az elkövető teljes vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása 0
3.5.3. c) A vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg megosztása másik tagállammal 0
3.6. 6. Központi hatósági megkeresés végrehajtása a tartásra kötelezett adatainak beszerzése érdekében 0
4. D) Jogorvoslatok a bírósági végrehajtásban 0
4.1. 1. A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatok 0
4.1.1. a) A végrehajtási lap visszavonása és a végrehajtási záradék törlése 0
4.1.2. b) Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban 0
4.1.3. c) Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban 0
4.1.4. d) Egyéb jogorvoslatok a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban 0
4.2. 2. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok 0
4.2.1. a) Végrehajtási kifogás 0
4.2.2. b) Fellebbezés a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban 0
4.2.3. c) Más jogorvoslatok 0
4.3. 3. A jogorvoslatok egyéb szabályai 0
4.3.1. a) A jogorvoslatok halasztó hatálya 0
4.3.2. b) Ügyészi jogorvoslatok 0
4.3.3. c) A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok 0
5. E) Végrehajtási perek 0
5.1. 1. Alapvetés 0
5.1.1. a) A végrehajtási perekről általában 0
5.1.2. b) A végrehajtási perek szabályozása 0
5.1.3. c) A végrehajtási perek általános szabályai 0
5.2. 2. Végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per 0
5.2.1. a) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása a végrehajtási eljárásban 0
5.2.2. b) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása peres eljárásban 0
5.2.3. c) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti perek fajtái 0
5.2.4. d) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti perek érvényesülési köre 0
5.2.5. e) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti perek közös speciális szabályai 0
5.2.6. f) A végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben eljáró bíróság 0
5.2.7. g) A szűkebb körű végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per 0
5.2.8. h) A tágabb körű végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per 0
5.2.9. i) A végrehajtás felfüggesztése 0
5.2.10. j) A végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per speciális eljárási szabályai 0
5.3. 3. Végrehajtási igényper 0
5.3.1. a) A végrehajtási igényper lényege 0
5.3.2. b) Felek az igényperben 0
5.3.3. c) Igényperre vonatkozó speciális szabályok 0
5.3.4. d) Halasztó hatályú igényper 0
5.3.5. e) Az igényperben hozott határozat 0
5.3.6. f) Tulajdonközösségi igényper 0
5.4. 4. Foglalás tűrése iránti per 0
5.4.1. a) A foglalás tűrése iránti per lényege 0
5.4.2. b) A foglalás tűrése iránti per speciális szabályai 0
5.5. 5. Követelés behajtása iránti per 0
5.5.1. a) A követelés behajtása iránti per lényege 0
5.5.2. b) A követelés behajtása iránti per speciális szabályai 0
5.6. 6. A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per 0
5.6.1. a) A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per lényege 0
5.6.2. b) A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per speciális szabályai 0
4. III. fejezet. A cégeljárások 0
1. A) A cégekkel kapcsolatos polgári peres és nemperes eljárások 0
1.1. 1. Cégeljárás vagy cégeljárások? 0
1.2. 2. A cégjog és a köznyelv, közgondolkodás néhány félreértése 0
1.3. 3. A cégeljárások jogforrásai 0
1.4. 4. A joghatóság, valamint a külföldi határozatok elismerésének és végrehajtásának problematikája a cégeljárásokban 0
1.4.1. a) A személyes jog; az alkalmazandó anyagi és eljárásjog 0
1.4.2. b) A cégek székhelyére, a központi ügyintézés helyére épülő joghatósági okok 0
1.4.3. c) Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 0
1.5. 5. A hatáskör és az illetékesség szabályozása a cégeljárások tekintetében 0
2. B) A cégjogi alapfogalmak és alapelvek 0
2.1. 1. A cégjogi alapfogalmak 0
2.1.1. a) A cég 0
2.1.2. b) A cégnév 0
2.1.3. c) A cég működésének helyszínei 0
2.1.4. d) A cégjegyzés 0
2.1.5. e) A kézbesítési megbízott 0
2.1.6. f) A cégadatok, cégiratok megismerésének eszközeivel kapcsolatos alapfogalmak 0
2.2. 2. A cégjogi alapelvek 0
2.2.1. a) A közhitelesség 0
2.2.2. b) A cégnyilvánosság alapelve 0
3. C) A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás 0
3.1. 1. Bevezető gondolatok az elektronikus eljárásról 0
3.2. 2. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás közös szabályai 0
3.2.1. a) A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás sajátos jegyei 0
3.2.2. b) Az elektronikus cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelem 0
3.2.3. c) A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás elsőfokon megkövetelt elektronikus jellegével kapcsolatos további speciális szabályok 0
3.2.4. d) A jogi képviselő iratmegőrzési kötelezettsége, az elektronikus és papíralapú iratok viszonya 0
3.2.5. e) A határozat kézbesítése 0
3.2.6. f) Idegen nyelvű adatok bejegyzése a magyar cégjegyzékbe 0
3.2.7. g) A cégiratok elektronikus megőrzése 0
3.2.8. h) Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtása 0
3.2.9. i) A céginformációs szolgálat szerepe az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásakor 0
3.2.10. j) A kérelemnek a cégbírósághoz való érkezése és az ügyintézési határidő kezdete 0
3.3. 3. A cégbíróság feladatai, eljárása az elsőfokú cégbejegyzési/változásbejegyzési eljárás során. Az általános szabályok szerinti és az egyszerűsített cégbejegyzési/változásbejegyzési eljárás 0
3.3.1. a) Általános szabályok 0
3.3.2. b) Az egyszerűsített cégeljárás 0
3.3.3. c) A változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó speciális szabályok 0
3.3.4. d) A cég jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának bejegyzése, valamint a cég törlése a cégjegyzékből 0
3.4. 4. Jogorvoslatok a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárások tekintetében 0
3.4.1. a) A kérelmet elutasító, illetve annak csak részben helyt adó végzés elleni jogorvoslat 0
3.4.2. b) Felülvizsgálati kérelem 0
3.4.3. c) A hivatalból bejegyzett hibás cégadat kijavítása iránti kérelem 0
3.4.4. d) Kérelem a cégnyilvántartásba hivatalból való bejegyzésre kerülő adat megküldése elmulasztásának megállapítása iránt 0
3.4.5. e) Egyéb jogorvoslatok 0
3.4.6. f) Jogorvoslati perek a bejegyző – vagy a részben bejegyző végzés – esetén 0
4. D) A törvényességi felügyeleti eljárás 0
4.1. 1. Általános rendelkezések 0
4.2. 2. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények 0
4.3. 3. A cégbíróság eljárása hivatalból 0
4.4. 4. A cégbíróság eljárása kérelemre 0
4.5. 5. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásával egyidejűleg 0
4.6. 6. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása 0
4.7. 7. A cégbíróság intézkedései 0
4.8. 8. A felügyelőbiztos 0
4.9. 9. A cég megszűntnek nyilvánítása 0
4.10. 10. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások 0
4.10.1. a) A cég működésének felfüggesztése119 0
4.10.2. b) Más hatóság eljárásának kezdeményezése 0
4.10.3. c) A beszámoló letétbe helyezésének, valamint a közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye 0
4.10.4. d) A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme 0
4.10.5. e) Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás 0
5. E) A végelszámolás és az ahhoz kapcsolódó cégeljárások 0
5.1. 1. Általános rendelkezések 0
5.1.1. a) A végelszámoló és a cégbíróság feladatai 0
5.2. 2. Az egyszerűsített végelszámolás 0
6. F) A kényszertörlési eljárás 0
7. G) A vagyonrendezési eljárás 0
7.1. 1. Hatáskör, illetékesség, egyesítés 0
7.2. 2. A vagyonrendezési eljárás alól kizárt esetek 0
7.3. 3. A vagyonrendezési eljárás lefolytatása 0
8. H) A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jog, tény törlése iránti nemperes eljárás 0
9. I) A cég közhasznúvá minősítése iránti eljárás 0
10. J) A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek 0
10.1. 1. Bevezetés 0
10.2. 2. A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos perek 0
10.2.1. a) A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos per a gazdasági társaság cégbejegyzését megelőzően 0
10.2.2. b) A cégalapítás érvénytelenségének (létesítő okirat semmisségének) megállapítása iránti per 0
10.2.3. c) A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per 0
10.3. 3. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés bírósági felülvizsgálata 0
10.3.1. a) A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per 0
10.4. 4. A tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos perek 0
10.4.1. a) A gazdasági társaság tagjának kizárása iránti per 0
10.4.2. b) Felmondás érvénytelensége iránti per 0
10.5. 5. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata 0
10.6. 6. A társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránti per 0
10.6.1. 0
10.6.2. 0
10.6.3. 0
10.6.4. 0
10.6.5. 0
10.7. 7. A gazdasági társaság törvényes működéséhez közvetetten kapcsolódó egyes perek 0
10.7.1. a) A kisebbségben lévő tagok által indítható per 0
10.7.2. b) A tényleges vállalatcsoporttal kapcsolatos per 0
10.7.3. c) A gazdasági társaság vezetőjével szembeni, feladatainak nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján történő ellátásával kapcsolatos per 0
10.7.4. d) A minősített befolyásszerző felelősségének megállapítása iránti per 0
5. IV. fejezet. Fizetésképtelenségi eljárások 0
1. 1. Rövid jogtörténeti áttekintés 0
2. 2. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma 0
3. A) A csődeljárás és a felszámolási eljárás 0
3.1. 1. Általános rendelkezések 0
3.1.1. a) A Cstv. által szabályozott eljárások fogalma 0
3.1.2. b) A törvény személyi hatálya 0
3.1.3. c) A Cstv. alkalmazásában használt fogalmak 0
3.1.4. d) A csőd- és a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyon meghatározása 0
3.1.5. e) Tájékoztatási kötelezettség 0
3.1.6. f) A hitelezői választmány 0
3.1.7. g) Az eljárások formája 0
3.1.8. h) A csőd- és felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság 0
3.1.9. i) A Polgári perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazása 0
3.1.10. j) A fél fogalma, valamint a bíróság és a felek közötti kapcsolattartás szabályozása 0
3.1.11. k) A felszámolási eljárás felfüggesztésére vonatkozó, a jogi személy büntetőjogi felelősségének megállapításával kapcsolatos szabályok 0
3.1.12. l) A közzétételi és a bejegyzési nemperes eljárások 0
3.2. 2. A csődeljárás 0
3.2.1. a) A csődeljárás jellemzői 0
3.2.2. b) A csődeljárás megindítása iránti kérelem benyújtása 0
3.2.3. c) Az ideiglenes fizetési haladék és a bíróság azzal kapcsolatos eljárása 0
3.2.4. d) A csődeljárás elrendelése és joghatásai 0
3.2.5. e) A fizetési haladék 0
3.2.6. f) A hitelezői igények bejelentése és nyilvántartásba vétele 0
3.2.7. g) A vagyonfelügyelő 0
3.2.8. h) Egyezségi tárgyalás, a fizetési haladék meghosszabbítása 0
3.3. 3. A felszámolási eljárás 0
3.3.1. a) A felszámolási eljárás általános jellemzői 0
3.3.2. b) A felszámolási eljárás megindítása 0
3.3.3. c) A felszámolás lefolytatása 0
3.3.4. d) Egyezség a felszámolás során 0
3.3.5. e) A felszámolási eljárás megszüntetése 0
3.3.6. f) A felszámolási eljárás befejezése az általános szabályok szerint 0
3.3.7. g) Az egyszerűsített felszámolás 0
3.3.8. h) Az adós vagyonából ki nem elégíthető hitelezői követelésekért fennálló felelősség 0
3.3.9. i) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek elleni fizetésképtelenségi eljárások szabályai (Cstv. 65–70. §) 0
4. B) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása 0
4.1. 1. Általános jellemzők 0
4.2. 2. Általános rendelkezések 0
4.2.1. a) Hatáskör, illetékesség 0
4.2.2. b) A Pp. szabályainak megfelelő alkalmazása 0
4.3. 3. Az adósságrendezési eljárás megindítása 0
4.3.1. a) Az eljárás kezdeményezésének feltételei 0
4.3.2. b) A kérelem előterjesztésére jogosultak 0
4.3.3. c) A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 0
4.3.4. d) A helyi önkormányzat értesítése 0
4.3.5. e) A kérelem érdemi elbírálása 0
4.4. 4. Az adósságrendezés megindítása 0
4.5. 5. Az adósságrendezés megindításának időpontjához fűződő jogkövetkezmények 0
4.5.1. a) Anyagi jogi joghatások 0
4.5.2. b) Eljárási joghatások 0
4.5.3. c) Az önkormányzati jogok korlátozása 0
4.6. 6. A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre 0
4.6.1. a) Ellenőrzés, tájékoztatás 0
4.6.2. b) A vagyoni helyzet felmérése 0
4.6.3. c) A hitelezői követelések nyilvántartásba vétele 0
4.6.4. d) A szerződések megtámadása 0
4.6.5. e) Kifogás 0
4.6.6. f) Az adósságrendezési bizottság megalakulása 0
4.6.7. g) A válságköltségvetés, reorganizációs terv és egyezségi javaslat elkészítése 0
4.7. 7. Egyezségi tárgyalás 0
4.7.1. a) Az egyezségi tárgyalás formai követelményei 0
4.7.2. b) Az egyezség 0
4.7.3. c) Az egyezség alaki szabályai 0
4.7.4. d) Az egyezség létrejötte esetén a vagyonrendezési eljárás befejezése 0
4.8. 8. Az egyezségi szakasz befejezése egyezség hiányában 0
4.9. 9. A vagyon bírósági felosztásának szabályai szerinti eljárás 0
4.9.1. a) Az eljárás elrendelése 0
4.9.2. b) A pénzügyi gondnok feladatai és hatásköre a vagyon bírósági felosztásának szakaszában 0
4.9.3. c) A hitelezők követelésének besorolása és a vagyontárgyak értékesítése 0
4.9.4. d) A vagyonfelosztási javaslat elkészítése 0
4.9.5. e) A vagyon bírósági felosztása és az adósságrendezési eljárás befejezése 0
5. C) Az Európai Unió fizetésképtelenségi rendelete 0
5.1. 1. Történeti áttekintés – Kodifikációs kísérletek 0
5.1.1. a) Kezdetek 0
5.1.2. b) Az Amszterdami Szerződés szerepe 0
5.2. 2. Az EU Fizetésképtelenségi-R. céljai 0
5.3. 3. Az EU Fizetésképtelenségi-R. hatálya 0
5.3.1. a) A rendelet tárgyi hatálya 0
5.3.2. b) A rendelet személyi hatálya 0
5.3.3. c) A rendelet területi hatálya 0
5.3.4. d) A rendelet időbeli hatálya 0
5.4. 4. Joghatóság 0
5.4.1. a) A fizetésképtelenségi főeljárás 0
5.4.2. b) Területi eljárások 0
5.5. 5. Az alkalmazandó jog 0
5.6. 6. A fizetésképtelenségi eljárás elismerése és annak hatásai 0
5.7. 7. A felszámoló fogalma és hatásköre 0
5.8. 8. Közzététel és közhitelű nyilvántartásba vétel 0
5.9. 9. A hitelezők jogai 0
5.10. 10. A fizetésképtelenségi eljárásban hozott határozatok elismerése és végrehajtása 0
6. V. fejezet. A közjegyzői nemperes eljárások 0
1. A) Alapvetés 0
1.1. 1. A közjegyzőség kialakulása, története 0
1.1.1. a) A közjegyzőség kialakulása Európában 0
1.1.2. b) A közjegyzőség kialakulása Magyarországon 0
1.2. 2. A közjegyző eljárási szerepe, jogállása 0
1.2.1. a) A közjegyzőség intézményének célja 0
1.2.2. b) A közjegyzők jogállása a Közjtv. szerint 0
1.2.3. c) A közjegyzőség az AB értelmezésében 0
1.2.4. d) A 3/2004. sz. PJE 0
1.2.5. e) A közjegyzők az Európai Bíróság szemszögéből 0
1.3. 3. A közjegyző megbízása, a kinevezés 0
1.3.1. 0
1.3.2. 0
1.4. 4. A magyar közjegyző hatásköreinek jellege 0
1.4.1. a) A közjegyző eljárásai 0
1.5. 5. A közjegyző díja 0
1.6. 6. A közjegyzőség szervezete 0
1.6.1. a) A területi közjegyzői kamara 0
1.6.2. b) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 0
1.7. 7. A közjegyző működésének felügyelete és fegyelmi felelőssége 0
1.7.1. a) A közjegyző működésének felügyelete 0
1.7.2. b) A közjegyző fegyelmi felelőssége 0
2. B) A hagyatéki eljárás 0
2.1. 1. A hagyatéki eljárás általános jellemzése és szabályozása 0
2.1.1. a) A hagyatéki eljárás általános jellemzése 0
2.1.2. b) A hagyatéki eljárás szabályozása 0
2.2. 2. Alapvető rendelkezések 0
2.2.1. a) A Pp. szabályainak alkalmazása 0
2.2.2. b) Joghatóság, hatáskör, illetékesség, kizárás és kijelölés 0
2.2.3. c) Értelmező rendelkezések 0
2.2.4. d) Általános rendelkezések 0
2.3. 3. Az eljárás megindulása és a hagyatéki vagyonnal kapcsolatos intézkedések 0
2.3.1. a) Az eljárás megindulása 0
2.3.2. b) A hagyaték leltározása23 0
2.3.3. c) Biztosítási intézkedések30 0
2.4. 4. A hagyatéki tárgyalás 0
2.4.1. a) A hagyatéki leltár megvizsgálása 0
2.4.2. b) A hagyatéki tárgyalás előkészítése 0
2.4.3. c) A hagyatéki tárgyalás kitűzése, idézés a tárgyalásra 0
2.4.4. d) Kézbesítés 0
2.4.5. e) A hagyatéki tárgyalás 0
2.5. 5. A hagyaték átadása 0
2.5.1. a) A hagyaték átadásával kapcsolatos általános szabályok 0
2.5.2. b) A hagyatékátadás teljes hatállyal 0
2.5.3. c) A hagyaték átadása ideiglenes hatállyal 0
2.5.4. d) A hagyatéki eljárás költségei 0
2.5.5. e) A végzések közlése 0
2.5.6. f) Intézkedések az eljárás befejezése után 0
2.6. 6. Különleges hagyatéki eljárások 0
2.6.1. a) Egyezség a hagyatéki eljárásban 0
2.6.2. b) A hagyaték átadása tárgyalás nélkül 0
2.6.3. c) Az özvegyi jog megváltása 0
2.6.4. d) Eljárás végrendeleti végrehajtó megnevezése esetén 0
2.6.5. e) Öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás 0
2.6.6. f) Póthagyatéki eljárás 0
2.7. 7. Jogorvoslatok 0
2.7.1. a) A közjegyző eljárásával kapcsolatos jogorvoslatok 0
2.7.2. b) Fellebbezés a jegyző végzése ellen 0
2.8. 8. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések 0
2.9. 9. Adatkezelés 0
3. C) A fizetési meghagyásos eljárás 0
3.1. 1. A fizetési meghagyásos eljárásról általában 0
3.1.1. a) A fizetési meghagyásos eljárás története 0
3.1.2. b) A fizetési meghagyásos eljárás célja, helye a polgári eljárásjog és a közjegyzői eljárások rendszerében 0
3.1.3. c) A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörben 0
3.1.4. d) A fizetési meghagyásos eljárás automatizálásának lehetőségei 0
3.2. 2. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei, a törvény alkalmazási köre (tárgyi hatálya) 0
3.2.1. a) Pozitív meghatározás 0
3.2.2. b) Kötelező értékhatár 0
3.2.3. c) Kizárt esetek – negatív hatálymeghatározás 0
3.3. 3. A fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyző. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 0
3.3.1. a) Joghatóság 0
3.3.2. b) A joghatóság vizsgálata 0
3.3.3. c) Hatáskör, illetékesség 0
3.3.4. d) Ügyelosztás 0
3.3.5. e) Kizárás 0
3.4. 4. Felek, képviselet 0
3.4.1. a) Felek és egyéb perbeli személyek 0
3.4.2. b) Képviselet 0
3.5. 5. Beadványok a fizetési meghagyásos eljárásban. Az eljárást megindító beadvány: a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem 0
3.5.1. a) A beadványokról általában 0
3.5.2. b) Elektronikus beadványok 0
3.5.3. c) Papíralapú beadványok 0
3.5.4. d) Szóbeli beadványok 0
3.5.5. e) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem 0
3.6. 6. Intézkedések a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alapján 0
3.6.1. a) A kérelem vizsgálata 0
3.6.2. b) Hiánypótlás 0
3.6.3. c) Áttétel 0
3.6.4. d) Elutasítás 0
3.6.5. e) Befejezetté nyilvánítás 0
3.6.6. f) Egyéb intézkedések 0
3.7. 7. A fizetési meghagyás kibocsátása 0
3.7.1. a) Az ügy érdemében hozott határozat, a fizetési meghagyás kibocsátása 0
3.7.2. b) A fizetési meghagyás tartalma 0
3.8. 8. A fizetési meghagyás kötelezettnek történő kézbesítése. A kézbesítésre vonatkozó egyéb rendelkezések 0
3.8.1. a) A fizetési meghagyás kézbesítése 0
3.8.2. b) Az iratok kézbesítésére vonatkozó egyéb szabályok 0
3.8.3. c) Elektronikus kézbesítés 0
3.9. 9. A kötelezett válasza a fizetési meghagyásra. Ellentmondás és egyéb jognyilatkozatok 0
3.9.1. a) A kötelezett reagálási lehetőségei 0
3.9.2. b) Az ellentmondás 0
3.9.3. c) A meghagyás kézbesítését megelőző teljesítésre hivatkozás mint speciális ellentmondás 0
3.9.4. d) A meghagyás kézbesítését követő teljesítésre hivatkozás 0
3.9.5. e) A fizetésre halasztás és a részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem 0
3.10. 10. Az eljárás megszüntetése 0
3.10.1. a) Az eljárás megszüntetéséről általában 0
3.10.2. b) Az eljárás megszüntetésének egyes esetei 0
3.10.3. c) Jogorvoslatok az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzéssel szemben 0
3.11. 11. Az eljárás perré alakulása 0
3.11.1. a) A perré alakulás mint folyamat 0
3.11.2. b) A perré alakulás a meghagyás kibocsátását megelőzően történt teljesítésre hivatkozás esetén 0
3.12. 12. Jogerő 0
3.13. 13. Az eljárás költségei 0
3.13.1. a) Eljárási díj 0
3.13.2. b) Az eljárási költségek viselése 0
3.13.3. c) Az eljárásban érvényesülő költségkedvezmény: a személyes költségfeljegyzési jog 0
3.14. 14. Egyéb általános szabályok 0
3.14.1. a) Határidők 0
3.14.2. b) A mulasztás igazolása 0
3.14.3. c) Az eljárás nyugvása 0
3.14.4. d) Meghallgatás 0
3.14.5. e) Iratok, iratbetekintés 0
3.15. 15. Az ellentmondáson kívüli egyéb jogorvoslatok 0
3.15.1. a) A fellebbezés 0
3.15.2. b) A határozat kijavítása 0
3.15.3. c) A határozat kiegészítése 0
3.15.4. d) A perújítás 0
3.15.5. e) A felülvizsgálati kérelem 0
3.16. 16. A fizetési meghagyás végrehajtására vonatkozó speciális rendelkezések 0
3.17. 17. Az európai fizetési meghagyásos eljárás 0
3.17.1. a) Az európai fizetési meghagyásos eljárásról általában, a szabályozás indokai és indokoltsága 0
3.17.2. b) Az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási köre 0
3.17.3. c) Joghatóság 0
3.17.4. d) Ügyelosztás 0
3.17.5. e) Beadványok 0
3.17.6. f) A kérelem vizsgálata: kijavítás, módosítás, elutasítás 0
3.17.7. g) Az európai fizetési meghagyás kibocsátása 0
3.17.8. h) Kézbesítés 0
3.17.9. i) Ellentmondás és egyéb jogorvoslatok 0
3.17.10. j) A jogerős európai fizetési meghagyás végrehajtása 0
3.18. 18. A perré alakult fizetési meghagyásos eljárás: a fizetési meghagyásos eljárást követő per. A kis értékű perek, kitekintéssel a kis értékű követelések európai eljárására 0
3.18.1. a) A fizetési meghagyásos eljárást követő per 0
3.18.2. b) A kis értékű perek 0
3.18.3. c) A kis értékű követelések európai eljárása 0
4. D) A közjegyzői okirat 0
4.1. 1. A közjegyző okirat-szerkesztési eljárásáról általában 0
4.1.1. a) A közjegyzői okirat eredete, lényege 0
4.1.2. b) A közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás közhatalmi jellege 0
4.2. 2. Az ügyleti okirat 0
4.2.1. a) Az ügyleti okirat tartalma 0
4.2.2. b) Az ügyleti okirat elkészítése 0
4.2.3. c) Az ügyleti okirat joghatása 0
4.3. 3. A közjegyzői tanúsítvány 0
4.3.1. a) A ténytanúsítvány tartalma 0
4.3.2. b) A ténytanúsítvány elkészítése 0
4.3.3. c) A ténytanúsítvány joghatása 0
4.4. 4. Az okiratszerkesztéshez kapcsolódó egyéb közjegyzői tevékenységek 0
4.4.1. a) Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása 0
4.4.2. b) Az okirat megőrzése 0
4.4.3. c) Pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése 0
4.4.4. d) Közjegyzői elektronikus letéti tár 0
4.4.5. e) A közjegyző különös jogi képviseleti tevékenysége 0
5. E) Egyéb közjegyzői nemperes eljárások 0
5.1. 1. A közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb nemperes eljárások 0
5.1.1. a) Az egyéb közjegyzői nemperes eljárások közös vonásai 0
5.1.2. b) A Közjnptv. mint kódex 0
5.2. 2. Az előzetes bizonyítás és az igazságügyi szakértő kirendelésének közös szabályai: a Közjnptv. általános része 0
5.2.1. a) A közjegyző előtti előzetes bizonyítás és az igazságügyi szakértő közjegyző által történő kirendelésére irányuló nemperes eljárás célja: bizonyítékgyártás 0
5.2.2. b) Illetékesség, az illetékesség vizsgálata. A közjegyző eljárása illetékességi területén kívül 0
5.2.3. c) Az eljárással kapcsolatban felmerült költségek 0
5.2.4. d) A bizonyítás általános szabályai 0
5.3. 3. Az igazságügyi szakértő közjegyző által történő kirendelésének különös szabályai 0
5.3.1. a) Az eljárás helye a polgári eljárásjog rendszerében 0
5.3.2. b) Az eljárás alanyai – egyoldalú eljárás 0
5.3.3. c) A kérelem vizsgálata 0
5.3.4. d) Az igazságügyi szakértő kirendelése 0
5.3.5. e) A szakértői vélemény szolgáltatása 0
5.4. 4. A közjegyző előtti előzetes bizonyítás 0
5.4.1. a) Az előzetes bizonyításról általában 0
5.4.2. b) A közjegyző előtti előzetes bizonyítás esetei 0
5.4.3. c) Az eljárás alanyai 0
5.4.4. d) Az előzetes bizonyítás elrendelése 0
5.4.5. e) Az eljárás eredménye 0
5.4.6. f) Az előzetes bizonyítás elhatárolása az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló közjegyzői nemperes eljárástól 0
7. VI. fejezet. Egyéb fontosabb bírósági nemperes eljárások 0
1. A) Bevezetés 0
2. B) A Pp.-ben szabályozott polgári nemperes eljárások 0
2.1. 1. Egyezségi kísérletre idézés 0
2.2. 2. Előzetes bizonyítás és ideiglenes intézkedés 0
2.2.1. a) Előzetes bizonyítás 0
2.2.2. b) Ideiglenes intézkedés különleges szabályai szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyekben 0
2.3. 3. Alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás 0
3. C) A személyállapottal kapcsolatos polgári nemperes eljárások 0
3.1. 1. Holtnak nyilvánítás és halál tényének bírósági megállapítása iránti eljárások 0
3.2. 2. A holtnak nyilvánítási eljárás 0
3.2.1. a) A holtnak nyilvánítási eljárás garanciális szabályai 0
3.2.2. b) Az eljárás részletes szabályai 0
3.3. 3. Halál tényének bírósági megállapítása 0
3.4. 4. Eltűntté nyilvánítási eljárás 0
4. D) A különböző nyilvántartások vezetésével kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
4.1. 1. Fogalmi alapvetés 0
4.2. 2. Az eljárások tárgya és célja 0
4.3. 3. A szervezetek nyilvántartására irányuló bírósági nemperes eljárások közös szabályai 0
4.3.1. a) Alkalmazandó jogszabályok 0
4.3.2. b) Az eljáró bíróság 0
4.3.3. c) A fél és egyéb résztvevők 0
4.3.4. d) A kérelem 0
4.3.5. e) A kérelem elbírálása 0
4.3.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
4.3.7. g) Elektronikus eljárás 0
4.4. 4. A nem szervezetek nyilvántartására irányuló bírósági nemperes eljárások 0
4.4.1. a) A jogtanácsosi névjegyzék vezetése 0
4.4.2. b) Az általános meghatalmazások nyilvántartásba vétele 0
4.4.3. c) A gondnokság alá helyezettek nyilvántartásba vétele 0
5. E) Az alapítványokkal kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
5.1. 1. Az alapítványok (közalapítványok) nyilvántartása 0
5.1.1. a) Alkalmazandó jogszabályok 0
5.1.2. b) Eljáró bíróság 0
5.1.3. c) A kérelem 0
5.1.4. d) A kérelem elbírálása 0
5.1.5. e) Határozatok és jogorvoslatok 0
5.1.6. f) Törlés és megszüntetés 0
5.2. 2. Az alapítványok egyesítésének az elrendelésére irányuló eljárás 0
5.3. 3. Az alapítvány kezelő szerve kijelölésével és a kijelölés visszavonásával kapcsolatos eljárások 0
5.4. 4. A közalapítvány megszüntetésére irányuló eljárás 0
6. F) A közigazgatási nemperes eljárások 0
6.1. 1. A közigazgatási hatóság kötelezése az eljárás lefolytatására 0
6.1.1. a) Az eljárás tárgya és az alkalmazandó jogszabályok 0
6.1.2. b) Az eljáró bíróság 0
6.1.3. c) A felek és a kérelem 0
6.1.4. d) A kérelem elbírálása 0
6.1.5. e) Határozatok és jogorvoslatok 0
6.2. 2. A közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri vita elbírálása iránti eljárás 0
6.2.1. a) Az eljárás tárgya 0
6.2.2. b) Az eljáró bíróság 0
6.2.3. c) A felek és a kérelem 0
6.2.4. d) Határozatok és jogorvoslatok 0
6.3. 3. A közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések elleni nemperes bírósági felülvizsgálat 0
6.3.1. a) Az eljárás tárgya 0
6.3.2. b) Az eljáró bíróság 0
6.3.3. c) A felek és a kérelem 0
6.3.4. d) A kérelem elbírálása 0
6.3.5. e) Határozatok és jogorvoslatok 0
6.3.6. f) A privilegizált hatósági eljárásokban hozott végzések bírósági felülvizsgálata iránti közigazgatási nemperes eljárások 0
6.4. 4. A nem közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések, illetve határozatok és a közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat 0
6.4.1. a) A nem közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes végzések, illetve határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat esetei 0
6.4.2. b) A közigazgatási hatósági eljárásban hozott egyes határozatok elleni nemperes bírósági felülvizsgálat 0
7. G) Az iparjogvédelmi nemperes eljárások 0
7.1. 1. Az iparjogvédelmi nemperes eljárások fajtái és szabályozása 0
7.2. 2. A szabadalmi ügyben hozott döntések felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás 0
7.2.1. a) Az eljárás célja és tárgya 0
7.2.2. b) Az eljáró bíróság 0
7.2.3. c) Felek és egyéb résztvevők 0
7.2.4. d) A kérelem 0
7.2.5. e) A kérelem elbírálása 0
7.2.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
8. H) A betegjogi jogviszonnyal kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
8.1. 1. A beteg ellátásához szükséges beleegyezés bíróság általi pótlására és az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítása érvényességének a megállapítására irányuló nemperes eljárások 0
8.1.1. a) Az eljárások célja és tárgya 0
8.1.2. b) Alkalmazandó jogszabályok 0
8.1.3. c) Eljáró bíróság 0
8.1.4. d) A felek és egyéb résztvevők 0
8.1.5. e) A kérelem 0
8.1.6. f) A kérelem elbírálása 0
8.1.7. g) Határozatok és jogorvoslatok 0
8.2. 2. A pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésének elrendelésével és felülvizsgálatával kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
8.2.1. a) Az eljárások célja 0
8.2.2. b) Eljárási szabályok 0
9. I) A családjogi jogviszonnyal kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
9.1. 1. A házastársi vagyonközösségnek a házassági életközösség fennállása alatt történő megszüntetése iránti eljárás 0
9.1.1. a) Az eljárás célja és tárgya 0
9.1.2. b) Alkalmazandó jogszabályok 0
9.1.3. c) Az eljáró bíróság 0
9.1.4. d) A kérelem 0
9.1.5. e) A kérelem elbírálása 0
9.1.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
9.2. 2. Jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére irányuló eljárás 0
9.2.1. a) Az eljárás célja, tárgya és szabályozása 0
9.2.2. b) Az eljáró bíróság 0
9.2.3. c) A felek és más résztvevők 0
9.2.4. d) A kérelem 0
9.2.5. e) A kérelem elbírálása 0
9.2.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
10. J) A munkajogi kérdésekkel kapcsolatos bírósági nemperes eljárások 0
10.1. 1. A tájékoztatásra és a konzultációra vonatkozó szabályok megszegése miatt indítható bírósági nemperes eljárás 0
10.1.1. a) Alkalmazandó jogszabályok 0
10.1.2. b) Az eljárás célja és tárgya 0
10.1.3. c) Az eljáró bíróság 0
10.1.4. d) A kérelem 0
10.1.5. e) A kérelem elbírálása 0
10.1.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
10.2. 2. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének a megállapítása iránti bírósági nemperes eljárás 0
10.2.1. a) Az eljárás célja és tárgya 0
10.2.2. b) Alkalmazandó jogszabályok 0
10.2.3. c) Az eljáró bíróság 0
10.2.4. d) A kérelem 0
10.2.5. e) A kérelem elbírálása 0
10.2.6. f) Határozatok és jogorvoslatok 0
11. K) A bírósági letéttel kapcsolatos eljárás 0
11.1. 1. Az alkalmazandó jogszabályok 0
11.2. 2. A bírósági letét lényege és a bírósági letéttel kapcsolatos eljárás 0
11.3. 3. A letétbe helyezési eljárás 0
11.4. 4. A letét kiutalása 0
12. L) A külföldi határozatok elismerésére irányuló bírósági nemperes eljárás 0
12.1. 1. Az eljárás célja, tárgya és az eljárásra alkalmazandó jogszabályok 0
12.2. 2. Az eljáró bíróság 0
12.3. 3. A kérelem 0
12.4. 4. A kérelem elbírálása 0
12.5. 5. Határozatok és jogorvoslatok 0
13. M) Máshová nem sorolt bírósági nemperes eljárások 0
14. N) A választottbírósági eljáráshoz kapcsolódó polgári nemperes eljárások 0
14.1. 1. A választottbíróságok és az állami bíróságok egymáshoz való viszonya 0
14.2. 2. Közös szabályok 0
14.3. 3. Jogsegély a választottbírósági eljárás tényleges megindulásához 0
14.3.1. a) A választottbíróság megalakítása 0
14.3.2. b) A választottbírák kizárása és a választottbírói megbízatás megszűnésének egyéb esetei 0
14.3.3. c) Keresetindítás állami bíróság előtt választottbírósági szerződés ellenére 0
14.4. 4. Jogsegély a választottbírósági eljárás folyamatban léte alatt 0
14.4.1. a) A választottbíróság hatáskörével kapcsolatos eljárás (nemleges megállapítás) 0
14.4.2. b) A bizonyítási eljárás során nyújtott jogsegély 0
14.4.3. c) Ideiglenes jogvédelem 0
14.5. 5. Az állami bíróságok szerepe a választottbírósági eljárás lefolytatását követően 0
A polgári nemperes eljárások joga
A polgári nemperes eljárások joga
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz
A polgári nemperes eljárásokat bemutató kötet első kiadása a szerzők és a műhely – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszéke – nagy örömére gyorsan meghatározó szerepre tett szert mind a jogi egyetemi oktatásban, mind a gyakorló jogászság körében. Ezt mutatja, hogy már a megjelenést követő évben változatlan utánnyomás vált szükségessé. Az azóta eltelt újabb év azonban már olyan mennyiségű jogszabályváltozást hozott magával, amely szükségszerűvé tette a szövegnek a teljes vonatkozó joganyag aktualizálásán alapuló átdolgozását: A meghatározó jelentőségű polgári nemperes eljárások kódexei több, részben átfogó módosításon mentek keresztül, így – a Pp. mint háttérjogszabály folyamatos módosításai mellett – különös figyelmet kellett fordítani a Vht., a Ctv. és a Cstv. változásaira, vagy éppen a hagyatéki eljárás Alkotmánybíróság által kikényszerített újrakodifikálására. Emellett szintén az első kiadás óta eltelt időszakra esett az a közjogi berendezkedést alapjaiban érintő jogalkotás, amely számtalan ponton kisugárzik a nemperes eljárások jogára. Ebben a körben meghatározó és a nemperes eljárások részletszabályainak alakulására és értelmezésére is kiható változásokat hozott többek között az Alaptörvény, az igazságszolgáltatási reformtörvények sora, így elsősorban az új Bszi., vagy az alkotmánybíráskodás individuális jogvédelem felé nyitó újraszabályozása. Végül feldolgozásra kerültek a nemzetközi és az európai uniós jogalkotás első kiadás óta lezajlott fejleményei, így például a röviddel a kézirat lezárása előtt hatályba lépett EU Öröklési Rendelet.
A szerzők köszönetet mondanak dr. Mernyei Ákos PhD-hallgató, ügyvédjelölt úrnak a kézirat előkészítésében való szakmai közreműködéséért, dr. Bernáth Zsófia PhD-hallgató, ügyvédjelölt asszonynak a mutatók elkészítéséért, valamint Bérci Ildikó asszonynak a kézirat lelkiismeretes gondozásáért.
Az átdolgozás eredményeképp a kötet a 2013 januárjától hatályos jogállapotot tükrözi és feldolgozza a kézirat lezárásáig hozzáférhetővé vált bírósági esetjogot.
Budapest, 2012. október
Varga István
Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz
Előszó a második, átdolgozott kiadáshoz
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Előszó az első kiadáshoz
Sokféleség. Kevés fogalom tudná közelebbről jellemezni a polgári nemperes eljárások által érintett jogterületeket. Ez az oka annak, hogy a polgári igazságszolgáltatásban érintett, meghatározó jogászi szakmák mindegyike, így a bírói, a közjegyzői, az ügyvédi és a kodifikátori hivatás egyaránt kiemelt szinten képviselteti magát jelen mű szerzőinek személyében. E szerzőket összeköti, hogy Németh János professzor tanítványai, és mindannyian hosszú ideje elhivatottsággal tanítanak az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékén. A könyv ennek megfelelően a gyakorló jogászi és az egyetemi oktatói tapasztalatok alapján szerzett tudás szintézise is, amely egyaránt kíván egyetemi tankönyvként és a gyakorlat által hasznosítható kézikönyvként szolgálni.
A mű néhány szempontból új megközelítésen alapul. Nem törekszik teljességre, inkább nagyobb hangsúlyt fektet a szerzők közössége által kiemelt jelentőségűnek ítélt nemperes eljárásokra. Nem tartja magát jogforrási, illetőleg jogrendszerbeli besorolási szempontokhoz sem, így nem kizárólag nemperes eljárásokat tárgyal, hanem a funkcionalitás irányába elmozdulva helyet biztosít egyes olyan peres eljárások ismertetésének is, amelyek igazi értelmüket csak valamely nemperes eljárás összefüggéseiben nyerik el. Ilyen beágyazottság jellemzi például a cégeljárások és a társasági jogi perek széles körének viszonyát, a végrehajtási eljárás és a végrehajtási perek kapcsolatát, de újabban a fizetési meghagyásos eljárás és a Pp. „kis értékű” pereinek viszonyát is. Az ilyen perek szabályainak tárgyalása és oktatása didaktikailag is a nemperes eljárásokkal együtt indokolt.
Köszönet illeti a könyv előkészítésével kapcsolatos fáradhatatlan anyaggyűjtő munkájáért Mernyei Ákos urat, a Tanszék PhD-hallgatóját, valamint Légrádi István demonstrátor urat, a kézirat – annak mennyisége és az adott szűk időkeret okán is áldozatos – gondozásáért pedig Gábor Luca asszonyt és Bérci Ildikó asszonyt.
A színes szerzői kör nemcsak a tárgyalt eljárások sokféleségét képezi le, hanem az egyes fejezetek – felismert és felvállalt – nagyfokú stílusbeli individualitását is eredményezi. Az egységesség ilyen értelemben vett hiányát a szerkesztő meggyőződése szerint feledteti a fejezetről fejezetre megvalósuló, éppen ugyanezen individualitásra visszavezethető, tartalmilag magas szintű tudásátadás. E meggyőződés megalapozottságának reményében bocsátjuk útjára a könyvet.
Budapest, 2009. december
Varga István
Előszó az első kiadáshoz
Előszó az első kiadáshoz
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet - Rövidítések
ABH
az Alkotmánybíróság határozata
ABK
az Alkotmánybíróság határozatai: az Alkotmánybíróság hivatalos lapja
Abtv.
az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
Áht.
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
Áhtm.
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény
Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye
Art.
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
Be.
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
bek.
bekezdés
BH
Bírósági Határozatok
Bit.
a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tövény
Bjtv.
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
Brüsszel-I.-R.
a Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
Brüsszel-IIa.-R.
a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Bszi.
a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény
Btk.
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2012. évi C. törvény
BÜSZ
a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet
CDT
Civilisztikai Döntvénytár
CECKSZ
a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet
céginformációs
Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő
szolgálat
Szolgálat
Cégkr.
a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet
Cgf.
cégügyben hozott másodfokú határozat
Civiltv.
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Civileljtv.
a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
Civilvhr.
11/2012. (II. 29.) KIM rendelet
Ctv.
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
Cvhr.
a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet
Csjt.
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
Csjté.
a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelet
Csjtr.
a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló, 2008. június 30-áig hatályos 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet
Csekkr.
a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 2/1965. (I. 24.) IM rendelet
Cstv.
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
D.
Digesta
Dtvr.
a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. törvényerejű rendelet
Eat.
az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény
EBH
elvi bírósági határozat
EBHT
Európai Bírósági Határozatok Tára
Ebtv.
az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény
Ectv.
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
eCvhr.
az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet
ECstv.
az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény
EEJE
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt és Magyarországon az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény
EFTA
European Free Trade Association (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)
EGK
Európai Gazdasági Közösség
EGT
Európai Gazdasági Térség
Egyezség-
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (Magyaror-
okmány
szágon kihirdetve az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel)
EJEB
az Emberi Jogok Európai Bírósága
eHírtv.
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
eIlletékr.
25/2006. (V. 18.) IM rendelet az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban és más cégügyekben
EK
Európai Közösségek
Ekf.
az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény
Eksz.
az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény
EKSz.
az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés
Ellvr.
az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) kormányrendelet
ENSZ-
az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló
Alapokmány
1956. évi I. törvény
ÉNYNY
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása
Épkamtv.
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
ESZCSM
a pszichiátriai betegek intézeti felvételének és az ellátásuk során alkalmazható korlátozó intézkedések szabályairól szóló 60/2004. (VII. 6.) ESzCsM rendelet
Etv.
az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
Etvt.
a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény
ETT
Egyetemi Tudományos Tanács
EU
Európai Unió
EuB
Európai Bíróság
EU Bagatell-R.
a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 2007. július 11-i 861/2007/EK, az európai parlamenti és a tanácsi rendelet
EU
a Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és keres-
Bizonyítási-R.
kedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről
EU Fizetés-
a Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelen-
képtelenségi-R.
ségi eljárásról
EU Fmh-R.
az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006.
december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
EU
az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007.
Kézbesítési-R.
november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben
a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
EU Költség-
a Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló
mentességi
vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
Irányelv
megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról
EU Minta-
a Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi for-
oltalmi-R.
matervezési mintáról
EU Öröklési-R.
az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről
EU Rtv.
az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény
EU Szövtv.
az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény
EU Ütv.
az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény
EU Tartási-R.
Az Európai Tanács 2008. december 18. napján kelt 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről
EU Védjegy-R.
a Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről
EU Vh-Okirat-R.
az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható oirat létrehozásáról
Eütv.
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
Evctv.
az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
Fktv.
a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény
Fmhtc.
a fizetési meghagyásokról szóló 1893. évi XIX. törvénycikk
Fmhtv.
a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
Fmtv.
a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény
Foktv.
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
Fpkf.
felszámolási ügyben hozott másodfokú határozat
FT
Fővárosi Törvényszék
Ftvr.
a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
G.törv.
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) gazdasági ügyben hozott törvényességi határozata
Gf.
gazdasági ügyben hozott másodfokú határozat
Gfv.
gazdasági ügyben hozott felülvizsgálati határozat
GK
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) Gazdasági Kollégiuma
Gkamtv.
a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
GKT
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) Gazdasági Kollégiumának tanácselnöki értekezlete
gkZONY
egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása
gkZONYr.
80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet
Glmr.
az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről szóló 13/2001. (X. 10.) IM rendelet
Gnytv.
a gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény
Gpkf.
gazdasági nemperes ügyben hozott másodfokú határozat
Gt.
a gazdasági társaságról szóló 2006. évi IV. törvény
GVH
Gazdasági Versenyhivatal
Gyftv.
a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
Gyer.
a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet
Gyjkr.
a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, 1980. október 25. napján kelt, Magyarországon az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett Szerződés végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet
Gyültv.
a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény
Gyvi.
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
Gyvtv.
a nevelési felügyelet fenntartására, illetve megszüntetésére irányuló eljárás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
Har.
a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
Hágai
a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvé-
Bizonyítási
telről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt, Magyarországon
Egyezmény
a 2004. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény
Hágai
a polgári eljárásra vonatkozó, Hágában, 1954. március 1-jén kelt,
Eljárásjogi
Magyarországon az 1966. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett
Egyezmény
nemzetközi Egyezmény
Hágai
a gyermekek külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól Hágában,
Gyermekelviteli
1980. október 25. napján aláírt és Magyarországon az 1986. évi 14.
Egyezmény
törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény
Hágai
a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon
Kézbesítési
kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, Hágában, 1965.
Egyezmény
november 15. napján kelt, Magyarországon a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény
He.
a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet
Hetv.
a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
Hkt.
a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény
HL
az Európai Unió Hivatalos Lapja
Hm.
a használati minták oltalmáról rendelkező 1991. évi XXXVIII. törvény
Hnyr.
a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet
Hpt.
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
Hszt.
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
Hvsz.
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
Icir.
az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet
Inytv.
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
Itv.
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Jat.
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
JK
Jogtudományi Közlöny
Jszbtv.
a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény
Jtvr.
a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet
Jvr.
a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet
Jst.
a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
Kbt.
a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
KEKKH
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
KELTÁR
Közjegyzői Elektronikus Letéti Tár
Ket.
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
Kf.
közigazgatási ügyben hozott másodfokú határozat
Kfv.
közigazgatási ügyben hozott felülvizsgálati határozat
KGD
Közigazgatási Gazdasági Döntvénytár
Khsztv.
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
Kisebbségi
a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott, Magyarországon az
Nyelvek
1999. évi XL. törvénnyel kihirdetett Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek
Kartája
Európai Kartája
Kjt.
a közalkalmazotti jogviszonyról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
KK
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) Közigazgatási Kollégiuma
Kmr.
a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet
Kmri.
a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet
Konztv.
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény
Közjdíjr.
a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet
Közjtv.
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
Közjnptv.
az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
Közjszhr.
a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet
Közjvhr.
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet
Közrtv.
a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény
Kpkf.
közigazgatási nemperes ügyben hozott másodfokú határozat
Kúria
Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság)
Külfbtv.
a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény
Kvkamtv.
a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
Kzvtv.
a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
Ler.
a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet
Levtv.
az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény
Lvtv.
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
Londoni
a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7.
Egyezmény
napján aláírt Európai Egyezmény
MCDT
Megyei Törvényszékek Társasági és Cégjogi Döntéseinek Tára
M.törv.
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) munkaügyi jogvitában hozott törvényességi határozata
Médiatv.
a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
Mf.
munkaügyi jogvitában hozott másodfokú bírósági határozat
Mfttv.
a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény
Mfv.
munkaügyi jogvitában hozott felülvizsgálati határozat
MJ
Magyar Jog
Mjtv.
a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
MK
Magyar Közlöny
MKIK
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
MNB
Magyar Nemzeti Bank
MNV Zrt.
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság
Mnyptv.
a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
MOB
Magyar Olimpiai Bizottság
MOKK
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
MRP
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
MRPtv.
a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
MTA
Magyar Tudományos Akadémia
MT
Minisztertanács
Mt.
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
NAV
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nmjtvr.
a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
OIT
Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Ombtv.
az alapvető jogok biztosáról 2011. évi CXI. törvény
NMHH
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
OVB
Országos Választási Bizottság
Öbptv.
az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
Ötv.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
P.törv.
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) polgári ügyben hozott törvényességi határozata
Pf.
polgári ügyben hozott másodfokú határozat
Pfv.
polgári ügyben hozott felülvizsgálati határozat
PJD
Polgári Jogi Döntvénytár
PJE
polgári jogegységi határozat
PK
a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma
Pk.
polgári nemperes eljárásban hozott határozat
Pkf.
polgári nemperes eljárásban hozott másodfokú határozat
Pkfv.
polgári nemperes eljárásban hozott felülvizsgálati határozat
PKT
a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) Polgári Kollégiumának tanácselnöki értekezlete
Pktv.
a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény
Pmbt.
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
Pp.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
Ppé.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet
Ppék.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet
Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény
II. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény
III. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet
IV. Ppn.
az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról szóló 1979. évi 31. törvényerejű rendelet
V. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény
VI. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1995. évi LX. törvény
VII. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1997. évi LXXII. törvény
VIII. Ppn.
az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény
IX. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2001. évi CV. törvény
X. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény
XI. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény
XII. Ppn.
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény
Ppné.
a Ppn. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1954. évi 18. törvényerejű rendelet
II. Ppné.
a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet
Postatv.
a postáról szóló 2003. évi CI. törvény
Polgmtv.
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény
PSZÁF
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Ptk.
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
Ptké.
a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet
Ptké. II.
a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet
Rpp.
a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk
Sporttv.
a sportról szóló 2004. évi I. törvény
Se.
a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. törvénycikk
Szaktv.
az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Pp. módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény
Számvtv.
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
SZJAftv.
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény
Szjt.
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
Szolgtv.
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
Szövtv.
a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
SZTNH
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Sztrájktv.
a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény
Sztv.
a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
Szütv.
a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény
Tanács
az Európai Unió Tanácsa
Tao.
a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
Te.
a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. törvénycikk
TEÁOR
Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere
Tipt.
a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
Tpt.
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
Tsznyr.
6/1989. (VI. 8.) IM rendelet
Tsztv.
a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény
tv.
törvény
tvr.
törvényerejű rendelet
UINL
Union International du Notariat Latin
Ügytv.
a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
Üjt.
a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény
Ütv.
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény
Vbtv.
a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
Válr.
a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet
Ve.
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
Védjtv.
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI.
törvény
Vht.
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
Vhtn.
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény
Vkr.
a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) kormányrendelet
Vagyonkorltv.
az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény
Vdr.
14/1994. (IX. 8.) IM rendelet a bírósági végrehajtói díjszabásról
VONY
a Végrendeletek Országos Nyilvántartása
Vüsz.
1/2002. (I. 17.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről
Zálogr.
a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet
ZONY
Zálogjogi Országos Nyilvántartás
ZPO
Zivilprozessordnung
Rövidítések
Rövidítések
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
2. fejezet - I. fejezet. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése
I. fejezet. A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése
1. Fogalmi alapvetés
2. A polgári nemperes eljárások célja
3. A polgári nemperes eljárások osztályozása
4. A polgári nemperes eljárások szabályozásának sajátosságai
5. A nemperes eljárások általános szabályai
6. Alapelvek érvényesülése a nemperes eljárásokban
7. Az ügyész szerepe a polgári nemperes eljárásokban
8. Joghatóság a nemperes eljárásokban
9. Hatáskör a nemperes eljárásokban
10. Illetékesség a nemperes eljárásokban
11. Beadványok a nemperes eljárásokban
12. Határidők a nemperes eljárásokban
13. Felek a nemperes eljárásokban
14. Képviselet a nemperes eljárásokban
15. Eljárási szabályok
16. Az eljárás nyugvása
17. Egyesítés, elkülönítés
18. A tárgyalás szerepe, jelentősége és gyakorisága
19. Bizonyítás, valószínűsítés, bizonyítás hiánya
20. Határozat
21. A határozatok közlése
22. A határozatokhoz fűződő joghatások
23. Fellebbezés mint rendes jogorvoslat (II.)
24. Rendkívüli perorvoslatok és a nemperes eljárások
Bacsó Ferenc – Beck Salamon – Móra Mihály: Magyar polgári eljárásjog. Budapest, 1957; Baumbach, Adolf: Zivilprozeß und freiwillige Gerichtsbarkeit. Zeitschrift der Akademie für Deutsches Recht. 1938. 583. o.; Bókai Judit – Gabányi Józsefné – Kiss Daisy – Németh János – Piskolti Sándor – Vida István:Polgári nemperes eljárások. Átdolgozott kiadás. Szerk.: Németh János. Budapest, 1996; Csiky Péter – Kiss Daisy – Németh János – Vida Sándor:A bírósági nemperes eljárások magyarázata. Szerk.: Németh János, Kiss Daisy. Budapest, 2002; Farkas József: Jogerő a magyar polgári peres eljárásban. Budapest, 1976; Farkas József:Bírósági és közjegyzői nemperes eljárások. In Egységes jegyzet II. 1978; Gáspárdy László (szerk.): Polgári nemperes eljárások. Miskolc, 2000; Hellwig, Konrad: Lehrbuch des Deutschen Civilprozessrechts I. Band. Leipzig, 1903; Jancsó György: A magyar Pp. rendszeres kézikönyve I. Budapest, 1912; Kovács Marcel: Polgári per és perenkívüli eljárások. Jog- és Államtudományi Szemle, XVII. évf. 1918. 599–616. o.; Kovács Marcel: A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, 1927; Magyary Géza:A magyar polgári peres eljárás alaptanai. (A perbeli cselekvények tana.) Budapest, 1898; Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiadás. Budapest, 1939; Németh János – Kiss Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata. Budapest, 2002; Névai László – Szilbereky Jenő:Polgári eljárásjog. Szerk.: Névai László. Budapest, 1974; Oesterley, Ferdinand Versuche aus dem Gebiet der s.g. freiwilligen Gerichtsbarkeit. Hannover, 1890; Petrik Ferenc (szerk.): A polgári nemperes eljárások. Budapest, 1997; Plósz Sándor: Polgári törvénykezési rendtartás. Egyetemi előadásairól készült kéziratos jegyzet. Budapest, 1890; Richter Béla: a peres és perenkívüli eljárás viszonya. Magyar Jogi Szemle, XIII. évf. 1932/1.; Sárffy Andor: A peráradat csökkentése a perenkívüli eljárás fejlesztése útján. Budapest, 1930; Sárffy Andor:Polgári eljárás zsebkönyve. Budapest, 1942; Sárffy Andor: A magyar polgári perjog. Budapest, 1946.
1. 1. Fogalmi alapvetés
A polgári eljárás két ága a peres és nemperes eljárás. Ha a polgári eljárást egységesnek is tekintjük, azt mindenképp leszögezhetjük, hogy az igazságszolgáltatás tipikus formája a polgári per. Szélesebb értelemben az igazságszolgáltatás része a nemperes eljárások rendszere is, de ez az értelmezés több területen ütközik a polgári perjog tárgyalásánál is említettekkel – így például azzal az alapelvvel, miszerint az igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján valósul meg. Ez az elv már csak azért sem érvényesülhet maradéktalanul, mivel a nemperes eljárások egy része nem bírósági hatáskörbe tartozik.
Az sem vitatható, hogy e fogalmi kérdések a polgári eljárásjog tudományának régóta vitatott területét jelentik. Miután a polgári peres eljárás fogalma nem tekinthető különösképpen nehezen definiálhatónak és a perjogtudomány is aránylag egységes e kérdésben – a legkönnyebb ellenállás vonalán haladva –, a negatív megközelítéssel találkozhatunk a leggyakrabban. Ennek alapján minden a polgári peres eljáráson kívül eső polgári eljárás nemperes eljárásnak minősül. A korábbi jogirodalom ennek megfelelően „peren kívüli” jelzővel illette ezen eljárásokat.
Mint azt a kontinentális jogrendszerekben megszokhattuk, kiindulásként az ókori Rómához kell visszanyúlnunk, tekintettel arra, hogy a polgári eljárás – pontosabban szólva: a praetori iurisdictio – két fő ágának megkülönböztetése a római jogban is tényként kezelhető. A mai fogalmaink szerinti peres eljárás (iurisdictio contentiosa), amelyben ellenérdekű felek jogvitájában történik döntés, illetve a klasszikus jogvitát nélkülöző iurisdictio voluntaria, a mai felosztás előhírnökeként értékelhető. Az azonban – a római jogi alapvetést meggyőzően levezető Magyary Géza szerint – többé-kevésbé a múlt ködébe veszett, hogy pontosan mi is tartozott az egyik vagy a másik fogalmi körbe.[footnoteRef:1]1 [1: 1Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiadás. Budapest, 1939. 21. o. Valójában Magyary sem a fogalmi meghatározás irányába indult el, hanem azok a főirányok kerültek vizsgálata fókuszába, amelyekben az állam a magánjogi rend megvalósítása terén tevékenynek mutatkozik (például ilyen ún. fogalmi főcsoport az egyoldalú meghallgatás útján történő magánjogi igényérvényesítés, fizetési meghagyás).]
Ez a kettősség a modern kor polgári perjogi irodalmában is tetten érhető. A XVIII–XIX. század fordulójának polgári törvénykezési jogán belül – a peres eljárás mellett – a peren kívüli(Plósz Sándor), „per körén kívül eső”[footnoteRef:2]2 (Magyary Géza) eljárásokról értekeztek a meghatározó perjogászok. Plósznál még az „önkénytes jogszolgáltatási eljárás”[footnoteRef:3]3 elnevezés is megjelenik. A magyar perjogi irodalom óriása azzal indokolta az elnevezést, hogy ezen eljárások nem a felek kérelmére (indítványára) indulnak, hanem azokat önként eszközli a bíróság. Ma már – a nemperes eljárások felduzzadt számára és sokrétűségükre tekintettel – biztos nem állja meg a helyét az elnevezés, de mindenképpen figyelemre méltó a Plósz-féle – bíróságközpontú – megközelítés. Plósznál azzal a felfogással is találkozunk, hogy a nemperes eljárások céljában rejlik a peres eljárástól való különbözőségük. E körben a jogrend alakítása és a bizonyíték megállapítása is szerepel mint eljárási cél. [2: 2Magyary Géza:A magyar polgári peres eljárás alaptanai. (A perbeli cselekvények tana.) Budapest, 1898. 13. o. Megjegyezzük: ehhez áll közel a német „freiwillige Gerichtsbarkeit” kifejezés, anélkül, hogy a tartalmi azonosságot a kifejezés hasonlósága bizonyítaná.] [3: 3Plósz Sándor: Polgári törvénykezési rendtartás. Egyetemi előadásairól készült kéziratos jegyzet. (Jegyzi: Tetétleni) 1890/1. 18. o. Idézi: Németh János: A polgári nemperes eljárások fogalma és jogi természete (I. fejezet). In Németh János – Kiss Daisy (szerk.): A bírósági nemperes eljárások magyarázata. Budapest, 2002. 29. o.]
Kovács Marcel szerint a peren kívüli eljárások a főleg a jogrend megsértésének előzetes elhárítására, jogok és jogviszonyok alapítására, megváltoztatására, megszüntetésére szolgálnak. Kovács utal Konrad Hellwigre mint olyan perjogászra, aki véleménye szerint a peres és peren kívüli eljárás közti különbséget a legpontosabban fogalmazta meg.[footnoteRef:4]4 [4: 4Kovács Marcel: Polgári per és perenkívüli eljárások. Jog- és Államtudományi Szemle, XVII. évf. 1918. 599–616. o.]
Álláspontunk szerint is figyelemre méltó a Hellwig-féle megközelítés,[footnoteRef:5]5 amely szerint az különbözteti meg a peres és peren kívüli eljárásokat, hogy a peren kívüli eljárás a sértett magánjognak vagy magánjogi érdeknek nem a peres eljárás szabályai szerinti megvédése, miután a peres eljárás során elsősorban magánjogi érdekérvényesítés történik. Ily módon a peren kívüli eljárásokra inkább jellemző a magánjogi természetű ügyek intézése, amelyek vagy nélkülözik a jogvitát, vagy – bár a háttérben fellelhető ellenérdekű felek vitája vagy fennálló jog érvényesítése – eljárásuk során nem alk