· web viewa kedvezményes étkezésért a dim által megállapított érvényes étkezési...

1

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégium közzétételi listája

2016/2017

2

Tartalom

1. Tájékoztató a felvételi lehetőségekről

Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége …………………. 3

2. Beiratkozás …………………………………………………………….. 3

3. Térítési díj, tandíj, díjfizetési kötelezettség ………………………….. 4

4. Nyitvatartási rend ……………………………………………………... 4

5. A kollégiumi tanév helyi rendje ………………………………………. 5

6. Az intézményben dolgozó pedagógusok …………………………….... 15

7. Szabadidős foglalkozások ……………………………………………... 16

8. Kollégiumi csoportok ……………………………………………….…. 17

9. Szervezeti és működési szabályzat ……………………………………. 19

10. Házirend ………………………………………………………...……… 67

11. Pedagógiai Program …………………………………………………… 86

3

1. Tájékoztató a felvételi lehetőségekről

Az externátusi ellátás igénybevételének lehetőségeA Köznevelésről szóló törvény 72. § 2. bekezdése alapján a szülőket megilleti a szabad

kollégiumválasztás joga. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az

intézmény igazgatójához címezve. A kollégiumi jelentkezés a kollégiumok egységesített

jelentkezési lapján történik. Tanév közben az intézmény igazgatójához címzett kérelem

formájában történik a jelentkezés.

A jelentkezési határidő tanévenként változik.

Felvételi vizsgát nem tart az intézmény. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a

tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján értékeljük, és ezek figyelembe

vételével döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga

birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe, az évismétlésre bukott tanulók további

kollégiumi elhelyezését nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor

figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét és magatartását.

A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.

A kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője

írásban kérheti. A 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a

szülő is aláírja.

Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is

alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő

tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el:

a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony

fennállása, fenntartó önkormányzat albérleti támogatása)

az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel.

2. BeiratkozásIntézményünkbe jelentkezni az egységes KOLLÉGIUMI JELENTKEZÉSI LAPON lehet. Ezt

a jelentkezési lapot a középiskolai felvételről szóló értesítéssel egyidejűleg a középiskolától

fogják kézhez kapni a felvételt nyert tanulók. A jelentkezés a jelentkezési lap értelemszerű

kitöltésével és az első helyen megjelölt kollégium címére történő visszaküldésével történik.

A kollégiumba felvételt nyert tanulók KOLLÉGIUMI BEIRATKOZÁSA az iskolai

beiratkozás napján lesz, a felvételt biztosító kollégiumban.

4

3. Térítési díj, tandíj, díjfizetési kötelezettség A kollégiumi ellátás ingyenes (a magyar állampolgárok, illetve a jogszabályokban

meghatározott külföldi állampolgárok részére), amely kiegészül térítési díj alapján

igénybe vett, a tanuló által megrendelt kedvezményes étkezéssel. A tanuló a

kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért csak abban az esetben fizet térítési díjat, ha az

iskolai alapszolgáltatás térítési díj fizetése mellett veszi, vagy venné igénybe. A

térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével.

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról:

35. § Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben,

b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál,

c) tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál,

d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.

(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve - térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három-harminc százaléka lehet.

(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél.

35. §. Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások:

a)alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,

5

b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,

A kedvezményes étkezésért a DIM által megállapított érvényes étkezési

nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100 %-át kitevő mértékű étkezési térítési

díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó

jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után

vehető igénybe. Egyéb, rászorultsági alapon benyújtott étkezési díj csökkentési

kérelmet a DIM igazgatója az érvényes jogszabályok alapján bírálja el, és dönt további

kedvezmény odaítéléséről.

Étkezés lemondása a DIM igazgatója által meghatározott szabályok alapján történik,

amelyet a tanulóval a beköltözéskor ismertetni fog.

További információk: http://www.diminfo.hu/kezdolap

4. Nyitvatartási rendIntézményünkben 24 órás portaszolgálat működik.

A székhely intézményben hétfőtől csütörtökig 22-06 óráig, pénteken és szombaton 22-08

óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás

alapján.

A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00-től 6.00 óráig a

kollégiumi gyermekfelügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. Pénteken és

szombaton 22.00 – 8.00-ig a székhelyintézményben az éjszakai ügyeletes nevelőtanár teljesít

szolgálatot a heti beosztása alapján.

http://www.diminfo.hu/kezdolap

6

5. A kollégiumi tanév helyi rendje

MUNKATERVI ESEMÉNYNAPTÁRDebreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium

2016/2017-es tanév

2016.Időpont: Esemény: Felelős:Augusztus 23. Alakuló nevelőtestületi értekezlet, A Munkaterv és a Feladatellátási terv elfogadása

nevelőtestületi értekezlet keretében.Igazgató, igazgatóhelyettesekÖsszintézményi szinten

Augusztus 23– 30 Beköltözés előkészítése, szervezési feladatok Igazgató, igazgatóhelyettesek Augusztus 24. Igazgatói értekezlet IgazgatóAugusztus 25. Szakmai tanévnyitó konferencia Igazgató Augusztus 25. Az intézmény 2016/2017-es tanévre vonatkozó Munkaterv megküldése a Debreceni

TankerületbeIgazgató

Augusztus 29. Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet Igazgató, igazgatóhelyettesekÖsszintézményi szinten

Augusztus 30. Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárás, tisztasági szemle Igazgató, ápolónőAugusztus 31. A tanulók beköltözése. Szülői értekezlet kollégiumi és csoport keretben Igazgató, csoportvezetőkAugusztus 31. Városi tanévnyitó ünnepség IgazgatóSzeptember 1. Első tanítási nap, csoportfoglalkozások, balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatás Csoportvezetők Szeptember 1-től Csoportszervezési feladatok, elsősöknek városnézés.

A nemdohányzók védelméről szóló törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése.Csoportvezetők

Szeptember első hete

Gyorsjelentés megküldése a Tankerület Igazgató Összintézményi szinten

Szeptember első fele

Alapdokumentumok módosítási szándékának jelzése, megküldése a fenntartónak Igazgató

Szeptember első hete

Ifjúságvédelmi munka beindítása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése. Diákönkormányzati munka beindítása.Kollégiumi házibajnokság megszervezésének megkezdése.Diákszolgálat megszervezése. Szabadidős foglalkozásokra való jelentkezés

Igazgatóhelyettesek, Mester Gyula Zoltán ifjúságvédelmi megbízott, Hajdó Attila Károly, csoportvezetők

7

felmérésének megkezdése. Lakcímbejelentések (folyamatosan). kollégiumi titkár

Szeptember első fele

Matematika szintfelmérő, Helyesírás szintfelmérő, Angol szintfelmérő, Sakk szintfelmérő

Hajdó Attila Károly, Szegedi Erika Erzsébet, Zahariné Cseszlai Krisztina, Mester Gyula Zoltán

Szeptember második fele

Fakultációk szervezése, előkészítése, igényfelmérés, fakultációs jelentkezési lapok leadása. Tematikus csoportfoglalkozások szervezése

Igazgatóhelyettesek, Fakultációt vezető tanárok, Mester Gyula Zoltán

Szeptember 27. Pedagógiai adminisztráció, az év eleji feladatok ellenőrzése Igazgató, igazgatóhelyettesekSzeptember utolsó hete

SNI-s tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítése Csoportvezetők, igazgatóÖsszintézményi szinten

Szeptember-október

Színházbérlet igények felmérésének megkezdése Nyakóné Antal Ágnes

Szeptember vége Az intézményi belső értékelési csoport feladatainak áttekintése Nyakóné Antal Ágnes, Gyüréné Fekécs Ilona, Hajdó Attila Károly, Posta Lászlóné Tegze EditÖsszintézményi szinten

Szeptember 30-ig Kollégiumi foglalkozási terv pontosítása, szövegezése Igazgató

Szeptember-október

Tűzriadó próba, tanárok biztonságtechnikai továbbképzése Igazgató, igazgatóhelyettesek, biztonságtechnikai megbízottÖsszintézményi szinten

Október első hete Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése (folyamatosan minden hónap első hete). Fakultációs munka megkezdése.

Igazgató, Igazgatóhelyettes, csoportvezetők, fakt.csop.vezetők

Október első hete Megemlékezés az aradi vértanúkra csoportfoglalkozások keretében (október 6.) CsoportvezetőkOktóber körlevél szerint

SNI, HH, HHH tanulókról jelentés megküldése IgazgatóÖsszintézményi szinten

Október első fele Elsős avató Dök, Mester Gyula Zoltán, Zahariné Cseszlai Krisztina

Október közepe A hálószobák rendjének intézményi szintű értékelése IgazgatóOktóber közepe Őszi szakkollégiumi kirándulás lebonyolítása Igazgató, igazgatóhelyettesekOktóber 19-20. Megemlékezés nemzeti ünnepünkről csoportfoglalkozás keretében (okt.23-ról) CsoportvezetőkOktóber – központi

OSAP jelentés megküldése a Tankerület részére az aktuális tanévről IgazgatóhelyettesekÖsszintézményi szinten

8

határidővel egyidőbenNovember 2-4. Őszi szünet

November harmadik hete

Szülői értekezlet (az időpont szinkronizálni kell az iskolai szülői értekezletekkel). Igazgató, igazgatóhelyettesek, csoportvezetőkÖsszintézményi szinten

December harmadik hete

Diákönkormányzati közgyűlésSzociálisan hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatásának odaítélése

Igazgató, Diákönkormányzat, Mester Gyula Zoltán

December harmadik hete

Karácsonyi-hét rendezvény Diákönkormányzat, Mester Gyula Zoltán, Szálkai Csaba József, Szegedi Erika Erzsébet

December 21. Szünet előtti utolsó tanítási nap, tanulók hazautazása Ügyeletes tanár, igazgatóhelyettesekDecember 22-31 Téli szünet

2017.Január 2. Tanulók visszaérkezése Ügyeletes tanárokJanuár 3. Szünet utáni első tanítási napJanuár második fele

Félévzáró alkoholmentes koktél bár Herendi Borbála, Zahariné Cseszlai Krisztina

Január utolsó hete Félévi nevelőtestületi értekezlet, tanulmányi eredmények értékelése, értékelő pontrendszer alapján a tanulók egyéni értékelése, szabad szilenciumos listák elkészítése, pedagógiai munka értékelése

IgazgatóÖsszintézményi szinten

Február első hete Szülők értesítése az értékelésről Csoportvezetők

Február második hete

Félévi értékelő nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a fenntartónak Igazgató Összintézményi szinten

Február harmadik hete

Farsangi rendezvények, kollégiumi „Ki mit tud?” Diákönkormányzat, Kovács Sándor

Február 22-23. Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emlékéről.(február 25.)

Igazgatóhelyettesek, csoportvezetők

Március 13. Megemlékezés nemzeti ünnepünkről (március 15-ről) és névadónkról Igazgató, igazgatóhelyettesek, CsoportvezetőkMárcius vége Kollégiumi Egészségnevelési Napok Nyakóné Antal Ágnes, Posta Lászlóné Tegze Edit,

9

Diákönkormányzat, Mester Gyula Zoltán, Szálkai Csaba József

Április 13-18. Tavaszi szünetÁprilis első hete A 2017/2018-as tanév beiskolázás előkészítésének megkezdése. Az intézményről szóló

ismertető megfogalmazása és elfogadása (folyamatos).Igazgató, igazgatóhelyettesekÖsszintézményi szinten

Április 10-11. Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól(április 16.)

Csoportvezetők

Április harmadik hete

Deák-napok rendezvényeinek lebonyolítása Igazgató, igazgatóhelyettesek, Hajdó Attila Károly, nevelőtestület, Diákönkormányzat

Április utolsó hete

Szülői értekezletBallagás utáni időszak feladatainak pontosítása, 12-esek bennmaradásának rögzítéseFolyamatosan beérkező felvételi kérelmek elbírálása, szülők értesítése

Igazgató, igazgatóhelyettesek, csoportvezetőkÖsszintézményi szinten

Május 2. Kollégiumi ballagás, 12-esek búcsúztatásaÉlenjáró tanulók jutalmazása, Deák-emlékplakett átadása

Igazgató, nevelőtanárok, Pál László, Szegedi Erika Erzsébet, Diákönkormányzat

Május 2. 12-esek utolsó tanítási napja, végzős tanulók kiköltözése Csoportvezetők Május 8-tól Írásbeli érettségi vizsgák CsoportvezetőkMájus közepe Tavaszi szakkollégiumi kirándulás Igazgató, igazgatóhelyettesekMájus harmadik hete

Kollégiumi főzőverseny Mester Gyula Zoltán, Hajdó Attila Károly, Kovács Sándor

Június első hete Tanár-diák olimpia Hajdó Attila Károly, Nyakóné Antal Ágnes, Zahariné Cseszlai Krisztina, Kovács Sándor

Június 5. Megemlékezés a Nemzeti összetartozás napjáról(június 4.)

Csoportvezetők

Június 15. Utolsó tanítási nap Csoportvezetők

Június Az igazgató értékelő beszámolójának megküldése a fenntartónak Igazgató, minőségirányítási teamÖsszintézményi szinten

Június utolsó hete Tanárok szabadságolási tervének elkészítése,Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet, tanulók újrafelvételi kérelmének elbírálása, tanulók egyéni értékelése a pontrendszer alapján,Szülők értesítése

Igazgató,CsoportvezetőkÖsszintézményi szinten

Június Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a fenntartónak Igazgató

10

Összintézményi szinten

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Szakkollégiumban és Újkerti tagintézményében foglalkozás nélküli munkanapot a 2016/2017-es tanévben nem tervezünk.

11

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium

Újkerti Tagintézménye

ESEMÉNYNAPTÁR2016/2017. TANÉV

Debrecen2016

12

Időpont tartalom felelős

Augusztus:

23. alakuló értekezlet igazgató tanügyi nyomtatványok megnyitása tagintézmény-vezető 29. csoportbeosztás véglegesítése tagintézmény-vezető

31. Beköltözés ideje: 10.00-16.00 tagintézmény-vezető

csoportvezető nevelők13.00 szülői tájékoztató tagintézmény-vezető19.00-ig csoportmegbeszélés csoportvezető nevelők

határidő: augusztus 31.

Szeptember:

tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás tagintézmény-vezető, csoportvezető nevelők

határidő: szept. 1.

az éves munkaterv elfogadása, véleményezése igazgatótagintézmény-vezetőhatáridő: szept. 15.

szabadon választható kötelező foglalkozások csoportvezető nevelők és szabadon választható foglalkozásokra tanulói igények felmérése határidő: 09. 21.

Csoportmunkatervek elkészítése tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők

határidő: 09. 15. Diákönkormányzati munkaterv elkészítése DÖK segítő nevelő

határidő: 09. 30.

kollégiumi közösségek szervezése csoportvezető nevelőkhatáridő: folyamatos

Ügyeleti rend kialakítása tagintézmény-vezető

13 határidő: 09. 4.

Tanulók felmérése magyar nyelvből és tagintézmény-vezetőmatematikából Barabás Attiláné határidő: 09.16.

Tanulói igények feldolgozása, a szabadon választható kötelező és szabadon választható foglalkozások meghatározása

tagintézmény-vezetőhatáridő: 09. 28

Október:

Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése határidő: október 5. (folyamatosan minden hónap első hete)

Fakultációs munka megkezdése határidő: 10. 03.

megemlékezés az aradi vértanúkról csoportvezető nevelőkhatáridő: 10. 06.

hivatalos dokumentumok ellenőrzése tagintézmény-vezetőhatáridő: 10.01.

statisztikai adatszolgáltatás tagintézmény-vezetőhatáridő: 10. 14.

szabadon választható foglalkozások beindítása tagintézmény-vezetőhatáridő: 10. 03.

„elsős avató” DÖK segítő nevelő,csoportvezető nevelőkhatáridő: 10. 14.

Nemzeti ünnep: Október 23. csoportvezető nevelők határidő: 10. 22.

Őszi szünet:

Az őszi szünet időpontja: 2016. október 29-tól 2016. november 6-ig. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. november 7. (hétfő).

November

Házi asztalitenisz bajnokság Szabó Béla határidő: 11.25.

14

diákközgyűlés (diákjogok, kötelességek, értékelés, minősítés)igazgató

tagintézmény-vezetőDÖK segítő tanárhatáridő: 11.29.

December

- Mikulás csoportvezető nevelőkhatáridő: 12.06.

advent; a várakozás Földi Gabriella

- sütivásár tagintézmény- vezető - karácsonyi kézműveskedés határidő: 12.12-15.

karácsonyi ünnepség és vacsora tagintézmény-vezetőHorváth Attilahatáridő: 12.15.

Téli szünet:

A téli szünet 2016. december 22-től 2017. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. január 3. (kedd).

Január „Gasztro-kaland” vetélkedő Földi Gabriella

Barabás Attilánéhatáridő: 01. 27.

az első félévi munka értékelése tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők

határidő: 01.27-ig

Február

Megemlékezés a kommunista és egyéb csoportvezető nevelők

diktatúrák áldozatainak emlékéről határidő: 02.25.

„Ki mit tud?” Horváth Attila

15Barabás Attilánéhatáridő: 02.28.

kollégiumi farsang csoportvezető nevelőkhatáridő: 02. 28.

Házi sakk bajnokság Szabó Béla

határidő: 02. 28. Március

Nemzeti ünnep: március 15.csoportvezető nevelőkhatáridő: 03.14.

éves továbbképzési terv igazgató

tagintézmény-vezetőhatáridő: 03. 10.

Egészségnevelési napok tagintézmény-vezetőDÖK segítő határidő: március 31-ig

Tavaszi szünet:

A tavaszi szünet 2017. április 13-tól 2017. április 18-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. április 12. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. (szerda).

Április1. Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól

csoportvezető nevelőkhatáridő: 04.18-ig

Házi váltó futóverseny Szabó Béla határidő: 04. 21.

Városi kollégiumok váltó futóversenye Szabó Béla határidő: 04. 28.

Költészet napi teaház tagintézmény-vezető

Horváth Attila határidő: 04.14.

„Föld Napja” rendezvény Barabás Attiláné Földi Gabriella

16 határidő: április 22.

kollégiumi ballagás tagintézmény-vezető Barabás Attiláné Horváth Attila határidő: április 28.

Május Gyermeknap tagintézmény-vezető

DÖK segítő csoportvezető nevelők

határidő: május 31-ig

Június Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról csoportvezető nevelők

határidő: június 5.

kiköltözés, újrafelvétel, az újak felvétele igazgató tagintézmény-vezető

176. Az intézményben dolgozó pedagógusok Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium

Név Munkakör Végzettség és szakképzettség

Posta László Igazgató Tudományegyetemnépművelő, történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

Nyakóné Antal Ágnes

mb.igazgatóhelyettes Tudományegyetemtörténelem- néprajz szakos tanár

Mester-Varga Mónika

mb.igazgatóhelyettes Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos tanár

Bacsa Etelka Anita Kollégiumi nevelő Tudományegyetemmagyartanár és angol tanár

Deményfalvi Dóra Kollégiumi nevelő Tudományegyetemangoltanár, némettanár

Hajdó Attila Károly

Kollégiumi nevelő Tudományegyetemmatematika szakos tanár, tehetségfejlesztési szakértő, pedagógus szakvizsga

Herendi Borbála Kollégiumi nevelő Tudományegyetemfrancia tanár, fizikatanár

Kovács Sándor Kollégiumi nevelő Tudományegyetemnémet- orosz- történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

Mester Gyula Zoltán

Kollégiumi nevelő Tudományegyetemmatematika szakos tanár, tehetségfejlesztési szakvizsga, pedagógus szakvizsga

Nagy Anna Éva könyvtáros, kollégiumi nevelő

tudományegyetem informatika tanár, könyvtárpedagógia szakos tanár, informatikus könyvtáros

Pál László Kollégiumi nevelő Tudományegyetembiológia- kémia szakos tanár, szakvizsgázott pedagógus

Posta Lászlóné Tegze Edit

Kollégiumi nevelő Tudományegyetemtörténelem, népművelés, kollégiumi nevelőtanár

Szálkai Csaba József

Kollégiumi nevelő Tudományegyetemtörténelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

Szegedi Erika Kollégiumi nevelő Tudományegyetemmatematika- kémia szakos tanár

Magyarné Csibi Gabriella

Igazgatóhelyettes(tartósan távol)

Tudományegyetemföldrajz- környezettan- kémia szakos tanár,környezetvédelmi ökológus, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

18Czuper Edit Kollégiumi nevelő

(tartósan távol)Tudományegyeteminformatikus könyvtáros, matematika szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga, mozgókép és médiakultúra pedagógus

Zahariné Cseszlai Krisztina

Kollégiumi nevelő(tartósan távol)

Tudományegyetemmagyar nyelv és irodalom- angol szakos tanár

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti Tagintézménye

Név Munkakör Végzettség és szakképzettség

Gyüréné Fekécs Ilona

Tagintézmény-vezető

Tudományegyetemmagyar nyelv és irodalom, földrajz szakos tanár

Barabás Attiláné Kollégiumi nevelő Tudományegyetemkémia szakos, fizika szakos középiskolai tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

Földi Gabriella Kollégiumi nevelő Tudományegyetemföldrajz szakos, rajz szakos tanár

Horváth Attila Kollégiumi nevelő Tudományegyetemtörténelem, magyar tanár

Szabó Béla Kollégiumi nevelő Tudományegyetemtörténelem- földrajz- filozófia szakos tanár, közoktatási vezető

Szászi Éva Bettina Kollégiumi nevelő Tudományegyetem földrajztanár, biológia tanár

Kontráné Récsi Krisztina

Kollégiumi nevelő (tartósan távol)

Tudományegyetemtörténelem, pedagógia szakos tanár

Sempergelné Tóth Judit

Kollégiumi nevelő(tartósan távol)

Tudományegyetemmatematika és ábrázoló geometria szakos tanár

7. Szabadidős foglalkozásokSzabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a

személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A

felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem

azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik,

amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon

szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló

nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók

személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó

19szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik.

Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen

szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni.

Szabadidős foglalkozások az intézményben:

- zeneklub

- filmklub

- színház

- könyvtár

- internet

- sport, sakk és játék

- konditerem

- előadások

A tevékenységek szintjei:

- egyéni, kiscsoportos

- tanulócsoport szintű

- kollégiumi szintű

- külső intézmény által szervezett

8. Kollégiumi csoportokKollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,8 fő. A

tagintézményben 5 kollégiumi tanulócsoport működik, átlag létszám: 24,2 fő.

A csoportokat egy - egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba,

osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba.

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium1.

csoport

2.

csoport

3.

csoport

4.

csoport

5.

csoport

6.

csoport

7.

csoport

8.

csoport

9.

csoport

10.

csoport

Összesen

Fiú 22 fő 26 fő 24 fő 23 fő 25 fő 120 fő

Lány 3 fő 26 fő 2 fő 3 fő 26 fő 26 fő 26 fő 26 fő 138 fő

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti Tagintézménye1.

csoport

2.

csoport

3.

csoport

4.

csoport

5.

csoport

Összesen

Fiú 1 fő 18 fő 5 fő 23 fő 9 fő 56 fő

20Lány 25 fő 6 fő 20 fő - 14 fő 65 fő

Összesen 26 fő 24 fő 25 fő 23 fő 23 fő 121 fő

Debreceni Deák Ferenc

Tehetségfejlesztő Középiskolai

SzakkollégiumOM azonosító: 040556

4024 Debrecen, Tímár u. 1. Tel.: 52-534-949, Fax: 52-534-948www.deakkoli.sulinet.hu, e-mail: [email protected]

Szervezeti és Működési Szabályzat

21

Készítette:Posta László – igazgató

Véleményezte és elfogadta:Nevelőtestület

Diákönkormányzat

Szülői Szervezet

Készült: 2016. augusztus

Érvényes: határozatlan ideig

22

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az intézmény vezetési struktúrája......................................................................................................................................32. Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre....................................................................3

2.1. Az igazgató..................................................................................................................................................................32.2. Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata....................................................................................................................32.3. A tagintézményvezető alapvető feladata.....................................................................................................................32.4. Az intézmény vezetője és a tagintézményvezető közötti együttműködés formái, rendje...........................................32.5 A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje................................................................................................32.6 Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend...........................................................32.7 Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok.........................................................................................................32.8 Intézményi védő, óvó előírások...................................................................................................................................32.9 Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők.....................................................................32.10 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend..........................................................32.11. A nevelőtestület.......................................................................................................................................................32. 12. Alakalmazotti közösség..........................................................................................................................................32.13. Szakmai munkaközösségek......................................................................................................................................32/14. Intézményi belső ellenőrzési csoport......................................................................................................................32/15. A szülők jogai és kötelességei.................................................................................................................................32.16. Pedagógiai Progam szülők általi hozzáférésének meghatározása.......................................................................32/17. A kollégiumi szék.....................................................................................................................................................32/18. A szülői szervezet.....................................................................................................................................................32/19. Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje.............................................................................................32/20. A diákönkormányzat................................................................................................................................................3

3. A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái......................................................................................................34. Az intézmény működési rendje...........................................................................................................................................3

4.1. Közösségi rendezvények..............................................................................................................................................34.2. Ünnepélyek rendje.......................................................................................................................................................34.3. Felnőttoktatás formái..................................................................................................................................................34.4. A kollégiumi foglakozások szervezeti formái..............................................................................................................34.5. A kollégiumban folyó reklámtevékenység...................................................................................................................34.6. A szakkollégiumi kirándulások........................................................................................................................................3

5. A kollégium helyiségeinek használati rendje......................................................................................................................36. Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai......................................................................................................................37. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..............................................................................................................3

7.1. Az intézmény működésének belső ellenőrzése.............................................................................................................38. A fegyelmi eljárás szabályai...............................................................................................................................................39. Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítsének és kezelésének rendje.........................................310. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök....................................................................311. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei..........................................................................................312. A mindennapi testedzés formái.......................................................................................................................................313. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete..............................................................................................................314. A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő felatok...............................................................................315. A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje 3Záró rendelkezések......................................................................................................................................................................3A KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA......................................................................3A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium pedagógus továbbképzési szabályzata..................3

1. A szabályzat hatálya.....................................................................................................................................................32. A szabályzat időtartama...............................................................................................................................................33. Alapelvek........................................................................................................................................................................34. A támogatás odaítélésekor intézményünk célkitűzéseinek megfelelően kiemelten kezeljük:................................35. A döntés folyamata........................................................................................................................................................3

23Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban....................................................................................................................3A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA..................................................................................................................3FÜGGELÉKEK..........................................................................................................................................................................3

Egyéb feladata és kötelessége...........................................................................................................................................3A pedagógiai felügyelő alapvető feladatai..................................................................................................................................3

Egyéb feladata és kötelessége...........................................................................................................................................3Kollégiumi titkárok alapvető feladatai........................................................................................................................................3A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM HÁZIRENDJE.........3II. A tanulók kötelességei..........................................................................................................................................................3

III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok.....................................................................................................3VII. Napirend munkanapokon.............................................................................................................................................3IX. Diákügyelet rendje...........................................................................................................................................................3Diákügyelet rendje a tagintézményben...............................................................................................................................3

Tartalomjegyzék..........................................................................................................................................................................31. Bevezetés.............................................................................................................................................................................32. Az intézmény alapadatai.....................................................................................................................................................3Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján..................................33. Visszatekintés......................................................................................................................................................................34. A nevelőmunka feltételei....................................................................................................................................................3

4.1. A nevelőtestület összetétele és szakképzettsége.........................................................................................................34.2. A tanulói összetétel.....................................................................................................................................................34.3. Tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók.....................................................................................................3

5. Tárgyi feltételek..................................................................................................................................................................35.1. Az épület.....................................................................................................................................................................35.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek.....................................................................................................................3

6. A szakkollégiumi nevelés-oktatás legfontosabb célkitűzései, alapelvei, értékei, célkitűzései...........................................36.1. A megvalósítás alapelvei.............................................................................................................................................3

7. Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve...........................................................................................................................................................38. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás.........................................................................................39. A szakkollégiumi tehetséggondozás...................................................................................................................................310. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése..........................................................................................311. A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei...............................................3

11.1. Általános alapelvek.................................................................................................................................................311.2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei............................................................................................................3

12. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei........................................................................................................................................................................3

12.1. Az általános kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei............................................................................313. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei..............................................................................................................................................................314. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve..............................................................................................315. Szakkollégiumi foglalkozások........................................................................................................................................316. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei..........................................................................................................317. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok..................................................................................................318. A kollégium kapcsolatrendszere, iskolákkal, szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés formái...................319. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység..........................................................................................320. Szakkollégiumi feladatellátáshoz, illetve a feladat-bővüléshez szükséges finanszírozási és fejlesztési igény..............31. számú melléklet...................................................................................................................................................................3A tantárgyi fakultációs foglalkozások tematikája.......................................................................................................................3a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban..........................................................................32. számú melléklet.......................................................................................................................................................................3Kollégiumi csoportfoglalkozások...............................................................................................................................................3a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban..........................................................................3Függelék......................................................................................................................................................................................3A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről...............................................................3

1. Az intézmény vezetési struktúrája

3

2. Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre

2.1. Az igazgató

A kollégium igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felelős a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, gyakorolja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) elnőke által részére leadott egyéb munkáltatói jogokat.

Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A kollégium intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A kollégium igazgatója rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a kollégium működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

A kollégium igazgatója képviseli az intézményt.A kollégium igazgatója megtilthatja a tanulók hazautazását, ha a tanuló biztonságos

hazaérkezése természeti csapás, rendkívüli időjárás, vagy más ok miatt veszélyeztetve van. E döntéséről a szülőt értesíti. Az igazgató feladatkörébe tartozik:- a kollégiumi a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés,- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezése,- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

2.2. Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata

Az igazgatóhelyettesek munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgatóhelyettest legfeljebb 5 évre, határozott időre az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. A határozott idő lejárát követően a közalkalmazott ismételten megbízható vezetői feladatok ellátásával. Jogkörét, munkakörét, munkaidejét a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az igazgató határozza meg. Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, a nevelőtestülettel, a munkaközösség vezetőkkel, ápolónővel, kollégiumi titkárral. Az igazgatóhelyettes az igazgató által kiadott külön utasításban foglalt esetekben és mértékben az igazgatóval történő egyeztetés után vállalhat kötelezettséget. Az igazgatót annak távollétében helyettesíti.

5

2.3. A tagintézményvezető alapvető feladata

Az igazgató vezető beosztású munkatársa. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve végzi.

Feladatai:

- részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában- az igazgató irányítása alapján önálló felelősséggel tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli a tagintézményben folyó nevelőmunkát- részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében- részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében- segíti a diákönkormányzat működését - irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet- együttműködik az igazgatóval a gazdasági feladatok végrehajtásában

Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Hatásköre, egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyeket a munkaköri leírása tartalmaz.

2.4. Az intézmény vezetője és a tagintézményvezető közötti együttműködés formái, rendje

Aktuális feladatok megbeszélése, az intézményegységek működésével kapcsolatos tájékoztatás, az elvégzett feladatok értékelése heti rendszerességgel személyes megbeszélés keretében. Azonnali intézkedést igénylő ügyekben késedelem nélküli személyes, telefonos vagy elektronikus formában szükség szerinti időpontban.

A tanulók tevékenységének értékelése, pedagógiai folyamatokról szóló elemzések, értékelések, a pedagógusok tevékenységének értékelése az intézmény félévi, illetve év végi nevelőtestületi értekezletén. A heti rendszerességgel megtartott munkaértekezletek külön kerülnek lebonyolításra a tagintézményben, illetve a székhelyintézményben. Két intézményegység pedagógusai egy nevelőtestületet alkotnak, egymással rendszeres, szakmai kapcsolatban állnak. A tagintézmény pedagógusai és tanulói közvetlenül is fordulhatnak személyesen vagy írásban az intézmény igazgatójához, ha ügyük elintézését ilyen módon látják kivitelezhetőnek. A két intézményegység vezetői, dolgozói lehetőség szerint, illetve az igazgatói utasításoknak megfelelően kötelező jelleggel vesznek részt egymás rendezvényein, illetve az intézményi szintű eseményeken. Az intézményegységek közötti kapcsolattartást eljáró dolgozók segítik, a tagintézmény munkaügyi feladatat a székhelyintézmény apparátusa látja el. A tagintézmény a fenntartóval a székelyintézményen, illetve az intézmény igazgatóján keresztül tartja a kapcsolatot.

2.5 A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a székhelyintézmény, valamint a tagintézmény vezetőinek a kollégiumban való benntartózkodása e szabályzat függelékében van meghatározva.

6

2.6 Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az igazgatót akadályoztatása esetén Nyakóné Antal Ágnes igazgatóhelyettes helyettesíti, őket Mester-Varga Mónika igazgatóhelyettes helyettesíti. Ennek keretében ellátja azokat az intézményvezetési feladatokat, amelyek biztosítják az intézmény zavartalan működését, a jogszabályok és belső szabályzatok (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás, Munkarend, Munkaterv) által rögzített előírásoknak megfelelő módon.

Az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén őket az igazgató helyettesíti, vagy az a dolgozó, akit az igazgató ezzel megbíz.

Az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttes akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgató által megbízott tanár, a nevelőtestület többi tagjának közreműködése mellett köteles végrehajtani azokat a vezetési feladatokat, amelyek biztosítják a jogszabályok és a belső szabályzatok (SZMSZ, Munkarend, napirend, házirend, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás) előírásainak megfelelő zavartalan működtetését, a személyi és vagyon biztonság megőrzését, rendkívüli helyzet elhárítását, a pedagógia alapelvek érvényesülését.A tagintézményvezetőt a munkaközösségvezető, illetve a tagintézményvezető által megbízott személy helyettesíti.

2.7 Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok

Az intézményi étkeztetést Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése értelmében a Debreceni Intézményműködtető Központ és a Sörpark Kft. között létrejött szerződés alapján külső szolgáltató látja el, amelyet a tanulóknak kedvezményesen igénybe lehet venniük.

2.8 Intézményi védő, óvó előírások

A munkavédelemmel, a biztonságos munkavégzés szabályaival, a tűzvédelemmel és biztonságtechnikai feladatokkal kapcsolatos intézményi előírásokat két külön dokumentum, a kollégium Munkavédelmi Szabályzata és a kollégium Tűzvédelmi Szabályzata és Tűzriadó terve tartalmazza. Az ezekben foglalt előírások betartása az intézmény minden dolgozója részére kötelező. A Munkavédelmi és biztonságtechnikai tevékenység irányítását az intézmény vezetője, Posta László igazgató látja el. A munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok konkrét végrehajtása jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő minősítéssel rendelkező külső szervezet körébe tartozik, amely feladatait az igazgató írásos megbízása alapján látja el. E tevékenységben kapcsolattartóként közreműködik az intézmény gondnoka.

2.9 Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézményben bombariadót kell elrendelni amennyiben ilyen tartalmú jelzés, vagy értesítés érkezik, illetve bárki bombára vagy robbantásra utaló, vagy alapos gyanúra okot adó jelenséget tapasztal. Erről haladéktalanul jelentést tesz az intézményben tartózkodó intézkedésre jogosult személynek. Ilyen tartalmú információ esetén az intézményben való benntartózkodástól függően bombariadót rendel el:

- az intézmény igazgatója- az igazgatóhelyettesek- tagintézményvezető- ügyeletes tanár- nevelő- a Debreceni Intézményfenntartó Központ dolgozói.

7

Bombariadó, tűz illetve elemi csapás esetén az intézmény tűzriadó tervében foglaltaknak megfelelően, az intézkedésre jogosult azonnal értesíti a rendőrséget szükség esetén a tűzoltóságot, ill. a mentőket, és haladéktalanul gondoskodik az épület kiürítéséről, a tanulók testi épségének biztosításáról, vagyonvédelemről. A tanulókat és a dolgozókat az épülettől biztonságos távolságban kell elhelyezni. A rendőrség számára lehetőséget biztosít a szükséges intézkedések megtételére és gondoskodik az esetleges utasítások végrehajtásáról. Biztosítja a rendet és a fegyelmet. A tanulók és a dolgozók csak a rendőrség engedélyével léphetnek újból az épületbe.

2.10 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

Amennyiben az intézmény dolgozója, pedagógusa a tanuló egészségét veszélyeztető helyzetet érzékel, akkor késedelem nélkül intézkedik annak gyors, hatékony, jogszerű kezelésére. Tájékozódik a helyzet kialakulásának körülményiről. Ennek keretében késedelem nélkül megteszi azokat a szükséges intézkedéseket (a tanuló biztonságbahelyezése, megnyugtatása, gyógyszerrel való ellátása, elsősegélyben részesítése, szükség esetén mentők, orvosi ügyelet kihívása, stb.), amik a veszélyhelyzet kezelésére szükségesek. Ezzel egyidejűleg felveszi a szülővel a kapcsolatot, tájékoztatja telefonon a tanuló állapotáról, a megtett intézkedéseiről, és egyeztet vele a további teendőkről. Szükség esetén egyeztetést folytat az intézmény igazgatóhelyettesével, igazgatójával, tagintézményben annak vezetőjével. Gondoskodik a tanuló személyiségi jogainak védelméről.

2.11. A nevelőtestület

A nevelési és okatátási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az igazgató vagy annak megbízásából az igazgató-helyettes ezt elrendeli, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a Szülői Szervezet vagy a Diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. Üléseiről az általa elfogadott jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet, illetve jelenléti ívet készít. A jegyzőkönyvet az igazgató, a nevelőtestület által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő írja alá.

A döntési jogkörébe tartozik:- a Pedagógiai program és módosításának elfogadása,- a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,- az intézmény éves Munkatervének elfogadása,- az Éves foglalkozási terv elfogadása,- az intézményi nevelőmunkát érintő elemzések, értékelések elfogadása,- továbbképzési program elfogadása,- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés,- a Házirend elfogadása,- az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény kialakítása.

A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik:- a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

8

- az igazgatóhelyettes megbízásakor, vagy megbízás visszavonásakor, tagintézményvezető és a megbízásakor,

- a tanulók foglalkozásra való beosztása kapcsán, - egyes pedagógusok külön megbízásainak során. - munkaközösségvezetők megbízásával kapcsolatos vezetői döntésekkor.

A nevelőtestület a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet. A nevelőtestület egyes jogait átruházhatja az intézményi munkaközösségekre, az intézmény vezetőjére, annak helyettesére, az iskolaszékre, vagy a diákönkormányzatra.A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával, vagy meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időben és módon.

2. 12. Alakalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösség a jogszabályokban rögzített módon és esetekben gyakorolja jogköreit. Az alkalmazotti közösség az intézményvezető megbízásakor véleményét nyílt szavazással fogadja el. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a jelenlévő alkalmazottak 50%+1 arányban nyílt szavazással a titkos szavazás mellett döntenek.

2.13. Szakmai munkaközösségek

Az intézményben a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően - legalább 5 pedagógus részvételével - szakmai munkaközösségek szervezhetők az érdekelt pedagógusok kezdeményezése alapján. A munkaközösség-vezetőjét az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre a munkaközösség véleményének kikérésével. A munkaközösség-vezető részt vesz a nevelőtestület szakmai segítésében, a pedagógusértékelő rendszer működtetésében, pedagógiai munka tervezésének és értékelésének vonatkozásában javaslatot tesz, illetve véleményez. A munkaközösség-vezető segíti az intézmény pedagógusainak szakmai munkáját. A munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. Munkájáról a nevelőtestületnek számol be.

Javaslatot tesz:- a pedagógiai továbbképzések szervezésére- az intézmény nevelési céljainak, pedagógiai programjának meghatározására- saját szakterületén belül közreműködik az intézmény munkaterv

elkészítésében- az intézményi szabadidős, kulturális tevékenység tervezésében és

megvalósításában- a tanulócsoportok létszámának és összetételének meghatározásában. A

munkaközösségek vezetői javaslatot tesznek az intézmény munkarendjének meghatározására, a nevelők munkájának értékelésére.

- figyelemmel kísérik a különböző pályázatokon elnyert pénzeszközök ésszerű, a pályázatban megfogalmazott célokra történő felhasználását.

Szakmai munkaközösségek együttműködése

Az együttműködés formái: - valamennyi pedagógus részt vesz mindkét munkaközösség munkájában. - tájékoztatás

9

- közös programok kidolgozása és lebonyolítása- pedagógiai értekezlet, továbbképzés, külső programokon való közös részvétel - értékelések, vizsgálatok lefolytatása - munkatervben rögzített feladatok közös végrehajtása

Az együttműködés értékelésének rendje:A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolóiban értékelik az elvégzett tevékenységet.

Az intézményben jelenleg az alábbi munkaközösségek működnek:1. Kollégiumi pedagógiai munkaközösség2. Tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkaközösség.3. Tagintézményi pedagógiai munkaközösség

2/14. Intézményi belső ellenőrzési csoport

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI-rendelet alapján az intézményben végrehajtandó belső értékelési feladatok végrehajtására önértékelési csoport működik. A csoport létszáma 4 fő. A csoport működését a vontakozó jogszabályok alapján végzi.

2/15. A szülők jogai és kötelességei

A szülőt megilleti a kollégium szabad megválasztásának joga (gyermeke 14. életévét követően ezen joga gyermekével közösen illeti meg.) A szülő gondoskodik gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltétlelkről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez megad minden tőle elvárható segítséget, együttműködik a kollégiummal, figyelemmel kíséri gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tiszteletben tartja a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a külön törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon.

Megismerje az intézmény foglalkozásait, illetve Pedagógiai programját, Házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestülete, az iskolaszék a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon.

Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze.

A kollégium vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.

Kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.

Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.

10

Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, a kollégium vezetőivel.

Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

2.16. Pedagógiai Progam szülők általi hozzáférésének meghatározása

Az intézmény Pedagógiai Programja elérhető a kollégium honlapján, a kollégium könyvtárában, illetve a tanári szobában.

2/17. A kollégiumi szék

A kollégiumban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására kollégiumi szék alakulhat.A kollégiumi széket létre kell hozni, ha:

- a nevelőtestület,- az intézmény fenntartója,- a kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka,- a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi.

A kollégiumban kollégiumi szék nem működik.

2/18. A szülői szervezet

A kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A kollégiumban a szülők által választott közösség 4 tagú. A szülői szervezet szótöbbséggel dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.A szülői szervezet kezdeményezheti kollégiumi szék létrehozását, dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét a kollégiumi székben.A szülői szervezet figyelemmel kíséri:

- a gyermeki és tanulói jogok érvényesülését- a pedagógiai munka eredményességét- a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe

tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácsokozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletén.

A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a Fenntartó jogszabályban meghatározott döntései előtt.

11

2/19. Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje

Kapcsolattartás formái: - Megbeszélések, tájékoztatás, személyes kapcsolattartás- Írásbeli kapcsolattartás, interneten történő kapcsolattartás, levelezés, értekezletekre,

eseményekre való meghívás- Dokumentumok írásbeli, és szóbeli véleményezése.

A szülői munkaközösség 4 tagú, melyből egy fő a tagok által egyszerű többséggel nyílt szavazással megválasztott vezető. A munkaközösség döntéseit, véleményének, álláspontjának kialakítását egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza, szavazategyezőség esetén a vezető szavazata dönt. A munkaközösség tagjai és vezetője egymással és az intézmény igazgatójával személyes, írásos és telefonon történő kapcsolatot tartanak. A szülői munkaközösségnek a kollégium részéről az igazgató az együttműködő partnere, de üléseikre a kollégium más vezetői és dolgozóit is meghívhatják az igazgató egyetértésével. Üléseiket legalább félévente a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban tartják. Az ülések a szülői szervezet vezetője hívja össze, saját maga a szülői szervezet bármely tagja, vagy az intézmény igazgatója kezdeményezésére. Az ülésekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt készíthetnek saját döntésük alapján.A munkaközösség összes dokumentumát a kollégium igazgatói irodájának páncélszekrényében helyezik el megőrzésre. Munkaközösség felhatalmazza az intézmény igazgatóját, hogy ezen dokumentumokat az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése során felhasználhassa. A szülői szervezet működéséhez szükséges technikai feltételeket a Debreceni Deák Ferenc Kollégium biztosítja.

2/20. A diákönkormányzat

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek megszervezésében, egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A házirend elfogadása előtt. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.

A kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a Fenntartó intézménnyel kapcsolatos egyes döntései előtt, a tanulói fegyelmi eljárás során.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

12

A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a kollégium működését.

A diákönkormányzat hatásköreit, és jogköreit részletesen a szervezeti és működési szabályzat Mellékleteként jóváhagyott „Diákönkormányzat Működési Szabályzata” tartalmazza.

Az igazgató és diákönkormányzat kapcsolattartásának elvei és formái:Nevelőtestületi ülésre való meghívásDiákönkormányzati ülésen való részt vételSzemélyes kapcsolattartás, írásbeli értesítés, véleményezés.

3. A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái

Az intézmény zavartalan működése, szakmai feladatainak ellátása, a tanulók szabadidejének tartalmas eltöltése érdekében kiterjedt kapcsolatrendszert tart fent a:

- Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével (KLIK)- Debreceni Intézményműködtető Központtal (DIM)- a város, a megye közoktatási intézményeivel, különös tekintettel a kapcsolatos

iskolákra és kollégiumokra- a szülőkkel- a gyermekjóléti szolgálattal (családsegítő központ, pedagógiai szakszolgálat, Megyei

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, az állandó lakóhely szerinti gyermek és ifjúság védelmi hálózat, és az iskola egészségügyi ellátó szolgáltat)

- minden olyan természetes és jogi személlyel, amely az alap és kiegészítő tevékenységek ellátásához szükséges

- kiemelt feladatként a tanulók egészségének testi épségének megőrzése, egészséges fejlődésük biztosítása érdekében együttműködünk az iskolaorvosi hálózattal

- az intézmény külső kapcsolatainak kialakításáért, működéséért az intézmény igazgatója felelős egyeztetési kötelezettsége megtartásával. Megvalósításában az intézmény testületei, dolgozói és tanulói közreműködnek. Erre megbízást az intézmény igazgatója ad.

- nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel (Csokonai Nemzeti Színház, Debreceni Művelődési Központ, Kölcsey Központ) és egyes civil szervezetekkel

- A Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány évente jelentős összeggel támogatja a kollégiumban folyó pedagógiai munkát

- a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karral, melynek célja az együttműködő felek már létező és jövőbeli együttműködésének fejlesztése és képzési együttműködés megvalósítása tanárjelölt hallgatók összefüggő egy féléves szakmai gyakorlatának iskolán kívüli tevékenységeire vonatkozóan.

Az intézmény kapcsolatainak szervezését és azok gazdagítását a kötelező feladatokon túlmenően úgy kell megvalósítani, hogy egyaránt szolgálja Debrecen hagyományainak, kulturális életének gazdagítását, az intézmény jó hírnevének öregbítését, a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális és nevelési problémáinak követelményeit, a tanulók, nevelők személyes, szakmai kapcsolatuk elmélyítését.

A kapcsolatok kialakítását kezdeményezheti:- igazgató- igazgatóhelyettesek

13

- tagintézményvezető- nevelőtestület- nevelő ill. nevelők közössége- tanuló ill. tanulók közössége- szülő ill. szülők közössége- külső személy vagy intézmény

A kapcsolattartás formái:- hivatalos a működéssel összefüggő kapcsolatok, az alá és mellérendelési viszony

rendszerében - a jogszabályok által előírt formában.

Ezen belül különös figyelmet fordítunk a tanulókkal kapcsolatos veszélyeztető okok felszámolására.

Amennyiben az intézmény vagy a nevelő az okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

- szóbeli, írásbeli tájékoztatás- személyes megbeszélés, konzultáció, fórum, értekezlet- szakmai, kulturális, sport rendezvényeken való részvétel azok szervezése ill.

lebonyolítása- városi, regionális, országos programsorozatokon való részvétel, majd ezek szervezése- pályázatokon való részvétel- az intézmény törekszik a nemzetközi kapcsolatok kialakítására.

4. Az intézmény működési rendje

A kollégiumban a tanév helyi rendjét az Éves munkatervben állapítjuk meg. A foglalkozások rendjét a kollégium Éves foglalkozási terve tartalmazza. A kollégiumban a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a tanulók. A beköltözés napján szülői értekezletet tartunk. A kilencedikes tanulók beiratkozásának időpontja megegyezik iskolai beiratkozásuk időpontjával. A felsőbbéves tanulók beiratkozása a kollégiumi férőhely elfogadásáról szóló nyilatkozat visszaküldésével történik meg.

A kollégiumban a beköltözés napjától az utolsó tanítási napig tartózkodhatnak a diákok. Mivel a tanítás befejeződése 12. és 13. éves diákok esetében eltér az általánostól, a 12. és 13. éves tanulók a számukra meghatározott utolsó tanítási nap után, csak személyre szóló elbírálás alapján tartózkodhatnak a kollégiumban, a szóbeli érettségi, illetve technikusi vizsga utolsó napjáig /az eredményhirdetéssel bezárólag /.

A tanulók kérésükre az összefüggő szakmai gyakorlat idejére is kaphatnak kollégiumi ellátást. Ezt személyre szóló elbírálás alapján az igazgató engedélyezheti.

A kollégiumban hétvégén csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik erre külön engedélyt kaptak. A tanuló rendkívüli hétvégi bennmaradási szándékát legkésőbb szerda estig köteles jelenteni a csoportvezető tanárnál. A tagintézmény tanulói részére hétvégi ügyeletet a székhelyintézményben biztosítunk.

Többnapos tanítási szünet idején, ha az intézmény igazgatója másként nem rendelkezik, a tanulóknak el kell hagyniuk a kollégiumot. Szórakozást szolgáló rendezvényeken /disco, buli stb./ való részvétel miatt hétvégén nem lehet a kollégiumban maradni.

Az intézmény dolgozói munkaidő beosztását, munkaköri feladatait, hatáskörét és jogkörét az intézmény igazgatója határozza meg.

A helyettesítést, túlmunkát, hétvégi és éjszakai ügyeletet az intézmény igazgatója rendeli el a dolgozók részére. A túlmunka ellátása jogszabályok által meghatározott keretekben kötelező.

A székhely intézményben hétfőtől- csütörtökig 22 – 06 óráig, pénteken és szombaton 22-08 óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás

14

alapján. A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00-től 6.00 óráig a kollégiumi pedagógiai felügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. Akadályoztatásuk esetén őket a kollégiumi nevelők helyettesítik. Feladatuk az éjszakai rend és fegyelem biztosítása a szobák ellenőrzése, a tanulószobákban tanuló diákok ellenőrzése, a beteg gyerekek szükség szerinti ellátása, a helyiségek zárása-nyitása, az ébresztés, diákszolgálat felállítása stb.

A hétvégi ügyeletet az igazgató utasítása alapján az igazgatóhelyettesek beosztása szerint látják el a pedagógusok. A pedagógusok helyettesítése a helyettesítési rend szerint történik. A tanulók napi és heti munkarendjét a kollégiumi házirend tartalmazza és szabályozza. A foglalkozások rendjét és számát az „Éves foglalkozási terv” és a „Heti foglalkozási rend” tartalmazza.

A kollégium pedagógus munkakörben dolgozói folyamatosan részt vesznek a szervezett továbbképzéseken, nevelőtestületi és munkaközösségi megbeszéléseken, heti egy alkalommal nevelői megbeszélést tartanak, ami általában minden hétfőn 15 órától kezdődik.

A hétvégi ügyeletért járó pihenőnapok nyilvántartását és igénybevételét az igazgatóhelyettesek vezeti. Pihenőnapot csak előzetes kérelem alapján engedélyez az intézmény igazgatója. A pihenőnapok csak egyenként vehetők igénybe (heti egy). Ettől való eltérést különösen indokolt esetben az intézmény igazgatója engedélyezhet. A megszerzett pihenőnapokat a megszerzést követő 30 napon belül igénybe kell venni. A pihenőnapok és csúsztatások igénybevételét minimum egy nappal korábban az igazgatóhelyettesek felé jelezni szükséges.A szállóvendégek fogadását az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek koordinálja, a szükséges intézkedések végrehajtásában a kollégiumi nevelők közreműködnek (a tanulók elpakolásának, és az ágyneműk lehúzásának ellenőrzése).

4.1. Közösségi rendezvények

A tanulói közgyűlést tanévenként legalább egy alkalommal tartjuk meg a diákönkormányzat kezdeményezésére az általa megjelölt, az igazgatóval egyeztetett időpontban. A tagintézményben a tagintézményvezető részvétetével megtartható a diákönkormányzati küldött közgyűlés.

Folyamatosan a munkatervben rögzített ütemezéssel kerül sor kulturális és sportrendezvényekre, illetve részt veszünk az ilyen jellegű városi rendezvényeken. A kollégiumi rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező, a tanulók számára a részvételt az igazgató rendeli el.

A kollégiumban a beköltözés napján történő szülői értekezleten kívül az év folyamán további két alkalommal tartunk szülői értekezletet az iskolai szülői értekezletekkel egy időben.

4.2. Ünnepélyek rendje

A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben az aktuális időpontokhoz kötötten történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező az előírt alkalomhoz illő öltözékben. A kollégiumi ünnepségeket az éves munkatervben ütemezett időpontokban kell megtartani.

4.3. Felnőttoktatás formái

A kollégium az Alapdokumentumában foglaltak alapján végezhet felnőttoktatást. Az intézmény jelenleg felnőttoktatási tevékenységet nem folytat.

15

4.4. A kollégiumi foglakozások szervezeti formái

A kollégiumi foglalkozások rendszere a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottak szerint az intézmény Házirendjében és Éves foglalkozási tervében került meghatározásra. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a kötelező, a kötelezően választott, és a szabadon választott foglalkozások rendjét, valamint azt, hogy a tanulók milyen időpontban és módon jelentkezhetnek ezekre.

4.5. A kollégiumban folyó reklámtevékenység

A kollégiumban a tanulóknak szóló reklám csak az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán az igazgató előzetes engedélye alapján tehető közzé. Nem reklámozhatók a tanulók személyiségfejlődését károsan befolyásoló termékek és szolgáltatások. Tilos az egészségre ártalmas áruk és termékek reklámozása. Támogatjuk az egészséges életmóddal a környezetvédelemmel, a kulturális és közéleti tevékenységgel, az ismeretek bővítésével kapcsolatos információk tanulókhoz való eljuttatásá.

4.6. A szakkollégiumi kirándulások

A szakkollégiumi kirándulásokat a Pedagógiai programban foglaltak figyelembe vételével szervezzük.

A kirándulások rendje:

A tanulók törvényes képviselőjét és a tanulókat előzetesen tájékoztatni kell a kirándulásról, az úti célról, a részletes programról, az utazással és kirándulással kapcsolatos információkról. A tanulók csak a törvényes képviselő előzetes írásbeli engedélyével vehetnek részt a kirándulásokon. A tájékoztatást és a törvényes képviselő előzetes írásbeli engedélyének beszerzését a program szervezőjének, valamint a csoportvezető tanároknak kell végezni. A programról a tájékoztatást, valamint a szervezést megkezdeni csak az intézményvezetővel történő előzetes egyeztetésével, valamint engedélyével lehet.

Utas lista készítése szükséges, amely tartalmazza a résztvevő tanulók és kísérő pedagógusok neveit, elérhetőségét, valamint a diákok törvényes képviselőjének a telefonos elérhetőségét. Ezt a listát program szervezőjének magánál kell tartania kirándulás ideje alatt.

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulóként legalább1 főt.

Az indulási idő legkorábban reggel 6.00 utáni időpontra essék, az érkezés időpontja legkésőbb 23.00 előtti időpontban történjen meg mind a busszal, mind a vonattal történő utazás esetében.

16

5. A kollégium helyiségeinek használati rendje

A kollégium helyiségeit az intézmény tanulói a Házirendben és a Napirendben tervezett célra, időben és módon használhatják.

A tanulók kötelesek a helyiségeket rendeltetésszerűen, azok állagának, műszaki állapotának megóvásával használni. Amennyiben rendellenességet észlelnek, a balesetvédelmi, tűzvédelmi- és vagyonvédelmi kötelezettségeknek megfelelően kötelesek azt jelenteni a csoportvezető vagy az ügyeletes tanárnak.

Csak felügyelet mellett használható a számítástechnika terem, Internet terem, konditerem (beosztott diákügyelet), ezen helyiségek használatának szabályait az oda kifüggesztett „Használati rend” tartalmazza. A csoportvezető tanárok vagy az ügyeletes tanár munkaköri kötelezettségéből fakadóan figyelemmel kísérik, és rendszeresen ellenőrzik a tanulóik által használt helyiségek műszaki állapotát, rendjét. A tanulószobák, társalgók, a konditerem kulcsainak kiadását az ügyeletes tanárok adminisztrálják. Záráskor állapotukat ellenőrzik, a benn tanuló diákok tevékenységét figyelemmel kísérik. A zuhanyzókat 21.30-kor zárják.

Az ellenőrzések tényét illetve az észlelt hiányosságokat az ellenőrzési naplóban illetve a karbantartási naplóban rögzítik. Balesetveszély vagy egyéb veszélyforrás észlelésekor azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket azok elhárítása érdekében. Egyes helyiségek /könyvtár, zeneklub, számítástechnikai terem, Internet terem, konditerem/ az ott végzett tevékenységet irányító nevelők személyre szóló leltári felelősséggel tartozik.

Az intézmény minden dolgozója – különös tekintettel munkaterületére illetve az általa használt szociális létesítményekre – köteles a helyiségek és berendezések, munkaeszközök rendeltetésszerű, biztonságos üzemeltetésére.

Az intézmény helyiségeit az alapfeladaton túli célokra csak úgy lehet igénybe venni, hogy az az alapfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

A tanulók az intézmény kondicionáló termét csak külön balesetvédelmi oktatást követően, felügyelő mellett használhatják. Aláírásukkal igazolva az előírások betartását. A számítógépes termeket csak beosztás szerint pedagógus felügyelete mellett használhatják a tanulók.

A helyiségeket vendégfogadásra illetve egyéb célra a Debreceni Intézményműködtető Központ adja ki úgy, hogy azt egyezteti az intézmény igazgatójával és nem zavarhatja a kollégium alaptevékenységének ellátását.

6. Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai

Az ifjúságvédelmi felelőst az intézmény igazgatója bízza meg e feladat ellátásával az intézmény pedagógusai közül. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős nevelő segíti a kollégium pedagógusainak ifjúságvédelmi munkáját. A csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

17

A tanulókat veszélyeztető okok megszüntetésében szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, az ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel hatóságokkal. A pedagógusok szülők vagy tanulók jelzése alapján feltárt veszélyeztetett tanulóknál megismeri a tanuló családi környezetét. Bántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást a tanuló lakó, - illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában nyújtása érdekében. - - Jól látható helyen közzéteszi, az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (pl. nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét, ill. telefonszámát. Koordinálja az intézményben a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló pedagógiai munkát. A kollégium Pedagógiai programja, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.A tanulók és a pedagógusok részére külső szolgáltatók bevonásával vagy belső továbbképzés keretében előadások, konzultációk szervezése az ifjúságvédelem, drogprevenció tárgykörében. Részt vesz az ifjúságvédelem körében szervezett külső rendezvényeken, továbbképzéseken, tájékoztatókon, az ott elhangzottakról tájékoztatja az intézmény igazgatóját és a nevelőtestületet.

7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka ellenőrzésére jogosult:- igazgató- igazgatóhelyettesek- tagintézményvezető- célirányos vizsgálat esetén az a személy, vagy testület, akit az igazgató ezzel

írásban megbíz.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének folyamatosságáról és szakszerűségéről az intézmény igazgatója gondoskodik, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít.

Az ellenőrzés formái és módszerei:

Az ellenőrzés közvetett, közvetlen, személyes formáinak a szakmai pedagógiai munka színvonalának emelését kell szolgálnia és a pedagógusok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai valamennyi területére ki kell terjednie.

Az ellenőrzési tevékenység jellegét tekintve folyamatos, rendszeres, alkalmi, módszerei: személyes ellenőrzés, foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, beszámoltatás, eredményvizsgálat, stb.

1. A kötelező foglalkozások /szilenciumok, fakultációk / ellenőrzése, a tanulók részvételi létszámának ellenőrzése. A kötelező foglalkozások alól adott felmentések ellenőrzése. A

18

foglalkozások rendje, a tanulók fegyelme, a nyugodt tanulás feltételeinek megteremtése. A tanulócsoport tanulmányi munkájának folyamatos értékelése, stb.

- a csoportfoglalkozások/fakultációk tematikájának tartalmi áttekintése- a csoportfoglalkozások/fakultációk rendszeres megtartásának ellenőrzése- a csoportfoglalkozások/fakultációk szakmai – pedagógiai ellenőrzése- a csoportfoglalkozások/fakultációk látogatása, értékelése- a szabadidős foglalkozások ellenőrzése- az egyéni foglalkozások rendszerességének ellenőrzése.

2. Az ügyeleti munka ellenőrzése /napközben, este, éjszaka, reggel/.

3. A csoportvezetői tevékenység tartalmi ellenőrzése. A pedagógiai adminisztráció ellenőrzése, jelentések, beszámolók, szakmai programok értékelése. A szülőkkel, társintézményekkel történő kapcsolattartás ellenőrzése.

Az ellenőrzések tapasztalatait nevelőtestületi értekezlet illetve személyes megbeszélés keretében rendszeresen értékelni kell.

7.1. Az intézmény működésének belső ellenőrzése

Az intézmény belső ellenőrzési tevékenységét az igazgató irányítja. Az ellenőrzési tevékenység az Éves ellenőrzési tervnek megfelelően folyik. Az ellenőrzés kiemelt területei:

- pedagógiai ellenőrzés Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető,

- az intézményi gazdálkodás, pénzügyi, számviteli és ügyviteli tevékenység ellenőrzése:

Ezen terület ellenőrzésében meghatározott feladatai vannak: A kollégium igazgatójának az intézményi működés valamennyi területén, vezetői ellenőrzés illetve a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetésével.

Az ellenőrzés egyes külön területei és felelősei: Személyi juttatás, túlórák műszakpótlékok Élelmezés ellenőrzéseNagy és kisértékű tárgyi eszköznyilvántartásLeltározási tevékenységSelejtezésFelelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményezető.

Épület, rend, tisztaság, karbantartottság, higiénés követelményeinek betartása.Felelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, ápolónő.

Biztonságtechnikai és balesetvédelmi ellenőrzés, teljes körű szemle keretében a biztonságos munkavégzés és lakhatás feltételeinek biztosítása.Felelős: igazgatóhelyettesek.Munkaügyi ellenőrzésMunkaügyi nyomtatványok (kinevezések, átsorolás, személyügyi dokumentumok).Felelős: igazgató.

19

8. A fegyelmi eljárás szabályai

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás és az azt esetlegesen megelőző egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet vonatkozó paragrafusai tartalmazzák. A fegyelmi eljárás pedagógiai célokat szolgál. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló vagy a szülő vagy képviselője ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy védekezését előadja. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A kollégium rendjének megsértéséért:- megrovás- szigorú megrovás- kizárás - áthelyezés másik tanulócsoportba- kedvezmények, juttatások megvonásafegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi ügy vizsgálata, javaslattétel a döntéshozatalra. Vezetője a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesek, tagintézményben a kollégiumvezető. Tagjai: az általuk megbízott két kollégiumi nevelő. A bizottság a véleményét szótöbbséggel alakítja ki. A fegyelmi eljárást megelőzheti az egyeztető eljárás, amelyre akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért.

9. Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítsének és kezelésének rendje

Az elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítését az intézményvezető aláírásával és a körbélyegző lenyomatával végezzük. A dokumentumok kezelését az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végezni.

10. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök

Az intézményvezető hatásköréből átruházza: - a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre, a tagintézményben annak vezetőjére a tanulói és fegyelmi ügyek kivizsgálását, - az igazgató személyét, vagy közeli hozzátartozóját érintő esetben a kiadmányozás jogát az igazgatóhelyettesekre, - a tagintézményben a szabadságok nyilvántartását, a munkaidő felhasználását, a túlmunka elrendelését, a munkavégzés ellenőrzését a tagintézményvezetőre, - a gyeremek és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelősökre, - a gyermekbalesetek megelőzését, azok kivizsgálását és jelentési kötelezettségét a tagitézményben annak vezetőjére, székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre,- nyilvántartások vezetését, az adminisztratív feladatok végzését a tagintézményben annak vezetőjét, helyettesét, a székhelyintézményben a kollégiumi titkárt bízza meg, - munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása az intézményműködtető szervezetének a feladata.

20

11. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit az intézmény Pedagógiai proramja és foglalkozási terve részletesen tartalmazza.

12. A mindennapi testedzés formái

A tanulók egészséges életmódra nevelése, a testkultúra fejlesztése érdekében a kollégium a maga lehetőségeivel igyekszik szolgálni a kollégisták mindennapi testedzés iránti igényének kielégítését.Lehetőséget teremt – a tanulmányi feladatok színvonalas teljesítése esetén – a tanulók külöböző sportegyesületben végzett tevékenységére városi, országos szintű sportversenyekre történő felkészülést és az azokon való részvételt, kollégiumi sportversenyeket szervez.A testmozgás, sport időkeret, az Éves foglalkozási tervben rögzített időkeret:

- szabad időben végzett tevékenység,- csoportfoglalkozások keretében végzett testmozgás, házibajnokságok keretén belül

végzett sporttevékenység,- kollégiumok közötti bajnokságok, kupa, stb.

A mindennapi testedzés érdekében a tanulók a kollégium sportfelszereléseit díjtalanul, megőrzési felelősséggel vehetik igénybe.A tanulók mindennapi testedzését illetve a házibajnokságok és sportversenyek lebonyolítását a csoportvezetők illetve az erre a célra reszortfelelősként kijelölt nevelő szervezi és irányítja

13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete

A kollégiumba beköltözni, csak érvényes orvosi igazolás birtokában lehet. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló közösségben tartózkodhat. A tanulók rendszeres orvosi ellátását a lakóhely szerint illetékes háziorvos, az iskolaorvos, a kollégium körzetében kijelölt háziorvos együttesen látja el. A kollégium körzetében kijelölt orvos rendelési idejét az intézményi faliújságon tüntetjük fel. A tanulók a társadalombiztosítási kártyát a lakóhely szerint illetékes háziorvosnál adják le. Iskolai időben az ott működő iskolaorvos végzi a tanulók egészségügyi ellátását. A kollégium körzetében kijelölt háziorvos a kollégisták ambuláns ellátását biztosítja rendelési időben.A beteg tanulók gondozását, felügyeletét, orvoshoz, szakorvoshoz kísérését a kollégiumi ápolónő látja el. Ügyeleti időben a csoportvezető, illetve ügyeletes tanár intézkedése alapján a városi orvosi ügyelet végzi a szükséges orvosi ellátást. A beteg tanulónak a Házirendben rögzített módon, amennyiben állapota lehetővé teszi, haza kell utaznia, és jelentkeznie kell háziorvosánál. Az intézménybe csak gyógyultan, igazolással ellátva térhet vissza.

14. A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő felatok

A kollégium Házirendjében vannak meghatározva azok a védő-óvó előírások, amelyeket a tanulóknak a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a felmerülő veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor ismertetni kell kollégiumi foglalkozás keretében. (Balesetvédelmi és biztonságtechnikai oktatás). Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Évente egyszer „tűzriadó próbát” kell tartani az épület kiürítésével, a biztonságtechnikai feladatok átismétlésével egybekötve. A tanulók részére csak a Házirendben meghatározott eszközök és berendezések használata engedélyezett. Tanulóbalesetek esetleges

21

bekövetkezésekor a nyilvántartási és jelentési kötelezettséget a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szigorú betartásával kell teljesíteni. E kötelezettséget a benntartózkodástól függően (lásd vezetők helyettesítési rendje az intézmény igazgatója, helyettese, ügyeletes tanár, balesetvédelmi megbízott) teljesíti. A balesetek megelőzésére, a veszélyforrások feltárásában és megszüntetésében közreműködik az intézmény összes dolgozója és tanulója. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések megtalálhatók a tanári szobában, igazgató-helyettesi irodában és a gazdasági irodában. Naprakész feltöltésükről a kollégium ápolónője gondoskodik.

15. A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje

A kollégiumban a tanulók szülőt és látogatót csak a Házirendben meghatározott esetekben és módon, engedéllyel fogadhatnak. Engedélyezésre jogosult az igazgató, az igazgatóhelyettes, az ügyeletes tanár, a csoportvezető tanár. Az engedély megadását nem megfelelő indoklás esetén meg lehet tagadni. Az engedélyező kijelöli a benntartózkodás helyét és időtartamát. Tanulót látogató személyek a portástól kérnek tájékoztatást, és az előtérben várják meg a keresett személyt. Az ügyeletes tanár engedélyével a tanulók szülei a hálószobába, illetve a társalgókba is felmenetnek. A menzás tanulók, illetve vendégebédet befizetők étkezési jegyüket a portásnak felmutatják, és csak az étkezés időtartamára tartózkodhatnak az ebédlőben. Az intézménybe érkező szállóvendégek intézményben tartózkodásának szabályait az úgynevezett „vendég házirend” tartalmazza, amelyet a vendégek részére a portán nyújtunk át, az abban foglaltak betartása anyagi felelősségvállalás mellett a vendégek részére kötelező. A tanfolyami oktatásban résztvevők a terembérleti szerződés alapján csak a számukra engedélyezett helyiségekbe léphetnek be. Számukra is kötelező az intézmény belső szabályzatainak betartása. (helyiségek használati rendje, tűz és balesetvédelmi előírások, stb.)Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai (képviselői munkájukkal összefüggésben – az Önkormányzattól kapott megbízás alapján – képvieslői igazolványuk felmutatásával) az önkormányzati intézmények helyiségeibe – az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az igazgatóhelyetesekkel történő előzetes egyeztetés után – beléphet. A Debreceni Intézményműködtető Központ dolgozói a DIM belső szabályzatában illetve a DIM, KLIK együttműködési megállapodásában rögzítettek szerint léphetnek ki illetve tartózkodhatnak az intézményben.

Záró rendelkezések

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit az intézmény igazgatója készítette el, a Nevelőtestület rendkívüli értekezlet keretében véleményezte és elfogadta, határozatlan idejű érvényességgel. A Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit a jogszabályban előírt egyetértési és véleményezési jogával élve elfogadásra alkalmasnak tartotta az intézmény Szülői szervezete és Diákönkormányzata.Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai programját, Minőségirányítási Programját és Házirendjét a szülők és tanulók részére az intézmény honlapján (www.deakkoli.sulinet.hu), könyvtárában, nevelői illetve igazgatói irodájában, valamint a tagintézmény nevelői szobájában lehet megtekinteni, munkanapokon 8 – 16 óráig. Az ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatos információ kérhető az intézmény igazgatójánál, igazgató-helyetteseinél, tagintézményvezetőjénél, munkanapokon 8 – 16 óráig személyesen, vagy az 52-534-949-es, vagy a 52-413-922-es telefonszámon. Igazgatói fogadóóra szerda: 14-16 óráig.

22

http://www.deakkoli.sulinet.hu/

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata határozatlan időre készült, felülvizsgálatát szükség szerint, illetve 2017-ben tervezzük.

Debrecen, 2016. augusztus 30.

Posta Lászlóigazgató

A KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az intézmény diákönkormányzata az alábbiak szerint működik, és az alábbi jogokat gyakorolja.

1. A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint a diákönkormányzat mozgalmi tevékenység formáiról a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, továbbá a kollégiumi rádió- és újság feladatainak meghatározásáról, diák- szerkesztő bizottság megbízásáról.

2. A diák-önkormányzati szerv javaslattevő jogot gyakorola) a működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor

- a kollégium munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések,- a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és

időbeosztása,- a kollégiumba a felvételről való döntése, az externátusi elhelyezés iránti kérelmek

elbírálásának elvei,- a kollégiumi közösségek, a diákképviselők, valamint a diákotthoni vezetők

közötti kapcsolattartás formai és rendje,- az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elvei és

módja,- a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái,- a tanulók jutalmazásának elvei,- a fegyelmező intézkedések,- a kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok,- a kollégiumi létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje,

23

- a kollégiumi tagjainak jogai és kötelességei,- a kollégiumi fegyelmi eljárás szabályai megállapításának tekintetében.

b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,c) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében,d) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy

tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában,e) a szociális intézkedésekre, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi, a

tanulókat érintő döntések tekintetében,f) a diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetőleg megvonásában,g) az ifjúságpolitikai célkora fordítható pénzeszközök felhasználásában,h) a diákönkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a

kitüntetésében, jutalmazásában,i) a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök feloszlatásábanj) a házirend egyes pontjainak megállapításában.

3. A diákönkormányzati szerv véleményezési jogot gyakorola) a kollégiumi intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében,

értékelésében, beszámolók elfogadásában,b) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében,c) az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében,d) a tanulók fegyelmi ügyeibene) a középfokú nevelési – oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének

kialakításában,f) a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,g) a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében,

jutalmazásában,h) a kollégiumi ünnepségek szervezésében és a kollégiumi hagyományok építésében.

4. A diákönkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre.

5. A diákotthoni közgyűlés dönt:a) a kollégiumi diáktanács és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásában,b) a kollégiumi részére meghirdetett versenyeken való részvételi tekintetében.

6. A kollégiumi közgyűlés egyetértési jogot gyakorola) a kollégiumban működő ifjúsági klub vezetőjének megbízásában

7. A kollégiumi közgyűlés véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzat elfogadásakor a diákotthon tagjait érintő kérdésekben.

8. A kollégiumi közgyűlés az 5./ bekezdés b. pontjában, valamint a 6./ bekezdésben meghatározott jogait a diáktanácsra átruházhatja.

9. Az intézményben a diákönkormányzat működését, a tanulók által, erre felkért pedagógus segíti,a) a Diáktanács tagjait az egyes tanulócsoportok delegálják a testületbe úgy, hogy annak

összetétele a tanulóközösséget reprezentálja,b) a Diáktanács vezető tisztségviselőit /titkár, elnök / - a testület javaslatára – a

Közgyűlés választja,c) a Közgyűlés összehívása a Diáktanács kezdeményezésére történik,d) a Diáktanács munkájának rendjét saját jogkörben határozza meg

24

e) a Diákközgyűlés küldöttközgyűlésként szervezik meg, ahová a tanulócsoportok által választott állandó Diákönkormányzati képviselő mellé csoportonként legalább 3 küldöttet delegálnak a tanulóközösségek. A Diákközgyűlés nyilvános.

Diákönkormányzat Posta Lászlóvezetője

igazgató

25

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumpedagógus továbbképzési szabályzata

1. A szabályzat hatályaA módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az intézmény pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos eljárását az alábbiakban szabályozom:Jelen szabályzat az intézményben határozatlan időre főállású pedagógus munkakörbe kinevezett dolgozókra terjed ki, beleértve a fizetés nélküli szabadságon lévőket vagy a sorkatonai szolgálatukat töltőket.

2. A szabályzat időtartamaA szabályzat határozatlan időre szól.

3. AlapelvekAz intézmény csak olyan továbbképzési vagy átképzési formákat és irányokat támogat, amelyek: - az intézmény pedagógiai programjával összhangban vannak, javítják az abban megfogalmazott célok megvalósításának lehetőségét,- az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a pedagógus munkakörében közvetlenül hasznosítható felsőfokú végzettséget, szakképesítést vagy szakvizsgát adnak, és összhangban vannak a Köznevelési törvény pedagógus továbbképzésre vonatkozó előírásaival,- a jogszabályban meghatározott módon jóváhagyott képzési projektnek regisztrálnia kell a képzés programját /cím, tematika, tartalom, előírt módszertan, képzési idő, részvételi költség, elérhető szakképesítés.

4. A támogatás odaítélésekor intézményünk célkitűzéseinek megfelelően kiemelten kezeljük:

- a tehetséggondozás formáit gazdagító beiskolázásokat,- korszerű anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra gazdagítását,- az informatikai képzést,- a mentálhigiénés képzést,- az egyszakos nevelők második szakjának megszerzését,- a kisebb költségkihatással és kevesebb munkaidő kieséssel járó képzési formákat,- a hétéves határidő lejárta miatt szükségessé vált képzéseket.

5. A döntés folyamataA jelentkezés az igazgatónál történik írásban /a jelentkezésre az intézmény vezetője is felkérhet pedagógusokat/. A beiskolázási tervbe való felvételről az igazgató dönt, az érdekvédelmi szervezetek és a Közalkalmazotti Tanács meghallgatásával. A támogatásról a KLIK Debreceni Tankerület Igazgatója dönt. Az igazgató írásban értesíti a jelentkezőt.

A továbbképzésben való részvétel nem gátolhatja a feladat ellátását.

A pedagógus köteles igazolni:- a számlával igazolt költségek mértékét,- a támogatás mértékét, ami legfeljebb a tanfolyami díj költségeinek 80%-át teheti ki.

amennyiben az e célra felhasználható keret erre lehetőséget ad további költségtérítésről is dönthet az intézmény igazgatója,

- tartalmaznia kell, a tanulmányi szabadság és távollét mértékét,Amennyiben a dolgozó, a továbbképzést önhibájából nem fejezi be, a kapott támogatást vissza kell fizetnie, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szankciók is alkalmazhatók vele szemben.

26

Az intézmény a pedagógus továbbképzésre és átképzésre és átképzésére a nevelőtestület által jóváhagyott ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv öt évre szól. A munkáltató minden tanévben a jogszabályban meghatározott formájú és tartalmú beiskolázási tervet készít.

Posta Lászlóigazgató

27

Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégiumban

IgazgatóhelyettesekA munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő, vezetői koordináló tevékenység. A döntések előkészítésben, végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása.

A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan.

TaginézményvezetőA munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő, vezetői koordináló tevékenység. A döntések előkészítésben, végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása.

A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan.

NevelőtanárokAlapfeladatok: A mindennapi alaptevékenység kiemelkedő színvonalú végzéséhez, csoportvezetői teendők, ügyeleti tevékenység, szilenciumi rend, fegyelem, a szobák rendje, a csoport neveltségi szintje, a tanulmányi munkát segítő tanári tevékenység.

Magas fokú pedagógiai igényesség az oktató- nevelőmunka végzése során. A kollégium Pedagógiai Programjában megfogalmazott konkrét feladatok példás ellátása. A pedagógiai adminisztráció pontossága, szóbeli és írásbeli kommunikáció színvonala, pedagógiai kultúráltság, példamutatás, kiemelkedő szakmai eredmények, innováció.

A szakkollégiumi feladatellátással kapcsolatos követelmények, áltagon felüli teljesítése:Fakultációk szervezése és a fakultációs munka színvonala, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulókkal való egyéni foglalkozás / korrepetálás, pályaorientáció /. A hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Az egyéni megbízás alapján végzett úgynevezett reszortfeladatok igényes ellátása /ifjúságvédelem, Diákönkormányzat segítése, könyvtár, DSK, klubok, szakkörök /.

A kollégiumi szabadidős tevékenység szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel, versenyekre való felkészítés, versenyek, vetélkedők szervezése intézményi illetve intézmények közötti szinten.

A szabadidő kultúrált eltöltéséhez nyújtott pedagógiai segítség az egészséges életmódra nevelés terén kifejtett magas szintű munkavégzés.A minőségi pótlék odaítélésének alapfeltétele, hogy a mindhárom területen végzett munka jó színvonalú, de legalább két területen, átlagon felüli legyen.

Jogszabályban megállapított mértékű kereset-kiegészítés illeti meg azt a pedagógus munkakörben dolgozót, (beleértve a vezetőket is) aki az intézményi minőségbiztosítási,

28

minőségfejlesztési, mérési, értékelési munkát vezeti, illetve az igazgató megbízása alapján abban részt vesz.

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők:A munkaköri feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása. Munkaköri vezetők esetén az adott terület és a beosztott dolgozók önálló irányítása, a feladatok határidőre történő végrehajtása, a beosztott dolgozókkal kialakított kapcsolatrendszer, az intézmény érdekeinek maximális érvényesítése, a vállalt feladatok mennyisége és ellátásuk színvonala, a munkaterület rendje, a dolgozók fegyelme.Beosztott dolgozók esetén a vezetőikhez való viszony, az utasítások és a munkaköri leírásban foglaltak szakszerű, határidőre történő és hibátlan végrehajtása. Hosszú távon végzett az ellenőrzések által pozitívnak ítélt munkavégzés.

29

A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK

MŰKÖDÉSI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Készült: A nevelési – oktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján, a kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat részeként.

1. A gyűjtőköri szabályzat célja: A kollégiumi könyvtár, az iskolai, kollégiumi pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

2. A gyűjtőköri szabályzat indoklása: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint a kollégiumi könyvtár igénybevételének, működésének szabályait, a kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A kollégiumi könyvtár állományába _epi a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A kollégiumi könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjtőkörét alapvetően meghatározzák a kollégium pedagógiai programjában, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak, döntően pedig természetesen az anyagi lehetőségek is.

A székhelyintézményben a szakkollégiumi feladatellátási kötelezettségeinkből kifolyólag kollégistáink döntő többsége a környező gimnáziumokból úgymint a Tóth Árpád Gimnázium, Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, Debreceni Ady Endre Gimnázium, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, valamint a környező szakgimnáziumokból kerülnek ki. Tagintézményünk tanulói összetételét szintén gimnáziumi, szakgimnáziumi és szakközépiskolás tanulók alkotják.Széleskörűen ismernünk kell tehát az adott iskolák pedagógiai programját, helyi tanterveit és az iskolai könyvtárak állományát, ahhoz, hogy kollégiumunk könyvtárába megfelelő dokumentumgyűjteményt alakíthassunk ki. Diákjaink a _epi_r nyelv- és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalmi ismeretek, filozófia, informatika tantárgyakat tanulnak, idegen nyelvek közül angolt, németet, franciát, olaszt, oroszt. Szakmai tárgyak közül az elektronikai, villamos gépészeti, építészeti ismereteket, statisztikát, gazdasági jogot, a szakrajzot illetőleg zeneelméleti, művészeti stb. Ismereteket.Az intézmény által képviselt sokféle iskolatípus és képzési profil, s nem utolsó sorban tehetséggondozást és – fejlesztést szolgáló szakkollégiumi jelleg miatt a Deák Ferenc Középiskolai Szakkollégium tanulóinak érdeklődési köre igen széles és sokrétű. Ennek figyelembevételével gyűjtjük az intézményi könyvtár szakági összefoglaló és egyéb dokumentumait.

Az utóbbiakra való tekintettel is, a könyvtár gyűjtőköri, szakmai – módszertani célkitűzéseit mindenekelőtt az alábbi szempontok határozzák meg: A könyvtári gyűjtemény megfelelő színvonalú információkkal és információhordozókkal segítse a kollégium alap és kiegészítő feladatainak ellátását, valamint a szakkollégiumi jelleggel szorosan összefüggő oktató – nevelő tevékenységet.

A könyvtár gyűjtőköréből gondoskodjon olyan dokumentumok (szak – és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési, pedagógiai módszertani kiadványok, tankönyvek, periodikák, folyóiratok, egyéb kiadványok, _epi és elektronikus ismerethordozók stb.) állományába vételéről, amelyek a Szakkollégium jellegének az intézmény pedagógiai

30

programjában deklaráltak szerint a tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozás valamint a fakultációs oktatás szempontjait és elvárásait helyezik előtérbe.

A feltételek megteremtésével a könyvtár segítse hozzá a tanulókat és a tanárokat, az adminisztratív és a technikai dolgozókat is (lehetőségek függvényében) a szabadidő kultúrált és tartalmas eltöltéséhez.

3. A kollégiumi könyvtár működési feltételei: A könyvtár jogi személyiség nélküli, szakmai – módszertani önállósággal egysége a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumnak. A könyvtárat pedagógus munkakörű informatikus könyvtáros szakképzettségű könyvtárfelelős tanár vezeti, munkájának felügyeletét az intézmény igazgatója látja el.

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Könyvtára viszonylag korszerű, mintegy 90 nm alapterületen fekvő, a főépületben elhelyezett, könnyen megközelíthető, tágas terem, amelynek „csarnokszerűségét” sajátos hangulatot teremtve, egy oszlopsor töri, egyik oldalát pedig a belső udvarra néző teljes üvegborítású ablaksor zárja le.

A könyvtárterem méreteinél fogva is alkalmas fakultációs (osztály) foglalkozás, illetve más nagyobb szabású kulturális programok megtartására. A könyvtár rendelkezik az oktató-nevelő munkát hatékonyan szolgáló segédletekkel, információhordozókkal és egyéb eszközökkel (irásvetitő, tv, számítógép stb.)

A beiratkozott olvasók száma 150 fő, a több – kevesebb rendszerességgel megjelenő könyvtárlátogatóké pedig 200 fő.

A könyvtár munkáját egy könyvtári gyakorlattal rendelkező nem szakképzett könyvtáros (magyar szakos) nevelőtanár szervezi és irányítja.

A könyvtár közel ötezer dokumentumos könyvtári állománynak biztosit megfelelő szakszerű elhelyezést, zömmel zártpolcos üvegszekrényben. Lehetővé teszi a kultúrált könyvtárhasználatot, és az eligazodást segítő és az álagmegőrzést szolgáló nyilvántartást. Szabadpolcos állományrész biztosított.

Tanítási napokon a tanulók, a pedagógusok és a dolgozók számára a működési rend által rögzített időpontokban a nyitva tartás biztosított.

A könyvtár kapcsolatrendszere kiterjedt Debrecen város más kollégiumi könyvtáraival, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel, mindenekelőtt a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel, s annak könyvtárával.

4. A kollégiumi könyvtár a következő alapfeladatoknak igyekszik eleget tenni: Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és hozzáférhetővé tétele. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Fakultációs, készség – és képességfejlesztő foglalkozások tartása. Az egyéni olvasói igények kielégítése céljából és csoportos foglalkozások számára a könyvtári dokumentumok helyben való használatának a biztosítása. Rendszeres olvasószolgálat biztosítása az egyéni és csoportos érdeklődők számára. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

31

5. A kollégiumi könyvtár használói köre, működése: a., A kollégiumi könyvtár korlátozottan nyilvános. A könyvtárhasználók körét a kollégiumi diákok, tanárok és dolgozók alkotják, ami jelen esetben 258 fő tanulót, 2 fő dolgozó és 12 tanárt jelent.b., A beiratkozás, a regisztráció és az adatkezelés olvasójegy alapján történik.c., A szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a könyvtárhasználat szabályait, a nyitvatartási, kölcsönzés idejét és az egyéb szükséges információkat a könyvtár működési rendjét rögzítő melléklet tartalmazza.d., Könyvtárhasználat kérdéseire vonatkozó előírások nyilvánosan megismerhetők, a könyvtár működési rendje jól látható helyen kifüggesztve.

6. Gyűjtőköri leírás: Funkció szerinti felosztása., Főgyűjtőkör: a könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megoldását segítő dokumentumok:

kézikönyvek helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok ismeretterjesztő – és szépirodalom (a fent jelzett körben) szórakoztató irodalom

b., Mellékgyűjtőkör: a könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik, beszerzésüket _epi részlegesen tudjuk vállalni.

A gyűjtőkör formai oldalról írásos nyomtatott dokumentumokat jelent (könyv, periodika, brosúra, tankönyv, folyóirat, újság és egyéb nyomtatványok, szemléltető eszközök stb.).

A könyvtár kiemelten fejleszti a kézikönyv állományát, fokozottan fejleszti a _epi_r irodalmi, világirodalmi gyűjteményét, valamint szakkollégiumi oktatás – nevelés céljait, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást és a nyelvi képzést szolgáló dokumentumokat.

Kézikönyvtár:

Teljességre törekvően gyűjtjük: általános – és szaklexikonokat, általános – és szakenciklopédiákat szótár – és fogalomgyűjteményeket.

Válogatással gyűjtjük: tankönyveket, életrajzi lexikonokat, név – és címtárakat.

Szépirodalom (kölcsönözhető):Teljességgel gyűjtjük: a helyi tantervben meghatározott, a _epi_r irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat, házi olvasmányokat, a világirodalom klasszikusainak műveit.

Válogatással gyűjtjük: elbeszéléseket,

32

verses köteteket, történelmi regényeket.

Ismeretterjesztő irodalom (kölcsönözhető): az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat, házi – és ajánlott olvasmányokat.

Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető):Teljességgel gyűjtjük: a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok szakirodalmát.Válogatással gyűjtjük: pedagógiai, lélektan és szociológia területeihez kapcsolódó műveket.

Külön gyűjtemények: Teljességre törekvően gyűjtjük: alkalmazott pedagógiai – és tantárgyi módszertani folyóiratokat.Válogatással gyűjtjük: hivatali segédkönyvtár, a kollégium irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, az ezzel kapcsolatos jogszabálygyűjteményeket az ezzel kapcsolatos periodikai gyűjteményeket

Kiadványok példányszáma (a kollégium tanulóinak és tantestületének létszáma határozza meg) illetve, hogy az adott dokumentum a fő – vagy mellékgyűjtőkörbe tartozik és hány elkülönített állományrészben van helye: házi olvasmányok (4 – 5 tanuló/kötet) ajánlott olvasmányok (10 tanuló/kötet) kézikönyvtár: 1 – 1 példány (pl.: pedagógiai) tanárok által használt művek: 1 – 1 példány a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 1 – 2 példány.

Megjegyzés: A fentiek a minimum példányszámot jelentik, amelyek a mindenkori beszerzési keret, pályázatok függvényében változnak.

7. Gyarapítás forrásai: vásárlás, ajándék, csere

A vásárlás főbb forrásai: könyvesboltok könyvtárellátók.

Ajándékként a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek.

8. Az állomány apasztása:Tervszerű rendszeres selejtezés a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM rendelet alapján az alábbi címeken: tartalmilag elavult, természetes elhasználódás, fölöslegessé vált, egyéb.

33

Végül fontos leszögeznünk, hogy a feladatok és lehetőségek változásával a gyűjtőköri szabályzat összehangolását a könyvtár mindenkori feladatának tekinti és elvégzi.

A Gyűjtőköri szabályzat 1. számú melléklete

A könyvtár működési rendje

1. A könyvtár a kollégium minden tanulója, tanára és dolgozója használhatja a könyvtári órák alatt (hétfőtől – csütörtökig 16 -18 óra, pénteken 14 – 15 óra között)

2. A könyvtár fő feladata könyvtári dokumentumok kölcsönzése, információk gyűjtése és továbbítása, tájékoztatás, a kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása.

3. A könyvtárat a könyvtári órákban olvasásra, dolgozatok elkészítésére és egyéb csendes foglalkozásra lehet használni.

4. A könyvek kölcsönzési ideje 2 hét. A kikölcsönzött könyvet 2 héten belül felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni.

5. Egy alkalommal 2 könyv kölcsönözhető.

6. Lexikonokat, szótárakat és egyéb fontos összefoglaló kézikönyveket kölcsönözni nem lehet, azokat _epi a könyvtárban lehet használni.

7. Ha kikölcsönzött könyv a kölcsönvevőnél súlyosan megsérül (pl.: lapok hiányoznak, olvashatatlanná válik, stb.) a kölcsönző kártérítést tartozik fizetni.

8. A könyvérték háromszorosát köteles kártérítésként fizetni az is, aki a kölcsönvett könyvet elhagyja.

9. A könyvtárból történő lopás fegyelmi eljárást és a könyvtár használatától való végleges eltiltást vonja maga után.

10. A szekrényből, polcról kiemelt könyvet, folyóiratot, újságot használat után a helyére kell visszatenni.

11. A könyvtárban csendnek és rendnek kell lennie, élelmiszert bevinni, vagy ott fogyasztani nem szabad.

12. A könyvtár használói javaslatot tehetnek könyvek vásárlására, dokumentumok, _epi és elektronikus ismerethordozók beszerzésre.

13. A könyvtárhasználók a könyvtáros utasításait kötelesek betartani.

14. Akik a könyvtár helyiségét más célra veszik igénybe (pl.: tanári értekezlet, továbbképzés, beszámolók, vizsgák) azoknak rendet és a tisztaságot, valamint a polcokon levő könyvek és folyóiratok biztonságát szem előtt kell tartaniuk.

A Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklete:

Részletes gyűjtési utasítás34

Kézikönyvtár gyűjtőköre ETO főosztály és osztályok szerint.

0 főosztály:00 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek01 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek02 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek03 osztály általánosan04 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek05 osztály válogatva06 osztály nem07 osztály nem08 osztály válogatva09 osztály nem

1 – es főosztály:10 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek11 osztály nem12 osztály nem13 osztály nem14 osztály válogatva159.9 osztály válogatva16 osztály válogatva17 osztály válogatva

2 – es főosztály:21 osztály válogatva22 osztály válogatva23/28 osztály válogatva29 osztály válogatva

3 – as főosztály:30 osztály válogatva31 osztály nem32 osztály nem33 osztály nem34 osztály nem35 osztály nem36 osztály nem37 osztály válogatva38 osztály nem39 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

5 – ös főosztály:50 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek51 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek52 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek53 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek54 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek55 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek56 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek57 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

35

58 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek59 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

6 – os főosztály:60 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek61 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek62 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek63 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek64 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek65 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek66 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek67 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek68 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek69 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

7 – es főosztály:71 osztály nem72 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek73 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek74 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek75 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek76 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek77 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek78 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek79 osztály általánosan

8 – as főosztály:80 nyelvkönyvek szótárak válogatva82/89 szépirodalom válogatva

9 – es főosztály:902/904 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek908 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek91 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek929 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek93/99 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

3. számú melléklet: Periodika gyűjtemény

A folyóiratok megőrzésére vonatkozó jelölések:

K = kötve, tartós megőrzésreÖ = tékázva, 3 évig őrizzükT = évente töröljük

National Geographic Ö

Rubikon Ö

36

Köznevelés Ö

TermészetBúvár Ö

37

FÜGGELÉKEK

1-es számú függelék

Az igazgató munkabeosztása:Hétfő: 8.00 – 16.00Kedd: 8.00 – 16.00Szerda: 8.00 – 19.00Csütörtök: Szaktanácsadói feladatok ellátása miatt a munkavégzés alól

mentesítve. Péntek A hét: 8.00 – 14.00

B hét: 8.00 – 12.00 Igazgatói fogadóóra: szerda:14.00 – 16.00

Az igazgatóhelyettesek munkabeosztása:Hétfő A hét: 9.00 – 20.00 B hét: 8.00 - 20.00 Kedd: 8.00 – 16.00Szerda: 12.00 – 19.00Csütörtök: 8.00 – 16.00Péntek A hét: 9.00 – 15.00

B hét: 8.00 – 13.00

Hétfő: 8.00 – 16.00Kedd: A hét: 8.00 – 19.00 B hét: 9.00 - 19.00Szerda: 8.00 – 16.00Csütörtök 12.00 – 20.00

Péntek A hét: 8.00 – 13.00

B hét: 9.00 – 15.00

Tagintézményvezető munkabeosztásaHétfő: 8.00 – 16.00Kedd: 8.00 – 16.00Szerda: 8.00 – 16.00Csütörtök: 8.00 – 19.00Péntek: 8.00 – 13.00 Tagintézményvezető fogadóórája: csütörtökön 15.00 – 17.00

38


ALAPADATOK1. A költségvetési szerv neve: Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégium1.1. Székhelye: 4024 Debrecen, Tímár utca 1.1.2. Tagintézménye: Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégium Újkerti tagintézménye

1.3. Telephelye: 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.2. Jogszabályban meghatározott közfeladata Kollégiumi nevelés 2.1. Az intézmény típusa: Kollégium 2.2. Felvehető maximális tanulói létszám2.2.1. A székhelyen: 2582.2.2. A tagintézményben: 1213. Alapító szerv neve és székhelye: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó

Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20.3.1. Alapításról rendelkező határozat száma: -3.2. Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: -4. Fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1054, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 42-46.5. Irányító szerv neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky u. 42-46.

6. Ellátandó alaptevékenysége:

KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –banmeghatározott besorolás:

55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás

Egyéb szálláshely-szolgáltatásSzakágazat száma: 559000

A költségvetési szerv szakfeladatai:

6.1. 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

6.2. 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása)

6.3. 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése)

6.4. 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

6.5 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

6.6. 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

6.7. 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

6.8. 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

9.9. 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetés

39

6.10. 562917 Munkahelyi étkeztetés

6.11. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7. Ellátandó vállalkozási tevékenysége: Nem folytat vállalkozási tevékenységet.

8. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje:A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt.A megbízás határozott időre, 5 évre adható.

9. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése:Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.

10. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:10.1. 9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény

közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze10.2. 21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 2959,07 m2.

40


Az igazgatóhelyettesek alapvető feladatai

Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, gazdálkodási, közalkalmazottakra vonatkozó munkaügyi, és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény igazgatója által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény szakszerű és törvényes működésének biztosításához, nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkavégzésének területe: a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje: heti 40 óra. Heti kötelező óraszáma: 10 óra. Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, a nevelőtestülettel, a munkaközösség vezetőkkel, a DIM kapcsolattartóival, ápolónőivel, kollégiumi titkáraival. Az intézmény igazgatójával egyeztetett terv szerint ellenőrzi az intézmény minden beosztott dolgozójának munkáját, a jogszabályokban és a kollégiumi alapdokumentumokban foglaltak megvalósulását. Közreműködik az intézmény alapdokumentumainak (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Minőségirányítási Program, Éves foglalkozási terv, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzat, pedagógiai értékelések, stb.) elkészítésében. Teljes körűen végzi az intézmény statisztikai adatszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat. Segíti és ellenőrzi a nevelők pedagógiai munkáját, az ügyeleti tevékenységet, és a pedagógiai adminisztrációt. Elkészíti az ügyeleti beosztást, a szobabeosztást, a tanulócsoportok névsorát, a tanári órarendet, foglalkozási rendet. Figyelemmel kíséri a szobarend ellenőrzések megtörténtét, és azokat személyes ellenőrzéssel rendszeresen felülvizsgálja. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek, felszerelési tárgyainak, helyiségeinek műszaki állapotát, használhatóságát, rendeltetésszerű használatát. Gondoskodik a hibák kijavításáról. Kijelöli a szállóvendégek számára a szobákat, azok elhelyezésével, itt tartózkodásával kapcsolatos tevékenységben közreműködik. Ellenőrzi az intézmény munkarendjének, házirendjének, napirendjének betartását, gondoskodik a nevelők helyettesítéséről. Foglalkozások látogatásával ellenőrzi a szilenciumok, a fakultációs-, csoport- foglalkozások megtartását, azok színvonalát, a Pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Tapasztalatait ellenőrzési naplóban rögzíti és beszámol az intézmény igazgatójának. Segíti a diákönkormányzat munkáját. Közreműködik az ifjúságvédelemmel, a tanulói és dolgozói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységben. Gondoskodik a tanulmányi átlagok kiszámításáról, a különböző mutatók elkészüléséről. Intézkedik a felzárkóztató egyéni foglalkozások megszervezéséről. Vezeti a nevelők munkaidő nyilvántartását, kiszámolja az ezzel kapcsolatos mutatókat. Közreműködik az igazgatói utasítások és nevelőtestületi határozatok végrehajtásában, tapasztalatairól rendszeresen beszámol az intézmény igazgatójának és a nevelőtestületnek.

41

Vezeti a túlóra nyilvántartást, valamint ellenőrzi a pihenőnapok igénybevételére való jogosultságot. Részt vesz az intézményi biztonságtechnikai, balesetvédelmi szemléken, tapasztalatairól jelentést tesz az intézmény igazgatójának. Közreműködik a kollégiumi létszám, a csoport és szobabeosztás kialakításában, végzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív munkát. Segítséget nyújt a irányításában, a nevelői munka szervezésében és ellenőrzésében. Munkaköréhez tartozó feladatként ellátja azokat a teendőket, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza. Igazgatót, annak távollétében helyettesíti. Vezetőként utasítási, ellenőrzési, aláírási jogkörrel rendelkezik, az igazgató által meghatározott körben.

Tagintézményvezető alapvető feladatai

Pedagógiai feladata: Részt vesz a vezetői értekezleteken, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában. Részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában Az igazgató irányítása alapján és vele egyetértésben tervezi, szervezi, irányítja a kollégiumban folyó nevelőmunkát Irányítja és segíti mindkét intézményben az egységes pedagógiai követelmények végrehajtását Részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében Javaslatot tesz kollégiumi felvételre Javaslatot tesz tanulók jutalmazására A kollégiumban kivizsgálja a tanulói fegyelmi ügyeket, szükség esetén javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre. Foglalkozik a diákönkormányzattal. A DÖK-kel való szoros együttműködésben figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységük kibontakozását, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, a jogok és kötelességek összhangjának megvalósítását

Szervezési feladata: Jóváhagyja a kollégium pedagógusainak órarendjét, az ügyeletesi beosztást, a kötelező és nem kötelező foglalkozások rendjét, a hiányzó tanárok helyettesítését. Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattárazásáról Felelős az intézet törzskönyvének vezettetéséért és a változások naprakész rögzíttetéséért Felelős a létszámnyilvántartások, a különböző statisztikák időbeli és pontos elkészítéséért. Elkészíti a tanárok havi túlórájának összesítését és minden hónap 3-áig számfejtésre továbbítja a kollégiumi titkároknak A diákönkormányzattal közösen elkészíti és felülvizsgálja a nevelőtestület véleményének figyelembevételével: a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulók házi- és napirendjét

42

segít a DÖK éves munkatervének és programjának összeállításában Részt vesz a munkavédelmi szemléken (évente 2 alkalommal). Tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja az intézményi rendezvények, ünnepségek előkészítését, megtartását. Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus munkáját. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösség választmányával Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az oktató és nevelő tevékenységet, felügyeli a könyvtár munkáját. Szervezi a szülők tájékoztatását Szervezi a kollégiumi közgyűlést és szülői értekezletet

Ellenőrzési és értékelési feladata: Ellenőrzi és értékeli a tantestület tagjainak munkavégzését (pontosság, munka- és ütemterv betartása, ügyeleti tevékenység, csoport- és szakköri foglalkozások, munkafegyelem, ügyeleti napló vezetése) Ellenőrzi a kollégiumi adminisztrációt A DÖK munkáját A szabadidős programokat Az ügyviteli dolgozó és a takarítók munkáját Az ellenőrzési terv szerint ellenőrzi és értékeli a tagintézmény pedagógiai munkáját Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében Véleményezési és javaslattételi jog valamennyi, az intézetet vagy az egyes dolgozókat érintő szervezési, személyügyi és bérügyi intézkedések terén Az igazgató távolléte esetén teljes jogkörrel intézkedik minden olyan esetben, amely az intézet, a tanulók vagy a dolgozók érdekében azonnali intézkedést kíván, az utólagos tájékoztatás kötelezettsége mellett. A közvetlen ellenőrzése alá tartozó dolgozókkal szemben szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésre jogosult, fegyelmi büntetést kezdeményezhet. Joga van a munkakörével kapcsolatos intézeti okmányok, iratok aláírására. Jogosult a dolgozók teljesítményértékelésére, minősítésük elkészítésében való közreműködésre.

Egyéb feladata és kötelessége

Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki. Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig bejelenti az igazgatónak. Évente köteles részt venni az ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani. Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni az intézmény kollégiumi titkároknak. Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézeti vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal.

43

Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembevételével önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósításában. Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.

A kollégiumi nevelő alapvető feladatai

Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, közalkalmazottakra vonatkozó és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény vezetői által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és működési szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Kötelező órája heti 32 óra. A 326/2013. (VIII.30) Kormányrendelet értelmében a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. Heti munkaideje 40 óra. Munkavégzésének helye a Debreceni Deák Ferenc Kollégium teljes területe, illetve feletteseinek utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. A teljes munkaidő a kollégium foglalkozásokkal le nem kötött részében ellátja a nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat. Felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat, értékeli a tanulók teljesítményét. Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, a kollégium kulturális és sportélet, a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében, lebonyolításában, a tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésében, a tanulóbalesetek megelőzésével és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok elkészítésében, az iskolákkal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartásban. A tanulók személyiségének fejlesztését célzó nevelőmunkát az egyes tanulókért, közösségekért, az intézményért érzett szakmai és erkölcsi felelősség tudatában kell végeznie. Munkája során az intézmény vezetőivel, tanáraival és dolgozóival, valamint a tanulókkal folyamatos, egymás személyiségének és munkájának kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatot kell tartania. Nevelő, oktató munkája során kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan, és többoldalúan közvetítse. A szülőkkel, a kapcsolatos iskolák nevelőivel való együttműködés kialakításában aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia. A kapcsolatos iskolákat rendszeresen látogatja. Az intézményi kötelező foglalkozásain és azokon kívül minden lehetőséget meg kell ragadnia a tanulók személyiségének fejlesztésére, ismereteik bővítésére. A munkatervben meghatározott szülői értekezleteket megszervezi. A rendelkezésére álló minden nevelési eszközzel az egészséges életmód, a helyes magatartásformák, és értékrendszer kialakítását kell elősegítenie. A tanulók neveléséhez szükséges információk megszerzésében aktív szerepet játszik (tanulmányi munka, iskolai magatartás, családi, szociális háttér, szociometriai helyzet,

44

veszélyeztető, gátló tényezők, stb.) Ezen információk birtokában szakmai- módszertani önállósággal választja meg a Pedagógiai Programmal összhangban álló pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása érdekében alkalmazni kíván, és amelyek a tanulók érdekeit szolgálják. Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi adminisztrációt (nevelői feljegyzések, kimenők, hazautazások engedélyezése, szülők tájékoztatása, hétvégi hazautazások, tanulmányi átlagok, fakultációs napló, tanulók félévi és év végi értékelése a pontrendszer alapján, szoba ellenőrzési napló, ügyeleti napló, stb.) A csoport foglalkozások tematikáját a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján szakmai igényességgel a tanulók érdeklődésével, életkori sajátosságaival, valamint az intézmény Pedagógiai programban foglaltakkal összhangban állítja össze. Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját. Részt vesz a szabadidős tevékenység szervezésében, lebonyolításában. Gondoskodik a csoportvezetői feladatok ellátásáról a tanulók kötelező foglalkozásokon való részvételéről, a kötelező foglalkozások rendjéről, fegyelméről. Aktívan részt vesz a nevelőtestület munkájában, színvonalasan végzi az Éves munkatervben, Feladatellátási tervben számára meghatározott reszortfeladatokat. Folyamatosan fejleszti szakmai, pedagógiai felkészültségét, részt vesz a továbbképzéseken, közreműködik az intézményi pedagógiai kultúra fejlesztésében, mérések, értékelések lebonyolításában. A munkája során szerzett információkról, tapasztalatokról az alkalmazott módszerek hatékonyságáról folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit, kollégáit, szülőket. E tevékenységét a pedagógus titoktartási kötelezettségére, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások megtartása mellett végzi. Ügyeletesként gondoskodik az intézmény házirendjében, napirendjében foglaltak ill. egyéb szabályzataiban foglaltak maradéktalan betartásáról ill. betartatásáról. Biztosítja a helyiségek nyitását, zárását. Ellenőrzi a kulcsok, eszközök kiadását, visszaadását. Folyamatosan gondoskodik a tanulókkal kapcsolatos őrző - védő feladatok ellátásáról, testi épségük megőrzéséről. Baleset, betegség, bombariadó, tűz ill. egyéb rendkívüli esemény esetén haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az élet és vagyonvédelmet, amelyekkel az észlelt esemény legbiztonságosabban és a legrövidebb időn belül elhárítható. Hétvégi, illetve hétközi ügyelete során érvényre juttatja az intézmény, Szervezeti és Működési Szabályzatában, Házirendjében, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzatában foglalt előírásokat, közreműködik a rend és a rendeltetésszerű működés biztosításában. E tevékenysége során a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, az intézményben tartózkodó teljes körére kiterjedő intézkedési jogkörrel, és kötelezettséggel rendelkezik. A szoba és szekrényellenőrzések, valamint az egyéb helyiségek ellenőrzése során tapasztalt rendellenességeket, hiányosságokat, esetleges rongálásokat folyamatosan figyelemmel kíséri, azokat a megfelelő módon rögzíti, közreműködik a felelősök felderítésében. Anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a leltárilag átvett eszközök megóvásáért.

A pedagógiai felügyelő alapvető feladatai

Köteles a munkaidő kezdete előtt úgy megérkezni, hogy a munkakezdéskor a feladatellátásra rendelkezésre álljon.Helyettesítését a tagintézmény-vezető beosztása alapján kollégiumi nevelőtanár látja el.

Általános feladata

45

- Rendszeresen kapcsolatot tart a kollégiumi tantestület tagjaival, részt vesz a nevelőtestületi munkaértekezleteken, beszámol munkájáról

- Az ügyeleti naplót naprakészen vezeti - Megköveteli az egészséges életmód, a higiéniás előírások betartását. Módszereiben

alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, konkrét napi gondozási tevékenységet végez.- Javaslatot tesz dicséretre, szükség esetén elmarasztalásra a csoportvezető nevelőtanárnál

vagy a tagintézmény-vezetőnél- Betegség esetén gondoskodik a beteg tanulók ellátásáról (gyógyszer, orvosi ügyelet,

mentő kihívása), a szülő értesítéséről- Munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi, észrevételeit, tapasztalatait beírja az

ügyeleti naplóba - Tevékenységét a tagintézmény-vezető munkabeosztása alapján végzi. Vasárnap és

munkaszüneti napokon felügyeletre, éjszakai ügyeletre beosztható a mindenkori jogszabályokba leírtak szerint

- Személyes felelőssége a kollégiumi helyiségek, nyílászárók lezárása, villanyoltás- Munkaideje alatt felel a szinten elhelyezett felszerelésekért, ágyneműért

Konkrét napi feladata munkaideje alatt- 21.30 órakor létszámellenőrzést tart az ügyeletes nevelőtanárral együtt, 22.00 órakor

átveszi a felügyeletet a kollégiumi nevelőktől- A tanulók tisztálkodásánál jelen van, ellenőrzi a felszereléseket és a mosakodás

rendjét, módját- Munkaideje alatt biztosítja a tanulók nyugalmát és pihenését.- Szorgalmazza, hogy 21.30-ig mindenki végezze el a zuhanyzást, esti tisztálkodást.

Felügyeli villanyoltásig a tv nézést, számítógépezést, videózást, tanulást a tanulókban, illetve a szobákban

- 22.00 órakor villanyoltás a felső-tagozatosoknak és a középiskolásoknak, és gondoskodik a tanulók elcsendesítéséről

- Reggel 6.30 órakor ébreszti a diákotthon lakóit. Ellenőrzi az egyéni tisztálkodást, öltözködést, hálószemlén köteles részt venni

- 7.40 órakor csoportosan átengedi az általános iskolásokat az iskolába- Reggel a beteg gyerekekről tájékoztatást ad az ápolónőnek

Egyéb feladata és kötelessége- Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a

közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki.

- Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

- Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézményi vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal.

- Az intézményt munkaideje alatt csak a tagintézmény-vezető tudtával és engedélyével hagyhatja el.

- Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig, de legkésőbb a munkaideje kezdetéig bejelenti a tagintézmény-vezetőnek.

- Évente köteles részt venni ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani.

- Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni a kollégium gazdasági összekötőjének.

46

- A KJT. 43-44. §-a értelmében, amennyiben főállása mellett bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytat, azt köteles előzetesen bejelenteni. Ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony - részben vagy egészben – a munkaidejével azonos időtartamra esik, csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

- Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembe vételével, önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Legjobb tudása szerint segíti, és aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósulásában.

- Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.

Ápolónők alapvető feladatai

Az ápolónő a kollégium nevelés-oktatás közvetlenül segítő munkavállaló. Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgató-helyettese, azok távollétében az ügyeletes tanár irányítása mellett a szakmai egészségügyi szabályok maradéktalan betartásával végezni. Ellenőrzés, irányítás szempontjából az igazgatóhoz tartozik. A munkáltatói jogokat felette az intézmény igazgatója gyakorolja. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkaterülete a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, illetve felettese utasítása alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig, péntekenként 7.30-tól 13.30-ig. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart. Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, a nevelőtestület minden tagjával, a házgondnokkal, és a kollégiumi titkárral. Naponta ellenőrzi az intézmény összes helyiségének rendjét, tisztaságát, a higiénés követelmények betartását. Gondoskodik a plédek, paplanok, párnák, mezek tisztításáról, szükség szerinti javításáról, selejtezéséről naprakészen intézkedik. Anyagi felelősséggel kezeli az intézmény textil-raktárának rá eső részét, gondoskodik a raktár rendjéről, tisztaságáról. Felügyeli a hűtőszekrények használatának higiénés követelményeit, a romlott élelmiszereket eltávolítja, gondoskodik a hűtőszekrények hetenkénti rendszeres, vagy szükség szerinti tisztításáról. Tűz vagy balesetveszély, műszaki meghibásodás észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz az intézmény igazgatójának, helyettesének, ügyeletes tanárnak, házgondnoknak. Napi rendszerséggel a reggeli órákban 7.30-kor kezdődően az ügyeletes tanártól és a tanulóktól szerzett információk alapján összegyűjti a beteg tanulók nevét, szakszerű ellátásukról késedelem nélkül gondoskodik, állapotuknak megfelelő ellátásban részesíti őket. Orvoshoz, szakrendelésre irányítja, esetleg elkíséri a tanulókat. Az intézmény házi gyógyszertárából a megfelelő gyógyszereket a tanulók részére kiadja. A beteg tanulók nevét, panaszait, a kiadok gyógyszereket és egyéb fontos körülményeket, az erre rendszeresített füzetben naprakészen adminisztrálja. Szükség esetén gondoskodik a tanulók betegszobában történő elhelyezéséről, szükség szerinti felügyeletéről (lázmérés, lázcsillapítás stb.) A súlyos ellátást igénylő sérült, vagy beteg tanulókat elsősegélyben részesíti, haladéktalanul értesíti a mentőket, vagy az ügyeletes orvost, valamint feletteseit. Az elsősegélynyújtó láda szükséges felszereléséről folyamatosan gondoskodik. Segíti a nevelők egészséges életmódra irányuló munkáját. A tanárok részére a legszükségesebb elsősegély-nyújtási eljárásokat bemutatja. Intézményi dolgozó rosszulléte vagy sérülése esetén közreműködik annak szakszerű ellátásában.

47

Ápolói szakmainak feladatainak ellátásán túli időkeretben részt vesz az intézmény adminisztrációs tevékenységében, a leltározásban és a selejtezésben. Az intézmény vezetője megbízása alapján ellátja az eljárói-kézbesítői feladatokat a fenntartó, a működtető, MÁK, kormányhivatal, a tagintézmény, a partnerintézmények, postahivatalok, stb. vonatkozásában, gondoskodik a küldemények pontos és szabályos kézbesítéséről. E feladat teljesítése körében helyi utazási bérlettérítés illeti meg.Végrehajtja mindazt a feladatot, ami az intézmény zavartalan működéséhez szükséges, és ezzel az igazgató vagy annak helyettese, esetenként az ügyeletes tanár szóban vagy írásban megbízza. Munkájáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét.

Kollégiumi titkárok alapvető feladatai

Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese irányítása mellett a szakmai szabályok maradéktalan betartásával végezni. Munkaterülete a székhelyintézménynél dolgozó esetében a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, a tagintézménynél dolgozó esetében a Újkerti Kollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, helyettese.Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, nevelőtestület minden tagjával, az ápolónőkkel, a DIM kapcsolattartóival, a KLIK munkatársaival.

Feladata:- Az intézmény igazgatója munkájának adminisztratív segítése, hivatalos levelezések

lebonyolítása, a belső dokumentumok írásbeli rögzítése.- A beérkező levelek hivatalos küldemények iktatása, irattározása.- A tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások, kimutatások elkészítése, sokszorosítása. - Csoportnévsorok, listák készítése. - Az intézmény igazgatójához bejelentkező tanulók, szülők, vendégek fogadása, részükre

időpontok biztosítása.- Telefonhívások vétele, lebonyolítása. - Kapcsolattartás az iskola és kollégium titkáraival, a tanulókkal kapcsolatos információk

nyújtása, kérése és továbbítása. - A kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos tanulói kérelmek – kivéve az étkezéssel

kapcsolatos kérelmeket – befogadása. - A nevelőtestület tagjainak munkája során felmerülő adminisztratív teendők segítése,

értesítések, hivatalos levelek megírása, postázása. - Az intézmény összes dolgozójára vonatkozóan a szabadság nyilvántartás kezelése,

naprakész vezetése, engedélyeztetése. - A szállóvendégek megrendelőinek a DIM felé való továbbítása. - Az intézményi törzskönyv naprakész és pontos vezetése.- Pályázatok gondozása, nyomon követése.- Nevelőtestületi értekezleteken a Szülői szervezet értekezletein, Diákönkormányzati

ülésen, Alkalmazotti közösség értekezletén jegyzőkönyv vezetése.48

- A tanulók lakcímbejelentésének ügyintézése.- A faliújságokon igazgatói hirdetmények közzététele, plakátok, meghívók kihelyezése. - Az intézmény szakmai munkájához szükséges nyomtatványok, eszközök, segédanyagok

beszerzése, folyamatos biztosítása.

49

4-es számú függellék

A pedagógusok adminisztrációjával kapcsolatos megjegyzések

4.1 A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium dokumentumaiban használható rövidítések jegyzéke

Sorszám Iskola neve rövidítés1. Debreceni Ady Endre Gimnázium Ady Gimn.2. Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma DEKLGyG3. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium FMG4. Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma DRK Dóczy Gimn.5. Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdsági Szakgimnáziuma DSZC Bethlen

6.Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma DSZC Mechwart

7. Debreceni Szakképzési Centrum Péchy Mihály Építőipari Szakgimnáziuma DSZC Péchy 8. Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziuma DSZC Vegyipari

9. Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti SzakgimnáziumMedgyessy Gimn.

10. Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Svetits Gimn.11. Tóth Árpád Gimnázium TÁG

Az Újkerti Tagintézménnyel kapcsolatban álló intézmények nevének rövidítései:

Sorszám Iskola neve rövidítés1. Debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája DSZC Beregszászi2. Debreceni Ady Endre Gimnázium Ady Gimn.3. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium CSVMG4. Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma De Balásházy5. Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium FMG

6.Debreceni Szakképzési Centrum Könnyűipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája

DSZC Könnyűipari

7. Debreceni Szakképzési Centrum Bethlen Gábor Közgazdsági Szakgimnáziuma DSZC Bethlen

8.Debreceni Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

DSZC Kereskedelmi

9.Debreceni Szakképzési Centrum Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma DSZC Mechwart

10. Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziuma DSZC Vegyipari 11. Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Dienes Gimn.12. Diószegi Sámuel Baptista Szakgimnázium és Szakközépiskola Diószegi

13. Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti SzakgimnáziumMedgyessy Gimn.

50

Egyéb rövidítések:

oktatási azonosító szám OAtársadalombiztosítási azonosító jel TAJtelefonszám tel.gyerek saját telefonszáma tanuló tel.osztályfőnök o.fő.csoport cs.lakótelep ltp.emelet em.oktatási intézmény OM azonosítója OM

4.2 Az ügyeleti napló

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium ügyeleti naplójának hivatalos mellékletét képezi a diákok névsora, amely tartalmazza a tanulók nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét, iskoláját, évfolyamát, illetve a kollégiumi jogviszonyának kezdetét, és távozásának időpontját.Az ügyeleti napló melléklete továbbá a szemlefüzet. A szemlefüzet tartalmazza az ügyeletes tanár jelentését a reggeli szemlét követően, valamint a délelőtt folyamán az intézménybe visszaérkező tanulók nevét.Az ügyeleti naplóban a piros toll használata a hétvégi ügyeleti napokon (szombat és vasárnapon) megengedett.

4.3. A nevelői feljegyzések

A nevelői feljegyzések mellékleteit képezi az általános- és tematikus csoportfoglalkozások hiányzásainak nyilvántartása, valamint a kollégiumi hiányzások nyilvántartása. A nevelői feljegyzésekben szines toll használata nem megengedett.

51

5-ös számú függelék

Önértékelési szabályzat

Az önértékelés keretrendszere

Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (44. §, 64-65. §, 69. § és a 86-87. §) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és

a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. § és az 1. Melléklet) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Útmutatók Országos Tanfelügyelet – kézikönyv a szakképző iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat) Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára

Az önértékelési csoportAz önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy önértékelési csoport tervezi, koordinálja, támogatja és ellenőrzi. A csoport létszáma 5 fő, akik az 1. sz. mellékletben található szervezeti diagram szerint végzik feladatukat. A csoport tagjai legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. A hatékonyság javítása érdekében a szakmai munkaközösségek 1 főt delegálnak (összesen 7 fő – átfedés nélkül), akik a pedagógusok önértékelésének folyamatában nyújtanak segítséget. A munkacsoport vezetőjét az intézményvezető bízza meg.

A csoport feladata, hogy közreműködik a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában; az ötéves önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítésében; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, támogatásában; az intézményi elvárásrendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdőívek, interjúk összeállításában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében.

52

Az önértékelés megvalósításának folyamata1. Tantestület tájékoztatása 2. Önértékelési Szabályzat elfogadása 3. Intézményi elvárásrendszer meghatározása

Intézményi dokumentumok felülvizsgálata – rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása

Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén)

4. Öt évre szóló önértékelési program készítése5. Éves önértékelési terv készítése6. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés7. Szintenként az önértékelés elvégzése 8. Az összegző értékelések elkészítése

Az önértékelés szintjei és területeiAz intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. Az átfogó önértékelés során - a pedagógus esetében a pedagóguskompetenciákra épülő nyolc területen, a vezető esetében az intézményvezetői kompetenciákra épülő öt területen - meghatározott elvárások teljesülésének megállapítása történik meg. Az intézmény önértékelése hét területen meghatározott elvárások alapján, a pedagógusokra és a vezetőre vonatkozó eredmények figyelembe vételével történik.

A pedagógus önértékeléseA pedagógusok önértékelésének célja a tanfelügyelethez hasonlóan a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógusok önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően el kell végezni, ugyanakkor az önértékelés önmagában is fontos eleme a folyamatos minőségfejlesztésnek, ezért a pedagógusok önértékelésének kétévenként meg kell történnie. Amennyiben az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők, intézményegység-vezetők munkakörének része óra vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógus önértékelés.A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

A pedagógus önértékelésének területei

1. Pedagógiai módszertani felkészültség.2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges

önreflexiók.3. A tanulás támogatása. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás.53

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A pedagógus önértékelésének módszertana és eszközei

1) Dokumentumelemzés a) Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés

adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjaib) A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumaic) Óratervd) Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv)e) Naplóf) f. Tanulói füzetek

2) Óra-/foglalkozáslátogatás3) Interjúk

a) pedagógussalb) vezetőkkel (intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség

vezető)4. Kérdőíves felmérések

a) önértékelőb) szülőic) munkatársid) tanulói

A vezető önértékeléseA pedagógiai-szakmai ellenőrzés vezetői szintje az intézmények, tagintézmények és többcélú intézmények szervezeti és szakmai tekintetben önálló, köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére terjed ki, ezért az intézményi önértékelés vezetői szintjét is a felsorolt vezetők esetében kell alkalmazni. A vezető ellenőrzésének célja „az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.”

A vezető önértékelésének területei1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása.2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása.3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása.4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása.5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.

A vezető önértékelésének módszerei és eszközei1. Dokumentumelemzés

a) Az előző vezetői ellenőrzés (tanfelügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó értékelőlapjai

b) Vezetői pályázat/program c) Pedagógiai program d) Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók e) SZMSZ

2. Interjúk a) vezetővel b) fenntartóval c) vezető társakkal

54

3. Kérdőíves felméréseka) önértékelő b) nevelőtestületi c) szülői

Az intézmény önértékelése Az intézmény külső, tanfelügyeleti ellenőrzése az intézmény önértékelésével kapcsolódik össze, mert az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb dokumentuma az intézményi önértékelés eredménye. Az önértékelés célja (a tanfelügyelet keretében lebonyolított intézményellenőrzéshez hasonlóan), hogy segítséget adjon „az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját”. Az átfogó intézményi önértékelés megállapításai a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának eredményességéről adnak képet olyan módon, hogy közben számba veszik az intézmény adottságait, a nevelőtestület, mint szakmai közösség, ezen belül is a közismereti és a szakmai tantárgyakat oktatók együttműködésének formáit, a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az önértékelés során az értékelők a belső és a külső partnereket is bevonják a folyamatba.

Az intézmény önértékelésének területei

1. Pedagógiai folyamatok 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. Eredmények 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai munka feltételei7. A Nemzeti alaptantervben meg-fogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai

programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei és folyamata1. Dokumentumelemzés

a) Pedagógiai program b) SZMSZ c) Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók (az mk.

munkatervekkel és beszámolókkal együtt) d) Továbbképzési program – beiskolázási terv e) Házirend f) Kompetencia mérés eredménye öt tanév-re visszamenőleg g) Pedagógus önértékelés eredményeinek összegzése h) Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés

értékelő lapjai i) Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának

megismerése 2. Interjúk

a) vezetővel - egyéni b) pedagógusok képviselőivel – csoportos c) szülők képviselőivel – csoportos

3. Kérdőíves felméréseka) Elégedettségmérés

55

szülők pedagógusok tanulók

56

Az önértékelés ütemezése

1. Pedagógusértékelés - kétévenként Évente a nevelőtestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe

vételével: o gyakornokok;o minősítésre jelentkezők; o a létszám feltöltése munkaközösségenként arányosan.

Minden év szeptember 1-ig a nevelőtestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során.

Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy, a szakmai munkaközösség által delegált pedagógus évente legfeljebb 3 fő értékelésébe vonható be:

o szakos kolléga (vagy az adott munkaközösség által delegált tag) – óralátogatáso önértékelési csoport tagja – dokumentumelemzés, óralátogatáso önértékelési csoport tagja – interjúk, kérdőíves felmérések, óralátogatás

Az értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus kifogást emelhet a (szakos) értékelő személyével kapcsolatban – indoklás nélkül. Az értékelést végzők 04.30-ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést. Az értékelt pedagógus 04.30-ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló

önfejlesztési tervét Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb 06.30-ig elkészíti

az összegző értékelést

Vezető – a 2. és 4. évben Az Intézményvezető értékelése az önértékelési csoport két tagjának bevonásával.

o dokumentumelemzés, interjúk o dokumentumelemzés, kérdőívek

Az értékelők 04.30-ig készítik el az összegző értékelést A vezetők 04.30-ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet A vezetők összegző értékelését a munkacsoport 06.30-ig készíti el Az intézményvezető önértékelésének eredményét az informatikai rendszerben

kell rögzíteni, amely azt elérhetővé teszi az intézményvezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. Az eredményt a vezető megosztja a fenntartóval, akinek lehetősége van a vezetői önértékelés eredményéhez megjegyzéseket fűzni a vezetői önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében.

Az intézményvezető az önértékelés eredménye alapján egyéni önfejlesztési tervet készít, melyet az informatikai rendszerben rögzít.

57

Intézményi – 5 évenként Az értékelésben az önértékelő csoport tagjai vesznek részt. Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a

tanévnyitó értekezlet. Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő

tanévnyitó értekezlet. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport

valamint a tan-testület 20%-ának javaslatára kerülhet sor, minden évben 06.30-ig.

Az összegző értékelésekAz önértékelési csoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.

A dokumentumok tárolásaAz önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként tároljuk

az OH támogató felületén; a személyi anyagban.

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk, és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot

a titkárságon; a könyvtárban tároljuk, kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.

Nyilvánosság, hozzáférhetőségAz összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell, legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az intézményi önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

Mellékletek1. sz. – Az önértékelési csoport struktúrája 2. sz. – Elvárásrendszer 3. sz. – Eljárásrendek4. sz. – Kérdőívek – Önértékelési kézikönyv mellékletei alapján5. sz. – Interjúk javasolt kérdései – Önértékelési kézikönyv mellékletei alapján

58

1. számú melléklet – Az önértékelési csoport struktúrája

60

1. számú mellélet:Az önérékelési csoport struktúrája

Csoport

1. tag 2. tag 3. tag 4. tag 5. tag

Irányítás Összegzések Pedagógusönértékelés

Intézményiönértékelés

Informatikaifeladatok

Pedagógusönértékelés

Intézményiönértékelés Összegzések Pedagógus

önértékelésVezetői

önértékelésInformatikaifeladatok

Pedagógusönértékelés

Vezetőiönértékelés Összegzések Pedagógus

önértékelés

2. számú melléklet – Elvárásrendszer

Pedagógus önértékelése

1. Pedagógiai módszertani felkészültségÖnértékelési szempontok Elvárások

Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket, munkaformákat, eljárásokat alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges

bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

Az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása

Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az SNI tanulók szükségleteinek figyelembevétele

Az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti Rendelkezésére álló minden nevelési eszközzel az

egészséges életmód, a helyes magatartás-formák, és értékrendszer kialakítását kell elősegítenie.

A tanulók neveléséhez szükséges információk birtokában szakmai- módszertani önállósággal választja meg a Pedagógiai Programmal összhangban álló pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása érdekében alkalmazni kíván, és amelyek a tanulók érdekeit szolgálják.

A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Az intézményi kötelező foglalkozásain és azokon kívül minden lehetőséget meg kell ragadnia a tanulók személyiségének fejlesztésére, ismereteik bővítésére.

Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire.

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.

Az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti. Erősségek fejlesztésének, gyengeségek

kompenzálásának módszerei. Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi

igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi ad-minisztrációt.

Az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása.

Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az SNI tanulók szükségleteinek figyelembevétele.

A tehetséggondozásban vállalt szerepe


Milyen tehetséggondozó foglalkozást tart? A tanulói tehetséggondozás intenzív formáinak

kialakításában való szerepvállalása Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően

fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját.

Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi adminisztrációt.

Az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti. Erősségek fejlesztésének, gyengeségek kompenzálásának

módszerei.A felzárkóztatásban vállalt szerepe


Milyen felzárkóztató foglalkozást tart? Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően

fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját.

Az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti. Erősségek fejlesztésének, gyengeségek kompenzálásának

módszerei. Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi

igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi adminisztrációt.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.

Saját, intézményi mérőeszközzel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérjük a tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldjük a szülőknek is.

A kollégium minden tanulójára kiterjedően havi rendszerességgel mérjük a tanulók tanulmányi eredményét.

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.

A munkája során szerzett információkról, tapasztalatokról az alkalmazott módszerek hatékonyságáról folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit, kollégáit, szülőket. E tevékenységét a pedagógus titoktartási kötelezettségére, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások megtartása mellett végzi.

A pedagógiai folyamatok, a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelését, elemzését végzi.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

Önértékelési szempontok Elvárások

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját a kollégiumi nevelés valamennyi területén megfogalmazott éves célkitűzések mentén tervezi meg

A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

Színvonalasan végzi az Éves munkatervben, Feladatellátási tervben számára meghatározott reszortfeladatokat.

A tanulók mindennapi tevékenységének tervezése. A csoport foglalkozások tematikáját a Kollégiumi

Nevelés Országos Alapprogramja alapján szakmai igényességgel a tanulók érdeklődésével, életkori sajátosságaival, valamint az intézmény Pedagógiai programban foglaltakkal összhangban állítja össze.

Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően

megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját. Részt vesz a szabadidős tevékenység szervezésében, lebonyolításában.

Tudatosan tervezi a céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

A foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.

A munkája során szerzett információkról, tapasztalatokról az alkalmazott módszerek hatékonyságáról folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit, kollégáit, szülőket. E tevékenységét a pedagógus titoktartási kötelezettségére, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások megtartása mellett végzi.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai és szakmai programját.

A csoport foglalkozások tematikáját a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján szakmai igényességgel a tanulók érdeklődésével, életkori sajátosságaival, valamint az intézmény Pedagógiai programban foglaltakkal összhangban állítja össze.

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

A foglalkozásokra való felkészülés: figyelembe veszi a tanulók előzetes tudását, módszerek kiválasztása, eszközök biztosítása

A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális ésmarginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük.

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.

Alkalmazza a differenciálás elvét.

3. A tanulás támogatásaÖnértékelési szempontok Elvárások

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

Az ismereteket tárgyilagosan, többoldalúan közvetíti.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét,

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket

rendelkezésére álló minden nevelési eszközzel az egészséges életmód, a helyes magatartás-formák, és

érdeklődését? értékrendszer kialakítását kell elősegítenie. A tanulók neveléséhez szükséges információk

birtokában szakmai- módszertani önállósággal választja meg a Pedagógiai Programmal összhangban álló pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása érdekében alkalmazni kíván, és amelyek a tanulók érdekeit szolgálják.

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét?

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.


Gondoskodik a csoportvezetői feladatok ellátásáról a tanulók kötelező foglalkozásokon való részvételéről, a kötelező foglalkozások rendjéről, fegyelméről.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

A tanulást, képzést támogató környezetet teremt például a terem elrendezésével, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

Gondoskodik a csoportvezetői feladatok ellátásáról a tanulók kötelező foglalkozásokon való részvételéről, a kötelező foglalkozások rendjéről, fegyelméről.

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültségÖnértékelési szempontok Elvárások

A tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése (megismerési

A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.

technikák)Egyéni fejlesztés, személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben

A tanulók mindennapi tevékenységének tervezése, a tanulók motiválása, éves célkitűzések a kollégiumi nevelés valamennyi területén.

A nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

A tannév elején és a második félév elején egyéni tervet készít a csoport tanulóival, a tantárgyankénti átlagokra vonatkozóan.

A 4-es tanulmányi átlag alatt teljesítő tanulóknak szilenciumi foglalkozásokat tervez, (napi 3x45 perc)

Különböző szakkollégiumi foglalkozásokat tervez minden tanulónak a felzárkóztatásuk illetve tehetséggondozásuk érdekében. (heti 3x45perc)

Heti egy-egy alkalommal a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást tervez illetve közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozást.

A tanulók igényeihez igazodva felzárkóztató, tehetségfejlesztő, speciális ismereteket átadó egyéni foglalkozásokat tervez.

Egyéni foglalkozásokat tervez a tanulókkal való törődés és gondoskodás biztosítása érdekében.

Figyelemmel kíséri a tanulmányi eredmények alakulását és havi rendszerességgel értékeli a tanulócsoportjának eredményeit

Félévente komplex értékeléssel motiválja a diákokat jobb tanulmányi eredmény elérésére, a fejlesztő, felzárkóztató csoportos illetve egyéni foglalkozásokon való aktív részvételre, nyelvvizsgák, ECDL vizsga letételére, országos tanulmányi illetve sportversenyeken való eredményes szereplésre, közösségi tevékenységekben való részvételre, kiváló szobarend megvalósítására.

Évente négy kulturális szabadidős programot tervez és részt vesz ezek megvalósításában.

Differenciálás, adaptív oktatás gyakorlata

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási

Különleges bánásmódot igénylő tanuló számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni

nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal) való foglalkozások tervezése

szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

A kiemelten tehetséges tanulókat azonosítja, és gondoskodik számukra megfelelő fejlesztő szakkollégiumi foglalkozások szervezéséről, feltöltődésüket szolgáló programokat tervez.

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenységÖnértékelési szempontok Elvárások

A közösség belső struktúrájának feltárása

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

Nevelési, tanulási környezet kialakítása, A tanulás támogatása

Foglalkozásain harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.

Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Tanulást, iskolai felkészülést segítő szilenciumi foglalkozásokat tart a 4-es átlagot el nem érő diákok számára

Felzárkóztató, tehetségfejlesztő egyéni illetve csoportos foglalkozásokat tart a diákok igényeinek megfelelően

Egyéni fejlesztési tervet készít azon diákokkal, akiknek félévi tanulmányi átlaguk jelentősen elmarad az előző év végitől, vagy félév végén megbuktak egy vagy több tárgyból.

Részt vesz az egyéni tervek megvalósításában, együttműködve a szakos kollegákkal.

Közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.

Probléma-megoldási és Az munkahelyi konfliktusok megelőzésére

konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása

törekszik, például egyértelmű kommunikációval, megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Önértékelési szempontok Elvárások

Ellenőrzési és értékelési formák Jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket, gyakorlati tudást mérő feladatokat) készít.

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

Tanév elején diagnosztikus értékelést végez, helyzetfeltárás, döntés előkészítés céljából

Megszerzi a tanulók neveléséhez szükséges információkat (családi, szociális háttér, tanulmányi munka, szociometriai helyzet, veszélyeztető-, gátló tényezők)

A tanulókkal folyamatos, egymás személyiségének és munkájának kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatot ápol.

A kollégium PP-ban szereplő komplex értékelő pontrendszer alapján folyamatosan értékeli a tanulók, magatartását, szorgalmát, tanulmányi munkáját, szakkollégiumi foglalkozásokon kifejtett tevékenységét, közösségi illetve sport tevékenységét. Folyamatos visszajelzéseket ad ezekkel kapcsolatosan, szóbeli, írásbeli dicséreteket, szükség esetén büntetést is alkalmaz, fejlesztő, nevelő szándékkal.

A tanév végén összegző értékelést készít az értékelő pontrendszer alapján és értesíti a szülőket is ezzel kapcsolatosan.

A tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozások keretében lehetőséget biztosít a problémáik megbeszélésére.

Szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítja.

Támogató, fejlesztő szándékú az értékelés

A tanulás támogatása érdekében a foglalkozásokon törekszik a folyamatos visszajelzésre.

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Visszajelzések a tanulóknak A tanulók értékelésénél figyelembe veszi az önértékelésüket.

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldásÖnértékelési szempontok Elvárások

KommunikációNyelvi igényességKommunikációs együttműködés

Kommunikációját a kölcsönösség és az együttműködés jellemzi.

Kommunikációja a diákjainak életkorához igazodik

Kommunikációját segítő IKT eszközök et és kommunikációs technikákat használ

Felelősséget vállal a kommunikáció tartalmáért, formájáért

A hiteles, meggyőző, nyílt kommunikáció iránti elkötelezettség jellemzi

Szakterületén ismei az online információforrásokat

Szakmai együttműködésMilyen módon működik együtt a kollégákkal és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, szülőkkel?

Ismeretei vannak a szülőkkel, pedagógiai munkát segítő szakemberekkel, intézményekkel való együttműködés módjairól, formáiról és rendszeresen tarja is a kapcsolatot a kapcsolatos intézményekkel, tanáraikkal, szakembereikkel és a szülőkkel

Támogatja a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő szakmai kapcsolat rendszert és meg is valósítja

A kollégákkal és szakmai szervezetekkel való együttműködésre legyen képes a diákok érdekében

Törekedjen saját szakmai tapasztalatai megosztására, a továbbképzéseken szerzett új ismeretei bemutatására ismertetésére

Működjön együtt a diákokkal, kollégákkal, az intézmény vezetésével és a szakmai munkaközösséggel

Konfliktuskezelés, problémamegoldás

A helyes magatartásformák és értékrendszer kialakítása a diákoknál

Konfliktuskezelési technikák ismerete, resztoratív technikák és mediációs technikák ismerete

A konfliktusok hátterének feltárása, akár szakember segítségével

Előítéletektől mentes tanári munkavégzés Önismerete reális, képes önreflexióra,

önfejlesztésre A felmerülő feladatokat, problémákat önállóan, az

intézmény működési rendszerének megfelelően kezeli, intézi.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésértÖnértékelési szempontok Elvárások

ElkötelezettségSaját magára vonatkozóan érvényesíti-e az értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti

Tisztában van szakmai felkészültségével és képes alkalmazkodni az elvárásokhoz.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, követi-e a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik szaktárgya és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről

Kihasználja a továbbképzési lehetőségeket Rendszeresen tájékozódik a digitális

tananyagokról, konstruktívan szemléli felhasználásukat.

Hogyan nyilvánul meg felelősségvállalása?

Rendszeresen alkalmaz új módszereket Részt vesz intézményi innovációban

A vezető önértékelése

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok ElvárásokMilyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze?

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.

Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el.

Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?

Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében.

Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.

Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.

Irányítja a foglalkozási tervek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét,

a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény

jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra?

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani

Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak?

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?

A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.

A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója?

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli

Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát?

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkkal.

Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.

Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

változásokat, átütemezéseket? Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?

Megtörténik a munkatársak felelősségének, jogkörének és hatáskörének egyértelműen meghatározása, valamint a munkatársak felhatalmazására.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában.

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál

Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?

Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.

Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.

Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)?

Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.

Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában.

Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.

A döntésekhez szükséges információkat

megosztja az érintettekkel. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi.

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányításaÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul.

Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)?

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg. (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.)

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.

Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?

Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet, gyakorlati oktatóhelyek, kamara) történő kapcsolattartásban.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Az intézmény önértékelése

A vastag betűvel jelölt elvárások évente értékelendők.

1. Pedagógiai folyamatok - TervezésÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Pedagógiai folyamatok - MegvalósításÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan történik a tervek megvalósítása?

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az 5 éves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják

Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez

Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban

Pedagógiai folyamatok - EllenőrzésÖnértékelési szempontok Elvárások

Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.

Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

Pedagógiai folyamatok - ÉrtékelésÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan történik az intézményben az értékelés?

Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.

Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.

Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.

Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.

Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli.

Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói

teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének, valamint a gyakorlati képző- és munkahely képviselőjének)

Pedagógiai folyamatok - KorrekcióÖnértékelési szempontok ElvárásokMi történik az ellenőrzés eredményeivel?

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

2. Személyiségfejlesztés- és közösségfejlesztésÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre).

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Hogyan ismerik meg az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit?

A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra.

Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére.

A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhetőo az intézmény dokumentumaiban,o a mindennapi gyakorlatban o DÖK programokban.

Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát.

Hogyan történik az egyes tanulói teljesítmények értékelése?

Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú.

Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is.

Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.

Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

Az intézmény közösségi programokat szervez.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

3. EredményekÖnértékelési szempontok ElvárásokMilyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:o havi tanulmányi átlagoko félévi tanulmányi eredményeko tanév végi eredmények o tantárgyi bukások o versenyeredményeko Nyelvvizsga, ECDL eredményeko továbbtanulási mutatóko vizsgaeredményeko elismeréseko elégedettségmérés eredményei (szülő,

pedagógus, tanulóo stb.

Milyen szervezeti eredményeket tud Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz

felmutatni az intézmény? kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.

A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.

A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg.

Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikációÖnértékelési szempontok ElvárásokMilyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése

Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai

műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a

belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Hogyan történik az információátadás az intézményben?

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

5. Az intézmény külső kapcsolataiÖnértékelési szempontok ElvárásokMelyek az intézmény legfontosabb partnerei?

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.

Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit.

Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint,

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában

járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

és a helyi közéletben. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a

különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti

tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

6. A pedagógiai munka feltételeiÖnértékelési szempontok ElvárásokHogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.)

A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.

A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.

Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai?

Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.

Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat,

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

módszereket alkalmaz? Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Ennek rendje kialakított és dokumentált. Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek

bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

7. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok Elvárások Hogyan jelennek meg a KNOAP céljai a pedagógiai programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjával.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési

terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

3. számú melléklet – EljárásrendekAz önértékelés eljárásrendje

1. Az önértékelés célja erősségek, eredmények megállapítása fejlesztendő területek meghatározása a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési rendszer előkészítése,

megalapozása2. Az alkalmazott önértékelési modell leírása

Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy önértékelési csoport tervezi, koordinálja, támogatja és ellenőrzi. A szakmai munkaközösségek 1 főt delegálnak (összesen 7 fő – átfedés nélkül), akik a pedagógusok önértékelésének folyamatában nyújtanak segítséget.

Az önértékelés szintjei és területei: a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése

3. Az önértékelést végzők feladatai lásd: 1. számú melléklet az egyes területek eljárásrendjei

4. Az önértékelés során alkalmazott módszerek dokumentumelemzés interjúk kérdőíves felmérések óra-/foglalkozáslátogatás (csak a pedagógusnál)

5. Az önértékelés eszközigénye számítógép nyomtató internet-hozzáférés papír írószer

6. Az önértékelés gyakorisága pedagógusok esetén kétévente intézményvezetőknél a megbízás 2. és a 4. évében intézmény esetén ötévente7. Az önértékelés dokumentálása lásd: a szabályzatban

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai SzakkollégiumOM azonosító: 040556


A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ

KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM HÁZIRENDJE

Készítette: Posta László

Igazgató

Véleményezte és elfogadta: Diákönkormányzat

NevelőtestületSzülői Szervezet

Készült: 2014. szeptember Érvényes: határozatlan ideig

Tartalomjegyzék:

I. A tanulók jogai …………………………………………………………..1.

II. A tanulók kötelességei…………………………………………………...3.

III. Általános tudnivalók……………………………………………….…….4.III./1. A kollégiumi foglalkozások rendje…………………………..……4.III./2. A kollégiumi felvétel elvei………………..……….………………6.III./3. A kollégiumi étkezéssel kapcsolatos szabályok ………………..7.III./4. A jutalmazás elvei és formái, a kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok …………………………………..……………………….……7.III./5. A kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézményen kívüli magatartással kapcsolatos szabályok ……………………………….…..11.III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok ………………11.

IV. Intézményi védő, óvó előírások …………………………………….….12.

V. Fegyelmező intézkedések elvei és formái …………………………..….14.

VI. A Házirend közzétételével, megismerésével kapcsolatos szabályok .….14.

VII. Napirend munkanapokon ……………………………………………....15.

VIII. Napirend munkaszüneti napokon …………………………………..…..16.

IX. Diákügyelet rendje …………………………………………………..…16.

X. Záró rendelkezések ………………………………………………….…17.

A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM HÁZIRENDJE

Célunk, hogy kollégiumunk sajátos eszközeivel és módszereivel a lehető legjobban szolgálja a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését. Az intézmény működése során biztosítjuk az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeki jogok érvényesítését, demokratikus, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazását. A tanulókkal közös tevékenységünk során kialakítjuk a felelősség, bizalom, szeretet, és tapintat légkörét, érvényre juttatjuk az alapvető erkölcsi normák betartását, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételéből fakadó követelményeket. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő kezdeményezéseire. Fontos, hogy a tanulók érezzék a kollégiumot sajátjuknak, és érezzék benne jól magukat. Biztosítjuk a tehetséggondozás, felzárkóztatás, az egészséges életmódra nevelés személyi és tárgyi feltételrendszerét, lehetőséget biztosítunk a szabadidő hasznos és változatos eltöltésére. A közösségi érték és normarendszer, a kommunikációs kultúra fejlesztésének eszközrendszerével segítjük a tanulók társadalmi beilleszkedését, a demokratikus jogérvényesítési technikák elsajátítását. Kollégiumunk Házirendje, mint intézményünk egyik legfontosabb alapdokumentuma céljaiban, elveiben, és tartalmában összhangban van az intézmény jóváhagyott Pedagógiai programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint magasabb szintű jogszabályokkal.

I. A tanulók jogai1. A tanulónak joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és

védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben.

2. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. Minden tanulónak joga van újra a kollégiumi felvételét kérni.

3. Minden tanuló választó és választható a különböző diákönkormányzati szervekbe, ily módon részt vehet – jogszabályban meghatározottak szerint – az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

4. A kollégisták kérelmezhetik szociális támogatás odaítélését.

5. A közösség fejlődését elősegítő és érdekeit szolgáló javaslatokat tehetnek.

6. Részt vehetnek a kollégium rendezvényein, a kötelező és választott foglalkozásokon, sport és szakköri munkában, versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken.

7. Igénybe vehetik a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, a kollégium könyvtárát, sport és szakköri felszereléseit.

8. Hozzájussanak a kollégiumi élettel kapcsolatos, valamint jogaik gyakorlásához szükséges információhoz, tájékoztassák az ezekkel kapcsolatos eljárások rendjéről.

9. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesülhetnek.

10. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató tanár munkájáról, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz és arra 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. Véleményezési joggyakorlat szempontjából, és egyéb vonatkozásban is a tanulók nagyobb közösségének számít, az ügy jellegétől függően: a tanulócsoport, a fakultációs csoport, küldött közgyűlés, választott diákönkormányzati képviselő közösség. A tanulónak joga van a kollégium működésével kapcsolatos rendszeres tájékoztatáshoz, amelynek rendje és formái:

- diákközgyűlés,- diákönkormányzati ülés,- csoportfoglalkozás,- igazgatói fogadóóra.

11. A kollégistáknak joguk van ahhoz, hogy a levelezéshez, és lakáshoz fűződő személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák feltéve, hogy e joguk gyakorlása nem sérti, és nem korlátozza másoknak a jogait.

12. A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indíthat, minden törvényes eszközt igénybe vehet. A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért.

13. Iskolai tanulmányi kirándulás, hétvégi bennmaradás, vagy más elfoglaltság esetén a napi élelmezési normáknak megfelelő értékben hidegélelmet lehet kérni. Ezt az igényt 3 nappal az indulás előtt írásban kell kérni a csoportvezetőnél.

14. A tanuló alapvető joga a hétvégi hazautazás. A hazautazás és a visszaérkezés időpontját illetve bennmaradás szándékát a csoportvezető tanárral legkésőbb szerda 19 óráig közölni kell. A kollégiumba való visszaérkezés időpontja nem lehet korábbi, mint a tanári ügyelet kezdete (tanári ügyeleti beosztást az előre megadott tanulói benntartózkodási illetve, visszaérkezési szándékokhoz igazítjuk) A vasárnapi visszaérkezés legkésőbbi időpontja: 20.30. Ez alól felmentést indokolt esetben a csoportvezető tanár adhat. Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva korábban érkezik vissza a hétvégi tanári ügyelet kezdeténél az épület előterében kell megvárnia a tanári felügyelet kezdetét, a szobájába nem mehet be. A minden tanulóra kiterjedő hazautazási kötelezettséget az intézmény igazgatója rendelheti el. Az intézmény igazgatója megtilthatja a tanuló hazautazását, ha természeti katasztrófa, rendkívüli vagy egyéb körülmény miatt a tanuló biztonságos hazaérkezését veszélyeztetve látja. A tagintézményben a hétvégi hazautazásról vasárnap 18.00-20.00-ig, vagy hétfőn reggel érkeznek vissza a kollégisták. A hétfői visszaérkezést a szülő kérelmezheti megfelelő indok alapján. Engedélyt a tagintézmény vezetőjétől kell kérni.

15. A hétvégére bennmaradást kérő kollégisták a székhelyintézményben vannak leszállásolva.

16. A kollégistának joga van ahhoz, hogy vallási, világnézeti, vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

II. A tanulók kötelességei

1. Ismerjék és tartsák magukra nézve kötelezőnek a kollégium házi- és napirendjét, a tanulókat védő-óvó rendszabályokat, a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a dohányzásra vonatkozó előírásokat. Tartsák be az emberi együttélés, a kulturált magatartás szabályait az intézményen belül és kívül is.

2. Tartsák tiszteletben a kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai és tanuló társaik emberi méltóságát és jogait.

3. A megállapított étkezési díjat a Debreceni Intézményfenntartó Központ (DIM) által meghatározott időpontig pontosan és felszólítás nélkül fizessék be. Ezen kötelezettség alól indoklással alátámasztott kérelemre a DIM igazgatója adhat felmentést, illetve haladékot.

4. Óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, sajátítsák el és alkalmazzák az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentsék a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelnek.

5. A kötelező foglalkozások idejét fordítsák teljes mértékben a tanulásra, személyiségük fejlesztésére, ne zavarják tanulótársaikat. A jobb tanulmányi eredmény érdekében vegyék igénybe a nevelőtanárok segítségét, az egyéni és csoportos foglalkozásokat.

6. A kötelező és a kötelezően választott, valamint a szabadon választható foglalkozásokon rendszeresen vegyenek részt.

7. Látogatókat a tanulók kötelező foglalkozások alatt nem fogadhatnak. A látogatókat csak a kijelölt helyen /könyvtár előtere /tagintézményben a földszinti előterében lehet fogadni. A szülőket és egyéb látogatókat az ügyeletes tanár engedélyével, a hálószobájában és a társalgóban is fogadhatja a tanuló.

8. Védjék és óvják az intézményi és a személyi tulajdont. A hálószobákat és annak felszerelési tárgyait a szobaközösségek leltár szerint hiánytalanul átveszik a tanév elején, és ugyanígy adják át a tanév végén. A hálószobák és szekrények kulcsait és pótkulcsait is kötelesek hiánytalanul megőrizni és tanév végén leadni. Az okozott kárt, vagy hiányt mindenki köteles megtéríteni. Ki nem deríthető esetekben a kárért az érintett tanulók vagy közösségek anyagilag és fegyelmileg felelősek. Fordítsanak gondot szobájuk, munkahelyük, környezetük tisztántartására, otthonosabbá tételére. A hálószobák rendjét napi rendszerességgel értékeljük a reggeli szemle során. Erre az időpontra a tanulók kötelesek a megfelelő rendet kialakítani hálószobájukban.

A tanulók kötelesek a hálószobájukban folyamatosan rendet, tisztaságot tartani. Használati eszközeiket a szekrényekben, polcokon kötelesek rendben tárolni, az asztalokon a tanuláshoz, egyéb használathoz szükséges rendet kialakítani. Bár a hálószobákat napi rendszerességgel a kollégiumi takarítók kitakarítják, a tanulók maguk is kötelesek hozzájárulni a rend és tisztaság folyamatos fenntartásához.

Vendégek érkezése előtt a kijelölt időpontig az ágyneműt és a plédet le kell húzni, és el kell zárni. Ugyancsak el kell zárniuk felszerelési tárgyaikat. Amennyiben a vendégek távozását követően hiányt, rendellenességet, rongálást tapasztalnak, azt késedelem nélkül azonnal jelenteniük kell.

9. Az ügyeleti szolgálat az ügyeletes tanárok irányítása mellett köteles ellátni feladatát. Feladatukat a „Diákügyelet rendje” tartalmazza. Beosztásukat az ügyeletes tanár határozza meg.

10. Betegség vagy rosszullét esetén a tanuló köteles jelentkezni az ügyeletes tanárnál illetve az ápolónőnél, vagy a benntartózkodástól függően a kollégium igazgatójánál/helyettesénél további intézkedés érdekében.

11. A beteg tanuló, amennyiben állapota megengedi utazzon haza, és csak gyógyultan térhet vissza a kollégiumba.

12. Otthoni betegség, vagy más előre nem látott ok miatti távolmaradást 24 órán belül feltétlenül jelenteni kell a kollégiumnak.

13. A beteg tanuló a kollégiumból való hazautazását köteles jelenteni.

14. A kollégiumból való tartós vagy végleges távozás esetén a kollégiumi felszerelési tárgyakat (ágynemű, szoba és szekrénykulcsok, könyvtári könyv, és egyéb a kollégium tulajdonát képező tárgyak) le kell adni, a tartozásokat rendezni kell. Egyidejűleg a tanuló tegyen eleget a kijelentkezési kötelezettségének.

15. Az ágyneműt ágyneműcsere alkalmával a tanuló köteles a megadott napon és időpontban lecserélni. A tanuló használhatja a saját maga által hozott ágyneműt is, melynek tisztántartásáról és rendszeres cseréjéről ugyancsak köteles gondoskodni. A tagintézmény biztosítja az ágynemű huzatot.

16. Ismerje és tartsa magára nézve kötelezőnek a tűzvédelmi szabályokat és a balesetvédelmi előírásokat. Az észlelt veszélyforrásokat azonnal jelentse.

17. A kollégiumi lakhatás egész ideje alatt az intézményen belül és kívül egyaránt tilos a szeszesital és a drogok fogyasztása, illetve a dohányzás.

III. Általános tudnivalók

III./1. A kollégiumi foglalkozások rendje:

Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet kötelező, kötelezően választható és szabadon választható. Ezen foglalkozások jellegét és számát a kollégium Pedagógiai programja, illetve Éves foglalkozási terve tartalmazza részletesen. A kötelezően választható foglalkozásokra a tanév kezdetéig a szabadon választható foglalkozásokra október 15-ig kell írásban jelentkezni. A tanulók az intézmény Pedagógiai programjában foglaltak szerint kötelesek részt venni a kollégiumi foglalkozásokon. A választást tanév közben egy alkalommal módosítani lehet. A 4.0 és ennél jobb tanulmányi eredményt elért tanulók - ha magatartásuk és aktuális tanulmányi előmenetelük kifogástalan - kötetlen szilenciumi kedvezményt kaphatnak. A szilencium rendjét nem zavarhatják. Ez a kedvezmény nem megfelelő tanulmányi eredmény, vagy viselkedés esetén visszavonható a csoportvezető tanár döntése alapján. 13-14. évfolyamon 3,5 félévi vagy év végi tanulmányi átlag alatt tanulószobában kell a szilenciumon részt venni, ezen átlag felett a 13-14. évfolyamos tanuló a szobában tartja a szilenciumot. A csoportvezető-tanár javaslata alapján az intézmény igazgatója kötetlen szilenciumi kedvezményt adhat. A kötelezően választott foglalkozások alól (heti egy fakultációs foglalkozás) felmentést kapnak: - a 12.-13.-14. évfolyamos tanulók,- középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók, - ECDL vizsgával rendelkező tanulók- OKJ-s informatika vizsgával rendelkező tanulók.

A kötelező és kötelezően választható foglalkozások alól a tanuló a szülő által aláírt kérelemben kérheti felmentését az alábbi esetekben:

- kötelező jellegű iskolai elfoglaltság,- külön órán való részvétel, - igazolt sportolóként végzett sporttevékenység,- szervezett keretekben folytatott kulturális vagy művészeti tevékenység.

A felmentés csak ezen tevékenységek idejére korlátozódik azon túlmenően a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A felmentésre okot adó tevékenységről igazolást kell bemutatni. A tanuló kérésére a foglalkozásokról való távolmaradást eseti jelleggel a csoportvezető tanár illetve a foglalkozást vezető tanár engedélyezhet. A kötelező és a kötelezően választható foglalkozások esetében két igazolatlan mulasztás írásbeli nevelőtanári figyelmeztetést, három mulasztás nevelőtanári intést, ezt követően igazgatói szintű fegyelmező intézkedést, majd fegyelemi eljárást vonhat maga után.A kötelező foglalkozási időt - kivéve azokat, akik engedélyt kaptak a távolmaradásra mindenkinek a kijelölt tanulószobában kell eltöltenie.

A foglalkozások és a szünetek rendje: 16 h - 16 ,45 - ig I. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás16,45 - 16,50 - ig szünet16,50 - 17,35 - ig II. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás17,35 - 17,45 - ig szünet17,45 - 18,30 - ig III. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás19,30 - 20,15 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás20,15 - 21,00 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás

A foglalkozások ideje 45 perc, kivéve az egyéni foglalkozást, amely ettől rövidebb is lehet.

A Tagintézményben:

15.30 - 16.15 - ig I. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás16,15 - 16.30 - ig szünet16.30 - 17.15 - ig II. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás17.15 - 17.30 - ig szünet17.30 - 18.15 - ig III. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás18.45 - 19.30 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás20.00 - 20.45 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás

A kollégiumban foglalkozás nélküli munkanap tartható: - kollégiumi rendezvények alkalmával, - az iskolai tanítás nélküli napokkal összhangban évi legalább egy foglalkozás nélküli

munkanap programját a diákönkormányzat állapítja meg (Deák-napok).

A tanulók és a szülők igényei szerint az arra jogosult egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit és vallásoktatás szervezhető a kollégiumban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kollégium biztosítja az ehhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Hit és vallásoktatás oly módon szervezhető, hogy az alkalmazkodjon a kötelező kollégiumi foglalkozások rendjéhez.

III./2. A kollégiumi felvétel elvei

Az intézménybe történő jelentkezés minden tanuló és szülő törvényben garantált, a szabad kollégiumválasztás jogaként deklarált lehetősége. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az intézmény igazgatójához címezve. A jelentkezés történhet az iskolai jelentkezési lapon a kollégiumi férőhely - igény megjelölésével /kilencedikes tanulók/, melyeket a kapcsolatos iskolák a kollégium igazgatójához megküldenek. Kollégiumunk felvételi vizsgát nem tart. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján bíráljuk el és ezek alapján döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe. Az évismétlésre bukott tanulók további kollégiumi elhelyezését - tekintettel arra, hogy a kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól - nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét, és magatartását. A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt. Döntésének meghozatalakor támaszkodik a kollégium értékelő rendszerében foglaltakra, a tanulónak az értékelő rendszerben elért eredményére és a nevelőtestület véleményére. Túljelentkezés esetén az elhelyezést nem nyert tanulókat várakozó listára helyezzük. Kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője írásban kérheti. 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a szülő is aláírja. A nem magyar állampolgárok díjfizetési kötelezettségét külön szabályzat tartalmazza.

Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el:

- a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony fennállása fenntartó önkormányzat albérleti támogatása,

- az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel.

A tanulók tanulócsoportba és lakószobába sorolásának elvei: - A Pedagógiai programunkban foglaltaknak megfelelően a tanulócsoportokat és a

szobaközösségeket elsősorban az ugyanazon osztályba, ugyanazon iskolába vagy iskolatípusba járó tanulókból szervezzük. A tanulócsoportok létszáma, a tanulók száma szükségessé teheti az ettől való eltérést. A szobaközösségek kialakításánál egyéni kéréseket is figyelembe veszünk. A közösségek összetételének megváltoztatásakor a tanulók véleményének kikérése mellett pedagógiai szempontokat érvényesítünk.

III./3. A kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos szabályok1. A kollégiumi ellátás ingyenes (a magyar állampolgárok, illetve a jogszabályokban

meghatározott külföldi állampolgárok részére), amely kiegészül térítési díj alapján igénybe vett, a tanuló által megrendelt kedvezményes étkezéssel.

2. A kedvezményes étkezésért a DIM által megállapított érvényes étkezési nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100 %-át kitevő mértékű étkezési térítési díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után vehető igénybe. Egyéb, rászorultsági alapon benyújtott étkezési díj csökkentési kérelmet a DIM igazgatója az érvényes jogszabályok alapján bírálja el, és dönt további kedvezmény odaítéléséről.

3. Étkezés lemondása a DIM igazgatója által meghatározott szabályok alapján történik, amelyet a tanulóval a beköltözéskor ismertetni fog.

III./4. A jutalmazás elvei és formái, a kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok

a.) A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A kollégium bármely tanulója jutalomban, dicséretben részesíthető, az alábbi szempontok figyelembe vételével:1. A jutalmazás szempontjai:a./ - kiemelkedő tanulmányi eredményb./ - példamutató magatartásc./ - kimagasló közösségi és kulturális tevékenységd./ - a kollégium érdekében kifejtett munkavégzése./ - tanulmányi versenyen, vetélkedőn, sportversenyen való részvétel illetve kiemelkedő

teljesítmény

2. A tanulók jutalmazására javaslatot tesznek:- a kollégiumi diákönkormányzat- csoportvezető tanár- igazgató- tagintézmény vezető - nevelőtestület- Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány

3. Jutalmazás formái:- nevelőtanári dicséret- igazgatói dicséret- tárgyjutalom- szabad kimenő

4. Kiemelkedő tanulók jutalmazása:- Kiváló kollégista - Jó tanuló, jó sportoló, példás magatartás- Élen járó sportolók jutalmazása- ÖsztöndíjAz odaítélés szempontjait a Pedagógiai program tartalmazza.

b.) A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Az intézmény igazgatója a kollégium tanulóit az éves költségvetésben megállapított támogatási keret terhére szociális támogatásban részesítheti. A támogatás odaítélésének elvei: - a támogatás odaítélésekor az igazgató figyelembe veszi a tanuló szociális helyzetét (a

szülők jövedelme, az eltartott családtagok száma, a gyermekét egyedül nevelő szülő, stb.)- a tanuló magatartását, társaihoz, tanáraihoz való viszonyát- a képességeinek megfelelő tanulmányi munka teljesítését

Szociális támogatásra javaslatot tehet: csoportvezető tanár, diákönkormányzat, diákönkormányzat tagja, az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, az intézmény igazgatója, szülői szervezet. A támogatásra javasoltak körét, névsorát a kollégium diákönkormányzata javaslat formájában terjeszti elé az intézmény vezetőjének. E javaslat tartalmazza, a támogatási összegek személyre szóló vagy kategóriákba csoportosított konkrét meghatározását is. A támogatás egy összegű, a támogatás odaítéléséről a szülőt és a tanulót írásban értesítjük. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen adószámmal.

A kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok:- A fiúk a lányok szobájában, a lányok a fiúk szobájában nem tartózkodhatnak.

- A fiúk és a lányok a másik nem által használt szintre csak a kollégiumi foglalkozásokon való részvétel céljából mehetnek, illetve külön engedéllyel.

- Szobáját és az általa használt felszerelési tárgyakat engedély nélkül senki el nem cserélheti, és a kollégium területéről ki nem viheti.

- A kötelező elfoglaltságon és a kimenő időn túl minden tanulónak a kollégiumban kell tartózkodnia.

- Kimenőt naponta 16 óráig csak a csoportvezető tanártól, vagy elfoglaltsága esetén az ügyeletes tanártól lehet kérni. A vacsora és a 20 óra 30 perc közötti időben történő rövid eltávozásra engedélyt nem kell kérni. 20 óra 30 perc után csak a csoportvezető írásos engedélyével lehet eltávozni a kollégiumból 21.30 óráig. 21.30-at követő kimenőre a csoportvezető tanár csak indokolt esetben, az intézmény igazgatójával, vagy igazgatóhelyettessel történő egyeztetés alapján adhat kimenőt. Hiteles szülői kérés alapján

az ügyeletes tanár a vezetőkkel való konzultáció nélkül is engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást, ha a kérés olyan időpontban érkezik, amikor a vezetők már nem tartózkodnak az intézményben Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetbe rögzítjük. Kimenő előtt az írásos engedélyt a portásfülkében kell elhelyezni. A beérkező tanulók kötelesek jelentkezni a portásnál. Az esti létszámellenőrzésen a kollégiumban bent lévő tanulók kötelesek részt venni, ez alatt a hálószobájukban tartózkodni.

- A tagintézményben a tanulónak naponta az iskolából történő visszaérkezésétől 15.15-ig tartó eltávozásra engedélyt nem kell kérni. A vacsora és a 21.00 közötti időben történő eltávozásra engedélyt kell kérni a csoportvezetőtől vagy az ügyeletes tanártól. 21.00 órát követő kimenőre a csoportvezető tanár csak indokolt esetben, a tagintézmény-vezetővel, vagy a tagintézményvezető- helyettessel történő egyeztetés alapján adhat engedélyt. Hiteles szülői kérés alapján az ügyeletes tanár a vezetőkkel való konzultáció nélkül is engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást, ha a kérés olyan időpontban érkezik, amikor a vezetők már nem tartózkodnak az intézményben Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetbe rögzítjük. A beérkező tanulók kötelesek jelentkezni az ügyeletes tanárnál. Az esti létszámellenőrzésen a kollégiumban bent lévő tanulók kötelesek részt venni, ez alatt a hálószobájukban tartózkodni.

- A kollégium rendje, tisztasága érdekében az étteremből ételt és éttermi felszerelést lehozni tilos. A szobákban csak tartós élelmiszerek tárolhatók, a többi élelmet a rekeszes hűtőszekrényekben kell tárolni. A hűtőszekrény rekeszek rendjéért és tisztaságáért a szobaközösségek felelősek. Heti egy alkalommal (pénteken, vagy tanítási szüneteket megelőzően) a kollégium takarítói a rekeszeket kiürítik és fertőtlenítik.

- A beteg tanulók étkezéséről 8 - 16 óráig az ápolónő, azt követően az ügyeletes nevelő utasítása alapján a naposok gondoskodnak. Az étkezési felszerelést a naposok visszaviszik a konyhára.

- A betegszobába a betegen kívül csak az arra illetékesek (a kollégium vezetői, nevelői, ápolónő, gondok, takarítónő, naposok) léphetnek be.

- A tanulók egészségügyi ellátása a kollégium részére kijelölt körzeti orvosi rendelőben, szakrendelőben, valamint az állandó lakóhely szerinti háziorvosi ellátás keretében történik.

- A kollégiumban rádió, cd, dvd lejátszó, magnó, mobiltelefon, hajszárító, hajformázó, számítógép kivételével más elektromos készülék használata tilos, illetve igazgatói engedélyhez kötött. Ezen eszközöknek is meg kell felelniük az érintésvédelmi előírásoknak és a biztonságos használat követelményeinek. Ezekért a tárgyakért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal.

- Nagyobb pénzösszeget vagy értéktárgyat senki se tartson magánál. Pénzt vagy értéktárgyat mindenki köteles a zárható szekrényében tartani. Szükség esetén - ideiglenesen - az értéktárgyak megőrzéséről a csoportvezető tanár gondoskodik, ha ezt a tanuló kéri. Felelősséget – az intézmény által szándékosan okozott káron túlmenően - csak és kizárólag a megőrzésre átvett értékekért vállal a kollégium.

- A külső étkezők, vendégek, menzás tanulók értéktárgyaiért az intézmény felelősséget nem vállal.

- A hálószobák ajtaját és a szekrényeket a szobából való távozás után a tanulók kötelesek zárva tartani. Lopás, vagy betöréses lopás esetén az esetet azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak. A kollégium az esetleges mulasztás megállapítása érdekében az esetet kivizsgálja, és kísérletet tesz az elkövető személyének megállapítására. A károsult, vagy képviselője rendőrségi feljelentést tehet.

- A kollégiumba tilos behozni: balesetveszélyt, vagy tűz- és robbanásveszélyt okozó tárgyat, anyagot pl: szúró- vágó eszközt, pirotechnikai eszközt, gyertyát, szeszesitalt, dohányterméket, drogokat.

- Gépjárművek, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya behozatala nem engedélyezett. Ezen eszközök kollégium területére saját felelősségre történő behozatalához indokolt esetben az igazgató engedélye szükséges.

- Rádiót, magnót csak szilenciumi időn kívül, a szállóépületben pedig villanyoltásig szabad használni normál hangerővel.

- A kollégiumban szerencsejátékot játszani, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatni, szeszes italt fogyasztani, dohányozni szigorúan tilos!

- A tanulók egymás közötti viszonyában semmiféle erőszaknak helye nincs. Az agresszív, a mások testi épségét, személyiségét, nyugalmát sértő magatartást szigorúan büntetjük. Elvárjuk az egymás személyiségét tiszteletben tartó, segítőkész, toleráns, az együvé tartozást kifejező, a kollégium szellemiségéhez méltó tanulói magatatást, az intézmény falain belül és kívül egyaránt.

- A tanulók mások hálószobájába csak az ott lakók engedélyével, az ott folyó tevékenység zavarása nélkül léphetnek be, illetve tartózkodhatnak. A kollégium pedagógusai és vezetői nevelői-oktatói munkájuk során e munkájuk végzéséhez szükséges időben és mértékben a hálószobákba bármikor beléphetnek, a tanulók szekrényeit és személyes felszereléseit elsősorban azok jelenlétében ellenőrizhetik, kivéve, ha az ellenőrzésre súlyos fegyelemsértés gyanúja, tűz és balesetveszély elhárítása miatt késedelem nélkül szükség van. Ebben az esetben felnőtt tanú vagy a diákönkormányzat képviselőjének jelenléte, valamint az intimitás követelményeinek betartása szükséges. E szabály alól kivétel a tűz és bombariadó keretében végzett intézkedés.

- A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező, az előírt alkalomhoz illő öltözékben.

- A kollégiumból való évközi kimaradást /kiköltözést / csak a szülő által aláírt írásbeli

tanulói kérelemre engedélyez a kollégium igazgatója, amennyiben étkezési díj hátralék vagy egyéb tartozás nem áll fenn.

III./5. A kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézményen kívüli magatartással kapcsolatos szabályok

- A tanulók kollégiumból való távozásának vagy hazautazásának idejére és tartamára a kollégiumi felügyelet nem terjed ki. Kivéve a kollégium által szervezett külső rendezvényeket.

- A kollégista tanulók, a kollégiumból való távozást követően is kötelesek az általánosan elfogadott emberi, erkölcsi normákat betartani. Kerülni kell a nyilvános szórakozóhelyek, szeszesital, drog fogyasztására alkalmat adó helyek, valamint a játéktermek látogatását.

- Utcán, tömegközlekedési eszközökön, nyilvános helyeken kollégista diákhoz méltó, feltűnést kerülő módon kell viselkedni. Saját és mások testi épségét szem előtt tartó módon, figyelmesen, fegyelmezetten kell közlekedni, szigorúan betartva a közlekedési, általános viselkedési és udvariassági szabályokat.

- Üdvözölni illik a kollégium és iskola tanárait, dolgozóit, kollégista társainkat. A kollégisták társaikkal közösséget vállalva segítsék egymást, meggondolatlan cselekedetektől, fegyelmezetlenségektől igyekezzenek egymást visszatartani.

- Veszélyhelyzetben óvják saját és társaik testi épségét, és haladéktalanul értesítsék a kollégiumot, vagy a hatóságot, kérjenek segítséget járókelőktől, felnőttektől.

- Igyekezzenek távol tartani magukat a személyiségük fejlődését torzító, vagy gátló tényezőktől, személyektől, csoportoktól.

- Amennyiben segítségre van szükségük – akár szorgalmi időn kívül is – forduljanak a kollégium vezetőihez, tanáraihoz, dolgozóihoz.

- A tanulók tömegrendezvényeken (futballmeccs, könnyűzenei koncert, stb.) való részvételét nem támogatjuk, és az azokon való részvételt teljes körű szülői felelősségvállalás mellett fogadjuk el.

- Az intézménnyel kollégiumi jogviszonyban lévő tanulók szállóvendégként lakhatást nem igényelhetnek.

III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok

- A kollégista tanulók névre szóló postai küldeményeiket az intézmény portáján vehetik át. A tanulók részére a küldeményeket a kézbesítőtől átvett állapotban, bontatlanul kell átadni.

- A kollégium lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanulmányaikhoz szükséges dokumentumok fénymásolásához, amelyért a belső szabályzatokban meghatározott díjat kell fizetni. A diákönkormányzat működéséhez szükséges fénymásolás, nyomtatás az intézmény igazgatójával történt egyeztetést követően díjmentes.

- A kollégium helyiségeinek használati rendje: a kollégista tanulók a napirendben meghatározott időkeretben használhatják a rendelkezésükre bocsátott kollégiumi helyiségeket, azok rendeltetése szerint. Tanári felügyelet mellett használhatók a számítástechnika termek. Tanulói felügyelet mellett használható a konditerem, az asztalitenisz terem, és a zeneklub. Ezek tanulói felügyeletéről, illetve a felelősökről a kijelölt tanárok döntenek. A számítástechnika termeket a géptermi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, a konditermet a használat szabályairól és a balesetvédelmi előírások betartásáról szóló oktatást követően a kijelölt felelősök felügyelete mellett szabad használni. Villanyoltást követően a tanulók a kijelölt tanulószobákban, és társalgókban tanulhatnak 24 óráig. Ezt követően a második emeleti társalgóban tanulhatnak a fiúk, a lányok a számukra külön kijelölt tanulókban tanulhatnak.

- A tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásunk, hogy hálószobájukat igyekezzenek otthonossá, komfortossá tenni (asztalterítő, virág, szőnyeg stb.). A hálószobák ízléses dekorációját a falak sérülése nélkül, könnyen eltávolítható módon oldhatják meg. Kiköltözéskor a kitett plakátokat, fényképeket, stb. el kell távolítani.

A kollégium házi és napirendjének megtartása minden tanulónak kötelessége. A házirend betartásáért minden tanuló fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

IV. Intézményi védő, óvó előírások:

Az intézmény munkarendje úgy van meghatározva, hogy folyamatosan biztosítjuk a tanulók felügyeletét.A felügyelet kiterjed:- A tanulók testi épségének megóvására- A tanulók erkölcsi védelmére- A tanulók intézményből való távozásának és távolmaradásának engedélyezésére és

dokumentálására- A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartására- Az intézmény házirendjének és napirendjének betartására- A tanulókat veszélyeztető tényezők elhárítására- Baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti csapás vagy egyéb rendkívüli helyzet gyors és szakszerű elhárítására - Illetéktelen személyek távoltartására- Vagyonvédelmi feladatok ellátására.

A felügyeletben közreműködnek az intézmény valamennyi dolgozója és a DIM dolgozói.

- A tanulók kötelesek közreműködni saját maguk és társaik testi épségének, egészségének, biztonságának, értéktárgyaiknak megóvásában. Ennek érdekében maradéktalanul kötelesek elsajátítani és betartani a tűzvédelmi, biztonságtechnikai, balesetvédelmi előírásokat (beköltözést követő tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás).

- Csak rendeltetésszerűen használhatják az intézmény helyiségeit és felszerelési tárgyait, különös tekintettel az elektromos hálózatra és berendezésekre. Azokat

megbontani, megsérteni, bármilyen céllal hozzányúlni tilos és életveszélyes. Ugyancsak tilos saját elektromos berendezések szétszerelése, hiányos megbontott állapotú üzemeltetése. A szobában tartózkodás ideje alatt még éjszaka is tilos a hálószobák ajtaját kulccsal bezárni. Az intézményi tűzvédelmi eszközökhöz tilos hozzányúlni, azokat megrongálni.

- Fegyelmezett, elővigyázatos magatartásukkal kötelesek hozzájárulni a kollégiumban tartózkodók biztonságához. (pl.: el kell kerülni a futkározást, csúszkálást, a lépcsőn, a vizes helyiségekben való fegyelmezetlen közlekedést, viselkedést, az ablakba való kiállást, az ablakokban bármilyen tárgy tárolása, illetve kidobása tilos, stb.)

- A sportfoglalkozások vagy szabadidős sporttevékenység során saját maguk és társaik testi épségét mindenek előtt figyelembe vevő magatartást kell tanúsítani.

- Tanulók számára tilos a belépés a konyha területre (a konyhai folyosó rácsos ajtaja mögötti terület, valamint az ételosztást biztosító pult mögött), raktárakba, karbantartó műhelybe, elektromos kapcsoló helyiségbe, portásfülkébe, hő központba.

Az ifjúságvédelmi felelős: Mester Gyula – munkaközösség-vezető

A tanulóbalesetekkel összefüggő egyes feladatok:A tanulóbalesetek megelőzése érdekében végzett munkát az igazgató és a DIM erre a feladatra kijelölt dolgozója koordinálja, és ellenőrzi. E munkában részt vesz:- igazgatóhelyettes - tagintézmény vezető, pedagógiai felügyelők- nevelők- épület gondnok- portások.

Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárások, valamint a nevelői szoba ill. létszám ellenőrzések során feltárt baleseti forrásokat veszélyeztető tényezőket meg kell szüntetni. A tanulókat balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az észlelt veszélyforrásokat minden tanuló ill. dolgozó köteles azonnal jelenteni ill. saját hatáskörében annak megszüntetésére azonnal intézkedni, a tanulókat a veszélyforrástól távol tartani. A nevelőknek folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tanulók csak a házirendben engedélyezett eszközöket használhassák. Az intézmény épületének berendezésének valamint felszerelési tárgyainak biztonságos üzemeltetéséért a kollégium gondnoka munkaköri leírásában rögzítetten felelős. Az esetlegesen bekövetkezett baleset esetén a balesetet észlelő ill. az ügyeletes tanár késedelem nélkül megteszi az alábbi intézkedéseket:- a sérült részére elsősegélynyújtás, mentők értesítése - a baleseti forrás kiküszöbölése, más tanulók távoltartása - jelentési és dokumentálási kötelezettség teljesítése.Az intézmény igazgatója a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott esetekben a bekövetkezett balesetről tájékoztatja a fenntartót, jegyzőkönyvet készít ill. vizsgálatot rendel el.

V. A fegyelmező intézkedések elvei és formái

A kollégiumban adható fegyelmező intézkedések az alábbiak:- szóbeli nevelőtanári figyelmeztetés- ügyeletes tanári figyelmeztetés- írásbeli nevelőtanári figyelmeztetés- írásbeli nevelőtanári intés- a szabad szilenciumi kedvezmény meghatározott időre történő megvonása.

Az igazgató által adható fegyelmező intézkedések:- igazgatói figyelmeztetés- igazgatói megrovás.

(A fegyelmi büntetések kiszabásánál, valamint a fegyelmi eljárás lebonyolításánál a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján járunk el.)

A fegyelmező intézkedések meghozatalánál az alábbi elveket alkalmazzuk:- fokozatosság, lépcsőzetesség elve (ismétlődő fegyelemsértések esetén az egyre

súlyosabb büntetést szabjuk ki)- demokratikusság elve (lehetőséget biztosítunk a tanuló számára cselekedetek

indokolására, valamennyi tanuló egyenlő elbírálás alapján kezeljük)- tanuló érdekeinek szem előtt tartása elve (olyan súlyú és formájú intézkedést kell

alkalmazni, amely a tanuló mindenekfelett való érdekeivel összeegyeztethető - a tanuló személyiségének, egészségének, biztonságának megóvása elve (határozottan

lépünk fel az ilyen jellegű fegyelemsértések ellen)

Fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések egy tanévre szólnak. A tanulók újrafelvételi kérelme elbírálásakor az értékelő pontrendszerbe való beszámítással figyelembe vesszük a meghozott intézkedéseket, illetve annak pozitív hatásait is.

VI. A házirend közzétételével, megismertetésével kapcsolatos szabályok

A házirend hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni az alábbi módon:A házirendet a tanév kezdetekor, beköltözéskor, vagy érdemi módosítása esetén a módosítás szövegét a tanulónak illetve a szülőnek át kell adni, illetve ismertetni kell. El kell helyezni egy példányt az intézmény könyvtárában, a tanári szobában, a szülői szervezet vezetőjénél, a diákönkormányzat vezetőjénél, a csoportvezető tanároknál. A házirenddel kapcsolatosan folyamatosan információt lehet kérni a csoportvezető tanároknál, az intézmény igazgatójánál, illetve helyettesénél. A tagintézményben a nevelői irodában olvasható a Házirend.

VII. Napirend munkanapokon

6.00 - ébresztő

6,00 - 8.00 reggeli

7,30 - szállószemle

12,00 - 15,30 ebéd

15,45 - ig kimenő, szabadfoglalkozások

15,00 - 21,00 szakkollégiumi foglalkozások, szakkörök, csoportfoglalkozások

15,45 - felkészülés a szilenciumra

16,00 - 18,30 szilencium

18,30 - 19,00 vacsora (mindenki a saját tanulócsoportjával)

19,00 - 20,30 kimenő

20,30 - kapuzárás

20,00 - 22,00 szabadfoglalkozás, egyéni tanulás

21,30 - szemle, létszám ellenőrzés, zuhanyzók zárása

22,00 - villanyoltás

22,00 - 24,00 egyéni tanulás a kijelölt tanulószobákban, társalgókban

A tagintézmény napirendje munkanapokon: 6.30 Ébresztő

6.30 – 8.00 Reggeli

7.00 - 8.00 Szobák ellenőrzése

12.00 – 15.00 Ebéd

12.00 – 15.15 Szabad kimenő, szabadfoglalkozás

15.15 - 15.30 Felkészülés a szilenciumra

15.30 – 18.15 Szilencium, fakultációs és egyéb foglalkozások

18.15 – 19.30 Vacsora

18.30 – 21.00 Kimenő lehetőség, fakultációs és egyéb foglalkozások, egyéni

tanulás, szabadidős tevékenység

21.30 Létszámellenőrzés

22.00 Villanyoltás

22.00-24.00 egyéni tanulás az 1. és 2. emeleti tanulószobákban

VIII. Napirend munkaszüneti napokon

7,30 - ébresztő

8,00 - 9,00 hálószemle

9,00 - 20,00 egyéni tanulás, szabadfoglalkozás, kulturális és

sporttevékenység, kimenő

20,30 - ig kimenő

20,00 - 22,00 szabadfoglalkozás

21,30 - kapuzárás

21,30 - létszámellenőrzés, zuhanyzók zárása

22,00 - villanyoltás

22,00 - 24,00 egyéni tanulás a tanulószobákban

IX. Diákügyelet rendje

6,00 ez előző napi diákügyeletesek eligazítása a tanári szoba előtt

6,00 – 7,20

7,20 – 7,30

reggeli

reggeli után az étkező rendbetétele

6,30 – 7,30 a betegek étkezésének ellátása;

ezt követően a naposok iskolába mennek

14,45 – 15,00

15,00 – 15,15

a diákügyelet átadása-átvétele;

az ebédlő rendbetétele

15,15 – 15,45 szabadidő

15,45 közreműködés a szilencium előkészítésében

16,00 – 21,00 a feladatok ellátása az ügyeletes tanár megbízása alapján

18,00 – 18,30 a diákügyeletesek egymást váltva megvacsoráznak

19,00-19,15 a két napos vacsora után ellátja az ebédlői teendőket

Az adott diákügyelet minden nap 15 órakor kezdi meg tevékenységét, s másnap reggel 7,30-

kor fejezi be.

Rendkívüli esetekben rendezvények alakalmával /pl. videó vetítés / a szolgálat leadás

időpontja módosulhat az ügyeletes tanár útmutatása szerint.

A pénteken átvett diákügyelet látja el a hétfő reggeli teendőket.

Tömeges /20 fő/ bennmaradás esetén a diákszolgálat a hétköznapi munkarend szerint látja el

feladatát.

Diákügyelet rendje a tagintézményben

15.00 az ügyeletes tanár tájékoztatja az ügyeleti feladatokról az ügyeleteseket 15.00 - 18.30 a feladatok ellátása az 1. emeleti ügyeleti helyen az ügyeletes tanár megbízása alapján 18.30 az ügyelet átadása az 1. emeleten ügyeletet ellátó tanárnak

X. Záró rendelkezések

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Házirendjét az intézmény igazgatója készítette, a jogszabályoknak foglaltaknak megfelelően egyetértési és véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, és a Nevelőtestület elfogadta. Hatálybalépésének időpontja: jóváhagyást követően azonnal.Érvényes: határozatlan ideig, felülvizsgálata kétévenként esedékes.

Debrecen, 2014. szeptember 1.

Posta LászlóIgazgató

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai

SzakkollégiumOM azonosító: 040556


Pedagógiai Program

Készítette:

Posta László igazgató

Magyarné Csibi Gabriella igazgatóhelyettes

Czuper Edit igazgatóhelyettes

Készült: 2014. augusztus

Érvényes határozatlan ideig

Tartalomjegyzék1. Bevezetés 32. Az intézmény alapadatai 33. Visszatekintés 34. A nevelőmunka feltételei 3

4.1. A nevelőtestület összetétele és szakképzettsége 34.2. A tanulói összetétel 34.3. Tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók 3

5. Tárgyi feltételek 35.1. Az épület 35.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek 3

6. A szakkollégiumi nevelés-oktatás legfontosabb célkitűzései, alapelvei, értékei, célkitűzései3

6.1. A megvalósítás alapelvei 37. Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 38. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás 39. A szakkollégiumi tehetséggondozás 310. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése 311. A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 3

11.1. Általános alapelvek 311.2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei 3

12. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 3

12.1. Az általános kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei 313. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei 314. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 315. Szakkollégiumi foglalkozások 316. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei 317. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 318. A kollégium kapcsolatrendszere, iskolákkal, szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés formái 319. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 320. Szakkollégiumi feladatellátáshoz, illetve a feladat-bővüléshez szükséges finanszírozási és fejlesztési igény 31. számú melléklet: A tantárgyi fakultációs foglalkozások tematikája a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban 32. számú melléklet: Kollégiumi csoportfoglalkozások a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban 33. számú melléklet: Szobarend értékelés szempontrendszere 108Függelék: A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 3

1. Bevezetés

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium pedagógiai

programját a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a

Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja előírásaiban foglaltak alapján készítettük el. A

programalkotás során az intézmény korábban jóváhagyott Pedagógiai programjára

támaszkodtunk, megőrizve mindazokat az értékeket, melyeket a program tartalmaz és

tevékenységünk során felhalmoztunk. Az e témában publikált szakirodalom, szakmai

tapasztalataink, a szülők és tanulók visszajelzései meggyőztek bennünket arról, hogy helyes

úton járunk, szakmai programalkotásunk sikeres volt, ezért – élve az NKT. -ban rögzített

lehetőséggel – méltó a továbbfejlesztésre, kiteljesítésre, ugyanakkor irányváltoztatásra,

koncepcióváltásra nincs szükség. Jelen szakmai koncepciónk annak a meggyőződésünknek a

jegyében került megalkotásra, hogy a Tímár utcai székhely intézményünk méltó az elismerő

„Szakkollégium szakmai cím” viselésére. A program koncepcionálisan visszavezethető az

intézmény igazgatója által készített vezetői programokra, valamint a kollégium 1994-ben

kidolgozott szakmai fejlesztési koncepciójára, amely azóta alapvetően meghatározza nevelési

tevékenységünket.

A célok és feladatok kijelölésekor természetesen társadalmi igényként vettük figyelembe

azokat a szülői, tanulói elvárásokat, amelyek folyamatosan megfogalmazódtak intézményünk

működésével kapcsolatban. Szándékaink szerint programunknak szervesen kell illeszkednie a

kapcsolatos iskolák hasonló dokumentumaihoz, valamint nevelési tevékenységükhöz.

A pedagógiai programunk koncepciója az intézmény önálló arculatának megteremtése

érdekében eddig végzett tevékenységre épül, valamint terveink és célkitűzéseink szintetizáló

dokumentuma, amelynek tartalmi elemei kellő alapot és garanciát biztosítanak nevelő –

oktató munkánk színvonalas végzéséhez.

2. Az intézmény alapadataiALAPADATOK

1. A költségvetési szerv neve: Debreceni Deák Ferenc Középiskolai Tehetségfejlesztő Szakkollégium

1.1. Székhelye: 4024 Debrecen, Tímár utca 1.1.2. Tagintézménye: Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégium Újkerti tagintézménye

1.3. Telephelye: 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.2. Jogszabályban meghatározott közfeladata Kollégiumi ellátás

2.1. Az intézmény típusa: Kollégium 2.2. Felvehető maximális tanulói létszám2.2.1. A székhelyen: 258 fő2.2.2. A tagintézményben: 121 fő3. Alapító szerv neve és székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.1. Alapításról rendelkező határozat száma: -

3.2. Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: -4. Fenntartó neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1051 Budapest, Nádor utca 32.

5. Irányító szerv neve és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ1051 Budapest, Nádor utca 32.

6. Ellátandó alaptevékenysége:

KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban

meghatározott besorolás:

55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás

Egyéb szálláshely-szolgáltatás

Szakágazat száma: 559000

A költségvetési szerv szakfeladatai:

6.1. 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

6.2. 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi,

externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulók nevelése, oktatása)

6.3. 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű

tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése)

6.4. 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

6.5 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

6.6. 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

6.7. 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

6.8. 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

9.9. 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetés

6.10. 562917 Munkahelyi étkeztetés

6.11. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

7. Ellátandó vállalkozási tevékenysége: Nem folytat vállalkozási

tevékenységet.

8. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje:

A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt.

A megbízás határozott időre, 5 évre adható.

9. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony

megjelölése:

Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.

10. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

10.1. 9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény

közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze

10.2. 21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 1170,44 m2.

3. Visszatekintés

Az intézmény és jogelődjei évtizedek óta biztosítanak kollégiumi ellátást középiskolás

tanulóknak. 1990-ben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése kollégiumunkat újból önálló

intézménnyé nyilvánította Péchy Mihály Középiskolai Kollégium néven.

1993 őszén intézményünk tanulmányi épülete a Római Katolikus Egyház tulajdonába került.

Kollégiumunk a megmaradt épületrészben folytathatta tovább munkáját. Ebben az évben az

elhelyezési körülmények változása miatt mintegy 70 fős tanulói létszámcsökkentés vált

szükségessé.

Intézményünk nevelőtestülete és vezetése kezdeményezésére 1994 őszén a kollégium

elnevezése Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumra változott. Eredményként könyvelhetjük el,

hogy az egyházi visszaigénylés miatt az intézmény léte nem kérdőjeleződött meg.

Fokozatosan kialakításra kerültek azok az elengedhetetlen tárgyi feltételek (Tímár u. felőli

bejárat, bekötő út, porta, tanári szoba, tanulószobák, stb), amelyek a folyamatos működést

biztosították. Ezen túlmenően javultak az elhelyezés és munkavégzés körülményei, valamint

megkezdődött egy tartalmi, szakmai programalkotás és annak következetes megvalósítása. Az

e téren elért eredményeink alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézményt

1998 januárjában Szakkollégiummá nyilvánította, ezzel is deklarálva munkánk során elért

eredményeket.

Bár 2004 tavaszán a szakkollégiumi elnevezés újból kikerült intézményünk nevéből, belső

szakkollégiumi rendszerünket azóta is tovább működtetjük. 2007/2008-as tanévtől

kollégiumunk koedukált lett, megteremtettük középiskolás lányok kollégiumi elhelyezésének

feltételrendszerét is.

Folyamatosan, az újonnan belépő kihívásokra választ adó módon fejlesztjük tovább szakmai

tevékenységünket, sok területen országos szinten is úttörő munkát végzünk, ugyanakkor

mindig is szem előtt tartottuk azt, hogy minden megújulás sikerének alapja és záloga az

intézményünk tradícióit és hagyományait megőrző az azokra szervesen építkező szakmai

tevékenység.

Intézményünk magas színvonalú tehetséggondozó szakmai munkáját a Magyar

Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti

Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte el

2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a

Tehetségpontok országos hálózatának.

2011. augusztus 1-től az Alapító Okiratban már korábban részletezett módon kollégiumunk

tagintézménye lett beolvadással a megszűnt Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium

Újkerti Tagintézménye.

2012-től a Debreceni Egyetem Partnerintézménye címmel a birtokunkban bekapcsolódtunk a

tanár szakos egyetemi hallgatók gyakorlati felkészítésébe.

4. A nevelőmunka feltételei

4.1. A nevelőtestület összetétele és szakképzettsége

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma a székhelyintézményben igazgatóval és a

helyettesekkel együtt 13 fő, akik valamennyien szakirányú egyetemi végzettséggel, a törvényi

előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A testület szakos összetétele jól

szolgálja kiemelt feladatunkat, a tehetséggondozást, de a mindennapi felzárkóztatás

színvonalát is garantálja. Intézményünkben kiemelten magas a matematika szakos

pedagógusok létszáma, 5 fő (38,46%).

Név Végzettség Munkakör, egyéb jellemzők

Posta László történelem-népművelés szak,

közoktatási vezető,

pedagógus szakvizsga

igazgató

Debrecen Megyei Jogú Város

Kiváló pedagógusa

Magyarné

Csibi

Gabriella

földrajz-környezettan és kémia szak,

környezetvédelmi ökológus,


pedagógus szakvizsga,

C típusú angol nyelvvizsga

igazgatóhelyettes

Czuper Edit matematika, informatikus könyvtáros,

mozgókép és média szak,

közoktatás vezető,


igazgatóhelyettes

Hajdó Attila matematika szak,

tehetségfejlesztő szakértő, pedagógus

szakvizsga,

C típusú román nyelvvizsga

munkaközösség-vezető,

Bonis Bona díjas kiváló verseny-

felkészítő pedagógus

csoportvezető tanár

Mester Gyula matematika szak,

tehetségfejlesztési szakvizsga,


munkaközösség-vezető,

Diákönkormányzat segítő tanár,

FIDE-mester (élőpontszám 2408)


Szálkai Csaba történelem szak,


pedagógus szakvizsga,

C típusú orosz nyelvvizsga


Kovács

Sándor

német-orosz és történelem szak,





Pál László biológia-kémia szak,



Nyakóné

Antal Ágnes

történelem-néprajz szak

C típusú német nyelvvizsga


Posta

Lászlóné

történelem, népművelés,

kollégiumi nevelő szakos tanár


Cseszlai

Krisztina

Magyar nyelv és irodalom, angol

nyelv és irodalom szak


Szegedi Erika matematika-kémia szak


Mester-Varga

Mónika

magyar nyelv és irodalom csoportvezető tanár

A jogszabályi előírásoknak (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet) való

megfelelés indokolttá teszi egy fő könyvtáros tanár alkalmazását.

Kimutatás az Újkerti tagintézmény nevelőtestület összetételéről és szakképzettségéről:


Bartáné

Kolozsi Ilona

magyar nyelv és irodalom-történelem,

közoktatás vezető, pedagógus

szakvizsga,

tagintézmény-vezető

dr. Szilágyiné

Boros Andrea

kollégiumi nevelő szakos tanár, tanító,

közoktatás vezető

csoportvezető tanár,

munkaközösség-vezető

Szabó Béla történelem- földrajz-filozófia,

közoktatás vezető


Gyüréné

Fekécs Ilona

magyar nyelv és irodalom- földrajz

szak



Kovács Kata matematika tanár, informatikus

könyvtáros


C típusú angol nyelvvizsga

Kontráné

Récsi

Krisztina

történelem-pedagógia szakos tanár

alapfokú latin nyelvvizsga



A nevelőtestület továbbképzése

A nevelőtestület pedagógusainak továbbképzése teljes összhangban áll

alaptevékenységünkkel és kiemelt feladatunkkal, a tehetséggondozással. Külön ki kell

emelnünk, hogy pedagógusaink többsége nemcsak egy tanfolyam elvégzését, hanem egy

újabb egyetemi diploma megszerzését tűzte ki célul a továbbképzés keretein belül. A

megjelölt szakok mindegyike szervesen illeszkedik fakultációs rendszerünkbe, és jól szolgálja

felzárkóztató munkánk színvonalas végzését is.

Pedagógiai munkát közvetlenül segítők, egyéb dolgozók

Az intézmény egyéb dolgozóinak létszáma a székhelyintézményben 2 fő, kollégiumi titkár és

ápolónő. A tagintézményben 2 fő ifjúsági és gyermekfelügyelő és ápolónő.

Az intézmény működtetői feladatait Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott szervezet

dolgozói látják el. E feladatkörükben többek között az épület karbantartást, a helyiségek

mindennapos takarítását, a portai szolgálatot, az étkezési díj beszedését, és egyéb feladatokat

végeznek.

4.2. A tanulói összetétel

Az intézményben 258 középiskolás tanuló elhelyezésére van lehetőség. Kihasználtsági

mutatónk évek óta 100%-os. A 2013/2014-es tanévben Debrecen 14 középiskolájából vannak

tanulóink, 7-14. évfolyamig. Évről évre növekszik a gimnazista tanulók aránya, jelenleg a

kollégiumba járó diákok 72,5 %-a tanul valamelyik debreceni gimnáziumban. A gimnazista

tanulóink jelentős része Debrecen meghatározó és kiemelkedő eredménnyel bíró

intézményeinek tanulója. Tanulóinkat erőteljesen jellemzi a felsőfokú továbbtanulási szándék.

Ssz.: Iskola Lány Fiú Összesen

1. Tóth Árpád Gimnázium 62 49 111

2. Debreceni Ady Endre Gimnázium 31 9 40

3. Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 13 10 23

4. Vegyipari Szakközépiskola 11 11 22

5. Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola 4 16 20

6. Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola 0 15 15

7. Fazekas Mihály Gimnázium 5 5 10

8. Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 3 2 5

9. Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola 3 1 4

10. Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és szakiskola 3 0 3

11. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium 0 2 2

12. Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskola 1 0 1

13. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola 1 0 1

14. Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 1 0 1

Összesen: 138 fő 120 fő 258 fő

4.3. Tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók

A tanulóközösség fegyelmi helyzete kiegyensúlyozott. A tanulóközösség tanulmányi

munkájának színvonala, – szoros összefüggésben a fakultációs programok bevezetésével – az

évek során folyamatosan magas. Ezt szemlélteti az alábbi kimutatás.

2008/2009 tanév; év végi

átlag ; 3.99


átlag ; 4.12


átlag ; 4.18


átlag ; 4.32012/2013

tanév; év végi átlag ; 4.27

Tanulmányi eredmények

év végi átlag

A fenti eredmények elérésében nagy szerepet játszott a tárgyi fakultációs rendszer, a

felzárkóztatás, az egyéni foglalkozások tartása személyre szóló technikák alkalmazásával. A

tanulók kollégiumi tanulmányi átlaga eléri, de általában meghaladja azon iskolák átlagait,

ahová járnak.

Az elmúlt 5 év tekintetében a tanulmányi átlag folyamatos növekedést mutat, jelentős

mértékben nőtt a kitűnő tanulók és a 4,0 fölötti átlagot elérő tanulók száma. Ezáltal nőtt a

szabadszilenciumra jogosultak száma is, mely az előző tanévben meghaladta a kollégista

tanulók 70%-át.

A 4,00 tanulmányi átlagot - szabad szilenciumra jogosít - 178 tanuló érte el az elmúlt tanév

végén. A kitűnő tanulók és a nagyjeles (4,70 fölötti eredmény) tanulók száma magas, a

bukások száma alacsony, illetve ez utóbbi folyamatosan csökken.

2008/2009 tanév;

kitünők száma; 17

2009/2010 tanév;


2010/2011 tanév;


2011/2012 tanév;


2012/2013 tanév;


2008/2009 tanév; nagyje-lesek száma;

25


29


38


37


43

2008/2009 tanév; 4,0-4,7

között; 88

2009/2010 tanév; 4,0-4,7

között; 90

2010/2011 tanév; 4,0-4,7

között; 101

2011/2012 tanév; 4,0-4,7

között; 1162012/2013

tanév; 4,0-4,7 között; 102

Szabad szilenciumra jogosultak tanulmányi eredményei

kitünők száma nagyjelesek száma4,0-4,7 között

Örvendetes tény, hogy sikerült a bukások számát csökkenteni. A bukások száma -

javítóvizsgára - folyamatosan csökkent, az utóbbi két tanévben 3 fő 3 tárgyból (1,2 %). A

bukások alacsony aránya (tartósan 3% alatt) a város közoktatási intézményei közt is

kiemelkedő.

A diákok közül sokan és szép eredménnyel vesznek részt az országos tanulmányi

versenyeken, szereznek ECDL vizsgát, középfokú nyelvvizsga bizonyítványt.

A tanulmányi munka területén legfőbb feladatunk a tanulmányi átlag további növelése, a

bukások számának további csökkentése, a több tantárgyas bukások megszüntetése.

A kollégium továbbtanulási mutatója kiemelkedő. A 2012/2013-as tanévben 58 tanuló (33

gimnazista és 25 szakközépiskolás) érettségizett a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban, és

közülük 46 fő jelentkezett valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe.

A gimnazisták 97 %-a (31 tanuló), a szakközépiskolások 93 %-a (13 tanuló) nyert felvételt.

Nem kívánt felsőfokú tanulmányokat folytatni a végzősök 21 %-a, de valamennyien

továbbtanultak, (sokan az iskolájuk által biztosított) szakmai képzésben vettek részt.

5. Tárgyi feltételek

5.1. Az épület

Épületünk 1962-ben épült, és az utóbbi 10 év több lépcsőben végrehajtott külső-belső

felújítási munkálatainak köszönhetően jó szinten megfelel a kollégiumi szakmai tevékenység

követelményeinek. Természetesen további felújítási munkák elvégzése – nyílászárók

teljeskörű cseréje, energetikai felújítás – továbbra is szükséges, reméljük hogy ezek

végrehajtására a közeljövőben lehetőség nyílik. Az épületben 61 darab 4 fős, 1 db 2 fős, és 2

db 6 fős hálószoba szolgál a tanulók elhelyezésére. A hálószobákban zárható beépített

szekrények, cipős szekrények, éjjeli szekrények, tanuló-, étkező asztal, székek, emeletes

ágyak, 2 db polc, ruhafogas, helyi megvilágítás, hideg és meleg vizes mosdó helyiség áll a

tanulók rendelkezésére. A vizes helyiségek /WC, zuhanyzó/ szintenkénti száma az

előírásoknak megfelel, műszaki állapotuk jó. Az épület működtetője a Debreceni

Intézményműködtető Központ (DIM).

Kollégiumunk a belvárosban jól megközelíthető helyen fekszik a középiskolák nagy része a

közelünkben található. Az épület háromemeletes. Az első és a második emeleti ajtó

kialakításával biztosítottuk a fiúk és a lányok szintjeinek elválasztását. A fiúk elhelyezését a

földszinten és az első emeleten biztosítjuk, a lányokét a 2. és 3. emeleten. Külön-külön

tanulószobák, számítástechnika teremek, és társalgók állnak rendelkezésre. Az épület

földszintjén található egy nagy tanulószoba, a kollégiumi könyvtár, a tanári szoba, az

igazgatói és igazgatóhelyettesi irodák. A második emeleti folyosó végén került kialakításra a

teakonyha.

Közvetlenül a bejárat mellett található a kollégiumi könyvtár. Folyamatosan bővülő

könyvállománya minden munkanapon használható, felkereshető. Kötelező olvasmányok,

szépirodalmi könyvek, szakirodalomi kézikönyvek és lexikonok állnak rendelkezésre. A

könyvtárat tanulószobai foglalkozásra, csoportfoglalkozásra, fakultációs foglalkozásra és

egyéb rendezvényekre is szoktuk használni, benne internet elérhetőséget is biztosítottunk.

Ebédlőnk 120 férőhelyes, melyet az étkezéseken túlmenően tv nézésre, kollégiumi

közgyűlések, nagyrendezvények lebonyolítására is használunk. Itt került elhelyezésre a zenei

oktatásban résztvevő tanulók által közkedvelt pianínó. Az étteremben a tanulók részére

társalgósarkot alakítottunk ki. Ebben az épületben került kialakításra két darab konditerem,

egy a fiúk, egy pedig a lányok részére. Itt került elhelyezésre a zeneklub is.

Az épület teljes területén vezeték nélküli hálózat biztosítja a korlátlan internet elérést azok

számára, akik rendelkeznek saját számítógéppel.

Az Újkerti tagintézmény épülete:

Az épület komplexum, amelyben a tagintézmény helyet kapott, 35 éve épült, felújításra

szorul. Felújításra, illetve cserére szorulnak a nyílászárók, az épület vezetékrendszerei. A

kollégiumban több egyéni tanulást biztosító helyiségre és a közösségi élet szervezésére

alkalmas teremre lenne szükség.

Az intézmény földszintjén vezetői iroda, tanári szoba, teakonyha, tanulószoba, pénztár,

szociális helyiségek találhatók. Itt kapott helyet a konditerem, valamint az internet eléréssel

rendelkező számítógépekkel felszerelt számítástechnika terem. Sajnos a földszinten

kénytelenek vagyunk osztozni más szervezetek képviselőivel. Ez megnehezíti a

zökkenőmentes feladatellátást, és leköt olyan helyiségeket, amiket mi is tudnánk használni.

Az I. és II. emeleten található a 28 tanulói hálószoba, amelyek kényelmes elhelyezést

biztosítanak. A hálószobákban mosdó helyiség, könyves szekrény, asztal, szék,

személyenként könyvespolc és zárható beépített szekrény áll a tanulók rendelkezésére. Az

emeleti szinteken tanulószoba, ügyeleti tanári szoba, a tanulói hűtők elhelyezésére szolgáló

helyiség és szociális helyiségek találhatók.

Az intézmény egész területén WIFI rendszer biztosítja a korlátlan internet elérést.

Az épülethez tartozik még egy parkosított, nagy udvar sporteszközökkel, sportolási

lehetőségekkel (röplabdapálya, asztalitenisz).

A tagintézmény az épület komplexum más intézményeivel jó kapcsolatot ápol: közös

használatú az ebédlő a Beregszászi Pál Szakközépiskolával, két kollégiumi tanulócsoport

számára a Beregszászi Pál Szakközépiskola biztosít termet, valamint a tornaterem, sportudvar

és az uszoda használata is megengedett a kollégium tanulói számára. A Városi Könyvtár és

Közösségi Ház programjait látogatják, szolgáltatásait igénybe veszik tanulóink.

5.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek

IKT eszközök

Kollégiumunk rendelkezik a pedagógiai munkát kiegészítő korszerű taneszközökkel,

számítógépekkel, laptopokkal, projektorokkal. Tanáraink a meglévő eszközparkkal

hatékonyabb oktatási környezetben, változatos pedagógiai tartalmakkal és módszerekkel

ismertetik meg diákjainkat, mely során a foglalkozások tartalmai érdekesek, könnyebben

érthetőek és jól feldolgozhatóak. Olyan foglalkozások és kollégiumi rendezvények valósulnak

meg, amelyek jellemzően IKT eszközökkel támogatottak, de 2 darab interaktív tábla

beszerzése szükséges.

A tanulók önálló ismeretszerzésére, egyéni tanulására és a szabadidős tevékenységekre a

számítógéptermeink biztosítanak lehetőséget.

Diákjaink számára 39 darab számítógép biztosított. Pedagógusaink 3 darab asztali

számítógépet, 9 darab laptopot, 3 projektort, 1 multifunkciós fénymásoló gépet, 2 nyomtatót

és egy fénymásoló gépet használnak.

Igazgatói szoba, nevelőtestületi szoba és az ügyviteli helyiségben a jogszabályban előírt

eszközök és felszerelések az előírt mértékben rendelkezésre állnak.

A kötelezően előírt eszközökön túlmenően 7 db rekeszes hűtőszekrény, automata mosógép,

mikrohullámú sütők, a konditeremben futópad, szobabicikli, lábtológép, mellgép, hasprés,

kombinált hátgép, multifunkciós kondigép, súlyzókészletek, stb. szolgálják a tanulók

mindennapos foglakoztatását és igényeit.

Pedagógiai program megvalósításához szükséges meglévő és hiányzó helyiségek listája – a

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete szerint, mely a Pedagógiai

Programunk függelékében található.

6. A szakkollégiumi nevelés-oktatás legfontosabb célkitűzései, alapelvei, értékei, célkitűzései

A középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó törvényi és jogszabályi előírások az

alábbi követelményeket, feladatokat határozzák meg az intézmény működésével

kapcsolatban:

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § 3. bekezdése alapján a

kollégium – „a részben, vagy egészben jogszabályban meghatározottak szerint –

szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program

kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen”. A törvény ezen előírását a

szakkollégium működéséről az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés

országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabály tartalmazza részletesen az alábbiak

szerint:

A középiskolai szakkollégium

a) a köznevelés rendszerében a kollégiumi nevelés országos szerepét és a köznevelési

kollégiumok feladatait kiegészítő, sajátos többletfeladatot ellátó kollégium,

b) társadalompolitikai szempontból megfelelő közösségi környezet megteremtésével

biztosítja a teljes ember nevelését, ezáltal részt vállalva a tudásalapú képzés értékorientált

megalapozásában, ennek részeként vállalja a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű középiskolai szakkollégiumi tanulók tehetséggondozását lehetővé tevő, személyre

szabott támogatását,

c) a határon túli magyarság szellemi műhelyeivel való rendszeres kapcsolattartás révén

elősegíti a tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését,

d) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén segíti a kultúrák közötti párbeszédre

való készség kialakítását, idegen nyelvi partnerkapcsolatok révén külön hangsúlyt helyez a

magyar kultúra értékeinek terjesztésére, népszerűsítésére,

e) a csoportok önszerveződésének előmozdításával, rendszeres közösségépítő

foglalkozásokkal elősegíti a társadalmi szerepek tanulását,

f) a köznevelési rendszer más intézményeivel szoros együttműködésben felsőoktatási

tanulmányokra való hatékony felkészítést vállal,

g) bevonja a tanulóit

ga) a rendszeres sportéletbe,

gb) a művészeti képzésbe és önismereti, valamint közösségi programokba.

A középiskolai szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával olyan

többletkínálatot nyújtson, amely

a) a tehetséggondozást,

b) az értelmiségi feladatokra történő magas szintű, komplex felkészítést, annak

értékalapú megalapozását,

c) a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését,

d) az önálló, a kollégiumban tanuló középiskolai - elsősorban gimnáziumi - tanulók

nevelés-oktatáshoz kapcsolódó magas színvonalon működtetett, a gimnáziumok számára

az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott gimnáziumi

kerettantervekben meghatározott tudáselemekre is épülő személyiségfejlesztést,

e) a pedagógiai programjában a 3. § (2) bekezdése szerinti csoport keretei között

kiscsoportos - vagy egyéni - oktatási forma keretei között a több tudományterületet érintő

ismeretszerzést,

f) a könyvtárának keretei között a korszerű információkeresési ismeretek elsajátítását és

alkalmazását,

g) a kultúraközvetítő tevékenységének részeként a magyar és a nemzetközi tudományos

és művészeti élet kiemelkedő képviselőivel való rendszeres találkozásokat

segíti.

A középiskolai szakkollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a tanulók

részére szakkollégiumi foglalkozásokat is szervez.

A tanuló a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon

választható lehetőségek közül választott további heti három óra szakkollégiumi

foglalkozáson köteles részt venni.

A középiskolai szakkollégium a tanítási év során legalább három hétvégi benntartózkodást

igénylő komplex tehetséggondozó programot szervez.

A miniszter a középiskolai kollégium által benyújtott kérelem alapján a döntését követő

tanévtől viselhető szakkollégiumi címet ad annak a kollégiumnak, amelynek a fenntartója a

kérelemhez csatolja

a) három, az országos szakértői névjegyzékről kiválasztott és az érintett kollégiummal,

valamint fenntartójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló kollégiumi

szakértő helyszíni látogatásra épülő szakmai állásfoglalását arról, hogy az adott kollégium

megfelel a középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó feltételeknek,

b) a középiskolai szakkollégium működésére vonatkozó szakmai koncepciót,

c) a fenntartó - amennyiben a kollégium működtetője a települési önkormányzat, akkor

emellett a települési önkormányzat - írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a

középiskolai szakkollégium működésével járó többletköltségeket a szakmai cím elnyerése

esetén legalább négy tanéven keresztül vállalja, addig a szakkollégiumot nem szünteti meg,

nem szervezi át,

d) az országos kollégiumi szakmai szervezet támogató szakvéleményét.

A miniszter a kérelem benyújtását követően hatvan napon belül dönt, és erről a fenntartót,

valamint az érintett kollégiumot értesíti.

A miniszter döntését követő tanévtől kezdődően a szakkollégium szakmai címet a

középiskolai kollégium hivatalos dokumentumaiban használhatja.

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. §-ban foglaltak alapján a

kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához, azoknak,

akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a

lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő

nem tudja biztosítani vagy a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó

otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható, annak

a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani. A

kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése,

képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai

tanulmányainak segítése. Lehetőséget biztosítunk a sportolásra, művelődésre és önképzésre.

Fontos feladatunk a tanulók aktivitásának, érdeklődésének fejlesztése, az öntevékeny,

önszerveződő kezdeményezések fejlesztése, felhasználása, integrált nevelés megvalósítása. A

kollégium részben, vagy egészben szakkollégiumként is működhet a személyközpontú

tehetséggondozás érdekében. A tehetséggondozásban eddig elért eredményeink arra

predesztinálnak bennünket, hogy tevékenységünket ennek a lehetőségnek a szem előtt

tartásával fejlesszük tovább.

A kollégium, mint intézmény az oktatási - nevelési - képzési tevékenység, a gyermeki

szocializáció sajátos, mással nem helyettesíthető terepe, az oktatási intézményhálózat

integráns, szakmailag önálló része. Szocializációs, pedagógiai, szociális és kulturális funkciói

mellett fontos feladata a településszerkezetből fakadó hátrány csökkentése, esélyteremtés, a

szabad iskolaválasztás joga gyakorlásának elősegítése. Tanulóinknak segítséget nyújtunk,

pályaválasztásukhoz, önálló életkezdésükhöz, életcéljaik realizálásához.

Az intézmény stratégiai céljai

Kollégiumunk, mintegy két évtizede pontosan megfogalmazott, az eredmények, a gyakorlat

által visszaigazolt és megerősített célrendszer által vezérelten végzi szakmai – pedagógiai

tevékenységét.

Ezek az alábbiakban összegezhetők:

- A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és

meghatározóvá tétele az intézményi tevékenységbe.

- Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi

fakultációs rendszer működtetésével.

- Belső szakkollégiumi rendszer működtetése.

- A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás

fejlesztéssel.

- A nevelést – oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása.

- Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása.

- Az épület, az infrastruktúra fejlesztése.

- Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő

kapcsolatok tartalmasabbá tétele.

- Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók szinten tartása,

lehetőség szerinti további javítása. Cél: gimnazisták 85 %, szakközépiskolások 75 %.

- Kollégiumi keretekben a fakultációs rendszer működtetésével a tanulók képességeinek

megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatással a bukások 5 % alatt

tartása.

- A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer

folyamatos megújítása.

6.1. A megvalósítás alapelvei

A fenti célrendszer megvalósítása során jogszabályi alapokon nyugvó, pedagógiai

szempontból megalapozott nevelési elveket követünk. Ezek az intézmény vezetése által

megfogalmazott, az alapdokumentumokban rögzített és a nevelőtestület tagjai részéről bevett,

a gyakorlatba átültetett elvek határozzák meg a nevelői tevékenységünk egészét.

Nevelési alapelvek:

- komplexitás elve

- egyenrangúság elve

- tapasztalatszerzés elve

- következetesség elve

- motiváció elve

- koncentráció elve

Didaktikai alapelvek:

- rendszeresség és fokozatosság elve

- tudatosság és szakszerűség elve

- életkori sajátosságok figyelembevételének elve

- személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve

- azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve

- konkrétumok és absztrakciók egységének elve

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből és az Alapprogramból fakadó érvényesítendő

alapelvek:

- felelősség

- szakmai önállóság

- a gyermek mindenek felett álló érdeke

- az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok

érvényesítése

- hátrányos megkülönböztetés tilalma

- demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása

- a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség

- szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében

- az alapvető erkölcsi normák érvényesítése

- erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság

- vallási-világnézeti semlegesség

- az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az SNI tanulók szükségleteinek

figyelembevétele

- építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére

- az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása

- a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való

konstruktív együttműködés

- a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése

- a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása

Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében,

különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott

célok és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra.

Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas

reagálás.

7. Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve

Esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett tevékenységünk összhangban áll az 2011. évi

CXC. törvény, valamint a gyermekvédelmi jogszabályok előírásaival.

A kollégium felvételi elvei biztosítják a Közoktatási törvényben megfogalmazott

esélyegyenlőség érvényesülését, és biztosítaniuk kell Korábbi fenntartónk minőségirányítási

programjában intézményünk számára feladatként megfogalmazott kiemelkedő tantárgyi

tehetséggondozás megvalósítását. A kollégiumi felvétel során törekszünk az egyes iskolákból

érkező tanulók már kialakult létszámarányainak állandósítására, ezen belül a földrajzilag

hozzánk közel lévő bázisiskoláink tanulóinak felvételére. Intézményünkbe a tanuló és a szülő

együttes kérelme alapján nyerhet felvételt a tanuló, felvételi vizsgát nem tartunk.

Intézményünk folyamatosan követi a halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres

gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számát. Kollégiumunk befogadó intézmény,

semmilyen formában nem szegregál. Kollégiumunk minden tanuló számára egyenlő

mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a

kollégium helyiségeinek és eszközeinek használati lehetőségét (szilenciumi foglalkozás,

fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás, egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet,

informatika terem, konditerem, sporteszközök, stb). A hátrányos és esetlegesen halmozottan

hátrányos helyzetű tanulóink részvételi adatai a különböző foglalkozásokon megegyeznek

más tanulók adataival. A tanulók részére szociális helyzetüktől függetlenül, egyenlő

mértékben biztosítjuk a tehetséggondozó és a felzárkóztató egyéni foglalkozások

igénybevételét, részükre önismereti és tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk

kötelező jelleggel, a felzárkóztatásra szoruló tanulókról havonta kimutatást készítünk.

Részükre kötelező egyéni felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Kollégiumi csoport és

szobabeosztás elve teljességgel mellőzik a tanulók igazságtalan megkülönböztetését.

A kollégium, mint intézmény lényegéből fakadóan is a hátrányos helyzetű gyerekek

felzárkóztatásának intézményes formája. Pedagógiai Programunk, Házirendünk biztosítja a

tanulók számára az esélyegyenlőséget, eszközrendszerünk, pedagógiai, módszertani kultúránk

alkalmas az esélyek kiegyenlítésére. Az intézmény igazgatója személyre szóló felelősséggel

biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást. Demokratikus módon

odaítélt pénzbeli támogatásban részesítjük minden évben a szociálisan rászoruló tanulókat.

Saját, intézményi mérőeszközzel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérjük a

tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldjük a szülőknek is. A mérési

eredmények biztosítják az újrafelvételi kérelmek elbírálásának objektív alapját.

A kollégium minden tanulójára kiterjedően havi rendszerességgel mérjük a tanulók

tanulmányi eredményét, és a kudarchelyzet közelébe kerülő tanulók számára biztosítjuk az

egyéni foglalkozáson történő felzárkóztatás kötelező igénybevételét. A tanulói bukások száma

intézményi szinten az utolsó öt év átlagában nem éri el az 2 %-ot.

A fenti esélyegyenlőségi követelményrendszer minden előírását érvényre kell juttatni a

szakkollégiumi feladatellátási tevékenység során is. Szakkollégiumunknak minden

tekintetben nyitottnak, mindenki számára képességei szerint elérhetőnek kell lennie. Ez jelent

egyfajta belső nyitottságot, átjárhatóságot, de jelenti társadalmi, kulturális, oktatási

környezetünk felé való nyitottságot egyaránt.

8. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás

Alapító okiratunk szerint feladatunk a diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos

nevelési igényű gyerekek, tanulók számára (a megismerő funkció, vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos

rendellenességével küzdő tanulók). A tanulók ezen körébe azok tartoznak, akik rendelkeznek

az illetékes bizottság ilyen tartalmú szakvéleményével. Az intézmény a rendelkezésére álló

minden eszközzel igyekszik szolgálni ezen tanulók sajátos nevelési igényű igényéből fakadó

fejlesztési szükségleteit. Ezen tevékenységünk során lehetőség szerint külső szakemberek

bevonását is kezdeményezzük. Ezen tanulókkal való foglalkozás lehetőség szerint integrált

nevelés–oktatás keretében és egyéni foglalkozások keretében történik.

9. A szakkollégiumi tehetséggondozás

Szakkollégiumunk rendelkezik minden eszközzel ahhoz, hogy a kiemelten tehetséges tanulók

nevelésével–oktatásával kapcsolatos kihívásoknak megfeleljen. Ennek keretében

közreműködik azok megtalálásában, fejlesztésében, motivációjuk, elkötelezettségük

erősítésében.

Intézményünket a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 2009.07.01-én

Tehetségpontként regisztrálta, amellyel a másfél évtizede folyó, elsősorban az intézményi

fakultációs foglalkozások keretében megvalósuló tanulói tehetséggondozás érdekében kifejtett

munkánkat is elismerték. Kollégiumunkban 2 fő tehetségfejlesztő szakértő pedagógus

szakvizsgával rendelkező pedagógus látja el az egyes tehetségterületek feladatainak

koordinálását és irányítását, a nevelőtestület tagjainak közreműködésével. Több stratégiai

területen, a közismereti tárgyak, a sport és a művészetek területén igyekszünk szakmailag

korrekt tehetségazonosító, tehetséggondozó, és tehetség-tanácsadó tevékenységet végezni. A

nevelőtestület valamennyi tagja szerzett már továbbképzés keretében tehetségterületen

ismereteket. 2011. június 2-tól intézményünk akkreditált Kiváló Tehetségpont címet kapott.

Négy tehetségterületen végzünk szakmailag korrekt tehetségfejlesztő tevékenységet:

matematika, angol nyelv, sakk, környezet- és természetvédelem.

Tehetségfejlesztő munkánk során igyekszünk fejleszteni a tanulók asszertivitását, differenciált

egyéni és csoportos fejlesztésre törekszünk. Alapeszközünk a gazdagítás, dúsítás. Komplex

módon igyekszünk megvalósítani az erős oldali fejlesztést, a gyenge oldali fejlesztést,

megfelelő „légkört” teremtünk és biztosítjuk a lazítást, feltöltődést is.

10. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése

A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi

eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és év végén a tanulók tevékenységének értékelése

az alábbi szempontok figyelembevételével, pontrendszer alkalmazásával történik:

- magatartás

- szorgalom

- fakultációkon való részvétel

- tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,

- sport és közösségi tevékenység

- sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés

- közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.

Az értékelést az alkalmazott pontrendszer alapján úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása,

fakultációkon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a

legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is

elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári,

igazgatói - nevelői intézkedéseket és dicséreteket is. A pontrendszer alapján az értékelést

félévkor és év végén végezzük el, erről tájékoztatjuk a szülőt is. Értékelő rendszerünk szolgál

a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául.

A tanulók tevékenységének folyamatos értékelésére, intézményünk nevelőtestülete az alábbi

pontrendszert alkalmazza:

Szempontok Adható pontok

A tanuló magatartása 36 – 50 pont

A tanuló szorgalma 0 – 50 pont

Szakkollégiumi foglalkozásokon, szakkollégiumi rendezvényeken való

részvétel

0 – 50 pont

Fakultációkon való részvétel 0 – 50 pont

Tanulmányi átlageredmény (tanulmányi átlag x 10) 0 – 50 pont

Országos tanulmányi versenyen elért helyezés esetén 0 – 30 pont

Középfokú nyelvvizsga, illetve ECDL vizsga sikeres letétele + 30 pont

Sporttevékenység 0 – 30 pont

Közösségi tevékenység 0 – 30 pont

Szobarend 0 – 40 pont

Igazgatói dicséret +30 pont

Nevelőtanári dicséret +15 pont

Igazgatói figyelmeztetés - 30 pont

Nevelőtanári figyelmeztetés - 15 pont

Ügyeletes tanári figyelmeztetés - 5 pont

Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai:

A tanuló magatartása: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend

szabályainak betartása, szobarend betartása, hálószoba díszítése, az alapvető erkölcsi normák

elsajátítása, követése.

A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói erőfeszítések

nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség

igénybevételének rendszeressége, gyakorisága. A tanulmányi eredmény jelentős javítása

esetén 1 – 10 pont adható, jelentős rontás esetén 1 – 10 pont levonható. Jelentős javítás és

rontás minimum: 0,4 - 0,5. Reális önértékelő képesség, folyamatos megújulás szándéka és

képessége.

Szakkollégiumi foglalkozásokon, szakkollégiumi rendezvényeken való részvétel: a

szakkollégiumi foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel aktivitása, kezdeményező

készsége, a versenyképes tudás megszerzésére irányuló tevékenysége, nemzetünk történelmi

hagyományainak ismerete, az európai értékek tiszteletben tartása, az értelmiségi feladatokra

való felkészülés, a művészeti és tudományos élettel kapcsolatos viszony, az azokban való

részvétel. Egészséges és kulturált életmód, sokoldalú műveltség. Valamilyen területen

kiemelkedő tehetségjegyek megléte.

Fakultáción való részvétel: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása,

felkészülése, ismereteinek szintje.

Tanulmányi eredmény: tanulmányi átlag x 10, középfokú nyelvvizsga, ECDL vizsga + 30

pont, országos tanulmányi versenyen első tizenötbe kerülés esetén: 0 - 30 pont.

Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium

képviselete külső versenyeken, eredményesség, versenysportban végzett tevékenység.

Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való

közreműködés, a kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése,

tanulótársak segítése, rendezvények lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete

külső rendezvényeken. Társaival való együttműködési képesség, képesség az emberi

kapcsolatok kialakítására, és továbbépítésére, reális társadalomszemlélet, szolidaritás,

empátia.

A szobarendre adható pontszámok: a pontszámot a csoportvezető tanár állapítja meg az

elért százalékos aránynak megfelelően, a szobához tartozó falitábla díszítésén végzett munka

alapján, illetve a vendégfogadások előtti összepakolási problémák figyelembe vételével.

A figyelmeztetések és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat.

A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével,

tanévenként két alkalommal félévkor illetve év végén. Az értékelés eredményéről a szülőt

írásban tájékoztatjuk, az elért pontszámot a kollégiumi felvétel elbírálásakor figyelembe

vesszük. Értékelő rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének.

A kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakkollégistáinknak minden tanév végén anyagi

elismeréssel járó díjat adunk át, valamint azon diákoknak, akik a szakkollégiumi

tevékenységbe bekapcsolódtak, az intézmény tanúsítványt állít ki, melyet a ballagás

alkalmával ad át.

11. A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

11.1. Általános alapelvek

Kollégiumunk biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a

rendszeres étkezést, a tisztálkodást és az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A

tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében,

napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van

megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi és szellemi

fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő elvárásainak érvényesülését.

Kollégiumunk tevékenységrendszere minden kollégistára kiterjedően, a szakkollégiumi

feladatellátás pedig kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél jobb

tanulmányi előmenetelének biztosítása, egyetemi, főiskolai továbbtanulásuk megalapozása, a

tehetséggondozás, és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével. A kollégiumi

élet rendjének kialakításakor törekedtünk, és folyamatosan törekszünk a tanulók

önszerveződésére, a diákönkormányzatiság gyakorlati érvényesítésére, a spontán egyéni

kezdeményezések számára is igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan

érezzék magukat az intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a

konszenzusosan normatív rend és fegyelem betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi

iskolai felkészüléséhez, tehetségük fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz szükséges

körülményeket. Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató – segítő munkája, a tanulók

egymáshoz fűződő barátságos viszonya biztosítja, az eredményes tanuláshoz szükséges

nyugodt, és kiegyensúlyozott légkört. Jelentős mértékű anyagi támogatással segíteni kívánjuk

azokat a kollégistákat, akik jó tanulmányi eredményükkel, magatartásukkal, szociális

helyzetükkel erre méltóvá válnak. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de

lehetőség van a hétvégi bennmaradásra is. A tanulók az intézményből való távozása,

visszaérkezése a napi rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és

dokumentált. A kötelező foglalkozások alóli felmentés tanulmányi eredménytől függő, vagy

eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6 óra között minden tanulónk

nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban 23 óráig engedélyezzük.

Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét, a tapasztalatokat dokumentáljuk.

Következetes pedagógiai munkával szoktatjuk növendékeinket a környezetükkel szembeni

igényességre, az értékek megőrzésére, társaik tiszteletére.

Fontos számunkra, hogy kollégistáinkban kialakuljon és egy életre szólóan működjön a

„Deákos-identitás” és szolidaritás. A szakkollégiumi feladatellátás nem veszélyeztetheti a

kollégium „belső integritását”, egységét. A differenciált tevékenységrendszer egyfajta

impulzív környezetet kell, hogy biztosítson azon tanulók számára is, akik nem kötelező

jelleggel vesznek részt a szakkollégiumi foglalkozásokon, hanem személyiségüket a

hagyományos kollégiumi feladatellátással fejlesztjük, és a szakkollégiumi rendezvényeken

való részvétel számukra egy intellektuális lehetőség. Ebben a vonatkozásban különösen

érvényes, hogy az eddig végzett tevékenységünk tartalma és struktúrája megőrzésre kerül,

csak az eddiginél konkrétabban, céltudatosabban lesz a tanulók számára differenciálva, de a

legkisebb mértékben sem okozhatja a tanulóközösség meglévő egységének bármilyen

megbontását.

11.2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei

Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,8 fő.

A csoportokat egy–egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába,

iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül

meghatározó jelentőséggel bírnak, mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek

kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók

egyéni kérései, személyek kötődései, baráti kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk

mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők, mind a szobaközösségek állandóságára.

A kollégiumi foglalkozások foglalkozási csoportokban vagy egyénileg szervezhetők meg. Az

egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok kialakítását. Itt

lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő

nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős

foglalkozások csoportszerveződését is. A kollégium közössége tehát a fentiekből következően

a formális és az egyéni közösségválasztás szerves hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük

kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális és

marginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük.

12. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei

12.1. Az általános kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei

A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok,

csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és

etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A

kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok

hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához,

kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

Törvényi kötelezettségünkből fakadóan a tanulók részére felzárkóztató, tehetség

kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő

eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi

felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb kollégiumi csoportonként heti 14 óránál,

a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óránál. Általános pedagógiai alapelveink és

célkitűzéseink megvalósításának színterei a kollégiumi foglalkozások. Ezek a következők:

Felkészítő foglalkozások

Tanulást segítő foglalkozás

- rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás

- differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás

- felzárkóztató, hátránykompenzáló foglalkozás

- tantárgyi ismeretek bővítését szolgáló és a pályaválasztást segítő

foglalkozás

- tematikus csoportfoglalkozás

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások

- csoportvezetői foglalkozás

- kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás

- a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások

Szilenciumi foglalkozás: A szilenciumi foglalkozások alapvető feladata, hogy pedagógiailag

ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a

tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelét, szükség szerint a felzárkóztatást.

A szilenciumi foglalkozáson kötelezően részt kell vennie minden elsős tanulónak a tanév első

félévében és minden kollégistának, akinek a legutolsó félévi illetve év végi átlageredménye

4,0 alatti vagy e fölött van ugyan, de csoportvezetője a havi értékelés alapján szükségesnek

látta, hogy felügyelet mellett tanuljon. A szilenciumi foglalkozások időtartama 3 x 45 perc, 5

illetve 10 perces szünettel. A részvételi kötelezettség konkrét szabályait a házirend

tartalmazza.

A szilenciumi csoportokat az azonos iskolatípusba és osztályba járókból szervezzük úgy,

hogy létszámuk közel azonos legyen. Átlaglétszámuk 26 fő. A szilenciumi foglalkozások

felügyeletét felváltva az a két nevelő látja el, akinek a diákjai a csoportot alkotják. Amíg

egyikük ellátja a foglalkozási teendőket, társa fakultációs és egyéni foglalkozásokat tart,

ellenőrzi a szilenciumra nem kötelezett tanulók felkészülését, a szabad szilenciumosokat. A

szabad szilenciumos tanulók a szilenciumi foglalkozási idejüket maguk osztják be,

lehetőségük van a szobájukban való felkészülésre. Ezen tanulók köre évről–évre bővül, és

elérte a tanulók létszámának 70-75 %-át. A mindennapos felkészítés, és tehetséggondozás

igényli és lehetővé teszi a szakkollégiumi keretekben való foglalkozást.

Fakultációs foglalkozás: A fakultációs foglalkozások a differenciált képességfejlesztést,

szakkollégiumi keretben a tehetség-kibontakoztatást, az egyetemi felvételi előkészítést

szolgálják. Az általános foglalkozások keretében a felzárkóztatást, a hátránykompenzálást

valamint a tantárgyi ismeretek bővítését és gazdagítását szolgáló foglalkozásokat jelentik.

A kollégium önálló arculatának megteremtésében a tanulói tehetséggondozás intenzív

formáinak kialakításában jelentős mérföldkőnek számít a szakmai fejlesztési koncepció 1994-

ben történt bevezetése. Az ebben foglaltak megvalósításának meghatározó formái a

választható fakultációs foglalkozások. A fakultációs foglalkozás megszervezésénél alapvető

fontossággal bír az a tény, hogy az intézmény tanulói összetételében a továbbtanulni

szándékozók egyre jelentősebb arányra tesznek szert, ennek elősegítése a kollégium számára

egyrészt érdekes szakmai feladat, másrészt teljesítendő kötelezettség.

A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból

is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok

által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a

tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára

jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag,

pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek.

A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a fakultációk megteremtik a

felzárkóztatás és tehetséggondozás intenzív formáit, egyben új dimenziókat nyitnak a

kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. 1994-től kezdődően humán, nyelvi,

természettudományi, informatikai fakultációk működnek az intézményben. A fakultációk

választható kötelező foglalkozások. A fakultációkra való jelentkezés a tanév megkezdése előtt

a szülő és a tanuló együttes nyilatkozatával írásban történik. A fakultációváltást ugyancsak

kérelemre engedélyezzük.

A fakultációs foglalkozások lehetővé teszik a komplex, több tudományterületet érintő

ismeretszerzést.

Az egyes fakultációk helyi foglalkozási terveit a Pedagógiai Programunk 1. számú melléklete

tartalmazza.

A fakultációk csoportjai:

Humánfakultáció: célja a magyar nyelvi ismeretek elmélyítése, a beszédkultúra fejlesztése a

nyelvápolás és nyelvművelés igényének alkalmazásával. A humán érdeklődés felkeltése,

motiváció megteremtése, az általános műveltség szélesítése.

Alaptantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, kommunikáció, valamint integrálható

tudományok területe.

Természettudományi fakultáció: célja a természettudományos ismeretek elsajátítása, a logikus

gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, valamint a modern kutatási

eredmények integrálása a tananyagba és a környezet megértéséhez szükséges ismeretek és

szemléletmód hangsúlyozása.

Alaptantárgyai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, környezet- és

természetvédelem.

Nyelvi fakultáció: célja a nyelvi alapok megteremtése, megszilárdítása, nyelvvizsgára való

felkészítés. Az idegen nyelvi készségek, alapképességek fejlesztése, az idegen nyelv

használata, az idegen nyelvű irodalmi kultúra befogadására.

Alaptantárgyai: angol, német.

Informatika fakultáció: célja az informatikai eszközök használatának és a korszerű alkalmazói

ismeretek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés) elsajátítása, felkészítés az

információs társadalom változásainak befogadására valamint az élethosszig tartó tanulásra.

Sakk fakultáció: célja a sakk kód-, jel- és szimbólum rendszerén keresztül a sakkjáték

törvényszerűségeinek megismerése és felfedezése. Olyan képességek és készségek fejlesztése,

amelyek elősegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonyabbá válását. A vizuális

információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai–elemző gondolkodás

készségszintű fejlesztése.

A fakultációk helyi foglalkozási terveit úgy kellett kidolgozni és folyamatosan karbantartani,

hogy az iskolai tananyagban foglaltakat, a tanulók ismereteit vertikálisan és horizontálisan

egészítse ki. A foglalkozások struktúrája alapvetően kétszintű, egy alapozó, felzárkóztató

szakaszt egy fejlesztő, gazdagító szakasz követ. Az alapozó szakasz a korábbi oktatási

folyamatban keletkezett tudásszint felmérése esetleges korrigálása érdekében szükséges, a

fejlesztő tehetséggondozó szakasz elsődleges célja, a képességek teljes körű kibontakoztatása,

pályaorientáció.

Tematikus csoportfoglalkozás: A csoportfoglalkozások a Kollégiumi Nevelés Országos

Alapprogramjában meghatározott tematikus rend és óraszám alapján megszervezett

foglalkozások az Éves foglalkozási tervben rögzítetten, a „Kollégiumi csoportfoglalkozások a

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban” című fejezetében

foglaltak alapján kerülnek megtartásra.

A csoportfoglalkozások rendje és tartalma az alábbi tematikus egységekre oszlik:

A tanulás tanítása

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és a lelki egészségre nevelés

Felelősség másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A csoportfoglalkozások részletes tematikáját a Pedagógiai Programunk 2. számú

mellékletében összegeztük.

13. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei

Közösségi fejlesztést megvalósító csoportvezetői foglalkozások: A kollégium tanulóit 10

tanulócsoportba szervezzük. Szándékoltan nem szervezünk külön szakkollégiumi és nem

szakkollégiumi csoportokat. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy lehetőség szerint

azonos iskola illetve iskola típus azonos évfolyamába tartozó diákjai alkossák. Minden

csoport élén egy csoportvezető tanár áll, aki köteles heti rendszerességgel ugyanabban az

időben egy csoportfoglalkozást tartani. Ennek keretében elsősorban a csoport életével

kapcsolatos események, tevékenységek, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése

történik.

Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás: Ezek a csoportos

foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez kötődnek, amelyek

az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók pedagógiai

felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi Házirend

és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével kapcsolatosak. Ezen

tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására, fejlesztésére,

elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési kultúrájuknak,

munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen foglalkozások

során valósul meg egy-egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos működésének irányítása,

az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai felügyelet.

Diákönkormányzati tevékenység: Kollégiumi közösségi életünk szervezésének egyik

alappillére a kollégiumi diákönkormányzat, illetve a diákönkormányzatiság elve. A

Diákönkormányzat működését a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített dokumentum a

„Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata" szabályozza, a testület munkáját

erre a célra felkért nevelő segíti. Ezen túlmenően vezetői és nevelői szinten is támogatjuk a

tanulói kezdeményezéseket a vélemények képviseletére fórumot biztosítunk. Kollégiumi

közéletünk fontos eseményei a közgyűlések, ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden

kérdés napirendre kerülhet. A diákönkormányzati tevékenységet a felnőtté válás folyamatának

fontos részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a

közösséget érintő döntések aktív részesévé teszi a kollégistát. Az évente kiosztásra kerülő

anyagi támogatás odaítélése és elosztása a kollégiumi diákönkormányzat javaslata alapján

történik.

Házirendünk és egyéb belső dokumentumaink tartalma, szellemisége összhangban van az

Országos Diákparlament ajánlásaival.

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás: Az egyéni vagy kiscsoportos

foglalkozások keretében egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy egy kisebb csoport,

szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelői-tanulói viszony

személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen foglalkozások

lehetőséget teremtenek a tanulói személyiségjegyek feltárására, azok intenzív

továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével,

problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival. A

tanulóval való közvetlen kapcsolat kialakításában a nevelőknek felelősségteljes,

kezdeményező szerepet kell vállalni.

Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket

adó, felkészítő egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból

történő felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is. Az egyéni foglalkozás a tanulás

tanításának, a pályaválasztás segítésének is fontos terepe. Célunk az, hogy megtaláljuk és

tudatosítsuk az egyénre szabott tanulási módszereket, ha kell, korrigáljuk azokat. Közösen

dolgozzunk ki technikákat az értő olvasás fejlesztésére, az emlékezet erősítésére, célszerű

rögzítési módszerek kialakítására. Segítséget nyújtsunk a tanulóknak a pályaválasztásban,

megalapozzuk az élethosszig tartó tanulást, a sikeres életpályára való felkészülést.

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás: Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a

rekreációt – bár ezt is szolgálnia kell – hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a

felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a

tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek,

az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel

fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett

szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői

magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók

személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó

szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik.

Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és

milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni.

A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben:

- zeneklub

- filmklub

- könyvtár

- színház

- sport és játék

- teakonyha

- mentálhigiénés programok

- internet, számítógépes programok

- előadások

- szakkörök

- önképzés

A tevékenységek szintjei:

- egyéni, kiscsoportos

- tanulócsoport szintű

- kollégiumi szintű

- külső intézmény által szervezett

14. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

A kollégium múltja, jogelődjei által meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert

örökített a jelenkori generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény

szellemiségében, az íratlan szabályokban, szokásokban, másrészt deklarált céljainkban,

dokumentumainkban kitapinthatók. A hagyományőrzés egyik legjobb formája az elődeinkhez

méltó teljesítmények elérése, azok meghaladása. A kimagasló tanulmányi eredmény, a

példamutató emberi magatartás, egyben a legméltóbb hagyományápolás és

hagyományteremtés is. Az ilyen tanulói magatartás mintaként történő középpontba állítása

értékteremtő tevékenységünk legfontosabb eleme, és elsőrendű kötelezettségünk is. A

lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és

megünnepelni jeles napjainkat. Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak

kiszélesítésében, hanem értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell,

hogy megtörténjen. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya–követésének

kidolgozására.

Hagyományaink:

- megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról

- elsősavató

- fenyőfaállítás

- karácsonyi vásár, teaház

- félévzáró alkoholmentes koktélbár

- farsangi Ki mit tud?

- Kollégiumi Egészségnevelési Napok

- Deák-napok

- kollégiumi ballagás

- Deák-emléklap átadása kiváló kollégisták számára

- sportolóink, kiváló tanulóink köszöntése

- főzőverseny

- tanár-diák olimpia

- Deák kollégiumos pólók tanulói megrendelése (önkéntes)

15. Szakkollégiumi foglalkozások

A szakkollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek

fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre

szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

tevékenységformák alkalmazása.

A szakkollégiumi foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap:

- a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés,

önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése,

- az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,

- az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség

megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése,

- a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő

kialakítása,

- a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas

kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes

társadalmi beilleszkedését segítik elő.

A tanulók heti tizenhárom órában kötelesek rész venni a kollégiumi felzárkóztató, tehetség-

kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokon, mely foglalkozások

egyéni vagy csoportos formában szerveződnek. Ezen foglalkozások látogatása alól a tanuló –

a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az

ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat, illetve

egyéni időbeosztás szerint vesz részt a felkészítő foglalkozásokon.

A tanulók heti egy órában kötelesek rész venni a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos

foglalkozásokon, továbbá heti egy órában a kollégium által biztosított szabadon választott

foglalkozásokon.

Nevelési és oktatási feladataink teljesítéséhez a fenti foglalkozásokon túlmenően a tanulók

részére szakkollégiumi foglalkozásokat szervezünk.

A kötetlen tanulási kedvezménnyel rendelkező tanulók (4,00 tanulmányi átlag feletti) az

általános kollégiumi foglalkozásokon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon

választható lehetőségek közül az általa megjelölt szakkollégiumi foglalkozáson köteles részt

venni heti három órában. A 4,00 tanulmányi átlag alatti tanulók számára nem kötelezettség,

hanem lehetőség a részvétel a szakkollégiumi foglalkozásokon, az általános foglalkozásokon

túlmenően.

A szakkollégiumi választható lehetőségeket foglalja össze a következő táblázat:

Kötelezően választható foglalkozások

1.blokk

tantárgyi fakultáció

2.blokk

nem tantárgyi fakultáció

3.blokk

szabadidős tevékenység

magyar nyelv és irodalom

történelem

angol

német

matematika

biológia

kémia

földrajz

tanulásmódszertan

önismeret, személyiségfejlesztés

kommunikáció fejlesztés

jogi- és társadalmi ismeretek

környezet- és természetvédelem

sakk

informatikai kultúra

„TÜKÖR-REFLEX”

fotó szakkör

„FIKUSZ”

filmkultúra szakkör

„HANG-FAL”

zeneklub

„DEszkÁK”

mozgáskultúra és színjátszó

szakkör

„GASZTRO KOLI”

főzőiskola

„KÖNYVJELZŐ”

olvasó- és médiaklub

„DELTA”

testedző foglalkozás

VERSENYSPORT

Mind az általános, mind a szakkollégiumi keretben szervezett tantárgyi fakultációink

összhangban vannak az oktatási miniszter által kiadott gimnáziumi kerettantervekkel, és

hatékony színterei a felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésnek, valamint a

tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak. A fakultációs foglalkozások részt vállalnak a

tudásalapú képzés értékorientált megalapozásában, ennek részeként segítik a hátrányos

helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai szakkollégiumi tanulók

tehetséggondozását illetve személyre szabott segítését. A tantárgyi fakultációk elősegítik az

értelmiségi feladatokra történő magas szintű komplex felkészítést, annak értékalapú

megalapozását, a több tudományterületet érintő ismeretszerzést.

A tantárgyi fakultáció tematikáját a Pedagógiai Programunk 1. számú melléklete tartalmazza.

Szakkollégiumi foglalkozásaink kollerálnak azon tehetségterületekkel (idegen nyelv,

matematika, sakk, környezettudatosságra nevelés), amelyekben a kiváló tehetségpont

akkreditációt értünk el. Ezen foglalkozások intenzíven szolgálják a tehetséges tanulók erős

oldali fejlesztését – elsősorban az elmélyülést segítve. A tantárgyi fakultációk tartami

szempontból legfőbb alapelve a gazdagítás (dúsítás).

Nem tantárgyi fakultációink eredményesen támogatják az iskolai tanórákra való felkészülést,

a tehetséggondozást, az értelmiségi feladatokra történő magas szintű komplex felkészítést, a

társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését.

Nem tantárgyi fakultációink közvetlen és közvetett módon biztosítják a tanulók iskolai

tevékenységének segítését, a teljes ember nevelését.

A tanulásmódszertan fakultáció feladata azoknak a tanulási módszereknek és annak a

szemléletmódnak a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához

felhasználhatók, és tanulóink további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot

adnak. Ösztönözzük a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal

szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív, örömteli viszonyt

alakítsanak ki. Mindennapi életük ritmusának megfelelően és célszerűen alakítsák ki

tanulásuk szokásrendszerét.

Az önismeret és személyiségfejlesztés fakultáció feladata az önismeret fokozása, segítése az

önmegértésben, valamint a tanulók érzelmi és kommunikációs készségeinek, képességeinek

fejlesztése. Cél, hogy a tanuló tisztában legyen személyisége összetevőiről, határairól és

lehetőségeiről, ismerje viselkedésének mozgatórugóit, motívumrendszerét és képes legyen

arra, hogy helyesen ítélje meg szerepét, hatását az emberi kapcsolataiban. E feladat

ellátásában hatékony segítséget nyújt számunkra Dr. Szolnoki Andrea pszichiáter,

pszichoterapeuta szakember, akivel évek óta eredményesen működünk együtt.

A kommunikáció fejlesztés fakultáció célkitűzése a sikeres anyanyelvi kommunikáció

megalapozásához szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Ezen képességek

meghatározó módon befolyásolják az iskolai, majd később a munkaerő-piaci és társadalmi

érvényesülést, a sikerességet, a gyermek elégedettségét és önbecsülését. Befolyásolják a

tanuláshoz való általános viszonyt, a motivációt, az értékválasztást és a kortárscsoporthoz

tartozást, valamint a pályaválasztást.

A jogi- és társadalmi ismeretek fakultáció elsődleges célja az, hogy a diákok könnyebben

elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni

a társadalomba. Kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további

részében tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A fakultáció

interdiszciplináris jellegű, nagyon sokféle tudományterület elemeit ötvözi: pl. szociológia,

közgazdaságtudomány, politológia, jogtudomány, szociálpszichológia, filozófia.

A környezet- és természetvédelem fakultáció átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók

környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. A foglalkozások

szerves részét képezi a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek

átadása. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást,

amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akik kreatív,

problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet,

a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, és vállalják a felelősséget egyéni és közös

tetteikért.

A sakk fakultáció alapját a sakk oktatása képezi. A sakk sokoldalúan fejleszti a gondolkodást,

személyiségfejlesztő hatása pedig vitathatatlan. Pozitív motivációs szint mellett fejlesztjük a

türelmet, az akaraterőt, a kitartást, a fegyelmet. A tanulók megtanulják a szabályok és az

ellenfél tiszteletét. Gyors helyzetfelismerést, helyzetértékelést sajátítanak el, szervező, vezető,

irányító készségük nő. A sakk nagyban hozzájárul, hogy a tanulók képesek a kudarcokat

kezelni. A játék javítja az új helyzetekhez való alkalmazkodást, és erősíti az önbizalmat.

Diákjaink képesek lesznek magas szintű koncentrációra, ennek tudatos és hosszú távú

fenntartására.

Az informatikai kultúra fakultáció célja, hogy a tanulók gyakorlatot szerezzenek a különböző

kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó

kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az

információszerzési és interaktív lehetőségekkel.

A nem tantárgyi fakultációk komplexitásukkal hozzájárulnak tanulóink iskolai sikereihez,

elősegítik a társadalmi szerepek tanulását, szerepet vállalnak az élethosszig tartó tanulás

megalapozásában.

A kollégium változatos és széleskörű tevékenységeket kínál a szabadidő hasznos eltöltésére.

A szabadidős tevékenységek kínálatának feladata, hogy bevonjuk tanulóinkat a rendszeres

sportéletbe, a művészeti képzésbe valamint a közösségi programokba. A szabadidő eltöltése

nemcsak a rekreációt szolgálja, hanem a felzárkóztatásnak, a tehetséggondozásnak, az

általános műveltség szélesítésnek is színtere, valamint a közösségépítést és a társadalmi

problémák iránti érzékenység elmélyítését is célozza.

„TÜKÖR-REFLEX” – fotó szakkör: Tematikusan társadalmi, az épített és a természeti

környezetet értékelő látásmód kialakítása szabadidős tevékenység keretében. Pályázatokon

való irányított részvétel, kiállítások rendezése kollégiumi szinten.

„FIKUSZ” – filmkultúra szakkör: Adott tematika és gondolatkör alapján összegyűjtött

filmtörténeti jelentőségű magyar és külföldi alkotások megtekintése, megvitatása.

„HANG-FAL” – zeneklub: A komolyzene és a progresszív könnyűzene jeles képviselőinek

megismerése, zenei életművek bemutatása. Hangszeren játszó illetve énekesi tevékenységet is

folytató diákok részére gyakorlási és fellépési lehetőség.

„DEszkÁK” – mozgáskultúra és színjátszó szakkör: A tanulók esztétikai fogékonyságának,

kreatív fantáziájának fejlesztése interaktív keretek közt. A drámatörténet korszakainak

alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. A tánc és a színjátszás

iránt fogékony diákok részére bemutatkozási lehetőség.

„GASZTRO KOLI” – főzőiskola: A magyar gasztronómiai hagyományok ápolása,

továbbélése, a korszerű és egészséges konyhaművészet, „mindannak intelligens ismerete, ami

összefügg a táplálkozással”.

„KÖNYV-JELZŐ” – olvasó- és médiaklub: Az olvasni szerető, könyvbarát diákok számára

biztosít lehetőséget eszmecserére, továbbá az aktuális hírek, információk kritikus elemzésére,

az események mögött rejlő összefüggések felkutatására és felismerésére buzdít. Honlapunkon

lehetőséget biztosítunk a tudósítói (hírek szerkesztése, beszámolók, interjúk) tevékenységre.

„DELTA” – testedző foglalkozás: A sport javítja a kitartást és az állóképességet, erősíti az

immunrendszert. A testedzés növeli az önbizalmat, valamint csökkenti az érzelmi problémák

és a kortársakkal való kapcsolatteremtési nehézségek kialakulását.

VERSENYSPORT: A tehetséggondozás színtere. Hozzájárul az egészség megőrzéséhez,

fejleszti a társas kapcsolatok iránti érzéket. Becsületességre, önuralomra, helyzetértékelésre,

felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a

kudarcok elviselésére, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett

viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.

Ezen foglalkozások kiegészülnek a tanulók részére a fakultációs foglalkozásra való

felkészülésre fordított idővel, illetve esetenként az egyéni mentorálást biztosító

foglalkozásokkal.

Az általános kollégiumi és szakkollégiumi foglalkozások terhére beszámítható az iskolában,

sportegyesületben zajló művészeti- illetve sporttevékenység. Feltétele, hogy a tanuló azt a

tevékenységét a kollégium különböző programjain jelenítse meg. Ennek keretei a különböző

előadások, hagyományos rendezvények, az adott sportágnak megfelelő kollégiumok közti-

illetve háziversenyek.

(A tanulók ilyen irányú tevékenységét egyéni napirend és tanulási rend biztosításával,

valamint az iskolai tanórákra való felkészítés fokozott tanári támogatásával segítjük.)

A tanítási év során három hétvégi benntartózkodást igénylő komplex tehetséggondozó

programot szervezünk.

Ezen programokat foglalja össze a következő táblázat:

Program Leírás Komplexitás

Kirándulás Évente két alkalommal kerül megszervezésre.

A belföldi kirándulások úti céljai a Nemzeti

Emlékhelyek, az országos jelentőségű

kulturális központok és a természetvédelem

kiemelt területei.

A külföldi kirándulásokon a magyarlakta

területek szellemi műhelyeit keressük fel.

hon- és népismeret

környezeti nevelés

Egészségnevelés Hét közbeni és hétvégi komplex program a

kollégiumi egészségfejlesztéssel összefüggő

feladatokkal összhangban megszervezve.

(Külön fejezetben.)

lelki egészség

egészséges táplálkozás

mozgáskultúra (sport)

önismeret

prevenció

Főzőverseny Szabadtűzi hagyományos ételek versenye,

különböző tájegységek megjelenítése.

hon- és népismeret

gasztronómia

mozgáskultúra (néptánc)

16. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei

A környezeti- és egészségnevelés egyik meghatározó területe a szakkollégiumi

tevékenységrendszerünknek.

Környezeti nevelés:

A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve.

A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható

fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A környezeti

nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását

célozza. Célja a természetet, az épített és a társadalmi környezetet, az embert tisztelő

szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései:

- szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása

- ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés

- helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti

értékek megismertetése és az aktív megóvás

- fenntartható fejlődés előmozdítása.

A környezeti nevelés alapelvei:

- Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó!

- Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt megvalósuljon!

- Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)!

- Legyen egyszerre „lokális” és „globális”!

- Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”!

- Legyen rendszerszemléletű!

- Neveljen együttműködésre!

- Neveljen problémamegoldásra!

- Neveljen új értékrendszerre!

- Legyen multikulturális!

A kollégiumi környezeti nevelés színterei, tevékenységei:

- A kollégiumi mindennapok (anyag- és energiatakarékosság, vízhasználat,

hulladékgyűjtés stb.).

- Kollégiumi foglalkozások – Különös tekintettel a „Fenntarthatóság,

környezettudatosság” tematikus foglalkozásokra és a „Környezet- és

természetvédelmi fakultáció” tevékenységére.

- Jeles napok alkalmából vetélkedők szervezése, a faliújságon környezetvédelmi

témák megjelenítése.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a

környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait,

minőségét.

17. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Mint minden közoktatási intézménynek, a kollégiumnak is feladata, hogy a diákok teljes testi,

lelki és szellemi fejlődését elősegítse. Ennek alapja kell, hogy legyen az egészség. Fontos,

hogy tanulóink felismerjék az egészség érték-jellegét.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny

részvételével alakíthatók ki. A kollégiumi környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az

egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének,

személyes példamutatásának is jelentős szerepe van.

Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a betegségek

megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést,

oktatást, így tehát az egészségnevelést is.

A kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel

megtanítsa a diákokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük

és fejleszteniük.

Az egészségnevelésnek a tanulók életkorához és tanulmányaihoz igazodva a következő

témakörökkel kell foglalkoznia:

- Személyi higiéné

- Egészséges táplálkozás

- Rendszeres testmozgás, testedzés

- Szexuális felvilágosítás, családtervezés; AIDS-prevenció

- Stressz-tűrés, stressz-kezelés.

- Baleset megelőzés, személyes biztonság

- A betegség és a gyógyulást segítő magatartás

- Egészségkárosító magatartásmódok megelőzése

- Környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük

A fent említett feladatok elősegítik az egészségfejlesztési célok elérését:

- alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye,

- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket,

- lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit,

- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,

- legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére.

Az egészségnevelés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység kell,

hogy legyen, a nevelői-oktatói tevékenységben a személyközpontú megközelítést alkalmazva

a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett

személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre

korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségnevelés nem csak a kötelező kollégiumi

foglalkozásokon, hanem más szabadidős tevékenységek során illetve különböző programok

formájában valósulhat meg.

Az egészségnevelés színterei:

Kötelező foglalkozások

o Csoportfoglalkozások – Különös tekintettel a „Az önismeret és a társas kultúra

fejlesztése”; „A családi életre nevelés”; „A testi és lelki egészségre nevelés” és

az „Pályaorientáció” tematikus foglalkozásokra

o Fakultációs foglalkozások – Különös tekintettel a biológia, a kémia és a

környezet- és természetvédelmi fakultációkra

Szakkollégiumi foglalkozások

Prevenciós foglalkozások (külső szakember segítségével)

o Drogprevenciós foglalkozások a 9. évfolyam számára

o Személyiségfejlesztő foglalkozások a 10. évfolyam számára

Kollégiumi programok, rendezvények

o Kollégiumi Egészségnevelési Napok

o Deák-hét

o Tanár-diák olimpia

Szabadidős tevékenységek, háziversenyek

A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a

sportnak, a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az

egészséges életmódra nevelést. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök,

felszerelések beszerzését, díjmentes használatát a következő sportágakban:

- labdarúgás

- kosárlabda

- kézilabda

- röplabda

- tollaslabda

- asztalitenisz

- testépítés, fitness-kultúra

- sakk

- úszás

Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti

a mindennapos testmozgás, a tömeg- és versenysport, valamint az egészséges életmód

népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Intézményünk hagyományai között

szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása.

Más intézmények és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételt csak a tanuló

érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett,

kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen, ha az a

kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent.

18. A kollégium kapcsolatrendszere, iskolákkal, szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés formái

Intézményünk napi feladatainak ellátása során a folyamatos kapcsolatot tart fenntartójával,

Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével. Ugyancsak napi

rendszerességgel együttműködünk kollégiumunk működtetőjével a Debreceni

Intézményműködtető Központtal.

Az intézmény kapcsolataiban interaktív és organizáló szerepre törekszik egyrészt a szülő -

kollégium – iskola rendszerben, másrészt egyedi értékeket megjelenítő tagja kíván lenni a

kollégiumi hálózatnak. Kapcsolatainkban törekednünk kell arra, hogy partnereink

megismerjék az intézményben folyó nevelőmunkát, törekvéseinket, eredményeinket, és

támogassák működésünket.

A kapcsolatos iskolákkal történő együttműködés vezetői szinten megfelelő, a kölcsönös

megbecsülés és segítő attitűd jellemzi. Az alsóbb szinteken az együttműködés azonban

javításra szorul. Több információra, rendszeresebb kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy

közös felelősségünknek jobban eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében erősítjük a

csoportvezetők és az osztályfőnökök, szaktanárok közötti kapcsolatokat, megismerjük egymás

működését, nevelési törekvéseinket összehangoljuk, részt veszünk egymás rendezvényein.

Törekszünk arra, hogy az együttműködésnek különböző lehetőségeit, színtereit kihasználjuk,

fejlesszük. A telefonos és e-mailes kapcsolattartás mellett fontosnak ítéljük a személyes

találkozást, beszélgetést, eszmecserét. Az együttműködés kiváló lehetősége lenne az iskolai

tanórák, kollégiumi foglalkozások kölcsönös látogatása.

A város kollégiumaival kapcsolattartásunk mind vezetői, mind tanulói szinten rendszeres és

tartalmas.

A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes

megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az

intézményi Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk

észrevételeiket, véleményüket, javaslataikat, amelyeket munkánk során hasznosítunk,

beépítjük azokat tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet

tartunk, amelyek látogatottságával nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a

tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az elsős tanulók szülei teljes létszámban

megjelennek.

Intézményünkben kollégiumi szék nem működik, mert ezt sem a szülők, sem a

Diákönkormányzat, sem a Nevelőtestület nem kezdeményezte.

Kapcsolatot ápolunk pszichiáter, pszichoterapeuta szakemberrel illetve a Debreceni

Református Egyetemi Gyülekezet munkatársaival, akik az intézményben foglalkozásokat is

tartanak. Kiscsoportos foglalkozásaikon hatékony segítséget nyújtanak kollégista

diákjainknak a pályaválasztás és a pályaorientáció, a konfliktus- és stresszkezelés

témakörökben.

2011-ben együttműködési keretmegállapodás jött létre a Debreceni Egyetem

Tudományegyetemi Karok és kollégiumunk között, melynek célja az együttműködő felek már

létező és jövőbeli együttműködésének fejlesztése és képzési együttműködés megvalósítása

tanárjelölt hallgatók összefüggő egy féléves szakmai gyakorlatának iskolán kívüli

tevékenységeire vonatkozóan. Évente körülbelül 10-15 hallgató végzi gyakorlatát

kollégiumunkban. Ennek értelmében intézményünk a debreceni tanárképzés szerves részévé

vált. Kollégiumunk a „Debreceni Egyetem Partnerintézménye” cím használatára jogosult. Ez

a partnerség ki kell, hogy terjedjen a diákjaink pályaorientációt segítő tevékenységünkre.

Külső kapcsolatainkat Együttműködési megállapodások (Városi Pedagógiai Szakszolgálat,

Fazekas Mihály Gimnázium) és Keretszerződések (Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális

Egyesület, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Pedagógiai Pszichológiai Tanszék)

gazdagítják.

Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város

kulturális intézményeivel (Csokonai Nemzeti Színház, Debreceni Művelődési Központ,

Kölcsey Központ) és egyes civil szervezetekkel. A Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány

évente jelentős összeggel támogatja a színházbérletek vásárlását. Így tanulóink több mint fele

vesz részt színházi előadáson.

Meghatározott esetekben kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a tanulók

állandó lakóhelye szerinti önkormányzatokkal.

Külső kapcsolatrendszerünket a későbbiekben fejleszteni, bővíteni kívánjuk. Az új

kapcsolatok kiépítése során elsődleges szempont azokkal a határon túli szellemi műhelyekkel

(pl. Nagyváradi Állami Színház – Szigligeti Társulat) rendszeresíteni a kapcsolattartást,

melyek elősegítik a tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését.

A nemzetközi kapcsolatok kiépítésének megalapozására sor került: kollégiumunk

rendszeresen biztosít férőhelyet és elhelyezést határon túli magyar diákok számára.

Gimnazista és szakközépiskolai tanulóink cserediákjai is rendszeres vendégei a

kollégiumunknak, akik az itt tartózkodásuk idején bekapcsolódnak a kollégiumi

foglalkozásokba és részt vesznek programjainkon, rendezvényeinken.

A kapcsolatépítés során előtérbe helyezzük azon külföldi intézményeket, melyek

partneriskoláinkkal ápolnak szoros kapcsolatot.

Akkreditált kiváló tehetségpontként a matematika tehetséggondozás területén kapcsolatot

kívánunk építeni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceummal, melynek kezdő

lépéseit megtettük, tehetségpontként ismerjük egymás munkáját.

19. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

A kollégium ifjúságvédelmi munkáját munkaközösség-vezető pedagógus koordinálásával

valósítja meg. Az ifjúságvédelmi munka hatékonyságáért az intézmény igazgatója a felelős,

de abban valamennyi pedagógusnak közreműködnie kell. Kiemelt feladatunknak tekintjük a

halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését, családi hátterük

megismerését. Az éves munkatervben rögzített ütemterv szerint végezzük drogprevenciós,

egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységünket. Külső szakember bevonásával megbízás

alapján heti rendszerességgel vesznek részt tanulóink ebben a tevékenységben.

Tevékenységünk főbb formái: előadások, nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos

foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések, felvilágosítás. Minden lehetséges

pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot tartunk a

Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és egyéb e területen tevékenykedő szervezet

munkatársaival, szükség esetén közreműködésüket kérjük. A tanulók állandó lakóhelye

szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál a rászoruló tanulók esetében

gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a

tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen, amelyek közvetve vagy

közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére.

20. Szakkollégiumi feladatellátáshoz, illetve a feladat-bővüléshez szükséges finanszírozási és fejlesztési igény

Fenntartó részéről:

Az általános kollégiumi feladatellátáson túlmenően a szakkollégiumi feladatellátás egyrészt a

pedagógusok részéről többletmunkát igényel, másrészt a szakmai program megvalósítása

financiális kérdéseket is felvet.

A sajátos többletfeladatok ellátásához, a szakmai program kivitelezéséhez szükséges

finanszírozási igényeket az alábbi összesítés egy tanévre vetítve tartalmazza:

Pedagógusok többletmunkájának finanszírozása 1.200.000.-

Hétvégi rendezvények, programok költségei 200.000.-

Belföldi kirándulások költségei 800.000.-

Külföldi kirándulás költsége 1.700.000.-

Tanulói ösztöndíjak, kiemelkedő teljesítmények díjazása 600.000.-

Könyvtárfejlesztés (kézikönyvek, lexikonok, szótárak, kötelező olvasmányok) 100.000.-

Folyóirat-beszerzés 60.000.-

A fenti összegek irányszámok. A feladatellátás finanszírozásához szükséges adott évi

keretösszeg megállapításáról az intézmény vezetője minden esetben egyeztet a fenntartóval az

éves költségvetés / likviditási terv elkészítését megelőzően.

Személyi fejlesztés: 1 fő könyvtáros

Tárgyi fejlesztés: 2 darab interaktív tábla

Működtető részéről:

Ablakok, nyílászárók cseréje

WC-k felújítása

Záradék

A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Pedagógiai

Programját a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezési jogával élve a

Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta, az

intézmény igazgatója jóváhagyta.

Hatályba lépésének időpontja, 2014. augusztus 28.

Érvényes határozatlan ideig. Felülvizsgálata 2 évenként esedékes.

Pál László Posta László

a nevelőtestület tagja igazgató

Az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltak

miatt az intézmény Fenntartójára, és az intézmény Működtetőjére többletkötelezettség

nem hárul.

Posta László

igazgató

Közzétételre vonatkozó rendelkezés:

A Pedagógiai Program közzététele a helyben szokásos módon az intézmény hivatalos

honlapján teljes terjedelemben, az intézmény könyvtárában minden érintett számára

hozzáférhetően bekötve, illetve a kollégium tanári szobájában történik.

Debrecen, 2014. augusztus 28.

Posta László

igazgató

1. számú melléklet

A tantárgyi fakultációs foglalkozások tematikájaa Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai

Szakkollégiumban

Magyar nyelv és irodalom fakultáció

A NAT megkülönböztetett hangsúlyt helyez a magyar nyelvi ismeretek elmélyítésére.

Tekintettel a kérdés fontosságára, az ezzel kapcsolatos korosztályi gondokra, a 9 – 12.

osztályos kollégista tanulók közös tematika alapján, a nyelvtani alapok megszilárdítása, a

beszédkultúra, a helyesírási és stilisztikai (szóbeli és írásbeli kifejező) készség fejlesztése

érdekében fakultatív oktatásban vehetnek részt.

Alapvetően a ”nyelvápolás” és ”nyelvművelés” igényével szervezett fakultáció órakerete heti

1 (évi 30) óra. A tematika jórészt a gimnáziumi tantervi követelményrendszer

figyelembevételével készült, de sajátos, nyelvápoló, készségfejlesztő jellege miatt jelentősen

el is tér attól.

Az alkalmazott módszer komplex jellegű (döntően az elméleti ismeretek gyakorlati – szóbeli

és írásbeli – alkalmazásán alapul, olykor játékos elemekkel tarkítva).

A fakultáció célja a műelemző, irodalmi véleményalkotó készség kialakítása a diákokban, a

még ismeretlen művek önálló elemzésének képessége a tanult módszerek alapján

I. A magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás) a megismerése, feldolgozása és gyakorlati

alkalmazása

- A betűk

- A kiejtés szerinti írásmód

- A szóelemző írásmód

- A hagyományos írásmód

- Az egyszerűsítő írásmód

- A különírás és az egybeírás

- A tulajdonnevek írása

- Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása

- Az elválasztás esetei

- Az írásjelek használata

- A rövidítések és mozaikszók írása

- Egyéb tudnivalók (a számok, a keltezés stb.)

II. Helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai gyakorlatok

- A helyesírási készségszint rendszeres felmérése és elmélyítése tollbamondással,

feladatlapokkal, játékos nyelvi tesztekkel (totó-lottó, szópárbaj, vita stb.)

- ”A stílus maga az ember” – A kulturált és szép beszéd hangtani és stiláris

összefüggései, a helyes kiejtés fonetikája

- Gondolatközlés társaságban

- Írásbeli stílusgyakorlatok, az írásbeliség nyelvhelyességi kérdései

- A nyelvművelés és nyelvápolás kérdései (az ”ifjúsági nyelv”)

- Írásbeli ”formulák” (levél, kérvény, beadvány stb. készítése)

III. A nyelvtani, nyelvi, helyesírási ismeretek irodalmi kapcsolódási területei, az irodalom

foglalkozások tematikája

- Műfajelméleti ismeretek felfrissítése: a líra, epika, dráma műnemek és azok

műfajainak jellemzői

- A műelemzés szabályai, műelemzési gyakorlatok: vers, novella, dráma és regény

elemzésének módszerei

- A kötelező és a szabadon választott irodalmi művek olvasása és feldolgozása,

olvasónapló készítése

- Verstani ismeretek felfrissítése: hangsúlyos és időmértékes verselés

- Irodalmi jelképek és jelképrendszerek szerepe a műalkotás folyamatában

- Stílusok és stílusirányzatok történeti, világ- és magyar irodalmi példákon keresztüli

áttekintése, stílusjegyeik vizsgálata

- Irányított fogalmazás készítése

Helyesírás fakultációA foglalkozás célja:

A tanulók helyesírásának fejlesztése, a helyesírási alapelvek elsajátítása

I. A kiejtés elve:

1. Szóvégi magánhangzók, szóbelseji magánhangzók

2. Szótő és a toldalékok

3. Mássalhangzó-hosszúság

II. A szóelemzés elve:

4. A mássalhangzók minőségi változásai:

Részleges hasonulás

Teljes hasonulás

5.A mássalhangzók minőségi változásai:

Öszzeolvadás

Rövidülés

A minőségi változások gyakorlása

6. A mássalhangzók mennyiségi változásai

III. A hagyomány elve:

7. Az ly/j kérdése

8 A hagyományőrző hangjelölés

9.Gyakorlás

IV. Az egyszerűsítés elve

V. Mellérendelő szóösszetételek:

11.A szóismétlés, ikerszók, álikerszók, valódi mellérendelések

12. Mellérendelések írásmódjának gyakorlása

VI. Az alárendelő szóösszetételek

13. alanyos alárendelések, tárgyas alárendelések

14. határozós alárendelések, jelzős alárendelések

15.Gyakorlás

16. Az alárendelések gyakorlása

17..Többszörös összetételek és a három mozgószabály

18. Gyakorlás

VII. Számok

19. A számok betűvel való írása, a keltezés

VIII. A földrajzi nevek

20.. Egybeírt földrajzi nevek, különírt földrajzi nevek

21.. Kötőjellel írt kételemű és háromelemű földrajzi nevek

22. Gyakorlás

IX. Intézménynevek

X. Személynevek

XI. Betűszók, mozaikszók, rövidítések

XII. Szövegírás

XIII. Gyakorlás

Történelem fakultáció Célok, feladatok:

Az iskolai tananyag elmélyítése, gazdagítása, valamint háttérismeretek nyújtása (történelmi folyamatok összetettségének érzékeltetése, következtetések levonása, párhuzamok és különbségek megállapítása az adott témák tekintetében), figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit.

A tanulók önálló olvasásra, tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése, a megszerzett és feldolgozott ismeretanyag rendszerezése.

Az adott témákhoz rendelkezésre álló multimédiás kép- és hanganyagok felhasználása, történelmi atlasz használata, források bemutatása.

Önálló kutatómunka segítése az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően (írásbeli és szóbeli tanulói beszámolók elkészítése, feldolgozása).

A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása, figyelembe véve, hogy a tanulók több évfolyamon, más és más óraszámban tanulják a tantárgyat.

Tematika:

A történelem fogalma, segédtudományai, a történeti kutatások lehetőségei. Források

jelentősége, forráskritika

Nevezetes csaták és háborúk az ókor folyamán. Híres ókori uralkodók tettei

Érdekességek a korabeli görög történelemből, athéni és spártai viszonyok, olimpiák,

poliszok hétköznapjai

Római császárok nevezetes cselekedetei, és a birodalom működtetése. Róma öröksége.

A kereszténység elterjedése

A Szent Korona és a koronázási jelvények szerepe a magyar történelemben

A honfoglalás és a kalandozások. A magyar államalapítás jelentősége

Az Árpád-ház híres uralkodói, érdekességek és rejtélyek a korszakból

A vegyesházi királyok időszaka Magyarországon, a lovagi kultúra megjelenése

A Hunyadiak kora, a reneszánsz és humanizmus kiteljesedése.

Az ország három részre szakadásához vezető út, hatások és következmények

A középkori városok jellemzői. Életszemlélet, járványok és egészségügyi viszonyok.

A feudalizmus jellemző vonásai. Híres és hírhedt középkori uralkodók

A nagy földrajzi felfedezések körülményei és jelentőségük

Az első és második ipari forradalom technikai találmányai, gazdasági, társadalmi,

demográfiai hatásai

Mária Terézia és II. József kora, felvilágosult eszmék és intézkedések

Napóleon életútja, katonai és politikai tevékenysége és hatása

A reformkor Magyarországon, haladó eszmék, gondolatok a polgári átalakulásért

Széchenyi és Kossuth programja, illetve vitája

1848. március 15. jelentősége és hatása, a szabadságharc néhány jellegzetes vonása

A dualizmus korának viszonyai, érdekességek az udvari életből és a hétköznapokból

Szemelvények Magyarország történetéből a XX. század első felében (Trianon hatása,

Klebelsberg szerepe, világháborús katasztrófák, stb.)

A két világháború közti totális rendszerek főbb jellemzői. Elnyomás és erőltetett

propaganda. A diktatúrák áldozatai

A hidegháború kialakulása és jellemzői (a fultoni beszédtől a vasfüggöny lebontásáig)

Az 1956. október 23-i események jelentősége. A szovjet katonai beavatkozás

Tanulói kutatómunka alapján készült beszámolók a magyar és egyetemes történelem

egyes eseményeiről, időszakairól

Jogi és állampolgári ismeretek fakultáció

Célok, feladatok:

A jogi szabályozás és az állampolgári ismeretek szerepének vizsgálata a társadalmi

együttélésben. A mai magyar jogrendszer főbb elemeinek rövid bemutatása, a teljesség

igénye nélkül, figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit

A mindennapi élethez kapcsolódó érdekességek, példák feldolgozása

A megszülető és hatályba lépő, érdekesebb egyes új törvények lehetőség szerinti

beépítése a megadott tematikába

A tanulók önálló tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése

A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása

Tematika:

Az alapvető emberi jogok. Az Alaptörvény fogalma, tartalmi elemei. Országos és

helyi döntési szintek Magyarországon

Az állampolgárság kritériumai, a választójog alakulása Magyarországon. A kettős

állampolgárság. A választójog gyakorlásának technikája

Az önkormányzatok feladatrendszere és szervezeti felépítése. A kormányhivatalok és

a járások szerepe. Kisebbségi önkormányzatok

A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek megismerése, feldolgozása.Az

élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog. A gyermekek

jogai. Diákjogok, diákszervezetek

Az országgyűlés működése. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. A

köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok szerepe

A PTK és BTK szerkezetének áttekintése. Az igazságszolgáltatás szintjei és azok

működése, feladatai

A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. A rendészeti szervek szerepe, a

polgárőrség, a katasztrófavédelem és más szervezetek

A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás felépítése, a szakoktatás és a

felsőoktatás működése, jelentősége

A társadalombiztosítási rendszer. Az egészségügyi ellátás. A szociális juttatások

Az Európai Unió szervezete és működése. A NATO. A határon túl élő magyarság

Az adott témákhoz kapcsolódó tanulói beszámolók feldolgozása

Angol fakultáció

KEZDŐ CSOPORT:

A fakultáció célja az angol nyelv elsajátítása, illetve az alapképességek, az idegen nyelv

tanulásához szükséges készségek fejlesztése. A foglalkozás közben a nyelvet kezdő szinten

tanuló diákok a nyelv logikáját, a logikus gondolkodást sajátítják el. A témakörök, hétköznapi

szituációk egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A csoportos munka

kreatív problémamegoldásra, idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési

képességek fejlesztésére késztet. A fakultáció végére a tanulók megtanulnak alapszinten

kommunikálni, magukról, családjukról, érdeklődési körükről beszélni, ismeretlen szöveget

olvasni, fordítani.

Foglalkozások tematikája:

1. A létige kijelentő mondatbeli alakja egyszerű jelenben („to be” in Simple Present)

2. A létige tagadó és kérdő alakja egyszerű jelenben, az angol mondat szórendje

3. There is/there are szerkezet használata

4. Simple Present – kijelentő mondat

5. Simple Present – tagadó és kérdő mondat

6. Szóbeli témák: bemutatkozás, napi rutin a Simple Present használatával

7. Folyamatos jelen szerkezete kijelentő mondatban (Present Continuous)

8. Present Continuous – tagadó és kérdő mondat, képleírás gyakorlása

9. Simple Present és Present Continuous összehasonlítása

10. Hallásértés fejlesztése angol dal és kiegészítendő szöveg meghallgatásával

11. Az óra, dátumok, számok kifejezése

12. Szövegértési feladat és ez alapján az egyszerű múlt használata kijelentő mondatban

(Simple Past)

13. Simple Past – tagadó és kérdő mondat

14. szóbeli téma: a hétvégi program vagy a nyári élmények leírása (Simple Past)

15. Melléknévfokozás, összehasonlítás

16. Melléknévfokozás, összehasonlítás gyakorlása képek alapján

17. Módbeli segédigék 1. – can, can’t, could, couldn’t

18. Módbeli segédigék 2. – have to, must, mustn’t

19. Folyamatos múlt használata kijelentő mondatban (Past Continuous)

20. Past Continuous – tagadó és kérdő mondat

21. Simple Past és Past Continuous összehasonlítása, együttes használata

22. Szövegértési feladat alapján a befejezett jelen használata és összevetése az egyszerű

múlttal (Simple Past – Present Perfect)

23. Present Perfect – kijelentő mondat, jellegzetes kifejezések

24. Present Perfect – tagadó és kérdő mondat, jellegzetes időhatározóik

25. Present Perfect gyakorlása hallott és olvasott szöveg értésének fejlesztésével

TEHETSÉGGONDOZÓ (HALADÓ) CSOPORT:

A fakultáció célja a már elsajátított idegen nyelvi készségek, alapképességek fejlesztése, az

angol nyelv használata igen nyelvi cikkek, irodalom, kultúra befogadására. A témakörökön

belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A

foglalkozás lehetőséget ad egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására, s

a többféle választ lehetővé tévő feladatokra fókuszál. Az alapképességeket és a magasabb

szintű gondolkodási képességeket integrálja. A csoportos munka kreatív problémamegoldásra,

idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési képességek fejlesztésére késztet.

A fakultáció végére a tanulók megtanulnak hétköznapi témákról, filmekről, művekről

beszélni, elvontabb értelmezéseket angol nyelven kifejezni.


1. A jelen igeidőinek ismétlése keresztrejtvény, amőba és játékos feladatok által (Simple

Present, Present Continuous, Present Perfect, Present Perfect Continuous)

2. A múlt igeidőinek ismétlése íráskészségre épülő feladatok által (Simple Past, Past

Continuous, Past Perfect, Past Perfect Continuous)

3. A jövő igeidői szövegértési feladatok által (Simple Future, Future Continuous, Future

Perfect, Future Perfect Continuous)

4. Módbeli segédigék használata (can, could, may, might, would, have to, must, mustn’t)

5. Módbeli segédigék másodlagos jelentései (lehetőség, biztosság kifejezése: may, might,

could, must, can’t, need)

6. A feltételes mód 0. és 1. típusa (Zero Conditional, First Conditional)

7. A feltételes mód 2. és 3. típusa (Second Conditional, Third Conditional)

8. Szövegértési feladatok és szókincsfejlesztés

9. Passzív szerkezet gyakorlása nyelvtani teszt alapján (Passzív voice)

10. Műveltető szerkezet (Causation)

11. A kijelölő jelzői mellékmondat (Defining relative clauses)

12. A kijelölő jelzői mellékmondat gyakorlása szövegalkotási feladatok által

13. Az értelmező jelzői mellékmondat (Non-defining relative clauses)

14. Az értelmező jelzői mellékmondat gyakorlása szókincsfejlesztő szöveg által

15. Íráskészség fejlesztése – baráti levél írása (Informal letter)

16. Íráskészség fejlesztése – hivatalos levél írása (Formal letter)

17. Íráskészség fejlesztése – történetírás, saját kitalált történet (Storywriting)

18. Függő beszéd – kijelentő mondat (Reported speech)

19. Függő beszéd – felszólító és kérdő mondat

20. Függő beszéd gyakorlása szóbeli feladatok által, beszédkészség fejlesztésével

21. „To infinitive” és a „Gerund” használata

22. „To infinitive” és a „Gerund” gyakorlása

23. Szövegértési feladat és a szöveg témájának megbeszélése, szóbeli vita gyakorlása,

pro-contra érvelés

24. Egy angol nyelvű film megtekintése – Slumdog Millionaire, 1. rész

25. Slumdog Millionaire – 2. rész, beszélgetés a témáról, véleményalkotó vita, érvelés

Német fakultáció

A fakultáció célja:

A tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése a gimnáziumi követelményrendszerre

való tekintettel, ám semmi esetre sem megismételve és "leképezve" az iskolai keretek közti

nyelvoktatást. A tanulók az idegen nyelv oktatása révén készségeket, ismereteket és

attitűdöket sajátítanak el.

A négy alapkészség (beszédértési és olvasási készség ill. a beszéd- és írásbeli készség)

fejlesztése.

Kommunikációs ismeretek és szociokulturális ismeretek a célnyelvi országokról és azok

kultúrájáról, illetve ezek felhasználása az idegen nyelvi kommunikáció során, továbbá

tanulási stratégiák és technikák, ill. ezek ismerete és alkalmazása.

A tanuló legyen képes nyitottan az idegen felé fordulni, tanulja meg önmagát nagyobb

összefüggésben, az idegen szemével látni.

Az idegen nyelv tanítását úgy kell alakítani, hogy a tanulónak alkalma legyen megtapasztalni,

miként zajlik a sikeres kommunikáció. El kell sajátítania az odafigyelő hallgatás képességét,

meg kell tanulnia önálló véleményt formálni és azt kulturált módon kifejezésre juttatni.


1. Személyiségi jegyek, külső és belső tulajdonságok, tipikus női és férfi

tulajdonságok

2. Lakóhely, lakás, berendezési tárgyak, albérlet, háztartás.

3. Család, családi-és rokoni viszonyok, életformák, egyedülállóként élni,

párválasztás, szerelem és házasság, családi ünnepek.

4. Iskola, nyelvtanulás, nyelvtanulási szokások, hétköznapok az iskolában,

magánórák, kurzusok, tanulási szokások, a német és a magyar iskolarendszer

összehasonlítása.

5. Időjárás, évszakok, frontérzékenység, klímaváltozás, időjárás-jelentés, természeti

katasztrófák.

6. Bevásárlás, bevásárlóközpontok, bevásárlási szokások, ruhadarabok

megnevezése, divat.

7. Étkezési szokások, a magyar és a német konyha, étteremben, ételek

megnevezései, étlap összeállítása.

8. Utazás, közlekedési eszközök, városi és vidéki közlekedés összehasonlítása.

9. Kirándulás, nyaralás, utazás, szálloda, strandon, tengerparton, utazási irodák,

internetes jegy- ill. szállásfoglalás.

10. Szabadidő eltöltése, olvasás, könyvtár-látogatási szokások, zenei stílusok, mozi,

színház, tévénézési szokások, tévéműsorok, internet, computer, elektronikus

levelezés.

11. Szolgáltatások, a postán, telefon, bankban, fodrásznál, kozmetikában, tisztítóban,

autójavítás, szerelőműhelyben.

12. Munkalehetőségek, foglalkozások, munkanélküliség, karrier vagy család?

13. Sport, fitness, sportágak, olimpiai játékok, extrém sportok, dopping.

14. Orvosnál, betegségek, gyógyszerek, orvosi ellátás, kórházban, fogorvosnál,

egészséges életforma, természetgyógyászat.

15. Környezetvédelem, üvegházhatás, szmog, őserdők fontossága.

16. Magyarország- földrajzi fekvés, tavaink, folyóink, klíma, növényeink és állataink,

politika, népesség, nemzeti ünnepeink-

17. Német nyelvű országok.

18. Német irodalom, művészet és zene.

Matematika fakultáció

A matematika fakultációs foglalkozások célja a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás.

A felzárkóztató fakultáció tematikája:

9. osztály

Halmazok

Hatványozás

Műveletek algebrai törtekkel

Függvények

A függvény transzformációk

Háromszögek, négyszögek, sokszögek

Nevezetes ponthalmazok

A háromszögbe írt kört

A háromszög köré írt kör

Thalész tételének alkalmazásai

Egyenletek megoldásának módszerei

Egyenletek megoldásának módszerei

Egyenlőtlenségek

Egyenletekkel megoldható feladatok

Egyenletrendszerek

Egyenletrendszerekkel megoldható feladatok

Geometriai transzformációk

Vektorok, műveletek vektorokkal

Az adatok ábrázolása

Az adatok jellemzése

Mértani szerkesztések

Mértani szerkesztések csak a körzővel

Matematika az Interneten (tájékoztatás)

Matematika az Interneten (Érettségi feladatok)

Matematika az Interneten (Kuriózumok)

Matematika az Interneten (Bolyai János)

10. osztály

A geogebra program használata

Racionális, irracionális számok

Számok n-edik gyöke

A másodfokú egyenlet és függvény

A másodfokú egyenlet megoldó képlete

A gyöktényezős

Magasabb fokú egyenletek

Másodfokú egyenlőtlenségek

Négyzetgyökös egyenletek

A számtani és mértani közép

Másodfokú egyenletre vezethető problémák

Körrel kapcsolatos ismeretek bővítése

Hasonlósági transzformáció

Háromszögek hasonlósága

Hasonló síkidomok területének aránya

Hasonló testek térfogatának aránya

Hegyesszögek szögfüggvényei

Szögfüggvények alkalmazása

Vektorok felbontása

Vektorok alkalmazása

Vektorok a koordináta-rendszerben

Szögfüggvények ábrázolása

Összetett feladatok

Geometriai alkalmazások

Események, műveletek eseményekkel

11. osztály

Permutációk

Variációk

Kombinációk

Binomiális együtthatók

Gráfok: pontok, élek, fokszám

A kombinatorika gyakorlati alkalmazásai

Hatványfüggvények és gyökfüggvények

Törtkitevőjű hatvány

Irracionális kitevőjű hatvány

Exponenciális függvény

A logaritmus fogalma

A logaritmusfüggvény

A logaritmus azonosságai

Logaritmus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek

A skaláris szorzat

A szinusz tétel

A koszinusz tétel

Trigonometrikus összefüggések alkalmazásai

Az összegezési képletek alkalmazásai

Trigonometrikus egyenletek, egyenletrendszerek

Trigonometrikus egyenlőtlenségek

Trigonometrikus függvények

Két pont távolsága

Két vektor hajlásszöge

Területszámítási alkalmazások

Szakasz osztópontjának koordinátái

A háromszög súlypontjának koordinátái

Az egyenes egyenletei

Két egyenes metszéspontja, távolsága, hajlásszöge

A kör egyenlete

A kör és az egyenes kölcsönös helyzete; két kör közös pontjai

A parabola

Klasszikus valószínűségi modell

Visszatevéses mintavétel

Valóság és statisztika

A tehetséggondozó matematika fakultáció tematikája:

A következő kritériumokat tartottuk szem előtt a tematika megalkotásánál:

A témaköre legyen átfogó, több tudományterületet integráló.

Adjon lehetőséget egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására.

Adjon lehetőséget a diákok önálló, illetve az önirányított tanulási képességének

fejlesztésére.

A többféle választ lehetővé tevő feladatokra fókuszáljon.

Segítse elő a kutatáshoz szükséges képességek fejlesztését (választás, saját munkájuk

értékelése, munkájuk eredményének megosztása társaikkal).

Produktum létrehozására késztessen.

Tegye lehetővé az együttműködési képességek fejlesztését.

Adjon lehetőséget önismeretük fejlesztésére.

Adjon lehetőséget az önértékelésre, a produktumok minőségén alapuló értékelésre.

1. Matematika honlap fejlesztése (matematikával kapcsolatos linkek, írások

gyűjteménye)

2. A matematika alkalmazásai a múltban

3. Problémamegoldó képesség fejlesztését szolgáló, kreativitást fejlesztő feladatok,

fejtörők megoldása (felkészülés matematika versenyekre)

4. Bemutatók készítése a matematika alkalmazásai témakörben

5. „Deák-Matek” – matematika verseny szervezése, lebonyolítása a kollégiumban

6. Érdekességek a matematika világából

7. „Matematika fa” készítése

8. A matematika alkalmazásai a biológia, kémia, fizika, történelem, informatika stb.

területén

9. A matematika gyakorlati alkalmazásai a gazdasági életben

10. Megoldásra váró matematikai problémák

Kémia fakultáció

Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is

gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek

és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az

általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek.

A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más.

Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, a mindennapok kémiájára

(élelmiszerek, drogok, gyógyszerek, szépségápolás stb.) és a környezetvédelem kémiájára. A

kémiai fakultációs foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell

dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi,

egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg.

A foglalkozások tematikája:

9. évfolyam:

1. Atomszerkezeti ismeretek (atommodellek, radioaktivitás, atomenergia, atomok

elektronszerkezete, periódusos rendszer)

2. Kémiai kötések (molekulák képződése, molekulák térbeli alakja, elsőrendű és

másodrendű kémiai kötések)

3. Anyagi halmazok (gázok, folyadékok, oldatok, szilárd anyagok)

4. Kolloid és heterogén rendszerek

5. Kémiai átalakulások (reakcióhő, reakciósebesség, kémiai egyensúlyok, sav-bázis

reakciók, redoxireakciók)

6. Elektrokémiai alapismeretek (galvánelemek, elektrolízis)

10. évfolyam:

1. Bevezetés a szerves kémiába, szénhidrogének (telített-, telítetlen- és aromás

szénhidrogének)

2. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (halogén- és oxigéntartalmú

szénvegyületek, alkoholok, éterek, oxovegyületek)

3. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (karbonsavak,

karbonsavészterek)

4. Nitrogéntartalmú szénvegyületek (amidok, aminok, nitrogéntartalmú heterociklusos

vegyületek)

5. Legfontosabb természetes vegyületek (szénhidrátok, aminosavak, fehérjék,

nukleinsavak)

6. Műanyagok (természetes alapú és szintetikusan előállított műanyagok)

Érettségire felkészítő kémia fakultáció tematikája:

A fakultáció célja a tanulók kémia érettségire való készülésének segítése mind közép-, mind

emelt szinten. A feladatok célzatosan kerülnek összeállításra, egy- egy témakör tematikus

feldolgozásával, a hozzá kapcsolódó elmélet áttekintésével. Konkrét érettségi feladatok

megoldásával a tanulók képet kapnak a rájuk váró követelményekről és az ismétlés elősegíti a

tananyag elmélyítését, illetve számolási készség fejlesztését.

1. Elemi részecskékkel, anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások

2. Oldatokkal kapcsolatos számolások

3. Oldatok ph-jával kapcsolatos számítások

4. Kémiai reakciók hő változásaival kapcsolatos számítások

5. Elektrokémiai számítások

6. Egyensúlyokkal kapcsolatos számítások

7. Gázelegyekkel kapcsolatos számítások

8. Szerves kémiai számítások

9. Egyszerű választásos feladatok

10. Négy féle asszociáció

11. Táblázat kitöltésével kapcsolatos feladatok

12. Esettani feladatok

13. Teljes érettségi sorok megoldása

Biológia fakultáció

A biológia fakultáció célja és feladata a tehetséggondozás. Azokkal a biológiából tehetséges

tanulókkal kell kiemelten foglalkoznunk a fakultáció során, akik olyan pályát akarnak

választani, ahol a biológiai ismeretek fontosak.

Az iskolai biológiai tanulmányaikra támaszkodva plusz ismereteket kell kapniuk, amelyek

segítségével sikeresen oldják meg a rájuk váró feladataikat (emelt szintű érettségi, egyetemi

tanulmányok).

Fontos feladata a fakultációnak az emberi test tulajdonságainak a megismerése, illetve az

egészséges élettel kapcsolatos ismeretek átadása. Társadalmunknak ép, egészséges felnőttekre

van szüksége. Az egészséges életmód és életvitel személyi igényként egy-egy emberben

azonban csak akkor fogalmazódik meg, ha tudja, hogy mit kell ezért tennie, illetve mit nem

szabad tenni.

A foglalkozások ebben szeretnének segíteni a tanulóknak.

A kollégiumi biológiai fakultáció célja:A tehetséges tanulók sikeres felvételi előkészítése.

A fakultációs foglalkozások témakörei:

9-10. évfolyamos tanulók részére

1. A biológia, mint tudomány helye és szerepe Kapcsolat más tudományokkal (kémia, orvostudomány, gyógyszerészet).

2. Az élőlények rendszerezése A rendszerezés alapjai, a faj fogalma; vírusok, prokarióta szervezetek, eukarióta szervezetek (egysejtűek, növények, állatok, gombák).

3. Az élővilág és a környezet A bioszféra, a környezet és az élőlények kölcsönhatásai. A fény, a hő, a víz és a talaj szerepe. Anyagforgalom és energiaármlás.

4. A biomok Trópusi esőerdők, szavannák, sivatagok, füves puszták, lomberdők, tajgák, tundrák, sarkvidékek és hegyvidékek valamint a tenger élővilága.

5. Populációk és társulások A populációk fogalma, szerkezete, változásai, kölcsönhatásai.

6. Az állatok viselkedése

Az örökölt, a tanult magatartásformák. Az állatok létfenntartási, szaporodási és társas viselkedési formái.

11. évfolyamos tanulók részére

1. A sejt felépítése és működése A sejtet felépítő anyagok: biogén elemek, víz, szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak stb.).

2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben A szénhidrátok szerepe az energia forgalomban. A fehérjeszintézis. A nukleinsavak és az információ-hordozás.

3. A sejtalkotók, szövetek A sejt fogalma, a sejtplazma, a biológiai membránok, színtestek, sejtmag, magosztódás, állati- és növényi szövetek stb.

4. Az élőlények önfenntartása, a táplálkozás és a légzés szerepe az élőlényeknél. Az ember táplálkozása és légzése.

5. Az anyagszállítás és a kiválasztás A növények, az állatok és az ember anyagszállítása, kiválasztása. Az emberi vér és az immunrendszer.

6. A kültakaró és a mozgás A kültakaró szerepe, jelentősége. A vázrendszer fejlődése. Élőlények mozgásformái.

12. évfolyamos tanulók részére

1. Az élőlények szabályozó működése Hormonális szabályozás; növényi, állati, emberi hormonok.

2. Az idegi szabályozás Az idegrendszer felépítése, elemi idegjelenségek. Az állatok idegrendszere. Az ember központi és környéki idegrendszere. Mozgató és érző idegműködések. Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai.

3. Az élőlények reprodukciója A szaporodás és az egyedfejlődés. A sejtosztódás fogalma; mitózis és meiózis. A növények, az állatok és az ember szaporodása és egyedfejlődése.

4. Az öröklődés A genetika alaptörvényei, az öröklésmenetek néhány példája. A mutáció fogalma. Mennyiségi öröklődés stb.

5. Az élővilág evolúciója

Az evolúció genetikai alapjai, a populációk genetikai egyensúlya. A természetes szelekció, az adaptáció, a fajok kialakulása.

6. A bioszféra evolúciója A földtörténeti őskor, ókor, középkor, újkor evolúciós folyamatai.

7. Az ember evolúciója

Földrajz fakultáció

Földünkön már nincsenek fehér foltok. Ezért korunk földrajza a feltárt, megismert világ

természeti és gazdasági jelenségeire irányítja a figyelmet. A földrajz fakultáció célja, hogy

ráébressze a tanulókat a földrajz szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek,

folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ

problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A fakultáció további célja, hogy

bemutassa a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait és

összefüggéseit. Megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és

következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit.

A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más.

Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, az aktualitásokra. Újságokat,

könyveket, filmeket, tv-műsorokat ismertetünk meg a tanulókkal. A fakultációs

foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk.

Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi

felvételi) sikeresen oldják meg.

A foglalkozások tematikája:

9. évfolyam:

1. Helyünk a világegyetemben (csillagászati alapismeretek, a Föld, mint égitest,

tájékozódás a földi térben és időben, űrkutatás)

2. A kőzetburok (kőzetburok, kőzetlemezek, vulkánosság, földrengések,

hegységképződés, földtörténet)

3. A légkör (a légkör anyaga, szerkezete, időjárási és éghajlati elemek, a szél, ciklonok,

anticiklonok, csapadéktípusok)

4. A vízburok (óceánok, tengerek, felszíni vizek, felszínalatti vizek)

5. A földfelszín formakincse (belső erők felszínformálása, a folyók, a szél és a jég

felszínformálása, felszínformálás a tengerpartokon, karsztosodás)

6. A földrajzi övezetesség

7. A földrészek természetföldrajzi képe

10. évfolyam:

1. Emberfajták és elhelyezkedésük

2. Népességföldrajz (a világnépesség növekedése és következményei, népvándorlás,

népesség összetétele, eloszlása, népsűrűség)

3. Településföldrajz (településtér, falvak, városok, városodás-városiasodás)

4. A világgazdaság a 21. század küszöbén (állam és piacgazdaság, nemzetközi

kereskedelem, integrációk, transznacionális vállalatok, pénz, nemzetközi

tőkeáramlások, adósságválság, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank)

5. A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása (mezőgazdasági termelés, ipari

termelés, energiatermelés, infrastruktúra, közlekedés, idegenforgalom)

6. A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása (fejlett és fejlődő

országok, USA, Japán, Európai Unió, arab országok, Izrael, Kína, India, újonnan

iparosodó fejlődő országok, adóparadicsomok)

7. Magyarország gazdasága a rendszerváltás után és napjainkban

8. Napjaink globális problémái

Környezet- és természetvédelmi fakultáció

Célok és feladatok

A fakultáció célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a

felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. Feladata, hogy a diákok megismerjék

a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezet

harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. A fakultáció hangsúlyos eleme: környezetünk

használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen

befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Ezzel összhangban törekvés arra,

hogy a fakultáción résztvevő diákok cselekvő környezetvédők legyenek, illetve alakuljon ki a

tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemlélete, magatartása, elősegítve ezzel az

élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést.

Fejlesztési követelmények

A tanuló váljék érzékennyé a környezet állapota iránt. Legyen képes a környezet

sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és

kedvezőtlen folyamatokat. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló környezetszennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

Tekintse értéknek a természeti - és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható

működését. Személyes életterének kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát

módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen

felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

Váljék alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos

környezetrombolást. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.

Alapelvek a fakultációs foglalkozások során:

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek bővítése.

Rendszerszemléletű gondolkodás fejlesztése.

Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.

A globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete.

A környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek

ismerete.

Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás,

döntésképesség fejlesztése.

Kritikai gondolkodás fejlesztése.

Kreatív gondolkodás fejlesztése.

A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása.

Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.

A fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása.

A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

A fakultációs foglalkozás tervezett tematikája:

A fakultáció tematikájának összeállításában a mindenkori fakultációra jelentkezők

érdeklődése a meghatározó.

Alapjában véve azonban nagy hangsúlyt kapnak a globális környezet- és természetvédelmi

problémák, mindazok a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, amelyek hatása a Föld

egészét érintik. Foglalkozunk a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos aktuális

eseményekkel. A környezetgazdálkodás és a műemlékvédelem is a tematika része, valamint a

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny versenyfelhívásban megjelölt témaköröket is

megbeszéljük.

Érintett témák

Geokémiai ciklusok

Levegőszennyezés okai és következményei (savas eső, szmog, globális felmelegedés)

Vízszennyezés okai és következményei (eutrofizáció)

Környezettudatos vízhasználat

Talajszennyezés okai és következményei (talajerózió és elsivatagosodás)

Túlnépesedés okai és következményei

Urbanizáció okai és következményei

Zajszennyzés okai és következményei

Hőszennyezés okai és következményei

Fényszennyezés okai és következményei

Sugárszennyezés okai és következményei

Környezettudatos közlekedés

Tudatos fogyasztás

Megújuló és nem megújuló energiák

Hulladéktermelés és – kezelés

Biológiai sokféleség csökkenésének okai és következményei (élőhelyek és élőlények

pusztítása)

Növényvédelem

Állatvédelem

GMO-k

Nemzeti parkok

Világörökség

Ökoturizmus

Környezet- és természetvédelmi katasztrófák

Környezet- és természetvédelmi jeles napok

Környezet-egészségtan

A felsorolt témák tetszőlegesen kiegészíthetők a csoport érdeklődésének megfelelően.

A fakultációra jelentkezett diákok közül a tehetségesnek bizonyulók részt vesznek pályázatok

készítésében, munkálkodnak különböző projektekben, nagy valószínűséggel indulnak

valamely környezetvédelmi, illetve biológia vagy földrajz versenyen.

Informatika fakultáció

A fakultáció célja: A fakultációra jelentkezők tanulók informatika iránti szeretetének

megerősítése, a tantárgy ismereteinek a kibővítése, ECDL-vizsgákra való felkészítés.

A fakultáció tematikája:

Operációs Rendszer

1. foglalkozás: operációs rendszer

2. foglalkozás: alapvető fájlműveletek

3. foglalkozás: rendszerbeállítások

4. foglalkozás: eszköztelepítések

Microsoft Word

5. foglalkozás: Word- alapismeretek

6. foglalkozás: kezelői felület ismerete

7. foglalkozás: alapvető formázások

8. foglalkozás: tabulátorok

9. foglalkozás: felsorolás, számozások

10. foglalkozás: szegély és mintázat

11. foglalkozás: bekezdések

12. foglalkozás: háttér, stílus

13. foglalkozás: kép beszúrás

14. foglalkozás: Word Art beszúrás, kezelés

15. foglalkozás: élőfej, élőláb, szimbólumok

Microsoft Excel

16. foglalkozás: Excel- alapismeretek

17. foglalkozás: kezelői felület ismerete

18. foglalkozás: alapvető formázások, oszlop, cella

19. foglalkozás: képlet

20. foglalkozás: alapvető függvények 1.



23. foglalkozás: diagram készítés 1.

24. foglalkozás: diagram készítés 2.

25. foglalkozás: nézet kezelés, mentés, nyomtatás

26. foglalkozás: rendszerezés

Sakk fakultáció

I. Alapcsoport

Figurák értéke és szerepe.

Fejlődés és centrum.

A tempó fogalma.

Nehéztisztek korai játékba hozatala.

A sakkjáték alapelvei (megnyitás-, középjáték-, végjáték alapelvei).

Egy, két, háromlépéses mattok.

Taktika alapmotívumai.

Alap végjátékok.

Fejben számolás.

II. Versenyző-csoport

A helyes sakkgondolkodás és sakkszemlélet kialakítása a sakktörténet tükrében.

(Philidortól Kaszparovig).

A stratégiai eszmék változása a játék mindhárom fázisában (megnyitás, középjáték,

végjáték).

Állásértékelés és elemei.

A pozíció összetett problémái.

Anyag, idő, tér összefüggései.

Kombinációk, intuitív áldozatok, kompenzáció, rejtett taktikai fenyegetések.

Gyalogszerkezetek. („A gyalog a sakkjáték lelke.” Philidor)

Aktív, dinamikus sakk.

Kezdeményezés

Taktika

Kombinációs közelharc.

Korai támadás és ellentámadás.

Támadás a középen rekedt király ellen.

Végjáték típusok.

Tematika:

1. A sakktábla szerkezete (nagyátló, király-vezérszárny vonal, sor, mező, centrum és

centrum körüli mezők). A sakktábla geometriája, a betűk és a számok jelentősége, a

figurák helyének meghatározása.

2. A bábok alapállása. A király lépésének szabályai, a sakk, matt, patt meghatározása

szemléltető példákkal, hadállásokkal történő bemutatáson keresztül.

3. A bástya és futó menetmódjának szabályai, a sáncolás fogalma, a szabályos

sánclépés.

4. Mikor nem lehet sáncolni (4 alapvető szabály!)? A vezér lépésmódja, a vezér, mint

egyik legerősebb figura.

5. A gyalog és a huszár menetmódja. A játszmaírás alapjai, a figurák jelölése, ütés,

sánc, sakk, matt jelzése.

6. A játszmalap kitöltésének szabályai. A sakkóra használata. A játékidő. Sport és

etikai szabályok versenyzés közben. A sakkjátszma írása. Egy szabadon játszott

sakkjátszma írása játszmalapra.

7. Sáncolási szabályok, matt, patt sakk a gyakorlatban. Játszmaírás gyakorlása.

8. Matt állások felrakása (K+V, K+B, K+2F, K+F+H). Sakk, matt és patt állások

felrakása. Sáncolási szabályok ismétlése.

9. I. szintfelmérés: lépések, sánc, menet közbeni ütés, sakk, matt patt megállapítása,

sáncolási szabályok. A felmérés írásban és demonstrációs tábla alkalmazásával

szemléltető módon történik. A szintfelmérő után két csoport kategória kerül

kialakításra.

10. Matt állások felrakása. Mivel lehet mattolni az egyedülálló királyt (mattolási

szabályok)? Sakkóra használatának szabályai.

11. A sakkjáték szakaszai és annak jellemzői. A megnyitás, középjáték és végjáték.

Egyedül álló király mattolási szabályai királlyal és vezérrel.

12. Egylépéses mattok megoldása ábraállásokról. Egylépéses matt-adások gyakorlása,

a megoldás logikai menete.

13. Egyedülálló király mattolása a gyakorlatban. Egyedülálló király mattolása királlyal

és vezérrel.

14. Egyedülálló király mattolási szabályai királlyal és bástyával (egy és két bástyával

való matt adás közötti különbségek). A matt-adás folyamatának szabályai. Patt

csapdák elkerülése.

15. A megnyitások típusai (nyílt, félig nyílt zárt és szabálytalan) és jellemző

kezdőlépései.

A nyílt, félig nyílt és zárt megnyitások fajtái.

16. II. szintfelmérés: matt adások a gyakorlati sakkban. Ábraállások megoldása, sakk-

matt-patt helyzetek felismerése, hárítása. Egyedülálló király mattolása vezérrel és

bástyával, az eddig tanultak alapján, adott állásból a matt adás levezetése.

17. Végjátékok típusai: könnyűtiszt (H-F, 2H, 2F, Futópár - Huszárpár, FH - 2F ellen,

bástya, két bástya, vezér, vegyes) gyalogvégjátékok. Végjátékok jelentősége,

szemléltetése demonstrációs táblán adott állásokon keresztül bemutatva.

18. Gyalogvégjátékok: az oppozíció és fajtái (mértani, mező és huszár oppozíció). Az

oppozíciók gyakorlása ábraállásokból kiindulva.

19. Egyedülálló király mattolása két ellentétes színen mozgó futóval. A gyalogbeviteli

szabályok, az elméleti döntetlen gyalogvégjátékok.

20. Egyedülálló király mattolása futó-huszárral. Megnyitás-elméleti iránymutatás,

figurák fejlesztése, sáncolás, vonalak jelentősége.

21. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések, torlasz képzése, oppozíció szemléltetése több

gyalogok végjátékokban.

22. Az átalakulási négyzet, a mértani-huszár és mező oppozíció a gyakorlatban. A

megfelelő mezők a mezőoppozícióban.

23. Megnyitáselméleti iránymutatás. A térelőny, a centrum jelentősége, tempók

jelentősége az idő fogalma - szemléltetés gyakorlati játszmákkal bemutatva.

24. Két huszár az egyedülálló király ellen - elméleti döntetlenállás. Két huszár a király

és egy gyalog ellen - kivételes állás a matt adáshoz.

25. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések. A gyalog. A megnyitás és középjáték

alapelvei (centrum, fejlődés, tér, idő stb.) játszmában. A kombináció.

26. Gyalogvégjátékok: káros báb, torlasz és lépéskényszer - szemléltetése

ábraállásokból levezetve, majd önálló feladat megoldási gyakorlatokkal.

27. A döntetlen a játszma: elméleti döntetlen (nincs matt adó figura), háromszori

lépésismétlés, háromszori tükörállás, örökös sakk, a felek döntetlenben egyeznek meg,

ötven lépésen belül nem történik gyaloglépés vagy ütés.

28. A középjáték, tervek keresése, a tervezés lényege és folyamata a sakkjátszma

folyamán.

29. Könnyűtiszt végjátékok, típusaik, vegyes könnyűtiszt (futó-huszár), valamint

huszárpár, futópár erősségének szemléltetése zárt ill. nyílt végjáték állásokban.

30. III. szintfelmérő: végjátékismeretek - gyalogvégjátékok feladatsorral,

ábraállásokkal.

31. A középjáték: idő-tér anyag együttes hatása a játszma folyamatában - szemléltetés

példajátszmákon keresztül.

32. Nehéztiszt végjátékok típusai, (bástya- és vezérvégjátékok), bástyavégjátékok

elméleti sajátosságainak bemutatása, levezetése.

33. A középjáték: átmenete a középjátékból a végjátékba, a lebonyolítás, az

egyszerűsítés lehetőségei, a rövid távú tervezés - a taktika jelentősége.

34. Vegyes végjátékok ezen belül külön kiemelve az elméleti kivételek ismertetését. A

sakkjátszmáról általában összekapcsolva az eddig tanultakat, a versenysakkozásról.

A sakk világranglista az egyes minősítési kategóriák fogalma (kezdő, IV - III - II -I. o.

mj, FIDE értékszámok FIDE mester, nemzetközi mester, nagymester világbajnok).

Egyes versenyformák és jellemzőik: körmérkőzés, svájci rendszer, scheveningeni, k.o,

kombinált (k.o és svájci) különleges versenyformák: szimultán, tanácskozási játszma,

advanced sakk (komputer segítségével játszó ember).

35. Az anyag-tér-idő hármasság szemléltetése, a tempó fogalma, jelentősége.

Tempóelőny szemléltetése a játék szakaszaiban (megnyitásban, középjátékban,

végjátékban).

36. Középjáték állások jellegzetessége és sajátosságai (nyílt és zárt állások), a

gyalogszerkezet jelentősége, gyalogcentrumok típusai.

37. Állásértékelés, tervkeresés, gyalogláncok kialakítása, gyenge pontok, gyenge

gyalogok az állásban, izolált gyalogok elleni játék-ellenjáték.

38. Középjáték tervkészítés, vezér és bástya szerepe a középjáték során, támadásépítés

- védekezés.

39. A könnyűtisztek szerepe a játék egyes szakaszaiban (futó és huszárpár, erős és

gyenge futók ill. huszárok).

40. Manőverezések a játék egyes szakaszaiban, a pozíciós áldozatok a szerepe,

jelentősége. 41. IV. szintfelmérő: A játszma egyes szakaszaiból összeállított

feladatsorokkal megnyitások, középjátékok, végjátékok ismeretének, a gyakorlati

megvalósításának mérése.

42. Sorok, vonalak, nyílt és félig nyílt vonalak. A figurák helyzetének javítása, a

rosszul álló figura helyzetének kihasználása. Bemutatása gyakorlati játszmák útján.

43. Változatszámítás, többfunkciós lépések, sablonos rossz lépések. A lépésjelöltek

kiválasztása, a döntési folyamat az időtényező hatására. Az időbeosztás lényege.

44. A támadás feltételei. Támadás építése a játszma során. Tipikus támadóállások

létrehozása (támadás a rövid- ill. hosszúsánc ellen, támadás a középen maradt király

ellen).

45. Középjáték típuselemek: felfedés, alapsori kombinációk, kettős támadás, elterelés,

ráterelés, vonalzárás, vonalnyitás, átlózárás, átlónyitás.

46. Állásszerkezetek jelentősége. Átmenet a megnyitásból a középjátékba, átmenet a

középjátékból a végjátékba. Átmenet megnyitások között.

47. Az intuíció fogalma, az intuíció a játszma során intuitív áldozatok.

48. Híres végjáték-tanulmányok, művészi feladványok fajtái (önmatt, szabad matt).

Az oktatás várható anyagát a pontosabb tematikát a gyerekek megismerése és

szintfelmérése után alakítjuk ki.

2. számú melléklet

Kollégiumi csoportfoglalkozásoka Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő

Középiskolai Szakkollégiumban

Kollégiumi foglalkozások kerettanterve

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével intézményünkben a tematikus csoportfoglalkozások évfolyamonkénti elosztása általában az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően történik. Az intézmény éves foglalkozási tervében kerül minden tanév elején meghatározásra, hogy az egyes tanulócsoportok között miként bontjuk meg a tematikus órakeretet. Ennek során figyelembe vesszük a tanulócsoportok tanulói összetételét. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja lehetőséget biztosít az órakeret tanulócsoportonkénti átcsoportosítására.

Témakörök:1. A tanulás tanítása2. Erkölcsi nevelés3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése6. Családi életre nevelés7. Testi és lelki egészségre nevelés8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség9. Fenntarthatóság, környezettudatosság10. Pályaorientáció11. Gazdasági és pénzügyi nevelés12. Médiatudatosságra nevelés

Témakörök Évfolyamok

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14.

A tanulás tanítása 4 3 2 2 2 1

Erkölcsi nevelés 2 2 2 2 1 1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2 2 2 2 1 1

Állampolgárságra,

demokráciára nevelés

1 2 2 2 1 2

Az önismeret és a társas kultúra

fejlesztése

1 1 1 1 1 1

Családi életre nevelés 1 1 2 2 3 3

Testi és lelki egészségre nevelés 2 2 2 2 2 2

Felelősségvállalás másokért,

önkéntesség

2 2 2 2 1 1

Fenntarthatóság,

környezettudatosság

2 2 2 2 2 2

Pályaorientáció 2 2 2 2 2 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés 2 2 2 2 3 3

Médiatudatosságra nevelés 1 1 1 1 1 1

22 22 22 22 20 20

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel) ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60 %-ra azaz 22, illetve 20 órára a fenti témákkal kell foglalkozni. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a tanulók ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakításával

támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be a választott iskolájukat. A

jól megtalált tanulási típus és stílus hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti

helytállásukat a munka világában is.

Nagyon fontos a tanulók tanulási stílusának megismerésére, mellyel egyénre szabott tanulási

módszereket alakíthatunk ki, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó

eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének

kibontakoztatását.


A diák ismerje meg saját tanulási stílusát, szokását, ezt alkalmazza mindennapi felkészülése

során. Továbbá sajátítsa el a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori

sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott hatékony tanulási eljárásokat,

módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja szervezni

az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő

tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern

eszközöket. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat.

Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat,

módszereket, tudjon szelektálni az információk rendszerében.

9. évfolyam: 3 óra

Tervezett témakörök:

1. a kollégiumi tanulás jellemzői, tanulási módszerek és lehetőségek a kollégiumban, a diákok saját tanulási stílusának, szokásának megismerése

2. a megfelelő tanulási módszer megválasztása, koncentráció és emlékezetfejlesztés3. a tantárgyak fontossági sorrendje, priorizálás, a helyes időbeosztás kialakítása, a

megismert módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan

A 9. évfolyamon azért nagyon fontos ezeknek a témaköröknek az átbeszélése, mert mindenki

érkezik valamilyen tanulási technikával, ami jó, de a középiskolában nem biztos, hogy

elegendő vagy megfelelő. A cél az, hogy a 9-es tanuló megismerje a számára optimális

tanulási módszereket, technikákat és ezeket a későbbiek során is tudatosan tudja alkalmazni és

használni. Ezáltal jobb eredményeket érhessen el az iskolában.



1. az önművelés igényének kialakítása2. kiselőadások, prezentációk készítésének technikái és azok használata, gyakorlatok a

könyvtárhasználatban, a könyvek megismerése, használata

A 10. évfolyamon már könnyebb dolgunk van, hiszen az alapvető módszereket, technikákat

megtanultuk 9. osztályban, így építhetjük rá ezeket a témákat. A gyakorlati módszerek

alkalmazásával foglalkozhatunk. A prezentációk az iskolai munka szerves részét képezik,

ezért nem mindegy az, hogyan vannak elkészítve, milyen a felépítésük.

A könyvek használata, megismerése az internet világában a műveltség szélesítését jelenti.



1. a tanulást segítő tudatos internethasználat2. valamely megszerzett ismeret számonkérésével vizsgáljuk meg az alkalmazott tanulási

technikát és annak megfelelőségét

11. évfolyamon a tudatos és hatékony internethasználat mellett az eddigi foglalkozások

eredményességét ellenőrizzük. A diákok a megfelelő módszert választják-e és azt jól tudják-e

alkalmazni a megfelelő eredmény elérése érdekében.



1. az érettségi vizsgákra felkészülés módszerei, azok begyakorlása2. szóbeli vizsgahelyzet, felkészülés, vázlat, jegyzetelés

12. évfolyamon teljes mértékben az érettségivel foglalkozunk. A tantárgy specifikus

felkészüléssel, a jól használható vázlat elkészítésével.

A foglalkozásokon feladatok megoldására, szituációk szemléltetésére is sor kerül, amelyek a

gyakorlást, új módszerek megismerését és elsajátítását teszik lehetővé. A csoportmunkának és

az önálló munkavégzésnek egyaránt nagy szerepe van. A foglalkozások során lehetőség nyílik

arra, hogy bárki önállóan véleményt nyilvánítson, bemutassa munkáját, mert ezzel is fejlődik

tanulási tevékenysége, megtanulja ez által kifejezni magát.

Erkölcsi nevelés

Az élet első éveiben a gyerekek testi, lelki és társas fejlődése egyetlen egységet alkot. A

mozgás, a tér birtokba vétele és a másokkal (elsősorban persze a szülőkkel) való interakció

folyamatos kölcsönhatásban van a beszéd és a gondolkodás kialakulásával. Ez utóbbi jelenti a

bázist az ítélőképesség kifejlődéséhez. Ennek egyik területe a jó és a rossz közötti különbség

felismerése. Ezt hívjuk erkölcsi ítélkezésnek, ami nem azonos a társadalmi illemszabályokkal,

konvenciókkal. Ez utóbbi elsősorban külső, magatartási jegyeket ölel fel: az udvariasságot, az

öltözködés, hajviselet, mások által helyeselt vagy elviselt formáit, a társadalmi érintkezés

fordulatait, ahogy köszöntünk, megszólítunk embereket, kérünk, kifogásolunk, sőt, ahogy

veszekszünk konfliktusok alkalmával. A társadalmi konvenció része, hogy mennyire lépünk

közel beszélgető partnerünkhöz, kinek nyújtunk kezet, vagy az, hogy a szórakozóhelyre

mindig a férfi lép be először.

Az erkölcs ennél kevesebbet meg többet is jelent. Nem szabályozza ilyen mélységekig a

mindennapi életet, de amire vonatkozik, azok igazán fontos dolgok. Erkölcsinek tekintünk

bizonyos tilalmakat (pl. ne ölj) és az igazságosság, az emberi jogok, a méltányosság

fogalmaival meghatározható kérdéseket, mindazt, amit egyszerűbben a jó és a rossz közötti

választásként szokás emlegetni. A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok

megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek

személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen

példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.

A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni

erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a

közösség és az egyén életére egyaránt.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás

jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv

Évfolyam Időkeret (óra)

9. 2

10. 2

11. 2

12. 1

Témák Tartalmak, tevékenységek

Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepeFelelősség- és kötelességtudat

A munka megbecsülése

Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban.Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük.Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét.Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

9. évfolyam (2 óra):

Erkölcsi döntéshelyzetekről szóló kérdőív elkészíttetése a tanulókkal, majd annak

megbeszélése, az erkölcsi normák megjelenítése.


La Mancha lovagja” (1972) című film megtekintése, az erkölcsi normák megbeszélése,

mennyire alkalmazhatóak azok a normák, amit Don Miguel de Cervantes megálmodott

karakterének?


Egész évfolyam bontott létszámban (max 20 fő) közös gyűjtése: a táblára felírjuk az

erényeket, értékesnek gondolt dolgokat (akár egy számítógép, vagy versenymotor is

felkerülhet). Utána licitálhatnak, ki mennyit ad az előre meghatározott zsetonjából, tallérjából

(100-200, létszámtól, licitelemek számától függően). Felírandó mennyiért, és ki vitte el. Utána

beszélhetünk róla, ki, hogyan gazdálkodott, kinek mi, mennyit ér.

Másik feladat: mindenki állítson össze saját öt parancsolatot, de olyat, amelyet maga is képes

követni, s nem csak mások számára írná elő. Ezeket a csoportban szétosztanánk, s egyenként

lehetne véleményezni, kinek mit mond a másik ember öt saját parancsa. Egyezik-e a

klasszikus tízparancsolattal?

A Tízparancsolat értelmezésére, aktualitásának megbeszélésére vendégként lehet hívni

lelkészt, akivel az előre összegyűjtött kérdések alapján lehet beszélgetni.

13. évfolyam (1 óra): Erkölcsi nevelés az irodalomban: Irodalmi anyagok (verset, novellát, regényt) keresése a

könyvtárunkban, melynek erkölcsi mondanivalója erőteljes hatást váltott ki a diákból.

A 9. évfolyam foglakozásán alkalmazott teszt:

Instrukció:

A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit

tennél. A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ

lehet megjelölni. Ha valami hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez.

Mit tennél Te az alábbi helyzetekben?

1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt,

akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi,

hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiótok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat

jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki

melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik.

a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába.

egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem

b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle.

egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem

2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs.

Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat

példáit.

a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat

b) Gyorsan lemásolom a feladatokat

3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod,

hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az

egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a

tettes.

a) Megmondom neki az igazat.

b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt.

4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül

ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj

erről senkinek.

a) Nem szólok róla senkinek.

b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt.

5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról

írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.”

Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni.

a) Hagyom, hogy másoljon.

b) Nem hagyom, hogy másoljon.

6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit.

Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e

dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai

tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de

egy osztályból csak egy tanuló mehet.

a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök

a dolgozatra.

b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam.

7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon

fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut

az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki.

Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit.

a) Súgással segítem ki a társamat.

b) Nem súgok neki.

8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be

a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket.

Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az

okozott kárt. Elég magas összegről van szó.

a) Elárulom a tetteseket.

b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek.

9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az

osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el

hasonló dolgot. Senki sem hisz neki.

a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes.

b) Nem szólok semmit.

10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán

egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan

viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen

téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről.

a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam

b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.

11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes,

mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba

vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj.

a) Elárulom az osztálytársamat.


12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te

tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér

benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában.

a) Megmondom, hogy ki a telefonáló.

b) Nem mondom el, amit tudok.

13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az

előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon.

a) Szó nélkül elteszem a számológépet.

b) Megkeresem a számológép tulajdonosát.

14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a

legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A

tanár téged hív ki felelni.

a) A szokásos módon felelek.

b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva.

15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök

kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente

el.

a) Elárulom a tettest.


16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a

külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el.

Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön

iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről.

a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom.

b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit.

17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen

népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire

most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki.

a) Én is részt veszek a telefonálásban.

b) Tiltakozom a terv ellen.

c)Nem nyilvánítok véleményt.

18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott.

Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod

dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el.

a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban.

b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről.

c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Bevezetés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsanak

olyan ismereteket, amelyek nagyban hozzájárulnak a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, a hazaszeretet érzésének kialakulásához, erősítéséhez.


A foglalkozások célja, hogy a bemutatott prezentációk, szemléltető eszközök, multimédiás

anyagok segítségével a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az

egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák, a lakóhely, a szülőföld, a haza

és népei megismerését. Legyenek tisztában a település, Debrecen város hírességeivel,

hagyományaival. Ismerjék a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit,

azok munkásságának főbb elemeit. A nevelés révén minél inkább alakuljon ki bennük a

közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén

Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája,

ezért a tanulók magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg a kontinens történelmének főbb

vonásait, érdekességeit, valamint sokszínű kultúráját, valamint legyenek nyitottak az önálló

kutatómunka (információk gyűjtése és azok feldolgozása) iránt.

Programterv

Évfolyam Témák Tartalmak, tevékenységek

9. évf. (2 óra) Közösséghez tartozás, 1. A közösségi összetartozást megalapozó közös

hazaszeretet. értékek bemutatása. Nemzeti jelképeink.

2. Történelmi példákon keresztül pozitív

attitűd kialakítása az országhoz, a nemzethez.

Debrecen város hírességei.

10. évf. (2 óra) Nemzeti, népi kultúránk 1. A magyar nemzeti, népi kultúra értékeinek,

értékei, hagyományai. hagyományainak rövid áttekintése.

2. Jeles magyar történelmi személyiségek,

tudósok, művészek, sportolók munkássága.

11. évf. (2 óra) Nemzetünk kapcsolódása 1. Az Európához, az EU-hoz való tartozásunk

Európához. történeti alapjai, jelentősége.

2. A nemzeti és az európai identitás kapcsolata.

A határon kívüli magyarság szerepe.

12. évf. (1 óra) A Magyarországon élő 1. A hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi

nemzetiségek kulturális sokféleségének példákkal történő rövid

szokásai, hagyományai. bemutatása.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus

jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.

A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is

jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára

egyaránt.

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot

teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.


Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni

és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek

és a jogok gyakorlása során.

Időkeret:

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13–14. évfolyam

2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra

Tematika:

9. osztály

1. foglalkozás: A diákönkormányzat

Fejlesztési követelmény: A tanulók legyenek képesek belátni a kollégiumi

diákönkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

A foglalkozás tartalma:

A házirend ismertetése. A tanulók tájékoztatása a dicséretek és büntetések rendszeréről,

jelentőségéről; az értékelő pontrendszer elemeinek ismertetése.

A diákképviselők kötelezettségeinek és jogainak ismertetése; a DÖK szerepe, jogai és

kötelezettségei a kollégiumban.

A csoportos foglalkozások és a tanulókkal történő mindennapi kapcsolattartás során

törekedni kell a fejlesztési követelmények elérésére. A csoporton belüli felelősrendszer

kiépítésével és a csoportért végzett felelősségteljes munka elismerésével is segíthetjük a

fejlesztési követelmény széleskörű megvalósítását, amely a demokrácia elveinek

megismertetésére és a gyakorlati megvalósulására irányul.

Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A házirend, értékelő pontrendszer

kivetítése (PowerPoint használata). Beszélgetés, felsős tanulók beszámolója,

tapasztalataik átadása.

2. foglalkozás: Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése.

Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok).

Fejlesztési követelmény: Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat

munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a

megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. A szabatos kifejezésmód

alkalmazása, a vitakészség javítása a csoportfoglalkozás során.

Szituációs játék csoportalkotás (2-3-4 fős csoportok képzése) után:

Módszertani ajánlás a téma feldolgozására:

A) A család, iskola, kollégium, baráti kör, hivatalos ügyintézés világából irányított

szituációk kis csoportos megbeszélésével, majd néhány perc múlva előadásával

mutathatják be az adott helyzetek megoldását.

B) A tanulók kis csoportokban maguk beszélik át egy-egy választott terület (család,

kollégium, iskola…) illemtanilag problémás helyzeteit. Lehetőleg lényegre törően kell

elmondani – időkorláttal, az összegyűlt szituációk egymás közötti kiosztásával - a

témakörrel kapcsolatos gondolataikat a többiek számára.

10. osztály

1. foglalkozás: Az egyén jogai és kötelezettségei. A szabadságjogok ismerete és

történelmi előzményei.

Fejlesztési követelmény: Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi

életben.

Fogalmak: Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a

csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. A jog fogalma. Az egyén jogai. A

szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.


A csoport tagjai egy-egy állampolgári jogot vagy kötelezettséget kapnak, amit a

táblánál a jogok illetve kötelezettségek oldalára felillesztenek. (Csoportos feladatvégzés

esetén borítékban összekevert állampolgári jogokat és kötelezettségeket kell

szétválogatni.)

A tanulóknak a besorolás után egy-egy példát is kell mondani a jog illetve

kötelezettség konkrét megvalósulására. Segítségként készítünk egy olyan gyűjteményt,

amelyből kiválaszthatják a tanulók a kihúzott joghoz vagy kötelezettséghez tartozó

példát.

A példákat lehetőleg a tanulók életéhez kapcsolódó (művelődési, tanuláshoz való jog

stb.) megközelítésben tárgyaljuk!

Az állampolgári jogokról és kötelezettségekről szóló médiahíreket (újságcikk, videó) is

felhasználhatjuk a téma feldolgozása során, törekedve a médiahírek több oldalról

történő értelmezésére a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás elvének biztosítására.

2. foglalkozás: A magyar választási rendszer fejlődése, a magyar állam működésének

főbb elemei

Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb

elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány,

igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).


Csoportképzés után a tanulók egy-egy borítékot, melyben az információk össze vannak

keverve. A feladat az, hogy sorba kell szedni és egy lapra felrakni az összekevert

információkat időrendi sorrendben.

A foglalkozás végén összefoglaló áttekintést a parlament aktuális összetételének

szemléltetésével, a demokratikus állam felépítésének, a választási rendszernek, helyi

önkormányzatok rendszerének, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a

fegyveres testületek, szervezetek rendszerének szemléltetése.

Aktuális országos vagy helyi választási eseményekről általános csoportfoglalkozás

részeként is beszámolunk a tanulóknak, elbeszélgetünk velük azok aktualitásáról,

jelentőségéről.

11. osztály

1. foglalkozás: A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak

rendszerezése

Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb

elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány,

igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

A feladat tartalma: A különböző történelmi korszakok államainak felépítése; a

demokrácia fogalma és kialakulása; a törvényhozás módjainak változása a történelem

során; a választójog változása a történelemben; a hatalom birtokosainak

erőszakszervezetei, testületei; az igazságszolgáltatás változása a történelemben.

Módszertani ajánlás: Feladatsor (rendszerezés, kiegészítés, csoportosítás,

képfelismerés, filmbejátszás stb.) készítése és csoportos, versenyszerű megoldása, a

helyes megoldások ismertetése.

2. foglalkozás: A demokratikus állam működésének főbb elemei

Fejlesztési követelmény: Értse meg a tanuló az állampolgár és a társadalom

együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási

rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás,

fegyveres testületek stb.).


A) Jelen korunk politikai választási rendszerének ismertetése. A tájékoztató után

(10-12 perc) kérdéssor kis csoportos kitöltése kb. 10 perc alatt. A válaszok

ellenőrzése, a csoportok eredményének egyeztetése, a felmerülő kérdések

megbeszélése.

A foglalkozáshoz aktuális videós anyag, képanyag, újságcikkek, internetes források,

nyomtatott információs anyag használata ajánlott.

B) Páros feladat: Internetes tájékozódás kérdőíves kérdések kitöltésével a magyar

választási rendszerről, a rendszerváltás előtti időszak szavazási, választási

mechanizmusairól: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_választási_rendszer

A foglalkozás végén a tanulók megkapják a kérdésekre adható optimális válaszokat.

A csoportok pontozzák teljesítményüket. A pontozás eredményét ellenőrizzük.

12. osztály

1. foglalkozás: Állampolgári jogok érvényesítése

Fejlesztési követelmény: - Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi

életben.

A foglalkozás tartalma:

A jog fogalma, Polgári Törvénykönyv (Ptk.), Büntető Törvénykönyv (Btk.):

állampolgári jogérvényesítés és kötelezettségek a munkahelyen, lakókörnyezetben,

közterületen, a családi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban; fogyasztóvédelmi

jogszabályok érvényesítése; az Alaptörvény


A) A tanulók ismereteinek frissítése az államhatalom, a politikai pártok és

ideológiáik, valamint az önkormányzatiság témakörében, majd az Alaptörvény

egyes részeinek tanulmányozása kis csoportokban kérdéscsoportok

megválaszolásával. A csoportos információgyűjtés eredményének ismertetése

csoportmegbízott vagy a csoport minden tagjának aktivizálása útján.

B) A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség előadása a vásárlások során érvényesíthető

jogokról.

C) Btk. és Ptk. változásainak ismertetése a médiahírekből gyűjtött példák és a

tanulók saját tapasztalatai, információi alapján.

13-14. osztály

1. foglalkozás: Aktuális belpolitikai hírek feldolgozása

Fejlesztési követelmények:

Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási



Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni

és társadalmi célok elérése érdekében.


A) Az MTV aktuális híradójának megtekintése és beszélgetés az aktuális belpolitikai

eseményekről, a demokratikus állam médiájának információközvetítő szerepéről és

kötelezettségeiről.

B) A legutóbbi politikai választásokról szóló médiahírek feldolgozása (tv,

újságcikkek) és az aktuális hírek megvitatása a hitelesség és a többoldalú tájékoztatás

alapelvét betartva.

2. foglalkozás: Aktuális külpolitikai hírek feldolgozása

Fejlesztési követelmények:

Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási



Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni

és társadalmi célok elérése érdekében.


A) Az MTV egy külpolitikai elemzőműsorának (részletének) megtekintése és beszélgetés a demokratikus államok és a kevésbé fejlett demokráciák közötti kapcsolatok és összeütközések okairól, történelmi gyökereiről.B) Foglalkozás az internet teremben:Szituációs játék: Internetes linkgyűjtemény segítségével állítsák össze a tanulók

csoportjai a számukra legfontosabbnak tűnő külpolitikai híreket az esti híradóba 3

percben, majd olvassák is fel a társaiknak. A hírek, tudósítások elemzése,

jelentőségük tudatosítása a „híradások” után.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és

tapasztalati alapjai.

A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális

énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások

elfogadására.

Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.


Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és

döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a

helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Időkeret (óra) 1 1 1 1

9. évfolyam

Ismertetjük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. Számba

vesszük az emberi tulajdonságokat: testi-, motorikus tulajdonságok, értelmi képességek,

érzelemvilág, akarati tulajdonságok, szociális képességek, művészi képességek, esztétikai

érzék.

10. évfolyam

A csoport aktív közreműködésével elősegítjük a megalapozott önismeret kialakítását. A

kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályainak bemutatása.

Empátia, mások elfogadása.

11. évfolyam

Szerepjátékok segítségével fejlesztjük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges

képességeket. Társas kommunikáció.

12. évfolyam

Csoport előtti megmérettetés révén elősegítjük a pozitív énkép kialakítását az eddig

elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és

életpályájukat maguk alakítsák. A tudás és tapasztalat jelentőségének bemutatása.

A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a

fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében.

A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a

családi közösségek, értékek megbecsülése.

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi

közösség kialakításában.

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi

értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.


Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és

felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a

párkapcsolatokban.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12.


9.évfolyam

A család szerepe, jelentősége az egyén életében

Példákon keresztül bemutatjuk, hogy a családi élet színtere a családi otthon.

Ismertetjük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában.

10. évfolyam

Együttműködés és felelősségvállalás a családban

Az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságának

hangsúlyozása. Kinek mit jelent a család, az otthon? A családi munkamegosztás, ennek helye

és szerepe a családi közösségben.

11.évfolyam

Szexuális kultúra

A helyes szexuális kultúra jellemzőinek és jelentőségének ismertetése a férfi-nő kapcsolatban.

A helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata.

12. évfolyam

Családtervezés

Az önismeret szerepe a párválasztásban. Átgondolt gyerekvállalás jelentőségének

kihangsúlyozása. Konfliktusok a családban. A családban előforduló konfliktusok és kezelési

módok bemutatása szerepjátékokon keresztül.

Testi és lelki egészségre nevelés

Bevezetés

A tanulók testi és mentális képességeinek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez

szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges táplálkozás. A rendszeretet belső

igénnyé válása, s az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégiumban

lehetőségük van olyan ismereteket, gyakorlati képességeket elsajátítani, melyek segítik őket

testi és lelki egészségük megőrzésében, s az egészséget károsító szokások kialakulásának

megelőzésében.

A foglalkozások célja tehát az, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód,

életviteli szokások tudatos felépítésére, rendszeres gyakorlására, s az ezekhez szükséges

ismeretek megszerzésére.


A tanuló legyen tisztában az emberi szervezet működésével, a testi és lelki fejlődés és

változás természetével.

Legyen képes felismerni az egészségkárosító tényezőket, s tudjon a baleset megelőzés

módjairól, valamint az egészséget fenyegető káros szenvedélyek megelőzéséről.

A tanuló legyen tisztában azzal, hogyan befolyásolja az ember magatartását a különböző

élethelyzetekben szocializációja, társas környezete; fejlődjön önismerete, ítélőképessége,

erkölcsi tudata.

A tanuló rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő

ismeretekkel, készségekkel, empátiával, s minél tudatosabban készüljön a párkapcsolatra,

családi életre.

A tanuló legyen képes önálló életvitelét, életét a kollégiumban tudatosan megszervezni,

munka- és szabadidejét a leghatékonyabban kihasználni.

Tartalmak, tevékenységek évfolyamonként

9. évf. (2 óra időkeret)

o Harmonikus kapcsolatok, barátságok kialakítására történő neveléso A szabadidő tudatos tervezése, szervezése


o Különféle élethelyzetek megbeszélése, dramatizálásao Egészséges életmódra nevelés, korszerű táplálkozás, diéták


o Függőségek kialakulása, egészség károsító anyagoko Rekreáció, séták, kirándulás. A kondíció fontossága (sport, torna, tánc)


o Mentális egészség, önismereto Érdekütköztetés módjai, emberi játszmák elemzés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás

megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.

A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes

feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír.

Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat:

a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.


- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű társak iránt.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12.


Tematika

9. évfolyam:

Az önkéntesség és a felelősségvállalás fogalmával való megismerkedés.A társadalmi felelősségvállalás fontosságának bemutatása, a másokért érzett

szolidaritás jelentőségének példákon történő bemutatása.

Az érettségi vizsga előfeltétele a közösségi szolgálat.A segítő magatartás kifejlődésének elősegítése szituációs játékok révén.

10. évfolyam:

Az önkéntesség története, típusai. Az önkéntes szervezetek (Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és

egyéb szervezetek) bemutatása.A tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeinek

és jelentőségének ismertetése.

11. évfolyam:

Lakossági adományok (pénz-és természetbeni) és társadalmi szolidaritás.Az adományozási hajlandóság alakulása, az adományozás társadalmi háttere.

Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutatjuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását.

12. évfolyam:

A hátrányos helyzet és a fogyatékkal élés fogalmának ismertetése. Bemutatni, mit jelent fogyatékkal élni. A fogyatékkal élők jogai.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Bevezető

Az intézményes környezeti nevelés története csak néhány évtizedre nyúlik vissza. 1972-

ben, a Stockholmban rendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencián hangsúlyozták a

környezeti nevelés fontosságát, majd 1975-ben az ENSZ megjelentette első hivatalos

dokumentumát a környezeti nevelésről (Belgrádi Charta).

1977-ben, a Tbilisziben tartott UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi

Konferencián megfogalmazták az iskolai környezeti nevelés célját, területeit és módszereit:

„A környezeti nevelés egy folyamat, amelynek célja, hogy a világ népessége

környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos

problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel,

motivációval és elkötelezettséggel, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi

problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén.”

Az 1992-es Rio de Janeiro-i ENSZ csúcsértekezlet óta a környezeti nevelés részévé

váltak a környezeti kérdések gazdasági és társadalmi vonatkozásai is. Az utolsó nemzetközi

dokumentum az 1999-es Környezeti nevelés és oktatás Európában c. Brüsszeli Konferencia

záróokmánya, amelyben megfogalmazzák, hogy a természetközpontú környezeti nevelést ki

kell egészíteni a fenntartható fejlődés és a társadalom kérdésköreivel is.

Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés a kollégiumban


A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.Képessé kell tennünk a tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.Törekedjünk arra, hogy a kollégisták cselekvő környezetvédők legyenek, és segítsük elő a

tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását.


9-14. évfolyam

A tanuló vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat, tudjon érvelni a környezetvédő megoldások mellett.

Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást.

Alapelvek

A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, azt a gondolkodásmódot

kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. Törekedni kell a holisztikus látásmódra,

arra, hogy a világot oszthatatlan egésznek tekintsük, még akkor is, ha a különálló (klasszikus

tudományok az egyszerűsítés érdekében darabokra szedik. A környezeti nevelés feladata,

hogy interdiszciplináris módon meghaladja a világot részekre daraboló látásmódot.

Nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint bennünket. Ennek

megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. A helyi

probléma a legalkalmasabb az emberek környezeti tudatosságának felébresztésére,

ugyanakkor a környezeti ügyeket csak szélesebb keretek között lehet megérteni vagy kezelni.

A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy életmódunkat, civilizációnk

berendezkedését és működésmódját megváltoztassuk, mindenekelőtt arra van szükség, hogy

kritikai elemzésnek vessük alá a jelenlegi helyzetet. Ezért kell a kritikai gondolkodást

kiemelten bátorítania a nevelésnek is. A kritika önmagában azonban nem szül új

megoldásokat, ehhez kreativitásra van szükség. Senki nem tudja, hogy lehet 6-9 milliárd

ember számára fenntartható módon emberhez méltó körülményeket teremteni ezen a bolygón.

Létszükséglet, hogy ösztönözzük a felnövekvő generációk kreatív gondolkodását.

A környezeti nevelésnek az (is) a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős

állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre. Ezért fontos a környezeti nevelésben az

együttműködési képességre nevelés.

Végső soron minden nevelésnek valamiféle értékrendszer kialakítása a célja. A

környezeti nevelésnek is megvan a maga jellemző értékrendszere, amelynek az élet tisztelete

adja az erkölcsi alapvetését. A környezeti nevelés értéknek tartja a természeti erőforrások

kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős

életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és a

takarékosságot.

Az ember része a természetnek, és a többi élőlény közül való kiemelkedése nem

előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld iránti kötelességekkel. Tennünk kell azért, hogy ez

az érték meghatározó legyen az egyénekben, és társadalmi szinten is érvényessé váljon.

Időkeret

9. évfolyam 2 óra

10. évfolyam 2 óra



13-14. évfolyam 3 óra

Tematika

Feldolgozásra kerülő témák, tartalmak évfolyamonként

9. évfolyam A természet és az emberi környezet egymásra hatása

1. óra A környezet fogalma

A természeti-, az épített és a társadalmi környezet alkotóelemei

Az ember és a környezet kapcsolata történeti megközelítésben

2. óra A települési környezet

Környezetszennyező anyagok és tevékenységek

10. évfolyam Természeti erőforrásaink védelme

1. óra Hogyan változik környezetünk élővilága?

A biológiai sokféleség védelme

2. óra Az ember és a természet harmonikus, egészséges együttműködésének

lehetőségei

11. évfolyam Az ipari termelés és a környezet védelme

1. óra Hulladékgazdálkodás

(A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai; A tudatos vásárlás szerepe

a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében; A termékek

életútjának követése; Az újrahasznosítható anyagok sokszínű

felhasználhatósága)

2. óra Megújuló és nem megújuló energiaforrások vizsgálata

12. évfolyam Természeti és kulturális örökségünk

1. óra Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása

Magyarország nemzeti parkjai

2. óra Ismerkedés a magyar (és az európai) világörökség értékeivel

13-14. évfolyam Lehetőség és cselekvés

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

1. óra Környezeti problémák, megoldási lehetőségek

Környezetünk megóvásának lehetőségei, a természeti környezetet védő

tevékenységek, akciók

2. óra A környezetkímélő életmód előnyei az egyénre és a közösségre

gyakorolt hatása alapján

Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések

révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek

megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő

foglalkozást és pályát.

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra

megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.


Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő

kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért

is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával

kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12.


Témák, tartalmak, tevékenységek

9. évfolyam: Megismerkedünk a tevékenységek és szakmák jellemzőivel. A foglalkozás során

bemutatom a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Külön

hangsúlyt fektetek az adottságokra és a balesetvédelmi elvárásokra.

10. évfolyam: Megismerkedünk a különféle életpályák jellemzőivel. Önismereti tesztet

töltetek ki a tanulókkal. Az eredmények segítségével felmérjük személyiségjellemzőiket,

érdeklődési körüket és ehhez kapcsolódóan pályaválasztási lehetőségeiket. Bemutatom a

pályaválasztási dokumentumok használatát.

11. évfolyam: Megismerkedünk a munka világával és annak jellemzőivel. Ismertetem és

gyakoroltatom az álláskeresés különböző technikáit. Önéletrajzot és motivációs levelet

készítünk, illetve elgyakoroljuk az állásinterjú szituációját.

12. évfolyam: Felmérjük a továbbtanulási lehetőségeket az utolsó középiskolai év elején.

Bemutatom, hogy a folyamatos tanulás és az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti

a pályamódosítást. Átgondoljuk, hogyan történik az újbóli elhelyezkedés munkanélküliség

esetén.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan -

segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a

javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy

tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák

világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és

közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati

tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is

figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium

megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal

ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt

módon kialakítani.

Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén.

Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.


Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve

megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és

veszélyeivel.

Időkeret





Témák

A gazdaság működésének alapjai

A családi gazdálkodás

Munka, fogyasztás és gazdálkodás

Pénzkezelési technikák

Vállalkozás és kockázat

Tartalmak

1. Mennyit ér a pénzünk? A modern kor pénze. 2. Infláció. Árstabilitás. Jegybanki alapkamat. 3. Bankrendszer Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank.4. A megfontolt pénzügyekhez készítsünk költségvetést. A háztartások alapvető

gazdasági funkciói. 5. Miért érdemes megtakarítanunk? Megtakarítási lehetőségek. 6. Az emberek alapszükségleteit meghatározó tényezők. Erőforrások és szükségletek

kapcsolata.7. A munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások

kapcsolata.8. Bankjegyek és érmék. Készpénzhasználat a mindennapokban. 9. A láthatatlan pénz. Bankszámla előnyei. Bankválasztás és számlanyitás. Bankszámla

használat. Fizetés bankkártyával, bankolás a neten, mobilon, bankszámla használat külföldön.

10. A vállalkozások alapvető szerepe a gazdaságban. 11. Vállalkozások formái és működési módjuk.

Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok

kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos

médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra

nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének

meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

A foglalkozások során alapvető célom, hogy a diákok megtanuljanak különbséget tenni a

médiatartalmak között, kritikai szemmel tekintsék a média produktumait, s így tudatosan

kezeljék a médiatartalmakról nyert beyomásokat, hatásokat. Továbbá fontos feladat, hogy

tanulják meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb

online média nyújtotta lehetőségeket.

Programterv

Évfolyam 9. 10. 11. 12.


Témák, tartalmak, tevékenységek

9. évfolyam:

A foglalkozás során megismerkedünk a média társadalmi szerepével. Reklámok

megfigyelésével és részletes elemzésével megfigyeljük és összefoglaljuk, hogy készítőik

milyen stratégiákkal élnek, s a reklámnak milyen szerepe van a fogyasztói társadalom

szokásaiban.

10. évfolyam:

A foglalkozáson megvizsgáljuk a médiatartalmak és a valóság összefüggéseit. Az elemzés

tárgyául a diákok által választott, népszerű médiatartalmak válnak, s ezek elemzése után

célom, hogy a média produktumok megválasztásában kritikai érzéküket fejlesszék ki.

11. évfolyam:

A foglalkozás során az internet használatának szabályaival ismerkedünk meg. A diákok

megtanulják hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb

online média nyújtotta lehetőségeket akár iskolai feladat, prezentáció elkészítésében.

12. évfolyam:

A foglalkozáson tudatosítom a diákokban a helyes etikai magatartást és felelősségérzetet a

média használatában. Megismerjük a közösségi tartalmak jogszabályok szerinti

használatának és felhasználásának szabályait. Továbbá fontos, hogy tudatosuljanak az

adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és

egyéb veszélyekkel, az azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

3. számú melléklet: Szoba értékelés szempontrendszere

A dokumentum a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium tanulói hálószobáinak rendjét és

tisztaságának értékelését szabályozza. Tartalmazza a szemle időpontját, értékelés módját,

szempontjait, jutalmazás és elmarasztalás szabályait. Célja a Pedagógiai Programban

megfogalmazott környezeti kultúra iránti igényesség kialakítása a tanulókban, a

környezettudatos magatartásra nevelés eléréséhez a meglévő értékelési rendszer egységesebbé

tétele és hogy az értékeléshez áttekinthető, világos, egységes szempont rendszer adjon minden

értékelést végző pedagógus számára.

A beköltözés napján a csoportvezető pedagógusok ismertetik a tanulókkal a házirend

szobarendre vonatkozó részeit, illetve az értékelési szempontrendszert.

A diákok minden reggel 7.40-ig kell rendet rakni a szobájukban.

Az ügyeletes pedagógus minden reggel 7.40-től végzi a szemlét.

A csoportvezető tanárok feladatai:

- naponta ellenőrzik a hozzájuk tartozó hálók eredményét és megbeszélik a diákokkal a szemle eredményét és figyelmeztetik a hiányosságokra, problémákra

- naponta ellenőrzik a hálókat, a felmerülő aktuális problémákat megbeszélik a tanulókkal

- heti rendszerességgel ellenőrzik a szekrényeket, kis szekrényeket, hűtőket- hetente és havonta összesítik a hozzájuk tartozó hálók pontszámait és a százalékos

eredményeket kiszámolják- ha a szoba eredménye egymást követő két hónapban 70% alatt van, a szobafelelős

nevelőtanár javaslatot tesz nevelőtanári figyelmeztetésre- ha az adott szobában más csoportbeli diák is lakik, a szobafelelős nevelőtanár egyeztet

az érintett diák(ok) nevelő tanárával a szobában felmerült problémákról, a büntetés illetve jutalmazás kérdéséről

- félévkor és tanév végén összesítik az eredményeket és javaslatot tesznek nevelőtanári dicséretre illetve nevelőtanári figyelmeztetésre

- figyelmeztetést kapnak azon szoba lakói, akiknek átlag eredménye 70% alatt van- dicséretet kaphatnak azok a diákok, akiknek a szobaátlag eredménye 95% vagy annál

magasabb, és a szobához tartozó falitábla megfelelően díszítve van, illetve vendégfogadáskor nem merült fel probléma az összepakolás kapcsán

- a nevelőtanári dicséret további feltétele, hogy a szobán belül a félév illetve tanév során ne történjenek rongálások (ajtó betörése, szúnyogháló kiszakítása, megsértése, a használati tárgyak beszennyezése stb.).

Az értékelés módja:

Az ügyeletes tanár reggel 7.40-től végzi a szemlét és pontozza a szobákat. A pontozás az

előre elkészített táblázat alapján történik, az öt terület rendezettsége és tisztasága figyelembe

vételével. A pontozás 1 – 5-ig terjed. A pontozandó területek:

- előtér- ágyak- asztalok- fali polcok- általános rend

Az első négy terület pontozása értelemszerűen adódik, míg az utolsó területnél a szoba

összképét pontozzuk.

Az értékelés szempontjai:

5-ös értékelés akkor adható, ha az adott területen rend, rendezettség, tisztaság van.

4-es, 3-as és 2-es értékelést a rendetlenség mértének függvényében a pedagógus saját

elbírálása alapján adja.

1-es az értékelés a nagyon kirívó, elfogadhatatlan rendetlen környezet esetén, illetve az alábbi

esetekben:

- Romlandó, hűtőben való tárolást igénylő étel esetén az adott területen. Ablakban található étel esetén az általános rendre adunk elégtelent.

- Ha minden ágyon el nem pakolt ágynemű található.- Több mosatlan edény, evőeszköz, ételmaradék stb. van a mosdóba rakva, beleöntve - Amennyiben nagyon szemetes a szoba.- Nagyon rendetlen a szoba.

Általánosan elvárt követelmények:

- a szoba legyen rendezett, tiszta- romlandó, hűtést igénylő, főtt étel, sütemény nem lehet a szobában, ezeket a

hűtőszekrényben kell tárolni- kenyér, keksz, chips, gabonapehely, müzli, gyümölcs, nem romlandó sütemény csak

zárt zacskóban, dobozban tárolható a szekrényekben- ivólevek, konzervek, ketchup, mustár, majonéz stb. csak zárt dobozban, flakonban

tárolható a szekrényekben- éttermi edény, tálca, bögre, pohár nem lehet a szobában- a kollégiumi szobákban tilos tárolni és használni, díszítésként tartani alkoholos

poharakat, üvegeket, dobozokat valamint cigarettás dobozokat

- A házirendben engedélyezett elektromos eszközök (pld. hajvasaló, mobiltelefon, magnó) és más, a szobafelelős nevelőtanár által használatra engedélyezett elektromos eszköz (pld. laptop, teafőző ) töltő áram alatt ne legyen

- a villanyok legyenek lekapcsolva

Az egyes értékelendő területeken elvárt követelmények:

előtér:

- a mosdó, polc legyen tiszta, rendezett- a pipere holmik legyenek összepakolva- az edények, poharak, evőeszközök elmosva, tisztán legyenek elhelyezve- éttermi tányér, pohár nem lehet a hálóban- a cipők, papucsok helye a cipős polcon van- a szemetes vödör környéke is legyen tiszta, rendezett

ágyak:

- az ágyak legyenek letakarva pléddel, megigazítva, rendezetten- az ágynemű nem lehet kint, legfeljebb díszpárna, kabala- ne legyenek a fentieken kívül egyéb tárgyak az ágyakon

asztalok:

- az asztalok legyenek rendezettek, tiszták, kevés személyes dolog lehet rajta, de összepakolva

- az asztalban található polcokon is rendet kell tartani- a székeken ne tároljanak ruhákat

polcok:

- a könyvek, füzetek, kabalák, csuprok és egyéb tárgyak rendben, ízlésesen legyenek elhelyezve

- palack, élelem, WC papír, ruha ne legyen a polcon

általános rend:

- a szoba összképe rendezettséget mutasson- a székek a helyükre legyenek tolva- szemét ne legyen a padlón- a törülközök, ruhák kiterítve, összehajtogatva legyenek elhelyezve- a villanyok legyenek lekapcsolva, függönyök rendezetten álljanak- a radiátorokon ne legyenek ruhák- a szoba legyen kiszellőztetve

Egyedi esetek:

Későbbi tanításkezdés miatt a tanuló alhat ágyneműben, ez nem befolyásolja az

ágyakra adott pontszámot. Ilyen esetekben a tanulótól elvárás, hogy este rakjon rendet és

reggel is rendezetten hagyja később a szobát. A délelőtti ügyeletes tanár ezt szúrópróba

szerűen ellenőrzi és ellentétes tapasztalat esetén tájékoztatja a csoportvezető tanárt.

Betegség, tanítási szünet, vizsgára, versenyre készülés és más ok miatt délelőtt a

kollégiumban maradó tanulóra is vonatkozik a rendrakási kötelezettség és az, hogy a szoba a

tanuló ottléte alatt is tiszta, rendezett legyen.

A szobarendre adható pontszámok alapelvei félévkor és tanév végén a komplex

tanulóértékelésben:

- Az értékelő lapon szereplő szobarendért adható pontszám 0 – 40–ig terjed.- A pontozás elvei: a pontszámot a csoportvezető tanár állapítja meg az elért százalékos

aránynak megfelelően, a szobához tartozó falitábla díszítésén végzett munka alapján, illetve a vendégfogadások előtti összepakolási problémák figyelembe vételével.

FüggelékA nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és

felszereléséről.

Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium:

Helyiség: Meglévő: Hiányzó:

Tanulószoba: 4 0

Diákköri szoba 1 0

Számítástechnikai terem 3 0

Testedző szoba 2 0

Könyvtár 1 0

Hálószoba 63 0

Stúdió 1 0

Sportudvar 1 0

Igazgatói iroda 1 0

Nevelőtestületi szoba 1 0

Gazdaságvezetői iroda 1 0

Ügyviteli helyiség 1 0

Rendezvényterem 1 0

Orvosi szoba 0 1

Társalgó 3 1

Ügyeletes nevelői szoba 2 0

Nővérszoba 0 1

Betegszoba 1 0

Vendégszoba 1 0

Ebédlő 1 0

Melegítő konyha 1 -

Tálaló-mosogató 1 0

Teakonyha 0 1

Tanulói vizesblokk 4 0

Személyzeti wc 1 1

Tanulói wc 5 0

Karbantartó műhely 1 0

Tisztítószer tároló 1 0

Ágynemű raktár 1 0

Szárító helyiség 0 1

Vasaló helyiség 0 1

Szeméttároló 0 1

Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete

szerint:

Tanuló szoba: Meglévő Hiány

Tanuló asztal 65 -

Tanulói szék 144 -

Tanári asztal 4 -

Tanári szék 4 -

Könyvszekrény 3 5

Számítástechnika terem:

Számítógép 39 0

Nyomtató 3 0

Számítógépasztal 39 0

Számítógépasztalhoz szék 39 0

Programok 2 10

Zárható szekrény 0 3

Tábla + flippchart 2 1

Projektor 1 -

Nyelvilabor 1 -

Testedző szoba:

Kislabda 0 5

Labda 10 0

Tornaszőnyeg 0 2

Torna pad 0 2

Zsámoly 0 2

Bordásfal 2 -

Mászókötél 2 -

Gumikötél 0 5

Ugrókötél 10 -

Medicinlabda 1 -

Stopper óra - 1

Stúdió:

Stúdió asztal 0 1

Szék 3 -

Hangtechnikai hálózat 1 -

Hi-fi torony 1 -

Mikrofon 1 -

Erősítő 1 -

Hangszóró + fejhallgató 2-0 0-1

Video felvevőkamera 2 -

Video felvevő és lejátszó 1 -

Tároló szekrény 1 -

Stúdió 4 -

Digitális fényképezőgép 2 -

Az intézmény udvarán kosárlabda palánkok, az épületben 2 darab jól felszerelt konditerem

biztosítja a mindennapos testmozgáshoz szükséges feltételeket.

Könyvtár:

Tanulói asztal 10 0

Szék 27 0

Könyvtárosi asztal 1 0

Szék 1 0

Szekrény 12 0

Polcok 2 0

Létra 0 1

Telefon 0 1

Fénymásoló 0 1

Számítógép, nyomtató 1-0 0-1

Video, televízió 1-1 0-0

Cd- lejátszó 0 1

Írásvetítő 1 0

Egyedi világítás - 10

Hálószoba

Ágyneműtartós ágy 252 0

Szekrény 252 0

Éjjeli szekrény 252 -

Polc 252 0

Tükör 63 0

Cipőtároló 42 21

Szék 252 0

Asztal 126 0

ÁGYNEMŰ GARNITÚRA 252 0Ágynemű huzat garnitúra 756 0

Éjjeli lámpa 126 126

Tagintézményben Helyiség: Meglévő: Hiányzó:

Tanulószoba: 0 2 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiségeket)

Diákköri szoba 1 0

Számítástechnikai terem 1 0

Testedző szoba 0 1

Könyvtár 0 1

Hálószoba 28 0

Stúdió 0 1

Sportudvar 1 0

Igazgatói iroda 1 0

Nevelőtestületi szoba 1 0

Gazdaságvezetői iroda 0 1

Ügyviteli helyiség 1 0

Rendezvényterem 0 1

Orvosi szoba 0 1

Társalgó 2 0

Ügyeletes nevelői szoba 2 0

Nővérszoba 0 1

Betegszoba 1 0

Vendégszoba 0 1

Ebédlő 0 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiséget)

Melegítő konyha 0 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola


Tálaló-mosogató 0 1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola


Teakonyha 1 0

Tanulói vizesblokk 2 0

Személyzeti wc 1 1

Tanulói wc 2 0

Karbantartó műhely 0 1

Tisztítószer tároló 1 0

Ágynemű raktár 1 0

Szárító helyiség 0 1

Vasaló helyiség 0 1

Szeméttároló 0 1

Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete

szerint:

Tanuló szoba: Meglévő Hiány

Tanuló asztal 0 56

Tanulói szék 0 112

Tanári asztal 0 2

Tanári szék 0 2

Könyvszekrény 0 4

Számítástechnika terem:

Számítógép 11 0

Nyomtató 0 1

Számítógépasztal 10 0

Számítógépasztalhoz szék 20 0

Programok 11 10

Zárható szekrény 0 1

Tábla + flippchart 0 1

Projektor 0 1

Nyelvilabor 0 1

Testedző szoba:

Kislabda 0 5

Labda 0 5

Tornaszőnyeg 0 2

Torna pad 0 2

Zsámoly 0 2

Bordásfal 0 2

Mászókötél 0 5

Gumikötél 0 5

Ugrókötél 0 5

Medicinlabda 0 1

Stopper óra 0 1

Stúdió:

Stúdió asztal 0 1

Szék 0 3

Hangtechnikai hálózat 0 1

Hi-fi torony 0 1

Mikrofon 0 1

Erősítő 0 1

Hangszóró + fejhallgató 0 1

Video felvevőkamera 0 1

Video felvevő és lejátszó 0 1

Tároló szekrény 0 1

Stúdió 0 1

Digitális fényképezőgép 0 1

Könyvtár:

Tanulói asztal 0 10

Szék 0 20

Könyvtárosi asztal 0 1

Szék 0 1

Szekrény 0 10

Polcok 0 2

Létra 0 1

Telefon 0 1

Fénymásoló 0 1

Számítógép, nyomtató 0 1-1

Video, televízió 0 1-1

Cd- lejátszó 0 1

Írásvetítő 0 1

Egyedi világítás 0 10

Hálószoba

Ágyneműtartós ágy 56 0

Szekrény 112 0

Éjjeli szekrény 56 56

Polc 56 56

Tükör 28 0

Cipőtároló 12 100

Szék 112 0

Asztal 56 0

ÁGYNEMŰ GARNITÚRA 112 0Ágynemű huzat garnitúra 112 0

Éjjeli lámpa 0 112

· web viewa kedvezményes étkezésért a dim által megállapított érvényes étkezési...

Documents