Beviteli eszközökA beviteli perifériák közé azok az eszközök tartoznak, amelyekkel adatokat vihetünk be a

számítógépbe.

BillentyűzetA billentyűzet (keyboard [kíbord]) a

legrégebben használt beviteli periféria a szá-mítógépek világában. A billentyűzetben egy kis vezérlőprocesszor található, amely a lenyomott gomb kódját fogja eljuttatni a számítógéphez.

A mai számítógépekhez általában PS/ 2 vagy USB csatlakozóval illeszthető a billentyűzet. Régebbi számítógépeken, illetve billentyűzeteken még találkozhatunk az úgynevezett AT csatlakozóval is. Érdekesség, hogy PS/ 2 csatlakozójú billentyűzetet illeszthetünk AT csatlakozójú számítógéphez, illetve a fordított változat is lehetséges.

Az előző ábra eszköze AT billentyűzet PS/ 2 csatlakozójú gépbe való illesztését teszi lehetővé. A kábeldzsungel elkerülésére egyre többször találkozhatunk a vezetéknélküli billentyűzetekkel is. A vezetéknélküli típusokból kétfélét használunk. A pici vevőegység vezetékkel csatlakozik a géphez, de a vevőegység és a billentyűzet között már infrás vagy rádiós is lehet a kapcsolat. Infrás esetben a billentyűzetnek optikailag látnia kell a vevőegységet, mint például a tv-k és távirányítóik esetén. A rádiós esetben a rálátás nem szükséges. Vezetékes eszköz a működéséhez szükséges minimális áramot a dróton át megkapja, de vezetéknélküli esetben ehhez már elem/akkumulátor kell.

A billentyűzet egy másik jel- lemzője a gombok száma. Kezdet- ben 84 gomb volt a billentyűzeteken. Ma leginkább a 101 - 105 gombos változattal találkozhatunk. A gombok száma változhat attól függő- en, hogy magyar vagy angol billentyűzetről van-e szó, illetve attól is, milyen speciális billentyűket találunk rajtuk.

Az ábrán például egy olyan billentyűzetből láthatunk részletet, ahol az ábra tetején található gombokkal indíthatjuk Word [wörd], az Excel vagy a PowerPoint [páuörpoint] programokat. Megfigyelhetjük továbbá, hogy a funkcióbillentyűknek is kettős szerepük van. Számtalan olyan billentyűzetet is találhatunk, amelyek a multimédia használatát támogatják, vagy amelyekkel az internet böngészése válhat kényelmesebbé.

Lényeges kérdés, hogy milyen nyelvű a billentyűzet. Itt két dolgot kell meg- különböztetnünk. Egyik kérdés az, hogy milyen feliratokat látunk a billentyűkön a másik kérdés pedig az, hogy az operációs rendszer milyennek tekinti ezeket. A feliratok tekintetében a két

PS/2 - AT átalakítóAz ábra szerinti átalakítóval PS/2-es billentyűzetet tudunk AT-s aljzatba

dugni vagy fordítva?

Speciális billentyűkAz ábrán látható billentyűzettel indíthatjuk az Office alkalmazásokat, a böngészőnket, de egy gombnyomással elérhetjük például a dokumentumok és képek nevű mappánkat is. A billentyűzet mely részei fognak külön segédeszköz telepítése nélkül működni és

melyekhez kellenek segédprogramok?

A billentyűzet nyelveA számítógép használata közben honnan értesülhetünk arról, hogy milyen nyel-

vűként működik a billentyűzet? Az ábra szerinti nyelv megváltoztatásával változik

e a programokban a menük nyelve?

legelterjedtebb változat az angol és a magyar. Magyar nyelvű billentyűzeten természetesen már megtaláljuk az ékezetes betűket is. Lényeges megemlíteni, hogy a „z" és az „y" gombok fel- cserélve helyezkednek el a magyar és az angol billentyűzeten. Lényegében tehát a billentyűzet mint hardver egy adott gomb lenyomását jelzi az operációs rendszernek, és a billentyűzet kezelő- programja dönti el, hogyan kell ezt értelmezni. Az első betűsor alapján a magyar billentyűzetet szokták „qwertz" néven is illetni.

Az angol billentyűzeten nem találjuk az ékezetes betűket, a magyar billentyűzeten pedig nem érjük el egyszerű gombnyomással például a "\" jelet. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem érhetjük el ezeket a karaktereket a billentyűzetről. A billentyűzeten esetleg nem szereplő jelek elérését az teszi lehetővé, hogy az operációs rendszer különböző nyelvűként tudja használni a géphez csatlakoztatott billentyűzetet.

Az előző ábra szerinti billentyűzet angol, magyar és német billentyűzetként is működhet. Például az „é" feliratú billentyű magyarként „é", angolként „ ; " németként pedig „ö" karaktert ír.

A billentyűzet gombjait a következő főbb csoportokba sorolhatjuk. Alfanumerikus, numerikus, váltó, funkció és kurzorvezérlő gombok.

A billentyűzet részeiEgy laptop billentyűzete mennyiben néz ki másképp az ábrán láthatóhoz képest?

Alfanumerikus gombok. Ezen a részen találjuk az írógépeken is meglévő betűket és számokat.

Numerikus gombok. Amikor sok számot kell begépelnünk, akkor ez a jobb szélen található blokk kényelmesebbé teheti munkánkat. Fontos tudni, hogy ennek a résznek a gombjai kettős szerepűek. A rész bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotától függően számokat írnak a gombok, vagy a kurzort vezérlik. Például a 4-es feliratú gomb be- kapcsolt állapotban a 4-est írja, míg kikapcsolt állapotban a kurzort próbálja meg egy hellyel balra léptetni. A bekapcsoltság állapotát egy kis led jelzi a billentyűk felett, és ezt az állapotot a blokk bal felső részén található NumLock [námlok] gombbal változtathatjuk.

Váltóbillentyűk. A Shift [sift], Ctrl, Alt gomboknak önállóan lenyomva nincs hatásuk. Mindig valamelyik másik gombbal együtt használjuk ezeket. Fontos, hogy az együttes lenyomás nem azt jelenti, hogy egy pillanatban kell lenyomni ezeket a gombokat. Ha például egy könyvben azt látjuk, hogy „ctrl c", akkor ez azt jelenti, hogy a ctrl gomb nyomva tartása mellett nyomjuk le a c gombot is. A shift, ctrl, alt gombokból kettőt találunk a billentyűzeten, az alfanumerikus blokk mindkét szélén. A shift és a ctrl gombok általában egyenértékűek a párjaikkal, de a két alt gomb között már különbségek mutatkoznak. Például az f gomb a bal alt-tal lenyomva leggyakrabban a File menüt nyitja le, míg a jobb alt-tal együtt használva a „ [ " jelet írja. A jobb oldali alt gomb másik szokásos elnevezése alt gr, még akkor is, ha ez külön nincs kiírva a gombra.

Fontos, hogy a shift gomb lenyomott állapota nem a nagybetűk írását jelenti. A shift gomb az éppen aktuális alapértelmezett írásmódot változtatja meg. Az írásmódot a caps lock

[kepszlok] gombbal válthatjuk, és az állapotot a caps lock feliratú led jelzi.Funkciógombok. A billentyűzet felső részén találjuk Fl...F12 feliratokkal. Ezeknek a

gomboknak nincs gyárilag meghatározott szerepük, programtól függ, hogy mi történik lenyomásukra. A szerep programtól függ ugyan, de például az FI lenyomására legtöbb programban a súgó indul el.

Kurzorvezérlő gombok. Ezt a blokkot az alfanumerikus és a numerikus blokk között találjuk. A nyílbillentyűk a megfelelő irányba mozdítják a kurzort, ha lehet. A home [hóm] és az end [end] gombok az adott program szerint értelmezett első és utolsó helyre ugranak. A home például a szövegszerkesztőben az adott sor első karakterhelyére ugrik, míg a táblázatkezelőben az első cellára. A pageup [pédzsáp] és pagedown [pédzsdáun] gombokkal egy képernyőnyit mozoghatunk feljebb vagy lejjebb az adott dokumentumban. Az ínsert [inzört] gombbal a felülíró és a beszúró üzemmód között válthatunk. Beszúró üzemmódban a lenyomott billentyű helyet csinál magának, míg felülíró üzemmód esetén az újabb jel a kurzortól jobbra álló jel helyére kerül. A del gombbal a kurzortól jobbra álló karaktert törölhetjük.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy billentyűzetünkön találhatunk egyéb speciális gombokat is. Ilyenek például az általunk is programozható gombok, vagy a számítógépünket hibernáló, szabályosan leállító gombok.

EgérA grafikus felületű programokat általában kezelhetjük billentyűzetről is, de egérrel sokkal

kényelmesebb a használatuk. Az ősegér 1968 decemberében született meg a Stanfordi Kutatóintézetben.

Működési elv szerint két fő típusa terjedt el az egérnek. Az egyik az optomechanikus (golyós) a másik az optikai egér. Az optomechanikus esetben az egér alján található golyó segítségével érzékeli az egér az elmozdulást. A golyó nem csúszhat, feltétlen gurulnia kell az asztalon és ezért is szoktak különböző alátéteket használni.

Az ősegér és megalkotója, DOUGLAS C. ENGELBART kláglesz szí englbart]ENGELBART megkapta a Lemelson-MIT díjat. Melyik évben és milyen díjról van szó?

Az egér belsejében két egyforma, egymásra merőleges görgő súrlódik a golyóhoz, amelyek segítségével a síkbeli elmozdulás állapítható meg. A harmadik, rugalmas tengelyű görgő a golyó támasztását szolgálja, hiszen egyébként nem maradna az előbbi két tengely között.Célszerű a tengelyeket és a golyót rendszeresen tisztítani az egér alján található fedőlap lecsavarása után.

A golyós egér belsejeAz ábra jobb szélén látunk két kis kap-csolót a görgő felett és alatt. Ezek mire szolgálhatnak? Az ábrán az alsó részen látjuk az egér vezetékét. Összeszerelt állapotban az egér melyik végén fog a

vezeték távozni?

Az optikai egér alján egy piros fényforrást találunk, aminek az asztalról visszavert fényét egy kameraszerű fényérzékelő figyeli. Az érzékelő alatti kép változása a fontos ebben az esetben. Érdekes, hogy egy hófehér papírlapon is működnek ezek az egerek, hiszen optikailag nem homogén a papírlap felülete.

Az egér működési módjától függetlenül többféle módon kapcsolódhat a számítógéphez. A két fő változat a vezetékes és a vezeték nélküli eset. Vezetékes kapcsolódás esetén a soros, PS/2 és USB csatlakozás terjedt el. Ma leggyakrabban a PS/2 és az USB csatlakozóval találkozhatunk.

Vezeték nélküli kapcsolódás esetén valójában két berendezésről beszélünk. Egyik maga az egér, a másik a számítógéphez vezetékkel csatlakozó, az egér által sugárzott jeleket észlelő vevőegység.

Vevőegység és egérA jobb oldali ábrán szereplő egérről tudjuk, hogy tulajdonosa a vevőegységet a laptopjának

hátlapján található USB portba szokta dugni. Infrás vagy rádiós egér- ről van szó?

Fontos tudni, hogy a vevőegység és az egér közti kapcsolat két fő típusa terjedt el. Egyik az infrás egér. Ekkor a kapcsolatot az infravörös fény biztosítja és a távirányítók- hoz hasonlóan optikai rálátás szükséges a berendezések között. A rádiós egér esetében rádióhullámok biztosítják a kapcsolatot, és ekkor az optikai rálátás nem követelmény. A vevőegység és az egér általában már néhány méter távolságból érzékeli egymást.

Az egér legfontosabb beállításaiAz ábrán az első jelölőnégyzet mellett azt látjuk, hogy ,elsődleges és másodlagos gomb

felcserélése". Mit jelent az elsődleges gomb fogalma?

Jó tudni, hogy bármely egér, mindenféle szoftver telepítése nélkül az alapvető feladatokat ellátja. A megfelelő szoftverek telepítése után viszont egerünk további érdekes, hasznos feladatokat is szolgálhat.

Az előző ábrán egerünk néhány fontosabb beállítását láthatjuk. A balkezesek például felcserélhetik a két egérgomb szerepét, és igényeinkhez igazíthatjuk a dupla kattintás sebességét is. Hosszabb listák megtekintését teheti kényelmesebbé az egér görgője. A jobb oldali ábra szerint a görgetés sebességét állíthatjuk be.

Az egér egy alternatívája a hordozható gépekben az érintőpad (touchpad [tácsped]). Ennél az eszköznél egy nyomásérzékeny felületen, ujjaink segítségével vezérelhetjük az egérkurzort. Az egér bal, illetve jobb gombjának megfelelő gombokat is megtaláljuk a touchpad közelében. A bal oldali egér- gomb lenyomása rendszerint helyettesíthető az érintőpad határozott, ujjal való megérintésével.

Az egér egy másik alternatívája lehet az érintőképernyő is. Ilyenkor látszólag ujjainkkal közvetlenül vezéreljük a kurzort. Ennek megvalósítására egyik lehetőség, hogy átlátszó, nyomásérzékeny fóliával vonják be a képernyőt.

ÉrintőpadHordozható gépünkön meghibásodott a

touchpad. Hogyan vezérelhetjük ekkor az egérkurzort?