1

PEDAGÓGIAIPROGRAM

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Készült: 2000. október hóban Módosítva: 2004. május és szeptember hónapban

2011. január és szeptember hónapban 2013. március hónapban

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 4I. A SZABOLCSI BENCE ZENEISKOLA BEMUTATÁSA, A TÁRSADALMI

KÖRNYEZETBEN VALÓ ELHELYEZKEDÉSE 41. AZ ISKOLA HIVATALOS ADATAI 4

2. ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE 5

3. ISKOLÁNK SZEREPE A KERÜLET ÉLETÉBEN 6

4. TOVÁBBI KAPCSOLATAINK 7

II. ZENEISKOLÁNK JELENLEGI MŰKÖDÉSI STRUKTÚRÁJA, SZEMÉLYI FELTÉTELEK 8

1. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MUNKATÁRSAI 8

1.1. Pedagógusok 9 1.2. Az iskolában működő egyéb szervezetek 10

2. TANULÓI LÉTSZÁM 10

3. KIHELYEZETT TAGOZATOK 11

III. ZENEISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 12

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 12

1.1. A zeneiskola funkciói 121.2. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói 121.3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei,

feladatai 132. ZENEISKOLÁNK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁNAK

JELLEMZŐI, SPECIÁLIS TERÜLETEI 14

2.1. Alapelveink 142.2. Céljaink 142.3. Feladataink 152.4. Eszközök 152.5. Eljárások 16

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI FELADATOK 16

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSFELADATOK 17

5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 18

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 19

6.1. Tárgyi feltételeink 196.2. Fejlesztési szükségletek 21

7. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 22

7.1.Kapcsolattartás a szülőkkel 22

2

7.1. Az iskola, a pedagógusok és a növendékek kapcsolattartási formái 22

7.2. A kapcsolattartás speciális formája, az osztályfőnöki munka 23

IV. ZENEISKOLÁNK HELYI TANTERVE 24

1. A ZENEISKOLAI KÉPZÉS SZERKEZETE, ÁLTALÁNOSKÖVETELMÉNYEI 24

2. ZENEISKOLÁNK TANSZAKAINAK KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA 25

2.1. A főtárgyi képzési idő 252.2 A korrepetíció heti időkerete 262.3. A kötelező tárgyak képzési ideje 272.4. A tanítási órák időtartamának összefoglalása 28

3. A KOTTÁK ÉS TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 28

4. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK 29

5. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI,A TOVÁBBTANULÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI 30

5.1. Magasabb évfolyamba lépés 30 5.2. Továbbtanulás 31

6. A BESZÁMOLTATÁS ÉS SZÁMONKÉRÉS FORMÁI 31

7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 32

8. A TANULÓK TUDÁSSZINTJÉNEK IDŐSZAKOS MÉRÉSE 33

V. A ZENEISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI 34

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 35

MELLÉKLETEK 36

1. számú: Tantervi kiegészítések 2000. (zongora, szolfézs, zenetörténet, történelmi társastánc)

2. számú: Nyilatkozat tantervek elfogadásáról3. számú: Jegyzőkönyv az eredeti PP elfogadásáról 2000.4. számú: Jegyzőkönyv a módosított PP elfogadásáról 2004. 5. számú: Jegyzőkönyv a módosított PP elfogadásáról 2011. január. 6. számú: A 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet módosítására kiadott

3/2011.(I.26.) NEFMI rendelet tantervi programjai7. számú: Zongora tantervi kiegészítés 2011. szeptember.8. számú: Szolfézs tantervi kiegészítés 2011. szeptember.9. számú: A Zenei munkaképesség-gondozás tanterve.

10. számú: Jegyzőkönyv a módosított PP elfogadásáról 2011. szeptember. 11. számú: Jegyzőkönyv a módosított PP elfogadásáról 2013. május

BEVEZETÉS

3

Ez a pedagógiai program a következő dokumentumok alapján készült:

A Magyar Köztársaság Alkotmánya;

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt) ide vonatkozó paragrafusai;

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról;

A 32/1999.(VIII. 18.) OM. rendelet „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról” szóló 27/1998.(VI. 10.) MKM. rendelet módosítása;

A gyermeki jogok chartája;

A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény a “Közalkalmazottakjogállásáról” ide vonatkozó paragrafusai;

Az intézmény Szakmai Alapdokumentuma.

I. A SZABOLCSI BENCE ZENEISKOLA BEMUTATÁSA,TÁRSADALMI KÖRNYEZETBEN VALÓ

ELHELYEZKEDÉSE

1. AZ ISKOLA HIVATALOS ADATAI

Az intézmény neve: Szabolcsi Bence Zeneiskola, AMI (Alapfokú Művészeti Iskola)

- székhelye: Központi épülete: 1052 Budapest, Vármegye utca 9.

Kihelyezett tagozatok működnek a kerület általános iskoláiban. Számuk változó az igények szerint, a zeneiskola tanulói létszámától és az iskolák lehetőségeitől függően.

Alapító és működtető: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat

1051 Budapest, Erzsébet tér 4.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Bp. Szalay utca 10-14.

Az intézmény jogállása: részben önálló jogi személy

Az intézmény tevékenysége: alapfokú zenei oktatás és nevelés

2. ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE

4

A Belváros területén a múlt század végén, e század elején szórványosan folyt

magán zeneoktatás. A lehetőségek kiszélesítését ill. a zene szélesebb

rétegekhez való eljuttatását szolgálta a városatyák határozata, melynek

alapján 1910-ben Budapest Székesfőváros Zenetanfolyamai néven

szervezett zeneoktatás kezdődött. Ehhez adott négy helyszínt ez a

belvárosi kerület.

A tanfolyami jelleg tartott egészen 1952-ig. (Emellett a fővárosban természetesen

több helyen is működött kiváló magán zeneiskola, pl. a Fodor Zeneiskola a

VI. kerületben). Ekkor határozott úgy a Fővárosi Tanács, hogy a

tanfolyamokat és magán zeneiskolákat egyesítve megalakítja a Fővárosi

Zeneiskolai Szervezetet, ezzel biztosítván a zeneoktatás

iskolaszerűségét. Nyolc körzet alakult, kerületünk az 5. számú körzethez

tartozott.

1957-ben létrehozták a 9. számú körzetet, melynek központja az Irányi u. 3. vagyis a

“mi” épületünk lett, ahol három másik iskolával együtt használtuk az

Angolkisasszonyok egykori épületét. A fővárosi felügyelet megmaradt

ezután is, a zeneoktatás nagy része azonban a környező általános

iskolákban folyt, mivel a központban csak néhány saját használatú

hangszeres termünk volt.

Elhelyezési nehézségeink azzal sem enyhültek, hogy 1968-ban a főváros

decentralizálási intézkedései nyomán megalakultak a kerületi zeneiskolák,

vagyis a fenntartói jogok átkerültek a kerületi tanácsok hatáskörébe.

Épület nem járt az önállósággal. Iskolánk neve ettől kezdve Fővárosi V.

kerületi Állami Zeneiskola lett. Továbbra is nagyrészt a kerületi általános

iskolák tantermeit használtuk zeneoktatásra.

1984-ben felvettük Szabolcsi Bence, a magyar zenetörténet-írás és zenetudomány

XX. századi legkiválóbb képviselőjének nevét (aki véletlenül épp a kerületi

Szent István Általános Iskola tanulója is volt). Azóta ápoljuk emlékét, 1998

óta pedig évenként Szabolcsi Bence Emlékérmet adunk ki halálának

évfordulóján.

5

Amióta kerületi fennhatóság alá került az iskola, szinte folyamatosan napirenden volt,

legalábbis kérelmi szinten, hogy oktatási-nevelési munkánkat méltó

körülmények között végezhessük saját, zeneiskolának kialakított

épületben, megfelelő felszereltséggel stb. Erre végül 1997-ben került sor.

Ekkor foglalhattuk el gyönyörű, esztétikus, célszerűen kialakított és

majdnem az új tantervnek megfelelő eszköz-ellátottságú régi-új

otthonunkat a Vármegye utcában. A „megfagyott zene” és az élő zene

csodálatos találkozása ez az épület, amely örömére szolgál növendéknek,

tanárnak, szülőnek egyaránt.

3. ISKOLÁNK SZEREPE A KERÜLET ÉLETÉBEN

A Szabolcsi Bence Zeneiskola növendéklétszáma évek óta kb. 600 fő. A kerületi

gyerekek aránya 40% körül mozog. Ennek oka a belvárosi régió sajátos

tulajdonságai (bank negyed, üzleti negyed stb.). A növendékek mintegy

kétharmada jár a Vármegye utcai központi épületbe, a többiek oktatása

továbbra is a kerület általános iskoláiban folyik. Ezt az állapotot nem

épületünk szűkössége eredményezi (bár minden tanár szívesen tanítana

az ideálisnak mondható központi helyen), hanem részben tanítási

rendszerünk (hetente többször kell viszonylag rövid időre bejönni a

zeneiskolába), részben pedig az, hogy a kis gyerekeket célszerű a saját

intézményében zenére oktatni a közlekedési nehézségek miatt.

Az előzőkből következik, hogy szoros kapcsolatban vagyunk a kerület iskoláival.

Növendékeink rendszeres szereplői a különböző ottani rendezvényeknek,

de az énekórákon is gyakran tartanak bemutatókat. Az óvodákba is

ellátogatunk megismertetni a hangszereket leendő növendékeinkkel,

előkészítő foglalkozásokat szervezünk számukra, évente egy koncerten

vendégül látjuk őket a zeneiskolában.

Az évente megrendezett növendékkoncert-sorozatunk, az aktuális zenei

eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó rendezvényeink nyilvánosak,

ingyenesek, ezeket folyamatosan meghirdetjük a helyi újságban és TV-

ben, így az érdeklődő polgárok figyelemmel kísérhetik munkánkat és

annak eredményét.

6

Rendszeres és szoros a kapcsolatunk a kerület különböző intézményeivel

(Öregek otthona, Nyugdíjasház, Vöröskereszt stb.). Gyakran kérik

ünnepségeiken növendékeink közreműködését. Minden ilyen felkérést

örömmel fogadunk és szívesen teljesítünk.

Az Önkormányzati testület ill. a Polgármesteri Hivatal szintén számít tehetséges

növendékeink vagy művésztanáraink fellépésére társadalmi vagy egyéb

rendezvényein.

4. TOVÁBBI KAPCSOLATAINK

Oktatási Hivatal (OH)

Tevékeny részesei, rendezői vagyunk országos versenyeknek,

melyeket ez az intézmény szervez.

Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ)

Iskolánk a Szövetség alapító tagja, mivel az intézményi

érdekvédelmet fontosnak tartjuk. Rendezvényei egy részének

helyet adunk, képviseltetjük magunkat egyéb fórumain is.

Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete

Iskolánk tanárainak mintegy 70%-a tagja e jelentős

érdekképviseleti szervnek.

Európai Zeneiskolák Szövetsége (EMU)

Tagságunkat a MZMSZ-n keresztül gyakoroljuk.

Belföldi iskolai kapcsolataink

Budapesti kerületi zeneiskolák

Évente egyszer tanári kirándulás keretében meglátogatunk egy

vidéki zeneiskolát, hogy közvetlen információt kaphassunk a

zeneoktatás országos helyzetéről, kissé kitekintve saját

világunkból. A meglátogatott intézmény tanári karát

viszontlátogatásra is meghívjuk.

7

Külföldi kapcsolatok

Rendszeresen tartanak kurzusokat iskolánkban a The East

Helsinki Music Institute vendégprofesszorai, az intézménnyel

kölcsönös tanár-növendék látogatásra is sor került. Terveink

között szerepel egy többek között velük is közös EU-s pályázat

beadása.

2003-ban szakmai látogatást tett nálunk a bécsi Musikschule

Hansson-Zentrum zeneiskola küldöttsége. 2004-ben

viszontlátogatásra került sor.

II. ZENEISKOLÁNK JELENLEGI MŰKÖDÉSI STRUKTÚRÁJA, SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MUNKATÁRSAI

Szervezeti felépítés

igazgató

igazgatóhelyettes(ek)

iskolavezetőség

pedagógusok

Az iskola vezetője egyszemélyi felelősséggel az igazgató. Részleges

munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény közalkalmazottaival

kapcsolatban. Közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető, az iskolatitkár és a tanszakvezetők. Észrevételeikkel, tanácsaikkal,

feladatvállalásaikkal segítik a vezetőt munkájában.

Az iskolavezetőség tagjai: igazgató

igazgatóhelyettes(ek)

szakszervezeti titkár

tanszakvezetők (6 fő)

a Közalkalmazotti Tanács vezetője

8

1.1. Pedagógusok

A pedagógiai munka elvégzésére 37 pedagógus álláshely áll rendelkezésre.

Ezek megoszlása hangszerenként a következő.

Hangszer Fő Ebből rész-foglalkozású

Főiskolaivégzettségű

Egyetemivégzettségű

zongora 12 10 10 2

zongora, fagott 1 - 1 -

hegedű 6 4 6 -

gordonka 6 3 4 2

fuvola, furulya 3 2 3 -

furulya 2 1 1 1

klarinét, furulya, 2 2 2 -

trombita, furulya, szaxofon

2 1 2 -

gitár 4 2 4 -

magánének 1 - - 1

ütő 2 2 2 -

szolfézs 6 3 3 3

korrepetíció 4 2 2 2

ÖSSZESEN 51 32 40 11

A zeneoktatás sajátosságai miatt ilyen sok a részfoglalkozású kolléga, akik közül aktív korú (25 fő), nyugdíjas (7 fő).

Az iskola tanárai közül

középfokon is tanít 1 fő;

rendszeres kottaszerkesztői, írói munkát végez 3 fő;

a központi tanterv elkészítésében minisztériumi felkérésre részt vett 6 fő;

9

hangszeres művészként is tevékenykedik 9 fő;

továbbképző tanfolyamokat vezet 5 fő;

választott kerületközi munkaközösség-vezető 2 fő;

vezetőképzőt végzett 1 fő;

könyvtárosi másoddiplomát szerzett 2 fő;

kitüntetésben részesült:

Arany Katedra díj: 1 fő;

Közszolgálati Érdemérem (arany fokozat): 2 fő;

Pro Civibus díj: 2 fő; az iskola dolgozói közössége;

Kölcsey Ferenc díj: 1 fő

kerületi művelődési díj: 8 fő és az iskola dolgozói közössége

Mindezek az adatok azt tükrözik, hogy zeneiskolánk tanári kara magasan kvalifikált,

aktív szakmai életet mondhat magáénak mind az előadóművészi pályán, mind pedig

a zeneoktatással kapcsolatos tudományok terén is.

1.2. Az iskolában működő egyéb szervezetek

Közalkalmazotti Tanács (3 fő)

Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete

Az iskola működési rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a

Kollektív Szerződés szabályozza, amelyekben foglaltak a zeneiskola valamennyi

dolgozójára vonatkozóan kötelező érvényűek.

2. TANULÓI LÉTSZÁM

A tanulók létszáma a 2012/2013-as tanévben 594 fő, ebből 26 fő két tanszakos (2 fő

két hangszeren tanul, 24 fő előképzős és mellette hangszeres).

10

A tanulók megoszlása hangszerenként

Hangszer Létszám

zongora 159hegedű 70gordonka 63fuvola 38furulya 48klarinét 12fagott 5trombita 4harsona 2gitár 58magánének 15ütő 18kamarazene 10előképző 86ÖSSZESEN 594

3. KIHELYEZETT TAGOZATOK A 2012/2013-AS TANÉVBEN

Tanítási helyek Cím Tanított tantárgyak Tanárokszáma

Tanulókszáma

Szabolcsi Bence Zeneiskola(központ)

1052 Bp. Vármegye u. 9.

zongora, hegedű, gordonka,fuvola, furulya, klarinét,fagott, trombita, harsona, gitár, magánének, ütő, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene

44 390

Váci utcai Ének-zenei Ált. Iskola

1056 Bp. Váci u. 43.

gordonka, fuvola, gitár,szolfézs, előképző

4 41

Hild József Általános Iskola

1051 Bp. Nádor u. 12.

zongora, hegedű, gordonka,gitár, szolfézs, előképző

7 63

Szemere Bertalan12 évfolyamos Iskola

1054 Bp. Szemere u. 5.

zongora, hegedű, gordonka.furulya, szolfézs, előképző

5 47

Szent István Általános Iskola

1054 Bp. Szemere u. 3.

zongora, furulya, trombita, hegedű, gitár, szolfézs, előképző

4 53

ÖSSZESEN: 64 594

11

III. ZENEISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

A zeneiskolai oktató-nevelő munka általános jellemzőit a 2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg.

1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1.1. A zeneiskola funkciói

Az alapfokú zenei képzés:

Alapfeladatot ellátó művészeti oktatás és nevelés;

„Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a

művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény

esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.” /Nkt. 16.§ (1)/;

„A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti

alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően

pedig művészeti záróvizsgát tehet.” /Nkt. 16.§ (2)/

1.2. “Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

A.) Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében

folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek

képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken

való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe

veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére

építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad

az egyetemes kultúra, az európai műveltség a nemzeti, népi

hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak

kialakítására.

B.) A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség,

fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges

hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei

ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

12

C.) A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés

módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az

önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására,

befogadására készítsen fel.

1.3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység,

fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és

fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti

érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó

készségek megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a

kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek

megismertetése.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk

zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek

megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A növendék zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek

olvasására való ösztönzés.

A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránt érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra való

nevelése.

13

A tanuló aktív muzsikálásra való nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre

való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási

intézményekkel.”

2. ZENEISKOLÁNK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁNAK JELLEMZŐI, SPECIÁLIS TERÜLETEI

2.1. Alapelveink

A növendék egész személyiségének fejlesztése, hiszen a zene tanulása

más területeken is jobb eredmények elérését segíti elő.

Éppen az előbb említettek miatt minden hozzánk jelentkező számára biztosítani

kívánjuk a zenetanulás lehetőségét.

Nyitottság új ill. más pedagógiai módszerek, irányzatok, stílusok stb. felé.

A kamarazenélés központi feladatként való kezelése, a társas zenélésre való

alkalmasság és igény kialakítása és fenntartása.

A magyar nemzeti identitás fejlesztése, a magyar zene szolgálata.

Szabolcsi Bence, névadónk munkásságának mind szélesebb körben való

megismertetése.

2.2. Céljaink

A kamarazenélés fejlesztése érdekében:

A tanszaki struktúra átgondolása és esetleges átalakítása annak

érdekében, hogy kamara-szempontból hiányzó hangszerek

oktatása is beindulhasson (pl. oboa).

A hiány-hangszerek oktatására új státusz létesítése.

A kamarazene főtárgyként való oktatásának bővítése.

A kamarazene-oktatás személyi feltételeinek megteremtése

(megfelelő képzettségű tanárok megbízása ezzel a feladattal,

lehetőség szerint a jelenlegi kollégák közül).

14

A “régizene” oktatásának bevezetése egyes tanszakokon belül,

a személyi feltételek megteremtése, megfelelő hangszerpark

beszerzése (pl. viola da gamba-consort).

A tanári személyiség folyamatos ápolása, fejlesztése, a kollegiális légkör

javítása.

Az iskolán belüli kommunikáció fejlesztése minden szinten (a vezetőktől

kezdve a technikai dolgozókig).

2.3. Feladataink

(Csak azokra a feladatokra térek itt ki, amelyeket a tanári kar saját erőből, jobb

szervezéssel, átcsoportosítással meg tud oldani. Sajnos az előző pontban célok jó

részének plusz anyagi vonzata van, így csak a mindenkori körülmények és

lehetőségek bölcs, körültekintő kihasználása ill. a fenntartó hathatós támogatásával

valósíthatók meg.)

Kollegák részvételének ösztönzése kamarazenei továbbképzéseken, kurzusokon.

Minél többen legyenek alkalmasak erre az oktatási formára.

Kollegák részvételének ösztönzése “régizenei” továbbképzéseken, kurzusokon.

Az előbbi két témából tantestületi nevelési értekezletek szervezése, tartása neves

külső előadókkal is, a közös kritérium-rendszer kialakítása.

Kollegák személyiségfejlesztési, kommunikációs tréningeken, tanfolyamokon való

részvételének ösztönzése, nevelési értekezletek szervezése ebben a

témában.

2.4. Eszközök

A fentebb meghatározott alapelveknek megfelelő célrendszer megvalósulásának

legfőbb tárgyi eszközei a hangszerek. Ezek folyamatos karbantartása,

javítása, állagmegőrzése hatalmas, de megkerülhetetlen feladat. Erre a

mindenkori költségvetés biztosít több-kevesebb forrást legfőképpen.

(Sajnos más lehetőség ritkán adódik.) Új hangszerek beszerzése is

hasonló nehézségekbe ütközik, pedig minőségi javulás csak ezen az

úton érhető el. (A sokszínű, értékes kamarazenéhez szükséges új

15

tanszakok bevezetése is hangszervásárláshoz kötött.) Ezért más

anyagi lehetőségek felkutatása elengedhetetlen!

Szellemi “eszközeink” kihasználtsága, mozgósítása csak rajtunk múlik. Ezen a téren

mindig akad mit javítani. A már említett továbbképzések, az új

módszerek iránt való nyitottság stb. mind-mind ezt szolgálják.

2.5. Eljárások

A megfogalmazott alapelveknek való megfelelés részben nem igényel semmiféle

eljárást, hiszen kis odafigyeléssel beépíthető a mindennapi gyakorlatba.

A kamarazene ügyét – alapelvként - a következő eljárások segíthetik:

Állandó kamaracsoportok szervezése, ezek gyakori szerepeltetése.

Az éves kamarazene-verseny átszervezése, konszenzuson alapuló

szabályrendszer kialakítása, a kritériumok egyértelműsítése.

Olyan tanári műhelyek szervezése és működtetése, amelyek

folyamatos működése biztosítja a magas szakmai színvonalat.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

“A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket

kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló

öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a

személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e

fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra,

hogy mire képes.” (Bagdy Emőke)

Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért

lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint

szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás

folyamata is könnyebb.

Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük

tanulóinknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű

16

egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári

hozzáállásnak és az együtt alkotásnak köszönhető. Az esetleg mégis

tapasztalható, túlzott impulzivitásból keletkező fegyelmezetlenség szülői

konzultációkkal, egyéni teljesítmény-ütemezéssel stb. könnyen kezelhető.

Tanulási kudarc a zenei képzés tematikája alapján nem jellemző. Azt azonban fontos

kiemelni, hogy az ebben a képzésben részesülő tanulók tanulmányilag

kimutathatóan jobb teljesítményre képesek más tantárgyak esetében is,

mint a zeneiskolába való beiratkozásuk előtt. A jelenség hátterében a

művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A

művészetekkel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak rá

alkalmat, hogy feszültségeiket “kivetítsék, kialkossák” magukból, és ezáltal

eredményesebb tanulásra lesznek képesek.

A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden

növendék számára egyenlően jó tárgyi és személyi feltételeket

biztosítsunk, hiszen ez a legfontosabb kritériuma a pedagógiai program

eredményes megvalósulásának.

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Zeneiskolánk tantestülete a kamarazene oktatását, a kamarázás mindennapi

gyakorlatának bevezetését már egészen kicsi kortól fontosnak tartja. A

lehetőségektől függ ően azonos tagokból álló, többször együtt szereplő

kamaracsoportok létrehozása pedagógiai munkánk egyik központi elve. E

munka kiteljesedése az évente rendszeresen megrendezett “Kamarazenei

Napok” rendezvénysorozata és a bérletes hangversenyeinken is rendre

megjelenő kamaraszámok. Közösségfejlesztési szempontból sokat

jelentenek az itt felsoroltak, hiszen ez a tevékenység segíti kialakulni és

állandóan fejleszti az alkalmazkodóképességet, a szocializációt, a

kommunikációt. A tanulók együtt érik el sikereiket, egymást segítik annak

elérésében. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával

kifejlődik az együtt gondolkodás élménye is.

17

A jó teljesítmények dicsérete, a józanul megfogalmazott kritika elvezeti a

növendékeket a reális énkép kialakításához, hozzájárul értékítéletük

objektivitásához.

Iskolánkban az újra elkezdett zenekari munka is közösségfejlesztő és

közösségteremtő hatású.

5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

“A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek

kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas

kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997.)

A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés (speciális

tanfolyamok, osztályok, csoportok, műhelyek kialakítása), a gyorsítás (a

kiemelkedően tehetséges tanulók esetén a tanulási szakaszok

lerövidítése), továbbá a dúsítás (egy-egy téma mélyebb feldolgozása). Az

alapfokú művészetoktatás keretein belül mindhárom módra lehetőség

nyílik.

A kreativitás “alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt

javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében,

annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelében

egyaránt; igen komplex jelenség.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997.)

A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom

légkörével és az együttes munka hasznosságának hangsúlyozásával

segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően

tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hanem a kevesebb

adottsággal hozzánk érkezők képességének kibontását is feladatunkul

tűztük ki magunk elé.

Az alapfokú művészetoktatás egyik legfontosabb feladata a tehetséggondozás. Ezért

azokat a központi tanterveket fogadtuk el, és néhány tantárgyban olyan

módosításokat ill. kiegészítéseket tettünk, amelyek ebben az irányban

teszik hatékonyabbá tevékenységünket.

18

Művésztanáraink rendszeresen felkészítik növendékeinket kerületi, fővárosi és

országos tanulmányi versenyekre. Ez is a tehetséggondozás fontos

területe, hiszen ki kell tudni választani az összes tanuló közül azokat,

akiknek javát szolgálja a kemény megmérettetés. A többieket pedig a

rendszeres munka megkövetelésével lehet adottságaik kiteljesítésére

serkenteni.

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések

jegyzéke törvényileg meghatározott. Helyzetünk felmérése és a hiányok

pótlásának ütemezése 2000-ben elkészült, és eszerint folyik a megfelelő

feltételek kialakítása. Ezek konkrét felsorolását nem tartjuk szükségesnek

e program keretében. Jelenlegi helyzetünkről és a szükséges

fejlesztésekről az alábbiakban szólunk.

6.1. Tárgyi feltételeink

Zeneiskolánk központját, a Vármegye utcai műemléképületet 1997-ben vehettük

birtokba. A tervezés és kivitelezés folyamán messzemenőkig figyelembe

vették egy zeneiskola kialakításának szakmai szempontjait. A belső terek

kialakítása és esztétikuma, célszerűsége és praktikuma olyan

körülményeket teremtett munkánkhoz, amelyeket méltán nevezhetünk

XXI. századinak.

Az épületben 120 fős hangversenyterem hozzá kapcsolódó stúdióval, 50 fős

kamaraterem, megfelelő nagyságú irodák, 21 hangszeres oktatóterem, 2

szolfézsterem, könyvtár, karbantartó műhely és egyéb kiszolgáló

helyiségek találhatók. A bútorzat új és szép, a műszaki berendezések

korszerűek.

Kihelyezett tagozatainkon sajnos nem ilyen jó a helyzet. Jelenleg összesen 6

kerületi általános iskolában tanítunk 12 olyan osztályteremben délután,

19

ahol délelőtt közismereti oktatás folyik, így a megfelelő felszereltség és az

esztétikus környezet sokszor nehezen biztosítható.

Zeneiskolánk hangszerellátottsága - főleg minőségi szempontból - sok

kívánnivalót hagy maga után.

Zongorák és pianínók: számuk megfelel a törvényben előírt minimális

követelménynek, állapotuk azonban siralmas. 2-3 hangszert azonnal le

kellene selejtezni, a többi javítására hangszerész mesterünk

állapotfelmérése szerint mintegy 4,5 millió forint kellene. Költségvetésből

erre csak kevés jut, örülünk, ha a rendszeresen szükséges hangolásokat

fedezni tudjuk. 2007-ben sikerült egy megfelelő minőségű

hangversenyzongorához jutnunk.

Vonós hangszereink állapota kielégítő, hála főállású hangszerészünk folyamatos

karbantartó munkájának. (Csak néhányuk érett meg már a selejtezésre.)

Számukat azonban (bár az előírásoknak megfelel) állandóan növelni kell,

mert sajnos egyre kevesebb család engedhet meg magának

hangszervásárlást, mi pedig növendék nélkül maradunk, ha nem tudunk

elegendő instrumentumot kölcsönözni. A hegedű tanszak rendelkezik egy

mesterhegedűvel és két ún. kismester hangszerrel. Megemlítendő még,

hogy a vonók és a hangszertokok sokkal gyorsabban amortizálódnak a

mindennapos használat során, mint a hangszerek, értékük viszont jóval

kisebb, mint azoké. A selejtezési eljárás ill. a csere mégis ugyanolyan

bonyolult, mint egy nagyobb értékű eszköz esetében. Megoldást az

jelentene, ha a leltárban fogyóeszközként lennének nyilvántartva.

Fafúvós hangszereink is folyamatos felújítást igényelnek, amit alkalomszerűen

végeztetünk mesterekkel. Néhányuk selejtezésre vár, azok pótlása

nagyon fontos, új beszerzésekre is gondolnunk kell az előbb említett okok

miatt.

A rézfúvós hangszerek állapota közepes. Amennyiben fenn kívánjuk tartani a

tanszakot, és ezt akarjuk, itt is folyamatos karbantartó munkát kell

végeztetnünk.

20

Az ütőterem felszereltsége jó, kielégítően szolgálja a tanszak igényeit.

Audiovizuális eszközökkel való ellátottságunk szintén jónak nevezhető, mivel új

épületünk új felszerelést is kapott, és akkor megpróbáltunk minden jogos

és korszerű igényt megfogalmazni ezen a területen is. Néhány dolog

beszerzésére mégis szükség lesz a minimális eszközlista előírásai miatt.

6.2. Fejlesztési szükségletek

Központi épületünk kialakítása és felszereltsége majdnem minden igényt kielégítő.

Sajnos ugyanez nem mondható el a más iskolákba telepített tagozatokról.

A kihelyezett hangszerek állagának megőrzése, a megfelelő tárgyi

felszereltség (pl. bútorzat, műszaki cikkek) sokszor nehezen biztosítható a

helyi viszonyok bizonytalanságai miatt (nem megoldott a

vagyonbiztonság). Ennek megoldására fokozott erőfeszítésekre van

szükség, természetesen nyomatékosan kérve a befogadó intézmény

segítségét is.

A hangszerkarbantartásról és a beszerzésekről korábban már volt szó, az ott tett

megállapítások ide is vonatkoznak.

Egyéb berendezésekA Minisztérium által kibocsátott minimális eszközjegyzék előírásai szerint a

következő berendezések beszerzése válik szükségessé törvényes

működésünkhöz az elkövetkezendő évek folyamán.

Hangszeres oktató termek: egy-egy metronóm és magnetofon.

Elméleti tantermek: írásvetítő, diavetítő, episzkóp, számítógép, DVD

lejátszó, nyomtató.

Ezek beszerzésének ütemezéséről a fenntartóval kell megegyeznünk.

Zeneiskolánk meglévő tantárgyi struktúráját, arányait jónak tartjuk, amely megfelel

egy belvárosi zeneiskola követelményeinek. (Növendékeink száma évről

évre szinte ugyanannyi.) Az alapelvként elfogadott kamarazene-prioritás

eredményezhet belső átrendeződéseket, mint ahogy azt már tárgyaltuk

korábban. A változtatások kezdeményezésekor a kerületi és a fővárosi

fejlesztési tervet mindig figyelembe kell venni.

21

7. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

7.1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A zeneiskolai oktató-nevelő munka sikerességének egyik fontos feltétele, hogy a

növendékek szüleivel milyen a tanár és milyen az iskola viszonya.

Egyetértenek-e az alapvető célkitűzésekben, kölcsönösen bíznak-e

egymásban, meg tudnak-e egyezni abban, hogy meddig tart a szülő és

meddig a pedagógus kompetenciája stb.? Az iskola pedig ne hatóságként

funkcionáljon, folytonosan csak követelve valamit, hanem

gyermekközpontúan, de igényesen és magas szakmai színvonalon

munkálkodjék.

A szülők és a tanárok megfelelő viszonyának kialakítása a két fél alapvető

feladata, felelőssége. A kollégák kulturált formában közölik a szülőkkel,

hogy mit vár az iskola, mik a követendő szabályok, és ezzel kapcsolatban

mit kérünk tőlük.

Zeneiskolánkban jelenleg semmiféle szülői szervezet nem működik, mert az

esetleg kialakuló konfliktusok kb. 90%-ának feloldása tapasztalatunk és

meggyőződésünk szerint ember-ember között valósítható meg. Azonban a

maradék 10%-ot sem szabad elhanyagolnunk, ezért amennyiben igény

mutatkozik valamilyen szülői fórum létrehozására, ennek semmi akadálya

nincs.

A problémák megbeszélése és kiküszöbölése most is folyamatosan lehetséges,

hiszen az iskola vezetősége, annak tagjai soha nem zárkóztak el attól,

hogy bárkit meghallgassanak, hogy az esetleges konfliktusokat feloldják a

lehető legjobb megoldások felkutatásával.

7.2. Az iskola, a pedagógusok és a növendékek kapcsolattartási formái

Zeneiskolánkban diákönkormányzat vagy más diákszervezet nem működik. Ennek

oka nem valamiféle diktatórikus oktatáspolitikai felfogás, hanem a

zeneiskolai munka sajátossága (tevékenységünk nagy része egyéni órák

22

keretében zajlik). E szituáció természetes velejárója, hogy a felmerülő

problémák azonnal személyes kontaktusban megoldhatók tanár és

növendék között. Ha ez így nem teljesül, akkor be tud kapcsolódni a

konfliktusok feloldásába az iskolavezetés.

Természetesen ha bármiféle megkeresés érkezik hozzánk annak irányában, hogy

szükség lenne valamiféle diák-érdekvédelmi szervezetre, biztosítani fogjuk

annak létrehozási feltételeit.

7.3. A kapcsolattartás speciális formája, az osztályfőnöki munka

A közalkalmazottaknak szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben

történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 15. §-

ának (1) illetve (2) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben

foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusok részére osztályfőnöki pótlék jár,

amennyiben önálló tanulócsoport-vezetői feladatot látnak el.

Osztályról vagy önálló tanulócsoportról akkor beszélünk, ha azonos feladat-ellátási

helyre járó tanulók, meghatározott közös pedagógiai feladatok

végrehajtásához, legalább egy nevelési évre, tanévre oktatásszervezési

egységet alkotnak. Intézményünkben osztálynak vagy önálló tanulócsoportnak

minősül egész állású pedagógus esetén 18-22 főből, fél állású esetén 8-10

főből álló főtárgyat tanuló csoport, ezért a főtárgyat (hangszert) teljes

óraszámban oktató főtárgy tanároknak, mint osztályfőnököknek osztályfőnöki

pótlék és órakedvezmény jár.

Osztályfőnöki feladatnak minősül intézményünkben a rendszeres kapcsolat

fenntartása a tanulókkal, szülői értekezlet tartása, folyamatos konzultáció a

szülőkkel gyermekük fejlődés kapcsán, a tanulók tananyaggal való ellátása, az

iskolai rend szerint a kötelező illetve választható tárgyakra való jelentkezés

rendjének ismertetése, közös foglalkozások, növendékhangversenyek

szervezése, vezetése.

23

Osztályfőnöki típusú feladatnak minősül továbbá, a főtárgy tanár kapcsolattartása a

szülőkkel, adott esetben a közismereti iskolával, valamint adminisztratív

feladatok ellátása, mint a foglalkozási naplók kitöltése, vezetése, tájékoztató

füzet kitöltése, folyamatos vezetése, bizonyítvány, törzslap kitöltése,

összeolvasása. Az iskola belső rendje szerint a gyermekjóléti, adott esetben

gyermekvédelmi feladatok ellátása, házirend ismertetése, balesetvédelmi

oktatás megtartása, közös iskolán belüli és kívüli programok (ifjúsági

ismeretterjesztő hangversenyek) szervezése és vezetése.

IV. ZENEISKOLÁNK HELYI TANTERVE

Intézményünk nevelőtestülete az alapfokú művészetoktatás tantervi programját

(27/1998. MKM. rendelet) a tanszakok többségében a minimális

követelmények szintjén változtatás nélkül elfogadta, csak néhány

kiegészítést tettünk a hegedű, a zongora, a szolfézs és a zenetörténet

tantervhez. Éppen ezért az alább felsorolt tanszakokra vonatkozó képzési

időt, óratervi táblát, választható tantárgyakat stb. nem tárgyaljuk e tanterv

keretében, hiszen azok részletesen szerepelnek az előbb említett

rendeletben.

1. A ZENEISKOLAI KÉPZÉS SZERKEZETE, ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A képzést a szolfézs és hangszeres előképző vezeti be, amelynek keretében a zenei

alapfogalmak, az írás-olvasás megtanítása történik.

A szolfézs előképzősöket adottságuknak és alkatuknak megfelelő hangszerre

irányítjuk. A hangszeres növendékek egyéni óra keretében “A” és “B”

tagozaton tanulhatnak. Az “A” tagozat feladata a zenei “amatőrök”

nevelése, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással

rendelkező koncertlátogató közönség kialakítása, heti 2x30 perces

hangszeres óra keretében. Az arra alkalmasnak tartott, tehetségesebbnek

24

mutatkozó növendékeket az első osztály elvégzése után “B” tagozatra

irányítjuk. Ezek a tanulók hetente 2x45 perces emelt szintű oktatásban

részesülnek, hiszen ők jelentik a zenei pálya majdani utánpótlását.

Mindkét tagozat növendékei a hangszeres főtárgyi órák mellett heti 2x45 perces

foglalkozásban - kötelező tárgyként - szolfézst tanulnak. A további

kötelező és kötelezően választható ill. választható tantárgyakkal

kapcsolatos előírásokat, tudnivalókat a 32/1999. (VIII. 18.) OM. rendelet

részletesen szabályozza.

Kivételes esetben szakirányú szabadidős foglalkozás (pl. koncert-látogatás, opera

megtekintése stb.) beszámítható a főtárgy ill. a kötelező tárgy heti

óraszámába, ha azt a tanár indokoltnak tartja, és ezzel nem törik meg

túlzottan a tantárgyi folyamatos haladás.

2. ZENEISKOLÁNK TANSZAKAINAK KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA

2.1. A főtárgyi képzési idő

Egyéni oktatás Képzési idő (év)

Hosszú tanszakok billentyűs 12

2+6+4 vonós 12

fafúvós 12

rézfúvós 12

akkordikus 12

vokális 12

Csoportos oktatás

kamarazene 4

szolfézs 10

zeneelmélet, zenetörténet*, zeneirodalom, történeti tánc, improvizáció, kamaraének

6

25

26

Tanszak Képzési idő (év)

A főtárgyi képzési idő bontása

“A” tagozat “B” tagozatElőképző Alapfok Továbbképző Alapfok Továbbképző

Hangszeres tanszakok 12 2 6 4 5 4Vokális 7 1 6 - 5 -CsoportosKamarazene 4 - - 4 - -Előképző 2 2 - - - -Szolfézs 10 - 6 4 4 4Zeneelmélet*zenetörténet, zeneirodalom

6 - 4 4 - -

*a helyi tantervben 6 2 4

2.2. A korrepetíció (zongorakíséret) heti időkerete (percben megadva)

Tanszakok “A” tagozat “B” tagozatElőképző Alapfok Továbbképző Alapfok Továbbképző

hangszeres5 5 5 10 10 15 15 15 15 15 15 15 - 10 15 15 20 20 20 20 20 20

vokális- - 20 20 20 20 20 20 - - - - - 30 30 30 30 30 - - - -

kamarazene- - - - - - - - 15 15 15 15 - - - - - - - - -

2.3. A kötelező tárgyak képzési ideje

Tantárgy Óraszám “A” tagozat “B” tagozatSzolfézs

Hosszú tanszakok 2x45’ 4. évfolyam végéig 10. évfolyam végéig

Zongora

Ütő

Magánének

Szolfézs

Zeneelmélet

Zenetörténet, zeneirodalom

1x30’

1x30’

1x45’

1x45’

1x45’

1-10. évfolyamon

1-8. évfolyamon

5. évfolyamtól

2. évfolyamtól

1-10. évfolyamon

Kötelező hangszer

Kamarazene 1x30’ 1-4. évfolyamon

27

28

2.4. A tanítási órák időtartamának összefoglalása

Főtárgy (egyéni)„ A ” tagozat heti 2x30’„ B ” tagozat heti 2x45’

Kötelező és kötelezően választható tárgyakElmélet: heti 2x45’

heti 1x45’

Zongora: heti 1x45’heti 1x30’

Második hangszer: heti 1x30’

Hangszeres előkészítőEgyéni: heti 2x30’Csoportos: heti 2x45’

Kamarazene: heti 1x45’

Zenekar, kórus: heti 2x45’

CsoportlétszámokElőképző: 8 - 15 fő

Szolfézs: 8 - 15 fő

Zenekar, kórus: 12 főtől

Hangszeres előkészítő: 3 -5 fő

Kamarazene: 2 -12 fő

3. A KOTTÁK ÉS TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A kiválasztás alapvető szempontja, hogy a zenei anyag maximálisan segítse a tanuló

zenei fejlődését.

A kottaanyag tartalmazza a növendék életkorához igazodó, a tudásszintbe épülő

előadási, technikai, stiláris elemeket.

A tantervi programok tartalmazzák az egyes hangszerek évfolyamaira javasolt

irodalmat, amelyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően

választhat. Figyelembe kell venni a választott kották beszerezhetőségét és

árát is. Az elméleti tárgyak kotta és tankönyv kiválasztásánál szintén a

tantervi programok az irányadók.

4. A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet és a

Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosító 1999. évi LXVIII. törvény

szövege tartalmazza. A zeneiskolába speciális képességvizsgálat alapján

iratkozhatnak be a tanulók. A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyereknek

joga, hogy alapfokú művészetoktatásban részesüljön (Ktv. 10. §. (3) bekezdés).

A képességvizsgálat szempontjai:

Előképző: hallás, ritmusérzék, tiszta éneklés.

Hangszer: az előképző eredményes elvégzése és/vagy hallás,

ritmuskészség, manuális készség, memória, fizikai adottság.

Magánének: az előbbieken kívül fiziológiai, életkori érettség.

A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy része az előképző osztályaiba

iratkozik be. Az alapfok 1. osztályába jelentkező növendékek

szaktanárokból álló bizottság javaslata és az intézmény igazgatójának

döntése alapján kezdhetik el hangszeres tanulmányaikat.

A növendékek felvételi meghallgatása május végén-június elején történik a

zeneiskola központjában. A felvételi hirdetményt kifüggesztjük az

iskolában és a kihelyezett tagozatokban, megjelentetjük a „Belváros-

Lipótváros” című helyi lapban. Ennek időpontja legalább egy hónappal

előzze meg a felvételi napját. A tájékoztatóban fel kell hívni a figyelmet

arra, hogy az intézmény nem készít fel az alapműveltségi vizsgára illetve

az érettségire (51. §. (2) bek.).

A felvételi eredményét a központi épületben és a kihelyezett tagozatokban is

kifüggesztjük. A fel nem vett tanulót irányíthatjuk más hangszerre (esetleg

előképzőbe) vagy várakozó listára kerülhet.

A zongora tanulását választó növendékeknél előnyben részesülnek azok, akiknek

van hangszerük. Amennyiben a szülők egy év türelmi idő leteltével sem

tudnak gyermeküknek az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen

zongorát biztosítani, más hangszerre irányítjuk.

Érvényes zeneiskolai bizonyítvánnyal felvételt kérő tanuló osztályba sorolására a

felvételi bizottság tesz javaslatot. A zeneiskolának biztosítania kell az

29

iskolaváltást, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával

vagy évfolyamismétléssel.

Megszűnik a tanulói jogviszony, ha:

a szülő vagy nagykorú esetében a tanuló bejelenti, hogy kimarad,

a tanuló az alapfok elvégzése után nem tesz művészeti alapvizsgát,

a tanuló a továbbképző elvégzése leteszi a záróvizsgát illetve ha nem

tesz záróvizsgát,

a tanuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítette,

a tanuló felvételt nyert művészeti szakközépiskolába, főiskolára,

a tanulót más zeneiskola átvette,

a tanuló jogerős fegyelmi határozatot kap,

a tanuló tíz tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul, feltéve ha az

iskola a szülőt minimálisan két alkalommal írásban figyelmeztette

ennek következményeire.

5. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI,A TOVÁBBTANULÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI

5.1. Magasabb évfolyamba lépés

A zeneiskolában a tanulók teljesítményét, a követelmények teljesítését folyamatosan

értékelni kell. Az osztályozás lehet részletes, a tanuló órai

teljesítményének vagy részfeladatok teljesítésének minősítése.

Osztályozhatjuk az egy hónapban nyújtott teljesítményt is. A rész- és havi

osztályzatokat a tanár pedagógiai gyakorlata határozza meg.

Félév és tanév végén a tanuló féléves illetve egész évi munkáját kell osztályozni az

előírt és teljesített követelmények alapján. Félévkor a növendék

teljesítményét a szaktanár értékeli és osztályozza, tanév végén a tanuló

vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.

Az iskola felsőbb évfolyamába lépésnek feltétele a tantervi programban előírt

minimális követelmények teljesítése. Felsőbb évfolyamba csak az a

növendék bocsátható, aki a főtárgyból és a kötelező tárgyakból

eredményes vizsgát (beszámolót) tett.

A tanuló részére kérelemre engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése,

abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne /71.§ (5)/

30

A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt egy alkalommal az évfolyam

megismételhető (115.§ (1). bek. c).

Továbbképző osztályba az alapfok elvégzése után az a tanuló léphet, aki művészeti

alapvizsgát tett (71.§ (6). bek.). Ennek megszervezését a 8/2000. (V.24.)

OM. rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. Az alapvizsga felmenő

rendszerben kerül majd bevezetésre. Az alapvizsgák lebonyolításának

helyi rendjét és szabályait e dokumentum 1. számú melléklete

tartalmazza.

5.2. Továbbtanulás

Egyedi szakirányú továbbtanulás a kiemelkedően tehetséges

növendékeknek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő

osztályában.

Középfokú szakirányú továbbtanulás a zeneművészeti

szakközépiskolákban (7. vagy 8. osztály után).

Felsőfokú szakirányú továbbtanulás (érettségi után) a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Egyetem egyetemi vagy főiskolai tagozatán, ELTE, JATE,

KLTE stb. egyetemek tagozatain (ének-zenetanárképző szakok).

A továbbtanulás feltétele a sikeres felvételi vizsga a megfelelő zenei és közismereti

tárgyakból.

A zeneiskolai tanulmányok (a hangszeres és ének tudás) jól hasznosíthatók egyéb

főiskolákon is (pl. Óvónőképző, Színművészeti Főiskola, stb.).

6. A BESZÁMOLTATÁS ÉS SZÁMONKÉRÉS FORMÁI

Kötelező beszámoltatási formák:

félévi beszámoló vizsga vagy kis koncert formájában,

év végi vizsga vizsgabizottság előtt, esetleg koncertszerűen

(gyakorlati tárgy),

összefoglaló óra vizsgaelnök jelenlétében (elméleti tárgy).

Lehetséges beszámoltatási formák:

felmérő dolgozat félévkor és év végén (elméleti tárgy).

közös óra,

meghallgatás,

31

hangverseny.

7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI

Szöveges értékelés hangszeres előképző és dalosjáték melléktárgyakból:

jól megfelelt,

megfelelt,

nem felelt meg.

A többi kötelező melléktárgy 1-5-ig érdemjeggyel értékelhető.

A szolfézs előképző szorgalom jegyei megegyeznek a főtárgy tartalmi értékelésével,

ahol az alapfok 1. osztályából a továbbképző befejezéséig a főtárgy 5, a

szorgalom 4 érdemjegy fokozattal értékelhető.

A főtárgy jegyek a térítési díj és tandíj megállapításánál meghatározóak, a szorgalom

jegyek ebből a szempontból nem számítanak.

Adható főtárgy érdemjegyek:

“A” és “B” tagozaton az elvárások különbözhetnek.

5 (jeles): Az osztályzatnak megfelelő tudásszintű, fejlődésében

kiegyensúlyozott, fogékony és muzikális, szerepléseken megbízható.

4 (jó): Változékony fejlődésű és fogékonyságú, anyagvégzése kb.

80%-os, muzikalitása tanári ráhatású, biztonsága nem tökéletes,

viszonylag jó szereplő.

3 (közepes): Fejlődése lassú, osztálya minimum követelményét végzi el,

tisztességes, korrekt, de nem tehetséges produkciót nyújt, megbízhatatlan

szereplő,

2 (elégséges): Osztálya minimum követelményét sem teljesíti, együttműködésre

képtelen. Alkalmatlansága miatt - a szülővel megbeszélve - el kell

tanácsolni.

1 (elégtelen): A zeneiskolai gyakorlatban alig fordul elő, akkor is többnyire

kötelező tárgyból. Ebben az esetben a tanuló egy esetben javítóvizsgát

tehet.

Adható szorgalom jegyek:

5 (példás) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez

mérten tanul, rendszeresen, pontosan készül a feladataira, érdemjegyei

megfelelnek a képességeinek.

32

4 (jó) osztályzatot kap az a tanuló, aki képességeihez, körülményeihez képest

jól teljesít, érdemjegyei megközelítik a képességeit.

3 (változó) osztályzatot kap az a tanuló, akinek tanulmányi eredményei

jelentősen elmaradnak a képességeitől. Tanulásában csak ritkán tanúsít

erőfeszítést, kötelességeit csak figyelmeztetésre és erős tanári ráhatásra

teljesíti.

2 (hanyag) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen készületlen, munkája

megbízhatatlan, kötelességeit figyelmeztetésre sem teljesíti.

Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén “változó”-nál jobb minősítés

nem adható.

Javítóvizsga

Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat

esetén a tanuló szeptember első két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga

napját az igazgató állapítja meg.

A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit

értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a

javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével

folytathatja.

A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg.

Összevont beszámoló

Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a tanszakvezető véleménye

alapján az igazgató engedélyezheti, kettő vagy több osztályból. A beszámoló

anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon.

8. A TANULÓK TUDÁSSZINTJÉNEK IDŐSZAKOS MÉRÉSE

A tanulók tudásszintjének mérését az egyes tanszakok munkaközösségének éves

munkaprogramban meghatározott szempontjai szerint végezzük.

Az egyes osztályok kiválasztásánál az a lényeges szempont, hogy a “szintfelmérés”

bizonyos tudásszintet és követelményt igénylő évfolyamokban történjék.

33

A képzés sajátosságaiból adódóan a hangszeres tanszakokon az előképző és a 3.

osztály végén szintfelmérés, a 6. osztály végén az alapfokú, a 10. osztály

végén a továbbképző osztályokat lezáró vizsga van. Utóbbiakat - a

művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát - a 8/2000. (V. 24.) OM.

rendelet alapján kell megszervezni.

Igazolt mulasztások és egyéb méltányolható okok miatt a követelményszint alatt

teljesítő tanulóknak zeneiskolai tanulmányaik során lehetőséget adunk az

osztály folytatására.

V. A ZENEISKOLA SZOLGÁLTATÁSAI

Az intézmény sokoldalúan kívánja a tanulók zeneművészeti tanulmányait elősegíteni,

ezért a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 53. § (5) bekezdése

értelmében tanórán kívüli foglalkozásokat is szervezünk. Szintén e törvény

rendelkezik a térítési díj ill. tandíj fizetése ellenében igénybe vehető

zeneiskolai szolgáltatásokról. Az alábbiak viszont ingyenes szolgáltatások

a tanulók részére.

Az évi 66 foglalkozás körébe tartoznak a meghallgatások, közös órák, tanszaki és

egyéb hangversenyek szereplései.

- Tehetséggondozásra (versenyekre, fesztiválokra, beiskolázásra

felkészítés) a követelmények magas színtű teljesítése érdekében

tehetséggondozó foglalkozás tartható, arra órakeret biztosítható, amely

komoly tényezője lehet a minőség fejlesztésének.

- Hangversenyek, nyári táborok a szabadidő hasznos eltöltését, a

növendékek szakmai továbbfejlődését szolgálják.

Egyéb szolgáltatások:

- a szociálisan rászoruló tanulóknak térítési díj fizetési kedvezmény vagy

fizetési mentesség adása,

- vonós és fúvós hangszerek, hangszertartozékok kölcsönzése,

- a hangszerek ingyenes vagy kedvezményes javítása, karbantartása,

- kották, tankönyvek kölcsönzése (tanáron keresztül)

Az iskolai könyvtár (zeneműtár) a zenei oktató-nevelő munka hatékonyságát

szolgálja. A kottatár szerepe napjainkra különösen felértékelődött, mivel a

34

kották árai a családok számára egyre kevésbé megfizethetőek.

Zeneiskolánk kotta- és könyvtára az elmúlt évek beszerzései, az

alapítványi és állami támogatásoknak köszönhetően folyamosan bővül. A

tárgyi feltételek biztosítottak, a személyi feltételeken változtatni kell.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Ez a Pedagógiai Program a Szabolcsi Bence Zeneiskola működésének

alapdokumentuma.

A program hatályát a jóváhagyástól számítva első lépésként hat évre képzeljük el.

(Az alapfok időtartama általában ennyi.)

Szükségesnek tartjuk évenkénti felülvizsgálatát, értékelését, esetleg módosítását. Ez

a nevelőtestület feladata.

A nevelőtestület értekezlet keretében fogadta el a Pedagógiai Programot

(lásd a 7. számú mellékletet).

35