SPECIÁLIS KERETTANTERVa

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐképzés

szakiskolában történő oktatásához mozgásszervi fogyatékos tanulók számára

Az adott képzésekhez készült képzési és kimeneti követelmények és programkövetelmények által meghatározott követelményeket a speciális kerettantervekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni és számonkérni.

I. A képzés jogi háttere

A speciális kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján készült.

II. A képzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

III. A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Tárgyi feltételek

A képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a képzés képzési és kimeneti követelménye, illetve programkövetelménye tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Az Üzleti kommunikáció és protokoll modul oktatásához javasolt helyiség: taniroda.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: A gyakorlati órák tartásához minden tanuló számára – internetkapcsolattal rendelkező – számítógépre van szükség.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:Nincs.

IV. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanuló

A mozgáskorlátozottság meghatározásakor nehéz egységes, minden szempontot kielégítő definíciót adni. A megnevezés területenként eltérő, mint ahogyan más-más szempontok kerülnek előtérbe a fogalmak meghatározásakor is. Az ENSZ – egyezményében – a fogyatékossággal élő személyek kifejezést használja (a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény). Hazai szinten az alábbi elnevezések, kifejezések fordulnak elő:

- „fogyatékos személy”, ezen belül „mozgási funkciókban sérült ember”, „mozgásszervi fogyatékos” (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény);

- „fogyatékos személy/gyermek”, „fogyatékkal élő gyermek”, „fogyatékossággal élők”, ezen belül „testi fogyatékos gyermek”, „mozgáskorlátozott személy” (a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény);

- „fogyatékos személy”, szűkebb kategóriaként „testi fogyatékosságban szenvedők”, „mozgásában korlátozott” (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény);

- „fogyatékossággal élő személy” (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény)

- „sajátos nevelési igényű gyermek”, amelyen belül „mozgásszervi fogyatékos” (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény) stb.

A pedagógia, gyógypedagógia területén leginkább elfogadott a mozgáskorlátozott kifejezés.

2. A mozgáskorlátozottság csoportosítása

A mozgáskorlátozottságot kiváltó megbetegedések rendszerezése: a károsodás, sérülés hiány- a keletkezés ideje szerint lehet veleszületett vagy szerzett,- a keletkezés helye szerint érintheti a csont, ízületi, izom, idegrendszert,- a kiváltó kórok szerint lehet pl. gyulladás, daganat, vírus stb.

3. A mozgáskorlátozottságot kiváltó mozgásszervi rendellenességek pedagógiai szempontú csoportosítása

a. Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok

Veleszületetten fejlődési rendellenesség következtében az alsó és felső végtagokat érintő hiányok, deformitások különböző variációi alakulnak ki. Szerzett formák (amputációk) alakulnak ki különböző betegségek (pl. daganat, egyéb megbetegedések) vagy traumák (pl. áramütés, égés stb.) következtében.

Prognózis

Végleges állapot, melynek korrekciója sérüléstől függően protézissel korrigálható.

Társuló deformitások és egészségügyi problémákSérüléstől, hiánytól függően lehet:

- gerincferdülés,

- a medence helyzetének kóros megváltozása,

- az ízületek tengelyeltérései,

- a látás károsodása,

- a testkép, testtudat eltérései (fantomfájdalom, érzések),

- keringési problémák,

- a hőháztartás megváltozása.

A veleszületett végtaghiánynál az agyi érési folyamatokkal, a szocializációs fejlődéssel párhuzamosan tanulják meg a sérülés kompenzálását a gyermekek. Kézhiány esetén nagyon jól használják a kézfunkciók pótlására lábukat, de a meglévő felsővégtag-csonkkal is képesek manipulálni. Természetesen a végtagcsonk nem tud olyan erőt kifejteni és olyan finommotoros mozgást sem végezni, mint a teljes értékű végtag. Felső művégtag használata munka közben a testtartás védelme miatt fontos, de a funkciót, a differenciált érzékelést és az ép végtag fizikai erejét a művégtag nem biztosítja.

JavaslatokAlsóvégtaghiány, protézishasználat, kerekesszék-használat esetén biztosítani kell az akadálymentes helyváltoztatást, az épületen belüli biztonságos közlekedést. A megfelelő bútorzat (állítható magasságú, esetleg dönthető lapú asztal, állítható magasságú szék) alkalmazásával megelőzhetőek a társuló sérülések (gerincferdülés, a szem romlása).A felső végtag károsodása vagy hiánya a manipulációt, a finommozgást igénylő feladatok kivitelezését nehezíti. Amikor a mozgáskorlátozott fiatal a képzőintézményben megkezdi tanulmányait, – a tapasztalatai alapján – már nagyon jól kialakította saját „kompenzáló technikáját”. Többnyire ügyesen manipulál, kézhiány esetén lábbal vagy szájjal is. Protézisét (művégtagját) segítő, támasztó kézként használja. Fontos, hogy a szakoktató, pedagógus elfogadja ezt a sajátos technikát, és méltányolja a fiatal erőfeszítéseit. Ezekben az esetekben az elméleti oktatás során az írásos tevékenységek megkönnyítésére javasolt a számítógép használata.Szükség lehet még a munkavégzés közben a megfelelő külső segítség biztosítására is pl. a munkadarab, munkaeszköz előkészítése történhet segítséggel, a gyakorló fázisban szükség lehet a munkadarab méretének megváltoztatására, a durvább fogásmód miatt a nagyon kisméretű munkadarab sajátos rögzítésére stb. A segítés módja és mértéke minden esetben egyénre szabott kell, hogy legyen!

b. Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák (myelodisplasia, myopathia, perifériás bénulások stb.)

Ebbe a csoportba azok a mozgásszervi elváltozások sorolhatók, amelyeknél az izom tónusa különböző mértékben csökkent, a mozgás pontos, megfelelő módon és erővel való végrehajtását az izomzat gyengesége, bénulása akadályozza. Az érintett izmok ernyedtek, tónustalanok.

A kóreredet alapján további csoportosítás lehetséges:

i. Gerincvelői eredetű kórformák (pl. spina bifida, MMC, trauma következtében létrejövő sérülés)

ii. Progresszív izomdisztrófiák (pl. DMP, SMA)

iii. Perifériás idegsérülések (pl. szülési felkarbénulás)

i. Gerincvelői eredetű kórformák

A veleszületett kórformák esetében a magzati életben a gerincoszlop egy bizonyos szakasza nyitva marad. Ebből adódóan a fejlődési rendellenesség mértékétől függően különböző súlyosságú bénulás jöhet létre. A sérülés a gerincoszlop bármely szakaszán előfordulhat, de legnagyobb gyakorissággal az ágyéki, keresztcsonti szakaszon alakul ki.Szerzett forma kialakulhat különböző daganatok, illetve a gerincet ért traumák következtében, amikor a gerincvelő különböző mértékben sérülést szenved.

KövetkezményekA gerincvelő motoros, érző vagy mindkét idegpályájának különböző kóreredetű károsodása következtében (a károsodás helyétől és súlyosságától függő területen) az izom tónusa, működőképessége csökken, különböző mértékben petyhüdtté válik. Az izomerő csökkenése lehet teljes vagy gyengült. A sérülés mértékétől függően vegetatív tünetek is megjelenhetnek (széklet és vizelet inkontinencia), amelyek a szociális kompetenciák fejlődését is befolyásolhatják.

Társuló problémákA sérülés magasságától, súlyosságától függően kialakulhatnak:

- gerinc-deformitások (amikor a gerinc fiziológiás görbületei megváltoznak pl. gerincferdülés),

- csípő-ízületi deformitások,

- az alsó végtag degeneratív elváltozásai,

- inkontinencia,

- érzészavarok, érzéskiesések.

Az oktatás során kerülendőA munkakörülményeket úgy kell megteremteni, hogy elkerüljük az alábbi veszélyhelyzeteket:

- Minden olyan testhelyzetet, illetve mozgást igénylő tevékenység, amely a meglévő deformitás irányába károsan hat, valamint a sérült gerincszakaszt terheli.

- A bénult rész túlterhelése, az ízületek túlnyújtása

- Hosszantartó nyomás a veszélyeztetett helyeken (felfekvés megelőzése).

ii. Progresszív izomdisztrófiák (izomsorvadás)

Izomdisztrófiáról akkor beszélünk, amikor a vázizom progresszív gyengülését egy genetikailag meghatározott kóros elváltozás okozza. Izomeredetű forma leggyakrabban a

DMP (dystrophia musculorum progressiva), a leggyakrabban előforduló gerincvelői eredetű forma az SMA (spinális izomatrófia, Spinal Muscular Atrophy).

KövetkezményekAz izom elváltozása miatt az addig egészségesen fejlődő gyermek indokolatlanul többször elesik, fáradékonyabb. A gyermek saját testén kapaszkodik fel felállásnál. A gyengülési folyamatot az izomszövet folyamatos pusztulása, csökkenése és zsír-, illetve kötőszövetté való átalakulása okozza. Súlyosabb esetben nem is alakul ki járás.

PrognózisAz ebbe a csoportba tartozó diagnózisok a tudomány jelen állása szerint visszafordíthatatlan, folyamatosan romló tüneteket mutatnak. Az izom gyengülése test-szerte minden izomra kiterjed, melynek következtében a légző rendszer izomzata is érintetté válik.

Az oktatás során kerülendő- A megterhelő, fárasztó tevékenységek, melyek túlzott kifáradást okozhatnak.

- A légutak bármilyen akadályozatása fulladásveszéllyel járhat.

- A megfázások, felső légúti megbetegedések lehetőségét kerülni kell, mert súlyos következményeket okozhatnak.

iii. Perifériás idegsérülések

A perifériás idegrendszert (nem agyi, nem gerincvelői) érintő elváltozások, kórformák. Veleszületett formái során az idegrendszer a szülés során sérül (pl. szülési felkarbénulás), szerzett formáit okozhatja daganat, baleset, vírusos gyulladás, műtét utáni állapot stb. Az érintett terület szerint (végtagok, törzs egy adott pontja, arc egyes részei stb.) a sérülés sokféle lehet.

Javaslatok a petyhüdt bénulást kiváltó kórformák eseténJavasolt minden olyan testhelyzet, tevékenység kerülése, amely erős fizikai igénybevételhez, túlzott kifáradáshoz vezet, valamint a gerincoszlop fokozott igénybevételét jelenti.Kettős megelőzést szolgálhat, ha a mozgáskorlátozott fiatal nem ül folyamatosan, hanem testhelyzetét gyakran változtatja. Gerincvelő-károsodásnál az érzéskiesés következtében a fiatal egyes esetekben nem érzi a hőt, fájdalmat sem, ezért fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy ne üljön például fűtőtest közelébe, mert az esetleg égési sérülést okozhat.Az inkontinencia (vizelet és széklettartási probléma) miatt a rendszeres ürítés szükséges, ezért biztosítani kell akadálymentes mellékhelyiséget, emellett ügyelni kell a kialakult napirend betartására.Az alsóvégtag bénulása esetén nehezített a hely- és helyzetváltoztatás. A közlekedéshez segédeszközre lehet szükség, ami lehet bot, járókeret, kerekesszék. Az ezekkel az eszközökkel történő közlekedés csak akadálymentes környezetben valósítható meg. Szüksége lehet a tanulónak személyi segítségre a közlekedésben vagy a munkavégzés előtt, az előkészítő mozzanatoknál, esetleg a munkavégzés közben is.

c. Korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek (cerebrális parézis, CP)

A leggyakoribb központi idegrendszeri sérülés. Az agy fejlődése során károsodást szenved, melynek következtében megváltozik az izmok beidegzése. Az izmok tónusa testszerte

megváltozik: általában a végtagok izomzata feszesebb, spasztikus, míg a törzs izomzata renyhébb, hipotón.

Következmények- A mozgásfunkciók (motoros funkciók) zavara miatt az érintett izmok működése, a

mozgások kivitelezése megváltozik: a tónus lehet fokozott (spasztikus formák) vagy petyhüdt (hipotónia), lehet a mozgás inkoordinált (tremor, ataxia), kialakulhat túlmozgásos forma (atetótikus), illetve az előzőek bármilyen variációja, súlyossága (kevert forma).

- A károsodás mértékétől függően a motoros tünetek is változatosak lehetnek: csak egy végtagra kiterjedő, az alsó végtagokat, az egyik testfelet, mind a négy végtagot érintő stb.

- Kóros reflexek akadályozhatják a mozgások kivitelezését.

- A cselekvéses tapasztalatszerzés akadályozottsága miatt a kognitív funkciók fejlődésének zavara, különböző észlelési problémák (vizuális, auditív, téri) jelentkezhetnek.

- Kommunikáció-akadályozottság alakulhat ki, amennyiben a beszédben résztvevő izomzat is érintett.

JavaslatokSzükség lehet egyénenként kialakítani a munkaeszköz fogásának, használatának optimális módját. Előfordulhat, hogy csak speciális eszközök segítségével, esetleg a munkadarabok, eszközök rögzítésével érhető el a megfelelő tevékenység. A manipulációt nagymértékben befolyásolja még a nem megfelelő, kóros testhelyzet is. Ezért az optimális testhelyzet megválasztásával is befolyásolni, segíteni tudjuk a finommozgások pontosabb végrehajtását. A helyes ülésnél mindig a fiziológiás testhelyzet a kiinduló helyzet. Láb talpon, boka, térd-, csípőízület derékszögben, törzs egyenes, váll vízszintes helyzetben, a fejtető párhuzamos a mennyezettel, a gerinc ágyéki szakasza megtámaszkodik a szék támláján. Segíthetjük a láb talpon megtartását, ha a talp alá csúszásmentes szőnyegpadlót vagy gumiszőnyeget helyezünk. Előfordulhat, hogy a fiatal már kialakította magának azt a testhelyzetet, amelyben izmainak görcsössége csökken, esetleg túlmozgásai megszűnnek – egyénileg mérlegelve, a balesetvédelmi szempontokat betartva közösen kialakítható a tanuláshoz, gyakorlati tevékenységekhez is megfelelő testhelyzet.Nagyon jellemző – elsősorban – a spasztikus (fokozott izomtónus) tüneteket mutató fiataloknál a munkatempó nagymértékű lelassulása. Számukra a munkafolyamatok világos lebontása és azok sorrendjének megtanulása segítheti a folyamatot.Általában a járás, a hely- és helyzetváltoztatás különböző mértékben akadályozott. A járást segítő eszközök, illetve a kerekesszék használatában a tanuló segítséget igényelhet. Mindenkor fontos szempont a környezeti adaptáció, az akadálymentes helyváltoztatás, közlekedés biztosítása.Kiemelten támogatandó terület a kommunikáció, ennek segítése (alternatív eszközökkel, vagy az írásbeliség (számítógép), más esetben a szóbeli felelet preferálásával) nagyban hozzájárulhat az iskolai teljesítmény eredményességéhez. A központi idegrendszer károsodása miatt a tanulók gyakran megjelenésükben, pillanatnyi teljesítményükben – főleg stresszhelyzetben – súlyosabb képet mutatnak a valós állapotuknál. Minden szakembernek, aki mozgáskorlátozott fiatallal foglalkozik, meg kell tanulnia, hogy tanítványát ne a külső megjelenése, általában a mozgásteljesítménye, vagy egy-egy megnyilvánulása alapján, hanem

összteljesítménye és a környezet adottságainak figyelembe vétele, összhangja alapján ítélje meg.A tanulás során komoly nehézséget jelenthetnek a megismerő tevékenységek zavarai: a testtudat, a lateralizáció, a téri tájékozódás, a vizuális és az akusztikus érzékelés, a grafomotoros fejletlenség, a szem-kéz koordináció zavara mind-mind befolyásolhatják a tanulási teljesítményt. Ezek egy része a megfelelő tanulási és gyakorlati környezet kialakításával csökkenthető (pl. megfelelő megvilágítás, irányok jelölése stb.), másik részük kompenzálásához a készségek, képességek célzott fejlesztése szükséges, esetleg alternatív megoldások alkalmazása válhat szükségessé.

d. Egyéb eredetű mozgás-rendellenességet okozó kórformák (rendszerbetegségek, ortopédiai kórformák, reumás megbetegedések stb.)

Elsősorban az eddigi felosztásba nem illeszthető ortopédiai és reumás betegségek okozta mozgás-rendellenességek tartoznak ebbe a csoportba.

JavaslatokKiemelt szempont a fenti kórformáknál a kíméletes fizikai terhelés, a gerincbetegségeknél a gerincoszlop védelme, a testméreteknek megfelelő környezet kialakítása, ha szükséges, az orvosi előírások, tanácsok betartása.

4. A mozgáskorlátozottság hatása a tanulási folyamatra

A mozgáskorlátozottság tanulásban mutatkozó hatásai részben a mozgásos tapasztalatszerzés hiányából, részben észlelési zavarokból, a felső végtag működésének akadályozottságából, zavarából, valamint a mozgáskorlátozottsággal összefüggő kommunikációs akadályozottságból adódnak.

A tanulási-tanítási folyamatban megmutatkozó jellegzetes eltérések az alábbiak:

- a figyelem fáradékonysága, a feladattudat kialakításának és megtartásának esetleges problémái;

- a gondolkodás rugalmasságának hiánya;

- motivációs labilitás;

- téri tájékozódási, lateralitási zavar (jobb-bal oldal differenciálásának nehézsége);

- a vizuális és akusztikus észlelés zavara;

- az írómozgások nehezítettsége, esetleg képtelensége a manipuláció, a finommotorika sérülése következtében;

- a kommunikáció zavara;

- lelassult tempó.

5. Alapelvek a mozgáskorlátozott fiatalok képzésének megvalósításához

A mozgáskorlátozottság leírásából és általános jellemzéséből is látható, hogy a mozgáskorlátozottságot nem lehet egységes akadályozottságnak tekinteni, mert ahány kórkép, annyiféle a megjelenési forma, de még az azonos kórképeken belül is jelentős eltérések tapasztalhatók. Mindezekből következik, hogy a mozgáskorlátozott fiatalok képzéséhez, annak módosításához sem lehet egységes, mindenkire érvényes és alkalmazható módszertani

leírást adni. Csupán általános alapelveket lehet megfogalmazni, amit mindig az egyéni adottságok és szükségletek, valamint a környezeti tényezők összehangolásával kell kialakítani és megvalósítani.

Az alapelvek a következőkben foglalhatók össze:a. A mozgáskorlátozott fiatalok képzéséhez esetenként szükséges a tanügyi

dokumentumok, és ezek alapján a képzés egyéni, sérülésspecifikus módosítása - adaptációja.

- Az adaptáció nem jelentheti az adott szakma elsajátításához szükséges alapkövetelmények módosítását, csupán a célhoz vezető út módosítását, kiegészítését. Ez feltétele annak, hogy a mozgáskorlátozott fiatal is esélyekkel induljon a munkaerőpiacon.

- Az adaptált program sikeres megvalósítása érdekében szükséges a speciálisan képzett, az adott típusú fogyatékosság ellátására felkészített szakember(ek) – szomatopedagógia szakos gyógypedagógus, konduktor – bevonása, és az intézmény pedagógusainak, szakoktatóinak szoros, konzultatív együttműködése. Hasznos lehet a mozgáskorlátozott fiatal intézménybe kerülése előtt, vagy tanulmányai kezdetén érzékenyíteni az intézménybe járó diákokat, valamint az intézmény munkatársait.

b. A tanulást, képzést segítő sérülésspecifikus tan- és munkaeszközök, szerszámok egyénre adaptált kialakítása. A kialakításnál figyelembe kell venni a tanuló saját kéréseit, tapasztalatait.

c. Egyéni elbírálás és differenciálás. Ez egyaránt vonatkozik a mozgáskorlátozott fiatal beiskolázásának elbírálására, és az elvárásra az egész tanulási, képzési folyamatban. Az egyéni elbírálás és differenciálás kizárólag az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása érdekében történhet.

d. A komplex fejlesztés érdekében a törvényben előírt rehabilitációs órakeret személyre szóló, a speciális szükségleteknek megfelelő megtervezése és megvalósítása. Azért alakítottam át, mert ez követelményelvárás volt.

e. Mozgáskorlátozott fiatal számára csak olyan képzés választható, melyet egészsége károsodása nélkül tud elsajátítani, és a későbbiekben művelni. Ennek eldöntése minden esetben szakorvos feladata (munkaalkalmasság megállapítása).

f. A tárgyi feltételek kialakítása a törvényben előírt akadálymentesítésnek megfelelően, törekedve arra, hogy az mindenki számára egyenlő esélyt biztosítson.

- A tanítási és gyakorlati oktatás során a másodlagos, társuló deformitások kialakulásának megelőzése (pl. testtartás elváltozásai), emiatt a termek, gyakorlati helyiségek berendezésekor, a munka- és ülésrend kialakításakor ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele.

Javaslatok a számonkérés módosításáhozMozgáskorlátozott vizsgázó (tanuló) esetén jogszabályokban előírtaknak, valamint a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján kell eljárni.

A több idő adása írásbeli és gyakorlati feladatoknál, írásbeli és szóbeli számonkérésnél indokolt lehet a mozgáskorlátozott fiatalok és a társuló kommunikációs zavart mutató tanulók

esetében. Bizonyos kórképek és a hozzá tartozó tünetek eleve lelassítják a munkatempót, ami a számonkéréssel járó fokozott stressz hatására még inkább romlik.

- Görcsös bénulásnál az izomtónus az izgalom, a teljesíteni akarás következtében oly mértékűvé válhat, hogy a sérült ember képtelen a szükséges mozdulat kivitelezésére, vagy éppen a mozgáskoordinációs zavar fokozódik annyira, hogy lehetetlenné teszi a célirányos, összerendezett mozgások kivitelezését, beleértve ebbe a beszédmozgásokat is.

- A petyhüdt bénulást okozó kórképeknél pedig azért indokolt a hosszabb idő adása, mert a tanulók az izom gyengesége következtében hamar elfáradnak. A feladatot csak hosszabb-rövidebb pihenőidő beiktatásával tudják teljesíteni, ami mindenképpen többletidőt jelent.

Ha a mozgáskorlátozott vizsgázó (tanuló) kézírása nem elég gyors vagy hatékony, az írásbeli vizsgakövetelményeknek elektronikus eszköz (számítógép) igénybevételével is eleget tehet. A súlyos kommunikációs zavart mutató hallgatóknál, ahol a beszéd alig, vagy egyáltalán nem érthető, a szóbeli helyett az írásbeli vizsga, vagy a számítógép használata ajánlott.

A képzés során előforduló egyéb számonkérések során további adaptált formák alkalmazhatók, de figyelembe kell venni, hogy a hivatalos vizsgák során a jogszabályok által engedélyezett könnyítések alkalmazhatók.

Javaslat az időtervben feltüntetett szabad sáv felhasználására A központi programban megadott tananyagegységek, követelménymodulok és a szakmai követelményeknek megfelelő kompetenciák elsajátításához a mozgáskorlátozott tanulónak esetenként hosszabb időre, és több gyakorlásra lehet szüksége. A szabad sáv órakerete lehetőséget nyújt az elméleti tananyagegységek vagy gyakorlatok magasabb óraszámban történő teljesítésére, az emelt óraszámban speciális segítségnyújtás biztosítására (szomatopedagógia szakos gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens közreműködésével). A szabad sáv órakeretében végzett, szakember által támogatott gyakorlás az egyéni képesség- és készségfejlesztésre is lehetőséget ad.Mozgáskorlátozott tanulóknál kiemelt jelentősége van az egészséges életmódra nevelésnek, a mozgásállapot megőrzésének és további javításának. Az időtervben feltüntetett szabad sávban ezért célszerű mozgásnevelés-órákat, foglalkozásokat szervezni. A mozgásnevelés sérülésspecifikus módszereket és eszközöket alkalmaz, az akadályozottság korrekciójára és kompenzációjára, fejleszti a motoros képességeket, az egészség megőrzésére és egészséges életmódra nevel. A komplex rehabilitációs folyamaton belül kiemelten segíti a mozgásrehabilitációt. A mozgásnevelés-órák – adott intézményben a képzésben részt vevő mozgáskorlátozott tanulók számától, mozgáskárosodásuk típusától függően – egyéni vagy kiscsoportos formában szervezhetők. A mozgásnevelés-órák, foglalkozások megtartásához megfelelően felszerelt tornaszoba, vagy tornaterem szükséges. A mozgásnevelés-órákat a mozgáskorlátozottság típusának ellátására felkészített szakember láthatja el (szomatopedagógia szakos gyógypedagógus, központi idegrendszeri sérülés esetén konduktor is).

V. Képzési szerkezet

9. évfolyamheti óraszám

(36 hét)

Összefüggő (nyári) gyakorlat

(2 hét)

10. évfolyamheti óraszám

(35 hét)Közismeret

Kötött órák 10 - 10Szabadon felhasználható órakeret

1 - 1

Összesen 11 - 11Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák 21 70 21Szabadon felhasználható órakeret

2 - 2

Összesen 23 70 23Mindösszesen(teljes képzés ideje)

heti:34 70 heti:

34

(Az oktatásra, képzésre fordítható szakmai órák száma összesen: 1703 óra a nyári összefüggő szakmai gyakorlattal és a szakmai szabad sávval együtt)

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként, szabadsáv nélkül

 Szakmai követelmény-

modulokTantárgyak

Heti óraszám9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy* elméleti gyakorlati

12082-16Gépírás és irodai

alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat 8

70

7

Irodai alkalmazások gyakorlata 5 6

12084-16Üzleti

kommunikáció és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában 8 8

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 8 13 8 13Összes heti/ögy óraszám 21 70 21

*Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai követelménym

odul

Tantárgyak/témakörök

ÓraszámÖsszesen9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy* elméleti gyakorlati

12082-16Gépírás és

irodai alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat 0 288

70

0 245 533

A tízujjas vakírás alapgyakorlatai 30 30

Billentyűkezelés 146 146

Az írástechnika megerősítése 60 60

Sebességfokozás 52 25 77Szövegfeldolgozások, szöveggyakorlatok

25 25

Irodai gépírás gyakorlata 20 20

Levelezési alapismeretek a titkári munkában

20 20

Levelezési alapgyakorlatok a titkári munkában

45 45

Levelezés a hivatali és üzleti életben 65 65

Komplex levélgyakorlatok 45 45

Irodai alkalmazások gyakorlata

0 180 0 210 390

A dokumentumszerkesztés alapgyakorlatai

45 45

Dokumentumszerkesztés a titkári munkában

45 40 85

Táblázatok készítése a titkári munkában 45 40 85

Adatbázisok készítése a titkári munkában

45 40 85

A prezentáció mint kommunikációs technika

45 45

A weblapkészítés alapjai 45 45

12084-16Üzleti

Kommunikáció a titkári munkában 288 0 280 0 568

kommunikáció és protokoll

Üzleti nyelvi kultúra 80 80Üzleti kommunikáció 45 40 85

Protokoll az irodában 45 30 75

Digitális kommunikáció a titkári munkában

30 30 60

Nemzetközi protokoll 45 45

Munkahelyi, irodai kapcsolatok 44 20 64

Munkahelyi konfliktuskezelés 44 20 64

Tárgyalástechnika 45 45

Marketingkommunikáció 50 50

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 288 468 280 455 1491

Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561Elméleti óraszámok/aránya 568 /38,09%Gyakorlati óraszámok/aránya 923 /61,90%

*Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A12082-16 azonosító számú

Gépírás és irodai alkalmazásokmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 12082-16 azonosító számú Gépírás és irodai alkalmazások megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

 12082-16Gépírás és irodai alkalmazások

Gép

írás é

s lev

elez

ési

gyak

orla

t

Irod

ai a

lkal

maz

ások

gy

akor

lata

FELADATOKFeladatvégzéséhez előkészíti a technikai és tárgyi feltételeket, betartja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.

x x

Munkafeladataihoz kezeli a számítógépet és tartozékait, gondoskodik működőképes állapotukról.

x x

Adatbeviteli feladatot végez a tízujjas vakírás magas szintű technikájával. x x

Diktálás után ír, hangrögzítőre felvett hanganyagot átír. x

Kéziratról, javított, felülírt, korrektúrázott dokumentumról másol. x

Idegen nyelvű dokumentumokat másol legalább egy idegen nyelven. x

Dokumentumot szerkeszt szövegszerkesztő programmal. x x

Iratokat, üzleti leveleket készít a hivatali, üzleti élet elvárásainak megfelelően. x

Alkalmazza a körlevélkészítés technikáját. x

Táblázatkezelő programot alkalmaz: kalkulációt, kimutatást, diagramot készít, számításokat végez. x

Adatbázis-kezelő programot alkalmaz: adatbázist hoz létre, adatot tölt fel, egyszerű szűrést végez. x

Prezentációt készít saját munkája és a szervezeti tevékenység bemutatásához. x

Levelezést folytat külső partnerekkel, munkatársakkal hagyományosan és elektronikusan. x

Információ-feldolgozási tevékenységet folytat: keresőprogramot használ információ gyűjtéséhez. x x

Betartja a biztonságos internethasználat szabályait. x x

SZAKMAI ISMERETEKA biztonságos irodai munkavégzés követelményei x x

A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázatai x x

A tízujjas vakírás alapelvei, szabályai, technikája x

A számok, írásjelek, speciális karakterek írástechnikai és helyesírási szabályai x

A dokumentumok típusai, fajtái xA dokumentumszerkesztés követelményei xA táblázatkészítés műveletei xAz adatbázis készítésének műveletei xAz iratok fajtái; készítésük tartalmi, formai és nyelvi követelményei x

Egyszerű ügyiratok xSzervezetek belső iratai x

A hivatalos szervekkel való kapcsolattartás iratai x

Az üzleti élet gazdasági, kereskedelmi levelei xA munkavállalással kapcsolatos iratok xA levelezés és elektronikus kapcsolattartás udvariassági szabályai x x

A világháló veszélyei, a biztonságos internethasználat szabályai x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKA tízujjas vakírás (170 leütés/perc) xSzámítógépes irodai programok alkalmazása x xOlvasott és hallott szakmai szöveg megértése x xÍrásbeli dokumentumok készítése, formázása xInformációforrások kezelése (szabályok, előírások, rendelkezések; biztonságos internethasználat)

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKMozgáskoordináció xPrecizitás x xMonotóniatűrés x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKIrányíthatóság x xVisszacsatolási készség x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKFigyelemösszpontosítás xKontroll (ellenőrzőképesség) x xEredményorientáltság x x

1. Gépírás és levelezési gyakorlat tantárgy 533 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaA Gépírás és levelezési gyakorlat tantárgy alapvető célja, hogy a tanuló – elsajátítva a tízujjas vakírás alapjait – váljék gyakorlottá azoknak a számítógép használatához kapcsolódó elektronikus írásbeli teendőknek az elvégzésében (bármilyen adathordozóról), amelyek a titkári munkatevékenység leíró jellegű (adat- és szövegbevitelt igénylő) munkafeladataiban jelentkeznek. Elérendő írássebesség: min. 170 leütés/perc. Törekedni kell arra, hogy megerősödjenek az elektronikus írástechnika elsajátítása során kialakított szokások (munkakörülmények kialakítása, munkaeszköz előkészítése, helyes kéz- és testtartás, fogás- és billentéstechnika, pihentető, lazító periódusok, ujj-, kéz-, fej- és szemgyakorlatok stb.), amelyek alapot jelentenek az egészséges és biztonságos munkavégzésnek hosszú távon is. Cél továbbá, hogy a tanulók ismerjék meg a különböző típusú, fajtájú iratok, levelek készítésének nyelvi, tartalmi és formai elvárásait, és ennek megfelelően képesek legyenek a hivatali, üzleti élet dokumentumainak elkészítésére. Legyenek képesek munkavállalással kapcsolatos iratokat, munkahelyi kapcsolattartó dokumentumokat is önállóan fogalmazni, készíteni. Legyenek tisztában a hagyományos és elektronikus levelezés illemszabályaival, a biztonságos internethasználat előírásaival.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakMagyar nyelvtan

1.3. Témakörök1.3.1. A tízujjas vakírás alapgyakorlatai 30 óra

Az írógépek és a gépírás történeteÍrásversenyek története; versenyeredményekA szabályos gépírás bemutatásaA számítógéppel végzett írástevékenység jellemzői; a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági feltételeiA gépírás-tevékenységhez szükséges tárgyi feltételekElvárások a gépírás elsajátítása soránA számítógépes munkakörnyezet kialakítása, írástevékenység előkészítése Az írástevékenységhez szükséges képernyős munkafelület kialakítása vagy az oktató program felépítése, működéseMunkaanyag mentésére, tárolására szolgáló mappák, fájlok kialakítása, elnevezéseA tízujjas vakírás elsajátításának célja, alkalmazásának előnyeiA klaviatúra felépítése, magyar nyelvű billentyűzet Ujjrend fogalma, kialakításaAz alaptartás fogalma, funkciójaA helyes kéz- és testtartás; egészségmegőrző, ujjakat erősítő gyakorlatokHelyes fogás- és leütéstechnika kialakítása: alaptartás betűi, szóközbillentyű (space), sorváltás (enterhasználat) gyakorlásaFolyamatos másolás sortartássalFogalmak: tízujjas vakírás, alaptartás, ujjrend, ütemes írás, betűzés, közös hangos betűzés, fogástechnika, leütés- vagy billentéstechnika, folyamatos írás, sortartás stb.

1.3.2. Billentyűkezelés 146 óraA klaviatúra billentyűinek fogás- és leütéstechnikája egy optimálisan kialakított (vagy a használt tankönyv által kínált) sorrendben

Nagybetűk írása; váltóhasználatVáltórögzítő alkalmazása, funkciójaSzámok, írásjelek, speciális karakterek írásgyakorlataiSzámok, írásjelek használatának írásszabályaiA folyamatos és biztonságos (hibátlan) írás gyakorlatai az egyes betűk elsődleges rögzítéséhez kapcsolódóan: betűkapcsolatok, szó- és szókapcsolatok, mondatgyakorlatokÍrásmunka ellenőrzése: leütés- és hibaszámlálás, hibajelölés technikájaTeljesítményértékelés javaslata: az elért leütésszámhoz viszonyítva (jeles = 0,00 – 01%; jó = 0,11– 0,2%; közepes = 0,21– 0,3%; elégséges = 0,31% – 0,4; elégtelen 0,41%-tól).

1.3.3. Az írástechnika megerősítése 60 óraA betűk helyes fogás- és leütéstechnikájának megerősítése különböző gyakorlatokban:- ujjtechnikai gyakorlatok- gyakori betűkapcsolatok- gyakori szavak, nyelvi elemek (toldalékok, névutók, igekötők stb.)- betűkettőzések,- idegen szavak,- váltógyakorlatok- figyelemösszpontosító gyakorlatokHelyesírási gyakorlatokÍráskorrekció (javítóbillentyű használata)Íráshibák keresése, önellenőrzés, egyéni munkák javításaSzöveggyakorlatok – folyamatos másolás alapozásaDiktálás utáni írás alapozása: szakaszok, diktátum

1.3.4. Sebességfokozás 77 óraA nyelvi elemek gyakorisági mutatóihoz kapcsolódó gyakorlatok írásaNehéz fogások; külső-belső fogásgyakorlatok, nagy ugrásokKoncentrálást erősítő gyakorlatokRövid és hosszú szavak, szókapcsolatok gyakorlataiÍrástechnikai nehézséget jelentő szavak, mondatok gyakorlataiÁllóképesség növelését szolgáló gyakorlatokIdegen nyelvű szavak, mondatok írásaAz időtényező szerepe a gépírásbanÍrás időre: az időtartam fokozatos emelésévelÍrás folyamatos diktálás utánTípushibák jellemzői; hibajavító gyakorlatokHelyesírás és nyelvhelyesség ellenőrzése

1.3.5. Szövegfeldolgozások, szöveggyakorlatok 25 óraA szövegbevitel technikájának, a folyamatos írás (másolás) készségének fejlesztő gyakorlatai szövegfeldolgozásokon keresztül:- Különböző nehézségű szövegek- Különböző tartalmú – ismeretbővítést szolgáló - szövegek- Időre írás tartamának növelése: állóképesség fejlesztése (10-20 perc)- Írásbiztonság erősítése- Mozdulat- és szógyakorlatokSzöveghosszúság növeléseDiktálás utáni írás: folyamatos szövegdiktátumok

Enter nélküli – folyamatos írás; automatikus elválasztás alkalmazása

1.3.6. Irodai gépírás gyakorlata 20 óraKülönböző tartalmú szövegek feldolgozása – tartalmi tagolással, lényegkiemeléssel, címadással, kulcsszavak keresésével, szövegrészek kiegészítésével, helyesírás ellenőrzésével, központozással stb.Szövegértő, memóriafejlesztő gyakorlatokSzókincsfejlesztés, szóalkotás, szópár, ellentétpár keresése stb. Időre írás tartamának növelése: állóképesség fejlesztése (20-30 perc)Diktálás utáni írás: „kéz alá diktálás” gyakorlásaKézírásos, javított, felülírt, módosított szöveg írásaKorrektúrázás gyakorlataSzövegmásolás szerkesztési műveletekkelIdegen nyelvű szövegek írása; szerkesztése

1.3.7. Levelezési alapismeretek a titkári munkában 20 óraAz írásbeli kapcsolattartás funkciója, változásaIratok, levelek tartalmi, nyelvi, formai követelményei; tárgyi feltételeiAz iratkészítés technikája számítógépen (szövegszerkesztő program alkalmazásával)A hivatali stílus alkalmazásaAz iratok helyesírási, nyelvhelyességi, nyelvhasználati szempontjaiIratok, hivatali, üzleti levelek stilisztikai elemzéseA levelezés hagyományos és elektronikus jellemzői, udvariassági szabályaiEgyes iratok (pl. megrendelés, szerződések, határozat, fellebbezés stb.) tartalmának jogszabályi követelményei

1.3.8. Levelezési alapgyakorlatok a titkári munkában 45 óraNyomtatott dokumentumok (papírfajták, boríték, postai utasítások)Postai nyomtatványok kitöltése (tértivevény, feladóvevény, meghatalmazás stb.)A mindennapi élet egyszerű iratai, pl. nyugta, elismervény, igazolás, nyilatkozat, kötelezvény, meghatalmazás nyelvi, tartalmi és formai jellemzőiA nyugta és számla jellemzői, különbségei a jogszabályok értelmébenAzonosító adatok helyesírása (személyi adatok, azonosító számok, címek, elérhetőségek stb. írásmódja)Hírközlő iratok, pl. hirdetés, tájékoztatás, értesítés, felszólítás, felhívás, meghívó nyelvi, tartalmi és formai jellemzőiBelső, szervezeti iratok, pl. emlékeztető, feljegyzés, jelentés, beszámoló, körlevél stb. nyelvi, tartalmi és formai jellemzőiIratok készítésének gyakorlatai Gyakori iratok nyomtatványainak kitöltése kézzel, számítógéppel; sablonok

1.3.9. Levelezés a hivatali és üzleti életben 65 óraA hivatalos szervekkel való kapcsolattartás jellemzőiBeadványok, pl. panasz, javaslat, bejelentés, bevallás, feljelentés, kérvény, kérelemIratok a hatáskör és illetékesség területéről: idézés, értesítés, igazolási kérelemHatározat, végzés, fellebbezés iratai a hatósági eljárásbanIratok a munkaügy köréből, pl. álláspályázat, motivációs levél, referencialevél, szakmai önéletrajz; munkaszerződés; egyéb, a munkaviszony tartalmához (munkavégzés, munkáltatói kötelezettség, munkabér, munkahely, juttatások, pihenőidő stb.) kapcsolódó iratok tartalmi, nyelvi és formai jellemzői

A gazdasági, kereskedelmi, üzleti tevékenységgel összefüggő levelek, pl. hírlevél, tájékoztatás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolása, szerződések (adásvételi, szállítási), a teljesítés iratai nyelvi, tartalmi és formai jellemzőiAz üzleti levelek ajánlott sémája, formai, szerkesztési szabályaiNyomtatványok a közigazgatás, a munkaügy és az üzleti élet levelezésének köréből

1.3.10. Komplex levélgyakorlatok 45 óraKomplex iratok, levelek készítése az elsajátított témakörökben: egyszerű, hírközlő és belső, szervezeti iratok; levelek a hatósági, munkaügyi és üzleti élet köréből – alkalmazva a szövegszerkesztés adta lehetőségeket és kiegészítve a táblázatkezelés, adatbázis-kezelés dokumentumainak felhasználásával.A levélfeladatok készülhetnek:- minta után, - tömbszövegből, - adat és iratszöveg elkülönített megadásával, - diktálás után, - megadott adatokból és tartalmi szempontok szerint önálló fogalmazással,- feladatutasítások alapján,- más fájlformátumban mentett dokumentumok készítésével és egyes elemeinek

felhasználásával (l. táblázat, diagram, adatbázis).Iratsablon készítéseNyomtatványok, űrlapok kitöltése, készítéseKörlevélkészítés

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)számítógépterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenységszervezeti kerete Alkalmazandó eszközök és

felszerelésekegyéni csoport osztály

1. magyarázat x

2. szemléltetés x

fali billentyűzettáblázat (séma), iratformák (pl. egyszerű irat, levélforma, jegyzőkönyvi forma stb.)

3. tanári irányítás x4. közös hangos betűzés x5. írás diktálás után x x

6. feladattal irányított önálló tanuló munka x

7. házi feladat x elektronikus kapcsolat (email)

8.

információkeresés önállóan (pl. jogszabályban, interneten)

x internetes elérhetőség

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenységszervezési kerete

(differenciálási módok)Alkalmazandó

eszközök és felszerelésekegyéni csoport-

bontásosztály-

keret1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x

1.3. Információk önálló rendszerezése x

1.4. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok2.1. Leírás készítése x

2.2. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.3. Tesztfeladat megoldása x

2.4. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x

3. Komplex információk körében3.1. Esetleírás készítése x x

3.2. Elemzés készítése tapasztalatokról x x

3.3. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x x

3.4. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x

3.5. Utólagos szóbeli beszámoló x4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

4.2. Csoportos helyzetgyakorlat x4.3. Csoportos versenyjáték x5. Gyakorlati munkavégzés körében

5.1. Műveletek gyakorlása x x

5.2. Munkamegfigyelés adott szempontok alapján x x

6. Szolgáltatási tevékenységek körében

6.1. Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés x

6.2. Szolgáltatási napló vezetése x

6.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x x

6.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x x

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

2. Irodai alkalmazások gyakorlata tantárgy 390 óra

2.1. A tantárgy tanításának céljaAz Irodai alkalmazások gyakorlata megnevezésű tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók felkészüljenek a tanult irodai alkalmazások önálló használatára, az irodai, titkári, ügyviteli munka támogatására. Cél, hogy a tanulók készségszinten – önállóan és kreatívan – tudják alkalmazni a tanult szövegszerkesztő, prezentációkészítő, táblázatkezelő és adatbázis-kezelő program által nyújtott lehetőségeket újszerű körülmények között is. A tanulókat fel kell készíteni a szoftverhasználattal együtt járó dokumentumkezelési, tárolási teendőkre és veszélyeire is.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakInformatika

2.3. Témakörök2.3.1. A dokumentumszerkesztés alapgyakorlatai 45 óra

A dokumentumok tárolására szolgáló mappaszerkezet kialakítása a titkári munkatevékenység feladatainak megfelelőenMappák létrehozása, elnevezése – a titkári munka jellegének megfelelően –, megnyitása, bezárása, áthelyezése, másolása stb.Fájlkezelési feladatok: fájlok létrehozása, elnevezése – a titkári munka jellegének megfelelően –, megnyitása, mentése, mentése másként, másolása, áthelyezése, átnevezése, törlése, nyomtatása (különböző beállításokkal) stb.A biztonságos és hatékony internethasználat szabályai a titkári munkafeladatokhoz kapcsolódóanInformáció keresése az interneten, feldolgozása, tárolása, továbbítása (elektronikusan) a titkári munkafeladatokhoz kapcsolódóanAz irodai, titkári munka tartalmához kapcsolódóan a szövegszerkesztő program alapfunkcióinak alkalmazása:- oldalbeállítás, elrendezés, papírméret, tájolás,- töréspontok (oldaltörés, szakasztörés, hasábtörés) elhelyezése,- karakterek formázása,- bekezdések alkotása, formázása,- szegély, oldalszegély, mintázat (kitöltés) elhelyezése,- felsorolás, többszintű felsorolás létrehozása,- tabulátorpozíciók elhelyezése, különböző típusú tabulátor használata,- szöveg beillesztése,- táblázat, diagram, kép, alakzat, oldalszám, dátum és idő, szövegdoboz, WordArt,

iniciálé, szimbólum, vízjel, lábjegyzet, képaláírás, megjegyzés beszúrása,- irányított beillesztés,- más irodai programmal előállított objektum beillesztése,- a beszúrt/beillesztett objektum formázása,

- címsor létrehozása stílusok használatával, szövegrészek formázása stílus alkalmazásával,

- szövegrész, szöveg keresése, cseréje,- élőfej, élőláb létrehozása, szerkesztése,- nyelvi eszközök használata: helyesírás-ellenőrzés, automatikus elválasztás stb.

2.3.2. Dokumentumszerkesztés a titkári munkában 85 óraA dokumentumszerkesztés alapjainak alkalmazása a titkári munkakörben előforduló dokumentumok készítésére, pl. tájékoztatók, bemutatkozások, leírások, termékjellemzők, szolgáltatások, szerződések, szabályzatok, programleírások stb.A dokumentumok készülhetnek:- minta után,- részletes feladattal irányított utasítások szerint,- megadott tartalmi szempontok szerint,- keresett információval történő kiegészítéssel stb.

2.3.3. Táblázatok készítése a titkári munkában 85 óraAz irodai, titkári munka tartalmához kapcsolódóan egy táblázatkezelő program alapfunkcióinak alkalmazása:- munkalapok azonosítása, beszúrása, törlése,- oldalbeállítás funkciói,- adatbevitel, másolás, beillesztés,- egyszerű táblázatok létrehozása,- forrásfájlban kapott táblázat bővítése,- táblázat esztétikus formázása,- élőfej, élőláb tartalmának beszúrása, formázása,- karakterek formázása,- cellaműveletek: adatok igazítása, cellák egyesítése, felosztása,- különböző számformátumok alkalmazása,- sor, oszlop beszúrása, törlése, elrejtése, felfedése,- egyszerű számolási műveletek egyéni képlettel vagy függvények alkalmazásával

(SZUM, ÁTLAG, MAXIMUM, MINIMUM, DARAB, DARAB2, DARABTELI, DARABÜRES, HA, KEREKÍTÉS),

- egyszerű rendezés, szűrés,- a táblázat megadott adataiból diagramok létrehozása, formázása, elhelyezése,- kép, alakzat, szövegdoboz, WordArt, szimbólum beszúrása, szerkesztése.A titkári munkában jellemző dokumentumok (táblázatok, diagramok): listák, nyilvántartások, jelenléti ívek, eredmény-kimutatás stb. készítése.A dokumentumok készülhetnek:- minta után,- részletes feladattal irányított utasítások szerint,- megadott tartalmi szempontok, adatok szerint,- információval történő kiegészítéssel stb.

2.3.4. Adatbázisok készítése a titkári munkában 85 óraAz irodai, titkári munka tartalmához kapcsolódóan egy adatbázis-kezelő program alapfunkcióinak alkalmazása:- adatbázisba adatok feltöltése (forrásfájlban kapott adatok bővítése, módosítása,

egyéni adatbevitel),- adattáblából adatok kikeresése (szűrés),- rekordok módosítása, beszúrása, törlése,- adatok rendezése a táblákban,- lekérdezés létrehozása, mentése, szerkesztése,- jelentés készítése, módosítása, nyomtatása.

2.3.5. A prezentáció mint kommunikációs technika 45 óraA prezentációkészítés jelentősége a titkári munkábanA prezentációkészítés lépései (felkészülés, tervezés, megvalósítás)Tipográfiai alapismeretek (betűk, szöveg, színek stb.)Szervezetek, termékek, szolgáltatások prezentációjának előírásaiPrezentációk készítése egy konkrét bemutató készítő programban

2.3.6. A weblapkészítés alapjai 45 óraHonlap-készítési alapfogalmakA weblapok funkciója, szerkezeti felépítése, HTML kódokBekezdések, felsorolásokTáblázatokKépek használataHivatkozásokWeblapkészítés gyakorlata

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)számítógépterem

2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

SorszámAlkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök

és felszerelésekegyéni csoport osztály

1. magyarázat x2. szemléltetés x3. bemutatás x

4.tanár által irányított közös feladatmegoldás

x

5.utasítással irányított feladatmegoldás

x

6. önálló munka x

7. házi feladat xelektronikus kapcsolat (email)

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenység szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó eszközök és felszerelések

egyénicsoport-bontás

osztály-keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1.Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

1.2.Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x x

1.3.Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

1.4.Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x

1.5.Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x

1.6.Információk önálló rendszerezése

x

1.7.Információk feladattal vezetett rendszerezése

x x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1.Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

x

2.2. Tesztfeladat megoldása x

2.3.Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

2.4.Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

x

2.5.Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

3. Csoportos munkaformák körében

3.1.Információk rendszerezése mozaikfeladattal

x

3.2.Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

3.3. Csoportos versenyjáték x4. Szolgáltatási tevékenységek körében

4.1.Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés

x

4.2.Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

4.3.Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

2.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

A12084-16 azonosító számú

Üzleti kommunikáció és protokollmegnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 12084-16 azonosító számú Üzleti kommunikáció és protokoll megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

 12084-16Üzleti kommunikáció és protokoll

Kom

mun

ikác

ió a

tit

kári

mun

kába

n

FELADATOK

Írásbeli és szóbeli kommunikációjában fokozottan ügyel a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására. x

Alkalmazza az üzleti nyelvi kultúra szabályait. x

Tisztában van a beszédet kísérő közlésformák jelentőségével. x

Ismeri a testbeszéd különböző szituációkban betöltött szerepét. x

Kezelni tudja az interkulturális kommunikációból adódó különbségeket. x

Ismeri az internetes kultúra és kommunikáció lényegét, jelentőségét. x

Megismeri az ügyfél-elégedettségi mérési technikákat. x

Ismeri a hivatali, üzleti protokoll alapvető előírásait, a hétköznapi viselkedéstől eltérő követelményeit. x

Alkalmazza a társas érintkezés szabályait, az állami és a nemzetközi protokoll előírásait. x

Alkalmazza az etikett és protokoll szabályait a hivatali, üzleti életben. x

Ismeri a munkahelyi légkört meghatározó viselkedési szabályokat, a vezető és beosztott közötti munkamegosztásból eredő alá-fölérendeltségi viszonyokat és a kapcsolatukat meghatározó magatartási szabályokat.

x

Közreműködik a szervezet piackutatási és marketingtevékenységében. x

Részt vesz a szervezet tárgyalási rendezvényein. x

Felhasználói szinten használja az internetes keresőprogramokat, navigációs programokat. x

Számítógépes munkakörnyezetben végzett tevékenysége során betartja a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokat. x

SZAKMAI ISMERETEKAz üzleti kommunikáció fogalma, fajtái, célja x

A kapcsolattartás formái (közvetlen, közvetett, online) x

Kommunikációs különbségek típusai, jellegzetességei x

Kommunikációs szűrők és működésük xMarketingkommunikáció xAz üzleti tárgyalás alapszabályai xTárgyalási technikák xKözéleti megnyilvánulási formák xTársalgási stílus x

Kérdezés- és érvelési technikák a hivatali, üzleti életben x

Interkulturális kommunikáció; eltérő kultúrákból adódó különbségek x

Üzleti nyelvi kultúra x

Digitális kultúra elemeinek használata, netes navigáció használata, információs szupersztráda x

A hivatali, üzleti protokoll alapfogalmai, alkalmazásának területei x

Hivatali, üzleti találkozók protokollja x

A munkahelyi viselkedés alapelemei (szerep, szerepelvárások, szerepfelfogás, megfelelés, társas befolyásolás, azonosulás) x

A titkári munkakör etikai szabályai (etikai kódex) x

A hivatali, üzleti magatartás és protokoll előírásai x

A munkahelyi kapcsolattartás szabályai (vezető, munkatársak, ügyfelek, vendégek stb.) x

Munkahelyi csoportok és jellemzőik; csoportkommunikáció x

Stressz- és konfliktuskezelés az irodában xA nemzetközi protokoll sajátosságai xRangsorolás, ültetési szabályok xAz öltözködés és megjelenés illemszabályai az üzleti, hivatali életben x

A vendéglátás protokollszabályai x

A hivatali, üzleti ajándékozás alkalmai, illemszabályai x

Ügyfél-elégedettségi mérés technikái x

A biztonságos és hatékony internethasználat szabályai x

A képernyős munkahelyek egészségügyi kockázata x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott és hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése x

Köznyelvi és szakmai verbalitás xElvárásoknak való megfelelés x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFejlődőképesség, önfejlesztés xÖnállóság xDöntésképesség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKommunikációs rugalmasság xNyelvhelyesség xAdekvát metakommunikációs készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKNyitott hozzáállás xLényegfelismerés (lényeglátás xÁttekintő képesség x

1. Kommunikáció a titkári munkában tantárgy 568 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaA Kommunikáció a titkári munkában tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa és az irodai, titkári munkatevékenységében alkalmazni tudja a kapcsolattartás különböző technikáit, felismerve a kapcsolat jellegét, tartalmát. Kapcsolataiban a tudatosság vezérelje, képes legyen irányítani a kommunikációs folyamatot, legyen igényes az üzleti kultúra nyelvi elemeinek használatában; a szituációnak megfelelően legyen képes alkalmazkodni a hivatali és üzleti élet elvárásaihoz, protokoll- és egyéb viselkedési szabályokhoz. Cél továbbá, hogy alkalmazkodjon a munkahelyi környezethez, aktívan vegyen részt a csoportmunkában, megfelelően kezelje a környezetében kialakuló konfliktusokat, munkahelyi stresszt.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakMagyar nyelvtan, Informatika

1.3. Témakörök1.3.1. Üzleti nyelvi kultúra 80 óra

A kultúra fogalma, tartalmi elemei, változékonyságaA kultúra és a nyelv összefüggései Nyelvi norma, nyelvszokás, a társadalmi érintkezés nyelvhasználataNyelvhelyesség, nyelvi változások, nyelvfejlődés, nyelvromlásNyelvi kultúra fogalma és elemei – különös tekintettel az üzleti élet írásbeli nyelvhasználatára- Helytelen szóhasználat: képzavar, terjeszkedő kifejezések; hasonló hangzású szavak

tévesztése, felesleges töltelékszavak, jelzők használata, helytelen visszautalás, elcsépelt szavak, névelő használata stb.; szóhasználati vétségek (sorszám-tőszám, igekötők, idegen szavak, divatszavak)

- Toldalékhasználat (ikes igék, -nál, -nél, -suk, -sük, -zik, -lik stb.); túlzott fokozás, toldalék és/vagy névutóhasználat

- Egyeztetési hibák; mondatszerkesztési hibák- Szókapcsolatok, kifejezések; szólások, közmondások használata- Helyes beszéd technikája, beszédkultúra; beszédhibák (hangképzés, kiejtés, hadarás,

dadogás, afázia stb.); kulturálatlan beszéd: trágárság, beszéd evés közben, rágózás beszéd közben; lámpaláz leküzdése

- Helyesírás: rövid-hosszú magán- és mássalhangzók írása - különírás, egybeírás - kis- és nagybetűk írásszabálya - tulajdonnevek írásmódja - elválasztás szabályai - írásjelhasználat - rövidítések, mozaikszók írásszabályai - számok, keltezés, címzés

- Az e-helyesírás; digitális nyelvhelyesség- és helyesírás-javítási módszerek; szótárak, helyesírás-ellenőrző használata

Az üzleti, hivatali élet közlésformáiNonverbális üzenetek hatása az üzleti életben: státusz, dominancia, tárgyilagosság, figyelemfelhívás, befolyásolás, megtévesztés, bizalmasság, bizalom, tisztelet, magabiztosság-bizonytalanság, távolságtartás kifejezése stb.Az üzleti élet szóbeli közlésformái: társalgás, előadás, beszámoló, hozzászólás, felszólalás, vita, tárgyalás, alkalmi beszédA társalgási és a hivatalos stílusKommunikációs taktikák a nyelvhasználatban: hozzáértés látszata, mellébeszélés, félreérthető közlemények, áthárítás stb.Nyelvhasználati hibák a kommunikációban: szakzsargon, idegen szavak, mesterkélt kifejezések, nyelvi szleng, körmondatok alkalmazása, hibás kérdésfelvetés, beszédképzés, előadás-technika, hangnem, stílus, nyelvi igénytelenség stb.E-kommunikációs üzleti nyelvhasználat: közösségi portálok, blogok, fórumok, internet, e-mail, webes megjelenés, sms-mms alkalmazásaA hivatali, üzleti élet nyelvi szövegeinek elemzése, értelmezése

1.3.2. Üzleti kommunikáció 85 óraAz üzleti kommunikáció fogalma, formái- tömegkommunikáció (pl. reklám)- csoportkommunikáció (pl. kiállítás, vevőtalálkozó, termékbemutató)- személyes kommunikáció (pl. tárgyalás, egyeztetés, vevőtájékoztatás)A kommunikáció elemei és folyamata az üzleti környezetbenAz üzleti kommunikáció mikrotényezői: munkavállalók, szállítók, közvetítők, vevők, versenytársak, hatóságok, egyéb szervezetek stb. – és hatásuk a kommunikációraAz üzleti kommunikáció makrotényezői: demográfiai, gazdasági, pénzügyi, jogi, politikai, természeti, technikai-technológiai, társadalmi-kulturális – és hatásuk a kommunikációra A sikeres üzleti kommunikáció alaptényezőAz üzleti kommunikáció csatornáiA tudatos és hatékony kommunikáció feltételeiA kommunikációs szűrők működése, befolyásolásaInformáció az üzleti életben; az információ fogalma, jellemzőiAz információszerzés, -feldolgozás, -továbbítás (küldés) folyamataKommunikációs különbségek típusai, jellegzetességeiSzervezetek közötti kommunikációKapcsolatfelvétel módjai; a kapcsolat kezelése az üzleti életbenEtikai kódex fogalma, tartalmi elemei az üzleti életben

1.3.3. Protokoll az irodában 75 óraA viselkedéskultúra alapfogalmai: illem, etikett, protokollA hivatali, üzleti protokoll alapfogalmai, alkalmazásának területeiAz üzleti élet viselkedéskultúrájának alapjai: köszönés, bemutatkozás, bemutatás, megszólítás, társalgásNévjegykártya szerepe a kapcsolattartásban, formái, használatának módjaÖltözködés, megjelenés a titkári munkakörbenHivatali, üzleti találkozók protokollja: meghívás, vendégfogadás, vendéglátás, rangsorolás, ültetési szabályok, ajándékozás, reprezentációTitkári kapcsolatok protokollja

1.3.4. Digitális kommunikáció az irodában 60 óraA digitális kommunikáció fogalma, feltételeiAz internet; netes fogalmak és kifejezések Az internethasználat biztonsági elemeiAz internet veszélyei; biztonsági elemei; a biztonságos és hatékony internethasználat szabályaiNyelvi változások a digitális kommunikációban – és kezelésükNetes navigáció használata; információs szupersztráda A digitális kommunikáció eszközei az információtartalom formája szerint: szöveges, képi, hangalapú A kommunikáció és az információszerzés okostelefonok alkalmazásávalA webkeresők használata Webes tartalom mentése, nyomtatása, felhasználásaWebes megjelenés; webszövegek elemzése, írásaSocial web (közösségi oldalak) szerepe a cégmegjelenésben, céges kapcsolatokbanE-ügyintézés fogalma, feltételeiE-közigazgatás szintjei: - információközlés (pl. online információközlés) - egyirányú kommunikáció (pl. űrlap elektronikus úton való elküldése) - kétirányú interaktivitás (pl. ügyfélkapu) - interakció (pl. elektronikus számlázás)Online reklámok: banner (reklámcsík, szalaghirdetés), szöveges linkek, beférkőző reklámok; egyéb online reklámfajták

1.3.5. Nemzetközi protokoll 45 óraNemzetközi üzleti színterek, eseményekNemzetközi kulturális különbségekKulturális szokásokInterkulturális érzékenységNyelvi különbségek; ezek áthidalásaNemzetközi delegáció fogadásaLátogatás, tárgyalás külföldi partnereknélÜzleti protokoll nemzetközi eseményekenProtokoll a diplomáciábanNemzetközi üzleti etikaEtikett és protokoll sajátosságai az egyes kultúrákban

1.3.6. Munkahelyi, irodai kapcsolatok 64 óra

A munkahelyi szervezet fogalma, jellemzőiSzervezeti formákMunkahelyi elvárások: vezetés, beosztottak részérőlMunkahelyi kommunikáció csatornái, eszközeiA munkahelyi kommunikáció síkjaiViselkedés munkahelyi környezetben: társas befolyásolás, azonosulás, behódolás, internalizáció, munkahelyi szerepek (szerepelvárás, szerepfelfogás, szerepmegfelelés)Munkahelyi kapcsolatok: vezető(k)-titkár, munkatársak, beosztottak ügyfelek, partnerek, hatóság stb.Kapcsolattartási szabályok, előírások; értelmezésük, betartásuk, be nem tartásuk következményeiMunkahelyi csoportok; csoportjellemzők; csoportalkotási szabályokBeilleszkedés, befogadás a munkahelyi csoportbaA csapatmunka, team-munka fogalma, jellemzői, előnyei-hátrányai; elvárások, megfelelések, tudásmegosztás, felelősség stb. a team-munka során

1.3.7. Munkahelyi konfliktuskezelés 64 óraA konfliktus fogalma, tartalma (pénz, anyagiak megszerzése, hatalom, befolyás, tulajdon, birtoklás, presztízs, érvényesülés, büszkeség stb.)A konfliktusok szintjei (belső, személyes; személyközi; csoportok, szervezetek közötti)A konfliktusszintek jellemzőiKonfliktustípusok (valódi, ál, áttételes, téves, hamis, lappangó)A konfliktusok kialakulásához vezető okok (tárgyi-környezeti okok, személyi okok, viszonykonfliktusok)A jó és rossz konfliktus jellemzői; funkciójukA vita jellemzői, fajtái, szakaszaiMunkahelyi konfliktus kezelése:- konfliktus kerülése, érzékelése, figyelmen kívül hagyása- konfliktus feloldásának módjai: kompromisszum, konszenzusA mediátor szerepe a konfliktus kezelésébenMunkahelyi stressz fogalma, kialakulásának okai, szintjei, következményeiA munkahelyi stressz feloldásának egyéni és szervezeti szintű lehetőségei

1.3.8. Tárgyalástechnika 45 óraA tárgyalás fogalma; a tárgyalások hibáiA tárgyalások típusaiA tárgyalás előfeltételeiA tárgyalás személyi feltételeiA csoportos (delegációs) tárgyalás jellemzőiA tárgyalás folyamata; előkészületeiA tárgyalás interaktív szakasza; a tárgyalási stílusA tárgyalást segítő kérdezéstechnikaA kommunikáció hatékonyságának feltételei a tárgyalás folyamánA kommunikációt zavaró egyéb tényezők a tárgyalás folyamánTárgyalási eszközök és technikák: az alku és a kockázatvállalás, az őszinteség (leleplezés) és megtévesztés, hazugság, jóhiszeműség és bizalom, a fenyegetés, ígéret A meggyőzés folyamata és eszközei; érvekA tárgyalás lezárása, utógondozásaTárgyalások kulturális (nemzetközi) jellemzőiTárgyalási protokoll

1.3.9. Marketingkommunikáció 50 óraA marketingkommunikáció fogalma, területeiA marketingkommunikáció hatékony eszközei (ATL-, BTL-eszközök)A promóció fogalma, céljai, eszközeiDirekt marketing fogalma, jellemzői, alkalmazási területeiVásárok, kiállítások, megjelenések szerepe az üzleti kommunikációbanReklám fogalma, csoportosítása, jellemzői; alkalmazási területekHatásos reklámeszközök, reklámhordozókA vásárló könyve kommunikációs hatásaPR fogalma, céljai, területei (a szervezet külső, belső PR-ja), szerepe a marketingkommunikációbanÜgyfélkapcsolat a titkári munkában; ügyfél-elégedettség mérése, funkciója, technikáiAz arculattervezés fogalma, eszközei (cégmegjelenés: személyi képviselet; tárgyi eszközök: logó, névjegykártya, levélpapír, weblap, digitális megjelenés, applikációk stb.)A sajtó, média szerepe a marketingkommunikációbanA minőségbiztosítás, minőségirányítás elemei, hatékonyságmérés a titkári munkában

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)taniroda

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási módszer neve

A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazandó eszközök

és felszerelésekegyéni csoport osztály

1. magyarázat x  x2. megbeszélés x  x3. szemléltetés x  x projektor, kivetítő4. vita x5. kiselőadás x6. helyzetgyakorlat x7. szerepjáték x

8. prezentáció x x számítógép, projektor, kivetítő

9. beszámoló x x10. projektmunka x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Sorszám Tanulói tevékenységforma

Tanulói tevékenységszervezési kerete

(differenciálási módok)Alkalmazandó

eszközök és felszerelésekegyéni csoport-

bontásosztály-

keret1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x

1.3. Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x

1.4. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel x x

1.5. Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása x x

1.6. Információk önálló rendszerezése x

1.7. Információk feladattal vezetett rendszerezése x x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok2.1. Írásos elemzések készítése x2.2. Leírás készítése x

2.3. Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre x

2.4. Tesztfeladat megoldása x x

2.5. Szöveges előadás egyéni felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban x x

2.7. Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban x x

3. Komplex információk körében

3.1. Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján x

3.2. Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után x x

3.3. Utólagos szóbeli beszámoló x4. Csoportos munkaformák körében

4.1. Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás x

4.2. Információk rendszerezése mozaikfeladattal x

4.3. Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással x

4..4. Csoportos helyzetgyakorlat x4.5. Csoportos versenyjáték x

5. Szolgáltatási tevékenységek körében

5.1. Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés x

5.2. Szolgáltatási napló vezetése x

5.3. Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett x x

5.4. Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással x x

1.6. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

12082-16Gépírás és irodai alkalmazások

Gépírás és levelezési gyakorlat

A tízujjas vakírás alapgyakorlatai

Billentyűkezelés

Az írástechnika megerősítése

SebességfokozásIrodai alkalmazások gyakorlataA dokumentumszerkesztés alapgyakorlataiDokumentumszerkesztés a titkári munkábanTáblázatok készítése a titkári munkábanAdatbázisok készítése a titkári munkában

12084-16Üzleti kommunikáció és protokoll

Kommunikáció a titkári munkában

Üzleti nyelvi kultúra

Üzleti kommunikációProtokoll az irodábanDigitális kommunikáció a titkári munkábanMunkahelyi, irodai kapcsolatokMunkahelyi konfliktuskezelés

A szakmai tartalom részletes kifejtése

12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások modulGépírás és levelezés gyakorlata tantárgy keretében

A tanulók – adatbeviteli tevékenység végzésekor – hatékonyan alkalmazzák a tízujjas vakírás technikáját.Gépírási tevékenységükhöz önállóan készítsék elő a szükséges tárgyi eszközöket, a szakmai vezető jóváhagyásával alakítsák ki a képernyős munkavégzéshez szükséges optimális körülményeket.

Szorosan kapcsolódva az informatikai ismeretekhez, alkalmazzák gépírástudásukat a titkári munkatevékenységhez kapcsolódó dokumentumok készítésekor.Végezzenek adatbeviteli és szövegszerkesztési feladatokat, ügyeljenek a hibátlan, esztétikus munkavégzésre.

Irodai alkalmazások gyakorlata tantárgy keretébenKezeljék biztosan az irodatechnikai, információs és kommunikációs eszközöket, tartsák be a biztonsági előírásokat.Törekedjenek arra, hogy a szakmai vezető által delegált szövegszerkesztési feladatokat hibátlanul, esztétikusan, a vezető utasításainak és a munkahelyi elvárások szerint készítsék el.Közreműködésükkel segítsék elő a munkahelyen adódó írásbeli feladatok végzését, egyszerűbb nyomtatványok kitöltését.A tanulók a számítógépes adatbeviteli munkatevékenységek között önállóan és kreatívan tudják alkalmazni a tanult szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő program által nyújtott lehetőségeket. Legyenek figyelemmel a szoftverhasználattal együtt járó dokumentumkezelési, tárolási teendőkre és biztonsági elemeire is.

Fejlesztendő készségekA tízujjas vakírás (130 leütés/perc) – a 9. évfolyam végén.Számítógépes irodai programok alkalmazása.Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése.Írásbeli dokumentumok készítése, formázása.Információforrások kezelése (szabályok, előírások, rendelkezések; biztonságos internethasználat).

12084-16 Üzleti kommunikáció és protokollKommunikáció a titkári munkában tantárgy keretében

Munkahelyi kapcsolataikban, telefonos kommunikációjukban kamatoztassák a verbális kommunikáció nyelvi, nyelvhelyességi ismereteit.Írásbeli és szóbeli kommunikációjuk során fokozottan ügyeljenek a nyelvhelyességi és nyelvhasználati szabályok betartására.Elemezzék és értelmezzék helyesen, a szakmai szövegkörnyezet figyelembe vételével a hivatali, üzleti élet nyelvi szövegeit.Munkájuk során alkalmazkodjanak a kialakult munkahelyi szokásokhoz és tartsák be az előírásokat a munka- és időszervezésre, a dokumentumok kezelésére, információfeldolgozásra vonatkozóan, valamint az ügyfelekkel, munkatársakkal és vezetőkkel való kapcsolattartásban.

Fejlesztendő készségek:Olvasott és hallott köznyelvi és szakmai szöveg megértése.Köznyelvi és szakmai verbalitás.Elvárásoknak való megfelelés.