1

Betegtájékoztató füzet

Tartalomjegyzék

Tartalom

Betegtájékoztató füzet...........................................................................................................................1

Tartalomjegyzék.................................................................................................................................1

A főbb halálokok az Észak-Alföldi régióban........................................................................................2

A szív-érrendszeri betegségek jelentősége.........................................................................................3

A cukorbetegség jelentősége korunkban...........................................................................................4

A cukorbetegségről:...........................................................................................................................5

vércukorszint normálértéke:..........................................................................................................5

A cukorbetegség oka: az inzulin nevű hormon hiánya........................................................................6

A cukorbetegség formái:....................................................................................................................6

A cukorbetegség tünetei:...................................................................................................................8

A cukorbetegség életveszélyes szövődményei:........................................................................10

Diabéteszes kóma.........................................................................................................................10

A cukorbetegség hosszú távú szövődményei...................................................................................12

Szemészeti szövődmények..........................................................................................................13

Veseszövődmény..........................................................................................................................15

Idegrendszeri szövődmény: diabéteszes láb.............................................................................16

Nagyér-szövődmények.................................................................................................................18

A cukorbetegség megelőzése, kezelése............................................................................................19

Magas vérnyomás (hypertonia)........................................................................................................23

Mi a jó vérnyomásérték?..................................................................................................................24

A magas vérnyomás megelőzése:.....................................................................................................25

A magas vérnyomás kezelése:..........................................................................................................26

Érelmeszesedés:...............................................................................................................................26

2

Melyek tehát a leggyakoribb haláloknak számító érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyével járó kóros értékek?...........................................................................................................................30

Mikor javasolt a belgyógyászat szakrendelést felkeresni?...............................................................30

Daganatos betegségek megelőzése, szűrése:...................................................................................31

A Tiszafüredi EFI elérhetősége szolgáltatásai:..................................................................................32

A főbb halálokok az Észak-Alföldi régióban.Az Észak alföld régió népessége valamivel több mint 1,5 millió fő. Az 1990-es évek eleje óta a régió lakosságszáma folyamatosan csökken. A tendenciát a halálozás közepes fokú csökkenését meghaladó jelentős születés szám csökkenés határozza meg. A régióban nő a 65 év fölötti lakosok aránya, ezzel párhuzamosan nő a gazdaságilag aktív népesség ellátási terhe. Településeink Jász Nagykun Szolnok megye Tiszafüredi kistérségébe tartoznak, ahol a gazdasági aktivitás szerény, a munkanélküliségi ráta a 10%-ot is meghaladja és a lakosság szociális helyzete alacsony életszínvonalat tesz lehetővé.. A régió lakosságának születéskor várható élettartama férfiak esetében 67,3 év, n ők esetében 75,9 volt.

A régió haláloki struktúráját a 2005-ös Népegészségügyi Jelentés alapján az alábbi táblázat mutatja be.

Nők (%) Férfiak (%)Keringési rendszer betegségei

51,35 46

Daganatok 25,3 27,58Emésztőrendszer betegségei

6,53 7,32

Fertőző betegségek 0,36 0,48Légzőrendszer betegségei

3,89 4,32

Külső okok 7,57 9,48Egyéb halálokok 5,01 4,81

A régióban a halálozások több mint felét a szív és érrendszeri betegségek okozzák. TÉRSÉGÜNKBEN A 65 ÉV FELETTI NÉPESSÉGBEN, EGY ÉVBEN 200-AN HALNAK MEG KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGBEN, SZEMBEN AZ EURÓPAI ÚNIÓBAN ÉSZLELHETŐ 65-ÖS ÁTLAGÉRTÉKKEL. 65 év alatt minden második haláleset szívinfarktus, vagy agyér betegség miatt következik be. A cukorbetegség okozta összes halálozás 31,2% és 29,6% között alakult 1999 és 2010 között. Az egészségügyi ellátás eszközeiben ezen időszakban bekövetkezett jelentős fejlődés ellenére a halálozási mutató alig csökkent. Ez az egészségtudatos magatartás hiányára vezethető vissza. Ez korrelál a régióban tapasztalható cukorbetegségek, magas vérnyomás, dohányzás, magas vérzsírszint magas előfordulási arányával. A régióban százezer lakosból több mint negyven fő hal meg agyérbetegség következtében, szemben az Európai Unió 10 halálesetével. Ez a családorvosi ellátás gondozás túlterheltségére,

3

elégtelenségére valamint a lakossági szűrőprogramok és egészségfejlesztő programok hiányára hívja fel a figyelmet. A daganatos betegségek a régió halálozásának második leggyakoribb okai. Elsődlegesen a légcső, a hörgő, a tüdő, az emlő, a méhnyak és a szájüregi daganatok előfordulási aránya magas. A főbb halálokok között kiemelendő, hogy az Észak-Alföld Régióban közel 50%-almagasabb a fiatalkori halálos öngyilkosságok aránya mint országosan. Ez is jellemzi a népesség kilátástalanságát, befelé fordulását és az egészségfejlesztő programokba történő bevonás nehézségeire hívja fel a figyelmet. A régióban élő nők 60%-a a férfiak 55%-a túlsúlyos vagy elhízott. A hypertonia prevalenciája nőkben 32% férfiakban 22%. Az Észak Alföldi Régióban élő nők 8% -a, a férfiak 5%-a diabeteses. A régióban élő férfiak 40%-a, a nők 25%-a napi rendszerességgel dohányzik. A rendszeresen dohányzó férfiak kétharmada, a nők kevesebb mint fele 20/nap mennyiségnél többet szív. A dohányzás, főleg a fiatalokra jellemző. A régióban minden 7. férfi (a lakosság 14%-a) és a nők 1%-a alkoholista. A régióban minden 6. férfi és nő soha vagy ritkábban mint hetente végez testmozgást. A régióban a nők 36%-a a férfiak 30%-a úgy véli hogy semmit vagy csak nagyon keveset tehet saját egészségéért. Szűrővizsgálaton Jász-Nagykun Szolnok megyében emlőszűrés esetében a behívottak 42,4%-a jelent meg, a lakosság együttműködési hajlandósága alacsony.

A szív-érrendszeri betegségek jelentőségeAz Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OLEF)1 2006-ban publikált „Kutatási Jelentés” című összegző tanulmánya rámutatott arra, hogy a felnőtt nők 40%-a, és a férfiak egyharmada szenved valamilyen keringési betegségben Magyarországon. A keringési betegségek esélyét az életkor jelentősen növeli, a rosszabb szociális helyzet, az alul iskolázottság és a magány, a szív érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét tovább növeli. A magasabb iskolai végzettség, nagyobb tájékozottság, az egészségtudatos életmód és a társas támogatottság azonban csökkenti ezen betegségek előfordulási valószínűségét. A tanulmányban vizsgált 18 év feletti népességben a nők harmadánál és a férfiak negyedénél diagnosztizáltak már magas vérnyomás betegséget. A 35-64 éves magyar férfi népességben a hypertonia prevalenciája 32,8%; 65 év felett 48,5% volt. A vizsgált magyar női népességben ugyanezen korcsoportokban a előfordulása 33,2%, és 60,4% volt. A túlsúlyosak esélye 60%-kal magasabb volt a hypertonia kialakulására mint a normál testsúlyúaké. Az OLEF eredményei alapján, a teljes felnőtt lakosság 4%-a esett már át szívinfarktuson. A 65 év feletti népességben férfiak esetében ez a előfordulása elérte, nők esetén meghaladta a 10%-ot. Az elhízottak esélye a szívinfarktusra 80%-al magasabb mint a normál testsúlyúaké. Ugyanígy növelte a rizikót a férfi nem. a dohányzás, a magas koleszterin szint, az alul iskolázottság és a stressz. A teljes magyar felnőtt népesség 13,8%-ban jelentkezik egyéb, nem ischaemiás szívbetegség: a 65 év feletti korosztályban minden 3. nő és 5. férfi érintett. Ezen szívbetegségek közül előfordulási gyakoriságuk miatt kiemelendők az arrhytmiák, a billentyű betegségek, a szívizom elégtelenség, a nagyér szűkületek és a bal kamra izomtömegének hypertrophiája, mely utóbbi a tartósan fennálló magas vérnyomás betegség egyik leggyakoribb szövődménye. Az időskori pitvarfibrilláció és a hyperthyreosis kapcsolata pedig szintén gyakran tapasztalható. A magyar felnőtt lakosság 2,6% esett át életében stroke-on, ami egy alulbecsült érték, mivel a stroke sokszor minimális tünetekkel jár: „lábon kihordott”. Esetében a kórházi halálozás elérheti a 25%-ot és ennél is gyakrabban okoz megrokkanást és munkaképesség csökkenést. A 65 év feletti magyar férfinépességben az éves előfordulása 4,8%, a nőkben 4,5%.

4

Magyarországon a felnőtt lakosság 13%-át az idősek 20%-át érinti a magas koleszterin szint. Mivel a koleszterin az erek falában lerakódva, a kalciumot megkötve érelmeszesedést okoz, ezért a kardiovaszkuláris betegségek egyik legfontosabb rizikó faktora. A koleszterin plakkok formálódása egészen korán, sokszor már 18 éves korban megkezdődik, és a plakk növekedése még előrehaladott életkorban, jelentős érszűkületek mellett is progresszív. A hyperkoleszterinaemia éves előfordulása középkorú férfi népességben 9,6- nőkben 13%, ugyanez 65 év fölött, férfiakban 106- nőkben 21,2%. A nők esélye 70%-al magasabb mint a férfiaké. A magasabb iskolai végzettség növeli a magasabb koleszterinszint esélyét. Az túlsúly 85%-al, az elhízás 95%-al emeli a magas koleszterinszint esélyét a cukorbetegség és a magas vérnyomás esélynövelő szerepe háromszoros.

Ha a fent részletezett keringési betegségeket összevonjuk megállapítható, hogy a felnőtt nők 40%-a a férfiak 1/3-a szenved valamilyen keringési betegségben Magyarországon1 . Arányuk, középkorúak körében már 40%, a 65 év feletti korosztályban pedig 70%. Jelenleg a vezető halálokok Magyarországon továbbra is ezen betegségek köréből kerülnek ki, ezért népegészségügyi jelentőségük nagy. Az OLEF rámutat arra, hogy az iskolázottság, a tájékozottság, az egészségtudatos mozgásban gazdag életmód és a társas gondoskodás csökkenti a keringési betegségek rizikóját, és a betegek gyógyulási és életesélyeit is növeli. Mindez kiemeli a szűrés a tájékoztatás az egészségtudatos szemlélet kialakításának és az idősek közösségben tartásának a jelentőségét.

A cukorbetegség jelentősége korunkban A diabetes előfordulása világszerte rohamosan nő. Az egészségügyi Világszervezet nyilvántartása alapján 2000-ben prevalenciája világszerte 2,8% volt, mely 2030-ra 4,4%-ra nő változatlan ütemű progresszió esetén. 2000-ben 171 millió embert érintett világszerte és 2030-ban már várhatóan 366 millió cukorbeteg lesz. Előfordulása a legfejlettebb és a legszegényebb országokban is nő. Gyakori előfordulása összefügg az elhízással, a mozgásszegény életmóddal és a magas glikémiás index-ű finomított szénhidrátot tartalmazó táplálékok elterjedtségével. 2010-ben világszerte mintegy 285 millió ember szenvedett diabetesben. 2013-ban a nemzetközi diabetes szövetség már 381 millióra becsülte a cukorbetegek számát világszerte. A diabetes három típusa közül a II. típusú, általában idősebb korban jelentkező elhízással magas vérnyomással szív és érrendszeri szövődményekkel járó, lassan progrediáló II. típusú diabetes előfordulási gyakorisága nő. Ez a diabetes fajta felelős, az összes diabeteses esetek 90%-ért. A fiatalkorban jelentkező labilis cukoranyagcserével járó, már gyermekkorban is inzulin therápiát igénylő I. típusú cukorbetegek az összes betegszám 6-8 százalékát teszik ki. Számuk nem nő olyan rohamosan, mint a II. típusú diabetese betegeké. A 3. típusú cukorbetegség teszi ki a maradék 2-4 %-ot, ez a más betegségekhez társuló cukorbetegség megjelenési formákat jelenti. Magyarországon minden 13. felnőtt cukorbetegségben szenved, a 65 év feletti korcsoportban minden ötödik ember diabeteses. A férfi lakosságban az éves prevalencia 7,8% a középkorú lakosságban, 65 év felett ez 18,1%. Nőkben, a középkorú lakosságban a diabetes prevalenciája 7,1% 65 év felett 16,8%. Közép-Kelet Magyarországon élők esélye a cukorbetegségre 70%-kal magasabb a Nyugat- Magyarországon élő népességnél. Ma Magyarországon a cukorbetegek száma mintegy 500-700000 fő. A diabetes előfordulási gyakorisága a kor előre haladtával nő. A túlsúly 80%-al az elhízás 2,5 szeresére emelte a cukorbetegség előfordulásának esélyét1. A magas vérnyomás betegségben szenvedők esélyhányadosa a cukorbetegségre több mint kétszeres, a hyperkoleszterinemiás betegek esélyhányadosa háromszoros volt az egészséges népességhez viszonyítva. A szakmunkások esélyhányadosa a cukorbetegségre 0,61 az érettségivel rendelkezőké

5

0,54, a felsőfokú diplomával rendelkezőké 0,55 volt. Mivel a cukorbetegség kezdetben évekig nem okoz tüneteket csak több éves fennállása után ismerik fel, és a betegek nagy része még éveken át nem kerül gondozóba. Becslések szerint ma Magyarországon 350000 nem diagnosztizált cukorbeteg él, akik a potenciális betegek tájékozatlansága, a szűrés hiánya miatt nem kerültek azonosításra. A cukorbetegség számos szövődményt okoz: mikro, makroangiopathia, neuropathia, arthropathia, súlyos szénhidrát és zsíranyagcsere kisiklások révén súlyos komatózus állapothoz, szem és veseszövődményekhez vezet. Emellett növeli a szívinfarktus, a stroke, és a kis és nagyérbetegség, valamint a diabeteses láb betegség következtében kialakuló, amputációt igénylő alsó végtagi szövődményeket. A diabeteses nephropathia a tartósan cukorbetegségben szenvedők 35%-ában, a retinopathia 15 év után az I. típusú betegekben 90%-ban a II. típusú cukorbetegekben 25%-ban jelentkezik. Tíz év után a cukorbetegek 50%-ának van neuropathiája, idegrendszeri szövődménye.

A cukorbetegség ellátása ma Magyarországon jelentős költségteherrel jár: egy szövődménymentes beteg éves ellátási költsége 335000 forint, egy szövődményesé 633 ezer forint volt. A gyógyszeres antidiabetikus therápiáthasználó beteg éves költsége 242000 forint, az inzulinos cukorbetegekre jutó költség 449000 forint volt.A költségek 53%-át a gyógyszerek, 27%-át a fekvőbeteg ellátás költsége tette ki 2009-ben. Az összes gyógyszerköltség 26%-át kell jelenleg orális antidiabetikumokra és inzulinokra fordítani. Jelenleg a teljes ellátási költség 5-10%-át kell a cukorbetegség kezelésére fordítani. A teljes társadalmi finanszírozási teher 70 %-át a diabetes és szövődményeinek kezelése 30%-át a termelésből történő kiesett munkanapok és a megrokkanás adja.

A cukorbetegségről:

vércukorszint normálértéke:

Fontos tudnivaló, hogy a vércukor normál értéke éhgyomri állapotban 4,0 - 5,0 mmol/l körüli, de mindenképpen 6,0 mmol/l alatt van. Étkezések után a vércukorszint átmenetileg megemelkedik, de egészséges egyénben két órával az étkezés után 7,8 mmol/l alatt kell, hogy maradjon.

6

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor értéke 7,0 mmol/l, vagy e feletti, az étkezések után két órás mérték pedig 11,1 mmol/l, vagy ennél magasabb. A vizeletben normális körülmények között cukor nem mutatható ki, cukorbetegségben viszont megjelenhet. A mért „cukorszint” a mérés A jellegétől is függ. vénás vérben (laboratóriumban) mérve általában magasabb mint ujjbegyből vett vérben. A vérben lévő szőlőcukor szervezetünk egyik legfontosabb tápanyaga. Hiányában a szervezet energiatermelése zavart szenved. Cukorbetegségben (latinul: diabetes) a vér cukorszintje magas, de csak azért, mert a cukor nem tud a sejtekbe és a szövetekbe bejutni hogy ott hasznosuljon. Így, cukorbetegségben a szervezet sejtjei és szövetei „éheznek”. A súlyos cukorbetegség egyik tünete ezért a hirtelen fogyás. Diabetesben a szőlőcukor azért nem tud bejutni a sejtekbe mert a betegség miatt nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben az inzulin nevű hormon.

 A cukorbetegség oka: az inzulin nevű hormon hiánya.

Az inzulin a hasnyálmirígy hormonja, amely csökkenti a vércukorszintet. Ezenkívül számos élettani hatással rendelkezik, hiányában a magas vércukorszint mellett a zsíranyagcsere, a az erek és az idegek szerkezete, a szem, a végtagok és a vesék keringése és működése is károsodást szenved. Cukorbetegségben nő az érelmeszesedés és az érszűkület kialakulásának kockázata, gyakoribbak az ebből adódó szövődmények: a szívinfarktus, agylágyulás, végtagi érszűkület, végtag amputáció. A cukorbetegség nem fertőző, egyik ember nem kapja el a másiktól. Az inzulin termelődése a hasnyálmirígy belső elválasztású mirígyében az úgynevezett Langerhans szigetekben történik. Nincs olyan módszer, amivel pontosan előre lehetne jelezni a későbbi cukorbetegséget, vannak azonban bizonyos tényezők, amelyekről tudjuk, hogy biztosan növelik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezek elsősorban a mozgásszegény életmóddal, az elhízással függenek össze, de a cukorbetegség mindkét típusa esetén szerepet játszanak örökletes tényezők is.

A cukorbetegség formái:

1-es típusú cukorbetegség

Nők és a férfiak esetében az 1-es típusú cukorbetegség előfordulásának aránya megegyezik, azonban gyakoribb a fehér-, mint a színesbőrűek között. Lényege

7

inzulinhiány, mely gyermekekben vagy fiatal felnőttekben alakul ki. Oka az inzulin termelésében résztvevő struktúra veleszületett működészavara, vagy a Langerhans szigetek ellen irányuló autoimmun reakció károsító hatása. Általábban az ilyen beteg azoonnal inzulin kezelésre szorul.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség a fejlett országok népbetegsége, amelynek kialakulása szoros összefüggést mutat az elhízással. A WHO adatai alapján 2025-re Európa népességének közel 11%-a szenved majd 2-es típusú cukorbetegségben, melynek okai között megemlítendő, hogy a kontinens lakossága folyamatosan öregszik, egyre jellemzőbb az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Az örökletes tulajdonságok (sokak számára meglepő módon) jóval nagyobb szerepet játszanak 2-es típusú cukorbetegség esetén. Ha valakinek a közvetlen (első fokú) rokonai között 2-es típusú cukorbeteg van, sokkal nagyobb az esélye arra, hogy nála is cukorbetegség alakul ki. Egypetéjű ikrek között ez szinte biztos (csaknem 100%), de ha a családban a felmenők több egymást követő generációja (szülők, nagyszülők) cukorbeteg, akkor is magas (kb. 25%) az utódoknál a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűsége. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a kövérség (illetve az erre való hajlam) szintén örökletes, márpedig ez a 2-es típusú cukorbetegség legfőbb kockázati tényezője.

Terhességi cukorbetegség

A terhesség kapcsán olyan hormonális változások következnek be, melyek önmagukban is rontják a cukor anyagcserét és így az arra hajlammal rendelkezőknél cukorbetegség jöhet létre. Ez hozzávetőleg a kismamák 5 százalékánál jelentkezik valamilyen formában, és a terhesség 24-28. hete között kezd kialakulni. Mivel a kezeletlen cukorbetegség árt a születendő babának, a

8

terhesgondozás során ebben az időszakban kötelezően cukorterheléses szűrést végeznek. Szülés után a terhességi cukorbetegség rendszerint elmúlik, de az anyánál az átlagnál nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, különösen akkor, ha a terhesség alatt felszedett kilóktól nem sikerül megszabadulnia.

Egyéb diabetes típusok: hasnyálmirígy betegségek (pankreatitisz), egyes hormonzavarok (Akromegália, Cushing-kór) mérgezések, tumorok, illetve egyes gyógyszerek szintén okozhatnak cukorbetegséget.

A cukorbetegség rizikójának meghatározása:

Saját magunkra vonatkozóan a 2-es típusú cukorbetegség várható kialakulásának kockázatát a Findrisk kérdőív kitöltésével elég nagy biztonsággal megállapíthatjuk. Ennek a Finnországban kifejlesztett és tudományosan igazolt egyszerű módszernek a segítségével kideríthetjük, hogy milyen kockázati csoportba tartozunk a cukorbetegség tekintetében. A Findrisk kockázatalapú szűrés kérdőívét magyarra is lefordították, és Magyar Diabétesz Társaság ajánlása szerint alkalmas a lakosság széleskörű, hatékony és olcsó szűrésére.

A cukorbetegség tünetei:

.A cukorbetegség klinikai tünetei az alábbiak lehetnek:

Általános tünetek: fáradtság, teljesítménycsökkenés. Emelkedett vérinzulin szint miatt kialakuló tünetek (a 2-es típus kezdeti

fázisa): farkasétvágy, izzadás, fejfájás. Magas vércukorszint (hiperglikémia) miatt jelentkező tünetek: nagy

mennyiségű vizelet gyakori ürítése (polyuria), szomjúságérzet, nagy mennyiségű víz ivása (polydipsia), testsúlycsökkenés.

Folyadék és elektrolitháztartási zavar (homeosztázis zavara) miatt jelentkező tünetek: éjszakai vádligörcsök, látászavarok (a szemlencse víztartalmának változása miatt).

Bőrtünetek: viszketés (pruritus) (gyakran a nemi szervek (genitáliák) és a végbélnyílás (anus) környékén), bakteriális és gombás bőrfertőzések, vöröses arcszín (rubeosis diabetica).[29][30]

Potencia- vagy menstruációs zavarok.

9

A cukorbetegség tüneteit a típusok szerint felosztva az alábbi táblázat tartalmazza.

  1. típusú 2. típusú

életkor gyermek- és ifjúkor 40 év alatt

40 év felett

tünetek kialakulása hirtelen napok alatt•     megnövekedett

vizeletürítés•     kóros

szomjúságérzés•     gyors

testsúlycsökkenés•     kimerültség•     gombás fertőzés•     homályos látás•     végtag zsibbadás

lassan évek alatt•     megemelkedett

szomjúságérzet•     gyakori

vizeletürítés•     megnövekedett

étvágy•     fáradságérzet•     ingerlékenység•     látásromlás•     betegségek

gyógyulása lelassul•     fertőzések gyakori

kialakulása•     végtag zsibbadás•     szexuális

problémák

testtömeg normál illetve sovány túlsúlyos elhízott

anyagcsere állapot labilis stabil

vércukor csökkentés módja

kizárólag inzulin diéta, testsúlycsökkentés, mozgás, gyógyszer,

inzulin 

A diabétesz mai tudásunk szerint nem gyógyítható, de kitűnően karbantartható, a szövődmények megelőzhetőek. Ha azonban a cukorbetegség évek óta fennáll, alattomos szövődmények alakulnak ki és ennek következményeképp romlik a beteg életminősége és életkilátása.A cukorbetegség gyakran lassan és észrevétlenül alakul ki. Előfordulhat hogy kezdetben étkezés után a vércukorszint -meglepő módon- rendszeresen leesik. Emelkedhet az éhgyomri vércukorszint és az étkezés után 120 perccel mért

10

érték is. Ha ez az étkezés utáni emelkedés meghaladja a 8 mmol/l-t akkor csökkent glükóz toleranciáról, ha a 11 mmol/l-t is meghaladja cukorbetegségről beszélünk. Valamennyi esetben javasolt a napi étkezést öt adagra osztani és kerülni egyszerre nagyobb mennyiségű étel elfogyasztását. Gyógyszeres kezelésre és inzulin adására cukorbetegség esetén van szükség. A csökkent glukóz tolerancia fogyás és testmozgás hatására is teljes mértékben rendeződhet.

 

A cukorbetegség életveszélyes szövődményei:

Diabéteszes kóma

Inzulin hiánya, illetve különböző okokból történő aluladagolása diabéteszes kómát okozhat. Ez a cukorbetegség legveszélyesebb komplikációja, életveszélyes állapot. A vércukorszint az 1000 mg/dl-t is elérheti (120-ig normális). Az esetek 25%-ában a cukorbetegséget éppen a diabéteszes kóma kapcsán ismerik fel. Az inzulinhiány – már diagnosztizált betegeknél – felléphet az injekció elmaradása esetén, túl alacsony dózis adása után, vagy a vércukorszint hibás mérése kapcsán. Míg az 1-es típusú diabéteszre a ketoacidózisos kóma [16] a jellemző, a 2-es típusú cukorbetegségben inkább az ún. hiperozmoláris kóma lép fel.

11

Ketoacidózisos kóma: Az inzulinhiány következtében megemelkedik a

vércukorszint (hiperglikémia), a sejtek nem képesek a glükóz felvételére, ellenben energiára

van szükségük. Ennek következtében, és mert a hiányzó inzulin a folyamatot nem gátolja,

megindul a zsírraktárak lebontása zsírsavakra (lipolízis) és ketontestek képződése a

májban. A ketontestek (például aceton) miatt jellemző, hogy a betegeknek „acetonos

leheletük” van. Mivel mind a zsírsavak, mind a ketontestek savas kémhatásúak, a vért

kórosan savanyúvá teszik, és metabolikus acidózis alakul ki. Az acidózist a beteg a

légzésével próbálja kompenzálni, így jön létre a jellegzetes Kussmaul-légzés. A

megemelkedett vércukorszint következtében a vesék egy bizonyos határérték felett nem

képesek a cukor visszatartására, az a vizelettel kiürül, és ozmotikusan vizet visz magával. A

beteg rengeteg vizet veszít és kiszárad (dehidráció). A hiperglikémia következtében a cukor

vizet szív ki a sejtekből. Erre az ún. sejten belüli dehidrációra az idegsejtek a

legérzékenyebbek, és ennek következtében nem képesek a további normális működésre, a

tudatállapot beszűkül és kóma alakul ki.

Hiperozmoláris kóma: a 2-es típusú cukorbetegre jellemző relatív inzulinhiány

következtében megemelkedik a vércukorszint, de a minimális saját inzulintermelés

meggátolja a lipolízist és a ketontestképződést, és ezzel az acidózis kifejlődését.

A diabéteszes kóma tünetei:

Szempontok Hiperozmoláris kóma Ketoacidózisos kóma

Diabétesz típus

jellemzően 2-es típusú diabétesz jellemzően 1-es típusú diabétesz

Kialakulása lassú, fokozatos kezdet Kussmaul-légzés, hasi fájdalom

Pre-kómaétvágytalanság, szomjúságézés, sok ivás, sok vizelet, gyengeség, gyors légzés,

kiszáradás jelei

Kóma kiszáradás (dehidráció), sokk, gyors pulzus, vérnyomás csökken, oligouria, anuria

LaborHiperglikémia: > 600 mg/dl, hiányzó

ketontest, nincs ketonuria, nincs acidózis

Hiperglikémia: > 300 mg/dl, plazmaketon: > 300 mg/dl + ketonuria,

acid

12

A hipoglikémia patológiás (kóros) állapot, amely az alacsony vércukorszint miatt alakul ki. Ennek oka éhezés, gyógyszer, vagy inzulin túladagolás, hasnyálmirígy gyulladás vagy endokrin tumor is lehet. A hipoglikémia tünetei az idegi és hormonális ellenreguláció következtében lépnek fel, és egyénenként jelentősen különbözhetnek.

Tipikus kezdeti tünetek:viszketés, sápadtság, „hideg izzadás”, remegés, hányás, összecsukló térd, gyors szívverés, idegesség, koncentrációzavar, farkasétvágy.

Előrehaladott hipoglikémia:szédülés,beszédzavar,látászavarkoordinációzavar,hallucinációk,bénulás,pánik,epilepszia,az eszmélet fokozatos elvesztése, kóma.

Kezelése: A hipoglikémia gyorsan felszívódó cukrok fogyasztásával megszüntethető. Lassan felszívódó cukrok (például rozskenyér) vagy zsírral együtt fogyasztás (csokoládé) nem ajánlott. Vészesetben, illetve eszméletlen betegnél szükség lehet glükóz intravénás adására, hiszen eszméletlen beteget tilos és életveszélyes szájon át táplálni a félrenyelés és fulladás (aspiráció) veszélye miatt. Mikor az intravénás applikáció lehetetlen, szóba jöhet glukagon intramuszkuláris (izomba történő) adása is.

A cukorbetegség hosszú távú szövődményei

A cukorbetegség hosszú távú szövődményei összefoglalva

 érintett szövet / szerv szövődmények

vérerek rossz keringés, rossz sebgyógyulás, szívbetegség

vese rossz veseműködés, veseelégtelenség

szem látásromlás, végül vakság

idegek csökkent érzékelés, kéz-, láb bizsergése, fájdalma

bőr sebesedés, diabeteses fekély, rossz gyógyulási hajlam

13

 A cukorbetegség késői szövődményeit kisér- és nagyér-szövődményekre (diabéteszes mikroangiopátia és makroangiopátia) lehet felosztani. A kisér-szövődmények a szemet (retinopátia), a vesét (nefropátia) és az idegrendszert (neuropátia) érinthetik. A kisér-szövődmények a cukorbetegségre kizárólagosan jellemzők, hosszabb betegségtartam után alakulhatnak ki.

A nagyér-szövődmények klinikai megjelenési formái azonosak azzal, amit általános érelmeszesedés (ateroszklerózis) esetén lehet megfigyelni. A nagyér-szövődményekhez vezető érelmeszesedés cukorbetegek esetében azonban fiatalabb életkorban, kiterjedtebb formában, a két nemet közel azonos gyakorisággal érintve fordul elő. A nagyér-szövődmények érinthetik az alsó végtagi ütőereket, a szív koszorúereit vagy az agyi ereket, alsó végtagi fekélyt, szívizomelhalást (szívizom-infarktust) vagy agyszövet-elhalást (stroke) okozva.

Az 1-es típusú cukorbetegek esetében a betegek fiatalabb életkora miatt a kisér-szövődmények a meghatározók, de hosszabb betegségtartam után a nagyér-szövődmények is megjelenhetnek. A 2-es típusú cukorbetegekben a kórállapot klinikai tünetektől mentes szakasza, a betegség sokszor késői felismerése miatt a nagyér- és a kisér-szövődmények már a betegség felismerésekor jelen lehetnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szövődmények kialakulása nem törvényszerű, csak a cukorbetegek egy részét érinti.

A kisér-szövődmények megelőzésében a vércukorszint hosszú távú rendezése, az egészségesekét megközelítő anyagcsere-állapot tartós biztosítása döntő jelentőségű. A jó anyagcserehelyzet bizonyítottan csökkenti a kisér-szövődmények kialakulását, a már meglévő elváltozások további romlását lassítja, sőt javulásukat is eredményezheti.

A nagyér-szövődmények alakulását a vércukorszint rendezése önmagában csak kevéssé befolyásolja. A nagyér-szövődmények kialakulásában az emelkedett vércukorszinten kívül az emelkedett vérnyomás, a magas vérzsír értékek, a véralvadási viszonyok megváltozása, a túlsúly (különösen ennek hasra lokalizálódó formája), a dohányzás egyaránt szerepet játszik. Így az érelmeszesedés megelőzése, a már kialakult elváltozások súlyosbodásának lassítása csak a felsorolt kockázati tényezők folyamatos, hatékony kezelésével remélhető.

14

A cukorbetegség késői szövődményeinek kialakulásában az öröklött tényezőknek is szerepe van. A genetikai faktorok jelentősége a kisér-szövődmények közül elsősorban a retinopátia és nefropátia tekintetében bizonyított.

Szemészeti szövődmények

A cukorbetegség szemet érintő hatásai közül az ideghártya károsodása (retinopátia diabetika) a legjelentősebb.

A diabéteszes retinopátia kórlefolyásában 4 stádium különíthető el, az egyik stádiumból a másikba az átmenet folyamatos. Jellemző, hogy látási panasz kezdetben szinte nincs, míg a kórlefolyás végén jelentős látásromlás, szerencsétlen esetben teljes látásvesztés alakulhat ki. A kórlefolyás során az érintett kiserek falszerkezetének meggyengülése következtében értágulatok alakulnak ki. Ezeken az artériákon keresztül folyadék lép ki a szövetközi térbe, majd az erek fala megrepedhet, vérzéseket okozva. Helyenként a kiserek elzáródása figyelhető meg. A fenti folyamatok következtében romlik az ideghártya vérellátása, összenövések jöhetnek létre. A következő lépésben új, gyengébb falszerkezetű erek alakulnak ki, amelyek következtében nagyobb kiterjedésű (akár az üvegtestbe törő) vérzések és az összenövések okozta szakadás során ideghártya-leválás is előfordulhat.

Előrehaladott diabétes okozta károsodások a szem ideghártyáján.

A retinopátia megelőzése terén a tartós jó anyagcserehelyzet kiemelt jelentőségű, ezenkívül a vérnyomás és a vérzsíreltérések megfelelő

15

kezelésének is szerepe van. A szövődmény időben való felismerését – a folyamat kezdetén látási panasz nincs! – rendszeres szemészeti vizsgálat biztosítja. A tágított pupilla mellett végzett szemfenék-vizsgálat a szemészeti szövődmény nélküli cukorbetegek esetében évente egy alkalommal szükséges. Már kialakult szemészeti szövődmény esetén az ellenőrzés gyakoriságát a szemész szakorvos szabja meg. Terhesség során a retinopátia romolhat, ezért szemészeti vizsgálat szükséges a fogamzás előtt, az első 3 hónapban, majd a szemészeti állapot súlyosságától függően 1–12 hetente.

A kialakult diabéteszes retinopátia tényleges kezelését az időben végzett lézerkezelés jelenti. A lézerkezelés roncsoló jellegű folyamat, a károsodott területek vérkeringésből való kiiktatását jelenti. Ezáltal az épen maradt területek vérellátása javul, az érújdonképződés – és ezzel a nagy vérzések, összenövések – veszélye csökken.

A szem cukorbetegség okozta károsodásai közül megemlítendő még a szürke hályog és a zöld hályog gyakoribb előfordulása, illetve a szemidegek működészavara, amely kettőslátást okozhat.

Veseszövődmény

A diabéteszes nefropátia évek alatt, panaszok okozása nélkül fejlődik ki, de végállapotként veseelégtelenséget okozhat. A megbetegedés helye a vese vizeletkiválasztást végző elemi egységei (glomerulusok). A folyamat előrehaladása során először a vizeletben fehérje jelenik meg, majd a fehérjeürítés fokozódik, a vérnyomás emelkedik és a veseműködés fokozatosan romlik. A nefropátia a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával jár együtt. A nefropátia korai felismerését a vizelettel ürített speciális fehérje, az úgynevezett mikroalbumin meghatározása teszi lehetővé. A mikroalbuminuria meghatározható 24 órás gyűjtött vizeletből és reggeli első vizeletmintából is, a vizsgálatot évente legalább egy alkalommal kell elvégezni. Pozitív esetben a mikroalbuminuria tényét a következő 1-2 hónapban kétszer ismételt vizsgálattal kell megerősíteni. A mikroalbuminuria a vesekárosodást korán, a vérből meghatározott, vesefunkciót jelző paramétereknél hamarabb jelzi. A mikroalbuminuriának nemcsak a veseszövődmény romlása tekintetében, hanem a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából is előrejelző szerepe van.

16

A nefropátia kezelésében a jó anyagcserehelyzet elérése mellett a magas vérnyomás megfelelő kezelésének is nagy jelentősége van. Fontos a dohányzás abbahagyása, a sóbevitel korlátozása, a diétás fehérjemegszorítás (napi 0,8 g/ideális testsúly-kg). A vérzsíreltérések kezelése is lassítja a vesebetegség romlását, idült vesebetegség esetén a társuló vérszegénységet is kezelni kell. A nefropátia előrehaladott stádiumában időben megkezdett vesepótló kezelésre van szükség.

Idegrendszeri szövődmény: diabéteszes láb

A cukorbetegség okozta idegrendszeri szövődmény jellegzetesen az alsó végtagokon okoz panaszt, de károsíthatja a szív-, érrendszeri, gyomor-bélrendszeri és a szexuális funkciókat is.

Az alsó végtagokon leggyakrabban szimmetrikusan zsibbadás, hasogató fájdalom észlelhető, olykor azonban teljes érzéskiesés is jelentkezhet.

17

A panaszok általában éjszaka fokozódnak, a betegnek sokszor a takaró érintése is kellemetlen.

Előrehaladott esetben a talpakon, a fokozott nyomásnak kitett területeken fekély keletkezhet, ami

fertőzések kialakulására teremt alapot. Végül kisebb-nagyobb, csonkoló jellegű műtét válhat

szükségessé.

A cukorbetegek esetében az érelmeszesedés következtében létrejött alsó végtagi verőérszűkület is

gyakori. Ilyenkor a fájdalom általában valamelyik oldalon kifejezettebb, járásra jellegzetesen fokozódik,

pihenésre enyhül. A szövetelhalás a széli, legrosszabb vérellátású területeken (lábujjak, sarok)

jelentkezik. A cukorbetegek lábelváltozásaiban – különböző arányban – az idegrendszeri károsodás, a

18

verőérszűkület és a fertőzés is jelen lehet.A lábszövődmények megelőzésében legfontosabb a láb

sérülésének megelőzése. Ennek alapja a megfelelő lábhigiénia biztosítása, puha zokni használata,

kényelmes, kellő méretű cipő viselése. A körmöket fokozott óvatossággal kell vágni. Kerülendő a

mezítláb járás, a fájdalomérzet kiesése sportsérülésekhez vezethet. Fontos a köröm és a láb gombás

fertőzéseinek kezelése.

Az elváltozások, sérülések időbeni felismeréséhez a láb naponta végzett önvizsgálata ajánlott.

A láb orvosi ellenőrzésére a cukorbetegség felismerésekor, ezt követően évente legalább egy

alkalommal kell sort keríteni. Ehhez hozzátartozik a láb megtekintése (fekélyek, alakbeli elváltozások,

fertőzések felismerésére), a láb artériájának megtapintása. A végtag keringését egyszerű műszeres

vizsgálattal (Doppler-készülék) is tanácsos ellenőrizni. Az idegrendszeri károsodás felismerésének

egyszerű eszköze a kalibrált hangvillás vizsgálat. Neuropátia fennállása esetén mód van speciális

gyógycipő felíratására egészségbiztosítási támogatással. A neuropátia okozta fájdalom csökkentésére

többféle gyógyszer (oki és tüneti kezelést biztosító szer) áll rendelkezésre.

Nagyér-szövődmények

Cukorbetegekben az érelmeszesedés talaján kialakult szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata jelentősen fokozott. A nagyér-szövődmények megelőzése terén az életmódbeli tanácsok megfogadásának (megfelelő étrend, rendszeres testmozgás segítségével az ideális testsúly elérése/fenntartása, a dohányzás mellőzése) igen nagy jelentősége van.

19

Jó anyagcserehelyzet mellett fontos a többi ismert kockázati tényező (vérnyomás, vérzsírok)

rendszeres ellenőrzése, erélyes kezelése. A nagyér-szövődmények kivizsgálása a gondozás keretein

belül elvégezhető alapvető vizsgálatokon túl (EKG, ultrahangos érvizsgálat) szükség esetén

szakellátóhely (kardiológia, ideggyógyászat, érambulancia) bevonásával történhet. Akut keringési

események (agyi keringészavar, szívizom-infarktus, végtagi érelzáródások) kezelése minél előbbi

kórházi elhelyezést igényel.

A cukorbetegség megelőzése, kezelése.

A cukorbetegség megelőzése, kapcsán, fontos az öröklött hajlam kiszűrése, a családtagok

megkérdezésével. Ebben hatékony segítséget nyújt a FINDRISC kérdőív. A kérdőív megtalálható a

Tiszafüreden a Poroszlói u. 2. szám alatti EFI irodában, ahol munkatársunk is segít a kitöltésben.

A megelőzés legfontosabb pontjai: a mozgás gazdag életmód, a rendszeres sport, és a helyes

táplálkozás, testsúlykontroll, a mértéktelen alkohol fogyasztás és a drogok kerülése.

A cukorbetegség megelőzése:

Az 1-es típusú cukorbetegség megelőzése napjainkban még nem megoldott. Hajlamosító tényezők figyelembevételével viszont korán kiszűrhető.A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam nagy százalékban öröklődhet, ahol. a családban korábban már előfordult cukorbetegség vagy érrendszeri betegség. Kialakulásának esélye csökkenthető rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással, káros szenvedélyek mellőzésével.

20

1. Az elhízás megelőzése. Már magzati korban odafigyelést igényel az anya optimális tápanyagbevitele, de a gyermek növekedési időszakában sem szabad mellőzni az egészséges táplálkozás és mozgás irányelveit.

2. A dohányzás mellőzése. A dohányzás káros az egészségre és bizonyítottan inzulinrezisztenciát okoz! Cukorbetegekre különös tekintettel, mivel megnöveli a szövődményként kialakuló betegségek kockázatát a sokszorosára.

3.      Alkoholfogyasztás mellőzése. Az alkohol minden típusa lebomlásáig gátolja a máj működését és a vércukorszint eséséhez történő alkalmazkodását. Fontos odafigyelni az alkohol kiemelkedően magas energiatartalmára is, 1 g alkohol 30 kJ (7,2 kcal), így rendszeres vagy nagymértékű fogyasztása könnyen testsúlygyarapodáshoz vezethet.

21

A cukorbeteggondozás során a kis- és nagyér-szövődmények rendszeres szűrésén, a jó

anyagcserehelyzetre való törekvésen, az egyéb kockázati tényezők kitartó és erélyes kezelésén kívül

alapvető a betegek folyamatos felvilágosítása, képzése a késői szövődmények fontosságáról,

megelőzési lehetőségeikről. Így várható csak a cukorbetegek élettartamának növekedése és nem

utolsósorban az életminőség javulása.

Vércukorszint beállítása:

1. Kiegyensúlyozott étrend! Az egészséges táplálkozásra is jellemző élelmiszereket kell fogyasztani, sok friss zöldséggel, gyümölccsel. Napi 5-szöri étkezés, kis mennyiségű ételadagokkal. Legfőbb étkezési szempont az ételek és italok alacsony energiatartalma, mivel így súlyfeleslegtől szabadul meg a cukorbeteg, illetve megtartható az optimális testsúlya. Fontos, hogy a szénhidrátszegény étrendet tartsa, így tehet a legtöbbet az egészségéért.

2. Rendszeres testmozgás! Hetente legalább háromszor, minimum 30 perc mozgás szükséges!

22

3. Gyógyszeres kezelés esetén az orvos utasítása szerint inzulin, illetve tabletták pontos alkalmazása.

4.      A vércukorszint rendszeres mérése. Keton illetve pH csíkokkal könnyen ellenőrizhető

  Cukorbeteg napjai:A cukorbetegség rendszeres gondozást igényel, rövid idejű elhanyagolása is veszélyezteti az emberi életet.

1.      A cukorbetegnél mindig legyen egy kis úticsomag a vércukorszint kilengések megelőzéséhez. (Vércukormérő,inzulin vagy orvos által felírt gyógyszerek, 30-50 g szénhidrátot tartalmazó keksz, stb.,diabétesz kártya)

2.      Rendszeres, napi 5-szöri étkezés. Egészséges sok zöldséggel, gyümölccsel összeállított kis mennyiségű étrend.

3.      Rendszeres testmozgás. Hetente minimum 3x30 perc mozgás ajánlott.

23

Magas vérnyomás (hypertonia)

A hipertónia, más néven magas vérnyomás, vagy néha artériás hipertónia egy elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér erekben való keringtetése. A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik, amely attól függ, hogy a szívizom éppen összehúzódik (szisztolés) vagy ellazul (diasztolés) a szívverések között. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60–90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. A magas vérnyomás ismérve, hogy az artériás vérnyomástartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket.

A hipertónia besorolása szerint lehet elsődleges (eszenciális) hipertónia vagy másodlagos hipertónia. Az esetek mintegy 90–95%-a az elsődleges hipertónia kategóriába esik, ami olyan magas vérnyomást jelent, amelynek hátterében elsődleges betegség nem található.[3] Az esetek fennmaradó 5–10%-át (a másodlagos hipertóniát) egyéb, avesét, az artériákat, a szívet, vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák.

A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az érrendszeri, szív- és vesebetegségek kialakulásában. A hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényező az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus (akut miokardiális infarktus; AMI) („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat aneurizma (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegség esetén, és a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka. Már enyhe vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul. Az artériás vérnyomásnak még a mérsékelt emelkedése is összefügg a rövidebb várható élettartammal.

24

Agyvérzés

Mi a jó vérnyomásérték?

Optimális vérnyomás <120 és <80

Normális vérnyomás 120–129 és 80–84

Emelkedett-normális vérnyomás 130–139 és/vagy 85–89

Kóros vérnyomás – hypertonia

I. fokozat 140–159 és/vagy90-99

II. fokozat 160–179 és/vagy 100-109

III. fokozat >180 és/vagy 110

(Magyar Hypertonia Társaság ajánlása alapján)

A vérnyomás mérése lehetőleg a felkaron történjék, de történhet a csuklón is. Legalább 3 különböző napszakban mérjen vérnyomást és az eredményt jegyezze fel. Kivizsgálása kapcsán a vérnyomás 24 órás monitorizálására is sor kerülhet EKG nélkül (ABPM vizsgálat) vagy EKG-val együtt (Cardiotens vizsgálat).

25

A magas vérnyomás tünetei:

 A magas vérnyomásban szenvedők egy része fejfájásról (cephalalgia) (különösen a fej hátsó részében és reggel), valamint állandó szédülésről (vertigo), fülzúgás/csengésről (tinnitus), látászavarról, illetve ájulási epizódokról (collapsus) számol be.[16]További jelei lehetnek a fáradtságérzet, a nehézlégzés (dyspnoe), az orrvérzés (epistaxis), a mellkasi fájdalom (angina pectoris) és az idegesség. Igen gyakran előfordul, hogy a hipertónia szövődményeként károsodott szervek (pl. szív) okoznak különböző tüneteket.

A magas vérnyomás megelőzése:

Normál testsúly (pl. testtömeg-index 20–25 kg/m2) fenntartása Étrendi nátriumbevitel (sóbevitel) csökkentése napi <100 mmolra (<6 g

nátrium-klorid vagy <2,4 g nátrium naponta) Rendszeres aerob testmozgás végzése, például gyors gyaloglás (≥ 30 perc

naponta, a hét szinte minden napján) Az alkoholfogyasztás korlátozása férfiaknál legfeljebb napi három, nőknél

legfeljebb napi két egységre Gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend követése (legalább öt adag

naponta) megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztása, megfelelő folyadék pótlás.

2500-3000 ml/nap

26

A magas vérnyomás kezelése:

A magas vérnyomás kezelése gyógyszeres therápiát igényel, melyhez kérje családorvosa illetve belgyógyász szakorvos segítségét. A javasolt therápiát önkényesen ne módosítsa, minden gyógyszer adag változtatást kezelőorvosával előzetesen beszéljen meg!

Érelmeszesedés:

Az egészséges artériák rugalmasak, hajlékonyak és erősek. Érbelhártyájuk pedig sima, hogy a vér gyorsan és akadálymentesen szállíthassa bennük a tápanyagot és az oxigént. Egy idő után azonban sima felületükön egy kásaszerű anyag, majd kalcium lerakódás keletkezik, mely lassítja a véráramlást, ezzel rontva a szervek vérellátását. Az érelmeszesedés ezen fajtája a leggyakoribb, latinul atherosclerosis-nak nevezik, a betegség során keletkező lerakódásoknak pedig plakk a neve.

27

A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód közvetlenül elhízáshoz vezethet, de közvetetten a vérzsír mennyiségi növekedését okozza. A vérben a zsír, fehérjéhez kötötten szállítódik. A zsír-fehérje komplexeket három csoportba soroljuk, melyektől a zsírsejtek további sorsa függ.

1. VLDL – nagyon alacsony sűrűségű komplex, mely a vérből energiaként hasznosul.2. HDL – magas sűrűségű komplex, melyet a máj termel azért, hogy a szabadon keringő

vérzsírokat megkösse és a májba transzportálja. Ezt nevezzük jó koleszterinnek is, mert a szervezet számára hasznos, megvéd az érelmeszesedéstől, hiszen nem hagyja a vérzsírokat szabadon az erekben.

3. LDL – ezt nevezzük rossz koleszterinnek. Egy része a májba jut és újrahasznosítódik, másik részét pedig az epe kiválasztja.

A vérzsír mennyiségi növekedését a szervezet sok esetben nem tudja követni, és nem tud annyi fehérjemolekulát előállítani, hogy az előbb leírt három módon megakadályozza a zsírsejtek erekben történő szabad áramlását. Ekkor a zsír lerakódik az eerek falában:plakk képződik. Később ebben a plakkban kalcium rakódik le, amely az érfal meszesedését hozza létre.

Ha az érelmeszesedés a koszorúereket érinti, és azok beszűkülését okozza, akkor az alábbi tünetekkel lehet számolni: mellkasi szorító fájdalom, szívelégtelenség, fulladás, ritmuszavar.  Ha betegség az agyban található erekben okoz szűkületet, akkor nagyon komoly tünetekre kell számítani: agylágyulás, értelmi képesség csökkenése, féloldali bénulás. A végtagok ereinek érelmeszesedése az alábbi tünetekkel jár: fájdalom járásra, megerőltetésre, a fájdalom pihenésre alábbhagy.

28

Az érelmeszesedés kezelése gyógyszeres vagy műtéti. Legjobb azonban ha ki sem alakul, mivel a kezelésssel elérhető gyógyulás és életminőség korlátozott.

Az érelmeszesedés megelőzése:

1) Telítetlen zsírsavat tartalmazó étrend (tengeri hal, Busa) De a zsírfogyasztás túlzott kerülése sem jó, mivel a szervezet működéséhez szükséges vitaminok egy része (A D E K vitamin) zsírvban oldódik, és ezzel jut be a szervezetünkbe. Kerülje az elhízást, illetve fogyjon.

29

Emellett ügyeljünk a megfelelő mennyiségű (2500-3500 ml/nap) folyadék bevitelre, és a szervezet Ph. egyensúlyára is: szervezetünk semleges Ph tartományon működik optimálisan. Sem a túl savas, sem a túl lúgos PH nem megfelelő az életfolyamatokhoz.

2) A dohányzás elhagyása!

3) Rendszerses testmozgás!4) Koleszterin szint ellenőrzés, panaszok esetén korai orvosi vizsgálat! Ne húzza az

időt !5) Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása létfontosságú (pl. cukorbaj)6) Kerülje a stresszes életformát.7) Gondoztassa a vérnyomását.

Melyek tehát a leggyakoribb haláloknak számító érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyével járó kóros értékek?

30

Centrális elhízás Derékkörfogat: férfiaknál: >102 cmnőknél: >88 cm

Az alább felsorolt körülmények és kóros eltérések közül további kettőjelenléte

Emelkedett trigliceridszint ≥1.7 mmol/Lvagy kezelésCsökkent HDL-koleszterin szint< 1.03 mmol/L férfiaknál<1.29 mmol/L nőknélvagy kezelés

Emelkedett vérnyomás ≥130/85 Hgmmvagy kezelés

Emelkedett éhomi vércukorszint ≥5.6 mmol/Lvagy 2-es típusú cukorbetegség

Mikor javasolt a belgyógyászat szakrendelést felkeresni?

Daganatos betegségek megelőzése, szűrése:Mivel megyénkben a második leggyakoribb haláloknak a daganatos betegségek számítanak, javasolt számos szűrővizsgálat elvégzése panaszmentes esetben is.

A daganat helye Nem Életkor Módszer A szűrés

31

gyakorisága

Emlő Nő 20 éves kortól

Emlők önvizsgálataEmlők orvosi vizsgálataMammográfia

Emlők önvizsgálata: 20 éves kortól havonta

Emlők orvosi vizsgálata:20-39 év: 3 évente40 év felett: évente

Mammográfia:30-45 éves korig: 3 évente (szakmai ajánlás)

45-65 év között: 2 évente, behívás alapján, de 50 év felett évente ajánlatos (szakmai ajánlás)

Prosztata Férfi 50 éves kortólVégbélen át történő vizsgálatUH (ultrahang)

Évente

Méhnyak Nő

18 éves kortól, illetve a nemi élet megkez- désének időpontjától

Sejtvizsgálat(citológiai vizsgálat)

ÉventeA 2003 őszétől induló országos szűrés keretében 3 évente küldenek behívót, a szakmai ajánlás azonban az évente történő vizsgálat

Vastag- és végbél

Nő/Férfi50 éves kortól; egyénileg 40 év felett ajánlott

SzéklettesztEndoszkópos vizsgálat

Évente székletteszt, legalább 5 évente endoszkópos vizsgálat

Szájüreg Nő/Férfi 45 éves kortól; egyénileg

Szájüregi orvosi ellenőrzés

Évente, illetve fogászati

32

bármikortól ajánlott

Önvizsgálat

beavatkozások alkalmávalÖnvizsgálat havonta

Bőr Nő/Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

Bőr orvosi ellenőrzése(anyajegyek)Önvizsgálat

Évente, illetve nagyszámú anyajegy esetén féléventeÖnvizsgálat havonta

Here Férfi

20 éves kortól; egyénileg korábban is ajánlott

ÖnvizsgálatÖnvizsgálat havonta

A Tiszafüredi EFI elérhetősége szolgáltatásai:

Amennyiben a tájékoztató elolvasása után bármilyen kérdése felmerült, kérem lépjen érintkezésbe a Tiszafüredi Egészségfejlesztési Irodával (5350 Tiszafüred Poroszlói u. 2. ) TeL +36-59-511-324/22, E-mail: sanitasefi@gmail. com

Szolgáltatásaink: testsúly, testmagasság, BMI, Testzsír százalék meghatározása vérnyomásmérés érelmeszesedés mértékének, illetve a vaszkuláris kor meghatározása és

rizikóbecslés arteriográffal. koleszterin és cukormérés ujjbegyből. cardiovascularis rizikó meghatározás Score - és Framigham -áblázat

alapján Pulzoxymetria (a vér oxygenizáltságának mérése) Pulzusszámlálás Allergia szűrés Diétás tanácsadás Testmozgás tanácsadás Felnőtt torna FutóklubCukorbetegek klubja Cardiovascularis klub

A vizsgálatok és a fenti szolgáltatások ingyenesek.

33

Tegyen meg ennyit önmagáért, egészségéért: jöjjön, alkosson reális képet az egészségéről,tanuljon, mozogjon, és nyerjen egészséges életéveket!