Polgári perjog 1.

©pidzsi

1. tétel: A polgári eljárás fogalma, tárgya, célja, feladatai

I. A POLGÁRI ELJÁRÁS

1. Alapfogalmak

1.1. a pe fogalma

-két jogfejlődés: szocialista- egységes államhatalom; montesquieu-i – államhatalmi ágak elválasztása

- alk-os alapelv, amely garanciális értékű: az igszolg a bír-k feladata (törvényeknek megfelelő, elfogulatlan)

- kivételek korábban pl: választottbíráskodás, (bíróságszerű: gazdasági vagy munkaügyi döntőbizottságok egészen a közelmúltig)

- választott bír

- eseti

- intézményesített

- Magyar Kézműves Kamara mellett

- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett

- tőzsde mellett

- Agrárkamara mellett

- igazságszolgáltatás: a bíróság jogalkalmazó tevékenysége, de közreműködnek más személyek is (felek, képviselőik, ügyész, stb.)

- pe: a bír-nak polgári ügyekben az igszolg megvalósítására irányuló, tv-i rendben végbemenő tev-e, a feleknek és az elj más résztvevőinek cselekvő közreműködése mellett

- tev: egy olyan folyamat, amely x cél felé haladó egymással összefüggő, egymást követő elj-i csel-k foglalata, előre haladó cselekménysor

- procedere, processus, német: Prozess, angol: proceeding, francia: procédure

1.2. pe alanyai

- azok az eljárásban közremüködők, akik az elj-i csel-t végzik

- szükségképpeni fõszemélyek: akiknek a részvétele nélkül nem beszélhetünk pe – ról: felek (felperes, alperes, nemperes eljárásban: kérelmező, végrehajtást kérő, adós) és a bíróság

- nem minden perben szükségszerű a részvételük: pl.: ügyész, beavatkozó

- mellékszemélyek: részvétele esetleges: képvis, tanú, szakértő

1.3. a pe-i jogviszony

- pe alanyai között jönnek létre; különböző nézetek (kik között?):

- 1. csak a bír és felek (illetve az eljárás más résztvevői) között

- pl. felperest hiánypótlásra hívja fel a bír;124. §

- 2., a bír-on kívüli egyéb alanyok között is (pl. felek között; a beavatkozó és a fél között)

- a pe jogviszonyok tartalmát az eljárás alanyainak jogai és kötelezettségei alkotják

1.4. a pe tárgya: - pe jellegzetes vonása: akkor kerül rá sor, ha valakinek az anyagi jogból eredő valamely alanyi jogát sérelem érte(vagy csupán állítja a sérelmet) és sértett jogának védelme céljából bírósághoz (közjegyzőhöz stb.) fordul = a pe mindig kérelemre, és nem hivatalból

- a pe tárgya: a polgári ügy= azok az ügyek, melyeknek elbírálása, elintézése pe során megy végbe

- elsődlegesen polgári jog a pe anyagi joga

- de minden olyan ügy, amelynek elbírálása pe során megy végbe (munkaügy, pénzügyi jogi, közigazgatási jogi, családjogi stb.); kivétel:

1., nem pe során elbírált polgári ügyek (pl. be során)

2., nem bírósági, hanem más eljárás szabályai szerint bírálják el (pl. birtokvédelem)

- tartalma: elj alanyainak jogai és kötelezettségei

1.5.a bírói út- a bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. Bsz. 8. §, nem minden polgári ügy tartozik bíróságra

- garanciális jellegű, mivel a bír eljárást minden egyéb jogvédelmi eljáráshoz képest fokozott mennyiségű és hatásfokú biztosítékok övezik.

- egyre tágul+39.o. – 40o.

- vagyis a hatáskör

1.6.a pe formái: - ha a polgári ügy bírói útra tartozik: peres vagy nemperes

1.,peres elj-ok

- a polgári perjog a peres eljárás, a polgári per szabályait határozza meg

-jellemzők: a bír előtt a felperes azzal indítja meg, hogy keresettel fordul az alperes ellen valós v. vélt ( esetleg állított) jogsérelmének orvoslása érdekében

- a felek tevékeny részvétele mellett

- a felek kölcsönös meghallgatását biztosító tárgyaláson, a lefolytatott bizonyítási elj alapján a tényállítások valóságát vagy valótlanságát megállapítja

- megállapított tényállásból levonja a jogi következtetést, s döntését( érdemi határozatban (ítélet) fejezi ki, szükség esetén intézkedik döntése végrehajtásáról

- nem jellemzőek valamennyi perre (pl: érdemi hat. meghozatala nélkül, a per megszüntetésével fejeződik be a per)

2.,nemperes elj-ok

- igen nagyszámúak (kb. évente 500000 indul), és különféle természetűek, jó néhánynak megnőtt a jelentősége (pl: cégeljárás, csődeljárás)

- nincs egységes kódex, néhánynak a szabályait a Pp.-ben (pl: fizetési meghagyás)

- mindig hiányzik a pe-i forma egy v. több eleme

- nem keresettel, hanem más kérelemmel (panasz, kérelem) indulnak

- rendszerint mellőzi a felek kölcsönös meghallgatását, a felek is más elnevezéssel (kérelmező-kérelmezett, végrehajtást kérő- adós, jogosult-kötelezett)

- nem minden pnp-ben van ellenérdekű fél

- nem mindig van a bír-nak hatásköre (pl. közjegyzőnek, bírósági végrehajtó)

- sohasem hoznak ítéletet, hanem egyéb határozat

- polgári eljárásjog = pp + pnp

2. A polgári peres eljárás célja és feladatai

- célja:

- Pp 1.§: A törvény egyik alapvető elve a törvény célja

- alany (azaz félként vonatkozik rájuk a Pp.) lehet a jogképességgel nem rendelkező szerv is (pl. jogi személyiséggel nem rendelkező gt – perelhetők és perelhetnek)

- ide sorolhatjuk azokat a jogképességgel nem rendelkező szerveket is, amelyek bizonyos perekben – a törvény külön felhatalmazása alapján – félként járhatnak el (343. §(3),327. §(4))

- a jogi személyeknek személyhez fűzõdõ jogai is lehetnek - Ptk. 75.§ (2)

- pe feladatai (az eljárás céljának megvalósítását szolgáló teendők): Alkotmányban, Bsz-ben is, de a konkrét feladatok a Pp. -ben

- a tvesség védelme és érvényre juttatása

- valóságos tényállás felderítése után megalapozott, meggyőző a jogszabályoknak megfelelő döntésükkel reális jogvédelmet nyújtanak

- a bírói út azáltal jelent más eljárásokhoz képest több garanciát, hogy szabályait az eljárás során alakítani, megváltoztatni nem lehet

- tvesség megvalósul: ha az elj során érvényesülnek mind az anyagi, mind az elj-i, ill. szervezeti szab-ok

- a törvényesség megvalósítására irányuló feladat mindenekelőtt a bíróságra ró kötelezettséget (nincs ügyvédkényszer: a fél személyesen vagy nem jogi képviselő útján is eljárhat- a jogszabályok ismerete nem várható el)

- nevelés

- bír-i ítélkezési tev-n, magatartásán, határozatán keresztül + konkrét szabályok (pl. kitanítási kötelezettség, a bíróság indokolási kötelezettsége, a határnapok elmulasztása esetén szankciók) – hassanak az eljárás résztvevőire

- a bíróság feladatai: a felek jogának biztosítása (2.§(1) bek.)

- viták eldöntéséhez való jog

- viták ésszerű időn belül való eldöntése

- fair eljárás

2. tétel: A polgári eljárás szakaszai

-eljárás: egy célirányosan előrehaladó, egységes folyamat-amely egyértelműen elhatárolódó olyan részekre tagolódik, amelyek önmagukban is lezárt fázisai az egész eljárásnak

-az eljárás viszonylagos zártság zártságot mutató részeit az eljárás szakaszainak nevezzük

-az egyes szakaszokat meghatározott eljárási cél jellemzi- az egyes szakaszokat a fél eljárási cselekménye indítja meg, s a bíróság olyan döntésével végződik, amely a célt megvalósítja (vagy megvalósulása nélkül), vagy a cél megvalósulásán alapszik

1.7.1. keresetindítási szakasz: - eljárás megindításának szakasza

- kezdés: főszabály: a felperes benyújtja a keresetlevelet (vagy: 94§(1); 315§(4))

- majd folytatódik: tárgyalás előkészítésevel

- célja: eljárás megindítása +tárgyalás eredményességének biztosítása

- lezárása: tárgyalásra szóló idézés kézbesítése+ kézbesítés (cél elérésén alapuló döntése) vagy keresetlevél elutasítása 130§-a cél meghiúsulását tükröző határozata

1.7.2. tárgyalási szakasz: első fokú eljárás szakasza

- tárgyalás megnyitásától a bírósági határozat kihirdetéséig

-cél:- a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázása

- tényállás felderítése,

- érdemi határozat meghozatala, de lehetséges: per megszüntetése v. egyezséget jóváhagyó végzés

1.7.3. fellebbezési szakasz

- fellebbezés benyújtásától a másodfokú bír által hozott határozat(amely fellebbezéssel már nem támadható meg) kihirdetéséig

- cél: másodfok vizsgálja meg a nem jogerős első fokú határozat törvényességét, megalapozottságát

1.7.4. felülvizsgálati szakasz- az LB határozatával zárul

A, ha a jogerõs ítélet (vagy azzal azonos hatályú más határozat) ellen perújítással élnek—(1992.dec. 31-ig : törvényességi óvás—1993.jan 1-tőla VIII. Ppn. bevezette a felülvizsgálati eljárást)

B, felülvizsgálati elj jogszabsértõ határozat esetén

1.7.5.végrehajtási szakasz:- a végrehajtást kérő (jogosult) kérelmével indul és a bíróságnak vagy a bírósági végrehajtónak a végrehajtás eredményességét vagy meghiúsulását tanúsító eljárási cselekményével zárul

- csak marasztaló ítéleteknél

- jogerõs határozatok állami kényszer útján történõ megvalósulása

- nemperes elj

-A szakaszok nem jellemeznek minden pert, s nem feltétlenül az itt megadott sorrendben követik egymást

4. tétel: A polgári eljárási jogszabály hatálya

- a törvény hatálya: kötelező jellegének, érvényesülésének, alkalmazásának kérdése

3.1. tárgyi hatály (milyen ügyekre nézve kell alkalmazni)

- polgári ügyek

3.2. személyi hatály (kikre nézve érvényesül a tv, mely személyek vonatkozásában nyer alkalmazást)

- fontossá válik: ha alanyi oldalon külföldi vonatkozása van az ügynek(külföldi valamelyik fél, a tanú stb.) –joghatóság

- személyi hatály: 1., magyar állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gt

2., Mo-n tartózkodó idegen állampolgárok

3., külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra és külföldi jogi személyekre, ha vmely peres eljárásban félként v. más minõségben szerepelnek

- fõ elv: lex fori ( a bír saját államának szabályait alkalmazza;ha joghatóság engedi: külföldi lehet magyar bíróság előtt felperes, alperes kivétel pl. külföldi perbeli jog – cselekvőképessége – külföldi személyes joga alapján

- a bíróság az általa nem ismert külföldi jogról hivatalból tájékozódik az igazságügy minisztertől, szükség esetén szakértői véleményt is beszerezhet, de figyelembe veheti a fél által előterjesztett bizonyítékokat is(Nmjt. 5. §)

- Pp 395.§ (1) és Nmjt 56.§ b, pont, 57.§

3.3.területi hatály (hol alkalmazható) – a Pp. alkalmazhatóságának földrajzi vetülete

- Fő szabály: lex fori ( MK T-én folyó polgári perek

- kivételesen külföldi bíróság előtt is magyar pp: 1.,amikor a nemzetközi pe általánosan elfogadott elvei szerint külföldi bíróság a fél személyes jogának szabályait alkalmazza – pl.: magyar állampolgár perbeli jog- és csel.képessége

2.,jogjegélyszerződésekbe foglalt megállapodás alapján

3.4. idõbeli hatály- rögtöni hatály

- a foganatosításkor hatályban lévõ szabályt kell alkalmazni, tehát rögtöni hatály ( folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell az új elj-i szabályokat, azok hatályba lépését követően

- ez természetesen nem érinti a már folyamatban lévő eljárás során az új szabály hatályba lépése előtt, a korábbi szabályok szerint végzett eljárási cselekmények hatályát

- a Pp. Szabályokat hatályba léptető rendelkezések tartalmazhatnak az új szabály rögtöni hatálya alól kivételeket, a korábbi szabályok szerint indult eljárás folyamatban létének átmeneti idejére

3.5. funkcionális hatály- azt a jelenséget, amikor a pe szabály nem polgári peres, hanem másféle eljárás során kerül alkalmazásra

- polgári ügyek elbírálása: - nem állami bíróságok előtt (választottbíráskodás)

-állami bíróságok előtt, de nem polgári perben (büntető eljárás)

- nem bíróság és nem is perben (pnp.)

- pp szabályok hatálya a polgári peres eljárásban:

- önálló

- általános

- alapvetõ

- kizárólagos

- pp szabályok alkalmazása más elj-ban (pl. választottbír, be, nemperes elj)

- viszonylagos (csak az adott elj. céljára, sajátos rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kerülnek alkalmazásra)

- részleges (csak x perjogiszabályokat alkalmaznak, többnyire úgy, hogy az adott eljárásra vonatkozó szabályok rendelkeznek úgy, hogy az azokban nem szabályozott kérdésekben a Pp. szabályait kell alkalmazni)

- másodlagos (a másik elj szabályainak van alapvetõ szerepe)

- kisegítõ ( az adott eljárásra vonatkozó szabályok mellett, azok hiányainak pótlásául)

3. tétel: A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben, a polgári eljárás forrásai

A polgári peres eljárás hazai fejlõdése

Alapvetően két folyamat hat:

- be és pp szétválása Mohács után

- XIX.sz.: perjog kiválik a mgnjogból

- forrás:

- Werbõczy Tripartitum, +külön törvények és országos szokások

- majd osztrák ideiglenes perrendtartás

- majd az Országbírói Értekezlet Ideiglenes Tvkezési Szabálya(1861 – 24- 110§)

- 1868. évi LIV. tv. polgári tvkezési rendtartásról: (Horváth Boldizsár igügymin 1867 – es javaslatára); alap: osztrák ideiglenes perrendtartás (jellemző: írásbeliség, kötött bizonyítási rendszer)

- 1911. évi I. tv.: (hatály: 1915): új tv

- Plósz Sándor és Emmer Kornél munkája(1883 – ban kaptak megbízást, 1885: Plósz első tervezete- 1877. évi német Pp. mintája; Emmer – francia; 1902 – első benyújtás, de politikai viszonyok kedvezőtlenek; végül Székely Ferenc igmin. nyújtja be)

- szóbeliség, közvetlenség elve, közel nyolcszáz szakasz – 1952. dec 31 – ig hatályban

- ma: 1952. évi III. tv (hatály: 1953. január 1.)

A polgári perjog forrásai

-a jogforrások köre: nagy jelentőség

- 1., meghatározza, hogy a perben a bíróság milyen jogszabályokat köteles és jogosult alkalmazni

- 2., illetve az eljárás egyéb résztvevői milyen jogok és kötelezettségek szerint járhatnak el

1., törvények

- Alkotmány – legmagasabb szintű jogforrása a Pp.-nek

- Polgári és Pol-i Jogok Egyezségokmánya: az Alk-nyal összhangban rögzíti az igszolg és elj alapelveket, megalapozza az igszolg szervezetére vonatkozó szabályokat

- Pp- a polgári perjog alapkódexe(93-ig nyolc Ppn és 25 módosítás)

- igazságügyi szervezetet szabályozó tv-k: pl.: Bsz, Üsz., Közj.

- xegyes eljárásjogi szabályokat(pl:keresetindítási jog rögzítése)anyagi jog rendez (Csjt, Ptk)

- Áe – közig perek

2., tvr-ek

- Pp módosítások

- több hatálybaléptető és végrehajtási pl:Ptké, Ptké II., Csjté, Csjtr

3., egyéb jogforrások

- korm.r., min-i r-k

- igmin rend gyakran kapcsolódnak perjogi szabályokhoz, pl:a tanúk díjazása, az eljárási cselekmények hangfelvétellel rögzítését szabályozó, a költségmentességi szabályokat rögzítő rendeletek

4., AB határozatok – melyek alkellenes jsz. Vagy jsz, rendelkezéseket semmisítenek meg

5., bír-i gyakorlat: Bsz 27.-33.§§!!

- Mo: nincs jogforrási jelleg, de jogalkalmazói szerep

- LB irányelv, elvi döntés, jogegységi határozat, elvi bírósági határozatok: kötelezõ

- LB kollégiumi állásfoglalások, tanácselnöki értekezleti állásfoglalások: egységesítenek (de nem kötelezõek)

5. tétel: A polgári eljárási alapelvek fogalma, jogi természete, osztályozása

A polgári eljárásban érvényesülõ alapelvek lényege és jelentõsége

1.1.A pe – ban érvényesülő alapelvek lényege

- felvilágosodás – törvénybe foglalva, hogy az embernek veleszületett jogai vannak, melyeket az állam sem vehet el= alapvető emberi jogok(Függ Nyil-1776, Emberi és Polgári Jogok Nyil-1789, 1791-es Fr Alkotmány deklarálta és foglalta össze

- alapvetõ emberi jogok:

- ma alkotmányban és egyéb jogszabályokban, további más jogokkal együtt az igszolgban és a pe- ban is érvényesülnek

- emellett az AB, a rendes bírói gyakorlat, a jogtudomány is tekinthet alapvető jelentőségűnek bizonyos jogokat – a pe alapelvek nem csak országonként térhetnek el, hanem azonos országon belül is különböző álláspontok az alapelvek elnevezését, sorrendjét, csoportosítását, számát illetően

- garanciák, széleskörű elismerés: ENSZ deklarációk

- Mao átvette: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata- ENSZ Közgyűlés fogadta el 1948 - ban, Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya, Polgári és Politikai JNE, Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről – Róma, 1950. nov. 4.(1993. évi XXXI. Tv.)

- garanciális jellegű emberi szabadságjogok- Alkotmány; Bsz – igszolg alapelvei (be-ben és pp-ben is érvényesülniük kell)

- alapelvek – Alk., Bsz, Pp. I. fejezet- Alapvető elvek cím(Általános indokolás szerint ebben a fejezetben találhatók az általánosan elfogadott alapelvek, Részletes indokolás – alapelvek olyan általános tételek, amelyek az eljárás egész menetének irányt mutatnak)

1.2. az alapelvek jelentõsége

- mind a peres, mind a nemperes eljárásban érvényesülnek

- normatív jellegûek(forrás: Alk, Bsz, nk egyezményeket kihirdető tv,tvr) – alapelvek különleges polgári eljárásbeli jelentőségét biztosítja

- a jogalkotás T-én

- a hatályos pe rendelkezéseiben kell tükröződniük – a perrendtartás minden rendelkezésében egyaránt meghatározó jellegűeknek kell lenniük(Részletes indoklás)

- irányt mutatnak a pe jövõbeli szabályozásához – elvi keretet ad

- a jogalkalmazás T-én

- jogértelmezési szerep kétely esetén

- hézagkitöltõ szerep (megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában, joghézag esetén) – Indokolásban is benne van: ha részletes szabályokat nem tartalmaz

2. A polgári eljárásban érvényesülõ alapelvek rendszere

- egy adott országon belül, azonos időszakban eltérő álláspontok: mit kell alapelvnek tekinteni; milyen elnevezéssel; hogyan rendszerezzék

- rendszerfajták: többféle – például:

- funkcionális rendszer (az alapelvek rendeltetése alapján)

- genetikus rendszer (az alapelvek társ-i történeti eredete szerint)

- legális rendszer (Alk v. egyéb jogszab fogalmazta-e meg az alapelvet?)

- léteznek az alapelvek rendszertelenségét hirdetõ elméletek

- tankönyv: érvényesülési körük tágabb vagy szűkebb volta szerint

- igszolg alapelvei (be és pe keretein belül is, Bsz – ben-I. fejezet(Alapelvek))

- pe sajátos alapelvei

6.tétel: Az igazságszolgáltatás alapelvei

- emberi jogok szélesebb körét vesszük fegyelembe az alapelvek tárgyalásánál, és igszolg alapelveknek csak és kizárólag a pe – on belüli érvényesülésével foglalkozunk(be sajátosságok nem)

3.1.igszolg kizárólag bír-ok útján

- Alk 45.§: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

- Bsz 1. §: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakoprolják.

- a fentieknek megfelelően a bír dönt:

- büntetõ ügyekben

- polgári jogi ügyekben

- családjogi vitákban

- munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban

- azokban az ügyekben, amelyeket tv a hatáskörébe utal

(tv, v. korm.r. alapján más(pl: közig) szerv is eljárhat, de az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelességeit érintõ ügyekben e szerv határozata ellen bír-hoz lehet fordulni)

- a bír - htvmnr - felülvizsgálja a közigazgatási határozat(= Pp. 324.§ (2) bek.) törvényességét

- ha a bír vmely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés minden más szervre kötelezõ(Bsz: 7. §)

- az alapelv lényege: az igszolgra tartozó összes jogvita bíróság elé vitelének lehetősége.Ez máig nem valósult meg (pl. szabadalmi ügyek, birtokviták, szabálysértési ügyek - közig szervek hatásköre) – ezért az alapelv közvetett módon való érvényesülése érdekében szükséges, hogy a közig szerv eljárását a bíróság eljárása követhesse.

- Nyilatkozat, Egyezmény, Egységokmányban (II. vh. követően): "a bír-hoz való fordulás joga" – alapvető emberi jog

- Alk: 57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. = a bírósághoz való fordulás joga, vagy az igszolg bírói monopóliumának elve

- Alk: minden természetes személynek(így a tartózkodó menekültnek is) elidegeníthetetlen joga, hogy bír-hoz forduljon; de: A Magyar Köztársaság az Egyezménnyel kapcsolatban a következõ fenntartást tette:

"A közigazgatási hatóságok elõtt szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez idõ szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehetõvé a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott jogerõs határozatával szemben."1993. XXXI. Tv. 4. § - amit 2000- ben hatályon kívül helyeztek!!

3.2. a bír elõtti egyenlõség

Alkotmányos szabály, Alk. 57.§ (1) bek.(Egységokmány 14. Cikk) – kettős tartalmú

3.2.1. azonos jog – azonos perbeli pozicíóban

- a tv-k és más jogszab-k valamennyi bír-ra egyaránt kötelezõek+ Bsz. 2.§ (2), 3. § ( a feleket azonos elj-i pozícióban azonos jogok illetik meg( de az alperes és felperes joga nem azonos), a felek mindegyikének ügyében a bíróság ugyanazokat a jogszabályokat alkalmazza(Bsz Részletes indoklás)

- kétoldalú meghallgatás kötelezettsége - Németh János szerint ez külön alapelv(már az ókori Rómában is) – a bíróság kötelezettsége + a felek nagyon fontos jogosultsága = a bíróság köteles biztosítani a lehetőséget a felek mindegyikének ténybeli előadásra és jogi álláspontja kifejtésére, illetve az ellenérdekű fél által tett lényeges állításokkal kapcsolatos véleménynyilvánításra.

- a felek az őket megillető jogok gyakorlására nem kényszeríthetők, esetenként maguk döntik el, hogy a meghallgatásukra a bíróság által biztosított lehetőséget igénybe veszik – e, vagy sem

- a kétoldalú meghallgatás köt. megfelelően szabályozza a Pp. tárgyalás elmulasztását: 136/B (2) bek.

- tisztességes eljáráshoz való jog – Egyezmény 6. Cikk ( angol – amerikai jogból átvett): a Nyilatkozat – méltányos; az Egyezségokmány és annak nyomán az Alkotmány(57. § (1) bek.) igazságos eljáráshoz való jogként említ(+ Bsz. 9. §)

- lényege: a bíróságnak a függetlenség és pártatlanság, vmint a hatékonyság követelményének megfelelõ eljárását úgy kell alakítania, ahogyan azt tõle mindenki, így a pe felei is joggal elvárják ( általános eljárási klauzulának vagy alapelvnek, általános eljárási elvnek, gyűjtő alapjognak tekintik, mely a jogállamiság elvéből következik

- magában foglalja a felek egyenjogúságát és a kétoldalú meghallgatásának a polgári per kontradiktórius természetéből adódó kötelezettségét is

- a bír előtti egyenlőség alkotmányos elve az azonos jog tételén belül azt is megköveteli, hogy a bír igénybevételének is egyenlõ lehetõségei és korlátai legyenek; minden olyan megkülönböztetés, amely sérti ezt az alkotmányos elvet, az alk.ellenes

3.2.2.azonos bíróság –szignálás + katonai bíróságok problémája

- minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi helyzetére, valamint nemzetiségére, nálunk nincsenek kiváltságos helyzetű vagy hátrányos megkülönböztetésen alapuló bíróságok

- a munkaügyi bír-k(általános bíróságoktól különálló szervezet) nem jelentenek kivételt – az egységes bírósági szervezet részei ( az eltérő szervezet a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátos jellege miatt kell – ez azonban nem jelenti az állampolgárok hátrányos vagy kedvezőbb megkülönböztetését)

- tv-es bíróhoz való jog – feleket megillető, de nem megfelelően szabályozott; összefügg a bírói függetlenséggel, és már az 1791- es Alk is tartalmazta ( senkit se vonjanak el illetékes bírójától(a hatályon kívül helyezett 23/A. §:LB elnöke az LB hatáskörébe vonhatta)

3.3.az anyanyelv használatának joga

- a törvény elötti egyenlőség, a nemzeti egyenjogúság tételeinek egyenes következménye

- Pp. 6. §

- szóbeli elj-i csel és beadványokra (írásbeli eljárási csel.) egyaránt

- a magyarul tudó, de nem magyar anyanyelvû emberek is használhatják anyanyelvüket

- a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet

- Pp. 184. § (1)/ 1952 – ben fogadták el/ – az anyanyelv használatának a pe-ban való gyakorlati megvalósulását hivatott biztosítani. - De: akkor is, ha beszél magyarul, de nem magyar anyanyelvű.

- tolmácsolási és fordítási költséget az állam előlegezi, de a költségek viselésére a perköltségre vonatkozó szabályok irányadók – pnp esetén csak abban az esetben alkalmazható, ha az adott eljárási szabály a perköltség viselésére vonatkozó szabályok alkalmazását engedi.

3.4. a nyilvánosság elve – „Adjatok bármilyen elfogult bírót, csak biztosítsatok nyilvánosságot” - Széchenyi

- Alk 57. § (1) bek.: mindenkinek joga van ahhoz, hogy vmely perben jogait és kötelességeit a bír nyilvános tárgyaláson bírálja el – bírósági eljárás nyilvánossága

- az alkotmányos tételt a Bsz.(12. §) és a Pp.(5. §)fejti ki részletesen, általános szabályként megállapítva, hogy a bíróságok tárgyalásai nyilvánosak

- bárki megjelenhet

- kivételek: - Bsz(12. §) – ha törvény kivételt tesz

- Pp. 5. § (1) – (2) bek.

- üzleti titok: a gazd-i tev-hez kapcsolódó minden olyan tény, info, megoldás, adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fûzõdik( pl: szabadalom, know – how, szerzői jogok; 1995: XCVI tv. 169. §)

- külön tv-i felhatalmazás alapján, de a felek figyelmeztetésével is kizárható a nyilvánosság a tárgyalásról és a határozat kihirdetésérõl is a fél kérelmére az 5. § - ban foglalt feltételek bármelyikének fennállása nélkül is :

- házassági (284. § (1) bek.), apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben (293. § (1) bek.)

- a szülõi felügyelet megszüntetésével, gondnokság alá helyezésével kapcsolatos perekben(303. §, 304. § (2) bek., 312. § (2) bek.)

- a nyilvánosságnak a tárgyalásról való kizárása kivételként az Egyezmény és a PPJNE szerint is megengedett( a sajtó és a közönség kizárása a tárgyalás egészéről vagy egy részéről), ha:

- erkölcsi okból, közrend v. állam biztonságának védelme érdekében szükséges

- kiskorúak érdekei, felek magánéletének érdekei követelik

- amennyiben a bíróság ezt feltétlenül szükségesnek tartja olyan különleges körülmények fennállása esetén, amikor a nyilvánosság ártana az igszolg érdekeinek

- a hatályos magyar szabályozás összhangban van az ET és az ENSZ általános elvárásaival, ugyanakkor

- eltérések, illetve ellentmondások voltak az Egyezmény, PPJNE és a Pp között – mára megszűntek szerintem:

- korábban: hivatalos személyek részvétele a zárt tárgyaláson – ezt hatályon kívül helyezték 2000 - ben

- határozatok nyilvános kihirdetése – ma Pp. 5. § (3) bek. És Bsz 12. § (2) bek.

- a bír a tárgyalás során hozott határozatait nyilvánosan hirdeti ki (még a zárt tárgyaláson hozottat is)

- pl. személyállapotra vonatkozó perek

- PPJNE(1966. dec. 16.;kihirdetve: 1976. évi 8. tvr.) szerinti kivétel: ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak v. ha az elj házassági jogvitára v. gyermekek gyámságára vonatkozik

- Egyezmény(1950. nov 4.; kihirdetve 1993: XXXI. Tv.): csak nyilvánosan(kivételt nem engedve) lehet az ítéletet kihirdetni

- a bírósági eljárás nyilvánossága az igszolg. garanciális jellegű alapelve. Megvalósulása révén a nyilvános tárgyalás és ítélethirdetés funkciója:

- nevelje az állampolgárokat a törvények tiszteletére, fegyelemre, társadalmi együttélés szabályainak megtartására

- lehetőség bír munkájának ellenõrzésére

3.5. a közvetlenség elve

- mind a be – nek, mind a Pp. –nek alapelve(Be. 10. § (2); 38/1991. (VII.3.) AB hat. Indoklása)

- az Alk., Bsz. külön nem nevesíti

- lényege: a bíróság a jogvita érdemi döntését olyan tényekre és bizonyítékokra köteles alapozni, amelyekhez a szükséges ismereteket személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül, nem közvetetten, szerezte meg (azaz a bír maga hallgatja meg a feleket, a szakértőket, hallgatja ki a tanúkat, vizsgálja meg az egyes bizonyítékokat)

- kivételek /- célszerűségi okokból(gyorsaság, költségkímélés)/:

- közvetett bizonyítás: - tanács elnöke által lefolytatott bizonyítás(176. § (1), 188. § (2), 194.§ (1), 203. §)

- megkeresett bír bizonyítása (201 – 202. §, 204 – 205. §)

- a per megindítása előtt elõzetes bizonyítást lefolytató bír bizonyítása (208 – 211. §)

- az elv feltételezi, hogy változatlan összetételben jár el az első és a folytatólagos tárgyalásokon is a bír

- ha nem: Pp. 144. §

- a fenti megoldást kell alkalmazni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között változás állott be a bírák személyében(145.§ (3))

3.6. a szóbeliség elve

- Pp, eltérően a be – től, kifejezetten sehol nem rendelkezik arról, hogy a pe – ban a bír tárgyalás és emellett a feleknek az egymás közötti, valamint a bírósággal való érintkezése a szóbeliségen alapul

- az elv a Pp. egész rendszeréből, a különböző jogintézmények tételes szabályaiból nyilvánvalóvá válik

- az elv nem zárja ki egyes cselekmények (pl: jegyzőkönyv, ítélet) írásban való pontos rögzítését(célszerűség)

- írásbeli forma a szóbeli forma mellett általában csak kisegítõ jellegű, többnyire mindig lehetõség van az adott elj-i csel szóbeli elvégzésére; kivétel (csak írásban)

- felülvizsgálati kérelem – 272.§ (1)

- fizetési meghagyás iránti kérelem – 315. §(1)

- fizetési meghagyás elleni ellentmondás – 319. §(1)

- kereset: írásban – 121. § - keresetlevél, de jegyzõkönyvbe mondás - 94. §(1), ugyanígy fellebb, perújítás – 234.§ (2), 263. § (1)

- az elv a maga teljességében leginkább a tárgyaláson érvényesül:

-első tárgyalás(138. § (1)) - keresetlevél felolvasása, alperes ellenkérelme: szóban(139. §)

- csak kivételesen rendelhet el írásbeli elõkészítést – 141. § (3)

- az elv kapcsán: tárgyaláshoz való jog: alapvetõ emberi jog(nk egy., Alk.), hogy a jogvitáról szóbeliségen alapuló, nyilvános tárgyaláson döntsön a bír, s ettõl csak akkor lehet eltérni, ha ehhez az érintett személyek hozzájárulnak(AB hat indoklás)

- elõnyök: könnyebb, gyorsabb bizonyítás; felek részéről az eljárás jobb megértése

3.7. a képviselethez való jog

- a be-beli( az Alk 57. § (39 bek. biztosítja a be alá vont személyeket arról, hogy az eljárás minden szakaszában megilleti őket a védelem joga) védelem jogának párja a pe-ben(a Bsz? kibővíti a védőválsztás jogával

- bír-i elj során a fél v. az érdekelt személy jogai érvényesítése érdekében jogszab-ban meghatározott módon képvis-t bízhat meg – Bsz?(de ettõl még õ személyesen is részt vehet – kivételesen előfordulhat, hogy nem lehetséges a képviselő eljárása a fél helyett pl: a bír a fél személyes meghallgatását rendeli el)

- Bsz: a törvényalkotó a pe – ban ismert három képviseleti fajat közül(törvényes, meghatalmazott v ügyleti, ügygondnoki) közül csak a képviselethez való joggal kapcsolatban csak a megbízással létrejött meghatalmazotti képviseletről rendelkezik(Pp. V fejezet+ kapcsolódó jogszabályok(Ür., Jtvr., stb.)

3.8.a jogorvoslathoz való jog

- a bírósághoz való fordulás joga az Alk – ban biztosított alanyi jog a bírósági eljáráshoz, amely azonban nem garantálja, hogy a döntés minden esetben helyes, törvényes – ezért az igazságos és törvényes bírósági döntés érdekében további eljárási garanciát tartalmaz az Alk: alkotmányos jogot a jogorvoslathoz(AB hat indoklása)

- Alk57. § (5): a tv-ekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, állig-i v. más hatósági döntés ellen, amely jogát v. jogos érdekét sérti

- az alkotmányos szabály alanyi jogként, tehát a jogosult akaratától függően biztosítja az általános jogorvoslati lehetőséget, amely jog az AB szerint nem tekinthető a Ptk. 75. és következő szakaszaiban szabályozott személyhez fűződő jognak(AB hat indoklása)

- az Alk ezen alanyi jog gyakorlását csak a tv – ben meghatározottak szerint teszi lehetővé= a jogorvoslatnak többféle formája, előfeltétele, elbírálási módja lehetséges

- Az Alk 57. § (5) bek. szerint a jogorv. való jog követelményét az egyfokú fellebbezési rendszer is kielégíti(AB hat indoklása), de nincs akadálya, hogy a tvalkotó ezen túlmenő jogorvoslati lehetőséget is adjon( mint pl. a Pp. harmadik részében)

- Bsz: 13. §(2)

- Pp: 233.§ (1) és (3) bek. b, pont- ilyen külön fellebbezés: 56. §(3), 110. §(1), 155. §(3), 112. §(3)186. § (2), 187. §(2) – ezzel a Pp. biztosítja az eljárás folyamán hozott és a fél perbeli jogait lényegesen befolyásoló, közvetlenül érintő határozatok elleni külön fellebbezést

- a 233. § (3) bek. b pontja nem zárja ki az eljárást befejező (pl: áttételt elrendelő, pert megszüntető) végzések ellen benyújtható külön fellebbezést sem

- az elj folyamán hozott, lényegében pervezető jellegű egyéb végzések (tárgyalás kitűzése, elhalasztása, idézés, stb.)ellen a külön fellebbezés kizárása sem jelenti a jogorvoslati lehetőség hiányát – a pe – ban igénybe vehető jogorvoslatnak ugyanis nem egyedüli formája a fellebbezés. Nem azonosak az alkotmányossági követelmények az érdemi, ügydöntő vagy a fél helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló bírósági döntések, illetőleg a nem ilyen jellegű bírósági döntések elleni jogorvoslati formával szemben. A nem érdemi, nem ügydöntő döntések tekintetében a külön fellebbezésnek mint a jogorvoslat egyik formájának kizárása nem feltétlenül alkotmányellenes.

- 114. § ( ezáltal az eljárást befejező határozat ellen benyújtható külön fellebbezésben orvoslást lehet keresni az olyan döntések ellen is, melyekkel szemben a tv a külön fellebbezést nem engedi – biztosítva a jogorvoslat lehetősége, a b,pont nem csorbítja a jogorvoslathoz való jogot(AB hat indoklása)

- AB - a különböző jellegű bír döntéseket a jogorvoslat szempontjából eltérően megítélő álláspont: az érdemi, ügydöntő határozat tekintetében alkotmányos követelmény, hogy a jogorvoslat biztosítsa a döntést hozó szervtõl eltérõ más szerv v. ugyanazon szervezeten belül magasabb fórum részérõl a felülvizsgálatot(AB hat indoklása)

- AB – Ogy. alkellenes mulasztása volt: másodfok pénzbírságban marsztaló és szakértői díjat megállapító végzése ellen nincs jogorvoslat(AB hat ,1995) – azóta már van: a kifogás

- AB: Mo. részese a PPJNE-nak = kötelezettséget vállalt a bírósági jogorvoslat lehetőségeinek fejlesztésére – új rendkívüli perorvoslat, a felülvizsgálati kérelem

- jogorvoslatok benyújtása - határidőket megszabva: a törvény a z igazolható határidőkön túl olyan határidőt is szab, amelynek elteltével jogorvoslat nem vehető igénybe, az Alk. szerint is lehetővé tett szabályozási körön belül rendelkezett. Ezért ez a rendelkezés a jogorvoslathoz általánosságban fűződő alkotmányos jogokat nem sérti, illetve nem csorbítja(AB hat indoklása)

3.9.a társasbíráskodás elve

- az ügyek körültekintő, többféle szempontot figyelembe vevő elbírálását teszi lehetővé

- az elvvel nem ellentétes a Pp. 12. §(2) bekezdése

- Alk 46. §: a bíróság - htvmnr - tanácsban ítélkezik ( fõleg az ítélkezésben érvényesül

- Bsz 15. §, 4. §

- a társasbíráskodás a polgári peres elj-ban: főszabály az egyesbíró

- 11.§ (1) – (2) – (3) – (4) – (5) – (6)

- pl. szabadalmi, védjegy -, ipari mintaoltalmi, használati mintaoltalmi perekben: 3 hivatásos bíró jár el elsõfokon

- a társasbíráskodás elve a polgári nemperes elj-ban

- általános szabályként egyesbíró jár el, ülnökök nélkül

- ülnökök részvételével (tanácsban): pl. rendezvény megtartását tiltó határozat bír-i felülvizsgálata, az ogy. képvis. vál. – nál a választók nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilvántartásba való felvétel miatti jogorvoslati eljárás

- 3 hivatásos bíróból(azaz ülnökök nélkül) álló tanácsban: pl. iparjogvédelmi nemperes elj-ok, a választási tv megsértése miatt a választó szervek tevékenysége, intézkedése, döntése, mulasztása ellen igénybe vehető bír eljárásban

- másodfok, felülvizsgálat: mint a peres elj-ban(tanácsban stb)

3.10.a ülnökök részvétele a bíráskodásban – Alk. 46. §, Bsz. 15. §, 4. §, 1997:LXVII – 122-128.§

- a nem jogász, laikus elemek bevonásának(pl: esküdtszéki, behívásos, sorsolásos, Mo- on ülnöki)oka:

- hivatásos bíró rutinszerû ítélkezésének ellensúlya

- élettapasztalat, spec ismeretek felhasználása

- igszolg társ-i támogatottságának és elismertségének nagyobb mértékű biztosítása

- az ülnök: pe – ben kizárólag első fokon, és akkor is tanácsban

- jogállása: Bsz 15. §, Pp. 12. § (3)

- 1997:LXVII. XI. fejezet: az ülnök jogállása és javadalmazása(122 – 128. §)

3.11.a bírói függetlenség elve

- emberi jogokkal foglalkozó egyezmények: alapvető jog: – független és pártatlan bírósághoz való igény

- Alk 50. §(3): A bírák függetlenek és csak a tv-nek (tv itt vmennyi jogszab jelenti, a bíróságokra a jogrendszer valamennyi hatályos rendelkezése egyaránt kötelező) vannak alárendelve+ Bsz. 3. §

- független: az ügyek eldöntésére senki nem adhat utasítást, útmutatást, javaslatot, és ha mégis ad, azt nem kell figyelembe venni – mind a bíróra, mind az ülnökre érvényes(mert Bsz 15. §,Pp.12.§(3))

- a hivatásos bíró képesítési feltételei és kinevezése

- Alk. 48. § (2): hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a közteln nevezi ki+Bsz 4. § - és menti fel+97:67. tv:2. §(2)

- katonai bírót, LB-i bírót: kifejezetten erre a tisztségre kell kinevezni (utóbbinál OIT előzetes véleménye – Bsz 40. §, az LB elnöke és az igügymin javasolja)

- kinevezés: Bsz. 11 – 13. §, bírósági vezetők kinevezése – Bsz 69. §

- hivatásos bíró feltételei:97:67.tv. 3. §

- ülnök:Bsz 122. §

- LB elnöke és elnökhelyettesei: Alk 48. (1) –az LB elnökét a közteln javaslatára az ogy kétharmados többséggel 6 évre választja, elnökhelyetteseit az LB elnökének javaslatára a közteln nevezi ki

- a bírák párttagságának és pol-i tev-ének tilalma

- Alk 50. § (3)+97:67.tv 22. § (1):hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és pol-i tev-et nem folytathatnak – az AB szerint ez a rendelkezés a bírák státusára és nempedig az ítélkezési funkciójára vonatkozik, ugyanakkor a bírák közjogi státusa az igszolg – ban való hivatásszerű közreműködés, az ítélkezés hivatásszerű gyakorlása, amely parancsolóan írja elő a pol függetlenséget+ a hatalommegosztás elve (AB hat)

- ülnök: bár jogaik, köt. azonosak, de megbízatásukat csak meghatározott ideig, nem élethivatásszerűen látják el, csak időlegesen és megbízatásuk időtartamára vesznek részt az igszolg – ban(AB hat), ezért a párttagság lehetőségét nem zárja ki a törvény, csupán azt írja elő, hogy megbízatása ideje alatt köteles bármilyen pol-i tev folytatásától tartózkodni, de a 97:67- ben nincs ilyen rendelkezés

- pol-i tev: szűken kell értelmezni ( széles értelemben pol tev: az államügyek, közügyek intézésével, befolyásával kapcsolatos bármilyen tevékenység, s ilyen értelemben a választásokon sem vehetne részt(alapvető állampolgári jogot korlátozna), mivel ezzel aktívan befolyásolná az államügyek alakulását)

- a párttagság ténye önmagában nem, mert a pol tev a párttagság tényéhez viszonyítva olyan többlet – tevékenységet jelent, amely nem elválaszthatatlan a párttagsághoz fűződő alapvető jogoktól és kötelezettségektől. Eszerint, ha a párttag eljár a pártgyűlésre, és ott felszólal – nem pol tev.

- nem pol tev : a munkaváll, szakmai érdekvédelmi szervezetekben való részvétel

- pol tev: 1.,pártok müködésével közvetlenül összefüggő: - az ülnöki tev-gel bármilyen módon összefüggő v. annak társ megítélését célzó nyilatkozatot sem szóban, sem írásban nem tehet, annak tárgyalását nem kezdeményezheti, v. abban nem vehet részt. Felszólalása során nem keltheti azt a látszatot, hogy véleménye, nyilatkozata v állásfoglalása az ülnökök v. a bírói testület véleményét v. állásfoglalását tükrözi

- a párt szervezeti életében való olyan tevékeny részvétel, amely meghaladja az alapszervezeti szintet. pl: vál kampányban való aktív részvétel

2., fentieken kívül: - mindenfajta, az országos, illtve helyi szintű államügyekkel kapcsolatban nyilvánosan kifejezésre juttatott v. a nyilvánosságnak szánt állásfoglalás, nyilatkozat(médiában pol tev – gel összefüggő megnyilatkozás, pol demonstrációban való részvétel, felszólalás, népszavazás kezdeményezésben való részvétel)

- kzp-i v. helyi állig-i szervben vezetõ tisztség ellátása, tekintve, hogy munkája összefonódik az össztársadalmi ügyek intézésével, alakításával

- a bírói függetlenség különleges biztosítékai

- a hivatásos bírák és az ülnökök mentelmi joga – Bsz 5. §

- együttalkalmazási tilalom – 97:67 tv. 24. § (1)

3.12.a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve – mind Pp., mind Be.

- a szabad bizonyítás elve – Pp. 3. § (5) – a rendelkezés általában a bíróságra bizza annak eldöntését, hogy konkrét ügyben a bizonyítás milyen módját tartja leginkább célravezetőnek, és milyen bizonyító eszközöket kíván a tényállás kiderítése érdekében igénybe venni

- kötött(formális) bizonyítás elvével ellentétben( formális helyett objektív igazságot derítheti ki

- kivételek – gyakorlati szempontból: - tanú kihallgatása titoktartási kötelezettsége ellenére – 169. §(2) ( vallomása nem vehetõ figyelembe bizonyítékként

- a mentességre való alapos hivatkozását figyelmen kívül hagyva vallomásra kötelezik, akkor a tanú vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe – 169.§(6), 170. §(1) és (5)

- a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve=Pp.206. §(1)

- 206. §(2) – a bizonyítékok szabad mérlegelése tehát kizárólag bíróság által végezhető, a logikus gondolkodás szabályainak megfelelő perbeli cselekmény, amelynek eredményénél legtöbbnyire a bíróság belső meggyőződése a korlát

- az elv korlátai: - 3. §(5) második mondat – törvényes vélelmek, jogszabályok (pl. közokirat - 195. §(4), teljes bizonyító erejû mgnokirat - 196. §(1))

- 4. §(2)

- meg kell különböztetni a szabad bírói belátástól, amely = 206. §(3)

3.13. kétoldalú meghallgatás elve: - ez lehetőség, Németh János szerint ez külön alapelv

7. tétel: A polgári perjog sajátos alapelvei – azokat az alapelveket értjük, amelyek csaknem kizárólag az igszolg megvalósításának egyik útjára, a polgári eljárásra jellemzőek

4.1. a kérelemre történõ eljárás elve

- a pe alapvető sajátossága, hogy - 3. §(1)(kérelem=kereset) – hivatalból, mint arra némely pnp –nél lehetősége van, nem járhat el

- kivételesen a jogvitában érdekelt fél mellett más szervek is nyújthatnak be ilyen kérelmet:

(1.,a fél)

2., az ügyész, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes – 9. §

3.,kiskorút illetõ tartási követelés iránt annak érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt a szülő érdekében a jegyző és az ügyész – Csjt 67. §(1)

4.,ügyész és az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – 1996:111. tv. - értékpapírok: 152. § (1) Az ügyész a 38. § (1) bekezdésében és a 148. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben pert indíthat a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed. Az (1) bekezdésben meghatározott per a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

5., 1996:57 tv a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról :85. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal működése során észleli, hogy valamely közigazgatási határozat a verseny szabadságát sérti, a közigazgatási szervet a határozat módosítására vagy visszavonására felszólítja. (2) Amennyiben a közigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglalt felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal keresettel a közigazgatási szerv által hozott, a verseny szabadságát sértő határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kizárja. A határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ilyen kérelemnek nincs helye, illetve a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.(3) A perre a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság illetékes. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság a Pp. XX. fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.

6., szerzõi jogdíjak iránti igények esetén a Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület-Artisjus lép fel, ebben az esetben a perben a saját nevében lép fel

4.2.a jóhiszemû eljárás elve

- 8§-jóhiszemű eljárás elve=

1, jóhiszemű eljárás kívánalma+ követelménye

2, rosszhiszemű eljárás tilalma-rosszhiszeműnek minősülő cselekmények, magatartások és ezek egyik közvetlen szankciója

- 8§(1) – (2) – (3)

- 120. §

- 8. § (4) – (5)

-pénzbírság: a rosszhiszemű magatartás közvetlen jogkövetkezmény;

-és van közvetett pl:

1,-8§(5)+80§(2)- az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebbõl származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetõleg az ellenfél ebbõl eredõ költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhetõ

2,-85§(3)+Itv.63§(2)

3,-147§(1) második mondat

4,-217§(2) második mondat

-a törvényalkotó a jóhiszemű eljárás elvének kimondása mellett a pervezetés körében igyekezett megfelelő eszközöket biztosítani, nemcsak szándékosság, de nagyfokú gondatlanság estében is

4.3. a rendelkezési elv

-általános felfogás: csak annyit jelent: a felek a perbe vitt anyagi és eljárási jogaikkal (kivételekkel) szabadon rendelkeznek

- a szerzők eltérő álláspontja (az eltérés az eljárás megindításának kérdésében van):

1, jog az elj megindítására

2, az elj személyi és tárgyi kereteinek, vmint részben menetének meghatározására

-az elvhez tartozik:

- a fél keresetindítási (Pp. 3. § (2))(eljárás kezdeményezési) monopóliuma, amely nem korlátlan (lehetséges a szükségszerű+ arányos korlátozás), mert más jogát nem lehet bíróság elé vinni

-AB: a rendelkezési elv fogalmának meghatározása – az elv az önrendelkezési jog egyik aspektusa

- önrendelkezési jog fontos tartalmi eleme: az egyén joga arra, hogy az igény állapotába került alanyi jogait a különböző állami szervek, így a bíróság előtt is érvényesítse; az önrendelkezési jog azonban, mint az általános cselekvési szabadsághoz való jog, a jogérvényesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is magában foglalja(AB hat)

- az Alk 57. §(1) – mindenkinek jogosultságot biztosít, hogy saját jogát független és pártatlan bír előtt érvényesítse – tehát alkotmányosan indokolt kivételektől eltekintve senkinek sincs joga ahhoz, hogy más jogát - a jogosult akaratától függetlenül – bíróság elé vigye

- elv a Pp. – ben:- az eljárás személyi és tárgyi kereteit, valamint részben a menetét meghatározhatják

- keresetlevél benyújtása – 121-123. §

- keresetváltoztatás, -kiterjesztés – 146. §(1) – (2)

- viszontkereset indítása – 147. §

- keresettõl(viszontkeresettől) való elállás – 160.§

- egyezség megkötése (148.§), per megszüntetése(157.§ f, pont)

- fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem – 233.,235.,260.,263.,270.,272.§

- érdemi döntés korlátai – nem terjedhet túl a kereseti kérelmen – 215.§

- az elv ellenpólusa: hivatalból való elj elve – a per megindításánál soha nem, a nemperes elj némelyikének megindításánál azonban kivételesen érvényesül

- a már megindult elj-ban viszont a bíróság hivatalbólisága a pervezetés körében az adott eljárás gördülékeny és viszonylag gyors lefolytatása érdekében szükséges és indokolt

- egyes kivételes esetekben, többnyire a jogosult érdekében, a pervezetés körén messze túlmenő érdemi intézkedések hivatalbóli megtételére is feljogosítja a bíróságot:pl:

- 287. §+ 291.§ (1)

4.4. a peranyagszolgáltatási elv(3. § (3)-(4) =tárgyalási elvnek és a nyomozási elvnek sajátos keveréke

- rendelkezési elvvel való szoros kapcsolat: a rendelkezési elvvel együtt jelentős mértékben meghatározza a perben a bíróság és a felek jogait és kötelességeit. Különbség az elvek közt: a rend. elv a már megindított eljárásban részben az eljárás menetét, személyi és tárgyi kereteit szabja meg; a peranyagszolg. elv arra ad választ, hogy kinek a feladata a per eldöntéséhez szükséges tények és bizonyítékok bír elé való terjesztése

- a tiszta tárgyalási elv szerint: ez csak és kizárólag a felek feladata, a bír –nak nem is szabad ennek érdekében valamit tennie, mert az már veszélyeztetné elfogulatlanságát

- nyomozási elv(inkvizíciós eljárás) szerint: a bír hivatalból, saját maga, akár a felek akarata nélkül is gondoskodik a tények és a bizonyítékok beszerzéséről

- Pp: mind2 elvet elismeri

-általános szabály: 164.§(1) ( tárgyalási elvre jellemző, ezzel összhangban: - a felperes kötelessége a keresetlevélben feltüntetni a jogot, tényeket, bizonyítékokat – 121.§(1) c, pont

- az alperes köteles az ellenkérelmének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait elõadni – 139. §

- a bír bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi- 164.§(2)+ 3.§ (4) – nyomozási elv

4.5.a jogérvényesítés segítésének elve – 7.§ (1) – (2)

- kötelező jogi képviselet hiányából szükségszerűen adódó, de nem a legszerencsésebb megoldásként, a bíróság(közjegyző) a peres és nemperes eljárásban segítséget nyújt, amennyiben az szükséges az arra rászoruló félnek

- 7. § (1)-(2): a bíróság általános kitanítási kötelezettsége révén valósul meg az elv, amely rendkívül fontos tényezője a felek bíróság előtti egyenlősége megvalósulásának

- az általános kitanítási köt. felül külön hangsúlyozva: - 94. §(1) – szükséges útbaigazítás

- 220. § (3)

- a kitanítás megszegése, azaz a kitanítás elmulasztása adott esetben lényeges eljárási szabálysértésnek minősülhet, amely miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetve kiegészítése – ilyenkor Pp. 252. §(2)

- ugyancsak az elv része: 3.§(2) második mondat: a bír a fél által elõadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerû megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe ( a jogban járatlan fél tévedését, tévedését hivatalból kijavítja

III. A POLGÁRI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ BÍRÓSÁGOK, JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG

8. tétel: A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük

1.1.a bír-i szervezet

- egységes bíráskodás: igszolg szervezeti alapelvei között követelmény– a bírósági szervezet egységes: nincs hátrányosan megkülönböztető vagy kivételes előnyt adó jellegű bíróság, minden állampolgár ügyében ugyanazok a bír-ok járnak el

- a bír-i szervezet tagoltsága: a szervezeti egység mellett a bírósági szervezet, a bíróságok müködése által megkívánt mértékben és módon, tagolt. Ez a tagoltság részben az ügyek tárgyából, részben a bíróságok egymáshoz való viszonyából következik.

1., az ügyek tárgyából eredő tagoltság:

- általános (rendes) bír-ok – Bsz 16.§: helyi bír(városi, Bp-en kerületi bíróságok), megyei bír(Bp-en a Fővárosi Bír), ítélőtábla(2003?), LB – ezek eljárhatnak minden olyan ügyben, mely jogszabály szerint bírósági útra tartozik

- külön bír-ok: részben elkülönített szervezet mellett is az egységes bírósági szervezetbe tartozik(a munkaügyi bír hat elleni fellebbezést a székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el, a Lb Munkaügyi Kollégiuma ad részére elvi irányítást, a munkaügyi bíróságok is a megyei bír elnök igazgatási felügyelete alá tartoznak) - munkaügyi bír (ügyek meghatározott csoportjára törvénnyel külön bír létesítése is elrendelhető – Alk 45.§(2))

- 1997: megszûnt a munkaügyi bír-k különbír-i jellege

2., bír-ok egymáshoz való viszonyából eredõ tagoltság:

- elsõ fokú és fellebbviteli bír-okat különböztetünk meg, és szoktak beszélni felülvizsgálati bíróságról is, és ha ezek keverednek: vegyes fokú bír

1.2.a helyi bír-ok

- Bsz 19.§+Pp. 10.§(1)

- általános hatáskör: polgári ügyekben első fokon (azonos szinten: városi bír-ok, Bp: kerületi bír-ok, egyesek összevontan, pl: PKKB)

- 11.§(1) – (2) – (3)

1.3.megye bír-ok (20 db) – Bsz 20.§,21.§!

- ált. másodfokú bír: a helyi bír és a munkaügyi bír határozatai elleni fellebbezéseket bírálja el – 10.§(2)

- vegyes fokú: x ügyekben elsõ fokon jár el – 10.§

- Bsz 20.§(4)

- ogy által kijelölt megyei bír-on (5db) katonai tanács működik – Bsz 20.§(5)

- kollégium: def: Bsz 89.§(1)

- Bsz 89§

- Bsz 90.§

- a kollégiumvezetője a koll üléseire a tárgyalt kérdéstől fűggően más szakembereket(ügyészeket, ügyvédeket, jogtanácsosokat, tudományos dolgozokat stb) is meghívhat

- a koll tagjai szavazati joggal rendelkeznek, a meghívottak a tárgyalt kérdésben tanácskozási joggal vesznek részt

- a megyei bíróság elnök, elnökhelyettes, kollégium-vezetők, tanácselnökök, hivatásos bírák és ülnökök működnek

- elsõ fokon: 11.§(1)-(2)-(3); másodfokon: 11.§(4)

1.4.különbíróság (munkaügyi bír) – Bsz 19.§(2)-(3)-(4)-(5)

- a munkaügyi bíróság elsõ fokon eljáró, különleges hatáskörrel rendelkező bíróság

- hatásköre:22.§(2)

- cégbír: nem külön bír, mert cégnyilvántartással és a cégek tvességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat a megyei(fővárosi) bír, mint cégbír látja el

- nincs külön közigazgatási bíróság, mert a közigazgatási perek a rendes bír szervezetbe tartoznak – 23.§(1)i,pont+ a Lb-n Közigazgatási Kollégium müködik

Ítélõtábla – Bsz 22.§-23.§

- tagjai: az ítélõtábla bírái, továbbá az ítélõtáblák illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos kollégiumainak vezetõi

- elõször Pécs, Szeged, Bp, majd Debrecen, Gyõr??

1.5.a Legfelsõbb Bíróság

- Bsz 24.§(1)+Alk 47.§(1): A LB a Magyar Közt legfőbb bírósági szerve

- feladata és személyi összetétele:

- Bsz 25.§ - 26.§ - ítélkezik konkrét ügyben és elvi irányítást gyakorol vmennyi bír ítélkezése felett

- az LB-n elnök, elnökhelyettes, kollégiumvezetők, tanácselnökök és hivatásos bírák működnek

- a LB elnökének sajátos jogai

- Bsz 24.§(2)

- Alk 48.§(1): a LB elnökét a közteln javaslatára az Ogy(megválasztásához az ogy képviselők kétharmadának szavazata szükséges) választja 6 évre - elnökhelyetteseit a LB elnökének javaslatára a közteln nevezi ki +Bsz 70.§(1) – (2) –(3)

- a LB szervei: Bsz 26.§

1., teljes ülés(korábban irányelveket adott ki és elvi döntéseket hozott)– Bsz 77.§a,pont(99.§(2))

2., kollégiumok

- Bsz 26.§+Bsz 89.§

- korábban állásfoglalást hozott

- egyedi ügyekben ítélkezés: kollégiumokon belül az egyes tanácsok(3 hivatásos bíró)

3., jogegységi tanács: Bsz 30.-31-32.§

A bírák és bír-ok alkalmazottai

- a bírák jogállása

- a bíró jogai és kötelességei

- 97:67: 21§(és a többi- 38.§-ig)

- a bírói függetlenség biztosítékai – lásd alapelvek

-a bíró szolgálati viszonya:97:67 – I.fejezet(pályázat)

- a bír tisztség megszűnése: 97:67- IV. fejezet(56/A.§-tól)

- a bír-ok alkalmazottainak jogállása – 1997.évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról

- a bír müködésében, a bírák ítélkező tevékenységének elősegítésében jelentős szerepe van az egyéb bírósági dolgozók munkájának

- igügy-i alkalmazott:97:68-2.§(2)

- bírósági fogalmazó – Bsz 91.§:bírójelölt, aki a szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett működik a bír-on és a bírósági titkár (a bír-i fogalmazó a jogi szakvizsga letétele után bír-i titkárként működhet) – alkalmazni kell rájuk a 97:67-3.§(2)

- az igazságügyi szakértõ és szakértõjelölt

- a tisztviselõ

- az írnok

- a fizikai dolgozó

- a bír-ok igazgatási felügyelete – Bsz IV. fejezet

1.,OIT:

- tagjai: Bsz 35.§

- feladatai: Bsz 39.§

- kinevezi és felmenti: Bsz40.§(2)

2., a bír-i elnök ig-i jogköre- Bsz 63.§(1) – (2)

- a bírói testületek: az igszolg demokratizmusának egyik megnyilvánulása; a testületek lényegében a bír önkormányzat intézményei: Bsz VI. fejezet

- 77.§:

- a, pont: 79.§

- b,pont:90.§

- c, pont: 83.§

9. tétel: A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok

- bír függ számos jogi biztosítékai; a bírák tevékenységük során mentesek minden külső befolyástól

- a bír függ bizt mellett gondoskodni kell arról, hogy a bíró elfogulatlanul, tárgyilagosan járhasson el, nem engedhető meg, hogy a bíró olyan ügyben járjon el, melyben érdekelt – ezért a Pp. kizárja a bírót olyan ügy elintézéséből, melynél a bírót közvetlenül vagy közvetve valamilyen tény, körülmény befolyásolhatná a tárgyilagos ítélkezésben

2.1.a bíró kizárása az ügy elintézésébõl

- abszolút kizárási okok: 13.§ (2) a-d, pont – a törvény értékeli, hogy a kizárásnak helye van

- az ügyben érdekeltség:

1. a, pont: - senki sem lehet saját ügyének bírája, tehát az ügyben nem járhat el sem az alp, sem a felp. Lehetséges, hogy egy követelés a bírót más valakivel közösen illeti, vagy kötelezettség a bírót más valakivel együtt közösen terheli, de a követelést csak a jogosult társ perli, vagy a hitelező – a bíró perlése nélkül – egyedül a társkötelezettet perli. A bíró tehát a perben sem felpere, sem alperes, tehát nem peres fél, viszont „együtt jogosított” vagy „együtt kötelezett”, és így kizárása indokolt.

- „a per tárgyát egészben vagy részben a maga részére követeli”: arra az esetre vonatkozik, amikor a bíró perben állás nélkül támaszt ilyen igényt, ezzel a bíró még nem válik peres féllé, de éppen úgy érdekelt, mintha perben állna

2. b, pont: csak akkor áll fenn, ha a perbeli ügyben eljárt – a megszűnt képviseleti jogviszony ilyen esetben is befolyásolhatja a bírót, ilyenkor az e,pont alapján lehet kérni

3. c, pont:13.§(2)

- az ügyben való részvétel

4. d, pont: - oka, hogy a tanú vallomása, a szakértő véleménye a bíróság ellenőrzése, mérlegelése alá kerül, és így a bíró nem ellenőrizheti önmagát

- a bíró magánértesülését nem használhatja fel a perben

- a kizárás relatív oka : e, pont – a bír értékeli, hogy van-e helye kizárásnak

- előzőek meghatározott tényállásokhoz kötik a kizárást; az e,pont általános megjelölést ad – ez kihat a kizárási eljárásra, illetve a kizárás megállapítására is, vagyis ha a-d,pont ténybeli alapját megállapítják, akkor ennek szükségszerű következménye a kizárás elrendelése

- e,pont, ha megállapítható is, ez nem teszi szükségszerűvé a kizárást – bír mérlegelése

- 16.§(4)második mondat

- a kizárás a bíróra, nem pedig a bíróságra vonatkozik; vannak azonban olyan esetek, amikor az egész bíróság kizárt – 14.§ - indoka: a bír vmennyi bíróját befolyásolhatja a vezetőnek a perhez kapcsolódó érdekeltsége

2.2.a bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból, ill. egyes eljárásokból

- a bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból:

1.,a másodfokú eljárásból: 15.§ - gyakorlat szerint: csak azt, aki olyan határozatot hozott, v. olyan bírói csel-t végzett, amely ellen külön fellebbezésnek is helye van, v. amely az érdemi határozat ellen használt fellebbezésben megtámadható

2.,a megismételt elj-ból: a tv nem tartalmaz kötelező rendelkezést arra az esetre, ha a 2fokú bír az 1fokú bír ítéletét hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el – 21.§(1): általában törekedni kell erre, de 252.§(4)utolsó mondat-a másodfokú bír ilyen rendelkezése kötelező

3.,a perújítási elj-ból: 21.§(2)

4.,a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál: 21.§(3)

- a bíró kizárása egyes eljárásokból:- általános kizárási okokon kívül sajátos kizárási okok

- közig-i perben: - 325.§

- szabadalmi és védjegyperben: aki a Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett, vmint ilyen személy hozzátartozója v. volt házastársa

- a munkaügyi perbõl: 350.§

2.3.a kizárásra irányuló eljárás

- 16.§

- a kizárás elintézése ig-i ügykörben: 17.§

- kizárás elintézése határozattal:18.§(1) – (2)-(3)-(4)

2.3.3.a kizárás egyéb szabálya

- az érintett bíró eljárása:19.§(1)

- az alaptalan bejelentés következménye

- a kizárási eljárást a felek is kezdeményezhetik, azonban az alaptalan kizárási indítványok a per elhúzását eredményezhetik

- a tv azáltal kívánja ezt megelőzni, hogy határidőhöz köti az elfogultsági kifogás előterjesztését - ennek a tárgyalás megkezdésekor van helye, ezután csak, ha16.§(4)második mondat

- másrészt 19.§(2)

- a jegyzõkönyvvezetõ kizárása:20.§

3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

11. tétel: A joghatóság fogalma, az általános és a különös joghatóság

3.1.1. a joghatóság fogalma:

- az állami funkciók megoszlása, az ezekből folyó feladatok megoldása sokféle ügy számos állami szerv által történő intézését teszi szükségessé. A különböző állami szervek között az ügyek megosztásának a kérdésétrendezik a hatásköri és illetékességi szabályok. A joghatóság az ügyeknek az államok közötti megosztásáról rendelkezik; azt fejezi ki, hogy vmely polgári ügyben, polgári perben melyik állam hatósága, szerve(bír)járhat el.

- a joghatóság kérdése csak azokban az ügyekben vetődik fel, amelyeknek nemzetközi vonatkozása van, akár személyi, akár tárgyi szempontból:

- személyi: ha a perben, eljárásban szereplő felek vagy azok egyike külföldi állampolgár

- tárgyi: pl: - 32.§(3) – ilyen a legtöbb külföldi állampolgár

- külföldi is felléphet felperesként a magyar bíróság előtt – erre utal a 89.§

- a külföldi perképességéről: Nmjtv 64.§

- a joghatóság nincs szabályozva a polgári eljárásjogban, mert a joghatósági szabályokat a Nmjtv, és nk szerződések tartalmazzák; a Pp a joghatósággal kapcsolatban csak néhány rendelkezést tartalmaz – pl:130.§(1)a, pont

3.1.2.Kizárólagos joghatóság

- =bizonyos perekben kizárólag az adott állam bíróságai járnak el; ez az állam nem ismeri el más államnak ilyen perekben hozott határozatait – Nmjtv 62/A és 62/B

- párhuzamos joghatóságról beszélünk, ha valamely perre nincs megállapítva az állam kizárólagos joghatósága, ill a per

- Nmjtv 70.§(1)-(2)

- párhuzamos vagy kizárt joghatóság esetén sem ismerhető el a külföldi határozat: Nmjtv 72.§(2)

12. tétel: A kizárt és a felek által kikötött joghatóság

- Nmjtv 62/C.§ - ezekben az ügyekben tehát magyar bír vagy más hatóság nem járhat el

- a kizárt joghatóságot a jogi írók egy része nem ismeri el, mivel a joghatóság hiánya nem lehet joghatóság

- a kizárólagos vagy kizárt joghat kérdésének rendezése nem tartozik a felek rendelkezése alá

- az államnak módja van az általános joghatósági rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket nk szerződésben is megállapítani – jogsegélyszerződések és nk egyezmények rendelkezést tartalmazhatnak a magy bír polg eljárására is, és érinthetik a magy bír joghatóságát is

- a joghatóság hiányának perjogi következményei – a bíróság joghatóságának meghatározása elsősorban szükséges ahhoz, hogy a bír az adott perben eljárhasson

- joghatósági kérdésekben a bír dönt, kétség esetén az igmin véleményét ki kell kérnie

- perjogi köv: - 130.§(1)a,pont- ha a keresetlevél vizsgálatakor észleli a bír a joghatóság hiányát

- ha az eljárás során észleli: 157.§a,pont+158.§(1)

- kérdés: joghatóság ellenére létrejött jogerős ítéletnek milyen hatálya van – ezt a magyar szabályok nem oldják fel

13. tétel: A megyei bíróság hatásköre

- a hatáskör: 1., legtágabb értelemben: - az ügyek megosztása a bíróságok és más államhatalmi, közigazgatási hatásköri szabályok azt határozzák meg, hogy milyen polgári ügyek, jogviták tartoznak a bíróság ügykörébe, és melyek az egyéb szervek elé. A hatáskör legtágabb értelemben azt határozza meg, hogy milyen ügyek tartoznak polgári bír-i útra, amit törvény határoz meg(Bsz 8.§)

- a legtágabb értelemben vett hatáskört nem a Pp határozza meg – ezek szabályai(melyek kényszerítő, kötelező szabályok, azoktól a felek nem térhetnek el!) különböző jogforrásokban találhatók

- jogszabály lehetővé teszi választottbírósági hatáskör kikötését, s ezáltal az általános bíróságok hatáskörének kizárását – ez kivételnek tekinthető a legtágabb értelemben vett hatáskör alól

2., tágabb értelemben: ügyek megosztása a különböző nemű, tehát az általános és a külön bír-k(munkaügyi) között

3., szűkebb értelemben(ez az általános szóhasználat): egyes polgári ügyekben milyen általános bíróság: helyi v. megyei bír jár el?

3.2.1.a hatáskör fajtái:

- általános hatáskör

- minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el

- az egységes bíróság elvével összhangban az igszolg a területi rendszert veszi alapul

- szempont: - az ítélkezést minél közelebb vigye a lakossághoz, és abban a környezetben folytassa le az eljárást, amelyben az ügy szereplői egyébként is élnek

- helyközelségben való elbírálásával lehetővé tenni a tényállás pontosabb megállapítását(könnyebb bizonyítani stb)

- bírósági eljárás és az ítélet társadalmi hatása is jobban érvényesül(elmennek olyan személyek, akiknek erre nem lenne módjuk pl: szomszédok, így rájuk is hat – jelentősebb hatás)

- a pe ennek megfelelően a lakossághoz legközelebb fekvő bíróságok, azaz a helyi bíróságokat teszi általános hatáskörű bíroságokká: helyi bír-ok (lakossághoz közeli, könnyebb bizonyítás, nevelés)

- feltételes hatáskör

- vannak esetek, melyekben a bír eljárást más eljárásnak kell megelőznie(pl: közig eljárás)

- előzetes elj kötelező lefolytatásától, mint feltételtől függ a bír hatásköre

- vagylagos hatáskör

- kivételesen előfordul, hogy polgári bírósági útra tartozó igényt összefüggés okából büntetõügyben eljáró bír elõtt is lehet érvényesíteni – a be-ben érvényesíthető az a polgári jogi igény, amely a bcs folytán keletkezett

3.2.2.a helyi bír hatásköre

- 22.§(1) – a tv 23.§+több törvény is tartalmaz ilyen hk-i rendelkezést+a különleges peres eljárásokban is vannak a 22.§-tól eltérő szabályok

- munkaügyi perek: munkaügyi bír hatásköre – 22.§(2)

3.2.3.a megyei bír hatásköre – 23.§

1., vagyonjogi perek: a, pont =csak vagyonjogi perben – és kivételt jelent a házassági vagyonjogi igény, amely értékhatárra tekintet nélkül a helyi bír hatáskörébe tartozik

- vagyonjogi az a per, mely vagyoni, anyagi vonatkozású. A vagyoni jellegen nem változtat az, hogy a perbeli igénynek eszmei vonatkozásai is vannak. A személyiségi joggal kapcsolatos igény is lehet vagyonjogi, ha kártérítésre irányul

2., közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló per: - b, pont

- csak, ha 3. személynek, tehát nem az őket alkalmazó államnak okoznak kárt és ez a 3. személy kártérítés iránt perel

- ugyanis, ha a közig alkalmazott hivatali bcs-nyel, vagy más vétkes cselekménnyel az őket alkalmazó szervnek okoznak kárt, e kár érvényesítése, mint munkaviszonyból eredő kár megtérítése iránti per, a munkaügyi bír hatáskörébe tartozik

- közig jogkör: szélesebb mint a hatósági jogkör; tartalmának meghatározására a Ptk 349.§ és az ahhoz fűzött LB állásfoglalás az irányadó

3., Szerzői jogi és iparjogvédelmi per:

- szerzői jogi per: az a per, amelyben a szerzői jogról szóló törvényen(1999. évi LXXVI. Tv)alapuló igényt érvényesítenek, tehát a tárgya szerzői jogi védelemben részesülő igény

- iparjogvédelmi per: a találmányok szabadalmi oltalmával, a védjegy-, a használati- minta oltalommal, a műszaki, gazdasági gyakorlati ismeretek(know-how) védelmével kapcsolatos perek

- szabadalmi perek: a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek -ezek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak – Sztv. 104.§ - e törvény hatálybalépését(1996) követően az Országos Találmányi Hivatal Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel működik tovább – Sztv115.§(6)

- A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amelyet a Kormány irányít. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

a) a szabadalom megadása,

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

c) a szabadalom megsemmisítése,

d) a nemleges megállapítás,

e) a szabadalmi leírás értelmezése,

f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,

g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás. – Sztv 44.§

- A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. Fejezetben foglalt rendelkezések szerint megváltoztathatja. – Sztv 46.§(5) - A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik – Sztv 86.§ (1) -A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik – Sztv 87.§

- a szabadalommal kapcsolatos minden más jogvita esetén megyei (fõvárosi) bír jár el

- védjegyekre vonatkozó x ügyek, védjegybitorlás: Fővárosi Bír; a védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügyben: megyei (fővárosi bír)

- mintaoltalmi ügyek közüli x perek: Fõvárosi Bír; minden más jogvitás ügyben: megyei (fővárosi bír)

4.,a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerzõdéssel kapcsolatos perek: a specifikus szabályozás indokolja

5., a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek:

- célszerűségi szempont, mivel a céget a megyei bíróság mint cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván

6., a válbír-i ítélet vagy választottbíróság által ítéletbe foglalt egyezség érvénytelenítése iránti perek:

- a válbír eljárással kapcsolatos ügyek a megyei bír hk-be tartoznak, a bír által nyújtott jogsegély kivételével – Vbt 37.§,57.§

- A választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az alperes székhelye (telephelye) található, vagy amelynek területén a jogvitához vezető szerződéskötés történt. Ha az illetékes bíróság ily módon nem állapítható meg, a Fővárosi Bíróság jár el. – Vbt 52.§ - ezzel megszűnt e perek elbírálásának Budapestre koncentrálása

7., közigazgatási perek

8., azok a perek, amelyeket tv a mb hk-be utal:

- 23.§(2) – ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az egyes pertzársak ügye ne kerüljön esetleg külön helyi bírósági, illetve megyei bír hatáskörbe tartozó perekre, és így elkerülhető a munka – és költségtöbblet

- gt határozatának felülvizsgálatára irányuló per?, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló tv megsértése miatt indított per?

- hatásköri szabályt tartalmaz a 147.§ is, amely ugyancsak az összefüggő ügyek együttes elbírálását kívánja biztosítani – e szakasz szerint a megyei bír elõtt indított perben olyan viszontkereset is megengedhetõ, amely mint önálló kereset nem tartoznék a megyei bír-i hatáskörbe

- 147.§(2) – a két feltételnek fenn kell állnia

14. tétel: A pertárgy értéke

3.2.4.a pertárgy értékének szerepe a hatáskör megállapításánál

- jelentõsége:

1., szerepet játszhat a hatáskör megállapításánál(pl: 10 M- os határ), ezért foglalkozik a Pp a per tárgyának értékével a hatásköri szabályok között; nyilvánvaló, hogy a vagyonjogi perek között különbség van aszerint is, hogy perbeli követelés milyen összegű, az érvényesített igény milyen értéket képvisel; a nagyobb értékű perek jelentősége a felek érdeke szempontjából általában is nagyobb – ez indokolja az érték szerinti hatáskör megtállapítását

2., az illetékre összegének megállapítása

3., az ügyvédi munkadíj megállapítása

4., perköltségbiztosíték összegének megállapítása

- per tárgya és a per tárgyának értéke:

- a per tárgya = a keresetben, illetve a viszontkeresetben érvényesített igény

- a per tárgyának értéke = a keresettel(viszontkeresettel)érvényesített követelés v. más jog értéke – 24.§(1)

- a perérték meghatározásának szabályai

- a per tárgya értékének meghatározása általában a forgalmi érték alapján történik

- pénzkövetelés esetén a pertárgy értéke általában azonos a felperes által követelt pénzösszeggel

- vannak olyan perek, amelyek tárgyának értéke megállapíthatatlan, vagy megállapítása nem indokolt - perérték meghatározhatatlansága nem érinti a hatáskört, az illeték alapja meghatározásához az Itv nyújt segítő szabályt:

- ahol az eljárásnak vagyoni értéke van, vagy ahhoz vagyoni érdek fűződik, de megállapítása nem lehetséges, vagy aránytalan nehézséget okozna, az Itv eszmei összegben állapítja meg( általános perérték:

- helyi bír elõtt: 150.000 Ft; megyei bír: 250.000 Ft (fellebbezés: 125.000 Ft)

- egyébként pedig a fizetendő illetéket tételes összegben határozza meg

- 24.§(2) – külön szabályok alkalmazása

1., - a, pont:

- ugyanez: a tartásdíj stb megszüntetése iránti perben legfeljebb egy évi tartásdíj

- a tartásdíj járadék, más időszakos szolgáltatás felemelése vagy leszállítása iránti perben perértéknek a már megállapított tartásdíj és a felemelni, illetve leszállítani kért tartásdíj évi összegeinek különbözetét kell tekinteni

2., - b, pont – de ha a per tárgya pénzkövetelés, akkor az (1) bekezdést kell alkalmazni, vagyis ilyen esetben a követelt összeg lesz a pertárgy értéke

3., - c, pont – olyan esetekre vonatkozik, amikor maga a bérleti, illetve haszonbérleti viszony a vita tárgya. A bérleti, illetve haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatosan elsősorban azok a perek, amelyek a jogviszony fenn vagy fenn nem állásának a megállapítására, a bérleti jogviszony felmondására vagy megszüntetésére stb irányulnak. Bérleti, illetve haszonbérleti díj iránti perben pl. a per tárgyának az értékét az érvényesített összeg határozza meg

4., - d, pont: Számadással tartozik a gyám és a gondnok a kiskorú, illetve a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelése kapcsán. Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhatóság a számadási kötelezettség megállapítása iránt pert indít. Ha a számadás összege a vitás, a per tárgya a számadás helyességének megállapítása.

5., e, pont: dologi jogi peren a tulajdonjoggal, a használati joggal és a birtokjoggal kapcsolatos pereket kell érteni

6., f, pont

7., g, pont

8., perérték a vagylagos kereseti kérelem esetén: a vagylagos perbeli követelés egyik esete – 25.§(1)

9., perérték keresethalmazat esetén: több követelés együttes érvényesítésénél – 25.§(3) – de nincs helye az alperesek szerinti összeszámolásnak akkor, ha a felperes egyetemleges felelõsség alapján kéri több alperes marasztalását. Az összeszámítás a hatáskört csak akkor befolyásolja, ha a követelések értékhatárra tekintettel tartoznak a helyi vagy a megyei bíróság hatáskörébe

- járulékok a pertárgy értékének meghatározásánál:

- 25.§(5) – ha azonban a járuléknak minősülő követelést a fõkövetelés nélkül önállóan perlik, akkor ezzel a járulék maga is főtárgy jellegét ölti fel és a pertárgy értékének a meghatározásánál figyelembe kell venni

- a per tárgy értékének meghatározása:

- 26.§

- a pertárgy értékét meghatározó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye

15. tétel: A bírósági illetékességfogalma, fajai, az általános illetékesség

3.3.1.a bír-i illetékesség fogalma

- ügyek megosztása az azonos hatáskörű bír-ok között; az ill azt határozza meg, hogy egyes polgári ügyekben a helyi bír(megyei bír)közül egyik vagy másik jár el; minden bíróságnak megvan a területe

- az illetékesség az azonos hatáskörű bíróságoknak a területükkel való kapcsolatát is kifejezi; az ill a bír hk-ének vmely területre való korlátozását is jelenti – ezért az ill-et területi hk-nek is nevezik

- az ill-et vmely tény, körülmény, helyzet határozza meg, ezeket nevezzük illetékességi okoknak – az ill tehát ill okon alapul

3.3.2.illetékességi okok

- a Pp több ill okot állapít meg – ez célszerűségi és pergazdaságossági megfontoláson alapul; a több ill ok létrehozása a peres felek érdeke(a felperes választhat, az alperest pedig nem ott lehet perelni, ahol a védekezés szám