tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/.../fi-504011001_1_rugalmas.docx · web viewa tanmenet...

Történelem 10. FI-504011001/1

Tanmenetjavaslat „Rugalmas”

Készítette: szakmai munkaközösség

2

Bevezetés

A tanmenet döntően a Történelem 10. című kísérleti tankönyv anyagára épül. A 9. évfolyam témái közül erre az évfolyamra kerültek át a 14‒15. század magyar történelmét tárgyaló leckék (az Anjou-kor, Zsigmond király uralkodása és a Hunyadiak kora). A tanmenetben [9/44.]–[9/49.] jelöléssel szerepel a tananyag elosztásával kapcsolatos változtatás.A tananyag feldolgozásának folyamatába képességfejlesztő órákat illesztettünk, ezek révén tanítványaink kommunikációs készségét, problémamegoldó képességét fejleszthetjük. A fejlesztési területeket illetően a tanítási óra tervezését segítetheti elő a kerettantervben szereplő négy fejlesztési követelmény (1. ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. tájékozódás térben és időben) megnevezése. A történelemtanulás tevékenységrendszere mentén részletesebb tevékenység-megjelölés, -leírás is szerepel, amelynek segítségével – szándékaink és reményeink szerint – a szaktanár a fejlesztési szempontjainak megfelelően állíthatja össze a saját tanmenetét, ill. hatékonyabban készítheti elő a tanítási órákat.A tankönyvhöz munkafüzet is társul (Történelem 10. Munkafüzet; FI-504011102/1). A tanmenetjavaslatban a gyakorló és összefoglaló órákon szerepelnek a munkafüzet feladatai.

2

Témák Új tananyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás,

gyakorlás, ellenőrzés

Teljesóraszám72 óra

Magyarország története a 14‒15. században. Történelem 9. 6 3 9

A világ és Európa a kora újkorban 7 5 12

Magyarország a kora újkorban 10 5 15

A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 10 3 13

Az újjáépítés kora Magyarországon 4 3 7

A reformkor 4 5 9

Forradalom és szabadságharc 1848‒1849-ben 5 2 7

összesen: 46 26 72

3

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy

funkciójaCélok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A 14‒15. SZÁZADBAN

1. [9/44.] Magyarország az Anjouk korábanKépességfejlesztő óra

A király hatalom meggyengülésének háttere.A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban.I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A királyi hatalom meggyengülésének háttere szempontok alapján, az okok számbavételével.Annak helyes értelmezése, hogy a történelmi eseményeknek egyszerre többféle oka és többféle következménye lehet; az okok és következmények összegyűjtése, csoportosítása, rangsorolása különböző szempontok szerint: Kiskirályok a 14. század elején (térkép); Az 1301 utáni trónkövetelők családfái (ábra).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezéseKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós

F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, urbura, harmincad, kapuadó, báróÉ: 1308‒1342, 1312, 1335N: I. Károly, Csák MátéT: Visegrád, Rozgony

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra

4




képek és magyarázó ábrák alapján: I Károly (Károly Róbert) gazdaságpolitikája.Egy történelmi oknyomozás megtervezése: Milyen kérdésekre keressük a választ? Milyen elsődleges és másodlagos forrásokat használjunk fel? Miként rögzítsük és rendezzük el a megszerzett információkat? Milyen következményei lettek volna, ha I. Károly nem képes megerősíteni a királyi hatalmat Magyarországon?Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: I. Károly reformjainak tematikus csoportosítása.Az információk rendszerezése és értelmezése: I. Károly gazdasági reformjai.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használataregálé, aranyforint, bányabér, kapuadó, harmincadvám.2. Kritikai gondolkodás

5




A történelmi változások nyomon követése: A kiskirályi hatalom felszámolása.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: I. Károly külpolitikájának jellemző vonásai. I. Károly dinasztikus kapcsolatainak értelmezése.Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumokEgy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: I. Károly reformjainak értelmezés és értékelése.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az

6




Interneten elérhető forrásokból: A rozgonyi csata.Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A rozgonyi csata.

2. [9/44.] Magyarország az Anjouk korában

Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével.A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjou-kor időszakának értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források elemzése: Az 135. évi törvények.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: perszonálunió, ősiség, háramlási jog, a nemesi jogegyenlőség elve, úriszék, köznemesség, jobbágyság.

2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: I. Lajos hadjáratainak, háborúinak céljai, mozgatórugói.Emberi magatartások és döntések

F: perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilencedÉ: 1342‒1382, 1351, 1370N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Anjou Mária, Anjou (Szent) HedvigT: Nápoly, Krakkó

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra

7




megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: I. (Nagy) Lajos nápolyi hadjáratai személyes motívumainak föltárása. Miért és hogyan vált I. Lajos Lengyelország uralkodójává?3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Lajos király nápolyi hadjáratai.Különböző jellegű források, dokumentumok keresése és mentése az Interneten: A nagy pestisjárvány és a nápolyi hadjárat összefüggései.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: I. (Nagy) Lajos királysága. Lajos király jelentősebb háborúinak nyomon követése; a nápolyi hadjáratok.

8




3. [9/45.] Luxemburgi Zsigmond fél évszázada és Habsburg Albert uralkodása

A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején.Zsigmond külpolitikájának bemutatása.A török elleni védekezés első évtizedeinek elemzése a térkép alapján.A Zsigmond halála utáni események bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülésének körülményei, a királyi hatalom helyzete Zsigmond uralkodásának első időszakában.Az információk rendszerezése és értelmezése: Zsigmond belpolitikai intézkedései.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Az Oszmán Birodalom elleni védekezés kiépítése, megszervezése.Emberi magatartások és döntések megfigyelése: A nikápolyi hadjárat (1396) és következményeinek értelmezése. Zsigmond külpolitikájának értelmezése és értékelése.A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható

F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlésÉ: 1387–1437, 1396N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg AlbertT: Nikápoly, Galambóc

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: társadalom, politika, állam

9




szempontok ismerete és használataEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A királyi hatalom gyakorlásának és jellegének változása Zsigmond király uralkodása idején.

Koncentráció: Vizuális kultúra. A gótika.

4. [9/46.] Gazdasági és társadalmi változások a 14‒15. században

A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének bemutatása.A magyar városfejlődés és a városi polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugat-európaival.Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A középkori magyar városfejlődés. Az 1405. városi dekrétum értelmezése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: jobbágy, jobbágyság.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Erdély, a középkori Magyarország tartománya.

F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezővárosT: Buda, Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra

10




Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A társadalom átalakulása a középkorban. A jobbágyság helyzetének értelmezése.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés.Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: Az 1437. évi erdélyi parasztfelkelés.

5. [9/47.] Hunyadi János török elleni harcai

Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével.A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között.A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján.Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Hunyadi János katonai és politikai pályája.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Politikai-hatalmi küzdelmek 1440 és 1446 között. A nándorfehérvári

F: erdélyi vajda, kormányzóÉ: 1440–1444, 1444, 1456N: I. Ulászló, II. Mohamed, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Kapisztráni (Szent) János, Hunyadi LászlóT: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár

ÉK: változás és folytonosság,

11




diadal (Thuróczy János krónikájából).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Belpolitikai helyzet Habsburg Albert halála után.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használataHunyadi János kormányzói jogkörének értelmezése.A történelmi változások nyomon követése: A törökellenes politika változásának feltárása (offenzív-defenzív).2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Politikai-hatalmi küzdelmek 1440 és 1446 között.Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Hunyadi János törökellenes hadjáratainak áttekintése.

történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: politika

12




Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A nándorfehérvári diadal.3. Kommunikáció:IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Kapisztrán János magyarországi tevékenysége.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Kapisztrán János.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Várna, Rigómező, Nándorfehérvár.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Hunyadi János törökellenes hadjáratai.

13




6. [9/48.] Hunyadi Mátyás uralkodása

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése.Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján.Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Mátyás hatalomra kerülésének körülményei.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Mátyás gazdaságpolitikája.Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: I. Mátyás gazdaságpolitikája. 2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése: Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere.3. KommunikációBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Mátyás személyisége, uralkodói portréja.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonalÉ: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, életmód

14




személyekről: Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével Hunyadi Mátyás hadjáratai.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete.

7. [9/49.] Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása.A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban.Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján.A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA tanultak felhasználása új feladathelyzetben: Korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.Az információk rendszerezése és értelmezése: A középkori történeti irodalom művészi és forrásértéke.3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból: A középkori Buda.

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio BonfiniT: Kassa, Ják, Pozsony

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

15




Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete. Vizuális kultúra: A reneszánsz. Reneszánsz emlékek Magyarországon.

8. Összegzés, gyakorlás A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján: Történelem 9. tankönyv, 223. oldalA munkafüzet feladatainak megoldása. A Történelem 9. című munkafüzet [FI-504010902/1] V. fejezetének 13‒30. feladata.

9. Ellenőrzés, értékelés

A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN

10. 1‒2. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik; A felfedezések gazdasági következményeiKépességfejlesztő óra

A nagy földrajzi felfedezések okainak feltárása.Az indián kultúrák jellemzőinek, illetve sorsuknak bemutatása.A felfedezések irányainak azonosítása térkép segítségével.A felfedezések Európára gyakorolt gazdasági hatásainak elemzése.A földrajzi felfedezések történelmi jelentőségének megvitatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A földrajzi felfedezések okai és feltételei.A források áttekintése és értékeléseA földrajzi felfedezések előzményei.

F: azték, maja, inka, karavella, konkvisztádor, ültetvény, tőke, vetésforgó, manufaktúra, kapitalizmus, világkereskedelemÉ: 1487, 1492, 1498, 1519‒1522N: Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Magellán,

16




Az információk rendszerezése és értelmezése: A jelentősebb felfedezők.Szöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Bartolomé de las Casas domonkos szerzetes a spanyol hódítókról (1542).2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások az ősi amerikai civilizációk kultúrájában.2. Kritikai gondolkodásTörténelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A felfedezők és a konkvisztádorok céljainak és magatartásának (mentalitásának) különbségei.A történelmi változások nyomon követése: A korai gyarmatosítás jellemző vonásai. A világkereskedelem kialakulása, az európai ezüstbehozatal és a gabonaárak változásai.3. Kommunikáció

Juan CortezT: a legfontosabb Európán kívüli kultúrák azonosítása

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: felemelkedés, lesüllyedés, életmód, kereskedelem, gazdasági kapcsolat, gazdasági rendszer

17




Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: A konkvisztádorok tevékenységének értelmezése különböző nézőpontokból. Az európai hódítás értelmezése kétféle szemszögből.Koherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: A felfedezések gazdasági következményei.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A világkereskedelem kialakulása.

Koncentráció: Földrajz: A földrajzi felfedezések topográfiai alapjai. A kontinensek. Amerika. A Naprendszer.

11. 3. A reformáció kialakulása és elterjedéseKépességfejlesztő óra

A reformáció előzményének bemutatása.Luther Márton és Kálvin János tanainak elemzése a források

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések

F: búcsúcédula, reformáció, evangélikus, protestáns, református, vallásháború, anabaptista

18




alapján.Európa vallási térképe átalakulásának elemzése.A protestáns egyházak közötti azonosságok és különbségek áttekintése.A reformáció történelmi jelentőségének megvitatása.

megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Az evangélikus egyház megszületésének okai.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Luther 95 pontjából (1517. október 31.).Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Luther birodalmi gyűlésen elmondott beszédéből. Luther szavai V. Károly császárhoz.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A kálvini egyház.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A római katolikus, az evangélikus és a református hittételek összehasonlítása.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések

É: 1517, 1555N: X. Leó, Luther Márton, Kálvin János, Szervét MihályT: Wittenberg, Augsburg, Genf

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőségTK: társadalom, vallás, vallásüldözés

19




megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Luther tevékenységének motivációi, az új vallás és egyház megalakításának menete.A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A protestantizmus és a reformáció értelmezése.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Luther reformátori szerepének és egyházalapító tevékenységének motivációi.Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: Luther és Kálvin tevékenységének,

20




törekvéseinek értékelése.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Európa vallási térképének átalakulása a 16. század végéig. Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A 16. század első felében miért nem nyílott lehetőség a római katolikusegyház belső reformjára?3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A reformáció irányzatainak kialakulása.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása: A reformáció évszázadának

21




fordulópontjai.Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A reformáció a 16. századi Európában.

12. 4. A katolikus megújulás és a Habsburgok felemelkedése

A katolikus egyház a protestantizmusra adott válaszlépéseinek bemutatása.Az ellenreformáció/katolikus megújulás fogalmak tisztázása, illetve a barokk stílus elemzése.A Habsburg-dinasztia területeinek azonosítása térkép alapján.A spanyol monarchia fénykorának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A katolikus megújulás okai.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Loyolai Ignác. A jezsuita rend szabályzatából.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségévelAz információk rendszerezése és értelmezése: A tridenti (trienti, trentói) zsinat ügymenetének értelmezése, következtetések megfogalmazása.Vizuális rendezők (táblázatok)

F: ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuita, barokk, tridenti (trienti, trentói) zsinat, cognaci ligaÉ: 1525, 1571N: Loyolai Szent Ignác, V. Károly, I. Ferdinánd, II. FülöpT: a katolikus területek, illetve a főbb Habsburg-tartományok azonosítása

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőségTK: társadalom, vallás, vallásüldözés

22




készítése: V. Károly és II. Fülöp személyiségének, uralkodói gyakorlatának összehasonlítása. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A Habsburg-család felemelkedésének okai.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: V. Károly politikai céljai, megvalósításuk értelmezése.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A reformáció és a katolikus megújulás (ellenreformáció) összefüggéseinek értelmezése.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és

23




események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Spanyolország nagyhatalommá válásának tényezői.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A lepantói ütközet.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: A lepantói ütközet (1571).Egy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: A lepantói ütközet jelentőségének értelmezése.Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: V. Károly személyiségének értékelése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása

24




és bemutatása térképek segítségével: Katolikus megújulás Európában.

13. 5. Az atlanti hatalmak (Anglia és Hollandia) felemelkedése a 16. században

A Tudor-kori Anglia belpolitikai életének és vallási változásainak bemutatása.A spanyol Nagy Armada vereségének elemzése a forrás és a térkép segítségével.A németalföldi szabadságharc következményeinek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Anglia tengeri hatalommá válásának folyamata. A németalföldi szabadságharc okai és menete.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A Nagy Armada pusztulása, 1588. Az utrechti unió, 1579.Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Az anglikán egyház megalakításának háttere.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése

F: anglikán, puritánÉ: 1588, 1566–1609N: Tudor-dinasztia, VIII. Henrik,I. Erzsébet, Orániai VilmosT: London, Németalföld

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: centrum, gazdaság, társadalmi csoport, életmód, vallás, politika, államszervezet

25




Egyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: VII. Henrik személyiségének értelmezése. VIII. Henrik hatalomgyakorlásának jellemzői.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Anglia politikai berendezkedésének és gazdaságának változásai a 16. század második felében.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: VIII. Henrik és a római katolikus egyház kapcsolatának értelmezése. I. Erzsébet politikájának konszolidációs jellege.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása

26




Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együttTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból:Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapjánÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Miért támogatta Anglia a németalföldi szabadságharcot?4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatok

27




Egy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása: Németalföld szabadságharcának fordulópontjai.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare. Földrajz: Hollandia.

14. 6. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása

Az angol polgárháború szakaszainak áttekintése az ábra segítségével.A vallási tényezők meghatározó szerepének hangsúlyozása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Stuart-abszolutizmus jellemzői.Képek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: I. Károly kivégzése, 1649.Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A Stuart-dinasztia és a parlament küzdelmeinek feltárása; a Jog kérvények (1628) határozatainak értelmezésével. A vallási-politikai törekvések és

F: „dicsőséges forradalom”, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, vagyoni cenzus, választójog É: 1642‒1649, 1689N: Stuart-dinasztia, Oliver CromwellT: Írország, Skócia, Wales

ÉK: ok és következmény, jelentőségTK: politika, állam, államszervezet, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, hatalmi ágak

28




irányzatok értelmezése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: puritán, independens, gavallérok, polgárháború.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: I. Károly tevékenységének értelmezése.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Anglia belső és külső helyzetének változásai a 17. század első felében.Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: Az angol parlament politikája 1640 és 1642 között.3. Kommunikáció

29




Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: Az angol polgárháború fordulatai 1642 és 1649 között.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: I. Károly politikája, személyes sorsának alakulása; a király kivégzésének következményei.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása: Anglia 1603 és 1649 közötti történetének fordulópontjai.

15. 6. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulásaKépességfejlesztő óra

Az angol politikai berendezkedés átalakulásainak értelmezése.A Jognyilatkozat és az alkotmányos monarchia működésének elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás?A források áttekintése és értékeléseIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Jogok törvénye (Jognyilatkozat, 1689).Ismeretszerzés másodlagos

F: „dicsőséges forradalom”, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, vagyoni cenzus, választójog É: 1642–1649, 1689N: Stuart-dinasztia, Oliver CromwellT: Írország, Skócia, Wales

30




forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az angol alkotmányos monarchia.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Az angol polgárháború időszakának, Cromwell diktatúrájának és a Stuart-restauráció szakaszának összehasonlítása megadott szempontok szerint (államforma, a hatalomgyakorlás módja, a parlament jellege, működése és politikai szerepe). Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Orániai Vilmos hatalomra kerülésének körülményei, az alkotmányos monarchia rendszerének kialakulása.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: polgárháború, köztársaság, puritanizmus, diktatúra,

ÉK: ok és következmény, jelentőségTK: politika, állam, államszervezet, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, hatalmi ágak

31




alkotmányos monarchia, Jognyilatkozat.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Oliver Cromwell tevékenysége,A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata:Bel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Oliver Cromwell belpolitikája és külpolitika sikereinek értelmezése. Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Írország meghódításának és Anglia tengeri fölénye biztosításának következményei.

32




3. KommunikációTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlBeszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Cromwell politikájának és szerepének értelmezése.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása: Az 1649 és 1689 közötti időszak fordulópontjai.

16. 7. Nagyhatalmi küzdelmeka 17. században

A harmincéves háború politikai és vallási okainak feltárása.A francia külpolitikai törekvések értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A harmincéves háború okai és közvetlen előzményei. A háború időbeli elhúzódásának és területi kiterjedésének magyarázata. A

F: defenesztráció, hadügyi forradalomÉ: 1618–1648N: II. Gusztáv Adolf, RichelieuT: Prága, Elzász-Lotaringia

ÉK: történelmi idő, ok és következményTK: politika, vallás, vallásüldözés, birodalom

33




harmincéves háború pusztításának demográfiai, társadalmi és gazdasági következményei.A források áttekintése és értékeléseKépek, felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A második prágai defenesztráció.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A harmincéves háború szövetségi rendszere. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Miért a cseh rendek lázadásával kezdődött meg a háborús konfliktus?A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A konfliktusok típusainak összegyűjtése, értelmezése és rendszerezése.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők

34




döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Richelieu bíboros politikájának motivációi, értelmezése.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Franciaország nagyhatalommá válásának megalapozása a harmincéves háború időszakában. Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Miért tekinthető Franciaország az elhúzódó háború nyertesének?3. KommunikációBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: A vesztfáliai békerendszer jellemzői és következményei.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos

35




helyszínek megmutatása a térképeken: A harmincéves háború főbb hadműveletei.

17. 8. A francia abszolutizmus kialakulása és a spanyol monarchia hanyatlása

A francia belpolitikai rendszer és gazdaságpolitika bemutatása.Az alkotmányos monarchia és az abszolutizmus összehasonlítása.A spanyol monarchia sorsának bemutatása, a francia érdekek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: XIV. Lajos hatalomgyakorlásának alapjai.A források áttekintése és értékelése Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: XIV. Lajos az uralkodói hivatásról (1661); Colbert feljegyzése… (1660).Képek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A Napkirály ábrázolásának sajátosságai (Rigaud: XIV. Lajos).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A merkantilizmus

F: abszolutizmus, merkantilizmusÉ: 1643–1715, 1701–1714N: Richelieu, Colbert, XIV. LajosT: Versailles, Spanyol-Németalföld, Lombardia, Gibraltár

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, értelmezés, jelentőségTK: társadalom, életmód, gazdaság,kereskedelem, politika, állam,államszervezet

36




gazdaságpolitikája.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Az abszolutista állam felépítése. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A spanyol örökösödési háború kirobbantásának háttere, Franciaország elszigetelődésének okai.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A francia abszolutizmus jellemzői.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Franciaország nagyhatalmi helyzetének alakulása a lehetőségek és a korlátozó tényezők figyelembe vételével.3. Kommunikáció

37




IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Versailles.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése: Versailles.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A spanyol örökösödési háború.

18. 9. Hatalmi átrendeződés Kelet-Közép Európában

A kelet-európai erőviszonyok átrendeződésének bemutatása.Az orosz külpolitikai törekvések és eredmények áttekintése.A történelmi személyiségek meghatározó szerepének megvitatatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Kelet-Európa hatalmi viszonyai. A régió helyzete a 17. században. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhezKépek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: I. Péter cár a saját kezével vágja le egy bojár

F: görög katolikusÉ: 1700–1721N: Báthory István, IV. Iván, Romanov-dinasztia, I. (Nagy) PéterT: Baltikum, Szentpétervár

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőségTK: centrum, periféria, vallás, társadalom, életmód, gazdaság,politika, államszervezet

38




szakállát.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: I. Péter törekvései Oroszország modernizálása érdekében.Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: I. Péter reformjainak értelmezése.A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A folytonosságot jelző és a változásokra utaló tényezők

39




összegyűjtése és értelmezése.Bel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékeléseTörténelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Oroszország modernizálását korlátozó tényezők.3. KommunikációBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: I. Péter ellentmondásos személyisége.

19. 10. Élet a kora újkorban és a tudományos világkép kialakulása

A kora újkori életviszonyok bemutatása, illetve összehasonlítása a középkori életkörülményekkel.A tudományos gondolkodás főbb képviselőinek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A természettudományos elméletek.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források (levelek, naplók, visszaemlékezések, újságcikkek,

F: polgári életforma, heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmusN: Kopernikusz, Spinoza, Descartes, Galilei

ÉK: változás és folytonosság, jelentőségTK: életmód, vallás, kultúra

40




hivatalos dokumentumok stb.) felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Galilei esküje, amit a római inkvizíció előtt tett (1633).Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A 16. és a 17. századi előkelő viseletek összehasonlítása.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Az életmód és a életviszonyok összehasonlítása (pl. 13. és 17. század) szempontok (pl. időmérés, időbeosztás, a napi életvitel, a hajlék, a viselet és az öltözet, az ételek, az étkezési szokások, a szórakozás) segítségével.Érvekkel és bizonyítékokkalA ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: természettudomány, heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus.

41




2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Az életmód átalakulása a kora újkorban.Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét: A természettudományok fejlődésének példái a korszakban.

Koncentráció: Fizika: A geocentrikus és a heliocentrikus világkép. A Kozmoszról, a Naprendszerről és a Földről alkotott csillagászati elképzelések. Kepler törvényei. Newton.

20. Összefoglalás, gyakorlás

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása.


MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN

42




22. 11. A Jagelló-kor A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a Jagelló-korban.AZ 1514. évi parasztfelkelés okainak, menetének elemzése a források alapján.A török elleni védekezés lehetőségeinek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: II. Ulászló uralkodása: a királyi hatalom meggyengülésének értelmezése. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források (levelek, naplók, visszaemlékezések, újságcikkek, hivatalos dokumentumok stb.) felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A ceglédi kiáltvány; a keresztes sereg céljai.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Az 1514. évi jobbágytörvény; a jobbágyság helyzetének változása. Burgio nuncius jelentése a pápának.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A

F: végvárrendszer, bandérium, örökös jobbágyságÉ: 1514, 1521N: II. Ulászló, Bakócz Tamás, Dózsa György, Szapolyai János, II. LajosT: Nándorfehérvár, Temesvár

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következménytörténelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet

43




keresztes hadjárat átalakulása parasztháborúvá (a kiváltó tényezők összegyűjtése és értelmezése). A keresztes sereg céljai. A jobbágyság helyzetének változása a 16. században.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A Dózsa-parasztháború leverése és megtorlása.A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom területe, népessége, a két állam bevételeinek és hadseregének összehasonlítása.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: II. Lajos törekvései és megvalósításuk

44




korlátozó tényezői.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A Magyar Királyság belső és külső helyzetének alakulása 1490 és 1526 között. Az Oszmán Birodalom erőfölényének értelmezése.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: II. Ulászló dinasztikus kapcsolatai.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Nándorfehérvár ostroma és elfoglalása 1521-ben.Egy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Az Oszmán Birodalom

45




erőfölényének igazolása.Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: II. Ulászló uralkodásának értékelése. II. Lajos tevékenységének értelmezése.

23. 12. A középkori magyar állam bukása

A középkori magyar állam bukásához vezető okok áttekintése.A mohácsi csata elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Magyar Királyság belső és külső helyzete 1526-ban.Egy történelmi oknyomozás megtervezése: milyen kérdésekre keressük a választ? milyen elsődleges és másodlagos forrásokat használjunk fel? miként rögzítsük és rendezzük el a megszerzett információkat? Miért volt elkerülhetetlen a középkori magyar állam bukása?A források áttekintése és értékelése Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi

F: ütközőzónaÉ: 1526, 1532, 1538, 1541N: Tomori Pál, II. Lajos, I. Szulejmán, Szapolyai JánosT: Mohács

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, történelmi nézőpont, jelentőségTK: politika, társadalom, népességfogyás, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet, birodalom

46




események megismeréséhez: Brodarics István a mohácsi csatáról; Brodarics István levele Nádasdy Tamásnak (1533).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezéseAz információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A magyar és a török haderő a mohácsi csatában; az erőviszonyok összehasonlítása. Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A nemzetközi segítség elmaradásának okai.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékeléseTörténelmi problémák felismerése és elemzése

47




A problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A nemzetközi támogatás elmaradásának problémája.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együttTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Régészeti feltárások a mohácsi csatatéren.Beszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatás: Az 1526. évi török hadjárat körülményei.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatok

48




A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Nándorfehérvár, Mohács, Buda

24. 12. A középkori magyar állam bukásaKépességfejlesztő óra

A belpolitikai viszonyok bemutatása 1526-1541 között.A mohácsi csatát követő konfliktusok megvitatása: érvek és ellenérvek ütköztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A kettős királyválasztás.Egy történelmi oknyomozás megtervezése: milyen kérdésekre keressük a választ? milyen elsődleges és másodlagos forrásokat használjunk fel? miként rögzítsük és rendezzük el a megszerzett információkat? A kettős királyválasztással kialakult politikai-hatalmi helyzet 1526-27-ben. Szapolyai János (I. János) és I. Ferdinánd céljai és tevékenysége.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A kettős királyválasztás időszaka.

Ismeretszerzés elsődleges forrásokból

F: ütközőzónaÉ: 1526, 1532, 1538, 1541N: I. Szulejmán,I. Ferdinánd, Szapolyai János Jurisics Miklós, Fráter György, János ZsigmondT: Kőszeg, Buda, Várad

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, történelmi nézőpont, jelentőségTK: politika, társadalom, népességfogyás, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet, birodalom

49




Szöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A váradi béke (1538).Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Kőszeg ostroma 1532-ben.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: I. Ferdinánd és I. János hatalomra kerülésének támogatói.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Szapolyai János miért döntött a török szövetség mellett?2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Szapolyai János miért vált I. Szulejmán

50




vazallusává? Történelmi problémák felismerése és elemzéseInformációk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: Szövetség Szapolyai János és I. Szulejmán között. A váradi béke (1538) megszületésének előzményei.3. KommunikációBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapjánÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Szapolyai János politikájának értelmezése.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása: Az 1526 és 1541 közötti időszak eseményei, fordulópontjai.Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a

51




térképeken: Mohács, Kőszeg, Várad, Buda.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Buda elfoglalása (1541), az első vilajet megszervezése.

25. 13. Török terjeszkedés Magyarországon

Fráter György hintapolitikájának értékelése.Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének főbb lépései a térkép alapján.A végvári harcok taktikájának áttekintése.Az oszmán berendezkedés főbb vonásainak bemutatása a Hódoltság területén.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Fráter György politikájának értelmezése.Egy történelmi oknyomozás megtervezése: milyen kérdésekre keressük a választ? milyen elsődleges és másodlagos forrásokat használjunk fel? miként rögzítsük és rendezzük el a megszerzett információkat? Milyen esélyei voltak Fráter György politikájának?Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Fráter György levele I. Ferdinándhoz,

F: hintapolitika, vitézlő rend, szandzsák, vilajet, szpáhi, hászbirtokÉ: 1552, 1566, 1568N: Fráter György, Dobó István, Zrínyi MiklósT: Hódoltság, Eger, Szigetvár

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpontTK: társadalmi csoport, életmód, politika, államszervezet

52




1543. A nyírbátori egyezmény, 1549. Nádasdy Tamás országbíró levele I. Ferdinándnak, 1551.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Fráter György személyiségvonásai.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Fráter György politikájának kudarca 1551-ben.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:A történelmi fogalmak helyes használata: vilajet, szandzsák, szpáhi, hászbirtok.A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A török berendezkedés, a Hódoltság megszervezése, igazgatása.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző

53




szempontok szerint: A várháborúk fejleményei. A török berendezkedés. Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Fráter György politikájának kudarca.Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együttBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Magyarország helyzetének alakulása a 16. század közepéig.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes

54




történéseinek helyes időrendbe rakása: Az 1541 és 1568 közötti időszak fontosabb eseményei, fordulópontjai.Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Hódoltság közigazgatási rendszere.

26. 14. A „két nagy császár” birodalma között

A Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom közötti rendi dualizmus értelmezése.Az Erdélyi Fejedelemség belpolitikai helyzetének, illetve a külpolitikai mozgásterének bemutatása.A reformáció magyarországi elterjedésének elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazásaIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A Magyar Királyság éves jövedelmei megoszlása az 1570-es években. A Magyar Királyság intézményhálózata.Grafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése:

F: rendi dualizmus, evangélikus, református, unitárius, bevett vallásÉ: 1568N: János Zsigmond, Báthory István, Károli GáspárT: Pozsony, Debrecen, Torda, Vizsoly, Partium

ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpontTK: vallás, politika, birodalom, államszervezet

55




Hadikiadások százalékos megoszlása a Magyar Királyság jövedelmeihez képest.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Az Udvar és a magyar rendek között létrejövő kormányzati dualizmus értelmezése.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A Magyar Királyság irányításának vizsgálata. A reformáció térhódításának okai Magyarországon.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Központosítás és a rendi jogok kettőssége a 16‒17. században.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az

56




Interneten elérhető forrásokból: Báthory István pályája.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Báthory István életútja, politikai pályája.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A reformáció Magyarországon.

27. 15. A hosszú török háború és a Bocskai-felkelés

A tizenöt éves háború hadmozdulatainak elemzése a térkép segítségével. Az Udvar és a rendek közötti ellentétek bemutatása. A Bocskai István vezette rendi felkelés elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A tizenöt éves háború jellemzői és menete.Egy történelmi oknyomozás megtervezése: milyen kérdésekre keressük a választ? milyen elsődleges és másodlagos forrásokat használjunk fel? miként rögzítsük és rendezzük el a megszerzett információkat? Miért nem sikerült a törököt kiszorítani a 16. század végén?Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós

F: hajdú, irreguláris harcmodorÉ: 1591–1606, 1604–1606N: Bocskai IstvánT: Esztergom, Mezőkeresztes, Pápa, Partium

ÉK: történelmi idő, ok és következmény,történelmi nézőpontTK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, politika, birodalom

57




képek és magyarázó ábrák alapján: A Bocskai-felkelés okai.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Bocskai István katonai sikerei és politikai céljai.Szöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Bocskai István politikai végrendelet, 1606. december 17.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Miért vállalta Bocskai István a felkelés vezetését?Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Bocskai István kompromisszumkereső

58




politikájának értelmezése.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Miért nem vált Bocskai István a török vazallusává?Információk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: A bécsi béke (1606) megszületésének körülményei.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A Bocskai-korona.Beszámoló készítéseBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: hajdútársadalom jellemzői, a köztes társadalmi réteg sajátosságainak értelmezése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatok

59




A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken

28. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása. Ismeretanyag

29. 15. Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században

Az Erdélyi Fejedelemség fénykorának bemutatása, illetve a fejedelmi politika mozgatórugóinak feltárása.Az erdélyi külpolitikai lépések és az európai események áttekintése.A fejedelemség hanyatlásához vezető okok bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Bethlen Gábor külpolitikai lépéseinek elemzése.Szöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A nikolsburgi béke (1621); Bethlen Alvinczi Péternek az 1626. évi hadjáratról.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólAz információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Bethlen Gábor gazdaságpolitikájának elemei.2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző

F: rendi jogokÉ: 1613‒1629, 1657, 1660N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, I. Apafi MihályT: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Várad, Partium

ÉK: történelmi idő, ok és következmény,történelmi nézőpontTK: felemelkedés, lesüllyedés, államszervezet, politika, birodalom

60




szempontok szerint: Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásának okai.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Bethlen Gábor hadjáratai a Habsburgok ellen, az eredmények és a kompromisszumok számbavétele.3. KommunikációBeszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Miért tekinthető Bethlen Gábor reálpolitikusnak?Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Bethlen Gábor fejedelemségének értékelése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Bethlen Gábor hadjáratai.

61




30. 17. A széttagolt ország mindennapjai

A háborús állapotok következményeinek rögzítése.A mindennapi életkörülmények fő vonásainak áttekintése.A korszak művelődéstörténetének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Magyarország gazdasága a 16‒17. században.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források értelmezése: Apáczai Csere János Encyclopédiája.3. KommunikációEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Az életmód jellemzői a 17. században.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Magyarország gazdasága a 16‒17. században.

F: külkereskedelmi mérleg, „kis jégkorszak”N: Apáczai Csere JánosT: Sárospatak, Nagyszombat

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőségTK: életmód, vallás, kultúra, népességfogyás, gazdasági kapcsolat

31. 18. A politikai kiútkeresés évtizedei

A magyarországi katolikus megújulás fő vonásainak bemutatása.Zrínyi Miklós hadügyi elképzeléseinek elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A katolikus

F: ellenreformáció, kurucÉ: 1663‒1664, 1664N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós,I. LipótT: Nagyszombat, Eszék,

62




Az 1663‒1664. évi háború hadmozdulatainak elemzése térkép segítségével.A kurucmozgalom kibontakozásához vezető okok feltárása.

megújulás Magyarországon.A források értékelése: Pázmány Péter munkássága.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy, 1650‒1653; Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság, 1660‒1661.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Az 1663‒1664. évi török háború hadműveletei.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezéseKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Politikai alternatívák a vasvári béke után.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése: Zrínyi Miklós hadvezéri és politikai tevékenysége.

Szentgotthárd, Vasvár, Csáktornya

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezésTK: politika, vallásüldözés, társadalmi csoport

63




4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe állítása: Az 1663‒1664. évi török háború hadműveletei.Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az 1663‒1664. évi török háború helyszínei.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Az 1663‒1664. évi török háború hadműveletei.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem.

32. 19. A törökök kiűzése A Thököly-féle mozgalom elképzeléseinek és sorsának tisztázása.A felszabadító hadműveletek elemzése a térkép alapján.Buda felszabadításának elemzése a források alapján.A Habsburg-berendezkedés fő vonásainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Buda visszafoglalásának elemzése forrás és a vázlat alapján.Az információk rendszerezése és értelmezése: A török kiűzése Magyarországról, az egyes szakaszok azonosítása.2. Kritikai gondolkodás

F: Szent Liga, rendi sérelem, kurucÉ: 1683, 1684, 1686, 1699N: XI. Ince, I. Lipót, Thököly Imre, Lotaringiai Károly, Savoyai JenőT: Bécs, Buda, Zenta, Karlóca

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezés,

64




Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Thököly Imre tevékenysége a kiáltványa szövegének felhasználásával.A történelmi problémák felismerése: A felszabadítás következményei.

történelmi jelentőségTK: politika, állam, birodalom

33. 20. A Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc fő törekvéseinek elemzése a forrás alapján.A szabadságharc hadmozdulatainak áttekintése a térkép alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Rákóczi-szabadságharc okai és előzménye. Rákóczi szerepének és helyzetének változása.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Részlet II. Rákóczi Ferenc Emlékiratából.Képek, felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Rákóczi zászlaja.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A Rákóczi-szabadságharc okai és

F: kuruc, trónfosztás, rendi konföderáció, labancÉ: 1703‒1711, 1707, 1708, 1711N: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi SándorT: Ónod, Trencsén, Sárospatak, Rodostó

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, politika, birodalom, államszervezet

65




előzményei.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Miért állt Rákóczi Ferenc a felkelés élére?2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Rákóczi személyes döntésének motivációi.A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Magyarország közjogi helyzetének változása a török kiűzése után.Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életét3. KommunikációIKT-használat

66




Információk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Bercsényi Miklós.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Bercsényi Miklós szerepe, tevékenysége.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakásaTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Rákóczi-szabadságharc menete.

34. 20. A Rákóczi-szabadságharcKépességfejlesztő óra

A szabadságharc és az európai események összekapcsolása.A szabadságharc belső körülményeinek bemutatása. A szatmári béke elemzése és a megegyezéses béke értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: XIV. Lajos meddig, hogyan (milyen eszközökkel) és milyen mértékben

F: kuruc, trónfosztás, rendi konföderáció, labancÉ: 1703‒1711, 1707, 1708, 1711N: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi SándorT: Ónod, Trencsén, Sárospatak, Rodostó

67




támogatta a magyar szabadságharcot?A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint; javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükségIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A szabadságharc külpolitikai helyzete.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A Rákóczi-szabadságharc szakaszai.

2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Rákóczi állama. A

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, politika, birodalom, államszervezet

68




társadalompolitikai intézkedések.életétTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Rákóczi szövetségi politikája, a szövetségkeresés problémája.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A szatmári béke (1711).Történetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Rákóczi Ferenc a száműzetésben.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: A száműzött Rákóczi.

69




4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakásaTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Rákóczi-szabadságharc menete.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Kurucnóták, katonaénekek. Informatika: Magyar emlékhelyek Törökországban.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása.


A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA

37. 21. Az új szellemi áramlat: a

A felvilágosodás előzményeinek, illetve fogalmának értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló

F: felvilágosodás, vallási türelem, deizmus, empirizmus,

70




felvilágosodás A főbb filozófusok elképzeléseinek feltárása a források alapján.Montesquieu és Rousseau politikai programjának összehasonlítása.A felvilágosodás hatásainak értékelése napjaink társadalmi-politikai viszonyaiban.

megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A felvilágosodás alapjellemzőinek felidézése. A kora újkor természettudományos elméleteinek áttekintése.A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint; javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükség: racionalizmus, empirizmus, heliocentrikus világkép, az alkalmazott tudományok jelentősége; a jogi egyenlőség, a vallási türelem, alkotmányos parlamentáris rendszer, társadalmi szerződés. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása: Diderot szócikke az Enciklopédiából; Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és

racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, akadémia, Enciklopédia, népszuverenitásN: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség

71




alapjairól, 1755.; Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A hatalmi ágak megosztása (törvényhozói, végrehajtói hatalom, igazságszolgáltatás) a Montesquieu-forrás alapján, tanári segítséggel.A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: Az ember jogai, az államjog, a társadalom átalakításának programja.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A felvilágosult gondolatok terjedése.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A

72




francia Enciklopédia.Beszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: A francia Enciklopédia hatása, jelentősége.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a romantika. A francia Enciklopédia. Voltaire: Candide.

38. 22. Hatalmi átrendeződés és a felvilágosult abszolutista államok Kelet-Közép-Európában

A felvilágosult abszolutizmus hátterének, illetve a főbb kormányzati intézkedések bemutatása.A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése.A kelet-közép-európai erőviszonyok átalakulásának feltárása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseII. Frigyes és II. Katalin elképzelései a forrásrészletek alapján.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A felvilágosult abszolutizmus rendszere.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A szövetségi rendszerek változásai a dinasztiák vetélkedése során, ill. Lengyelország felosztásának szakaszai a térkép

F: felvilágosult abszolutizmus, osztrák örökösödési háborúÉ: 1740–1748, 1756–1763, 1772, 1795N: II. Frigyes, Mária Terézia,II. KatalinT: Poroszország, Szilézia, Lengyelország

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, értelmezés, jelentőségTK: centrum, periféria, társadalom, gazdaság, politika, állam,

73




alapján. államszervezet39. 23. Köztársaság

születése az Újvilágban

A függetlenségi háború okainak feltárása, illetve a hadmozdulatok elemzése térkép alapján.A felvilágosodás eszméinek gyakorlati megvalósulása az államszervezet kiépítésében.Az Egyesült Államok alkotmányának és politikai berendezkedésének áttekintése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Az amerikai angol gyarmatok helyzete, a konfliktusok kialakulásának okai.A források áttekintése és értékelése: A Függetlenségi nyilatkozat (1776) elemzése.Az információk rendszerezése és értelmezése: A függetlenségi háború okai, illetve a két haderő összehasonlítása).Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az Egyesült Államok államszervezete.Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Mik voltak 13 gyarmat függetlenné válásának belső és külső tényezői?

F: alkotmány, hatalmi ágak megosztása, Függetlenségi nyilatkozat, tagállam, konföderáció, elektorokÉ: 1763, 1775–83, 1776. július 4.N: George Washington, Thomas Jefferson, Benjamin FranklinT: Boston, Philadelphia, Saratoga

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény,jelentőségTK: társadalmi csoport, életmód, politika, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet

74




2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Az Amerikai Egyesült Államok alapvető jellemzői (államforma, államszervezet, politikai berendezkedés, az állampolgári jogok biztosítása, a vallási türelem, az eszmék érvényesülése).3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: Az amerikai függetlenségi háború fordulópontjai.Történetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: George Washington, Thomas Jefferson, az „alapító atyák”.

75




Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról. George Washington, Thomas Jefferson, az „alapító atyák”.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakásaTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A tizenhárom gyarmat Észak-Amerikában.

40. 24. Forradalom Franciaországban

A francia forradalom okainak feltárása.A forradalom alapeszméinek értelmezése a források alapján.A forradalom első időszakának áttekintése. A belső konfliktusok és a külpolitikai helyzet eseményeinek bemutatása.A francia forradalom jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A francia abszolutizmus válsága.A források áttekintése és értékelése: Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források

F: abszolutizmus, államadósság, infláció, harmadik rend, sans-culotte, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Nemzeti KonventÉ: 1789. július 14., 1791, 1792N: XV. Lajos, XVI. Lajos, SieyèsT: Párizs, Bastille, Versailles, Valmy

ÉK: ok és következmény,

76




felhasználása a történelmi események megismeréséhez: XV. Lajos elutasító válasza a hatalom megosztásáról, 1766.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A francia társadalom rétegződése a 18. században.Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A nép és a kiváltságosok Franciaországban.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségévelIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A francia társadalom rétegződése a 18. században.Az információk rendszerezése és értelmezéseA ismeretek rendszerezése, a

történelmi forrás, jelentőség TK: gazdasági válság, társadalmi csoport, politika, állam, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet

77




történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A forradalom előzménye és első szakasza 1791-ig.2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Sièyès abbé röpirata.Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: XVI Lajos tevékenysége 1789 és 1971.A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: abszolút monarchia – alkotmányos monarchia.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint (Franciaország politikai rendszerének átalakulása 1789 és 1791 között. A válság

78




megoldatlan elemeinek következményei. Franciaország nemzetközi helyzetének alakulása 1789 és 1792 között.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: Az 1789-es év fordulópontjai.

Koncentráció: Ének-zene: Marseillaise.

41. 25. A forradalom bukása – a diktatúra időszaka

XVI. Lajos perének áttekintése.A diktatúra kialakulásához vezető események áttekintése.A forradalmi kormányzat erőszakos cselekedeteinek bemutatása.Robespierre eszméinek értelmezése a források alapján.A forradalom eredetei eszméi és a terror közötti ellentmondások kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseRészletek Robespierre beszédeiből).A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: a francia forradalom menete és politikai irányzatai.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A jakobinus diktatúrához vezető okok.A történelmi kulcsfogalmak

F: alkotmányos monarchia, Gironde, Hegypárt, jakobinusok, diktatúra, forradalmi kormányzat, veszettek, terrorÉ: 1793-94N: XVI. Lajos, Maximilien Robespierre, Georges DantonT: Vendée

ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpontTK: társadalom, társadalmi csoport, gazdaság, politika,

79




ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: alkotmányos monarchia, köztársaság,Gironde, Hegypárt, jakobinusok, diktatúra, forradalmi kormányzat, terror.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A forradalom szakaszainak áttekintése.3. KommunikációBeszélgetés és vita: XVI. Lajos pere. A forradalmi terror. A francia forradalom megítélése

államszervezet, köztársaság

42. 26. A napóleoni háborúk Európája

Napóleon politikai pályájának áttekintése.A napóleoni hadjáratok elemzése a térkép segítségével.A napóleoni külpolitika mozgatórugóinak feltárása.Napóleon történelemformáló szerepének értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése. Bonaparte Napóleon hadjáratainak áttekintése.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Napóleon hadjáratai és harcászata.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: konzulátus, császárság, katonai diktatúra, polgári törvénykönyv, koalíció, kontinentális zárlat.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon

F: polgári törvénykönyvÉ: 1799, 1804, 1812, 1813, 1815N: Napóleon, NelsonT: Lombardia, Egyiptom, Trafalgar, Bécs, Austerlitz, Borogyino, Lipcse, Waterloo

ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpontTK: társadalom, erőforrás, kereskedelem, politika,

80




követése: Napóleon útja a hatalomig. Hatalomgyakorlásának jellege és szakaszai (konzulátus, császárság). Napóleon szerepe a modern polgári berendezkedés megalapozásában.Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Napóleon „száznapos uralmának” fogadtatása.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakásaTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa a napóleoni háborúk korában.

államszervezet, egyeduralom

43. 27. A Szent Szövetség Európája

A győztes hatalmak területi és politikai rendelkezéseinek értékelése.A Szent Szövetség céljainak elemzése a forrás alapján.A Szent Szövetség

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseA Szent Szövetség eszmeisége a források alapján.Az információk rendszerezése és értelmezése: A bécsi kongresszus

F: Szent Szövetség, dekabrista felkelés É: 1815, 1830N: Metternich, I. Sándor, I. Miklós, Lajos FülöpT: Szárd Királyság, Belgium, Varsói Nagyhercegség

81




tevékenységének bemutatása.Az 1830-as forradalmi hullám áttekintése.

területi határozatai.2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Az 1830-a forradalmi hullám.A történelmi változások nyomon követése: A Napóleon-kultuszáról kialakulásáról.4. Tájékozódás térben és időbenKronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakásaTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A bécsi kongresszus területi határozatai.

ÉK: történelmi idő, ok és következményTK: társadalom, életmód, politika, állam, monarchia

44. 28. Az ipari forradalom kibontakozása

Az iparosodás kedvező feltételeinek áttekintése Nagy-Britanniában.Az ipari forradalom fogalmának értelmezése.A főbb iparágak fejlődésének bemutatása, illetve a találmányok kiemelése. Az ipari forradalom a társadalmat és az életkörülményeket átalakító

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseForrások a korabeli találmányokról.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Az ipari forradalom előzményei Angliában, a demográfiai növekedés és a városiasodás üteme.

F: vetésforgó, gyár, szabad verseny, urbanizáció, belső migráció, polgári középosztály, munkásságÉ: 1770 körül N: Adam Smith, James Watt, George Stephenson, Robert Fulton, James Hargreaves, Abraham DarbyT: Nagy-Britannia főbb ipari

82




hatásának bemutatása.Az ipari forradalom értékelése, a kedvező, illetve a hátrányos folyamatok kiemelése.

Néhány fontos tudományos felfedezés és technikai találmány jelentőségének értékelése abból a szempontból, hogy mennyire változtatta meg az emberek életétInformációk önálló rendszerezése és értelmezése: Az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.2. Kritikai gondolkodásEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Az ipari forradalom demográfiai és társadalmi következményei.A történelmi változások nyomon követése: Az ipari forradalom kedvezőtlen hatásai: forrás a gyermekmunkáról.

Koncentráció: Földrajz: Az urbanizáció.

központjai

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, életmód, népességrobbanás, migráció, város, gazdaság, termelés, erőforrás, piac

45. 29. A 19. század első felének uralkodó eszméiKépességfejlesztő óra

A felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek hatása a kialakuló politikai áramlatokra.Az egyes irányzatok elemzése a források alapján.Az egyén és a közösség szerepe a politikai irányzatokban.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján Az új eszmék megjelenése.

F: nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus, proletár, burzsoá, osztályharc, proletárdiktatúra, képviseleti demokrácia, választójog, vagyoni cenzus

83




A marxizmus történelemszemléletének, illetve utópisztikus elképzeléseinek értelmezése.

A források áttekintése és értékelése: Edmund Burke [John Stuart Mill: A szabadságról] Karl Marx, Friedrich Engels.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A 19. század új eszméi. A marxizmus történelemszemléletének áttekintése.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Az új eszmék alapvető jellemzőinek összehasonlítása szempontok szerint (emberkép; a múlt értelmezése, történetszemlélet; államszervezet, politikai berendezkedés; a haladás, ill. fejlődés kérdése; gazdaságfilozófia; társadalomkép, társadalmi program, reform vagy forradalom).2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Karl Marx és Friedrich Engels utópisztikus elképzelései a proletárdiktatúráról.

É: 1815-1848, 1848N: Edmund Burke, Karl Marx, Friedrich EngelsT: –

ÉK: történelmi forrás, jelentőség, interpretációTK: társadalom, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, államszervezet, hatalmi ág

46. 30. A „népek tavasza” 1848-ban

Az 1848-as forradalmi hullám okainak feltárása, a kezdeti sikerek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A forradalmi hullám

F: alkotmányos törekvések, liberális polgárság, ellenforradalom

84




A „népek tavasza” fogalom értelmezése.A forradalmi erők politikai célkitűzéseinek áttekintése.Az ellenforradalmi erők győzelmeinek feltárása.A „népek tavasza” történelmi jelentőségének megvitatása.

áttekintése térképen, a győztes párizsi forradalom első rendelkezései.Az információk rendszerezése és értelmezése: Az 1848-as forradalmak céljai, belső ellentmondásai.2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Louis Bonaparte kiáltványa.

É: 1848N: Klemens Metternich, I. Miklós, Lajos Fülöp, Ferenc József, Louis BonaparteT: Párizs, Berlin, Milánó, Frankfurt, Bécs

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, politika, állam

47. 31. Az Európán kívüli világ a 18. század végén és a 19. század első felében

Az észak-amerikai gyarmatok áttekintése térkép segítségével.A gyarmatosítás súlyos következményeinek bemutatása Indiában.A gyarmatosítás hatásainak értékelése az egyes Európán kívüli civilizációk életében. A félgyarmati sorsra jutó Kína, Ausztrália benépesítése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Nyugat-Európa vezető hatalmai a 18. században.A források áttekintése és értékelése: Samuel Sandys, az ellenzék vezetőjének beszéde, 1741.; Cook kapitány levele a hajóútjáról.Az információk rendszerezése és értelmezése: Észak-Amerika gyarmatosítása a 16-17. században. India gyarmatosítása.Képek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez:

F: Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, puritán, Brit Kelet-indiai TársaságT: gyarmatok Észak-Amerikában, India gyarmatosának fő vonásai, Kína, Ausztrália

85




Rabszolgaszállító hajó.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Nagy-Britannia és Franciaország helyzetének összehasonlítása.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Észak-Amerika gyarmatosítása. A brit gyarmatok régiói. Az amerikai angol gyarmati lakosság függetlenségi törekvésének kialakulása.4. Tájékozódás térben és időbenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa a 18. század első felében. Észak-Amerika gyarmatosítása a 18. század elején.

48. Gyakorlás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak megoldása.

86





AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON

50. 32. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

A Habsburgok dunai monarchiájának bemutatása. A Habsburg Birodalom intézményrendszerének elemzése.Az Udvar és a rendek közötti együttműködés áttekintése a nagyobb európai háborúk idején. A kettős vámrendelet értékelése, és ellentmondásos megítélésének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Habsburg Birodalom súlypontjának áthelyeződése Közép-Európába.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A Pragmatica Sanctio, 1713.Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Mária Terézia a pozsonyi rendi országgyűlésen.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Mária Terézia a pozsonyi rendi országgyűlésen.

F: Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, Helytartótanács, kettős vámrendelet, külkereskedelmi mérlegÉ: 1711–1740, 1723, 1740–1780N: III. Károly, Mária TeréziaT: Temesköz (Bánát)

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: politika, államszervezet, közigazgatás, birodalom

87




Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Külkereskedelmi kapcsolatok a 18. században.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A Magyar Királyság betagozódása a Habsburg Birodalom kormányzatába. A kettős vámrendszerAz információk rendszerezése és értelmezése Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A szatmári béke (1711) értékelése. Hogyan jött létre és miért vált tartóssá az Udvar és a magyar rendek közötti kompromisszum?A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A kettős vámrendszer hatásának

88




előnyös és negatív vonásai.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A Magyar Királyság helyzete a török uralom után (területi integritás, politikai hatalom, a hatalomgyakorlás, az intézményrendszer, a gazdaság helyzete).Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: A Pragmatica Sanctio és a magyar rendek állásfoglalása.

3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: Mária Terézia a pozsonyi rendi országgyűlése (1741): a „Vitam et sanguinem”-jelenet.IKT-használat

89




Információk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Mária Terézia a pozsonyi rendi országgyűlésen (1741).4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Habsburg Birodalom a 18. században.

51. 33. Felvilágosult reformok Mária Terézia idején

A felvilágosult abszolutista reformok bevezetésének okai. A reformelképzelések elemzése a források alapján. Mária Terézia rendeleteinek áttekintése, és a rendeletek hatásainak értelmezése. Mária Terézia történelmi jelentőségének megvitatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A felvilágosodás eszméjének alapjellemzői. A felvilágosult abszolutizmus kialakulása (időszak, terület, a felvilágosult abszolutista kormányzatok céljai). Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Mária Terézia emlékiratából. Kaunitz államkancellár előterjesztéséből, 1761. A Ratio Educationis

F: felvilágosult abszolutizmus, úrbéri rendelet, Ratio EducationisÉ: 1740-1780, 1767, 1777N: Mária Terézia, Kaunitz, Bessenyei GyörgyT: –

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpontTK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika, állam, birodalom, vallás

90




előszavából, 1777.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az oktatás helyzete a 18. században. A jobbágyi szolgáltatások Mária Terézia Urbáriuma szerint.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Miért határozott el reformokat Mária Terézia?A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: Mária Terézia felvilágosult reformjainak belső összefüggései (gazdaság, társadalom, oktatás).A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: Pragmatica Sanctio, felvilágosult abszolutizmus, Urbárium (úrbéri rendelet), jobbágy, majorság, robot, Ratio

91




Educationis.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumokEgy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: Hogyan vált reformerré Mária Terézia? Milyen adottságokkal, illetve képességekkel rendelkezett? A hiányzó tulajdonságokat hogyan pótolta?A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A jobbágyság helyzetének változása.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és

92




események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Miért volt szükség a Habsburg Birodalom modernizálására?3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Az Esterházy-kastély, a „magyar Versailles”.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló: Az Esterházy-kastély, a „magyar Versailles”.

Koncentráció: Vizuális kultúra: A barokk. Ének-zene: A barokk zene. Haydn. Esterházy Fényes Miklós.

52. 34. Az ország újjászületése a 18. századbanKépességfejlesztő óra

A 18. századi demográfiai változások elemzése.A vallási és etnikai sokszínűség áttekintése.Az ország etnikai térképének elemzése.A társadalom rendi tagolódásának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A török uralom demográfiai következményei.A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint;

F: betelepítés, betelepülés, belső migráció, csonka társadalom, hétszilvafás nemes, bocskoros nemes, szabad királyi város, mezővárosT: Határőrvidék, Bácska, Bánát

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és

93




javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükség: A népesedési folyamatokra, a népesség helyzetére és a társadalom átalakulására vonatkozó források összegyűjtése és rendszerezése forrástípusok szerint. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Bél Mátyás leírása Csongrád megyéről (1732).Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshezIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Vallási megoszlás a 18. század végén.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok,

következményTK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód

94




ábrák, vázlatok) készítése: Magyarország demográfiai mutatóinak összehasonlítása, 1490 körül; 1660 körül, 1720 táján. Magyarország népessége etnikai összetételének vizsgálata (15. század, 17. század közepe, 18. század vége). Kördiagram készítése a Magyar Királyság nemzetiségeinek megoszlásáról (1790 körül).Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A betelepülés, a belső vándorlás és a betelepítési politika jellemzői.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: A belső vándormozgalomba bekapcsolódó családok motivációi. A betelepítés során Magyarországra érkezők érvei. Miért volt szükség a

95




szervezett betelepítésekre? Milyen eszközökkel segítették a betelepítést a földbirtokosok, majd az állam?A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A népesség számának és néhány további mutatójának változása a 18. században. A társadalmi rétegződés (rendi struktúra) fennmaradásának okai.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A német („sváb”) betelepülők kibocsátó területe, népcsoport vallási, társadalmi és gazdálkodási jellemzői.Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett

96




információk alapján: A német betelepülők szerepe Magyarország gazdaságának fejlesztésében,Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: A bevándorlás és a betelepülés etnikai következményei.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Népmozgások Magyarországon a 18. században.

53. 35. II. József „felvilágosult zsarnoksága”

II. József politikai törekvéseinek értelmezése. Az uralkodó egyházat és társadalmat érintő rendelkezéseinek elemzése. II. József és a rendek viszonyának áttekintése. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. II. József történelmi szerepének megítélése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: II. József személyiségvonásai, egyéniségének jellemzői.A források áttekintése és értékelése Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Kazinczy Ferenc leírása: II. József:

F: „kalapos király”, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinista egyházpolitika, jozefinisták, nyelvrendelet É: 1780–1790N: II. József, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy JózsefT: az ország kerületi felosztása

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont, interpretációTK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika,

97




Álmodozások, 1763. II. József türelmi rendelete, 1781. II. József nyelvrendelete, 1784.Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: II. József és VI. Pius találkozása Bécsben, a fordított Canossa-járás.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Kazinczy Ferenc II. Józsefről.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapjánAz információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: II. József fontosabb rendeleteinek csoportosítása szempontok szerint, kísérlet a belső összefüggések megfogalmazására.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk,

állam, egyeduralom, birodalom, vallás

98




megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Miért tekinthetők a legfontosabb reformlépéseknek a türelmi és a jobbágyrendelet kiadása? A nyelvrendelet kibocsátását hogyan fogadták Magyarországon?Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: II. József törekvései a Habsburg Birodalom modernizációja érdekében, a magyar rendi ellenállás okai. A „nevezetes tollvonás”, II. József döntését befolyásoló tényezők.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Milyen – hosszú távon is ható – eredményeket ért el II. József? Mivel magyarázható személyes kudarca?életétTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és

99




események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Miért ütközött Magyarországon ellenállásba II. József reformjai?3. KommunikációTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: Hajnóczy József levele alapján: „Emberbarát vagy hazafi?”Beszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: II. József tevékenységének, reformtörekvéseinek értékelése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Az ország területi felosztása II. József uralkodása idején.

Koncentráció: Magyar nyelv és

100




irodalom: A nyelvújítás. Kazinczy Ferenc.

54. 36. Magyarország a napóleoni háborúk idején

A rendek politikai elképzeléseinek és az Udvarral létrejött kompromisszumnak elemzése II. József halála után. A magyar jakobinus mozgalom elképzeléseinek áttekintése. A napóleoni háborúk hatásainak összegzése a magyar politikai életre és a gazdaságra.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Az 1790-91-es országgyűlés törvényeiből. A Reformátorok Titkos Társaságának kátéjából, 1794. A Szabadság és Egyenlőség Társaságának kátéjából, 1794.Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: II. József, II. Lipót és I. Ferenc személyiségének, hatalomgyakorlásuk, politikusi képességeik és céljaik összehasonlítása.Az információk rendszerezése és értelmezése: A magyar jakobinus mozgalom törekvései.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A devalváció fogalmának értelmezése.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Magyarország külső és belső helyzetének változása 1790 és 1815 között. Az

F: rendi dualizmus, felvilágosult rendi mozgalom, magyar jakobinus mozgalom, devalvációÉ: 1795, 1809N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Batsányi JánosT: Pozsony, Győr

ÉK: történelmi idő, ok és következmény,történelmi nézőpontTK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, pénzgazdálkodás, politika

101




időszak fordulópontjait jelző események, fejlemények.

55. Gyakorlás A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak megoldása.


A REFORMKOR

57. 37. A reformkor előzményei

A rendi nacionalizmus és liberális nacionalizmus összehasonlítása.A korabeli nemesi mentalitás bemutatása. A politikai színtereinek áttekintése: a vármegyei nemesi közgyűlések, illetve a rendi országgyűlések ügymenetének elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseA korabeli nemesi mentalitásról szóló Pulszky Ferenc-részlet értelmezése.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A magyar rendi országgyűlés felépítése és működése (ábra).

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A magyar nemzeteszme kialakulása és alkotóelemei. A reformok

F: nyelvújítás, liberális nacionalizmus, rendi országgyűlés, vármegyei közgyűlés, felsőtábla, alsótáblaÉ: 1792–1835 N: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, I. FerencT: Pozsony

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpontTK: társadalmi csoport, politika, nemzet, életmód, gazdaság, termelés

102




kezdeményezésének belső és külső okai.

Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólEsemények, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: John Paget angol utazó leírása a magyar rendi országgyűlés működéséről, 1839.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A magyar rendi országgyűlés szerkezete és működése.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: I. Ferenc abszolutizmusának jellemző vonásai.A történelmi változások nyomon

103




követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: Magyarország helyzetének megváltozása a napóleoni háborúk után; az Udvar és a rendek közötti kompromisszum felbomlása.

58. 38. Széchenyi István reformprogramjaKépességfejlesztő óra

Széchenyi István gróf életútjának bemutatása a reformkorig.Széchenyi gazdasági reformelképzeléseinek elemzése.Széchenyi István gyakorlati alkotásai.Wesselényi Miklós programja.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Habsburg Birodalom helyzete a napóleoni háborúk lezárulása után. A magyarországi problémák jellege.Széchenyi István kezdeményező szerepének értelmezése.A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint; javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükség: A reformok elindításának okai és feltételei.

F: reform, polgári átalakulás, liberális nemességÉ: 1825, 1830N: Széchenyi István gróf, Wesselényi Miklós báró, Klemens MetternichT: Pozsony

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: felemelkedés, politika, társadalom, nemzet, identitás, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés

104




Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Széchenyi gyakorlati alkotásainak csoportosítása, rendszerezése szempontok szerint (a gazdaság átalakítása; az infrastruktúra fejlesztése; társadalmi átalakulás [kapcsolatrendszer, civil szervezetek, egyesületek, nyilvánosság]; civilizációs szokások terjesztése¸kultúra, művelődés).2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Miért Széchenyi István vált a reformok kezdeményezőjévé? Az 1840-es évek elejére milyen okok miatt szigetelődött el a reformpolitikus?Egy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból,

105




hogy mit és miért akart megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: Széchenyi Reformjait milyen mértékben sikerült megvalósítani: Széchenyi és Wesselényi személyiségének, politikusi alkatának és törekvéseinek összehasonlítása.A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A reformok csoportosítási lehetőségeinek átgondolása, az egyes elemek közötti kapcsolódási pontok megtalálása.3. KommunikációEsemények, történetek elbeszéléseTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: Széchenyi az országos politika színpadára lép: felszólalása a pozsonyi rendi országgyűlés kerületi ülésén 1825. november 3-án.IKT-használat

106




Információk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Széchenyi ifjúkora: származás, katonai pálya, tervek, az utazások tapasztalatai, a felkészülés időszaka. Széchenyi-ábrázolások gyűjtése, néhány kiválasztott kép bemutatása. Széchenyi az országos politika színpadára lép: felszólalása a pozsonyi rendi országgyűlés kerületi ülésén 1825. november 3-án. Széchenyi gyakorlati alkotásai.Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról: Széchenyi ifjúkora: származás, katonai pálya, tervek, az utazások tapasztalatai, a felkészülés időszaka. Wesselényi életútjának fordulópontjai. Széchenyi-ábrázolásaik. Széchenyi gyakorlati alkotása.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Széchenyi tevékenységének értékelése. Wesselényi és Széchenyi személyiségének, törekvéseinek összehasonlítása.

107




59. 38. Széchenyi István reformprogramjaKépességfejlesztő óra

A Hitel. A reformprogram teljes áttekintése és elemzése a Stádium-részlet alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Széchenyi: Hitel című művének jelentősége, hatása. A reformprogram alapjai. Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása: Hitel, 1830.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólAz információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A Hitelben található programelemek összegyűjtése, értelmezése, a lehetséges kapcsolódási pontok megállapítása. A Stádium pontjainak csoportosítása (gazdaság, társadalom). A ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: A Stádium reformprogramja.

108




60. 39. A reformmozgalom kibontakozása

Az első reformországgyűlés törekvéseinek áttekintése, a polgári átalakulás programnak az értelmezése.Kossuth Lajos politikai pályája kezdetének bemutatása.Az Udvar politikai törekvéseinek bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése(Kölcsey Ferenc országgyűlési beszédeinek elemzése.Az információk rendszerezése és értelmezése: Pulszky Ferenc leírása az országgyűlési ifjakról.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: a kolerafelkelés kiterjedése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: reformkor, ősiség, hoteltörvény, érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság.4. Tájékozódás térben és időbenMagyarország a reformkor idején

F: reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség, érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, cenzúra, újkonzervatívok, kolerafelkelésÉ: 1830, 1832‒36, 1839–40N: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos,V. FerdinándT: a kolerafelkelés területe

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpontTK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, életmód, gazdaság, termelés, pénzgazdálkodás, adó, politika, nemzet

61. 40. A reformkor politikai küzdelmei

Kossuth Lajos politikai programjának áttekintése.Széchenyi és Kossuth közéleti vitájának feltárása, az eltérő álláspontok bemutatása.A korabeli sajtóviszonyok, a cenzúra működésének tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Kossuth Lajos beköszöntő cikke a

F: vezércikk, kötelező örökváltság, államnyelvÉ: 1844N: Széchenyi István, Kossuth Lajos

109




Az 1843-44-es országgyűlés eredményének bemutatása, az államnyelv fogalmának tisztázása a törvényrészlet segítségével.

Pesti Hírlapban, 1841. A teendők legfőbbike, 1846.A források áttekintése és értékeléseKossuth Lajos politikai programjának értelmezése.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Széchenyi és Kossuth politikai elképzelései.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A magyar nyelvről hozott országgyűlési törvények áttekintése, az államnyelv (hivatalos nyelv) fogalmának tisztázása. A cenzúra működése a gyakorlatban.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaSzéchenyi és Kossuth politikai elképzeléseinek összehasonlítása.

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpontTK: politika, nemzet, gazdaság, felemelkedés

62. 41. A reformkor gazdasága és kultúrája

Az ország gazdasági fejlődését kezdetben gátló tényezők bemutatása.A gazdasági fejlődés beindulásának háttere, illetve az egyes iparágak helyzetének elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseForrások a reformkori gazdaság fejlődéséről; az 1840. évi törvény, illetve a térkép alapján.A rendelkezésre álló

F: kettős vámrendelet, szabad gyáralapítás, vetésforgó, zselléresedés, Védegylet, asszimilációÉ: 1844, 1846N: Ganz Ábrahám, Adam

110




A nemzeti kultúra megerősödésének bemutatása a reformkorban.Pest-Buda virágzó fejlődésének áttekintése.

ismeretforrások értelmezése: A népesség növekedésének és az úrbéres népesség szerkezeti megoszlásának összevetése.Információk önálló rendszerezése és értelmezése: A nemzeti művelődési intézmények kialakulása.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Pest reformkori fejlődésének áttekintése.

Koncentráció: Földrajz: Magyarország természeti adottságai. A folyamszabályozás. Magyar nyelv és irodalom: A reformkor irodalma. A nemzeti dráma; a nemzeti színjátszás kezdetei. Katona József: Bánk bán. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika. Ének-zene: Erkel Ferenc-Kölcsey Ferenc: Himnusz. Egressy Béni-Vörösmarty Mihály: Szózat. Erkel Ferenc: Hunyadi László, Bánk Bán. Liszt Ferenc.

ClarkT: Pest-Buda, Vaskapu szoros

ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőségTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, politika, nemzet, kultúra

63. 42. Nemzetiségi kérdés a reformkorbanKépességfejlesztő óra

A nemzetiségi számarányok áttekintése.A nemzetiségi kérdés

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazása

F: csonka társadalom, nacionalizmus, egy politikai nemzet, pánszláv ideológia,

111




kialakulásának értelmezése: a nem magyar nemzetiségek viszonya a magyar államhoz.A reformkori politikusok elképzeléseinek összegzése a nemzetiségi kérdésre.A magyarországi zsidóság történetének bemutatása a 18. századtól a reformkor végéig.

Kérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Magyarország népességének etnikai összetétele a 18. század végén és a 19. század közepén. Erdély etnikai összetétele 1848-ban.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Széchenyi István akadémiai beszédéből, 1842; Kossuth Lajos cikke a Pesti Hírlapban, 1842.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezéseKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A magyar korona országai lakosságának megoszlása nemzetiségek szerint 1848-ban. Erdély etnikai összetétele 1848-ban.Az információk rendszerezése és

asszimiláció, emancipációT: az egyes nemzetiségek területi elhelyezkedése Magyarországon

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód, politika

112




értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A nemzetiségek nemzeti törekvései.Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Az „egy politikai nemzettel” kapcsolatos érvek összegyűjtése.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A magyarországi nemzetiségek nemzeti öntudatra ébredése, a nemzetiségek vezetőinek, értelmiségi rétegének céljai.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Hogyan értékelhető a magyar liberális reformellenzék álláspontja a nemzetiségi kérdés terén?3. KommunikációEsemények, történetek elbeszélése

113




Egy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együttTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögébőlIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A nemzetiségek nemzeti mítoszainak megteremtése (pl. illírizmus, a dákó-román kontinuitás, a Nagymorva Birodalom).Beszámoló készítéseÖnálló információgyűjtésre épülő beszámoló készítése történelmi személyek életútjáról A nemzetiségek nemzeti mítoszainak megteremtése (pl. illírizmus, a dákó-román kontinuitás, a Nagymorva Birodalom).

64. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.


114




FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848‒1849-BEN

66. 43. Az utolsó rendi országgyűlés és a „népek tavasza” Ausztriában

Az Ellenzéki nyilatkozat elemzése, illetve az utolsó rendi országgyűlés előtti politikai viszonyok áttekintése.A forradalmi hullám következményeinek bemutatása a Habsburg Birodalomban 1848 tavaszán.A birodalom egységét szolgáló katonai lépések és politikai döntések áttekintése 1848 második felében.Az olmützi alkotmány elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékeléseA Konzervatív Párt programjának és az Ellenzéki nyilatkozat összehasonlítása.Az információk rendszerezése és értelmezése: A Habsburg Birodalom etnikai térképe és a nemzetiségi arányok áttekintése, illetve az oktrojált alkotmány elemzése).2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Az ausztroszláv gondolat, elképzelések a Habsburg Birodalom jövőjéről.

F: Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt, centralista, felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, polgári szabadságjogok, olmützi alkotmányÉ: 1847‒48, 1848. március 13., 1848. októberN: Eötvös József, Teleki László, Metternich, Ferenc JózsefT: Pozsony, Bécs, Milánó, Szárd Királyság, Prága

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, város, politika, állam, nemzet

67. 44. Forradalom és alkotmányos átalakulás Magyarországon

A március 15-i forradalom bemutatása és összekapcsolása az európai eseményekkel.Az első felelős kormány tagjainak áttekintése.Az április törvények elemzése: a törvények társadalmi és politikai

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A forradalom eseményei Pest-Budán, a tizenkét pont.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása

F: márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadításÉ: 1848. március 15., 1848.

115




következményeinek tisztázása. A történelmi fogalmak helyes használata:felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadításA források áttekintése és értékelése: Az április törvények.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Hogyan valósult meg Magyarországon, 1848 tavaszán a törvényes átalakulás?A források kritikus kezelése: Táncsics Mihály: Nép szava Isten szava.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az 1848. március 15-i forradalom helyszínei.

április 11.N: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, a Batthyány-kormány tagjaiT: a pesti forradalom színhelyei

ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont, történelmi forrásTK: társadalom, gazdaság, politika, állam, parlamentarizmus, nemzet

68. 45. Az önvédelmi háború kibontakozása

A Habsburg-kormányzat és a Batthyány-kormány közötti feszültségek hátterének feltárása.A nemzetiségi kérdés

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Kossuth beszéde az országgyűlésen (1848. július 11.).

F: honvédség, népképviselet, népképviseleti országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány

116




kiéleződésének áttekintése.A Batthyány-kormány helyzetének megrendülése 1848 őszén.A katonai hadműveletek elemzése 1848 őszén.

Az információk rendszerezése és értelmezése: A hadügy, pénzügy kérdése 1848 tavaszán2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése: Széchenyi István gróf sorsa.4. Tájékozódás térben és időben Térképelemzés: A dunántúli hadműveletek 1848 őszén.

É: 1848. szeptember 29.N: Josip Jelačić, Windischgrätz, Görgei ArtúrT: Pákozd, Ozora, Schwechat

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőségTK: társadalmi csoport, identitás, politika, állam, nemzet

69. 46. A sikeres katonai ellenállás

Az Udvar támadásának áttekintése 1848 végén.Görgei és Bem sikeres védekezésének elemzése a térképek segítségével.Az Udvar politikai elképzeléseinek értékelése Magyarországról.A tavaszi hadjárat és a Függetlenségi nyilatkozat elemzése.Az ország közjogi helyzetének tisztázása 1849 tavaszán.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: olmützi alkotmány, Függetlenségi nyilatkozat.Az információk rendszerezése és értelmezése: A hadjáratok áttekintése.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: honvédsereg megszervezése és a honvédcsapatok harcászata.2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Kossuth és Görgei levélváltása 1848 végén.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos

F: koronatartomány, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozatÉ: 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21.N: Ferenc József, Görgei Artúr, Klapka György, Bem József, Henryk Dembiński, Avram Iancu, Szemere BertalanT: Debrecen, Branyiszkói-hágó, Kápolna, Isaszeg, Komárom

ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont

117




helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Görgei felvidéki hadjárata. Az erdélyi hadszíntér. A dicsőséges tavaszi hadjárat.

TK: politika, államforma, nemzet, szuverenitás

70. 47. A szabadságharc katonai veresége

A szabadságharc külpolitikai helyzetének áttekintése 1849 tavaszán.A szabadságharc katonai vereségének körülményei, az utolsó hadmozdulatok elemzése.A világosi fegyverletétel körülményeinek feltárása.Kossuth Görgei elleni vádjainak áttekintése, az ún. Görgei-kérdés tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: a nemzetiségi határozat, leírás a világosi fegyverletételről.Az információk rendszerezése és értelmezése: Az utolsó hadműveletek 1849 nyarán.2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: Kossuth lemondó nyilatkozatának és a vidini levelének elemzése, összehasonlítása.3. KommunikációBeszélgetés és vita: A Görgei Artúrral szemben megfogalmazott vádak.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképekenTörténelmi változások azonosítása

F: nemzetiségi határozatÉ: 1849. augusztus 13.N: I. Miklós, Teleki László, Julius Haynau, Henryk DembińskiT: Komárom, Temesvár, Világos

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpontTK: politika, szuverenitás

118




és bemutatása térképek segítségével: Az orosz intervenció. Hadműveletek 1849 nyarán.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.A munkafüzet feladatainak megoldása.


tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/.../fi-504011001_1_rugalmas.docx · web viewa tanmenet...

Documents