bacsalmas.hubacsalmas.hu/.../arop1a3/arop-jep-bacsalmas_vegleges.docx · web viewaz Államreform...

Az Államreform operatív program keretében megvalósuló

ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú

„Adjunk esélyt mindenkinek!”projekt

Bácsalmási Járás

Esélyteremtő Programterve

Gesztor település: Bácsalmás Város Önkormányzata

1

TartalomjegyzékBácsalmási Járás Esélyteremtő Programterve............................................................................1

Bevezetés.................................................................................................................................4

A Bácsalmási Járás bemutatása...............................................................................................4

1. Jogszabályi háttér.............................................................................................................6

Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása6

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása.................7

2. Stratégiai környezet bemutatása......................................................................................7

2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal........................................................7

2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása.....7

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...............................8

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet........................................................................................8

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció............................................................11

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció..........................................................19

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete................................................................................19

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés.....................................20

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása..22

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.......................................24

4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori

megoszlása, demográfiai trendek stb.)..............................................................................24

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő

gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése................................................................31

2

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő

gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége.....................................................35


5. Nők helyzete, esélyegyenlősége....................................................................................39

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége............................................................39

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti

otthona)..............................................................................................................................40


6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..............................................................................42

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete,

demográfiai trendek stb.)...................................................................................................42

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete..................................................................................45

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet

gyakorlásához való hozzáférés..........................................................................................46


7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége................................................................48

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái.. . .48

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei.........49


gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés........................................50


Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők

társadalmi felelősségvállalása...............................................................................................51

Partner Önkormányzatok...................................................................................................52

Járási szintű partnerek.......................................................................................................52

Együttműködő civil szervezetek........................................................................................52

3

Bevezetés

A Kormány az Államreform Operatív Program 2011-2013. időszakra szóló akciótervének

módosításáról, szóló 1195/2014 (III.31.) Korm. határozatában nevesítette a „Területi

együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia

régiókban” egyfordulós pályázati konstrukciót.

A tárgyban megjelent Államreform Operatív Program (továbbiakban ÁROP) 1.A.3 nyílt

pályázat egyik alapvető célja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel

összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Járási

tv.) rendelkezéseinek megfelelően a szükséges változások felmérésének, megtervezésének,

megvalósításának és az eredmények visszacsatolásának támogatása.

Másrészről a folyamatok megújítását és a szervezetfejlesztést helyezi középpontba, amelynek

részét képezi a társadalmi felzárkózás érdekében eredményes, befogadó és költséghatékony

szervezetek kialakítása és fókuszba kerül a partnerekkel való közös gondolkodás, továbbá a

közszolgáltatások minőségének javítása. Az egy járáshoz tartozó települési önkormányzatok

együttműködésének támogatását célozza a költséghatékonyság és magasabb színvonalú

problémakezelés érdekében a megváltozott feladat-ellátási rendben és az új típusú

finanszírozási környezetben.

Bácsalmás Városi Önkormányzata – pályázatának sikeres elbírálását követően, az ÁROP 1.

prioritásának megfelelően – olyan tevékenységeket kíván végrehajtani, amelyek eredményei

valós igényeket elégítenek ki, és az eredményesebb és hatékonyabb problémakezelés

megvalósulását teszik lehetővé. Ennek érdekében készítette el Bácsalmás Járás Esélyteremtő

Programtervét, melyben a szakterületek problémáit kívánta feltárni és együttműködésen

alapuló és azt igénylő megoldási javaslatokat, jövőbeni intézkedési terveket megfogalmazni.

A Bácsalmási Járás bemutatása

A Bácsalmási Járás Bács-Kiskun Megyéhez tartozik, 2013-ban jött létre, területe 522,54 km2.

A Járást egy város, mint Járás székhely és – a korábban területfejlesztési szempontból a

5

Bácsalmási és Bajai Kistérséghez tartozó – kilenc község alkotja.1 Elhelyezkedését az alábbi

térkép szemlélteti.

A Járás népessége jelenleg 20844 fő, népsűrűsége pedig 37 fő/km2. A Járáshoz tartozó

népesség – települések szerinti bontásban- a Járás megalakulásának időpontjában az alábbiak

szerint alakult.

Bácsal

más

Bácsb

okod

Bácsb

orsód

Bácssz

őlős

Csikéri

a

Katymár

Kunbaja

Mad

aras

Máté

telke

Tataház

a

Járá

s

Állandó népesség száma 2013 (fő)

7019 2855 1249 367 879 2059 1630 2990 532 1264 20844

A település területe 2013 (hektár)

10832 6393 7752 3883 2584 7109 3372 4931 2793 2610 52259

A település területe 2013 (km2)

108,32 63,93 77,52 38,83 25,84 71,09 33,72 49,31 27,93 26,1 522,59

A település népsűrűsége 2013 (fő/km2)

65 45 16 9 34 29 48 61 19 48 37

1 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete

6

1. Jogszabályi háttér

Az Esélyegyenlőségi Programterv készítésénél figyelembe vett jogszabályok felsorolása

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

(továbbiakban: Flt.)

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.

törvény

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról

szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(továbbiakban: Gyvt.)

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 2/2012. (VI. 5.)

EMMI rendelet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi

törvény)

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban:

Szt.)

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004.

(XII. 26.) Korm. rendelet

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

törvény

7

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:

Mötv.)

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid felsorolása

Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 27.) önkormányzati

rendelete a szociális ellátásokról

Bácsbokod Nagyközség Önkormányzatának 3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete a

helyi szociális ellátásokról

Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) Önkormányzati

rendelettel módosított 1/2014.(I. 28.) önkormányzati rendelete

Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) önkormányzati

rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Bácsszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015.(II.26.) önkormányzati

rendelettel módosított 1/2014.(I.28.) önkormányzati rendelete

Madaras Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2012. (IX.27.) önkormányzati

rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (II.06.) önkormányzati

rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályairól

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás a járási stratégiai dokumentumokkal

Módosított Társulási Megállapodás “többcélú kistérségi társulás létrehozására” Egységes

szerkezetben

8

2.2 A járási esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Társult önkormányzatok:

– Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6430 Bácsalmás, Gr. Teleki

u. 4-8

- Bácsszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6425 Bácsszőlős, Kossuth u.

16

- Bácsborsód Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6454 Petőfi u. 3.

- Bácsbokod Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6453 Gróf Széchenyi I. 80.

– Csikéria Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6424 Csikéria, Kossuth u. 114

– Katymár Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6455 Katymár, Szent István

király u. 28

– Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6435 Kunbaja Rákóczi u. 16

– Madaras Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6456 Madaras, Báthory u.1

– Mátételke Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 6452 Mátételke Kossuth u. 2.

– Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 6451 Tataháza, Kossuth u. 60.

A Bácsalmási Járáshoz tartozó mind a tíz település közösen valósítja meg a Járási

Esélyegyenlőségi Program Tervet. A fenti cél érdekében megtartott járási szintű fórumokra

minden település képviseltette magát. Állandó résztvevők voltak azok a szakemberek, akik a

helyi esélyegyenlőségi programokat írták, a szociális és oktatási területen dolgozó további

szakemberek mellett. Esetenként részt vettek még a települések vezetői, a településeken

szociális tevékenységéhez kapcsolódó intézmények, és oktatási intézmények vezetői, a

kisebbségi önkormányzat képviselői. A megtartott fórumokon az interaktív jelenlét volt a

jellemző, melynek eredményeként megfogalmazódtak az esélyegyenlőséggel érintett

célcsoportok járási szintű legfőbb problémái és az ezekre tett megoldási javaslatok, melyeket

jelen Esélyegyenlőségi Programterv – intézkedési tervvel – összefoglalva tartalmaz.

9

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A szegénység meghatározására számtalan fogalom létezik a mindennapokban. A következőkben a

szegénységgel kapcsolatos legfontosabb meghatározásokat mutatjuk be és használjuk jelen

Program Terv elkészítésekor.

Abszolút szegénységben az él, aki a létminimum alatti életszínvonalon kénytelen tengődni. A

relatív szegénység azt jelenti, hogy az ide tartozók erősen el vannak maradva az adott társadalom

átlagos viszonyaitól. De hol van a szegénység küszöbe? Ennek megállapítását jövedelemhez

kötik: kiszámítják a létminimum eléréséhez szükséges összeget, és azok a személyek vagy

háztartások tartoznak a szegények körébe, akik nem tudják előteremteni ezt a vagyonmennyiséget.

A szegénység egyik leggyakoribb előidéző körülménye a rendszeres foglalkoztatásból való kiesés.

A szegénység összetett jelenség, melynek okai társadalmi és kulturális hátrányok,

szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség,

egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de leginkább a jövedelmi

viszonyok jellemzik.

A létminimum kiszámításának nemzetközileg elfogadott tematikája van. Magyarországon az un.

normatív számítást alkalmazzák, amely azt jelenti, hogy számítás alapja az élelmiszerfogyasztás

értéke. Magyarországon az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és

Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár. A létminimum, az élelmiszer-

normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának, havi

átlagos értéke. A létminimum alakulása az elmúlt években a következőképpen alakult:

2006-ban 60.128 Ft

2007-ben 66.271 Ft

2008-ban 71.736 Ft

2009-ben 75.024 Ft

10

2010-ben 78.736 F

2011-ben 83.941 Ft

2012-ben 85.960 Ft

2013-ban 87.510 Ft

A mélyszegénység egy viszonylag gyakran emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a

jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte

esélye sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kilépjen.

Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony

iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és

szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet

újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.

A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az

Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8.

és 9. §-ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az

olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül

kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely e személyeket, csoportokat

lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe, mint a velük összehasonlítható

személyeket, csoportokat.

A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg

Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja. A

térségben élő roma lakosság nagy hányada halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az

mélyszegénységben élő családok bevételeinek nagy része származik a pénzbeli juttatások

rendszereiből.

A társadalmi polarizáció, a gazdagok és szegények közötti jövedelemkülönbség,

világméretben növekszik. Általános probléma, hogy az egyes társadalmi rétegek

11

foglalkoztatási lehetőségekhez, erőforrásokhoz, különböző szolgáltatásokhoz, egészségügyi

ellátáshoz, kultúrához, oktatáshoz való hozzáférési esélyeiben egyre nagyobb különbségek

mutatkoznak.

A romák helyzetén túl jellemző a Bácsalmási Járásra a német és a horvát kisebbség jelenléte

is. A járáshoz tartozó településeken a német kisebbségek jelenlétével kapcsolatban egységes a

vélemény abból a szempontból, hogy szükséges a hagyományok ápolása és megőrzése. A

horvát kisebbségekkel kapcsolatban ez szintén fennáll, azonban azokon belül a személyes és

nemzetiségi – esetekben bunyevác nemzetiséggel szembeni – ellentétek miatt több estben

megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok. A kulturális sokszínűség megőrzése érdekében

nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a nemzetiségi nyelvek oktatására és a hagyományok

ápolására az oktatási intézményeken belül és kívül is. Megoldásként fogalmazódott meg olyan

személyek meghívása a közösségi programokra, amelyek e nemzetiségi nyelvek ismeretével

értek el sikereket. A roma nemzetiség ápolása ugyanolyan fontos területe a

hagyományőrzésnek, mert közösségformáló ereje van a hagyományok ápolásának.

A mélyszegénységben élőkről nem áll rendelkezésre megbízható adat, ennek érdekében egy

széleskörű felmérésre lenne szükség.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

Az inaktív emberek többsége alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott

munkaképességűek és a romák, mely a munkaerő-piacra jutásuk fő akadályai.

A bácsalmási járás a komplex programmal fejlesztendő járások közé tartozik a 290/2014.

(XI.26.) Korm. Rendelet alapján. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú

népességből 6,8%. Ezen tény alapjaiban befolyásolja a térségben élők jelentős részének

jövedelmi és vagyoni helyzetét.

a.) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

Az elmúlt öt évet vizsgálva nagymértékű csökkenés állapítható meg a regisztrált

munkanélküliek számát illetően a Bácsalmási Járásban. Az adatokat az alábbi diagram

szemlélteti. A járásban érintett szakemberek szerint a közfoglalkoztatás növekedésével

12

fordított arányban csökken a regisztrált munkanélküliek száma, ez azonban nem tükrözi az

ennek következtében fokozódó helyi problémákat, azok megoldatlanok maradnak.

Bácsa

lmás

i Járá

s 200

9

Bácsa

lmás

i Járá

s 201

0

Bácsa

lmás

i Járá

s 201

1

Bácsa

lmás

i Járá

s 201

2

Bácsa

lmás

i Járá

s 201

3 -

500

1,000

1,500

2,000

2,500

Nyilvántartott álláskeresők száma

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2013 (fő)Linear (Nyilvántartott ál-láskeresők száma összesen 2013 (fő))

b.) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Annak kimutatására, hogy milyen mértékben kerül sor az alacsony iskolai végzettségűek

foglalkoztatására – figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat – azt a módszert

alkalmazzuk, hogy a nyilvántartott álláskeresők számának bontását mutatjuk be iskolai

végezettség szerint, összehasonlítva ezt az országos és megyei adatokkal. Ezekből

megállapítható, hogy a Bácsalmási Járásban magasabb az általános iskolai végzettségű, vagy

általános iskolai végzettséget el nem érő álláskeresők száma mind az országos, mind pedig a

megyei átlagnál. Ebből levonható az a következtetés, hogy nem vagy csak nagyon kis részben

tudnak elhelyezkedni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. Megoldásként

lehetőséget kell biztosítani az általános iskola elvégzésére, befejezésére felnőtt korban is. Az

alábbi diagramok szemléltetik az álláskeresők iskolai végzettség szerinti bontásának arányait.

13

Szakiskolai végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)5%Szakközépiskolai, technikumi,

gimnáziumi végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)34%

Szakmunkás végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)2%

Főiskolai végzettségű nyilvántar-tott álláskeresők száma 2013 (fő)

4%Egyetemi végzettségű nyilvántar-tott álláskeresők száma 2013 (fő)

3%

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma

2013 (fő)26%

Általános iskolai végzettségű ny-ilvántartott álláskeresők száma

2013 (fő)27%

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Magyarország

Szakiskolai végzettségű nyilvántar-tott álláskeresők száma 2013 (fő)

4%Szakközépiskolai, technikumi,

gimnáziumi végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)34%


(fő)1%


3%Egyetemi végzettségű nyilvántar-

tott álláskeresők száma 2013 (fő)2%


2013 (fő)25%

Általános iskolai végzettségű ny-ilvántartott álláskeresők száma

2013 (fő)31%

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bács-Kiskun Megye

14

Szakiskolai végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)5%

Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilván-tartott álláskeresők száma 2013

(fő)39%


(fő)1%


3%

Egyetemi végzettségű nyilvántar-tott álláskeresők száma 2013 (fő)

2%


2013 (fő)18%

Általános iskolai végzettségű nyil-vántartott álláskeresők száma 2013

(fő)33%

Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Bácsalmási Járás

Az alacsony iskolai végzettségűek számára az elmúlt években folyamatosan voltak képzések,

de a gyakorlat szerint ezzel az a probléma merült fel, hogy mivel OKJ-s végzettséget adnak, a

közfoglalkoztatás keretein belül nem adható érte magasabb bér, a képzéseket elvégző

személyek csalódottak, és utólag értelmetlennek tartják ezeket a képzéseket. Ennél sokkal

nagyobb előnyt jelente valódi szakmunkás képző iskolák általuk történő elvégzésének

támogatása, akár levelező tagozaton is, a képzésekhez hasonló támogatás mellett. Ezzel valódi

esélyük lenne a hiányszakmákban elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

A munkanélküliség leküzdése érdekében a szociális kompetenciafejlesztő képzéseknek van

gyakorlati haszna, amelyeket a jövőben is szükséges lenne tartani, hiszen sokkal

hatékonyabban tudnak elhelyezkedni az ezeket a képzéseket elvégző személyek.

További szempont a képzésekkel, illetve oktatással kapcsolatban, hogy hatékonyabbak

lennének akkor, ha térség specifikusan kerülnének meghirdetésre. Állandó igény van jelen a

hátrányos helyzetű lakosság körében a jogosítvány megszerzésére, melyhez elengedhetetlen

az általános iskolai végzettség megszerzését támogató felzárkóztató képzések tartása a

jövőben is.

15

Bácsalmási járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország 2013

1.77%

2.38%

2.06%

Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva

Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítvaLinear (Tartós munkanélküliek száma a lakónépességhez viszonyítva)

16

Bácsalmási Járás 2013 BKK megye 2013 Magyarország 2013

41.23%

50.50% 49.93%

Tartós munkanélküliek száma a nyilvántar-tott álláskeresők számához viszonyítva

Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítvaLinear (Tartós munkanélküliek száma a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva)

A tartós munkanélküliek száma annak ellenére emelkedik, hogy a nyilvántartott álláskeresők

száma csökken. A tartós munkanélküliséghez kapcsolódóan felmerült problémaként a

szenvedélybetegek helyzete, ők ugyanis sok esetben képtelenek a saját ügyeik önálló vitelére,

szükség lenne pszichológus, addiktológus bevonására ahhoz, hogy fizikailag és lelkileg is

képessé tegyék őket a munkahely szerzésére és megtartásra egyaránt.

Fenti helyzete nehezíti a kormányhivatalok centralizációja, amely nem csak a munkaügyi

hivatalnak, önkormányzatoknak, hanem a klienseknek is hátrányt jelent. Így az ügyintézés

nem személy közeli, nincs bizalmi kapcsolat kialakítására lehetőség az egyébként is hátrányos

helyzetű lakosság számára.

A tartós munkanélküliek részére további segítséget jelenthet, hogy amennyiben képessé

válnak egy új munkahelyen megállni a helyüket, Bácsalmás jó példát szolgáltat a

munkahelyteremtés területén a közeljövőben létrehozni kívánt tojásüzem létrehozásával. Ez

hetven és száz személynek jelenthet tartós munkahelyet, ahol mind a betanított, mind pedig a

diplomás foglalkoztatottakra szükség lesz. Lehetőséget kapnak a térségben élők a tojás

17

beszállítására és bizonyos mértékben lehetőség nyílik a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatására is.

a.) közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan nőt, amely betudható az aktív

foglalkoztatáspolitikának, melynek célja a munkanélküli személyek visszajuttatása az

elsődleges munkaerő piacra.

A közfoglalkoztatott személyekkel kapcsolatban felmerült a közvetett hátrányos

megkülönbözetés fogalma is, hiszen lényeges nagyobb arányban érinti az egyéb tulajdonságai

miatt hátrányos helyzetű lakosságot, az egyenlő bánásmód követelményének való látszólagos

megfelelés ellenére.

A közfoglalkoztatottak egyébként is alulértékelt és alábecsült embereknek minősülnek a

társadalom szemében, sokszor felmerül az értelmetlen munkavégzés, a megbecsülés hiánya,

amelyet a kívülálló személyek nem is tapasztalnak. A közfoglalkoztatottakkal együtt dolgozó

szakemberek szerint tájékoztatni lenne szükséges a lakosságot, hogy a közfoglalkoztatás

keretében elvégzett feladatok mennyire szükségesek és értékesek is tudnak lenni. Az elvégzett

munka értékelése, a visszacsatolás minden ember számára alapvető szükségletként jelenik

meg, hiszen elismerésre mindenkinek szüksége van az életben.

18

2013 - Január2013 - Április2013 - Július

2013 - Október2014 - Január2014 - Április2014 - Július


48,38725,98423,973 105,331 145,824158,671158,485159,421160,891157,157160,254 215,638185,937 218,126207,124231,269113,683134,361 174,223187,459208,925170,304152,378162,417180,136175,013145,281 192,498209,864219,958228,839248,649

Közfoglalkoztatottakátlag létszáma országosan

Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosanLinear (Közfoglalkoztatotti átlag létszám alakulása országosan)

2013 - Január2013 - Április2013 - Július



1,6521,4151,386 5,740 6,5276,6956,7997,0427,1186,6487,018 8,3827,830 8,8019,015 10,4285,895 6,696 7,803 8,7439,3726,4965,0015,5276,0075,6615,858 7,6008,0198,4139,073 10,255

Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun Megyében

Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun MegyébenLinear (Közfoglalkoztatottak átlag létszáma Bács-Kiskun Megyében)

19

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet

megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

A célcsoport specifikus foglalkoztatási támogatások jelenleg is elérhetőek, melynek keretében

a 25 év alatti személyek foglalkoztatásának támogatására is lehetőség van, ilyenek például az

EFOP, GINIOP és TÁMOP programok. Emellett azonban – mivel a Bácsalmási Járás – egy

szabad vállalkozási zónába tartozik, szükségesek lennének a vállalkozások támogatásai.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

f) eladósodottság

A járási lakásviszonyok jellemző problémája a közműdíj-hátralékok felhalmozása, illetve

azok újratermelődése. Jó gyakorlatnak számít a feltöltő kártyás módszer a villamos energia

szolgáltatás területén, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által nyújtott segítség a

díjhátralékkal rendelkezők számára. Fontos a térségben a hátrányos helyzetű lakosság

tájékoztatása a védett fogyasztóvá válásról, valamint a feltöltő kódhoz való hozzáférés

lehetőségéről.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások,

minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való

hozzáférés bemutatása

A tanyagondnoki szolgálat jó példaként van jelen, de fejlesztés és bővítése további előnyöket

hozhatna a külterületen lakó hátrányos helyzetű személyek számára.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi

elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága,

közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi

jellemzői stb.)

A „szegregátum” kérdése, minden településen jelen van valamilyen szinten, összefügg a

társadalmi összetétellel. A cigány kisebbség által lakott lakóházak minősége és állapota

20

nagymértékben elmarad az átlagostól. Az elöregedő lakosság és a megüresedett házak

nagymértékű romlása mellett, folyamatos problémát jelent a házak lebontása és a romok

hátrahagyása is. Ezek a bontások nem követhetőek, nem tilthatóak, az önkormányzatok

kezében nincs eszköz ennek a problémának a kezelésére. Szükséges lenne jogszabályban

rögzíteni az ilyen típusú bontások jogkövetkezményeit, illetve amennyire lehetséges szociális

területen kezelni ezt a problémát.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban több probléma is

felmerült. Első ilyen akadály az, hogy nem az orvos dönti el, hogy orvos-szakmailag mi

számít sürgős esetnek. A területi egyenlőtlenségek jellemzik ezekhez a szolgáltatásokhoz a

hozzáférést, amelyet nagymértékben befolyásol az adott rászoruló tartózkodási helye.

Súlyos nehézségeket okoz a Bácsalmási Járásban az, hogy tíz háziorvos lát el tizennégy

körzetet, melynek következtében ebből hét háziorvos folyamatosan helyettesít, mely

rendkívül megterhelő a számukra. Az ügyeleti ellátással kapcsolatban megkérdezett dr.

Faragó Zsuzsanna háziorvos véleménye szerint nyolcvan százalékos a lefedettség, itt is

jellemző a hozzáférésre a területi hovatartozás.

Ez az egyenlőtlen esélyű hozzáférés nem csak a betegek, hanem az orvos számára is jelentős

terhet jelent, hiszen a mentők kiérkezéséig a beteg életéért az orvos felel. Mivel az egész

térségben egyetlen orvos látja el az ügyeletet, ő vonul ki sürgős esetekben a betegekhez, ha

több eset van, a sorrendet neki kell meghatároznia. Így a betegek hátránya abból adódik, hogy

amikor telefonálnak az orvos éppen bent van-e az ügyeleten vagy egy másik esetnél dolgozik

éppen vidéken.

Fentieknél is nagyobb prioritást élvez a felszerelt mentőautók hiánya, ami körülbelül 10

Millió forintba kerülne. Ezt a Bácsalmási Járásnak összefogva, mindenképpen be kellene

szereznie, mert lehetetlen tartani a mentők számára előírt 15 percen belüli helyszínre érkezést,

ha az egész területen egy mentőautó és egy Bajáról induló „eset-kocsi” az, amire számítani

lehet. Ehhez kapcsolódik még az a probléma, hogy mivel a gyakorlatban sok esetben nem

21

elegendő a Bácsalmási Járáson található egy mentőautó jelenléte, a Bajáról hívott mentőautó

pedig később tud a helyszínre érkezni és a hozzáérkezett hívás a bajai statisztikát növeli, nem

mutatható ki ennek kapcsán a Bácsalmási Járásban ez a nagymértékű szükségesség.

A gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartásával kapcsolatban pedig problémaként fogalmazódott

meg, hogy forráshiánnyal küzdenek, ezért sok esetben nincs készleten az éppen szükséges

gyógyszer, erre a betegeknek egy napig várnia kell. Ezért szükséges lenne a betegek

tájékoztatása arról, hogy milyen gyógyszereket tartsanak otthonaikban, ennek a

kellemetlenségnek az elkerülése érdekében.

A fogorvosi ellátással kapcsolatban felmerült, hogy nincs a Bácsalmási, de még a Bajai

Járásban működő állandó ügyelet sem, azok csak meghatározott időszakon belül elérhetőek a

hétvégi napokon, mivel ez nem egy ügyeletben kötelezően ellátandó feladat. Ezzel a

problémával kapcsolatban esélyegyenlőség akkor lenne elérhető, ha a hátrányos helyzetű

településeken praktizáló fogorvosok magasabb társadalombiztosítási támogatást kapnának, és

fenn tudnák tartani a vállalkozásukat az ilyen típusú járásokban is.

A Bácsalmási Járás székhelyen működő egészségügyi központban működő labor nem

végezhet például TSH szűréseket, ezért ezeket a vizsgálatokat szívességből a Bajai Kórház

laborja végzi el. Erre a problémára jó megoldást jelentene, ha egy adott napon itt végeznék el

a járás lakosainak az ilyen típusú szűrését és nem kellene szívességi alapon folytatni ezeket a

vizsgálatokat.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és

az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

Az egészségügy területén pozitív diszkriminációnak értékelhető az orvos-betegkapcsolati

szoba, ahol meghatározott időben egyedül van az orvos, aki szeretne vele egyedül beszélni,

megteheti. További pozitív diszkriminációnak számít például, hogy dr. Kőhidi Csabának és

feleségének saját eszközparkja van, amely rendkívül megnöveli az életmentő beavatkozások

sikerességét sürgős esetekben.

22

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

jelenleg nem áll rendelkezésre részletes,

minden területre kiterjedő felmérés a

mélyszegénységben élőkről

információbázis létrehozása a

mélyszegénységben élők számáról,

demográfiai, szociális jellemzőikről,

szükségletek, igények, problémás

területek pontos felmérése

kulturális sokszínűség megszűnésének

veszélye

nagyobb hangsúlyt kell fektetni

hagyományok ápolására

meg kell fontolni a nemzetiségi

nyelvoktatást a térségben

nemzetiségi nyelvvel sikereket elért

személyek bemutatása a társadalom

számára – személyes példájuk

ismertetése

magas munkanélküliség,

alacsony foglalkoztatási esélyek az

alacsony státuszúak körében, melynek

hátterében az alacsony iskolai

végzettség, a szakképzettség hiánya áll

szociális kompetenciafejlesztő

tréningek tartása

elsődleges munkaerő-piacon való

elhelyezkedés elősegítése érdekében

szakmunkás végzetségek

megszerzésének támogatása hiány

szakmákban és térség specifikusan

jogosítvány szerzés támogatása

tartós munkanélküliek száma emelkedik pszichológus, addiktológus

bevonása, a személyek képessé

tételében a munkára

közfoglalkoztatottak megbecsülésének

hiánya, szinte közvetett hátrányos

a társadalom tájékoztatása,

figyelmének felhívása a munkájuk

23

megkülönböztetése eredményéről, jogszabály módosítás

az anyagi megbecsülés elérhetősége

érdekében

25 év alatti munkanélküliek sorsa

(külföldre vándorlás…)

TÁMOP, EFOP, GINOP programok

megvalósítása

eladósodás, közüzemi díjhátralékok

megjelenése és felhalmozása

feltöltő kártyás módszerről

tájékoztatás, Máltai Szeretetszolgálat

általi támogatásokról tájékoztatás

tanyás körzetek nem egyenlő esélyű

hozzáférése a szolgáltatásokhoz tanyagondnoki szolgálat fejlesztése

lakóházak romos állapota, bontása a bontások jogkövetkezményeinek

jogszabályban rögzítése

egészségügyi szolgáltatásokhoz való

egyenlőtlen hozzáférés, nem teljes

ügyeleti lefedettség szakember hiány

miatt

orvosok anyagi megbecsülésének

növelése

legfontosabb és kiemelt problémát a

felszerelt mentőautó hiánya jelenti

10 Millió forintos támogatás

megszerzése erre a célra vagy egy

felszerelt mentőautó átadása a

Mentőszolgálat részéről

gyógyszertári ügyelet hiánya

a sürgős és otthon tartani szükséges

gyógyszerek listájáról tájékoztatás a

lakosság számára, szemléletformálás

fogorvosi praxisok hiánya

a hátrányos településen nagyobb

támogatás megítélése a praktizáló

fogorvosok számára

a bácsalmási labor nem végez TSH egy meghatározott napon a járás

24

szűrést a vérvételek alkalmával

lakosságának ilyen típusú szűrését el

kellene itt látni és nem szívességi

alapon kérni ezt a Bajai Kórháztól

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori

megoszlása, demográfiai trendek stb.)

A gyermekek számának nagymértékű csökkenése látható az alábbi, országos adatokat

ábrázoló diagramon.

Magyaro

rszág 20

09

Magyaro

rszág 2

010

Magyarors

zág 2011

Magyaro

rszág 20

12

Magyarors

zág 20

13

660,000

680,000

700,000

720,000

740,000

760,000

780,000

14 év alatti gyermekek száma Magyarországon (fő)

Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma Linear (Állandó népességből a 0-14 éves férfiak száma )Állandó népességből a 0-14 éves nők száma Linear (Állandó népességből a 0-14 éves nők száma )

25

Ezzel összevetve a Bács-Kiskun Megyei adatokat, a gyermekek számának csökkenése még

nagyobb intenzitást mutat, tehát a megyében még inkább csökken a születendő gyermekek

száma, melyet az alábbi diagram szemléltet.

BKK Megye 2009

BKK Megye 2010

BKK Megye 2011

BKK Megye 2012

BKK Megye 2013

34,000

35,000

36,000

37,000

38,000

39,000

40,000

41,000

14 év alatti gyermekek száma Bács-Kiskun Megyében (fő)


Mind a megyei, mind pedig az országos értékek alatt marad a Bácsalmási Járásban

születendő gyermekek számának alakulása. Ez a tendencia is fokozatos csökkenést mutat, de

kedvezőbb mértékben, mind a fenti területeken vizsgált esetekben. Az alábbi diagram a 14

év alatti gyermekek számát mutatja meg nemek szerinti bontásban, amely állandónak

mondható arányban kevéssel több férfit, mint nőt ábrázol.

A születésszám szabályozásának jó gyakorlatát képezhetné a Bácsalmási Járásban a

letelepedési támogatás nyújtása, melynek a megvalósítása együttműködésben megvitatható

lenne a térségi települések között.

26

Bácsalm

ási Járá

s 2009

Bácsalm

ási Járá

s 2010

Bácsalm

ási Járá

s 2011

Bácsalm

ási Járá

s 2012

Bácsalm

ási Járá

s 2013

-

400

800

1,200

1,600

14 év alatti gyermekek száma a Bácsalmási Járásban (fő)


a.) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya,

egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

A fentiekben bemutatott a Bácsalmási Járásban kedvezőbb gyermekszámhoz viszonyítva a

veszélyeztetett gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, amelyet az alábbi diagram

tartalmaz.

27

2009 2010 2011 2012190

200

210

220

230

240

250

260

Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban

Veszélyeztetett kiskorú gy-ermekek száma december Linear (Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december )

A fenti diagram, amely a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenését írja le sajnos

nem a javuló helyzetre utal, ha figyelembe vesszük párhuzamosan az alábbi diagram által

kimutatott értékeket a védelembe vett gyermekek számára vonatkozóan. Ez utóbbit a

szakemberek is megerősítették, mely szerint a kevés születéshez képest is gyakran, már a

szülést követően a gyermek védelembevételére kerül sor. Ezeken a területeken a szociális

munkások jelenlétére fokozottabb szükség lenne, akiket illetően a foglalkoztatása és a

képzése is pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Ezen kívül nagy jelentősége lenne a

koragyermekkori programok (Biztos Kezdet Gyerekházak, Baba-mama klubok)

bevezetésének, amelyekben már a gyermek születése előtt a várandósság ideje alatt is

szakemberek foglalkoznának a kismamákkal, leendő családokkal. Védőnői szolgálattal

együttműködve egy bizalmas légkörben kerülne sor szemléletformálásra, hatékony

segítségnyújtásra.

28

2009 2010 2011 2012

20

40

60

80

100

Védelembe vett kiskorú gyermekek száma a Bácsalmási Járásban

Védelembe vett kiskorú gy-ermekek száma december Linear (Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december )

b.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

A gyermeke számának csökkenése mellett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult

gyermekek száma egyre nő, amely a gyermekek körében növekvő hátrányos helyzetre utal. A

szakemberek elmondása alapján hiányzik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek nyilvántartása az oktatás területén, meggyengült a visszajelzés az

önkormányzatok és a KLIKK által működtetett iskolák között, különösen nem működik jól a

kapcsolat az önkormányzatok és a középiskolák között. Fokozottabb együttműködésre lenne

szükség ezen a területen.

29

2009 2010 2011 2012 2013

5000

10000

15000

20000

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási

Járásban (fő)Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő)Linear (Rendszeres gyer-mekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma a Bácsalmási Járásban (fő))

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számának növekedéséhez

hasonlóan nő a szociális étkeztetésre jogosult személyek száma is, melyet az alábbi diagram

szemléltet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte minden gyermek ingyen eszik, de a

szakemberek véleménye szerint ez nem jó. A szülők többségére jellemző érdektelenség miatt

nem jelzik, hogy a gyermek hiányzik, ezáltal sok adag étel vész kárba. Megoldásként egy

jelképes összeget javasoltak az étkezési kedvezményre jogosultakat érintően, illetve jelzési

kötelezettség bevezetését, szigorítását, akár úgy, hogy mulasztás esetén visszafizetési

kötelezettsége legyen az érintett családoknak.

30

2009 2010 2011 2012 2013

200

400

600

800

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő)Linear (Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő))

e.) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

A Bácsalmási Járásban felmerült problémaként a betelepült gyermekek állampolgárságának

hiányával kapcsolatos probléma. Erre megoldást jelent a Kormányablakos ügyintézés során

igényelhető állampolgárság, amely 14.000 Ft-ba kerül és amennyiben a meghatározott

feltételekkel rendelkezik a gyermek, mint például a magyar volt a felmenője, illetve

életvitelszerűen itt él, megkapja a magyar állampolgárságot.

A fenti problémát a családsegítő szolgálat figyelemmel kísérhetné, hiszen egészségügyi

kockázatot is jelent, ha a kötelező védőoltások nincsenek beadva a gyermeknek. Ugyanezen

probléma felmerült annak a kapcsán, hogy előfordul az is, hogy a szülő nem egyezik bele a

védőoltás beadásába. A hepatitis B fertőzésről szükséges lenne a tájékoztatás a szülők

számára, hogy kihez fordulhatnak, amely megvalósítása szintén szakmaközi együttműködést

feltételez. Ha a szakemberek nem tudnak döntést hozni a védőoltással nem rendelkező

gyermek oktatási intézménybe történő felvétele tekintetében, akkor a jegyzőhöz szükséges

segítségért fordulni.

31

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő

gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

a.) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre

jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A Bácsalmási Járásban betöltött védőnői álláshelyek száma 2009-ben 9 fő, majd 2010-2013.

között 11 fő volt. A védőnői ellátással járó problémák egy része a túlterheltségükből adódik, a

sok és egyre bővülő adminisztrációs feladataik miatt, a jelenleg állandó helyettesítések miatt

egyszerre akár négy körzetben is, mely szakember hiányra utal. A legújabb tervezet szerint

kötelező feladatkörükbe fog tartozni a méhnyak-rákszűrés elvégzése, amelyhez nem

rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. A szakterületükön igen nagy felelősség terheli

őket, a várandóság ideje alatt sincs semmi a kezükbe, ha a kismama életmódja veszélyezteti a

baba egészségét, mégis az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányát élik meg, miközben

megküzdenek a munkájuk során az alapfelszereltségek hiányával is. Mindezen okok

együttesen vezetnek a pályaelhagyáshoz ezen a szakterületen is.

2009 2010 2011 2012 2013390

400

410

420

430

440

450

460

Állandó népességből a 0-2 évesek száma a Bácsalmási Járásban (db)

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db)Linear (Állandó népességből a 0-2 évesek száma (db))

A 3 év alatti gyermekek helyzetével kapcsolatban problémaként fogalmazódott meg az

ingerszegény környezet és a szociokulturális hátrányok, melyek meggátolják a gyermekek

32

normál fejlődését. Bácsalmáson jó gyakorlatként megosztották a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek számát a működő intézmények között, annak érdekében, hogy

meggátolják a szegregáció kialakulását az intézményeken belül.

Probléma a gyermeklétszám rohamos fogyása, amely a kisebb településeken vélhetően az

óvodák bezárásához vezet majd. Az ezzel járó pedagógusok sorsa és megüresedett épületek

hasznosítása vélhetően további problémát generál majd. A pedagógusok továbbképzése

szükséges lenne, mert hiány szakmák vannak jelen a gyógypedagógiai oktatás terén, mint

például a látássérült vagy hallássérült gyermekek számára nincs megfelelő képzettségű

pedagógus a megüresedett épületeket pedig az idősotthonok bővítésének adhatnának teret.

Fenti korcsoport tekintetében jó gyakorlatként a Katymáron működő Biztos Kezdet

Gyerekház van jelen járási szinten, amellyel kapcsolatban több település részéről is

megfogalmazódott az igény további gyerekházak kialakítására.

b.) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi

ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

A Bácsalmási Járásban két gyermekorvosi praxis működik, melyben a gyermekek ellátása

biztosítható, de ha szakellátásra van szükség, akkor már távolabbra kell utazni. Az iskola

egészségügyi ellátás kötelező a védőnők és az orvosok számára is, amely rengeteg

adminisztrációval jár és kisebb településeken értelmetlennek tartják a szakemberek. Ehelyett

az egészségmegtartás érdekében szűrésekre lenne szükség, amelyre a gyermekek

megjelenését a szülők kötelezése által is ki kellene kényszeríteni.

d) gyermekjóléti alapellátás

A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak számát az alábbi diagram szemlélteti,

melyből látható, hogy számuk – a gyermekszám csökkenéséhez képest – nagymértékben nő.

Ezt követően látható a családsegítő szolgáltatást igénybevevők számát tartalmazó diagram,

amely szintén emelkedő tendenciát mutat.

33

2009 2010 2011 2012 2013

100

200

300

400

A gyermekjóléti szolgáltatás által gondozott kiskorúak száma a Bácsalmási Járásban (fő)

A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő)Linear (A gyermekjóléti szol-gálat által gondozott kiskorúak száma 2009 (fő))

2009 2010 2011 2012 2013

500

1000

1500

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma a Bácsalmási Járásban (fő)

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2009 (fő)Linear (A családsegítő szolgál-tatást igénybe vevők száma 2009 (fő))

e.) gyermekvédelem

A gyermekvédelemmel kapcsolatban a helyi szakemberek szerint problémát jelent, hogy nem

egy ember kezében van az iskolán belül. Amióta minden osztályfőnök foglalkozik ezzel a

saját osztályán belül, azóta nincs kellő adat a birtokában az esetleges egy háztartásban élő

34

testvérek által hozott problémákról. A gyermekvédelmi felelős pozíciójának megszűnésével

az osztályfőnökök feladata megnehezült. Sok családban szinte „felesleges” a gyermek, ezért

sok a csellengő. Fenti problémákra jó megoldást nyújtana a szociális munkások alkalmazása

az iskolákban, melyek foglalkoztatásának finanszírozására csak pályázati forrásból lenne

lehetőség. Az iskolákat működtető KLIKK képviselője felé jelezni szükséges ezeket a

problémákat és megoldási javaslatokat.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

A gyermekek esetében is problémát jelent a rehabilitációs ellátás igénybe vételének

lehetősége, mert csak Baján és Szegeden van a Bácsalmási Járáshoz legközelebb erre

lehetőség, de a Társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra még itt is nehéz bejutni.

Fejlődés neurológus javaslatára mehet a gyermek konduktív mozgásterápiára, de ezt nem

gyakran adják ki az orvosok, a számukra meghatározott kvóták miatt. A gyermekek

esélyegyenlősége szempontjából nagymértékben meghatározó, hogy földrajzilag hol

születnek és élnek, mert sok esetben esélyük sincs ugyanazon ellátásokhoz való

hozzáférésnek, mint amelyeket a városokban igénybe tudnak venni az ott élő gyermekek.

Szintén probléma, hogy az iskolákban a nappali foglalkoztatás nem megoldott, a

gyermekeknek elfoglaltságra, szabadidős tevékenyégre lenne szükségük, melyhez eszközök

vásárlása elengedhetetlen. Ennek finanszírozásához pályázati forrásokra, tanoda programokra

lenne szükség.

A gyakorlatban például, amikor fogorvoshoz vagy úszni kell vinni a gyermekeket, szükséges

lenne a szociális munkások jelenlétére, illetve a pedagógusok ez irányú továbbképzésére,

például az úszás oktatás területén. Az ilyen jellegű pedagógusképzésekhez pedig az

önkormányzatoknak támogatására van szükség.

Jó gyakorlatként van jelen Bácsalmáson, hogy az óvoda fogadja a szünidőben a vidéki

gyermekeket is.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei)

Az étkezéssel kapcsolatos másik problémát az jelenti, hogy sok hátrányos helyzetű gyermek a

hétvégeken nem vagy csak nagyon kevés ételhez jut. A szakemberek véleménye eltérő volt

35

azon a területen is, hogy a nyári étkeztetés alkalmával haza vihetik-e a gyerekek az ételt vagy

sem, a gyakorlat is eltérő ezen a területen a járáson belül.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az

ellátórendszerek keretein belül

Pozitív példaként került megfogalmazásra, hogy a nevelésbe vett gyermekek után nem kell

az étkezésért fizetni a szülőknek.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő

gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

A fogyatékos gyermekek tekintetében nem a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hanem az

odajutás jelent járási szintű problémát. Erre mindenképpen jó megoldás lenne a járás

települései által közösen fenntartott és akadálymentesített gépjárművek beszerzése,

üzemeltetése, amely több területen is szükségesnek mutatkozott.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű

és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai,

iskolai ellátása

A szakemberek szerint a saját nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben a

szülők szemlélete pozitív irányban változott, amely a pozitív mintáknak és

szemléletformálásnak köszönhető. A szenzomotoros problémákra van fejlesztés öt éve az

iskolákban, a szülők szerint a fenti besorolás jó és sok kedvezménnyel is jár, de a bíráló

bizottság egyre kevésbé adja ki ezt a határozatot.

A fenti nehézségekkel küzdő gyermekek számára elengedhetetlenül fontos lenne a térségben

megvalósítani a „tanoda programokat”, amely során szakemberek segítségével keresnének

megoldásokat a tanulási nehézségek leküzdésére úgy, hogy eközben jó mintákat ismernének

meg az apákról és édesanyákról is. Ugyan csak jó megoldás lehetne egy olyan típusú

mentorház kialakítása, amely végig kíséri a gyermekek sorsát egészen az önállóvá válásig.

Ezekben a programokban első számú célként a képessé tétel szerepel, mely a legnagyobb

segítséget jelentené a hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik számára.

36

Továbbá jó gyakorlatnak és fontos erőforrásnak számít ezen a területen, amikor például az

óvodákba mennek be a szülők tanítani a gyermekeket, erre is van jó példa Bácsalmáson.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó

gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Kötelező az iskola pszichológus, de szakember hiány miatt még sincs. Ezért is jelentene jó

megoldást a szociális munkások részvétele az oktatás területén a már fentebb részletezett

formában.

A közneveléssel kapcsolatban a Bácsalmási Járásban jelentős figyelmet kellene fordítani

továbbá a nemzetiségi oktatásra, mivel jellemző a térségre a több nemzetiségi jelenlét. Ezen

belül az egyik legfontosabb terület a nemzetiségi nyelvként való oktatás lenne.

Járási szintű problémaként került megfogalmazásra, hogy a tehetséggondozó – Arany János

illetve Bursa Hungarica – továbbtanulást támogató programok kapcsán nincs megfelelő

nyomon követés a gyermekek sorsát illetően. Megoldási javaslatként az Eötvös program

került említésre, amely nyomon követi a lemorzsolódott gyermekeket, tehát célszerű ezt a

programot megismerni az oktatási intézményeknek. A fenti problémákat pedig az oktatási

intézmények vezetőinek – a járásban együttműködve – a Emberi Erőforrás Minisztérium

felé jelezni kellene.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás

hatékonyságában mutatkozó eltérések

A szakemberek beszámolása alapján a kompetenciamérés önálló munka ugyan, de nem

egyformák az intézmények által támasztott feltételek a megírása során. Torzítja továbbá a

kapott eredményeket, hogy nem az összes kitöltött teszt kerül értékelésre, hanem szúrópróba

szerűen kiválasztott darabszámban értékelik ki a teszteket és általánosságban állapítják meg

a tanulókra jellemző adatokat. Így e mutatók alapján a Bácsalmási Általános iskola

eredményei az országos átlag felettiek, míg a térség többi iskolájának eredményessége alul

marad az országos átlag alatt. Iskolák közötti tapasztalatcsere javasolt módszertani kérdések,

gyakorlati megvalósítások, jó gyakorlatok megismerése vonatkozásában.

37

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)



Nincs megbízható nyilvántartás a

hátrányos helyzetű gyermekek

tekintetében.

Hiányoznak még adatgyűjtések, átfogó

felmérések a gyermekszegénységgel,

gyermekes családok helyzetével

kapcsolatban, különös tekintettel, a

fogyatékkal élő gyermeket nevelő

családokra vonatkozóan.

KLIKK-el hatékonyabb

együttműködés

információbázis létrehozása

gyermekszegénységben élők számáról,

demográfiai, szociális jellemzőikről,


területek pontos felmérése,

szükségletek beazonosítása

A gyermekszám rohamos csökkenése letelepedési támogatás nyújtása

növekszik a magatartási, beilleszkedési

zavarokkal küzdő gyermekek száma,

valamint magas a hátrányos helyzetű

gyermekek száma is

gyermekjóléti szolgálat, családsegítő

szolgálat kapacitásának növelése

pszichológus, gyógypedagógus

szakember alkalmazása

Tanoda, vagy tanoda jellegű

programok indítása

Kedvezményes étkeztetéssel

kapcsolatban felmerült szülői

érdektelenség

jelképes összeg megállapítása az

étkezésekért

Állampolgársággal nem rendelkező

gyermekek sorsa

KAB-os ügyintézés, szülők

tájékoztatása a lehetőségekről

38

Védőoltással nem rendelkező gyermekek

egészségügyi kockázata

jegyzői segítség igénybevétele

Védőnők pályaelhagyása Kormányzati szintű intézkedésre

javaslattétel

A gyermek létszám csökkenése

következtében bezárt óvodák

idősotthonok kialakítása, pályázati

források felhasználásával

Szociokulturális hiányokkal küzdő

gyermekek hátránya

Biztos Kezdet Gyerekházak vagy

Baba-mama klubok létrehozása

Iskola egészségügyi ellátás nem kellően

hatékony

kötelező szűrések bevezetésére

javaslattétel az illetékes Minisztérium

felé

Gyermekvédelem szétaprózódása az

iskolákon belül

szociális munkások alkalmazása az

oktatási intézményekben, pályázati

források segítségével

Gyermekek rehabilitációs ellátásának

hiánya, fogyatékos gyermekek szállítása

nem megoldott

Járási szintű közösen fenntartott,

akadálymentesített gépjármű

üzemeltetése, beszerzése

Az iskolákban a nappali

foglalkoztatásokhoz szükséges eszközök

hiányoznak

pályázati forrásokból, civil

szervezetek részvétele és szociális

munkások alkalmazása,

eszközvásárlás

Az iskolák közötti eredmények eltérését

a kompetenciamérések eltérő feltételek

melletti teljesítése is okozza

egységes gyakorlat kialakítása

szükséges az intézmények között,

valamint tapasztalatcsere, jó

gyakorlatok megosztása

39

5. Nők helyzete, esélyegyenlősége

A nők száma jelentősen meghaladja a férfiak számát az állandó lakónépességen belül. Az

alábbi diagram szemlélteti az állandó népességet a Bácsalmási Járásban, nemek szerinti

bontásban, melyből megállapítható, hogy jelentősen magasabb a nők aránya.

Bácsalm

ási Jár

ás 2009

Bácsalm

ási Jár

ás 2010

Bácsalm

ási Jár

ás 2011

Bácsalm

ási Jár

ás 2012

Bácsalm

ási Jár

ás 2013

9,000

9,500

10,000

10,500

11,000

11,500

Állandó népesség a Bácsalmási Járásban nemek szerinti bontásban

Állandó népességből férfiak száma (fő)Linear (Állandó népességből fér-fiak száma (fő))Állandó népességből nők száma(fő)Linear (Állandó népességből nők száma(fő))

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Bácsalmási Járásban az állandó népesség számának és a munkanélküliek számának nemek

szerinti bontása alapján megállapítható, hogy a nőknek nem rosszabbak az elhelyezkedési

esélyei a férfiakénál, amely egy kialakult jobb helyzetet mutat az országos statisztikai

adatoknál. Ez azonban nem jelent kellő megoldást az elszegényedett, többszörösen hátrányos

helyzetű csoportok számára, hiszen ha a családfő nem tud munkához jutni és az édesanyának

kell átvennie ezt a szerepet és ez által sérülnek a családban eredetileg betöltendő szerepek. A

szegénységben, létbizonytalanságban élő családok körében nem ritka az agresszió, a családon

40

belüli erőszak és a szenvedélybetegségek megjelenése, amely tovább súlyosbítja a

helyzetüket. Fenti okok miatt gyakori a családok széthullása is, a gyermeküket egyedül nevelő

nők körében pedig még nagyobb az elszegényedés kockázata. Ezért jó megoldást az jelentene

a nők számára is, ha a férfiak számára is elegendő munkalehetőség állna rendelkezésre.

Bácsalmási Járás 2009





-

200

400

600

800

1,000

1,200

Nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerinti bontásban a Bácsalmási Járásban

Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi (fő)Linear (Nyilvántartott ál-láskeresők száma, férfi (fő))Nyilvántartott álláskeresők száma, nő (fő)Linear (Nyilvántartott ál-láskeresők száma, nő (fő))

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti

otthona)

A Bácsalmási Járásban nagy problémát okoz az, hogy a szakosított ellátások terén kevés

intézménnyel rendelkezik, hiányzik egy krízis központ, hiányzik az anyaotthon és a helyettes

szülői hálózat is hiányos. Az anyaotthonban való elhelyezéssel kapcsolatos akadályok, a

problémás ügyintézés, illetve a várólisták jelenléte tovább nehezítik a krízis helyzetbe került

személyek. Ezen a területen szükséges anyagi ráfordítás megteremtéséhez elengedhetetlen a

pályázati források felkutatása, illetve a civil szervezetek bevonása. Bácsalmáson jó

gyakorlatként működik a helyettes szülői hálózat, amely szintén alátámasztja azt, hogy

szükség van a járáson belüli szakemberek együttműködésére, szakmai fórumok tartására,

amelyen a jó gyakorlatok átadhatóak és a problémákra együtt gondolkodás folytán

41

hatékonyabb megoldási javaslatok tehetőek. A krízis helyzetekbe kerülő nők, családok

számára önkormányzati tulajdonú, szociális bérlakások kialakítása is jelentős segítséget

nyújthatna, tekintettel az anyaotthonokba való bekerülés nehézségeire.



A gyermekét egyedül nevelő, vagy több

gyermeket nevelő család esetében a

szegénység kockázata magas.

Szociális, gyermekjóléti

szolgáltatások, ellátások során

célzott támogatások körének

kialakítása. Személyes

folyamattámogatás, pozitív

diszkrimináció alkalmazása.

Nincs krízishelyzetben igénybe vehető

szolgáltatás

Önkormányzati szociális

bérlakások számának emelése

Kiskorú gyermekek nevelése és munkába

állás nehézkes összeegyeztetése

Háztáji gazdálkodás elősegítése,

életviteli tanácsadással

Képzési lehetőségek keresése

A családi, magánéletbeli feladatok és

felelősségek sok esetben egyoldalúan a

nőket terhelik

A foglalkoztatott, az inaktív és a

munkanélküli népesség főbb

demográfiai adatainak áttekintése,

teljes körű vagy reprezentatív

vizsgálat elvégeztetése körükben a

munkavállalást akadályozó, vagy

nehezítő tényezőkről.

Rövid távú változás érdekében

felvilágosítás, propaganda,

kampányok, foglalkoztatási

programok nem csak a nők, hanem

a férfiak részére is.

42

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

Világméretű problémát jelent az elöregedő társadalom, hiszen a demográfiai változások

hatalmas átrendeződést fognak létrehozni az országok jóléti, nyugdíj- és egészségügyi

rendszereiben. A idősek száma minden más társadalmi csoporténál nagyobb számban

növekszik, amely hazánkra is jellemző, amelyet jelen fejezet diagramjai szemléltetnek

országos, megyei és járási szinten egyaránt.

További felmerült probléma az idősödő lakosság körében, hogy gyakran válnak áldozattá, így

a környezetük biztonságosabbá tétele is megfogalmazódott a jövőben szükséges intézkedések

között.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete,

demográfiai trendek stb.)

Az alábbi diagram alapján látható, hogy az állandó népesség a Bácsalmási Járásban

folyamatosan és nagymértékben csökken.

Bácsalm

ási Já

rás 20

09

Bácsalm

ási Já

rás 20

10

Bácsalm

ási Já

rás 20

11

Bácsalm

ási Já

rás 20

12

Bácsalm

ási Já

rás 20

13 9,000

9,500

10,000

10,500

11,000

11,500

Állandó népesség a Bácsalmási Járásban nemek szerinti bontásban

Állandó népességből férfiak száma (fő)Linear (Állandó népességből fér-fiak száma (fő))Állandó népességből nők száma(fő)Linear (Állandó népességből nők száma(fő))

Az állandó és nagymértékű lakosságszám mellett, azonban az alábbi diagram

szemléltetésében jól látható, hogy a 65 év feletti lakosságszám viszont évről- évre emelkedik.

43

Bácsalm

ási Já

rás 20

09

Bácsalm

ási Já

rás 20

10

Bácsalm

ási Já

rás 20

11

Bácsalm

ási Já

rás 20

12

Bácsalm

ási Já

rás 20

13

-

500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

65 év feletti lakosságszám nemek szerinti bontásban a Bácsalmási Járásban

Állandó népességből a 65 év feletti férfiak száma (fő)Linear (Állandó népességből a 65 év feletti férfiak száma (fő))Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő)Linear (Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő))

Ha e két fenti adathalmazt egymáshoz viszonyítjuk és összehasonlítjuk a megyei és országos

adatokkal, akkor az alábbi diagramok által tartalmazott adatokhoz jutunk.

Magyaro

rszág

2009

Magyaro

rszág

2010

Magyaro

rszág

2011

Magyaro

rszág

2012

Magyaro

rszág

2013

0.00%

5.00%

10.00%

15.00%

20.00%

25.00%

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban az állandó lakónépességhez

viszonyítva Magyarországon65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiakLinear (65 év feletti arány az ál-landó népességhez viszonyítva férfiak)65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nőkLinear (65 év feletti arány az ál-landó népességhez viszonyítva nők)

44

Az állandó lakónépesség számához viszonyítva a 65 év feletti lakosságszámot, folyamatos

arányú növekedés tapasztalható országos szinten, melyet a fenti diagramon láthatunk. Az

alábbi diagram ugyanezen adatokat tartalmazza, csak megyei szinten vizsgálva, melyből

megállapítható, hogy Bács-Kiskun Megyét fokozottan érinti a társadalom elöregedése, a 65 év

feletti lakosságszám aránya az állandó népességhez viszonyítva nagyobb mértékben

emelkedik az országosnál.

BKK Megye 2009

BKK Megye 2010

BKK Megye 2011

BKK Megye 2012

BKK Megye 2013

0.00%

5.00%

10.00%

15.00%

20.00%

25.00%

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban a lakónépességhez viszonyítva

Bács-Kiskun Megyében65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiakLinear (65 év feletti arány az ál-landó népességhez viszonyítva férfiak)Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő)Linear (Állandó népességből a 65 év feletti nők száma (fő))

Ezt követően az alábbi diagram szemlélteti az állandó népességhez viszonyítva a 65 év feletti

lakosságszám arányát a Bácsalmási Járásban, amely meghaladja mind a megyei, mind pedig

az országos arányszámot. Ennek a tendenciának a kezelése fokozott figyelmet igényel a

térségben. Ez nem csak a nyugdíjrendszert és egészségbiztosítási rendszert terheli le nagyobb

mértékben, hanem a térségi szinten felmerülő idősellátási problémákat is magyarázza.

45

Bácsalm

ási Járá

s 2009

Bácsalm

ási Járá

s 2010

Bácsalm

ási Járá

s 2011

Bácsalm

ási Járá

s 2012

Bácsalm

ási Járá

s 2013

0.00%5.00%

10.00%15.00%20.00%25.00%30.00%

65 év feletti lakosság aránya nemek szerinti bontásban a lakónépességhez viszonyítva a

Bácsalmási Járásban65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva férfiakLinear (65 év feletti arány az ál-landó népességhez viszonyítva férfiak)65 év feletti arány az állandó népességhez viszonyítva nőkLinear (65 év feletti arány az ál-landó népességhez viszonyítva nők)

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok

foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb

programok a településen)

A foglalkoztatási esélyek minimálisan az idősek körében, viszont jó gyakorlatok vannak a

járáshoz tartozó néhány településen a nyugdíjasok által alakított klubok, illetve egyesületek

terén. Ezt a típusú önszerveződést a járáson belül minden településen támogatják a település

vezetői, és mivel az idősek körében magas az egyedül élők aránya, több programszervezés

javasolt célzottan az idősek számára, amelyben aktívan részt vehetnek.

46


gyakorlásához való hozzáférés

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A járási szinten fokozottan megjelenő idősödő társadalom okozta problémák, egyik

legszembetűnőbb jele – túl a fent ábrázolt statisztikai adatokon – a bentlakásos

intézményekben a férőhelyek hiánya, illetve a kialakult irreálisan hosszú várólisták a

bekerülésre. Erre a társadalmi problémára megoldást csak a további férőhelyeket jelentő

intézmények létrehozása, illetve a működő intézmények férőhelyeinek bővítése jelenthet,

melyhez jelentős anyagi ráfordítás is szükséges. Ennek a megvalósításához azonban célzott

pályázati forrásokra és civilszervezetek bevonására van szükség.

Ugyanezen fenti okok alapján magyarázható a házi segítségnyújtáson belül felmerült

probléma, ahol szintén a várólista jellemző a Bácsalmási Járásban. A kialakult helyzetet

tovább nehezíti a szakember hiány, az őket érintő anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya. Az

alábbi diagram tartalmazza a házi segítségnyújtásban részesülők számát járási szinten, amely

fokozatos csökkenést mutat ugyan, de a gyakorlat szerint szintén a várólista jellemző erre a

szolgáltatásra is, amely magyarázható a jogszabályban meghatározott szakember szám

korlátaival.

47

2009 2010 2011 2012 2013

50

100

150

200

Házi segítségnyújtásban részesülők száma a Bácsalmási Járásban (fő)

Házi segítségnyújtásban részesülők száma 2009 (fő)Linear (Házi segítségnyújtásban részesülők száma 2009 (fő))



Magas az egyedül élő idősek aránya. Az idősek aktivitását célzó

programok szervezése.

Gyakran válnak az idős emberek

áldozattá.

Idősek személyes környezetének,

otthonának védelmét szolgáló

intézkedések bővítése.

Helyben nem megoldott az idősek

bentlakásos elhelyezése a településen, a

várakozók száma és a várakozási idő

bentlakásos intézményi elhelyezésre igen

magas.

Bentlakásos idősek otthonának

létesítése, pályázati forrás

függvényében, pályázati lehetőségek

figyelemmel kísérése.

Egyre több idős ember kerül olyan

helyzetbe, hogy a házi gondozók

segítségére szorulnak

a házi segítség nyújtás kapacitásának

növelése, valamint tárgyi

feltételeinek fejlesztése

48

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Járási szinten nincs rendelkezésre álló felmérés a fogyatékos személyek számáról, a

fogyatékosság mértékéről és típusáról. Egy ilyen szintű adatbázis létrehozása nagymértékben

elősegítené a célzott segítségnyújtás lehetőségét. E hiány megszüntetésére alkalmas lehet egy

térségi civil szervezet felmérése, vagy az önkormányzatok szerepvállalása az adatbázis

létrehozásában. A fogyatékos személyekkel kapcsolatban elsődleges feladatként

fogalmazódott meg a társadalom szemléletformálása, majd a fokozatos kialakítható

partnerségi viszony. Ehhez szorosabb kontaktus szükséges a célcsoporttal, tájékoztatás

számukra az igénybe vehető kedvezményekről, mint pl. autóvásárlási támogatásról,

mozgáskorlátozott parkolási igazolványról vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek által

igénybe vehető adókedvezmény lehetőségéről.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett

foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

Jelenleg nem megoldott a térségben a fogyatékkal élők foglalkoztatása, az egészségi

állapotuknak megfelelő munkalehetőség hiánya jellemző járási szinten, e téren a

szemléletformáláson túl rehabilitációs munkahelyek teremtése, vállalkozóknak szóló

támogatásokról való tájékoztatás szükséges.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

A prevenciós, egészségügyi szolgáltatásokat kevésbé veszik igénybe, amelynek oka lehet az

információk hiánya, az elszigeteltség kialakulása és a társadalmi megbecsülés hiánya. A

probléma kezelésére a helyi közösségek érzékenyítése, szemléletformálás a fogyatékosság

elfogadtatásáért és a célcsoport informálása jelentene megoldást járási szintű kivitelezésben,

civil szervezetek és önkéntesek bevonásával.

Járási szinten lehetőség van a szállítószolgálat igénybevételére, amelyről társulási

megállapodás is van. A szolgálat keretében akadálymentesített járművel szállíthatók a

fogyatékos személyek a járáson belül.

49

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Az alábbi diagram szemlélteti az elmúlt évek folyamán közlekedési támogatásban részesülő

személyek számának alakulását. A nagymértékű csökkenés azonban nem jelent pozitív

eredményt a szakemberek szerint, mert a támogatás igénybevételének csökkenése vélhetően a

megváltozott és kedvezőtlenebb támogatási feltételeknek köszönhető. Jelenleg a használt

autóvásárláshoz nyújtott támogatással egyidejűleg kötelezik a súlyosan mozgáskorlátozott

személyt, hogy a támogató által megjelölt pénzintézettől kölcsönt vegyen fel, éveken át tartó

casco biztosítást kössön és tartson fenn, illetve fizesse meg a szerződéskötés – nem csekély

mértékű – megírásának költségeit. Ezen feltételek összességében azt eredményezik, hogy a

súlyos mozgáskorlátozott személy semmilyen támogatást nem kap, a támogatás összegét neki

a kölcsön kamataként, a plusz biztosítás díjaként és a szerződéskötés díjaként kell

megfizetnie.

A rehabilitálásra nyitva álló lehetőségek járási szinten rendkívül hiányosak. Például Dévény

torna igénybevételére csak Baján és kizárólag díj ellenében van lehetőség, illetve gyógyászati

segédeszköz ellátás vagy pszichológus által nyújtott szolgáltatás igénybevételének lehetősgée

egyáltalán nincs a térségben.

2009 2010 2011 2012

500

1000

1500

2000

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma

a Bácsalmási Járásban(fő)Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési tá-mogatásában részesültek száma 2009 (fő)Linear (Súlyosan mozgáskorlá-tozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma 2009 (fő))

50


gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei,

fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató

épületek akadálymentesítettsége

A kulturális programokhoz való hozzáférésnek akadályát képezi, hogy a támogatószolgálat

nem működik hétvégén, a kulturális programok nagy része pedig hétvégén kerül megtartásra.

Ezen a területen szükséges lenne a támogatószolgálat tevékenységének átalakítása, esetleges

pályázati lehetőségek kihasználása a tevékenységük kibővítése és a fogyatékkal élők egyenlő

hozzáférése érdekében.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Pozitív diszkriminációként értékelhető az egészségügyi alapellátások területén alkalmazott

gyakorlat, hogy ahol a rendelő nem akadálymentes, ott házhoz megy az orvos.



társadalmi empátia hiánya szemléletformálás, érzékenyítő

tréningek oktatási-, gyermek

intézményekben, munkahelyeken és

közösségi programokon egyaránt

információ hiány az igénybe vehető

kedvezményekről

információs füzetek készítése és

eljuttatása a fogyatékossággal

érintett személyekhez

a közlekedési támogatás feltételeinek

változása következtében nem részesülnek

valós anyagi támogatásban a

mozgáskorlátozott személyek


felülvizsgálatára javaslattétel az

illetések Minisztérium felé

51

jelenleg nem áll rendelkezésre pontos

felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem

lehet pontos elemzést készíteni a

fogyatékkal élők helyzetéről, szükségleteiről

információbázis létrehozása az

alábbi tartalommal:

fogyatékkal élő száma, demográfiai

jellemzők

a fogyatékosság foka, típusa


területek megfogalmazása

a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei

nem megfelelőek

munkahelyek, vállalkozók

megkeresése és azok figyelmének

felhívása a fogyatékkal élők

foglalkoztatásának lehetőségére,

kedvezményeire

közszolgáltatásokhoz, kulturális és

sportprogramokhoz való hozzáférés

lehetőségei az akadálymentes környezet

miatt nem biztosított teljes mértékben, a

támogató szolgálat nem működik hétvégén

fizikai környezetben található

akadályok megszüntetése

közintézmények és lakókörnyezet

akadálymentesítését szolgáló

program pályázati lehetőségek

függvényében

támogató szolgálat tevékenységének

kibővítése

Közintézmények akadálymentesítése csak

részben megoldott

pályázati források keresése

Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők

társadalmi felelősségvállalása

Az Esélyteremtő Programterv elsődleges célkitűzése a Járási Esélyegyenlőségi Program

(továbbiakban: JEP) fórum létrehozása, amely a járási szintű együttműködések

koordinálásáért felel az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A JEP fórum szervezeti és

működési szabályait a térségi társulási megállapodásban javasolt rögzíteni. A pontos célok,

52

feladatok és a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikáció meghatározásával. A szabályok

felállítása a járáshoz tartozó települések önkormányzatainak együttműködésével kerül

meghatározásra, melyhez azonos jogokkal kapcsolódnak az alábbi partnerek:

Partner Önkormányzatok

1. Bácsalmás Város Önkormányzata

2. Madaras Község Önkormányzata

3. Katymár Községi Önkormányzat

4. Bácsborsód Község Önkormányzata

5. Bácsbokod Község Önkormányzata

6. Bácsszőlős Község Önkormányzata

7. Csikéria Község Önkormányzata

8. Kunbaja Község Önkormányzata

9. Mátételke Község Önkormányzata

10. Tataháza Község Önkormányzata

A járási szintű együttműködések meghatározásához szükséges az együttműködési rendszer

felállítása, amelynek dokumentálása megállapodások formájában lehetséges a – teljesség

igénye nélkül – a fenti partnereken túl továbbá alábbi partnerek bevonásával:

Járási szintű partnerek

1. Bácsalmási Járási Hivatal - Hatósági Osztály

2. Bácsalmási Járási Hivatal - Okmányirodai Osztály

3. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Földhivatala

4. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége

5. Bácsalmási Járási Hivatal Járási Gyámhivatala

Együttműködő civil szervezetek

1. Sorsfordító Szociális Szövetkezet

2. Önsegély Szociális Szövetkezet

53

3. Bácskapu Kistérségi Nonprofit Kft

A JEP fórumhoz kapcsolódóan tematikus munkacsoportok kialakítása biztosítaná az egyes

esélyegyenlőségi csoportok érdekérvényesítését, szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. A

JEP fórumokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket – rotációs jelleggel – minden

alkalommal más település biztosítaná a Bácsalmási Járáson belül, ezzel is előmozdítva az

azonos mértékű részvételt és felelősségvállalást.

54

Komplex Intézkedési Terv

Fejezet cím Megfogalmazott probléma Megoldási javaslatok

Mélyszegénységben élők és

romák helyzete,

esélyegyenlősége

jelenleg nem áll rendelkezésre részletes,

minden területre kiterjedő felmérés a

mélyszegénységben élőkről

információbázis létrehozása a mélyszegénységben élők

számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről, szükségletek,

igények, problémás területek pontos felmérése


romák helyzete,

esélyegyenlősége

kulturális sokszínűség megszűnésének

veszélye

nagyobb hangsúlyt kell fektetni hagyományok ápolására

meg kell fontolni a nemzetiségi nyelvoktatást a térségben

nemzetiségi nyelvvel sikereket elért személyek bemutatása a

társadalom számára


romák helyzete,

esélyegyenlősége

magas munkanélküliség,

alacsony foglalkoztatási esélyek az alacsony

státuszúak körében, melynek hátterében az

alacsony iskolai végzettség, a

szakképzettség hiánya áll

szociális kompetencia fejlesztő tréningek tartása

elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedés elősegítése

érdekében szakmunkás végzetségek megszerzésének

támogatása hiány szakmákban és térséf specifikusan

jogosítvány szerzés támogatása


romák helyzete,

tartós munkanélküliek száma emelkedik pszichológus, addiktológus bevonása, a személyek képessé

tétele a munkára

55

esélyegyenlősége


romák helyzete,

esélyegyenlősége

közfoglalkoztatottak megbecsülésének

hiánya, szinte közvetett hátrányos

megkülönböztetése

a társadalom tájékoztatása a munkájuk eredményéről,

jogszabály módosítás az anyagi megbecsülés elérhetősége

érdekében


romák helyzete,

esélyegyenlősége

25 év alatti munkanélküliek sorsa TÁMOP, EFOP, GINOP programok


romák helyzete,

esélyegyenlősége

eladósodás, közüzemi díjhátralékok

megjelenése és felhalmozása

feltöltő kártyás módszerről tájékoztatás, Máltai

Szeretetszolgálat általi támogatásokról tájékoztatás


romák helyzete,

esélyegyenlősége

tanyás körzetek nem egyenlő esélyű

hozzáférése a szolgáltatásokhoz tanyagondnoki szolgálat fejlesztése


romák helyzete,

esélyegyenlősége

lakóházak romos állapota, bontása a bontások jogkövetkezményeinek jogszabályban rögzítése


romák helyzete,

egészségügyi szolgáltatásokhoz való

egyenlőtlen hozzáférés, nem teljes ügyeleti

orvosok anyagi megbecsülésének növelése

56

esélyegyenlősége lefedettség szakember hiány miatt


romák helyzete,

esélyegyenlősége

legfontosabb és kiemelt problémát a

felszerelt mentőautó hiánya jelenti

10 Millió forintos támogatás megszerzése erre a célra vagy

egy felszerelt mentőautó átadása a Mentőszolgálat részéről


romák helyzete,

esélyegyenlősége

gyógyszertári ügyelet hiánya a sürgős és otthon tartani szükséges gyógyszerek listájáról

tájékoztatás a lakosság számára


romák helyzete,

esélyegyenlősége

fogorvosi praxisok hiánya a hátrányos településen nagyobb támogatás megítélése a

praktizáló fogorvosok számára


romák helyzete,

esélyegyenlősége

a bácsalmási labor nem végez TSH szűrést a

vérvételek alkalmával

egy meghatározott napon a járás lakosságának ilyen típusú

szűrését el kellene itt látni és nem szívességi alapon kérni ezt

a Bajai Kórháztól

Gyermekek

esélyegyenlősége

Nincs megbízható nyilvántartás a hátrányos

helyzetű gyermekek tekintetében.

Hiányoznak még adatgyűjtések, átfogó

felmérések a gyermekszegénységgel,

gyermekes családok helyzetével

kapcsolatban, különös tekintettel, a

KLIKK-el hatékonyabb együttműködés

információbázis létrehozása gyermekszegénységben élők

számáról, demográfiai, szociális jellemzőikről,

szükségletek, igények, problémás területek pontos

felmérése

57

fogyatékkal élő gyermeket nevelő

családokra vonatkozóan.

Gyermekek

esélyegyenlősége

A gyermekszám rohamos csökkenése letelepedési támogatás nyújtása

Gyermekek

esélyegyenlősége

növekszik a magatartási, beilleszkedési

zavarokkal küzdő gyermekek száma,

valamint magas a hátrányos helyzetű

gyermekek száma is

gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat

kapacitásának növelése

pszichológus, gyógypedagógus szakember alkalmazása

Gyermekek

esélyegyenlősége

Kedvezményes étkeztetéssel kapcsolatban

felmerült szülői érdektelenség

jelképes összeg megállapítása az étkezésekért

Gyermekek

esélyegyenlősége

Állampolgársággal nem rendelkező

gyermekek sorsa

KAB-os ügyintézés, szülők tájékoztatása a lehetőségekről

Gyermekek

esélyegyenlősége

Védőoltással nem rendelkező gyermekek

egészségügyi kockázata

jegyzői segítség igénybevétele

Gyermekek

esélyegyenlősége

Védőnők pályaelhagyása Kormányzati szintű intézkedésre javaslattétel

Gyermekek A gyermek létszám csökkenése idősotthonok kialakítása, pályázati források

58

esélyegyenlősége következtében bezárt óvodák felhasználásával

Gyermekek

esélyegyenlősége

Szociokulturális hiányokkal küzdő

gyermekek hátránya

Biztos Kezdet Gyerekházak, Baba-Mama klubok

létrehozása

Gyermekek

esélyegyenlősége

Iskola egészségügyi ellátás nem kellően

hatékony

kötelező szűrések bevezetésére javaslattétel az illetékes

Minisztérium felé

Gyermekek

esélyegyenlősége

Gyermekvédelem szétaprózódása az

iskolákon belül

szociális munkások alkalmazása az oktatási

intézményekben, pályázati források segítségével

Gyermekek

esélyegyenlősége

Gyermekek rehabilitációs ellátásának

hiánya, fogyatékos gyermekek szállítása

nem megoldott

Járási szintű közösen fenntartott, akadálymentesített

gépjármű üzemeltetése, beszerzése

Gyermekek

esélyegyenlősége

Az iskolákban a nappali

foglalkoztatásokhoz szükséges eszközök

hiányoznak

pályázati forrásokból, civil szervezetek részvétele és

szociális munkások alkalmazása, eszközvásárlás

Gyermekek

esélyegyenlősége

Az iskolák közötti eredmények eltérését a

kompetenciamérések eltérő feltételek

melletti teljesítése is okozza

egységes gyakorlat kialakítása szükséges az intézmények

között, valamint tapasztalatcsere, jó gyakorlatok

megosztása

Nők esélyegyenlősége A gyermekét egyedül nevelő, vagy több

gyermeket nevelő család esetében a

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során

célzott támogatások körének kialakítása.

59

szegénység kockázata magas.

Nők esélyegyenlősége Nincs krízishelyzetben igénybe vehető

szolgáltatás

Önkormányzati szociális bérlakások számának emelése

Nők esélyegyenlősége Kiskorú gyermekek nevelése és munkába

állás nehézkes összeegyeztetése

Háztáji gazdálkodás elősegítése, életviteli tanácsadással

Képzési lehetőségek keresése

Nők esélyegyenlősége A családi, magánéletbeli feladatok és

felelősségek sok esetben egyoldalúan a

nőket terhelik

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli népesség

főbb demográfiai adatainak áttekintése, teljes körű vagy

reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a

munkavállalást akadályozó, vagy nehezítő tényezőkről.

Rövid távú változás érdekében felvilágosítás,

propaganda, kampányok, foglalkoztatási programok nem

csak a nők, hanem a férfiak részére is.

Idősek esélyegyenlősége Magas az egyedül élő idősek aránya. Az idősek aktivitását célzó programok szervezése, civil

szféra bevonása.

Idősek esélyegyenlősége Gyakran válnak az idős emberek áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét

szolgáló intézkedések bővítése.

Idősek esélyegyenlősége Helyben nem megoldott az idősek

bentlakásos elhelyezése a településen, a

várakozók száma és a várakozási idő

Bentlakásos idősek otthonának létesítése, pályázati

forrás függvényében, pályázati lehetőségek figyelemmel

kísérése.

60

bentlakásos intézményi elhelyezésre igen

magas.

Idősek esélyegyenlősége Egyre több idős ember kerül olyan

helyzetbe, hogy a házi gondozók

segítségére szorulnak

a házi segítség nyújtás kapacitásának növelése, valamint

tárgyi feltételeinek fejlesztése

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

társadalmi empátia hiánya szemléletformálás, érzékenyítő tréningek oktatási-, gyermek

intézményekben, munkahelyeken és közösségi programokon

egyaránt

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

információ hiány az igénybe vehető

kedvezményekről

információs füzetek készítése és eljuttatása a

fogyatékossággal érintett személyekhez

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége


változása következtében nem részesülnek

valós anyagi támogatásban a

mozgáskorlátozott személyek

a közlekedési támogatás feltételeinek felülvizsgálatára

javaslattétel az illetések Minisztérium felé

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

jelenleg nem áll rendelkezésre pontos

felmérés a fogyatékkal élőkről, ezért nem

lehet pontos elemzést készíteni a

fogyatékkal élők helyzetéről,

szükségleteiről

információbázis létrehozása az alábbi tartalommal:

fogyatékkal élő száma, demográfiai jellemzők

a fogyatékosság foka, típusa

szükségletek, igények, problémás területek megfogalmazása

61

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

a fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei

nem megfelelőek

munkahelyek megkeresése és azok figyelmének felhívása a

fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségére

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

közszolgáltatásokhoz, kulturális és

sportprogramokhoz való hozzáférés

lehetőségei az akadálymentes környezet

miatt nem biztosított teljes mértékben, a

támogató szolgálat nem működik

hétvégén

fizikai környezetben található akadályok megszüntetése

közintézmények és lakókörnyezet akadálymentesítését

szolgáló program pályázati lehetőségek függvényében

támogató szolgálat tevékenységének kibővítése

Fogyatékkal élők

esélyegyenlősége

Közintézmények akadálymentesítése csak

részben megoldott

pályázati források keresése

62

bacsalmas.hubacsalmas.hu/.../arop1a3/arop-jep-bacsalmas_vegleges.docx · web viewaz Államreform...

Documents