tankonyvtar.hu · web viewcl 2 = 2 cl, és ebbőlcl + o 3 = clo + o 2 clo + o = cl + o 2...

KoumlrnyezetgazdaacutelkodaacutesDr Baroacutetfi Istvaacuten

Created by XMLmind XSL-FO Converter


Publication date 2011Szerzői jog copy 2011 Szent Istvaacuten Egyetem

Copyright 2011 Szent Istvaacuten Egyetem Minden jog fenntartva


TartalomElőszoacute 4Bevezeteacutes 5I Az ember eacutes koumlrnyezete 1

1 Az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek vaacuteltozaacutesa 22 Atmoszfeacutera 53 Litoszfeacutera 194 A koumlrnyezet bioloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei 245 Koumlrnyezeti teacutenyezők a biotoacutep a bioloacutegiai indikaacutetor 28

II A koumlrnyezet eacutes taacutersadalom 326 A raacutedoumlbbeneacutes korszaka (1960-as eacutevek) 337 A koumlrnyezetveacutedelem inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutenek hivatalos elismereacuteseacutenek korszaka (1970-es eacutevek) 378 A hateacutekony inteacutezkedeacutesek kezdeteacutenek korszaka (1980-as eacutevektől napjainkig) 399 A globaacutelis koumlrnyezeti probleacutemaacutek 47

III Koumlrnyezeti elemek aacutellapota 5610 Levegőtisztasaacuteg veacutedelme 5711 A levegő szennyezeacuteseacutenek szabaacutelyozaacutesa 6712 Szag eacutes csoumlkkenteacutese 8213 Viacutezgazdaacutelkodaacutes 8414 Talajveacutedelem 12315 A zaj- eacutes rezgeacutes 13916 16 tanulaacutesi egyseacuteg Hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes 150


ElőszoacuteEz a tananyag a műszaki szakok (geacutepeacuteszmeacuternoumlk mezőgazdasaacutegi eacutes eacutelelmiszeripari geacutepeacuteszmeacuternoumlk műszaki menedzser leacutetesiacutetmeacutenymeacuternoumlk) hallgatoacutei szaacutemaacutera keacuteszuumllt Azokat az ismereteket foglalja oumlssze melyek a szakmaacutejuk gyakorlaacutesa de akaacuter a mindennapi eacuteletuumlk soraacuten a koumlrnyezettel valoacute kapcsolatukban alapvetően ismerni szuumlkseacuteges Ezek koumlzoumltt az ismeretek koumlzoumltt nagyon sok a meacutediaacutekban nap mint nap szerepel de az elhangzoacute fogalmak a szakmai tudomaacutenyos oumlsszefuumlggeacutesek valoacutes tartalmi felismereacutese neacutelkuumll gyakran leginkaacutebb csak eacuterzelmi motivaacutecioacutekeacutent jelenik meg

A taacutergy oktataacutesaacutenak ceacutelja - eacutes az ismeretanyag oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenaacutel is ez volt a legfontosabb szempont - hogy a műszaki felsőoktataacutesban veacutegzett szakemberek a koumlrnyezetuumlket veacutedő a joumlvő iraacutent felelősseacuteget eacuterző emberek legyenek akik ezekről a keacuterdeacutesekről nemcsak beszeacutelni tudnak hanem fontosnak tartjaacutek eacutes eacutertően tenni is kiacutevaacutennak eacuterte A tananyagban az ehhez szuumlkseacuteges ismereteket gyűjtoumlttuumlk oumlssze eacutes uacutegy gondoljuk hogy ez az anyag jelentős meacuterteacutekben hozzaacutejaacuterul a kitűzoumltt ceacutel eleacutereacuteseacutehez


BevezeteacutesA tudomaacutenyos-technikai forradalommal meginduloacute műszaki felsőfokuacute keacutepzeacutes előszoumlr főkeacutent uacutej geacutepek eacutes uacutej technoloacutegiaacutek ismereteacutere oumlsszpontosiacutetott A technikai fejlődeacutes első szakaszaacuteban nem okozott gondot a munkaerő energia vagy nyersanyag mennyiseacutege illetve ezek aacuterai E szaacutezad koumlzepeacutetől kezdődően azonban mind erősebben jelentkezett az a koumlvetelmeacuteny hogy az alkalmazott technoloacutegiaacutek bevezeteacutese uacutej termeacutekek gyaacutertaacutesa csak a raacutefordiacutetaacutesok meghataacuterozott meacuterteacutekeacuteneacutel kifizetődőek A műszaki szakembereknek mostmaacuter nemcsak joacute geacutepek tervezeacuteseacutet kellett megtanulni hanem oumlkonoacutemiai ismereteket is el kellett sajaacutetiacutetani A műszaki keacutepzeacutesben megnoumlvekedett az oumlkonoacutemiai ismeretek suacutelya eacutes megindult a műszaki szakemberek gazdasaacutegi tovaacutebbkeacutepzeacutese is A termeleacutes meacutereteinek rohamos fejlődeacutese felvetette a nyersanyag eacutes energiakeacuteszletek szaacutembaveacuteteleacutet eacutes a termeleacutes melleacutektermeacutekekeacutent koumlrnyezetbe keruumllt anyagok nagy mennyiseacutege illetve ezek kaacuteros hataacutesa napjainkban eacuterlelődtek olyan probleacutemaacutevaacute amely az ember-koumlrnyezet viszony tisztaacutezaacutesaacutet joumlvőnk alapvető felteacuteteleacuteveacute emeli

Ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent az oktataacutes kuumlloumlnboumlző szintjein megjelennek a koumlrnyezettudomaacuteny oumlsszefuumlggeacutesei a technika lehetőseacutegek nyuacutejtotta korlaacutetok eacutes az emberi koumlrnyezet megoacutevaacutesaacutenak szuumlkseacuteges tennivaloacutei A felsőoktataacutes kuumlloumlnboumlző szintjein is megindul a koumlrnyezetveacutedelem oktataacutesa A műszaki szakemberek szaacutemaacutera a koumlrnyezettel kapcsoltos oktataacutesi feladata toumlbbreacutetűen jelenik meg

bull ismerni kell azt a koumlrnyezetet melybe a tervezett teveacutekenyseacuteget be kiacutevaacutenjuk helyezni a koumlrnyezetre valoacute hataacutesaacutet a koumlrnyezet befogadaacutesaacutet

bull ismerni kell azokat az oumlsszefuumlggeacuteseket lehetőseacutegeket korlaacutetokat melyek a teveacutekenyseacuteguumlnk koumlrnyezetbe valoacute befogadaacutesaacutet befolyaacutesolja meghataacuterozza

bull ismerni kell a koumlrnyezetrendszert eacutes belső oumlsszefuumlggeacuteseit hogy ezaacuteltal vilaacutegossaacute vaacuteljeacutek mi veszeacutelyezteti a koumlrnyezetet eacutes mi ellen kell veacutedekezni

bull ismerni kell azokat a technikai lehetőseacutegeket eacutes speciaacutelis eszkoumlzoumlket melyek a technika koumlrnyezetkaacuterosiacutetoacute hataacutesaacutet korlaacutetozzaacutek a szennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutet eredmeacutenyezik

Videoacute 1

A koumlrnyezetalakiacutetaacutes legfőbb teacutenyezője az ember eacutes iacutegy a kaacuterosiacutetaacutes egyik jelentős forraacutesa maga az emberi teveacutekenyseacuteg Ennek meacuterteacuteke a technikai eszkoumlzoumlk hasznaacutelataacuteval megsokszorozoacutedott ilyenformaacuten az ipar ill az iparszerű teveacutekenyseacuteg a koumlrnyezetszennyezeacutes fő okozoacutejaacutevaacute leacutepett elő Koumlrnyezetuumlnk veacutedelmeacutenek leghateacutekonyabb moacutedja ha a teveacutekenyseacuteg veacutegzeacutesekor a technika minden lehetőseacutegeacutet felhasznaacutelva megakadaacutelyozzuk a koumlrnyezet kaacuterosiacutetaacutesait Ezeacutert nagy a felelősseacutege a technika fejleszteacuteseacutevel alkalmazaacutesaacuteval műkoumldteteacuteseacutevel foglalkozoacute szakembereknek Ahhoz hogy ennek a felelősseacutegnek tudataacuteban a szuumlkseacuteges tennivaloacutek birtokaacuteban legyenek szuumlkseacuteges az az ismeret mely laacutetszoacutelag tuacutelmutat a szűk szakmai tudaacuteson

A koumlrnyezet veacutedelmeacutet a szennyezeacutes keletkezeacutese helyeacuten tehaacutet aacuteltalaacuteban a teveacutekenyseacuteg a termeleacutesi folyamat soraacuten kell elkezdeni Ugyanakkor a termeleacutesben dolgozoacute szakemberek szakmai ismerete - ma meacuteg - elsősorban termeacuteszetesen a termeleacutesi folyamattal oumlsszefuumlggő meacuteg akkor is ha veacutegzettseacuteguumlk szerint alkalmasak lehetneacutenek ilyen feladatok elveacutegzeacuteseacutere is

A tananyag szakmai sziacutenvonalaacuteban nyelvezeteacuteben feleacutepiacuteteacuteseacuteben a ceacutelhoz igazodoacutean alapfogalmakat oumlsszefuumlggeacuteseket kevesebb adatot eacutes jogszabaacutelyokat tartalmaz de fontos annak bemutataacutesa hogy ez a helyzet milyen előzmeacutenyek koumlvetkezmeacutenyekeacutent alakult ki eacutes a mai aacutellapotaacuteban milyen suacutelyuacute milyen dinamikusan vaacuteltozik keacutenyszeriacutet cselekveacutesre

Magyarorszaacuteg uacutejkori demokratikus berendezkedeacuteseacutenek kezdeti neheacutezseacutegei a taacutersadalmi-gazdasaacutegi aacutetalakulaacutes probleacutemaacutei mellett a perifeacuteriaacuten jelenik meg eacuteletuumlnk minőseacutegeacutenek koumlrnyezetuumlnk aacutellapotaacutenak keacuterdeacutese Pedig minden joumlvőnkeacutert felelősseacuteget eacuterző ember tudja hogy sajaacutet eacutes gyermekeink joumlvője nem alakiacutethatoacute olymoacutedon hogy előszoumlr kialakiacutetjuk demokratikus taacutersadalmunkat megoldjuk gazdasaacutegi probleacutemaacuteinkat eacutes ezek utaacuten megtisztiacutetjuk koumlrnyezetuumlnket megproacutebaacutelunk elfogadhatoacute eacuteletfelteacuteteleket teremteni

Ha remeacutenykedhetuumlnk egy boldogabb joumlvőben uacutegy egy gazdasaacutegi fellenduumlleacutesnek kell elkoumlvetkeznie ami azonban csak a koumlrnyezetuumlnk tovaacutebbi terheleacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesaacuteval mehet veacutegbe Meg vagyok győződve arroacutel hogy koumlrnyezetuumlnk veacutedelmeacutenek leghateacutekonyabb moacutedja ha a technika nyuacutejtotta lehetőseacutegek szeacuteles koumlrű


Bevezeteacutes

felhasznaacutelaacutesaacuteval akadaacutelyozzuk meg teveacutekenyseacutegeink koumlrnyezetkaacuterosiacutetoacute hataacutesaacutet Ez azonban csak akkor fog megvaloacutesulni ha a műszaki veacutegzettseacuteg szerves reacutesze lesz az eacutelő eacutes eacutelettelen koumlrnyezet megfelelő ismerete a globaacutelis szemleacuteletmoacuted fontos lesz a koumlrnyezet veacutedelme eacutes a gazdaacutelkodaacutes nemcsak peacutenzt időt hanem a termeacuteszeti erőforraacutesokat is magaacuteban fogja foglalni

A Koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutes ciacutemű taacutergy a kar műszaki alapkeacutepzeacutesi szakjainak toumlrzstaacutergya mely tartalmaacuteban nagyon sok tantaacuterggyal koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve kapcsolatban van Előtanulmaacutenya a koumlzeacutepiskolaacutes tananyag A taacutergy kijeloumllt előtanulmaacutenya a geacutepeacuteszmeacuternoumlk alapszakon a koumlrnyezettechnika tantaacutergynak eacutes mesterkeacutepzeacutesben az oumlkotechnoloacutegiaacutenak de a koumlrnyezettechnika szakiraacuteny eacutes a koumlrnyezetipari szakiraacuteny tantaacutergyai toumlbbseacuteguumlkben erre az ismeretre eacutepiacutetenek

A tananyagot joacutel hasznaacutelhatjaacutek a szakiraacutenyuacute tovaacutebbkeacutepzeacutesek is (Telepuumlleacutesuumlzemeltető Energiagazdaacutelkodaacutesi Leacutetesiacutetmeacutenyenergetikus Eacutepuumlletgeacutepeacutesz tovaacutebbkeacutepzeacutesi szakok) mivel azokon reacutesztvevő hallgatoacutek koraacutebbi ismereteikbők ez hiaacutenyzik vagy csak reacuteszkeacuterdeacuteseit ismerhetteacutek meg az eddigi tanulmaacutenyaik soraacuten A tanaanyag azok szaacutemaacutera is hasznos lehet akik tanultak maacuter koumlrnyezetgazdaacutelkodaacutest reacuteszben az ismereteik feleleveniacuteteacuteseacutehez de főkeacutent az egyseacuteges ndash toumlrteacutenelmi-műszaki-oumlkonoacutemiai-oumlkoloacutegiai ndash szemleacutelet kialkiacutetaacutesaacutehoz


I reacutesz - Az ember eacutes koumlrnyezeteAz ember magatartaacutesa a koumlruumlloumltte levő vilaacuteggal szemben a toumlrteacutenelem soraacuten mindig vaacuteltozott Az az elkeacutepzeleacutes hogy a Foumlld a vilaacutegmindenseacuteg koumlzeacuteppontja csaknem oumltszaacutez eacutevvel ezelőtt - Kopernikus felismereacutese alapjaacuten - megvaacuteltozott eacutes keacutesőbb kideruumllt hogy az a naprendszer melyben eacuteluumlnk csak egyike azoknak a rendszereknek amelyek az aacuteltalunk tejuacutetnak nevezett spiraacutelkoumldben talaacutelhatoacutek Az idők folyamaacuten azt is felismertuumlk hogy a tejuacuteton kiacutevuumll is toumlbb millioacute tejuacutetrendszer van a vilaacutegegyetemben A vilaacutegegyetem kitaacutegulaacutesaacuteval egyuumltt kibővuumlltek ismereteink a Foumlldről is A teacutemkoumlr ennek a kapcsolatnak a kuumlloumlnboumlző vonatkozaacutesait eacutes ezek vaacuteltozaacutesaacutet mutatja be A teacutemakoumlr kereteacuteben az alapvető fogalmakat eacutes oumlsszefuumlggeacuteseket kell elsajaacutetiacutetani


1 fejezet - Az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek vaacuteltozaacutesaAz ember eacutes koumlrnyezeteacutenek viszonyaacutet időben eacutes teacuterben roumlviden aacutettekintve szembetűnő az a vaacuteltozaacutes mely a joumlvőre vonatkozoacutean aggaacutelyokat vet fel Az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek megismereacutese eacuteppen ezen aggaacutelyok tisztaacutezaacutesa miatt fontos

1 aacutebra Az emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesa a taacutejra a- eacuterintetlen termeacuteszetes erdőoumlkoszisztema b- gyuumljtoumlgeteacutes c- vadaacuteszat d- legelteteacutes e- szaacutentoacutefoumlldi műveleacutes f- iparosiacutetaacutes g- urbanizaacutecioacute

Az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek viszonyaacutet időben aacutettekintjuumlk maacuter felsziacutenesen is szembetűnő az a vaacuteltozaacutes mely veacutegbement Az elő-neolitikum embere gyűjtoumlgető eacutes vadaacuteszoacute eacuteletmoacutedjaacuteval meacuteg alig gyakorolt hataacutest a termeacuteszetes taacutejra eacutes szinte vaacuteltozatlan aacutellapotban leacuteteztek az erdők mocsarak laacutepok A keacuteső-neolitikum embere maacuter intenziacutev taacutejformaacuteloacutekeacutent leacutepett fel a legelők eacutes szaacutentoacutefoumlldek nyereacuteseacutere kiirtotta az erdőt Ez a felsziacutenalakiacutetoacute teveacutekenyseacuteg maacuter maradandoacute vaacuteltozaacutesokat hoz leacutetre eacutes szaacutemos helyen kialakul az un agrogeacuten domborzat

Az erdő kiirtaacutesa maga utaacuten vonta egyes termőhelyi teacutenyezők (taacutepanyag-koumlrforgalom viacutezhaacuteztartaacutes-viszonyok) nagymeacuterteacutekű erodaacuteloacutedaacutesa koumlvetkezett be

Az intenziacutev szaacutentoacutefoumlldi műveleacutes kiterjedeacuteseacutevel a termeacuteszetes taacutej aacutetalakul eacutes leacutetrejoumln a termeacuteszethez koumlzeli ill a feacutelkultuacuter agraacutertaacutej A termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacutek a kuumlloumlnboumlző emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben mindinkaacutebb megvaacuteltoznak az erdő-eacutes reacutetműveleacutesi eljaacuteraacutesok soraacuten aacutetalakulnak termeacuteszethez koumlzeli eacutes kultuacuter-oumlkosziszteacutemaacutekkaacute

A taacutej elemei ill termeacuteszeti erőforraacutesai mint a levegő viacutez talaj eacutes az eacutelővilaacuteg az intenziacutev iparosodaacutes előtt meacuteg keveacutesbeacute kaacuterosodtak A nagy ipari forradalomtoacutel kezdve az intenziacutev emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben a foumlldfelsziacuten nagy reacuteszeacuten a termeacuteszetes eacutes a termeacuteszethez koumlzeli taacutej aacutetalakul eacutes megjelenik a termeacuteszettől idegen az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumltt eacutes az embertől fenntartott kultuacutertaacutej eacutes kialakul a technogeacuten


Az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek vaacuteltozaacutesa

domborzat melyre a fokozoacutedoacute iparosodaacutes az egyre nagyobb teruumlleten leacutetrejoumlvő ipartelepek vaacuterosok a jellemzők Az ember mindinkaacutebb a maga teremtette mesterseacuteges koumlrnyezetben a vaacuterosokban eacutel ahol noumlvekszik a zsuacutefoltsaacuteg a zaj a szennyezettseacuteg csoumlkken a zoumlldfeluumlletek nagysaacutega csoumlkken a rekreaacutecioacutes lehetőseacuteg

Leguacutejabban arra kellett raacutedoumlbbenni hogy a Foumlldnek leacutetfelteacuteteluumlnket keacutepező anyag- eacutes energiakeacuteszletei nem kimeriacutethetetlenek eacutes az ember csak egy kis reacutesze a foumlldi szerves eacuteletnek

Az ismeretek bővuumlleacuteseacutevel egyuumltt taacutegult az a teacuter is ahovaacute az ember aktiacutev teveacutekenyseacutegeacutevel jelentős vaacuteltozaacutesokat okozva behatolt Az a teacuter emylet az ember megismert eacutes ahol emberi teveacutekenyseacuteg zajlik nooszfeacuteraacutenak nevezik Ez persze ma maacuter jelentősen meghaladja azt a teret ahol egyaacuteltalaacuten eacutelet lehetseacuteges Azt a teret ahol eacutelet lehetseacuteges bioszfeacuteraacutenak nevezzuumlk Ha a foumlldfelsziacutenre merőleges siacutekban ennek meacutereteit ma ki akarjuk jeloumllni (2 aacutebra) akkor ez a foumlldfelsziacuten alatt az oacuteceaacutenokban akaacuter 4 km meacutelyseacuteg is lehet eacutes a foumlld felsziacuten felett akaacuter 7-8 km is baacuter az űrhajoacutekkal az ember aacutetmenetileg ezeket a hataacuterokat jelentősen tuacutelleacutepi

2 aacutebra A bioszfeacutera hataacuterai

A bioszfeacutera fuumlggőleges iraacutenyban valoacute kiterjedeacutese korlaacutetozott felső hataacutera 5000 m koumlruumll van baacuter esetenkeacutent kuumlloumlnboumlző spoacuteraacutek bakteacuteriumok meacuteg a sztratoszfeacuteraacuteban is talaacutelhatoacutek A tengerben aacutetlagosan 4000 m meacutelyseacutegig fordulnak elő eacutelőleacutenyek A feacutenyviszonyok miatt eacutelő szervezetekben a tenger 0mdash100 m-es szintje a leggazdagabb

Termeacuteszetesen a foumlldnek ezek a szfeacuteraacutei nem fuumlggetlenek a vilaacutegmindenseacutegtől eacutes ha az ember eacutes koumlrnyezeteacutenek viszonyaacuteban kiacutevaacutenunk egy kicsit elmeacutelyuumllni akkor a bioszfeacutera hataacuteraacuten tuacutel levő koumlruumllmeacutenyekről is neacutemi taacutejeacutekozotsaacuteggal kell rendelkezni

A bioszfeacutera a szilaacuterd keacuteregnek (litoszfeacutera ill ennek felső reacutesze a pedoszfeacutera) a viacutezburoknak (hidroszfeacutera) eacutes a leacutegkoumlrnek (atmoszfeacutera) az a reacutesze amelyben eacutelet lehetseacuteges

Oumlnellenőrző keacuterdeacutesek

1 Mi a bioszfeacutera



2 Milyen magasan eacutes a tengerszint alatt milyen meacutelyen talaacutelhatoacute eacutelet

3 Hol a leggazdagabb az eacutelővilaacuteg a tengerekben


2 fejezet - AtmoszfeacuteraEgy veacutekony leacutegreacuteteg oumlleli koumlruumll Foumllduumlnket Mineacutel inkaacutebb eltaacutevolodunk a Foumlld felsziacuteneacutetől a leacutegkoumlr egyre ritkaacutebbaacute vaacutelik Ezt a reacuteteget nevezzuumlk leacutegkoumlrnek illetve idegen szoacute hasznaacutelataacuteval atmoszfeacuteraacutenak Ez a szoacute goumlroumlg eredetű atmos = gaacutez gőz sphaira = goumlmb koumlr szfeacutera A levegő oumlsszeteacutetele eacutes tulajdonsaacutega amit beleacutelegzuumlnk nemcsak a noumlveacutenyi aacutellati eacutes emberi eacutelethez alapvető fontossaacuteguacute hanem meghataacuterozza a Foumlld eacuteghajlataacutet is Ha felfeleacute neacutezuumlnk egy deruumllt napon az eacutegre nem laacutetunk maacutest csak a keacutek eget azonban a hőmeacuterseacutekletet meacuterve szaacutemos vaacuteltozaacutest megfigyelhetuumlnk ha felszaacutellunk a foumlldtől 100 km magassaacutegig Ennek koumlvetkezteacuteben azt mondhatjuk hogy toumlbb laacutethatatlan reacuteteg van a leacutegkoumlrben (3 aacutebra) A leacutegkoumlr vastagsaacutega 35 km

3 aacutebra A Foumlld leacutegkoumlre


Atmoszfeacutera

4 aacutebra A leacutegkoumlr reacutetegei eacutes jellemző hőmeacutersekletuumlk

A legalsoacute reacuteteg az ahol az eacuteletuumlnk zajloacutedik eacutes ahol a napi időjaacuteraacutest megfigyeljuumlk Ez a reacuteteg a poacutelusokon 8 km-ig az Egyenliacutető koumlrnyeacutekeacuten a troacutepusokon 15 km-ig tart Ez a troposzeacutera Ez a szoacute is goumlroumlg eredetű A bdquotropordquo azt jelenti hogy valami vaacuteltozik A troposzfeacuteraacuteban a hőmeacuterseacuteklet a magassaacuteggal csoumlkken 100 m-enkeacutent 065 degC-al Ez megvaacuteltozik a troposzfeacutera felső reacuteszeacuten amit tropopauzaacutenak nevezuumlnk

A tropopauza felett egymaacutesik reacuteteget talaacutelunk a sztratoszfeacuteraacutet A sztratoszfeacutera is toumlbb reacutetegre oszthatoacute

bull Alsoacute sztratoszfeacutera egyenletes hőmeacuterseacuteklet (a roumlvidhullaacutemuacute sugaacuterzaacutes elnyeleacutese (O3)

bull Ozonoszfeacutera 20-60 km fokozatosan emelkedő hőmeacuterseacuteklet

bull Meleg sztartoszfeacutera aacutellandoacute hőmeacuterseacuteklet 60 degC

bull Felső sztartoszfeacutera ndash50 degC

A felhők felett a levegő egyre veacutekonyabbaacute eacutes szaacuterazabbaacute vaacutelik Itt meacuteg neacutehaacuteny szaacutez kilomeacuteternyi leacutegteacuter tartalmaz levegőmolekulaacutekat mielőtt eleacuterneacutenk az ucircrt de maacuter a leacutegkoumlr toumlbb mint 80 -aacutet magunk alatt hagyjuk amikor beleacutepuumlnk a sztratoszfeacuteraacuteba Neacutehaacuteny keacutemiai vegyuumllet keacutepződik ebben a magassaacutegban eacutes legtoumlbbjuumlk mozgaacutesaacutet a tropopauza gaacutetolja Ennek elleneacutere ezek a reacutetegek a foumlldi eacutelet szempontjaacuteboacutel fontosak mivel a napfeacuteny nagyenergiaacutejuacute reacuteszeacutet visszatartjaacutek ami nagy kaacuterokat okozna ha eleacuterneacute a felsziacutent A sztratoszfeacutera amely az oacutezonreacuteteget is tartalmazza a legalacsonyabb eacutes a legfontosabb reacuteteg a magas leacutegkoumlrben

A leacutegkoumlrben kisskaacutelaacutejuacute hőmeacuterseacutekletvaacuteltozaacutesok a helyi hataacutesoknak koumlszoumlnhetőek Peacuteldaacuteul a foumlld gyorsabban melegszik fel ill huumll le mint a tenger vagy a hegyekből fuacutejoacute hideg szelek megvaacuteltoztathatjaacutek a hataacuterreacuteteg hőmeacuterseacutekleteacutet De meacuteg aacuteltalaacutenosabban globaacutelis aacutetlagban keacutet oka van a fő hőmeacuterseacutekletvaacuteltozaacutesoknak

a A Foumlld felsziacutene elnyeli a napsugaacuterzaacutest ami felmelegiacuteti Mineacutel taacutevolabb vagyunk a meleg foumlldfelsziacutentől a hideg űr feleacute a levegő egyre hidegebbeacute vaacutelik A hőmeacuterseacuteklet csoumlkken a magassaacuteggal

b Ezt a szabaacutelyt eacuterveacutenyteleniacuteti vagy kiegeacutesziacuteti az ha a levegőmolekulaacutek elnyelik a napsugaacuterzaacutes bizonyos reacuteszeacutet eacutes ezek melegiacutetik fel a levegőt Ebben az esetben a hőmeacuterseacuteklet noumlvekszik egeacuteszen addig miacuteg el nem eacuteri a lokaacutelis maximumaacutet Ez a helyzet a sztratoszfeacuteraacuteban talaacutelhatoacute oacutezonreacutetegben ahol az oacutezon elnyeli az UV - sugaacuterzaacutest eacutes a hőmeacuterseacutekleti maximum (sztratopauza) meghataacuterozza a sztratoszfeacutera eacutes a mezoszfeacutera koumlzoumltti hataacutert A mezoszfeacuteraacuteban a hőmeacuterseacuteklet ismeacutet csoumlkken A hőmeacuterseacuteklet ismeacutetelt noumlvekedeacutese a termoszfeacuteraacuteban jaacutetszoacutedik le ahol a nitrogeacuten eacutes az oxigeacuten elnyeli a rendkiacutevuumll energia gazdag roumlvid UV - sugaacuterzaacutest eacutes reacuteszben ez ionizaacutelja is a molekulaacutekat Ezeacutert ezt a reacuteteget ionoszfeacuteraacutenak is nevezzuumlk

A leacutegkoumlri profilok gyakran mutatnak 200-500 km magassaacutegban a termoszfeacuteraacuteban 500-1000degC-t Ez valoacuteban olyan meleg A probleacutema ebben az esetben a hőmeacuterseacuteklet definiacutecioacuteja A molekulaacuteknak a levegőben van bizonyos energiaacutejuk Ha ezt egy hőmeacuterővel meacuterjuumlk akkor a molekulaacutek aacutetadjaacutek az energiaacutejuk egy reacuteszeacutet amikor nekiuumltkoumlznek a hőmeacuterő felsziacuteneacutenek A termoszfeacutera magassaacutegaacuteban a molekulaacuteknak nagyon nagy energiaacutejuk van ezeacutert a hőmeacuterseacutekletek helyesek de a molekulaacutek szaacutema egyseacutegnyi teacuterfogatban egy milliomod reacutesze a foumlldfelsziacuten koumlzeli eacuterteacuteknek Az uumltkoumlzeacutesek valoacutesziacutenucircseacutege (peacuteldaacuteul a hőmeacuterővel) eacutes a teljes energia aacutetadaacutesa nagyon kicsi


Atmoszfeacutera

Ennek koumlvetkezteacuteben a termoszfeacutera hőmeacuterseacuteklete nem maacutes mint a molekulaacuteris energia meacuterteacuteke Ezt nem lehet igazaacuten oumlsszehasonliacutetani a felsziacuteni hőmeacuterseacutekletmeacutereacutessel

Az atmoszfeacuteraacuteban a levegő mozgaacutesa az egyes reacutetegekben elteacuterő A troposzfeacuteraacuteban a levegő mozgaacutesa fuumlggőleges eacutes viacutezszintes ez felett fajsuacutely szerinti a reacutetegződeacutes A hőmeacuterseacutekletkuumlloumlnbseacuteg az elnyelődoumltt ultraibolya sugaacuterzaacutesboacutel szaacutermazik

A leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes

A Napboacutel a Foumlldre eacuterkező sugaacuterzaacutes a Foumlld felsziacuteneacuten elnyelődik eacutes a terresztriaacutelis (hosszuacutehullaacutemuacute) sugaacuterzaacuteskeacutent uacutejra kisugaacuterzoacutedik ahol a levegőben levő CO2 viacutez CH4 eacutes egyeacuteb leacutegkoumlri gaacutezok jelentős meacuterteacutekben elnyelik ezeacutert a leacutegkoumlr eacutes a foumlldfelsziacuten aacutetlaghőmeacuterseacuteklete joacuteval magasabb mint amilyen e gaacutezok jelenleacutete neacutelkuumll lenne Ez az uumlveghaacutezhataacutes mely az eacutelet felteacutetele a Foumlldoumln ugyanakkor jelenleg a legjelentősebb globaacutelis probleacutemaacutenk

5 aacutebra Sugaacuterzaacutes a leacutegkoumlrben

6 aacutebra Az uumlveghaacutezhataacutes mechanizmusa


Atmoszfeacutera

7 aacutebra A napsugaacuterzaacutes energiameacuterlege

A Nap aacuteltal kisugaacuterzott energiaacutenak kb feacutelmilliaacuterdnyi reacutesze eacuterkezik a Foumlldre eacutes ebből

bull 32 -a a felhőkről leacutegkoumlrből eacutes a foumlldfelsziacutenről visszaverődik a vilaacutegűrbe

bull 25 -aacutet a leacutegkoumlr eacutes a felhők elnyelik

bull 43 -aacutet teszi ki a foumlldre eacuterkező eacutes a talaj aacuteltal elnyelt energia mennyiseacutege (ennek jelentős reacuteszeacutet a viacutez paacuterolgaacutesa koumlti le)

Sugaacuterzaacutesi egyensuacutelyi hőmeacuterseacuteklet

A foumlldfelsziacuten sugaacuterzaacutesi egyensuacutelya a Napboacutel a felsziacutenre eacuterkező sugaacuterzaacutesi teljesiacutetmeacuteny egyenlő a felsziacutenről eltaacutevozoacute sugaacuterzaacutesi teljesiacutetmeacutennyel vagyis

ahol S = 1360 Wm2 napaacutellandoacute A = 03 planetaacuteris albedoacute R = 637105 m a Foumlld sugara

Ebből Te = 255 K (-18degC)

Ezzel szemben a Foumlldfelsziacuten globaacutelis hőmeacuterseacuteklete T = 288 K (15degC) Az uumlveghaacutezhataacutes TndashTe = 33 K A foumlldi eacutelet lehetőseacutegeacutet az uumlveghaacutezhataacutes adja Főbb uumlveghaacutezgaacutezok CO2 metaacuten dinitrogeacuten-oxid (N2O) halogeacutenezett szeacutenhidrogeacutenek (pl CFC-11 HCFC-22 stb) Az uumlveghaacutezhataacutes-gaacutezokat eredetuumlket eacutes hataacutesukat az 1 taacuteblaacutezat mutatja

A pesszimista előrejelzeacutesek szerint a globaacutelis koumlzeacutephőmeacuterseacuteklet a koumlvetkező eacutevtizedekben 2 - 3 degC-ot nő Felmeruumll a keacuterdeacutes hogy ez

bull roumlvid időtartamuacute normaacutelis ciklikus kliacutemaidőszak (Ez felteacutetelezhető a CO2-mintaacutek alapjaacuten a sarki jeacutegreacutetegekben stb) vagy


Atmoszfeacutera

bull az emberi teveacutekenyseacuteg kaacuteros eredmeacutenye az uumlveghaacutez-hataacuteson keresztuumll

A keacuterdeacutes nem egyszerűen vaacutelaszolhatoacute meg toumlbbfeacutele felteacutetelezeacutes van de szaacutemos teacuteny az utoacutebbi keacuterdeacutes jogossaacutegaacutet taacutemasztja alaacute A főbb uumlveghaacutezhataacutes-gaacutezok a viacutezgőz kiveacuteteleacutevel emberi eredetűek A CO 2 vaacuteltozaacutes a leacutegkoumlrben tetteneacuterhető

A szeacutendioxid-tartalom noumlvekedeacutese (aacutetlagos CO2 koncentraacutecioacute eacuterteacutekei)

bull 100 000 eacuteve 180 - 200 ppM

bull 1810-ben 260 ppM



bull 2050-re 550 ppM prognosztizaacutelnak

A globaacutelis felmelegedeacutes vaacuterhatoacute koumlvetkezmeacutenyei a kliacutemaoumlvek aacutetrendeződeacutese sivatagosodaacutes a krioszfeacutera megvaacuteltozaacutesa szeacutelrendszerek aacutetrendeződeacutese a csapadeacutekos zoacutenaacutek uacutejrarendeződeacutese a tengerek szintjeacutenek megemelkedeacutese (1degC melegedeacutes oumlnmagaacuteban 06 m szintnoumlvekedeacutes) szigetorszaacutegok eltűneacutese alacsony tengerszinti teruumlletek partszakaszok (termőteruumlletek vaacuterosok) eloumlnteacutese stb

1 taacuteblaacutezat Uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok eacutes hozzaacutejaacuterulaacutesuk a leacutegkoumlr melegedeacuteseacutehez

Az uumlveghaacutezhataacutes koumlvetkezmeacutenyei

A Mauna Loa (Hawaii) aacutellomaacuteson 1957-ben indultak meg a leacutegkoumlri szeacutendioxid koncentraacutecioacute nagypontossaacuteguacute


Atmoszfeacutera

minden idők legfontosabb geofizikai meacutereacutesi sorozatai E meacutereacutesek neacutehaacuteny eacutev alatt igazoltaacutek hogy a felteacutetelezeacuteseknek megfelelően a leacutegkoumlri szeacuten-dioxid koncentraacutecioacute folyamatosan emelkedik

8 aacutebra Szeacutendioxid eacutes hőmeacuterseacuteklet kapcsolata

Amiacuteg ez ki nem deruumllt az ember okozta eacuteghajlatvaacuteltozaacutes kockaacutezataacutet nem kellett komolyan venni A szakemberek nagy toumlbbseacutege nem is tekintette maacutesnak mint elmeacuteleti spekulaacutecioacutenak Onnantoacutel kezdve viszont konkreacutet veszeacutellyeacute vaacutelt Ennek tudomaacutesulveacutetele nyomaacuten koumlruumllbeluumll a 70-es eacutevek elejeacuten szuumlletett meg az elhataacuterozaacutes miszerint szeacuteles koumlrben fel kell hiacutevni a koumlzfigyelmet arra hogy az emberi kultuacutera eacutes a termeacuteszeti koumlrnyezet (pontosabban annak szaacutemunkra megszokott aacutellapota) veszeacutelybe keruumllhet eacutes ennek mi magunk lehetuumlnk az okozoacutei

Koumlzben elrepuumllt kb haacuterom eacutevtized eacutes sok minden toumlrteacutent Egyes dolgok melyek akkor vilaacutegosnak tűntek ma maacuter nem egeacuteszen vilaacutegosak ugyanakkor tudaacutesunk sok mindennel bővuumllt eacutes persze szaacutemos uacutej keacuterdeacutes meruumllt fel aminek koumlvetkezteacuteben nem csoumlkkent hanem nőtt azoknak a keacuterdeacuteseknek a szaacutema amelyekre nem tudunk vaacutelaszolni

Az ENSZ eacutegisze alatt leacutetrejoumltt egy impozaacutens nemzetkoumlzi egyeztető mechanizmus mely az eacuteghajlati veszeacutely elhaacuteriacutetaacutesaacutera kapott mandaacutetumot Vilaacutegkonferenciaacutek zajlottak le a vilaacuteg kuumlloumlnboumlző egzotikus pontjain eacutes papiacuterhegyek szuumllettek mikoumlzben sokakban az a benyomaacutes alakult ki hogy itt csak egy sziacutenjaacuteteacutek folyik eacutes az egeacutesz nemzetkoumlzi kliacutemaveacutedelmi geacutepezet nemcsak nem teljesiacuteti de nem is tudja teljesiacuteteni a feladataacutet

Az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes kockaacutezata

A probleacutema tudomaacutenyos reacutesze a laikus nagykoumlzoumlnseacuteg eacutes a politikusok szaacutemaacutera ma valoacutesziacutenűleg sokkal vilaacutegosabbnak tűnik mint a teacutemaacuteval foglalkozoacute meteoroloacutegus eacutes fizikai oceanograacutefus kutatoacutek szaacutemaacutera Ugyanis ebben a teacutemaacuteban is egy bizonyos szintig koumlnnyű eljutni majd egyre meredekebb az uacutet azutaacuten pedig maacuter nincs is uacutet csak egy megmaacuteszhatatlan sziklafal

Az uumlveghaacutezhataacutes fizikai mechanizmusa nagyon reacutegoacuteta ismert eacutes tisztaacutezott dolog eacutes (neacutemi vulgarizaacutelaacutes aacuteraacuten) nagyon koumlnnyű megeacuterteni a leacutenyegeacutet Tudjuk tovaacutebbaacute hogy az uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok leacutegkoumlri koncentraacutecioacuteinak noumlvekedeacutese biztosan melegedeacutest vaacuteltana ki a troposzfeacutera alsoacute reacuteszeacuteben felteacuteve ha az eacuteghajlat alakiacutetaacutesaacuteban szerepet jaacutetszoacute egyeacuteb felteacutetelek koumlzben vaacuteltozatlanok maradnaacutenak De itt veacuteget is eacuter az amit egeacuteszen biztosan tudunk A gondot az itt emliacutetett egyeacuteb felteacutetelek jelentik melyek szaacutemosak eacutes egymaacutessal komplikaacutelt moacutedon oumlsszefuumlggenek


Atmoszfeacutera

9 aacutebra A Foumlld aacutetlaghőmeacuterseacuteklete az utolsoacute szaacutez eacutevben

Amint ugyanis az uumlveghaacutezhataacutes okozta melegedeacutes megindul ez azonnal maacutes vaacuteltozaacutesok soraacutet vonhatja maga utaacuten Ezek az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutest eacutes az oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutest egyaraacutent eacuterinthetik Maacuter eddig is toumlbb olyan folyamatot sikeruumllt azonosiacutetani amelyek akaacuter visszaacutejaacutera is fordiacutethatjaacutek egy kezdeti melegedeacutes folyamataacutet

Ilyen pl az uacuten viacutezgőz visszacsatolaacutes A viacutezgőzről tudni kell hogy a leacutegkoumlri sugaacuterzaacutesok forgalmaacuteban ugyanolyan szerepet jaacutetszik mint a toumlbbi uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutez Ebből a szempontboacutel koumlzeacutejuumlk is tartozik baacuter nem mindig szoktuk koumlzoumlttuumlk felsorolni egymaga felelős a teljes leacutegkoumlri uumlveghaacutezhataacutes feleacuteeacutert (A szeacuten-dioxid koumlzeliacutetőleg a hataacutes maacutesik feleacutenek feleacutet okozza a metaacuten dinitrogeacutenoxid halogeacutenezett szeacutenhidrogeacutenek eacutes a toumlbbiek pedig egyuumlttesen osztoznak a megmaradoacute negyedreacuteszen)

Miacuteg azonban a szeacuten-dioxid metaacuten stb leacutegkoumlri koncentraacutecioacuteja az emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera noumlvekszik a leacutegkoumlr viacutezgőztartalma globaacutelis aacutetlagban koumlzeliacutetőleg ugyanaz marad vagy legalaacutebbis ez eddig iacutegy szokott lenni Szaacutemolnunk kell viszont azzal hogy a troposzfeacutera alsoacute reacutesze a melegedeacutes koumlvetkezteacuteben toumlbb viacutezgőzt tud felvenni Ez keacutet dologra vezethet Az egyik az hogy meacuteg jobban nő az uumlveghaacutezhataacutes eacutes meacuteg erősebb lesz a felmelegedeacutes De előfordulhat az is hogy a toumlbblet viacutezgőz nagy reacutesze alacsony szintű felhőveacute alakul Ezek nagy optikai sűrűseacutegű felhők melyek nagyon hateacutekonyan verik vissza a Nap beeacuterkező sugarait a vilaacutegűr feleacute Ha globaacutelis oumlsszmennyiseacuteguumlk megnő akkor a napsugaacuterzaacutes kisebb haacutenyada jut le a Foumlld felsziacuteneacutere ami az eacuteghajlat lehűleacutese iraacutenyaacuteba hat Tehaacutet egyreacuteszről bekoumlvetkezhet egy melegiacutető hataacutes maacutesreacuteszről pedig bekoumlvetkezhet egy hűtő hataacutes Neheacutez teljes alapossaacuteggal tisztaacutezni milyen koumlruumllmeacutenyek doumlntik el hogy melyik hataacutes lesz a nagyobb

A leacutegkoumlri eacutes oacuteceaacuteni cirkulaacutecioacutes rendszer egyuumlttese kapcsaacuten a fő keacuterdeacutes az hogy egy meginduloacute kezdeti melegedeacutes milyen folyamatokat indiacutethat el a leacutegkoumlr eacutes az oacuteceaacuten koumllcsoumlnhataacutesaiban Ez az egyik oka annak hogy a jelenlegi kutataacutesok suacutelypontja az ilyen tiacutepusuacute keacuterdeacutesekre toloacutedott aacutet A maacutesik ok technikai Paacuter eacuteve meacuteg nagyreacuteszt hiaacutenyoztak az eszkoumlzoumlk a vilaacutegoacuteceaacuten fizikai folyamatainak pontos eacutes nagy teacuterseacutegre kiterjedő megfigyeleacuteseacutere Az utoacutebbi eacutevekben az uacutej oceanograacutefiai műholdak eacutes uacuten autonoacutem szondaacutek uacutej lehetőseacutegeket teremtettek Az eacuteghajlatvaacuteltozaacutesok mechanizmusainak kutataacutesaacuteban most valoacuteban szaacutemiacutetani lehet egy szereacuteny frontaacutettoumlreacutesre

A vilaacutegoacuteceaacuten oumlssztoumlmege kb 300-szor nagyobb mint a leacutegkoumlreacute Viszont a leacutegkoumlri mozgaacutesok nagysaacutegrendekkel gyorsabbak az uacuten szubtroacutepusi jet oumlvezeteacuteben egy leacutegbuboreacutek 14 nap alatt megkeruumllheti a Foumlldet miacuteg az oacuteceaacutenviacutez egy keacutepzeletbeli cseppje aacutetlagosan akaacuter 1000 eacutevig utazik koumlrbe a Nagy Oacuteceaacuteni Szaacutelliacutetoacuteszalag menteacuten Az első keacuterdeacutes az hogy az a hatalmas kuumlloumlnbseacuteg mely a leacutegkoumlri eacutes oacuteceaacuteni mozgaacutesok sebesseacutegeacuteben mutatkozik milyen szerepet jaacutetszhat az eacuteghajlat alakiacutetaacutesaacuteban

A leacutegkoumlr eacutes oacuteceaacuten egyuumltteseacuteben zajloacute folyamatokat uacutegy foghatjuk fel mint egy hatalmas hőerőgeacutep műkoumldeacuteseacutet E műkoumldeacuteshez az energiaacutet a Nap szolgaacuteltatja a szeszeacutelyes hajtoacutemű szerepeacutet az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutes toumllti be eacutes az oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutes a lendiacutetőkereacutek mely arra szolgaacutel hogy a geacutepezet lehetőleg mineacutel simaacutebban fusson


Atmoszfeacutera

A hajtoacuteművet (az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutest) az alacsonyabb eacutes magasabb foumlldrajzi szeacutelesseacutegekre jutoacute napsugaacuterzaacutes kuumlloumlnbseacutege hajtja A műkoumldeacutesbe hozott aacuteramlaacutesi rendszer alapvető funkcioacuteja az hogy ezt a kuumlloumlnbseacuteget mineacutel jobban csoumlkkentse vagyis mineacutel toumlbb hőt szaacutelliacutetson az alacsonyabb szeacutelesseacutegekről a magasabbak feleacute Ma maacuter egeacuteszen joacute becsleacutesuumlnk van arroacutel hogy a meridionaacutelis hőszaacutelliacutetaacutesnak kb a feleacutet veacutegzi az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutes a maacutesik felereacutesz viszont az oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutesre haacuterul Eleacuteggeacute meglepő hogy globaacutelis aacutetlagban a nagyon lassuacute viacutezkoumlrzeacutes kb ugyanannyi hőt keacutepes szaacutelliacutetani mint a gyors leacutegkoumlri aacuteramlaacutesok

Egyes szaacutemiacutetoacutegeacutepes modellkiacuteseacuterletek szerint a leacutegkoumlri meridionaacutelis hőszaacutelliacutetaacutes meacuterteacutekeacutenek baacutermilyen vaacuteltozaacutesaacutera az oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutes egy ellenkező iraacutenyuacute vaacuteltozaacutessal reagaacutelna (eacutes ez megfordiacutetva is igaznak laacutetszik) Vagyis ha a keacutet rendszer koumlzuumll az egyik elkezd kevesebb hőt szaacutelliacutetani akkor az oumlvezetek koumlzoumltt a kontraszt noumlvekszik (hisz csoumlkken a kiegyenliacutetődeacutes) eacutes erre reagaacutelva a maacutesik rendszer elkezdi fokozni sajaacutet hőszaacutelliacutetaacutesaacutenak teljesiacutetmeacutenyeacutet

Azonban nem mindegy hogy a meridionaacutelis hőszaacutelliacutetaacutesban az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutes eacutes az oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutes hogyan osztozik A leacutegkoumlri hőszaacutelliacutetaacutes draacutemaibb folyamat mint az oacuteceaacuteni kuumlloumlnoumlsen a meacuterseacutekelt oumlvben ahol az energia szaacutelliacutetaacutesaacutet a vaacutendorloacute ciklonok bonyoliacutetjaacutek le meacutegpedig eleacuteggeacute mozgalmas esemeacutenyek (frontaacutetvonulaacutesok zivatarok felhőszakadaacutesok szeacutelviharok) kiacuteseacutereteacuteben Ha az oacuteceaacuteni hőszaacutelliacutetaacutes gyenguumll eacutes a leacutegkoumlri erősoumldik akkor az időjaacuteraacutes jellege feltehetőleg sokkal draacutemaibbaacute eacutes szeacutelsőseacutegesebbeacute is vaacutelik

Az alapvető dolog amit minden idevaacutegoacute keacuterdeacutes felveteacutesekor előre kellene bocsaacutetani az hogy az aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutes eacutes az ahhoz fizikailag csatolt oacuteceaacuteni viacutezkoumlrzeacutes olyan rendszerek melyek csak bizonyos meghataacuterozott moacutedokon tudnak műkoumldni Csak olyan aacuteramkoumlri elrendezeacutesek lehetnek stabilak melyek eleget tesznek egy sor fizikai meacuterlegfelteacutetelnek (Ezek elsősorban az energia az impulzusnyomateacutek eacutes a toumlmeg transzportjaacutera vonatkoznak) Ha a leacutegkoumlrzeacutes eacutes viacutezkoumlrzeacutes egyuumltteseacutenek valamelyik reacuteszeacuteben valami vaacuteltozik ennek kompenzaacutelaacutesaacutera azonnal maacutes vaacuteltozaacutesok kezdődnek Ezeacutert sima eacuteghajlatvaacuteltozaacutes nem nagyon keacutepzelhető el Ha a leacutegkoumlr eacutes oacuteceaacuten egyuumlttes műkoumldeacuteseacutenek aacutet kell vaacuteltania az egyik joacutel oumlsszehangoloacutedott rezsimről egy maacutesikra akkor eltarthat egy ideig amiacuteg az aacutetmeneti zavarok lecsillapodnak Ebből koumlvetkezik peacuteldaacuteul hogy eacuteppen egy fokozatos globaacutelis melegedeacutes bekoumlvetkezeacutese melyről egy időben sokat beszeacuteltek a legkeveacutesbeacute valoacutesziacutenű lehetőseacuteg

Az eacuteghajlatkutatoacutek koumlreacuteben hosszuacute ideig uralkodoacute elkeacutepzeleacutes az volt hogy a vilaacutegoacuteceaacuten eacuteghajlatra gyakorolt hataacutesa doumlntően a rendszert eacuterő kuumllső hataacutesok keacuteslelteteacuteseacuteből aacutell Felteacutetelezteacutek peacuteldaacuteul hogy az oacuteceaacuten a globaacutelis melegedeacutest hosszuacute ideig pufferolhatja Ezt ma maacuter sokkal bonyolultabbnak gondoljuk de a keacuteslelteteacutes vitathatatlanul az egyik hataacutes mellyel szaacutemolni kell s peacuteldaacuteul gondolni kell arra hogy emiatt az uumlveghaacutezhataacutes jelenlegi noumlvekedeacutese esetleg csak paacuter szaacutez eacutev muacutelva mutatkozik meg amikor maacuter nem lehet az egeacuteszet visszacsinaacutelni

A maacutesik uacutejabban erősen vizsgaacutelt teacutema a leacutegkoumlr-oacuteceaacuten koumllcsoumlnhataacutesok taacutegabb teruumlleteacuten beluumll az uacuten oszcillaacutetor mechanizmusokkal kapcsolatos Ezt a teacutemaacutet a Csendes-oacuteceaacuten troacutepusi oumlveacutenek El Nino-La Nina anomaacuteliaacuteihoz kapcsoloacutedoacute vizsgaacutelatok hoztaacutek foacutekuszpontba Felmeruumllt peacuteldaacuteul egy uacuten eacuteszak-atlanti oszcillaacutetorra eacutes egy uacuten arktikus oszcillaacutetorra vonatkozoacute hipoteacutezis Ezek vizsgaacutelataitoacutel nemcsak azt lehet vaacuterni hogy leacutenyeges előreleacutepeacutest tesznek lehetőveacute a feacuteleacuteveseacuteves eacuteghajlati prognoacutezisok keacutesziacuteteacutese tereacuten hanem azt is hogy esetleg betekinteacutest adnak bizonyos eacuteghajlatvaacuteltozaacutessal kapcsolatos mechanizmusokba

Az El Nino-jelenseacuteg

Karaacutecsony taacutejaacuten eacutevről-eacutevre meleg viacutez jelenik meg Ecuador eacutes Eacuteszak-Peru partjai előtt A meleg deacutelnek tartoacute aacuteramlaacutes blokkolja a taacutepanyagban gazdag hidegviacutez-feltoumlreacuteseket a halaacuteszat roumlvid időre megszakad

A felmelegedeacutes nem terjed deacutelebbre Peru legeacuteszakibb reacuteszeineacutel eacutes rendszerint maacuterciusra vagy aacuteprilisra veacuteget eacuter

A halaacuteszok aacuteltal El Nino-nak (a gyermek) nevezett jelenseacuteg maacuter egy eacutevszaacutezada ismert azonban csak akkor kezdtek vele komolyan foglalkozni amikor felfedezteacutek hogy kapcsolatban aacutell maacutes teruumlletek toumlbbek koumlzt az Egyesuumllt Aacutellamok vagy Afrika időjaacuteraacutesaacuteval is

Az 1982-83-ban felleacutepő kuumlloumlnoumlsen intenziacutev El Nino raacuteiraacutenyiacutetotta a figyelmet a jelenseacutegre A Meteoroloacutegiai Vilaacutegszervezet (WMO) 1985-ben elindiacutetotta tiacutezeacuteves troacutepusi oacuteceaacuten- eacutes leacutegkoumlrprogramjaacutet A hatalmas anyag feldolgozaacutesa meacuteg ma is tart azonban maacuter most is toumlbbet tudunk a jelenseacutegről eacutes a Nino esemeacutenyeinek előrejelzeacutese is pontosabb lett

A Ninoacutenak nevezett jelenseacuteg oumlsszefuumlgg a Csendes-oacuteceaacuten foumlloumltt felleacutepő leacutegkoumlri cirkulaacutecioacuteval Szabaacutelytalan


Atmoszfeacutera

időkoumlzoumlnkeacutent jelentkezik az uacutegynevezett Deacuteli Oszcillaacutecioacuteban vagyis a Csendes-oacuteceaacuten troacutepusi leacutegkoumlrzeacutesi cellaacutejaacuteban a passzaacutet szeacutelrendszerben bekoumlvetkező zavarkeacutent eacutertelmezhető

A Deacuteli Oszcillaacutecioacutet a csendes-oacuteceaacuteni medence keleti eacutes nyugati teruumlletei koumlzoumltti nyomaacuteskuumlloumlnbseacuteg hozza leacutetre a deacutelkeleti Csendes-oacuteceaacuten magas nyomaacutesuacute valamint az Indoneacutezia eacutes Eacuteszak-Ausztraacutelia foumlloumltti alacsony nyomaacutesuacute koumlzpont koumlzoumltt megy veacutegbe

Amikor Peru partjainaacutel megemelkedik a leacutegnyomaacutes akkor az Indoneacutezia eacutes Eacuteszak-Ausztraacutelia foumlloumltti alacsony nyomaacutesuacute rendszerben csoumlkken eacutes megfordiacutetva

Rendes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a keacutet koumlzpont koumlzti nyomaacuteskuumlloumlnbseacuteg az Egyenliacutető menteacuten keleti passzaacutetszeleket kelt

10 aacutebra Aacuteltalaacutenos leacutegkoumlrzeacutes a Foumlldoumln

A szelek felhalmozzaacutek a meleg vizet a nyugati Csendes-oacuteceaacutenon eacutes iacutegy mintegy 40 centimeacuteterrel megemelik a tengerszintet

A szelek ugyanakkor mintegy 200 meacuteter meacutelyseacutegbe nyomjaacutek le a termoklinaacutelist vagyis a meleg felsziacuteni viacutez eacutes az alatta levő hideg reacutetegek koumlzoumltti hataacutert Deacutel-Amerika partjai előtt ahol a passzaacutetszelek a felsziacuteni vizet a parttoacutel elsodorjaacutek a termoklinaacutelis sekeacutelyen van eacutes hideg viacutez aacuteramlik fel

Indoneacutezia koumlrnyeacutekeacuten a passzaacutet eleacuteri a termikus egyenliacutetőt az erős felmelegedeacutes koumlvetkezteacuteben a levegő foumllemelkedik eacutes heves esőzeacutesek alakulnak ki A levegő nagy magassaacutegban kelet feleacute aacuteramlik majd a koumlzeacutepső eacutes keleti Csendes-oacuteceaacuten foumlloumltt alaacutesuumlllyed ezeacutert itt az időjaacuteraacutes szaacuteraz A cirkulaacutecioacutet előszoumlr a brit Sir Gilbert Walker iacuterta le ezeacutert viseli a Walker-cirkulaacutecioacute nevet

A Nino idejeacuten a kelet-nyugati nyomaacuteskuumlloumlnbseacuteg olyan kicsiveacute vaacutelik hogy a nyugati Csendes-oacuteceaacuten foumlloumltt a passzaacutet elenyeacuteszik Az ott felgyuumllemlett meleg viacutez visszaaacuteramlik kelet feleacute ugyanakkor felsziacuten alatti uacutegynevezett Kelvin-hullaacutemok haladnak keresztuumll a Csendes-oacuteceaacutenon eacutes ezek Deacutel-Amerika partjai előtt meacutelyebbre nyomjaacutek a termoklinaacutelist iacutegy a felaacuteramloacute viacutez felmelegedik

Mindkeacutet hataacutes melegiacuteti a tengerfelsziacutent Volt maacuter arra is peacutelda hogy a Nino idejeacuten a szeacuteliraacutenyok eacutes az időjaacuteraacutesi folyamatok teljesen megfordultak EI Nino kifejezeacutessel (pontosabban El Nino Deacuteli Oszcillaacutecioacute - ENSO) csak azokat a rendkiacutevuumlli esemeacutenyeket illetik amikor a tengerfelsziacuten felmelegedeacutese erőteljes eacutes kiterjedt

Ahelyett hogy maacuterciusban vagy aacuteprilisban visszaaacutellna a szokaacutesos eacuterteacutek a tengerfelsziacuten hőmeacuterseacuteklete ilyenkor veacutegig a perui partok menteacuten valamint az egyenliacutetői Csendes-oacuteceaacuten keleti eacutes koumlzeacutepső videacutekein megemelkedik eacutes ez az aacutellapot akaacuter eacutevekig is eltarthat Ilyen viszonylag erőteljes El Nino esemeacutenyeket maacuter az 50-es eacutevektől feljegyeztek aacutem az elmuacutelt egy-maacutesfeacutel eacutevtizedben a jelenseacuteg fokozottan jelentkezett

A Nino erőseacutegeacutenek meacutereacuteseacutere alkottak egy meacuterőszaacutemot Ez a SOI (Southern Oscillation Index - Deacuteli Oszcillaacutecioacutes index) ami a cirkulaacutecioacute erősseacutegeacutet a Tahiti eacutes Darwin koumlzoumltti baacuterikus gradiens nagysaacutega alapjaacuten minősiacuteti Voltak olyan időszakok amikor a perui partok előtt a tengerfelsziacuten toumlbb mint heacutet Celsius fokkal melegedett foumll


Atmoszfeacutera

Az 1972 oacuteta lejaacutetszoacutedott esemeacutenyek egyuumlttes hataacutesa katasztrofaacutelisan eacuterintette Peru halaacuteszataacutet Az eacuteves fogaacutes az 1970-es 12 millioacute tonnaacutes csuacutecseacuterteacutekről alig egy eacutevtized alatt kevesebb mint feacutelmillioacute tonnaacutera esett vissza

A helyzetet tovaacutebb bonyoliacutetja hogy ma maacuter egy La Nina-nak nevezett jelenseacuteget is szaacutemon tartanak A Nino időszak eacutes a normaacutelis aacutellapot mellet egy olyan időszakot is megfigyeltek amikor Peru partjainaacutel az aacutetlagosnaacutel joacuteval hidegebb a tengerviacutez Ilyenkor viszont Indoneacutezia koumlrnyezeteacuteben lesz aacutetlag feletti hőmeacuterseacutekletű a tengerviacutez amit erős csapadeacutekhullaacutes kiacuteseacuter

Ez gyakorlatilag egy fordiacutetott aacutellapotot jelez (hideg esemeacutenynek cold event is nevezik) aminek a koumlvetkezmeacutenye is elteacuterő lesz Ilyenkor erősebb a passzaacutetszeacutel eacutes a troacutepusi monszun is toumlbb csapadeacutekot szolgaacuteltat

Sok eacutevtizedes meteoroloacutegiai megfigyeleacutesek tanuacuteskodnak roacutela hogy bizonyos Nintildeo eacutevekben a Csendes-oacuteceaacutentoacutel taacutevolabb fekvő teruumlleteken is nagy aacuteradaacutesok maacuteshol pedig aszaacutelyok pusztiacutetanak A troacutepusi ciklonok pedig sokkal gyakoribbak lesznek

Vigyaacutezni kell azonban nehogy minden időjaacuteraacutesi anomaacuteliaacutet a Nino-val magyaraacutezzunk Ez a jelenseacuteg a globaacutelis eacuteghajlat termeacuteszetes vaacuteltozeacutekonysaacutegaacutenak reacutesze nem pedig emberi hataacutesok koumlvetkezmeacutenye

Azt azonban nem tudhatjuk hogy teveacutekenyseacuteguumlnk a Foumlld-leacutegkoumlr rendszer koumllcsoumlnoumls kapcsolatain eacutes visszacsatolaacutesain keresztuumll milyen hataacutessal van ezekre a jelenseacutegekre Mindenesetre teacuteny hogy az utoacutebbi eacutevekben szokatlanul erős El Nino időszak volt 1990-1995 koumlzoumltt

Broecker folyamat

Ennek leacutenyege hogy egy kezdeti eacuteghajlat-melegedeacutes (pl melyet a noumlvekvő uumlveghaacutezhataacutes elindiacutethat) az Atlanti-oacuteceaacuten eacuteszaki reacuteszeacuteben kivaacutelthatja a tengeri jeacuteg fokozott meacuterteacutekű olvadaacutesaacutet a jeacuteg olvadaacutesakor kiszabaduloacute viacutez pedig felhiacutegiacutethatja a Nagy Oacuteceaacuteni Szaacutelliacutetoacuteszalag oda eacuterkező soacutes vizeacutet eacutes akkor ez a viacutez maacuter nem lesz eleacuteg sűrű ahhoz hogy a Groumlnland koumlzeleacuteben lesuumlllyedjen Ez megakasztanaacute a Nagy Oacuteceaacuteni Szaacutelliacutetoacuteszalag jelenlegi zavartalan műkoumldeacuteseacutet Ettől az oacuteceaacuteni cirkulaacutecioacutes rendszer esetleg toumlbb helyen is aacutetrendeződne legfőkeacuteppen pedig a Golf-aacuteram műkoumldeacutese jelenlegi formaacutejaacuteban megszűnne Euroacutepa szaacutemaacutera ez katasztrofaacutelis volna mert az aacutetlagos hőmeacuterseacuteklet akaacuter 6-10 fokos csoumlkkeneacutese is bekoumlvetkezhetne A hipoteacutezis szerint a lehűleacutes nyomaacuten uacutejra megindulna a sarki jeacutegtakaroacute hiacutezaacutesa eacutes keacutesőbb a Golf-aacuteram is uacutejraindulna eacutes kezdődne minden eloumllről

Broecker hipoteacutezise a fokozatos globaacutelis melegedeacutes verzioacutejaacuteval szemben egy radikaacutelis lehűleacutessel beinduloacute oszcillaacutecioacute lehetőseacutegeacutet veti fel Bizonyos paleoklimatoloacutegiai adatok szerint a holoceacutent megelőző kb szaacutezezer eacuteves időszakban tipikusak voltak az ilyenszerű oszcillaacutecioacutek de ismeretlen okboacutel ezek kb 11 ezer eacutevvel ezelőtt abbamaradtak

11 aacutebra Broecker conveyor 1 koncentraacutelt viacutezsűlyedeacutesi koumlrzet 2 meleg felsziacuteni aacuteramlaacutes 3 hideg meacutelyvizi aacuteramlaacutes

A Broecker-conveyor műkoumldeacutese a koumlvetkező

Az Atlanti-oacuteceaacuten eacuteszaki medenceacutejeacuteben az eacuteszak feleacute aacuteramloacute felsziacuteni viacutez (Eacuteszakatlanti-aacuteramlat) Izland koumlzeleacutebe


Atmoszfeacutera

eacuterve meacuteg 12-13 fokos a kanadai eacutes groumlnlandi hideg leacutegaacuteramlatok hataacutesaacutera azonban 2-3 fokra lehűl eacutes az uacutetkoumlzben elszenvedett paacuterolgaacutes koumlvetkezteacuteben a soacutetartalma is szokatlanul magas

Ez a lehűleacutes oly meacuterteacutekben megnoumlveli ennek a soacutes felsziacuteni viacuteznek a sűrűseacutegeacutet hogy az oacuteceaacuten eacuteszaki csuumlcskeacutebe eacuterve maacuter nehezebb mint az ottani meacutely viacutez tehaacutet lesuumlllyed eacutes a meacutelyben elkezd deacutelfeleacute aacuteramlani

A tovaacutebbiakban az aacuteramlat nagyobb reacutesze Afrika megkeruumlleacuteseacutevel jut el a Deacuteli-oacuteceaacuten cirkumpolaacuteris aacuteramaacutehoz majd a taacutevol-keleti troacutepusi oumlvbe ahol felsziacutenre toumlr eacutes bonyolult utakon Afrikaacutet ismeacutet megkeruumllve jut vissza az Atlanti-oacuteceaacuten eacuteszaki reacuteszeacutebe

Az Eacuteszak-Atlanti oacuteceaacuten vizeacuteben a soacutetartalom csoumlkkeneacutese gyengiacutetheti vagy leaacutelliacutethatja a Broecker conveyor műkoumldeacuteseacutet ami az aacuteramlaacutesok rendszereacutenek időleges leaacutellaacutesaacutet az aacuteltaluk okozott +- eacuteghajlati anomaacuteliaacutek szuumlneteleacuteseacutet is előideacutezheti ami az eacuterintett teruumlleteken jelentős eacuteghajlatromlaacutest okozhat mivel a legnagyobb +anomaacuteliaacutet az Eacuteszak-atlanti aacuteramlaacutes okozza Ny-Euroacutepaacuteban (+6-8degC Mo+15degC az eacutevi koumlzeacutephőmeacuterseacutekletben) Ilyen esetekre az utolsoacute jeacutegkorszak folyamaacuten is volt peacutelda A rendszer ismereteink szerint hosszabb roumlvidebb idő utaacuten uacutejraindul

Bizonytalansaacuteg suumlrgősseacuteg fontossaacuteg

Ez haacuterom strateacutegiai keacuterdeacutes melyekre nagyon joacute lenne okos vaacutelaszokat kitalaacutelni Az előző fejezetből remeacutelhetőleg vilaacutegosan kitűnt hogy az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes mechanizmusaira vonatkozoacute tudaacutesunkban nagy bizonytalansaacuteg uralkodik De nem aacutert ha egy kicsit meacutelyebben is beleneacutezuumlnk abba hogy miben vagyunk bizonytalanok A tekintetben peacuteldaacuteul semmi keacutetseacuteguumlnk nem lehet hogy az emberi teveacutekenyseacuteg - ha erre a joumlvőben nagyon tudatosan nem vigyaacutezunk - előbb-utoacutebb megvaacuteltoztathatja a globaacutelis eacuteghajlat rendszereacutet Erre megvannak illetve biztosan meg lesznek az eszkoumlzeink eacutes a keacutepesseacutegeink De nem tudjuk pontosan előre jelezni hogy hogyan eacutes mikor fog erre a termeacuteszet reagaacutelni Ez a fajta bizonytalansaacuteg pedig nem ok arra hogy a szoacuteban forgoacute kockaacutezatot ne vegyuumlk komolyan

Mennyire suumlrgős ez a probleacutema eacutes mennyire fontos A dolgok suumlrgősseacutegeacutet eacutes fontossaacutegaacutet ki lehet jaacutetszani egymaacutes elleneacuteben Az indokolatlan suumlrgeteacutes oda vezet hogy eleve csak olyan akcioacute joumlhet szaacutemiacutetaacutesba az eacuteghajlati kockaacutezat elhaacuteriacutetaacutesaacutera melyet azonnal veacutegre lehet hajtani s nem az amit igazaacuten meg kellene tenni Nagyon hataacuterozottan ki lehet jelenteni hogy az ember okozta eacuteghajlatvaacuteltozaacutes veszeacutelyeacutenek elhaacuteriacutetaacutesa sokkal keveacutesbeacute suumlrgős mint amennyire fontos

Technoloacutegiai optimistaacutek eacutes utoacutepistaacutek

Az ENSZ eacuteghajlatpolitikaacutejaacutet keacutet oldalroacutel eacuteri biacuteraacutelat Az egyik oldal tuacutel soknak tartja amit tesznek a maacutesik meg keveacutesnek A teljes elutasiacutetaacutest az uacuten technoloacutegiai optimistaacutek keacutepviselik a keveslő eleacutegedetlenseacuteget pedig azok akiket utoacutepistaacuteknak lehet nevezni

Az előbbiek azt hangoztatjaacutek hogy a tudomaacuteny eacutes technika eddig is sikert sikerre halmozott diadalmenete toumlretlen eacutes előbb-utoacutebb mindenre kiacutenaacutel megoldaacutest Ha kuumlloumlnfeacutele korlaacutetozoacute egyezmeacutenyekkel feacutekezzuumlk a fejlődeacutest akkor - szerintuumlk - eacuteppen attoacutel az eszkoumlztől fosztjuk meg magunkat mely egyeduumll segiacutethetne a csapdaacuteboacutel valoacute kimaacuteszaacutesban

Az utoacutepistaacutek szerint globaacutelis katasztroacutefa feleacute tartunk mert a vilaacuteg neacutepesseacutegeacutenek gyors noumlvekedeacutese keacutenyszeriacutető erővel hajtja előre a folyamatokat melyek veszeacutelyeztetik a globaacutelis koumlrnyezetet Mivel a neacutepesseacutegnoumlvekedeacutes lassiacutetaacutesaacutenak uumlgyeacutet a vilaacuteg egyetlen jelentős politikusa sem keacutesz felvaacutellalni baraacutetaink elszaacutentan proacutebaacutelnak a fenntarthatoacute fejlődeacutesre pontosabban az eacuteghajlati kockaacutezat elhaacuteriacutetaacutesaacutera eacutes azon beluumll elsősorban a globaacutelis szeacuten-dioxid emisszioacute korlaacutetozaacutesaacutera radikaacutelis recepteket talaacutelni Elkeacutepzeleacuteseikben neacutegy koumlzeliacuteteacutes dominaacutel

bull fokozott szigoruacutesaacuteguacute hatoacutesaacutegi korlaacutetozaacutesok

bull gazdasaacutegi feacutekező eszkoumlzoumlk (speciaacutelis adoacutek stb)

bull uacutej etika (oumlnkorlaacutetozaacutes etikaacuteja)

bull aacutetteacutereacutes tiszta meguacutejuloacute (nap- szeacutel- viacutez- bio-) energiaacutera

Itt az az eacuterdekes hogy előszoumlr minden amit a ceacuteljaikroacutel mondanak nagyon szimpatikusan hangzik Felleacutepnek a vaacuteltozaacutesok a nukleaacuteris energia a globalizaacutecioacute ellen


Atmoszfeacutera

A technoloacutegiai optimistaacutek poziacutecioacuteja eacuteppen ellenkező Filozoacutefiaacutejukban egyetlen igazaacuten gyenge pont van meacutegpedig az hogy az aacuteltaluk felvaacutezolt agyon-technikaacutezott joumlvőkeacutep nekuumlnk nem tetszik eacutes nem is tetszhet mert egy szaacutemunkra idegen vilaacutegroacutel szoacutel De az uacutet mely ehhez a nem csaacutebiacutetoacute joumlvőhoumlz vezet toumlkeacuteletesen sima eacutes lejtős Semmit sem kell erőszakosan megvaacuteltoztatni Csak hagyni kell hogy sodroacutedjunk a vaacuteltozoacute idők dallamaacuteval Ezeacutert aztaacuten ők csataacutet nyernek minden kilomeacuteterkőneacutel

Optimistaacutek a vilaacuteg energiaellaacutetaacutesaacutenak joumlvőjeacutet az energiarendszerek muacuteltbeli fejlődeacuteseacutenek tuumlkreacuteben keacutepzelik el Abboacutel indulnak ki hogy a fejlődeacutes - aacuteltalaacutenos eacutertelemben - nem egyeacuteb mint helyettesiacuteteacutesek sorozata A 19 szaacutezadban a fűteacutes fő uumlzemanyaga a fa volt a koumlzlekedeacuteseacute pedig a zab Azutaacuten a kőszeacuten felvaacuteltotta a faacutet majd a nyersolaj (reacuteszben) felvaacuteltotta a kőszenet Most eacuteppen azt laacutetjuk hogy a gaacutez kiszoriacutetja az olajat eacutes előre laacutethatoacutean a gaacutez fogja uralni az elsődleges energiahordozoacute piacot a koumlvetkező 50-60 eacuteven aacutet Ezt koumlveti majd az hogy a hidrogeacuten leacutep a gaacutez helyeacutebe mikoumlzben az elektromos energia egyre noumlvekvő haacutenyadaacutet nukleaacuteris erőművek fogjaacutek termelni A bőseacuteges elektromos energia birtokaacuteban koumlnnyű lesz hidrogeacutent gyaacutertani eacutes ez lesz a geacutepkocsik - koumlrnyezeti szempontboacutel kifogaacutestalanul tiszta - uumlzemanyaga

Az oacutezonpajzs

A leacutegkoumlr maacutesik nagy vaacuteltozaacutesaacutet az oacutezonpajzs elveacutekonyodaacutesa jelenti Toumlbbfeacutele reakcioacute laacutencolata soraacuten az oacutezonkeacutepződeacutes eacutes felbomlaacutes termeacuteszetes egyensuacutelya

O2 + UV-sugaacuterzaacutes (elnyeleacutes) = O + OO + O + 2O2 = 2 O3

O3 + UV-sugaacuterzaacutes (elnyeleacutes) = O + O2

O + O = O2 vagyO + O2 = O3

A Nap spektraacutelisan sugaacuteroz (az energiahozam 99-a λ = 017ndash40 μm hiaacutenyzoacute vonalakkal) Ultraibolya (UV) sugaacuterzaacutes a napsugaacuterzaacuteson beluumll λ = 017ndash40 μm Bőrstimulaacuteloacute hataacutes (pl barnulaacutes) szembetegseacutegek bőrraacutek mikroorganizmusok sejtek eacutelő szervezetek elpusztiacutetaacutesa A foumlldi eacutelet nem maradhat fenn az UV sugaacuterzaacutes mellett

UV elnyeleacutes

Oxigeacuten nitrogeacuten egyeacuteb gaacutezok (kis meacuterteacutekű) elnyeleacutes λ lt 022 μm

Oacutezon O3 joacute elnyelőkeacutepesseacuteg λ = 022ndash029 μm (028 felett meacuterseacutekelt)

A 028 μm feletti UV-sugaacuterzaacutes legnagyobb reacutesze a foumlldfelsziacutenre jut (barnulaacutes szembetegseacutegek bőrraacutek)

Az oacutezon (O3) legnagyobb sűrűseacutegben a sztratoszfeacuteraacuteban ezen beluumll 20 - 30 km magassaacutegban (oacutezonoszfeacutera oacutezonpajzs) fordul elő de nyomokban meacuteg 70 km-en is de a felsziacuten koumlzeleacuteben (troposzfeacutera) is fellelhető Az oacutezonreacuteteget Dobson-egyseacuteggel jellemzik

A sztratoszfeacuterikus oacutezont veszeacutelyeztető teacutenyezők

Kloro-fluoro-karbonok

Reacutegen hűtőgeacutepek hűtőkoumlzege ammoacutenia metil-klorid Egeacuteszseacutegre kaacuterosak keacutesőbb kloro-fluoro-karbonokrArr (freonfeacuteleacutek) Nem meacutergező sziacutentelen szagtalan igen keveacutesseacute reakcioacutekeacutepes Hűtőipari alkalmazaacutes mellett sprayk hajtoacutegaacuteza habosiacutetott műanyagokban buboreacutekkeacutepzők stb

A kezdetben keletkező 1 db aktiacutev kloacuteratom laacutencreakcioacuteszerűen korlaacutetlan szaacutemuacute oacutezonmolekulaacutet keacutepes


Atmoszfeacutera

szeacutetrombolni Gyakorlatilag toumlbb 1000 db-ot mielőtt veacutegleg eltűnik a sztratoszfeacuteraacuteboacutel

A kibocsaacutetott freongaacutez gyenge reakcioacutekeacutepesseacutegeacuteneacutel fogva sokaacuteig megmarad a foumlldfelsziacuten koumlzeleacuteben eacutes lassan keruumll a magasabb leacutegreacutetegekbe Csak toumlbb mint 10 eacutev muacutelva eacuteri el a sztratoszfeacuteraacutet 65 - 130 eacutevig is a sztratoszfeacuteraacuteban tartoacutezkodhat A freonkibocsaacutetaacutes az utoacutebbi eacutevekben rohamosan nőtt eacutes 1987-ben tetőzoumltt (800 000 T)

Egyeacuteb antropogeacuten gaacutezok az Antarktisz felett

Az Antarktisz felett olyan leacutegoumlrveacuteny alakulnak ki mely lehetetlenneacute teszik a levegő fuumlggőleges keveredeacuteseacutet ezeacutert a kaacuteros antropogeacuten gaacutezok felduacutesulnak Ez a folyamat az eacutevszakoktoacutel fuumlggően elteacuterő

Teacutelen Az Antarktisz feletti -80degC sztratoszfeacuterikus levegőben jeacuteg + NOX-kristaacutelyokboacutel aacutelloacute uacuten sarki sztratoszfeacuterafelhők alakulnak ki A kristaacutelyok elnyelik a kloacuternitraacutetot eacutes a soacutesavat melyek a kristaacutelyokban kloacuterraacute eacutes saleacutetromsavvaacute alakulnak

ClNO3 + HCl = Cl2 + HNO3

A saleacutetromsav a kristaacutelyokban marad a kloacuter pedig felszabadul eacutes tavasszal a fokozoacutedoacute napsuumlteacutes (UV-sugaacuterzaacutes) hataacutesaacutera

Cl2 = 2 Cl eacutes ebbőlCl + O3 = ClO + O2

ClO + O = Cl + O2

laacutencreakcioacute megy veacutegbe

Nyaacuteron A napsuumlteacutes elolvasztja a sztratoszfeacuterafelhők kristaacutelyait Leacutegkoumlri keveredeacutes soraacuten az olvadaacutes soraacuten reakcioacutekeacutepesebbeacute vaacuteloacute NOX-ok a ClO molekulaacutek egy reacuteszeacutet semlegesiacutetik - az oacutezonromboloacute hataacutes csoumlkken A koumlrnyező leacutegreacutetegekből oacutezontartalmuacute levegő eacuterkezik Az oacutezonlyuk meacuterete csoumlkken

Nitrogeacuten-oxidok

N2O-kibocsaacutetaacutes nitrogeacuten-műtraacutegya lebontaacutesa belsőeacutegeacutesű motorok Sztratoszfeacuteraacuteba jutaacutes elsősorban sugaacuterhajtaacutesuacute repuumllőgeacutepek aacuteltal

2 N2O = 2 NO + O2

NO + O3 = NO2 + O2

Az antropogeacuten sztratoszfeacuteraacuteba jutoacute NOX emisszioacute (repuumllőforgalom noumlvekedeacutese) az egyeacuteb kaacuteros gaacutezok semlegesiacuteteacutese reacuteveacuten az oacutezonmennyiseacuteg noumlvekedeacuteseacutehez is hozzaacutejaacuterulhat A leacutegreacutetegekben veacutegbemenő vaacuteltozaacutesok az oacutezonmennyiseacuteg lokaacutelis csoumlkkeneacutese az un oacutezonlyuk mely elsősorban

bull az Antarkisz felett eacutes Ausztraacuteliaacuteban

bull az eacuteszaki feacuteltekeacuten pl Koumlzeacutep-Kelet Euroacutepaacuteban

tavasszal nagy kiterjedeacutesű keveacutesbeacute veacutekony oacutezonreacuteteget jelent

Az oacutezonlyuk koumlvetkezmeacutenyei

Az oacutezontartalom 1 -os csoumlkkeneacutese a raacutekos megbetegedeacutesek szaacutemaacutet 5 -al noumlveli Az UV-sugaacuterzaacutes intenzitaacutesaacutenak 2-szeresre noumlvekedeacutese a noumlveacutenyi termeacuteshozamokat 25 -al csoumlkkenti

A nagymeacuterteacutekű UV sugaacuterzaacutes egyre toumlbb noumlveacutenyi planktonszervezetet pusztiacutet el a legfelső tengerreacutetegekben emiatt csoumlkken a CO2-t elnyelő biomassza Tehaacutet az oacutezonlyuk eacutes az uumlveghaacutezhataacutes koumlzoumltt oumlsszefuumlggeacutes aacutell fenn

Az oacutezonmennyiseacuteg csoumlkkeneacutese miatt megvaacuteltozik a sztratoszfeacutera hőmeacuterseacuteklete ami a leacutegkoumlr hő- eacutes aacuteramlaacutesi rendszereacutenek megvaacuteltozaacutesaacutehoz vezet


1 Mit jelen az a szoacute hogy atmoszfeacutera


Atmoszfeacutera

2 Mi okozza az uumlveghaacutezhataacutest

3 Milyen haacutemyada eacuteri a foumlld felsziacuteneacutet a Napboacutel kisugaacuterzott energiaacutenak

4 Mi a koumlvetkezmeacutenye az uumlveghaacutezhataacutesnak

5 Mi a Broecker folyamat

6 Mivel jellemzik az oacutezonreacuteteget

7 Becsuumllje meg hogy haacuteny Dobson-egyseacuteg az oacutezonoszfeacuteraacuteban leacutevő oacutezon vastagsaacutega

8 Mik az oacutezonlyuk koumlvetkezmeacutenyei


3 fejezet - LitoszfeacuteraA foumlldkeacutereg kőzetkoumlpenyeacutet a litoszfeacuteraacutenak nevezzuumlk A keacutemiai oumlsszeteacuteteleacutere jellemző hogy a toumlmegeacutenek toumlbb mint 99-aacutet kilenc elem (O Si Al Fe Ca Na K Mg Ti ) alkotja A litoszfeacutera a Foumlld kuumllső a keacuteregből eacutes a legfelső koumlpenyből aacutelloacute szilaacuterd merev kőzetburka amely a koumlpeny asztenoszfeacutera nevű keacutepleacutekeny reacuteszeacuten uacuteszik A litoszfeacutera szokaacutesos vastagsaacutega 70ndash150 km az oacuteceaacutenok alatt veacutekonyabb a kontinensek alatt vastagabb A litoszfeacutera nem egyseacuteges heacutej hanem toumlbb kuumlloumlnboumlző meacuteretű kőzetlemezből aacutell Ezek mozgaacutesaacutenak termeacuteszeteacutevel eacutes okaival foglalkozik a lemeztektonika

Keacutet tiacutepusuacute litoszfeacutera leacutetezik

bull oacuteceaacuteni litoszfeacuteralemez mely az oacuteceaacuteni kőzetlemezekkel kapcsolatos

bull kontinentaacutelis litoszfeacuteralemez mely a kontinentaacutelis kőzetlemezekkel kapcsolatos

Az oacuteceaacuteni litoszfeacuteralemez rendszerint 50-100 km vastagsaacuteguacute de az oacuteceacuteaacutenkoumlzeacutepi haacutetsaacutegok alatt nem vastagabb a foumlldkeacuteregneacutel A kontinentaacutelis litoszfeacuteralemez kb 150 km vastag melyből kb 50 km jelenti a foumlldkeacuterget miacuteg kb 100 km a foumlldkoumlpeny felső reacuteszeacutet Az oacuteceaacuteni litoszfeacuteralemez rendszerint sűrűbb mint a kontinentaacutelis eacutes maacutefikus illetve ultramaacutefikus kőzetek eacutepiacutetik fel A litoszfeacuteralemezek a lemeztektonikaacutet mozgaacutesban tartoacute erők hataacutesaacutera felmorzsoloacutednak szemben az asztenoszfeacuteraacuteval mely joacuteval keacutepleacutekenyebb eacutes plasztikusan deformaacuteloacutedik A foumlldkeacutereg hőmeacuterseacuteklete a meacutelyseacuteggel araacutenyosan nő eacutes eleacuteri az 500-1000degC-ot a koumlpennyel valoacute talaacutelkozaacutesaacutenaacutel A foumlldkeacutereg eacutes az alatta levő merev koumlpenyreacutesz alkotja a litoszfeacuteraacutet A litoszfeacutera reacutetegeit a 12 aacutebra mutatja

A foumlldkeacutereg (litoszfeacutera) felső veacutekony termeacutekeny reacutetege a talajreacuteteg (pedoszfeacutera) A talaj a felsziacuten termeacuteszetes eredetű laza szerkezetű bonyolult oumlsszeteacutetelű keacutepződmeacutenye mely a felsziacuteni geoszfeacuteraacutek egymaacutesra hataacutesa reacuteveacuten keletkezik eacutes fejlődik Az ember szaacutemaacutera legfontosabb tulajdonsaacutega a termőkeacutepesseacutege Minden fejlett orszaacutegban leacutetezik foumlldtoumlrveacuteny Ennek oka az hogy a talaj a gazdasaacuteg az emberiseacuteg szempontjaacuteboacutel igencsak fontos meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutes Hazaacutenk nemzeti vagyonaacutenak mintegy feleacutet a termőfoumlld adja

12 aacutebra A litoszfeacutera reacutetegei

A litoszfeacutera legfelső reacutetegeacutet a pedoszfeacuteraacutet a gyakorlati koumlrnyezetveacutedelem okaacuteboacutel is meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk az alsoacutebb reacutetegektől ugyanis a kőzetekben lejaacutetszoacutedoacute maacutellaacutesfolyamatok eacutes a talajt szennyező civilizaacutecioacutes hataacutesok csak idaacuteig hatnak A pedoszfeacutera a benne lejaacutetszoacutedoacute koumlzel stacioner termeacuteszetes folyamatok eacutes az igen vaacuteltozatos emberi hataacutesok miatt aacutellandoacute aacutetalakulaacutesnak van kiteacuteve A pedoszfeacutera ndash egy laza illeszkedeacutesű haacuteromfaacutezisuacute heterogeacuten rendszer amelyben az anyag-eacutes energiacsere folyamatok veacutegbe mennek Itt alakul ki a kőzetből ndash a levegő eacutes a viacutez valamint ezek komponensei koumllcsoumlnhataacutesa koumlvetkezteacuteben ndash a talaj A talaj ill a talajt keacutepező reacutetegek egyidejűleg a mikroorganizmusok a noumlveacutenyek eacutes aacutellatok eacutelettereacuteuumll is szolgaacutelnak A talaj termeacuteszetes eacutes hasznos aacutesvaacutenyi anyagai koumlzvetett vagy koumlzvetlen moacutedon keruumllnek az emberi szervezetbe a talaj-noumlveacuteny-aacutellat taacuteplaacutelkozaacutesi laacutencon keresztuumll vagy a talaj-talajviacutez-ivoacuteviacutez uacutetjaacuten A talaj aacutesvaacutenyi anyagait a noumlveacutenyi aacutellati vagy


Litoszfeacutera

emberi szervezetek ionok vagy vegyuumlletek ritkaacuten nagyobb molekulatoumlmegű szerves vegyuumlletek alakjaacuteban veszik fel Az aacutertalmas anyagok is ugyanezen az uacuteton kaacuterosiacutetjaacutek a taacuteplaacuteleacuteklaacutencot eacutes veacutegső soron az embert

A talaj keacutepződeacutese a kőzetek felsziacuteneacutenek fizikai aproacutezoacutedaacutesaacuteval indul keacutemiai maacutellaacutesaacuteval folytatoacutedik Bizonyos idő eltelteacutevel a megbontott kőzetfelsziacutenen a betelepuumllő eacutelőleacutenyek teveacutekenyseacutege reacuteveacuten maacuter a bioloacutegiai maacutellaacutes lesz a jellemző s ez maacuter eacuterett talajra utal A talaj tehaacutet aacutesvaacutenyi alkotoacutekboacutel viacutezből talajlevegőből eacutelőleacutenyekből eacutes humuszboacutel eacutepuumll fel A humusz a lebomlott eacutelőleacutenyek bonyolult oumlsszeteacutetelű maradvaacutenya melynek anyagcsereacuteje jelentősen befolyaacutesolja a talaj termőerejeacutet A talaj az eacuteghajlattal a noumlveacutenyzettel az alapkőzettel eacutes az eacutelővilaacuteggal oumlsszhangban fejlődik vaacuteltozik Az euroacutepai talajok 30 centimeacuteter vastagsaacuteguacute reacutetegeacuteben neacutegyzetmeacuteterenkeacutent aacutetlagosan 1 billioacute bakteacuterium feacutel billioacute ostoros egysejtű 1 milliaacuterd gomba 1-1 millioacute alga eacutes fonaacutelfeacutereg 100 bogaacuter 80 foumlldigiliszta eacutes 50 poacutek eacutel Uacutegy tűnik a meacuterseacutekelt oumlvben szabaacutelykeacutent fogalmazhatoacute meg hogy a talajban eacutelő szervezetek oumlssztoumlmege kb megegyezik a felsziacutenen eacutelő termeacuteszetes biomassza toumlmegeacutevel (az eacutelőleacutenyek oumlssz-suacutelyaacuteval) Ez joacute termőkeacutepesseacutegű talaj eseteacuteben hektaacuteronkeacutent a 20 tonnaacutet is meghaladhatja

A talaj jelentőseacutege eacutes szerepe az ember eacutes a koumlrnyezet szempontjaacuteboacutel leacutenyegesen nagyobb mint azt első gondolatainkban őrzuumlnk

A talaj felteacutetele az ember leacutetezeacuteseacutenek Az oxigeacutent termelő noumlveacutenyek jelentős reacutesze itt gyoumlkerezik s a taacuteplaacuteleacutekot adoacute eacutelelmiszernoumlveacutenyek szinteacuten a talajhoz koumltoumltten eacutelnek

A talajnak (a benne eacutelő mikroorganizmusok egyes fajainak) fontos szerepe van a nitrogeacuten koumlrforgaacutesaacuteban A noumlveacutenyek csak a nitrogeacutengyűjtő bakteacuteriumok segiacutetseacutegeacutevel keacutepesek felvenni a nitrogeacutent - a feheacuterjeacutek fő alkotoacuteelemeacutet - eacutes iacutegy veacutegső soron az aacutellatvilaacutegot is innen laacutetjaacutek el nitrogeacutenvegyuumlletekkel

A foumlldfelsziacuten felső termeacutekeny reacutetege szaacutemunkra termelőeszkoumlz Raacuteadaacutesul az iparral szemben olyan mely műkoumldtethető uacutegy is hogy koumlrnyezeteacutet nem terheli semmilyen moacutedon (organikus gazdaacutelkodaacutes) eacutes a legolcsoacutebb energiaacutet a Nap energiaacutet hasznosiacutetja

Gyakran megfeledkezuumlnk a talaj energiatranszfer szerepeacuteről vagyis a napsugaacuterzaacutest hőenergiaacutevaacute aacutetalakiacutetoacute funkcioacutejaacuteroacutel pedig ezaacuteltal melegszik fel a leacutegkoumlr alulroacutel felfeleacute

A talaj neacutegy alapalkotoacute reacuteszből aacutell amelyek egymaacutessal dinamikus egyensuacutelyban vannak szervetlen komponensek talajviacutez talajatmoszfeacutera eacutes a szerves komponensek

A talaj fő szervetlen komponensei

A kavics 2000ndash40 000 microm aacutetmeacuterőjű kőzetdarabokboacutel aacutelloacute toumlrmeleacutekes uumlledeacutek A folyoacutek goumlrgetett hordaleacutekakeacutent aacutellandoacutean csiszoloacutedva veszi foumll jellegzetesen lekerekiacutetett alakjaacutet A folyoacute siacutek videacutekre eacuterve lelassulva kavicskuacutepot (hordaleacutekkuacutepot) alakiacutethat ki amely nagyobb vastagsaacutegot (toumlbb meacuteter) is eleacuterhet Viacutezvisszatartoacute tulajdonsaacutega anyag-megkoumltőkeacutepesseacutege nincs (Hasonloacute meacuterettartomaacutenyuacute kőzetdarabok szoumlgleteseacutelű kőzuacutezaleacutekok mesterseacuteges uacuteton keruumllhetnek a talajba ezek viacutezmegtartoacute keacutepesseacutege a kavicseacutenaacutel nagyobb)

A homoktalajok szemcseaacutetmeacuterője 50-től 2000 microm-ig terjed (kvarc) sziacutenuumlk vilaacutegos koumlnnyen megmunkaacutelhatoacutek viacutez eacutes oldott anyagok szaacutemaacutera aacuteteresztőkeacutepesseacuteguumlk nagy szorpcioacutes keacutepesseacuteguumlk ennek megfelelően csekeacutely Kavicssal eacutes maacutergaacuteval keverve gyakran keacutepeznek alluviaacutelis oumlszletet

A maacutergareacuteszecskeacutek aacutetmeacuterője 2ndash50 microm koumlzoumltt vaacuteltozik Meacuteszkoumlvek eacutes dolomitok lazaacuten uumllepiacutetett kvarccal kevert keacutepződmeacutenye iacutegy tuacutelnyomoacutean kalcium-karbonaacutetboacutel kalcium-magneacutezium-karbonaacutetboacutel eacutes kalcium- illetve alumiacutenium-szilikaacutetboacutel aacutellnak A viacutezaacuteteresztő-keacutepesseacuteg szempontjaacuteboacutel ndash kuumlloumlnoumlsen a dolomitos maacuterga ndash haacutetraacutebb sorolandoacute a homoknaacutel viszont adszorpcioacutes keacutepesseacutege nagyobb

Az agyagok maacutellaacutesfolyamatok eredmeacutenyekeacutent keletkező szilikaacutetok illetve alumiacute-nium-szilikaacutetok Az agyagok szemcseaacutetmeacuterője gt 2 microm

Az agyagaacutesvaacuteny megnevezeacutes reacutetegszerkezetű (filloszilikaacutetok) szervetlen talajalkotoacute komponenst jeloumll Az agyagokra jellemző reacuteteges feleacutepiacuteteacutes keacutet szerkezeti egyseacuteg a tetraeacutederes SiO4-csoport eacutes az oktaeacutederes MOX(OH)6ndashX csoport kombinaacutecioacutejaacutenak eredmeacutenye ahol az oktaeacuteder koumlzeacuteppontjaacuteban Al3+- Mg2+- Fe2+- vagy Fe3+-ionok foglalnak helyet A tetraeacutederes eacutes oktaeacutederes eacutepiacutetőelemek koumlzoumls oxigeacutenatomokkal kapcsoloacutednak egybe Az agyagaacutesvaacutenyok reacutetegszerkezeteacutenek ill keacutemiai konfiguraacutecioacutejaacutenak a kuumlloumlnboumlző szorpcioacutes folyamatok soraacuten van jelentőseacutege

A talajban leacutevő uumlregeket eacutes poacuterusokat a talaj viacutez-eacutes levegőtartalma toumllti ki Ezen terek nagysaacutegaacutet a


Litoszfeacutera

reacuteszecskesűrűseacuteg eacutes a porozitaacutes hataacuterozza meg a viacutez eacutes a gaacutezok poacuterusokban eacutes csatornaacutekban valoacute transzportja viszont leacutenyegeacuteben veacuteve a talaj oumlsszeteacuteteleacutetől (homok maacuterga agyag araacuteny) fuumlgg Azok a talajok amelyekben az agyagaacutesvaacutenyok haacutenyada nagy a legnagyobb porozitaacutest mutatnak A homoktalajok viacutezmegkoumltő keacutepesseacutege csekeacutely Az agyagtalajok eseteacuteben a helyzet fordiacutetott ezen utoacutebbiak a viacutez egy reacuteszeacutet a mikropoacuterusokban erősen megkoumltik Durva megkoumlzeliacuteteacutessel ez vonatkozik a szennyezeacuteskeacutent bekeruumllő viacutezoldhatoacute anyagokra vagy oumlnaacutelloacute faacutezist alkotoacute viacutezzel nem elegyedő folyadeacutekokra amelyek ndash a viacutezpaacuteraacutehoz hasonloacutean ndash leacutegnemű halmazaacutellapotban is leacutetezhetnek sőt fizikai behataacutesokra koumlzlekedhetnek

A viacutez a talajban haacuterom kuumlloumlnfeacutele aacutellapotban leacutetezhet a d gt 10microm aacutetmeacuterőjű csatornaacutekban aacuteramolni keacutepes a talajszemcseacutek feluumlleteacuten szorpcioacute reacuteveacuten megkoumltődhet eacutes veacuteguumll a d lt 10 microm aacutetmeacuterőjű kapillaacuterisokban is elhelyezkedhet Ha a poacuterusaacutetmeacuterő d lt 02 microm a viacutez is eacutes maacutes folyadeacutekok (pl benzin) transzportja a talajban főkeacutent leacutegnemű aacutellapotban toumlrteacutenik

A talajviacuteztartoacute a viacutezzaacuteroacute oumlszlet (az uacuten fekuuml) felett alulroacutel foumllfeleacute a koumlvetkező zoacutenaacutekat kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg A legalul elhelyezkedő talajzoacutenaacuteban a kőzetszemcseacutek heacutezagait a viacutez teljesen kitoumllti (teliacutetett zoacutena) Ennek felsziacutene a talajviacutezsziacuten vagy talajviacuteztuumlkoumlr mely sohasem aacutellandoacute hanem a leacutegnyomaacutes a hőmeacuterseacuteklet eacutes a csapadeacutekmennyiseacuteg vagy művi depresszioacute-kelteacutes (szivattyuacutezaacutes) hataacutesaacutera folytonosan vaacuteltozoacute A talajviacuteztuumlkoumlr foumlloumltt van a kapillaacuteris zoacutena amely keacutet reacuteszből aacutell Az első a zaacutert kapillaacuteris viacutezoumlv melyben a kőzetszemcseacutekkel teljesen koumlruumllzaacutert kapillaacuterisokat viacutez toumllti ki A viacutez a neheacutezseacutegi erővel szemben a kapillaacuterisokban foumllfeleacute mozogva veszi fel az egyensuacutelyi helyzeteacutet Foumlloumltte helyezkedik el a nyiacutelt kapillaacuteris viacutezoumlv melyben a hajszaacutelcsoumlveket (heacutezagokat) a viacutez nem toumllti ki teljesen minthogy a heacutezagok koumlzoumltt maacuter levegő is van Legfoumlluumll talaacutelhatoacute a talajlevegő-tartalmuacute zoacutena amelyben a csapadeacutekviacutez a neheacutezseacutegi erő hataacutesaacutera lefeleacute szivaacuterog a viacutezpaacuteraacutes (viacutezgőztartalmuacute) levegő amely hol a szemcseacutekhez tapad hol a vaacuteltozoacute fizikai egyensuacutelyok hataacutesaacutera elmozdul A beszivaacutergaacutes soraacuten a kőzetszemcseacutek feluumlleteacutere tapadoacute vizet adheacutezioacutes vagy higroszkoacutepos viacuteznek nevezzuumlk A kőzetszemcseacutek heacutezagainak sarkaiban szoumlgleteiben a higroszkoacutepos viacutezhaacutertyaacutet heacutezagsarok-vagy poacuterusszoumlgletviacutez burkolhatja

A talajviacutezzel kapcsolatos ismeretekre a kaacuterelhaacuteriacutetaacutes soraacuten toumlbb szempontboacutel szuumlkseacuteguumlnk lehet ismerni kell a viacuteztartoacute impermeaacutebilis reacuteteg felsziacutentől valoacute taacutevolsaacutegaacutet a talajviacutezaacuteramlaacutes iraacutenyaacutet eacutes a talajviacutezszint-ingadozaacutes meacuterteacutekeacutet A talajban fuumlggőlegesen lefeleacute mozgoacute viacutez a kapillaacuteris zoacutena eleacutereacutesekor fuumlggőleges iraacutenyaacutet megvaacuteltoztathatja eacutes az impermeaacutebilis reacuteteg fekveacuteseacutet koumlvetve oldalsoacute iraacutenyban is elmozdulhat A talajviacutez aacuteramlaacutesi iraacutenyaacutenak ismerete a figyelőkutak telepiacuteteacutesi helyeacutenek kijeloumlleacutese miatt is szuumlkseacuteges

A talajatmoszfeacutera levegő oumlsszeteacutetele elősegiacuteti a szerves anyagok oxidatiacutev lebontaacutesaacutet vagy eacuteppen a redukcioacutejaacutet A talajatmoszfeacutera oumlsszeteacuteteleacutet eacutes tulajdonsaacutegait tekintve toumlbb szempontboacutel elteacuter a normaacutel atmoszfeacuteraacutetoacutel Viacuteztartalma nagyobb a benne leacutevő komponensek a kuumlloumlnboumlző nagysaacuteguacute uumlregekben eacutes poacuterusokban adszorptive megkoumltődhetnek eacutes szeacuten-dioxid-koncentraacutecioacuteja biokeacutemiai folyamatok reacuteveacuten 5ndash100-szor nagyobb lehet A talajlevegő oumlsszeteacutetele meghataacuterozza a talajban veacutegbemenő folyamatok iraacutenyaacutet mivel oxigeacutenduacutes levegőjű talajban oxidaacutecioacutes eacutes oxigeacutenben szegeacuteny levegőjű talajban redukcioacutes iraacutenyban toloacutednak el a biokeacutemiai folyamatok

A talaj szerves komponensei

Baacuter a szerves komponensek a termeacuteszetes (nem szennyezett) talaj toumlmegeacutenek mindoumlssze 2ndash5 -aacutet teszik ki jelenleacutetuumlk a keacutemiai reakcioacutek szempontjaacuteboacutel alapvető fontossaacuteguacute A talaj szerves anyagai amelyek tuacutelnyomoacutean a felső reacutetegben foglalnak helyet biomasszaacuteboacutel reacuteszben elbomlott noumlveacutenyi eacutes aacutellati alkotoacutereacuteszekből talajorganizmusokboacutel eacutes humuszboacutel aacutellnak

A talaj szerves alkotoacutereacuteszei egyszerűsiacutetve keacutet csoportra az uacuten huminanyagokra eacutes a nem huminanyagokra oszthatoacutek A nem huminanyagokat ndash szeacutenhidraacutetok feheacuterjeacutek aminosavak zsiacuterok viaszok eacutes kis molekulatoumlmegű szerves savak ndash a talajban levő mikroorganizmusok enzimkatalizis reacuteveacuten gyorsan mineralizaacuteljaacutek ennek megfelelően koumlzepes eacutelettartalmuk a talajban viszonylag csekeacutely A huminanyagok ezzel szemben komplex struktuacuteraacutejuacuteak savas karakterűek eacutes soumlteacutet sziacutenű tuacutelnyomoacutean aromaacutes jellegű polielektrolit tiacutepusuacute reacuteszben hidrofil 300 eacutes 100 000 koumlzoumltti molekulatoumlmegű anyagokboacutel aacutellnak A talajban a humin anyagok szerves anyagok mineralizaacutecioacutejaacutenak fontos koumlztes termeacutekei eacutes annak viacutezfelveacuteteleacutet ioncsere-kapacitaacutesaacutet eacutes feacutemion-megkoumltő keacutepesseacutegeacutet leacutenyegesen befolyaacutesoljaacutek Oldhatoacutesaacuteguk alapjaacuten a huminanyagok haacuterom frakcioacutera vaacutelaszthatoacutek szeacutet

bull huminsavak 20 000 eacutes 100 000 koumlzoumltti moacuteltoumlmeggel alkaacutelikus koumlzegben oldoacutednak eacutes megsavanyiacutetaacutes utaacuten (pH lt 2) ismeacutet kicsapoacutednak


Litoszfeacutera

bull fulvosavak kisebb moacuteltoumlmeggel eacutes toumlbb savas jellegű funkcionaacutelis csoporttal baacutezisokban oldoacutednak eacutes pH lt 2 eseteacuten is oldatban maradnak

bull humin nem extrahaacutelhatoacute polimer fekete anyag huminsavak eacutes fulvosavak oumlregedeacutesi folyamatai soraacuten keletkezik

A talaj amelyet fizikai eacutes keacutemiai oumlsszeteacutetele tovaacutebbaacute megfelelő oumlsszegparameacuteterek (szemcsemeacuteret-eloszlaacutes a vizes extraktum pH-ja szaacuterazanyag-tartalom viacuteztartalom eacutes viacutezfelveacuteteli kapacitaacutes porozitaacutes adszorpcioacutes eacutes ioncsere-kapacitaacutes stb) segiacutetseacutegeacutevel jellemezhetuumlnk egy veacutegtelen variaacutecioacutes anizotrop haacuteromfaacutezisuacute polidiszperz rendszer

A talaj tulajdonsaacutegait ndash mint a fenti oumlsszegparameacuteter felsorolaacutesokboacutel is kitűnik ndash toumlbbfeacutele hasznosiacutetaacutesi ceacutelboacutel azaz mindig ceacutelraorientaacuteltan vizsgaacuteljuk eacutes eacuterteacutekeljuumlk Maacutes tulajdonsaacuteg ismerete szuumlkseacuteges a koumlloumlnfeacutele mezőgazdasaacutegi talajmechanikai vagy eacuteppen viacutezeacutepiacuteteacutesi feladatokhoz Igy a koumlrnyezetveacutedelmi ceacuteluacute talajkaacuterehaacuteriacutetaacuteshoz ndash azaz a szennyező anyagok mobilizaacutelaacutesaacutehoz vagy eacuteppen fixaacutelaacutesaacutehoz ndash az alaacutebbi talajadottsaacutegok ismerete szuumlkseacuteges

Szemcseacutezettseacuteg A talaj szemcseacutezettseacutege (kőzettoumlrmeleacutek durva kavics aproacutekavics durva homok finom homok humusz iszap agyag) maacutes-maacutes tulajdonsaacutegot koumllcsoumlnoumlz a talajnak A szemcseacutezettseacuteg előbbi sorrendjeacuteben szaacutemos parameacuteter vaacuteltozik iacutegy a talaj permeabilitaacutesa poacuterus volumene viacutezkapacitaacutesa kapillaritaacutesa stb A valoacutesaacutegban a helyzet nem ilyen egyszerű mert homogeacuten talajoumlszlet nincs eacutes iacutegy a szitasorokkal csak differenciaacutelt geofizikai szondaacutekkal csak integraacutelt ndash adatokhoz jutunk (Ez utoacutebbival eacuteruumlnk el kis raacutefordiacutetaacutessal valoacutesaacuteghoz koumlzeli eredmeacutenyeket)

Permeabilitaacutes A talaj permeabilitaacutesa a talajnak az a keacutepesseacutege amely megmutatja hogy a levegő a viacutez eacutes maacutes viszkoacutezus folyadeacutekok pl olaj szaacutemaacutera milyen meacuterteacutekben jaacuterhatoacute aacutet Ez az eacuterteacutek a poacuterusvolumentől eacutes a nedvesseacutegtartalomtoacutel fuumlgg Pl kis poacuterusvolumenű talajban (homok kavics) a permeabilitaacutes nagyfokuacute Ugyanakkor a talaj nedvesseacutegtartalma eacutes permeabilitaacutesa koumlzoumltt fordiacutetott araacuteny van Peacuteldaacuteul nedves agyagtalajban kicsi a permeabilitaacutes miacuteg szaacuteraz homoktalajban nagy

Poacuterusvolumen A talaj kuumlloumlnboumlző szemcsenagysaacuteguacute reacuteszekből aacutell Ezek a rendelkezeacutesre aacutelloacute teret nem egyenletesen toumlltik ki eacutes ezeacutert koumlzoumlttuumlk poacuterusok keletkezhetnek A talajteacuterfogat szaacutezaleacutekaacuteban kifejezett poacuterusmennyiseacuteg a heacutezagteacuterfogat A poacuterusvolumen eacuterteacuteke talajonkeacutent vaacuteltozoacute Fel nem repedezett homogeacuten sziklaacutekeacute O homok-agyag kevereacutekeacute 32 Homok poacuterusvolumene 30ndash45 kerti foumlldeacute 64 eacutes tőzegtalajeacute 80ndash90 A talajmorzsaacutekon beluumlli szűk poacuterusok taacuteroljaacutek a nagyobbak vezetik a vizet eacutes lehetőveacute teszik a talaj levegőzeacuteseacutet

A talaj viacutezkapacitaacutesa A talaj viacutezkapacitaacutesaacuten azt a szaacutezaleacutekos toumlmegveszteseacuteget eacutertjuumlk amelyet a talajminta 105 degC-on toumlmegaacutellandoacutesaacutegig toumlrteacutenő szaacuteriacutetaacutesakor eacuteszleluumlnk A talaj viacutezkapacitaacutesaacutenak jellemzeacuteseacutere a minimaacutelis eacutes a maximaacutelis viacutezkapacitaacutest hasznaacuteljaacutek A minimaacutelis viacutezkapacitaacutes a talaj poacuterusaiban visszatartott viacutez mennyiseacutege A talajszelveacutenyben maacuter nem eacuterveacutenyesuumll a talaj kapillaritaacutesa ha a viacutezkapacitaacutes minimaacutelis Minimaacutelis viacutezkapacitaacutessal rendelkezik pl a bdquotalajviacutez-aacuteteresztőrdquo zoacutena Maximaacutelis viacutezkapacitaacutesroacutel akkor beszeacuteluumlnk ha a talaj poacuterustereacutet teljesen (100 -ban) kitoumllti a viacuteztartalom Maximaacutelis viacutezkapacitaacutest talaacutelunk pl a fekuuml foumlloumltti talajviacutezgyűjtő zoacutenaacuteban vagy a toumlmoumltt agyagtalajokban

Kapillaritaacutes A talaj kapillaritaacutesa a poacuterusok aacutetmeacuterőjeacutetől fuumlgg de a talaj nedvesseacutegtartalma is befolyaacutesolja Kis aacutetmeacuterőjű poacuterusokban a kapillaacuteris emelkedeacutes (bdquoviacutezemeleacutesrdquo) nagyobb eacutes lassan megy veacutegbe (agyagtalaj eseteacuten 1ndash2 m vagy enneacutel toumlbb) Nagy aacutetmeacuterőjű poacuterusokban alacsonyabb eacutes gyorsabban megy veacutegbe (homoktalajban 30 cm) A kapillaritaacutest a nedvesseacutegtartalom annyiban befolyaacutesolja hogy szaacuteraz talajban sietteti nedves talajban keacuteslelteti a bdquoviacutezemeleacutestrdquo A fentiekből koumlvetkezően a talajviacutez tuumlkoumlr felett helyezkedik el a talajviacutez zoacutena amelynek igen nagy jelentőseacutege van az olajkaacuter elhaacuteriacutetaacutes szempontjaacuteboacutel

Talajhőmeacuterseacutekletet A talajhőmeacuterseacutekletet a Nap sugaacuterzaacutesa szabaacutelyozza A hő leadaacutesa is nagyobb reacuteszben sugaacuterzaacutessal toumlrteacutenik A talajra eső sugaacuterzaacutesi energia mennyiseacutege a foumlldrajzi helyzettől eacutegtaacutejtoacutel lejteacutesszoumlgtől fuumlgg A deacuteli deacutelnyugati fekveacutesű helyeken melegszik fel legjobban a talaj A talaj feluumlleteacutere merőlegesen eső eacutes az onnan visszavert sugaacuterzaacutes araacutenya a feluumllet minőseacutegeacutevel vaacuteltozik Az elnyelt sugaacuterzaacutes a talajfeluumllet eacuterdesseacutegeacutetől sziacuteneacutetől noumlveacutenyzettel valoacute boriacutetottsaacutegaacutetoacutel nedvesseacutegtartalmaacutetoacutel eacutes szerkezeteacutetől fuumlgg Az elsimiacutetott teruumllet albedoacuteja 030 aproacute roumlgoumls talajon 025 nagyobb roumlgoumls talajon 020 friss szaacutentaacuteson 017 eacutes havon 007 A soumlteacutetebb talaj jobban elnyeli a raacuteeső sugarakat A noumlveacutenyzettel boriacutetott talajon csoumlkken a felmelegedeacutes eacutes meacuterseacutekeltebb a felsziacuteni reacutetegek hőingadozaacutesa Nagy viacuteztartalmuacute talajokban ugyanaz a hőmennyiseacuteg kisebb felmelegedeacutest vaacutelt ki Ezeacutert hideg az agyagtalaj eacutes meleg a homoktalaj A laza szerkezetű


Litoszfeacutera

levegős talaj felsziacutene viszonylag gyorsan felmelegszik Ez a talajreacuteteg egyuacutettal szigetelőkeacutent is viselkedik s csoumlkkenti az alsoacutebb reacutetegek hőingadozaacutesait

A talajban a hő főleg vezeteacutes uacutetjaacuten terjed Legjobban vezeti a hőt a talaj szilaacuterd faacutezisa A talaj a felsziacutentől a belseje feleacute haladoacutean hőmeacuterseacutekletzoacutenaacutekra oszlik A felsziacuteni zoacutena kb 0ndash15 m meacutelyseacutegben helyezkedik el hőmennyiseacutegeacutet főleg az elnyelt sugaacuterzoacute energiaacuteboacutel fedezi napi hőmeacuterseacutekleti ingadozaacutesa 38ndash40 degC Oumlsszehasonliacutetaacutesul megemliacutethetjuumlk hogy a leacutegkoumlr napi hőmeacuterseacutekleti ingadozaacutesa 15ndash20 degC A felsziacuteni zoacutena tehaacutet erősen felmelegedhet illetőleg erősen le is hűlhet sokkal jobban mint a koumlrnyezeti levegő A meacuterseacutekelt eacutegoumlvoumln a felsziacuteni zoacutena alatt kb 15 m meacutelyseacutegben talaacuteljuk a fagymentes zoacutenaacutet amely a hőt vezeteacutes uacutetjaacuten veszi fel Napi hőmeacuterseacutekleti ingadozaacutesa kicsiny Hőmeacuterseacutekleteacutenek szeacutelső eacuterteacutekei 3 hoacutenappal keacutesőbb meacuterhetők mint a leacutegkoumlrben

A talaj tulajdonsaacutegainak jelentőseacutege abban foglalhatoacute oumlssze hogy azok koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll szerepet jaacutetszanak a talaj szilaacuterdsaacutegaacutenak hő- viacutez- levegőhaacuteztartaacutesaacutenak a mikrofloacutera eacutes a mikrofauna az aacutesvaacutenyi anyagcsere eacutes a talaj oumlntisztulaacutesi folyamatainak kialakiacutetaacutesaacuteban


1 Hogyan nevezik a foumlldkeacutereg kőzetkoumlpenyeacutet

2 Mitől fuumlgg a talaj permeabilitaacutesa

3 Mitől fuumlgg a talaj aacuteltal elnyelt sugaacuterzaacutes


4 fejezet - A koumlrnyezet bioloacutegiai oumlsszefuumlggeacuteseiAz ember a bioszfeacuteraacuteban eacutel itt fejti ki teveacutekenyseacutegeacutet beavatkozva annak oumlsszefuumlggeacuteseibe (gyakran aneacutelkuumll hogy hataacutesaacutet előre felmeacuterte volna) Az emberi teveacutekenyseacuteggel akkor a legkisebb a kaacuterokozaacutes ha ismerjuumlk a bioszfeacutera belső oumlsszefuumlggeacuteseit eacutes teveacutekenyseacuteguumlnket oumlssze tudjuk hangolni a ceacutelok eacutes a vaacuterhatoacute koumlvetkezmeacutenyek meacuterlegeleacuteseacutevel

A bioszfeacutera funcionaacutelis alapegyseacutegei az oumlkosziszteacutemaacutek Az ezzel kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket Kovaacutecs M A koumlrnyezetveacutedelem bioloacutegiai alapjai ciacutemű koumlnyve alapjaacuten mutatjuk be

Az oumlkosziszteacutema jelentőseacutege

Az oumlkosziszteacutema a bioszfeacuteraacutenak az a reacutesze amely a biotop (eacutelettelen koumlrnyezet) eacutes a biocoumlnoacutezis (noumlveacuteny- eacutes aacutellattaacutersulaacutes) egyuumlttes funkcionaacutelaacutesa dinamikus egyseacutege meghataacuterozott anyag- eacutes energiaforgalommal

Az oumlkosziszteacutema lehet erdő reacutet laacutep mocsaacuter toacute tenger stb Termeacuteszetes oumlkosziszma Magyarorszaacutegon pl egy koumlzeacutephegyseacutegi cseres-toumllgyes vagy buumlkkoumls erdő feacutelkultuacuter oumlkosziszteacutema pl egy franciaperjeacutes kaszaacuteloacutereacutet a Dunaacutentuacutelon kultuacuter-oumlkosziszma pl egy alfoumlldi buacuteza- vagy kukoricaveteacutes A bioszfeacuteraacutet a kuumlloumlnboumlző teruumlleteken termeacuteszetes (tundraacutek erdők szavannaacutek mdash a klimatikus viszonyoktoacutel fuumlggően) feacutelkultuacuter (reacutetek embertől befolyaacutesolt erdők) eacutes kultuacuter-oumlkosziszteacutemaacutek egyuumlttese alkotja amelyeket meghataacuterozott noumlveacuteny- eacutes aacutellat-laacuteg valamint termőhely jellemez A kuumlloumlnboumlző oumlkosziszteacutemaacutek leacutetezeacutese funkcionaacutelaacutesa ad alapot arra hogy a Foumlldoumln eacutelet leacutetezhet eacutes az emberiseacuteg fennmaradhat

Az eacutedesvizek eacutes a tengerek algaacutei a magasabb rendű zoumlld noumlveacutenyek azok amelyek kloroplasztiszokkal rendelkeznek A leacutegkoumlri CO2 felhasznaacutelaacutesaacuteval a napfeacutenyenergia segiacutetseacutegeacutevel szerves anyag előaacutelliacutetaacutesaacutera keacutepesek A zoumlld noumlveacutenyek a nap sugaacuterzoacute energiaacutejaacutet aacutetalakiacutetjaacutek raktaacuterozott (keacutemiai) energiaacutevaacute amely iacutegy hasznaacutelhatoacutevaacute lesz aacutellatvilaacuteg eacutes az ember szaacutemaacutera Jelenleg az emberiseacuteg szaacutemaacutera a fotoszinteacutezisen kiacutevuumll maacutes szaacutemottevő eacutelelemforraacutes nincs

A zoumlld noumlveacutenyek stabilizaacuteljaacutek a leacutegkoumlr oxigeacuten- eacutes szeacutendioxid-tartalmaacutet a disszimilaacutecioacute soraacuten meghataacuterozott mennyiseacutegű oxigeacuten keruumll vissza a leacutegteacuterbe Ez kuumlloumlnoumls fontossaacuteggal biacuter napjainkban amikor fokozoacutedik az oxigeacuten-felhasznaacutelaacutes eacutes noumlvekszik a leacutegkoumlri szeacutendioxid mennyiseacutege A Foumlld noumlveacutenyzete egyelőre meacuteg fedezni keacutepes az eacutelőleacutenyek oxigeacutenigeacutenyeacutet de a becsleacutesek szerint egyes orszaacutegokban maacuter jelentős oxigeacutendeficit mutatkozik pl Svaacutejc eseteacuteben eacutevi 4mdash7 millioacute tonna a becsuumllt oxigeacutendeficit Uacutejabb vizsgaacutelatok szerint a vilaacutegtengerek noumlveacutenyi szervezetei (fitoplankton) azok a Foumlldoumln levő oxigeacuten mennyiseacutegeacutenek a 80-aacutet produkaacuteljaacutek Ezeacutert van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege hogy a tengerek oacuteceaacutenok tovaacutebbi szennyeződeacuteseacutet mdash kuumlloumlnoumlsen az olajszennyeződeacutest mdash megakadaacutelyozzuk

Az oumlkosziszteacutemaacutek igen fontosak mint a faj- eacutes geacutenmegőrző objektumok Szaacutemos faj kuumlloumlnoumlsen a szeacuteles oumlkoloacutegiai amplituacutedoacuteval biacuteroacutek termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacuteban sokfeacutele biotoacutepon előfordulnak eacutes kialakulnak ezen beluumll a kuumlloumlnboumlző oumlkotiacutepusok A termeacuteszetes eacutes feacutelkultuacuter oumlkosziszteacutemaacutek eltűneacuteseacutevel veszeacutelyeztetve van a faj genetikai uumll oumlkoloacutegiai vaacuteltozatossaacutega A genetikai vaacuteltozatossaacuteg csoumlkkeneacuteseacuten csak reacuteszben segiacutethetnek a botanikus kertek fajta-gyűjtemeacutenyei


A koumlrnyezet bioloacutegiai oumlsszefuumlggeacutesei

13 aacutebra Mezei oumlkosziszteacutemaacutek

Az oumlkosziszteacutema kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese

Az oumlkosziszteacutemaacutenak teacuterbeli kiterjedeacutese (biotoacutep) mellett időbeli dimenzioacuteja van A szukcesszionaacutelis fejlődeacutes soraacuten meghataacuterozott ideig tart amiacuteg egy adott termőhelyen a meghataacuterozott eacuteletkoumlzoumlsseacuteg kialakulhat

A szukcesszioacute a noumlveacutenyzet fejlődeacuteseacutenek folyamata a biocoumlnoacutezisok időbeli egymaacutesutaacutenisaacutega A biocoumlnoacutezis megvaacuteltozaacutesaacuteval megvaacuteltozik a biotoacutep a megvaacuteltozott biotopon pedig uacutej az előbbivel oumlsszefuumlggő de attoacutel szaacutemos fajban kuumlloumlnboumlző uacutej biocoumlnoacutezis jelenik meg Az egeacutesz fejlődeacutesi folyamat szaacutemos staacutediumon aacutet (az egyes staacutediumok egy-egy biocoumlnoacutezisnak ill biotoacutepnak feleacutenek meg) eljut az un zaacuteroacutetaacutersulaacutesig (klimax) A zaacuteroacutetaacutersulaacutes a klimatikus viszonyokkal egyensuacutelyban van stabil eacutes relatiacuteve aacutellandoacute A mi eacuteghajlati viszonyaink alatt zaacuteroacutetaacutersulaacutes az erdő

Ismeretes a tavak eloumlregedeacuteseacutenek feltoumlltődeacuteseacutenek a peacuteldaacuteja az eutroacutef toacuteban megjelenik a hiacutenaacuter- naacutedas- eacutes a saacutesnoumlveacutenyzet A noumlvekvő szervesanyag-produkcioacute koumlvetkezteacuteben vastagodik a toacutefeneacutek szedimentuma csoumlkken a viacutez meacutelyseacutege eacutes viacuteztuumlkre Fokozoacutedoacute feltoumlltődeacutessel megjelennek a magassaacutesos- eacutes laacutepreacutetek majd zaacuteroacutetaacutersulaacuteskeacutent az eacutegerlaacutep

Maacutesik gyakori peacutelda az alfoumlldi homokpusztaacutek noumlveacutenyzeteacutenek fejlődeacutese A homok-pusztaacutekon a mohaacutek eacutes zuzmoacutek utaacuten megjelennek a termőreacuteteg vastagodaacutesaacuteval a talaj humusztartalmaacutenak noumlvekedeacuteseacutevel paacuterhuzamosan a nyiacutelt eacutes a zaacutert homoki gyepek majd a szukcesszionaacutelis fejlődeacutes utolsoacute staacutediuma a homoki toumllgyes erdő

A termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacutek hosszuacute fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent alakultak ki A szukcesszionaacutelis fejlődeacutes aacuteltalaacutenos ismeacutervei a koumlvetkezők

bull Az eacuteletkoumlzoumlsseacutegek biocoumlnoacutezisok vaacuteltozaacutesa szabaacutelyszerű folyamat amelyek iraacutenyiacutetottak eacutes előre jelezhetők

bull Vaacuteltozik a fajoumlsszeteacutetel noumlvekszik a fajszaacutem

bull A szukcesszioacute folyamaacuten noumlvekszik az oumlsszes biomassza mennyiseacutege

bull Noumlvekszik az eacutelettelen szerves anyag mennyiseacutege

bull Noumlvekszik a klorofill mennyiseacutege

bull Noumlvekszik a bruttoacute produkcioacute mennyiseacutege

bull Noumlvekszik az oumlkosziszteacutema struktuacuteraacutejaacutenak a vaacuteltozatossaacutega noumlvekszik a vertikaacutelis szintek szaacutema

bull Az iniciaacutelis staacutediumban levő biocoumlnoacutezisok nettoacute produkcioacuteja nagy a klimax-oumlkosziszteacutemaacuteeacute kicsi gyakorlatilag a nullaacuteval egyenlő



A klimaxtaacutersulaacutes kis nettoacute produkcioacutejaacutenak oka hogy a produkcioacute nagy reacuteszeacute a leacutegzeacutesneacutel felhasznaacuteloacutedik de a termeacuteszetben a bioszfeacuteraacuteban az oxigeacuten-szeacutendioxid egyensuacutelyban betoumlltoumltt szerepuumlk miatt igen fontosak

A klimaxtaacutersulaacutesok mivel a koumlrnyezetuumlkkel dinamikus egyensuacutelyban vannak a kaacuteros koumlrnyezeti hataacutesokkal szemben jobban ellenaacutelloacuteak Peacuteldaacuteul egy nyiacutelt vagy zaacutert homokpusztagyep instabil miacuteg a homoki toumllgyes relatiacuteve stabil eacutes ennek koumlvetkezteacuteben nagyobb a regulaacutecioacutes keacutepesseacutege A zaacuteroacutetaacutersulaacutesok a talajuk relatiacuteve nagyobb humusz-tartalma miatt nagyobb mennyiseacutegben keacutepesek adszorbeaacutelni pl a levegő fuumlstgaacutezait)

A bioszfeacutera stabilitaacutesa szempontjaacuteboacutel igen fontos hogy a Foumlldoumln mineacutel nagyobb koumlreacuten maradjanak fenn az un klimaxtaacutersulaacutesok

Kuumlloumlnboumlző taacutejakon megfelelő meacuterteacutekben kell kialakiacutetani a kuumlloumlnboumlző szukcesszioacute staacutediumban levő kuumlloumlnboumlző nettoacute produkcioacutejuacute (szaacutentoacutefoumlld reacutet erdő) oumlkosziszteacutemaacutekat Az ember szaacutemaacutera a nagy nettoacute produkcioacutejuacute mezőgazdasaacutegi kultuacuteraacutek is fontosak de a bioszfeacutera stabilitaacutesa szempontjaacuteboacutel eacutes veacutegső soron az ember szempontjaacuteboacutel is mdash szuumlkseacuteges a klimax (erdő)-taacutersulaacutesok (oumlkosziszteacutemaacutek) fenntartaacutesa is A kliacutemax erdő-oumlkosziszteacutemaacutek elpusztiacutetaacutesa - hogy ezeket a teruumlleteket az ember mezőgazdasaacutegi kultuacuteraacuteba vonja vagy iparteruumlletekkel vaacuterosokkal beeacutepiacutetse mdash a Foumlld bioszfeacuteraacutejaacutenak a megvaacuteltozaacutesaacutet egyensuacutelyaacutenak a megbomlaacutesaacutet okoznaacute megfelelő termeacuteszet- eacutes koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesek kialakiacutetaacutesakor igen fontos a kuumlloumlnboumlző oumlkosziszteacutemaacutek szukcesszionaacutelis meneteacutenek az ismerete A szukcesszioacute menete toumlrveacutenyszerűseacutegeinek ismereteacuteben előre meghataacuterozhatoacute a lecsapolaacutes s erdőirtaacutes vaacuterhatoacute hataacutesa

A viacutezi oumlkosziszteacutemaacuteknaacutel előre szaacutemiacutetaacutesba vehetjuumlk a taacutepanyag felduacutesulaacutessal (eutrofizzaacutecioacute) probleacutemaacutekat eacutes koumlvetkeztethetuumlnk az algaacutek eacutes hiacutenaacuterfajok toumlmeges elszaporodaacutesaacutera

Az oumlkosziszteacutemaacutek fejlődeacuteseacutenek ismerete fontos a termeacuteszetveacutedelmi teruumlletek fenntartaacutesaacutenaacutel is Egy adott oumlkosziszteacutema megfelelő fejlődeacutesi staacutediumban valoacute tartaacutesaacutehoz gyakran rendszeres emberi beavatkozaacutes szuumlkseacuteges Pl egy ritka fajokban gazdag laacutepreacutet fennmaradaacutesaacutehoz - a beerdősuumlleacutes ellen - rendszeres kaszaacutelaacutes szuumlkseacuteges

Az oumlkosziszteacutema komponensei

Egy adott szaacuterazfoumlldi vagy viacutezi oumlkosziszteacutema funkcionaacutelaacutesaacutehoz a koumlvetkező neacutegy alapkomponens szuumlkseacuteges

Abiotikus koumlrnyezet (biotop) amelyet a kuumlloumlnboumlző oumlkoloacutegiai teacutenyezők mint a levegő viacutez talaj oumlsszhataacutesa hataacuteroz meg

Producensek (autotrof komponensek) koumlreacutebe tartoznak a kloroplasztiszokkal iacuteroacute zoumlld noumlveacutenyek (faacutek cserjeacutek laacutegyszaacuteruacuteak a mezőgazdasaacutegi kultuacuternoumlveacutenyek) a tengerek eacutes az eacutedesvizek algaacutei amelyek a napenergiaacutet keacutemiai energiaacutevaacute alakiacutetjaacutek aacutet Anorganikus anyagokboacutel organikus anyagot aacutelliacutetanak elő eacutes azt feheacuterje zsiacuter formaacutejaacuteban halmozzaacutek fel

Egy oumlkosziszteacutema akkor vehető bdquoteljes-nek ha az autotrof organizmusok a zoumlld noumlveacutenyek elegendő mennyiseacutegben fordulnak elő A Foumlld jelentős reacuteszeacutet ma az autotrof dominanciaacutejuacute oumlkosziszteacutemaacutek boriacutetjaacutek A producensek kiinduloacutepontjai a taacuteplaacutelkozaacutesi laacutencnak minden eacutelő szervezet (beleeacutertve az embert is) a producensek leacutetezeacuteseacutetől fuumlgg A producensek asszimilaacutecioacutes raacutetaacuteja a bruttoacute primer produkcioacute Bruttoacute primer produkcioacute a szerves anyag teljes mennyiseacutege beleeacutertve az a mennyiseacuteg is amelyet a noumlveacuteny az eacuteletfolyamataihoz felhasznaacutel A noumlveacuteny szoumlveteiben az eacuteletfolyamata soraacuten elraktaacuterozott szerves anyag a nettoacute primer produkcioacute Ez a mennyiseacuteg aacutell a fogyasztoacutek a konzumensek rendelkezeacuteseacutere

Fogyasztoacutek A komponensek maacutesik nagy csoportjaacutet a fogyasztoacutek (makro- eacutes mikrokonzumensek heterotroacutef komponensek) alkotjaacutek

A fogyasztoacutek első csoportja a noumlveacutenyevő (herbivora) aacutellatok (direkt vagy primer konzumens) amelyek a producenseket fogyasztjaacutek Taacuteplaacuteleacutekuk lehet az asszimilaacuteloacute noumlveacutenyi feluumllet (pl a reacutetet legelő szarvasmarha szaacutentoacutefoumlldoumln a pocok saacuteska vizekben a zooplankton) A zoumlld noumlveacutenyekben felhalmozoacutedott kemeacutenyiacutetőt cukrot celluloacutezt stb zsiacuterokat eacutes noumlveacutenyi feheacuterjeacuteket a fogyasztoacutek (primer konzumens) felhasznaacuteljaacutek lebontjaacutek eacutes maacutes taacuteplaacutelkozaacutesbioloacutegiaacutejuacute aacutellatok szaacutemaacutera hozzaacutefeacuterhetőveacute eszik a noumlveacutenyek potenciaacutelis energiakeacuteszleteacutet

Az indirekt vagy hulladeacutekevő fogyasztoacutek koumlreacutebe tartoznak a talajok eacutes a vizek gerinctelen aacutellatai (rekuperaacutens elemek)

A fogyasztoacutek bdquocsuacutecsaacutet a huacutesevők alkotjaacutek amelyek lehetnek noumlveacutenyevőket fogyasztoacute huacutesevők (maacutesodrendű konzumens) vagy huacutesevőket fogyasztoacute huacutesevők (harmadrendű konzumensek) A szaacuterazfoumlldi oumlkosziszteacutemaacuteban



ezek a ragadozoacute madarak ragadozoacute emlősoumlk stb vizekben pedig a rabloacutehalak

Amikor a noumlveacutenyevő aacutellatokat huacutesevők vaacuteltjaacutek fel eacutes a huacutesevők is maacutes aacutellatok taacuteplaacuteleacutekaacuteul szolgaacutelnak a taacuteplaacuteleacutekenergiaacutenak ezt az aacutetmeneteacutet nevezzuumlk taacuteplaacuteleacuteklaacutencnak

Egy adott oumlkosziszteacutema csak meghataacuterozott mennyiseacutegű fogyasztoacutet keacutepes eltartani egy adott produkcioacute koumlvetkezteacuteben a taacuteplaacuteleacutek korlaacutetozott eacutes ez csak meghataacuterozott nagysaacuteguacute populaacutecioacute leacutetezeacuteseacutet teszi lehetőveacute

Az oumlkosziszteacutema leacutetezeacuteseacutehez a konzumensek nem felteacutetlenuumll szuumlkseacutegesek A szaacutentoacutefoumlldi oumlkosziszteacutemaacuteknaacutel (pl egy buacutezataacutebla) a noumlveacutenyevők mint kaacutertevők leacutepnek fel amelyek teveacutekenyseacutege az integraacutelis noumlveacutenyveacutedelem segiacutetseacutegeacutevel meghataacuterozott meacuterteacutekűre csoumlkkenthető A primer produkcioacute fogyasztoacuteja itt maga az ember

A lebontoacutek (mikrokonzumens bioreduktor bioreducens destruaacuteloacute dekomponaacuteloacute mineralizaacuteloacute) koumlreacutebe tartoznak a kuumlloumlnboumlző mikroorganizmusok bakteacuteriumok gombaacutek

A termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacutekban erdőkben tavakban nagyobb mennyiseacutegű szerves anyag halmozoacutedik fel (lehullott leveacutel gally kidőlt fatoumlrzs elhalt laacutegyszaacuteruacuteak tőfeneacutekre keruumllt elhalt noumlveacutenyek eacutes aacutellatok stb) A kultuacuter-oumlkosziszteacutemaacutekban a szervesanyag-felhalmozoacutedaacutes csak kismeacuterteacutekű (tarloacutemaradvaacuteny gyoumlkerek stb) Az indirekt konzumensek eacutes a mikrokonzumensek igen fontos szerepet toumlltenek be a termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacutek leacutetezeacuteseacuteben feladatuk hogy az elhalt szerves anyagot uacutejra bekapcsoljaacutek a taacutepanyag-koumlrforgalomba A lebontok neacutelkuumlloumlzhetetlen komponensei a termeacuteszetes feacutelkultuacuter eacutes kultuacuter-oumlkosziszteacutemaacuteknak

A heterotroacutef szervezeteket oumlsszefoglaloacute neacuteven szekunder producenskeacutent is emliacutetik

Az egyes oumlkosziszteacutemaacuteknak meghataacuterozott szerkezeti feleacutepiacuteteacutesuumlk van Az erdőoumlkosziszteacutema struktuacuteraacutejaacutet a lombkorona- cserje- gyep- eacutes mohaszint valamint a talaj kuumlloumlnboumlző szintjei hataacuterozzaacutek meg A reacutet-oumlkosziszteacutemaacuteban az uralkodoacute fűfaj fiziognoacutemiaacutejaacutetoacutel fuumlggően a felső eacutes alsoacute gyepszint eacutes a mohaszint kuumlloumlnboumlztethető meg

Az egyes szintekben elteacuterőek a feacuteny hőmeacuterseacutekleti ill a mikrokliacutema-viszonyok A producensek autotroacutef taacutepanyagcsereacuteje az erdőben a lombkorona- cserje- eacutes a gyep-szintben zajlik le A heterotrof konzumensek is ezekben a szintekben fordulnak elő A hazai toumllgyeseink lombkorona-szintjeacuteben primer fogyasztoacute a nagy teacuteli araszoloacute a bontoacutek gombaacutek bakteacuteriumok a talaj felső szintjeacuteben fordulnak elő

A lebontoacutek akadaacutelyozzaacutek meg azt hogy a termeacuteszetben nagyobb mennyiseacutegű anyag hulladeacutek felhalmozoacutedjon Ezzel a teacutennyel szemben aacutell az a veszeacutelyes hogy napjainkban noumlvekszik az a hulladeacutekmennyiseacuteg (kuumlloumlnboumlző műanyagok PVC zacskoacutek flakonok stb) amely bioreducensek szaacutemaacutera lebonthatatlan vagy meacutergező Egyre noumlvekszik az elemeknek az a mennyiseacutege amely kikeruumll a taacutepanyag-koumlrforgalomboacutel

Videoacute 2


1 Mi az oumlkosziszteacutema

2 Mik a producensek


5 fejezet - Koumlrnyezeti teacutenyezők a biotoacutep a bioloacutegiai indikaacutetorMinden oumlkosziszteacutema eacutes az oumlkosziszteacutemaacutet alkotoacute fajok meghataacuterozott koumlrnyezeti felteacutetelek mellett leacuteteznek eacutes az anorganikus koumlrnyezettel koumllcsoumlnoumls kapcsolatban vannak A kuumlloumlnboumlző szaacuterazfoumlldi eacutes viacutezi oumlkosziszteacutemaacutek leacutetezeacuteseacutehez meghataacuterozott fajtaoumlsszeteacuteteleacutehez funkcionaacutelaacutesaacutehoz az anorganikus koumlrnyezeti teacutenyezők oumlsszhataacutesa szuumlkseacuteges

Az anorganikus teacutenyezők Feacuteny levegő viacutez talaj foumlldfelsziacuteni domborzati (relief) viszonyok A tengerszint feletti magassaacuteg az eacutegtaacuteji kitettseacuteg (expoziacutecioacute) a lejtők hajlaacutesszoumlge hataacutessal van a mikro- eacutes mezokliacutemaacutekra valamint a talajviszonyokra ill ezek aacuteltal az egyes oumlkosziszteacutemaacutek előfordulaacutesaacutera fajoumlsszeteacuteteleacutere

A levegő CO2-tartalma a zoumlld noumlveacutenyzet leacutetezeacuteseacutenek alapja A feacuteny ill a nap sugaacuterzaacutes energiaacuteja a legfontosabb eacutes szinte az egyetlen energiaforraacutes az oumlkosziszteacutema szaacutemaacutera A sugaacuterzoacute energia egy reacutesze mint hő hat az eacutelő szervezetre eacutes meghataacuterozoacute teacutenyezője lehet egyes fajok oumlkosziszteacutemaacutek előfordulaacutesaacutenak

Minden eacutelő szervezet leacutetezeacuteseacutehez szuumlkseacuteg van viacutezre amely neacutelkuumlloumlzhetetlen a sejtplazma hidratura-viszonyaihoz mint a taacutepanyagszaacutelliacutetaacutes koumlzege fontos a keacutemiai szinteacuteziseacutehez a fotoszinteacutezis egyik kiindulaacutesi anyaga mint paacuterologtataacutesi anyag szabaacutelyozza a szervezet hőmeacuterseacutekleteacutet mint koumlrnyezetei teacutenyező szaacutemos oumlkosziszteacutema szaacutemaacutera (pl viacutezi oumlkosziszteacutemaacutek) meghataacuterozoacute

Minden eacutelőleacuteny testeacutenek feleacutepiacuteteacuteseacutehez a szervetlen anyagok egeacutesz soraacutera van szuumlkseacuteg amelyeket a szaacuterazfoumlldi oumlkosziszteacutemaacutek producensei a talajboacutel a viacutezi oumlkosziszteacutemaacutek zoumlld noumlveacutenyei pedig a viacutezből (eacutes reacuteszben a szedimentumokboacutel) vesznek fel Az eacutelőleacutenyek testuumlk feleacutepiacuteteacuteseacutehez az un bioelemek egeacutesz soraacutet hasznaacuteljaacutek fel a szeacutenen hidrogeacutenen eacutes oxigeacutenen kiacutevuumll fontos a nitrogeacuten foszfor keacuten kalcium szilicium kaacutelium vas stb valamint szaacutemos nyomelem

A koumlrnyezeti teacutenyezők oumlsszesseacutege adja a termőhelyet a biotoacutepot Minden oumlkosziszteacutemaacutenak meghataacuterozott nagysaacuteguacute termőhelyre van szuumlkseacutege termeacuteszetszerűleg teruumlleti igeacutenye egy zuzmoacutetaacutersulaacutesnak eacutes egy erdő-oumlkosziszteacutemaacutenak ideacuten oumlkosziszteacutema leacutetezeacuteseacutehez az oumlkoloacutegiai (termőhelyi) teacutenyezők meghataacuterozott mennyiseacutege meghataacuterozott időszakos vaacuteltozaacutesa szuumlkseacuteges ideacuten biotoacutepnak (sivatag folyoacute morotva toacute erdőtalajok teruumllete stb) meghataacuterozott-biocoumlnoacutezisa van A biocoumlnoacutezis eacutelőleacutenyei egymaacutessal meghataacuterozott koumllcsoumlnoumls kapcsolatban vannak A koumlrnyezeti teacutenyezők megvaacuteltozaacutesaacuteval a vaacuteltozaacutes meacuterteacutekeacutenek megfelelően uacutej egyedek jelennek meg eacutes a biotoacutep eacutes a biocoumlnoacutezis koumlzoumltt uacutej egyensuacutelyi helyzet alakulhat ki ha a koumlrnyezeti teacutenyezők vaacuteltozaacutesa lassuacute (pl egy toacute fokozatos feltoumlltődeacutese) A koumlrnyezeti teacutenyezők gyors megvaacuteltozaacutesa pl lecsapolaacutes vagy az oumlkoloacutegiai teacutenyezők (termeacuteszeti erőforraacutesok) nagymeacuterteacutekű szennyezeacutese nem jaacuter egyuumltt a fajok adaptaacutecioacutejaacuteval eacutes az eacutelővilaacuteg pusztulaacutesaacutet okozhatja

A bioloacutegiai indikaacutetorok biotesztek olyan eacutelő szervezetek amelyek előfordulaacutesukkal- esetleges nagymeacuterteacutekű elszaporodaacutesukkal (pozitiacutev indikaacutetorok)- vagy hiaacutenyukkal- a fajszaacutem csoumlkkeneacutese latens aacutellapot a faj-kipusztulaacutesa (negatiacutev indikaacutetorok) - jelzik a koumlrnyezet tulajdonsaacutegait a levegő a viacutez eacutes a talaj szennyezeacuteseacutet

Negatiacutev indikaacutetor pl a zuzmoacute amelynek faj- eacutes egyedszaacutema csoumlkkeneacutese uumll kipusztulaacutesa a vaacuterosok eacutes iparvideacutekek levegőjeacutenek nagymeacuterteacutekű (kuumlloumlnoumlsen SO2) szennyeződeacuteseacutet jelzi

A pozitiacutev indikaacutetorok pl a kuumlloumlnboumlző nitrogeacutenkedvelő gyomnoumlveacutenyek amelyek a talaj nitrogeacutentartalma noumlvekedeacuteseacutevel (pl szemeacutetlerakaacutes) paacuterhuzamosan nagymeacuterteacutekben elszaporodnak Ide tartoznak a kuumlloumlnboumlző hiacutenaacuternoumlveacutenyek eacutes algaacutek amelyek a vizek eutrofizaacuteloacutedaacutesaacutenak a legjobb jelzői

Primer eacutes szekunder produkcioacute

Az oumlkosziszteacutema funkcionaacutelis jellemzői az energiaaacuteramlaacutes a produkcioacute valamint a biogeokeacutemiai ciklus eacutes a belső regulaacutecioacute Az oumlkosziszteacutema zoumlld noumlveacutenyei a fotoszinteacutezis soraacuten a Foumlldre jutoacute nap sugaacuterzoacute energiaacutejaacutenak mindoumlssze 1 - 5 -aacutet hasznosiacutetjaacutek (A meacuterseacutekeltoumlvi noumlveacutenyek energia-hasznosiacutetaacutesa 1 a troacutepusi noumlveacutenyekeacute 4mdash5 koumlruumll van) A sugaacuterzoacute energia keacutemiai energia formaacutejaacuteban koumltődik meg a szervezetben a noumlveacuteny az energia egy reacuteszeacutet eacutelet-latai soraacuten felhasznaacutelja eacutes a leacutegzeacutes hőleadaacutes soraacuten kikeruumll a szervezetből A fotoszinteacutezis soraacuten a producensek (zoumlld noumlveacutenyek) a sugaacuterzoacute energiaacutet szerves formaacutejaacuteban halmozzaacutek fel amelyet primer produkcioacutenak nevezuumlnk adott oumlkosziszteacutemaacuteban egy adott időpontban meghataacuterozott mennyiseacutegű szervezet van


Koumlrnyezeti teacutenyezők a biotoacutep a bioloacutegiai indikaacutetor

jelen amelynek mennyiseacutegeacutet biomasszaacutenak nevezzuumlk A biomassza mennyiseacutege megadhatoacute az egyedek szaacutemaacuteban suacutelyaacuteban eacutes az energiatartalmaacuteban a biomassza előaacutelliacutetaacutesi sebesseacutege a produkcioacute

A szekunder produkcioacute alatt eacutertjuumlk a fogyasztoacutek eacutes bioreducensek aacuteltal leacutetrehozott biomasszaacutet ill azt a szervesanyag-mennyiseacuteget amelyet a heterotroacutef szervezetek a szerves anyag segiacutetseacutegeacutevel leacutetrehoznak Felmeacutereacutesek alapjaacuten az erdők (kuumlloumlnoumlsen a troacutepusi erdők) biomasszaacuteja a legnagyobb a legkevesebb biomasszaacutet a sivatagok produkaacuteljaacutek

Taacuteplaacuteleacuteklaacutenc taacuteplaacuteleacutekszint taacuteplaacuteleacutekpiramis energiaaacuteramlaacutes

A taacuteplaacuteleacuteklaacutennc a taacuteplaacuteleacutekenergia aacutetmenete a zoumlld noumlveacutenyektől a kuumlloumlnboumlző aacutellati szervezeteken aacutet toumlbbszoumlroumls elfogyasztaacutessal

A taacuteplaacuteleacuteklaacutenc haacuterom tiacutepusa ismeretes

bull A ragadozoacutek laacutenca amely a producensektől a noumlveacutenyevőkoumln eacutes a huacutesevőkoumln aacutet a dekompoziacutecioacutes szervezetekig tart

bull parazitaacutek laacutenca amely a nagy testű szervezetektől a kisebb szervezetek feleacute az előbbi laacutenc ellenteacutetele

bull A szaprofitaacutek laacutenca a szerves anyagboacutel kiindulva halad a mikroszkoacutepikus szervezetek iraacutenyaba

Az oumlkosziszteacutema tagjai a taacuteplaacuteleacutekfogyasztaacutes alapjaacuten kuumlloumlnboumlző csoportokba tartoznak eacutes a kuumlloumlnboumlző komponensek alapjaacuten trofikus-(taacuteplaacuteleacutek-) szintek kuumlloumlnboumlztethetők meg

14 aacutebra Taacuteplaacuteleacuteklaacutenc anyag- eacutes energiaaacuteramlaacutes erdő-oumlkosziszteacutemaacuteban 1) zoumlld noumlveacutenyek producensek 2) noumlveacutenyevő (elsőrendű konzumensek) 3) huacutesevők (maacutesodrendű konzumensek) 4) magasabbrendű konzumensek 5) reducensek

A producens szintben kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyevő aacutellatok eacutelnek

A primer konzumens szinteten a noumlveacutenyevő aacutellatokat fogyasztoacute huacutesevőket talaacutelunk

A szekunder konzumens szintben a huacutesevő aacutellatokat fogyasztoacute huacutesevők vannak

A tercier konzumens szintbe tartoznak a szekunder konzumens szint fogyasztoacutei

15 aacutebra Energiaaacuteramlaacutes egy oumlkosziszteacutemaacuteban

Egy meghataacuterozott fajpopulaacutecioacute egy vagy toumlbb taacuteplaacuteleacuteksziacutentben is előfordulhat energiaaacutetvitel egyik szintből a maacutesikba az egyik organizmusboacutel a maacutesikba hőenergia formaacutejaacuteban toumlrteacutenik Menneacutel roumlvidebb a taacuteplaacuteleacuteklaacutenc ill mineacutel koumlzelebb vannak az egyes szervezetek a laacutenc kezdeteacutehez annaacutel nagyobb a rendelkezeacutesre aacutelloacute



taacuteplaacuteleacutekenergia Az energiaaacuteramlaacutes az egymaacutes utaacuten koumlvetkező trofikus szintekben mind kisebb lesz

Egy adott teruumlleten egy meghataacuterozott oumlkosziszteacutemaacuteban nagyszaacutemuacute zoumlld noumlveacuteny fordul elő amely meghataacuterozott mennyiseacutegű noumlveacutenyevő eacutes huacutesevő aacutellatot keacutepes eltartani Ha az egymaacutes utaacuten koumlvetkező taacuteplaacuteleacuteklaacutencban reacuteszt vevő egyed-szaacutemot alulroacutel foumllfeleacute egymaacutes foumlleacute iacuterjuk (vagy grafikusan aacutebraacutezoljuk) egy rohamosan csoumlkkenő szaacutemoszlopot vagy grafikont kapunk (16 aacutebra) A taacuteplaacuteleacuteklaacutencnak ez az oumlsszefuumlggeacutese az un taacuteplaacuteleacutekpiramis (vagy Elton-feacutele piramis) Az egymaacutes utaacuten koumlvetkező laacutencszemek tagjainak egyedszaacutema toumlrveacutenyszerűen csoumlkken felhalmozoacutedott keacutemiai energia a taacuteplaacuteleacuteklaacutenc soraacuten toumlbbszoumlroumls fogyasztaacutessal iloumlnboumlző fogyasztoacutek (konzumensek) testeacuteben keacutemiai energia formaacutejaacuteban rak-zoacutedik Egy meghataacuterozott taacuteplaacuteleacutekszintben levő eacutelőleacutenyekben azok toumlmegeacuteben keacutemiai energia formaacutejaacuteban meghataacuterozott mennyiseacutegű energia van jelen toumlbbszoumlroumls fogyasztaacutes soraacuten az egyik fogyasztoacutei szintből a maacutesikba valoacute aacutetmenet energiaaacuteramlaacutes a keacutemiai energia mennyiseacutege mdash a termodinamika toumlrveacutenyeinek felelően mdash csoumlkken

bull A szerves anyag egy reacutesze mint hulladeacutek kikeruumll a taacuteplaacuteleacuteklaacutencboacutel eacutes a szaprofitonok taacuteplaacuteleacuteka lesz

bull Az asszimilaacutelt taacuteplaacuteleacutek egy reacutesze leacutegzeacutes formaacutejaacuteban eleacuteg

bull A szerves anyag egy reacutesze a koumlvetkező taacuteplaacutelkozaacutesi szint tagjaacutenak a testeacutebe eacutepuumll be

A keacutemiai elemek az oumlkosziszteacutemaacuten beluumll az eacutelő majd az eacutelettelen anyagban cirkulaacutelnak eacutes ismeacutetelten felhasznaacuteloacutednak Ezzel szemben az energia amelyet egy vagy toumlbb szervezet felhasznaacutel hőveacute alakul aacutet eacutes eltaacutevozik az oumlkosziszteacutemaacuteboacutel termeacuteszetes eacutes kultuacuter-oumlkosziszteacutemaacutek tanulmaacutenyozaacutesakor tekintettel kell lenni taacuteplaacuteleacuteklaacutenc minden reacutesztvevőjeacutere Az ember aacuteltal hozott radikaacutelis inteacutezkedeacutesek a taacuteplaacuteleacuteklaacutenc egyes laacutencszemeinek (meghataacuterozott aacutellatfaj) kieseacuteseacutet (pusztulaacutesaacutet) okoz Ennek koumlvetkezteacuteben a taacuteplaacuteleacuteklaacutenc soron koumlvetkező tagjaacutenak is mdash taacuteplaacuteleacutekhiaacuteny miatt mdash csoumlkken az egyedszaacutema ill elpusztul

16 aacutebra Taacuteplaacuteleacutekpiramis (Elton-piramis) 1 termeacuteszetes erdőben 2 feacutelkultuacuter erdőben

Erdő reacutet vagy szaacutentoacutefoumlld vegyszeres gyomirtaacutesakor vagy valamely rovarkaacutertevő veacutedekezeacuteskor tekintettel kell lenni az oumlkosziszteacutema egeacuteszeacutere eacutes meacuterlegelni kell az alkalmazott vegyszer vaacuterhatoacute hataacutesaacutet mind a producensekre mind a konzumensekre A rovarvilaacuteg egyes fajainak totaacutelis pusztulaacutesa a biocoumlnoacutezis maacutes fajainak pusztulaacutesaacutet vonhatja maga utaacuten

A noumlveacutenyveacutedő szer taacuteplaacuteleacuteklaacutencba valoacute beeacutepuumlleacuteseacutenek klasszikus peacuteldaacuteja a kaliforniai Clear Lake-on toumlrteacutentek A szuacutenyogirtaacutesra hasznaacutelt DDT a viacutezbe keruumllve (002 ppM) az ott eacutelő noumlveacutenyi planktonban felhalmozoacutedott (5 ppM) A planktont fogyasztoacute halakban a DDT mennyiseacutege maacuter 40mdash300 ppM volt eacutes az őket elfogyasztoacute ragadozoacute halakban a DDT ill ennek bomlaacutestermeacuteke a DDD maacuter 2500 ppM-re noumlvekedett A halakat fogyasztoacute ragadozoacute madarak tojaacutesaiban maacuter olyan mennyiseacutegű DDT halmozoacutedott fel hogy az halaacutelos mennyiseacuteg volt az embrioacutera ennek koumlvetkezteacuteben neacutehaacuteny eacutev alatt



1953-60 koumlzoumltt Japaacutenban a Minamata-oumlboumll lakosait rejteacutelyes betegseacuteg taacutemadta izmuk elgyenguumllt laacutetaacutesuk romlott szellemi keacutepesseacuteguumlket elvesziacutetetteacutek majd megbetegedettek roumlvid idő muacutelva meghaltak A betegseacuteg oka higany volt amely melleacute telepiacutetett PVC-t gyaacutertoacute uumlzemből keruumllt a tenger vizeacutebe Ez a higany sok taacuteplaacuteleacutekaacutet keacutepező kagyloacutekban eacutes halakban veszeacutelyes koncentraacutecioacuteban felhalmozoacutedott

Az emberi teveacutekenyseacuteg hataacutesaacutera gyakran nagyobb mennyiseacutegű radioaktiacutev elem keruumll az atmoszfeacuteraacuteba amelyek bizonyos időtartam alatt felhalmozoacutednak A radioaktiacutev elemekről felteacutetelezik hogy azok raacutekkeltőek genetikailag kaacuterosak az emberi szervezetre A kis mennyiseacutegű radioaktiacutev elemeknek is jelentős bioloacutegiai hataacutesuk kuumlloumlnoumlsen a stroncium 90 veszeacutelyes amely az atomszennyeződeacutes koumlvetkezteacuteben az egeacutesz vilaacutegon elterjedt eacutes radioaktivitaacutesaacutet hosszuacute ideig megőrzi (felezeacutesi idő 28 eacutev) stroncium 90 kuumlloumlnoumlsen gyorsan keruumll az emberi szervezetbe Felhalmozoacutedik a kuumlloumlnboumlző zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsfeacuteleacutekben valamint a reacuteti szeacutenaacuteban eacutes a szarvasmarha taacuteplaacuteleacuteklaacutenc aacuteltal bejut az emberi szervezetbe eacutes ott felhalmozoacutedhat

Biogeokeacutemiai ciklus taacutepanyag-koumlrforgalom

A biogeokeacutemiai ciklus a bioszfeacuteraacuteban eacutes az oumlkosziszteacutemaacuteban a keacutemiai elemeknek a toumlbbeacute-keveacutesbeacute koumlr alakuacute (ill spiraacutel alakuacute) paacutelyaacuteja az eacutelettelen koumlrnyezettől az eacutelő szervezetekig eacutes vissza Ezek az elemek olyan ciklusokat koumlvetnek amelyek a kőzetek maacutellaacutesaacuteban talajkeacutepződeacutesben a noumlveacutenyek noumlvekedeacuteseacuteben a szerves anyag szinteacute- anyagcsereacuteben lebontaacutesban eacutes ezeknek az elemeknek a viacutez aacuteltal valoacute felveacuteteleacuteben nyilvaacutenulnak meg Az elemek vaacutendorolhatnak felhalmozoacutedhatnak egyes oumlkosziszteacutemaacutekboacutel eltaacutevozhatnak maacutes oumlkosziszteacutemaacuteban megjelenhetnek A ciklusok nem mindig szabaacutelyosak gyakran stagnaacutelaacutesi pontjaik vannak pl ahol nagyobb mennyiseacutegű szerves anyag felhalmozoacutedhat (eutroacutef tavak feltoumlltődeacutesekor a tőzegesedeacutes) szaacutemos elem pillanatnyilag ill meghataacuterozott ideig mozdulatlansaacutegra van iacuteteacutelve

A talajra keruumllt noumlveacutenyi eacutes aacutellati hulladeacutekot aacutellati tetemeket a talajban eacutelő mikroorganizmusok (dekompozicioacutes szervezetek) bontjaacutek le eacutes a szerves vegyuumlletekből szervetlen anyagok aacutellnak uacutejra a noumlveacutenyvilaacuteg a producensek rendelkezeacuteseacutere Az un mineralizaacutecioacutes dinamika fuumlgg a talajban eacutelő noumlveacutenyi eacutes aacutellati szervezetek mennyiseacutegeacutetől a talaj fizikai eacutes keacutemiai sajaacutetsaacutegaitoacutel

A koumlrnyezeti teacutenyezőktől meghataacuterozott bioloacutegiai aktivitaacutestoacutel fuumlggően a talajra jutoacute szerves anyag egy reacutesze humusz formaacutejaacuteban felhalmozoacutedik Kedvező oumlkoloacutegiai felteacutetelek mellett eacuteven te rendszeresen megfelelő mennyiseacutegű szerves anyag mineralizaacuteloacutedik eacutes biztosiacutetva van a megfelelő taacutepanyag-utaacutenpoacutetlaacutes

A legfontosabb elemek amelyek a biogeokeacutemiai ciklusban az eacutelő eacutes eacutelettelen anyag koumlzoumltt aacuteramlanak a hidrogeacuten oxigeacuten szeacuten nitrogeacuten eacutes a foszfor A biogeokeacutemiai ciklus elemei koumlzuumll a viacutez szeacuten eacutes a nitrogeacuten az atmoszfeacuteraacuteban (gaacutezciklus) miacuteg a foszfor a szedimentumban (szedimentaacutelis ciklus) taacuteroloacutedik


1 Mi a biomassza

2 Mieacutert csoumlkken a taacuteplaacuteleacuteklaacutencban az energiaaacuteramlaacutes

3 Miben nyilvaacutenul meg a biogeokeacutemiai ciklus


II reacutesz - A koumlrnyezet eacutes taacutersadalomA taacutersadalom szeacuteles koumlreacuteben az utoacutebbi eacutevtizedekben a koumlrnyezet keacuterdeacutese a koumlrnyezeveacutedelem foglmaacuteval kapcsolhatoacute oumlssze A mai eacutertelemben vett koumlrnyezetveacutedelemről azonban csak az 1960-eacutevektől kezdődően beszeacutelhetuumlnk Az ezt megelőző időszakot a koumlrnyezetveacutedelem előtoumlrteacuteneteacutenek lehet tekinteni amikor a koumlrnyezeti hataacutesok kaacuterok nem leacutepteacutek tuacutel a lokaacutelis vagy regionaacutelis meacutereteket A napjainkig terjedő időszakot haacuterom szakaszra lehet tagolni Ez a teacutemakoumlr ennek a haacuterom időszaknak a roumlvid bemutataacutest ceacutelozza


6 fejezet - A raacutedoumlbbeneacutes korszaka (1960-as eacutevek)A lakossaacuteg koumlrnyezeti eacuterzeacutekenyseacutegeacuteben akkor koumlvetkezett be vaacuteltozaacutes az 1960-as eacutevek elejeacuten amikor a haacuteboruacute utaacuteni nyomorboacutel a nyugati orszaacutegok egy viszonylag magas eacuteletsziacutenvonalra jutottak eacutes a keacuterdeacutes uacutegy vetődoumltt fel egy uacutejabb autoacute vagy gyerekeink eacutes sajaacutet egeacuteszseacuteguumlnk a fontosabb

Az első megdoumlbbeneacutest okozoacute felfedezeacutes az volt hogy a rovarirtoacute szerek (pl DDT) a kloacuterozott szeacutenhidrogeacutenek az eacutelő szervezetben felhalmozoacutednak eacutes egeacuteszseacutegkaacuterosodaacutest raacutekot okoznak A 60-as eacutevek elejeacuten Amerikaacuteban megjelent Csendes tavasz (Carlson) ciacutemű regeacutenye volt az amely igazaacuten raacuteiraacutenyiacutetotta a figyelmet a DDT-szennyezeacutesre A koumlnyv főleg az amerikai eacutertelmiseacutegre gyakorolt nagy hataacutest eacutes gyakorlatilag elindiacutetoacuteja lett a koumlrnyezetveacutedő mozgalmaknak

A DDT egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute hataacutesaacutenak felismereacutese mellett a koumlzveacutelemeacutenyt a Contergaacuten-botraacuteny is sokkolta A Contergaacuten terhes nők szaacutemaacutera javasolt nyugtatoacute volt amitől toumlbb mint tiacutezezer torz gyerek szuumlletett Nyugat-Euroacutepaacuteban

Az ipari szennyezeacutes eacutes a veszeacutelyek felismereacutese a fejlett aacutellamokban szervezett hely tiacuteltakozaacutesokat vaacuteltott ki ami a koumlrnyezetveacutedelem uumlgyeacutet belpolitikai keacuterdeacutesseacute tette Az is egyre vilaacutegosabbaacute vaacutelt hogy a koumlrnyezetszennyezeacutes nem aacutell meg az egyes orszaacutegok hataacuterain az egeacutesz bioszfeacutera joumlvőjeacutet veszeacutelyezteti Kideruumllt hogy a DDT a sarkkoumlroumln eacutelő aacutellatok zsiacuterjaacuteban is kimutathatoacute ami raacutevilaacutegiacutetott arra hogy a megoldaacutest csak nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutessal lehet megtalaacutelni A koumlrnyezet veacutedelmeacutenek teacutemaacuteja iacutegy kuumllpolitikai keacuterdeacutesseacute vaacutelt

A globaacutelis veszeacutelyek felismereacutese vezette Aurelio Peccei olasz koumlzgazdaacuteszt arra hogy 1968-ban leacutetrehozza a vilaacuteg neves tudoacutesait toumlmoumlriacutető Roacutemai Klub nevű szervezetet A ceacutel a kialakult fejlődeacutesi paacutelyaacutek eacutes az emberiseacuteg joumlvője koumlzoumltti ellentmondaacutes megoldaacutesaacutenak megtalaacutelaacutesa volt A Roacutemai Klub teveacutekenyseacutege az 1970-es eacutevekben rendkiacutevuumll nagy hataacutest gyakorolt a tudomaacutenyos eacutes koumlzgondolkodaacutesra eacutes megteremtette a koumlrnyezetveacutedelem a globaacutelis gondolkodaacutes tudomaacutenyos alapjait

A koumlrnyezet veacutedelmeacutenek igeacutenye a mindennapi eacuteletben eacutes a tudomaacutenyban maacuter ebben az időszakban megjelent de a politika nem tartotta fontos keacuterdeacutesnek Ebben elsősorban az jaacutetszott szerepet hogy a fellenduumllőben levő gazdasaacuteg a politika szaacuternyalaacutesaacutenak kedvező lehetőseacutege eacutes mindennemű korlaacutetozaacutesban ami a koumlrnyezet veacutedelemeacutevel kapcsolatban felvetődoumltt sajaacutet neheacutezseacutegeit laacutetta A koumlrnyezet veacutedelmeacutenek keacuterdeacuteseacutet az sem segiacutetette hogy a megjelenő gyakran laacutetvaacutenyos koumlrnyezetszennyezeacutes elszigetelt helyi jelenseacutegkeacutent mutatkozott eacutes ennek globaacutelis oumlsszefuumlggeacuteseit a tendenciaacuteit a tudomaacuteny meacuteg nem rajzolta meg Ahhoz hogy ezekből a lokaacutelis probleacutemaacutekboacutel megfogalmazoacutedjon a koumlrnyezetveacutedelem mint globaacutelis probleacutema a mindennapi jelek a tudomaacutenyos feldolgozaacutes eacutes a politikaacutet keacutenyszeriacutető koumlruumllmeacutenyek egyuumlttes hataacutesaacutera volt szuumlkseacuteg Ez ebben az időszakban a Roacutemai klub megalakulaacutesaacuteban a Vietnami haacuteboruacuteban eacutes a folyamatok modellezeacuteseacutere a technika nyuacutejtotta lehetőseacutegekben oumlltoumltt testet

A Vietnami haacuteboruacute elleni vilaacutegmeacuteretű tiacuteltakozaacutes eacutes a USA-n beluumlli haacuteboruacute ellenes hangulat eredmeacutenyekeacutent mindennapossaacute vaacuteltak a tuumlnteteacutesek az akkori politikaacutet sarokba szoriacutetottaacutek eacutes keacutenytelen volt foglalkozni a koumlrnyezettel Ez maacuter olyan suacutelyuacute beavatkozaacutes volt melyet nem lehett elhallgatni eacutes a poltikaacutenak ndash az akkori amerikai elnoumlknek ndash ki kellett mondani veacutedjuumlk koumlrnyezetuumlnket eacutes a koumlrnyezet veacutedelme amerika szaacutemaacutera nagyon fontos Baacuter akkor eacutes ott ez a koumlrnyezetveacutedelem kifejezeacutes meacuteg nem az a globaacutelis fogalom volt melyet azoacuteta a tudomaacutenyos vizsgaacutelatok feltaacutertak eacutes joumlvőnk elsőszaacutemuacute keacuterdeacuteseacuteveacute tettek

A Roacutemai Klub teveacutekenyseacutegeacutenek alapelveit is ez idő taacutejt dolgoztaacutek ki keacutesőbb a koumlvetkező keacutet pontban fogalmaztaacutek meg

bull a kutataacutes oumlsztoumlnzeacutese a vilaacutegproblematika jobb megeacuterteacutese eacuterdekeacuteben

bull a kutataacutesok eredmeacutenyeinek eljuttataacutesa a doumlnteacuteshozoacutekhoz mind hivatalos mind nem hivatalos szinten a publikaacutelt jelenteacutesek eacutes a rendszeres paacuterbeszeacutedek reacuteveacuten

Ezek eacuterdekeacuteben kuumlloumlnboumlző vilaacutegmodelleket keacutesziacutetettek melyek alapjaacuten keacuteszuumllt tanulmaacutenyokat a vilaacuteg eleacute taacutertaacutek Moacutedszeruumlk haacutettereacutet a rendszerdinamikaacutera eacutepiacutetetteacutek


A raacutedoumlbbeneacutes korszaka (1960-as eacutevek)

A rendszerdinamika a rendszer alapszerkezeteacutenek tanulmaacutenyozaacutesa reacuteveacuten eacutertelmezi a rendszer viselkedeacutesi moacutedjait Az analizaacutelt rendszerek eacutes probleacutemaacutek nagyreacutesze szaacutemiacutetoacutegeacutepen is modellezhetőek eacutes iacutegy a rendszerdinamika kihasznaacutelja hogy e szaacutemiacutetoacutegeacutepes modellek megnoumlvekedett szaacutemiacutetaacutesi sebesseacutege lehetőveacute teszi az emberi elme keacutepesseacutegeit leacutenyegesen meghaladoacute bonyolultsaacuteguacute rendszerek egyidejű szaacutemiacutetaacutesainak elveacutegzeacuteseacutet

A modellezeacutes egy speciaacutelis csak az utoacutebbi neacutegy eacutevtizedben művelt teruumllete az uacuten globaacutelis modellezeacutes A globaacutelis modellek olyan szaacutemiacutetoacutegeacutepes modellek amelyek globaacutelis (az egeacutesz Foumlldre kiterjedő) taacutersadalmi probleacutemaacutekkal foglalkoznak Ilyen probleacutemaacutek pl

bull az erőforraacutesok kimeruumlleacutese

bull a szegeacutenyseacuteg eacutes az eacutehezeacutes

bull a nemzetkoumlzi kereskedelem egyenlőtlenseacutegei

bull a koumlrnyezet pusztulaacutesa

bull a neacutepesseacuteg gyors noumlvekedeacutese

A napjainkig elkeacuteszuumlltek koumlzuumll a legismertebb globaacutelis modellek

bull Forrester-Meadows modell

bull Mesarovic-Pestel modell

bull Bariloche modell

bull Leontief-modell

bull Timbergen-modell

bull Moira modell

bull SARU modell

bull FUGI modell

bull A makrogazdasaacuteg globaacutelis modellje

bull A feacutemeacutercek modellje

bull ENSZ modell

bull Gaacutebor Deacutenes eacutes Laacuteszloacute Ervin vilaacutegmodelljei

bull A tanulaacutesnak nincsenek hataacuterairdquo c modell

A vilaacutegmodellek koumlzuumll az első modellt ismertetjuumlk egy kicsit reacuteszletesen mert ez adott lenduumlletet a koumlrnyezetveacutedelem probleacutemaacutejaacutenak

Forrester-Meadows modell Jay W Forrester MIT (USA) Dennis L Meadows Cambridge (USA) neveacutehez koumltődő modell alkotoacutei oumlt szektor (reacuteszfolyamat) koumllcsoumlnhataacutesaacutet vizsgaacuteljaacutek Ezek

bull a neacutepesseacuteg

bull a termelőerők

bull a mezőgazdasaacuteg

bull a nem meguacutejiacutethatoacute erőforraacutesok

bull a termeacuteszeti koumlrnyezet



17 aacutebra Forrester-Meadows modell 1 erőforraacutesok megmaradoacute reacutesze 2 eacutelelmiszer 3 neacutepesseacuteg 4 termeleacutes 5 koumlrnyezetszennyezeacutes

Az oumlt szektoron beluumlli egyes reacuteszfolyamatok kapcsolatai

1 A neacutepesseacuteg vaacuteltozaacutesa (forraacutesa) fuumlgg a zsuacutefoltsaacutegtoacutel a taacuteplaacutelkozaacutes (koumlzvetve a mezőgazdasaacutegi termeleacutes) sziacutenvonalaacutetoacutel a koumlrnyezetszennyezeacutes eacutes az eacuteletsziacutenvonal nagysaacutegaacutetoacutel a szuumlleteacutesek eacutes a halaacutelozaacutesok szaacutemaacutenak kuumlloumlnbseacutege (a hataacuterokon keresztuumlli ldquoneacutepesseacutegaacuteramotrdquo nem veszik figyelembe)

2 Az eacuteletsziacutenvonal a termelőerők nagysaacutegaacutetoacutel eacutes termeleacutekenyseacutegeacutetől fuumlgg

3 A termeleacutes felhasznaacutelja a nem meguacutejiacutethatoacute (eacutes ezeacutert egyre fogyoacute) erőforraacutesokat Menneacutel kisebb a nem meguacutejiacutethatoacute erőforraacutesok keacuteszlete annaacutel toumlbbe keruumll kitermeleacutesuumlk s iacutegy annaacutel kisebb lesz a termelőerők hateacutekonysaacutega

4 A mezőgazdasaacutegi termeleacutes fuumlgg a foumlld nagysaacutegaacutetoacutel minőseacutegeacutetől eacutes a beruhaacutezott termelőeszkoumlzoumlktől A foumlld minőseacutege javiacutethatoacute pusztiacutethatoacute A koumlrnyezetszennyezeacutest egy hataacuterig a termeacuteszet keacutepes ellensuacutelyozni Az egyensuacutely felborulaacutesa visszahat az oumlsszes toumlbbi reacuteszrendszerre A rendszer bonyolult soros paacuterhuzamos eacutes visszacsatolt folyamatok egyuumlttese

A modell alapjaacuten keacutesziacutetett szaacutemiacutetoacutegeacutepes program futtataacutesa eredmeacutenyekeacutent kapott goumlrbeacutek a 21 szaacutezad első eacutevtizedeire rohamos visszaeseacutest mutatnak az egy főre jutoacute ipari eacutes eacutelelmiszertermeleacutesben mikoumlzben a neacutepesseacuteg is csoumlkken eacutes a koumlrnyezetszennyezeacutes elviselhetetlen meacuterteacutekűre nő Olyan variaacutecioacutet is kiszaacutemoltak amelyneacutel figyelembe vetteacutek a megfelelő ldquooumlnkorlaacutetozoacuterdquo inteacutezkedeacutesek hataacutesaacutet Eszerint megtalaacutelhatoacute a globaacutelis egyensuacutely olyan aacutellapota amely mellett a Foumlld minden lakoacutesa (becsleacutes szerint mintegy hatmilliaacuterd) emberhez meacuteltoacutean tud eacutelni a koumlrnyezetszennyezeacutes meacuterteacuteke is csoumlkken

A Meadows-jelenteacutes hatalmas vihart kavart a tudomaacutenyos koumlzeacuteletben Mint kiemelkedő tudomaacutenyos teljesiacutetmeacuteny elismereacutesben reacuteszesuumllt maacutes oldalroacutel szeacutelsőseacuteges taacutemadaacutesok eacuterteacutek Taacutemadtaacutek politikai ideoloacutegiai szakmai eacutes moacutedszertani szempontboacutel egyaraacutent A fejlődő orszaacutegok azeacutert utasiacutetottaacutek el a javaslatokat mert uacutegy veacutelteacutek a gazdasaacutegi noumlvekedeacutes megaacutelliacutetaacutesa aacutellandoacutesiacutetja a Foumlld kuumlloumlnboumlző reacutegioacutei koumlzoumltti fejlődeacutesi kuumlloumlnbseacutegeket

A Meadows-modellek felhiacutevtaacutek a koumlzveacutelemeacuteny eacutes a kormaacutenyok figyelmeacutet az emberiseacuteg joumlvőjeacutet leginkaacutebb veszeacutelyeztető teacutenyezőkre a tuacutelneacutepesedeacutesből a nyersanyagkeacuteszletek kimeruumlleacuteseacuteből a fokozoacutedoacute koumlrnyezetszennyezeacutesből adoacutedoacute veszeacutelyekre

A lehetseacuteges felhasznaacuteloacutek megegyezni laacutetszottak abban hogy a modell meacuteg nem eleacuteggeacute csiszolt eacutes lebontott ahhoz hogy koumlzvetlenuumll fel lehessen hasznaacutelni nemzeti nemzeten beluumlli vagy akaacuter teruumlleti politika kialakiacutetaacutesaacuteban Egyik fő jellegzetesseacutegeacutet meacutegis a szerzők aacuteltal tett ajaacutenlaacutesok jelentetteacutek melyek a standard futtataacutesok soraacuten nyert előrejelzeacutesek alapjaacuten szuumllettek Az ajaacutenlaacutesok a koumlvetkező főbb elemeket tartalmazzaacutek

bull minden embernek fel kell ismernie hogy minden cselekedettel amely csupaacuten roumlvid taacutevuacute megfontolaacutesokra szoriacutetkozik veacuteguumll eacutepp az ellenkezőjeacutet eacuterjuumlk el



bull mindenkinek tisztaacuteban kell lennie a szűk laacutetoacutekoumlrű nacionalizmus eacutertelmetlenseacutegeacutevel olyan nemzetkoumlzi műkoumldeacutesi keretet kell kialakiacutetani amelyben az egyuumlttműkoumldeacutes nem joacuteakarat vagy kedv keacuterdeacutese hanem szuumlkseacutegszerű fel kell ismerni a hosszuacute taacutevuacute globaacutelis fejleszteacutes elsőrendű fontossaacutegaacutet eacutes oumlsztoumlnoumlzni a kormaacutenyokat eacutes nemzetkoumlzi szervezeteket hogy cselekveacutesi tervuumlkben ezt tegyeacutek az első helyre

A szerzők azzal a megaacutellapiacutetaacutessal zaacuterjaacutek hogy korunk vilaacutegaacutenak keacutet hiaacutenyzoacute alkotoacuteeleme van egy hosszuacute taacutevra szoacuteloacute reaacutelis ceacutelkitűzeacutes amely az emberiseacuteget elvezetheti az egyensuacutelyi taacutersadalomhoz eacutes az akarat ennek a ceacutelkitűzeacuteshez a megvaloacutesiacutetaacutesaacutera Ha lenne egy ilyen globaacutelis ceacutel eacutes egyesiacuteteni lehetne a megvaloacutesiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute akaratokat akkor az emberiseacuteg beleacutephetne a szerves noumlvekedeacutes koraacuteba eacutes ezzel legyőzhetneacute mind a nulla noumlvekedeacutes mind az exponenciaacutelis noumlvekedeacutes probleacutemaacuteit


1 Egeacutesziacutetse ki a felsorolaacutest (5 teacutenyező) A Forrester-Meadows modell

2 Jeloumllje meg a hibaacutes aacutelliacutetaacutest A Meadows-modellek felhiacutevtaacutek a koumlzveacutelemeacuteny eacutes a kormaacutenyok figyelmeacutet


7 fejezet - A koumlrnyezetveacutedelem inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutenek hivatalos elismereacuteseacutenek korszaka (1970-es eacutevek)A tudoacutesok kuumlloumlnboumlző előrejelzeacutesei a vietnami haacuteboruacute okozta laacutetvaacutenyos koumlrnyezeti kaacuterok toumlmeges viszhangja felhiacutevta a figyelmet az ember eacutes koumlrnyezete viszaacutenyaacuteban megjelenő eacutes aggodalomra okot adoacute helyzetre A politika iacutegy keacutenytelen volt foglalkozni ezzel a keacuterdeacutessel Ennek talaacuten a legelső a vilaacuteg figyelmeacutet felkeltő megnyilvaacutenulaacutesa volt U Thant ENSZ főtitkaacuter 1969 eacutevi ENSZ koumlzgyűleacutes megnyitoacutejaacuten

bdquoAz emberiseacuteg toumlrteacutenelme soraacuten most első iacutezben vagyunk tanuacutei egy olyan vilaacutegviszonylatuacute vaacutelsaacuteg kibontakozaacutesaacutenak amely mind a fejlett mind a fejlődő orszaacutegokat eacuterinti az emberi koumlrnyezet vaacutelsaacutegaacuteroacutel van szoacute

Ha a jelenlegi iraacutenyzatok folytatoacutednak biztosra vehető hogy veszeacutelybe keruumll az eacutelet a foumlldoumln Ezeacutert suumlrgősen fel kell hiacutevni a vilaacuteg figyelmeacutet azokra a probleacutemaacutekra amelyek megakadaacutelyozzaacutek az emberiseacuteget abban hogy legmagasabb rendű toumlrekveacuteseinek magvaloacutesiacutetaacutesaacutet lehetőveacute tevő koumlrnyezetben eacutelhessenrdquo Ezzel hivatalos elismereacutest nyert a koumlrnyezetveacutedelem melynek első jelentős vilaacutegesemeacutenye a stokholmi vilaacutegkonferencia volt

Az ENSZ vilaacutegeacutertekezlet oumlsszehiacutevaacutesaacutet javasolta az emberi koumlrnyezet probleacutemaacuteival kapcsolatos tennivaloacutek megfogalmazaacutesaacutera Az eacutertekezletre 1972 juacutelius 5-16 koumlzoumltt Stockholmban keruumllt sor Az eacutertekezleten azonban a Neacutemet Demokratikus Koumlztaacutersasaacuteggal szembeni kizaacuteroacute inteacutezkedeacutes miatt a szocialista orszaacutegok nem vettek reacuteszt (Az NDK ekkor ugyanis nem volt tagja az ENSZ-nek) A Stockholmi Koumlrnyezetveacutedelmi Vilaacutegkonferenciaacuten a legnagyobb neheacutezseacuteget az okozta hogy miacuteg a fejlett orszaacutegok a koumlrnyezeti kaacuterokat addig a fejlődő orszaacutegok a szegeacutenyseacuteget az eacutehseacuteget az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes hiaacutenyaacutet tekintetteacutek fő probleacutemaacutenak Sokan a gazdasaacutegi fejődeacutes leaacutelliacutetaacutesaacuteban laacutettaacutek az egyetlen megoldaacutest a koumlrnyezeti kaacuterok csoumlkkenteacuteseacutere ami tartoacutesiacutetotta volna a fejlődeacutesi egyenlőtlenseacutegeket

A stockholmi konferencia meacuterfoumlldkoumlvet jelentett a koumlrnyezetveacutedelem toumlrteacuteneteacuteben Hataacuterozatai alapul szolgaacuteltak az egyes orszaacutegok koumlrnyezetveacutedelmi szervezeteinek kieacutepiacuteteacuteseacutehez a nemzetkoumlzi koumlrnyezetveacutedelmi szervezetek eacutes programok leacutetrehozaacutesaacutehoz A konferencia tudomaacutenyos megalapozaacutesaacutet a bdquoCsak egyetlen Foumlld vanrdquo ciacutemű munka adta ami 58 orszaacuteg tudoacutesainak szakeacutertőinek veacutelemeacutenyeacutet oumlsszegezte

A stockholmi konferenciaacuten 26 iraacutenyelvet eacutes 4 dokumentumot fogadtak el A stockholmi viacutelaacutegeacutertekezleten a konferenciaacuten elfogadott okmaacutenyok

bull Nyilatkozat az emberi koumlrnyezetről

bull Nyilatkozat az iraacutenyelvekről

bull Javaslatok

bull Szervezeti inteacutezkedeacutesek

A fontosabb iraacutenyelvek

1 Az embernek joga van a megfelelő minőseacutegű koumlrnyezethez

2 A Foumlld termeacuteszeti erőforraacutesait meg kell őrizni a jelen eacutes a joumlvő nemzedeacutekek szaacutemaacutera

3 Minden orszaacutegnak joga hogy kiaknaacutezza sajaacutet erőforraacutesait de nem okozhat kaacutert maacutes orszaacutegok koumlrnyezeteacuteben

A Nyilatkozat az emberi koumlrnyezetről a Foumlldoumln kialakult helyzet eacutes az ember koumlrnyezetaacutetalakiacutetoacute teveacutekenyseacutegeacutenek felelősseacutegeacutet hangsuacutelyozza


A koumlrnyezetveacutedelem inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutenek hivatalos

elismereacuteseacutenek korszaka (1970-es eacutevek)

Az ember a koumlrnyezeteacutenek megteremtője eacutes alakiacutetoacuteja a koumlrnyezet hataacuterozza meg fizikai leacuteteacutet eacutes egyben lehetőseacuteget ad az intellektuaacutelis moraacutelis eacutes szellemi fejlődeacutesrerdquo

A vilaacutegkonferencia utaacuten a koumlrnyezetveacutedelem maacuter tartoacutesan a vilaacutegpolitika reacuteszeacuteveacute vaacutelt eacutes szaacutemos nemzetkoumlzi megaacutellapodaacutes is szuumlletett

A konferencia sikere oumlsztoumlnoumlzte a koumlrnyezetveacutedelmi mozgalmak (Zoumlld mozgalmak) fejlődeacuteseacutet is Az első zoumlld paacutertot Uacutej-Zeacutelandon hoztaacutek leacutetre 1972-ben Euroacutepaacuteban Nagy-Britanniaacuteban alakult meg az első 1973-ban Az első vaacutelasztaacutesi sikert a francia oumlkoloacutegiai mozgalmak eacuterteacutek el parlamenti keacutepviselethez pedig a svaacutejci zoumlldek jutottak elsőkeacutent 1979-ben

A 70-es eacutevek eredmeacutenye hogy a koumlrnyezetveacutedelem az eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe keruumllt eacutes hivatalos elismereacutest nyert Leacutetrejoumlttek a koumlrnyezetveacutedelmi szervezetek eacutes az orszaacutegok megalkottaacutek koumlrnyezetveacutedelmi toumlrveacutenyeiket


1 Mikor volt az első koumlrnyezetveacutedelmi vilaacutegkonferencia

2 A stockholmi viacutelaacutegeacutertekezleten a konferenciaacuten elfogadott okmaacutenyok

3 Mi a koumlrnyezetveacutedelmi vilaacutegszervezet neveacutenek roumlvidiacuteteacutese

4 Hol van az ENSZ koumlrnyezetveacutedelmi vilaacutegszervezeteacutenek koumlzpontja


8 fejezet - A hateacutekony inteacutezkedeacutesek kezdeteacutenek korszaka (1980-as eacutevektől napjainkig)A 70-es eacutevekben nem sikeruumllt megaacutelliacutetani a koumlrnyezetromlaacutes folyamataacutet eacutes a globaacutelis probleacutemaacutekra vonatkozoacute előrejelzeacutesek (pl savas esők oacutezonreacuteteg veacutekonyodaacutesa uumlveghaacutezhataacutes fokozoacutedaacutesa) sorra igazolaacutest nyertek Ezen tuacutelmenően suacutelyos uumlzemi balesetek sorozata figyelmeztette a koumlzveacutelemeacutenyt eacutes a szakeacutertőket hogy főleg a vegyipar eacutes az atomerőművek biztonsaacutega koumlruumll nincs minden rendben

A legsuacutelyosabb vegyipari baleset 1984-ben az indiai Bhopal vaacuterosaacuteban koumlvetkezett be ahol a noumlveacutenyveacutedőszer-gyaacuterboacutel kiszabadult gaacutez 2000 ember halaacutelaacutet okozta mintegy 20000 ember pedig suacutelyosan megbetegedett sokan megvakultak A 80-as eacutevek katasztroacutefa sorozataacutet a csernobili atomerőmű neacutegyes blokkjaacutenak felrobbanaacutesa tetőzte be 1986-ban A robbanaacutes 35000 ember halaacutelaacutet okozta a hosszuacute taacutevuacute koumlvetkezmeacutenyek pedig a hirosimai atombomba hataacutesaihoz meacuterhetők

Az 1980-as eacutevekben sorozatban szuumllettek nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek amelyek konkreacutet feladatok megoldaacutesaacutet koumlvetelik meg meghataacuterozott időre A konferenciaacutek e teacutemakoumlrben persze koraacutebban is voltak de meacuteg a tudatos koumlrnyezetveacutedelem fogalmaacutenak hasznaacutelata csak a hetvenes eacutevektől jelenik meg A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll a fontosabb toumlrteacuteneacutesek az első konferencia utaacuten

1972 - Roacutema az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg kijelenti bdquoA gazdasaacutegi noumlvekedeacutes nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute Legfontosabb ceacutelja hogy az eacuteletkoumlruumllmeacutenyek kuumlloumlnbseacutegei csoumlkkenjenek A noumlvekedeacutes valamennyi taacutersadalmi partner reacuteszveacuteteleacutevel toumlrteacutenhet Euroacutepa szellemiseacutegeacutenek megfelelően kuumlloumlnoumls figyelmet kell fordiacutetani az olyan eacuterteacutekekre mint amilyen a koumlrnyezet megoacutevaacutesardquo

1973 - Megjelenik a Gaia-hipoteacutezis A Foumlld egyseacuteges organikus rendszer melynek mucirckoumldeacutesi egyensuacutelyaacutet az emberi technoloacutegia alapjaiban zavarja meg

1973-76 Az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg Első Koumlrnyezetveacutedelmi Akcioacuteprogramja (Maacutesodik 1977-81 Harmadik 1982-86 Negyedik 1987-92 Oumltoumldik 1993-2000)

1980 - Az alternatiacutev (egyensuacutelyi oumlkoloacutegiai) koumlzgazdasaacutegtan alapmucircve EF Schumacher A kicsi szeacutep

1982 - A hirtelen kliacutemavaacuteltozaacutesok muacuteltbeli megtoumlrteacutenteacutenek bebizonyulaacutesa (Dansgaard-Oeschger)

1983 - Becsleacutesek laacutetnak napvilaacutegot melyek szerint a Foumlld ismert kőolajtartaleacutekainak eltuumlzeleacutese a leacutegkoumlr szeacutendioxid-tartalmaacutenak megneacutegyszereződeacuteseacutere vezet

1986 - Varga Domokos Foumlld eacutes eacuteg (Moacutera Koumlnyvkiadoacute) bdquoA sok szeacutendioxid miatt jobban megreked a meleg a Foumlld levegőburka alatt lsquoMi lesz ha olvadni kezdenek a sarki jeacutegtoumlmegek Ha emelkedni kezd a tenger vize s eloumlnti a meacutelyebben fekvő parti teruumlleteket Ha sok maacutes videacuteket noumlvekvő szaacuterazsaacuteg sőt elsivatagosodaacutes fenyegetrsquo Egyre toumlbb ilyen keacuterdeacutest hallani Maacutesok ellenben caacutefoljaacutek e reacutemkeacutepeket A lassuacute vaacuteltozaacutes hozhat szerintuumlk meacuteg joacutet is Ha ugyan nem hoz meacutegis rosszatrdquo

1987 - A Koumlrnyezet eacutes Fejlődeacutes Vilaacutegbizottsaacuteg uacuten Brundtland-jelenteacutese bdquoKoumlzoumls joumlvőnkrdquo ciacutemmel bevezeti a fenntarthatoacute fejlődeacutes fogalmaacutet a jelenlegi gazdasaacutegi noumlvekedeacutes a Foumlld veacuteges oumlkoloacutegiai rendszereacuteben nem fenntarthatoacute

1987 - Montreali jegyzőkoumlnyv az oacutezonreacuteteget pusztiacutetoacute anyagok tilalmaacuteroacutel

1988 - A WMO (Meteoroloacutegiai Vilaacutegszervezet) eacutes az UNEP (United Nations Environment Program ENSZ Koumlrnyezeti Program) megalapiacutetja az Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesi Kormaacutenykoumlzi Testuumlletet (Intergovernmental Panel on Climate Change IPCC) Feladata hogy bdquoeacuterteacutekelje azokat a tudomaacutenyos technikai eacutes taacutersadalmi-gazdasaacutegi informaacutecioacutekat amelyek az ember aacuteltal okozott eacuteghajlatvaacuteltozaacutes kockaacutezataacutenak megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacutegesekrdquo mdash Az addigi legmelegebb esztendő


A hateacutekony inteacutezkedeacutesek kezdeteacutenek korszaka (1980-as

eacutevektől napjainkig)1989 - A Scientific American kuumlloumlnszaacutema bdquoMegőrizhető-e a Foumlldrdquo

1990 - Az IPCC 1 munkacsoportjaacutenak Első helyzeteacuterteacutekelő jelenteacutese a kockaacutezat noumlvekszik

1990 - A Greenpeace nemzetkoumlzi koumlrnyezetveacutedő szervezet jelenteacutese a globaacutelis felmelegedeacutesről (megjelenik az Oxford University Pressneacutel)

1992 - A Maastrichti Unioacutes Szerződeacutes tartalmazza a fenntarthatoacute fejlődeacutes elveacutet eacutes a koumlrnyezetpolitikaacutet mint bdquoa gazdasaacutegi eacutes a koumlrnyezeti eacuterdekek koumlzoumltti konfliktus feloldaacutesaacutenak eszkoumlzeacutetrdquo

1992 - Rio de Janeiro Az ENSZ Koumlrnyezet eacutes Fejlődeacutes Vilaacutegkonferenciaacuteja Nyilatkozat a Montreali jegyzőkoumlnyv kiterjeszteacutese az ott nem szabaacutelyozott (az oacutezont nem lebontoacute de uumlveghaacutezhataacutesuacute) gaacutezokra Agenda 21 a fenntarthatoacute fejlődeacutes inteacutezmeacutenyrendszere a XXI szaacutezadra az ENSZ Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesi Keretegyezmeacuteny (UNFCCC Framework Convention on Climate Change) uacutetnak indiacutetaacutesa Megaacutellapiacutetjaacutek bdquoa Foumlld lakossaacutegaacutenak csupaacuten 20 -a eacutel a fejlett orszaacutegokban meacutegis ők felelősek az oumlsszkibocsaacutetaacutes 80 szaacutezaleacutekaacuteeacutert A 60 millioacutes Anglia leacutegszennyezeacutese akkora mint az 1 milliaacuterdos Indiaacuteeacuterdquo

1995 - Berlin COP-1 (Conference of Parties a reacuteszt vevő orszaacutegok első konferenciaacuteja) Helmut Kohl bdquoRioacuteban elfogadtuk hogy az uumlveghaacutez-hataacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutet 2000-ig az 1990-es szintre szoriacutetjuk visszardquo (Nem teljesuumllt) bdquoAz ipari orszaacutegok felelősseacutege hogy 2000 utaacuten tartoacutesan csoumlkkentseacutek a kibocsaacutetaacutest Ez az első felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges leacutepeacutesrdquo

1996 - Genf COP-2 (a reacuteszes felek maacutesodik konferenciaacuteja) bdquoAz uumlveghaacutez-gaacutezok leacutegkoumlri koncentraacutecioacuteinak az ipari forradalom előtti szint keacutetszereseacuten valoacute stabilizaacutelaacutesa megkoumlveteli hogy a globaacutelis kibocsaacutetaacutes a jelenlegi szint 50 -a alaacute csoumlkkenjenrdquo bdquoAhhoz azonban hogy a hőmeacuterseacuteklet-noumlvekedeacutes ne leacutepje tuacutel a kritikusnak tekinthető 2 Celsius-fokot a globaacutelis kibocsaacutetaacutes nem nőhet az 1990-es szint foumlleacute Ahhoz tehaacutet hogy az elmaradott orszaacutegok tovaacutebb fejlődhessenek eacutes noumlvelhesseacutek kibocsaacutetaacutesukat a fejlett ipari orszaacutegoknak nagyaraacutenyuacute csoumlkkenteacutest kell veacutegrehajtaniukrdquo

1997 - Bill Clinton az ENSZ koumlzgyucircleacuteseacuten bdquoAz elmuacutelt eacutevekben orszaacutegunk gazdasaacutegi noumlvekedeacutese gyors volt s ezt az uumlveghaacutez-gaacutezok kibocsaacutetaacutesaacutenak noumlvekedeacutese kiacuteseacuterte az uacutej technoloacutegiaacutek elleneacutererdquo Egy hoacutenappal keacutesőbbi beszeacutede szerint bdquoelegendő tudomaacutenyos teacuteny mutatja hogy a globaacutelis felmelegedeacutes maacuter nem elmeacutelet hanem valoacutes teacuteny Amerikaacutenak felelősseacutegteljes magatartaacutest kell tanuacutesiacutetania mert ha ezt nem teszi meg unokaacuteinkra katasztroacutefa vaacuterrdquo

1997 - Kiotoacute COP-3 (harmadik konferencia) Kiotoacutei Protokoll A 2008 eacutes 2012 koumlzoumltti időszakra az 1990-es szinthez keacutepest 5 csoumlkkenteacutest iacutegeacuter ratifikaacutecioacuteja azonban elmaradt Republikaacutenusok az USA-ban bdquoa korlaacutetozaacutes toumlnkretenneacute az Egyesuumllt Aacutellamok gazdasaacutegaacutetrdquo Tudoacutesok bdquo5 szaacutezaleacutek csoumlkkenteacutes teljesen eacuterteacutektelen egy azonnali 50 szaacutezaleacutekos visszafogaacutes esetleg meacuteg megmenthetne minketrdquo Greenpeace bdquoKiotoacute egy hamarosan trageacutediaacuteba torkolloacute bohoacutezat uacutejabb felvonaacutesardquo

1997 - A regisztraacutelt emberi toumlrteacutenelem addigi legmelegebb esztendeje

1998 - Amerika szenaacutetusi meghallgataacutes bdquoAz USA a rioacutei megaacutellapodaacutesban kibocsaacutetaacutesa csoumlkkenteacuteseacutet vaacutellalta Ezzel szemben orszaacutegunk emisszoacuteja jelentősen noumlvekedettrdquo

1998 - Buenos Aires COP-4 Vita az emisszioacute-kereskedelemről megegyezeacutes neacutelkuumll bdquoA kibocsaacutetaacutesi kvoacutetaacutekkal valoacute uumlzeacuterkedeacutes kedveacuteeacutert foumllaacuteldoztaacutek a joumlvőtrdquo (A Foumlld Baraacutetai szervezet)

1998 - Uacutejabb bdquolegmelegebb eacutevrdquo

1999 - A meacutereacutesek meggyőzően mutatjaacutek a muacuteltban veacutegbement gyors pusztiacutetoacute eacuteghajlati aacutetalakulaacutesokat

1999 - Bonn COP-5 A megaacutellapodaacutes elmarad CAN (Climate Action Network) Azonnali korlaacutetozaacutes eacutes teljes technoloacutegiai iraacutenyvaacuteltaacutes szuumlkseacuteges

2000 - Angol eacutes amerikai klimatoloacutegusok bejelentik a melegedeacutes gyorsabb eacutes veszeacutelyesebb mint gondoltaacutek

2000 - Haacutega COP-6 kudarc Zoumlldek a kapitalizmus megbukott a noumlvekedeacutes teacuteves taacutersadalmi ceacutelteacutetelezeacutesnek bizonyult Globalizaacutecioacuteja tovaacutebbi vilaacutegmeacuteretucirc elterjeszteacutese eacuteletveszeacutelyes Peacutenzt vagy eacuteletet

2000 - Rekordok sora dől meg erdőtuumlzek Amerikaacuteban aacuteradaacutesok Euroacutepaacuteban Aacutezsiaacuteban



eacutevektől napjainkig)2001 - Bonn COP-6 Megaacutellapodaacutes 52 -os csoumlkkenteacutesről az 1990-es szinthez keacutepest Egyezmeacuteny az ellenőrzeacutesről a megaacutellapodaacutest megszegők elleni szankcioacutekroacutel ( + 30-ot kell teljesiacuteteniuumlk) Az egyezmeacuteny eacuterteacuteke nem a vaacutellalt szaacutezaleacutek hanem az egyeteacuterteacutes a csatlakozaacutesok lehetőseacutegnek megnyiacutelaacutesa

2001 - Marrakesh COP-7 165 orszaacuteg neacutegyezer delegaacuteltja megaacutellapodik a kiotoacutei jegyzőkoumlnyv jogerőre emelkedhet ha a szennyezeacutes 55 -aacutet produlaacuteloacute legalaacutebb 55 orszaacuteg ratifikaacutelja EU ratifikaacutecioacute 2002-ben akkor is ha Ausztraacutelia Kanada Japaacuten nem iacuterja alaacute Formailag 2012-ig 52 -kal az 1990-es szint alaacute kell menni Tartalmilag ez alig 2 -os csoumlkkenteacutes a kibocsaacutetaacutesi kvoacutetaacutek kereskedelme eacutes a szeacutennyelők (erdőtelepiacuteteacutes erdőaacutellag-javiacutetaacutes sőt vaacuterosi parkosiacutetaacutes) beszaacutemiacutetaacutesa miatt

2002 Johannesburg Rioacute + 10 Foumlld-csuacutecs Fenntarthatoacute Fejlődeacutes Vilaacutegkonferencia Oroszorszaacuteg megiacutegeacuteri a Kiotoacutei Protokoll ratifikaacutecioacutejaacutet de lebegteti konkreacutet leacutepeacutest egyelőre nem tesz

2002 - COP-8 Uacutej-Delhi

2003 - COP-9 Milaacutenoacute

2004 - COP-10 Buenos Aires

2004 - Putyin elnoumlk Oroszorszaacuteg neveacuteben alaacuteiacuterja a szerződeacutest a Duma mindkeacutet haacuteza ratifikaacutelja

2005 februaacuter 16 - a Kiotoacutei Egyezmeacuteny hataacutelyba leacutep

2005 - COP11 COPMOP1 Montreal (MOP Meeting of the Parties)

2006 - COP12 MOP2 Nairobi

2007 - COP13 MOP3 Bali

A konferenciaacutek legfontosabb eredmeacutenyei a koumlrnyezeti elemek eacutes hataacutesok szempontjaacuteboacutel

1 SO2-egyezmeacuteny Helsinki 1985 - 1993-ig a keacuten-dioxid kibocsaacutetaacutest az 1980-as szinthez keacutepest 30 -kal csoumlkkentik

2 Oacutezonreacuteteg veacutedelme Montreal 1987 - Az oacutezonreacuteteg lebomlaacutesaacutet okozoacute anyagok azaz a freon gaacutezok termeleacuteseacutet 1992-ig nem noumlvelik 1998-ig pedig az 1986-os kibocsaacutetaacutesi szint 50 -aacutera csoumlkkentik 2000-ig a CFC-vegyuumlletek termeleacuteseacutet eacutes felhasznaacutelaacutest teljesen megszűntetik

3 NOX-egyezmeacuteny Szoacutefia 1988 - A nitrogeacuten-oxidok kibocsaacutetaacutesa 1994-ben nem haladhatja meg az 1987-es szintet

4 Eacuteghajlat-vaacuteltozaacutesi keretegyezmeacuteny New York 1992 - A CO2-kibocsaacutetaacutes 2000-ig ne haladja meg az 1990-es szintet

5 Baacutezeli Egyezmeacuteny 1989 - Hulladeacutekok nemzetkoumlzi szaacutelliacutetaacutesaacutet szabaacutelyozza

A hetvenes eacutevek elejeacuten a koumlrnyezetveacutedelme eacutes a fejlődeacutes keacuterdeacutese egymaacutessal oumlsszeegyeztethetelennek tűnt ezeacutert fontos a Brundtland norveacuteg politikusasszony vezeteacuteseacutevel leacutetrehozott szakeacutertői csoport jelenteacutese amely bdquoKoumlzoumls joumlvőnkrdquo ciacutemmel jelent meg A jelenteacutes a fenntarthatoacute fejlődeacutes felteacuteteleinek megteremteacuteseacuteben laacutetja a megoldaacutest

A fenntarthatoacute fejlődeacutes mint a koumlrnyezetveacutedelmi szabaacutelyozaacutes alapelve

A fenntarthatoacute fejlődeacutes fogalma

A fenntarthatoacute fejlődeacutes fogalma vilaacutegszerte koumlzismerten a Brundtland jelen-teacutesben keruumllt megfogalmazaacutesra mely szerint ldquoA fenntarthatoacute ndashharmonikus ndash fejlődeacutes a fejlődeacutes olyan formaacuteja mely a jelen igeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacutese mellett nem fosztja meg a joumlvő generaacutecioacutejaacutet sajaacutet szuumlkseacutegleteik kieleacutegiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetőlrdquo A definicioacutenak van egy koumlznapibb eacutes ugyancsak koumlzismert megfogalmazaacutesa is mely egy kenyai koumlzmondaacutes magyarosiacutetott fordiacutetaacutesa ldquo Gondozd joacutel a foumlldet Azt nem a szuumlleid adtaacutek neked A gyerekeidtől kaptad koumllcsoumlnrdquo

A megfogalmazaacutesokban keacutet kulcsfontossaacuteguacute alapfogalom van elrejtve

bull a szuumlkseacutegletek eacutes



eacutevektől napjainkig)bull a korlaacutetozaacutesok eszmeacuteje azaz a szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese mindaddig harmonikusan biztosiacutethatoacute miacuteg az

korlaacutetokba nem uumltkoumlzik

A noumlvekvő szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese fejleszteacutessel lehetseacuteges de a csak a harmonikus fejleszteacutes lehet hosszuacutetaacutevon fenntarthatoacute

Az a fejleszteacutes harmonikus melyben

bull az adott taacutersadalmi forma eacutes

bull gazdasaacutegi sziacutenvonal

bull a koumlrnyezet eltartoacute keacutepesseacutegeacutevel

oumlsszhangban van

A gazdasaacuteg hateacutekonysaacutega meghataacuterozza a taacutersadalmi meacuteltaacutenyossaacutegot s mindezeknek a koumlrnyezet eltartoacute keacutepesseacutege szab hataacutert Csak az előzőek szerinti oumlsszhangban leacutevő koumlrnyezet keacutepes mind a jelen mind a joumlvő igeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacuteseacutere Oumlsszefoglaloacute a Koumlrnyezet eacutes Fejlődeacutes Vilaacutegbizottsaacuteg ajaacutenlott alapelveiről

Aacuteltalaacutenos alapelvek jogok eacutes felelősseacutegek

1 Alapvető emberi jog Minden emberi leacutenynek joga van az egeacuteszseacutegeacutet eacutes joacuteleacuteteacutet biztosiacutetoacute koumlrnyezetben eacutelni

2 Nemzedeacutekek koumlzti egyenlőseacuteg A koumlrnyezetet eacutes a termeacuteszeti erőforraacutesokat mind a jelen mind a joumlvendő nemzedeacutekek javaacutera kell az aacutellamoknak megőrizni eacutes hasznaacutelni

3 Veacutedelem eacutes fenntartoacute hasznaacutelat Az aacutellamoknak fenn kell tartani a bioszfeacutera mű-koumldeacutese szempontjaacuteboacutel alapvető oumlkosziszteacutemaacutekat eacutes oumlkoloacutegiai folyamatokat meg kell őrizniuumlk a bioloacutegiai vaacuteltozatossaacutegot be kell tartaniuk a fenntartaacutest optimaacuteli-san biztosiacutetoacute kitermeleacutes elveacutet az eacutelő termeacuteszeti erőforraacutesok eacutes oumlkosziszteacutemaacutek hasznaacutelata soraacuten

4 Koumlrnyezeti szabvaacutenyok eacutes megfigyeleacutes Az aacutellamok alakiacutetsanak ki megfelelő koumlr-nyezetveacutedelmi szabvaacutenyokat figyeljeacutek a vaacuteltozaacutesokat eacutes hozzanak nyilvaacutenos-saacutegra megbiacutezhatoacute adatokat a koumlrnyezetminőseacutegről eacutes erőforraacutes-hasznaacutelatroacutel

5 Előzetes koumlrnyezetveacutedelmi hataacutesbecsleacutes Az aacutellamok gondoskodjanak arroacutel hogy koumlveteljeacutek meg azt hogy a koumlrnyezetet vagy a termeacuteszeti erőforraacutesok jelentősen befolyaacutesolhatoacute javasolt teveacutekenyseacutegek eseteacuteben előzetes koumlrnyezetveacutedelmi ha-taacutesvizsgaacutelat keacuteszuumlljoumln

6 Előzetes taacutejeacutekoztataacutes hozzaacutefeacuterhetőseacuteg eacutes meacuteltoacute eljaacuteraacutes Az aacutellamok kellő időben taacutejeacutekoztassanak minden szemeacutelyt akit valamely tervezett teveacutekenyseacuteg jelentősen eacuterinthet eacutes adjanak szaacutemukra egyenlő hozzaacutefeacuterhetőseacuteget eacutes meacuteltoacute reacuteszveacuteteli le-hetőseacuteget az igazgataacutesi eacutes jogi eljaacuteraacutesokban

7 Harmonikus fejleszteacutes eacutes segiacutetseacuteg Az aacutellamok biztosiacutetsaacutek azt hogy a megőrzeacutest a tervezeacutes eacutes a fejleszteacutesi teveacutekenyseacutegek megvaloacutesiacutetaacutesa szerves reacuteszekeacutent ke-zeljeacutek eacutes nyuacutejtsanak taacutemogataacutest maacutes aacutellamoknak kuumlloumlnoumlsen a fejlődő orszaacutegok-nak a koumlrnyezetveacutedelem eacutes a harmonikus fejlődeacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz

8 Az egyuumlttműkoumldeacutes aacuteltalaacutenos koumltelezettseacutege Az aacutellamok maacutes aacutellamokkal joacute vi-szonyban műkoumldjenek egyuumltt a koumlvetkező jogok eacutes koumltelezettseacutegek eacuterveacutenyesiacuteteacute-seacuteben

Alapelvek jogok eacutes koumltelesseacutegek a hataacuteroktoacutel fuumlggetlen termeacuteszeti erőforraacutesok eacutes beavatkozaacutesok tereacuten

9 Eacutesszerű eacutes egyenlő hasznaacutelat Az aacutellamok a hataacuteroktoacutel fuumlggetlen termeacuteszeti erő-forraacutesokat eacutesszerű eacutes egyenlő moacutedon hasznaacuteljaacutek

10 Megelőzeacutes eacutes enyhiacuteteacutes Az aacutellamok előzzeacutek meg vagy enyhiacutetseacutek a hataacuterukon aacutet-terjedő koumlrnyezetveacutedelmi hataacutesokat amelyek jelentős aacutertalmakat okozhatnak vagy okoznak

11 Szigoruacute felelősseacuteg Az aacutellamok tegyenek meg minden eacutesszerű megelőző inteacutezke-deacutest annak eacuterdekeacuteben hogy korlaacutetozzaacutek a bizonyos veszeacutelyes de hasznos teveacute-kenyseacutegek megvaloacutesiacutetaacutesa vagy engedeacutelyezeacutese nyomaacuten leacutetrejoumlvő kockaacutezatot eacutes garantaacuteljaacutek hogy kaacuterteacuteriacuteteacutest szolgaacuteltatnak ha jelentős hataacuteron aacutetterjedő kaacuter keletkezik abban az esetben is amikor a teveacutekenyseacuteget leacutetrehozaacutesakor nem tartottaacutek aacutertalomkeltőnek



eacutevektől napjainkig)12 Előzetes meacuteg a tervezeacutes soraacuten megegyezeacutesek a kaacuterokat nagyban meghaladoacute megelőzeacutesi koumlltseacutegek

eseteacuteben Az aacutellamoknak taacutergyalniuk kell az eacuterintett aacutel-lammal azon meacuteltaacutenyos felteacutetelekről amelyek reacuteveacuten a teveacutekenyseacuteg megvaloacutesiacutethatoacute ha olyan teveacutekenyseacutegeket hajtanak veacutegre vagy engedeacutelyeznek amelyek hataacuteron aacutetterjedő kaacuterokat okoznak eacutes az okozott kaacuter sokkal kisebb mint a megelőzeacutesi koumlltseacuteg (ha nem eacuterhető el megegyezeacutes a 22 cikkely eacuterveacutenyes)

13 Megkuumlloumlnboumlzteteacutestől valoacute mentesseacuteg Az aacutellamoknak a hataacuteroktoacutel fuumlggetlen ter-meacuteszeti erőforraacutesok eacutes koumlrnyezetveacutedelmi beavatkozaacutesok tekinteteacuteben minimaacuteli-san ugyanazokat a szabvaacutenyokat kell alkalmazniuk mint amelyeket az orszaacutegon beluumll hasznaacutelnak (azaz ne tedd azt maacutesokkal amit nem tenneacutel a sajaacutet polgaacuteraid-dal)

14 A hataacuterokon aacutetnyuacuteloacute koumlrnyezetveacutedelmi probleacutemaacutekkal kapcsolatos egyuumlttműkoumldeacutes aacuteltalaacutenos koumltelezettseacutege Az aacutellamok maacutes aacutellamokkal a bizalom alapjaacuten műkoumldje-nek egyuumltt hogy a hataacuteroktoacutel fuumlggetlen termeacuteszeti erőforraacutesok optimaacutelis hasznaacute-lata eacutes a hateacutekony megelőzeacutes vagy a hataacuteron aacutetterjedő koumlrnyezetveacutedelmi aacutertal-mak csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben

15 Informaacutecioacutek csereacuteje A beavatkozoacute aacutellamnak időbeli eacutes megfelelő informaacutecioacutet kell adnia az eacuterintett maacutes aacutellamoknak a hataacuterokon tuacutelnyuacuteloacute termeacuteszeti erőforraacutesok vagy koumlrnyezetveacutedelmi beavatkozaacutesok tekinteteacuteben

16 Előzetes felmeacutereacutes eacutes koumlzleacutes Az aacutellamok előzetesen eacutes időben adjanak taacutejeacutekozta-taacutest eacutes megfelelő informaacutecioacutet a toumlbbi eacuterintett aacutellamnak eacutes keacutesziacutetsenek vagy keacute-sziacutettessenek koumlzponti felmeacutereacutest azon tervezett teveacutekenyseacutegekről amelyeknek je-lentős hataacuterokon tuacutelnyuacuteloacute hataacutesai lehetnek

17 Előzetes konzultaacutecioacutek Az okozoacute aacutellamoknak idejekoraacuten eacutes őszinteacuten kell a toumlbbi eacuterintett aacutellammal konzultaacutelniuk a fennaacutelloacute vagy lehetseacuteges a hataacuterokon aacutetterjedő azon hataacutesokroacutel amelyek a termeacuteszeti erőforraacutesok vagy a koumlrnyezet aacuteltaluk toumlr-teacutenő hasznaacutelatboacutel adoacutednak

18 Egyuumltt-megaacutellapodaacutesok a koumlrnyezetfelmeacutereacutes eacutes veacutedekezeacutes tereacuten Az aacutellamok műkoumldjenek egyuumltt az eacuterintett aacutellamokkal a koumlrnyezet eacuterdekeacuteben a tudomaacutenyos kutataacutesban eacutes szabvaacutenyosiacutetaacutesban a hataacuteroktoacutel fuumlggetlen termeacuteszeti erőforraacutesok eacutes koumlrnyezetveacutedelmi beavatkozaacutesok eseteacuteben

19 Veszeacutelyhelyzetek Az aacutellamok dolgozzanak ki akcioacuteterveket olyan rendkiacutevuumlli hely-zetekre amelyek vaacuterhatoacutean hataacuteron aacutetterjedő koumlrnyezetveacutedelmi hataacutesokkal jaacuter-nak eacutes amikor a vaacuteratlan helyzet előaacutell azonnal figyelmeztesseacutek eacutes laacutessaacutek el kellő informaacutecioacutekkal az eacuterintett aacutellamokat eacutes műkoumldjenek veluumlk egyuumltt

20 Egyenlő hozzaacutefeacuterhetőseacuteg eacutes kezeleacutes Az aacutellamoknak egyenlő hozzaacutefeacuterhetőseacuteget meacuteltaacutenyos eljaacuteraacutest eacutes egyenlő kezeleacutest kell biztosiacutetaniuk minden szemeacutely szaacutemaacute-ra akit a termeacuteszeti erőforraacutesok vagy a koumlrnyezet aacuteltaluk toumlrteacutenő hasznaacutelataacutenak hataacuterokon aacutetterjedő hataacutesai eacuterintenek vagy eacuterinthetnek

21 Aacutellami felelősseacuteg Az aacutellamoknak fel kell hagyniuk azon teveacutekenyseacutegekkel ame-lyek a koumlrnyezet tereacuten vaacutellalt nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteget seacutertenek eacutes az okozott aacutertalmakeacutert kaacuterteacuteriacuteteacutest kell adni

22 A vitaacutek beacutekeacutes rendezeacutese Az aacutellamok koumlrnyezetveacutedelmi vitaacuteit beacutekeacutes uacuteton kell ren-dezni Ha 18 hoacutenapon beluumll nem jutnak koumllcsoumlnoumls megaacutellapodaacutesra vagy a vitaacutet maacutes moacutedon nem rendezik a vitaacutet beacutekeacuteltető eleacute kell terjeszteni eacutes ha az sem old-ja meg ezutaacuten vaacutelasztott biacuteroacutei eljaacuteraacutes vagy jogi rendezeacutes alaacute kell vetni baacutermely eacuterintett aacutellam keacutereacuteseacutere

A Rioacutei konferencia

A Brundtland-bizottsaacuteg teveacutekenyseacutegeacutenek hataacutesaacutera hiacutevtaacutek oumlssze 1992-ben Rio de Janeiroacuteban a Stockholmi Koumlrnyezetveacutedelmi Konferencia 20 eacuteves eacutevforduloacutejaacuten az ENSZ Koumlrnyezetveacutedelmi eacutes Fejleszteacutesi Konferenciaacutejaacutet amelyen a fenntarthatoacute fejődeacutes globaacutelis keacuterdeacuteseit taacutergyaltaacutek meg

A Rioacutei Konferenciaacuten oumlt dokumentum megvitataacutesaacutera keruumllt sor

1 Agenda 21 (feladatok a XXI szaacutezadra)

2 Foumlld Charta (a bioszfeacutera jogairoacutel szoacuteloacute okmaacuteny)

3 A Foumlld biodiverzitaacutesaacutenak megőrzeacuteseacuteről szoacuteloacute egyezmeacuteny

4 Eacuteghajlat-ellenőrzeacutesi megaacutellapodaacutes az atmoszfeacutera veacutedelmeacuteről



eacutevektől napjainkig)5 A troacutepusi őserdők pusztiacutetaacutesaacutenak megaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute egyezmeacuteny

A tagaacutellamok eacuterdekellenteacutetei olyan markaacutens moacutedon nyilvaacutenultak meg ami lehetetlenneacute tette hogy a konferenciaacuten mindenki szaacutemaacutera koumltelező eacuterveacutenyű dokumentumokat fogadjanak el A vitaacutek haacutettereacuteben toumlbbnyire az a keacuterdeacutes huacutezoacutedott meg hogy ki eacutes milyen araacutenyban jaacuteruljon hozzaacute a globaacutelis probleacutemaacutek megoldaacutesaacutehoz

Az Agenda 21 dokumentummal kapcsolatban a feladatok megoldaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges peacutenz előteremteacuteseacutenek moacutedjaacuteroacutel folyt a vita

A Foumlld Charta elfogadaacutesaacutet az akadaacutelyozta hogy tuacutel sok lemondaacutest koumlvetelt volna a fejlődő orszaacutegok reacuteszeacuteről Kompromisszumkeacutent egy nyilatkozatot fogalmaztak meg azokkal a koumlvetelmeacutenyekkel amelyek a fenntarthatoacute fejlődeacutes alapjaacutet keacutepezik

A kliacutemakonvencioacutehoz a biodiverzitaacutes-egyezmeacutenyhez eacutes az erdőkonvencioacutehoz toumlbb mint 150 orszaacuteg csatlakozott azonban ezek hibaacuteja hogy semmilyen koumltelező előiacuteraacutest nem tartalmaznak

A Rioacutei Konferenciaacutet tuacutelzott vaacuterakozaacutes előzte meg amit csaloacutedaacutes koumlvetett Ugyanakkor a konferencia jelentőseacutege hogy 10 napon keresztuumll a koumlrnyezetveacutedelem a vilaacutegpolitika koumlzponti keacuterdeacutese volt valamint az hogy a nemzeti jelenteacutesek elkeacutesziacuteteacuteseacutehez miden orszaacutegnak fel kellett meacuterni koumlrnyezeteacutenek aacutellapotaacutet eacutes a kaacuterok elhaacuteriacutetaacutesaacuteval kapcsolatos feladatait Ezen kiacutevuumll a dokumentumok baacutermennyire is aacuteltalaacutenos jellegűek meacutegis koumltelezettseacutegeket fogalmaznak meg a joumlvőre vonatkozoacutean

A legutoacutebbi koumlrnyezetveacutedelmi konferenciaacutet a Rioacutei konferencia 10 eacutevforduloacutejaacuten 2002 augusztus 26-szeptember 4 koumlzoumltt rendezteacutek meg Johannesburgban Fenntarthatoacute Fejlődeacutes Vilaacutegkonferenciaacuteja ciacutemmel A konferencia alapvetően kudarccal zaacuterult keacutet teacutemaacuteban fogadtak el elvi megaacutellapodaacutest a szegeacutenyseacuteg enyhiacuteteacuteseacutenek eacutes a koumlrnyezet megoacutevaacutesaacutenak oumlsszehangolaacutesa teacutemaacutejaacuteban

A fő keacuterdeacutes az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes teacutemakoumlre volt amelynek apropoacutejaacuten a Green Peace aktivistaacutei a nagy olajtaacutersasaacutegokat (Shell Esso BP) eacutelesen biacuteraacuteltaacutek A biacuteraacutelat alapja hogy a leacutegkoumlrbe keruumllő CO 2 40 -a az olaj eleacutegeteacutesekor keletkezik amieacutert a nagy olajtaacutersasaacutegokat lehet felelősseacute tenni A kuumlloumlnboumlző nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek elleneacutere a CO2-kibocsaacutetaacutes a Rioacutei konferencia oacuteta eltelt 10 eacutev alatt 11 -kal nőtt ami jelentősen hozzaacutejaacuterul a globaacutelis felmelegedeacuteshez

Az ipari forradalomtoacutel 1975-ig az Alpok gleccsereinek toumlmege feleacutere teruumlletuumlk 23-aacutera csoumlkkent 1975-től napjainkig tovaacutebbi 20-30 -uk olvadt el eacutes szakeacutertői becsleacutesek alapjaacuten 2050-re az Alpok gleccsereinek 34-e eltűnhet A gleccserekben hatalmas viacutezkeacuteszlet taacuteroloacutedik aminek elolvadaacutesaacuteval oacuteriaacutesi aacutervizek eacutes foumlldcsuszamlaacutesok jaacuternak egyuumltt

A kliacutemavaacuteltozaacutes globaacutelis koumlvetkezmeacutenyeinek tuumlkreacuteben meacuteg inkaacutebb sajnaacutelatos hogy a koumlrnyezetveacutedelmi konferenciaacutek eacutes az egyes teacutemakoumlroumlk koumlreacute csoportosuloacute konferenciaacutek sorozatban eacuterdemi eredmeacutenyek neacutelkuumll eacuternek veacuteget

Johannesburgi Fenntarthatoacute Fejlődeacutes Vilaacutegkonferencia

2002 augusztus veacutegeacuten - szeptember elejeacuten a deacutel-afrikai Johannesburgban rendezteacutek meg a koumlvetkező nagyszabaacutesuacute talaacutelkozoacutet Fenntarthatoacute Fejlődeacutesi Vilaacutegkonferencia elnevezeacutessel Ezen aacutettekintetteacutek a rioacutei konferencia oacuteta eltelt tiacutez eacutevet eacuterteacutekelteacutek az eleacutert eredmeacutenyeket a kitűzoumltt ceacutelok megvaloacutesulaacutesaacutet illetve feltaacutertaacutek a megvaloacutesiacutetaacutest akadaacutelyozoacute teacutenyezőket az elmaradaacutesok okait

Annak elleneacutere hogy az elmuacutelt eacutevtizedek soraacuten egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute nemzetkoumlzileg aacuteltalaacutenosan elfogadottaacute vaacutelt a taacutersadalmi-gazdasaacutegi fejlődeacutes eacutes a koumlrnyezet veacutedelme koumlzoumltti szoros koumllcsoumlnhataacutes meacutegis igen keveacutes toumlrteacutent a koumlrnyezeti eacutes fejleszteacutesi szempontoknak a gazdasaacutegi tervezeacutesben eacutes doumlnteacutes-hozatalban toumlrteacutenő integraacutelaacutesa eacuterdekeacuteben

A nemzetkoumlzi koumlrnyezetveacutedelmi egyuumlttműkoumldeacutes szaacutemos teruumlleteacuten toumlrteacutent ugyan jelentős előreleacutepeacutes de Foumllduumlnk aacuteltalaacutenos koumlrnyezeti aacutellapota oumlsszesseacutegeacuteben meacutegis erőteljesen romlott Az oacutezonreacuteteg elveacutekonyodaacutesaacutenak a globaacutelis eacuteghajlatvaacuteltozaacutes noumlvekvő kockaacutezataacutenak eacutes a termeacuteszeti erőforraacutesokkal is kapcsolatos maacutes koumlrnyezeti probleacutemaacuteknak a vilaacutegmeacuteretű nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutes reacuteveacuten toumlrteacutenő kezeleacutese egyre suumlrgetőbbeacute vaacutelt Ezzel paacuterhuzamosan a taacutersadalmak koumlzoumltti fejlettseacutegi aacutetlagos eacuteletminőseacutegi kuumlloumlnbseacutegek is nagy meacuterteacutekben nőttek s ebben is oacuteriaacutesi szerepe van az erőforraacutesokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutesben azok hasznosiacutetaacutesaacuteban hasznosiacutetaacutesaacutenak hateacutekonysaacutegaacuteban megmutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegeknek



eacutevektől napjainkig)A johannesburgi vilaacutegkonferencia veacutegrehajtaacutesi terveacutenek főbb pontjai

VIacuteZELLAacuteTAacuteSKOumlZEGEacuteSZSEacuteGUumlGY a ceacutel 2015-ig feleacutere csoumlkkenteni azoknak a szaacutemaacutet akik nem jutnak ivoacuteviacutezhez illetve meacuteg a minimaacutelis koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi szolgaacuteltataacutesokat is neacutelkuumlloumlzik

ENERGIA megegyezeacutes szuumlletett az energiahordozoacutekhoz valoacute mineacutel szeacutelesebb hozzaacutejutaacutesroacutel de az Euroacutepai Unioacute eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok koumlzoumltti neacutezetelteacutereacutesek miatt nem sikeruumllt konkreacutet ceacutelokat meghataacuterozni a meguacutejuloacute energiaforraacutesok (peacuteldaacuteul nap- eacutes szeacutelenergia) egyre noumlvekvő kihasznaacutelaacutesaacuteval kapcsolatban

HALAacuteSZAT 2015-ig uacutejra kell szaporiacutetani a tuacutelhalaacuteszat miatt kipusztulaacutessal fenyegetett halfajokat mert ennek elmaradaacutesa veszeacutelyeztetheti a tengerek eacutelővilaacutegaacutet A tengeri eacutelővilaacuteg egyensuacutelyaacutenak felborulaacutesa a halaacuteszat aacuteltal biztosiacutetott eacutelelem-utaacutenpoacutetlaacutesban is gondokat okozhat keacutesőbb

VEGYI ANYAGOK 2020-ig el kell jutni odaacuteig hogy a vegyi anyagokat az emberi egeacuteszseacutegre eacutes a termeacuteszetre nem aacutertalmas moacutedszerekkel aacutelliacutetsaacutek elő A veszeacutelyes hulladeacutek taacuterolaacutesaacutet vagy megsemmisiacuteteacuteseacutet szinteacuten ellenőrzoumltt eacutes biztos moacutedon kell veacutegrehajtani

EGEacuteSZSEacuteGUumlGY elfogadtaacutek a Kereskedelmi Vilaacutegszervezet (WTO) koraacutebbi hataacuterozataacutet amely kimondta a gyoacutegyszergyaacutertoacutek szabadalmai nem akadaacutelyozhatjaacutek meg a szegeacuteny orszaacutegokat hogy akaacuter nem szabadalmaztatott gyoacutegyszerekkel is enyhiacutetseacutek a raacuteszoruloacutek bajait Ez abboacutel a szempontboacutel fontos keacuterdeacutes mivel a legtoumlbb fejlődő orszaacuteg nem keacutepes peacuteldaacuteul a draacutega AIDS-gyoacutegyszerek megveacuteteleacutere iacutegy a koacuter aacuteldozatainak eacutelete megpecseacutetelődik

NŐK HELYZETE az egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutesnak figyelemmel kell lennie az alapvető emberi jogokra de a helyi vallaacutesi eacutes kulturaacutelis hagyomaacutenyokra is

SEGEacuteLYEK az akcioacuteterv a fejlődő orszaacutegok szaacutemaacutera juttatott segeacutelyek noumlveleacuteseacutet taacutemogatja szorgalmazza hogy a gazdag orszaacutegok nemzeti joumlvedelmuumlk 07 szaacutezaleacutekaacutet utaljaacutek aacutet segeacutelykeacutent szaacutemukra

GLOBALIZAacuteCIOacute a terv elismeri hogy a globalizaacutecioacutenak van joacute eacutes rossz oldala Mikoumlzben uacutej lehetőseacutegeket nyuacutejt a vilaacuteggazdasaacutegi noumlvekedeacuteshez eacutes a magasabb eacuteletsziacutenvonal eleacutereacuteseacutehez a szegeacutenyebb orszaacutegok kuumlloumlnleges haacutetraacutenyokat szenvednek s emiatt a suumlrgősen bevonandoacutek a profitaacuteloacutek koumlreacutebe

KERESKEDELEM a tervezet taacutemogatja a kereskedelmet eacutes a koumlrnyezetveacutedelmet aneacutelkuumll hogy emliacuteteacutest tenne a WTO neacutehaacuteny hataacuterozataacuteroacutel amelyek ellenteacutetben aacutellnak nemzetkoumlzi koumlrnyezetveacutedelmi egyezmeacutenyekkel Mindenesetre a zoumlldek lobbi-győzelmeacutenek foghatoacute fel hogy az akcioacuteterv ezen kiteacutetele nem veszeacutelyezteti az uumlveghaacutezhataacutesuacute gaacutezok kibocsaacutetaacutes-csoumlkkenteacuteseacutevel foglalkozoacute kiotoacutei jegyzőkoumlnyvet A gazdag orszaacutegok megerősiacutetetteacutek hogy csoumlkkentik a sajaacutet termelőiknek juttatott peacutenztaacutemogataacutesokat

BIOLOacuteGIAI SOKFEacuteLESEacuteG 2010-ig meacuterseacutekelni kell a kihaloacutefeacutelben leacutevő aacutellat- eacutes noumlveacutenyfajok pusztulaacutesaacutenak folyamataacutet

KORMAacuteNYZAT az akcioacuteterv kimondja hogy a fenntarthatoacute fejlődeacuteshez mind nemzeti mind nemzetkoumlzi szinten alapvető fontossaacuteguacute a felelősseacutegteljes politikai kormaacutenyzati teveacutekenyseacuteg A gazdag orszaacutegok szaacutendeacuteka szerint a segeacutelyeket csak olyan aacutellamokba volna szabad eljuttatni amelyekben a demokratikus inteacutezmeacutenyek maacuter műkoumldnek eacutes a korrupcioacute visszaszoruloacuteban van

STRATEacuteGIAacuteK a reacuteszt vevő orszaacutegok megaacutellapodtak hogy 2005-ig strateacutegiai terveket dolgoznak ki az erőforraacutesok megőrzeacuteseacuteről a joumlvő nemzedeacutekek szaacutemaacutera

SZEGEacuteNYSEacuteG a szoumlveg megaacutellapiacutetja hogy a szegeacutenyseacuteg jelenleg a legnagyobb globaacutelis kihiacutevaacutes amivel a vilaacutegnak szembe kell neacuteznie A reacutesztvevők megaacutellapodtak a segeacutelyeket kiegeacutesziacutető szolidaritaacutesi alap leacutetrehozaacutesaacuteban amelybe oumlnkeacutentes moacutedon utalhatnak aacutet oumlsszegeket az aacutellamok

A (indikaacutetorok) ceacutelja hogy egy adott orszaacuteg teacuterseacuteg telepuumlleacutes szaacutemaacutera egyeacutertelműen megmutassa a fenntarthatoacutesaacuteg feleacute haladaacutes meacuterteacutekeacutet meacuterje az eredmeacutenyeket valamint lehetőveacute tegye az oumlsszehasonliacutetaacutest a kuumlloumlnboumlző időszakok illetve nemzetkoumlzi szinten az orszaacutegok teacuterseacutegek koumlzoumltt

Az elmuacutelt eacutevek soraacuten toumlbbfeacutele fenntarthatoacute fejlődeacutes alakulaacutesaacutet jelző mutatoacutekat mutatoacuteszaacutem-rendszert fejlesztettek ki a vilaacutegban (ENSZ EU inteacutezmeacutenyei - Eurostat EEA OECD egyes orszaacutegok sajaacutet rendszerei) Ezek a rendszerek lehetnek szaacutemszerűsiacutetettek teacuterkeacutepi aacutebraacutezolaacutesuacuteak (amelyben a hasonloacute jellemzőket azonos sziacutennel jeloumllik) de koumlzoumls tulajdonsaacuteguk hogy sok elemből aacutelloacute oumlsszetett rendszerek



eacutevektől napjainkig)Leacutetezik egy maacutes megkoumlzeliacuteteacutesű mutatoacuteszaacutem is az uacuten oumlkoloacutegiai laacuteblenyomat Ez azt mutatja meg hogy egy adott orszaacuteg telepuumlleacutes a foumlldrajzi kiterjedeacutese haacutenyszorosaacutenak megfelelő teruumlletet vesz igeacutenybe ahhoz hogy szuumlkseacutegleteit (eacutelelmiszer viacutez ruhaacutezkodaacutes energia szaacutelliacutetaacutes lakoacutehely alapanyagok stb) kieleacutegiacutetse illetve megtermelt hulladeacutekaacutet elhelyezze


9 fejezet - A globaacutelis koumlrnyezeti probleacutemaacutekA napvilaacutegra keruumllt koumlrnyezeti probleacutemaacutek koumlreacuteben nem csupaacuten az ad okot aggodalomra hogy ilyeneket feltaacuternak eacutes ismertteacute vaacutelnak hanem azokat a probleacutemaacutekat melyeket megismer az emberiseacuteg azok milyen gyorsan exkalaacuteloacutednak eacutes amilyen gyorsan noumlvekednek Vilaacutegossaacute vaacutelt az is hogy a koumlrnyezeti aacutertalmaktoacutel jelenleg meacuteg mentes vilaacutegreacuteszeken is hamarosan szaacutemolni kell ezekkel a probleacutemaacutekkal eacutes a koumlrnyezet szennyezeacuteseacuteben a felgyorsult idő a koumlrnyezet rombolaacutesaacutenak rohamos gyorsulaacutesaacutet eredmeacutenyezi ha nem keruumll sor oumlsszehangolt aktiacutev veacutedekezeacutesre A felgyorsult időt szuumlkseacuteges hangsuacutelyozni mert ez azt jelenti hogy a probleacutema megoldaacutesaacutehoz nincs halasztaacutes mindenfeacutelekeacuteppen eacutes mineacutel gyorsabban cselekedni kell

Az idő felgyorsulaacutesa alatt azt kell eacuterteni hogy a technika a tudomaacuteny eredmeacutenyeinek felhasznaacutelaacutesaacuteval az ember olyan eszkoumlzoumlk birtokaacuteba keruumll melyek segiacutetseacutegeacutevel a koraacutebban hosszabb időt igeacutenylő folyamatokat jelentősen leroumlvidiacuteti iacutegy a ma eacutelő generaacutecioacute sokkal toumlbb esemeacutenynek reacuteszese uumll szemtanuja mint koraacutebban baacutermikor Az idő felgyorsulaacutesaacutet ha csak egy eacutevszaacutezadra tekintuumlnk vissza is eacuterzeacutekelni tudjuk szembetűnőbb azonban nagyobb időszak aacutettekinteacutese

Szemleacuteletes Heinrich Siedentopf osztraacutek csillagaacutesz oumlsszeaacutelliacutetaacutesa aki a termeacuteszetes koumlrnyezet szaacutemunkra szinte veacutegtelennek tűnő időtartamaacutet hasonliacutetja oumlssze azzal a roumlvid időszakkal amelyben az ember jelentős vaacuteltozaacutesokat okozott a Foumlldoumln A gerincesek megjeleneacuteseacutetől napjainkig eltelt koumlzel 170 millioacute eacutevet egy naptaacuteri eacutevbe sűriacutetette oumlssze eacutes iacutegy joacutel eacuterzeacutekelhetőveacute vaacutelt az esemeacutenyek felgyorsulaacutesa Eacuterdemes ideacutezni az oumlsszehasonliacutetaacutest mi toumlrteacutent ebben a modell-eacutevben Januaacuterban megindul a Foumlldoumln a gerincesek fejlődeacutese Maacuterciusban mutatkoznak az első madaacuterfajok maacutejusban kivirulnak a lombos faacutek juacuteliusra tehető az oacuteriaacutesi reptiliaacutek megjeleneacutese Szeptemberben kihalnak a dinoszauroszok oktoacuteberben kezdődik a főemlősoumlk kifejlődeacutese november maacutesodik heteacuteben az emberszabaacutesuacute majmokeacute December 30-aacuten megjelenik az egyenesen jaacuteroacute ember Nem az aki a kőszerszaacutemokat hasznaacutelta csupaacuten annak őse December 31-eacuten 23 oacuterakor hal ki a neandervoumllgyi ősember Eacutejfeacutel előtt 30 perccel pedig elkezdte az ember a foumlldet művelni Ez volt az első jelentősebb hataacutes illetve teacutenykedeacutes a Foumlld arculataacutenak megvaacuteltoztataacutesaacutera A meacuteg haacutetraleacutevő 20 percben jaacutetszoacutedott le mindaz amit technikai eacutes tudomaacutenyos teljesiacutetmeacutenynek nevezuumlnk a kereacutek feltalaacutelaacutesaacutetoacutel napjainkig

Az ipari forradalom robbanaacutesszerű fejlődeacutest okoz de erre csak eacutejfeacutel előtt 30 maacutesodperccel keruumll sor Az autoacute eacutes a repuumllőgeacutep alig 12 maacutesodperce szuumlletett Az eacutejfeacutel előtti feacutel percen beluumll az ember azon faacuteradozik hogy eleacutegessen minden folyeacutekony szilaacuterd eacutes gaacuteznemuuml tuumlzelőanyagot amit a termeacuteszet ebben a modell eacutevben elraktaacuterozott Minden negyedik maacutesodpercben megduplaacutezzuk a civilizaacutecioacutes javak eddig eleacutert oumlssztermeleacuteseacutet eacutes ugyanakkor minden 63 modell-maacutesodperc alatt megduplaacutezoacutedik a Foumlld lakossaacutega Mindezzel szemben időszaacutemiacutetaacutesunk kezdete oacuteta ami kevesebb mint 6 percnek felel meg az ember hatalmas reacutegioacutekban kiirtotta letarolta az erdőket amelynek talaja leromlott eacutes termeacuteketlenneacute vaacutelt A veacutegtelen hegyseacutegek lejtői erodaacuteloacutedtak a viacutezelvezeteacutes valamint a viacutezellaacutetaacutes termeacuteszetes rendszere sokfeleacute megbomlott A kiszikkadt teruumlleteken porviharok keletkeztek a letarolt viacutezgyűjtő teruumlletek helyeacuten katasztrofaacutelis aacutervizek leacuteptek fel Az eacutedes eacutes tengervizek jelentős olajszennyeződeacutest szenvedtek ami a halak raacutekok eacutes maacutes viziacuteleacutenyek toumlmeges pusztulaacutesaacuteval eacutes a tenger oxigeacuten-termelő keacutepesseacutegeacutenek csoumlkkeneacuteseacutevel jaacutert Kipusztult toumlbb szaacutez emlős eacutes madaacuterfaj Fuumlsttel korommal gaacutezzal szennyeződoumltt a levegő eacutes az ember szaacutemaacutera is veszeacutelyesseacute vaacutelt a helyzet a bioszfeacuteraacuteban amely a Foumlld energiahaacuteztartaacutesaacutenak felbontaacutesaacuteval fenyeget S mindez a modell eacutev 6 perce alatt

A fejlődeacutes tempoacuteja az esemeacutenyek felgyorsulaacutesa szeacuteduumlletes eacutes ez az ami keacutenyszeriacutetően suumlrgeti a cselekveacutest A koumlrnyezet probleacutemaacuteja a globaacutelis probleacutemaacutek koumlreacutebe leacutepett seacute azok koumlzoumltt azokkal azonos suacutelyuacutekeacutent kell kezelni A globaacutelis probleacutemaacutekroacutel roumlviden

Tuacutelneacutepesedeacutes eacutehiacutenseacuteg vaacuterosnoumlvekedeacutes

A Foumlld neacutepesseacutege jelenleg meghaladja a 6 milliaacuterd főt A noumlvekedeacutes szempontjaacuteboacutel a legkritikusabb a demograacutefiai ciklus 2 szakasza amelynek jellemzője a jaacutervaacutenyok visszaszoriacutetaacutesaacuteval paacuterhuzamosan a halaacutelozaacutesi raacuteta csoumlkkeneacutese a szuumlleteacutesek magas szaacutema ami rendkiacutevuumll gyors neacutepesseacutegnoumlvekedeacutest eredmeacutenyez Jelenleg neacutehaacuteny aacutezsiai orszaacuteg valamint az afrikai orszaacutegok toumlbbseacutege ebben a szakaszban tart ami a Foumlld neacutepesseacutegeacutenek megduplaacutezoacutedaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges idő leroumlviduumlleacuteseacutet is maga utaacuten vonja A duplaacutezoacutedaacutesi idő jelenleg kb 30 eacutev azaz 2030-ra (a jelenlegi tendenciaacutek vaacuteltozatlansaacutegaacutet felteacutetelezve) a Foumlld neacutepesseacutege eleacuterheti a 10 milliaacuterd főt


A globaacutelis koumlrnyezeti probleacutemaacutek

A tuacutelneacutepesedeacutes a Foumlld eltartoacute keacutepesseacutegeacutenek korlaacutetozottsaacutega miatt jelent igen suacutelyos probleacutemaacutet A Foumlld eltartoacute keacutepesseacutegeacutere vonatkozoacutean kuumlloumlnboumlző szaacutemiacutetaacutesok laacutettak napvilaacutegot pl Wester 1982-es szaacutemiacutetaacutesa szerint amelyben 2000 kaloacuteriaacutes napi energiaigeacutennyel szaacutemolt a Foumlld eltartoacute keacutepesseacutege 2 milliaacuterd fő Jellemző hogy ezek a szaacutemiacutetaacutesok rendre alacsonyabb neacutepesseacutegszaacutemot eredmeacutenyeznek mint amennyi a Foumlld jelenlegi neacutepesseacutege Meg kell azonban jegyezni hogy az eltartoacute keacutepesseacuteget uacutej technoloacutegiaacutek bevezeteacuteseacutevel uacutej ellenaacutelloacutebb eacutes nagyobb termeacuteshozamuacute fajok (ld zoumlld forradalom) alkalmazaacutesaacuteval tovaacutebb lehet bőviacuteteni Ennek elleneacutere igaz hogy a Foumlldoumln sohasem eacutehezett annyi ember mint napjainkban Jelenleg 1 ndash 12 milliaacuterdra becsuumllik a hiaacutenyosan taacuteplaacutelkozoacutek szaacutemaacutet eacutes ebből 630 millioacute eacutehseacutegszinten eacutel A tuacutelneacutepesedeacutesi probleacutemaacutek előszoumlr az aacutezsiai orszaacutegokban Indiaacuteban Kiacutenaacuteban Pakisztaacutenban jelentkeztek jelenleg azonban Afrika az a kontinens ahol a legtoumlbb eacutehező eacutel

18 aacutebra A reacutegioacutek fejenkeacutent energiafogyasztaacutesaacutenak araacutenyai

Az afrikai eacutehiacutenseacuteg maacuter a 70-es eacutevek eleje oacuteta visszateacuterő probleacutema a Szaacutehel-oumlvezetet suacutejtoacute szaacuterazsaacuteg aacuteltal eredmeacutenyezett eacutehiacutenseacutegektől kezdődően A neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkenteacuteseacutere kuumlloumlnboumlző megoldaacutesi javaslatok szuumllettek a humaacutenustoacutel a legradikaacutelisabb elkeacutepzeleacutesekig A megoldaacutesi javaslatok koumlzuumll a legismertebb a kiacutenai 1 gyermekes csalaacutedmodell ahol szigoruacute szankcioacutekkal suacutejtjaacutek azokat a csalaacutedokat ahol egy gyerekneacutel toumlbb szuumlletik Ez a program Kiacutena nyugati reacuteszeacuten a partvideacuteki nagyvaacuterosokban laacutetvaacutenyos eredmeacutenyeket hozott azonban az orszaacuteg belső teruumlletein a mezőgazdasaacutegi videacutekeken ahol a gyerekek munkaacuteskezet jelentenek maacuter keveacutesbeacute Emellett ezeken a teruumlleteken az ellenőrzeacutes is keveacutesbeacute hateacutekony Szingapuacuterban a 2 gyermekes csalaacutedmodellt tetteacutek koumlvetendőveacute ami keveacutesbe drasztikus raacutehataacutest jelent ugyanakkor a hateacutekonysaacuteg is kisebb Drasztikus megoldaacutesi kiacuteseacuterlet volt az indiai sterilizaacutecioacutes program amellyel annak antihumaacutenus jellege miatt hagytak fel

Jellemző hogy a fejlett gazdasaacuteggal rendelkező orszaacutegokban a neacutepesseacuteg tudati szintjeacutenek noumlvekedeacutese a gyerekszaacutem csoumlkkeneacuteseacutet vonja maga utaacuten Ebből koumlvetkezően az igazaacuten hateacutekony megoldaacutes a gazdasaacutegi fejlődeacutes a neacutepesseacuteg tudatformaacutelaacutesa ill annak aacutetalakulaacutesa lehet

A tuacutelneacutepesedeacutes koumlvetkezmeacutenye a vaacuterosrobbanaacutes Enyedi Gyoumlrgy a demograacutefiai ciklusokhoz hasonloacute szakaszokat kuumlloumlniacutetett el ahol az urbanizaacutecioacute 1 szakaszaacutenak jellemzője a vaacuterosok szaacutemaacutenak ill a vaacuterosi neacutepesseacutegnek az ugraacutesszerű noumlvekedeacutese Az ebből fakadoacute gondok a tuacutelneacutepesedeacuteshez hasonloacutean szinteacuten a 3 vilaacuteg orszaacutegaiban jelentkeznek elsősorban Aacutezsiaacuteban Afrikaacuteban Deacutel-Amerikaacuteban A probleacutema abboacutel fakad hogy a megeacutelheteacuteseacutert a vaacuterosokba aacuteramloacute neacutepesseacuteggel a vaacuterosi infrastruktuacutera fejlődeacutese az utak a csatornahaacuteloacutezat a lakaacutesaacutellomaacuteny stb nem tud leacutepeacutest tartani ami a vaacuterosok tuacutelzsuacutefoltsaacutegaacutet szennyezettseacutegeacutet eredmeacutenyezi Ennek



koumlvetkezmeacutenye a 3 vilaacuteg orszaacutegaira jellemző vaacuterosperemi boacutedeacutevaacuterosok kialakulaacutesa (pl Rio de Janeiro Calcutta Kairoacute stb)

Energiavaacutelsaacuteg nyersanyagbaacutezisok kimeruumlleacutese

A II vilaacuteghaacuteboruacuteig fennaacutelloacute gyarmati rendszer lehetőveacute tette a vilaacuteg fejlett (gyarmattartoacute) orszaacutegai szaacutemaacutera hogy nyersanyag- eacutes energiaszuumlkseacutegletuumlket gyakorlatilag korlaacutetlanul kieleacutegiacutethesseacutek A gyarmati rendszer felbomlaacutesa azonban merőben uacutej helyzetet teremtett eacutes a koraacutebbi nyersanyag-ellaacutetaacutes aacutetalakulaacutesa eacuterezhetőveacute tette a nyersanyag eacutes az energia nem tartozik a korlaacutetlanul rendelkezeacutesre aacutelloacute javak koumlzeacute

19 aacutebra A Koumlzel-Keleti olajkeacuteszletek

Ez a felismereacutes az 197374-es olajvaacutelsaacuteg hataacutesaacutera vaacutelt igazaacuten akkut probleacutemaacutevaacute amikor a kőolajban gazdag koumlzel-keleti aacutellamok az olaj aacuteraacutenak drasztikus emeleacuteseacutevel tovagyűrűző gazdasaacutegi vaacutelsaacutegot ideacuteztek elő Az első majd a maacutesodik (197879) olajvaacutelsaacuteg hataacutesaacutera iraacutenyult raacute igazaacuten a figyelem a meguacutejuloacute eacutes a meg nem uacutejuloacute energiahordozoacutek keacuterdeacuteskoumlreacutere az alternatiacutev energiaforraacutesok kutataacutesaacutera valamint a megleacutevő ismert keacuteszletek becsleacuteseacutere



20 aacutebra A Foumlld olajtartaleacutekai

21 aacutebra A Foumlld foumlldgaacuteztartaleacutekai



22 aacutebra A bizonyiacutetott foumlldgaacutez eacutes energiatartaleacutekok

A jelenleg ismert keacuteszletek eacutes a jelenlegi felhasznaacutelaacutes alapjaacuten a kőolaj 15-20 a foumlldgaacutez 35-40 a kőszeacuten 50 az uraacuten 40 eacutevre elegendő Laacutethatoacute hogy ezek a meg nem uacutejuloacute fosszilis energiahordozoacute-keacuteszletek meglehetősen veacutegesek Ezen tuacutelmenően tovaacutebbi probleacutemaacutejuk hogy eleacutegeteacutesuumlk a leacutegkoumlrt terheli hozzaacutejaacuterul az uumlveghaacutezhataacuteshoz a globaacutelis felmelegedeacuteshez Az USA geoloacutegiai szolgaacutelataacutenak becsleacutese szerint a kőolaj kitermeleacutese 2040-ben tetőzik ugyanakkor a britek előrejelzeacutese alapjaacuten a kitermeleacutes egy eacutevtizeden beluumll eleacuteri csuacutecspontjaacutet 20 eacutev muacutelva pedig maacuter olajhiaacuteny leacutep fel Az Egyesuumllt Aacutellamoknak 15 eacutev muacutelva olajszuumlkseacutegleteacutenek 90 -aacutet importboacutel kell fedezni ami előre vetiacuteti az olajeacutert viacutevott haacuteboruacutek szaporodaacutesaacutet

Kimeruumlleacutesuumlk ill koumlrnyezetszennyező hataacutesuk miatt a meguacutejuloacute erőforraacutesok jelentőseacutege feleacuterteacutekelődoumltt Fontos azonban megjegyezni hogy az uacuten meguacutejuloacute erőforraacutesok sem teljesen korlaacutetlanul aacutellnak rendelkezeacutesre A Foumlld viacutezkeacuteszlete az oacuteceaacutenok tengerek tavak eacutes folyoacutek vize szennyeződeacutesekkel terhelt ami nem csupaacuten az ivoacuteviacutezkeacutent de az energiakeacutent toumlrteacutenő hasznosiacutetaacutest is akadaacutelyozza

A Foumlld nem minden teruumllete alkalmas a meguacutejuloacute energiaforraacutesok hasznosiacutetaacutesaacutera A napenergia leginkaacutebb a napsuumltoumltte mediterraacuten feacutelsivatagi ill sivatagi orszaacutegok szaacutemaacutera jelent megoldaacutest miacuteg a szeacutel energiaacutejaacutenak hasznosiacutetaacutesaacutehoz koumlzel aacutellandoacute erejű eacutes iraacutenyuacute szeacutelre van szuumlkseacuteg A napenergia kihasznaacutelaacutesa Magyarorszaacutegon toumlredeacuteke a lehetseacutegesnek amit elsősorban lakaacutesokban viacutezmelegiacuteteacuteskeacutent ill fűteacutesraacutesegiacuteteacuteskeacutent lehetne szaacutemiacutetaacutesba venni Vilaacutegviszonylatban Euroacutepa vezető helyen aacutell a szeacutelenergia kiaknaacutezaacutesa tereacuten elsősorban Daacutenia ahol az energiaszuumlkseacutegelt 20 -aacutet szeacutelenergiaacuteboacutel fedezik Előkelő helyen aacutell Neacutemetorszaacuteg eacutes Spanyolorszaacuteg is 5-5 -al

Magyarorszaacuteg a meacuterseacutekelten szeles orszaacutegok koumlzeacute tartozik ahol az uralkodoacute szeacuteliraacutenynak megfelelően az EacuteNY-i eacutes a DK-i teruumlletek rendelkeznek kiaknaacutezhatoacute szeacutelenergiaacuteval Koumlzuumlluumlk a bakonyi Teacutesi fennsiacutek adottsaacutegai a legalkalmasabbak a szeacutelenergia hasznosiacutetaacutesaacutera ahol jelenleg is a legtoumlbb szeacutelerőmű műkoumldik Magyarorszaacutegon 2005 augusztusaacuteig 10 szeacutelerőművet helyeztek uumlzembe (pl Kulcs Mosonszolnok Mosonmagyaroacutevaacuter Inota Erk Veacutep Uacutejroacutenafő Szaacutepaacuter stb) amelyek koumlzuumll a legnagyobb teljesiacutetmeacutenyű a szaacutepaacuteri Tervek szerint a koumlzeljoumlvőben 30 toronyboacutel aacutelloacute szeacutelfarmot leacutetesiacutetenek Haacuterskuacuteton eacutes a Bakonyban oumlsszesen 55 db szeacutelerőművet kiacutevaacutennak uumlzembe helyezni Magyarorszaacutegon szaacutemiacutetaacutesok szerint az energiaszuumlkseacuteglet mintegy 1 -aacutet lehet szeacutelenergiaacuteboacutel fedezni 2010-ig

Az aacuter-apaacutely jelenseacuteg energiaacutejaacutenak felhasznaacutelaacutesaacutera azoknak az orszaacutegoknak van lehetőseacutege amelyek olyan tengerparttal rendelkeznek ahol az apaacutely eacutes a dagaacutely koumlzoumltti szintkuumlloumlnbseacuteg jelentős ami leginkaacutebb az oacuteceaacutenok partjaacuten jellemző

A geotermikus energia azokon a teruumlleteken aknaacutezhatoacute ki gazdasaacutegosan ahol a geotermikus gradiens (100 m-re eső hőmeacuterseacuteklet-emelkedeacutes) az aacutetlagos 100 m3 degC-naacutel magasabb iacutegy pl Izlandon Uacutej-Zeacutelandon Olaszorszaacutegban Magyarorszaacutegon A Foumlld első geotermikus erőműveacutet az olaszorszaacutegi Lardarello-ban helyezteacutek uumlzembe Jelenleg Izlandon aknaacutezzaacutek ki legnagyobb araacutenyban a geotermikus energiaacutet ahol a villamosenergia-felhasznaacutelaacutes

90 -a szaacutermazik geotermikus energiaacuteboacutel Magyarorszaacuteg jelentős de nehezen kitermelhető keacuteszletekkel rendelkezik ugyanakkor a geotermikus energia hasznosiacutetaacutesaacuteval a biogaacutezboacutel szaacutermazoacute energia 4-6 ndash szorosa is eleacuterhető lenne 2010-ig



A leguacutejabb kiacuteseacuterlet a meguacutejuloacute energiaforraacutesok tereacuten a biogaacutez előaacutelliacutetaacutesa eacutes felhasznaacutelaacutesa amelyet kuumlloumlnboumlző alapanyagokboacutel (pl eacutelelmiszeripar maradeacutekai szelektaacutelt hulladeacutek gyorsan noumlvő faacutek energiafű aacutellati traacutegya stb) lehet előaacutelliacutetani Magyarorszaacutegon jelenleg a Deacutel-Alfoumlldoumln folynak ezzel kapcsolatos kiacuteseacuterletek ahol hiacutegtraacutegyaacuteboacutel aacutelliacutetanak elő biogaacutezt amelyre kiserőmű-rendszert eacutepiacutetenek ki Ennek ipari meacuteretű alkalmazaacutesa 2004-re valoacutesult meg amelynek soraacuten 6 biogaacutez uumlzemet hoztak leacutetre a Pick Szalaacutemigyaacuter serteacutestelepein

A biogaacutezboacutel előaacutelliacutetott zoumlldaacuteram fedezni tudja a deacutel-alfoumlldi teacuterseacuteg jelenlegi aacuteramfogyasztaacutesaacutenak 6 -aacutet ami azeacutert is fontos mert egy unioacutes előiacuteraacutes szerint az elfogyasztott energiaacutenak ekkora haacutenyadaacutet kell meguacutejuloacute moacutedon biztosiacutetani

A viacutez a felteacutetelesen meguacutejuloacute energiaforraacutesok koumlzeacute tartozik ugyanakkor magyarorszaacutegi viszonylatban is a legnagyobb potenciaacutellal kecsegtető meguacutejuloacute technoloacutegia toumlrpe viacutezierőművek reacuteveacuten Az orszaacutegban 30 -al bőviacutethető a viacutezenergiaacuten alapuloacute aacuteramtermeleacutes Jelenleg a Raacutebaacuten Ikervaacuternaacutel ill a Hernaacutedon Felsődobsza eacutes Gibaacutert teacuterseacutegeacuteben műkoumldik toumlrpe viacutezierőmű

A meguacutejuloacute termeacuteszeti erőforraacutesok koumlzeacute szoktaacutek sorolni a termőfoumlldet eacutes az erdőteruumlleteket is A műveleacutesbe vonhatoacute foumlldteruumlletek azonban az erdőirtaacutesokkal eacutes a szűzfoumlldek feltoumlreacuteseacutevel elfogytak eacutes a sokhelyuumltt folytatott rabloacutegazdaacutelkodaacutes koumlvetkezteacuteben jelentős teruumlleten kimeruumlltek A termőkeacutepesseacuteg csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezi a talajeroacutezioacute felgyorsulaacutesa is ami elsősorban a troacutepusi nagy csapadeacutekuacute teruumlleteket suacutejtja Ezeken a teruumlleteken az esőerdők kiirtaacutesaacuteval jutottak termőfoumlldhoumlz a szakszerűtlen gazdaacutelkodaacutes koumlvetkezteacuteben azonban a foumlldek nagy reacuteszeacutet maacutera keacutenytelenek voltak felhagyni eacutes a termőreacuteteg lepusztulaacutesa az erdők visszatelepiacuteteacuteseacutet is megakadaacutelyozza Emellett a nagyaraacutenyuacute erdőirtaacutesokkal a leacutegkoumlr egyensuacutelya is megbomlik hozzaacutejaacuterulva ezzel az elsivatagosodaacuteshoz a globaacutelis felmelegedeacuteshez

Az erdők kiirtaacutesa nem csupaacuten a troacutepusi teruumlleteken jellemző hanem maacuter az oacutekortoacutel kezdődően előszoumlr Euroacutepaacuteban majd Amerika gyarmatosiacutetaacutesaacuteval Eacuteszak-Amerikaacuteban keruumllt sor az erdőaacutellomaacuteny megtizedeleacuteseacutere Ennek koumlvetkezteacuteben maacutera Euroacutepa eacutes Eacuteszak-Amerika erdőinek doumlntő haacutenyada eltűnt

A termőteruumlletek problematikaacutejaacutenak megoldaacutesaacutet a gazdaacutelkodaacutes koumlrnyezetkiacutemeacutelő termeleacutekenyebb megvaloacutesiacutetaacutesa jelentheti ehhez azonban olyan mennyiseacutegű tőkeacutere van szuumlkseacuteg amely jelenleg csak a legfejlettebb orszaacutegok szaacutemaacutera adott

Koumlrnyezetszennyezeacutes

Viacutezszennyezeacutes

A viacutez meguacutejuloacute energiaforraacutesnak szaacutemiacutet ennek elleneacutere viacutezkeacuteszleteink nem tekinthetők korlaacutetlannak A viacutez problematikaacuteja mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi keacuterdeacutes Mennyiseacutegi probleacutemaacuteval neacuteznek szembe a viacutezhiaacutenyos orszaacutegok (pl Szauacuted-Araacutebia Egyiptom Kuvait stb) A mennyiseacutegi probleacutemaacutek lekuumlzdeacuteseacutere egyreacuteszt gaacutetakkal viacuteztaacuteroloacutekat eacutepiacutetettek amelyek nagy mennyiseacutegben keacutepesek a vizet a keacutesőbbi felhasznaacutelaacutesig taacuterolni Ezen kiacutevuumll kuumlloumlnboumlző tervek szuumllettek a gazdag aacutem viacutezben szegeacuteny orszaacutegok reacuteszeacuteről viacutezzel kapcsolatos gondjaik enyhiacuteteacuteseacutere (pl Kuvait az Antarktiszroacutel becsomagolt jeacutegtoumlmboumlket tervezett elvontatni) de ezek tartoacutes eredmeacutenyt maacuteig nem hoztak

A mennyiseacutegi probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera a viacutezfelhasznaacutelaacutes csoumlkkenteacutese a maacutesik lehetőseacuteg ami viacuteztakareacutekos ipari eacutes mezőgazdasaacutegi technoloacutegiaacutek alkalmazaacutesaacutet teszi szuumlkseacutegesseacute Ilyen pl a csepegteteacuteses oumlntoumlzeacutes a szennyvizek felhasznaacutelaacutesa az oumlntoumlzeacutesben viacutezforgataacutes a haacuteztartaacutesi viacutezfelhasznaacutelaacutes korszerűsiacuteteacuteseacutevel annak hateacutekonyabbaacute teacutetele (pl viacuteztakareacutekos WC-oumlbliacuteteacutes)

A viacutezfelhasznaacutelaacutes minőseacutegi probleacutemaacutejaacutet vizeink elszennyezeacutese jelenti A termeacuteszetes vizek ma maacuter oly meacuterteacutekben szennyezettek ami nem csupaacuten ivoacuteviacutezkeacutent hanem ipari viacutezkeacutent valoacute felhasznaacutelaacutesukat is gaacutetolja A vizeket egyreacuteszt koumlzvetlen szennyeződeacutesek eacuterik (pl vaacuterosok szennyvizeacutenek tisztiacutetaacutes neacutelkuumlli folyoacutekba engedeacutese olajtankerek katasztroacutefaacutei iparvideacutekek szennyező hataacutesa) maacutesreacuteszt koumlzvetett uacuteton elsősorban a talajon keresztuumll szennyeződnek felsziacuten alatti (talajviacutez reacutetegviacutez karsztviacutez) vizeink

Talajszennyezeacutes talajpusztulaacutes

A fent emliacutetett szennyeződeacutesek nem csupaacuten a viacutezkeacuteszletet hanem a talajokat is eacuterintik Az illegaacutelis hulladeacuteklerakoacutek a nem megfelelő hulladeacutektaacuteroloacutek a csővezeteacutekek seacuteruumlleacutesei suacutelyos szennyezeacutest eredmeacutenyeznek amit a szaacutendeacutekos koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutesok (ld Oumlboumll-haacuteboruacute) tovaacutebb suacutelyosbiacutetanak A talajok elszennyeződeacutese meggaacutetolja azok termőfoumlldkeacutent toumlrteacutenő hasznosiacutetaacutesaacutet valamint a szennyezeacutes tovaterjedeacuteseacutenek koumlvetkezteacuteben a felsziacuten alatti viacutezkeacuteszlet is elszennyeződik



Ezen tuacutelmenően a talajok kaacuterosodaacutesaacutet a termőreacuteteg lepusztulaacutesa a viacutezeroacutezioacute eacutes a deflaacutecioacute eredmeacutenyezi Az eroacutezioacute elsősorban a meredek teruumlleteken a gyeacuter noumlveacutenyzetű valamint a nagy csapadeacutekuacute teruumlleteken jelent gondot ahol a csapadeacutek eacutes a szeacutel gyakorlatilag az alapkőzetig keacutepes a talajt lepusztiacutetani A veacutedekezeacutes eszkoumlze a megfelelő mezőgazdasaacutegi technoloacutegiaacutek alkalmazaacutesa valamint az erdőirtaacutesok korlaacutetozaacutesa ill az eroacutezioacute aacuteltal veszeacutelyeztetett teruumlletek erdősiacuteteacutese

Levegőszennyezeacutes

Az erőművek a gyaacuterak a vegyi uumlzemek keacutemeacutenyei a geacutepkocsik kipufogoacutei hatalmas mennyiseacutegben bocsaacutetanak ki a koumlrnyezetre kaacuteros gaacutezokat (CO2 CO NO2 SO2 stb) kuumlloumlnboumlző vegyi anyagokat port neheacutezfeacutemeket amelyek megvaacuteltoztatjaacutek a levegő oumlsszeteacuteteleacutet Ezek az anyagok koumlzvetlenuumll kaacuterosiacutetjaacutek az embert az eacutelővilaacutegot fokozzaacutek az uumlveghaacutezhataacutest aacutetalakiacutetjaacutek a Foumlld kliacutemaacutejaacutet ami maga utaacuten vonhatja a Foumlld lakhatatlannaacute vaacutelaacutesaacutet veacutegső soron pusztulaacutesaacutet Ezeacutert rendkiacutevuumll fontos a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutes szennyezeacutes visszaszoriacutetaacutesa ami nem csupaacuten a nagy szennyezőnek minősuumllő ipari uumlzemek reacuteszeacuteről koumlvetelmeacuteny hanem az egyeacuten oldalaacuteroacutel is

Hulladeacutek-elhelyezeacutes

Hulladeacuteknak minősuumll minden olyan szilaacuterd leacutegnemű vagy folyeacutekony anyag amely a keletkezeacutese helyeacuten haszontalan vagy felesleges zavarja az emberi teveacutekenyseacuteget esetleg veszeacutelyezteti vagy kaacuterosiacutetja az ember egeacuteszseacutegeacutet eacutes koumlrnyezeteacutet (Kereacutenyi A) A hulladeacutekokkal kapcsolatban a legnagyobb probleacutemaacutet nem is azok veszeacutelyesseacutege hanem mennyiseacutege jelenti A gond abboacutel fakad hogy miacuteg koraacutebban nagyjaacuteboacutel a II vilaacuteghaacuteboruacuteig alig keletkezett hulladeacutek napjainkban minden be van csomagolva amitől hatalmas hulladeacutekhegyek keletkeznek Megvaacuteltoztak megvaacuteltoztattaacutek a vaacutesaacuterloacutei szokaacutesokat ami miatt megnőtt az eldobhatoacute egyszer hasznaacutelatos termeacutekek szaacutema a papiacuterzsebkendőtől a feacutenykeacutepezőgeacutepig

A fentiekből laacutethatoacute hogy a hulladeacutekok koumlzoumltt vezetnek a csomagoloacuteanyagok a papiacuter a műanyag az uumlveg eacutes a feacutemek A szemeacutetlerakoacutek vilaacutegszerte teliacutetődtek ami miatt az uacutejrahasznosiacutetaacutes ill a kibocsaacutetott hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek csoumlkkenteacutese eacutegető keacuterdeacutesseacute vaacutelt Ez toumlbbek koumlzoumltt a szemeacutetszaacutelliacutetaacutesi diacutejak fokozatos emelkedeacutese reacuteveacuten eacuterzeacutekelhető az egyeacuten szaacutemaacutera is

A hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek csoumlkkenteacuteseacutere lehetőseacutegkeacutent kiacutenaacutelkozik magaacutenak a kibocsaacutetaacutesnak a csoumlkkenteacuteseacutere toumlrekveacutes valamint az eacutegeteacutes amely a hulladeacutekok terjedelmeacutet 70-90 -ban keacutepes csoumlkkenteni Meg kell azonban jegyezni hogy a hulladeacutekeacutegetők a kibocsaacutetott kaacuteros anyagok miatt uacutejabb koumlrnyezetszennyező teacutenyezőkeacutent is szaacutemiacutetaacutesba joumlnnek Az uacutejrahasznosiacutethatoacutesaacuteg ma maacuter toumlbb orszaacutegban koumlvetelmeacuteny amit a termeacutek csomagolaacutesaacuten fel is tuumlntetnek (ld pl uacutejrahasznosiacutetott papiacuterboacutel keacuteszuumllt papiacuteraacuteruk) Az uacutejrahasznosiacutetaacutes felteacutetele a szelektiacutev hulladeacutekgyűjteacutes amihez a taacutersadalom tudati befolyaacutesolaacutesaacuten tuacutel a szelektiacutev hulladeacutekgyűjteacutes hateacutekony műkoumldteteacuteseacutere is szuumlkseacuteg van

A hulladeacutekok elhelyezeacuteseacutevel kapcsolatban kuumlloumln probleacutemaacutet jelent hogy az egyes orszaacutegokban nem azonos szabaacutelyrendszerek vannak eacuterveacutenyben ami megnyitotta az utat a hulladeacutekok nemzetkoumlzi kereskedelme előtt Ennek koumlvetkezteacuteben aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt hogy a szegeacuteny orszaacutegok beveacuteteleik noumlveleacutese eacuterdekeacuteben befogadjaacutek a gazdag orszaacutegok hulladeacutekait aminek kezeleacutese azonban megoldatlan ennek reacuteveacuten a gyors peacutenzszerzeacutessel suacutelyos koumlrnyezeti gondok jaacuternak egyuumltt

A veszeacutelyes hulladeacutekok koumlzoumltt a legjelentősebb teacutetelt az atomhulladeacutekok jelentik Eacutevente 100 ezer tonna feletti mennyiseacutegben keletkeznek kieacutegett fűtőelemek amit az előkeacutesziacuteteacutes soraacuten keletkező mennyiseacuteg tovaacutebb noumlvel

A radioaktiacutev hulladeacutekok elhelyezeacuteseacutere nagyon keveacutes teruumllet alkalmas A taacuteroloacutenak meg kell felelnie a geoloacutegiai hidrogeoloacutegiai eacutes szeizmoloacutegiai koumlvetelmeacutenyeknek majd a megfelelő teruumllet kivaacutelasztaacutesa utaacuten a lerakoacute kialakiacutetaacutesaacutet a helyi lakossaacuteggal is el kell fogadtatni ami adott esetben a lerakoacute kialakiacutetaacutesaacutenak legnagyobb akadaacutelyaacutet is keacutepezheti (ld Paksi Atomerőmű hulladeacutek-elhelyezeacutesi problematikaacuteja)

Nukleaacuteris veszeacutelyek

A nukleaacuteris veszeacutelyeztetettseacuteg koumlrnyezetveacutedelmi szempontboacutel keacutet iraacutenyboacutel koumlzeliacutethető meg Az egyik az atomfegyverek előaacutelliacutetaacutesa taacuterolaacutesa esetleges beveteacutese a maacutesik az atomenergia felhasznaacutelaacutesa

A fegyverkezeacutes keacuterdeacuteseacuteneacutel koumlrnyezetveacutedelmi szempontboacutel jelentősebb az atomenergia felhasznaacutelaacutesa Viszonylag tiszta hateacutekony energiaforraacutesnak szaacutemiacutet de nem meguacutejuloacute energiaforraacutes eacutes suacutelyos koumlrnyezeti probleacutemaacutekat okozhat (pl Csernobil) Az atomerőművekkel szemben ma maacuter jelentős az egyes orszaacutegok taacutersadalmaacutenak ellenaacutellaacutesa ami miatt toumlbb orszaacuteg (pl Daacutenia Sveacutedorszaacuteg) atomerőmű-programjaacutenak folytataacutesaacutetoacutel visszaleacutepett Maacutes orszaacutegok ugyanakkor (pl Kiacutena Franciaorszaacuteg USA) folytatjaacutek a megkezdett programokat



toumlbb orszaacuteg pedig felfuumlggesztette a tervezett atomerőművek eacutepiacuteteacuteseacutet

A reaktorbalesetek mellett az atomerőművek legnagyobb probleacutemaacuteja a keletkező radioaktiacutev hulladeacutekok keacuterdeacutese amiről az előző fejezetben esett szoacute

A biodiverzitaacutes csoumlkkeneacutese

A noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg a koumlrnyezeti aacutertalmak aacuteltal veszeacutelyeztetett toumlbb faj kihalt vagy a kihalaacutes fenyegeti A fajok szaacutemaacutenak eacutes az egyedszaacutemnak a csoumlkkeneacutese a bioloacutegiai sokfeacuteleseacuteget az uacuten biodiverzitaacutest csoumlkkenti ami az eacutelőleacutenyek eacuteletkeacutepesseacutegeacutet is negatiacutevan befolyaacutesolja A kihalaacutes a genetikai elszegeacutenyedeacutes az egyes teruumlletek tuacutelhasznaacutelataacutenak a termeacuteszetaacutetalakiacutetoacute beavatkozaacutesoknak a koumlrnyezet fokozoacutedoacute szennyeződeacuteseacutenek eacutes az esőerdők kiirtaacutesaacutenak a koumlvetkezmeacutenye

Az eacutelővilaacuteg veszeacutelyeztetettseacutegeacutenek a veacutedelem szuumlkseacutegesseacutegeacutenek keacuterdeacuteskoumlreacutevel a termeacuteszetveacutedelem foglalkozik amely ebből fakadoacutean a koumlrnyezetveacutedelem reacuteszeacutet keacutepezi A termeacuteszetveacutedelmi jogszabaacutelyokban ma maacuter kuumlloumln fejezetet keacutepez a bioloacutegiai soksziacutenűseacuteg megőrzeacuteseacutenek koumlvetelmeacutenye amely a legfontosabb termeacuteszetveacutedelmi elvek koumlzeacute tartozik

Haacuteboruacutes konfliktusok

Foumllduumlnk globaacutelis probleacutemaacutei koumlzoumltt a haacuteboruacute eacutes a beacuteke keacuterdeacutese előkelő helyen szerepel Napjainkban sem telik el eacutev uacutegy hogy a Foumlld toumlbb pontjaacuten ne doumlroumlgneacutenek a fegyverek A fennaacutelloacute probleacutemaacutek koumlzoumltt megtalaacutelhatoacutek a nagyhatalmak koumlzoumltti fegyverkezeacutesi verseny az uacutej fegyverek kiproacutebaacutelaacutesa aacuteltal okozott hihetetlen meacuterteacutekű koumlrnyezeti kaacuterok a pusztiacutetoacute helyi haacuteboruacutek A helyi haacuteboruacutek uacutejabb kori neacutepvaacutendorlaacutest ideacuteznek elő elfecseacuterlődnek a humaacuten eacutes anyagi erőforraacutesok eacutes a termeacuteszet nagyfokuacute pusztulaacutesa koumlvetkezik be Eleacuteg itt az 1991-es Oumlboumll-haacuteboruacutera a deacutel-szlaacutev haacuteboruacutera vagy a 2003-as iraki haacuteboruacutera utalni

A Varsoacutei Szerződeacutes megszűneacutese a Szovjetunioacute felbomlaacutesa teljesen uacutej helyzetet teremtett amelyben felerősoumldtek a nemzetiseacutegi ellenteacutetek eacutes fokozoacutedott a fejlett eacutes fejlődő orszaacutegok szembenaacutellaacutesa

A fentiekből koumlvetkezően leacutetkeacuterdeacutes a fegyverkezeacutesi verseny meacuterseacutekleacutese az atomfegyverkeacuteszlet megsemmisiacuteteacutese a probleacutemaacutek taacutergyaloacuteasztal melletti rendezeacutese amelynek hiaacutenyaacuteban az amuacutegy sem csekeacutely szaacutemuacute globaacutelis probleacutemaacutek tovaacutebb szaporodnak

A globaacutelis koumlrnyezeti probleacutemaacutek hazai vonatkozaacutesai

Hőmeacuterseacutekleti vaacuteltozaacutesok

Jelenleg Magyarorszaacutegon a hőmeacuterseacuteklet-vaacuteltozaacutes az elmuacutelt 100 eacutev soraacuten 04-08 degC volt A vaacuteltozaacutes elsősorban a telek enyhuumlleacuteseacuteben mutatkozott meg ugyanakkor fontos megjegyezni hogy az eacuteghajlatvaacuteltozaacutes eacutes ezen beluumll a hőmeacuterseacuteklet-vaacuteltozaacutes is elsősorban abban mutatkozik meg hogy a szeacutelsőseacutegesseacuteg fokozoacutedik Tehaacutet egyre gyakoribb a nyaacuteri 40 degC koumlruumlli forroacutesaacuteg eacutes egyre gyakoribb (lehet) a teacuteli felmelegedeacutes vagy akaacuter a rendkiacutevuumllinek mondhatoacute (miacutenusz 20-30 degC-os) hideg

Csapadeacutekviszonyok

Magyarorszaacuteg csapadeacutekjaacuteraacutesa alapaacutellapotban szeacutelsőseacuteges Ugyanakkor 100 eacuteves csapadeacutekadatok vizsgaacutelata raacutemutat arra hogy a trend az eacutevi csapadeacutekmennyiseacuteg csoumlkkeneacutese az elmuacutelt 100 eacutevben 650-ről 550 mm-re csoumlkkent az eacuteves csapadeacutekmennyiseacuteg aacutetlaga Az aacutetlagok vizsgaacutelata azonban nem mutat raacute a csapadeacutekviszonyok szeacutelsőseacutegesseacutegeacutenek fokozoacutedaacutesaacutera Az elmuacutelt eacutevek esemeacutenyei (pl Maacutetraszentimre 2005 nyara) arra utalnak hogy fel kell keacuteszuumllnuumlnk a bdquomegszokottoacutelrdquo elteacuterő időjaacuteraacutesi esemeacutenyekre a mind mennyiseacutegeacuteben mind intenzitaacutesaacuteban rendkiacutevuumlli csapadeacutekhullaacutesokra

Szaacuterazodaacutes

A szaacuterazodaacutes az elsivatagosodaacutes hazai bdquomegfelelőjerdquo Elsősorban a Duna-Tisza koumlzi Homokhaacutetsaacutegon eacuterzeacutekelhető eacutes a talajviacutez szintjeacutenek drasztikus csoumlkkeneacuteseacuteben eacuterhető tetten Ennek oka oumlsszetett szerepet jaacutetszik benne a csoumlkkenő csapadeacutekmennyiseacuteg a kliacutemavaacuteltozaacutes de szinteacuten jelentős teacutenyezője az eacuterintett teruumlleteken az illegaacutelis kuacutetfuacuteraacutes az engedeacutely neacutelkuumlli viacutezkiveacutetel oumlntoumlzeacutes A szaacuterazodaacutes koumlvetkezteacuteben aacutetalakul a Homokhaacutetsaacuteg vegetaacutecioacuteja erdőpusztulaacutes jelentkezik megvaacuteltoznak a talajok fizikai-keacutemiai jellemzői a haacutezak eacutepuumlletek megsuumlllyednek megrepedeznek a Kiskunsaacutegi Nemzeti Park veacutedett szikpadkaacutei pusztulnak stb



Az eacuteghajlatvaacuteltozaacutessal kapcsolatban a Magyarorszaacutegi vaacuterhatoacute trend az alaacutebbiakban foglalhatoacute oumlssze

bull csoumlkkenő csapadeacutekmennyiseacuteg

bull aszaacutelyos időszakok szaacutemaacutenak hosszaacutenak noumlvekedeacutese

bull a jelentős csapadeacutek-esemeacutenyek szaacutema megugrik pl nő a 12-24 oacuteraacutes esőzeacutesek eseacutelye

bull a csapadeacutekmennyiseacuteg rosszabb eloszlaacutesban eacuterkezik

Mindezek alapjaacuten szuumlkseacuteges hogy felkeacuteszuumlljuumlnk a vaacuterhatoacute vaacuteltozaacutesokra eacutes megproacutebaacuteljunk vaacutelaszokat kidolgozni a kihiacutevaacutesokra Ebből a gondolatboacutel szuumlletett meg a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia programja ami 2003-2006 koumlzoumltt a Nemzeti Eacuteghajlatvaacuteltozaacutesi Strateacutegia kidolgozaacutesaacutet vaacutellalta fel A kulcsszavak (VAacuteltozaacutes ndash HAtaacutes ndash VAacutelaszadaacutes) oumlsszevonaacutesaacuteboacutel szuumlletett meg a program VAHAVA elnevezeacutese

Savas esők hataacutesai

Magyarorszaacutegon a savas esők szaacutemlaacutejaacutera iacuterhatoacute erdőpusztulaacutest az 1970-es eacutevekben regisztraacuteltak elsőkeacutent ami 1985-re a kocsaacutenytalan toumllgyesek 205 -aacutenak kipusztulaacutesaacutet eredmeacutenyezte A probleacutema az alacsonyabb pH-juacute talajokon nagyobb leacutegszennyezők koumlrnyezeteacuteben jelentkezett legerősebben

Vizes eacutelőhelyek csoumlkkeneacutese

A folyoacuteszabaacutelyozaacutesok előtt Magyarorszaacuteg mai teruumlleteacutenek 25 -aacutet vizes eacutelőhelyek boriacutetottaacutek ma 7 -aacutet Ezek a teruumlletek tartoznak az uacuten Ramsari teruumlletek koumlzeacute ami az indiai Ramsarban 1971-ben alaacuteiacutert a vizes eacutelőhelyek nemzetkoumlzi veacutedelmeacuteről szoacuteloacute egyezmeacutenyre utal Jelentőseacuteguumlket az eacutelővilaacuteg megőrzeacutese rekreaacutecioacute felsziacuten alatti vizek poacutetlaacutesa veacutesztaacuterozoacutek kialakiacutetaacutesa reacuteveacuten foglalhatjuk oumlssze

Talajpusztulaacutes

Viacutezeroacutezioacute

A viacutezeroacutezioacute elsősorban hegy- eacutes dombvideacuteki taacutejainkon jelent probleacutemaacutet amellyel szemben a veacutedekezeacutes elsősorban a helyes noumlveacutenymegvaacutelasztaacutessal ill a helyes agrotechnika alkalmazaacutesaacuteval keacutepzelhető el

Az eroacutezioacute aacuteltal suacutejtott teruumlleteken pedig veacutegső soron meg kell fontolni a koraacutebban jellemző teruumllethasznaacutelat aacutetalakiacutetaacutesaacutet pl a szaacutentoacutek gyeppeacute alakiacutetaacutesaacutet vagy az erdősiacuteteacutest ill a műveleacutes aloacuteli kiveacutetelt

Deflaacutecioacute

A szeacuteleroacutezioacute azaz a deflaacutecioacute elsősorban a homokteruumlleteken jelentkezik A deflaacutecioacute nem csupaacuten mezőgazdasaacutegi probleacutemaacutet jelent hiszen pl a mezőveacutedő erdősaacutevok kiirtaacutesaacuteval a vaacuterosokba a szeacutellel bekeruumllő por pollen az allergiaacutes eacutes asztmaacutes megbetegedeacutesek szaacutemaacutenak ugraacutesszerű emelkedeacuteseacutet vonta maga utaacuten

A deflaacutecioacuteval szembeni veacutedelem hateacutekony eszkoumlze a viacutezeroacutezioacutehoz hasonloacutean a helyes noumlveacutenymegvaacutelasztaacutes a helyes agrotechnika alkalmazaacutesa ill a mezőveacutedő erdősaacutevok visszaaacutelliacutetaacutesa


1 A becsleacutesek szerint mennyi időre elegendő foumlldgaacutez keacuteszlete van a Foumlldnek

2 Hol vannak toumlrpe viacutezerőművek Magyarorszaacutegon


III reacutesz - Koumlrnyezeti elemek aacutellapota


10 fejezet - Levegőtisztasaacuteg veacutedelmeA levegőszennyezettseacuteg hataacutesai

Egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute hataacutesok

A levegő tisztasaacutegaacutenak nagy jelentőseacutege van az ember egeacuteszseacutege megoacutevaacutesa szempontjaacuteboacutel A szervezet a levegőszennyeződeacutes elhaacuteriacutetaacutesaacutera energiaacutet fordiacutet mely felesleges megterheleacutest jelent csoumlkken a szervezet ellenaacutelloacute keacutepesseacutege A szennyezett levegő gyengiacuteti a szervezetet betegseacutegeket ideacutezhet elő a megleacutevőket suacutelyosbiacutethatja keacuteslelteti a gyoacutegyulaacutest A hirtelen felleacutepő de aacuteltalaacuteban roumlvid ideig tartoacute magas koncentraacutecioacutejuacute szennyeződeacutesek akut megbetegedeacuteseket okoznak Ez a fajta szennyezettseacuteg szelektaacutel az eacuterzeacutekenyebb vagy beteg lakossaacutegot taacutemadja A kroacutenikus levegőszennyeződeacutes

bull az ember egeacutesz eacuteleteacuten aacutet

bull a neacutepesseacuteg minden tagjaacutera

bull a generaacutecioacutekon aacutet fejti ki hataacutesaacutet

Ez a huzamos hataacutes megvaacuteltoztathatja az eacutelettani folyamatokat kroacutenikus betegseacutegeket hozhat leacutetre sőt genetikai kaacuterosodaacutesokat is okozhat A szennyezett levegő egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute hataacutesaacutet statisztikai-epidemioloacutegiai vizsgaacutelatokkal igazoltaacutek Az exponaacutelt lakossaacuteg koumlreacuteben a leacuteguacuteti eacutes keringeacutesi szervek megbetegedeacutesei joacuteval gyakoribbak

A vaacuterosi leacutegszennyeződeacutes eacutes a dohaacutenyzaacutes noumlveli a kroacutenikus bronchitis eacutes a tuumldőraacutek okozta mortalitaacutest Ha a vaacuterosi levegőszennyeződeacutest eacutes a dohaacutenyzaacutest megszuumlntethetneacutenk akkor a tuumldőraacutek okozta halaacutelozaacutest egytizedeacutere a kroacutenikus bronchitis okozta halaacutelozaacutest mintegy feleacutere tudnaacutenk csoumlkkenteni Aacute leacuteguacuteti daganatos megbetegedeacutesek szaacutema a szennyezett levegőjű teruumlleteken magasabb az aacutetlagosnaacutel Az eacutegeacutestermeacutekek koumlzt ugyanis jelentős mennyiseacutegben vannak jelen a kuumlloumlnfeacutele policiklusos- aromaacutes szeacutenhidrogeacutenek melyek raacutekkeltő hataacutesuacuteak Ugyanezek az anyagok a dohaacutenyfuumlstben is megtalaacutelhatoacutek veluumlk kiacuteseacuterleti aacutellatokon raacutekot lehet előideacutezni A legjellemzőbb raacutekkeltő anyag a 34-benzpireacuten

A szennyező anyagok hataacutesa a tuumldőn keresztuumll oumlt teruumlleten jelentkezik

bull a leacutegutaknaacutel melyek bronchoconstrictioval a koumlhoumlgeacutesi reflex megindulaacutesaacuteval vaacutelaszolnak

bull a bronchusok veacuteredeacutenyeineacutel melyek csoumlkkenteni igyekeznek a bronchusok nyaacutelkahaacutertyaacutejaacuten aacutet toumlrteacutenő kaacuterosiacutetoacute anyag abszorpcioacutet

bull a tuumldő veacuteredeacutenyeineacutel melyek az alveolaacuteris kapillaacuterisokboacutel valoacute abszorpcioacute csoumlkkenteacuteseacutevel vaacutelaszolnak

bull a sziacutevneacutel eacutes a nagy veacuteredeacutenyekneacutel melyek a toxikus anyagok transzportjaacuteban vesznek reacuteszt

bull a szervekbe szoumlvetekbe sejtekbe eljutva ahol meacutergező hataacutesukat az anyagcsereacutebe kapcsoloacutedva kifejtik Nagyobb mennyiseacutegű szennyeződeacutes beleacutegzeacutese a csilloacutek mozgaacutesaacutet csoumlkkenti vagy beacuteniacutetja A felsziacuteni haacutemreacuteteg levaacutelhat hiperplasia vagy metaplasia leacutephet fel A nyaacutelkahaacutertya normaacutelis műkoumldeacuteseacutenek zavara kedvez a pathogeacuten eacutes fakultatiacutev patogeacuten mikroorganizmusok megtelepedeacuteseacutenek A nyaacutelkahaacutertya duzzadaacutes a bronchiolusok alveolusok izomzataacutenak goumlrcse folytaacuten a leacutegutak megszűkuumllnek ez kihat a sziacutevre eacutes a keringeacutesi szervekre is Ha a beleacutelegzett porreacuteszecskeacutek az alveolusokba jutnak az alveolusok szoumlveteiben jelenleacutevő makrofaacutegok szaacutema megnoumlvekszik A beleacutelegzett aacutertalmas anyag a tuumldő szoumlveteit koumlzvetlenuumll is kaacuterosiacutethatja A levegőszennyeződeacutes hataacutesaacutera gyakran kialakuloacute kroacutenikus bronchitis hajlamosiacutet a raacutekra elősegiacuteti a karcinogeacuten szeacuten-hidrogeacutenek behataacutesaacutet a leacutegzőszervekre A statisztikai-epidemioloacutegiai eacuterteacutekeleacutest nagyon megneheziacuteti az egyidejűleg koumlzrejaacutetszoacute szaacutemos faktor elfedő hataacutesa

A levegőszennyeződeacutes eacutelettani hataacutesai kuumllső eacutes belső teacutenyezőktől fuumlggenek Kuumllső teacutenyezők az adott szennyező anyag koncentraacutecioacuteja az anyag toxicitaacutesa maacutes szennyező anyagok szinergista vagy antagonista hataacutesa az expoziacutecioacute időtartama eacutes perioacutedusai valamint koumlrnyezeti teacutenyezők mint paacuteratartalom hőmeacuterseacuteklet stb Belső teacutenyezők az exponaacutelt szervezet aacuteltalaacutenos aacutellapota eacutes eacuterzeacutekenyseacutege az illető anyaggal vagy anyagokkal szemben Ennek eredője keacutepen a koumlvetkező hataacutesok joumlhetnek leacutetre az egyeacuten eseteacuteben halaacutel akut megbetegedeacutes kroacutenikus betegseacuteg fontos eacutelettani folyamatok megvaacuteltozaacutesai (pl tuumldőventillaacutecioacute oxigeacutentranszport) kaacuteros hataacutesok (pl


Levegőtisztasaacuteg veacutedelme

szemirritaacutecioacute) eacutes kellemetlen hataacutesok (pl bűz) Lehetseacutegesek generatiacutev genetikai eacutes populaacutecioacute-genetikai hataacutesok is de ezek humaacuten vonatkozaacutesban nincsenek bizonyiacutetva Leacutenyeges megkuumlloumlnboumlztetnuumlnk a roumlvid időn beluumll bekoumlvetkező (short-term) hataacutesokat eacutes a huzamos expoziacutecioacute soraacuten illetve hosszabb idő utaacuten bekoumlvetkező (long-term) hataacutesokat A short-term hataacutesokra vonatkozoacutean megnotlehetősen sok adattal rendelkezuumlnk A long-term hataacutesok joacutereacuteszt felderiacutetetlenek eacutes valoacutesziacutenűleg sokoldaluacutebbak mint amennyit jelenlegi ismereteink alapjaacuten bizonyiacutetani tudunk

A levegőszennyezettseacuteg hataacutesa a noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacutegra

A levegő elszennyeződeacuteseacutenek toumlrteacutenete eacutevtizedeinkben uacutej szakaszaacuteba leacutepett A szennyezett levegő most maacuter nemcsak ipari eacutes lakoacuteteruumlleteket hanem mezőgazdasaacutegi eacutes termeacuteszeti teruumlleteket is eacuterint az emberre gyakorolt hataacutes mellett egyre inkaacutebb jelentkeznek a noumlveacutenyekre eacutes aacutellatokra gyakorolt kaacuteros hataacutesok A noumlveacutenyek sokszor joacuteval eacuterzeacutekenyebbek a szennyeződeacutessel szemben mint az aacutellatok vagy az ember A noumlveacutenyeket koumlztuumlk a zuzmoacutekat ezeacutert indikaacutetorkeacutent is felhasznaacuteljaacutek

Szilaacuterd halmazaacutellapotuacute szennyeződeacutesek főleg azzal fejtenek ki kaacuteros hataacutest a noumlveacutenyekre hogy a leveacutelre uumllepedve csoumlkkentik a noumlveacuteny hasznos feluumlleteacutet eacutes ezzel az asszimilaacutecioacutet A kolloidaacutelis porok pl cementpor eltoumlmiacutetik a noumlveacuteny leacutegcsere nyiacutelaacutesait Toxikus porok az anyagcsere-folyamatokba kapcsoloacutedva fejtik ki kaacuteros hataacutesukat A szennyező gaacutezok a leveacutel leacutegcsere nyiacutelaacutesain aacutet bejutnak a sejt koumlzoumltti teacuterbe A sejtek feluumlleteacuten megkoumltődhetnek reagaacutelhatnak a viacutezzel vagy beleacutephetnek az anyagcsereacutebe A keacuten-dioxid peacuteldaacuteul a viacutezzel keacutenessavvaacute keacutensavvaacute alakul eacutes iacutegy roncsoloacute hataacutest fejt ki Maacutesreacuteszt koumlzvetlenuumll a klorofillal is reakcioacuteba leacutephet eacutes beacuteniacutetja a fotoszinteacutezist Nagyobb meacutervű kaacuterosodaacutes szemmel laacutethatoacute elvaacuteltozaacutesokkal jaacuter A leveacutel szoumlvete helyenkeacutent oumlsszezsugorodik raacutencosodik elfonnyad A klorofill eacutes a sziacutenanyagok pusztulaacutesa koumlvetkezteacuteben sziacutenvaacuteltozaacutes kloroacutezis eacuteszlelhető saacuterga barna voumlroumls foltok jelennek meg a leveacutelen Hasonloacutek figyelhetők meg a viraacutegszirmokon is Igen jellegzetes a marginaacutelis nekroacutezis a levelek szirmok szeacuteleacutenek elhalaacutesa Hasonloacute jelenseacutegek termeacuteszetesen maacutes okokboacutel is előfordulhatnak szaacuterazsaacuteg rovarkaacuter bakteriaacutelis fertőzeacutes koumlvetkezteacuteben Meacutegis az egyes kaacuterosodaacutes-tiacutepusok jellemzőek bizonyos szennyező anyagokra A keacuten-dioxid főleg a szivacsos parenchimaacutet taacutemadja A leveacutellemezek koumlzepeacuten az erezet koumlzt szaacuteraz aacutettetsző vagy vilaacutegos sziacutenű foltok jelentkeznek Az oacutezon az oszlopos sejtekre fejti ki hataacutesaacutet a leveacutel szoacutertan pettyes A fluor kaacuterteacutetele joacutel koumlruumllhataacuterolt marginaacutelis nekroacutezisokban nyilvaacutenul meg A fluorral kapcsolatban megjegyzendő hogy a noumlveacutenyek a levegőből felvett fluort nem adjaacutek aacutet a talajnak ezeacutert joacute indikaacutetorai a fluor-szennyeződeacutesnek

Termeacuteszetesen nem marad hataacutestalan a noumlveacutenyekre a fuumlstkoumld az uacuten szmog sem A szmogok keacutet tiacutepusa az oxidaacuteloacute eacutes a redukaacuteloacute jellegzetes nyomokat hagy a noumlveacutenyen Nem koumlzoumlmboumls hogy milyen eacuteletszakaszaacuteban eacuteri a noumlveacutenyt a kaacuterosiacutetoacute hataacutes Fiatal osztoacutedoacute szoumlvetek baacuter eacuterzeacutekenyebbek de joacutel regeneraacuteloacutednak ha a hataacutes nem hosszantartoacute Az idős szoumlvetekben bekoumlvetkezett kaacuterosodaacutes maradandoacute A kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyfajok nem egyformaacuten eacuterzeacutekenyek a szennyeződeacutessel szemben Keacuten-dioxidra neacutezve pl a loacutehere aacuterpa gyapot buacuteza eacutes alma sorrendben a legeacuterzeacutekenyebbek Maacutes fajok viszont rezisztensek lehetnek Ilyenek keacuten-dioxid eseteacuteben a burgonya hagyma zab

Főleg a termesztett noumlveacutenyek tulajdonsaacutegait vizsgaacuteljaacutek ebben a viszonylatban tekintettel a gazdasaacutegi kihataacutesokra A termeacuteszetes noumlveacutenyzetről meacuteg igen keveacutes adattal rendelkezuumlnk Tudjuk azonban hogy pl a zuzmoacutek melyeket a legigeacutenytelenebb noumlveacutenyeknek tartanak igen eacuterzeacutekenyen reagaacutelnak Szennyezett levegőjű vaacuterosok koumlrnyeacutekeacuten zuzmoacutementes oumlvezetek huacutezoacutednak Hosszantartoacute vagy rendszeresen ismeacutetlődő behataacutes eredmeacutenyekeacuteppen a noumlveacutenyzet visszamarad fejlődeacuteseacuteben kevesebb eacutes kisebb levele nő Kisebb lesz a termete kevesebb a viraacutega eacutes termeacutese A kuumlloumlnboumlző porok a felhasznaacutelandoacute termeacutes vagy leveacutel feluumlleteacutere tapadnak csoumlkkentik eacuterteacutekuumlket Vegyi gyaacuterak bűzoumls termeacutekei adszorbeaacuteloacutedva eacutelvezhetetlenneacute tehetik a termeacutest A kaacutert szenvedett noumlveacutenyek eacuteletkeacutepesseacutege eacutes szaporodoacute keacutepesseacutege csoumlkken Kroacutenikus behataacutes eseteacuten a termeacuteszetes populaacutecioacuteban megcsappan az egyed- eacutes fajszaacutem A rezisztens toumlbbnyire eacuterteacutektelenebb fajok elszaporodnak megvaacuteltozik a populaacutecioacute eacutes a coumlnoacutezis oumlsszeteacutetele

A noumlveacutenyzet ugyanakkor visszahat a levegőszennyeződeacutes alakulaacutesaacutera szűri tisztiacutetja a levegőt Ismeretes eacutes bizonyiacutetott a veacutedőerdősaacutevok erdők kedvező hataacutesa a levegőszennyeződeacutes terjedeacuteseacutenek meggaacutetlaacutesaacuteban

Az aacutellatvilaacutegban a levegőszennyező anyagok egyneacutemely aacutellatfajra gyakorolt hataacutesaacutet maacuter igen joacutel ismerjuumlk mivel ezeket ilyen iraacutenyuacute kiacuteseacuterletek ceacuteljaira hasznaacuteljaacutek Tengerimalac patkaacuteny nyuacutel kutya hasznaacutelatosak leggyakrabban laboratoacuteriumi aacutellatok gyanaacutent

Levegőszennyező anyagok elsősorban a leacutegutakon aacutet jutnak a szervezetbe eacutes fejtik ki hataacutesukat Suacutelyosbiacutetoacute koumlruumllmeacuteny hogy amiacuteg az aacutellatok az ivoacuteviacutez eacutes taacuteplaacuteleacutek minőseacutegeacutet bizonyos meacuterteacutekig megvaacutelogathatjaacutek a levegő megvaacutelogataacutesaacutera nincs lehetőseacuteguumlk mert azt csak igen roumlvid ideig tudjaacutek neacutelkuumlloumlzni A szennyezett levegőnek a



termeacuteszetben eacutelő aacutellatvilaacutegra gyakorolt hataacutesaacuteroacutel keveset tudunk Ismeretes hogy a szennyezett levegőjű vaacuterosboacutel szaacutemos madaacuterfaj elvaacutendorol A mezőgazdasaacuteg kemizaacutelaacutesa soraacuten egyre nagyobb mennyiseacutegben felhasznaacutelt rovarirtoacute szerek szerves foszfaacutet-eacuteszterek kloacuterozott szeacuten-hidrogeacutenek szinteacuten jelentkezhetnek levegőszennyező anyagkeacutent Tuacutelzott meacuterteacutekű vagy szabaacutelytalan szakszerűtlen hasznaacutelatuk ugyanolyan meacuteretű katasztroacutefaacutekat okozott levegőn keresztuumll is mint a koumlzismert halpusztulaacutesok egyes tavak folyoacutek elszennyeződeacutese soraacuten A kaacuterteacutekony rovarok helyett gyakran esnek aacuteldozatul nagy toumlmegekben erdők-mezők iacutezeltlaacutebuacutei melynek koumlvetkezmeacutenye a bioloacutegiai egyensuacutely felborulaacutesa lehet Előfordult madarak eacutes kisebb emlősoumlk toumlmeges pusztulaacutesa is Az ember iacutezeltlaacutebuacute haacuteziaacutellatainak a meacuteheknek sorait is megtizedelhetik a mezőgazdasaacutegban hasznaacutelt vegyszerek

A kuumlloumlnfeacutele levegőszennyező anyagok komoly kaacuterokat okozhatnak a mezőgazdasaacutegban Hazaacutenkban is előfordult hogy szőlőtermő videacutekek bora vaacutelt eacutelvezhetetlenneacute vegyipari bűzoumls kibocsaacutetaacutesok koumlvetkezteacuteben vagy gyuumlmoumllcsoumlsoumlk mentek toumlnkre cement- eacutes keacuten-dioxid szennyezeacutes miatt Az ilyen draacutemai hataacutesok mellett jelentős baacuter keveacutesbeacute feltűnő az a folyamatosan jelentkező kaacuterteacutetel amely termeacutescsoumlkkeneacutesben jelentkezik Irodalmi adatok szerint 50-os termeacutescsoumlkkeneacutest is megfigyeltek

Gondolnunk kell azonban olyan kaacuterokra is melyek peacutenzben aligha fejezhetők ki Egyre szűkebbek azok a teruumlletek amelyek orszaacutegaink foumlldreacuteszuumlnk eredeti szeacutepseacutegeit termeacuteszeti taacutejait aacutellat- eacutes noumlveacutenyvilaacutegaacutet őrzik Ezeket a teruumlleteket rendeletekkel eacutes keriacuteteacutesekkel meg lehet veacutedeni a romboloacute hataacutesok egy reacuteszeacutetől de nem lehet megoacutevni a levegőszennyeződeacutestől

A koumlrnyezet savasodaacutesa

Az utoacutebbi eacutevtizedekben vaacutelt ismertteacute az a jelenseacuteg melyet a koumlrnyezet fokozoacutedoacute elsavasodaacutesaacutenak neacutepszerűen savas esőnek nevezuumlnk A jelenseacuteg az eacuteszaki feacuteltekeacuten kontinentaacutelis meacutereteket oumlltoumltt Egyes eacutegeacutestermeacutekek (SO 2 NOx) a leacutegkoumlri nedvesseacuteggel savakat alkotnak eacutes csapadeacutek formaacutejaacuteban vagy szaacuteraz kihullaacutes formaacutejaacuteban a foumlldfelsziacutenre jutnak A szaacuteraz eacutes nedves uumllepedeacutes mennyiseacutege hasonloacute nagysaacutegrendű Tavak termőtalajok a talajviacutez vonatkozaacutesaacuteban joacutel meacuterhető egyes teruumlleteken a koumlrnyezet savasodaacutesaacutenak meacuterteacuteke A talajok kuumlloumlnboumlző fajtaacutei kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben koumlzoumlmboumlsiacutetik a savas kihullaacutest A pH-vaacuteltozaacutes aacuteltalaacuteban nem koumlzvetlenuumll kaacuterosiacutetja a noumlveacutenyzetet hanem a talajban oldott anyagok (feacutemek) oldhatoacutesaacutegaacutenak noumlveleacuteseacutevel melyek iacutegy a noumlveacutenybe jutva felsziacutevoacutedhatnak eacutes meacutergezeacutest okozhatnak Maacutesreacuteszt a talaj mikroorganizmusainak pusztulaacutesa a koumlvetkezmeacuteny Ennek egyik hataacutesa egyes fafajok pusztulaacutesa erdeinkben

A levegőszennyezettseacuteg hataacutesa a művi koumlrnyezetre

Nem marad hataacutestalan a levegőszennyeződeacutes az anyagi javakra sem A műszaki kaacuterok elsősorban a feacutemek fokozott korroacutezioacutejaacuteboacutel eacutepiacutetőanyagok meggyorsuloacute maacutellaacutesaacuteboacutel erednek A savkeacutepző szennyeződeacutesek (SO2 CO2 nitraacutetok nitritek szerves anyagok) a leacutegkoumlr viacuteztartalmaacuteval kapcsoloacutedva savas keacutemhataacutesuacute oldatokat alkotnak eacutes ezek a feacutemek feluumlleteacuten elektrokeacutemiai folyamatokat indiacutetanak meg A folyadeacutek cseppekben lokaacutelis elemek alakulnak ki amelyekben az anoacuted-folyamat a feacutem oldoacutedaacutesa rozsdaacutesodaacutesa lesz Az aceacutel korroacutezioacuteja a szennyezett vaacuterosi ipari levegőben oumltszoumlr gyorsabb mint tiszta helyeken Vas eseteacuteben ez a szaacutem 40-szeres is lehet Savas bevonatok az eacutepiacutetőanyag kalcium-karbonaacutetjaacuteval reakcioacuteba leacutepnek oldjaacutek azt Legfeltűnőbbek a kőszobrokon jelentkező kaacuterok Sok eacutevszaacutezadot joacute aacutellapotban aacutetveacuteszelt műveacuteszeti alkotaacutesok napjainkban neacutehaacuteny eacutev alatt a felismerhetetlenseacuteg hataacuteraacuteig toumlnkremennek szennyezett levegőjű teruumlleteken Műszaki kaacuterok keletkeznek geacutepekben berendezeacutesekben geacutepjaacuterművekben szerszaacutemokban ipari eacutepuumlletekben eacutepiacutetmeacutenyekben lakoacuteeacutepuumlletekben koumlzeacutepuumlletekben eacutes azok felszereleacuteseiben uacuten vonalas leacutetesiacutetmeacutenyekben mint utak eacutes tartozeacutekaik hidak taacutevvezeteacutekek

Egyeacuteb műszaki kaacuterok meacuteg a vezeteacutekek aacuteteacutegeacutese a vilaacutegiacutetaacutesi toumlbbletfogyasztaacutes fokozott tisztiacutetaacutesi szuumlkseacuteglet a műanyagok eacutes gumi fokozott romlaacutesa a technoloacutegiai akadaacutelyok (pl ha tiszta levegő a technoloacutegiaacutehoz szellőzeacuteshez csak szűreacutessel nyerhető) A felsoroltakat nevezzuumlk koumlzvetlen kaacuteroknak A koumlzvetett kaacuterok az iparnak a levegőbe jutoacute veszteseacutegei (pl cementpor) melyek egyuacutettal a szennyeződeacutes okozoacutei is de visszanyereacutesuumlk eseteacuten felhasznaacutelhatoacutek lenneacutenek A veszteseacuteg eleacuterheti a felhasznaacutelt nyersanyag 05-60-aacutet eacutes az ebből eredő kaacuter esetenkeacutent nagyobb is lehet mint a koumlzvetlen kaacuterteacutetel A levegőszennyeződeacutessel kapcsolatos ellenőrzeacutes meacutereacutes kutataacutes koumlltseacutegei is ide sorolhatoacutek

Gazdasaacutegi vonatkozaacutesok

Mind az aacutellamigazgataacutes mind pedig a vaacutellalati vezeteacutes szaacutemaacutera fontos a koumlrnyezeti kaacuterok meacuterteacutekeacutenek ismerete Ma maacuter vilaacutegszerte toumlrekszenek arra hogy mineacutel megbiacutezhatoacutebban aacutellapiacutethassaacutek meg a maacuter bekoumlvetkezett illetve a vaacuterhatoacute eacutes meacuteg elkeruumllhető kaacuterok gazdasaacutegi konzekvenciaacuteit Az adatok aacuteltalaacuteban becsleacuteskeacutent eacuterteacutekelhetők baacuter



a beruhaacutezaacutesokhoz keacutesziacutetett koumlltseacuteg-haszon elemzeacutesek koumlrnyezetveacutedelmi reacuteszeinek moacutedszertana ma maacuter igen joacutel kidolgozott eacutes eredmeacutenyeik joacutel hasznaacutelhatoacuteak Megfelelő szaacutemiacutetaacutesi-becsleacutesi moacutedszerek aacutellnak rendelkezeacutesre a korroacutezioacutes kaacuterok mező- eacutes erdőgazdasaacutegi kaacuterok termeacuteszeti kaacuterok eacutes egeacuteszseacutegben okozott kaacuterok felmeacutereacuteseacutere ill prognosztizaacutelaacutesaacutera

Fejlett euroacutepai orszaacutegokban a levegő szennyezettseacutege aacuteltal az anyagi javakban okozott korroacutezioacutes kaacuter a bruttoacute hazai termeacutek (GDP) 005 - 021 koumlzoumltt van A vegetaacutecioacuteban okozott kaacuterok 003 - 045 koumlzoumlttiek Az egeacuteszseacutegromlaacutes okozta kaacuterteacutetel Svaacutejcban peacuteldaacuteul a GDP 003 -a Neacutemetorszaacutegban 059 -a A kuumllfoumlldi irodalom a levegő szennyezettseacutege aacuteltal okozott oumlsszes kaacuterokat aacuteltalaacuteban a nemzeti joumlvedelem 1-3 -aacutera teszi iparosodott orszaacutegokban

Hazai viszonylatban a levegőszennyezettseacuteg aacuteltal okozott egeacuteszseacutegi korroacutezioacutes mező- eacutes erdőgazdasaacutegi valamint termeacuteszetveacutedelmi kaacuterok oumlsszegeacutet a GDP 16- aacutera becsuumllik A levegőszennyezettseacuteg aacuteltal okozott egeacuteszseacuteguumlgyi kaacuter (aacutepolaacutes taacuteppeacutenz gyoacutegyszer rokkantsaacuteg termeleacutes kieseacutes stb ) a GDP 052 -059 - aacutera tehető eacutevente

A szennyeződeacutes forraacutesai szennyező anyagok

A szennyeződeacutes forraacutesai

A leacutegkoumlrbe jutoacute szennyező anyagok tekinteacutelyes reacutesze termeacuteszetes eredetű A Foumlld feluumlleteacutenek nagyobbik haacutenyadaacutet kitevő hidroszfeacutera jelentős mennyiseacutegű aeroszolt termel A hullaacutemvereacutes soraacuten a levegőbe keruumllő viacutezcseppek beszaacuteradva Na- Ca- K- klorid- szulfid- stb ionokat vagy ezek egyszerű vegyuumlleteit szolgaacuteltatjaacutek A tengeri eredetű leacutegtoumlmegekre ezeknek az anyagoknak viszonylag magas koncentraacutecioacutei jellemzőek A tengeri eacutelővilaacuteg mely produkcioacutebioloacutegiai szempontboacutel igen jelentős teacutenyező hatalmas mennyiseacutegű anyagcsere termeacuteket is termel Ezek a parciaacutelis nyomaacutesnak a hőmeacuterseacutekletnek eacutes egy jellemző aacutellandoacutenak megfelelő mennyiseacutegben oldoacutednak a viacutezben ill taacutevoznak onnan a leacutegkoumlrbe Legfontosabb ezek koumlzuumll a szeacuten-dioxid

23 aacutebra Levegőszennyező anyagok

A litoszfeacutera feluumlleteacuteről főleg szilaacuterd faacutezisuacute szennyező anyagok szaacutermaznak A sivatagi eacutes tengeri homok (SiO2) az időjaacuteraacutesi jelenseacutegektől fuumlggően gyakran igen magas koncentraacutecioacutekban lehet jelen a leacutegkoumlrben A talajok pora szerves alkatreacuteszeket is tartalmaz főleg azonban aacutesvaacutenyok poraacuteboacutel karbonaacutetokboacutel szulfaacutetokboacutel eacutes oxidokboacutel aacutell (pl CaCO3 CaSO4 MgCO3 A12O3 ZnO SiO2 stb) Vulkaacuteni teveacutekenyseacuteg soraacuten porok gőzoumlk eacutes gaacutezok (H2S SO2



HCI CO CO2) jutnak a levegőbe Sztyeppeacutek bozoacutetok erdők tuumlzeinek eacutegeacutestermeacutekei a szeacuten-dioxidon kiacutevuumll kormot ehhez kapcsoloacutedva karcinogeacuten szeacuten-hidrogeacuteneket hordoznak

A noumlveacutenyek eacutes az aacutellatok bomlaacutestermeacutekei főleg a keacutentartalmuacuteak gyakran bűzoumlsek ammoacutenia keacuten-hidrogeacuten aminok eacutes merkaptaacutenok indol eacutes skatol stb Az atmoszfeacutera oxigeacuten- eacutes szeacuten-haacuteztartaacutesaacutenak alakulaacutesaacutet elsősorban a noumlveacutenyzet maacutesodsorban az aacutellatvilaacuteg doumlntő moacutedon befolyaacutesolja Kis szeacutenatom-szaacutemuacute egyszerű szeacuten-hidrogeacutenek reacuteszben gaacutezkitoumlreacutesek reacuteszben szerves bomlaacutestermeacutekek gyanaacutent keruumllnek a levegőbe Koumlzuumlluumlk a metaacuten mint a szeacutenciklus termeacuteszetes reacutesze meglehetősen aacutellandoacute jelentős koncentraacutecioacuteban meacuterhető 12 ppM A mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteg reacuteszben ugyanolyan anyagokat juttat a levegőbe mint amilyenek termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is keletkeznek A mezőgazdasaacuteg kemizaacuteloacutedaacutesaacuteval egy sereg uacutej a termeacuteszet egyensuacutelya szempontjaacuteboacutel is sok veszeacutelyt rejtő anyag keruumllt alkalmazaacutesra Az insecticidek herbicidek fungicidek melyek toumlbbnyire a kloacuterozott szeacuten-hidrogeacutenek szerves foszfaacutet-eacuteszterek ditio-karbonaacutetok eacutes hormon hataacutesuacute vegyuumlletek csoportjaiba tartoznak bioloacutegiailag aktiacutev anyagok Ezeknek pora permete gyakran keruumll a levegőbe kuumlloumlnoumlsen ha repuumllőgeacutepről szoacuterjaacutek permetezik őket nagy teruumlletekre

Amiacuteg tehaacutet paacuter eacutevtizede a mezőgazdasaacuteg csak kismeacuterteacutekű főleg pedig helyi jelentőseacutegű szennyező volt ma maacuter a bioloacutegiai egyensuacutely szempontjaacuteboacutel veszeacutelyes szennyező forraacutes Ismeretes hogy a mesterseacuteges eredetű levegőszennyeződeacutes legnagyobb reacuteszeacutet a koumlzlekedeacutes az ipar a haacuteztartaacutesok tuumlzeleacutese valamint ezek komplexumai a vaacuterosok okozzaacutek Az előbbi forraacutesok reacuteszesedeacutesi araacutenyaacutet illetően azonban vaacuteltozaacutesok toumlrteacutennek az idők soraacuten Amiacuteg neacutehaacuteny eacutevtizeddel ezelőtt a koumlzlekedeacutes szerepe e tekintetben nem volt tuacutel jelentős ma a fejlettebb aacutellamokban a koumlzlekedeacutes a legnagyobb szennyező Az egyeacuteb eredetű szennyeződeacutesek ezekben az orszaacutegokban csoumlkkennek Ennek okai

bull az ipari szennyezők megrendszabaacutelyozaacutesa koumlrnyezetbaraacutet technoloacutegiaacutek alkalmazaacutesa

bull keveacutesbeacute szennyező energiahordozoacutek hasznaacutelata az erőművekben iparban eacutes a haacuteztartaacutesi tuumlzeleacutesben

24 aacutebra A levegőszennyező anyagok koumlrforgaacutesa

Reacutegebben egy orszaacuteg vagy teruumllet levegőjeacutenek szennyezettseacutege rendszerint iparaacutenak fejlettseacutegeacutevel volt araacutenyos keacutesőbb a fejlettseacuteget a koumlzlekedeacutes okozta szennyeződeacutes reacuteszesedeacutesei araacutenya jellemezte Napjainkban a korszerűsoumldő geacutepjaacuterműaacutellomaacuteny (főleg a gazdagabb orszaacutegokban de hazaacutenkban is) a geacutepjaacuterművek szaacutemaacutenak noumlvekedeacutese mellett sem noumlveli tovaacutebb a szennyezettseacuteget A levegőszennyező anyagok koumlrforgaacutesaacutet a 24 aacutebra mutatja Az aacutebraacuten a szennyező hataacutesokat fekete nyilak jelzik A nyilak vastagsaacutegaacuteval az araacutenyokat jellemezzuumlk a bioszfeacutera egeacuteszeacutere



Primer szennyező forraacutesok amelyek a szennyező anyagokat termelik eacutes a leacutegkoumlrbe juttatjaacutek Szekunder forraacutesoknak azokat nevezzuumlk ahonnan a levegőből egyszer maacuter taacutevozott eltaacutevoliacutetott illetve a termeleacutesből maacuter kivont szennyező anyagok ismeacutet a leacutegkoumlrbe keruumllhetnek Ilyenek a pernyehaacutenyoacutek meddőhaacutenyoacutek vagy pl a cementgyaacuterak utakra talajra eacutepuumlletekre uumllepedett pora melyet a szeacutel felkavar Ilyenek a szemeacutettelepek tovaacutebbaacute a szennyvizek melyekből az elnyelt gaacutezok oldoacuteszerek gőzei kidiffundaacutelnak

A koumlzlekedeacutes aacuteltalaacuteban port kormot kuumlloumlnfeacutele szeacuten-hidrogeacuteneket eacutes szaacutermazeacutekait keacuten-dioxidot szeacuten-oxidokat (CO CO2) juttat a levegőbe A robbanoacutemotorok koumlzuumll a diacutezel-uumlzem kipufogoacutegaacuteza a magas nyomaacuteson lezajloacute eacutegeacutes koumlvetkezteacuteben nitrogeacuten-oxidokban duacutes (NO NO2 NOX) A gaacutezolaj keacutentartalma SO2 alakjaacuteban jelenik meg a kipufogoacutegaacutezokban

A benzin uumlzemű motorok kipufogoacutegaacutezai szeacutenmonoxidot benzingőzt aldehideket egyenes laacutencuacute eacutes gyűrűs szeacutenhidrogeacuteneket tartalmaznak Az oacutelom- tetraetil adaleacutekboacutel szaacutermazoacute oacutelom neacutehaacuteny eacuteve meacuteg jelentős mennyiseacutegű volt a levegőben napjainkra azonban maacuter a legtoumlbb orszaacutegban iacutegy hazaacutenkban sem adagoljaacutek az uumlzemanyaghoz

A repuumllőgeacutepek levegőszennyező hataacutesa is jelentős Szennyező anyagaik aldehidek szeacuten-oxidok korom Ez a hataacutes talajkoumlzeli reacutetegeket csak reacuteszben eacuterint (pl reacuteszecskeacutek uumllepedeacutese)

A haacuteztartaacutesi tuumlzeleacutes fűteacutes levegőszennyező hataacutesaacutenak fő oka a toumlkeacuteletlen eleacutegeteacutes Egyseacutegnyi tuumlzelőanyag mennyiseacuteg leacutenyegesen toumlbb szennyezeacutest okoz ha kis tuumlzelőegyseacutegekben eacutegetik el mintha korszerű nagyuumlzemi kazaacutenokban hasznaacutelnaacutek fel Szeacuten hasznaacutelata eseteacuten termelődik a legnagyobb mennyiseacutegű legtoumlbb fajta szennyező anyag Előnyoumlsebb az olajtuumlzeleacutes miacuteg a gaacuteztuumlzeleacutesneacutel szilaacuterd szennyeződeacutes gyakorlatilag nem keletkezik nő viszont a nitroacutezus gaacutezok emisszioacuteja

A leggyakoribb szennyező anyagok eacutes jellemzőik

Keacuten-dioxid

Sziacutentelen jellegzetesen szuacuteroacutes szaguacute koumlhoumlgeacutesre ingerlő gaacutez Viacutezben nagyon joacutel oldoacutedik azzal keacutensavvaacute egyesuumll A levegőneacutel nehezebb Oxigeacutennel csak katalizaacutetorok jelenleacuteteacuteben vegyuumll Ereacutelyes redukaacuteloacute szer a szerves festeacutekek egy reacuteszeacutet elsziacutenteleniacuteti Napfeacuteny vagy katalizaacutetor hataacutesaacutera a kloacuterral szulfuril-kloriddaacute egyesuumll Eacutelő szervezetekre erősen meacutergező hataacutesuacute Tisztaacuten beleacutelegezve fulladaacutesos halaacutelt neacutehaacuteny szaacutezad szaacutezaleacuteknyi mennyiseacutege leacutegzeacutesi neheacutezseacuteggel jaacuteroacute meacutergezeacutesi tuumlneteket okoz Kuumlloumlnoumlsen eacuterzeacutekeny raacute a noumlveacutenyzet A leacutegkoumlrbe főleg nagy keacutentartalmuacute szenek eleacutegeteacutese keacutensavgyaacutertaacutes papiacutergyaacutertaacutes kőolajipari technoloacutegiaacutek soraacuten keruumll Kisebb mennyiseacutegben olajtuumlzeleacutesből Diesel-motorok kipufogoacutegaacutezaiboacutel is szaacutermazik

Oxidaacutelt nitrogeacuten-vegyuumlletek

A nitrogeacuten-monoxid sziacutentelen viacutezben keveacutesseacute oldoacutedoacute gaacutez Nehezebb a levegőneacutel Igen reakcioacutekeacutepes a levegő oxigeacutenjeacutevel nitrogeacuten-dioxiddaacute alakul mely folyamat a napsugaacuterzaacutes UV spektruma hataacutesaacutera kuumlloumlnoumlsen felgyorsul Kloacuterral nitrozil-kloridot alkot A nitrogeacuten-monoxidot a veacuter haemoglobinja megkoumlti Oxidaacuteloacuteszer eacutes viacutez jelenleacuteteacuteben saleacutetromsavvaacute oxidaacuteloacutedik Elemeiből igen magas hőmeacuterseacutekleten pl villaacutemlaacuteskor keacutepződik

A nitrogeacuten-dioxid voumlroumlsbarna sziacutenű gaacutez a levegőneacutel nehezebb Ugyancsak reakcioacutekeacutepes viacutezben azonban rosszul oldoacutedik A nitrogeacuten-dioxid alacsonyabb hőmeacuterseacutekleten nitrogeacuten-tetraoxiddaacute alakul maacuter szobahőmeacuterseacutekleten is jelentős a nitrogeacuten-tetraoxid araacutenya Ereacutelyes oxidaacuteloacuteszer A nitrogeacuten- trioxid -10 degC koumlruumll forr A keacutepződő gaacutez nitrogeacuten-dioxidra eacutes nitrogeacuten-monoxidra disszociaacutel Nitroacutezus gaacutezok a műtraacutegyagyaacutertaacutes műanyaggyaacutertaacutes valamint nagy nyomaacuteson veacutegbemenő eacutegeacutesi folyamatok (Diesel-motorok) soraacuten keletkeznek eacutes jutnak a leacutegkoumlrbe Erősen meacutergező hataacutesuacuteak

Fluor

Az elemi fluor saacutergaacuteszoumlld szuacuteroacutes szaguacute a levegőneacutel sűrűbb gaacutez Valamennyi elem koumlzuumll a legreakcioacutekeacutepesebb Hidrogeacutennel hevesen egyesuumll a vizet is bontja A hidrogeacuten- fluorid szobahőmeacuterseacutekleten forr A H4F4 molekulaacutek a hőmeacuterseacuteklet emelkedeacuteseacutevel fokozatosan H2F2 majd HF- molekulaacutekra disszociaacutelnak Viacutezzel minden araacutenyban elegyedik Az uumlveget oldja A fluor eacutes a hidrogeacuten- fluorid az eacutelő szervezetre igen veszeacutelyes nagyon agressziacutev meacutereg A leacutegkoumlrbe az alumiacutenium-kohaacuteszatban hasznaacutelatos folypaacutet bomlaacutesa reacuteveacuten uumlveggyaacuterak eacutes zomaacutencművek teveacutekenyseacutege soraacuten keruumll Műtraacutegyagyaacutertaacutes teacutegla- eacutes csereacutepeacutegeteacutes egyes esetekben ugyancsak fluort emittaacutel A fluoriacutedok koumlzuumll levegőszennyezőkeacutent főleg a viacutezben oldoacutedoacute alkaacuteli- fluoridok joumlhetnek szaacutemiacutetaacutesba

Szeacuten-monoxid



Sziacutentelen szagtalan viacutezben keveacutesseacute oldoacutedoacute szobahőmeacuterseacutekleten nehezen oxidaacutelhatoacute gaacutez A levegőneacutel kisseacute nehezebb Huzamos beleacutegzeacutes eseteacuten rendkiacutevuumll meacutergező emberre aacutellatra egyaraacutent A veacuterben igen stabilis szeacuten-oxid- haemoglobin alakjaacuteban halmozoacutedik fel Toumlkeacuteletlen eacutegeacutes soraacuten keletkezik Erőművek kohoacutek geacutepjaacuterművek nagy mennyiseacutegben bocsaacutetjaacutek a leacutegkoumlrbe

Szilaacuterd halmazaacutellapotuacute szennyeződeacutesek (por reacuteszecskeacutek)

A leacutegkoumlri szilaacuterd szennyeződeacutesek durva frakcioacutejaacutet uumllepedő pornak maacutes neacuteven szedimentumnak szoktaacutek nevezni Viacutezben oldoacutedoacute eacutes viacutezben oldhatatlan valamint szerves eacutes szervetlen frakcioacutekra szoktaacutek osztani A hosszabb ideig lebegve maradoacute kisebb reacuteszecskeacutek neve szaacutelloacute por(Ennek a frakcioacutenak a nemzetkoumlzi elnevezeacutese TSP = Total Suspended Particulates)

25 aacutebra A levegő kuumlloumlnboumlző meacuteretű (micro) szennyezői

A leacutegkoumlrben lebegő eacutelő szervezetek (bakteacuteriumok viacuterusok algaacutek spoacuteraacutek pollen) neve aeroplankton A termeacuteszetes szabad leacutegkoumlrben ezek koumlzuumll az allergeacuten pollenek okozzaacutek a legtoumlbb gondot Koumlzismert keacutepviselőjuumlk a parlagfű (Ambrosia elatior)

A szilaacuterd szennyeződeacutesek fő alkotoacutei a eacutegeacutesből eredő pernye eacutes korom a talajfelsziacutenről cementiparboacutel kohaacuteszatboacutel eacutes szaacutemos maacutes iparboacutel szaacutermazoacute por amelyek oumlsszeteacutetele igen vaacuteltozoacute Megkuumlloumlnboumlztetuumlnk toxikus eacutes koumlzoumlmboumls porokat A por-hataacutereacuterteacutek a koumlzoumlmboumls porra vonatkozik toxikus porokra szigoruacutebb előiacuteraacutesok eacuterveacutenyesek Toxikusnak minősuumllnek a bioloacutegiailag aktiacutev mezőgazdasaacutegi szerek porai mint a peszticidek fungicidek herbicidek Toxikus por az oacutelom is valamint a kuumlloumlnfeacutele raacutekkeltő vegyuumlletek elsősorban a 34 benzpireacuten

A levegőszennyező anyagok terjedeacutese a leacutegkoumlrben

A leacutegszennyeződeacutes - meteoroloacutegia a transzmisszioacute (szaacutelliacutetoacutedaacutes) teacutenyezőinek ismereteacuteben - a kuumlloumlnboumlző meacuteretű leacutegszennyező folyamatokat vizsgaacutelja a levegőminőseacuteg-tervező szimulaacutecioacutes modellek segiacutetseacutegeacutevel

A kibocsaacutetott leacutegszennyező anyagok leacutegkoumlrben valoacute tartoacutezkodaacutesaacutet terjedeacuteseacutet a levegő mozgaacutesa hataacuterozza meg A szeacutel a levegőmolekulaacutek rendezetlen hőmozgaacutesaacutenak azaz diffuacutezioacutejaacutenak eredmeacutenye Vannak nagymeacuteretű rendezett leacutegmozgaacutesok eacutes szeacutelfluktuaacutecioacutek ez utoacutebbiak turbulens oumlrveacutenyeket keacutepeznek A leacutegmozgaacutesok kialakulaacutesaacuteban fontos szerepe van a fuumlggőleges hőmeacuterseacutekleti eacutes szeacutelmezőnek

A hőmeacuterseacutekletnek a magassaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel valoacute csoumlkkeneacutesi meacuterteacutekeacutet hőmeacuterseacuteklet-gradiensnek nevezzuumlk A troposzfeacuteraacuteban a hőmeacuterseacuteklet gradiens eacuterteacuteke aacuteltalaacuteban 065 degC100 Vannak azonban olyan meteoroloacutegiai helyzetek amelyek ettől elteacuterő eacuterteacutekeket alakiacutetanak ki Leacutegszennyeződeacutesi szempontboacutel kuumlloumlnoumlsen haacutetraacutenyos ha a hőmeacuterseacuteklet emelkedik a magassaacuteggal ekkor a gradiens negatiacutev Ezt az aacutellapotot inverzioacutenak nevezzuumlk Aacuteltalaacuteban kora reggel vagy eacutejszaka deruumllt eacutegbolt eacutes gyenge szeacutel eseteacuten alakul ki a talaj feletti reacutetegben A vertikaacutelis szeacutelstruktuacuteraacutet a viacutezszintes siacutekban neacutegy erőhataacutes alakiacutetja ki



bull a leacutegnyomaacutesi kuumlloumlnbseacutegek koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumlvő szeacutelkeltő maacutes neacuteven gradiens-erő

bull a mozgaacutes folyamaacuten keletkező suacuterloacutedaacutesi erő

bull a mozgaacutes koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumlvő Coriolis erő

bull a mozgaacutes paacutelyagoumlrbuumllete miatt keletkező centrifugaacutelis erő

A felsziacutentől meacutert 500-1000 m vastag leacutegreacuteteg feletti reacuteszben az aacuteramlaacutes suacuterloacutedaacutesmentesnek eacutes stacionaacuteriusnak tekinthető A suacuterloacutedaacutesi erőt a talajfelsziacuten koumlzeleacuteben az alsoacute ezer meacuteter vastagsaacuteguacute leacutegreacutetegben kell figyelembe venni Ez az erő a felsziacuten aacuteltal a leacutegkoumlrre gyakorolt ellenaacutellaacutesboacutel szaacutermazik A suacuterloacutedaacutesi erő eacuterdes szaggatott teacutersziacutenek felett nagyobb egyenletes siacutek teacutersziacutenek felett csekeacutelyebb A noumlveacutenyaacutellomaacuteny jelentősen noumlvelheti a suacuterloacutedaacutesi erő nagysaacutegaacutet Lombhullatoacute faacutekboacutel aacutelloacute erdők felett eacuterteacuteke nyaacuteron nagyobb mint teacutelen A suacuterloacutedaacutes koumlzvetlenuumll a foumlldfelsziacuten koumlzeleacuteben a legnagyobb hataacutesa a felsőbb reacutetegekre a magassaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel fokozatosan csoumlkken

Az aacuteramlaacuteson beluumlli rendezetlen mozgaacutesokat turbulenciaacutenak nevezzuumlk A turbulenciaacutet termikus eacutes mechanikus hataacutesok hozzaacutek leacutetre Ennek alapjaacuten keacutet tiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg a termikus eacutes a dinamikus turbulenciaacutet A termikus turbulencia kifejlődeacuteseacuteben doumlntő reacutesze van a hőmeacuterseacutekleti reacutetegződeacutesnek Mineacutel nagyobb a turbulenciaacutet előideacutező hőmeacuterseacuteklet gradiens annaacutel nagyobb az a sebesseacuteg amellyel a keveredeacutes veacutegbemegy Nappal a besugaacuterzaacutes hataacutesaacutera a foumlldfelsziacuten felmelegszik eacutes a leacutegkoumlr alsoacute reacutetege labilissaacute vaacutelik A melegebb tehaacutet koumlnnyebb leacutegreacutetegek felemelkednek eacutes ezek helyeacutebe hidegebb leacutegreacuteszek suumlllyednek le A nagy fuumlggőleges hőmeacuterseacuteklet gradiensű leacutegtoumlmegekben gyakori a talajkoumlzelben is az eacuteleacutenk turbulens mozgaacutes A kis fuumlggőleges hőmeacuterseacuteklet gradiensű leacutegtoumlmegekben viszont a gyakori szeacutelcsend eacutes a gyenge aacuteramlaacutes a jellemző

A dinamikus turbulencia a felsziacuten eacuterdesseacutegi elemei aacuteltal keltett oumlrveacutenylő mozgaacutes Meacuterteacuteke a felsziacuteni eacuterdesseacutegen kiacutevuumll a szeacutelsebesseacuteg nagysaacutegaacutetoacutel is fuumlgg Mineacutel nagyobb a szeacutelsebesseacuteg annaacutel erősebb a turbulencia A keacutetfeacutele turbulencia aacuteltalaacuteban egyszerre fordul elő az egyik vagy a maacutesik azonban dominaacutelhat adott meteoroloacutegiai felteacutetelek eseteacuten A dinamikai oumlrveacutenyesseacuteg szeles eacutejszakaacutekon jelentős a termikus oumlrveacutenyek pedig a meleg nyaacuteri napokon uralkodnak

A szennyező anyagok elszaacutelliacutetoacutedaacutesaacutet eacutes keveredeacuteseacutet a felsziacuteni egyenetlenseacutegek a siacutek felsziacutenhez viszonyiacutetva leacutenyegesen bonyoliacutetjaacutek A vaacuterosok beeacutepiacutetettseacutege a felsziacuten anyagi minőseacutege a domborzat eacutes a noumlveacutenyzet megvaacuteltoztatjaacutek a terjedeacutes koumlruumllmeacutenyeit Helyi szeacuteljaacuteraacutesok alakulnak a lejtők menteacuten kiterjedt viacutezfeluumlletek eacutes szaacuterazfoumlldek hataacuteraacuten

Az eacutepuumlletek hataacutesaacutera vonatkozoacute vizsgaacutelatok eredmeacutenye szerint akkor a legkedvezőbb a fuumlstgaacutez elvezeteacutese ha a legmagasabb erőművi eacutepuumlletek hosszanti tengelyeacutet szembeaacutelliacutetjaacutek az uralkodoacute szeacuteliraacutennyal valamint ha a keacutemeacutenyneacutel uralkodoacute szeacutelsebesseacuteg eacutes a keacutemeacutenyből kileacutepő fuumlstgaacutez sebesseacutegeacutenek araacutenya megfelelő keacutemeacutenymagassaacuteg eseteacuten 2-3 koumlzoumltti Tovaacutebbi tapasztalati teacuteny az is hogy az akadaacutely aacuteltal keltett dinamikus turbulencia akkor nem okoz leaacuteramlaacutest ha a keacutemeacuteny legalaacutebb keacutetszer olyan magas mint a keacutemeacutenyhossz huacuteszszorosaacutenak megfelelő taacutevolsaacutegon beluumlli akadaacutely Ha ezekről az araacutenyokroacutel nem gondoskodunk szaacutemolhatunk azzal hogy a keacutemeacutenyből kileacutepő fuumlstgaacutez egy reacutesze bekeruumll a keacutemeacuteny moumlgoumltti zoacutenaacuteba eacutes lecsapoacutedik a forraacutes koumlzvetlen koumlzeleacuteben

A turbulens diffuacutezioacute ismereteacuteben kvantitatiacutev oumlsszefuumlggeacutesek aacutellapiacutethatoacutek meg a kibocsaacutetaacutesok eacutes a kialakuloacute immisszioacute koumlzoumltt Ez a matematikai modell nyilvaacuten csak koumlzeliacuteteacutese a valoacutesaacutegos aacutellapotnak a tervezeacuteshez eacutes szabaacutelyozaacuteshoz azonban joacute segiacutetseacuteget nyuacutejt Hataacutesvizsgaacutelatok eseteacuten neacutelkuumlloumlzhetetlen eszkoumlz A magas pontforraacutesboacutel eacutes a kiterjedt teruumlleti forraacutesboacutel szaacutermazoacute szennyező anyagok talaj-koumlzeli koncentraacutecioacutejaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet magyar szabvaacutenyok roumlgziacutetik

A diffuacutezioacute klimatoloacutegia az alkalmazott eacuteghajlattannak az aacutega amely a leacutegszennyező anyagok terjedeacutese hiacutegulaacutesa eacutes felhalmozoacutedaacutesa szempontjaacuteboacutel doumlntő fontossaacuteguacute meteoroloacutegiai elemek eacutes teacutenyezők meghataacuterozaacutesaacuteval eacutes vizsgaacutelataacuteval foglalkozik Diffuacutezioacuteklimatoloacutegiai vizsgaacutelataink ceacutelja a szaacutemiacutetoacutegeacutepes moacutedszerek szaacutemaacutera szuumlkseacuteges objektiacutev kvantitatiacutev regionaacutelis jellegű diffuacutezioacute klimatoloacutegiai adatok megszerzeacutese A szennyező anyagok talajkoumlzeli koncentraacutecioacutejaacutet turbulens-diffuacutezioacutes egyenlettel hataacuterozhatjuk meg az ipari parameacuteterek eacutes a meteoroloacutegiai teacutenyezők vaacuterhatoacute gyakorisaacutegaacutenak ismereteacuteben Valamely adott forraacutes szennyező hataacutesaacutenak felmeacutereacuteseacutehez legalaacutebb egy eacuteven keresztuumll meacuterni kell a hely jellemző diffuacutezioacute klimatoloacutegiai adatait Ha nincsenek megfelelő reacuteszletesseacutegű adataink akkor egy lehetőleg koumlzeli hasonloacute eacuteghajlatuacute aacutellomaacutes sok eacutevi adatsoraacuteval valoacute oumlsszeveteacutes ad lehetőseacuteget arra hogy meghataacuterozzuk a vaacuterhatoacute immisszioacute eacuterteacutekeacutet



A szennyező anyagok diffuacutezioacutejaacutet előideacutező komplex leacutegkoumlri mechanizmus keacutet fő teacutenyezője az aacuteramlaacutesi eacutes hőmeacuterseacutekleti mező teacuterbeli eloszlaacutesa eacutes annak időbeli vaacuteltozaacutesa Ennek a megismereacuteseacutehez a hőmeacuterseacutekleti viszonyok a talaj-koumlzeli eacutes magassaacutegi szeacutel folyamatos vagy időszakos meacutereacuteseacutere van szuumlkseacuteg Az orszaacutegban jelenleg magassaacutegi leacutegaacutellapot meacutereacutest keacutet aacutellomaacuteson magassaacutegi szeacutelmeacutereacutest 10 talaj-koumlzeli szeacutelregisztraacutelaacutest koumlzel 50 helyen eacuteghajlati eacuteszleleacutest pedig 100 aacutellomaacuteson veacutegeznek E meteoroloacutegiai teacutenyezők felhasznaacutelaacutesaacuteval nyerjuumlk a diffuacutezioacute klimatoloacutegia teacutenyezőit a stabilitaacutesi parameacutetert a talajszelet a szeacutelprofilt ezek egyuumlttes gyakorisaacutegi eloszlaacutesaacutet eacutes a keveredeacutesi reacuteteg vastagsaacutegaacutet

A leacutegszennyeződeacutes-meteoroloacutegia teveacutekenyseacutegi teruumllete a lokaacutelis vaacuterosi regionaacutelis kontinentaacutelis eacutes globaacutelis levegőminőseacuteg tervezeacutese Ennek kereteacuteben az alaacutebbiakkal foglalkozik

bull a transzmisszioacute teacutenyezőinek meacutereacutese eacutes vizsgaacutelata

bull levegőtisztasaacuteg-veacutedelmi doumlnteacutesi modellek kialakiacutetaacutesa eacutes alkalmazaacutesa

bull levegőszennyezettseacuteg-előrejelzeacutes

bull az alapterheleacutes megaacutellapiacutetaacutesa

bull emisszioacute eacutes immisszioacute koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutesek kiszaacutemiacutetaacutesa

Valamely vizsgaacutelt szennyező forraacutes koumlrnyezeteacuteben alapterheleacutesnek nevezzuumlk azt a taacutevolabbi koumlrnyezetből szaacutermazoacute aacutetlagos immisszioacutet (I) amelyet olyan időjaacuteraacutesi helyzetek immisszioacuteiboacutel meacuternek vagy szaacutemiacutetanak amelyekben a vizsgaacutelt szennyező forraacutesboacutel eredő koncentraacutecioacute egy gyakorlati alapon meghataacuterozott aacutetlagos maximaacutelis eacuterteacutekkoumlzbe esik

Valamely szennyező forraacutes koumlrnyezeteacuteben teacutenylegesen meacuterhető koncentraacutecioacute (Imax) az alapterheleacutes (Ia) eacutes az adott forraacutes aacuteltal okozott aacutetlagos maximaacutelis koncentraacutecioacute (Iv-max) hataacutesaacuteboacutel tevődik oumlssze Mivel Imax a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekneacutel (In-max) nagyobb nem lehet a levegőkeacuteszlet terhelhetőseacutege szempontjaacuteboacutel gazdaacutelkodni a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutek eacutes az alapterheleacutes kuumlloumlnbseacutegekeacutent meghataacuterozhatoacute tartomaacutenyon beluumll lehet

A hazai szabaacutelyozaacutes a levegőkeacuteszlet-gazdaacutelkodaacutes eacuterdekeacuteben szaacutemszerűen megadja az alapterheleacutes eacuterteacutekeket az orszaacuteg valamennyi telepuumlleacuteseacutere Ezek az eacuterteacutekek azonban nem tisztaacuten alapterheleacutes jellegűek mert magukban foglaljaacutek a szabaacutelyozaacutes maacutes (pl fokozott veacutedelmi) szempontjait is

Tisztulaacutesi folyamatok

Ha a leacutegkoumlrbe jutoacute idegen anyagok vaacuteltozatlan formaacuteban az atmoszfeacuteraacuteban maradnaacutenak akkor ennek oumlsszeteacutetele viszonylag roumlvid idő alatt olyan vaacuteltozaacutesokat szenvedne hogy alkalmatlannaacute vaacutelna az ember eacutes szaacutemos maacutes eacutelőleacuteny szaacutemaacutera Szerencseacutere a levegőnek akaacutercsak az eacutelő viacuteznek termeacuteszetes oumlntisztulaacutesa van Azonban ha a szennyező anyagok kibocsaacutetaacutesa egy adott meacuterteacutekben megnő uacutej egyensuacutelyi helyzet aacutell be melyneacutel a levegőben leacutevő szennyezőanyag-tartalom az előzőkhoumlz keacutepest valamivel magasabb A keacuterdeacutes azonban az hogy az uacutej egyensuacutelynak megfelelő atmoszfeacuteraacutet eacutes ennek koumlvetkezmeacutenyeit a jelenlegi eacutelővilaacuteg eacutes az ember hogyan viseli el Nem kell nagymeacuteretű vaacuteltozaacutesoknak bekoumlvetkezni a leacutegaacutellapotban ahhoz hogy neacutehaacuteny generaacutecioacute muacuteltaacuten az oumlkosziszteacutemaacutekban maacuter valoacuteban laacutetvaacutenyos vaacuteltozaacutesok koumlvetkezzenek be Ez a levegőszennyeződeacutes egyik nagy probleacutemaacuteja melynek veszeacutelyesseacutege lappangoacute voltaacuteban van



26 aacutebra A leacutegkoumlr oumlntisztulaacutesa


1 Mi okozza a koumlrnyezet savasodaacutesaacutet

2 Milyen robbanoacutemotor kipufogoacute gaacutezaira jellemző nitrogeacuten-oxidok (NO NO2 NOX) eacutes a SO2

3 Mi a szedimentum

4 Mekkora a hőmeacuterseacutekleti gradiens a troposzfeacutereacuteban eacutes iacuterja le a dimenzioacutejaacutet


11 fejezet - A levegő szennyezeacuteseacutenek szabaacutelyozaacutesaA levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekek

A levegőtisztasaacuteg-veacutedelmi vizsgaacutelatok eacutes inteacutezkedeacutesek veacutegső ceacutelja a megfelelő minőseacutegű leacutegkoumlri levegő biztosiacutetaacutesa az ember az eacutelővilaacuteg eacutes a veacutedendő anyagi javak igeacutenyei szerint Ezeacutert szuumlkseacuteges meghataacuterozni eacutes jogszabaacutelyban roumlgziacuteteni az eleacuterendő ceacutelt a leacutegkoumlri levegő megkoumlvetelt minőseacutegi jellemzőit

A levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekek (immisszioacute normaacutek In) megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten igen sokfeacutele koumlvetelmeacutenynek kell eleget tenni Ezeket a koumlvetelmeacutenyeket behataacuteroljaacutek a lehetőseacutegek A főbb szempontok az alaacutebbiak

Egeacuteszseacuteguumlgyi- toxikoloacutegiai szempontok A szennyező anyag hataacutesa az egeacuteszseacutegre az expoziacutecioacutes idő a koncentraacutecioacute a szinergista eacutes antagonista hataacutesok stb fuumlggveacutenyeacuteben

Koumlrnyezetveacutedelmi szempontok A termeacuteszetes eacutes mezőgazdasaacutegi noumlveacutenyek az aacutellatvilaacuteg az oumlkosziszteacutemaacutek veacutedelme Eacutepuumlletek műszaki leacutetesiacutetmeacutenyek műemleacutekek műtaacutergyak eacuterzeacutekeny technoloacutegiaacutek veacutedelme a fokozott korroacutezioacutetoacutel ill a kaacuteros hataacutesoktoacutel

A szabaacutelyozaacutes moacutedjainak alkalmazaacutesa Hataacutereacuterteacutekek differenciaacutelaacutesa a veacutedendő teruumlletek szerint A hataacutereacuterteacutekek differenciaacutelaacutesa az expoziacutecioacutes időtartamok meteoroloacutegiai helyzetek a szennyező technoloacutegiaacutek szerint A kibocsaacutetaacutesok csoumlkkenteacutese technikai lehetőseacutegeinek figyelembe veacutetele Egyezteteacutes maacutes (munkaegeacuteszseacuteguumlgyi emisszioacutes) normaacutekkal

Gazdasaacutegi szempontok A neacutepgazdasaacuteg ill az egyes uumlzemek teherbiacuteroacute keacutepesseacutege a veacutedekezeacutesi koumlltseacutegeket eacutes a biacutersaacutegokat illetően Oumlsztoumlnző jellegű biacutersaacutegolaacutesi rend megalapozaacutesa

Jogi szempontok A hataacutereacuterteacutek megjeleneacuteseacutenek jogi formaacuteja (rendelet szabvaacuteny iraacutenyelv stb) hataacuteskoumlre Betartaacutesaacutenak szankcionaacutelaacutesa ellenőrizhetőseacutege meacuterhetőseacutege

A levegő szennyezettseacutegeacutet az immisszioacute meacutereacutesi eredmeacutenyek alapjaacuten minősiacutetjuumlk A minősiacuteteacutes fő szempontjai a rendeletben előiacutert levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekekkel valoacute egybeveteacutes A levegőt szennyezettnek minősiacutetjuumlk ha a jellemző immisszioacute koncentraacutecioacutek a megengedett hataacutereacuterteacutekeket meghaladjaacutek Erre vonatkozoacutean az 51990 (XII6) NM eacutes a 171993 (VIII25) NM sz rendeletek inteacutezkednek

A hataacutereacuterteacutekek koumlzuumll mindig az adott teruumlletre eacutes időtartamra vonatkozoacutet kell figyelembe venni Az orszaacuteg teruumllete aacuteltalaacuteban veacutedett I teruumlleti kategoacuteriaacuteba tartozik Ebből keruumllnek kijeloumlleacutesre a kiemelten veacutedett eacutes veacutedett II kategoacuteriaacuteba tartozoacute teruumlletek Előbbi a Koumlrnyezetveacutedelmi Miniszteacuterium utoacutebbi a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat hataacuteskoumlreacutebe tartozik Az időtartam szerint vagy a 24 oacuteraacutera vonatkozoacute napi aacutetlagot (I n) vagy a naponta egyszer legfeljebb feacutel oacuteraacuten aacutet megengedett maximaacutelis eacuterteacutekeket (I n max) kell egybevetni meacutereacutesi a meacutereacutes eredmeacutenyeivel aszerint hogy mintaveacuteteleink 24 oacuteraacuten aacutet vagy 30 percig tartottak Hosszuacute időtartamok aacutetlagait az eacuteves hataacutereacuterteacutekekhez (In eacutev ) kell viszonyiacutetani

Nem koumlzoumlmboumls hogy a szennyezettseacuteg mekkora neacutepesseacuteget milyen termeacuteszeti mezőgazdasaacutegi koumlrnyezetet milyen anyagi javakat eacuterint esetleg kaacuterosiacutet A helyzet megiacuteteacuteleacuteseacutehez figyelembe kell venni az erre vonatkozoacute statisztikai eacutes maacutes adatokat

A levegőben jelen leacutevő szennyező anyagok nem egymaacutestoacutel elszigetelten fejtik ki hataacutesukat Bioloacutegiai egeacuteszseacuteguumlgyi szempontboacutel az egyidejűleg hatoacute szennyező anyagok szinergikus hataacutesuacuteak is lehetnek

A levegő minősiacuteteacutese egyreacuteszt szuumlkseacuteges lehet kiterjedt teruumlletek (reacutegioacutek agglomeraacutecioacutek) eacutes telepuumlleacutesek eseteacuteben Maacutesreacuteszt szuumlkseacuteges lehet szűkebb teruumlleten (koumlrnyezeti hataacutesvizsgaacutelat lakossaacutegi panasz kivizsgaacutelaacutesa stb) vagy valamely szennyező forraacutes koumlrnyezeteacuteben Az első esetben (telepuumlleacutes reacutegioacute) a minősiacuteteacutes soraacuten aacuteltalaacuteban a koumlvetkező szempontokat kell figyelembe venni

bull a szennyező anyagok fajtaacutei eacutes veszeacutelyesseacuteguumlk (toxicitaacutesuk)

bull a szennyező anyagok jellemző koncentraacutecioacutei teruumlleti időbeni alakulaacutesuk


A levegő szennyezeacuteseacutenek szabaacutelyozaacutesa

bull az eacuterintett lakossaacuteg termeacuteszeti eacutes anyagi javak

bull az eacuteszlelt egeacuteszseacuteg-kaacuterosodaacutesok koumlrnyezeti kaacuterok

bull a teruumllet veacutedettseacutege (veacutedettseacutegi kategoacuteria uumlduumllőteruumllet stb)

bull a szennyezettseacuteg kiterjedeacutese (helyi vaacuterosi regionaacutelis)

bull a szennyezettseacuteg tendenciaacuteja (hosszabb időre vonatkozoacute adatsorok birtokaacuteban)

bull a jellemző szennyező forraacutesok

bull a meteoroloacutegiai orograacutefiai terjedeacutesi oumlsszefuumlggeacutesek

bull vaacuterosrendezeacutesi ipartelepiacuteteacutesi stb szempontok levegőtisztasaacuteg-veacutedelmi tervek

bull lakossaacutegi panaszok kaacuterteacuteriacuteteacutesi peres eljaacuteraacutesok stb

Valamely szennyező forraacutes koumlrnyezeteacutere ill szűkebb teruumlletekre eacuterveacutenyesiacutethető szempontok a koumlvetkezők (esetenkeacutent az adatbeszerzeacutesi forraacutes megjeloumlleacuteseacutevel)

bull a szennyező forraacutes helye eacutes koumlrnyezete beeacutepiacutetettseacuteg maacutes szennyező uumlzemek eacuterintett lakossaacuteg stb

bull a forraacutes emisszioacuteja (emisszioacute-bevallaacutes hatoacutesaacutegi meacutereacutes emisszioacute hataacutereacuterteacutek biacutersaacuteg

bull a koumlrnyező teruumllet immiszioacute viszonyai rendszeres vagy időszakos meacutereacutesek koncentraacutecioacutek

bull szennyezőanyag-fajtaacutek hataacutereacuterteacutek-tuacutelleacutepeacutes gyakorisaacutegok

bull meteoroloacutegiai eacutes helyrajzi viszonyok terjedeacutesi iraacuteny uralkodoacute szeacutel a domborzat hataacutesa halmozoacutedaacutesi lehetőseacuteg

bull veacutedőtaacutevolsaacutegok betartaacutesa veacutedettseacutegi kategoacuteria megaacutellapiacutetaacutesa

bull a szennyező forraacutes levegőtisztasaacuteg-veacutedelmi berendezeacutesei (keacutemeacutenymagassaacuteg levaacutelasztoacute berendezeacutes fajtaacuteja hataacutesfoka uumlzemvitele szennyező technoloacutegiai folyamatok zaacuterttaacute teacutetele stb)

bull a tervezett emisszioacute csoumlkkenteacutesi inteacutezkedeacutesek beruhaacutezaacutesok (megfelelő dokumentaacutelaacutessal)

bull uumlzemi technoloacutegiai keacuterdeacutesek rekonstrukcioacute bőviacuteteacutes kitelepiacuteteacutes gyaacutertmaacuteny vaacuteltoztataacutes technoloacutegia korszerűsiacuteteacutes

bull koumlrnyezeti kaacuterok noumlveacutenykaacuterok mezőgazdasaacutegi kaacuterteacutetel korroacutezioacutes kaacuterok

bull a lakossaacuteg koumlreacuteben felmeruumllő panaszok esetleges peres eljaacuteraacutesok

bull uumlzemi eacutes teruumlleti gyoacutegyiacutetoacute eacutes megelőző szervek adatai a lakossaacuteg egeacuteszseacutegeacutere vonatkozoacutean (haacuteziorvos szakrendeleacutes koacuterhaacutez AacuteNTSZ)

bull koraacutebbi ellenőrzeacutesek alkalmaacuteval foganatosiacutetott inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacutenak vizsgaacutelata

Az Euroacutepai Unioacute koumlvetelmeacuteny-rendszere

Az Euroacutepai Unioacute hataacuterozatokkal eacutes iraacutenyelvekkel szabaacutelyozza a tagorszaacutegok koumltelezettseacutegeit eacutes jogait a levegőminőseacuteg meacutereacuteseacutevel eacutes ellenőrzeacuteseacutevel kapcsolatban A szabaacutelyozaacutes főbb vonaacutesai az alaacutebbiak

Az orszaacuteg teruumlleteacuten ki kell jeloumllni a kuumlloumlnboumlző szennyezettseacutegű reacutegioacutekat Aacuteltalaacuteban a 250 ezerneacutel toumlbb lakost magaacuteba foglaloacute agglomeraacutecioacutek alkothatnak egy egyseacuteget Ki kell jeloumllni a hataacutereacuterteacuteket meghaladoacute meacuterteacutekben szennyezett teruumlleteket valamint olyan teruumlleteket melyeken un tűreacuteshataacutert vezetuumlnk be egy meghataacuterozott időtartamra Ez a tűreacuteshataacuter a hataacutereacuterteacutek feletti koncentraacutecioacute Ezekre a teruumlletekre inteacutezkedeacutesi terveket kell keacutesziacuteteni eacutes megvaloacutesiacutetani 2 eacuteves hataacuteridővel A teruumlletek ilyen besorolaacutesa eacutevenkeacutent feluumllvizsgaacutelandoacute



A hataacuterozatok megaacutellapiacutetjaacutek a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekeket a leggyakoribb szennyező anyagokra neacutezve A hataacutereacuterteacutek rendszer időtartam eacutes teruumllet szerint differenciaacutelt uacutejabb iraacutenyelvek kiadaacutesa vaacuterhatoacute a rendszer nem veacutegleges Kuumlloumlnbseacuteg a hazai szabaacutelyzaacutestoacutel hogy az egyes szennyező anyagok hataacutereacuterteacutekei időtartamuk szerint nem egyseacutegesek vannak 1 oacuteraacutes 6 oacuteraacutes 8 oacuteraacutes 24 oacuteraacutes stb hataacutereacuterteacutekek Vannak tovaacutebbaacute un iraacutenyeacuterteacutekek melyeknek zaacuteros hataacuteridőn beluumlli eleacutereacuteseacutere toumlrekedni kell Ezek szigoruacutebbak a hataacutereacuterteacutekekneacutel

A teruumlletek kijeloumlleacuteseacutere eacutes a hataacutereacuterteacutekek betartaacutesaacutenak ellenőrzeacuteseacutere meacutereacuteseket kell veacutegezni Koumltelező meacutereacutesek jelenleg az alaacutebbiak keacuten-dioxid nitrogeacuten-dioxid a szaacutelloacute por (TSP PM10) a szeacuten-monoxid az oacutezon a benzol Neacutehaacuteny eacutev haladeacutekkal meacutereacutesre koumltelezettek a neheacutezfeacutemek a raacutekkeltő szeacutenhidrogeacutenek Mindezek meacutereacuteseacutehez megfelelő meacuterőhaacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese szuumlkseacuteges Aacuteltalaacuteban folyamatos uumlzemű (real time) monitor aacutellomaacutesokra van szuumlkseacuteg Szaacutemukat az iraacutenyelvek a szennyezettseacuteg eacutes az exponaacutelt lakossaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben szabaacutelyozzaacutek Az aacutellomaacutesok elhelyezeacuteseacuteneacutel figyelembe kell venni a maximaacutelisan terhelt vaacuterosreacuteszeket a koumlzlekedeacutes hataacutesaacutenak kitett vaacuterosreacuteszeket valamint egy tiszta levegőjű kontroll teruumlletet is

A vaacuterosi ill szennyezett teruumlleti meacuterőhaacuteloacutezat mellett haacutetteacuter-szennyezettseacuteg meacuterő aacutellomaacutesokat kell leacutetesiacuteteni Ezek szaacutema hazaacutenk viszonylataacuteban 4-6 koumlzoumltt van

Nagy suacutelyt helyez az Unioacute a minőseacuteg- biztosiacutetaacutesra eacutes minőseacuteg- ellenőrzeacutesre (QA- QC) Ez előiacuterja a referencia laboratoacuteriumok leacutetesiacuteteacuteseacutet akkreditaacutelaacutesaacutet a meacuterőeszkoumlzoumlk rendszeres nemzeti eacutes nemzetkoumlzi ellenőrzeacuteseacutet Oumlsszefuumlggenek ezzel az adatkezeleacutesre vonatkozoacute iraacutenyelvek is melyek megszabjaacutek az adatok eacuterveacutenyesseacutegeacutenek kriteacuteriumait Ilyen pl az hogy az aacutetlagok keacutepzeacuteseacutehez a folyamatos meacutereacutesi adatok legalaacutebb 75-aacutenak eacuterveacutenyesnek kell lenniuumlk

Az informaacutecioacutecsere az EU aacutellamok koumlzoumltt koumllcsoumlnoumls Az adatszolgaacuteltataacutesi koumltelezettseacuteg azokra az anyagokra vonatkozik melyeknek meacutereacutese koumltelező Csak a kriteacuteriumoknak megfelelő (valid) adatok koumlzoumllhetők Inteacutezkednek az iraacutenyelvek a lakossaacuteg rendszeres taacutejeacutekoztataacutesaacuteroacutel is a meacutedia utjaacuten

Az Euroacutepai Unioacute koumlvetelmeacuteny-rendszereacutenek megvaloacutesiacutetaacutesa volumeneacuteben eacutes minőseacutegeacuteben is bőviacuteti ismereteinket az orszaacuteg levegőminőseacutegi aacutellapotaacuteroacutel A rendszer bevezeteacutese eacutes uumlzemelteteacutese azonban jelentős gazdasaacutegi konzekvenciaacutekkal jaacuter

A leacutegszennyező anyagok kibocsaacutetaacutesnak szabaacutelyozaacutesa

A helyhez koumltoumltt leacutegszennyező forraacutesok szennyezőanyag kibocsaacutetaacutesaacutenak 1999-ben meacuteg eacuterveacutenyes aacutetfogoacute szabaacutelyozaacutesa 13 eacuteve jelent meg eacutes leacutepett hataacutelyba Az 1986-ban megjelent jogszabaacutelyokat az akkori taacutersadalmi politikai gazdasaacutegi viszonyoknak eacutes műszaki-technikai szintnek megfelelően dolgoztaacutek ki A szabaacutelyozaacutes a maga idejeacuteben megfelelő moacutedon szolgaacutelta a levegőtisztasaacuteg-veacutedelem uumlgyeacutet eacutes toumlbb eacuteven aacutet betoumlltoumltte feladataacutet maacutera azonban elavult előiacuteraacutesi eacutes főleg hataacutereacuterteacutek-rendszere nem felel meg a rsquo90-es eacutevekben veacutegbement gazdasaacutegi-politikai vaacuteltozaacutesok eacutes műszaki fejlődeacutes szintjeacutenek eacutes az Euroacutepai Unioacute koumlvetelmeacutenyeinek A jogszabaacutelyalkotoacutek előrelaacutetaacutesaacutenak koumlszoumlnhetően a szabaacutelyozaacutesba beeacutepiacutetett neacutehaacuteny rugalmas megoldaacutes tette csupaacuten lehetőveacute hogy mindeddig hataacutelyba maradjon A kor koumlvetelmeacutenyeinek megfelelő modern szabaacutelyozaacutes kidolgozaacutesa ma maacuter elkeruumllhetetlen

A Koumlrnyezetveacutedelmi Toumlrveacuteny előiacuteraacutesainak betartaacutesa illetve Magyarorszaacuteg Euroacutepai Unioacutehoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesa eacuterdekeacuteben okvetlenuumll szuumlkseacuteges a levegőtisztasaacuteg-veacutedelem teljes uacutejraszabaacutelyozaacutesa

A szabaacutelyozaacutes kidolgozaacutesa toumlbb eacuteve megkezdődoumltt amelynek soraacuten doumlntően az Euroacutepai Unioacute előiacuteraacutesait illetve ndash ahol ilyen nincs ndash a fejlett koumlrnyezeti kultuacuteraacutejuacute euroacutepai orszaacutegok jogszabaacutelyait vetteacutek alapul Az uacutej komplex szabaacutelyozaacutesnak 1999 augusztusaacuteig csupaacuten neacutehaacuteny eleme leacutepett hataacutelyba az uacutej koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő aacuteltalaacutenos előiacuteraacutesokat roumlgziacutető kormaacutenyrendelet eacutes annak valamennyi veacutegrehajtaacutesi rendelete meacuteg nem jelent meg ezeacutert az alaacutebbiakban bemutatott szabaacutelyozaacutesi rendszer ismerteteacutese tervezeteken alapul amelyek az elfogadaacutes folyamaacuten kisebb meacuterteacutekben moacutedosulhatnak

A szabaacutelyozaacutes alapelvei aacuteltalaacutenos előiacuteraacutesok

A koumlrnyezet veacutedelmeacutenek szabaacutelyairoacutel szoacuteloacute 1995 eacutevi LIII toumlrveacuteny alapelvkeacutent az alaacutebbiakat mondja ki

bdquoA koumlrnyezethasznaacutelatot uacutegy kell megszervezni hogy

bull a legkisebb meacuterteacutekű koumlrnyezetterheleacutest eacutes igeacutenybeveacutetelt ideacutezze elő

bull megelőzze a koumlrnyezetszennyezeacutest



bull kizaacuterja a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutest

A megelőzeacutes eacuterdekeacuteben a koumlrnyezethasznaacutelat soraacuten a leghateacutekonyabb megoldaacutest kell alkalmazni A koumlrnyezetet veszeacutelyeztető vagy kaacuterosiacutetoacute koumlrnyezethasznaacuteloacute koumlteles azonnal befejezni a veszeacutelyeztető vagy kaacuterosiacutetoacute teveacutekenyseacuteget A koumlrnyezethasznaacuteloacute koumlteles gondoskodni a teveacutekenyseacuteg aacuteltal bekoumlvetkezett koumlrnyezetkaacuterosodaacutes megszuumlnteteacuteseacuteről a kaacuterosodott koumlrnyezet helyreaacutelliacutetaacutesaacuteroacutelrdquo

A toumlrveacuteny a levegő veacutedelme eacuterdekeacuteben előiacuterja hogy

bdquoA levegőt veacutedeni kell minden olyan mesterseacuteges hataacutestoacutel hellip amely minőseacutegeacutet veszeacutelyeztető vagy egeacuteszseacuteget kaacuterosiacutetoacute moacutedon terheli A teveacutekenyseacutegek leacutetesiacutetmeacutenyek tervezeacuteseacuteneacutel megvaloacutesiacutetaacutesaacutenaacutel folytataacutesaacutenaacutel valamint a termeacutekek előaacutelliacutetaacutesaacutenaacutel eacutes hasznaacutelataacutenaacutel toumlrekedni kell arra hogy a leacutegszennyező anyagok kibocsaacutetaacutesa a lehető legkisebb meacuterteacutekű legyenrdquo

A szabaacutelyozaacutes alapelveinek roumlgziacuteteacutese soraacuten a Koumlrnyezetveacutedelmi toumlrveacuteny az Euroacutepai Unioacute 84360EEC szaacutemuacute (Az ipari uumlzemek leacutegszennyezeacuteseacutenek csoumlkkenteacutese) eacutes a 9661EC szaacutemuacute (Az integraacutelt szennyezeacutes megelőzeacutes eacutes csoumlkkenteacutes) direktiacutevaacuteinak előiacuteraacutesait kell figyelembe venni

A levegőtisztasaacuteg-veacutedelem alapelvei a koumlvetkezők

A leacutegszennyezeacutest okozoacute teveacutekenyseacutegek tervezeacutese megvaloacutesiacutetaacutesa eacutes műkoumldteteacutese soraacuten minden lehetseacuteges inteacutezkedeacutest meg kell tenni azeacutert hogy a leacutegszennyező anyagok keletkezeacuteseacutet megelőzzeacutek illetve azok kibocsaacutetaacutesaacutet a legkisebb meacuterteacutekűre csoumlkkentseacutek Ennek eacuterdekeacuteben a rendelkezeacutesre aacutelloacute legjobb technikaacutekat kell alkalmazni (best available technique BAT) A BAT figyelembeveacuteteleacutevel kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket (emisszioacutes hataacutereacuterteacutek) kell megaacutellapiacutetani eacutes azokat mint minimaacutelis koumlvetelmeacutenyt be kell tartani

A BAT (vagy roumlviden leghateacutekonyabb megoldaacutes) a korszerű technikai sziacutenvonalnak megfelelő legjobb rendelkezeacutesre aacutelloacute technika amelyet a kibocsaacutetaacutesok megelőzeacutese eacutes ndash amennyiben a megelőzeacutes nem valoacutesiacutethatoacute meg ndash a kibocsaacutetaacutesok csoumlkkenteacutese valamint a koumlrnyezet egeacuteszeacutere gyakorolt hataacutes meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben alkalmaznak eacutes amely a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesaacutenak alapjaacuteul szolgaacutel

A BAT meghataacuterozaacutesaacutehoz hasznaacutelt kulcsfogalmak eacutertelmezeacutese a koumlvetkező

bull a legjobb azt jelenti hogy az alkalmazott technika a leghateacutekonyabb a koumlrnyezet egeacuteszeacutenek magas szintű veacutedelme eacuterdekeacuteben

bull a rendelkezeacutesre aacutelloacute technika az amelynek fejleszteacutesi szintje lehetőveacute teszi az eacuterintett ipari aacutegazatokban toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutet elfogadhatoacute műszaki eacutes gazdasaacutegi felteacutetelek mellett fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a hasznaacutelni kiacutevaacutent technikaacutet az adott orszaacutegban gyaacutertjaacutek aacutelliacutetjaacutek elő vagy maacuteshol Az elfogadhatoacute gazdasaacutegi felteacutetelek megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel a koumlltseacutegek eacutes a haszon araacutenyaacutet kell meacuterlegelni

bull a technika fogalmaacuteba beleeacutertendő az alkalmazott technoloacutegia eacutes moacutedszer amelynek alapjaacuten a berendezeacutest (technoloacutegiaacutet leacutetesiacutetmeacutenyt) tervezik eacutepiacutetik karbantartjaacutek uumlzemeltetik eacutes műkoumldeacuteseacutet megszuumlntetik

Nyilvaacutenvaloacute tehaacutet hogy a BAT nem bdquocsuacutecstechnikaacutetrdquo jelent hanem a piacon eleacuterhető megfelelő műkoumldeacutesi referenciaacuteval rendelkező eljaacuteraacutesokat amelyek alkalmazaacutesa gazdasaacutegilag is elfogadhatoacute

A levegőtisztasaacuteg veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute inteacutezkedeacuteseket az integraacutelt szennyezeacutes megelőzeacutes eacutes csoumlkkenteacutes elveacutenek figyelembeveacuteteleacutevel kell megvaloacutesiacutetani Nevezetesen

bull A koumlrnyezet egeacuteszeacutenek veacutedelmeacutet kell elsődlegesnek tekinteni A levegő szennyezeacuteseacutet csoumlkkentő beavatkozaacutes nem okozhatja maacutes koumlrnyezeti elem szennyezeacuteseacutet

bull A hulladeacutekok keletkezeacuteseacutet el kell keruumllni amennyiben hulladeacutek keletkezik azt uacutejra kell hasznosiacutetani ahol ez műszaki gazdasaacutegi szempontok miatt nem lehetseacuteges aacutertalmatlaniacutetani kell

bull Hateacutekony energiafelhasznaacutelaacutest kell megvaloacutesiacutetani

bull A balesetek megelőzeacutese eacutes koumlvetkezmeacutenyeik meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben inteacutezkedeacuteseket kell tenni

Aacuteltalaacutenos eacutes egyeacuteb előiacuteraacutesok



bull A levegőveacutedelmi koumlvetelmeacutenyeket az orszaacutegos regionaacutelis helyi eacutes műszaki tervezeacutes soraacuten figyelembe kell venni

bull Minden leacutegszennyező hataacutessal jaacuteroacute teveacutekenyseacuteg engedeacutelykoumlteles Nem engedeacutelyezhető olyan uacutej teveacutekenyseacuteg megkezdeacutese ami hataacutereacuterteacutek-tuacutelleacutepeacutest okoz

bull A megleacutevő leacutetesiacutetmeacutenyeknek megfelelő tuumlrelmi idő utaacuten (3-8 eacutev) kell a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket betartani Az a leacutetesiacutetmeacuteny amely a tuumlrelmi idő lejaacuterta utaacuten nem tartja be a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket nem uumlzemeltethető

bull A teveacutekenyseacutegek folytataacutesa soraacuten biztosiacutetani kell hogy a leacutegszennyező anyagok kibocsaacutetaacutesa ne okozza a koumlrnyezeti levegő jelentős szennyezeacuteseacutet Ezeacutert a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacuteket (immisszioacutes hataacutereacuterteacutekek) be kell tartani

bull Ha egy teruumlleten a maacuter ott műkoumldő leacutegszennyező forraacutesok kibocsaacutetaacutesainak koumlvetkezteacuteben a levegő oly meacuterteacutekben szennyezett hogy az tovaacutebb nem terhelhető akkor ezen a teruumlleten uacutej leacutegszennyező anyag-kibocsaacutetaacutes nem engedhető meg Uacutej leacutegszennyező forraacutes csak abban az esetben leacutetesiacutethető ha tervezett kibocsaacutetaacutessal egyeneacuterteacutekű emisszioacutet az adott teruumlleten kivaacuteltanak Az egyeneacuterteacutekű kibocsaacutetaacutes nem azonos toumlmegaacuteramuacute emisszioacutet jelent hanem olyan szennyezőanyag aacuteram-meacuterseacutekleacutest amely a hataacutesteruumlleten az uacutejonnan kibocsaacutetott szennyező anyag mennyiseacuteggel okozott szennyezettseacuteg noumlvekedeacutessel azonos meacuterteacutekű szennyezettseacuteg csoumlkkenteacutest eredmeacutenyez

bull A levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutek betartaacutesa uacutegy is eleacuterhető hogy a BAT-naacutel nagyobb hataacutesfokuacute technikaacutet alkalmaznak eacutes a BAT alapjaacuten meghataacuterozottnaacutel alacsonyabb kibocsaacutetaacutesokat eacuternek el A megfelelő megoldaacutesok kivaacutelasztaacutesa gazdasaacutegi eacutes műszaki megfontolaacutesok keacuterdeacutese

bull Olyan uacutej leacutegszennyező forraacutesok koumlruumll amelyek a koumlrnyezeti levegő minőseacutegeacutere jelentős hataacutest gyakorolnak veacutedelmi oumlvezetet kell kialakiacutetani

A veacutedelmi oumlvezet fajtaacutei

bull a helyhez koumltoumltt leacutegszennyező forraacutesok koumlruumll kialakiacutetott veacutedőteruumllet eacutes

bull a koumlzuacutet menteacuten kijeloumllt veacutedősaacutev

A veacutedelmi oumlvezet nagysaacutega 50 eacutes 1000 m koumlzoumltt vaacuteltozhat a teveacutekenyseacuteg leacutegszennyező hataacutesaacutetoacutel fuumlggően

Azokon a teruumlleteken (oumlvezetekben eacutes agglomeraacutecioacutekban) ahol a leacutegszennyező anyagok koncentraacutecioacuteja meghaladja a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacuteket szennyezeacutes-csoumlkkenteacutesi terveket kell keacutesziacuteteni

A leacutegszennyező forraacutesok szennyezőanyag kibocsaacutetaacutesaacutet rendszeresen ellenőrizni kell Az ellenőrzeacutes toumlrteacutenhet

bull folyamatos meacutereacutessel

bull időszakos meacutereacutessel

bull műszaki becsleacutessel

A leacutegszennyező forraacutesok jellemzőiről eacutes a kibocsaacutetott szennyező anyagok mennyiseacutegeacuteről rendszeresen adatot kell szolgaacuteltatni

A helyhez koumltoumltt diffuacutez leacutegszennyező forraacutesokat uacutegy kell kialakiacutetani műkoumldtetni eacutes fenntartani hogy abboacutel a lehető legkevesebb leacutegszennyező anyag keruumlljoumln a koumlrnyezetbe Ennek eacuterdekeacuteben a leghateacutekonyabb megoldaacutest (BAT) kell alkalmazni

A bűzzel jaacuteroacute teveacutekenyseacutegek soraacuten a BAT alkalmazaacutesaacuteval meg kell akadaacutelyozni hogy a lakossaacutegot zavaroacute bűz keruumlljoumln a levegőbe

A kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek (Emisszioacute-hataacutereacuterteacutekek)

Fogalmak

Anyag baacutermely keacutemiai elem eacutes annak vegyuumlletei



Leacutegszennyező anyag a levegő minőseacutegeacutet haacutetraacutenyosan befolyaacutesoloacute anyag amely az emberi teveacutekenyseacuteg koumlvetkezteacuteben keruumllt a levegőbe eacutes amely kaacuteros lehet az ember egeacuteszseacutegeacutere vagy a koumlrnyezet minőseacutegeacutere kaacuterosiacutethatja az anyagi javakat megakadaacutelyozhatja vagy befolyaacutesolhatja a koumlrnyezet jogszerű hasznaacutelataacutet

Levegőterheleacutes valamely anyag levegőbe bocsaacutetaacutesa

Levegőszennyezeacutes leacutegszennyező anyag levegőbe bocsaacutetaacutesa

Kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek a levegőnek jogszabaacutelyban vagy hatoacutesaacutegi hataacuterozatban meghataacuterozott olyan meacuterteacutekű szennyezeacutese amely nem leacutephető tuacutel

Leacutegszennyező forraacutes a berendezeacutesnek illetőleg leacutetesiacutetmeacutenynek az a pontja illetőleg feluumllete amelyből illetve amelyről leacutegszennyező anyag keruumll a levegőbe

Fajtaacutei helyhez koumltoumltt pont- feluumlleti (diffuacutez)- vonal- eacutes mozgoacute leacutegszennyező forraacutes

A helyhez koumltoumltt leacutegszennyező pontforraacutesokra

bull technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

bull egyedi kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

bull oumlssztoumlmegű kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek aacutellapiacutethatoacutek meg

A technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket minden esetben a BAT figyelembeveacuteteleacutevel kell megaacutellapiacutetani ezeacutert eacuterteacutekuumlk a technikai gazdasaacutegi eacutes taacutersadalmi fejlődeacutessel időben vaacuteltozik

A technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek keacutet fő csoportra oszthatoacutek

bull aacuteltalaacutenos technoloacutegia kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

bull eljaacuteraacutes specifikus technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

Eacuterteacutekuumlk fuumlgg

bull a leacutegszennyező anyag toumlmegaacuteramaacutetoacutel

bull a leacutegszennyező anyag minőseacutegeacutetől veszeacutelyesseacutegeacutetől

bull a legjobb rendelkezeacutesre aacutelloacute technika szintjeacutetől

A technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekegyseacutegben adhatoacutek meg Pl

bull koncentraacutecioacute mgm3 fuumlstgaacutez ppm teacuterf

bull termeacutekspecifikus eacuterteacutek gGJ gkWh kgt termeacutek gm2 termeacutek

bull a felhasznaacutelt nyersanyag mennyiseacutegeacutere vonatkoztatott eacuterteacutek toumlmeg

Az egyedi kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket akkor aacutellapiacutetja meg a hatoacutesaacuteg ha

bull a technikai eacutes műszaki fejlődeacutes meghaladja az orszaacutegos eacuterveacutenyű hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz alapul vett BAT szintjeacutet eacutes annaacutel szigoruacutebb hataacutereacuterteacutek betartaacutesaacutet is lehetőveacute teszi

bull az adott teruumllet leacutegszennyezettseacutege olyan magas hogy a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekek betartaacutesaacutehoz nem eleacutegseacuteges a BAT alkalmazaacutesa annaacutel hateacutekonyabb inteacutezkedeacutesek szuumlkseacutegesek a leacutegszennyező anyag kibocsaacutetaacutes megelőzeacuteseacutere illetve csoumlkkenteacuteseacutere

Az egyedi kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek mindig szigoruacutebb mint az orszaacutegosan eacuterveacutenyes hataacutereacuterteacutekek

Oumlssztoumlmegű kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek egy meghataacuterozott teruumlletre vagy termeleacutesi aacutegra szennyezőforraacutes-csoportra megaacutellapiacutetott kibocsaacutethatoacute szennyezőanyag oumlsszmennyiseacuteg Megaacutellapiacutetaacutesaacutenak ceacutelja hogy egy adott teruumlleten esetleg az egeacutesz orszaacuteg teruumlleteacuten egy meghataacuterozott forraacutescsoport kibocsaacutetaacutesaacutenak fokozatos tervszerű



meacuterseacutekleacuteseacutet lehessen eleacuterni Kiemelt alkalmazaacutesi teruumllete a hataacuterokon aacutetterjedő leacutegszennyezeacutesek meacuterseacutekleacuteseacutere szolgaacuteloacute nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek teljesiacuteteacuteseacutenek tervszerű veacutegrehajtaacutesa Ilyen esetekben a nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek bizonyos szennyező anyagok koumltelező csoumlkkenteacuteseacutet iacuterjaacutek elő az orszaacuteg szaacutemaacutera meghataacuterozott idő alatt (pl keacuten-dioxid nitrogeacuten-oxidok illeacutekony szeacutenhidrogeacutenek stb) E koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek elősegiacuteteacuteseacutere szolgaacutelhat az oumlssztoumlmegű kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek alkalmazaacutesa (Jelenleg az 50 MW th vagy annaacutel nagyobb bemenő hőteljesiacutetmeacutenyű tuumlzelőberendezeacutesekre keruumlltek megaacutellapiacutetaacutesra)

A) Aacuteltalaacutenos technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

Az aacuteltalaacutenos technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket szennyező anyag csoportokra aacutellapiacutetjaacutek meg a szennyezőanyag fizikai keacutemiai tulajdonsaacutegai eacutes a koumlrnyezetre gyakorolt hataacutesa alapjaacuten Kuumlloumln hataacutereacuterteacutek rendszer vonatkozik az alaacutebbi anyagcsoportokra

bull a szilaacuterd szervetlen anyagok

bull a gaacutez eacutes gőznemű szervetlen anyagok

bull a szerves anyagok

bull a raacutekkeltő anyagok

Az egyes anyagcsoportokon beluumll a szennyezőanyagokat osztaacutelyba soroljaacutek eacutes a veszeacutelyesseacutegi osztaacutelyokra a leacutegszennyező anyag toumlmegaacuteramaacutetoacutel fuumlggő kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket aacutellapiacutetanak meg Az egyes anyagcsoportokra tervezett hataacutereacuterteacutekeket eacutes a szerves anyagok osztaacutelyba sorolaacutesaacutet taacuteblaacutezatok tartalmazzaacutek

Az egyes osztaacutelyokhoz rendelt kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek koncentraacutecioacutek az osztaacutelyban szereplő valamennyi szennyezőanyag egyuumlttes koncentraacutecioacutejaacutera vonatkozik A hataacutereacuterteacutekek a megadott leacutegszennyező anyag toumlmegaacuteram nagysaacutegnaacutel nagyobb kibocsaacutetaacutesokra vonatkoznak

Az aacuteltalaacutenos technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek eacuterveacutenyesek minden olyan esetben amikor az egyes technoloacutegiaacutekra vonatkozoacute eljaacuteraacutes specifikus technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek vagy az adott pontforraacutesra egyedi kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek nincsenek meghataacuterozva

B) Eljaacuteraacutes specifikus technoloacutegiai hataacutereacuterteacutekek

Eljaacuteraacutes specifikus technoloacutegiai hataacutereacuterteacutekeket aacutellapiacutetanak egy sor olyan technoloacutegiaacutera amely fejlettseacutegi szintje bizonyos szennyezőanyagok tekinteteacuteben szigoruacutebb vagy enyheacutebb koumlvetelmeacutenyek betartaacutesaacutet teszi lehetőveacute Az eljaacuteraacutes-specifikus technoloacutegiai hataacutereacuterteacutekek csak az adott eljaacuteraacutes meghataacuterozott anyagaira vonatkoznak a technoloacutegiaacutekboacutel kikeruumllő egyeacuteb szennyező anyagokra az aacuteltalaacutenos technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket kell alkalmazni A tervek szerint első leacutepcsőben mintegy 40 technoloacutegiaacutera aacutellapiacutetanak meg eljaacuteraacutes specifikus hataacutereacuterteacuteket Az eljaacuteraacutes specifikus hataacutereacuterteacutekkel szabaacutelyozott technoloacutegiaacutek szaacutema idővel bővuumll

a) Reacuteszletesen szabaacutelyozott technoloacutegiaacutek

Az olyan technoloacutegiai folyamatokat amelyek jelentős hataacutest gyakorolnak a koumlrnyezetre eacutes speciaacutelis jellemzőik indokoljaacutek reacuteszletes előiacuteraacutesokkal szabaacutelyozzaacutek

Ilyen reacuteszletes előiacuteraacutesok vonatkoznak pl

bull a tuumlzeleacutesi eljaacuteraacutesokra

bull a hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere

bull a motorbenzinek taacuterolaacutesaacutera eacutes szaacutelliacutetaacutesaacutera

bull az illeacutekony szerves vegyuumlletek felhasznaacutelaacutesaacutera

Ezekre a technoloacutegiaacutekra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesok a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeken tuacutelmenően reacuteszletes előiacuteraacutesokat tartalmaznak toumlbbek koumlzoumltt a technoloacutegiaacutek műkoumldteteacutesi felteacuteteleire ndash az uumlzemelteteacutesi parameacuteterekre a kibocsaacutetaacutesok eacutes műkoumldeacutesi jellemzők ellenőrzeacuteseacutere meacutereacuteseacutere eacutes az adatszolgaacuteltataacutesra illetve egyeacuteb műszaki koumlvetelmeacutenyekre

b) A tuumlzeleacutesi technoloacutegiaacutek leacutegszennyező anyagainak szabaacutelyozaacutesa



A nagytoumlmegű leacutegszennyező anyagok (keacuten-dioxid nitrogeacuten-oxidok por szeacuten-monoxid) jelentős reacutesze esetenkeacutent doumlntő toumlbbseacutege az energia-előaacutelliacutetaacutest szolgaacuteloacute tuumlzeleacutesi technoloacutegiaacutekboacutel szaacutermazik A keacuten-dioxid eacutes a nitrogeacuten-oxidok hataacuterokon aacutetterjedő szennyezőanyagok amelyek jelentősen hozzaacutejaacuterulnak a savas esők kialakulaacutesaacutehoz eacutes amelyek kibocsaacutetaacutesaacutenak meacuterseacutekleacuteseacutere Magyarorszaacuteg aacuteltal alaacuteiacutert nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek vonatkoznak

A tuumlzelő berendezeacutesek technoloacutegiai kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeit eacutes egyeacuteb előiacuteraacutesait

bull a bemenő hőteljesiacutetmeacutenyeacutet

bull a tuumlzelőberendezeacutes fajtaacutejaacutet eacutes

bull a felhasznaacutelt energiahordozoacute fajtaacutejaacutet

figyelembe veacuteve kuumlloumlnboumlző moacutedon szabjaacutek meg

Az 50 MWth eacutes az enneacutel nagyobb hőteljesiacutetmeacutenyű tuumlzelőberendezeacutesek (nagy tuumlzelőberendezeacutesek) leacutegszennyező anyagainak kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeiről 1998-ban jelent meg Magyarorszaacutegon szabaacutelyozaacutes (221998 (VI 26) KTM rendelet)

Ez a tuumlzelőberendezeacutes csoport amely a tuumlzeleacutesi technoloacutegiaacutekboacutel szaacutermazoacute leacutegszennyező anyagok doumlntő toumlbbseacutegeacutet bocsaacutetja ki eacutes amelynek kibocsaacutetaacutesait az Euroacutepai Unioacute 88609EEC eacutes a 9466EC direktiacutevaacutei szabaacutelyozzaacutek A magyar jogszabaacutely harmonizaacutel az EU fenti direktiacutevaacuteival

Az egyidejűleg toumlbbfeacutele tuumlzelőanyaggal uumlzemeltetett tuumlzelőberendezeacutesekneacutel a technoloacutegiaacutei kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket a felhasznaacutelt tuumlzelőanyagok bevitt hőteljesiacutetmeacutenyeacutenek araacutenyaacuteban kell meghataacuterozni

Az uacutej tuumlzelőberendezeacuteseknek a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket a rendelet hataacutelybaleacutepeacuteseacutenek időpontjaacutetoacutel a megleacutevő tuumlzelő berendezeacuteseknek 2008 december 31-ig kell teljesiacuteteni a berendezeacutes rendelteteacuteseacutetől fuumlggően

Ha valamely gazdaacutelkodoacute szervezet a reacuteszeacutere megaacutellapiacutetott kibocsaacutetaacutesi kontingenst nem hasznaacutelja ki (pl azeacutert mert levaacutelasztoacute berendezeacutest helyezett uumlzembe) azt reacuteszben vagy egeacuteszben aacutetengedheti maacutes szervezet reacuteszeacutere a Főfeluumlgyelőseacuteg joacutevaacutehagyaacutesaacuteval

A tuumlzelőberendezeacutesek leacutegszennyező anyag kibocsaacutetaacutesait rendszeresen ellenőrizni kell

A 300 MWth neacutevleges bemenő hőteljesiacutetmeacutenyeineacutel nagyobb uacutej tuumlzelőberendezeacuteseket folyamatos szennyezőanyag-kibocsaacutetaacutest meacuterő valamint a fuumlstgaacutezaacutellapotot ellenőrző meacuterő eacutes adatroumlgziacutető műszerekkel kell felszerelni

Folyamatosan meacuterni kell a fuumlstgaacutez

bull keacuten-dioxid nitrogeacuten-oxid szeacuten-monoxid szilaacuterdanyag eacutes oxigeacutentartalmaacutet

bull a hőmeacuterseacutekleteacutet sebesseacutegeacutet eacutes nyomaacutesaacutet

A fuumlstgaacutez nedvesseacutegtartalmaacutet időszakosan kell meacuterni

Foumlldgaacutez tuumlzeleacutes eseteacuten nem szuumlkseacuteges meacuterni a keacuten-dioxid eacutes szilaacuterdanyag tartalmat

Megleacutevő berendezeacuteseket megfelelő tuumlrelmi idő utaacuten kell felszerelni folyamatos meacuterőműszerekkel

A 300 MWth neacutevleges bemenő hőteljesiacutetmeacutenyneacutel kisebb tuumlzelőberendezeacutesek eseteacuten a leacutegszennyező anyagok kibocsaacutetaacutesaacutet eacutevente kell megmeacuteretni erre feljogosiacutetott szervezettel

Az Euroacutepai Unioacute a koumlzeljoumlvőben tervezi a nagy tuumlzelőberendezeacutesekre vonatkozoacute direktiacutevaacutek moacutedosiacutetaacutesaacutet Ennek soraacuten elsősorban a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek eacutes a meacutereacutesi előiacuteraacutesok szigoriacutetaacutesa vaacuterhatoacute illetve beeacutepuumll a direktiacutevaacuteba az integraacutelt szennyezeacutes-megelőzeacutes elve Az EU előiacuteraacutesok megvaacuteltozaacutesa utaacuten a magyar jogszabaacutely is moacutedosiacutetaacutesra keruumll

A 140 kWth ndash 50 kWth hőteljesiacutetmeacutenyű tuumlzelőberendezeacutesek kibocsaacutetaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa szinteacuten a bemenő teljesiacutetmeacuteny kategoacuteriaacutetoacutel a felhasznaacutelt tuumlzelőanyag fajtaacutejaacutetoacutel eacutes a tuumlzelőberendezeacutes tiacutepusaacutetoacutel (kazaacuten vagy gaacutezturbina) fuumlggő technoloacutegiaacutei hataacutereacuterteacutekekkel toumlrteacutenik



A 140 kWth termikus hőteljesiacutetmeacutenyű doumlntően lakossaacutegi eacutes kommunaacutelis fűteacutesre hasznaacutelt tuumlzelőberendezeacutesek szennyezőanyag kibocsaacutetaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa eacutes ellenőrzeacutese a koumltelező termeacutekminősiacuteteacutes kereteacuteben toumlrteacutenik majd

c) A hulladeacutekeacutegeteacutes kibocsaacutetaacutesainak szabaacutelyozaacutesa

A hulladeacutekok eacutegeteacutese olyan technoloacutegiai folyamat amelynek soraacuten a bevitt anyagokat termikus oxidaacutecioacuteval aacutertalmatlaniacutetjaacutek Az eljaacuteraacutes sajaacutetossaacutega hogy a bevitt anyagok (hulladeacutekok) oumlsszeteacutetele nem aacutellandoacute sok esetben nagy meacuterteacutekben ingadozik ami jelentősen befolyaacutesolja az eacutegetők fuumlstgaacutezaacuteban megjelenő szennyező anyagok fajtaacutejaacutet eacutes mennyiseacutegeacutet

Az eacutegeteacutesre bevitt hulladeacutek fajtaacutejaacutetoacutel eacutes az alkalmazott technoloacutegiaacutetoacutel fuumlggően a hagyomaacutenyos tuumlzeleacutesi technoloacutegiaacutekra jellemző szennyezők mellett kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyes leacutegszennyező anyagok keletkezhetnek (pl soacutesav hidrogeacuten-fluorid neheacutezfeacutemek dioxinok eacutes furaacutenok) Ez a koumlruumllmeacuteny indokolja a szigoruacute technoloacutegiai előiacuteraacutesok eacutes hateacutekony koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacutesek betartaacutesaacutet a koumlrnyezetszennyezeacutes elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben

A hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere vonatkozoacute levegőtisztasaacuteg-veacutedelmi előiacuteraacutesokat a 111991 (V 16) KTM rendelet roumlgziacuteti

A rendelet kidolgozaacutesaacutenaacutel figyelembe vetteacutek az Euroacutepai Unioacute

bull 89429EEC sz a megleacutevő telepuumlleacutesi hulladeacutek eacutegetőkről szoacuteloacute illetve a

bull 89369EEC sz az uacutej telepuumlleacutesi hulladeacutekeacutegetőkről szoacuteloacute direktiacutevaacuteit valamint

bull az akkor meacuteg pusztaacuten tervezet formaacuteban leacutevő 9467EC sz a veszeacutelyes hulladeacutekeacutegetőkről szoacuteloacute EU direktiacuteva előkeacutesziacutető anyagait

A magyar előiacuteraacutes fejlettebb mint az EU-nak a kommunaacutelis hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere vonatkozoacute direktiacutevaacutei de csak reacuteszben harmonizaacutel ndash mivel előbb keletkezett ndash a 9467EC iraacutenyelvvel

A magyar jogszabaacutely hataacutelya kiterjed valamennyi olyan berendezeacutesre amelyben hulladeacutekot eacutegetnek (fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a veszeacutelyes hulladeacutek vagy kommunaacutelis termeleacutesi hulladeacutek) (Az EU ezt jelenleg kuumlloumln szabaacutelyozza eacutes bizonyos hulladeacutekokra mint pl kuumlloumlnboumlző termeleacutesi hulladeacutekok nincs szabaacutelyozaacutesa)

A magyar szabaacutelyozaacutes nem alkalmaz napi hataacutereacuterteacuteket eacutes nem ad vaacutelasztaacutesi lehetőseacuteget a 100 eacutes 97 eacuterteacutek koumlzoumltt ezzel szemben nitrogeacuten-oxidokra is tartalmaz előiacuteraacutest

A szennyező anyagok kibocsaacutetaacutesaacutet (szilaacuterd eleacutegetlen szeacutenhidrogeacuten keacuten-dioxid soacutesav hidrogeacuten-fluorid nitrogeacuten-oxidok eacutes szeacuten-monoxid) 1000 kgh neacutevlege kapacitaacutes felett időszakosan (eacutevente legalaacutebb egyszer) meacuterni kell

A dioxinok eacutes furaacutenok hataacutereacuterteacutekeacutenek (01 ngm3) megadaacutesa toxicitaacutes egyeneacuterteacutekben toumlrteacutenik (TE)

A toxicitaacutesi egyeneacuterteacutek meghataacuterozaacutesaacutehoz az egyes vegyuumlletek meacutert mennyiseacutegeacutet meg kell szorozni a toxicitaacutesi teacutenyezővel eacutes az iacutegy nyert mennyiseacutegek oumlsszegezhetők Az Euroacutepai Unioacute a koumlzeljoumlvőben tervezi a nem veszeacutelyes hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere vonatkozoacute előiacuteraacutesainak alapvető moacutedosiacutetaacutesaacutet Ennek kereteacuteben

bull megmarad a veszeacutelyes hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere vonatkozoacute 94667EC direktiacuteva

bull egy uacutej iraacutenyelvet dolgoznak ki a telepuumlleacutesi egyeacuteb nem veszeacutelyes hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere

Ennek hataacutereacuterteacutekrendszere doumlntően megegyezik a veszeacutelyes hulladeacutekok eacutegeteacuteseacutere vonatkozoacute eacuterteacutekekkel

Az uacutej direktiacuteva elfogadaacutesa utaacuten a jelenlegi magyar szabaacutelyozaacutes is aacutetdolgozaacutesra keruumll az EU előiacuteraacutesainak megfelelően Ennek soraacuten toumlbbek koumlzoumltt a tervek szerint

bull bevezetik a napi koumlzeacutepeacuterteacutekeket a hataacutereacuterteacutekekneacutel

bull szigoriacutetjaacutek a meacutereacutesi előiacuteraacutesokat

bull eacuterveacutenyre juttatjaacutek az integraacutelt szemleacuteletet a szennyviacutezkihasznaacutelaacutesokra eacutes az energiahateacutekonysaacutegra vonatkozoacute előiacuteraacutesok is megjelennek



bull hulladeacutek eacutes nem hulladeacutek egyuumltt eacutegeteacutese eseteacuten vegyes hataacutereacuterteacuteket vezetnek be a vegyes hataacutereacuterteacutek alaacutebbi keacuteplettel toumlrteacutenik

C = Vh x Ch + Vt x Ct

Vh + Vt

ahol

C vegyes hataacutereacuterteacutekVh a hulladeacutek eacutegeteacuteseacuteből szaacutermazoacute fuumlstgaacutez mennyiseacutegeCh a hulladeacutekeacutegeteacutes hataacutereacuterteacutekeVt a technoloacutegiai folyamathoz hasznaacutelt tuumlzelőanyagboacutel szaacutermazoacute fuumlstgaacutez mennyiseacutegeCt a technoloacutegiai folyamatra vonatkozoacute hataacutereacuterteacutekek

d) Illeacutekony szerves vegyuumlletek (volatile organic compounds VOC) kibocsaacutetaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa

Illeacutekony szerves vegyuumlletek azok a szerves vegyuumlletek amelyek gőznyomaacutesa 29315 K fokon egyenlő vagy meghaladja a 001 kPa-t vagy a felhasznaacutelaacutes speciaacutelis koumlruumllmeacutenyei koumlzoumltt ezzel azonos illeacutekonysaacuteguacuteak

A VOC-k a leacutegkoumlrbe keruumllve a napfeacuteny hataacutesaacutera a nitrogeacuten-oxidokkal reakcioacuteba leacutepnek eacutes oacutezon keletkezik A troposzfeacuterikus oacutezon az oxidaacuteloacute szmogok tipikus komponense Kaacuterosiacutetja a leacutegzőszerveket a noumlveacutenyi sejteket leacuteguacuteti megbetegedeacuteseket okoz irritaacutelja a szemet a szerkezeti anyagok korroacutezioacutejaacutet ideacutezi elő Ezeacutert indokolt hogy a kibocsaacutetaacutesukat kuumlloumln előiacuteraacutesok szabaacutelyozzaacutek Az Euroacutepai Unioacute 199913EC sz direktiacutevaacuteja roumlgziacuteti a VOC felhasznaacutelaacutes eacutes kibocsaacutetaacutes szabaacutelyait amely alapul szolgaacutel a magyar szabaacutelyozaacutes kidolgozaacutesaacutehoz is

A direktiacuteva mintegy 20 teveacutekenyseacutegre aacutellapiacutet meg aacuteltalaacuteban az oldoacuteszer felhasznaacutelaacutes meacuterteacutekeacutetől fuumlggő

bull veacuteggaacutez-kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket (mg CNm3)

bull diffuacutez kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket (az oldoacuteszer bevitel -a)

bull oumlsszkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket (a teljes technoloacutegiaacutera vonatkozoacute a gyaacutertott termeacutek egyseacutegnyi mennyiseacutegeacutere szaacutemiacutetott oldoacuteszer toumlmeg gkg gm2 gdb vagy bevitt oldoacuteszer -a)

Minden leacutetesiacutetmeacutenynek eacutes berendezeacutesnek teljesiacuteteni kell

bull a veacuteggaacutez kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket eacutes a diffuacutez kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket vagy

bull az oumlsszkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket

Kuumlloumln hataacutereacuterteacuteket roumlgziacutet a szabaacutelyozaacutes a kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyes anyagokra az alaacutebbiak szerint

bull A raacutekkeltő mutageacuten vagy meacutergező anyagokat (a 67548EEC direktiacuteva szerinti R45 R49 R60 eacutes R61 jelzeacutessel) keveacutesbeacute veszeacutelyes anyagokra kell kivaacuteltani ha ez nem lehetseacuteges akkor 10 gh-naacutel nagyobb emisszioacute eseteacuten a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek 2 mgm3

bull Halogeacutenezett szerves oldoacuteszerek (R40)

Ha az emisszioacute nagyobb mint 100 gh a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek 20 mgm3

A megleacutevő berendezeacuteseknek 2007 oktoacuteber 31-ig kellett teljesiacuteteni a hataacutereacuterteacutekeket

Kuumlloumlnleges engedmeacuteny adhatoacute a megleacutevő berendezeacutesek uumlzemeltetőjeacutenek amely maacuter veacutegrehajtott VOC csoumlkkentő inteacutezkedeacutest eacutes ezeacutert teljesiacuteti az alaacutebbi hataacutereacuterteacutekeket

50 mgCNm3 utoacuteeacutegetőkneacutel 150 mgCNm3 baacutermely maacutes VOC csoumlkkenteacutesi technoloacutegiaacuteval

Ezen uumlzemeltetők a nemzeti jogszabaacutely hataacutelybaleacutepeacuteseacutetől szaacutemiacutetott 12 eacutevig mentesuumllnek fuumlstgaacutez emisszioacutes hataacutereacuterteacutekek betartaacutesa aloacutel

A kiveacutetel nem vonatkozik a kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyes anyagokra



Az iraacutenyelv lehetőseacuteget ad az uumlzemeltetőknek eacutes az orszaacutegoknak csoumlkkenteacutesi tervek keacutesziacuteteacuteseacutere Ebben az esetben a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket nem szuumlkseacuteges minden leacutetesiacutetmeacutenyre betartani de legalaacutebb olyan meacuterteacutekű szennyezőanyag kibocsaacutetaacutes-csoumlkkeneacutest kell eleacuterni mintha a hataacutereacuterteacutekeket betartottaacutek volna Ez lehetőseacuteget ad az orszaacutegok szaacutemaacutera a leggazdasaacutegosabb megoldaacutesok alkalmazaacutesaacutera

A kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek betartaacutesaacutet ellenőrizni kell A 10 kgh oumlssz-szaacutem emisszioacute felett folyamatos meacuterőrendszert kell kieacutepiacuteteni Enneacutel kisebb kibocsaacutetaacutes eseteacuten időszakos meacutereacutesek elveacutegzeacutese szuumlkseacuteges

A motorbenzinek az illeacutekony szerves vegyuumlletek joacutel elhataacuterolhatoacute csoportja Felhasznaacutelaacutesuk szeacuteles koumlrben elterjedt rendkiacutevuumll nagy mennyiseacutegben ezeacutert az oumlsszes VOC kibocsaacutetaacutesban jelentős reacuteszaraacutenyt keacutepviselnek (Magyarorszaacutegon az oumlsszes VOC kibocsaacutetaacutes 8 -a) Ezeacutert indokolt hogy a motorbenzinek aacuteltal okozott leacutegszennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutere kuumlloumln előiacuteraacutesok vonatkozzanak

A motorbenzinek taacuterolaacutesakor toumllteacutesekor eacutes szaacutelliacutetaacutesakor keletkező szeacutenhidrogeacuten-emisszioacute korlaacutetozaacutesaacuteroacutel a 91995 (VIII 31) KTM rendelet rendelkezik amely az Euroacutepai Unioacute erre vonatkozoacute 9463EC sz direktiacutevaacutejaacuteval harmonizaacutel A motorbenzinek taacuterolaacutesakor eacutes elosztaacutesakor a legnagyobb szennyező forraacutesok

bull a taacuteroloacute tartaacutelyok leacutegzői

bull a szaacutelliacutetoacute tartaacutelyok leacutegzői

bull a benzinkutak taacuteroloacute tartaacutelyainak leacutegzői valamint

bull a geacutepjaacuterművek taacuteroloacute tartaacutelyai

A tartaacutelyok toumllteacutesekor az aacutettoumlltoumltt benzin mennyiseacutegeacutevel azonos teacuterfogatuacute benzingőzzel teliacutetett levegő keruumll a koumlrnyezetbe eacutes ezzel nagymeacuterteacutekben szennyezi a levegőt A benzingőz koumlrnyezetbe keruumlleacutese megfelelő technika alkalmazaacutesaacuteval megelőzhető vagy jelentős meacuterteacutekben csoumlkkenthető

A jogszabaacutely előiacuteraacutesai szerint

A taacuteroloacute tartaacutelyokat eacutes a benzinszaacutelliacutetoacute jaacuterművek tartaacutelyait uacutegy kell kialakiacutetani hogy az aacutettoumllteacutes soraacuten a toumlltoumltt tartaacutelyboacutel kileacutepő benzingőzzel teliacutetett levegőt visszavezesseacutek abba a tartaacutelyba amelyből a toumllteacutes toumlrteacutenik Ezt a gaacutez visszavezető rendszert gaacutezingaacutenak nevezik

A geacutepjaacuterművek tartaacutelyainak toumllteacutesekor kileacutepő benzingőzt is vissza kell vezetni az uumlzemanyagtoumlltő aacutellomaacutes taacuteroloacutetartaacutelyaacuteba (pisztoly gaacutez visszavezeteacutes)

A foumlld feletti szabadon aacutelloacute motorbenzin-taacuteroloacute tartaacutelyokat feluumlletkezeleacutessel (hő elleni veacutedelemmel feacutenyvisszaverő bevonattal) kell ellaacutetni

A benzingőz visszatartaacutesa (alapvetően nagyteacuterfogatuacute taacuteroloacutetartaacutelyok eseteacuten) veacuteggaacutez kezelő rendszerek (adszorberek veacuteggaacutez-hűtők eacutegetőberendezeacutesek) alkalmazaacutesaacuteval is megoldhatoacute

A gőzvisszavezető eacutes ndashkezelő rendszerek akkor felelnek meg az előiacuteraacutesoknak ha

bull Helyhez koumltoumltt tartaacutelyboacutel szaacutelliacutetoacute jaacutermű tartaacutelyaacuteba illetve szaacutelliacutetoacute jaacutermű tartaacutelyaacuteboacutel helyhez koumltoumltt tartaacutelyba toumlltenek aacutet motorbenzint akkor

bull a motorbenzin aacuteramlaacutes csak a gőzvisszavezető rendszer csatlakoztataacutesa eseteacuten indul meg

bull a gőzvisszavezető rendszer a gőzvisszavezeteacutes időtartama alatt legalaacutebb 95 -os hataacutesfokkal megakadaacutelyozza a motorbenzingőzoumlk koumlrnyezetbe juttataacutesaacutet

A benzintoumlltő aacutellomaacuteson csak olyan toumlltőszeleppel ellaacutetott aacutettoumlltőfejet (pisztolyt) alkalmaznak amely a geacutepjaacuterműtankboacutel kiszoriacutetott motorbenzingőzoumlket visszavezeti a toumlltőaacutellomaacutes taacuteroloacutetartaacutelyaacuteba

bull passziacutev veacutedelem eseteacuten

bull a gőzvisszavezető rendszerben kis aacuteramlaacutesi ellenaacutellaacutes mellett biztosiacutetott a szabad gőzaacutetaacuteramlaacutes

bull az aacutettoumlltőfej (pisztoly) toumlltőszelep ellennyomaacutesa a gyaacutertoacute adatai szerinti maximaacutelis eacuterteacuteket nem leacutepi tuacutel



bull a toumlltőszelep a geacutepjaacutermű uumlzemanyagtartaacutelyaacutehoz csatlakozoacute toumlmiacutetőkarimaacutei nincsenek kirepedve vagy egyeacuteb maacutes toumlmiacutetetlenseacuteget okozoacute meghibaacutesodaacutest nem mutat

bull aktiacutev veacutedelem eseteacuten

bull az uumlzemanyagtartaacutely toumllteacutesekor a tartaacutelyboacutel kiszoriacutetott gőzoumlk vaacutekumszivattyuacute segiacutetseacutegeacutevel keruumllnek ndash csővezeteacuteken ndash vissza a foumlld alatti tartaacutelyba

bull a toumlmiacuteteacutes neacutelkuumlli gőzvisszavezető rendszerekben visszavezetett levegő motorbenzingőz elegy teacuterfogata nem lehet nagyobb mint az aacutettoumlltoumltt uumlzemanyag 105 -a

A helyhez koumltoumltt taacuteroloacutetartaacutelyok eseteacuteben

bull a veacuteggaacutezkezelő berendezeacutesek vagy egyeacuteb műszaki megoldaacutesok levaacutelasztaacutesi hataacutesfokaacutenak legalaacutebb 95 -os hataacutesfokuacutenak kell lennie

bull ha a veacuteggaacutezkezelő pontforraacutesnak minősuumll a 95 hataacutesfokuacute levaacutelasztaacutes mellett a pontforraacutesra vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket is be kell tartani

A veacuteggaacutezvisszavezető rendszereket uacutegy kell kialakiacutetani hogy azok egymaacuteshoz csatlakoztathatoacutek legyenek

Uacutej leacutetesiacutetmeacutenyek csak a fenti előiacuteraacutesok betartaacutesaacuteval leacutetesiacutethetők Megleacutevő leacutetesiacutetmeacutenyeket a benzinforgalomtoacutel fuumlggő tuumlrelmi időn beluumll (3-10 eacutev) kell ellaacutetni az előiacutert műszaki veacutedelemmel A leacutegszennyezeacutes meacuterseacutekleacuteseacutet szolgaacuteloacute berendezeacutesek műkoumldőkeacutepesseacutegeacutet eacutes hataacutesfokaacutet rendszeresen ellenőriztetni kell

Geacutepjaacuterművek leacutegszennyezeacutese

A belső eacutegeacutesű motorokboacutel a leacutegteacuterbe kikeruumllő kipufogoacutegaacutezok sajaacutetos tulajdonsaacuteguacute koumlrnyezet szennyezeacutest is okozhatnak Az őszi eacutes teacuteli koumldoumls időszakban a leszaacutelloacute hideg leacutegaacuteramlat hataacutesaacutera ha a kipufogoacutegaacutezok nem tudnak a leacutegteacuter magasabb reacutetegeacuteben elkeveredni akkor leacutetrejoumln a geacutepjaacuterművekkel tuacutelzsuacutefolt nagyvaacuterosok reacuteme a bdquoszmogrdquo a fuumlstkoumld amely az emberekneacutel leacutegzeacutesi neheacutezseacuteget eacutes suacutelyosabb esetekben meacutergezeacutest is okozhat

A napsugaras szeacutelcsendes időben is keletkezhet bdquoszmogrdquo fuumlstkoumld a belső eacutegeacutesű motorok nagy mennyiseacutegű kipufogoacutegaacutezaiboacutel Ennek a fotokeacutemiai szmog keletkezeacuteseacutenek oka az el nem eacutegett telitetlen szeacutenhidrogeacutenek eacutes a nitrogeacutenoxidok jelenleacuteteacuteben keresendő Az erős napsugaacuterzaacutes a nitrogeacutenoxidokboacutel meacutergező oacutezont (O3) keacutepez A keletkezett oacutezon a szeacutenhidrogeacutenekkel aldehideket alkot amelyek narkotikus hataacutesuacuteak a kisebb moacutelsuacutelyuacuteak az ember koumltőhaacutertyaacutejaacutet eacutes leacutegutait ingerlik

A fotokeacutemiai szmog kialakulaacutesaacutera Kalifornia klimatikus viszonya igen kedvező Ezeacutert elsőkeacutent 1947-ben Amerikaacuteban Los Angelesben vizsgaacuteltaacutek a geacutepjaacuterművek koumlrnyezet szennyező hataacutesaacutet A kutataacutesok eredmeacutenyeire taacutemaszkodva 1952-ben szuumlletett helyi javaslat a geacutepjaacuterművek kipufogoacutegaacutez emisszioacutejaacutenak korlaacutetozaacutesaacutera Ennek hataacutesaacutera 1960-ban kezdődtek el a reacuteszletes toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesok a kipufogoacutegaacutez kellemetlen oumlsszetevőinek meacuterseacutekleacuteseacutere az USA-ban amelyet koumlvetett Euroacutepa is A kezdeti japaacuten elzaacuterkoacutezaacutes sem tartott sokaacuteig eacutes az 1970-es eacutevektől a geacutepjaacuterművek szennyezőanyag kibocsaacutetaacutesaacutet -a mennyiseacuteguumlkre utaloacute vizsgaacutelati eljaacuteraacutesok alapjaacuten- szinte a vilaacuteg valamennyi orszaacutegaacuteban előiacuteraacutesok korlaacutetozzaacutek A geacutepjaacutermű gyaacutertoacutek ezeacutert keacutenytelenek olyan műszaki megoldaacutesokat alkalmazni a belső eacutegeacutesű motoroknaacutel amelyekkel az egyre szigorodoacute előiacuteraacutesok is teljesiacutethetők

A geacutepjaacuterművek leacutegszennyezeacuteseacutere vonatkozoacute joacutel reprodukaacutelhatoacute vizsgaacutelati eljaacuteraacutest nem volt koumlnnyű kidolgozni mert a belső eacutegeacutesű motor minden uumlzemelteteacutesi aacutellapotaacuteban maacutes-maacutes oumlsszeteacutetelű kipufogoacutegaacutezt produkaacutel Az Otto-motorra jellemző hogy a legnagyobb CO eacuterteacutekek alacsony fordulatszaacutemnaacutel kis terheleacutesekneacutel koumlzelzaacutert fojtoacuteszelep aacutellaacutesnaacutel (alapjaacuteraton) eacutes ugyancsak kis terheleacutesneacutel 13-17deg-os fojtoacuteszelep helyzetneacutel a maximaacutelis fordulatszaacutem 60-a koumlruumlli eacuterteacutekeacuteneacutel adoacutednak (Ez az alapja annak hogy a mai időszakos koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelatnaacutel illetve a koumlzuacuteti ellenoumlrzeacutesekneacutel is ezekben a motor aacutellapotokban veacutegzik a CO meacutereacuteseacutet)

A szemeacutelygeacutepkocsik műkoumldeacutesi tartomaacutenyaacutet aacutetfogoacute első vizsgaacutelati moacutedszert Amerikaacuteban dolgoztaacutek ki Ennek a Kalifornia-Tesztnek a leacutenyege az hogy a jaacuterművel goumlrgős padon (amelyet a jaacutermű toumlmege alapjaacuten laacutetnak el tehetetlenseacutegi toumlmeggel) egy meghataacuterozott menetciklust kell 7-szer teljesiacuteteni mikoumlzben a kipufogoacutegaacutezt gaacutezelemzőkkel analizaacuteljaacutek eacutes a kijeloumllt (7x7=49) meacutereacutespontokban kapott adatokkal adott szaacutemitaacutesi eljaacuteraacutessal egy-egy gaacutezoumlsszetevő emisszioacutejaacutet szaacutemszerűen jellemeznek grammeacuterfoumlld vagy grammteszt egyseacuteggel



A kuumlloumlnboumlző orszaacutegok ma hasznaacutelt vizsgaacutelati eljaacuteraacutesai is a Kalifornia-Teszt leacutenyegeacutet koumlvetik de maacutes-maacutes menetciklust kipufogoacutegaacutez mintaveacutetelezeacutest eacutes maacutes kieacuterteacutekeleacutesi moacutedszert alkalmaznak ezeacutert a kuumlloumlnboumlző vizsgaacutelatok szaacutemeacuterteacutekei koumlzvetlenuumll nem hasonliacutethatoacutek oumlssze

Az euroacutepai szabaacutelyozaacutes 1958 maacutercius 20-aacuten kezdoumldoumltt az ENSZ kereteacuteben műkoumldő Euroacutepai Gazdasaacutegi Bizottsaacuteg angolul Economic Commission for Europe (ECE) egyezmeacutenyeacutenek alaacuteiraacutesaacuteval amelynek melleacutekletei előiacuteraacutesai reacuteszletesen meghataacuterozzaacutek a vizsgaacutelati moacutedszereket az emisszioacutes hataacutereacuterteacutekeket eacutes a bevezeteacutes javasolt uumltemezeacuteseacutet A toumlbbszoumlr szigoriacutetott hataacutereacuterteacutekeket az egyezmeacutenyt alaacuteiacuteroacute orszaacutegok iacutegy hazaacutenk is rendeletekben teszik koumltelezőveacute

Az uacuten Euroacutepa-Teszt vizsgaacutelatnaacutel a kipufogoacutegaacutezt gyűjtő zsaacutekokban fogjaacutek fel eacutes a neacutegy menetciklus lefuttataacutesa utaacuten a zsaacutekban levő gaacutezt analizaacuteljaacutek Az Euroacutepa-Tesztneacutel tehaacutet egy aacutetlag kipufogoacutegaacutez eacuterteacuteke jelenik meg a vizsgaacutelat eredmeacutenyeacuteben gteszt vagy a ciklus uacutetra vonatkoztatva gkm meacuterteacutek egyseacutegben Termeacuteszetesen a vizsgaacutelat minden jelentősebb koumlruumllmeacutenyeacutet reacuteszletesen roumlgziacutetik az előiacuteraacutesok

A belső eacutegeacutesű motorok levegőszennyező hataacutesaacutenak meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben az Euroacutepai Unioacute (EU) termeacuteszetesen elfogadta a geacutepjaacuterművekre vonatkozoacute ECE előiacuteraacutesokat eacutes azokat reacuteszben tovaacutebb is fejlesztette A EU-ban eacutes hazaacutenkban alkalmazott jelentősebb vizsgaacutelatok eacutes azok hataacutereacuterteacutekei a koumlvetkezők

A belső eacutegeacutesű motorral hajtott geacutepjaacutermű koumlrnyezetszennyező megiteacuteleacutese a hajtoacuteanyagfogyasztaacutes eacutes ezzel paacuterhuzamosan elveacutegzett kipufogoacutegaacutez kaacuterosanyagainak emisszioacutes vizsgaacutelataacuteval kezdődik

Az uacuten vaacuterosi menetciklusban kuumlloumln is megvizsgaacuteljaacutek a kaacuterosanyagok kibocsaacutetaacutesaacutet a kezdeti Euroacutepa-Teszt alkalmazaacutesaacuteval

A 3500 kg oumlssztoumlmegneacutel nagyobb geacutepjaacuterművek diacutezelmotorjait kipufogoacutegaacutez emisszioacute szempontboacutel Euroacutepaacuteban az 1988-ban bevezetett 13 meacuterőpontos ECE R49 előiacuteraacutesnak megfelelően motor-feacutekpadon vizsgaacuteljaacutek A 13 meacuterőpontban kapott kaacuterosanyag emisszioacutes eacuterteacutekeacuteből a suacutelyozoacute teacutenyezőkkel kiszaacutemiacutetott szaacutemadatra iacuterjaacutek elő a hataacutereacuterteacutekeket amelyeket az eacutevek folyamaacuten egyre szigoriacutetottak az EU-ban

Koraacutebban elegendő volt a diacutezelmotorok fuumlstkibocsaacutetaacutesaacutenak meacutereacuteseacutet elveacutegezni eacutes az erre vonatkozoacute hataacutereacuterteacutekeket betartani de 19931001-től kaacuterosanyagkeacutent a kipufogoacutegaacutezban előforduloacute szilaacuterd reacuteszecskeacutek toumlmegeacutet (PM) is hataacutereacuterteacutekhez koumltik A diacutezelmotorral rendelkező geacutepjaacuterművek időszakos koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelataacutenaacutel eacutes a koumlzuacuteti ellenőrzeacuteseacuteneacutel ma is az egyszerűen elveacutegezhető fuumlstkibocsaacutetaacutes meacutereacuteseacutet alkalmazzaacutek Euroacutepaacuteban

A belső eacutegeacutesű motorok levegőszennyező hataacutesaacutenak meacuterseacutekleacuteseacutere Magyarorszaacutegon is leacutenyegeacuteben az EU előiacuteraacutesok eacutes vizsgaacutelati moacutedszerek eacuterveacutenyesek illetve a magyar bevezeteacutes hataacuterideje egyre kisebb keacuteseacutessel koumlveti az euroacutepai eacuterveacutenybe leacutepeacutes időpontjaacutet

A magyar előiacuteraacutesok formaacuteja eacutes esetenkeacutent a tartalma is kismeacuterteacutekben elteacuter az euroacutepai taacutersaitoacutel A hataacutereacuterteacutekekre vonatkozoacute előiacuteraacutesokat bdquo 61990 (IV12) KOumlHEacuteM rendelete a koumlzuacuteti jaacuterművek forgalomba helyezeacuteseacutenek eacutes forgalomban tartaacutesaacutenak műszaki felteacutetleirőlrdquo illetve a 211995(XII 15) KHVM rendelet kiegeacutesziacuteteacutesei tartalmazzaacutek

A belső eacutegeacutesű motorral ellaacutetott geacutepjaacuterművek leacutegszennyező hataacutesaacutenak meacuterseacutekleacuteseacutehez nem elegendő az uacutej tiacutepusok fejleszteacutese vizsgaacutelata eacutes azok elfogadaacutesa illetve a sorozatgyaacutertaacutes termeacutekeinek minőseacutegellenőrzeacutese A hasznaacutelatban levő geacutepjaacuterművek leacutegszennyező hataacutesaacutet is rendeletileg hataacutereacuterteacutekekhez kell koumltni abboacutel a ceacutelboacutel hogy a kellő szintű műszaki aacutellapot mindig megkoumlvetelhető legyen

A geacutepjaacuterművek időszakos műszaki feluumllvizsgaacutelata kereteacuteben Magyarorszaacutegon 1977-től kezdtek koumlrnyezetveacutedelmi vizsgaacutelatokat veacutegezni A koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelat rendszere a Koumlzlekedeacutesi Főfeluumlgyelet iraacutenyiacutetaacutesa mellett fokozatosan kieacutepuumllt A legfontosabb idevonatkozoacute hataacutelyos jogszabaacutelyokat eacutes előiacuteraacutesokat a koumlvetkező rendeletek tartalmazzaacutek a maacuter ideacutezett 61990 (IV12) KOumlHEacuteM rendelet a 181991 (XII 18) KHVM rendelet a geacutepkocsik koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel eacutes ellenőrzeacuteseacuteről amelyet moacutedosiacutetott a 211995 (XXII 15) KHVM eacutes a 321997 (XII 20) KHVM rendelete

Koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelatot az Otto-motorral hajtott haacuterom komponensre hatoacute katalizaacutetorral ellaacutetott szabaacutelyzott kevereacutekkeacutepzeacutesű geacutepkocsinaacutel haacuteromeacutevenkeacutent minden maacutes geacutepkocsinaacutel eacutevenkeacutent a koumlvetkezők szerint kell elveacutegezni A feluumllvizsgaacutelat soraacuten ellenőrizni kell a kipufogoacuterendszer aacutellapotaacutet a kartergaacutez visszavezető rendszereacutet az alapjaacuterati fordulatszaacutem egyenletesseacutegeacutet (bekapcsolt feacutenyszoacuteroacutek mellett) eacutes a leacutegszűrőbeteacutet aacutellapotaacutet Otto-motornaacutel meacuteg az alapelőgyuacutejtaacutest a zaacuteraacutesszoumlget eacutes a gyuacutejtoacutegyertyaacutek aacutellapotaacutet is



ellenőrizni kell Diacutezelmotornaacutel pedig az előbefecskendezeacutesi szoumlget eacutes a teljes toumllteacutes leszabaacutelyozaacutesi fordulatszaacutemaacutet

Az időszakos koumlrnyezetveacutedelmi feluumllvizsgaacutelatnaacutel megkoumlvetelt valamennyi előiacuteraacutest 19920501-től a koumlzuacuteton a telephelyen esetleg lefolytatott ellenőrzeacuteskor is teljesiacutetenie kell a geacutepjaacuterműnek Az ellenőrzeacuteskor nem megfelelő geacutepjaacuterművet 15 napos tuumlrelmi időszak utaacuten -amennyiben a műszaki aacutellapotaacutet nem aacutelliacutetottaacutek helyre- a Koumlzlekedeacutesi Feluumlgyelet kizaacuterja a forgalomban valoacute reacuteszveacutetel lehetőseacutegeacutetől Az uumlzemeltetőnek tehaacutet meg van a felelősseacutege abban hogy a geacutepjaacuterműveacutenek belső eacutegeacutesű motorja a szuumlkseacutegesneacutel nagyobb meacuterteacutekű leacutegszennyezeacutest ne okozzon

A belső eacutegeacutesű motorgyaacutertoacutek az egyre szigoruacutebb hatoacutesaacutegi szabaacutelyozaacutesok miatt termeacuteszetesen azon vannak hogy termeacutekuumlket egyre inkaacutebb koumlrnyezetbaraacutettaacute tegyeacutek

A belső eacutegeacutesű motor kipufogoacutegaacutez kaacuterosanyag emisszioacutejaacutenak meacuterseacutekleacutese oumlsszetett feladat A motor leacutegszennyező hataacutesaacutenak csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben fejleszteni kell a konstrukcioacutes adottsaacutegokat az egyes reacuteszmegoldaacutesokat az eacutegeacutesteacuter alakjaacutet eacutegeacutes lefolyaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesaacutet a kevereacutekkeacutepzeacutest a toumlltetcsere szabaacutelyozaacutesaacutet a motor hűteacuteseacutenek eacutes keneacuteseacutenek vezeacuterleacuteseacutet az alkalmazott uumlzemanyagokat stb

A gyaacutertoacute kompromisszumok aacuteraacuten doumlnt a motor beaacutelliacutetaacutesi parameacuteteinek megvaacutelasztaacutesaacuteban Az uumlzemeltető nem rendelkezik annyi ismerettel hogy ha a motor beaacutelliacutetaacutesi eacuterteacutekeit megvaacuteltoztatja ne rotson a kipufogoacutegaacutez kaacuterosanyag oumlsszeteacuteteleacuten Az Otto-motor legnagyobb teljesiacutetmeacutenyt 08 koumlruumlli leacutegviszonynaacutel szolgaacuteltat miacuteg a kaacuterosanyag oumlsszeteacutetele legkedvezőbben az 1-es eacuterteacutekneacutel az elmeacuteletileg szuumlkseacuteges levegő mennyiseacutegneacutel adoacutedik A kevereacutekkeacutepző berendezeacutes (karbulaacutetor vagy benzinbefecskendező) beaacutelliacutetaacutesaacutetoacutel eacutes aacutellapotaacutetoacutel tehaacutet jelentősen fuumlgg a levegő szennyezeacutes meacuterteacuteke

A levegőszennyezeacutes csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben az utoacutebbi harminc eacutev egyik legeredmeacutenyesebb fejleszteacutese a szabaacutelyozott kevereacutekkeacutepzeacutes (elektronikusan vezeacuterelt benzinbefecskendezeacutes vagy elektronikus-karburaacutetor) eacutes a haacutermas hataacutesuacute (bdquohaacuteromutasrdquo) katalizaacutetor egyuumlttes alkalmazaacutesa volt

Ennek a megoldaacutesnak a leacutenyege az hogy a kipufogoacutegaacutezban leacutevő CO CmHn eacutes a NOX a platina eacutes roacutedium katalizaacutetorral nagy hataacutesfokkal tisztiacutethatoacute 1-es leacutegviszony mellett Az ideaacutelis benzin-levegő kevereacutesi araacutenyt pontosan az elektronikusan vezeacuterelt kevereacutekkeacutepző berendezeacutes aacutelliacutetja elő amelyhez a vezeacuterlő jelet az uacuten lambdaszonda (O2 szonda) szolgaacuteltatja A lambdaszonda feszuumlltseacutege 800 mV-os vaacuteltozaacutest mutat ha a kipufogoacutegaacutezban szabad oxigeacuten van eacutes az elektronika ennek a jelnek hataacutesaacutera moacutedosiacutetja a levegőhőz adagolt benzin mennyiseacutegeacutet A pontosan szabaacutelyozott kevereacutekkeacutepzeacutessel hajtoacuteanyag megtakariacutetaacutes is eleacuterhető A katalizaacutetor műkoumldeacuteseacutenek fenntartaacutesaacutehoz oacutelommentes benzinnel kell a motort műkoumldtetni hogy az aktiacutev nemesfeacutem reacutetegre ne rakoacutedjon raacute az oacutelom eacutes vegyuumlletei (Az oacutelmozott motorbenzinek forgalmazaacutesa Magyarorszaacutegon 1999 0401-től hatoacutesaacutegilag tilos) A benzin- eacutes motorkenőolaj egyes adaleacutekai is kaacuterosak lehetnek a katalizaacutetorra ezeacutert a katalizaacutetor eacutelettartama kisebb mint a mai korszerű Otto-motoreacute

Az Otto-motoroknaacutel a maacutesik lehetőseacuteg az 13 leacutegviszonnyal rendelkező (benzinben szegeacuteny) kevereacutekkel uumlzemeltetni a motort mert ekkor igen keveacutes kaacuterosanyag keletkezik A megvaloacutesiacutetaacutest a koumlzvetlen befecskendezeacutesű uacuten reacuteteges feltoumllteacutesű katalizaacutetoros Otto-motor konstrukcioacutek biztosiacutetjaacutek amelyek elterjedeacutese megkezdődoumltt

A diacutezelmotorok kaacuterosanyag kibocsaacutetaacutesaacutenak csoumlkkenteacutese elsoumlsorban a nitrogeacutenoxidokra (NOX) a koromra eacutes a szilaacuterd reacuteszecskeacutekre iraacutenyul Az előbefecskendezeacutesi szoumlg helyes megvaacutelasztaacutesa annak betartaacutesa jelentős meacuterteacutekben befolyaacutesolja a kipufogoacutegaacutez oumlsszeteacuteteleacutet eacutes a motor gazdasaacutegos uumlzemeacutet A befecskendezeacutesi kezdet keacuteslelteteacutese a NOX csoumlkkenteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet kiacutenaacutelja fel de ezzel egyuumltt noumlvekszik az el nem eacutegett CH (szeacutenhidrogeacutenek) mennyiseacutege a fuumlstoumlleacutesi hajlam eacutes a motor fajlagos hajtoacuteanyag fogyasztaacutesa A gyaacutertoacutek ezeacutert az előbefecskendezeacutesi szoumlg kiacutejeloumlleacutesekor igen koumlruumlltekintően jaacuternak el

A NOX csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben eredmeacutenyesen alkalmazza a diacutezelmotortechnika az elektronikusan szabaacutelyozott kipufogoacutegaacutez visszavezeteacutest amely reacuteszterheleacutesekneacutel igen hataacutesos

A CH meacuterseacutekleacutese katalizaacutetor alkalmazaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutevel diacutezelmotornaacutel is megoldhatoacute de a magas keacutentartalmuacute gaacutezolaj eseteacuten katalizaacutetorral nagymeacuterteacutekben megnő a szulfaacutet reacuteszecskeacutek reacuteszaraacutenya Az EU-ban 1996-toacutel hazaacutenkban 1997-től a 005 (mm) keacutentartalmuacute gaacutezolaj van forgalomban de roumlvidesen vaacuterhatoacute a 001 -os kis keacuten eacutes aromaacutesanyag tartalmuacute diacutezel hajtoacuteanyag aacuteltalaacutenos bevezeteacutese

A diacutezelmotoroknaacutel bevezeteacutesre keruumllő elektronikus szbaacutelyozaacutesuacute befecskendező rendszerek eacutes az igen nagy



(1400-1800 bar) befecskendezeacutesi nyomaacutes hasznaacutelata jelenthet uacutejabb előreleacutepeacutest a levegőszennyezeacutes meacuterseacutekleacutese tekinteteacuteben

A belső eacutegeacutesű motorok levegőszennyezeacutese (kuumlloumlnoumlssen a szeacutendioxid vonatkozaacutesaacuteban) eacutes annak meacuterseacutekleacutese oumlsszefuumlgg az energia felhasznaacutelaacutes probleacutemaacutejaacuteval A belső eacutegeacutesű motorral hajtott geacutepjaacuterművek a primer energia forraacutes (pl a foumlldben leacutevő kőolaj) energia tartalmaacutenak 9-10-aacutet hasznosiacutetjaacutek mechanikai munkakeacutent A korszerű belső eacutegeacutesű motorral eleacuterhető teljes hataacutesfok ugyanakkor 27-32-os jobb mint a villamos motoreacute (ha a villamos energia hőerőműbeni előaacutelliacutetaacutesaacutenak hataacutesfokaacutet eacutes a villamos energia szaacutelliacutetaacutesaacutenak hataacutesfokaacutet is figyelembe vesszuumlk) A meacuternoumlkoumlknek szembe kell neacutezniuumlk ezzel a tragikusan alacsony hataacutesfokkal mindent el kell koumlvetni az energiafogyasztaacutes meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben

A belső eacutegeacutesű motorokkal kapcsolatos energia megtakaritaacutes haacuterom fajaacutet lehet megkuumlloumlnboumlztetni (primeacuter- szekunder- eacutes tercieacuter energia megtakariacutetaacutest) annak alapjaacuten hogy a meacuternoumlktaacutersadalom haacuterom kuumlloumlnboumlző reacutetegeacutet eacuterintik

A primeacuter energia megtakaritaacutes alatt az energiaaacutetalakitoacute geacutepeink reacutesz hataacutesfokaacutenak a javitaacutesaacutet eacutertjuumlk A jelenlegi helyzetben eacutes valoacutesziacutenuumlleg meacuteg joacute neacutehaacuteny eacutevig geacutepjaacuterműveink belső eacutegeacutesű motorokkal uumlzemelnek ezeacutert főleg a belső eacutegeacutesű motorok fejleszteacutese szuumlkseacuteges

A primer energia megtakariacutetaacutesaacutet szolgaacuteljaacutek toumlbbek koumlzoumltt a beső eacutegeacutesű motor eacutegeacutestereacutenek fejleszteacutese az elektronikusan szabaacutelyozott kevereacutekkeacutepzeacutes eacutes eacutegeacutesi folyamat alkalmazaacutesa illetve toumlkeacuteletesiacuteteacutese a kompresszioacute viszony noumlveleacutese a magasabb eacutegeacutesi veacuteghőmeacuterseacuteklet megengedeacutese a motor belső mechanikai veszteseacutegeinek meacuterseacutekleacutese

A szekunder energia megtakariacutetaacutes a geacutepjaacuterműfejlesztő meacuternoumlkoumlk teveacutekenyseacutegi koumlre Ide tartozik toumlbbek koumlzoumltt a geacutepjaacutermű leacutegellenaacutellaacutesaacutenak csoumlkkenteacutese a hajtaacuteslaacutenc harmonizaacutelaacutesa eacutes belső veszteseacutegeacutenek meacuterseacutekleacutese a gumiabroncsok fejleszteacutese a feacutekezeacutes megvaloacutesiacutetaacutesa energia rekuperaacutecioacuteval a vezető eacutes utasteacuter klimatizaacutelaacutesa hulladeacutek hővel

A tercieacuter energia megtakaritaacutes pedig a jaacuterművet uumlzemeltető eacutes a koumlzlekedeacutest (a munkaveacutegzeacutest) tervező meacuternoumlkoumlk teveacutekenyseacutegeacuten muacutelik Az energia takareacutekossaacutegi szempontok alapjaacuten megvaacutelasztott uacutetvonalak kiacuteeacutepiteacutese eacutes hasznaacutelata a szaacutelliacutetaacutes eacutes a munkaveacutegzeacutesek optimalizaacutelaacutesa a kombinaacutelt szaacutelliacutetaacutes (koumlzuacuteti-vasuacuteti vagy koumlzuacuteti- viacutezi) bevezeteacutese a vaacuterosi forgalom tervezeacutese a zoumlld haladaacutesi hullaacutem kialakitaacutesa az energia takareacutekossaacutegon alapuloacute koumlzlekedeacutesrendeacuteszeti előiacuteraacutesok bevezeteacutese stb jelenthetnek eredmeacutenyes energia takareacutekossaacutegot

A toumlmegkoumlzlekedeacutes preferaacutelaacutesa az egyeacuteni koumlzlekedeacutessel szemben az egyik legjelentősebb energia megtakariacutetaacutesi lehetőseacuteget jelenti annak elleneacutere hogy a szemeacutelygeacutepkocsi gyaacutertoacutek a 3 liter100 km fogyasztaacutesuacute neacutegy szemeacutelyes kis autoacutek ellőaacutelliacutetaacutesaacuten faacuteradoznak


1 Milyen szempontokat vesznek figyelembe a levegőminőseacutegi hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten


12 fejezet - Szag eacutes csoumlkkenteacuteseA levegőtisztasaacuteg-veacutedelem egyik speciaacutelis teruumllete a leacutegkoumlrnek kuumlloumlnboumlző szaganyagokkal bűzoumls gaacutezokkal toumlrteacutenő szennyezeacutese eacutes az ez elleni veacutedekezeacutes Az egyes leacutegszennyező forraacutesok szagkibocsaacutetaacutesaacuteval kapcsolatban szinte mindenkinek van valamilyen sajaacutet eacutelmeacutenye A lakott teruumllethez tuacutel koumlzel vagy az uralkodoacute szeacuteliraacuteny figyelembe veacuteteleacutenek mellőzeacuteseacutevel elhelyezett szagforraacutesok (pl vegyi eacutelelmiszeripari uumlzemek aacutellattartoacute telepek stb) ezen sajaacutetossaacutegait a koumlzeleacuteben lakoacutek kuumlloumlnoumlsen joacutel ismerik Ezt a probleacutemaacutet fokozhatja peacuteldaacuteul az is hogy a hazai mezőgazdasaacutegban veacutegbemenő szerkezetaacutetalakulaacutes eredmeacutenyekeacuteppen megjelenhetnek a lakott teruumllet koumlzvetlen koumlzeleacuteben is olyan kis- eacutes koumlzepes gazdasaacutegok amelyek aacutellattartaacutessal is foglalkoznak A koumlvetkezőkben az egyes leacutegszennyező forraacutesok aacuteltal kibocsaacutetott szaganyagokroacutel ezek egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutesairoacutel a szagkibocsaacutetaacutes meacutereacuteseacuteről valamint a szagkibocsaacutetaacutes csoumlkkenteacutesi lehetőseacutegeiről lesz szoacute

Szaganyagok

Egyes leacutegszennyező forraacutesokboacutel taacutevozoacute gaacutezok eacutes gőzoumlk jelentős reacutesze igen intenziacutev szaggal rendelkezik A bűzoumls gaacutezok koumlzoumltt megtalaacutelhatoacutek peacuteldaacuteul aldehidek merkaptaacutenok ketonok aminok kis molekulaacutejuacute zsiacutersavak eacuteszterek metaacuten szerves savak egyszerű eacutes aromaacutes keacutentartalmuacute vegyuumlletek Ezek a szaganyagok a kibocsaacutetaacutest tekintve aacuteltalaacuteban kis mennyiseacutegűek de maacuter igen kis koncentraacutecioacuteban is jelentős szaghataacutest okoznak a szagforraacutesok koumlrnyezeteacuteben A műszeres koncentraacutecioacutemeacutereacutessel paacuterhuzamosan elveacutegzett eacuterzeacutekszervi vizsgaacutelatok eredmeacutenyekeacutepp meghataacuteroztaacutek az egyes szaganyagok szaglaacutesi kuumlszoumlbeacuterteacutekeacutet (szaglaacutesi hataacuter) amely azt a szaganyag-koncentraacutecioacutet jelenti amelyet egy aacutetlagos orral rendelkező ember maacuter eacuterzeacutekelni tud Az elveacutegzett vizsgaacutelatok soraacuten az is vilaacutegossaacute vaacutelt hogy a keletkezett szag meacuterteacutekeacutet bűzoumls gaacutezok kevereacuteke eseteacuten nem lehet az egyes alkotoacutek koncentraacutecioacutejaacuteval jellemezni A szaghataacutest kivaacuteltoacute oumlsszetevők meghataacuterozaacutesa soraacuten ugyanis kb 400 feacutele szaghataacutest okozoacute vegyuumlletet kuumlloumlniacutetettek el Ezeknek mint szaganyagoknak a bonyolult kevereacuteke eredmeacutenyezi aacuteltalaacuteban a szagforraacutesokboacutel kikeruumllő szagot de nem ismert hogy a kevereacutekek oumlsszetevői hogyan hatnak egymaacutesra

A szaganyagok meghataacuterozaacutesa a szag eacutes az azt okozoacute anyag oumlsszepaacuterosiacutetaacutesa rendkiacutevuumll neheacutez feladat A bűzoumls anyagok azonosiacutetaacutesaacutera mennyiseacutegi meghataacuterozaacutesaacutera leggyakrabban hasznaacutelt moacutedszer a gaacutezkromatograacutefiaacutes elemzeacutes Ennek soraacuten a szeacutetvaacutelasztott szennyező anyagok eacuterzeacutekeleacuteseacutere eacutes azonosiacutetaacutesaacutera laacutengionizaacutecioacutes detektort hasznaacutelnak A kvalitatiacutev kieacuterteacutekeleacutest a toumlmegspektromeacuteteres vizsgaacutelatokkal lehet meacuteg biztosabban megalapozni

A szaganyagok hataacutesai

A leacutegszennyező forraacutesok szagkibocsaacutetaacutesa gyakran okoz probleacutemaacutekat a szomszeacutedsaacuteg eacutes a forraacutes tulajdonosa a termelő koumlzoumltt mivel a kibocsaacutetott szaganyagok a koumlrnyezetben felhiacutegulnak ugyan meacutegis akaacuter toumlbb ezer meacuteterre is eacuterezhetők Ezt igazoljaacutek a sajaacutet meacutereacuteseinken alapuloacute leacutegkoumlri terjedeacutesi szimulaacutecioacuteink is Arra vonatkozoacutean hogy mi is a szag amely a szomszeacutedsaacutegi probleacutemaacutekat kivaacuteltja aacutelljon itt egy ideacutezet bdquoA szag nem egy anyag tulajdonsaacutega vagy jellemzője hanem az anyag aacuteltal az emberekből kivaacuteltott reakcioacuterdquo

Ahhoz hogy egy anyag szaghataacutest okozzon (az eacuterzeacutekszervvel a jelenleacuteteacutet eacuteszleljuumlk) az szuumlkseacuteges hogy koncentraacutecioacuteja a szagkuumlszoumlbeacuterteacutek szintjeacutet eleacuterje viacutez- eacutes zsiacuteroldhatoacute legyen eacutes valamely bdquoszaghordozoacuterdquo keacutemiai csoporthoz tartozzon A koraacutebban maacuter emliacutetetteknek megfelelően a kibocsaacutetoacute forraacutesokboacutel szaacutermazoacute szag eseteacuten aacuteltalaacuteban nagy szaacutemuacute bűzoumls anyag kevereacutekeacuteről van szoacute Nemcsak a szag intenzitaacutesa hanem elsősorban a szag minőseacutege is a kevereacutek alkotoacuteitoacutel fuumlgg A szageacuterzet eacutes a kialakuloacute reakcioacutek emoacutecioacutekkal eacutes emleacutekekkel paacuterosulnak eacutes ezekkel magyaraacutezhatoacutek

Az immisszioacute oldalaacuteroacutel szemleacutelve a dolgot eacuteppen azok a szagok bizonyulnak megterhelőnek eacutes zaklatoacutenak amelyek bdquokedvezőtlen időpontbanrdquo fejtik ki hataacutesukat peacuteldaacuteul akkor amikor egy csalaacuted a vasaacuternapi ebeacuted utaacuten a kertben uumlldoumlgeacutel Az eacuteppen munkaacutet veacutegző ember viszont nem reagaacutel olyan erősen a kellemetlen szagokra Az olyan egyeacuteni jellemzők mint a kor a nem a szagloacutekeacutepesseacuteg eacutes az idegi aacutellapot jelentősen befolyaacutesoljaacutek a szag hataacutesaacutera kivaacuteltott reakcioacutet amiacuteg az egyik szemeacutely meacuteg semmit sem eacuterez addig a maacutesik maacuter uacutegy eacuterzi hogy bdquomegmeacutergezteacutekrdquo Ez utoacutebbi esetben alakulhatnak ki olyan stressztuumlnetek amelyek azt tuumlkroumlzik hogy az eacuterintett szemeacutely szerint az adott szagterheleacutes szaacutemaacutera maacuter elviselhetetlen illetve hataacutesaacutet nem tudja feldolgozni A szagokkal kapcsolatban tehaacutet megaacutellapiacutethatoacute hogy a szaghataacutessal biacuteroacute anyagok aacuteltalaacuteban nem okoznak koumlzvetlen megbetegedeacutest vagy egeacuteszseacutegkaacuterosodaacutest hanem a kivaacuteltott reakcioacutek uacutetjaacuten az ember joacute koumlzeacuterzeteacutere hatnak kaacuterosan



Szag eacutes csoumlkkenteacutese

1 Mit nevezuumlnk kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteknek

2 Milyen leacutegszennyező forraacutesokat kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg

3 A helyhez koumltoumltt leacutegszennyező pontforraacutesok kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek

4 Mioacuteta korlaacutetozzaacutek a geacutepjaacuterművek kipufogoacutegaacutezaacutenak oumlsszetevőinek mennyiseacutegeacutet


13 fejezet - ViacutezgazdaacutelkodaacutesA Foumllduumlnket koumlruumllvevő veacutekony haacutertya a foumlldrajzi burok bolygoacutenk mindennapi teveacutekenyseacutege itt zajlik A foumlldrajzi burok elemei az atmoszfeacutera a litoszfeacutera eacutes a bioszfeacutera A bioszfeacutera vagyis a Foumlld beneacutepesuumllt reacutesze reacuteszben az atmoszfeacuteraacuteban reacuteszben a litoszfeacuteraacuteban helyezkedik el Tehaacutet a viacutez ndash a levegővel egyuumltt ndash eacuteletkoumlzeg Ez a koumlzeg viszonylag bőseacutegesen aacutell rendelkezeacutesuumlnkre hiszen Foumllduumlnk keacutetharmadaacutet viacutez boriacutetja A viszonylagos bőseacuteges helyzet moumlgoumltt szigoruacute a realitaacutes a Foumllduumlnk viacutezkeacuteszleteacutenek csupaacuten 2-a eacutedesviacutez eacutes a fokozoacutedoacute viacutezszennyeződeacutesek miatt ennek is egyre kevesebb haacutenyada felel meg mindennapos ceacuteljainknak A viacutezszennyeződeacutes bdquoszerencseacutererdquo nem termeacuteszeti hanem emberi ndash antropogeacuten ndash hataacutes iacutegy a szennyezeacutes meacuterteacutekeacutenek szabaacutelyozaacutesa a viacutezgazdaacutelkodaacutes is az emberek kezeacuteben van

Jelenlegi ismereteink szerint a foumlld teljes viacutezkeacuteszlete oumlsszesen 266 trillioacute tonna Ennek a nagy mennyiseacutegű viacuteznek a 947-a a litoszfeacuteraacuteban talaacutelhatoacute melynek doumlntő toumlbbseacutege a kőzetet alkotoacute aacutesvaacutenyokhoz koumltoumltt azaz az aacutesvaacutenyok szerkezeteacutebe beeacutepuumllt un koumltoumltt viacutez (egyeacuteb elnevezeacutesek kristaacutelyviacutez szerkezeti viacutez) Ezek a vizek csak magas hőmeacuterseacutekleten szabadithatoacutek fel A megmaradt 53 praktikusan a hidroszfeacuteraacuteban talaacutelhatoacute melynek megoszlaacutesaacutet a 6 taacuteblaacutezat mutatja be

A foumlld felsziacuteneacuten a viacutez legnagyobb oumlsszefuumlggő toumlmegben oacuteceaacutenok eacutes tengerek alakjaacuteban talaacutelhatoacutek Bolygoacutenk 510 millioacute km2 felsziacuteneacutenek 7084 -aacutet boriacutetjaacutek be eacutes meacutelyseacuteguumlk nem egy helyen jelentősen meghaladja a szaacuterazfoumlld legmagasabb hegycsuacutecsainak magassaacutegaacutet A szaacuterazulatok felsziacuteneacuten maacuter sokkal szeacutettagoltabb formaacuteban jelentkezik a viacutez annak mintegy 25 millioacute km2-nyi teriileteacutet foglalja el Ebből 2 millioacute km2-en eacutedesviacutez talaacutelhatoacute Az oacuteceaacuten eacutes tengerek viacuteztoumlmegeacutehez keacutepest csekeacutely az eacutedesviacutez mennyiseacutege az egeacutesz foumlld feluumlleteacutenek alig 04 a szaacuterazfoumlld teruumlleteacutenek pedig mintegy 1-a

6 taacuteblaacutezat A hidroszfeacutera viacutezkeacuteszlete

A foumlld belsejeacuteben a viacutez mint meacutelyseacutegbeli viacutez kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatos formaacutekban talaacutelhatoacute meg A szemcseacutes talajok heacutezagait oumlsszefuumlggő talajviacutez toumllti ki A talaj kapillaacuteris erőkkel koumlti meg a vizet (talajnedvesseacuteg) de előfordulnak foumlld alatti folyoacutek is

A noumlveacutenyek eacutes aacutellatok testeacuteben bioloacutegiailag megkoumltoumltt viacutez az előbbiekhez keacutepest jelenteacutektelen Nem hanyagolhatoacute el azonban az un transzspiraacutecioacutes viacutez amelyet a noumlveacutenyek eacuteletfolyamataik soraacuten paacuterologtatnak el a leacutegkoumlrbe Finoman eloszlott aacutellapotban a viacutez a leacutegkoumlrben is előfordul mint laacutethatatlan paacutera eacutes a felhők kondenz vize


Viacutezgazdaacutelkodaacutes

27 aacutebra A viacutez koumlrforgaacutesa I) beszivaacutergaacutes (infiltraacutecioacute) P) aacutetszivaacutergaacutes (perkolaacutecioacute) T) transzspiraacutecioacute Ej) a tenger evaporaacutecioacuteja viacutez evaporaacutecioacuteja Em) a talajfelsziacuten evaporaacutecioacuteja EacuteT) evapotranszspiraacutecioacute F) a csapadeacutek felfogaacutesa a noumlveacutenyzet talajviacutez szintje 1) az ember viacutezfogyasztaacutesa 2) haacuteztartaacutesi eacutes ipari viacutezigeacuteny 3) felhasznaacutelt viacutez

A viacutez kettős funkcioacutet toumlltoumltt be az emberiseacuteg eacuteleteacuteben Mikoumlzben ivaacutesra tisztaacutelkodaacutesra energiatermeleacutesre eacutes a termeleacutesi feladatai veacutegrehajtaacutesaacutera hasznaacutelta fel az ember a vizet ugyanakkor minden szennyeacutet a viacutezbe uumlriacutetette eacutes ezzel szaacutelliacutettatta el Erre a viacutez hatalmas toumlmege rendszeres meguacutejulaacutesa nagyfokuacute tisztuloacute keacutepesseacutege nyuacutejtott lehetőseacuteget A viacutez laacutetszoacutelag korlaacutetlanul aacutell rendelkezeacutesre eacutes emellett megtalaacutelhatoacute a foumlldkeacuteregben eacutes a levegőben toumlbb ezer meacuteter meacutelyseacutegben eacutes magassaacutegban is Nagyon leacutenyeges azonban hogy a Foumlld viacutezkeacuteszlete ugyan hatalmas de adott nem bőviacutethető tovaacutebbaacute ennek csak egy toumlredeacuteke a hozzaacutefeacuterhető eacutedesviacutezkeacuteszlet

A korlaacutetozottan rendelkezeacutesre aacutelloacute eacutedesviacutezkeacuteszletek kimeruumlleacuteseacutet nemcsak a rendkiacutevuumll gyors uumltemű felhasznaacutelaacutes veszeacutelyezteti de az is hogy a maacuter felhasznaacutelt eacutes szerves anyagokkal vegyi eacutes aacutesvaacutenyi anyagokkal valamint a hővel szennyezett viacutez ugyanezt a viacutezkeacuteszletet terheli A fokozatosan elszennyeződő viacutezkeacuteszletek viszont maacuter csak korlaacutetozottan toumlbbnyire koumlltseacuteges tisztiacutetaacutesi eljaacuteraacutesok utaacuten hasznaacutelhatoacutek fel uacutejra Vonatkozik ez a felsziacuteni vizekre tavakra folyoacutekra valamint a talajviacutezre eacutes sajnos egyre inkaacutebb a joacutel veacutedett reacutetegvizekre is

A szuumlkseacuteges mennyiseacutegű tiszta viacutez biztosiacutetaacutesa ma maacuter mindenuumltt probleacutemaacutet okoz A fejlődő orszaacutegokban a betegseacutegek jaacutervaacutenyok toumlbbseacutegeacuteneacutel a szennyezett fertőzoumltt ivoacuteviacutez a koumlzvetiacutető koumlzeg A Foumlldoumln kb 1 milliaacuterd ember keacutenytelen szennyezett vizet fogyasztani eacutes eacutevente 5 millioacutera tehető a viacutez okozta fertőzeacutesek koumlvetkezteacuteben elpusztuloacute gyermekek szaacutema

A fejlett orszaacutegokban az ipari mezőgazdasaacutegi eacutes kommunaacutelis szennyezeacutesek terhelik a vizeket Kuumlloumlnoumlsen vonatkozik ez a legfontosabb viacutezbeszerző helyet jelentő kontinenseket aacutetszelő folyoacutekra amelyek mikoumlzben sok orszaacuteg viacutezszuumlkseacutegleteacutet fedezik egyben az orszaacutegok szennyviacutezgyűjtő helyei is (pl Duna Rajna) Joacute peacutelda erre a Rajna amelynek vizeacuteből a vizsgaacutelatok soraacuten 6000-feacutele vegyuumlletet lehetett kimutatni Teljesen bizonytalan hogy mennyi ismeretlen vegyuumlletet is tartalmaz meacuteg eacutes azoknak milyen egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutesuk van Ez azeacutert is haacutetraacutenyos mert a felsziacuten alatti viacutezkeacuteszletek kimeruumlleacuteseacutevel illetve elszennyeződeacuteseacutevel a viacutezszuumlkseacuteglet egyre nagyobb haacutenyadaacutet csak az erősen elszennyeződő felsziacuteni vizekből lehet biztosiacutetani

A becsleacutesek szerint jelenleg az emberiseacuteg viacutezszuumlkseacutegleteacutet az eacutedesviacutezkeacuteszlet 8 - 10-a keacutepes meacuteg kieleacutegiacuteteni Globaacutelis meacuteretekben tehaacutet nem beszeacutelhetuumlnk abszoluacutet viacutezhiaacutenyroacutel A gondot az jelenti hogy a neacutepesseacuteg eacutes a termeleacutes nagyfokuacute koncentraacutecioacuteja koumlvetkezteacuteben a viacutezszuumlkseacuteglet nem a viacutezkeacuteszletek megoszlaacutesaacutenak megfelelően jelentkezik iacutegy egyes reacutegioacutekban teacutenyleg tartoacutes viacutezhiaacuteny van amit suacutelyosbiacutet az hogy a viacutezszennyezeacutes is ide koncentraacuteloacutedik A teruumlleti feszuumlltseacutegeket a viacutez nagy taacutevolsaacutegroacutel toumlrteacutenő szaacutelliacutetaacutesaacuteval eacutes az elszennyezett viacutezkeacuteszletek regeneraacutelaacutesaacuteval majd uacutejrafelhasznaacutelaacutesaacuteval oldjaacutek meg Peacuteldaacuteul a Rajna vize amiacuteg eleacuteri a tengert toumlbbszoumlri felhasznaacutelaacutesra keruumll



A felsziacuteni eacutedesvizek a fokozott ipari eacutes kommunaacutelis szennyezeacutes a leacutegszennyező anyagok szaacuteraz eacutes nedves uumllepedeacutese miatt toumlbbnyire koumlzvetlen fogyasztaacutesra de fuumlrdeacutesre is alkalmatlannaacute vaacuteltak Hasonloacute okok miatt a folyoacutek mellett a tavak is suacutelyosan kaacuterosodtak A magas nitrogeacuten- eacutes foszforszennyezeacutes koumlvetkezteacuteben a fejlett orszaacutegokban a tavakban szinte aacuteltalaacutenosan jelentkezett a vizek eutrofizaacutecioacuteja amely a tavak elhalaacutesaacutenak kezdeteacutet jelzi

A felsziacuteni viacutezkeacuteszletek elszennyezeacuteseacutet a felsziacuteni eacutes a felsziacuten alatti vizek koumlzoumltti kapcsolat miatt a felsziacuten alatti (talaj- eacutes reacutetegvizek karsztvizek) elszennyezeacutese is koumlveti A iacuteelsziacuten alatti vizek minőseacutegeacutet nagymoacuterteacutekben veszeacutelyeztetik meacuteg a talajban elszikkasztott szennyvizek a kellően nem szigetelt ipari eacutes kommunaacutelis hulladeacuteklerakoacutek hiacutegtraacutegyataacuteroloacutek valamint a mezőgazdasaacutegi teruumlleteken tuacutelzott

A talajvizek elszennyeződeacuteseacutet pedig a viacutez lefeleacute aacuteramlaacutesa koumlvetkezteacuteben koumlveti a meacutelyebben elhelyezkedő elszennyeződeacutese is Ebből adoacutedik az hogy miacuteg a Foumlld egyes reacutegioacuteiban (pl Koumlzel-Keleten a Sahel-Oumlvezetben stb) abszoluacutet addig a Foumlld nagy reacuteszeacuten relatiacutev a viacutezhiaacuteny a tiszta viacutez hiaacutenya okozza az alapvető gondot eacutes az egyre nagyobb meacuteretet oumllt ami a tisztaviacutez keacuteszleteket nagy meacuterteacutekben feleacuterteacutekeli A Foumlld legnagyobb viacutezkeacuteszleteacutevel rendelkező tengerek vize a magas soacutetarta miatt az eacutedesviacutez helyettesiacuteteacuteseacutere csak korlaacutetozottan alkalmas A tengerviacutezből ugyan elő lehet aacutelliacutetani eacutedesvizet de annak koumlltseacutegei olyan magasak hogy csak kiveacutetelesen sajaacutetos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ceacutelszerű ilyen megodaacutesokra toumlrekedni

Nem kedvezőbb a helyzet a tengervizek elszennyeződeacutese tereacuten sem hiszen a tengervizek veacutedelmeacutere az elmuacutelt időszakban eacutes meacuteg napjainban is - szinte korlaacutetlan oumlntisztuloacute keacutepesseacuteget felteacutetelezve - a felsziacuteni eacutedesvizekneacutel is kisebb gondot fordiacutetottak sőt a nagyon veszeacutelyes anyagok (pl harci gaacutezok aradeacutekok atomhulladeacutekok) biztos lerakoacutehelyeacutenek tekintetteacutek azt A legnagyobb terheleacutest a tengerek vizeacutere az jelentette hogy a kommunaacutelis eacutes ipari vizeket mindenuumltt tisztiacutetatlanul vezetteacutek be eacutes a nagymeacuterteacutekű szennyezeacutes (kimeriacutetette a part menti vizek oumlntisztuloacute keacutepesseacutegeacutet felemeacutesztette az O2-keacuteszleteacutet kipusztiacutetotta eacutelővilaacutegaacutenak nagy reacuteszeacutet eacutes ez a beltengerek (pl Balti-tenger) valamint a part menti vizek lassuacute elhalaacutesaacutehoz vezetett

Az olajszaacutellliacutetoacute eacutes tengeri fuacuteroacutetornyok katasztroacutefaacutei soraacuten illetve a tankerek mosoacutevizeit toumlbb millioacute tonna olaj szennyezi az oacuteceaacutenok vizeacutet eacutes veszeacutelyezteti azt A tengerek eseteacuteben is egyre komolyabb konfliktus jelentkezik az emberiseacuteg hosszuacute taacutevuacute eacuterdekei eacutes a pillanatnyi előnyoumlket nyuacutejtoacute szennyezeacutes koumlzoumltt Az oacuteceaacutenok planktonjai termelik a foumlldi oxigeacuten utaacutenpoacutetlaacutesaacutenak 70 -aacutet a tengerek a Foumlld neacutepesseacutegeacutenek egyik legfontosabb eacutelelem- eacutes nyersanyag-forraacutesa A fokozoacutedoacute szennyezeacutes ennek a keacutet poacutetolhatatlan szolgaacuteltataacutesaacutenak leeromlaacutesaacutet okozhatja ami maacutessal nem helyettesiacutethető Ez azeacutert is jelentős mert a joumlvőben a tengerek kiacutenaacuteljaacutek az aacutesvaacutenyi anyagok fontos lelőhelyeit is eacutes azokat uacutegy kell kitermelni hogy az ne jaacuterjon a tengerek aacutellapotaacutenak tovaacutebbi romlaacutesaacuteval

A Foumlld korlaacutetozott eacutedesviacutezkeacuteszletei szuumlkseacutegesseacute teszik a viacutezgazdaacutelkodaacutes koumlruumlltekintő megvaloacutesiacutetaacutesaacutet amelynek leacutenyeges elemei a viacutezfelhasznaacutelaacutes racionaacutelis korlaacutetozaacutesa a szennyezett vizek megtisztiacutetaacutesa eacutes a megtisztiacutetott vizek ismeacutetelt toumlbbszoumlri felhasznaacutelaacutesa Tovaacutebbi koumlvetelmeacuteny az eacutedesviacutezkeacuteszletek valamint a tengereket veszeacutelyeztető a koumlrnyezetbe kikeruumllő szennyező anyagok mennyiseacutegeacutenek a csoumlkkenteacutese Erre maacuter nemzetkoumlzi egyezmeacutenyek is koumltelezik az aacutellamokat (pl az 1972-73-as Londoni Tengerveacutedelmi Egyezmeacuteny vagy az 1979-ben Barcelonaacuteban a Foumlldkoumlzi-tengerveacutedelmeacutere koumltoumltt megaacutellapodaacutes)

A termeacuteszetes vizeket keacutet nagy csoportra osztjaacutek a tengerek valamint mdash a kontinensek oumlsszes vizeit egybefoglaloacute mdash belvizek csoportjaacutera A tengerek vizeacutere a nagy kiterjedeacutes eacutes toumlmeg mellett az aacutetlagos 35 -os soacutetartalom (melyből 273 a konyhasoacute) a jellemző A belvizek viacuteztoumlmege kisebb soacutetartalma 3 alatt van Ezek toumlbbseacutege az un eacutedesviacutez melyek oumlsszsoacutetartalma 005 alatt van

A vizeket toumlbb szempont alapjaacuten lehet osztaacutelyozni iacutegy a szervesanyag-tartalom a hőviszonyok a viacutez felkeveredeacutese de noumlveacutenyzetuumlk alapjaacuten is Kuumlloumlnoumlsen a tavakra vonatkozoacutean ismert szaacutemos felosztaacutes ezek koumlzuumll a legaacutettekinthetőbb

bull talajviacutez

bull forraacutesok

bull folyoacutevizek (a pataktoacutel a folyamig bezaacuteroacutelag)

bull aacutelloacutevizek toacute (pl Balaton) kisebb tavak (pl tihanyi Belső-toacute) mocsaacuter laacutep időszakos vizek (az egyes időszakokban kiszaacuteradnak) kisvizek (pl pocsolyaacutek)

bull kuumlloumlnleges hőmeacuterseacuteklettel eacutes keacutemiai sajaacutetsaacutegokkal rendelkező vizek heacutevizek hoacute eacutes jeacuteg szennyvizek brakvizek (soacutetartalmuk 005mdash3 koumlzoumltt vaacuteltozik) soacutes- eacutes szikesvizek eacutes egyeacuteb keacutemiai tulajdonsaacutegokban



kitűnő vizek

Hazaacutenk vizei

Hazaacutenk viacutezrendszereacutenek mai keacutepe hosszuacute foumlldtani fejlődeacutes soraacuten alakult ki melyet az emberi beavatkozaacutesok mdash ha maacutes leacutepteacutekben is mdash tovaacutebb formaacutelnak alakiacutetanak Az orszaacuteg egeacutesz teruumllete a Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez tartozik iacutegy viacutezgazdaacutelkodaacutesa foumlldrajzi helyzeteacuteneacutel fogva neacutehaacuteny nagy folyoacutera (Duna Tisza Draacuteva) eacutepuumll

Magyarorszaacuteg felsziacuteni viacutezkeacuteszleteacutenek teljes mennyiseacutege mdash csapadeacutekos eacuteveket veacuteve alapulmdash 120 km3eacutev koumlzepesen szaacuteraz eacutevekben 100 km3eacutev-re tehető Ez a mennyiseacuteg az orszaacuteg viacutezkeacuteszlet-gazdaacutelkodaacutesa szempontjaacuteboacutel nem kedvezőtlen A jelenlegi viacutezfogyasztaacutes eleacuterheti a 14 km3 is Eddigi ismereteink szerint az orszaacuteg felsziacuteni viacutezkeacuteszleteacutenek aacutetlagos elmeacuteleti kihasznaacuteltsaacutega 19

Hazaacutenk a Kaacuterpaacutet-medence legmeacutelyebb reacuteszeacuten fekszik Ezzel magyaraacutezhatoacutek hogy a felsziacuteni vizeinek 94 -a maacutes orszaacutegok teruumlleteacuteről eacuterkezik A koumlrnyező orszaacutegok viacutezgazdaacutelkodaacutesaacutenak sziacutenvonala tehaacutet meghataacuterozza a hozzaacutenk eacuterkező vizek mennyiseacutegeacutet eacutes minőseacutegeacutet

A viacutezfolyaacutesaink szennyezőanyag-terheleacuteseacuteben a kuumllfoumlldi eredetű szennyezeacutes 75 -os araacutenyuacutenak tekinthető Valoacutesziacutenű hogy hasonloacute hataacutes eacuterveacutenyesuumll a felsziacuten alatti vizeink eseteacuteben is de erre nincsenek adataink A felviacutezi orszaacutegoknak a hazai viacutezbaacutezisra gyakorolt hataacutesa egyeacutertelműveacute teszi hogy megfelelő sziacutenvonaluacute viacutezgazdaacutelkodaacutest csak a szomszeacuted orszaacutegokkal valoacute szoros egyuumlttműkoumldeacutessel folytathatunk

A felsziacuteni vizek eloszlaacutesa rendkiacutevuumll egyenetlen A vizek 89 -a a Duna 11 -a a Tisza viacutezrendszereacuteben folyik le mikoumlzben a Duna viacutezgyűjtő teruumlleteacutehez az orszaacuteg teruumlleteacutenek 51-a a Tisza viacutezgyűjtőjeacutehez pedig 49-a tartozik Ezeacutert a keleti orszaacutegreacutesz viacutezellaacutetaacutesa eacuterdekeacuteben aacutetgondolt nagyteacuterseacutegi viacutezgazdaacutelkodaacutesi politikaacutera van szuumlkseacuteg

Az orszaacuteg viacutezkeacuteszlet-gazdaacutelkodaacutesa szempontjaacuteboacutel nagy jelentőseacuteguumlk van azoknak a megaacutellapodaacutesoknak melyeket a koumlrnyező aacutellamokkal koumltuumlnk a viacutezkeacuteszletek felhasznaacutelaacutesaacutera eacutes a viacutez minőseacutegeacutenek veacutedelmeacutere vonatkozoacutean Ezeacutert van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege hazaacutenkban azon koumlrnyezetveacutedelmi inteacutezkedeacuteseknek melyek ceacutelja a keveacutes belfoumlldoumln eredő viacutezfolyaacutes eacutes uumlduumlleacutesi szempontboacutel is fontos neacutehaacuteny toacute megoacutevaacutesa

A hazai viacutezgazdaacutelkodaacutes szaacutemaacutera gondot jelent hogy baacuter nem kieleacutegiacutető moacutedon de meacuterseacutekelni tudtaacutek a nagy szennyezők aacuteltal kibocsaacutetott szennyező anyagok mennyiseacutegeacutet de koumlzben a szakszerűtlen hulladeacuteklerakaacutes a koumlzlekedeacutes valamint a mezőgazdasaacuteg kemizaacutelaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben nőtt a diffuacutez szennyezeacutes meacuterteacuteke A Dunaacutet az orszaacuteg hataacuteraacuteig nagy kommunaacutelis ipari eacutes olajszennyezeacutes eacuteri Ennek elleneacutere az orszaacuteghataacutertoacutel Budapestig a minőseacutegi mutatoacutek toumlbbseacutegeacuteben a folyoacute vize III osztaacutelyuacute minőseacutegű eacutes egyszerű tisztiacutetaacutesi technoloacutegiaacuteval felhasznaacutelaacutesra alkalmassaacute tehető A Vaacuteggal eacuterkező koncentraacutelt szennyezeacutes elleneacutere Budapestig a viacutez minőseacutege leacutenyegesen nem vaacuteltozik A budapesti szakaszaacuten ismeacutet jelentős szennyezeacutes eacuteri a folyoacutet de a viacutez minőseacutegeacutet leacutenyegesen nem rontja le A koumlzeacutepső szakasz ezeacutert vaacuteltozatlanul III osztaacutelyuacute minőseacutegű A Budapest alatti szakaszon kuumlloumlnoumlsen suacutelyos eacutes noumlvekvő a bakterioloacutegiai illetve a neheacutezfeacutem-(főleg a Hg- eacutes Pb-) szennyezettseacuteg amely a lebegő anyagokhoz koumltődve a feneacutekuumlledeacutekben akkumulaacuteloacutedik eacutes a folyoacutemederben egyre meacutelyebbre keruumllve a felsziacuten alatti vizek minőseacutegeacutet is veszeacutelyezteti

A vizek szennyezeacutese

Viacutezszennyezeacutesnek nevezuumlnk minden olyan rendszerint mesterseacuteges kuumllső hataacutest mely a felsziacuteni eacutes felsziacuten alatti vizek minőseacutegeacutet uacutegy vaacuteltoztatja meg hogy a viacutez alkalmassaacutega a benne zajloacute termeacuteszetes folyamatok biztosiacutetaacutesaacutera eacutes az emberi hasznaacutelatra csoumlkken vagy megszűnik

A viacutezminőseacuteg ndash a viacutez tulajdonsaacutegainak oumlsszesseacutege ndash mind a termeacuteszetes mind az emberi hasznaacutelatot eacuterinti Egy adott teacuterseacuteg vizeinek minőseacutege ndash a hidrometeroloacutegiai viszonyok mellett ndash visszatuumlkroumlzi a viacutezgyűjtőteruumlleten folytatott ipari mezőgazdasaacutegi teveacutekenyseacuteget a telepuumlleacutes szerkezeteacutet a teruumllet sajaacutetsaacutegos hasznosiacutetaacutesaacutet A termeacuteszetes viacutezminőseacuteg mindenkor a hidroloacutegiai aacutellapotokhoz koumltődik Ez a hidroloacutegiai helyzetet a viacutezgyűjtő talajgeoloacutegiai tulajdonsaacutegai eacutes a meteoroloacutegiai koumlruumllmeacutenyek ndash csapadeacutek napfeacuteny hőmeacuterseacuteklet ndash szabaacutelyozzaacutek Egy adott viacutezi oumlkosziszteacutema a termeacuteszetes szelekcioacute aacuteltali hidroloacutegiai vaacuteltozaacutesokhoz adaptaacuteloacutedik Ugyanakkor a szennyező-anyag-kibocsaacutetaacutest eacutes az ezzel oumlsszefuumlggő szennyezőanyag-terheleacutest nem a termeacuteszetes folyamatok hanem az emberi teveacutekenyseacuteg adott szintje hataacuterozza meg

Az eacuteletfelteacutetelek vaacuteltozaacutesaacutenak meacuterteacuteke eacutes a vaacuteltozaacutesok gyakorisaacutega megzavarhatja a stabilizaacuteloacutedott oumlkosziszteacutemaacutet eacutes ez olyan melleacutekfunkcioacutekhoz vezet ahol a fejlődeacutes iraacutenyaacutet eacutes sebesseacutegeacutet maacutes neacutehaacuteny faktor hataacuterozza meg A drasztikus oumlkoloacutegiai vaacuteltozaacutesok csoumlkkenthetik az oumlkosziszteacutema oumlnfenntartoacute kapacitaacutesaacutet eacutes ez



az adott rendszerben a fajok diverzitaacutesaacutenak eacutes bőseacutegeacutenek csoumlkkenteacuteseacutehez vezet A leromlott diverzitaacutes az oumlkosziszteacutemaacutet meacuteg seacuteruumlleacutekenyebbeacute teszi eacutes meghosszabbiacutetja a regeneraacuteloacutedaacutesi szakaszt

Az emberi teveacutekenyseacuteg felgyorsiacutetja az anyagok aacuteramlaacutesaacutet az oumlkosziszteacutemaacuten beluumll eacutes kiacutevuumll egyaraacutent Az intenziacutev mezőgazdasaacuteg eacutes erdeacuteszet nagyobb fokuacute eroacutezioacutehoz vezet eacutes ez a talajok taacutepanyag-visszatartoacute kapacitaacutesaacutet csoumlkkenti Az ipari teveacutekenyseacuteg a nyersviacutez-kiveacutetellel eacutes a szennyezett viacutez visszavezeteacutessel koumlzvetlenuumll a levegőbe eacutes a talajra kibocsaacutetott emisszioacute reacuteveacuten koumlzvetve hat a viacutezi oumlkosziszteacutemaacutera A levegőből kirakoacutedoacute szennyező anyagok helyileg eacutes nagyobb teacuterseacutegben is noumlvelik a talajok eacutes a vizek savassaacutegaacutet A talaj degradaacutecioacuteja eacutes a savas lerakoacutedaacutesok fokozzaacutek a veszeacutelyes anyagok eacutes a noumlveacutenyi taacutepelemek viacutez aacuteltali kimosoacutedaacutesaacutet Ez a viacutez szennyezettseacutegeacutet bdquodiffuacutezrdquo moacutedon noumlveli

A viacutezi oumlkosziszteacutema neacutehaacuteny vonatkozaacutesban teljesen elteacuter a szaacuterazfoumllditől A viacutez fizikai keacutemiai tulajdonsaacutega valamint a viacutezaacuteramlaacutes eroacutezioacutes hataacutesa miatt a kuumlloumlnboumlző anyagok eacutes energiaacutek aacuteramlaacutesa a viacutezi rendszerben relatiacuteve gyorsabb Az aacuteramlaacutes maacuter eleve meghataacuterozza a viacutezi oumlkosziszteacutema feleacutepuumlleacuteseacutet a fotoszintetizaacuteloacute autotroacutef szervezeteken keresztuumll a noumlveacuteny-eacutes huacutesevő szervezetig bezaacuteroacutelag Az oxigeacutenviszonyok doumlntően hatnak az előforduloacute szervezetekre s ezaacuteltal meghataacuterozzaacutek a viacutez lebontoacute keacutepesseacutegeacutet a lebomlaacutes milyenseacutegeacutet veacutegsősoron az adott viacutez minőseacutegeacutet A viacutez minőseacutegeacutet tehaacutet koumlzvetlenuumll jelzi a viacutezi oumlkosziszteacutema az előforduloacute floacutera eacutes fauna oumlsszeteacutetele

A 13 aacutebra egy kommunaacutelis szennyviacutez hataacutesaacutet mutatja be Ha egy szervesanyag-tartalmuacute szennyvizet termeacuteszetes aacutellapotuacute folyoacuteba vezetuumlnk akkor a szerves anyag meginduloacute lebomlaacutesa miatt annak oldott oxigeacutentartalma lecsoumlkken A csoumlkkent oxigeacutenviszonyok miatt csak azok az organizmusok maradnak meg melyek keacutepesek az oxigeacutent a felsziacutenről felvenni vagy eltűrik az alacsony oxigeacutentartalmat is Az igeacutenyesebb halak elmenekuumllnek eacutes csak a keveacutesbeacute igeacutenyes toleraacutens halak keacutepesek a szennyviacutezbevezeteacutes alatt elszaporodni Amikor a bakteacuteriumok valamennyi bevezetett szenynyező anyagot lebontottaacutek az oxigeacutenviszonyok eacutes ezzel egyuumltt a teljes floacutera eacutes fauna visszaaacutell az eredeti szennyviacutezbevezeteacutes előtti termeacuteszetes aacutellapotra

28 aacutebra A kommunaacutelis szennyviacutez hataacutesa a folyoacute eacutelővilaacutegaacutera

A szervesanyag-szennyezettseacuteg eacutes a vizek oldott oxigeacuten rendszere

A vizek jellegzetes eacutes legelterjedtebb szennyezettseacutegeacutet a szerves anyagok adjaacutek Ezek egy reacutesze koumlnnyebben maacutesik reacutesze nehezebben bonthatoacute bioloacutegiai uacuteton Ebben a fejezetben a szerves szennyezők azon koumlreacutet taacutergyaljuk melyek viszonylag koumlnnyen bonthatoacutek Ilyen peacuteldaacuteul a kommunaacutelis eredetű szennyviacutez eacutes az eacutelelmiszeripari s a mezőgazdasaacutegi szennyvizek egy reacutesze

Ha egy ilyen szennyvizet egy viacutezfolyaacutesba toacuteba ndash befogadoacuteba ndash vezetuumlnk ott a termeacuteszetes oumlntisztulaacutes hamarosan megindul azaz a szerves anyag bioloacutegiai bomlaacutesa megkezdődik Ilyenkor tulajdonkeacuteppen a szennyviacutezben leacutevő szerves szeacutentartalom aerob uacuteton stabilizaacuteloacutedik Ehhez a stabilizaacuteloacutedaacuteshoz a termeacuteszetes rendszerben oxigeacuten szuumlkseacuteges melyet a lebontaacutest veacutegző mikroorganizmusok a viacutezben oldott oxigeacutenből



fedeznek Hasonloacute folyamatok zajlanak le az ilyen tiacutepusuacute szennyvizek aacutertalmatlaniacutetaacutesa ndash a bioloacutegiai szennyviacuteztisztiacutetaacutes ndash soraacuten is Ezeacutert ceacutelszerű a szerves szennyezettseacuteget eacutes az oxigeacutenviszonyokat egyuumltt taacutergyalni

A szerves anyagok mennyiseacutegeacutenek ismerete neacutelkuumlloumlzhetetlen a vizek minőseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteben

A szerves anyagok mennyiseacutegeacutenek ismerete neacutelkuumlloumlzhetetlen a vizek minőseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacuteben A szerves szennyezeacutes meghataacuterozza a viacutez felhasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet annak tisztiacutethatoacutesaacutegaacutet a tisztiacutetoacutetelep jellegeacutet a szennyviacuteznek a befogadoacutera gyakorolt hataacutesaacutet A vizekben előforduloacute szerves vegyuumlletek nagy szaacutema elteacuterő jellege tovaacutebbaacute a kuuml-loumln-kuumlloumln toumlrteacutenő azonosiacutetaacutesuk eacutes meacuterseacuteruumlk neheacutezseacutegei miatt a gyakorlatban nem specifikus eacutes indirekt moacutedszerek terjedtek el koncentraacutecioacutejuk kifejezeacuteseacutere

Az egyik leggyakrabban alkalmazott ilyen moacutedszer a szerves anyag bontaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges oxigeacutenhiaacuteny mennyiseacutegeacutenek meghataacuterozaacutesa A szerves anyagnak bioloacutegiai uacuteton aerob koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltti bontaacutesaacutet a bioloacutegiai oxigeacutenhiaacuteny (BOI) keacutemiai moacutedszerekkel nedves uacuteton kuumlloumlnboumlző oxidaacuteloacuteszerekkel veacutegzett oxidaacutelaacutesaacutet a keacutemiai oxigeacutenhiaacuteny (KOI) fejezi ki Hasznaacutelatos tovaacutebbaacute a szerves anyag szeacutentartalmaacutenak megadaacutesa is ezt fejezi ki a teljes organikus szeacutentartalom (TOC) A BOI KOI TOC mutatoacutekat egyuumlttesen a viacutezszennyezeacutest jelző nem specifikus szerves parameacutetereknek nevezzuumlk

Biokeacutemiai oxigeacutenigeacuteny

Az oxigeacuten felhasznaacutelaacutesaacuteval toumlrteacutenő bioloacutegiai szervesanyag-lebontaacutes koumlzeliacutetőleg első rendű reakcioacutesebesseacuteggel iacuterhatoacute le az oxigeacutenfelhasznaacutelaacutes sebesseacutege araacutenyos a rendszerben leacutevő oxidaacutelhatoacute szerves anyag mennyiseacutegeacutevel Az oumlsszefuumlggeacutes exponenciaacutelis egyenlettel iacuterhatoacute le

L = Lo (endashkt)

ahol

Lo ndash a kezdeti szervesanyag-koncentraacutecioacute L ndash t idő utaacuten visszamaradoacute szerves anyag mennyiseacutege k ndash a reakcioacutesebesseacutegi konstans

A szennyviacutezben leacutevő szerves anyag a rendszert annak oxigeacutentartalmaacutenak felhasznaacutelaacutesaacuteval befolyaacutesolja iacutegy a kommunaacutelis szennyviacutez bdquoerősseacutegeacutetrdquo annak oxigeacutenfelhasznaacutelaacutesi keacuteszseacutegeacutevel fejezhetjuumlk ki Az előző egyenletben az L eacuterteacuteke azonos a szennyviacutez biokeacutemiai uacuteton toumlrteacutenő oxidaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges oxigeacuten mennyiseacutegeacutevel azaz a biokeacutemiai oxigeacutenigeacutennyel (BOI) A BOI eacuterteacutekeacutet milligrammliter oxigeacutenben adjuk meg eacutes a szennyviacutez bdquoerősseacutegeacutenekrdquo szennyezettseacutegeacutenek kifejezeacuteseacutere hasznaacuteljuk

A bioloacutegiai oxidaacutecioacute keacutet fő reakcioacuteleacutepcsőből aacutell Az első uacuten szeacutenfaacutezisban a szerves anyag oxidaacutelaacutesa toumlrteacutenik az alaacutebbiak szerint

szerves anyag + O2 mikroorganizmus rarr CO2 rarr + H2O

A maacutesodik uacuten nitrogeacutenfaacutezisban az ammoacutenia eacutes a nitrit alakul aacutet nitraacutettaacute

2NH3 + 3O2 Nitrosomonas rarr 2HNO2 + 2H2 + 2H2O2HNO2 Nitrobakter rarr 2HNO3

A szerves anyagnak viacutezzeacute eacutes szeacuten-dioxiddaacute toumlrteacutenő oxidaacutelaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges oxigeacuten mennyiseacutege az elmeacuteleti oxigeacutenigeacuteny (EOI) Tekintettel arra hogy az első leacutepeacutes 20ndash30 nap alatt zajlik le illetve a viacutezben mindig lehet jelen bioloacutegiailag nem bonthatoacute szerves anyag ezeacutert a BOI aacuteltalaacuteban valamivel alacsonyabb az EOI-naacutel A nitrogeacutenfaacutezisban egyuumlttesen lejaacutetszoacutedoacute folyamat a nitrifikaacutecioacute Mivel a nitrifikaacuteloacute bakteacuteriumok műkoumldeacutese lassuacutebb mint a szeacuten-bontoacute bakteacuteriumokeacute ezeacutert előszoumlr a szerves anyag toumlbbseacutegeacutenek oxidaacutelaacutesa toumlrteacutenik meg s a nitrifikaacutecioacute csak keacutesve megy veacutegbe Mind a nitrobakter mind a nitrosomonas szeacuten forraacutesul szeacuten-dioxidot hasznaacutel noumlvekedeacuteseacutehez eacutes a nitorgeacuten vegyuumlletek mint elektronbefogadoacutek szolgaacutelnak A nitrosomonas noumlvekedeacutese sokkal lassuacutebb mint a nitrobaktereacute iacutegy az ammoacutenia reacuteveacuten keletkezett nitrit igen gyorsan oxidaacuteloacutedik tovaacutebb nitraacutettaacute Ez azt eredmeacutenyezi hogy a nitrit nagy mennyiseacutegben soha nem halmozoacutedik fel eacutes a teljes nitrifikaacutecioacutes folyamatot az ammoacuteniaacutenak nitritteacute toumlrteacutenő aacutetalakulaacutesa hataacuterozza meg Elteacuterő a keacutet bakteacuteriumfaj hőfokoptimuma is A kuumlloumlnboumlző nitritkeacutepzők nem tűrik a hideget iacutegy az ammoacutenia nitritteacute oxidaacutelaacutesa 10 degC alatt gyakorlatilag gaacutetolt Ezzel szemben a szerves anyag ammoacuteniaacuteig toumlrteacutenő bomlaacutesa ndash ha csoumlkkentett meacuterteacutekben is ndash de folyamatosan megtoumlrteacutenik



A BOI-reakcioacute bdquoszeacutenfaacutezisaacutenaacutelrdquo toumlbb alszakasz is megfigyelhető Ha nincs jelen elegendő mennyiseacutegű adaptaacuteloacutedott organizmus a reakcioacute csak keacutesve eacutes lassan indul Ez a keacutesve illetve a mikroorganizmusok adaptaacuteloacutedaacutesa kuumlloumlnoumlsen ipari szennyviacutezek eseteacuten fordul elő meacuterteacuteke fuumlgg az ipari szennyviacutez mennyiseacutegeacutetől veacutegső soron annak gaacutetloacute hataacutesaacutetoacutel Megfigyelhető tovaacutebbaacute egy plato is a reakcioacute lefolyaacutesaacutenaacutel ez a plato tovaacutebbi keacutet alszakaszra osztja a BOI-rekacioacute első faacutezisaacutet Az első a mintaacuteban kezdettől jelen leacutevő oldhatoacute szerves szubsztraacutet felveacuteteleacutet jelenti reacuteszben oxidaacutecioacute reacuteszben a bakteacuterium sejtbe toumlrteacutenő szintetizaacutecioacute reacuteveacuten (szinteacutezis szakasz) A maacutesodik faacutezisban a bakteacuterium sejt belső respiraacutecioacuteja ndash a felvett szerves anyag sejten beluumlli tovaacutebbi oxidaacutecioacuteja a sejt alapanyag-csereacutejeacutenek fenntartaacutesaacutehoz a sejtek anyagaacutenak meguacutejulaacutesaacutehoz ndash toumlrteacutenik (endogeacuten szakasz)

A szennyviacutez BOI-jaacutet aacuteltalaacuteban nem ismerjuumlk A hagyomaacutenyos moacutedszer hogy meacuterjuumlk egy adott idő alatt a szennyviacutezminta oxigeacutenfogyasztaacutesaacutet egy kezdeti eacutes egy Δt idő utaacuten

BOI = Lo (1 ndash endashkt)

ahol

BOI ndash at időpontban meacutert bioloacutegiai oxigeacutenigeacuteny Lo ndash veacutegső BOI eacuterteacuteke k ndash elsőrendű reakcioacute sebesseacutegi aacutellandoacute

A veacutegső BOI eacuterteacuteke a gyakorlati szaacutemiacutetaacutesoknaacutel koumlzel azonosnak vehető az elmeacuteleti oxigeacutenigeacutennyel (EOI) illetve a keacutemiai oxigeacutenigeacutennyel (KOI) A k aacutellandoacute eacuterteacuteke kommunaacutelis szennyviacutezekneacutel 01ndash02 napndash1

A reakcioacuteegyenlet alapjaacuten elmeacuteletileg a kuumlloumlnboumlző napra eacutes hőmeacuterseacutekleten meghataacuterozott BOI-eacuterteacutekek aacutetszaacutemiacutethatoacutek Az iacutegy szaacutemiacutetott adatok azonban csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek A gyakorlatban a 20 degC-on 5 nap utaacuten meacutert eacuterteacutekek hasznaacutelatosak a legtoumlbb orszaacuteg szabvaacutenyelőiacuteraacutesai is ezt a BOI5 eacuterteacuteket tartalmazzaacutek

Az oxigeacutenegyensuacutely a termeacuteszetes rendszerekben

A befogadoacuteba jutott szerves anyagok aacuteltalaacuteban ndash eacutes kiacutevaacutenatosan ndash aerob bomlaacutes uacutetjaacuten alakulnak aacutet Ez a bomlaacutes oxigeacutenelvonaacutessal jaacuter (BOI-rekacioacute) A folyamat sebesseacutege (R1) ndash az előzőek szerint ndash az oxidaacutelhatoacute anyag mennyiseacutegeacutetől fuumlgg

R1 = k1L

Ezzel az oxigeacutenelvonaacutessal tart egyensuacutelyt a levegőből toumlrteacutenő oxigeacutenbeoldoacutedaacutes a viacutezbe (R2)

R2 = k2D = k2(CTndashC)

eacutes a viacutezinoumlveacutenyek aacuteltal a fotoszinteacutezis soraacuten termelt eacutes azok leacutegzeacutesekor (respiraacutecioacute) elhasznaacutelt oxigeacutentartalom vaacuteltozaacutesa (R3)

R3 = plusmnS

Az utoacutebbi esetben a meacuterleg akkor pozitiacutev ha a fotoszinteacutezis aacuteltal termelt oxigeacuten mennyiseacutege nagyobb mint a respiraacutecioacute oxigeacutenigeacutenye ellenkező esetben a meacuterleg negatiacutev

A levegőből toumlrteacutenő oxigeacutenleoldoacutedaacutes ndash diffuacutezioacute az atmoszfeacuteraacuteboacutel ndash az oxigeacutendeficit (D) fuumlggveacutenye azaz a viacutezben elmeacuteletileg oldhatoacute maacutes szoacuteval a teliacutetettseacutegnek megfelelő (CT) eacutes az aktuaacutelis oxigeacutenkoncentraacutecioacute (C) kuumlloumlnbseacutege A gaacutezok oldhatoacutesaacutegaacutet ndash iacutegy az oxigeacuteneacutet is ndash a viacutez foumlloumltti gaacutez parcipaacutelis nyomaacutesa eacutes a hőmeacuterseacuteklet hataacuterozza meg Egy adott hőfokon eleacuterhető maximaacutelis oldott gaacutezkoncentraacutecioacute a teliacutetettseacutegi eacuterteacutek

A gyakorlatban a teliacutetettseacutegi eacuterteacutekhez keacutepesti oxigeacutentartalmat szaacutezaleacutekban is ki szokaacutes fejezni

A keveacutesbeacute szennyezett tiszta vizek a teliacutetettseacuteg koumlruumlli 100-ot megkoumlzeliacutető eacuterteacutekben tartalmaznak oxigeacutent miacuteg a szennyezett vizek ndash a szennyezeacutes meacuterteacutekeacutetől fuumlggően ndash mindig ez alattiak A kommunaacutelis nyers szennyviacutez aacuteltalaacuteban nem tartalmaz oldott oxigeacutent a megfelelően tisztiacutetott szennyviacutezben viszont mindig kimutathatoacute neacutehaacuteny



mgl oxigeacuten

Az előző reacuteszegyensuacutelyok alapjaacuten egy kommunaacutelis szennyviacutezzel terhelt viacutezfolyaacutes oxigeacutenviszonyait azaz az oxigeacutenkoncentraacutecioacute időbeli vaacuteltozaacutesaacutet (dcdt) a

egyenlettel iacuterhatjuk le Az egyenlet megoldaacutesa adja az ismert bdquooxigeacutenvonalrdquo egyenleteacutet melyet sematikusan a 14 aacutebra mutat

Keacutemiai oxigeacutenigeacuteny

A viacutezben leacutevő szervesanyag-tartalom meghataacuterozaacutesa bioloacutegiai moacutedszerrel joacute informaacutecioacutet nyuacutejt annak lebonthatoacutesaacutegaacutera a lebontaacutes időbeli lefolyaacutesaacutera de az oxidaacutecioacute viszonylag bdquokiacutemeacuteletesrdquo volta miatt az oumlsszes szerves anyagnak csak haacutenyadaacutet meacuteri Kuumlloumlnoumlsen ipari szennyvizek nagyobb molekulasuacutelyuacute vegyuumlletek eseteacuten a meacutert eacuterteacutek leacutenyegesen elteacuter a teacutenyleges szervesanyag-tartalomtoacutel

A BOI-moacutedszerek fogyateacutekossaacutega miatt keruumllt előteacuterbe a keacutemiai uacuteton toumlrteacutenő ereacutelyesebb roncsolaacutes keacutemiai oxigeacutenigeacuteny (KOI) meacutereacutese Kezdetben kaacutelium-permanganaacutetot keacutesőbb kaacutelium-bikromaacutetot alkalmaztak oxidaacuteloacute szerkeacutent Ma legtoumlbb orszaacutegban a bikromaacutetos moacutedszer hasznaacutelatos (Ezeacutert ha kuumlloumln nem jeloumlljuumlk a KOI mindig a kaacutelium-bikromaacutettal toumlrteacutenő oxidaacutelaacutest jelenti)

Kaacutelium-bikromaacutetos oxigeacutenigeacuteny (KOICr)

A kaacutelium-bikromaacutet keacutensavas koumlzegben az alaacutebbi reakcioacute szerint oxidaacutel

K2Cr2O7 + 4H2SO4 = K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 4H2O + 3O

A keletkezett oxigeacuten a mintaacuteban leacutevő szerves anyagot szeacuten-dioxiddaacute eacutes viacutezzeacute oxidaacutelja

Kaacutelium-permanganaacutetos oxigeacutenfogyasztaacutes (KOIMn)

A kaacutelium-permanganaacutet savas koumlzegben a

2KMnO4 + 3H2SO4 = + 2 MnSO4 +3H2O + 5O

egyenlet alapjaacuten oxidaacutelja a minta szervesanyag-tartalmaacutet



Szerves szeacutentartalom

A szerves anyag nem specifikus jellemzeacuteseacutere ndash a keacutemiai oxigeacutenhiaacuteny mellett ndash egyre gyakrabban alkalmazzaacutek a szerves szeacutentartalom eacuterteacutekeacutet A meacutereacutes alapja hogy a szerves anyagok oxidaacutecioacuteja soraacuten a bennuumlk leacutevő szeacutentartalom szeacuten-dioxiddaacute alakul s ennek meacutereacuteseacutevel szaacutemiacutethatoacute a szeacuten mennyiseacutege illetve araacutenyosan a szervesanyag-tartalom meacuterteacuteke

A szerves szeacutentartalom meghataacuterozaacutesakor az analizaacutelandoacute minta eredeteacutetől illetve jellegeacutetől fuumlggően az alaacutebbi frakcioacutek kuumlloumlniacutethetők el

bull oldott szerves szeacutentartalom (angolul DOC) a minta szűreacutese utaacuten visszamaradt nem illeacutekony reacutesz

bull illeacutekony szerves szeacutentartalom (VOC) a moacutedszerrel illeacutekonnyaacute tehető szerves reacutesz

bull lebegő anyaghoz koumltoumltt szerves szeacutentartalom (POC) a szűreacuteskor eltaacutevoliacutetott szerves reacutesz

bull oumlsszes szerves szeacutentartalom (TOC) az eredeti viacutezben előforduloacute oumlsszes szervesen koumltoumltt szeacutentartalom

A nem specifikus szervesanyag-mutatoacutek oumlsszehasonliacutetaacutesa

A kuumlloumlnfeacutele szervesanyag-mutatoacutek (BOI KOI TOC stb) a viacutezben leacutevő szerves-anyag-tartalmat elteacuterő moacutedon meacuterik Az elteacutereacutes meacuteg azonos viacuteztiacutepusnaacutel is jelentős eacutes a kuumlloumlnboumlző szennyezettseacutegű vizekre ndash ivoacuteviacutez nyers- tisztiacutetott- ipari szennyviacutez ndash ez meacuteg inkaacutebb gyakori Ennek meacuterteacuteke a viacutezmintaacuteban előforduloacute szerves vegyuumlletek milyenseacutegeacutetől fuumlgg

Az egymaacutes koumlzoumltti biztos korrelaacutecioacute megaacutellapiacutetaacutesaacutet veacutegső soron az akadaacutelyozza hogy biokeacutemiai oxigeacutenigeacuteny csak a bioloacutegiailag bonthatoacute szerves anyag oxigeacutenfelveacuteteleacutet a keacutemiai oxigeacutenigeacuteny a szerves vegyuumllet oxidaacutelaacutesaacutet a szeacutenanalizaacutetorok a szerves anyagok szeacutentartalmaacutet meacuterik Iacutegy elmeacuteletileg is keveacutes az a koumlzoumls vonaacutes bennuumlk mely lehetőveacute tenneacute az aacutetszaacutemiacutetaacutest koumlzoumlttuumlk

Az irodalomban előszoumlr a BOI eacutes a KOI koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutest vizsgaacuteltaacutek Aacuteltalaacuteban igaz

BOI le KOI illetve KOI = BOIveacutegső

de

bull a KOI nem tesz kuumlloumlnbseacuteget a bioloacutegiailag bonthatoacute eacutes bonthatatlan anyagok koumlzoumltt

bull neacutehaacuteny szervetlen vegyuumllet ndash nitritek vas keacutenvegyuumlletek ndash is elteacuterő meacuterteacutekben oxidaacuteloacutednakkeacutemiai eacutes bioloacutegiai koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt

bull az adaptaacutelaacutes a toxikus anyagok gaacutetloacute hataacutesa a beoltaacutes milyenseacutege befolyaacutesolja a BOI-eacuterteacutekeket miacuteg ugyanezek a KOI-naacutel nem fordulnak elő

Szennyvizek eseteacuten is van kapcsolat a keacutet komponens koumlzoumltt haacutenyadosuk fuumlgg a szennyviacutez jellegeacutetől a tisztiacutetaacutes moacutedjaacutetoacutel eacutes fokaacutetoacutel Aacuteltalaacuteban igaz hogy a KOIBOI haacutenyados a viacutezben leacutevő szerves anyagok bioloacutegiai bonthatoacutesaacutegaacutenak fuumlggveacutenye Iacutegy peacuteldaacuteul normaacutel kommunaacutelis szennyviacutezneacutel ez 2ndash4 koumlzoumltti eacuterteacutek a nyers szennyviacutezneacutel alacsonyabb a tisztiacutetottnaacutel ndash a bioloacutegiailag maacuter nem bonthatoacute vegyuumlletek relatiacutev felduacutesulaacutesa miatt ndash magasabb Nehezen bomloacute ipari szennyviacutezekneacutel a KOIBOI haacutenyados mindig nagyobb oumltneacutel eacutes eacuteppen ebből az araacutenyboacutel vonhatunk le koumlvetkezteteacutest a bioloacutegiai tisztiacutethatoacutesaacutegra

Maacutes koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera alkalmas a KOI eacutes TOC koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes Teljes oxidaacutecioacutet felteacutetelezve a C a

Hb degC keacuteplettel jellemzett szervesanyag-mennyiseacuteg (M) eacutes a KOI koumlzoumltt

valamint annak szerves szeacutentartalma koumlzoumltt



illetve a keacutet haacutenyados koumlzoumltt

oumlsszefuumlggeacutes aacutell fenn

A haacutenyados eacuterteacutekeacutenek reacuteszletesebb vizsgaacutelata koumlzeliacutető lehetőseacuteget ad viacutezben leacutevő szerves vegyuumlletek megiacuteteacuteleacuteseacutere A legtoumlbb esetben amikor kuumlloumlnboumlző szerves anyagok kevereacuteke van jelen ez az araacuteny koumlzel aacutell az oxigeacuten eacutes szeacuten molekulaacuteris araacutenyaacutehoz (3212 = 267) de az aktuaacutelis eacuterteacutekek ettől szeacuteles tartomaacutenyban el is teacuterhetnek Nagy oxigeacutentartalmuacute szerves vegyuumlletekneacutel alacsonyabb (min zeacuterus) kevesebb oxigeacutent tartalmazoacuteknaacutel magasabb (max 53) Iacutegy a mintaacuteban leacutevő szerves vegyuumlletek oxidaacuteltsaacutega becsuumllhető Kommunaacutelis szennyviacutezekre KOI = 121 + 35 TOC oumlsszefuumlggeacutest iacutertak le joacute korrelaacutecioacuteval

Hasonloacutean a kaacutelium-bikromaacutetos (KOICr)eacutes kaacutelium-permanganaacutetos (KOIMn) eacuterteacutekek koumlzoumltt is vizsgaacutelhatoacutek a kapcsolatok Normaacutel kommunaacutelis szennyviacutezneacutel a KOICrKOIMn haacutenyados eacuterteacuteke 2ndash5 koumlzoumltt vaacuteltozik aacutetlagosan 3 Az alacsonyabb eacuterteacutekek a koumlnnyen oxidaacutelhatoacute magasabb eacuterteacutekek a nehezebben oxidaacutelhatoacute szerves anyagok jelenleacuteteacutere utalnak

Nitrogeacutenformaacutek

A viacutezi koumlrnyezetben a nitrogeacuten oumlt formaacuteban fordulhat elő elemi szerves ammoacutenia- nitrit- nitrit-nitrogeacuten

Elemi nitrogeacuten

Az atmoszfeacuteraacuteban legnagyobb mennyiseacutegben előforduloacute molekulaacuteris nitrogeacuten a vizes rendszerekben koumlnnyen oldoacutedik A molekulaacuteris nitrogeacuten bioloacutegiailag inert eacutes nem tuacutel sok bioloacutegiai folyamatba leacutep be Ennek oka hogy a N-O-N haacutermas koumlteacutes igen erős eacutes bontaacutesa nagy energiaacutet igeacutenyel Iacutegy viszonylag keveacutes mikroorganizmus keacutepes a nitrogeacuten-molekulaacutet koumlzvetlenuumll hasznosiacutetani Ilyen koumlzvetlen nitrogeacutenfixaacuteloacutek a bakteacuteriumok eacutes a keacutekalgaacutek Amiacuteg a legtoumlbb nitrogeacutenkoumltő bakteacuterium heterotrofikus ndash szerves energiaforraacutest igeacutenylő ndash szervezet addig a keacutekalgaacutek a fixaacutelaacuteshoz kuumllső szerves taacuteplaacuteleacutekot nem igeacutenyelnek

A nitrogeacutenkoumlteacutes jelenseacutege rendkiacutevuumll fontos az eacutelővilaacuteg szempontjaacuteboacutel mivel elemi nitrogeacuten gyakorlatilag csak ezen az uacuteton juthat a foumlldi nitrogeacutenforgalomba A nitrogeacutengaacutez oldoacutedaacutesa a viacutezben a hőmeacuterseacuteklet eacutes a parciaacutelis nyomaacutesnak megfelelően alakul

Ammoacutenia-nitrogeacuten

A nitrogeacutenfixaacutelaacutes reacuteveacuten az atmoszfeacuteraacuteban leacutevő nitrogeacuten beeacutepuumll a megkoumltő eacutelőleacutenyek testeacutenek szerves vegyuumlleteibe ez a bioloacutegiai nitrogeacutenciklus első leacutepeacutese A szerves anyagcseretermeacutekek eacutes az elpusztult eacutelőleacutenyek testanyagainak lebomlaacutesa reacuteveacuten keletkezik az ammoacutenia (ammonifikaacutecioacute) A szerves nitrogeacutenvegyuumlletek ammoacuteniaacutevaacute toumlrteacutenő lebontaacutesa anaerob koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is veacutegbemegy (oldoacutemedenceacuteben)

A vizeink ammoacuteniatartalma tehaacutet a szerves anyag bioloacutegiai lebomlaacutesaacutet jelzi s iacutegy a szerves szennyezeacutesek egyik legfontosabb mutatoacuteja Meg kell jegyeznuumlnk hogy az ammoacutenia termeacuteszetes redukcioacutes (nitraacutetredukcioacute) folyamatok uacutetjaacuten is előfordul a vizekben

Az ammoacutenia a viacutezben keacutepes protont felvenni eacutes leadni

NH3 + H2O rarr NH4+ OHndash

A kommunaacutelis szennyviacutezek ammoacuteniumiontartalmaacutet annak alakulaacutesaacutet a szennyviacuteztisztiacutetaacutes soraacuten a koumlvetkező fejezetben taacutergyaljuk

Felsziacuteni vizeink ammoacuteniaszennyezettseacutege taacuteg hataacuterok koumlzoumltt vaacuteltozik Szennyezetlennek tekintendők a 0ndash02 mgl tartomaacutenyok miacuteg a 3ndash5 mgl koumlzoumltti eacuterteacutekek maacuter erősen terhelt szennyezett viacutezfolyaacutesok A teacuteli időszakban a viacutezfolyaacutesok ammoacuteniumion koncentraacutecioacuteja mindig magasabb a nitrifikaacutecioacute csoumlkkent meacuterteacuteke miatt

Nitrit nitraacutet eacutes szerves nitrogeacuten

Miacuteg az elemi nitrogeacuten nagymeacuterteacutekben ellenaacutell a keacutemiai rekacioacuteknak addig az egyeacuteb nitrogeacutenformaacutek nagyon reakcioacutekeacutepesek Annyira hogy joacuteformaacuten minden eacuteletjelenseacutegben reacuteszt vesznek szerves eacutes szervetlen koumlteacutesben



egyaraacutent

Oxidaacuteltsaacutegi fokozatai is nagyszaacutemuacuteak a legredukaacuteltabb az ammoacutenia eacutes a legtoumlbb szerves vegyuumllet (ndash3) a legoxidaacuteltabb a nitraacutet (+5)

A nitrogeacutenciklus első leacutepeacutesekeacutent fixaacuteloacutedott elemi nitrogeacuten reacuteveacuten leacutetrejoumltt szerves nitrogeacuten bomlaacutesa adja a ammoacuteniaacutet Ha a vizes rendszerbe szennyviacutezkibocsaacutetaacutes vagy a noumlveacutenyi reacuteszek bomlaacutesa reacuteveacuten ammoacutenia jut akkor amennyiben elegendő oxigeacuten aacutell rendelkezeacutesre az mindig oxidaacuteloacutedik nitritteacute eacutes nitraacutettaacute Az oxidaacutecioacutet csaknem minden viacutezben megtalaacutelhatoacute Nitrobakter eacutes Nitrosomonas veacutegzik

NH4+ + OHndash + 1502 Nitrosomonas rarr NO2

ndash +H+ + 2H2O

No2ndash + 0502 Nitrobakter rarr NO3

Az egyenletekből kitűnik hogy a nitrifikaacutecioacute jelentős oxigeacutenmennyiseacuteget fogyaszt el a viacutezből1g NH 4+

oxidaacutelaacutesaacutehoz 457 g O2 szuumlkseacuteges

Mindkeacutet bakteacuterium szigoruacutean kemoautotrof szervezet azaz szeacutenforraacuteskeacutent kizaacuteroacutelag szervetlen szenet hasznaacutelnak nagy mennyiseacutegű szerves szeacuten jelenleacuteteacuteben nem is szaporodnak Ez az oka annak hogy a szennyviacuteztisztiacutetaacutes soraacuten előszoumlr a szerves-szeacuten-tartalom azaz a BOI csoumlkken eacutes a nitrifikaacutecioacutes folyamat csak keacutesőbb indul be

Az ammoacutenia-nitrit aacutetalakulaacutes optimaacutelis koumlruumllmeacutenyei elteacuternek a nitrogeacuten-nitraacutet aacutetalakulaacutestoacutel Az ammoacutenia-nitraacutet folyamat pH fuumlggő az ammoacutenia aacutetalakulaacutesa 8ndash95 pH koumlzoumltt a leggyorsabb Elteacuterő a keacutet folyamat hőigeacutenye is a nitritkeacutepzők nem tűrik a hideget 10 degC alatt a Nitrosomonas műkoumldeacutese lelassul Mivel a szerves-nitrogeacuten bomlaacutesa ammoacuteniaacuteig (ammonifikaacutecioacute) hidegben is megtoumlrteacutenik iacutegy 10 degC alatt viacutezben az ammoacutenia bdquorelatiacuteve felduacutesulrdquo Ez az oka hogy teacutelen ndash azonos terheleacutes mellett ndash az ammoacuteniatartalom mindig magasabb mint nyaacuteron (A Dunaacuteban meacutert nyaacuteri aacutetlageacuterteacutekek 05 mgl miacuteg a teacuteli eacuterteacutekek eleacuterik a 3 mgl koncentaacutercioacutet is)

A ammoacutenia-nitrit aacutetalakulsaacute pH eacutes hőfok fuumlggeacuteseacuten tuacutelmenően a reakcioacutek időigeacutenye is elteacuterő A Nitrobakter sokkal gyorsabban szaporodik el mint a Nitrosomonas az ammoacutenia-nitrit aacutetalakulaacutes mindig lassab folyamat mint a nitrit-nitraacutet szakasz A vizes rendszerekben a nitrit soha nem szaporodik fel azonnal tovaacutebb bomlik nitraacutettaacute s csak aacutetmenetileg kis mennyiseacutegben mutathatoacute ki

A nitrogeacutenciklus befejező reacutesze a nitraacutet (vagy koumlzvetlen az ammoacutenia) felveacutetele a noumlveacutenyek reacuteszeacuteről Ez a nitrogeacutenforma ugyanis maacuter hozzaacutefeacuterhető a noumlveacutenyek szaacutemaacutera A fejlődeacutes soraacuten az oxidaacutelt nitrogeacutenforma redukaacuteloacutedik szerves nitrogeacuten-vegyuumlletteacute mely a noumlveacutenyek elhalaacutesaacuteval vagy egyeacuteb uacuteton jut-hat vissza a viacutezbe

Meg kell emliacutetenuumlnk a denitrifikaacutecioacutet is mint a nitrogeacutenciklus maacutesik befejező aacutegaacutet E folyamatban a nitraacutet-nitriten keresztuumll redukaacuteloacutedik nitrogeacuten-gaacutezzaacute Anaerob rendszerben nagyon sok bakteacuterium ugyanis keacutepes a NO 3

ndash

formaacutejaacuteban koumltoumltt oxigeacutent felhasznaacutelni oxigeacutenforraacuteskeacutent A keletkezett nitrogeacutengaacutez eltaacutevozik a levegőbe s a tovaacutebbiakban csak a nitrogeacutenveszteseacuteg koumlvetkezik be a rendszerben A vizes rendszerbe jutott nitrogeacuten eltaacutevoliacutetaacutesaacutenak tulajdonkeacuteppen ez az egyetlen termeacuteszetes uacutetja tekintettel arra hogy a foszforciklustoacutel elteacuterően a szervetlen kicsapoacutedaacutes reacuteveacuten nem toumlrteacutenik jelentős kiuumllepedeacutes a feneacutekre

A denitrifikaacutecioacutenak ezt a moacutedjaacutet alkalmazzaacutek a szennyviacutezek nitrogeacutentartalmaacutenak legmodernebb eljaacuteraacutessal toumlrteacutenő csoumlkkenteacuteseacutere is (anoxikus-oxikus rendszerek)



30 aacutebra Bioloacutegiai nitrogeacutenciklus

Az előzőekben reacuteszletezett bioloacutegiai vaacuteltozaacutesok szervetlen uacuteton is lejaacutetszoacutednak eacutelőleacutenyek beavatkozaacutesa neacutelkuumll A koumlrnyezet redoxpotenciaacuteljaacutetoacutel fuumlggően alakul a nitrogeacuten oxidaacuteltsaacutegi foka 045ndash040 V koumlzoumltt a nitraacutet nitrit 040ndash035 V redoxpotenciaacutel koumlzoumltt a nitrit ammoacutenia redukcioacuteja zajlik le Ezek a folyamatok főleg a felsziacuten alatti vizek minőseacutegeacuteben jaacutetszanak fontos szerepet

Az emberi beavatkozaacutes a termeacuteszetes nitrogeacutenciklust megzavarja Az emberi teveacutekenyseacuteg reacuteveacuten kibocsaacutetott baacutermelyik nitrogeacutenforma koumlrnyezetveacutedelmi zavart jelent A kommunaacutelis szennyviacutezek nagy ammoacutenia-eacutes szerves nitrogeacuten tartalmukkal noumlvelik a rendszer nitrogeacutentartalmaacutet Ilyen szennyviacutez bevezeteacuteskor ugraacutesszerűen nő a szerves nitrogeacuten mennyiseacutege mely a termeacuteszetes tisztulaacutes reacuteveacuten a vizek nitraacutet koncentraacutecioacutejaacutenak noumlvekedeacuteseacutet eacutes egyben az oldott oxigeacuten csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezi A felsziacuteni vizekben a nitraacutetot a viacutezi noumlveacutenyzet veszi fel mely maacuter az eutrofizaacuteloacutedaacutes laacutethatoacute jele Veacutegső soron tehaacutet a kuumllső emberi nitrogeacutenbejuttataacutes a vizes rendszer aacuteltalaacutenos termőkeacutepesseacutegeacutet noumlveli

Hasonloacute hataacutes koumlvetkezik be a mezőgazdasaacutegban nem kellően hasznosiacutetott műtraacutegyaacutek kimosoacutedaacutesa reacuteveacuten is Tekintettel arra hogy a műtraacutegyaacutek koumlzuumll a nitraacutettartalmuacutet koumlti meg legkeveacutesbeacute a talaj ndash a talajok ammoacutenium kaacutelium foszfor megkoumltőkeacutepesseacutege leacutenyegesen nagyobb mint a nitraacutet eseteacuten ndash iacutegy a noumlveacuteny aacuteltal fel nem vett nitraacutet a viacutezbe keruumll A lemosoacutedaacutes a felsziacuteni a csapadeacutek aacuteltali beszivaacutergaacutes a felsziacuten alatti vizek nitraacutettartalmaacutet noumlveli

A nitrogeacutenformaacutek egymaacuteshoz keacutepesti araacutenya igen fontos mutatoacuteegyuumlttes a viacutezminőseacuteg meghataacuterozaacutesakor Segiacutetseacutegeacutevel a tisztulaacutesi folyamat leiacuterhatoacute eacutes az egyes tisztulaacutesi faacutezisok megiacuteteacutelhetők

Az ivoacuteviacutez minőseacutegeacutenek is fontos oumlsszetevői a nitrit-eacutes nitraacutetionok A nitraacutetionok mennyiseacutege a hagyomaacutenyos viacuteztisztiacutetaacutes soraacuten nem vaacuteltozik eacutes nem jelentős a viacutezelosztaacutesi rendszerbeni vaacuteltozaacutes sem Iacutegy a csapviacutezben meacuterhető koncentraacutecioacute hasonloacute a viacutezbaacuteziseacutehoz

A nitrition mennyiseacutege viszont ndash a kloacuter oxidaacutecioacuteja miatt ndash valamivel alacsonyabb a csapviacutezben A nitrit-eacutes nitraacutetion koncentraacutecioacutejaacutenak ismerete az ivoacuteviacutez-ellaacutetaacutesban kuumlloumlnleges jelentőseacutegű fontossaacutega veacutegső soron a nitritionnak a bioloacutegiai rendszerekre gyakorolt hataacutesaacutera vezethető viszsza A nitritek ugyanis egyreacuteszt karcinogeacutenek maacutesreacuteszt toxikusak lehetnek Ezek a hataacutesok azonban a megfelelően kezelt ivoacuteviacutezben előforduloacute nitrit-kon-centraacutecioacuteknaacutel ndash 0005 mgl ndash oumlnmagukban nem koumlvetkezneacutenek be A szervezetek neacutemelyikeacuteben a nitraacutet-nitrit aacutetalakulaacutes is veacutegbemehet

A szaacutejban vagy a szervezet maacutes reacuteszeacuten ahol a savassaacuteg relatiacuteve alacsony azaz a pH-eacuterteacutek magasabb a nitraacutet-nitrit aacutetalakulaacutes koumlzben nitrosaminok keletkezhetnek Ismeretes hogy a nitrosaminok koumlzoumltt raacutekkeltők is vannak A raacutekkeltő anyagok keletkezeacuteseacutenek lehetőseacutege egyeacutenenkeacutent vaacuteltozik az egyeacutertelmű oumlsszefuumlggeacutest ma meacuteg csak az alacsony gyomorsav-eacutes huacutegyhoacutelyag-megbetegedeacutesek eseteacuten sikeruumllt bizonyiacutetani



Ismertebb a nitraacutetionok metahemoglobeacuteniaacutet okozoacute hataacutesa Normaacutelis koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt az emberi szervezet hemoglobintartalmaacutenak 1ndash2 -a metahemoglobin formaacutejaacuteban van jelen Ha azonban ez 10 foumlloumltt van foumllleacutep a metahemoglobeacutenia betegseacuteg mely nagyobb koncentraacutecioacutek eseteacuten halaacutelhozis vezethet A metahemoglobin ugyanis szemben a hemoglobinnal nem keacutepes oxigeacutent szaacutelliacutetani

A metahemoglobin (Me-He-GI) a hemoglobin (He-GI) oxidaacutecioacuteja reacuteveacuten keletkezik Ezt az oxidaacutecioacutet a nitraacutetboacutel keletkező nitrit veacutegzi A felnőttekben specifikus enzim visszaalakiacutetja a metahemoglobint hemoglobinnaacute (meacuteregteleniacuteteacutesi folyamat) A gyermek fejlődeacutese soraacuten azonban ez az enzim csak keacutesőbb jelenik meg s iacutegy a csecsemőkben a meacuteregteleniacuteteacutesi folyamat nem megy veacutegbe

Gyerekekneacutel a gyomor pH-ja koumlzel neutraacutelis ndash szemben a normaacutel felnőtt savas keacutemhataacutesuacuteval ndash eacutes ez kedvez nitrit-nitraacutet aacutetalakiacutetaacutest veacutegző bakteacuteriumok műkoumldeacuteseacutenek Ezeacutert a magas nitraacutettartalmuacute vizet nem szabad csecsemőknek adni illetve ebből csecsemőtaacutepszert keacutesziacuteteni Ilyen teruumlleteken alacsony nitraacutettartalmuacute palackos vizet kell kuumlloumln szolgaacuteltatni

10 mgl nitraacutet-nitrogeacutentartalom alatt a metahemoglobeacutenia betegseacuteg nem alakul ki Ezeacutert ez a WHO hataacutereacuteteacuteke ivoacuteviacutezre

Naacutelunk a nitraacutetionban gyakori a koncentraacutecioacute kifejezeacutese s az ivoacuteviacutez-hataacutereacuterteacutek 40 mgl nitraacutetion Nitrit eseteacuten veacutedett reacutetegvizek eseteacuten 10 mg NO2

ndashl koncentraacutecioacute engedhető meg az ivoacuteviacutezben

Foszforformaacutek eacutes az eutrofizaacutecioacute

A foszfor az eacutelőleacutenyek eacutepiacutetőeleme A toumlbbi elemtől elteacuterően a szervezetek testeacuteben nagyobb araacutenyban fordul elő mint a koumlrnyezetben

A nitrogeacutenformaacutektoacutel elteacuterően a bioszfeacuteraacuteban szinte kizaacuteroacutelag teljesen oxidaacutelt formaacuteban van jelen a leggyakrabban foszfaacutetkeacutent (PO43) A vizes rendszerekben ndash pH-toacutel fuumlggően ndash az ortofoszfaacutet lehetseacuteges haacuterom alakja koumlzuumll mindig az egyik van csak jelen A semleges keacutemhataacutes koumlrnyezeteacuteben a H2PO4 eacutes a HPO 42

ndash dominaacutel Ezeket egyuumlttesen ortofosztaacutefoknaknevezzuumlk A noumlveacutenyek gyakorlatilag csak ortofoszfaacutetot keacutepesek felvenni s iacutegy ezt a formaacutet reaktiacutev foszforalaknak is nevezzuumlk Szemben a noumlveacutenyek szaacutemaacutera eacuterteacutektelen nemreaktiacutevndash szerves eacutes szervetlen kondenzaacutelt foszfaacutetok ndash formaacuteval

A foszfaacutet-kationokkal koumlnnyen keacutepez viacutezben oldhatatlan vegyuumlleteket A termeacuteszetes viacutezi koumlrnyezetben a vassal az alumiacuteniummal eacutes a kalciummal alkotott vegyuumlletei gyakoriak A semleges pH koumlrnyezetben a vas-eacutes alumiacutenium-foszfaacutet pH~8 foumlloumltt inkaacutebb a kalcium-foszfaacutet oldhatoacutesaacutega kisebb

A feacutemfoszfaacutet-vegyuumlletek formaacutei fuumlggnek a rendszer oxidaacutecioacutes-redukcioacutes viszonyaitoacutel is Oxidaacutelt aacutellapotban a jelenleacutevő haacuteromvegyeacuterteacutekű vas reagaacutel a foszfaacutettal s gyakorlatilag oldhatatlan FePO4 keletkezik mely a rendszerből kicsapoacutedik Redukaacutelt koumlrnyezetben a vas keacutetvegyeacuterteacutekűveacute alakul ez visszaoldja az oxidaacutelt formaacuteban kicsapoacutedott foszfort (Fe3(PO4)2)

Ez utoacutebbi folyamat jaacutetszoacutedik le az alacsony oxigeacutentartalmuacute ndash szerves anyaggal terhelt ndash tavakban folyoacutekban felsziacuten alatti vizekben Miacuteg az előbbi kicsapoacutedaacutes a termeacuteszetes foszforciklusra is jellemző

A foszforciklus kiinduloacute anyaga a viacutezben oldott ortofoszfaacutetion A foszfor a viacutezbe termeacuteszetes eacutes mesterseacuteges uacuteton egyaraacutent bejuthat A kőzetek ndash apatit fluorapatit aragonit ndash bomlaacutesa eredmeacutenyezi a termeacuteszetes bejutaacutest Az emberi teveacutekenyseacuteg reacuteveacuten főleg a kommunaacutelis szennyviacutezek eacutes a mezőgazdasaacutegi bemosoacutedaacutes noumlveli a vizek foszfortartalmaacutet A lakossaacuteg eacutelettani kivaacutelasztaacutessal naponta 2 g-ot a felhasznaacutelt mosoacuteszerekkel pedig tovaacutebbi 2 g foszfort tehaacutet oumlsszesen 4 g-ot bocsaacutet ki fejenkeacutent Ez utoacutebbi a bdquodetergens-foszforrdquo



31 aacutebra A foszforciklus

A detergensek kondenzaacutelt foszfaacutetokat tartalmaznak Ezeket oumlnmagaacuteban a noumlveacutenyek nem tudjaacutek felvenni nem reaktiacutevak ilyen formaacuteban De a bioloacutegiai szennyviacuteztisztiacutetaacutes soraacuten ezek hidrolizaacuteloacutednak a szennyviacutezben előforduloacute mikroorganizmusok koumlnnyen lebontjaacutek ortofoszfaacutetokkaacute s iacutegy a tisztiacutetoacutetelepet tulajdonkeacuteppen maacuter egy reaktiacutev a noumlveacutenyek reacuteszeacutere hozzaacutefeacuterhető formaacuteban hagyjaacutek el (A nyers szennyviacutezben aacutetlagosan 5ndash20 mg oumlsszes Pl fordul elő s ennek csupaacuten 15ndash20 -a ortofoszfaacutet A bioloacutegiailag tisztiacutetott viacutez 3ndash10 mgl oumlsszes foszfort tartalmaz s ennek maacuter 50ndash90 -a ortofoszfaacutetforma)

Az erőteljes műtraacutegyaacutezaacutes reacuteveacuten a mezőgazdasaacutegi teruumlletekről aacutetlagosan 50 kgkm2 foszfor mosoacutedik ki miacuteg erdős teruumlleteken ez a kihordaacutes gyakorlatilag zeacuterus Az iparban a viacutezkezelő anyagok korroacutezioacute-veacutedőszerek jelentenek tovaacutebbi terheleacutest

A noumlveacutenyek aacuteltal felvett ortofoszfaacutet ndash a foszforciklus koumlvetkező leacutepeacutesekeacutentndashanouml-veacutenyben szerves foszforraacute alakul A szerves foszforvegyuumlletek tulajdonkeacuteppen polifoszfaacutetok vagy kondenzaacutelt foszfaacutetok

Aacuteltalaacutenos keacutepletuumlk

H4P2O7 + H2O rarr 2H3PO4

A foszforciklus fontos kileacutepő mechanizmusa a foszfor kicsapoacutedaacutesa eacutes a feneacutekuumlledeacutekbe toumlrteacutenő kivaacutelaacutesa A folyamat visszafeleacute is lejaacutetszoacutedik

Mint koraacutebban laacutettuk ez főleg a vasra alumiacuteniumra eacutepuumll eacutes a redoxviszonyokkal van oumlsszhangban Tavakban peacuteldaacuteul az oxigeacutenduacutes reacutetegben a FePO4 kivaacutelik eacutes az uumlledeacutekbe jut Ott addig marad miacuteg a redoxpotenciaacutel 02 V-naacutel nagyobb nem lesz Ekkor a vas keacutetvegyeacuterteacutekűveacute redukaacuteloacutedik eacutes a foszfaacutet felszabadul a vizes faacutezisba A vas eacutes alumiacutenium foszforkoumlteacuteseacutet a humianyagok koncentraacutecioacuteja befolyaacutesolja Azzal hogy a vasat megkoumltik keacutesleltetik a Fe(III)-foszfaacutet kicsapoacutedaacutesaacutet s iacutegy a foszfor hosszabb ideig marad bioloacutegiailag hozzaacutefeacuterhető formaacuteban

Hasonloacute kicsapoacutedaacutesi folyamat jaacutetszoacutedik le a kalciumkarbonaacutetos hidrokarbonaacutetos vizekben is A hidrokarbonaacutetboacutel a fotoszinteacutezis soraacuten keletkező CO2 hataacutesaacutera CaCO3 csapadeacutek vaacutelik ki Ez a csapadeacutek okozza az oldott foszfor kivaacutelaacutesaacutet oldhatatlan hidroxilapatit formaacuteban

10CaCO3 + 2H+ + 6 HPO42ndash +2H2O = Ca10(PO4)6(OH)2 + 10HCO3

ndash

Ez a biogeacuten meacuteszkivaacutelaacuteskeacutent ismert folyamat

Mint laacutethatoacute a foszforciklusnak nevezett koumlrfolyamatboacutel a szervetlen foszfaacutetkicsapoacutedaacutes a legfőbb kileacutepeacutesi eacutes a kőzetek maacutelaacutesa s az autropogeacuten valamint az antropogeacuten szennyezeacutesek a legfőbb beleacutepeacutesi lehetőseacuteg A ciklusba bevitt foszfor noumlveli a bioloacutegiai produkcioacutet a ciklusbban toumlbbszoumlr koumlrbejaacuter s veacutegső soron az eutrofizaacutecioacutet eredmeacutenyezi A kicsapoacutedaacutes az uumlledeacutekbe ugyan csoumlkkenti a foszforkoncentraacutecioacutet de az uacutejraoldoacutedaacuteskor ndash akaacuter kuumllső szennyezeacutes neacutelkuumll is ndash az eutrofizaacutecioacute felgyorsulaacutesaacutehoz vezet Az uumlledeacutek tehaacutet nagyon fontos bdquofoszforpufferrdquo

A legtoumlbb termeacuteszetes rendszerben a foszfor van a legalacsonyabb koncentraacutecioacuteban az algaacutek noumlvekedeacuteseacutehez



szuumlkseacuteges egyeacuteb elemekhez keacutepest Ezeacutert a foszfort gyakran limitaacuteloacute teacutenyezőkeacutent kezelhetjuumlk Aacuteltalaacuteban 10 mgm2 foszfortartalom az a hataacutes mely alatt maacuter nem toumlrteacuteni bioloacutegiai produkcioacute s az eutrofizaacutecioacute megelőzhető A 10 mgm3 foszforkoncentraacutecioacute alatti rendszert oligotrofnak a 20 mgm3 foumlloumlttit eutrofnak nevezzuumlk E foumlloumltt szaacutemiacutethatunk arra hogy ndash ha az egyeacuteb felteacutetelek is adva vannak ndash a fotoszinteacutezis veacutegbemegy eacutes a CO2 a NOndash3 a PO3ndash

4 alga protoplazmaacutevaacute alakul aacutet

106CO2 + 16NOndash3 + 4PO3ndash

4 + 122H2O + 16H+ rarr C106H263O110N16P1 + 138O2

Az egyenletből laacutethatoacute hogy a keletkező oxigeacutenmennyiseacuteg araacutenyban aacutell a szervetlen taacutepanyagok mennyiseacutegeacutevel 1 mol ortofoszfaacutetboacutel 138 mol oxigeacuten illetve 1 mol nitraacutetboacutel gyakorlatilag 9 mol oxigeacuten keletkezik

Az algaacutek teveacutekenyseacutegeacutenek ideaacutelis taacutepelem-felteacutetelei

C N P = 106 16 1

Iacutegy ha egy kibocsaacutetaacutes taacutepanyagoumlsszetevői ismertek akkor a rendszer biomassza potenciaacutelja becsuumllhető Hasonloacutean ha tudjuk az alga biomassza mennyiseacutegeacutet akkor a respiraacutecioacute oxigeacutenigeacutenyeacutet szaacutemiacutethatjuk Az előző taacutepanyag-araacutenyokkal meghataacuterozhatjuk azt is hogy melyik taacutepelem az algafejlődeacutes limitaacuteloacuteja

A vaacuterhatoacute algatoumlmeg mennyiseacutege becsuumllhető azzal a moacutedszertani megfontolaacutessal mely az algatoumlmeg elemtartalmaacutet veszi figyelembe Toumlbb analiacutezisből ismert peacuteldaacuteul hogy az alga teste 8 N-t tartalmaz iacutegy egy adott viacutez N-tartalmaacuteboacutel a vaacuterhatoacute algatoumlmeg koncentraacutecioacuteja szaacutemiacutethatoacute A szaacutemiacutetaacutesnaacutel a hatoacute teacutenyezők relatiacutev intenzitaacutesaacutet is figyelembe kell venni

Szeacutenformaacutek

Az eacutelet keacutemiai alapjait a szeacutentartalom kuumlloumlnleges tulajdonsaacutegaiban kell keresnuumlnk Az eacutelőleacutenyek testeacutet szerves vegyuumlletek eacutepiacutetik fel az eacuteletjelenseacutegek elkeacutepzelhetetlenek a szeacuten neacutelkuumll

A foumlldoumln előforduloacute szeacutenvegyuumlletek

bull karbonaacutettartalmuacute kőzetek (meacuteszkő dolomit)

bull fosszilis szeacuten-eacutes olajtermeacutekek (szeacuten kőolaj)

bull eacutelőleacutenyek humusz

bull levegőben viacutezben leacutevő szeacuten-dioxidok stb

32 aacutebra Bioloacutegiai szeacutenciklus

A bioloacutegiai szeacutenciklus első leacutepeacutese a szeacuten-dioxid (CO2) fixaacutelaacutesa a noumlveacutenyek reacuteveacuten azaz a szervetlen szeacuten szerves szeacutenneacute toumlrteacutenő aacutetalakiacutetaacutesa a fotoszinteacutezis reacuteveacuten



CO2 + 2H2A rarr (CH2O) + H2O + 2A

A bonyolult reakcioacute tulajdonkeacuteppen a szeacutendioxid redukcioacuteja melynek soraacuten a noumlveacutenyek eseteacuten oxigeacuten (A = O) a keacutenbakteacuteriumoknaacutel keacuten (A = S) keletkezik az eacutelő szerves szeacutenvegyuumllet mellett A folyamat csak nappal megy veacutegbe soumlteacutetben a fordiacutetott reakcioacute toumlrteacutenik azaz a noumlveacutenyi leacutegzeacutes (respiraacutecioacute) amikor is a noumlveacuteny oxigeacutent vesz fel eacutes szeacuten-dioxidot bocsaacutet ki Nem tisztaacutezott teljesen hogy a noumlveacutenyek csak a szabad szeacuten-dioxidot keacutepesek hasznosiacutetani Ismeretes hogy az egyes algaacutek a hidrokarbonaacutet karbonaacutet formaacuteban koumltoumltt szenet is fel tudjaacutek hasznaacutelni A noumlveacutenyek eseteacuten ezeacutert a taacutepanyageacutert hasznosuloacute szeacutenforraacutesnak a teljes karbonaacutet-hidrokarbonaacutet-szeacuten-dioxid formaacuteban jelenleacutevő mennyiseacutegeacutet szokaacutes figyelembe venni

A fotoszinteacutezis eacutes respiraacutecioacute egyuumltt egy viacutezioumlkosziszteacutemaacuteban a szeacuten-dioxid felveacuteteleacutet eacutes visszaadaacutesaacutet jelenti Ezeacutert ezt szokaacutes roumlvid szeacutenciklusnak is nevezni

A hosszabb ciklus soraacuten az eacutelő szerves szeacuten az eacutelőleacutenyek elhalaacutesa utaacuten a bakteriaacutelis bomlaacutes reacuteveacuten alakul vissza szeacuten-dioxiddaacute Ez a visszaalakulaacutes toumlrteacutenhet aerob ndash oxigeacutent igeacutenylő ndash eacutes anaerob ndash oxigeacutenmentes ndash uacuteton Anaerob uacuteton a szerves szeacuten egy reacutesze metaacutennaacute redukaacuteloacutedik Ez a metaacutenfermentaacutecioacute is keacutet leacutepeacutesben zajlik le Az elsőben a savkeacutepző bakteacuteriumok hataacutesaacutera zsiacutersavak keletkeznek majd a maacutesodikban a zsiacutersavboacutel a metaacutenkeacutepzők veacutegzik a metaacutentermeleacutest Ezt hasznosiacutetjaacutek az iszaprothasztaacutes folyamataacuteban

A termeacuteszetes vizekben a szerves szeacutennek szervetlenneacute toumlrteacutenő visszaalakulaacutesa ndash aacutesvaacutenyosodaacutes ndash oxigeacutent igeacutenyel s iacutegy befolyaacutesolja a rendszer oxigeacutenegyensuacutelyaacutet Ha tuacutel nagy a szerves szeacutentartalom az a termeacuteszetes rendszer oxigeacutentartaleacutekaacutet elvonja eacutes oxigeacutenhiaacuteny koumlvetkezik be

A szeacuten-dioxid-hidrokarbonaacutet-karbonaacutetrendszer

Az atmoszfeacuteraacuteban jelenlevő szeacuten-dioxid koumlnnyen oldoacutedik a vizes rendszerben Az oldoacutedaacutes meacuterteacutekeacutet felsziacuteni vizekben a gaacutezok oldhatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute szabaacutelyok ndash noymaacutes eacutes hőmeacuterseacuteklet viszonyok ndash befolyaacutesoljaacutek Felsziacuten alatti vizekben a szeacuten-dio-xid-tartalom leacutenyegesen maggasabb lehet a talajon aacutetszivaacutergoacute viacutez kuumlloumlnoumlsen gazdag CO2-ben

Az atmoszfeacuteraacuteban koumlruumllbeluumll 400 mll mennyiseacutegben van jelen s ebből egyensuacutelyi aacutellapotban 07 mll szabad szeacuten-dioxid oldoacutedik a viacutezben

Ha a szabad szeacuten-dioxid viacutezben oldoacutedik s szeacutensav keletkezik az koumlnnyen diszszociaacutel leacutetrejoumln a szabad szeacuten-dioxid-bikarbonaacutet rendszer

Nehezen lebomloacute szerves szennyezők szerves mikroszennyező anyagok

A vizeket eacuterő szerves anyagok kaacuteros hataacutesa elteacuterő A hagyomaacutenyos az előző pontban taacutergyalt szerves szennyezők nagyobb koncentraacutecioacuteban kaacuterosak s főleg a vizek oxigeacutenhaacuteztartaacutesaacutenak befolyaacutesolaacutesa alapjaacuten fejtik ki hataacutesukat Az ebben a fejezetben taacutergyalt szerves szennyezők maacuter kisebb koncentraacutecioacuteban ndash aacuteltalaacuteban mikrogramml tartomaacutenyban ndash is kaacuterosak s hataacutesukat inkaacutebb meacutergező raacutekkeltő felhalmozoacutedoacute tulajdonsaacutegaik alapjaacuten fejtik ki Hazai gyakorlatban ezeket gyakran szerves bdquomikroszennyezőkrdquo oumlsszefoglaloacute neacuteven is emliacutetjuumlk

Noumlveacutenyveacutedőszerek

A noumlveacutenyveacutedőszer vagy peszticid fogalom oumlsszetett ide sorolunk minden olyan anyagot mely alkalmas a mezőgazdasaacutegi hasznonnoumlveacutenyek termeacutekek termeacutenyek kaacuterosodaacutesaacutenak gaacutetlaacutesaacutera Ilyen kaacuterosodaacutest a legkuumlloumlnboumlzőbb eacutelőleacutenyek ideacutezhetnek elő

A peszticidek csoportosiacutetaacutesa azon alapszik hogy milyen koacuterokozoacutera hat iacutegy megkuumlloumlnboumlztethetuumlnk

bull viacuteruspusztiacutetoacute ndash viricid

bull bakteacuteriumoumllő ndash baktericid

bull gombaoumllő ndash fungicid

bull aacutellati kaacutertevőt irtoacute ndash zoocid

bull gyomirtoacute ndash herbicid



noumlveacutenyveacutedő szereket

A peszticidek kereskedelmi forgalomba ndash s iacutegy a vizekbe is ndash kuumlloumlnboumlző segeacutedanyagokkal egyuumltt keruumllnek A hatoacuteanyag eacutes szer megkuumlloumlnboumlzteteacutese ezeacutert leacutenyeges A hatoacuteanyag az a vegyuumllet mely a peszticidhataacutest kifejti a szer a keacutesztermeacutek amellyel a felhasznaacuteloacute talaacutelkozik A szer tehaacutet tartalmazza a hatoacuteanyag oldeacutekonysaacutegaacutet tapadoacutekeacutepesseacutegeacutet nedvesiacutető keacutepesseacutegeacutet stb elősegiacutető segeacutedanyagokat is

Fontos tudni azt is hogy a szer kereskedelmi neacuteven keruumll forgalomba s ez egyben utal a peszticid megjeleneacutesi aacutellapotra is A neacutev utaacuteni L jeloumlleacutes mindig a folyeacutekony a D poralakuacute a G granulaacutetum formaacutet az EC emulzioacutekeacutepző jelenleacuteteacutet jeloumlli

A noumlveacutenyveacutedő szerek igen hateacutekony eacutes szeacuteles koumlrben nagy-eacutes kisuumlzemi kultuacuteraacutekban egyaraacutent ndash hasznaacutelatos anyagok Iacutegy maacuter kis koncentraacutecioacuteban is kifejthetik kaacuteros hataacutesukat s jelenleacutetuumlkre mind a felsziacuteni mind a felsziacuten alatti vizekneacutel szaacutemiacutetani lehet

A peszticidek nagy reacutesze aacutellati szervezetekre meacutergező a szaacutejon bőroumln keresztuumll vagy beleacutelegezve egyaraacutent kifejtheti hataacutesaacutet

A toxikussaacuteg meacuterteacutekeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutehez ndash egyeacuteb konkreacutet meacutereacutesek hiaacutenyaacuteban ndash figyelembe vehetjuumlk a forgalmazaacutessal egyuumltt koumltelezően előiacutert informaacutecioacutekat munkaegeacuteszseacuteguumlgyi eacutelelmiszer-egeacuteszseacuteguumlgyi vaacuterakozaacutesi időt az 50 pusztulaacutest előideacutező doacutezist a koumlrnyezetveacutedelmi besorolaacutest a megengedhető szermaradeacutek mennyiseacutegeacutet

A noumlveacutenyveacutedő szerek viacutezminőseacutegi megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel a toxikussaacuteg mellett nagyon fontos azoknak a termeacuteszetes lebomlaacutessal szembeni ellenaacutelloacute keacutepesseacutege Ez a bomlaacutesnak ellenaacutelloacute keacutepesseacuteg ndash rezisztencia ndash azt jelenti hogy ezek az anyagok koumlrnyezetidegenek s a termeacuteszetes koumlrnyezetben hosszuacute ideig megmaradnak (perzisztencia) Ugyanis mineacutel hosszabb ideig aacutell ellent a termeacuteszetes lebontaacutesi folyamatnak annaacutel valoacutesziacutenűbb hogy bekeruumll a bioloacutegiai rendszerekbe s iacutegy kaacuteros hataacutesaacutet az emberre is kifejtheti A noumlveacutenyveacutedő szerek perzisztenciaacutejaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel ezeacutert fontos szempont ezen vegyuumlletek lebomlaacutesaacutenak eacutes az arra hatoacute faktoroknak az ismerete

A toxikussaacuteg eacutes perzisztencia egy-egy noumlveacutenyveacutedő szer eseteacuten egymaacutestoacutel elteacuterő is lehet Aacuteltalaacutenos igeacuteny ugyanis hogy a vegyuumlletek roumlvid eacuteletűek legyenek vagyis a termeacuteszetben gyorsan lebomoljanak ugyanakkor ezen roumlvid idő alatt kell kifejteni a peszticidhataacutest tehaacutet veacutegső soron a nagyobb toxikussaacutegot Joacutel jellemzi ezt a noumlveacutenyveacutedő szerek fejleszteacuteseacutenek iraacutenya is Iacutegy peacuteldaacuteul a kezdetben hasznaacutelt DDT nem volt tuacutel toxikus de a termeacuteszetben sokaacuteig megmaradt ezzel szemben az azt kivaacuteltoacute paration-szaacutermazeacutekok koumlnnyebben bomlanak de emlősoumlkre sokkal toxikusabbak

A peszticidek aacuteltalaacutenban jellemző szaguacuteak intenziacutev szaguk maacuter kis koncentraacutecioacuteban is eacuteszrevehető

Tekintettel arra hogy a peszticidek koumlreacutebe a legkuumlloumlnboumlzőbb vegyuumlleteket soroljuk iacutegy csak a viacutezveacutedelmi szempontboacutel fontosabbakat taacutergyaljuk

Kloacuterozott szeacutenhidrogeacutenek

Magukba foglaljaacutek mindazon szeacutenhidrogeacuteneket melyek a legkuumlloumlnboumlzőbb helyeken vagy a gyűrűben vagy a laacutencban kloacuterral helyettesiacutetettek A kloacutertartalommal kapcsolatban aacuteltalaacutenos szabaacutely hogy mineacutel nagyobb meacuterteacutekű a kloacuter szubsztituacutecioacute annaacutel hateacutekonyabb a vegyuumllet mint noumlveacutenyveacutedő szer eacutes valoacutesziacutenűsiacutethetően annaacutel ellenaacutelloacutebb a termeacuteszetes bomlaacutessal szemben

Jellemző tulajdonsaacuteguk hogy a talajhoz a feneacutekuumlledeacutekhez joacutel koumltődnek s miutaacuten nehezen bomlanak ott tartoacutesan megmaradnak Iacutegy peacuteldaacuteul a DDT nyomait a felhasznaacutelaacutesi helytől toumlbb szaacutez kilomeacuteterre sőt az Eacuteszaki-sarkboacutel kiolvasztott hoacuteban is ki lehetett mutatni

Maacutesik tulajdonsaacuteguk hogy viacutezinoumlveacutenyekben eacutes aacutellatokban eacutes ezaacuteltal az eacutelelmiszerlaacutencban felhalmozoacutednak Iacutegy peacuteldaacuteul a DDT a viacutezben előforduloacute koncentraacutecioacutejaacutehoz keacutepest a halakban 10 000-szereseacutere is keacutepes felhalmozoacutedni

Ezen veszeacutelyes tulajdonsaacutega miatt ndash baacutermilyen hateacutekony peszticidnek is bizonyult ndash a DDT-t a legtoumlbb helyen ndash hazaacutenkban a vilaacutegon elsőkeacutent ndash betiltottaacutek Helyettes metoxi-szaacutermazeacutekkeacutent a metoxi-kloacutert alkalmazzaacutek mely hasonloacutean nagyhataacutesuacute szer de keveacutesbeacute perzisztens s iacutegy a melegveacuterűekben nem halmozoacutedik fel meacutergező koncentraacutecioacuteja is nagysaacutegrendekkel magasabb



Nem aromaacutes kloacuterozott szeacutenhidrogeacutenek koumlzoumltt emliacutetjuumlk az aldrint lindaacutent toxafeacutent endoszulfaacutent Az aldrin eacutes a belőle keletkező dieldin szinteacuten perzisztens iacutegy hasznaacutelataacutet toumlbb orszaacutegban szinteacuten betiltottaacutek A lindaacuten toxafeacuten endoszulfaacuten keveacutesbeacute halmozoacutedik fel de melegveacuterűekre meacutergező hazaacutenkban inkaacutebb ezek hasznaacutelatosak

A kloacuterozott szeacutenhidrogeacutenek bonthatoacutesaacutega oumlsszefuumlggeacutesben van azok viacutezoldhatoacutesaacutegaacuteval Mineacutel oldhatatlanabb a noumlveacutenyveacutedő szer annaacutel valoacutesziacutenűbb hogy ellenaacutell a biokeacutemiai lebontaacutesi folyamatoknak s iacutegy vaacuterhatoacutean nagyobb az akkumulaacuteloacutedaacutes meacuterteacuteke

Aacuteltalaacutenossaacutegban elmondhatoacute hogy a kloacuterozott szaacutermazeacutekok hataacutesukat elsősorban az idegrendszerre fejtik ki azaacuteltal hogy az idegszoumlvet mikroelektromos tulajdonsaacutegait megvaacuteltoztatjaacutek

Szerves foszforvegyuumlletek

Valamennyi szerves foszforsav-szaacutermazeacutek az ortofoszforsavra vezethető vissza Hataacutesuk szinteacuten az idegrendszeren keresztuumll toumlrteacutenik azaacuteltal hogy acetil-kolinhoz hasonloacute szerkezetűek s iacutegy gaacutetoljaacutek kolineszteraacutez enzim műkoumldeacuteseacutet Ezeacutert ezeket kolineszteraacutez-gaacutetloacuteknak is nevezik

A leacutetrejoumltt koumlteacutesek eacuteszter tiacutepusuacuteak s iacutegy joacutel bonhatoacuteak Oumlsszehasonliacutetva a kloacuterozott szaacutermazeacutekokkal megaacutellapiacutethatoacute hogy azok eacuteves rezisztenciaacutejukkal szemben a fosz-forsav-szaacutermazeacutekok bdquoellenaacutelloacutesaacutegardquo mindoumlssze napokban meacuterhető Ezzel szemben meacutergező hataacutesuk melegveacuterűekre sokkal nagyobb Koumlzuumlluumlk kiemeleacutesre meacuteltoacute a paration eacutes a keacutentartalmuacute foraacutet Ezek jelentős meacutergezőkeacutepesseacutege miatt inkaacutebb a hasonloacute hataacutesuacute de keveacutesbeacute meacutergező szaacutermazeacutekaikat metilparationt bromofoszt illetve malationt hasznaacuteljaacutek

Egyeacuteb herbicidek eacutes fungicidek

Ide sorolhatoacute egyeacuteb noumlveacutenyveacutedő szerek igen vaacuteltozoacute oumlsszeteacutetelűek Viacutezminőseacutegi szempontboacutel a szeacuteles koumlrben alkalmazott fenoxiecetsav eacutes triazin szaacutermazeacutekok emliacuteteacutesre meacuteltoacuteak A 24 dikloacuter fenoxiecetsav ndash egyszerűbben 24ndashD ndash eacutes a 245 trikloacuter fenoxiecetsav ndash 245-t ndash herbicidek Gyomirtoacute hataacutesukat a noumlvekedeacutest szabaacutelyozoacute indolilecetsavhoz hasonloacute szerkezetűk reacuteveacuten fejtik ki Aacuteltalaacuteban a keacutetszikűeket kaacuterosiacutetjaacutek s iacutegy szelektiacutev hataacutesuacuteak

A triazinok szelektiacutev gyomirtoacute szerek eacutes főleg a kukorica veacutedelmeacutere hasznaacuteljaacutek Hataacutesukat a fotoszinteacutezis gaacutetlaacutesaacuteval fejtik ki Hazaacutenkban a simazin-aktinit DT ndash eacutes az atrazin ndash aktinit PK ndash terjedt el Valoacutesziacutenűleg ez a szeacuteles koumlrű felhasznaacutelaacutes miatt fordul elő a hazai vizekben is iacutegy a Duna jellegzetes noumlveacutenyveacutedő szer oumlsszetevője is

Ezen vegyuumlletek bioloacutegiai bonthatoacutesaacutega viacutezveacutedelmi szempontboacutel elfogadhatoacute meacuterteacutekű A bonthatoacutesaacuteg gyűrűben leacutevő szusztituaacutelt kloacutertoacutel is fuumlgg Iacutegy peacuteldaacuteul a kevesebb kloacutertartalmuacute 24ndashD a talajban 10 nap alatt lebomlik miacuteg a toumlbbi kloacutert tartalmazoacute 245ndashT meacuteg 20 nap utaacuten is megmarad

A noumlveacutenyveacutedő szerek ivoacutevizekben megengedhető eacuterteacutekeinek megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel elsősorban a lebomlaacutessal szembeni ellenaacutelloacutekeacutepesseacutegeacutet illetve a bonthatoacutek eseteacuten a meacutergező hataacutest de a kaacuteros hataacutes szempontjaacuteboacutel mindenkeacuteppen a legalacsonyabb biztonsaacutegi koncentraacutecioacutet veszik figyelembe Aacuteltalaacutenos szabaacutely ndash ha egyedileg nincs hataacuterkoncentraacutecioacute ndash hogy az ivoacuteviacutezben megengedhető eacuterteacutek (mgl-ben) az eacutelelmiszerekre megengedett maradeacutekkoncentraacutecioacute (mgkg-ban) 5 (MSZ 450189)

A legtoumlbb noumlveacutenyveacutedő szer viacutezkoumlzelben ndash felsziacuteni viacutezfolyaacutesok taacuterozoacutek tavak ndash eacutes viacutezmű veacutedteruumlleteken toumlrteacutenő felhasznaacutelaacutesaacutet korlaacutetozni szuumlkseacuteges A korlaacutetozaacutes meacuterteacuteke fuumlgg a peszticid kaacuteros hataacutesaacutetoacutel A konkreacutet előiacuteraacutesokban reacuteszletezik a felhasznaacutelhatoacute peszticideket a felhasznaacutelaacutesnak a vizektől meacutert taacutevolsaacutegaacutet (Pl a parti 100ndash200 m saacutevban belvizes teruumlleteken stb)

Kőolajok eacutes szaacutermazeacutekaik

A kőolajok eacutes kőolajtermeacutekek aacuteltal okozott viacutezszennyezeacutesek a leggyakoribbak koumlzeacute tartoznak Magyarorszaacutegon a rendkiacutevuumlli ndash kuumlloumlnoumlsen kaacuteros eacutes nagy mennyiseacutegű ndash szennyezeacutesek toumlbb mint fele ezekből az anyagoktoacutel szaacutermazik Tekintettel a szeacuteles koumlrű ndash ipari mezőgazdasaacutegi lakossaacutegi ndash felhasznaacutelaacutesra megjeleneacutesuumlkre vizeinkben csaknem mindenuumltt szaacutemiacutethatunk kuumlloumlnoumlsen ha a pontszerű ndash szennyviacutezkioumlmlők ndash szennyezeacutesek mellett figyelembe vesszuumlk a szaacutelliacutetaacutes ndash csővezeteacutekeken tengelyeken eacutes viacutezi uacuteton ndash tovaacutebbaacute a taacuterolaacutes ndash foumlld alatt foumlld feletti tartaacutelyok ndash koumlzbeni szoacuteroacutedaacutes lehetőseacutegeacutet is

A kőolajok keacutemiai szempontboacutel alifaacutes aliciklusos eacutes aromaacutes szeacutenhidrogeacutenek kevereacuteke Az egyes vegyuumlletcsoportok araacutenya a kőolaj-feacuteleseacutegektől fuumlggően is leacutenyegesen elteacuterő A nagylengyeli kőolaj peacuteldaacuteul



inkaacutebb nafteacuten miacuteg az lispei inkaacutebb paraffin baacutezisuacute a bakui szovjet kőolaj aacutetlagos paraffintartalma max 10

Az aacutesvaacutenyolaj eacutes szaacutermazeacutekainak vizeink minőseacutegeacutere gyakorolt kaacuteros hataacutesa sokiraacutenyuacute

Maacuter kis koncentraacutecioacuteban iacutez-eacutes szagrontoacutek Jellegzetes szagukroacutel oldott aacutellapotban is megkuumlloumlnboumlztethetők az egyes termeacutekek A tiszta normaacutel paraffinok szagukroacutel alig ismerhetők fel az illeacutekonyabb homoloacutegok mint a n-heptaacuten n-oktaacuten n-nonaacuten inkaacutebb kellemes gyuumlmoumllcsszerű szaggal rendelkezik a magasabb forrpontuacuteak szinteacuten szagtalanok A tipikus bdquobenzinszagotrdquo tuacutelnyomoacutean az izoparaffinok nafteacutenek eacutes az aromaacutes oumlsszetevők adjaacutek Tehaacutet az egyes kőolajok eacutes termeacutekek szagkuumlszoumlb eacuterteacutekei ndash az előforduloacute szagrontoacutek araacutenyairoacutel fuumlggően ndash egymaacutestoacutel toumlbb nagysaacutegrendben is elteacuternek

A szeacutenhidrogeacutenek meacutergezőeka viacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegekre A meacutergező hataacutes is kuumlloumlnboumlző nagymeacuterteacutekben fuumlgg a viacutezben valoacute oldhatoacutesaacutegtoacutel

A viacutezben valoacute oldhatoacutesaacuteg az aromaacutesok nafteacutenek parafinnek sorrendjeacuteben tovaacutebbaacute noumlvekvő molekulasuacutellyal csoumlkken Egy-egy olajtermeacutek eseteacuten az aromaacutes tartalom eacutes a forraacutespont doumlntő jelentőseacutegű Peacuteldaacuteul a halakra valoacute meacutergező hataacutes szempontjaacuteboacutel is jelentős az illető szeacutenhidrogeacuten aromaacutes oumlsszetevője a hataacuterkoncentraacutecioacute naftalinra 25ndash5 mgl benzolra 5 mgl a kuumlloumlnboumlző benzinfajtaacutekra 50ndash200 mgl Mint laacutethatoacute ezek a tartomaacutenyok a viacutezben maacuter oldott aacutellapotban is előfordulnak miacuteg a diesel- motor-eacutes fűtőolajok toxikus eacuterteacutekei ndash 50ndash100 mgl ndash oldott formaacuteban maacuter nem talaacutelhatoacutek meg Tehaacutet a meacutergező hataacutes szempontjaacuteboacutel az oldhatoacutesaacuteg doumlntő jelentőseacutegű A szeacutenhidrogeacutenek viacutezben toumlrteacutenő oldhatoacutesaacutegaacutet nagymeacuterteacutekben noumlvelik a feluumlletaktiacutev anyagok A szintetikus mosoacuteszerek hataacutesaacutera a taacuteblaacutezatban koumlzoumllt eacuterteacutekek nagysaacutegrendekkel is megnoumlvekedhetnek s mivel a hagyomaacutenyos ivoacuteviacuteztisztiacutetaacutes soraacuten jelentős reacuteszuumlk visszamarad az oldott szeacutenhidrogeacutenek az emberi szervezetbe keruumllhetnek Akkumulaacuteloacutedoacute tulajdonsaacuteguk reacuteveacuten felhalmozoacutedhatnak a taacuteplaacuteleacuteklaacutencban is Raacutekkeltő hataacutesuk kuumlloumlnoumlsen szaacutermazeacutekaik tekinteteacuteben egyeacutertelműen bizonyiacutetott

A viacutezi koumlrnyezetbe keruumllt olaj tovaacutebbi aacutetalakulaacutesaacutenak (18 aacutebra) ismerete annak vaacuterhatoacute kaacuteros hataacutesaacutenak megiacuteteacuteleacutese szempontjaacuteboacutel fontos

33 aacutebra A viacutezi koumlrnyezetbe keruumllt olaj aacutetalakula

Ha a koumlrnyezetbe olajkeruumllt annak az alaacutebbi aacutetalakulaacutesaacuteval szaacutemolhatunk

bull Szeacutetteruumlleacutes a viacutezfelsziacutenre kikeruumllő olaj ha nem uumltkoumlzik akadaacutelyba gyorsan szeacutetteruumll eacutes veacutekony filmszerű reacuteteget alkot befedve ezzel a viacutez felsziacuteneacutet s megakadaacutelyozza peacuteldaacuteul az oxigeacuten felveacuteteleacutet Tiszta viacutezben ez a fedettseacuteg 02 mm veacutekonysaacuteguacute haacutertyaacuteig is terjedhet Ennek a haacutertyaacutenak a vastagsaacutega fuumlgg az olaj viszkozitaacutesaacutetoacutel Mineacutel kisebb a viszkozitaacutes annaacutel veacutekonyabb a lehetseacuteges haacutertya A szeacutetteruumlleacutes fuumlgg a koumlrnyezet hőmeacuterseacutekleteacutetől is alacsony hőmeacuterseacutekleten kuumlloumlnoumlsen a nagyobb viszkozitaacutesuacute olajszaacutermazeacutekok viszonylag nagy toumlmboumlkkeacute is oumlsszeaacutellhatnak (neheacutez fűtőolajok) A felsziacuteni viacutezen szeacutetteruumllő olajreacuteteg legkisebb szemmel is eacuterzeacutekelhető vastagsaacutega 4times10ndash5 mm ez 1 km2 feluumlletre aacutetszaacutemiacutetva 40 l olaj 300 l pedig maacuter feltűnő erősen szivaacutervaacutenyos szennyeződeacutest okoz

bull Paacuterolgaacutes főleg az alacsonyabb molekulasuacutelyuacute eacutes forrpontuacute vegyuumlletek az atmoszfeacuteraacuteba keruumllnek A paacuterolgaacutes meacuterteacutekeacutet a meteoroloacutegiai viszonyok ndash hőmeacuterseacuteklet szeacutel ndash nagymeacuterteacutekben befolyaacutesoljaacutek



bull Oldoacutedaacutes ahogy koraacutebban emliacutetettuumlk főleg az alacsonyabb molekulasuacutelyuacute eacutes aromaacutes oumlsszetevők viacutezbeni oldoacutedaacutesa jelentősebb

bull Emulzioacutekeacutepződeacutes az olaj egy reacutesze a viacutezzel emulzioacutet keacutepez Az emulzioacutekeacutepződeacutes szempontjaacuteboacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk az bdquoolaj-viacutezbenrdquo eacutes a bdquoviacutez-olajbanrdquo tiacutepusuacuteakat A bdquoviacutez az olajbanrdquo emulzioacute meacuteg az olajos faacutezis reacutesze eacutes iacutegy a viacutez tetejeacuten uacuteszik azaz onnan meacuteg lefoumlloumlzeacutessel eltaacutevoliacutethatoacute Az bdquoolaj-viacutezbenrdquo emulzioacute maacuter az oldoacutedaacutes jele tehaacutet a vizes faacutezisba keruumllt olajat jelenti s iacutegy a hagyomaacutenyos lefoumlloumlzeacutessel nem taacutevoliacutethatoacute el Az emulzioacutekeacutepződeacutest a szintetikus mosoacuteszerek eacutes a hullaacutemzaacutes nagymeacuterteacutekben segiacutetik

bull Lebegő anyagokhoz koumltődeacutes-kiuumllepedeacutes a hullaacutemzaacutes turbulens aacuteramlaacutes eacutes egyeacuteb vertikaacutelis iraacutenyuacute viacutezmozgaacutes hataacutesaacutera az olaj egy reacutesze a lebegő anyagokon adszorbeaacuteloacutedik majd azokkal egyuumltt a feneacutekre keruumll s az uumlledeacutekrendszerben lejaacutetszoacutedoacute folyamatok ndash lebomlaacutes visszaoldoacutedaacutes ndash szerint alakul tovaacutebb

bull Autooxidaacutecioacute a molekulaacuteris oxigeacuten aacuteltal is feacutenykatalizaacutelt reakcioacute melyek soraacuten kuumlloumlnboumlző ketonok aldehidek eacutes karboxilsavak keletkeznek A folyamatban a napfeacutenyen kiacutevuumll a szeacutenhidrogeacutenekben előforduloacute keacuten eacutes szerves feacutem vegyuumlletek is fontos szerepet jaacutetszanak Kuumlloumlnoumlskeacuteppen a feacutemvegyuumlletek okozta kataliacutezis koumlvetkezteacuteben szabad gyoumlkoumlk keletkeznek melyek az oxidaacutecioacutet tovaacutebbviszik

bull Bioloacutegiai lebomlaacutes a viacutezi koumlrnyezetbe keruumllt szeacutenhidrogeacutenek illeacutekonyabb reacutesze elpaacuterolog a maradeacutek reacuteszek pedig autooxidaacutecioacute eacutes bioloacutegiai lebomlaacutes reacuteveacuten alakulnak tovaacutebb A bioloacutegiai lebomlaacutes azonban az egyes oumlsszetevőkre kuumlloumlnboumlző moacutedon koumlvetkezik be Baacuter a szeacutenhidrogeacutenek egy reacutesze toxikus a viacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegre maacutes reacuteszeacutet azonban eltűrik eacutes bontjaacutek Tehaacutet ha egy szeacutenhidrogeacuten-szennyezeacutes bioloacutegiai lebomlaacutesa megkezdődik bizonyos frakcioacutek koumlnnyen lebomlanak maacutesok vaacuteltozatlan oumlsszeteacutetelben megmaradnak Aacuteltalaacuteban a paraffinok koumlnnyebben bomlanak mint az aromaacutesok s ezen beluumll is az egyenes szeacutenlaacutecuacuteak bomleacutekonyabbak mint az elaacutegazoacuteak A Cndash10 eacutes Cndash18 koumlzoumltti szeacutenatomszaacutemuacuteak oxidaacuteloacutednak legkoumlnnyebben a metaacutent etaacutent eacutes a propaacutent csak speciaacutelis fajok bontjaacutek miacuteg a Cndash30-naacutel nagyobb szeacutenatomszaacutemuacute gyantaacutek teljesen oldhatatlanok eacutes a bioloacutegiai lebomlaacutesnak teljes meacuterteacutekben ellenaacutellnak

A bioloacutegiai lebontaacutesban kuumlloumlnboumlző bakteacuteriumfajok ndash Aeromonas Pseudomonas eacutes a mikrofloacutera maacutes elemei vesznek reacuteszt Az olajbontoacutek koumlzoumltt kuumlloumlnleges helyet foglal el az Arthrobacter tiacutepus mely az olajok emulzioacuteba viteleacutet segiacuteti elő

Talajbakteacuteriumok N-P műtraacutegyaacutek jelenleacuteteacuteben kuumlloumlnoumlsen joacutel bontjaacutek a szeacutenhidrogeacuteneket Ezt a felismereacutest hasznosiacutetjaacutek amikor az olajos iszapokat kuumlloumlnleges talajokon műtraacutegyaacutek adagolaacutesaacuteval bioloacutegiailag bontanak le

A felsziacuten alatti viacutezkeacuteszlete teacutert olajszennyezeacutesek szaacutema kuumlloumlnoumlsen noumlvekvő tendenciaacutet mutat ugyanakkor ezek feltaacuteraacutesa a veszeacutelyhelyzet megiacuteteacuteleacutese fokozottabb szakmai felkeacuteszuumlltseacuteget igeacutenyel Ennek eacuterdekeacuteben kuumlloumln szuumlkseacuteges foglalkozni a szeacutenhidrogeacutenek felsziacuten alatti viacutezszennyezeacuteseacutenek eseteacuteni viselkedeacuteseacutevel

Ha kőolaj vagy szaacutermazaacutekai a talajra vagy talajba keruumllnek a szennyező anyag benyomul a talaj poacuterusaiba eacutes ott a gravitaacutecioacutes kapillaacuteris erők hataacutesaacutera mozog tovaacutebb A fuumlggőleges iraacutenyuacute mozgaacutest a gravitaacutecioacutes a viacutezszintes iraacutenyuacutet a kapillaacuteris erő befolyaacutesolja A joacute aacuteteresztőkeacutepesseacutegű koumlzegben a fuumlggőleges a keveacutesbeacute aacuteteresztő keacutepesseacutegű talajon a viacutezszintes mozgaacutes a jellemző Iacutegy a talajban kialakult olajtest jellegzetes a heterogenitaacutestoacutel fuumlggő formaacutet mutat (19 aacutebra) Az egyes talajok olajmegkoumltő keacutepesseacutege elteacuterő eacutes araacutenyos a heacutezagteacuterfogattal illetve a szivaacutergaacutesi teacutenyezővel fuumlgg tovaacutebbaacute a talaj nedvesseacutegeacutetől is



34 aacutebra Az olaj mozgaacutesa felsziacuten alatti viacutezszennyezeacutes eseteacuten

Ha a beszivaacutergott olaj mennyiseacutege meghaladja a talaj olajvisszatartoacute keacutepesseacutegeacutet akkor a szeacutenhidrogeacuten a talajvizet eleacuteri eacutes a talajviacutez foumlloumltt a kapillaacuteris zoacutenaacuteban kezd szeacutetterjedni s a talajviacutez aacuteramlaacutessal halad tovaacutebb horizontaacutelisan A szeacutetteruumlleacutes egy toumlbbeacute-keveacutesbeacute vastag kifeleacute veacutekonyodoacute alakzatban toumlrteacutenik (olajlencse) Az olajlencse aacutetlagos vastagsaacutega tehaacutet olajtartalma fuumlgg a talaj olajvisszatartoacute keacutepesseacutegeacutetől

A szeacutenhidrogeacutenek egy reacutesze oldoacutedik a talajviacutezben eacutes a tovaacutebbiakban oldott aacutellapotban a talajviacutez iraacutenyaacuteban a diszperzioacute hataacutesaacutera halad előre egyre szeacutelesedő csoacuteva alakjaacuteban tehaacutet egyre kisebb koncentraacutecioacuteban A viacutezben jobban oldoacutedoacute szeacutenhidrogeacuten oumlsszetevők iacutegy leacutenyegesen előbbre juthatnak A talajviacutezben is lehetseacuteges azonban bioloacutegiai bomlaacutes ha a mikroorganizmusok reacuteszeacutere elegendő oxigeacuten aacutell rendelkezeacutesre A viszonylag gyors bioloacutegiai lebomlaacutes elsősorban az oldott aacutellapotuacute szeacutenhidrogeacutenek eseteacuteben koumlvetkezik be a talajviacutez tetejeacuten uacuteszoacute olajlencse lebontaacutesa rendkiacutevuumll lassuacute

A szeacutenhidrogeacuten felsziacuten alatti szennyezeacutesek soraacuteni viselkedeacuteseacuteneacutel meacuteg egy viacutezminőseacutegi probleacutemaacutera kell felhiacutevnunk a figyelmet nevezetesen a figyelőkutakban kialakuloacute aacutellapotokra A talajviacutez tetejeacuten szeacutetteruumllt olajreacuteteg vastagsaacutega nemazonos a figyelőkuacutetban meacuterhető reacutetegvastagsaacuteggal A figyelőkuacutetban ugyanis mintegy neacutegyszer nagyobb az olajvastagsaacuteg mint a talajviacutez tetejeacuten tekintettel az elteacuterő nyomaacutesviszonyokra Iacutegy a felsziacuten alatt leacutevő olaj mennyiseacutegeacutenek becsleacutese a figyelőkuacutetban meacutert korrekcioacute neacutelkuumlli olajvastagsaacuteg alapjaacuten irreaacutelisan magas eacuterteacuteket eredmeacutenyez

Szintetikus mosoacuteszerek

A szintetikus mosoacuteszerek ndash koraacutebbi elnevezeacutese szerint detergensekfeluumlletaktiacutev anyagok uacutejabban tenzidekndash vizeink kizaacuteroacutelagosan emberi teveacutekenyseacutegből szaacutermazoacute szennyezői Szeacuteles koumlrű elterjedeacutesuumlk miatt jelenleacutetuumlkre mindenuumltt szaacutemiacutethatunk A kommunaacutelis szennyvizek aacutellandoacute oumlsszetevője Az iparban főleg a mosoacuteszergyaacuterak tisztiacutetoacuteuumlzemek textilgyaacuterak hasznosiacutetjaacutek

A szintetikus mosoacuteszerek keacutemiailag egy hosszabb szeacutenlaacutencuacute ndash viacutezben rosszul zsiacuterokban joacutel oldoacutedoacute ndash hidrofoacuteb eacutes egy roumlvidebb hidrofil ndash viacutezben oldoacutedoacute ndash reacuteszből aacutellnak A koraacutebbi mosoacuteszerek elaacutegazoacute szeacutenlaacutencot tartalmaztak melyek bioloacutegiailag nem bonthatoacutek (bdquokemeacuteny detergensekrdquo) Hasznaacutelatuk eacuteppen ezen rossz tulajdonsaacuteguk miatt visszaszorult A jelenleg alkalmazott tenzidek egyik fontos koumlvetelmeacutenye a bioloacutegiai bonthatoacutesaacuteg

A szintetikus mosoacuteszerek ndash a feluumlletaktiacutev vegyuumllet mellett ndash rendszerint foszfaacutetokat is tartalmaznak komplex



keacutepzőkeacutent A detergensek habzaacutesi keacutepesseacuteguumlk reacuteveacuten a felsziacuteni vizeket szennyviacuteztisztiacutetoacute berendezeacuteseket habreacuteteggel vonjaacutek be s ezaacuteltal neheziacutetik az oxigeacutenfelveacutetelt Foszfaacutettartalmuk pedig hozzaacutejaacuterul a felsziacuteni vizek eutrofizaacutecioacutejaacutehoz Tovaacutebbi kaacuteros hataacutesuk hogy oumlsszeteacuteteluumlkneacutel fogva oldatba viszik illetve tartjaacutek azokat a hidrofoacuteb jellegű vegyuumlleteket olajok peszticidek poliaromaacutesok stb melyek egyeacutebkeacutent kicsapoacutednak kiuumllepednek Iacutegy tulajdonkeacuteppen szinergetikus hataacutest fejtenek ki Az oldatban maradt vegyuumlletek ndash koumlzoumlttuumlk toumlbb raacutekkeltő lehet ndash a viacutezművek szűrőin aacutetjuthatnak eacutes koumlzvetlenuumll is veszeacutelyt jelentenek az emberre Nagyobb koncentraacutecioacuteban iacutezrontoacuteak is lehetnek sőt toxikusak is a viacutezi eacuteletkoumlzoumlsseacutegekre (LC50 halakra = 3ndash5 mg ANA detergens)

Az ivoacuteviacutezben megengedett eacuterteacuteket kaacuteros hataacutes alapjaacuten aacuteltalaacuteban 02 mgl koncentraacutecioacuteban A kommunaacutelis tisztiacutetatlan szennyviacutezek 2ndash5 mgl eacuterteacutekben tartalmazzaacutek

Keacutemiai szempontboacutel haacuterom csoportra oszthatoacutek anionaktiacutev kationaktiacutev nem ionos mosoacuteszerek

Hazaacutenkban főleg az anionaktiacutevak terjedtek el a szennyvizekben mindig ezek vannak feleslegben A kevesebb kationaktiacutev tiacutepusuacuteakat kicsapjaacutek iacutegy az utoacutebbi jelenleacuteteacutevel a felsziacuteni vizekben nem kell szaacutemolni

Anionaktiacutev mosoacuteszerek

Keacutemiailag egy negatiacutev toumllteacutesű hosszabb szeacutenlaacutencuacute csoportboacutel eacutes rendszerint pozitiacutev toumllteacutesű naacutetriumionboacutel aacutellnak A negatiacutev toumllteacutesű reacutesz alkil-szulfaacutet

(R O SOndash3) vagy

alkil-benzol-szulfonaacutet

(R C6H4ndashSOndash3)

A toxikussaacuteg eacutes bioloacutegiai bonthatoacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel az a kedvező ha az alkilcsoport nem elaacutegazoacute eacutes a szeacutenatomszaacutem C12-C16 koumlzeacute esik

Kationaktiacutev mosoacuteszerek

Ezek rendszerint kvaterner ammoacutenium-iont vagy piridint tartalmaznak biztosiacutetuaacutek a kationaktiacutev jelleguumlket Rendszerint bakteriosztatikus hataacutesuacuteak iacutegy koacuterhaacutezakban mosodaacutekban fertőtleniacuteteacutesre hasznaacuteljaacutek

Nem ionos mosoacuteszerek

Jellemző tulajdonsaacuteguk hogy vizes oldatban nem disszociaacutelnak s iacutegy sem anionokat sen kationokat nem eredmeacutenyeznek Viacutezminőseacutegi szempontboacutel kedvezőbb a megiacuteteacuteleacutesuumlk mivel keveacutesbeacute meacutergezőek (LC 50 halakra 20ndash40 mgl)

Keacutemiai szempontboacutel toumlbbfeacutele vegyuumllet tartozik ide A leggyakoribbak poli-glikol-eacuteter szaacutermazeacutekok melyekhez egy hosszuacute szeacutenlaacutencuacute hidrofoacuteb laacutenc kapcsoloacutedik (pl alkilfenil zsiacutersavgyoumlk vagy zsiacuteramingyoumlk) A glikol-eacutetercsoport tagszaacutema 20ndash30 is lehet Aacuteltalaacutenos keacutepletuumlk

RndashC6H4 ndash (CH2 ndash CH2O)n ndash OH

Ezek a tiacutepusuacute moacutedszerek kedvező tulajdonsaacutegaik moacutedszerek kedvező tulajdonsaacutegaik miatt elterjedőben vannak

Huminanyagok

A huminanyagok kuumlloumlnleges helyet foglalnak el a viacutezminőseacutegre hatoacute anyagok koumlzoumltt azzal hogy termeacuteszetes eredetuumlk reacuteveacuten a koumlrnyezetre nem toxikusak de maacutes vegyuumllettel valoacute koumllcsoumlnhataacutesuk soraacuten azokkaacute vaacutelhatnak

Mindazokat a termeacuteszetes eredetű szerves vegyuumlleteket soroljuk ide melyek a talaj kimosoacutedaacutesa eacutes a noumlveacutenyi anyagok bomlaacutesa reacuteveacuten eacuterik a vizeket Oumlnmagukban tehaacutet nem toxikusak eacutes a legtoumlbb esetben nem is igeacutenyelnek kuumlloumlnleges viacutezminőseacutegi megiacuteteacuteleacutest Oumlsszes mennyiseacuteguumlk a termeacuteszetes vizekben 05ndash5 mgl koumlzoumltt vaacuteltozik A viacutez termeacuteszetes sziacuteneződeacuteseacutet okozzaacutek

A huminanyagok nagyon sok kuumlloumlnboumlző keacutemiai csoportba tartozoacute vegyuumlletet ta-karnak iacutegy osztaacutelyozaacutesuk is neheacutez Aacuteltalaacuteban a kioldaacutesi metodikaacuteval csoportosiacutethatjuk őket A talajboacutel naacutetrium-hidroxiddal kioldhatoacute majd savas oldatban is visszamaradoacute anyagokat fulvin-savaknak a savas oldatboacutel kicsapoacutedoacute s etanolban oldhatoacutekat



humin-savaknak a savban eacutes luacutegban oldhatatlanokat humin-vegyuumlleteknek nevezzuumlk A humin-savak valamivel toumlbb szenet eacutes nitrogeacutent a fulvin-savak toumlbb oxigeacutent tartalmaznak A molekulasuacutelyuk is elteacuterő az eredettől fuumlggően A kimutatott vegyuumlletek molekulasuacutelya aacuteltalaacuteban kisebb mint 1500 a toumlbbseacuteguumlk 700 alaacute esik a huminvegyuumlletek molekulasuacutelya viszont nagyobb is lehet

Ha a huminanyagok a vizekbe keruumllnek az ott jelenlevő egyeacuteb szennyezeacutesekkel reakcioacuteba vihetők Ezek koumlzuumll főleg az oxidaacuteloacuteszerek s ezen beluumll is a kloacuter a legveszeacutelyesebb Peacuteldaacuteul a szennyviacuteztisztiacutetaacutes soraacuten fertőtleniacuteteacutesre hasznaacutelt kloacuter koncentraacutecioacuteja maacuter nem eleacuteg nagy ezen szerves anyagok teljes oxidaacutelaacutesaacutehoz s csupaacuten reacuteszleges helyettesiacuteteacuteses reakcioacute toumlrteacutenik Az iacutegy keletkezett kloacuterozott szerves vegyuumlletek ndash pl kloroform ndash jelentős reacutesze raacutekkeltő Tovaacutebbi probleacutema jelentkezik ha a viacutezekben bro-mid is jelen van mivel ezt a kloacutert feloxidaacutelja broacutemmaacute mely a szerves anyagokkal a kloacuterhoz hasonloacutean reagaacutel A keletkező bdquohaloformrdquo vegyuumlletek koncentraacutecioacuteja eacutes az alkalmazott kloacuteradag mennyiseacutege koumlzoumltt araacutenyossaacuteg aacutell fenn

A huminanyagok fontossaacutegaacutet jellemzi az a felismereacutes is mely szerint a bioloacutegiailag tisztiacutetott szennyviacutez szervesanyag-tartalmaacutenak 22 -a protein 12-a szeacutenhidraacutet 14-a detergens 8-a eacuteterextrakt eacutes csaknem 50 -a huminvegyuumllet Tehaacutet a huminanyagok bioloacutegiailag nehezen bonthatoacutek

A viacutezi koumlrnyezetben a huminanyagok fontos szerepet jaacutetszanak a feacutemek komplex keacutepzeacuteseacuteben Karboxil eacutes fenolos hidroxil-csoportjai reacuteveacuten a feacutemekkel ndash kuumlloumlnoumlsen az uumlledeacutekekben ndash feacutemhumaacutet komplexet alkotnak s ezzel elősegiacutetik a feacutemek oldatba meneteacutet A huminkomplexek stabilitaacutesa fuumlgg a feacutemion fajtaacutejaacutetoacutel a redoxpotenciaacuteltoacutel eacutes a viacutez keacutemhataacutesaacutetoacutel

Polikloacuterozott bifenilek

A polikloacuterozot bifenilek (roumlvidiacutetve PCB) megnevezeacutes alatt azokat a nem termeacuteszetes eredetű szerves aromaacutes vegyuumlleteket eacutertjuumlk melyek nagy mennyiseacutegben ndash 10ndash60 -ban ndash tartalmaznak szubsztituaacutelt kloacutert A PCB megnevezeacutes kb 200 kuumlloumlnboumlző keacutemiai szerkezetű anyag egyuumltteseacutet jelenti Oumlsszegkeacutepletuumlk C12H10ndashnCln Ezeknek az anyagoknak az elterjedeacutese ndash kuumlloumlnleges tulajdonsaacuteguk miatt ndash fokozoacutedoacuteban ban A PCB-vegyuumlletek ugyanis kiveacutetelesen stabilak eacutes nagyon keveacutesbeacute gyuacuteleacutekonyak Szeacuteles koumlrben alkalmazzaacutek ezeacutert a műanyagiparban noumlveacutenyveacutedő szerek festeacutekek gumik csomagoloacuteanyagok gyaacutertaacutesaacutenaacutel tovaacutebbaacute mindazon helyeken ahol elektromos tuumlzek keletkezeacuteseacutet kell megakadaacutelyozni (peacuteldaacuteul kondenzaacutetorok transzformaacutetorok hűtőfolyadeacuteka) Negatiacutev koumlrnyezetveacutedelmi megiacuteteacuteleacutesuumlk miatt alkalmazaacutesukat ma maacuter toumlbb helyen korlaacutetozzaacutek illetve maacutes tiacutepusuacute anyagokkal helyettesiacutetik (Ilyen helyettesiacutetők peacuteldaacuteul az alkil-aril-foszfaacutet tiacutepusuacute vegyuumlletek melyeket nagyobb erőművekben hidraulikai folyadeacutekkeacutent hasznaacutelnak)

A PCB-k viacutezben gyakorlatilag oldhatatlanok viszont joacutel oldoacutednak zsiacuterokban eacutes iacutegy a zsiacuterszoumlvetekben felduacutesulnak A kaacuterosiacutetoacute hataacutesnak felismereacuteseacutet hosszuacute ideig az akadaacutelyozta hogy hasonloacute szerkezete miatt a DDT eacutes bomlaacutestermeacutekeivel keverteacutek oumlssze A PCB toxikus Daphniaacutera 02 mgl guppira 20 mgl koncentraacutecioacuteban teljes pusztulaacutest okoz Raacutekkeltő hataacutesuk a laboratoacuteriumi tesztaacutellatokra egyeacutertelmű volt

A polikloacuterozot bifenilek a DDT-hez hasonloacutean akkumulaacuteloacutednak a taacuteplaacutelkozaacutesi laacutencban Ma maacuter ismert azonban hogy a DDT-neacutel is veszeacutelyesebbnek szaacutemiacutetanak mivel a lebomlaacutesi idejuumlk meacuteg annaacutel is hosszabb Iacutegy a koumlrnyezetben eacutevtizedekig vaacuteltozatlanul megmaradnak Az ismert koumlrnyezetszennyező anyagok koumlzuumll ezek a vegyuumlletek a legprzisztensebbek

A bakteacuteriumok lebontaacutesaacutenak is ellenaacutell s ezt a nagyfokuacute ellenaacutelloacute keacutepesseacuteget a fenolgyűrűben szubsztituaacutelt kloacuter okozza Mineacutel nagyobb a kloacuterhelyettesiacuteteacutes a fenolgyűrűben annaacutel tovaacutebb marad meg a vegyuumllet a koumlrnyezetben

Ma maacuter a legkuumlloumlnboumlzőbb vizekben ndash oacuteceaacutenokban folyoacutekban eacutes tavakban ndash kimutathatoacutek Baacuter elsősorban az ipari szennyvizek tartalmazzaacutek a gumi-eacutes műanyagtermeacutekek szeacutetszoacuteroacutedaacutesa miatt a vaacuterosi teruumlletekről ndash peacuteldaacuteul geacutepkocsi-parkoloacutekboacutel ndash lemosott csapadeacutekvizekben is előfordul A halakban eacutes a folyoacutek tavak uumlledeacutekeacuteben felhalmozoacutedik iacutegy ezekben leacutenyegesen nagyobb koncentraacutecioacuteban fordul elő mint a vizekben

Az akkumulaacuteloacutedaacutesi eacutes perzisztens tulajdonsaacutega miatt a legtoumlbb orszaacutegban szigoruacute hataacutereacuterteacuteket iacuternak elő meacuteg az eacutelelmiszerekre is Az USA-ban a szennyviacutezek 001 mgl-neacutel alacsonyabb koncentraacutecioacuteban tartalmazhatnak csak polikloacuterozott bifenileket Az ivoacutevizekre megengedett eacuterteacutek 01 mg1

Fenolok

A fenolok oumlsszefoglaloacute megjeloumlleacutese alatt tulajdonkeacuteppen bdquofenolszerűrdquo vegyuumlleteket eacutertuumlnk mely magaacuteban foglalja a keacutemiai eacutertelemben vett ndash aromaacutes szeacutenhidrogeacutenek hidroxil vegyuumlletei ndash eacutertelmezeacutest is de reacuteszben enneacutel toumlbbet is reacuteszben kevesebbet is A mindenkori fenoltartalmat ezeacutert egyszerűbb a moacutedszerrel definiaacutelni A hazai



gyakorlatban alkalmazott analitikai eljaacuteraacutessal bdquoviacutezgőz illoacuterdquo 4-aminoantipirinnel reagaacuteloacute vegyuumlleteket nevezhetuumlnk bdquofenoloknakrdquo A nemzetkoumlzi gyakorlatban egyre inkaacutebb elterjedőben leacutevő bdquofenolindexrdquo megjeloumlleacutes baacuter aacuteltalaacutenosabb meacutegis jobban utal a megnevezeacutes oumlsszetett voltaacutera

A fenol ipari szennyviacutezek gyakori szennyezője iacutegy vizeinkben kimutathatoacute A vegyiparban szeacuteles koumlrben alkalmazzaacutek gyoacutegyszerek noumlveacutenyveacutedő szerek műanyagok szerves szinteacutezisek alap-alkotoacutereacuteszei Nagy mennyiseacutegben tartalmazzaacutek a kokszoloacute művek a szeacuten- fa-eacutes kőolaj lepaacuterloacuteuumlzemek a gyoacutegyszergyaacutertaacutes szennyvizei Keletkezik a celluloacutez lebomlaacutesaacutenaacutel azaz papiacutergyaacutertaacuteskor mesterseacuteges illetve a falevelek rothadaacutesaacutenaacutel termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt is Előfordul az emberi aacutellati szervezetben kimutathatoacute a vizeletben is

Viacutezveacutedelmi megiacuteteacuteleacutese elsősorban az organoleptikus s ritkaacutebban a toxikus hataacutesa miatt fontos

Nagyobb ndash mgl ndash koncentraacutecioacuteban a fenol a legtoumlbb organizmusra meacuteregkeacutent hat iacutegy a bakteacuteriumokra is s ezaacuteltal a bioloacutegiai szennyviacuteztisztiacutetaacutesra is Normaacutel koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ez a tisztiacutetaacutest gaacutetloacute hataacutes 10 mgl fenoltartalom felett jelentkezik Ismeretesek azonban fenolrezisztens toumlrzsek melyek keacutepesek ndash nagyobb koncentraacutecioacuteban ndash a fenol bioloacutegiai bontaacutesaacutera Kis koncentraacutecioacuteban a fenolok bioloacutegiailag bonthatoacutek ilyenkor a folyoacutevizekben termeacuteszetes lebomlaacutesuk megvaloacutesul

A szubletaacutelis koncentraacutecioacutek alatt ndash 01 mgl alatt ndash a halk huacutesaacuteban felhalmozoacutedik eacutes organoleptikus hataacutesa miatt annak huacutesaacutet eacutelvezhetetlenneacute teszi

Kloacuterozaacuteskor a nyers viacutezben előforduloacute egyeacuteb szerves anyagok prekurzorkeacutent hatnak a kuumlloumlnboumlző kloacuterfenol vegyuumlletek keletkezeacuteseacutere Maga a fenol 001ndash01 mgl koncentraacutecioacuteban a kloacuterozaacutes soraacuten keletkező termeacutekek pedig maacuter mikrogramml tartomaacutenyban kifejtik iacutez-eacutes szagrontoacute hataacutesukat Kuumlloumlnoumlsen az orto-krezol jelenleacutete kritikus a vizekben mert ez a vegyuumllet szagkuumlszoumlbeacuterteacuteke 01 mikrogramml a toumlbbiekneacutel a szaghataacuter aacuteltalaacuteban neacutehaacuteny mgl A legtoumlbb szabvaacuteny kloacuterozaacutes eseteacuten 0002 mgl hataacutereacuterteacuteket enged meg az ivoacuteviacutezben oumlsszesen Az egyeacuteni komponensekre ndash beleeacutertve a fanolt 4-kloacuterfenolt 2ndash6 dikloacuterfenolt 2ndash4ndash5 eacutes 2ndash4ndash6 trikloacuterfenolt a 2ndash3ndash4ndash6 tetra-eacutes pentakloacuterfenolt ndash a WHO hataacutereacuterteacuteke 0001 mgl Tekintettel az igen alacsony megengedhető eacuterteacutekre a bdquoleghateacutekonyabbrdquo moacutedszer a fenoltartalmuacute szennyvizek taacutevoltartaacutesa az ivoacuteviacutezbaacutezisoktoacutel Ha maacuter egyszer belekeruumllt a nyers viacutezbe akkor ha lehet meacuteg kloacuterozaacutes előtt kell eltaacutevoliacutetani Az alacsony szubsztituacutecioacutes termeacutekek oxidatiacutev uacuteton a magasabb szubsztituacutecioacutesok aktivaacutelt szeacutenen toumlrteacutenő adszorpcioacuteval vonhatoacutek ki a viacutezből

A noumlveacutenyveacutedő szerkeacutent eacutes a fa konzervaacuteloacuteanyagakeacutent is alkalmazott kloacuterfenolok karcinogen hataacutesa egyeacutertelműen bizonyiacutetott A vizekben a 2ndash4ndash6 trikloacuterfenol 002 mgl foumlloumltt bizonyiacutetottan karcinogeacuten hataacutesuacute A pentakloacuterfenol a maacutejat eacutes a veseacutet kaacuterosiacutetja joacutel felsziacutevoacutedik az emeacutesztő traktusboacutel de adszorbeaacuteloacutedik a bőroumln is Ezek a hataacutesok azonban a szagkuumlszoumlbneacutel magasabb koncentraacutecioacuteban jelentkeznek

Dioxinok

Dioxin elnevezeacutes alatt a polikloacuterozott-dibenzo-p-dioxin eacutes a polikloacuterozott dibenzofuraacuten vegyuumlleteit illetve izomeacuterjeit eacutertjuumlk A polikloacuterdibenzo-para-dioxinok (PCDD) eacutes a pokloacuterdibenzoturaacutenok (PCDF) koumlzoumls haacuteromciklusos aromaacutes eacuteterek

A PCDDF-ok az elővegyuumlleteikből (prekurzorok) termikus folyamatok soraacuten keletkeznek Ezt a folyamatot a reacutez eacutes egyeacuteb reaktiacutev feluumllettel rendelkező anyagok (szaacutelloacute por) katalizaacuteljaacutek A katalizaacutelt folyamatoknak kuumlloumlnoumlsen a hulladeacutekeacutegeteacutes soraacuten van jelentőseacutege A 245ndashtrikloacuterfenol hőkezeleacutese alapvetően a 2378-TCDD keacutepződeacuteseacutehez vezet A pentakloacuterfenol termoliacutezise soraacuten oktakloacuterbenoz-p-dioxin keletkezik aminek tovaacutebbi dekloacuterozaacutesaacuteval kisebb kloacuterozottsaacutegi fokuacute izomerek keacutepződnek A polikloacuterozott bifenilek mint a prekurzorok tovaacutebbi keacutepviselői a termoliacutezis soraacuten PCDF-et termelnek Tovaacutebbi prekurzorkeacutent a difenileacuteter eacutes a kloacuterbenzolok ismeretesek A dioxinkeacutepződeacutes termeacuteszetes uacutetja pl erdőtuumlzek vagy fosszilis energiahordozoacutek eacutes fa eacutegeteacutesekor sem zaacuterhatoacute ki

A peroxidaacutez enzim hataacutesaacutera in vitro eacutes in vivo kimutathatoacute a PCDDF bioloacutegiai keacutepződeacutese kloacuterfenolboacutel A fentiek alapjaacuten a szennyviacuteztisztiacutetaacutes a komposztaacutelaacutes eacutes a koraacutebban kloacuterral feheacuteriacutetett papiacuterral veacutegzett folyamatok soraacuten dioxinkeacutepződeacutessel lehet szaacutemolni

A PCDDF-k nem illeacutekony zsiacuterokhoz erősen koumltődő (lipofil) viacutezben keveacutesbeacute oldoacutedoacute kloacutertartalmuacute szerves vegyuumlletek Viacutezoldhatoacutesaacuteguk 35 Endash04 eacutes 36 Endash07 mgl koumlzoumltt a lipofil tulajdonsaacutegot jelző oktanolviacutez logaritmusos megosztaacutesi haacutenyadosuk 68ndash106 koumlzoumltt molekula suacutelyuk 305ndash460 koumlzoumltt vaacuteltozik

A 2378-szubsztituaacutelt izomereknek kiemelkedően magas a bioloacutegiai eacutes keacutemiai stabilitaacutesa eacutes a toxicitaacutesa



Aacuteltalaacutenossaacutegban a PCDDF-k joacutel ellenaacutellnak savaknak luacutegoknak redukaacuteloacute eacutes oxidaacuteloacute anyagoknak eacutes nagy a hőstabilitaacutesuk is Csak neacutehaacuteny enzim eacutes erős oxidaacuteloacuteszerek (oacutezon) keacutepesek a PCDDF-ket keacutemiailag lebontani A termikus bomlaacutes csak 800 degC felett indul meg A PCDDF-ok stabilitaacutesa a kloacuteratomok szaacutemaacuteval nő Ez a nagymeacuterteacutekű stabilitaacutes eacutes a zsiacuteroldhatoacutesaacuteg kedvez az eacutelő eacutes eacutelettelen koumlrnyezetben valoacute felhalmozoacutedaacutesnak A PCDDF-ok rendkiacutevuumll ellenaacutelloacuteak a keacutemiai eacutes fizikai behataacutesokkal szemben ami magas felezeacutesi időket jelent Az atmoszfeacuteraacuteban napfeacuteny hataacutesaacutera a lebomlaacutes viszont neacutehaacuteny oacutera alatt veacutegbemegy A legfőbb lebomlaacutesi folyamatkeacutent a direkt vagy indirekt piroliacutezis eacutes a magas hőmeacuterseacutekleten lezajloacute termikus bomlaacutes felteacutetelezhető A bioloacutegiai lebomlaacutes jelentőseacutege maacutesodlagos eacutes peroxidaacutez enzimekkel lezajloacute falebomlaacutesnaacutel hateacutekony

Dioxinforraacutesok

A dioxinok keletkezeacuteseacutenek keacutet fő uacutetja van Az egyik a szerves anyagok eacutegeacutese a maacutesik neacutehaacuteny kloacuterozott vegyuumllet keacutemiai reakcioacuteja A tuumlzek valoacutesziacutenűleg mindig dioxinok forraacutesai voltak meacutegis vannak bizonyos nyomok arra vonatkozoacutean hogy a dioxinok szintje a koumlrnyezetben a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a petrolkeacutemiai ipar noumlvekedeacuteseacutevel valamint a nem megfelelően kivitelezett hulladeacutekeacutegeteacutessel egyuumltt kezdett noumlvekedni Manapsaacuteg ndash a hataacutesos inteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacuteppen ndash maacuter csoumlkkenő tendenciaacutet mutat Neacutehaacuteny polikloacuterozott aromaacutes vegyuumllet a gyaacutertaacutes alatt akaratlanul is szennyeződhet dioxinnal Ilyen peacuteldaacuteul a fatartoacutesiacutetaacutesra hasznaacutelt pentakloacuter-fenol (PCP) vagy a kloacuterozott fenoxi-ecetsav gyomirtoacutek a 24ndashD illetve a 145ndashT vagy a dielektromos folyadeacutekok a polikloacuterozott bifenilek (PCB)

Szaacutemos eacutegeacutesi eljaacuteraacutesban is keletkezik dioxin baacuter ezek koncentraacutecioacutejaacutet az eacutegeteacutes koumlruumllmeacutenyeivel minimalizaacutelni lehet Ilyen forraacutesok a vaacuterosi szemeacutet a koacuterhaacutezi eacutes ipari hulladeacutekok de mindenek előtt a faacuteradt olajok eacutegeteacutese az alkalmi erdőtuumlzek eacutes a cigarettafuumlst Valoacutesziacutenű hogy a legfontosabb forraacutesok a szemeacuteteacutegetők a szeacuten eacutes a geacutepjaacuterművek kipufogoacutegaacutezai

A dioxinok jelenleacutete a vaacuterosi szemeacuteteacutegetők fuumlstgaacutezaiban eacutes pernyeacutejeacuteben teljesen aacuteltalaacutenos A PCDD eacutes a PCDF prekurzorok 500 degC foumlloumltt keletkeznek eacutes 850 degC foumlloumltt elbomlanak amennyiben az oxigeacutenellaacutetottsaacuteg megfelelő a turbulencia kieleacutegiacutető eacutes a tartoacutezkodaacutesi idő az eacutegetőben toumlbb mint 1 s Dioxinok akkor is keacutepződhetnek ha a gaacutezok elhagyjaacutek az eacutegetőkemenceacutet eacutes a kibocsaacutetaacutes előtt keresztuumllmennek a tisztiacutetoacute-eacutes hűtőrendszeren Ez a 250ndash400 degC hőmeacuterseacuteklet tartomaacutenyban toumlrteacutenik kuumlloumlnoumlskeacuteppen oxigeacuten viacutez soacutesavgaacutez eacutes a reacuteszecskeacutek szeacutentartalma jelenleacuteteacuteben Baacutermilyen feacutemnyom katalizaacutetorkeacutent hathat valoacutesziacutenűleg a reacutez a legaktiacutevabb

Mozgaacutes a leacutegkoumlrben talajban eacutes a vizekben

Mivel a PCDD-k eacutes PCDF-ek kis gőznyomaacutesuacute szilaacuterd anyagok amelyek majdnem oldhatatlanok viacutezben iacutegy ezek a teacutenyezők jelentősen gaacutetoljaacutek mozgaacutesukat a koumlrnyezetben Erősen adszorbeaacuteloacutednak a talaj szerves anyagain eacutes nem koumlnnyen oumlbliacutetőnek ki eső-vagy talajviacutezzel baacuter az adszorbens talajreacuteszecskeacutekkel egyuumltt mozoghatnak Szaacuteraz talajokban van bizonyos PCDD eacutes PCDF gőzdiffuacutezioacute a poacuterusokban de ez nagy szervesanyag-tartalmuacute talajokban ndash mint peacuteldaacuteul a tőzeg ndash sokkal kisebb mint homokban A fokozatos transzport baacutermelyik iraacutenyban megtoumlrteacutenhet de a felsziacutenhez koumlzel a mozgaacutes inkaacutebb felfeleacute iraacutenyul Mineacutel toumlbb kloacuteratomot tartalmaz a kongener annaacutel lassabban mozog Bizonyos vizsgaacutelatokboacutel arra lehet koumlvetkeztetni hogy a 2378ndashTCDD felezeacutesi ideje talajban 10 eacutev is lehet ez azonban a helyi koumlruumllmeacutenyektől vaacuteltozik

A dioxin legfontosabb transzportuacutetja eacutegeteacutessel bejut az atmoszfeacuteraacuteba majd onnan kiuumllepedve bekeruumll a talajba viacutezbe noumlveacutenyzetbe A noumlveacutenyt megeszi az aacutellat (eacutes az ember) s a huacutes elfogyasztaacutesaacuteval az emberi szervezetben is megjelenik A dioxinok elsősorban a taacuteplaacuteleacuteklaacutencon keresztuumll jutnak be a szervezetbe eacutes ott a zsiacuterszoumlvetekben akkumulaacuteloacutednak Az utoacutebbi eacutevekben kuumlloumlnboumlző hataacuter-eacutes iraacutenyeacuterteacuteket hataacuteroztak meg amelyeket az elviselhető napi felveacutetelből (ADI) vezettek le



35 aacutebra A dioxin transzportja a taacuteplaacuteleacuteklaacutencban

A dioxinok toxicitaacutesa a szubsztituaacutelt kloacuteratomok szaacutemaacutetoacutel eacutes molekulaacuten beluumlli elhelyezkedeacuteseacutetől fuumlgg A teljesen oldaliraacutenyban kloacuterozott (2378) izomerek a legtoxikusabbak Meacutergezőkeacutepesseacuteguumlket toxicitaacutesi egyeneacuterteacutekkel (TE) fejezik ki melyekkel az egyeacuteb 2378ndashszubsztituaacutelt izomerek toxicitaacutesa fejezhető ki a 2378ndashTCDD-hez viszonyiacutetva Az oumlssztoxicitaacutes (I-TE) az egyes izomerek toumlmegkoncentraacutecioacuteja (C) eacutes toxicitaacutesi faktora (TE) szorzatainak oumlsszege

Baacuter az aacutellatokban a raacutekkeltő hataacutes bizonyiacutetott a rendelkezeacutesre aacutelloacute adatok alapjaacuten nem lehet egyeacutertelműen aacutellaacutest foglalni a humaacuten karcinogen hataacutest illetően Ehelyett a Vilaacutegegeacuteszseacuteguumlgyi Szervezet egy becsuumllt iraacutenyeacuterteacuteket ad meg amelyet meghaladva inteacutezkedeacuteseket kell tenni e szint csoumlkkenteacuteseacutere Az aacutellatkiacuteseacuterletekből megaacutellapiacutetottaacutek a 2378ndashTCDD-re a bdquonincs hataacutesrdquo illetve a bdquominimaacutelis hataacutes+ koncentraacutecioacutet a toxicitaacutes legfontosabb teruumlletein iacutegy a immuntoxicitaacutes a reprodukcioacutes toxicitaacutes eacutes a karcenogenitaacutes teruumlleteacuten Ezeket a koncentraacutecioacutekat napi testsuacutely-kilogrammonkeacutenti 2378ndashTCDD-felveacutetelben fejezteacutek ki pg-ban Mivel a 2378ndashTCDD-n kiacutevuumll maacutes dioxinroacutel nagyon keveacutes informaacutecioacute aacutell rendelkezeacutesre nagy biztonsaacutegi faktort alkalmazva minden toxicitaacutesi hataacutest a 2378ndashTCDD toxicitaacutesaacutehoz viszonyiacutetva fejeznek ki eacutes ezt a toxicitaacutesi egyeneacuterteacutek faktorban 8TE) adjaacutek meg Ez az eacuterteacutek felnőttekre 10 pgkgnap gyerekekre 1 pgkgnap

Toxikus feacutemek szervetlen mikroszennyezők

A viacutezminőseacutegi probleacutemaacutek egyik legfontosabb keacuterdeacutese milyen eacutes mennyi a meacutergező feacutemtartalom Szennyvizeink aacuteltalaacuteban alacsony koncentraacutecioacuteban tartalmazzaacutek a feacutemszennyezeacuteseket aacutem a bioloacutegiai folyamatok soraacuten ezek megkoumltődnek eacutes a termelődoumltt biomasszaacuteban leacutenyegesen nagyobb koncentraacutecioacuteban fordulnak elő A taacuteplaacuteleacuteklaacutenc veacutegeacuten leacutevő aacutellat (vagy ember) maacuter egy nagy doacutezisuacute abszorbeaacutelt feacutemet fog kapni (bioakkumulaacutecioacute)

A koumlrnyezetbeni viselkedeacutesuumlk maacutes szempontboacutel is kuumlloumlnleges A szerves vegyuumlletek ndash peacuteldaacuteul a perzisztensnek mondott peszticidek ndash koumlrnyezeti kaacuteros hataacutesukat csak meghataacuterozott keacutemiai szerkezet formaacutejaacuteban fejtik ki Ha egyszer ndash baacuter tudjuk neacutemely esetben igen hosszuacute idő alatt ndash a termeacuteszetes rendszerekben ez a szerkezet ndash pl lebontaacutes reacuteveacuten ndash megbomlik akkor a kaacuteros hataacutes megvaacuteltozik Tehaacutet a szerves mikroszennyezők eseteacuten a tulajdonsaacuteg eacutes ezaacuteltal a koumlrnyezetre gyakorolt hataacutes is szerkezetfuumlggő ha egyszer ezt a szerkezetet meg tudjuk bontani a hataacutes is megvaacuteltozik Maacutes a helyzet a feacutemek eseteacuten a feacutemek meghataacuterozatlan ideig megmaradnak egyik vagy maacutesik formaacuteban a koumlrnyezetbeni tartoacutezkodaacutesi formaacutek egymaacutesba aacutetalakulaacutesa miatt baacutermikor megjelenhet a bdquokoumlrnyezetre legkaacuterosabb feacutemformardquo Iacutegy veacutegső soron a feacutemek a koumlrnyezetre sokkal szennyezőbb hataacutessal vannak mint a bdquoperzisztensrdquo szerves anyagok Ahhoz hogy a feacutemek koumlrnyezetveacutedelmi megiacuteteacuteleacuteseacutet megvilaacutegosiacutetsuk előbb meg kell ismerni azok mozgaacutesaacutet illetve a feacutemek koumlrnyezeti rendszerekbeni bdquovaacutendorlaacutesaacutetrdquo eacutes az azt befolyaacutesoloacute alapvető folyamatokat

Ezeket a folyamatokat a koumlrnyezeti rendszerben uralkodoacute

bull oldhatoacutesaacutegi



bull ionerősseacutegi

bull pH

bull eacutes oxidaacutecioacutes-redukcioacutes viszonyok hataacuterozzaacutek meg

Oldhatoacutesaacutegi viszonyok

Alapvető eacutes fontos szempont hogy a feacutemek oldhatoacutesaacutega egyenesen araacutenyos a koumlrnyezeti kaacuterosiacutetaacutes meacuterteacutekeacutevel Az oldhatatlan feacutem bioloacutegiailag inaktiacutev iacutegy semmilyen hataacutessal nincs a viacutezminőseacutegre A viacutezminőseacuteg szempontjaacuteboacutel elsősorban azt kell megiacuteteacutelnuumlnk hogy a jelenleacutevő oumlsszes feacutemtartalom haacutenyad reacutesze van oldhatoacute formaacuteban eacutes azt hogyndashsez legalaacutebb olyan fontos szempont ndash az oldhatatlan reacuteszek milyen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt keruumllhetnek ismeacutet oldott aacutellapotba

A feacutemek toxikus hataacutesaacutenak megiacuteteacuteleacutese bioloacutegiai tesztek alapjaacuten lehetseacuteges A legtoumlbb esetben tesztaacutellat pusztulaacutesaacutet neacutehaacuteny napos ndash 24ndash96 oacuteraacutes ndash hataacutes utaacuten iacuteteacutelik meg (akutt oxikoloacutegiai teszt) Figyelembe kell azonban venni hogy a legtoumlbb feacutem eseteacuten a kaacuteros hataacutes csak hetek hoacutenapok eacutevek muacuteltaacuten jelentkezik (kroacutenikus toxicitaacutes) Ez esetben tehaacutet a feacutem nem korai pusztulaacutest hanem csak vaacuteltozaacutest rendellenesseacuteget okoz az emeacutesztő- idegrendszerben az eacuteletfunkcioacutekban Ez esetben kroacutenikus hataacutes az eacuteletfunkcioacutek megvaacuteltozaacutesaacutenak leiacuteraacutesaacuteval jellemezhető

Ismeretes a relatiacutev hataacutes is ez esetben a viacutezben paacuterhuzamosan jelenleacutevő kuumlloumlnboumlző feacutemek toxikus hataacutesa additiacutev szinergetikus eacutes antagonisztikus is lehet attoacutel fuumlggően hogy az oumlsszetett hataacutes egyes feacutemek hataacutesaacuteboacutel egyszerűen oumlsszegződik vagy annaacutel erősebb vagy gyengeacutebb

Szinergetikus hataacutesuacute peacuteldaacuteul a reacutez eacutes a cink egyuumlttes jelenleacutete laacutegy viacutezben a legtoumlbb neheacutezfeacutem meacutergező hataacutesa a viacutezkemeacutenyseacuteggel noumlvekszik Hasonloacute az aacuteltalaacutenos szabaacutely hogy viacutezben oldott oxigeacuten csoumlkkeneacutese szinteacuten noumlveli a feacutemek toxikus hataacutesaacutet

Az előzőekben reacuteszletezettekből kitűnik hogy a feacutemek toxikus hataacutesaacutenak jellemzeacuteseacutere nincsen egyeacutertelmű meacuterőszaacutem Ezeacutert gyakran olyan viacutezminőseacutegi koumlvetelmeacutenyeket iacuterunk elő amelyikneacutel meacuteg nem jelentkezik a kaacuterosiacutetoacute hataacutes (kuumlszoumlbeacuterteacutekek megengedhető eacuterteacutekek kaacuteros eacuterteacutekek) Ugyanakkor ezeknek a megadaacutesaacutera a roumlvid idejű toxikoloacutegiai teszteket alkalmazzaacutek Ilyen peacuteldaacuteul a tesztaacutellatok feleacutenek elpusztiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges doacuteziseacuterteacutek az LD50 eacuterteacutekeacutenek megadaacutesa A viacutezuumlgyi gyakorlatban hasznaacutelatos a bdquohiacutegiacutetaacutesi igeacutenyrdquo kifejezeacutes is mely azt a viacutezmennyiseacuteget jelenti mely az aacutertalmatlan koncentraacutecioacute eleacutereacuteseacutehez szuumlkseacuteges (dil TLm) Mivel a 24 48 vagy 96 oacuteraacutes toxikoloacutegiai tesztek eacutes kuumlszoumlbeacuterteacutekek koumlzoumltt egyeacutertelmű aacutetszaacutemiacutetaacutesi faktor nem leacutetezik a gyakorlatban meacuteg egy biztonsaacutegi szorzoacutefaktort ndash aacuteltalaacuteban 001-gyel valoacute szorzaacutest ndash is figyelembe vesznek

Egyeacuteb szennyezettseacuteget jelző mutatoacutek

Az alaacutebbiakban roumlviden eacutes peacuteldajelleggel taacutergyaljuk a gyakorlatban előforduloacute szennyezeacutesjelző oumlsszetevők koumlzuumll a cianid-eacutes fluortartalmat Megjegyezzuumlk hogy a tovaacutebbi parameacuteterekre ndash peacuteldaacuteul a soacuteszennyezettseacuteg szervetlen ionok szilikaacutetok rodanidok kemeacutenyseacuteg radioloacutegiai oumlsszetevők stb ndash a hivatkozott irodalmi anyagban bőseacuteges indormaacutecioacute talaacutelhatoacute

Cianid

Mindenhol ahol az eacutelet eacutes az ipar előfordul a cianid is megtalaacutelhatoacute A fontosabb szennyező forraacutesok galvaacutenuumlzemek feacutemkezelők vegyi uumlzemek szeacutenalapuacute gaacutezgyaacuterak bőrgyaacuterak eacutercduacutesiacutetoacutek gyoacutegyszergyaacuterak műtraacutegyaacutek noumlveacutenyveacutedő szerek szerves kemikaacuteliaacutek feacutempoliacuterozoacutek fotocikkek is gyakran tartalmazzaacutek Az ipar aacuteltal produkaacutelt szennyvizek koumlzoumltt kevesebb akad veszeacutelyesebb a cianidtartalmuacuteaknaacutel

Szervetlen eacutes szerves (nitrilek) formaacuteban egyaraacutent előfordul A leggyakoribb formaacutek a hidrogeacutencianid a viacutezben koumlnnyen oldoacutedoacute cianidsoacutek eacutes feacutemkomplexek Tehaacutet a viacutez keacutemhataacutesaacutetoacutel fuumlggően ionok gyengeacuten disszociaacutelt vagy illeacutekony ciaacuten-hidrogeacuten oldhatoacute komplexei nagyon elteacuterő tulajdonsaacuteguacuteak A kadmiummal toumlmeacuteny oldatban komplexet alkot de ez a komplex hiacuteg oldatban ndash tehaacutet a viacutezi koumlrnyezetben is ndash csaknem teljes meacuterteacutekben disszociaacutel A hiacuteg oldatokban a kadmium jelenleacuteteacuteben fokozott ndash szinergetikus ndash toxikus hataacutes meacuterhető

Nikkellel a cianidion relatiacuteve stabil komplexet keacutepez eacutes ez a komplex csak savas oldatban bomlik hidrogeacuten-cianiddaacute normaacutel viacutezi koumlrnyezetben ndash semleges vagy gyengeacuten luacutegos keacutemhataacutesnaacutel ndash meacuteg 100 mgl foumlloumltt sem kaacuteros a halakra A cinkcianid komplex viszont ndash elteacuterően a nikkeltől ndash hiacuteg oldatban disszociaacutel mely nagyobb toxikus hataacutest mutat mint a cinkion neacutelkuumll cianidos oldat utalva ezzel a cink szinergetikus hataacutesaacutera



A toxikussaacutegi vizsgaacutelatok azt bizonyiacutetjaacutek hogy a disszociaacutelt cianidion meacutergezőbb mint a hidrogeacuten-cianid A neheacutezfeacutem-komplexek viacutezminőseacutegi megiacuteteacuteleacutese is a komplex disszociaacutecioacuteja reacuteveacuten keletkező szabad cianidion fuumlggveacutenye

A cianidion koumlnnyen megkoumltődik az aacutellati szervezetekben eacutes meacutergező hataacutest nagyon gyorsan fejt ki 50ndash60 mg doacutezis maacuter emberre is halaacutelos Toxikus hataacutesaacutet azzal fejti ki hogy blokkolja a citokroacutemrendszert eacutes az oxidaacutecioacutes folyamatokat iacutegy meggaacutetolja a szoumlvetek oxigeacutencsereacutejeacutet Kis koncentraacutecioacuteban a cianid nem meacutergező mert a szervezet hataacutesos detoxikaacutelaacutes reacuteveacuten tiocionaacutettaacute alakiacutetja mely kis koncentraacutecioacuteban nem toxikus

Termeacuteszetes vizekben a cianidion nem fordul elő vagy csak nagyon alacsony 01 mgl-neacutel kisebb koncentraacutecioacuteban Enneacutel magasabb eacuterteacutek szennyezeacutesre utal Az ivoacuteviacutezekben hazaacutenkban megengedett eacuterteacutek 005 mgl maacutes orszaacutegokban enneacutel magasabbat is engedeacutelyeznek a WHO-ajaacutenlaacutes 01 mgl A bioloacutegiai tisztiacutetaacutest 02 mgl felett gaacutetolja a koumlzcsatornaacuteba iacutegy ez alatt benegedhető az eacutelővizekbe toumlrteacutenő beengedeacutes is ebben a tartomaacutenyban mozog

A cianidtartalmuacute szennyviacutezek tisztiacutetaacutesaacutet koumlzvetlen a keletkezeacutes helyeacuten kell megoldani Meacuteg a gyaacuteri belső csatornaacuteba sem engedhető tisztiacutetatlanul mert az egyeacuteb szennyviacutezek savas karaktere miatt a ciaacuten-hidrogeacuten-felszabadulaacutes a csatornaacuteban dolgozoacutekra vagy a csatorna kiszellőzteteacuteseacuteneacutel nyiacutelaacutesoknaacutel a felsziacutenen leacutevőkre is balesetveszeacutelyt jelent A tisztiacutetaacutes kiacutevaacutenatos hataacutereacuterteacuteke 02 mgl

Fluorid

A termeacuteszetben aacutesvaacutenyai reacuteveacuten igen gyakori minthogy vegyuumlletei viszonylag illeacutekonyak a litoszfeacuteraacuteban hidroszfeacuteraacuteban tovaacutebbaacute legalaacutebb nyomnyi mennyiseacutegben a legtoumlbb talajban noumlveacutenyben eacutelelmiszerben eacutes viacutezben is előfordul

Koumlrnyezetszennyezőveacute főleg a szeacuteles koumlrű ipari felhasznaacutelaacutes miatt vaacutelt az alumiacutenium- eacutepiacutető- keraacutemia- burkoloacute- uumlvegipar baacutenyaacuteszat tovaacutebbaacute a foszfaacutettartalmuacute műtraacutegyaacutek egyes gyomirtoacute szerek fogkreacutemek gyoacutegyszertaacuteri termeacutekek szennyvizei is tartalmaznak fluoridokat

A kaacutelium neon eacutes argon kiveacuteteleacutevel valamennyi kationokkal ndash Al Fe Si Mg ndash stabil komplexeket alkot

Felsziacuteni vizekben kisebb mennyiseacutegben aacuteltalaacuteban 1 mgl alatt felsziacuten alattiakban nagyobb koncentraacutecioacuteban is előfordul Meleg forraacutesokban 10 mgl foumlloumltti eacuterteacutek is gyakori Ivoacutevizekbeni koncentraacutecioacutejaacutet a nyersviacutez oumlsszeteacutetele szabja meg kiveacuteve azokat az orszaacutegokat ahol az ivoacuteviacutezben fluort is adagolnak Iacutegy aacuteltalaacuteban az ivoacutevizek 1 mgl alatt tartalmaznak fluoridot

A vizekben oldott aacutellapotban leacutevő fluoridion koncentraacutecioacutejaacutet a kalcium-eacutes sziliciumtartalom befolyaacutesolja Meacuteg a meleg vizekben is az adott hőfokon oldhatoacute kal-cium-fluorid mennyiseacutege hataacuterozza meg a fluoridion meacuterteacutekeacutet

A szervezetbe jutott fluoridion főleg a csontokba fogakba eacutepuumll be A nagy doacutezisok 100 mgl foumlloumlttiek eseteacuten zavarok koumlvetkezhetnek be a szeacutenhidraacutet lipid feheacuterje eacutes szervetlen anyag metabolizmusban A kroacutenikus toxikus hataacutes ilyen esetekben a szervezet kalciumtartalmaacutenak reakcioacutejaacuteval fuumlgg oumlssze

A fogakba lerakoacutedott fluorid csoumlkkenti a fogzomaacutencnak a savas anyagok hataacutesaacutera toumlrteacutenő oldoacutedaacutesaacutet eacutes iacutegy a fogmegbetegedeacutesek megelőzeacuteseacutere alkalmas Neacutehaacuteny orszaacutegban ezeacutert az ivoacuteviacutezekhez kuumlloumln fluoridot adagolnak 15 mgl foumlloumltt azonban maacuter a fogakon lerakoacutedaacutes bdquopoumlttyoumlsoumldeacutesrdquo kaacuteros hataacutesa is megfigyelhető 3ndash6 mgl koumlzoumltt maacuter csak a csontos fluoriacutezise is bekoumlvetkezhet

Ezeacutert az ivoacutevizekben megengedett eacuterteacutek 15 mgl idehaza 09 mgl a kiacutevaacutenatos 17 mgl pedig a maximaacutelisan megengedett koncentraacutecioacute

Mikroorganizmusok eacutes viacutezminőseacuteg

A viacutezi oumlkosziszteacutemaacuteban előforduloacute mikroorganizmusok oumlsszetett szerepet jaacutetszanak a viacutezi koumlrnyezet minőseacutegeacuteben Szennyezeacuteseket indikaacutelnak meacutergező anyagokat bontanak le eacutes meacutergező anyagokat termelnek reacuteszt vesznek a szennyezett vizek tisztulaacutesaacuteban stb Termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt gyakorlatilag minden viacutezben előfordulnak 4 degC-os hideg eacutes 70 degC-os meleg viacutezből sőt az igen soacutes vizekből is izolaacuteltak mikroorganizmusokat

Valamennyi organizmus jellemzője hogy az adott rendszerben noumlvekszik szaporodik mikoumlzben eacutepiacuteti a sejt anyagaacutet taacutepanyagokat hasznaacutel fel Ez koumlzoumls tulajdonsaacuteg de abban leacutenyeges elteacutereacutes van hogy milyen formaacuteban



veszik fel ezeket a taacutepanyagokat Vannak mikroorganizmusok melyek szeacutenforraacutesul csak szervetlen szenet vesznek fel vagy speciaacutelis nitrogeacutenformaacutet igeacutenyelnek a metabolizmushoz Iacutegy kapcsoloacutedik oumlssze a viacutezben az előforduloacute bdquoszennyező anyagrdquo mint taacutepanyag eacutes az ezen szaporodoacute mikroorganizmus

A viacutezben előforduloacute legfontosabb mikroorganizmusok

bull algaacutek (fitoplankton)

bull protozoaacutek (zooplankton)

bull gombaacutek

bull keacutekalgaacutek

bull bakteacuterimok (bakterioplankton)

bull viacuterusok

Az algaacutek meacuterete 10 mm-től toumlbb meacuteterig terjed A viacutezben a fotoszinteacutezist veacutegzik Szaprodaacutesukhoz szenet nitrogeacutent foszfort eacutes elegendő feacutenyt igeacutenyelnek

A viacutezek nitrogeacuten eacutes foszfor koncentraacutecioacutejaacutenak alakulaacutesaacuteban jaacutetszanak fontos szerepet

Aacuteltalaacuteban a pigmentanyagaik szerint kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg őket zoumlld barna voumlroumls saacutergaacuteszoumlld stb

A tuacutel sok alga aacuteltalaacuteban rontja a viacutezminőseacuteget de a kaacuteros hataacutes algaacutenkeacutent vaacuteltozik A zoumlld algaacutek kevesebb probleacutemaacutet okoznak neacutemelyik iacutezrontoacute maacutesok meacutergező anyagot is termelnek

A protozoaacutek ndash veacutegleacutenyek ndash nem fotoszintetizaacuteloacutek a vizek szerves szennyezeacuteseacutenek lebontaacutesaacuteban jaacutetszanak fontos szerepet A legtoumlbbjuumlk bakteacuteriumfaloacute s iacutegy a bakteacuteriumok pusztulaacutesaacuteban jaacutetszanak fontos szerepet A bakteacuteriumok szervezetuumlk feleacutepiacuteteacuteseacutehez szaporodaacutesukhoz felhasznaacuteljaacutek a szerves anyagokat majd az elszaporodott bakteacuteriumokat a protozoaacutek faljaacutek fel A legtoumlbbjuumlk ostoros Jelenleacutetuumlk szervesanyag-duacutesu-laacutest indikaacutel

A gombaacutek szinteacuten nem fotoszintetizaacutelnak eacutes gyakran nagy elaacutegazoacute fonalakat alkotnak Oumlsszetett csoportokban fordulnak elő az ismertebb gombaacutek eacutelesztők peneacuteszek A viacutezi koumlrnyezetben a hagyomaacutenyos uacuteton nehezen lebomloacute a koumlrnyezetben hosszabb ideig megmaradoacute szennyező anyagokat keacutepesek hasznosiacutetani Iacutegy peacuteldaacuteul a celluloacutez bontaacutesaacutet toumlbbseacutegeacuteben gombaacutek veacutegzik

A keacutekalgaacutek meacuterete a bakteacuteriumokhoz aacutell koumlzel neacutehaacuteny mm nagysaacuteguacuteak Nem teljesen tisztaacutezott hogy ezek fotoszintetizaacuteloacute bakteacuteriumok vagy valoacutedi algaacutek A keacutekalgaacutek igen toleraacutensak a koumlrnyezeti hataacutesokra alacsony eacutes magas hőfokon egyaraacutent keacutepesek szaporodni eacutes nitrogeacutenforraacutesul a leacutegkoumlri nitrogeacutent hasznaacuteljaacutek fel Iacutegy amikor a legtoumlbb alga bdquonitrogeacuteneacutehseacutegbenrdquo szenved a keacutekalgaacutek akkor is keacutepesek szaporodni Iacutegy savakban keacutepes toumlmeges elszaporodaacutesra ilyenkor gyakran egyetlen faj alkot toumlmegvegetaacutecioacutet Toumlmeges elszaporodaacutesukkor nem kiacutevaacutenatos oldott szerves anyagokat ndash melyek iacutez- szagrontoacuteak sőt meacutergezőek is lehetnek ndash bocsaacutetanak a viacutezbe Iacutegy nagy szaacutemban valoacute megjeleneacutesuumlk komoly veszeacutelyt jelent tavainkra akdaacutelyozzaacutek az ivoacuteviacutezhasznosiacutetaacutest s gyakran toumlmeges halpusztulaacutest okoznak

A viacuterusok alig nagyobban 001 mm-neacutel a legkisebb mikroorganizmusnak szaacutemiacutetanak Egyetlen DNS illetve RNS-molekulaacutek oumlnaacutelloacutean nem keacutepesek eacutelni szaporodaacutesukhoz mindig egy gazdaszervezetet igeacutenyelnek A gazdaszervezetbe behatolva ott megvaacuteltoztatjaacutek annak genetikai anyagaacutet eacutes ezen szaporodnak el Felfalva a gazdaszervezetet abboacutel kiszabadulnak s a koumlrnyezetbe szeacutetszoacuteroacutednak s ott uacutejabb taacutemadaacutesra vaacuternak

A legtoumlbb sejtet iacutegy a bakteacuteriumokat algaacutekat aacutellati sejteket keacutepesek megtaacutemadni A koumlrnyezetbe keruumllt viacuterus mennyiseacutege a bakteacuteriumok pusztulaacutesaacutehoz hasonloacutean csoumlkken de a pontos mechanizmus keveacutesbeacute ismert A bakteacuteriumok a viacutezminőseacuteg alakulaacutesaacutenak legfontosabb mikroorganizmusai Meacuteretuumlk 05ndash10 mm koumlzoumltti A viacutezben előforduloacute szerves eacutes szervetlen anyagokboacutel egy araacutent keacutepesek sejtanyagokat feleacutepiacuteteni neacutemelyik oxigeacuten jelenleacuteteacuteben maacutesok annak hiaacutenyaacuteban is szaporodnak

A legtoumlbbjuumlk az oxidaacutecioacutes-redukcioacutes folyamatokat felgyorsiacutetja azzal hogy energiaacutet biztosiacutetanak ezekhez a reakcioacutekhoz Az ilyen reakcioacutek steril koumlrnyezetben egyaacuteltalaacuten nem vagy lassan menneacutenek veacutegbe Egy adott rendszerben jelenlevő bakteacuteriumok szaacutema eacutes tiacutepusa egyben jelzi az adott rendszer tisztulaacutesi keacutepesseacutegeacutet is Tehaacutet



ha egy vizes rendszerben meghataacuterozzuk a jelenleacutevő bakteacuteriumok milyenseacutegeacutet eacutes mennyiseacutegeacutet ezzel egyben leiacuterhatjuk a koumlrnyezeti hataacutes meacuterteacutekeacutet is

A bakteacuteriumok levegőben viacutezben talajban egyaraacutent előfordulnak A viacutezben levők eseteacuten egyuumlttesen kell megiacuteteacutelnuumlnk magaacuteban a viacutezfaacutezisban eacutes a feneacutekuumlledeacutekben eacutelő fajokat Baacuter a feneacutekben lejaacutetszoacutedoacute folyamatok a viacuteztől elteacuterő koumlrnyezeti viszonyok ndash nagy feluumllet elteacuterő oxigeacutenviszonyok ndash miatt a tisztulaacutes maacutes-maacutes faacutezisai meacutegis szerves oumlsszefuumlggeacutesben vannak a viacutezben lezajloacute esemeacutenyekkel A feneacutekben toumlrteacutenik peacuteldaacuteul a feacutemek felduacutesulaacutesa illetve a bakteriaacutelis műkoumldeacutes okozhatja uacutejra oldatba keruumlleacutesuumlket Iacutegy bdquojaacuterul hozzaacuterdquo a feneacutekbeni bakteriaacutelis teveacutekenyseacuteg a foumlloumltte leacutevő viacutez minőseacutegeacutenek alakulaacutesaacutehoz

A bakteacuteriumok a viacutezben leacutevő egyeacuteb mikroorganizmusok koumlzoumltt kuumlloumlnleges helyzetet foglalnak el A bakteacuteriumok eacutes a toumlbbi mikroorganizmus szoros koumllcsoumlnhataacutesban van Ez a koumllcsoumlnhataacutes lehet szimbiotikus de lehetseacuteges antagonisztikus is Ez a szoumlveveacutenyes hataacutes felelős a viacutezi koumlrnyezetben bekoumlvetkező bonyolult viacutezminőseacuteg-vaacutelto-zaacutesokeacutert

Az egyik ilyen legismertebb koumllcsoumlnhataacutes a bakteacuteriumok eacutes az algaacutek koumlzoumltti A legtoumlbb bakteacuterium megjeleneacutese algafajokhoz koumltődik Ennek pontos reacuteszletei nem ismertek de keacutet hataacutes bizonyiacutetott Az egyik melynek soraacuten a bakteacuteriumok az algaacutek noumlvekedeacuteseacutere hatoacute melleacutektermeacuteket vaacutelasztanak ki Ez a noumlvekedeacutesi faktor teszi lehetőveacute a gazdanoumlveacuteny eacutes bakteacuteriumfaj egyuumltteacuteleacuteseacutet (vagy gaacutetolja maacutesik faj megjeleneacuteseacutet) A maacutesik melynek soraacuten az elhalt algatestet a bakteacuteriumok lebontjaacutek Az eutrofizaacuteloacutedott tavakban toumlmegesen jelenleacutevő algaacutek pusztulaacutesuk utaacuten a feneacutekre suumlllyednek a feneacuteken leacutevő bakteacuteriumok testuumlk anyagaacutet lebontjaacutek aacutesvaacutenyosiacutetjaacutek A koraacutebban algatestbe eacutepuumllt szervetlen taacutepanyag ezzel keruumll űjra vissza a viacutezbe az eutrofizaacutecioacutes koumlrfolyamatba

A bakteacuteriumok koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi megiacuteteacuteleacutese

A bakteacuteriumok tehaacutet a legtoumlbb koumlrfolyamatban reacuteszt vesznek s iacutegy teveacutekenyseacuteguumlk egyik eredmeacutenyekeacutent alakul ki az adott viacutezminőseacuteg Legalaacutebb ilyen fontos a bakteacuteriumok jelenleacuteteacutenek az ismerete a viacutez koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi minőseacutege szempontjaacuteboacutel is Ismeretes ugyanis hogy a viacutezzel terjedő betegseacutegek legtoumlbbje emberi fekaacuteliaacuteval valoacute kontaminaacutecioacute koumlvetkezmeacutenye A bakteacuteriumok jelzik ezt a kontamizaacutecioacutet Iacutegy a viacutez bakteriaacutelis szennyezeacutese figyelemfelhiacutevaacutest jelez az esetleges fertőzeacutesveszeacutelyre

A fertőző betegseacutegek sokfeacuteleseacutege a koacuterokozoacutek bonyolult kimutataacutesi moacutedszere miatt a viacutezminőseacuteg koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi megiacuteteacuteleacutese eacuterdekeacuteben kifejlesztettek egy koumlnnyen kivitelezhető moacutedszert s ezzel a gyors moacutedszerrel indikaacuteljaacutek a fekaacuteliaacutes szennyezeacuteseket illetve az esetlegesen jelenleacutevő patogeacuten mikroorganizmusokat A koliform bakteacuteriumok peacuteldaacuteul viszonylag egyszerűen azonosiacutethatoacutek eacutes a viacutezből koumlnnyen kitenyeacuteszthetők A kolibakteacuteriumok ugyan oumlnmagukban nem okoznak fertőző betegseacuteget viszont kiacuteseacuterői a patogeacutenel bakteacuteriumoknak Iacutegy a viacutez koliform szaacutema indikaacutetor komponenskeacutent iacuteteacutelhető meg indikaacutelja a viacutez fekaacuteliaacutes szennyezeacuteseacutet eacutes az esetleges patogeacutenek jelenleacuteteacutere utal Hasonloacute indikaacutetor oumlsszetevő a fekaacutel koli fekaacutel streptococcus clostridium szaacutem is Ezek a bakteacuteriumok vesznek reacuteszt a viacutezi oumlkosziszteacutemaacuteban lezajloacute termeacuteszetes lebontaacutesi folyamatokban is s mint az előzőekben taacutergyaltuk jelenleacutetuumlk az adott oumlkoloacutegiai rendszert joacutel jellemzi A viacutezek bakteriaacutelis szennyezettseacutegeacutet jellemző prameacuteterek koumlzoumltt tehaacutet keacutet leacutenyegi kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk Az indikaacutetor szervezetek ndash coliform fekaacutel koli streptococcus clostridium ndash a fekaacutelos szennyezeacutest indikaacuteljaacutek Szaacutemszerűseacuteguumlk a viacutez minőseacutegeacutet milyenseacuteguumlk a viacutez oumlkoloacutegiai jellegeacutet jelzi A viacutezben valoacute jelenleacutetuumlk tehaacutet oumlnmagukban meacuteg nem eliacuteteacutelendő Ezzel szemben a koacuterokozoacute bakteacuteriumok ndash salmonella shigella ndash koumlzvetlen fertőzeacutesveszeacutelyt jelentenek az emberre iacutegy puszta jelenleacutetuumlk is kuumlloumlnleges megiacuteteacuteleacutest igeacutenyel Tehaacutet az a viacutez melyben kimutathatoacutek ezek jelenleacutete emberi felhasznaacutelaacutesra elfogadhatatlan

A bakterioloacutegiai parameacuteterek koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes

A viacutez bakteriaacutelis szennyezettseacutegeacutet indikaacuteloacute mutatoacutek megiacuteteacuteleacuteseacutenek fontos keacuterdeacutese hogy vajon azok jelenleacutete jelzi-e a patogeacuteneket illetve azok hiaacutenya egyeacutertelműen bizonyiacutetja hogy a viacutez biztonsaacutegosan felhasznaacutelhatoacute emberi ceacutelra

A viacutezben előforduloacute indikaacutetor organizmussal szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyek

bull a viacutezben leacutevő patogeacutenekneacutel nagyobb szaacutemban legyenek jelen

bull ne szaporodjanak gyorsabban a viacutezes rendszerben mint a patogeacutenek

bull a termeacuteszetes folyamatokkal eacutes a fertőtleniacutető szerekkel szemben legyenek ellenaacutelloacutebbak mint a koacuterokozoacutek

bull mutassanak jellemző eacutes egyszerűen veacutegrehajthatoacute reakcioacutet



A koliform bakteacuteriumok ezeket a kriteacuteriumokat kieleacutegiacutetik A patogeacuten mikroorganizmusok jelenleacuteteacutet indikaacuteloacute egyeacutertelmű megiacuteteacuteleacutesuumlket azonban kizaacuterja hogy olyan vizekből is izolaacuteltak koacuterokozoacutekat melyekben a koliform szaacutem jelenteacutektelen volt

Ismeretes hogy a melegveacuterűek ndash iacutegy az ember a laacutebas joacuteszaacuteg a baromfi kutyaacutek macskaacutek ndash beacutelcsatornaacuteja tartalmaz koliform bakteacuteriumokat A hidegveacuterűeknek ilyen beacutelfloacuteraacutejuk nincs Tehaacutet a koliform bakteacuteriumok jelenleacutete viacutezben a melegveacuterűekkel valoacute kontaminaacutecioacute jele azaz az ember eacutes aacutellat aacuteltal kibocsaacutetott szennyezeacutest egyuumltt jelzi Azaz a koliform bakteacuteriumok szaacutema a viacutezben nem kizaacuteroacutelagos bizonyiacuteteacuteka a haacutezi szennyvizekkel valoacute szennyezeacutesnek Ezeacutert szuumlkseacuteges egy maacutesik csoport a fekaacutelstreptococcus vizsgaacutelata is Ez a csoport is szeacuteles koumlrben előfordul a melegveacuterűek beacutelfloacuteraacutejaacuteban tehaacutet mind az emberi mind az aacutellati szervezetben megtalaacutelhatoacute A fekaacutel coli (FC) eacutes fekaacutel streptococcus (FS) csoportok egymaacuteshoz viszonyiacutetott araacutenya azonban leacutenyegesen elteacuter az ember eacutes az aacutellati beacutelfloacuteraacuteban

Az emberneacutel az araacuteny az FCFS haacutenyados eacuterteacuteke 40 foumlloumltti miacuteg a toumlbbi melegveacuterűneacutel kevesebb mint 07 Tehaacutet neacutegyneacutel nagyobb FCFS haacutenyados egyeacutertelműen emberi szennyezeacutest az FCFS 07 alatti eacuterteacutek nem emberi hanem aacutellati szennyezeacutest jelent Joacutel bizonyiacutetja ezt hogy a kommunaacutelis szennyvizekben az araacuteny neacutegy koumlruumlli miacuteg a csapadeacutekvizekben inkaacutebb 07 koumlruumlli joacutel jelezveacuten annak humaacuten illetve nem humaacuten eredeteacutet

A bakterioloacutegiai parameacuteterek roumlvid jellemzeacutese

Coliform bakteacuteriumok

A fekaacuteliaacutes szennyezettseacuteg jellemzeacuteseacutere klasszikusan alkalmazott vizsgaacutelat A coliform csoportba sokfeacutele bakteacuteriumot sorolnak a koumlzoumls jellemzők alapjaacuten (aerob eacutes fakultatiacutev anaerob Gram negatiacutev spoacuteraacutet nem keacutepező bakteacuteriumok amelyek a laktoacutezt 37deg-on saveacutes gaacutezkeacutepzeacutessel fermentaacuteljaacutek) Az utoacutebbi eacutevtized vizsgaacutelatai alapjaacuten kideruumllt hogy az e csoportba tartozoacute bakteacuteriumoknak csak egy reacutesze szaacutermazik melegveacuterűek szeacutekleteacuteből maacutes reacuteszuumlk talajboacutel koumlrnyezetből ered A hetegogeacuten csoport szaacutemszerű meghataacuterozaacutesa azonban az egyszerűbb vizsgaacutelatok koumlzeacute tartozik fekaacuteliaacutes terheleacutes eseteacuten jellemző eacuterteacutekeket ad iacutegy vizsgaacutelata szeacuteles koumlrben elterjedt alapvizsgaacutelat A csoport tagjai a kuumllső koumlrnyezeti behataacutesokkal szemben reszistensebbek eacutes igeacutenytelenebbek mint a beacutelbakteacuteriumok meghataacuterozot speciesei (pl Escherichia coli) azoknaacutel nagyobb szaacutemban is fordulnak elő iacutegy viacutezi koumlrnyezetben hosszabb tuacuteleacuteleacutest mutatnak sőt szaacutemukra kedvező miliőben (hőmeacuterseacuteklet eacutes taacutepanyag pl magas feheacuterje cukor eacutes celluloacuteze tartalamuacute szennyvizek beoumlmleacutese) utoacuteszaporodaacutest is mutatnak a felsziacuteni viacutezben

Fekaacutel coliform bakteacuteriumok

A felsziacuteni vizek fekaacutelis szennyezettseacutegeacutenek jellemzeacuteseacutere az utoacutebbi eacutevtizedben bevezetett eacutes szeacuteles koumlrben alkalmazott vizsgaacutelat A csoport valamennyi tagja biztosan melegveacuterűek szeacutekleteacuteről szaacutermazik iacutegy szaacutemszerű araacutenyuk megadja a fekaacutelis terheleacutes meacuterteacutekeacutet Jelenleacutetuumlk hiaacutenya aacuteltalaacuteban a szeacuteklettel toumlrteacutent lebontaacutesaacutet vagy a szennyezeacutes hiaacutenyaacutet tuumlkroumlzik de a koumlrnyezeti behataacutesokkal szemben elteacuterő moacutedon viselkedő mikroorganizmusok (spoacuteraacutes bakteacuteriumok faacutegok viacuterusok) meacuteg jelen lehetnek A coliform bakteacuteriumoktoacutel toumlrteacutenő differenciaacutelaacutesukhoz az Eijkman-tesztet (a laktoacutezt 44 degC hőmeacuterseacutekleten is sav-eacutes gaacutezkeacutepzeacutessel fermentaacuteljaacutek) alkalmazzuk A fekaacutel coliform csoportboacutel biokeacutemiai reakcioacutek (IMVIC-teszt) segiacutetseacutegeacutevel vaacutelaszthatoacute le a melegveacuterűek szeacutekleteacutere legjellemzőbb Escherichia coli

Mezofil eacutes psychrofil bakteacuteriumok (oumlsszbakteacuteriumszaacutem)

A viacutezben talaacutelhatoacute bakteacuteriumok jelentős reacuteszeacutenek kimutataacutesaacutera szolgaacuteloacute vizsgaacutelat amely az igen vaacuteltozatos igeacutenyű bakteacuteriumok szaacutemaacutera feheacuterjeacutekben gazdag gaacutetloacuteanyagot nem tartalmazoacute tenyeacuteszteacutesi koumlruumllmeacutenyeket biztosiacutet A keacutet kuumlloumlnboumlző hőmeacuterseacutekleten toumlrteacutenő inkubaacutelaacutes a melegveacuterűek testhőmeacuterseacutekleteacuten (37 degC) optimaacutelisan szaporodoacute mezofil illetve a koumlrnyezetből szaacutermazoacute (talaj eacutes viacutez sajaacutet mikrofloacuteraacuteja stb) optimaacutelisan 20deg-on szaporodoacute bakteacuteriumok kimutataacutesaacutera szolgaacutel A vizsgaacutelat tehaacutet nem specifikus abban az eacutertelemben hogy a bakteacuteriumokat nem kuumlloumlniacuteti el eredetuumlk fajaik tulajdonsaacutegaik szerint hanem oumlsszesseacuteguumlkről nyuacutejt felvilaacutegosiacutetaacutest A mezofil bakteacuteriumok koumlzoumltt talaacutelhatoacutek semleges eacutes koacuterokozoacute mikroorganizmusok is de ugyanakkor a psychrofil (szaprofita) csoportban is talaacutelhatoacutek olyan bakteacuteriumok amelyek adott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a melegveacuterűek egeacuteszseacutegkaacuterosodaacutesaacutet okozhatjaacutek Ide soroljuk azokat a bakteacuteriumokat amelyek a szerves anyag lebontaacutesaacutenak kuumlloumlnboumlző faacutezisait veacutegzik vagy minimaacutelis C eacutes N eseteacuten is megtalaacuteljaacutek a fennmaradaacutesukhoz eacutes szaporodaacutesukhoz szuumlkseacuteges eacuteletfelteacuteteleket iacutegy az oumlntisztulaacutes leghateacutekonyabb teacutenyezői

Valamennyi vizsgaacutelat koumlzoumltt a bakteacuteriumszaacutem-meghataacuterozaacutes tartalmazza a toumlbb szubjektiacutev hibalehetőseacuteget de azonos viacutezteacuter mintaveacuteteli hely eacutes vizsgaacuteloacute laboratoacuterium vonatkozaacutesaacuteban az oumlsszbakteacuteriumszaacutem illetve annak teacuterben eacutes időben valoacute vaacuteltozaacutesa hasznos felvilaacutegosiacutetaacutest nyuacutejt a terheleacutesről oumlntisztulaacutes meacuterteacutekeacuteről eacutes annak



előrehaladaacutesaacuteroacutel

Clostridium

Talajlakoacute acillusok ahova doumlntően az emberi aacutellati fekaacuteliaacuteval jutnak felsziacuteni viacutez tehaacutet a clostridiumokkal a talajboacutel bemosoacutedaacutessal fekaacuteliaacuteval szennyviacutez reacuteveacuten kontaminaacuteloacutedik A clostridiumok toumlbbseacutege obligaacutet anaerob ismeretes azonban fakultatiacutev anaerob faj is Jellemző tulajdonsaacuteguk hogy gazdaszervezeten kiacutevuumll spoacuteraacutet keacutepeznek ezeacutert kuumllső koumlrnyezeti behataacutesokkal szemben rendkiacutevuumll ellenaacutelloacuteak viacutezi koumlrnyezetben igen hosszű tuacuteleacuteleacutest mutatnak Az oumlntisztulaacutes kuumlloumlnboumlző teacutenyezőivel szemben keveacutesbeacute eacuterzeacutekenyek mint az egyeacuteb bakteiraacutelis szennyezettseacutegi indikaacutetorok A feneacutekuumlledeacutekben (iszap) nagyobb szaacutemban fordul elő mint a felsziacuteni vizben iacutegy a felkeveredeacutessel az oumlntisztulaacutes hataacuteraacuten tuacutel is ismeacutetelten a viacutezteacuterbe jutnak A vizsgaacutelatok soraacuten leggyakrabban izolaacutelt Clostridium perfringens igen erejesztő cukrokboacutel tejsav eacutes vajsav mellett nagymennyiseacutegű gaacutezt keacutepez rendkiacutevuumll bűzoumls Igen erős hataacutesuacute toxikus anyagot termel melynek reacuteveacuten suacutelyos fertőzeacuteseket okoz (gaacutezgangrena veacuterzeacuteses beacutelgyulladaacutes beacutelelhalaacutes eacutetelmeacutergezeacutes) A viacutezbakterioloacutegiaacuteban azonban a Clostridiummal nem elsősorban mint koacuterokozoacuteval foglalkozunk ndash hisz a viacutez uacutetjaacuten ritkaacuten okoz fertőzeacutest hanem mint indikaacutetor bakteacuteriummal A kvantitativ vizsgaacutelat reacuteveacuten egyreacuteszt a szokaacutesos beacutelbakteacuteriumoknaacutel rezisztensebb szennyező mikroorganizmusok sorsaacuteroacutel kapunk taacutejeacutekoztataacutest maacutesreacuteszt a feneacutekuumlledeacutek (iszap) felkeveredeacuteseacutenek a viacutezteacuterre gyakorolt hataacutesaacuteroacutel

Streptococcus faecalis

Melegveacuterek szeacutekleteacuteből szaacutermazoacute a coliform eacutes fekaacutel coliform bakteacuteriumoknaacutel leacutenyegesen kisebb szaacutemban előforduloacute viacutezi koumlrnyezetben nem szaporodoacute bakteacuterium Epeeacutes huacutegyutak valamint a sziacutevbelhaacutertya gyulladaacutesaacutet eacutes eacutetelmeacutergezeacutest okozhat de viacutezvizsgaacutelatokban egyeacutertelműleg mint fekaacutel indikaacutetor keruumll meghataacuterozaacutesra A szennyviacutezbeoumlmleacutesek koumlzeleacuteben jellegzetes araacuteny van a felsziacuteni viacutez fekaacutel coliform eacutes Streptococcus faecalis szaacutema koumlzoumltt az araacuteny az alsoacutebb folyaacuteson a jellegzetesseacutegeacutet elveszti A koumlztudat szerint A Streptococcus faecalis a kuumllső koumlrnyezeti behataacutesokkal szemben sokkal eacuterzeacutekenyebb mint a coli-fekaacutel coliform bakteacuteriumok iacutegy kimutataacutesa elsősorban a friss szennyezettseacuteget jelzi Vannak ezt caacutefoloacute koumlzlemeacutenyek is a jelenlegi aacutellaacutespont szerint a felsziacuteni viacutezben valoacute gyorsabb pusztulaacuteseacutert inhibitor aacutegensek (mikroorganizmusok vagy eacutelettelen anyagok) a felelősek

Enteraacutelis faacuteg

A faacutegok (bakteriofaacuteg) eacutes viacuterusok koumlzoumls jellemzője hogy nagysaacuteguk a milimikronos meacuterettartomaacutenyba tartozik iacutegy feacutenymikroszkoacuteppal nem csupaacuten elektronmikroszkoacuteppal laacutethatoacutek

Mind a faacuteg mind a viacuterus sejtparazita vagyis szaporodaacutesra csak eacutelő sejteken beluumll keacutepes meghataacuterozott miliőben (taacutepanyag hőmeacuterseacuteklet pH stb) A melegveacuterőekben szaporodoacute viacuterusok gazdasejtje az emberi vagy aacutellati szoumlvet A faacutegok gazdasejtjei a bakteacuteriumok iacutegy a faacutegok a bakteacuteriumok viacuterusai Oumlnmagukba nem koacuterokozoacutek de bakteacuteriumok tulajdonsaacutegait megvaacuteltoztathatjaacutek amelyek reacuteveacuten pl toxint nem termelő apathogeacuten toumlrzs speciaacutelis faacuteg hataacutesaacutera koacuterokozoacutevaacute vaacutelhat Faacuteg ott talaacutelhatoacute ahol a bakteacuterium (szeacutekletben) A faacutegok aacuteltalaacuteban specifikusak vagyis adott faacuteg csak egyfajta bakteacuteriumot vagy egy meghataacuterozot bakteacuteriumcsoportot old fel

A viacutezi koumlrnyezetben előforduloacute faacutegok egy reacutesze azonban (nem talaacutelvaacuten a fennmaradaacutesaacutehoz szaporodaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges speciaacutelis bakteacuteriumot keacutenytelen volt maacutes bakteacuteriumokhoz is adaptaacuteloacutedni) toumlbbfeacutele bakteacuteriumra hathat iacutegy nem specifikus (ezek az uacuten vadfaacutegok)

A faacutegok kimutataacutesa azon alapszik hogy a faacuteg a bakteacuteriumot feloldja Ez a hataacutes akaacuter folyeacutekony bakteacuteriumtenyeacuteszetben akaacuter szilaacuterd taacuteptalajon a feltisztulaacutes vagy az uacuten plakk-keacutepződeacutes (tarfolt) reacuteveacuten kimutathatoacute Felteacutetelezteacutek hogy a faacutegoknak szerepe lehet a termeacuteszetes oumlntisztulaacutesban (vagyis pl felsziacuteni viacutezben szaporodnak) ez azonban sajaacutet eacuteghajlati (hőmeacuterseacutekleti) viszonyaink koumlzoumltt a beacutelbakteacuteriumoknaacutel nem valoacutesziacutenűsiacutethető

A faacutegok eacutes a viacuterusok sokkal rezisztensebbek mint a bakteacuteriumok toumlbbseacutege Iacutegy ivoacuteviacutez- szennyviacuteztisztiacutetaacutesnaacutel eacutes fertőtleniacuteteacutesneacutel a termeacuteszetes oumlntisztulaacutes soraacuten a faacutegok ndash mint a fekaacutelis szennyeződeacutes nehezebben eliminaacutelhatoacute jelei ndash gyakran meacuteg akkor is kimutathatoacutek ha az indikaacutetor eacutes koacuterokozoacute bakteacuteriumok maacuter elpusztultak A faacutegok felsziacuteni viacutezből toumlrteacutenő kimutataacutesaacuteval koumlvetkeztethetuumlnk ugyan az adott gazdabakteacuterium jelenleacuteteacutere (pl paratiacutefusz koacuterokozoacutejaacutet a Salmonella paratyphi-t oldoacute faacuteg utalhat a koacuterokozoacutera) de az emliacutetett adaptaacutecioacute miatt egyeacuteb beacutelbakteacuteriumot (pl Escherichia coli) is oldhat Iacutegy a faacutegvizsgaacutelati eredmeacutenyeket elsősorban a fekaacutelis szennyeződeacutes jelekeacutent a szeacutekletből szaacutermazoacute koumlrnyezeti behataacutesokkal szemben rezisztensebb mikroorganizmusok detektaacutelaacutesaacutera alkalmazzuk Baacuter a faacutegok eacutes a viacuterusok nem azonosak hasonloacute tulajdonsaacutegaik



alapjaacuten a faacutegvizsgaacutelatok eredmeacutenyeiből koumlvetkezteteacutest vonhatunk le a viacutez uacutetjaacuten is terjedő enteroviacuterusok tuacuteleacuteleacutesi lehetőseacutegeire is

Koacuterokozoacute bakteacuteriumok ndash Salmonella

A szennyviacutez csapadeacutekviacutez eacutes csurgaleacutekviacutez uacutetjaacuten a felsziacuteni vizbe keruumllhet csaknem valamennyi emberi eacutes aacutellati koacuterokozoacute A viacutez uacutetjaacuten is terjedő (koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve) koacuterokozoacutek koumlzuumll elsősorban a beacutelbakteacuteriumok csalaacutedjaacuteba tartozoacute Salmonella Shigella valamint Escherichia coli ndash tiacutefuszt eacutes paratiacutefuszt veacuterhast beacutelfertőzeacutest eacutetelmeacutergezeacutest okozoacute ndash meghataacuterozott tiacutepusai jelentősek de a jaacutervaacutenyuumlgyi viszonyoktoacutel fuumlggően kolera leptospirozis stb koacuterokozoacuteival is szaacutemolni kell A felsorolt koacuterokozoacutek vizsgaacutelataacutenak toumlbbseacutege speciaacutelis felkeacuteszuumlltseacuteget igeacutenyel eacutes a moacutedszerek viacutezbakterioloacutegiai sorozatvizsgaacutelatoknaacutel nem alkalmazhatoacutek Kiveacutetelt keacutepez a Salmonella (ma mintegy 1400 feacutele tiacutepusaacutet ismerjuumlk hazaacutenban egy-egy időszakban mintegy 80ndash100 tiacutepus fordul elő) melynek kimutataacutesaacutera hateacutekony eljaacuteraacutest vezettuumlnk be Vizsgaacutelataacuteval a felsziacuteni viacutezek koacuterokozoacutekkal valoacute szennyezettseacutege megaacutellapiacutethatoacute

A vizszennyezeacutes szabaacutelyozaacutes alapelvei

A taacutegabb eacutertelemben vett szennyezeacutest a koumlzgazdaacuteszok negatiacutev externaacuteliakeacutent emliacutetik Gyakran a szennyezeacutes szabaacutelyozaacutest ezeacutert ezen kuumllső hataacutes kezeleacuteseacutenek igeacutenye keacutenyszeriacuteti ki

A szennyezeacutes mint externalitaacutes bdquo a termeacuteszeti keacuteszletek - egyik ember (gyaacuter uumlzem vaacuteros) aacuteltali - hasznaacutelataacutenak kaacuteros hataacutesa (a maacutesik emberre gyaacuterra uumlzemre vaacuterosra) Gyakran ennek a maacutesiknak nincs lehetőseacutege semmifeacutele biztonsaacutegos kompenzaacutecioacutera sőt ez a maacutesik feacutel esetleg meacuteg annak sincs tudataacuteban hogy őt egyaacuteltalaacuten megkaacuterositotttaacutekrdquo

A tisztiacutetatlan vagy nem megfelelően tisztiacutetott szenyviacutez joacute peacutelda erre ugyanis az ilyen szennyvizet kibocsaacutetoacute nemcsak azzal jut előnyhoumlz a piacon hogy megtakariacutetja a tisztiacutetaacutesi koumlltseacuteget hanem azzal is hogy uacutegy hasznaacutelja ki a termeacuteszetes vizek asszimilativ kapacitaacutesaacutet hogy koumlzben csoumlkkenti - peacuteldaacuteul annak rekreaacutecioacutes ceacuteluacute - hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet s ezaacuteltal okoz kaacutert eacutes egyben haacutetraacutenyt a maacutesik feacutelnek

A megleacutevő externalitaacutesok nagyfokuacute piaci teacutevedeacuteseket is okozhatnak A felvizi szennyezőnek (viacutezhasznaacuteloacutenak) peacuteldaacuteul helyzeti előnye szaacutermazik abboacutel hogy a vizkezeleacutesi koumlltseacutegei alacsonyabbak az alvizivel szemben s igy az alvizi szennyezővizhasznaacuteloacute a piacon haacutetraacutenyba keruumll Hasonloacutean haacutetraacutenyos mindazoknak a helyzete akiknek a fogyoacutecsoumlkkentett assszimilativ kapacitaacutesuacute keacuteszletet kellkellene felhasznaacutelni a felvizi szennyező baacutermi nemű kompenzaacutecioacuteja neacutelkuumll

A piac tehaacutet ilyen esetekben oumlnmagaacuteban nem keacutepes kikeacutenyszeriacuteteni a szennyezeacutes mindenki aacuteltal elfogadhatoacute szintjeacutet (Ez az egyik leacutenyeges elteacutereacutes a vizszennyezeacutes- eacutes a leacutegszennyezeacutes-szabaacuteyozaacutes gyakorlata koumlzoumltt) A vizszennyezeacutesi externalitaacutesok lekuumlzdeacuteseacuteben ezeacutert a piaci viszonyok eseteacuteben is szuumlkseacuteg van a gazdasaacutegi eacutes jogi eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutera

Hataacutereacuterteacutekek a befogadoacutera eacutes az elfolyoacute szennyviacutezre

Az előzőekben reacuteszletezett elvek termeacuteszetesen nem eacuterveacutenyesuumllhetnek mindenkor s egyforma meacuterteacutekben Kuumlloumlnoumlsen neheacutez a helyzet a jelenlegi aacutetmeneti gazdasaacutegi helyzetben Melyik a legfontosabb milyen leacutepeacutesekkel lehet megkoumlzeliacuteteni az ideaacutelis helyzetet Ezt kell eldőnteni a mindenkori koumlrnyezeti politikaacutenak

A szennyezeacutes szabaacutelyozaacutes egyik legfontosabb mozgatoacute ereje az elvek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesa a hataacutereacuterteacutekek inteacutezmeacuteny rendszere A folyamat ugyanis a hataacutereacuterteacutekekkel joacutel szabaacutelyozhatoacute

A hataacutereacuterteacutek meghataacuterozaacutesa toumlbbfeacutele elvek alapjaacuten toumlrteacutenhet de a vaacutelasztott rendszer jellemzi eacutes minősiacuteti is az adott orszaacuteg koumlrnyetveacutedelmi-vizgazdaacutelkodaacutesi politikaacutejaacutet

A koumlrnyezetveacutedelemben keacutet tiacutepusuacute hataacutereacuterteacutekről beszeacutelhetuumlnk immisszioacutes (befogadoacutera vonatkozoacute) eacutes emmisszioacutes (kibocsaacutetoacutet eacuterintő) standardroacutel

Hataacutereacuterteacutek a befogadoacutera

A befogadoacutera megaacutellapiacutetott hataacutereacuterteacutek ceacutelja hogy egyaraacutent biztosiacutetsa az emberi egeacuteszseacuteg eacutes a viacutezi floacutera fauna veacutedelmeacutet tovaacutebbaacute eleacutegiacutetse ki a viacutezhasznaacutelati igeacutenyeket Ebben az immisszioacutes standardban aacuteltalaacuteban megengedhető koncentraacutecioacutekat aacutellapiacutetanak meg s egy-egy koncentraacutecioacute tartomaacutennyal vizminőseacutegi aacutellapotokat jellemeznek A vizminőseacutegi aacutellapot alapjaacuten lehetseacuteges az osztaacutelyba sorolaacutes s a besorolaacutes eldoumlnti a lehetseacuteges



vizhasznaacutelatokat is

Hazaacutenkban a felsziacuteni eacutes a felszinalatti vizek aacutellapotaacutenak minősiacuteteacutesesnek koumlvetelmeacutenyeit a megkiacutevaacutent hataacutereacuterteacutekeket egyaraacutent nemzeti szabvaacuteny iacuterja elő 1994-től uacutej befogadoacute minősiacuteteacutesi rendszer keruumllt beveteacutesre A felsziacuteni vizek rendszeres vizsgaacutelataacutet a mintaveacuteteli helyeket gyakorisaacutegot a vizsgaacutelandoacute komponenseket az alkalmazandoacute analitikai moacutedszereket az osztaacutely hataacutereacuterteacutekeket eacutes a vizminőseacutegi osztaacutelyba sorolaacutest kőtelező szabvaacuteny roumlgziacuteti (MSZ 12749 ) Ez a standard fizikai-keacutemiai-bioloacutegiai-bakterioloacutegiai-radioloacutegiai mutatoacutek alapjaacuten oumlt vizminoumlseacutegi osztaacutelyba sorolja a vizeket

Az a joacute standard melynek hataacutereacuterteacutekei joacutel jellemzik az adott viacutezfolyaacutes minőseacutegi aacutellapotaacutet eacutes a szennyezettseacuteg probleacutemaacutekra is kellően eacuterzeacutekeny (Az eacuterzeacutekenyseacutegeacutere peacutelda lehet a fővaacuterosi szennyvizek esete a nem megfelelően tisztiacutetott szennyvizek hataacutesaacutera a befogadoacute standard szerint a Duna minőseacutege keacutet-haacuterom osztaacutellyal rosszabb lesz)

Hataacutereacuterteacutekek a kibocsaacutetoacutera

A kibocsaacutetaacutesi (emmisszioacutes) standardok a viacutezszennyezeacutes szabaacutelyozaacutesaacutenak olyan eszkoumlzei melyek koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll a szennyezeacutes csoumlkkenteacutesi technoloacutegiaacutekra vannak hataacutessal A hataacutereacuterteacutek kifejezhető peacuteldaacuteul az iparban a termeacutekegyseacutegre vonatkoztatott kibocsaacutethatoacute szennyező anyag mennyiseacutegben vagy a kommunaacutelis szennyvizek eseteacuten az egy lakosra jutoacute szennyező anyag kibocsaacutetaacutesban vagy az elfolyoacute szennyviacutezben megengedett koncentraacutecioacuteban A gyakorlatban ezek a standardok ardquo meacuteltaacutenyossaacuteg eacutes a szennyező fizetrdquo elven alapulnak eacutes egy kategoacuteriaacuten beluumll minden szennyezőnek uniformizaacuteltan kell csoumlkkenteni a szennyező anyag terheleacutest Elteacutereacutesek alkategoacuteriaacutenkeacutent lehetseacutegesek peacuteldaacuteul a nagy eacutes kis vagy az uacutej eacutes reacutegi szennyezők koumlzoumltt Maacutes esetekben a vizkeacuteszletek tuacutelzott igeacutenybeveacuteteleacutet korlaacutetozzaacutekA legtoumlbb esetben ezek a standardok meghataacuterozott technoloacutegiaacutek alkalmazaacutesaacutet igeacutenylik szokaacutes ezeket ezeacutert technoloacutegiai alapuacute hataacutereacuterteacuteknek is nevezni

Hazaacutenkban nincs ugyan szigoruacute eacutertelemben vett standard az elfolyoacute szennnyviacutezre de a gyakorlatban a szennyviacutez birsaacuteg rendeletben roumlgziacutetett hataacutereacuterteacutek betoumllti ezt a szerepet (331993 szKTM rendelet) A helyzet joacutel jellemzi a jelenlegi hazai gondolkodaacutes moacutedot is a rendeletbeni hataacutereacuterteacutek ugyanis a kaacuteros szennyezeacutes teacutenyeacutet- az ezutaacuten fizetendő biacutersaacutegot- s nem pedig valamilyen technoloacutegiaacutenak - azaz koumlvetelmeacutenynek - valoacute megfelelőseacuteget hivatott szabaacutelyozni

Előnye viszont a jelenlegi standardnak hogy maacuter 1984-ben egyfajta teruumllet specifikus- vizgyuumljtouml szerinti vizhasznaacutelati igeacuteny szerinti hataacutereacuterteacuteket proacutebaacutelt előiacuterni s nem az orszaacuteg minden teruumlleteacutere egyforma meacuterteacutekben szabaacutelyozni Az azonos mutatoacutek hataacutereacuterteacutekeit oumlsszehasonliacutetva az EU előiacuteraacutesokkal megaacutellapiacutethatjuk hogy azok esetenkeacutent elteacuterőek neacutemelykor lazaacutebbak neacutemely esetben szigoruacutebbak annaacutel

Ezzel egyuumltt ma maacuter ez a hataacutereacuterteacutek nem tudja betoumllteni sem a birsaacuteg-elrettentő funkcioacutejaacutet sem a szennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutet a szennyezeacutest jelző parameacuteterek elavultak (kaacutetraacuteny szerves oldoacuteszer extrakt) s egyben tuacutelzottak is (toumlbb mint 30 komponens-) a hataacutereacuterteacutek esetenkeacutent tuacutel magas (lebegő anyagok egyes feacutemek) maacutes esetben betarthatatlan (szerves oldoacuteszer extrakt ammoacutenium ion) neacutehaacuteny komponens meacutereacutese jelenteacutese (olajok zsiacuterok kaacutetraacutenyok szerves oldoacuteszer toxicitaacutes) nem egyeacutertelmű ugyanakkor joacutel definiaacutelt komponensek ( bioloacutegiai oxigeacuten igeacuteny szerves szeacuten oumlsszes nitrogeacuten ) hiaacutenyoznak

Az uacutej az EU szabaacutelyozaacutesi elveken alapuloacute koumlvetelmeacutenyekhez igazodoacute hataacutereacuterteacutekek meghataacuterozaacutesa a koumlzeljoumlvő feladata

Az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg előiacuteraacutesai

1991 -ben az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg a kommunaacutelis szennyvizek tisztiacutetaacutesaacutera rendeletet hozott A szabaacutelyozaacutes kiterjed a kommunaacutelis eacutes bizonyos ipari szennyvizek gyűjteacuteseacutere kezeleacuteseacutere eacutes kibocsaacutetaacutesi felteacuteteleire A 2005-ig szoacuteloacute leacutepcsőzetes program előiacuterja

bull minden agglomerizaacutecioacute legyen ellaacutetva csatorna rendszerrel

bull az ipari szennyvizeket megfelelő előkezeleacutes utaacuten lehet a kommunaacutelis haacuteloacutezatba vezetni

bull a szennyvizeket kibocsaacutetaacutes előtt maacutesodrendű (azzal egyeneacuterteacutekű) tisztiacutetaacutesnak kell alaacutevetni

bull a tisztiacutetott szennyvizek minőseacutege meg kell feleljen a kibocsaacutetaacutesi koumlvetelmeacutenyeknek



Az elfolyoacute szennyviacutezre vonatkozoacute hataacutereacuterteacutek a bioloacutegiai oxigeacutenigeacuteny a keacutemiai oxigeacutenigeacuteny az oumlsszes lebegőanyag az eutrofizaacutecioacutenak kitett eacuterzeacutekeny teruumlleteken az oumlsszes foszfor eacutes az oumlsszes nitrogeacuten koncentraacutecioacutejaacuteban ill szaacutezaleacutekos csoumlkkenteacutesi igeacutenyeacuteben van megadva A kibocsaacutetaacutesokat eacutevente 4 - 24 alkalommal vett terheleacutes araacutenyos vagy 24 oacuteraacutes mintaacutekkal kell ellenőrizni Megfelelően tisztiacutetott az a szennyviacutez mely a hataacutereacuterteacutekeket uacutegy eleacutegiacuteti ki hogy az a nem megfelelő mintaacutek maximalizaacutelt szaacutemaacutet sem haladja meg s a nem megfelelő mintaacutek eacuterteacutekei sem teacuterhetnek el a hataacutereacuterteacutek 100 - naacutel nagyobb meacuterteacutekben

Ausztriaacuteban az elfolyoacute szennyviacutez minőseacutegi koumlvetelmeacutenyeit a maacutesodosztaacutelyuacute befogadoacute parameacutetereiből vezetteacutek le A hataacutereacuterteacutek aacuteltalaacuteban szigoruacutebb az EU eloumliraacutesnaacutel is de a tisztitoacutetelep lakosegyeneacuterteacutekben kifejezett meacuteretei szerint vaacuteltozik A parameacuteterek az EU eloumliraacuteshoz hasonloacuteak Kuumlloumln hataacutereacuterteacutekek vonatkoznak az ipari szennyvizekre ezeket folyamatosan dolgozzaacutek ki Oumlsszesen mintegy 50 emmisszioacutes standardot kiacutevaacutennak kidolgozni A szennyvizek minőseacutegeacutet 24-oacuteraacutes mintaveacutetellel ellenőrzik s a mintaacutek 80-nak kell a hataacutereacuterteacutek alatt maradni

A cseh előiraacutesok szinteacuten leacutepcsőzetesen eleacuterendő hataacutereacuterteacutekeket tartalmaznak Az alacsonyabb eacuterteacuteket 2005-ig a magasabbakat 2005 utaacuten kell eleacuterni A nagyobb terheleacutesek eseteacuten a standard szigoruacutebb a 100000 lakosegyeneacuterteacutek eseteacuten peacuteldaacuteul 2005-ig a bioloacutegiai oxigeacutenyigeacuteny 30 mgl az 500 lakosegyeneacuterteacutek eseteacuten ugyanez a komponens 60 mgl

Technoloacutegiai standard

A szennyezeacutes szabaacutelyozaacutes legjobb megelőző modellje ha nem az elfolyoacute hanem a keletkező szennyviacutezre sőt magaacutera a gyaacutertaacutesi technoloacutegiaacutera adjuk meg a koumlvetelmeacutenyt A technoloacutegiai standardok a joacutel definiaacutelhatoacute gyaacutertaacutesi sor veacutegeacuten nyert termeacutek egyseacutegeacutere vonatkoznak

Kuumlloumlnoumlskeacuteppen vonatkozik ez modell a veszeacutelyes anyagokra Az EU tagorszaacutegok koumltelezteacutek magukat a vizekbe jutoacute ilyen anyagok aacuteltali szennyezeacutes kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere ill csoumlkkenteacuteseacutere A meacutergező (toxikus) hosszuacute eacutelettartamuacute (perzistens) bioloacutegiailag felhalmozoacutedoacute (akkumulaacuteloacutedoacute) anyagokat foglalja oumlssze az I lista a csak meghataacuterozott zoacutenaacutera kiterjedőa viacutez jellemzőitől is fuumlggő kaacuteros anyagokat a II lista reacuteszletezi Ezen veszeacutelyes anyagok bevezeteacuteseacutet az emmisszioacutes normaacutekon alapuloacute hataacutereacuterteacutekekhez koumltik A normaacutekat az anyag elvezethető maximaacutelis koncentraacutecioacutejaacutehoz eacutesvagy a veszeacutelyes anyag alkalmazaacutesakor felhasznaacutelt nyersanyaghoz gyaacutertott termeacutekegyseacuteghez koumltik Ezeket egyes iparaacutegakra termeacutekfajtaacutekra a legjobb rendelkezeacutesre aacutelloacute műszaki moacutedszerek figyelembeveacuteteleacutevel aacutellapiacutetjaacutek meg Peacuteldaacuteul a feheacuter papiacuter gyaacutertaacutes soraacuten keletkező szennyvizek elsősorban a lebegő anyagokhoz koumltoumltt eacutes az oldott szerves anyagok s kuumlloumlnoumlskeacuteppen a szerves halogeacutenek miatt kaacuterosak A hataacutereacuterteacutekeket ezekre a komponensekre kell definiaacutelni Ilyen esetben a koumlrnyezetre gyakorolt kaacuteros hataacutes meacuterseacutekleacutese eacuterdekeacuteben mind a gyaacutertaacutesi folyamatra hatoacute belső mind a szennyviacutez tisztiacutetaacutest meghataacuterozoacute kuumllső szabaacutelyozaacutesra szuumlkseacuteg van Ausztria oumlt ilyen gyaacuteraacutenak 1993-ig kellett megoldani a szennyvizek aktivaacutelt iszapos tisztiacutetaacutesaacutet Tovaacutebbi koumlvetelmeacutenyt iacutertak elő a gazdasaacutegosan eleacuterhető legjobb technoloacutegiaacuteval előaacutelliacutetott feheacuteriacuteteacutes bevezeteacuteseacutere A termeacutek egyseacutegre előiacutert kibocsaacutetaacutesi fajlagosok azonos a betartandoacute technoloacutegiai standarddal Az igy meghataacuterozott standard teljesiacuteteacuteseacutenek moratoacutetiuma 5-6 eacutev lehet

A befogadoacutei eacutes a szennyviacutez standard viszonya

A vizhasznaacutelati oumlkoloacutegiai koumlvetelmeacutenyeket inkaacutebb az immisszioacutes standardok alapjaacuten fogalmazzaacutek meg A szennyezeacutes csoumlkkenteacutessel kapcsolatos koumlrnyezetveacutedelmi politika ceacutelkitűzeacutesei is a befogadoacute aacutellapotaacutera vonatkoznak A koumlvetelmeacutenyek kikeacutenyszeriacuteteacutese eacutes az előirt hataacutereacuterteacuteknek valoacute megfeleleacutes ellenőrzeacutese azonban neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik ha csupaacuten a befogadoacutera eacutelnek hataacutereacuterteacutekek

Az emmisszioacutes koumlvetelmeacutenyeket sokkal koumlnnyebb megfogalmazni az eleacutereacuteshez szuumlkseacuteges megvaloacutesiacutetaacutes műszaki-gazdasaacutegi felteacuteteleit a vaacuterhatoacute teljesuumlleacutes idejeacutet biztonsaacuteggal meg lehet hataacuterozni A megfelelőseacuteg ellenőrizhetőseacutege s az ezzel kapcsolatos koumlltseacutegek is kedvezőbbek

Nagyon sok fejlett orszaacutegban ezeacutert előnyben reacuteszesiacutetetteacutek ezt a szabaacutelyozaacutesi moacutedot A kifolyoacute szennyviacutezre megadott hataacutereacuterteacutekek teljesuumlleacutese sem eredmeacutenyezte azonban minden esetben a befogadoacute kiacutevaacutent minőseacutegeacutenek eleacutereacuteseacutet (ha peacuteldaacuteul nem vette figyelembe a befogadoacute megleacutevőfeluumllről eacuterkeződiffuz szennyezeacuteseit) Ebből is laacutethatoacute mieacutert teacutertek aacutet a fejlett orszaacutegok is mindkeacutet standard egyidejű alkalmazaacutesaacutera

Az amerikai szennyezeacutes szabaacutelyozaacutes mai eredmeacutenyei toumlbb vaacuteltozat utaacuten szuumllettek meg A tapasztalatok szerint a vizgyűjtouml eleacuterhető vizhasznaacutelati ceacutelkitűzeacutese hataacuterozza meg a szennyezőnek adott engedeacutelyben reacuteszletezett kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket Minden vizgyűjtoumlre elkeacutesziacutetik s 5 eacutevenkeacutent feluumllvizsgaacuteljaacutek a reaacuteliaacutesan kitűzoumltt vizminőseacuteg eleacutereacuteseacutenek eacutes fenntartaacutesaacutenak terveacutetFigyelembe veacuteve a legjobb eleacuterhető technika (BAT)



alkalmazaacutesaacutet ehhez rendelik a jellemző parameacuteterre vonatkozoacute kibocsaacutethatoacute maximaacutelis terheleacutest eacutes koncentraacutecioacutet A folyoacuteban megengedhető szennyezőanyag terheleacutest (WLA) a vizfolyaacutest eacutert napi terheleacutes (TDL) eacutes a viacutezfolyaacutes asszimilativ kapacitaacutesa (WAC) egybeveteacuteseacutevel hataacuterozzaacutek meg A viacutezfolyaacutes asszimilativ kapacitaacutesa uacutegy definiaacutelhatoacute mint a viacuteznek az a keacutepesseacutege mellyel a szennyező anyagokat oumlkoloacutegiai aacutellapotaacutenak romlaacutesa vagy kaacuterosodaacutesa neacutelkuumll meacuteg keacutepes feldolgozni

Ausztriaacuteban toumlrveacuteny iacuterja elő hogy a felsziacuteni vizek az ottani II osztaacutelyuacute aacutellapotot kell eleacuterje Ennek megfelelően kell meghataacuterozni a (gazdasaacutegosan eleacuterhető legjobb) technoloacutegiai alapuacute eacutes a megengedhető terheleacuteseket szabaacutelyozoacute befogadoacutei koumlvetelmeacutenyeket

A peacuteldaacutek illusztraacuteljaacutek a befogadoacutei eacutes a szennyviacutez standardok szoros oumlsszefuumlggeacuteseacutet egyiknek a maacutesikhoz valoacute viszonyaacutet

A viacutezszennyezeacutes szabaacutelyozaacutesa az uacutej toumlrveacutenyek alapjaacuten

Szennyviacutez kibocsaacutetaacutes hataacutereacuterteacutekek diacutejak biacutersaacutegok

SZENNYVIacuteZ KIBOCSAacuteTAacuteS A szennyvizek elhelyezeacuteseacutere bevezeteacuteseacutere aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenyeket szab meg mind a koumlrnyezetveacutedelmi mind a viacutezuumlgyi toumlrveacuteny

A termeacuteszetes vizekbe (befogadoacuteba) toumlrteacutenő bevezeteacutesre a 31984 ( II7) OVH rendelkezeacutes iacuter elouml reacuteszletes szabaacutelyozaacutest A szennyvizekkel kapcsolatos teendőkre szaacutemos előiacuteraacutes talaacutelhatoacute az Orszaacutegos Viacutezgazdaacutelkodaacutesi Szabaacutelyzatban eacutes a 321964(XII13) Korm rendeletben

Viacutezjogi engedeacutely szuumlkseacuteges a viacutezi munka elveacutegzeacuteseacutehez a vizileacutetesiacutetmeacuteny megeacutepiacuteteacuteseacutehez aacutetalakiacutetaacutesaacutehoz (leacutetesiacuteteacutesi viacutezjogi engedeacutely) hasznaacutelatba veacuteteleacutehez uumlzemelteteacuteseacutehez (uumlzemelteteacutesi viacutezjogi engedeacutely)

A koumlrnyezetre jelentős hataacutessal leacutevő viacutezgazdaacutelkodaacutesi eacutes viacutezhasznaacutelati teveacutekenyseacutegekre viacutezi leacutetesiacutetmeacutenyekre az előzőeken tuacutelmenően - előzetesen - koumlrnyezeti hataacutesvizsgaacutelatot is el kell keacutesziacuteteni A hataacutesvizsgaacutelat alapjaacuten adhatoacute ki a viacutezuumlgyi teveacutekenyseacutegre vonatkozoacute koumlrnyezetveacutedelmi engedeacutely

IGEacuteNYBEVEacuteTELI JAacuteRULEacuteK a koumlrnyezet valamely elemeacutenek egyes igeacutenybeveacuteteli moacutedjai utaacuten a koumlrnyezet hasznaacuteloacute igeacutenybeveacuteteli jaacuteruleacutekot koumlteles fizetni A jaacuteruleacutekot a koumlrnyezeti elem igeacutenybe vett mennyiseacutegeacutevel araacutenyosan kell megaacutellapiacutetani Az araacutenyossaacutegi teacutenyező teruumlleti kategoacuteriaacutetoacutel fuumlggően elteacuterő lehet Ez a jaacuteruleacutek leacutenyegeacuteben azonos a koraacutebbi viacutezkeacuteszlet hasznaacutelati diacutejjal tisztaacutezandoacute azonban viszonya az uacutej viacutezgazdaacutelkodaacutesi toumlrveacutenyben megnevezett viacutezkeacuteszletjaacuteruleacutekkal

KOumlZUumlZEMI SZOLGAacuteLTATAacuteSI DIacuteJ A koumlzuumlzemi teveacutekenyseacuteggel nyuacutejtott szolgaacuteltataacuteseacutert diacutejat kell fizetni A diacutejnak ceacutelszerűen fedezni kell a szennyvizek oumlsszegyűjteacuteseacutet tisztiacutetaacutesaacutet elhelyezeacuteseacutet szolgaacuteloacute infrastrukturaacutek műkoumldteteacuteseacutet

KOumlRNYEZET TERHELEacuteSI DIacuteJ a koumlrnyezethasznaacuteloacute a koumlrnyezetterheleacuteseacutert diacutejat koumlteles fizetni A koumlrnyezeti elemekbe juttatott szennyező anyagok utaacuten fizetendő diacutejat meghataacuterozott anyagokra vagy ezek csoportjaacutera kuumlloumln a kibocsaacutetott anyag mennyiseacutegeacutevel araacutenyosan kell meghataacuterozni Az araacutenyossaacutegi teacutenyező teruumlleti kategoacuteriaacutetoacutel eacutes a kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutektől fuumlggően elteacuterő lehet A terheleacutesi diacutej olyan anyagokra hataacuterozhatoacute meg amelyekre eacuterveacutenyes meacutereacutesi szabvaacuteny van illetve amelynek kibocsaacutetaacutesa anyagmeacuterleg vagy maacutes műszaki szaacutemiacutetaacutes alapjaacuten megbiacutezhatoacutean megaacutellapiacutethatoacute

A koumlrnyezetterheleacutesi diacutej inteacutezmeacuteny rendszere ismert a fejlett orszaacutegokban is Angliaacuteban az eacuteves szennyviacutez terheleacutesi diacutejat az alaacutebbiak szerint szaacutemiacutetjaacutek

Ch = R ( V x C x RW )

ahol

Ch = eacutevi terheleacutesi diacutej R = eacutevi egyseacutegdiacutej V = szennyviacutez mennyiseacutegi araacutenyossaacutegi teacutenyező C = szennyezőanyagtoacutel fuumlggő araacutenyossaacutegi teacutenyező RW = befogadoacutetoacutel fuumlggő araacutenyossaacutegi teacutenyező

Idehaza is keacuteszuumllt egy tervezet a terheleacutesi diacutej meghataacuterozaacutesaacuteraA tervezet szerint a fizetendő diacutej



SZ = A x T x V

ahol

SZ = a diacutej oumlsszege egy eacutevre A = egyseacutegdiacutej T = a teveacutekenyseacuteggel kibocsaacutetott szennyező anyag egyseacutegek szaacutema V= a befogadoacute veacutedettseacutegeacutetől fuumlggő szorzoacute

Oumlt anyag csoportot hataacuteroztak meg keacutemiai oxigeacutenigeacuteny szerves oldoacuteszer extrakt foszfor nitrogeacuten feacutemek Egy egyseacutegnyi terheleacutest jelent 50 kg oxigeacutenigeacuteny 25 kg extrakt 3 kg foszfor 25 kg nitrogeacuten stb A tervezet koumlveti a nyugati orszaacutegok rendszereacutet mintegy integraacutelja azokat jelenlegi formaacutejaacuteban meacuteg nem kiforrott

HATAacuteREacuteRTEacuteKEK hataacutereacuterteacutekeket igeacutenybeveacuteteli kibocsaacutetaacutesi eacutes szennyezettseacutegi hataacutereacuterteacutekkeacutent kell meghataacuterozni A veacutedendő elem sajaacutetossaacutegaitoacutel illetőleg a szennyezeacutes jellegeacutetől fuumlggően meghataacuterozhatoacutek aacuteltalaacutenos teruumlleti helyi egyedi veacutedelmi koumlrzetekre vonatkozoacute oumlkoloacutegiai egeacuteszseacuteguumlgyi tervezeacutesi tovaacutebbaacute rendkiacutevuumlli helyzetekben alkalmazandoacute hataacutereacuterteacutekek Kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek megaacutellapiacutethatoacute termeacutekre technoloacutegiaacutera szennyezőanyagra A megaacutellapiacutetaacutesnaacutel figyelembe kell venni a koumlrnyezet illetve eleme pillanatnyi eacutes ceacutelaacutellapotaacutet eacutes a leghateacutekonyabb megoldaacutest Bevezeteacutesuumlkkor biztosiacutetani kell a szuumlkseacuteges eacutes eleacutegseacuteges felkeacuteszuumlleacutesi időt

A toumlrveacutenyben megfogalmazottak tehaacutet szeacuteles lehetőseacuteget jogi garanciaacutekat biztosiacutetanak a hataacutereacuterteacutekek rendszereacutenek kidolgozaacutesaacutehoz s tartalmazzaacutek mindazon elemeket is melyek az előző fejezetben reacuteszletezeacutesre keruumlltek

BIRSAacuteG Aki jogszabaacutelyban illetve hatoacutesaacutegi hataacuterozatban foglalt a koumlrnyezet veacutedelmeacutet szolgaacuteloacute előiacuteraacutest megszeg vagy azokban megaacutellapiacutetott hataacutereacuterteacuteket tuacutelleacutep az aacuteltala okozott koumlrnyezetszennyezeacutes ill koumlrnyezetkaacuterositaacutes meacuterteacutekeacutehez suacutelyaacutehoz eacutes ismeacutetlődeacuteseacutehez igazodoacute koumlrnyezetveacutedelmi biacutersaacutegot koumlteles fizetni A biacutersaacutegot az igeacutenybeveacuteteli jaacuteruleacutekon eacutes a koumlrnyezeterheleacutesi diacutejon feluumll kell megfizetni

Aki a szennyviacutezelvezető eacutes tisztiacutetoacute koumlzműbe a meghataacuterozott meacuterteacuteket meghaladoacute kaacuterosiacutetoacute anyagot bocsaacutet be csatornabiacutersaacutegot koumlteles fizetni

Jogszabaacutelyok tuumlkroumlzik a szennyező hasznaacuteloacute fizet elvet Leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteget tesznek a diacutejak-jaacuteruleacutekok eacutes a biacutersaacutegok koumlzoumltt A diacutejakat a hasznaacutelat igeacutenybeveacutetel szolgaacuteltataacutes utaacuten azok bekeruumlleacutesi koumlltseacutegei araacutenyaacuteban kell fizetni Jogi felesőseacuteg kaacuterteacuteriacuteteacutes ez esetben nincs A birsaacuteg a szennyezeacuteseacutert kaacuterosiacutetaacuteseacutert fizetendő s a szennyezőt kaacuterosiacutetoacutet jogi felelősseacuteg terheli

A hataacutereacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacutenak szempontjai

Az uacutej toumlrveacutenyek szellemeacuteben a koumlrnyezethasznaacutelatot igy a viacutez hasznaacutelataacutet is uacutegy kell megszervezni hogy

bull az minimaacutelis igeacutenybeveacutetelt eacutes a legkisebb koumlrnyezetterheleacutest ideacutezzen elő



A viacutez eseteacuten az igeacutenybeveacutetel eacutes a szennyviacutez bevezeteacutes tovaacutebbaacute csak olyan moacutedon toumlrteacutenhet amely

bull a termeacuteszetes folyamatokat eacutes

bull a vizek mennyiseacutegi minőseacutegi meguacutejulaacutesaacutet nem veszeacutelyezteti

Az előzőek szellemeacuteben a koumlrnyezethasznaacutelati joginteacutezmeacuteny haacuterom saacutevra bonthatoacute

bull normaacutel koumlrnyezethasznaacutelat mellyel a koumlrnyezetterheleacutes eacutes igeacutenybeveacutetel minimaacutelis s ezaacuteltal koumlrnyezetszennyezeacutes nem toumlrteacutenik eacutes a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutes is kizaacutert

bull kockaacutezatos koumlrnyezethasznaacutelat mellyel az igeacutenybeveacutetel vagy terheleacutes maacuter koumlrnyezeti kockaacutezattal jaacuter s ezaacuteltal a koumlrnyezetszennyezeacutes bekoumlvetkezik de koumlrnyezet szennyeződeacutese meacuteg reverziacutebilis oumlntisztuloacute termeacuteszetes uton regeneraacuteloacutedoacute s iacutegy a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutes meacuteg nem koumlvetkezik be



bull kaacuteros koumlrnyezethasznaacutelat mellyel a terheleacutes vagy igeacutenybeveacutetel a koumlrnyezetre egyeacutertelműen kaacuteros s ezaacuteltal a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutes bekoumlvetkezik a koumlrnyezet kaacuterosodika koumlrnyezetszennyeződeacutes irreverziacutebilis az eacutelővilaacutegra kedvezőtlen az eredeti aacutellapot nem vagy csak mesterseacuteges beavatkozaacutessal aacutelliacutethatoacute helyre

A saacutevokat egymaacutestoacutel joacutel definiaacutelt hataacutereacuterteacutekeknek kell elvaacutelasztani

bull a kibocsaacutetaacutesi igeacutenybeveacuteteli hataacutereacuterteacutek alatt helyezkedik el a normaacutel - foumlloumltte a kockaacutezatos koumlrnyezethasznaacutelat ill

bull a szennyezettseacutegi beavatkozaacutesi hataacutereacuterteacutek alatt a kockaacutezatos foumlloumltte a kaacuteros koumlrnyezethasznaacutelati tartomaacuteny

A kibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutek mindig a koumlrnyezeti elemet veszeacutelyetető teacutenyezőre (szennyezőanyagra szennyviacutezre ) vonatkozik eacuterteacuteke olyan mely alatt a koumlrnyezet kaacuterosiacutetaacutesa biztonsaacuteggal kizaacuterhatoacute Ezzel szemben a szennyezettseacutegi hataacutereacuterteacutek mindig a koumlrnyezet valamely elemeacutere (viacutezre levegőre talajra stb) vonatkozik melynek meghaladaacutesa a koumlrnyezeti elem egyeacutertelmű kaacuterosodaacutesaacutet okozza

A tudomaacutenyos alapon meghataacuterozott hataacutereacuterteacutekkel roumlgziacutetett koumlrnyezeti kaacuterosodaacutes tehaacutet a koumlrnyezet elemeacutenek (viacuteznek) olyan meacuterteacutekű terheleacutese vagy igeacutenybeveacutetele ill megvaacuteltozaacutesa mely az eacutelővilaacutegot kedvezőtlenuumll eacuterinti ( toxikus gaacutetloacute karcinogeacuten stb ) s melynek eredmeacutenyekeacuteppen a koumlrnyezet termeacuteszeteskoraacutebbi aacutellapota csak beavatkozaacutessal vagy azzal sem aacutelliacutethatoacute vissza

A hataacutereacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel figyelembe kell venni

bull a koumlrnyezet aacutellapotaacutenak megőrzeacuteseacutehez vagy annak helyreaacutelliacutetaacutesaacutehoz rendelt

bull ceacutelaacutellapotot

bull a koumlrnyezeti elem pillanatnyi aacutellapotaacutet

bull a koumlrnyezetben lejaacutetszoacutedoacute termeacuteszeti folyamatokat

bull a gazdasaacutegosan eleacuterhető leghateacutekonyabb műszaki megoldaacutest

bull a felkeacuteszuumlleacuteshez szuumlkseacuteges időt

A szennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutenek hazai modellje

Az uacutej toumlrveacutenyek nemcsak biztosiacutetjaacutek a viacutezszennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutere alkalmazhatoacute elvek bevezeteacuteseacutet hanem koumltelezettseacuteget is roacutenak ezek reacuteszletes szabaacutelyainak kidolgozaacutesaacutera

Az előzőek raacutevilaacutegiacutetottak hogy itthon bizonyos meacuterteacutekű lemaradaacutesban szenveduumlnk kuumlloumlnoumlskeacuteppen az elfolyoacute szennyviacutezre vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeinket kell uacutejra megfogalmazni

Tudomaacutesul kell venni hogy az EU koumlvetelmeacutenyeket csak mint veacutegső ceacutelt iacuterhatjuk elő Kezdetben eacutes aacutetmenetileg meg kell eleacutegedni enneacutel lazaacutebb eacuterteacutekekkel s keacutesőbb fokozatosan szigoriacutethatunk A kezdeti hataacutereacuterteacutek a legjobb eleacuterhető technoloacutegiaacutektoacutel (BAT) elvaacuterhatoacutenaacutel alacsonyabb lesz A gazdasaacutegos moacutedszerek joumlhetnek szaacutemiacutetaacutesba

A szennyezoumlanyag eltaacutevoliacutetaacutesaacutenaacutel a sorrend

bull előszoumlr a szerves anyagot kell eltaacutevoliacutetani majd a foszfort

bull a foszforkicsapaacutessal kombinaacutelt mechanika lehet az első leacutepcső majd ezt kővetheti a bioloacutegia (Baacuter a keacutemiai foszfor eltaacutevoliacutetaacutest sokan vitatjaacutek s inkaacutebb a tisztaacuten bioloacutegiai moacutedszereket helyezik előnybe )

bull a nitrogeacuten eltaacutevoliacutetaacutest csak akkor eacutes ott lehet megkoumlvetelni ahol az előző leacutepcsoumlk megvaloacutesultak s a befogadoacute ezt meacutegis elkeruumllhetetlenuumll igeacutenyli tovaacutebbaacute a szuumlkseacuteges peacutenzuumlgyi felteacutetelek is rendelkezeacutesre aacutellnak

A tisztitoacutetelep tervezeacuteseacuteneacutel az előző leacutepcsőzetes bőviacuteteacutesi igeacutenyeket figyelembe kell venni tisztiacutetaacutes soraacuten keletkező iszapot elsősorban a mezőgazdasaacutegban kell uacutejrahasznosiacutetani Ennek felteacutetele az iszap megfelelő minőseacutege mely az ipari szennyvizek szigoruacute előtisztiacutetaacutesaacutet esetlegesen annak taacutevoltartaacutesaacutet igeacutenyli Az ipari szennyezőanyagokat tartalmazoacute iszapokat ugyanis veszeacutelyes hulladeacuteknak kell tekinteni s mint ilyen csak kuumlloumln veacutedelemmel ellaacutetott lerakaacutessal vagy eacutegeteacutessel kezelhető



A tisztiacutetaacutesi koumlvetelmeacutenyt a szennyező anyagot produkaacuteloacute termeleacutesi - keletkezeacutesi - koumlruumllmeacutenyeken tuacutelmenően a befogadoacute sajaacutetossaacutegai hataacuterozzaacutek meg A befogadoacute sajaacutetossaacutegainak megiacuteteacuteleacuteseacutehez figyelembe kell venni annak

bull oumlkoloacutegiai

bull viacutezhasznosiacutetaacutesi igeacutenyeit

bull seacuteruumlleacutekenyseacutegeacutet

bull jelenlegi viacutezminőseacutegi viacutezgazdaacutelkodaacutesi hidrometeoroloacutegiai aacutellapotaacutet

Nyilvaacutenvaloacutean elteacuterő szennyezeacutes csoumlkkenteacutesi igeacutenyeket kell megfogalmazni egy igeacutenyes hasznosiacutetaacutesuacute (fuumlrdeacutes uumlduumlleacutes ) vagy egy orszaacutegosan kiemelt befogadoacute (Balaton) eseteacuten eacutes egy viszonylag nagy asszimilatiacutev keacutepesseacutegű viacutezfolyaacutes (Duna) eseteacuten Kritikus helyeken esetenkeacutent bevezeteacutesi tilalmat kell roumlgziacuteteni

A befogadoacutek elteacuterő eacuterzeacutekenyseacutegi koumlvetelmeacutenye jelenleg is eacuterveacutenyesuumll A joacutelismert s maacuter taacutergyalt biacutersaacutegos rendeletben megaacutellapiacutetottak roumlgziacutetett viacutezminőseacutegveacutedelmi teruumlletek lehataacuterolaacutesa szakmailag ma is megalapozottnak tekinthető A megleacutevő teruumlletekből legalaacutebb tovaacutebbi haacuterom altipust meg kell kuumlloumlnboumlztetni eacuterzeacutekeny normaacutel eacutes keveacutesbeacute eacuterzeacutekeny teruumlleteket


1 Mekkora Magyarorszaacuteg viacutezkeacuteszlete

2 Mi a biokeacutemiai oxigeacutenigeacuteny

3 Milyen a kapcsolat a mikroorganizmusok eacutes viacutezminőseacuteg koumlzoumltt

4 Melyek a legfontosabb mikroorganizmusok a viacutezben


14 fejezet - TalajveacutedelemA talaj egyreacuteszt mind a termeacuteszeti eacutes a művi koumlrnyezet eleme a levegő eacutes a viacutez szfeacuteraacutejaacutehoz taacutersulva az eacutelővilaacuteggal alkotott oumlkosziszteacutema alkotoacuteeleme maacutesreacuteszt tisztaacuten fizikai hataacutesaacuteval fogadja az anyag eacutes energiaaacuteramlaacutesokat amelyek a foumlldfelsziacutent eacuterik aacutetalakiacutetja ezeket eacutes egy reacuteszuumlket taacuterolja A talaj (foumlld) jelenti az egyik legfontosabb erőforraacutest az emberiseacuteg szaacutemaacutera A felső reacutetegnek a talajnak a termőkeacutepesseacutege hataacuterozza meg az eacutelelmiszer eacutes joacutereacuteszt az ipari nyersanyag- valamint a fontos fűtőanyagkeacutent valoacute fatermeleacutes sziacutenvonalaacutet Meacutelyebb reacutetegei pedig az ipar fejlődeacuteseacutehez veacuteges aacutesvaacutenyi kincsek forraacutesa

A Foumlld szilaacuterd keacuterge a litoszfeacutera felső atmoszfeacuteraacuteval eacuterintkező feluumlleteacuten az idők soraacuten a kőzetek fizikai keacutemiai maacutellaacutesa majd pedig a megtelepedő eacutelőleacutenyek- bioloacutegiai teveacutekenyseacutegeacutenek eredmeacutenyekeacutent egy sajaacutetos tulajdonsaacuteguacute reacuteteg a talaj alakult ki Ez neacutehol neacutehaacuteny centimeacuteter maacutesutt pedig toumlbb meacuteter vastagsaacuteguacute attoacutel fuumlggően hogy a felsziacutenalakiacutetoacute teacutenyezők a szeacutel eacutes a viacutez mennyire tetteacutek lehetőveacute annak felhalmozoacutedaacutesaacutet A talaj nem egyszerűen kőzetmaacutelladeacutek az eredeti keacutet a keacutemiai eacutes bioloacutegiai folyamatok jelentősen aacutetalakiacutetottaacutek eacutes koumlzben az eacutelőleacutenyek maradvaacutenyai (szerves anyag humusz) gazdagiacutetottaacutek azt eacutes abban fizikai keacutemiai eacutes bioloacutegiai folyamatok zajlanak aacutellandoacutean iacutegy szerkezet oumlsszeteacuteteleacuteben is egy lassuacute de aacutellandoacute vaacuteltozaacutes koumlvetkezik be Ebben az aacutetalakulaacutesi folyamatban meghataacuterozoacute az eacutelőleacutenyek teveacutekenyseacutege a milliaacuterd szaacutemuacute eacutelő mikroorganizmusoktoacutel a magasabb rendűekig Ezek alkotjaacutek a talaj eacutelő oumlsszetevőit eacutes biztosiacutetjaacutek hogy az eacutelőleacutenyekből eacutes eacutelettelen anyagokboacutel szerves eacutes szervetlen alkotoacutereacuteszekből aacutelloacute talaj a magasabb rendű noumlveacutenyek szaacutemaacutera tudjon taacutepanyagot vizet eacutes levegőt szolgaacuteltatni Ezeacutert definiaacutelhatjuk uacutegy a talaj a foumlldfelsziacuten laza takaroacuteja polidiszperz rendszer amelynek legfőbb tulajdonsaacutega a termeacutekenyseacuteg Az eacutelet szaacutemaacutera tehaacutet olyan koumlzeg amely az eacutelet felteacuteteleit komplexen tudja biztosiacutetani A talaj illetve annak felsziacutene iacutegy az eacutelőleacutenyek szaacutemaacutera eacutelőhely eacutes taacuteplaacuteleacutekforraacutes egyidejűleg

A talajkeacutepződeacutes lassuacute folyamat Meacuteg akkor is mintegy feacutel eacutevszaacutezadra van szuumlkseacuteg ahhoz hogy 30 centimeacuteteres talajreacuteteg alakuljon ki ha gyors az uumlledeacutek lerakoacutedaacutesa Abba pedig szaacutezezer eacutev is beletelik miacuteg a kőzetek elmaacutellaacutesaacuteval egy centimeacuteter vastag talaj keacutepződik Minden kivont teruumllet viszont a bioszfeacutera haacuteztartaacutesa szaacutemaacutera seacuteruumlleacutest jelent mert a művi koumlrnyezet korlaacutetozza az eacutelet felteacuteteleit kedvezőtlenuumll befolyaacutesolja az adott helyen az anyag eacutes energia aacuteramlaacutesaacutet sőt kedvezőtlen hataacutesa - pl szilaacuterd leacutegnemű eacutes folyeacutekony szennyező anyagok kibocsaacutetaacutesa reacuteveacuten - taacutegabb koumlrnyezeteacuteben is eacuterveacutenyesuumll Ez a talajkivonaacutes korlaacutetozaacutesaacutenak alapvető koumlrnyezetveacutedelmi indoka Gazdasaacutegi indoka pedig az hogy minden az agraacutertermeleacutesből kivont foumlld az adott orszaacuteg agraacuterpotenciaacuteljaacutenak csoumlkkeneacuteseacutet okozza Ezeacutert mind oumlkoloacutegiai mind pedig oumlkonoacutemiai szempontboacutel alapvető koumlvetelmeacuteny hogy a művi koumlrnyezet fejleszteacuteseacutere csak annyit vonjunk ki az agraacuterszfeacutera kezeleacuteseacuteben leacutevő termeacuteszeti koumlrnyezetből amennyi felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges A keacutenyszerű kompromisszum kaacuteros koumlvetkezmeacutenyeit meacuterseacutekelni lehet ha az alacsony fokon hasznosiacutetott teruumlletek bioloacutegiai potenciaacuteljaacutet noumlvelik pl a meredek fekveacutesű valamikori erdők helyeacuten kialakiacutetott eacutes ma maacuter joumlvedelmezően nem hasznosiacutethatoacute szaacutentoacutek gyepek szőlők uacutejra erdősiacuteteacuteseacutevel elhagyott baacutenya- eacutes ipari teruumlletek termőkeacutepesseacutegeacutenek visszaaacutelliacutetaacutesaacuteval (rekultivaacutecioacute) eacutes mezőgazdasaacutegi vagy erdőgazdasaacutegi termeleacutesbe vonaacutesaacuteval A termeacuteszetaacutetalakiacutetoacute programok soraacuten a termeacuteszetes oumlkosziszteacutemaacutek suacutelyosan kaacuterosodtak (pl őserdők) amely ellen kuumlzdeni kell

Kuumlloumlnboumlzik a talaj a viacutez eacutes a levegő viselkedeacuteseacutetől abban hogy aacuteltalaacuteban helyhez koumltoumltt eacutes szilaacuterd faacutezisuacute minek koumlvetkezteacuteben a talajt eacuterő szennyezeacutesek felhalmozoacutedaacutesaacutenak eacutes tartoacutes hataacutesaacutenak veszeacutelye nagy Miacuteg a leacutegkoumlrzeacutes eacutes a viacutez mozgaacutesa lehetőveacute teszi e keacutet koumlrnyezeti teacutenyezőnek hiacutegulaacutesaacutet eacutes tisztulaacutesaacutet a talaj eseteacuteben ezek a folyamatok nem csoumlkkentik a koumlrnyezeti kaacuterosodaacutes veszeacutelyeacutet


Talajveacutedelem

36 aacutebra A szennyezeacutes hataacutesa a talajban

A talaj mint a termőhely fontos alkotoacutereacutesze termeacutekenyseacutege aacuteltal jaacuterul hozzaacute a rajta eacutelő noumlveacuteny- eacutes aacutellatvilaacuteg leacuteteacutehez eacutes ezen keresztuumll az ember joacuteleacuteteacutehez A talajtermeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese tehaacutet a koumlrnyezet kaacuterosodaacutesaacutenak fontos mutatoacuteja

A mezőgazdasaacutegi termeleacutes ceacutelja a talajtermeacutekenyseacuteg fenntartaacutesa eacutes fokozaacutesa azonban az ennek eacuterdekeacuteben folytatott intenziacutev noumlveacutenytermeszteacutes az erőteljes geacutepesiacuteteacutes valamint a sokfeacutele vegyi anyag felhasznaacutelaacutesa uacutetjaacuten - esetenkeacutent pedig az oumlntoumlzeacutes vagy lecsapolaacutes uacutetjaacuten - a talajtermeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacuteseacutet vaacutelthatja ki Előfordulhat hogy valamely kedvezőtlen talajtulajdonsaacuteg megszuumlnteteacutese ceacuteljaacuteboacutel alkalmazott eljaacuteraacutes maacutes veszeacutelyesebb termeacutekenyseacutegcsoumlkkentő hataacutest vaacutelthat ki ha alkalmazaacutesakor nem jaacuternak el kellő koumlruumlltekinteacutessel

A koumlrnyezetveacutedelemnek ezeacutert a koumlvetkező feladatokat kell megoldania

bull megakadaacutelyozni a termeacutekeny talajreacuteteg elveacutekonyodaacutesaacutet

bull veacutedekezni a talaj fizikai tulajdonsaacutegainak romlaacutesa ellen

bull kiveacutedeni a talaj keacutemiai tulajdonsaacutegainak kedvezőtlen alakulaacutesaacutet

bull biztosiacutetani a talaj eacutelővilaacutegaacutenak kedvező felteacuteteleket

bull meggaacutetolni hogy a talajboacutel a viacutezbe vagy a levegőbe kaacuteros szennyezeacutesek keruumllnotjenek

bull lehetőveacute tenni hogy a talajmdashnoumlveacutenymdashaacutellatmdashember taacuteplaacuteleacuteklaacutenc mentes maradjon minden olyan anyagtoacutel amely baacutermely szervezetben kaacuteros elvaacuteltozaacutesokat vaacutelt ki

A koumlrnyezetveacutedelem szuumlkseacutegesseacutege az iparvideacutekeken elsősorban a levegő eacutes a viacutez romlaacutesa koumlvetkezteacuteben jelentkezik Ezzel szemben a mezőgazdasaacutegi taacutejakon a talaj minőseacutegeacutenek vaacuteltozaacutesa a talajtermeacutekenyseacuteg csoumlkkeneacutese jelenti elsősorban a koumlrnyezet nagymeacutervű megvaacuteltozaacutesaacutet Ennek koumlvetkezmeacutenye hogy a


Talajveacutedelem

mezőgazdasaacutegi teruumlleteken a megelőzeacutesnek s veacutedekezeacutesnek eacutes kaacuterelhaacuteriacutetaacutesnak elsősorban a talajra kell iraacutenyulnia Maacutesreacuteszt jelenti ez azt is hogy a viacutez eacutes a levegő szennyezeacutese nagyobbreacuteszt a talaj koumlzvetiacuteteacuteseacutevel koumlvetkezik be

A mezőgazdasaacutegi termeleacutesnek a taacutej arculataacuteban valoacute megjeleneacutese kuumlloumlnboumlző moacutedon eacutes kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben hat a talajra Mivel pedig a talaj tulajdonsaacutegai visszahatnak a noumlveacutenytermeszteacutesre ugyanuacutegy mint az aacutellattenyeacuteszteacutesre a koumllcsoumlnhataacutes reacuteveacuten a koumlrnyezeti kaacuterosodaacutes veszeacutelye meacuteg fokozoacutedik

A termeacuteszetes noumlveacutenytakaroacute megvaacuteltozaacutesa eacutes a szaacutentoacutefoumlldi noumlveacutenytermeszteacutes maacuter oumlnmagaacuteban is moacutedosiacutetja a talajt ez a vaacuteltozaacutes lehet kedvező de lehet haacutetraacutenyos is a talajtulajdonsaacutegokra eacutes ezen keresztuumll a talajtermeacutekenyseacutegre neacutezve

A talajok pusztulaacutesa

Az eroacutezioacute

A kaacuterosodaacutes egyszerűbb formaacutei a fizikai mozgaacutesokra vezethetők vissza mint a viacutez vagy a szeacutel aacuteltal előideacutezett talajpusztulaacutes az ennek koumlvetkezmeacutenyekeacutent felleacutepő el-iszapolaacutes vagy talajboriacutetaacutes Ismeretes hogy helytelen szaacutentoacutefoumlldi műveleacutes nagymeacuterteacutekben felgyorsiacutetja a talajpusztulaacutest Miacuteg a termeacuteszetes eroacutezioacuteval a talajkeacutepződeacutes leacutepeacutest tud tartani eacutes biztosiacutetani a talaj aacutellandoacute meguacutejulaacutesaacutet a gyorsuloacute eroacutezioacute a talajtulajdonsaacutegok megvaacuteltozaacutesaacutehoz eacutes a talaj termeacutekenyseacutegjelentős rohamos csoumlkkeneacuteseacutehez vezet A civilizaacutecioacute magasabb fokaacuten pedig az eroacutezioacute maacuter nemcsak a termeacuteszetes hanem a művi koumlrnyezetet is rombolja kaacuterosiacutetva a koumlzlekedeacutes vagy a telepuumlleacutesek leacutetesiacutetmeacutenyeit

Magyarorszaacuteg abban a kedvező helyzetben van hogy az 1951-ben megindult teacuterkeacutepezeacutesi munka nagy vonaacutesokban feltaacuterta a viacutez aacuteltal előideacutezett talajpusztulaacutest roumlgziacutetve a feluumlleti valamint a viacutezmosaacutesos eroacutezioacute helyeacutet eacutes meacuterteacutekeacutet A feluumlleti eroacutezioacute hataacutesai sok esetben taacutersulnak a vonalas (viacutezmosaacutesos) eroacutezioacuteval A viacutezmosaacutesok is csoumlkkentik a felsziacuten termeacutekenyseacutegeacutet mert rendszerint a nyers talajkeacutepző vagy az aacutegyazati kőzet keruumll a felsziacutenre de enneacutel sokkal jelentősebb az a hataacutes melyet a felsziacuten felszabdalaacutesa uacutetjaacuten gyakorolnak

Ez a hataacutes reacuteszben eszteacutetikai de meacuteg inkaacutebb a teruumllet hasznosiacutetaacutesaacutet gaacutetloacute elemekből tevődik oumlssze Ezek koumlzoumltt meg kell emliacuteteni az utak vezeteacuteseacutet befolyaacutesoloacute hataacutest a taacuteblaacutek műveleacuteseacutet korlaacutetozoacute hataacutest valamint a gyomosodaacutest fokozoacute hataacutest

A deflaacutecioacute

A talajpusztulaacutes maacutesik formaacuteja a deflaacutecioacute amelynek kivaacuteltoacuteja a szeacutel Aacuteltalaacuteban az a veacutelemeacuteny hogy a szeacutel pusztiacutetoacute hataacutesa kizaacuteroacutelag a homokos szoumlvetű eacutes a laacuteptalajokon eacuterveacutenyesuumll Ezt a felfogaacutest caacutefolta meg az 1973 eacutevi szeles tavasz amikor az Alfoumlldoumln az agyagos vaacutelyog csernozjom talajokon is kifuacutejta a szeacutel a cukorreacutepaveteacutesek nagy reacuteszeacutet uacutegyhogy uacutejraveteacutessel kellett poacutetolni az elhurcolt vetőmagot iacutegy pl a hajduacute-szoboszloacutei gazdasaacuteg veteacuteseacutenek mintegy harmadaacuten kellett uacutejravetni a cukorreacutepaacutet

A deflaacutecioacute orszaacutegos felmeacutereacutese eacutes teacuterkeacutepezeacutese jelentősen nehezebb feladat mint az eroacutezioacute eseteacuteben A talajreacuteteg elveacutekonyodaacutesa csak abban az esetben adhat uacutetmutataacutest ha egy teruumlleten csak az elhordaacutes eacuterveacutenyesuumll Homok- eacutes laacutepvideacutekeinken azonban a kifuacutevaacutes eacutes a lerakoacutedaacutes ugyanazon a helyen vaacuteltakozva leacutep fel eacutes a hordott talaj anyaga nehezen kuumlloumlnboumlztethető meg a helyben keacutepződoumltt talajanyagtoacutel Taacutegabb eacutertelemben veacuteve az Alfoumlld lepelhomokkal fedett vagy jellegzetes hullaacutemos-buckaacutes homoktaacutejai mind a deflaacutecioacutenak eacutes a homokmozgaacutesnak koumlszoumlnhetik mai felsziacutenuumlket meacutegis deflaacutecioacutes teruumlletnek csak azokat nevezzuumlk melyeken a talajszemcseacutek mozgaacutesa egyes eacutevekben ma is felleacutep Ezeacutert a deflaacutecioacutet feltűntető orszaacutegos vagy reacuteszletes teacuterkeacutepek inkaacutebb a deflaacutecioacute felleacutepeacuteseacutenek aacuteltalaacutenos lehetőseacutegeacutet aacutebraacutezoljaacutek ami nem zaacuterja ki azt hogy erősen szeles eacutevekben enneacutel nagyobb teruumlleten illetve nedves eacutes gyengeacuten szeles eacutevekben enneacutel kisebb teruumlleten leacutepjen fel talajpusztulaacutes

A deflaacutecioacute koumlrnyezeti aacutertalmai igen sokreacutetűek Egy reacuteszuumlk a felsziacuten koumlzvetlen kaacuterosodaacutesaacutet ideacutezi elő lehordva a talajt miacuteg maacutes teruumlleten felhalmozva a szeacutel aacuteltal szaacutelliacutetott anyagot Ehhez jaacuterul meacuteg a homokvereacutes aacuteltal okozott kaacuter valamint a lebegő por eacutes homok aacuteltal az aacutellatok eacutes emberek leacutegzőszerveit eacutert kaacuter

A talajveacutedelem koumlrnyezeti hataacutesai

A talajpusztulaacutes mind a feluumlleti mind a viacutezmosaacutesos eroacutezioacute valamint a deflaacutecioacute elleni veacutedelem első leacutepeacutese a helyes talajhasznaacutelat eacutes ezen beluumll a helyes talajműveleacutes eacutes noumlveacutenytermeszteacutes

Mielőtt azonban a talajveacutedelem teacutenyezőit tovaacutebb elemezneacutenk fel kell hiacutevni a figyelmet arra a veszeacutelyre ami a


Talajveacutedelem

racionaacutelis foumlldhasznaacutelat koumlvetkezmeacutenyekeacuteppen a talajpusztulaacutes tereacuten jelentkezik A gazdasaacutegos nagyuumlzemi termeleacutes megkoumlveteli azt hogy amint a jobb teruumlleteken eleacutert termeacutesek noumlvekedeacutese ezt megengedi a keveacutesbeacute termeacutekeny teruumlleteket kivonjaacutek a szaacutentoacutefoumlldi eacutes kerteacuteszeti termeleacutesből mert ezeken a gazdasaacutegos noumlveacutenytermeszteacutes nem folytathatoacute iacutegy a termőteruumllet jelentős reacuteszeacutet erdősiacutetik De az erdősiacuteteacutes nem minden esetben gazdasaacutegos e kisebb termeacutekenyseacutegű talajokon ezeacutert sok esetben az erdeacuteszet sem vaacutellalkozhat a biztos raacutefizeteacuteses termeleacutesre iacutegy a felhagyott teruumlletek parlagon maradnak eacutes nem tisztaacutezott kinek feladataacutet keacutepezi ezeknek a talajpusztulaacutes elleni veacutedelme Nem tisztaacutezott az sem hogy milyen moacutedszereket kell alkalmazni ahhoz hogy ezek a teruumlletek ne vaacuteljanak a koumlrnyezet folyton meguacutejuloacute eacutes terjedő sebeiveacute Ezeacutert gondoskodni kell arroacutel hogy a műveleacutesből kivont

A talaj szennyezői

A talaj kialakulaacutesa a kőzetek maacutellaacutesaacuteval kezdődik A maacutellaacutes kőzetspecifikus - energia szintekkel vezeacuterelt- fizikai keacutemiai eacutes bioloacutegiai folyamatok hol egymaacutes utaacuteni hol paacuterhuzamos sora Ezek a folyamatok a szilaacuterd anyag felaproacutezoacutedaacutesaacutehoz eacutes az ezt koumlvető szeacutetoszlaacutesaacutehoz vezetnek

A kőzetek fizikai maacutellaacutesaacutet a gyors eacutes jelentős hőmeacuterseacuteklet ingadozaacutes ideacutezi elő amely a benne leacutevő kuumlloumlnboumlző hőtaacutegulaacutesi egyuumltthatoacutejuacute aacutesvaacutenyokra elteacuterő meacuterteacutekben hat ehhez jaacuterul az a hataacutes amit a jeacuteg izochor kristaacutelyosodaacutesa okoz melynek soraacuten a kőzetek aacutetlagos kemeacutenyseacutegeacutet messze meghaladoacute nyomaacutes keletkezik

A keacutemiai maacutellaacutes egeacutesz sor nagyon egyszerű fizikai-keacutemiai vaacuteltozaacutest foglal magaacuteban a cserebomlaacutestoacutel eacutes a red-oxi folyamatoktoacutel a koagulaacutecioacuten eacutes a kioldoacutedaacuteson keresztuumll a kristaacutelyosodaacutesig A kőzetmaacutellaacutes soraacuten a legfontosabb reakcioacutepartnerek a levegő eacutes a viacutez aktiacutev komponesei ( CO2 O2 H+ OH- ) Az esőviacutez CO2 -tartalma amelyet az atmoszfeacuteraacuteban jelenleacutevő szeacutendioxid gaacutez parciaacutelis nyomaacutesa szab meg a korhadoacute noumlveacutenyi massza koumlrnyezeteacuteben keacutet nagysaacutegrenddel ( ) is megnoumlvekedhet

A bioloacutegiai teveacutekenyseacutegeknek nemcsak az anyagcsere folyamatok hanem az enzim- kataliacutezis miatt is a kőzetek maacutellaacutesaacuteban talajjaacute vaacutelaacutesaacuteban hasonloacutekeacuteppen nagy szerepuumlk van

A szennyező anyagok

Talajszennyezeacutest minden a talaj felsziacutenre vagy koumlzvetlenuumll a talajba keruumllt folyeacutekony oldott vagy oldhatoacute antropogeacuten talajidegen anyag okoz Ezek a fizika (gravitaacutecoacute nyomaacutesviszonyok fajsuacutely kuumlloumlnbseacuteg kapillariacutetaacutes szorpcioacute deszorpcioacute stb) toumlrveacutenyeinek megfelelően vaacutendorolnak vagy eacuteppen roumlgzuumllnek a talaj szemcseacutei koumlzoumltt Szaacutemtalan anyag eacutes anyagcsoport meacuteg nagyobb szaacutemuacute tulajdonsaacutegokkal ad sziacutenes feladatot a koumlrnyezet technoloacutegusnak kaacuterelhaacuteriacutetaacutes soraacuten Az alkalmazott technoloacutegiaacutek ugyan egyediek meacutegis a hasonloacutesaacuteg (oumlnaacutelloacute terjedeacutesuumlk vagy viacutezzel valoacute mobilizaacuteloacutedaacutesuk) okaacuten kaacutermentesiacuteteacutest keacutet anyagcsoport az olajok szerves ipari segeacutedanyagok eacutes a feacutemvegyuumlletek peacuteldaacutejaacuten mutatjuk be Annaacutel is inkaacutebb mert hazaacutenkban ezek a leggyakrabban előforduloacute szennyezeacutesek Minden szennyezőanyag csoportnaacutel koumlzoumls felteacutetel a koumlrnyezeti kaacuter azonnali felmeacutereacutese Ez a szennyezeacutes szakszerű horizontaacutelis eacutes vertikaacutelis lehataacuterolaacutesaacuteval kezdődik Ezutaacuten a geofizikai szondaacutek taacutejeacutekoztatoacute meacutereacutesei alapjaacuten a szuumlkseacuteges gyakorisaacuteggal vett talaj eacutes viacutezmintaacutek helysziacuteni majd reacuteszletes analiacutezise koumlvetkezik akkreditaacutelt laboratoacuteriumban ezek utaacuten ceacutelszerű a kockaacutezat elemzeacutest elveacutegezni majd a szoacuteban forgoacute szennyezőanyagokkal ezek oldataival kapcsolatos fizikai keacutemiai eacutes szennyezeacuteskinetikai alapismeret - szennyeződeacutesterjedeacutesi modellek - aacutettekinteacutese utaacuten keruumllhet sor a kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegia kivaacutelasztaacutesaacutera eacutes a kaacutermentesiacuteteacutes megtervezeacuteseacutere

Az alaacutebbiakban az olajkaacuterelhaacuteriacutetaacutes peacuteldaacutejaacuten mutatjuk be a talajkaacuter mentesiacuteteacutes problematikaacutejaacutet moacutedszertanaacutet eacutes a gyakorlatban bevaacutelt technoloacutegiaacuteit Azokban az esetekben amelyekben maacutes szennyezőanyag (pl neheacutezfeacutem organohalogeacutenek stb) kezeleacutese miatt leacutenyegesen elteacuterő eljaacuteraacutesra van szuumlkseacuteg kuumlloumln kiteacuteruumlnk ezekre

Ahhoz hogy a talajszennyezeacutes csoumlkkenteacuteseacutere alkalmas technoloacutegiaacutekat aacutettekintsuumlk eacutes eredmeacutenyesen alkalmazzuk aacutet kell ismeacutetelni mind a talaj mind a meacuterteacutekadoacute gyakorisaacuteggal előforduloacute potenciaacutelis szennyezőanyagok (olajok maacutes szerves anyagok neheacutez feacutemek) fizikai keacutemiai eacutes bioloacutegiai tulajdonsaacutegait

Kőolaj eacutes szaacutermazeacutekai

Olajnak nevezuumlnk a tovaacutebbiakban minden olyan kőolaj-feacuteleseacuteget a nyersolajtoacutel a normaacutelis (hőmeacuterseacuteklet nyomaacutes) viszonyok koumlzoumltt cseppfolyoacutes szeacutenhidrogeacutenekig a rektifikaacutelaacutes kuumlloumlnfeacutele termeacutekeit mint a benzin a kerozin a koumlnnyű eacutes - neheacutez fűtőolaj valamint az emulgeaacutelt termeacutekeket az uacuten faacuteradt olajokat eacutes a kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegiaacutek hasonloacutesaacutega okaacuten a szubsztituaacutelt szeacutenhidrogeacuten vegyuumlleteket

Napjainkban az analitika eacutes a műszerpark fejlődeacuteseacutevel vilaacutegossaacute vaacutelt hogy a kőolajat eacutes szaacutermazeacutekait nem lehet


Talajveacutedelem

egy-egy gyűjtőszoacuteval vagy analtikai moacutedszerrel olajkeacutent kezelni A nyersolaj ezerneacutel toumlbb szeacutenhidrogeacuten komponenst tartalmaz amelyek koumlzuumll neacutehaacuteny kuumlloumln-kuumlloumln is eacutes egymaacutest erősiacutető szinergetikus hataacutesukkal a legveszeacutelyesebb mikroszennyezők koumlzeacute sorolhatoacute

A kőolajszennyezeacutes koumlrnyezet-relevaacutens tulajdonsaacutegai

A kőolaj eacutes a termeacutekei mindig kisebb-nagyobb szaacutemuacute vegyuumlletek elegyeacuteből aacutellnak A nyers kőolaj milyen sok komponenst tartalmaz Tudni kell hogy a szeacutenhidrogeacuten molekula lehet nyiacutelt szeacutenlaacutencuacute telitett teliacutetettlen izomer vagy kettő neacutegy sőt toumlbbgyűrűs vegyuumllet amelyekben N S O eacutes M (Ni V Fe) atomok is lehetnek A magas csuacutecsok a lineaacuterisan noumlvekvő szeacutenatomszaacutemuacute paraffinek a koumlzoumlttuumlk leacutevő kisebb csuacutecsok a szeacutenatomszaacutemnak megfelelő teliacutetettlenek izomerek gyűrűs eacutes aromaacutes vegyuumlletek Ezek koumlzoumltt a legaacutertalmatlanabbak a paraffinek (ezeket gyoacutegyszerkeacutent is hasznaacuteljuk) eacutes a legveszeacutelyesebbek a toumlbbgyűrűs zaacutertszeacutenlaacutencuacute vegyuumlletek amelyeknek nemegyszer karcinogeacuten teratogeacuten vagy mutageacuten hataacutest tulajdoniacutetanak

A koumlrnyezetveacutedelmi hataacutereacuterteacutekek keacuterdeacutese eacuterdekesen alakul Vannak aacuteltalaacutenos hataacutereacuterteacutekek eacutes vannak ceacutelraorientaacutelt hataacutereacuterteacutekek amelyeket a talaj teruumllet tovaacutebbi felhasznaacutelaacutesi ceacuteljaacutetoacutel lehet fuumlggőveacute tenni Nyilvaacutenvaloacute hogy maacutes eacuterteacuteket koumlvetel meg a termőfoumlldi hasznosiacutetaacutes eacutes maacutest a teherpaacutelyaudvar Mivel Magyarorszaacutegon a hataacutelyos szabvaacuteny hiaacutenyos az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg sem alakiacutetott ki meacuteg e taacutergyban direktiacuteva szintű veacutelemeacutenyt iacutegy napjaink hazai gyakolata szerint az un Holland Lista hataacutereacuterteacutekei javasolhatoacutek iraacutenyelvkeacutent

A kőolajszennyezeacutes technoloacutegia-relevaacutens tulajdonsaacutegai

Szeacutenatomszaacutem A paraffin sor tagjai pl 1-4 szeacutenatomszaacutemig gaacutezok 5-17 szeacutenatomszaacutemig folyadeacutekok e felett szilaacuterdak (termeacuteszetesen normaacutel viszonyok koumlzoumltt) A kuumlloumlnboumlző szeacutenhidrogeacutenek joacutel oldoacutednak egymaacutesban ennek megfelelően az azonos termeacutekosztaacutelyok fizikai eacutes keacutemiai tulajdonsaacutegai is bizonyos hataacuterok koumlzoumltt (a rektifikaacutecioacute meacuterteacutekeacutetől fuumlggően) vaacuteltozhatnak A forraacutespont az olvadaacutespont valamint a sűrűseacuteg is noumlvekszik a szeacutenatomszaacutem noumlvekedeacuteseacutevel

Tenzioacute A kaacuterelhaacuteriacutetaacutes soraacuten figyelembe kell venni az egyes szeacutenhidrogeacutenek tenzioacutejaacutet is A benzinek eacutes a kerozinok pl a szabad levegőn koumlnnyen paacuterolognak a Diesel olaj eacutes a koumlnnyű fűtőolaj lassabban miacuteg a magasabb forrpontuacute termeacutekek a geacutepolajok a hengerolajok csak minimaacutelisan paacuterolognak azaz gyakorlatilag nulla a tenzioacutejuk

Viszkozitaacutes A forrponti tartomaacuteny noumlvekedeacuteseacutevel vaacuteltozik az egyes kőolaj feacuteleseacutegek viszkozitaacutesa Ez a kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegia szaacutemaacutera azt jelenti hogy a foumlld felsziacuteneacuten lassabban terjednek szeacutet mint a koumlnnyebben forraacutesba joumlvők eacutes ennek megfelelően lassabban is hatolnak a talajba A talajok permeabilitaacutesa a viacutezhez hasonloacutean az olajok eseteacuten is maacutes eacutes maacutes A viszkozitaacutes hőmeacuterseacutekletfuumlggő ami azt jelenti hogy melegen hiacutegabban folynak mint alacsonyabb hőmeacuterseacutekleten Azt is tudnunk kell hogy a magasabb forrpontuacute aacutesvaacutenyolajtermeacutekek viszkozitaacutesa nemcsak a forrponti tartomaacutenyuktoacutel hanem a kristaacutelyosodaacutesra hajlamos vegyuumllet tartalmuktoacutel (kemeacuteny eacutes laacutegy paraffinok) is fuumlgg

Szorpcioacute A szorpcioacutes jelenseacutegekneacutel szerepet jaacutetszik a talaj olajmegkoumltő-keacutepesseacutege azaz az olajok eacutes a talajkomponensek adszorpcioacutes eacutes kemoszorpcioacutes koumllcsoumlnhataacutesa amely vaacuteltozoacute eacutes technoloacutegiai uacuteton vaacuteltoztathatoacute

Viacutezoldhatoacutesaacuteg A kuumlloumlnboumlző eredetű nyers olajok tulajdonsaacutegai nagymeacuterteacutekben elteacuternek egymaacutestoacutel Igaz hogy valamennyi nyersolaj gyakorlatilag hasonloacute vegyuumlletek elegye de azok mennyiseacutegi araacutenya a kuumlloumlnboumlző előfordulaacutesi helyektől fuumlggően kuumlloumlnboumlző Ennek megfelelően paraffinbaacutezisuacute nafteacutenbaacutezisuacute eacutes vegyesbaacuteziacutesuacute nyersolajokat kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg Ez azeacutert is fontos mert keacutemiai karakteruumlktől fuumlggően kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben oldoacutednak a viacutezben A paraffinok oldoacutednak legkeveacutesbeacute a nafteacutenek jobban az olefinek eacutes diolefinek meacuteg jobban eacutes az aromaacutes vegyuumlletek oldoacutednak leginkaacutebb

Emulzioacute keacutepzeacutes Keacutetfeacutele emulzioacuteval talaacutelkozhatunk a kaacuterelhaacuteriacutetaacutes soraacuten olaj a viacutezben OV ill viacutez az olajban VO formaacutekkal Ez utoacutebbi a stabilabb A kaacuterelhaacuteriacutetaacutes soraacuten egyaraacutent előfordul hogy a technoloacutegiai leacutepcső emulzioacuteba-vitelt vagy emulzioacutebontaacutest igeacutenyel Előfordul hogy a keacutet ellenteacutetes iraacutenyuacute leacutepcsőre egyazon kaacutermentesiacuteteacutes soraacuten is szuumlkseacuteg lehet A műveletekhez egyaraacutent felhasznaacutelhatunk fizikai moacutedszereket eacutes vegyszereket de mindig a koumlrnyezetkiacutemeacutelő megoldaacutest kell előnyben reacuteszesiacuteteni Mivel az aacutertalmatlan megoldaacutesoknak is szeacuteles skaacutelaacuteja van egyedi empirikus uacuteton kell az optimaacutelisat kivaacutelasztani

Termikus stabilitaacutes Mind a szeacutenhirogeacutenek ezek szubsztituaacuteltjai mind a toxikus feacutemek aacutertalmatlaniacutetaacutesaacutenaacutel (a


Talajveacutedelem

talajdesztillaacutecioacutetoacutel a plazma technoloacutegiaacuteig) szuumlkseacuteges informaacutecioacute a hőstabilitaacutes hőbomlaacutes eacuterteacuteke

Az olaj mozgaacutesa a talajban

A koumlvetkezőkben egeacuteszen leegyszerűsiacutetve mutatjuk be azt a folyamatot hogy hogyan keruumll a felsziacutenen kioumlmloumltt olaj a talajba talajviacutezbe eacutes mikeacutent okoz ott viacutezszennyezeacutest Az olaj talajbani mozgaacutesaacutenaacutel alapvető kuumlloumlnbseacuteget kell tenni az olajnak mint faacutezisnak szeacutetteruumlleacutese eacutes a viacutezben oldott olaj mozgaacutesa koumlzoumltt Amiacuteg ugyanis az oldott anyagok a szivaacutergoacute- eacutes talajviacutezzel egyuumlttesen vaacutendorolnak addig az olaj laza kőzetekben talajokban oumlsszefuumlggő olajtestet keacutepez

Ha olaj hatol be a talajba leacutenyegeacuteben a neheacutezseacutegi erő hataacutesaacutera huacutezoacutedik lefeleacute eacutes uacuten olajtest alakul ki melynek alakja eacutes nagysaacutega a talaj eacutes az alatta elhelyezkedő foumlldtani oumlsszlet nemeacutetől eacutes szerkezeteacutetől valamint az olaj mennyiseacutegeacutetől eacutes fizikai tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlgg

Első esetben vizsgaacuteljuk az olajtest alakjaacutet egyenletes egynemű talajban Ilyenkor a 37 aacutebraacuten bemutatott szabaacutelyos alakuacute olajtest alakul ki Behatolaacutesi meacutelyseacutege empirikus keacuteplettel szaacutemiacutethatoacute (Az aacutebraacutek baloldalaacuten laacutethatoacute neacutegyszoumlgek a talajoumlszlet homogenitaacutesaacutet inhomogenitaacutesaacutet jelzik)

37 aacutebra Olajtest alakja egynemű talajban

Ha azonban nem egynemű talajjal van dolgunk eacutes ez a termeacuteszetben rendszerint iacutegy van akkor az olajtest toumlbbeacute-keveacutesbeacute szabaacutelytalan alakot fog felvenni

A 38 aacutebraacuten laacutethatoacute hogy a kisebb aacuteteresztő keacutepesseacutegű reacuteteg a szivaacutergoacute keresztmetszet szeacutetteruumlleacuteseacutet eredmeacutenyezi miacuteg a jobb aacuteteresztő keacutepesseacutegű reacutetegbe toumlrteacutenő aacutetmenetneacutel leacutenyegeacuteben azonos marad a szivaacutergaacutesi keresztmetszet Ha a beszivaacutergaacutesi haacutenyad az aacuteteresztőkeacutepesseacuteghez keacutepest valamely reacutetegben nagy akkor oldaliraacutenyba terjed ki a hataacuterfeluumllet egeacuteszen addig miacuteg erősen aacuteteresztő reacuteteghez eacuter


Talajveacutedelem

38 aacutebra Olajtest alakja kuumlloumlnboumlző aacuteteresztőkeacutepesseacutegű talajban

Viszont az igen kis aacuteteresztőkeacutepesseacutegű finom szemcseacutezetű koumlzbenső reacutetegek (39 aacutebra) melyek erősebb meacuterteacutekben keacutepesek visszatartani a szivaacutergoacute vizet pl iszapos agyagos homokok vagy agyagok jelentős meacuterteacutekben akadaacutelyozhatjaacutek vagy akaacuter teljesen megszuumlntethetik az olaj behatolaacutesaacutet a meacutelyebben fekvő keacutepződmeacutenyekbe Ilyen esetben az olaj a talajviacutezszintig nem is jut el

Ha a beszivaacutergott olajmennyiseacuteg meghaladja a szivaacutergaacutesi tartomaacuteny olajvisszatartoacute keacutepesseacutegeacutet akkor az olaj egeacuteszen a talajviacutezig hatol Elegendő nyomaacutes eseteacuten az elszivaacutergaacutesi hely alatt behatolhat a talajviacutezbe ez esetben azonban a kapillaacuteris zoacutenaacuteban viacutezszintesen szeacutetteruumll A 24 aacutebraacuten laacutethatoacute asszimetria a talajviacutez aacuteramlaacutesi iraacutenya miatt joumltt leacutetre Ha az olaj a nyomaacutes miatt koumlzvetlenuumll behatol a talajviacuteztartoacute reacutetegbe akkor a nyomaacutes kiegyenliacutetődeacutese utaacuten gyorsan felemelkedik a talajviacutez felsziacuteneacuteig eacutes egyensuacutelyi helyzetet vesz fel a kapillaacuteris saacutevban elsősorban a talajviacutezaacuteramlaacutes iraacutenyaacuteban

39 aacutebra Olajtest elhelyezkedeacutese ha olajat aacutet nem eresztő talajhoz eacuter

Aacutettekintve az eddigieket megaacutellapiacutethatjuk hogy amiacuteg a szivaacutergaacutesi tartomaacutenyban az olajbeszivaacutergaacutes befejeződeacutese utaacuten csak a talajszemcseacutekhez adszorbeaacutelt (viszonylag kis mennyiseacutegű) olajtartalom van jelen addig a kapillaacuteris saacutevban a szabad olajmennyiseacutegek felduacutesulnak eacutes mozgaacutesukat korlaacutetozza a kapillaacuteris erő hataacutesa Miacuteg a szivaacutergoacute saacutevban viszonylag gyorsan mozog az olaj addig a kapillaacuteris saacutevban hoacutenapok muacutelva sőt eacutevek muacutelva is maradnak nagyobb olajmennyiseacutegek Koumlvetkezeacuteskeacuteppen a kapillaacuteris zoacutena a kaacuterelhaacuteriacutetaacutes szempontjaacuteboacutel egy jeles hely

40 aacutebra Az olajtest eleacuteri a talajviacutezszintet

A reacutegebben bekoumlvetkezett nagy olajbalesetek eseteacuten ebből a zoacutenaacuteboacutel lehet eltaacutevoliacutetani nem egyszer tekinteacutelyes olajmennyiseacuteget Ugyanakkor a szennyeződeacutes nem roumlgzuumll az olajlencseacutehez mert a csapadeacutek az adszorbeaacutelt olajboacutel a talajviacutez pedig az olaj lencseacuteből old ki olajkomponenseket

Ezek utaacuten vizsgaacuteljuk meg azt az esetet amikor a talajviacutezszint vaacuteltozik A 40 aacutebraacuten haacuterom helyzetet laacutetunk A


Talajveacutedelem

koumlzeacutepső (B) helyzet megegyezik a 41 aacutebraacuteval A baloldali (A) aacutebraacuten a talajviacutezszint suumlllyedeacutes helyzeteacutet vizsgaacuteljuk egynemű oumlsszlet eseteacuten Ebben az esetben az oumlsszegyűlt olaj a talajviacutezszint eacutes a kapillaacuteris zoacutena suumlllyedeacuteseacutevel egyuumltt suumlllyed le a jobboldali (C) aacutebraacuten pedig amikor a talajviacutezszint emelkedik a koncentraacutelt olajtestet felnyomja a talajviacuteztuumlkoumlr eacutes csak az adszorbeaacuteloacutedott olajnyomok maradnak az alsoacutebb reacutetegekben

41 aacutebraOlajtest elhelyezkedeacutese vaacuteltozoacute talajviacutezszint eseteacuten

A valoacutesaacutegban azonban a helyzet bonyolultabb Ugyanis az olajkomponensek egy igen tekinteacutelyes - az anyagspecifikus oldeacutekonysaacutegi haacutenyadossal leiacuterhatoacute egyensuacutelynak megfelelő mennyiseacutegű - reacutesze keacutepes oldoacutedni a viacutezben Ha a kőolaj oumlsszefuumlggő faacuteziskeacutent hatol be a talajba eacutes ott esőviacutezzel eacuterintkezik akkor egyes alkatreacuteszei oldatba mennek aacutet eacutes a viacutezzel egyuumltt vaacutendorolnak tovaacutebb

42 aacutebra Az olajtestből kioldoacutedoacute olaj uacutetja

Ez a folyamat joumln leacutetre ha az olaj faacuteziskeacutent van jelen a szivaacutergaacutesi tartomaacutenyban eacutes szivaacutergoacute viacutezzel leacutep eacuterintkezeacutesbe (42 aacutebra) vagy ha az olaj faacuteziskeacutent van jelen a talajviacutez-tartomaacutenyban eacutes aacutellandoacutean eacuterintkezik az aacuteramloacute talajviacutezzel 43 aacutebra) Ha az olajtest - azaz az olaj mint faacutezis - a talajviacutez felsziacutene felett helyezkedik el akkor a szivaacutergoacute viacutez oldhat ki olajreacuteszeket eacutes a talajviacutez felsziacuteneacutere vezeti azokat Itt kezdődik a horizontaacutelis iraacutenyuacute szeacutetteruumlleacutes a talajviacutez aacuteramlaacutesi iraacutenyaacuteba Ha viszont az olajtest egeacuteszen a talajviacutez-tartomaacutenyig eacuter el akkor az aacuteramloacute talajviacutez old ki olajkomponenseket eacutes azokat magaacuteval ragadja A kioldott olajmennyiseacuteg fuumlgg az eacuterintkező feluumlletektől a viacutez aacuteramlaacutesi sebesseacutegeacutetől a viacutez teliacutetettseacutegi fokaacutetoacutel eacutes az olajfajta milyenseacutegeacutetől


Talajveacutedelem

43 aacutebra Oldott olaj mozgaacutesa a talajviacutez aacuteramlaacutes iraacutenyaacuteba

Veacuteguumll pedig vizsgaacuteljuk meg azt az esetet teljes bonyolultsaacutegaacuteban amikor figyelembe vesszuumlk azt hogy az olajtestből a kis forrpontuacute koumlnnyen illoacute uumlzemanyagok a talajban is viszonylag koumlnnyen paacuterolognak A felsziacutenalatti paacuterolgaacutes fuumlgg az olajtermeacutek minőseacutegeacutetől a nyomaacutestoacutel a hőmeacuterseacuteklet-gradienstől eacutes a talaj aacuteteresztő keacutepesseacutegeacutetől A szivaacutergaacutesi tartomaacutenyban elhelyezkedő olajtest koumlruumll tehaacutet szeacutenhidrogeacuten-gőzoumlkből aacutelloacute olajpaacuterna fog keacutepződni Hasonloacutekeacuteppen a talajviacutezen elfekvő olajlencse felett is kialakul ez a gaacutezburok Minthogy a gaacutezosodoacute uumlzemanyag-gőzoumlk a levegőneacutel nehezebbek ezek zoumlmmel a kapillaacuteris saacutev feletti reacutetegben helyezkednek el mint ahogy a 44 aacutebra mutatja Mindebből koumlvetkezik hogy ezek a gaacutezok a szivaacutergoacute tartomaacutenyban vaacutendorloacute viacutezben oldoacutednak eacutes noumlvelik a talajviacutez szennyeződeacuteseacutet

44 aacutebraAz olajpaacuterna hataacutesa

Videoacute 3

A talajszennyezeacutes csoumlkkenteacutese tisztiacutetaacutestechnoloacutegiai moacutedszerekkel (kaacuterelhaacuteriacutetaacutes)

A kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi teveacutekenyseacuteget keacutet nagy csoportra kell felosztani

bull Az azonnali beavatkozaacutest igeacutenylő esetekre amelyekneacutel aacuteltalaacuteban vaacuteratlanul felleacutepő uumlzemi Kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi Tervekben meghataacuterozott konkreacutet feladatokat illetőleg a Kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi Művelettervekben leiacutert teendőket kell ellaacutetni Ezek a feladatok a kivaacuteltoacute ok megszuumlnteteacuteseacutere eacutes a kaacuter lokalizaacutelaacutesaacutera terjednek ki A munkaacutelatokat a kaacuter elhaacuteriacutetaacutesaacutera kikeacutepzett egyseacutegek iacutegy pl a tűzoltoacutesaacuteg a viacutezuumlgyi- eacutes koumlrnyezetveacutedelmi biztonsaacutegi osztagok a Polgaacuteri Veacutedelem eacutes az e ceacutelra szakosodott eacutes akkreditaacutelt magaacuten vaacutellalkozoacutek veacutegzik A koordinaacutecioacutet eacutes a szakmai iraacutenyiacutetaacutest az illeteacutekes koumlrnyezetveacutedelmi feluumlgyelőseacuteg laacutetja el

bull A folyamatosan veacutegzendő esetleg hoacutenapokig eacutevekig tartoacute mentesiacuteteacutesi munkaacutekra amelyek vagy az előző pontban leiacutert teveacutekenyseacutegek utoacutemunkaacutelatai vagy olyan koumlrnyezeti kaacuterok melyek hosszantartoacute gondatlan kezeleacutes uumlzemelteteacutes koumlvetkezmeacutenyei Ezeket a munkaacutelatokat - koumlzszolgaacuteltataacutesi kapacitaacutes hiaacutenyaacuteban - minden esetben szak vaacutellalkozaacutesoknak kell elveacutegezni A tovaacutebbiakban csak a hosszabb időhorizontuacute folyamatos


Talajveacutedelem

kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi teveacutekenyseacutegekkel fogunk foglalkozni

A kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegia kivaacutelasztaacutesa

A kaacuterelhaacuteriacutetaacutest eredmeacutenye szerint haacuterom - eacuteles hataacuterokkal el nem vaacutelaszthatoacute - ceacutelaacutellapotra oszthatjuk

bull első ceacutel lehet a szennyezeacutes tovaacutebbterjedeacuteseacutenek megakadaacutelyozaacutesa az uacuten lokalizaacutecioacute

bull maacutesodik lehet a reacuteszleges mentesiacuteteacutes pl az olajfaacutezis (olajlencse) kitermeleacutese

bull harmadik - eacutes koumlrnyezetveacutedelmi szempontboacutel korrekt ceacutel - lehet a teruumllet teljes aacutertalmatlaniacutetaacutesa

Eddigiekben aacutettekintettuumlk azokat az anyag specifikus tulajdonsaacutegokat amelyek egyreacuteszről behataacuteroljaacutek maacutesreacuteszről szeacutettaacuterjaacutek a koumlrnyezettechnoloacutegia lehetőseacutegeit Azonban a technoloacutegiai moacutedszer kivaacutelasztaacutesa soraacuten meghataacuterozoacute lehet neacutehaacuteny egyeacuteb taacutersadalmi-gazdasaacutegi teacutenyező is melyeket kuumlloumln-kuumlloumln de egymaacutessal szoros koumllcsoumlnhataacutesban kell meacuterlegelni

Meghataacuterozoacuteak az anyagi forraacutesok melyek megleacutete uumltemezeacutese fajtaacuteja (koumlltseacutegveteacutes privatizaacutecioacute hatoacutesaacutegi koumltelezeacutes) doumlntő hataacutessal lehet a vaacutelasztandoacute megoldaacutesra Elvileg ugyan fuumlggetlen de az anyagiakkal kapcsolatban van a koumlrnyezetveacutedelmi koumlvetelmeacutenyrendszer is melynek eredmeacutenyekeacuteppen alakulnak ki a kiacutevaacutenatos eacutes tűrhető hataacutereacuterteacutekek az ideiglenes eacutes taacutevlati ceacutelaacutellapotok A koumlrnyezetveacutedelmi viacutezuumlgyi eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi koumlvetelmeacutenyeket illetőleg a finansziacuterozaacutesi csatornaacutek szaacutemaacutet bőviacutetheti egy korszerű kockaacutezatelemzeacutes Fontos az időteacutenyező is mely egyaraacutent oumlsszefuumlggeacutesben van a beavatkozaacutes suumlrgősseacutegeacutevel eacutes a technoloacutegia időigeacutenyeacutevel A meacuterlegeleacutes fontos teacutenyezői a kuumlloumlnleges helyi adottsaacutegok iacutegy a teruumllet jelenlegi eacutes taacutevlati funkcioacuteja Ez nemcsak a koumlrnyezeti viacutezuumlgyi eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesaacutera hat vissza hanem a vaacutelasztott technoloacutegiaacutera is ugyanis maacutes technoloacutegiaacutet vaacutelasztunk lakoacutetelep vagy gyaacuterteruumllet illetőleg mezőgazdasaacutegi teruumllet vagy viacutezmű-veacutedőidom (pl nyitott karszt) koumlzeleacuteben

A technoloacutegia kivaacutelasztaacutesaacutenaacutel azt is figyelembe kell venni hogy a mentesiacutetendő teruumlletnek eacutes az azokon leacutevő leacutetesiacutetmeacutenyeknek a kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi teveacutekenyseacutegek ideje alatt is el kell-e laacutetni eredeti funkcioacutejukat (pl koumlzuacutet vasuacutet repuumllőteacuter gyaacuterteruumllet raktaacuter eseteacuten)

Veacuteguumll de nem utolsoacutesorban megfontolaacutes taacutergyaacutevaacute kell tenni a szakhatoacutesaacutegi eacutes a lakossaacutegi (oumlnkormaacutenyzati) akceptaacutelhatoacutesaacuteg keacuterdeacuteseacutet is (Taacutejeacutekoztataacutes felvilaacutegosiacutetaacutes doumlnteacuteshozatalba valoacute bevonaacutes konfilktuskezeleacutes) Nyilvaacutenvaloacute hogy azok a koumlrnyezetkiacutemeacutelő kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi megoldaacutesok eacutelveznek prioritaacutest melyek legkeveacutesbeacute kaacuterosiacutetjaacutek a termeacuteszeti eacuterteacutekeket a taacutejkeacutepi eacutes eacutepuumlletkoumlrnyezetet a teruumlletek hasznaacutelati eacuterteacutekeacutet eacutes a keletkezett melleacutektermeacutekeket a termeacuteszeti vagy a taacutersadalmi koumlrforgaacutesba aacutertalommentesen (bioloacutegiai lebontaacutes vagy hasznosiacutetaacutes uacutetjaacuten) vezetik vissza A 45-56 aacutebraacutek neacutehaacuteny kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegiaacutet mutatnak be peacuteldakeacutent


Talajveacutedelem

45 aacutebra In-situ talajlevegőzteteacutes

46 aacutebra In-situ kioldaacutes


Talajveacutedelem

47 aacutebra In-situ kombinaacutelt levegőztető kioldoacute moacutedszer

48 aacutebra Elektrokeacutemiai talajtisztiacutetaacutes


Talajveacutedelem

49 aacutebra Kombinaacutelt hő eacutes elekromos tisztiacutetaacutes

50 aacutebra Ex-situ kilevegőzteteacutes


Talajveacutedelem

51 aacutebra In-situ bioremediaacutecioacute

52 aacutebra Ex-situ bioremediaacutecioacute


Talajveacutedelem

53 aacutebra Ex situ bioremediaacutecioacute

54 aacutebra Fitoremediaacutecioacute

55 aacutebra Eacutegeteacuteses talajtisztiacutetaacutes


Talajveacutedelem

56 aacutebra Ivoacuteviacutez veacutedelme lehataacuterolaacutessal


1 Milyen talajokon eacuterveacutenyesuumll a deflaacutecioacute

2 Mi ideacutezi elő a maacutellaacutest

3 Mi a kaacuterelhaacuteriacutetaacutesi technoloacutegia eleacuterendő ceacutelja


15 fejezet - A zaj- eacutes rezgeacutesA zaj koumlrnyezeti hataacutesai

A zaj a XVIII szaacutezad az iparosodaacutes oacuteta eacuteletuumlnk aacutellandoacute kiacuteseacuterőjeacuteveacute vaacutelt A XX szaacutezadban a koumlzlekedeacutes fejlődeacuteseacutevel a vaacuterosokban eacutelők folyamatos zajterheleacutesnek lettek kiteacuteve A zajnak e keacutet fő forraacutesa mellett az eacutepiacutetkezeacutesek zaja is jelentős meacuterteacutekben hat az emberekre Az ember egyeacuteb teveacutekenyseacutegei mindennapi eacutelete haacuteztartaacutesa szoacuterakozaacutesai sem mentesek a zajkelteacutestől Ebben a fejezetben azokroacutel a fizikai technikai eacutes jogszabaacutelyi tudnivaloacutekroacutel lesz szoacute amelyek a zajveacutedelem megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacutegesek

A zaj emberre gyakorolt hataacutesai

Az embernek az a szerve amellyel a hangot eacuterzeacutekeli igen bonyolult eacutes kifinomult ldquoműszerrdquo A fuumllnek haacuterom fő reacuteszeacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg a kuumllsőfuumll a fuumllkagyloacuteboacutel a halloacutejaacuteratboacutel eacutes az azt lezaacuteroacute dobhaacutertyaacuteboacutel aacutell A koumlzeacutepfuumll a halloacutecsontocskaacutekat (kalapaacutecs uumlllő eacutes kengyel) eacutes az azokat felfuumlggesztő izmokat foglalja magaacuteba A belsőfuumll tartalmazza azt a mechanikai-idegi aacutetalakiacutetoacute szervet (a Corti-szervet) amely a egy folyadeacutekban felfuumlggesztett rugalmas haacutertyaacuten elhelyezkedő elektrokeacutemiai elven műkoumldő sejtek millioacuteinak csoportjaacutet jelenti (A belsőfuumll műkoumldeacuteseacutenek leiacuteraacutesaacuteeacutert kapott orvosi Nobel-diacutejat 1961-ben Beacutekeacutesy Gyoumlrgy) A halloacuteszervhez tartozik taacutegabb eacutertelemben az idegi paacutelyaacutek koumltege amelyen a jel az agyba jut tovaacutebbaacute az agyi aacutetkapcsoloacuteaacutellomaacutesok valamint az agykeacuteregnek az a reacutesze amelyet halloacutekoumlzpontnak nevezuumlnk A zajnak csak a durvaacutebb hataacutesai eacuteszlelhetők magaacuteban a fuumllben a zavaraacuteseacuterzet eacutes maacutes joacutelismert hataacutesok az agyban keletkeznek

A zaj főbb hataacutesat az alaacutebbi csoportokba foglalhatjuk

A hallaacuteskaacuterosodaacutes tulajdonkeacuteppen a hallaacuteskuumlszoumlb időszakos vagy veacutegleges megemelkedeacutese azaz az erős hang nagyobb igeacutenybeveacutetele az eacuterzeacutekelősejtek kifaacuteradaacutesaacutet okozza Veacutegletes esetben ezek a sejtek a hirtelen eacutes erős hang hataacutesaacutera reacuteszlegesen elpusztulhatnak

A zaj hat a beszeacuted eacuterthetőseacutegeacutere figyelmuumlnkre a beszeacutelgeteacutes vagy előadaacutes soraacuten Ha zajban kell beszeacutelnuumlnk korlaacutetozva eacuterezzuumlk magunkat oumlnkeacutentelenuumll kuumlzduumlnk a laacutethatatlan gaacutet ellen felemeljuumlk a hangunkat ingeruumlltebben leszuumlnk

A zajnak alvaacuteszavaroacute hataacutesa is van Zajban nehezebben alszunk el feleacutebreduumlnk illetve nyugtalanul alszunk Meacuterhető az alvaacutes faacutezisainak megzavaraacutesa eacutebredeacutes utaacuten faacuteradtabbnak eacuterezzuumlk magunkat

A zajossaacutegeacuterzet is mindennapi tapasztalatunk Gyakori a megszokaacutes de vannak zajok amiket mindig zavaroacutenak eacuterzuumlnk Azok a zajok is faacuterasztanak amelyeket tudatosan nem fogunk fel ill csak akkor figyeluumlnk fel raacutejuk amikor elhallgatnak Komforteacuterzetuumlnket befolyaacutesoljaacutek nem tudunk feloldoacutedni kikapcsolni Ugyanakkor vannak hangok amelyeket pihentetőnek eacuterzuumlnk (a termeacuteszet hangjai viacutezeseacutes leveacutelzizegeacutes madaacuterfuumltty stb) tovaacutebbaacute hasznaacutelunk bizonyos hangokat fuumlggoumlnykeacutent a zajok ellen (walkman - hallaacuteskaacuterosodaacutest okozhat - haacutetteacuterzene stb)

Tovaacutebbi hataacutesok figyelhetők meg bizonyos testi eacutes lelki folyamatokban (veacuternyomaacutes leacutegzeacutesszaacutem feszuumlltseacuteg stb) az ember munkaacutejaacuteban teljesiacutetmeacutenyeacuteben a figyelem vaacutendorlaacutesaacuteban azaz hataacutesa van a zajnak mindennapi eacuteletuumlnkre az emberi magatartaacutes eacutes egymaacutes-mellett eacuteleacutes zajainak koumlvetkezteacuteben

A zaj hataacutesa az eacutelővilaacutegra

Annak elleneacutere hogy a zajhataacutesait az emberek eseteacuteben is neheacutez meacuterni illetve bizonyiacutetani kiterjedt kutataacutesoknak koumlszoumlnhetően szaacutemos aacutellatfaj eseteacuteben sikeruumllt kimutatni zaj aacuteltal okozott kaacuterosodaacutesokat

A zaj aacutellatokra gyakorolt hataacutesa nagy meacuterteacutekben fuumlgg az egyed rendszertani besorolaacutesaacutetoacutel Az aacutellatok eseteacuteben a kuumlloumlnboumlző hangok eacuterzeacutekeleacutese kulcsfontossaacuteguacute a tuacuteleacuteleacutesuumlk szempontjaacuteboacutel hallaacutesuk toumlbbnyire joacuteval kifinomultabb eacutes eacuterzeacutekenyebb mint az embereacute iacutegy nagyobb meacuterteacutekben reagaacutelnak a zajokra A zaj hataacutesai az aacutellatok eseteacuteben is okozhat koumlzvetlenuumll hallaacuteskaacuterosodaacutest valamint koumlzvetett hataacuteskeacutent befolyaacutesolja viselkedeacutesuumlket szaporodaacutesukat valamint taacuteplaacutelkozaacutesukat Hosszuacute taacutevuacute kutataacutesra alapozott eredmeacutenyek elsősorban haacuteziaacutellatok valamint kiacuteseacuterleti aacutellatok eseteacuteben aacutell rendelkezeacutesuumlnkre Vadon eacutelő aacutellatok egyedei eacutes populaacutecioacutei eseteacuteben bekoumlvetkező vaacuteltozaacutesok eacutes annak okainak vizsgalataacutehoz toumlbb eacuteves adatsorok szuumlkseacutegesek


A zaj- eacutes rezgeacutes

Laboratoacuteriumi aacutellatokon elveacutegzett kiacuteseacuterletek soraacuten kisemlősoumlk (feheacuter egeacuter patkaacuteny tengerimalac stb) eseteacuteben 100 eacutes 130 dB koumlzoumltti eacuterteacutekekneacutel tapasztaltak hallaacuteskaacuterosodaacutest Szinteacuten kisemlősoumlk eseteacuteben hosszuacute taacutevon zajnak kitett egyedek veacuternyomaacutesa noumlvekedett szaporodaacutesukban zavar keletkezett alacsonyabb szaacutemban eacutes kisebb testtoumlmegű egyedeket hoztak vilaacutegra Elsősorban egerek eseteacuteben magas volt a fejlődeacutesi rendellenesseacuteggel szuumlletett egyedek szaacutema

Haszonaacutellatok eseteacuteben az aacutellatok viselkedeacuteseacutenek megvaacuteltozaacutesaacutet (pl menekuumlleacutesi reakcioacute) toumlbbek koumlzoumltt magas veacuternyomaacutest a veacuter oumlsszetevőnek megvaacuteltozaacutesaacutet (pl tejelő marha eseteacuteben egy 97 dB hangerősseacutegű traktor hataacutesaacutera jelentősen csoumlkkent a veacuter hemoglobinszintje) valamint tejhozam csoumlkkeneacutest tapasztaltak Hasonloacutean a toumlbbi aacutellatcsoporthoz a haszonaacutellatokat is elsősorban a hirtelen bekoumlvetkező nem aacutellandoacute hanghataacutesok zavarjaacutek a legjobban

A zaj vadon eacutelő aacutellatokra gyakorolt legnyilvaacutenvaloacutebb hataacutesa a menekuumlleacutesi reakcioacute előideacutezeacutese A kuumlloumlnboumlző fajok meglehetősen kuumlloumlnboumlző moacutedon reagaacutelnak a zajhataacutesokra Egyesek keacutepesek hozzaacuteszokni a zajokhoz joacute peacutelda erre a vaacuteroslakoacute aacutellatok neacute-pes csoportja Azonban szaacutemos faj eseteacuteben egy hirtelen bekoumlvetkezett hanghataacutes (pl szuperszoacutenikus repuumllőgeacutep aacuteltal előideacutezett hangrobbanaacutes) eleacuteg ahhoz hogy sikertelen legyen egy szaporodaacutesi ciklus (ez kuumlloumlnoumlsen madarak eseteacuteben jellemző) Eacuterdekesseacutegkeacuteppen meg lehet emliacuteteni hogy egy galamb hallaacutesa a 10 Hz-alatti tartomaacutenyban 50 dB-el eacuterzeacutekenyebb az embereacuteneacutel

Tovaacutebbi gerinces (huumlllők keacuteteacuteltűek halak) eacutes gerinctelen fajok eseteacuteben is van kaacuteros hataacutesa a zajnak A maacuter emliacutetett fajokhoz hasonloacutean hallaacuteskaacuterosodaacutes taacuteplaacutelkozaacutesieacutes szaporodaacutesi rendellenesseacuteg paacutenik reakcioacute kannibalizmus eacutes akaacuter 50-os eacutelethossz csoumlkkeneacutes tapasztalhatoacute hang hataacutesaacutera

A szaacutemos megfigyeleacutes eacutes adat elleneacutere meacuteg tovaacutebbi oumlsszetettebb vizsgaacutelatok szuumlkseacutegesek a zaj okozta pontos fizioloacutegiai populaacutecioacutedinamikai stb vaacuteltozaacutesok feltaacuteraacutesaacutehoz

A zajjal kapcsolatos alapfogalmak

A hang eacutes a hangteacuter jellemzői

A hang valamilyen koumlzegben leacutetrejoumlvő rezgeacutes A vivőkoumlzeg szerint megkuumlloumlnboumlztetuumlnk leacuteghangot (a vivőkoumlzeg gaacutez leggyakrabban levegő) folyadeacutekhangot (a vivőkoumlzeg folyadeacutek leggyakrabban viacutez) testhangot (a vivőkoumlzeg valamilyen szilaacuterd test)

A hang a koumlzegben hullaacutem alakban terjed Gaacutezokban eacutes folyadeacutekokban csak hosszanti (longitudinaacutelis) hullaacutemok keletkeznek szilaacuterd testekben ezen kiacutevuumll maacutes hullaacutemtiacutepusok is felleacutepnek pl haraacutent- nyomaacutesi hajliacutetoacute- csavaroacute feluumlleti (Rayleigh-)hullaacutemok

A teacuternek azt a reacuteszeacutet amelyben a hanghullaacutemok terjednek hangteacuternek nevezzuumlk A hangteacuter a hely eacutes idő fuumlggveacutenyeacuteben keacutet mennyiseacuteggel iacuterhatoacute le a gyakorlatban rendszerint a hangnyomaacutest eacutes a reacuteszecskesebesseacutegget adjuk meg A hangnyomaacutes a hangteacuter meacuterhető adata A reacuteszecskesebesseacuteg a vivőkoumlzeg elemi reacuteszecskeacuteinek vaacuteltakozoacute (rezgeacutes-)sebesseacutege amellyel azok nyugalmi helyzetuumlk koumlruumll rezegnek A szomszeacutedos reacuteszecskeacutek egymaacutesnak adjaacutek aacutet energiaacutejukat iacutegy toumlrteacutenik a hullaacutemterjedeacutes

A hangsebesseacuteg a hullaacutem terjedeacutesi sebesseacutege A c hangsebesseacuteg ms a koumlzeg tulajdonsaacutegaitoacutel fuumlgg Gaacutezokban

ahol κ a fajhőviszony p0 a koumlzeg statikus nyomaacutesa Pa ρ0 a koumlzeg nyugalmi sűrűseacutege kgm 3 Levegőben a hangsebesseacuteg leacutenyegeacuteben az abszoluacutet hőmeacuterseacuteklettől fuumlgg

ahol T a levegő abszoluacutet hőmeacuterseacuteklete K

Szilaacuterd testekben a hangsebesseacuteg a hullaacutemtiacutepustoacutel is fuumlgg Legnagyobb sebesseacuteggel a tiszta longitudinaacutelis hullaacutemok terjednek Sebesseacuteguumlk rudakban cL ms



ahol E az anyag rugalmassaacutegi modulusa Pa ρ az anyag sűrűseacutege kgm3

A T perioacutedusidő az a legroumlvidebb idő amely alatt a rezgeacutes periodikusan ismeacutetlődik A hang f frekvenciaacuteja az egy maacutesodpercreeső teljes rezgeacutesek szaacutema meacuterteacutekegyseacutege a hertz (Hz) A frekvencia a perioacutedusidő reciproka

A hangsebesseacutegből eacutes a frekvenciaacuteboacutel szaacutemiacutethatoacute a hullaacutemhossz

Az emberi fuumll a 2016 000 (kiveacutetelesen a 1620 000) Hz frekvenciatartomaacutenyba eső hangokat eacuterzeacutekeli Az enneacutel kisebb frekvenciaacutejuacute hangokat infrahangnak miacuteg a hallaacutestartomaacuteny foumlleacute eső hangokat ultrahangnak nevezzuumlk (29 aacutebra) Az eacuterzeacutekeleacutesnek nem csak frekvencia- hanem hangnyomaacuteskorlaacutetai is vannak A meacuteg eacuteppen hallhatoacute hangok frekvenciafuumlggveacutenyeacutet halaacuteskuumlszoumlbnek nevezzuumlk A legkisebb hallhatoacute hang hangnyomaacutesa kb 1410-5 Pa A hallaacuteskuumlszoumlb alaacute eső hangok a kuumlszoumlb alatti hangok A hang erősseacutegeacutet noumlvelve eleacuterjuumlk a faacutejdalomkuumlszoumlboumlt A faacutejdalomkuumlszoumlb is fuumlgg a frekvenciaacutetoacutel de kisebb meacuterteacutekben mint a hallaacuteskuumlszoumlb A faacutejdalomkuumlszoumlb feletti hangokat szuperhangnak hiacutevjuk

A gyakorlatban aacuteltalaacuteban a hangnyomaacutes effektiacutev eacuterteacutekeacutet hasznaacuteljuk a műszerek is elsősorban ezt meacuterik A hangnyomaacutes effektiacutev eacuterteacutekeacutenek pe jeleacuteből az ldquoerdquo indexet rendszerint elhagyjuk eacutes p hangnyomaacuteson annak effektiacutev eacuterteacutekeacutet eacutertjuumlk Ennek matematikai kifejezeacutese

ahol T az integraacutelaacutesi idő (időaacutellandoacute)

Szinuszos tisztahang eseteacuten az effektiacutev eacuterteacutek

ahol pmax a hangnyomaacutes legnagyobb pillanatnyi eacuterteacuteke (amplituacutedoacuteja) Pa



57 aacutebra A normaacutelis halaacutesteruumllet

A hangteacuter maacutesik fontos jellemzőjeacutenek a reacuteszecskesebesseacutegnek az effektiacutev eacuterteacuteke hasonloacutekeacutepp iacuterhatoacute fel

A hanghullaacutem I intenzitaacutesa Wm2 a hangnyomaacutes eacutes a reacuteszecskesebesseacuteg szorzataacutenak időbeli aacutetlagaacuteval egyenlő

ahol a feluumllvonaacutes az időbeli aacutetlagolaacutest jelenti

A hanghullaacutem W teljesiacutetmeacutenye W

A koumlzeg nyugalmi sűrűseacutegeacutenek eacutes a hullaacutem sebesseacutegeacutenek szorzataacutet Z0 fajlagos akusztikai impedanciaacutenak maacutes neacuteven akusztikai kemeacutenyseacutegnek nevezzuumlk Pa s m

ahol ρ0 a koumlzeg nyugalmi sűrűseacutege kgm3 c a hangsebesseacuteg ms

Az intenzitaacutes eacutes a hangnyomaacutes koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutes siacutekhullaacutem eseteacuten

Az S feluumlleten aacutethaladoacute teljesiacutetmeacuteny

Hanghullaacutemok

Szabad siacutekhullaacutem eseteacuten a hullaacutemfrontok siacutekok a terjedeacutes egydimenzioacutes A hullaacutemfrontok c sebesseacuteggel akadaacutelytalanul haladnak a teacuter egyik iraacutenyaacuteba az x iraacutenyba

A teacuterben minden iraacutenyban terjedő goumlmbhullaacutemok legegyszerűbb esete ha a hangforraacutes a teacuterfogataacutet periodikusan vaacuteltoztatoacute uacuten leacutelegző goumlmb Goumlmbhullaacutem eseteacuten a hangnyomaacutes amplituacutedoacuteja nem fuumlggetlen a taacutevolsaacutegtoacutel hanem a hangforraacutes koumlzeacuteppontjaacutetoacutel valoacute taacutevolsaacuteggal fordiacutetva araacutenyos A reacuteszecskesebesseacuteg csak a hangforraacutestoacutel a hullaacutemhosszhoz viszonyiacutetva nagyobb taacutevolsaacutegban az uacuten taacutevolteacuterben van a hangnyomaacutessal faacutezisban

A siacutekhullaacutemok intenzitaacutesa a taacutevolsaacuteg fuumlggveacutenyeacuteben - a veszteseacutegektől eltekintve - nem vaacuteltozik mivel a feluumllet amelyen a teljesiacutetmeacuteny eloszlik aacutellandoacute Goumlmbhullaacutemok eseteacuten az intenzitaacutes r taacutevolsaacutegban

ahol W a hangforraacutes teljesiacutetmeacutenye

Ha a hangteacuter valamely helyeacuten keacutet vagy toumlbb hullaacutem talaacutelkozik interferencia koumlvetkezik be (szuperpoziacutecioacute elve) Amikor azonos frekvenciaacutejuacute eacutes amplituacutedoacutejuacute azonos faacutezisuacute hullaacutemok talaacutelkoznak az amplituacutedoacute megkeacutetszereződik Ha a faacuteziskuumlloumlnbseacuteg ω (180deg) akkor az eredő 0 lesz a keacutet hullaacutem kioltja egymaacutest

Az interferencia gyakori esete amikor a hangvisszaverődeacutes koumlvetkezteacuteben keacutet azonos frekvenciaacutejuacute ellenkező iraacutenyban haladoacute hullaacutem talaacutelkozik Ilyenkor aacutelloacutehullaacutem joumlhet leacutetre amelynek λ2 taacutevolsaacutegokban helyhez koumltoumltt



maximumai eacutes ezek koumlzoumltt nullapontjai (csomoacutepontjai) vannak

Szintek

A hangteacuter jellemzői nagy eacuterteacutektartomaacutenyt fognak aacutet A hangnyomaacutes gyakorlatban előforduloacute eacuterteacutekei pascalban 106 nagysaacutegrend kuumlloumlnbseacutegűek A hangintenzitaacutes ill a hangteljesiacutetmeacuteny Wm2 ill W a hangnyomaacutessal valoacute neacutegyzetes oumlsszefuumlggeacutes miatt 12 nagysaacutegrendet fog aacutet A gyakorlatban ezeacutert ezeket a mennyiseacutegeket nem termeacuteszetes egyseacutegben adjuk meg hanem szintekkel szaacutemolunk decibelben dB A szintek szaacutemolaacutesakor hasznaacutelt mennyiseacutegek mindig effektiacutev eacuterteacutekek

A hangnyomaacutesszint Lp dB

ahol po = 2 10-5 Pa a hangnyomaacutes alapeacuterteacuteke

Az LI hangintenzitaacutesszint dB

ahol Io = 10-12 Wm a hangintenzitaacutes alapeacuterteacuteke

Az LW hangteljesiacutetmeacutenyszint dB

ahol Wo = 10-12 W a hangteljesiacutetmeacuteny alapeacuterteacuteke

A szintek oumlsszegzeacutesekor a hangnyomaacutesneacutegyzeteket a hagintenzitaacutesokat ill a hangteljesiacutetmeacutenyeket kell oumlsszeadni Az Le eredő szint

ahol Li az i-ik oumlsszegzendő szint

Hangsziacutenkeacutep

A hangnyomaacutesszintek aacutebraacutezolaacutesaacutet a frekvencia fuumlggveacutenyeacuteben hangsziacutenkeacutepnek nevezzuumlk A tisztahang (szinuszos hang) sziacutenkeacutepe az adott frekvenciaacutehoz tartozoacute egyetlen fuumlggőleges vonal Oumlsszetett periodikus hang sziacutenkeacutepe vonalas Oumlsszetett nem periodikus hang eseteacuten folytonos sziacutenkeacutepet kapunk

A frekvencia elemzeacuteseacutehez saacutevszűrőket ill digitaacutelis technikaacutet hasznaacutelunk A saacutevszűrők a hangenergiaacutet meghataacuterozott frekvenciahataacuterok koumlzoumltt azaz meghataacuterozott frekvenciasaacutevban aacutetengedik e saacutevon kiacutevuumll azonban visszatartjaacutek A koumlrnyezeti zajmeacutereacutesekben leggyakrabban oktaacutev- vagy tercszűrőket alkalmazunk de vannak keskenyebb saacutevuacute szűrők is Az alkalmazott szűrők szerint oktaacutevsaacutevos tercsaacutevos vagy keskenysaacutevuacute elemzeacutesről beszeacuteluumlnk A digitaacutelis berendezeacutesek ugyanezeket a jelenseacutegeket szaacutemsorokkal keacutepzett műveletek uacutetjaacuten aacutelliacutetjaacutek elő

Hangterjedeacutes

A zajvizsgaacutelat a helyzetelemzeacutes a zajcsoumlkkenteacutest megalapozoacute teveacutekenyseacuteg valamint a műszaki akusztikai tervezeacutes teruumlleteacuten az első leacutenyeges leacutepeacutes hogy ismerjuumlk a hangteacuterben a zajforraacutes okozta hangnyomaacutes szintelosztaacutest Egy adott zajhelyzet elemzeacuteseacuteneacutel a hangnyomaacutes szinteloszlaacutes zajszintmeacuterővel megmeacuterhető Amikor azonban egy olyan zajforraacutes mint pl egy zajos gyaacuter meacuteg csak a rajzasztalon leacutetezik akkor ennek a zajkibocsaacutetaacutesaacutet valamilyen elmeacuteleti keacuteplet segiacutetseacutegeacutevel meg kell becsuumllni annak eacuterdekeacuteben hogy megelőzzuumlk a kellemetlen zajhataacutesokat Ezen szaacutemiacutetaacutesok elveacutegzeacuteseacutehez ismerni kell azokat a teacutenyezőket amelyek a hangforraacutesok koumlruumll kialakuloacute hangteacuter energiaviszonyait az elsugaacuterzott hangenergia terjedeacuteseacutet befolyaacutesoljaacutek



A hangforraacutesokra jellemző hangteljesiacutetmeacuteny eacutes a hangteacuter koumlzoumltti kapcsolatra doumlntő hataacutessal van

bull a hangforraacutest koumlruumllvevő teacuter jellege (szabadteacuter zaacutert teacuter)

bull a hangforraacutes alakja

bull a hangforraacutes teacuterben elfoglalt helyzete

bull a hangforraacutes az oumlssz-hangteljesiacutetmeacutenyeacutenek mekkora haacutenyadaacutet sugaacuterozza a hangteacuter kuumlloumlnboumlző reacuteszeibe

bull a terjedeacutes uacutetjaacuteban levő hangakadaacutely

Az előbbiekneacutel keveacutesbeacute befolyaacutesoloacute teacutenyező a teacuter aacutellapota (a hőmeacuterseacutekleteloszlaacutes a sűrűseacuteg a szeacutel sebesseacutege iraacutenya a paacuteratartalom) hacsak nem nagyon hosszuacute a terjedeacutesi uacutet

A noumlveacutenyzet hataacutesa

Ha a hang noumlveacutenyzeten (bokrok faacutek) halad aacutet szoacuteroacutedaacutes eacutes hangelnyeleacutes koumlvetkezteacuteben toumlbbletcsillapiacutetaacutes koumlvetkezik be A toumlbbletcsillapiacutetaacutes fuumlgg a frekvenciaacutetoacutel a noumlveacutenyzet fajtaacutejaacutetoacutel eacutes sűrűseacutegeacutetől eacutes a noumlveacutenyzeten keresztuumllvezetett hanguacutet hosszuacutesaacutegaacutetoacutel A toumlbbletcsillapiacutetaacutes koumlvetkezteacuteben leacutetrejoumlvő ΔLn hangnyomaacutesszint-csoumlkkeneacutes kuumlloumlnboumlző noumlveacutenyzettiacutepusokra aacutetlagosan az alaacutebbi oumlsszefuumlggeacutessel szaacutemiacutethatoacute

ahol f a frekvencia (Hz) d a hanguacutet a noumlveacutenyzeten keresztuumll (m)

Eacuterdemi zajcsoumlkkenteacutes csak aljnoumlveacutenyzettel rendelkező sűrű erdő eseteacuten eacuterhető el ha a noumlveacutenyzeten teacutenylegesen aacutethaladoacute hanguacutet legalaacutebb 3050 m

A noumlveacutenyzet csak a foumlld felsziacuteneacuten attoacutel 3-4 m magassaacutegig eacuterezteti hataacutesaacutet eacutes semmi esetre sem nyuacutejt veacutedelmet a magasan fekvő zajforraacutesok ellen A noumlveacutenyzet noumlveacutesi ideje lombossaacutega bizonytalan sűrűseacutege eacutes a leacutegaacutellapot (szeacutel hőmeacuterseacuteklet) befolyaacutesa miatt a veacutedősaacutevok hateacutekonysaacutegaacutera a legkoumlruumlltekintőbb oacutevatossaacuteggal lehet szaacutemiacutetani

Hangvisszaverődeacutes

A hangvisszaverődeacutest figyelembe kell venni ha a zajforraacutes vagy a megfigyelő koumlzeleacuteben nagyobb hangvisszaverő feluumlletek (falak eacutepuumlletek stb) vannak Ilyen esetben tuumlkroumlzeacutessel kapott tuumlkoumlrzajforraacutessal szaacutemolhatunk A hangvisszaverő feluumllet koumlzeleacuteben a hangnyomaacutesszint 3 dB-lel emelkedik

Meteoroloacutegiai hataacutesok

A szeacutel eacutes a hőmeacuterseacuteklet-gradiens hataacutesa

A nyiacutelt foumlldfelsziacuten foumlloumltt mindig leacutetezik jelentős fuumlggőleges iraacutenyuacute szeacutel- eacutes hőmeacuterseacutekleti gradiens melynek nagysaacutega eacutes előjele befolyaacutesolja a zajterjedeacutesi viszonyokat

A szeacutelsebesseacuteg eacutes a hang terjedeacutesi sebesseacutege vektoriaacutelisan oumlsszegződik iacutegy a szeacuteliraacutennyal megegyező iraacutenyuacute hangterjedeacutes nagyobb ellenkező iraacutenyban kisebb sebesseacutegű A leacutegaacuteramlaacutest a talaj koumlzeleacuteben a noumlveacutenyzet eacutes a beeacutepiacuteteacutes feacutekezi ezaacuteltal a szeacutelsebesseacuteg a magassaacuteg noumlvekedeacuteseacutevel noumlvekszik Emiatt a hanghullaacutemok a szeacuteliraacutenyban toumlrteacutenő terjedeacutesneacutel a foumlld feleacute ellenkező iraacutenyuacute terjedeacutesneacutel a foumlldtől felfeleacute hajlanak el

A szeacutellel szembeni zajterjedeacutesneacutel bizonyos taacutevolsaacutegra aacuternyeacutek joumln leacutetre Szeacuteliraacutenyban toumlrteacutenő zajterjedeacutesneacutel azonban nem alakul ki aacuternyeacutek sőt a hanghullaacutemok foumlld feleacute hajlaacutesa ebben az esetben a mesterseacutegesen akadaacutelyozott zajterjedeacutest kedvezőtlenuumll befolyaacutesolja eacutes a zajcsoumlkkentő hataacutest reacuteszben vagy teljesen megszuumlnteti

A szeacutel hataacutesa kuumlloumlnoumlsen nagy taacutevolsaacutegokban okozhat nagy hangnyomaacutesszint-ingadozaacutesokat

A szeacutelhez hasonloacute hataacutest okoz a zajterjedeacuteseacutere a hőmeacuterseacuteklet is Abban az esetben amikor a hullaacutemfront bizonyos reacuteszeinek terjedeacutesi sebesseacutege kuumlloumlnboumlzik a hullaacutemfront toumlbbi reacuteszeacutenek sebesseacutegeacutetől a hullaacutemfront iraacutenya megvaacuteltozik



Nappal a talajfelmelegedeacutes koumlzben a levegő felsőbb reacutetegei hidegebbek mint az alsoacutek azaz negatiacutev hőmeacuterseacuteklet- gradiens alakul ki az alsoacutebb reacutetegekben a hanghullaacutem uacutetjaacutet jelző nyomvonal felfeleacute goumlrbuumll eacutes bizonyos taacutevolsaacutegban aacuternyeacutekzoacutena alakul ki

Abban az esetben ha az alsoacute reacutetegek hidegebbek (teacutelen valamint tiszta szeacutelcsendes eacutejszakaacuteban) mint a felsők akkor a nyomvonal a foumlld feleacute hajlik el

A talaj hataacutesa

A talaj koumlzeleacuteben bekoumlvetkező kuumlloumlnboumlző hataacutesok toumlbbletcsillapiacutetaacutest okozhatnak A foumlldhataacutes komplex jelenseacuteg amelyet a foumlld hangvisszaverő eacutes hangelnyelő tulajdonsaacutega egyuumlttesen ideacutez elő eacutes amelyet jelentős meacuterteacutekben befolyaacutesolnak a foumlldkoumlzeli meteoroloacutegiai viszonyok A foumlld (eacutes itt foumlldoumln eacutertuumlnk baacutermilyen a gyakorlatban előforduloacute visszaverő eacutes elnyelő feluumlletet) elnyeleacutese eacutes reflexioacuteja a foumlld akusztikai tulajdonsaacutegai eacutes impedenciaacuteja mellet a zajforraacutes eacutes az eacuteszlelő magassaacutegaacutetoacutel eacutes taacutevolsaacutegaacutetoacutel is fuumlgg A kemeacuteny feluumlletek (beton aszfalt) hangelnyeleacutese nagyon csekeacutely a fuumlves teruumllet koumltoumltt talaj elnyeleacutese maacuter jelentős Ha a zajforraacutes a talaj foumlloumltt van interferencia leacutep fel a megfigyelő helyeacuten a koumlzvetlen eacutes a talajroacutel visszavert hangsugaacuter koumlzoumltt Nagyobb taacutevolsaacutegok eseteacuten a hangelnyeleacutes eacutes szoacuteroacutedaacutes koumlvetkezteacuteben 3 dB toumlbbletcsillapiacutetaacutessal szaacutemolhatunk a szabad feacutelteacuteri terjedeacuteshez keacutepest A sűrű fű vagy maacutes aljnoumlveacutenyzet leacutenyegesen nagyobb csillapiacutetaacutest eredmeacutenyez mint az elnyelő talajok (pl homok) A csillapiacutetaacutes eleacuterheti a 20 dB100 m eacuterteacuteket is

Hangaacuternyeacutekolaacutes hataacutesa

A foumlldfelsziacuteni hangterjedeacutest jelentősen befolyaacutesoljaacutek a kuumlloumlnboumlző akadaacutelyok - haacutezak haacutezsorok falak gaacutetak - eacutes a domborzati viszonyok Az akadaacutelyok moumlgoumltt hangaacuternyeacutek alakul ki ahova ha maacutes visszaverő feluumlletek nincsenek a koumlzelben csak az akadaacutely felső eacuteleacutet eacutes reacutetegeit megkeruumllve a hullaacutemelhajlaacutes jelenseacutege miatt eacutes kuumlloumlnleges terjedeacutesi viszonyok koumlvetkezteacuteben jut el a hang A hang uacutetjaacuteba helyezett akadaacutely (eacutepuumllet terepalakulat zajveacutedő fal) moumlgoumltt hangaacuternyeacutek keletkezik

Az akadaacutely eacuteleacuteneacutel a hang szoacuteroacutedik ezeacutert az aacuternyeacutekolaacutes nem teljes a hangakadaacutely moumlgeacute is jut hangenergia

Ez meglehetősen bonyolult moacutedszer a gyakorlatban kuumlloumlnboumlző elmeacuteleti eacutes tapasztalati megfontolaacutesok alapjaacuten levezetett koumlzeliacutető oumlsszefuumlggeacutesek terjedtek el

Hanggaacutetlaacutes fogalma mennyiseacutegei

A falak szerkezetuumlktől fuumlggően kisebb-nagyobb meacuterteacutekben gaacutetoljaacutek a hang terjedeacuteseacutet A falba behatoloacute I1 intenzitaacutesuacute hanghullaacutem a falban energiaacuteja egy reacuteszeacutet elveszti majd a maacutesik oldalon a falboacutel kileacutepve I2 intenzitaacutesi hullaacutemkeacutent tovaacutebbhalad A keacutet intenzitaacutes viszonya a transzmisszioacutes teacutenyező

A hanggaacutetlaacutes nem maacutes mint az adott feluumlletű falba beleacutepő I 1 eacutes annak kileacutepő I2 intenzitaacutesok viszonyaacutenak tiacutezszeres logaritmusa

A hanggaacutetlaacutes eacuterteacuteke a fal fizikai tulajdonsaacutegara jellemző eacutes aacuteltalaacuteban nem egyenlő azon keacutet helyiseacutegben uralkodoacute hangnyomaacutesszintek kuumlloumlnbseacutegeacutevel melyeket a vizsgaacutelt fal elvaacutelaszt

Zajforraacutesok zajcsoumlkkenteacutes

A koumlrnyezetuumlnkben kialakuloacute zajviszonyokat szaacutemos teacutenyező hataacuterozza meg de elsősorban meghataacuterozoacute a zajforraacutes tiacutepusa eacutes műkoumldeacutesi koumlruumllmeacutenyei

A koumlrnyezeti zajforraacutesokat az alaacutebbi főbb csoportokra oszthatjuk

Ipari (uumlzemi) zajforraacutesok

Uumlzemi zajforraacutesnak tekintjuumlk az ipari termelő eacutes szolgaacuteltatoacute uumlzemeket beleeacutertve a teruumlletuumlkoumln mozgoacute



jaacuterműveket az eacutepuumlletek rendelteteacutesszerű hasznaacutelataacutet biztosiacutetoacute geacutepi berendezeacuteseket (pl kereskedelmi eacutes lakossaacutegi szellőző- eacutes kliacutemaberendezeacutesek transzformaacutetorok stb) A jelenlegi jogszabaacutelyi előiacuteraacutesoknak megfelelően ebbe a csoportba tartoznak az un ldquoszabadidősrdquo zajforraacutesok (kulturaacutelis- szoacuterakoztatoacute- vendeacuteglaacutetoacute- sportleacutetesiacutetmeacuteny -berendezeacutes -teveacutekenyseacuteg) is

Koumlzlekedeacutesi eredetű zajforraacutes

A viacutezi eacutes leacutegi uacutetvonalon koumlzuacuteton koumlzlekedeacutesi teruumlleten elhelyezkedő geacutepjaacutermű vaacuterakozoacute- (parkoloacute-) helyen vasuacutetvonalon paacutelyaudvaron repuumllőteacuteren eacutes egyeacuteb felleszaacutelloacutehelyen kikoumltőben (egyuumltt koumlzlekedeacutesi leacutetesiacutetmeacutenyben) toumlrteacutenő a koumlzlekedeacutessel koumlzvetlenuumll oumlsszefuumlggő jaacuterműmozgaacutes jaacuterműműkoumldteteacutes zajkibocsaacutetaacutesa

Zajcsoumlkkenteacutes soraacuten minden esetben az alaacutebbi eljaacuteraacutesok alkalmazhatoacutesaacutegaacutet kell megvizsgaacutelni

bull a kisugaacuterzott zajteljesiacutetmeacuteny csoumlkkenteacutese a geacutep berendezeacutes konstrukcioacutes kialakiacutetaacutesaacutenak vagy a technoloacutegia vaacuteltoztataacutesaacutenak segiacutetseacutegeacutevel

bull a zajterjedeacutesi viszonyok megvaacuteltoztataacutesa (tokozaacutes zajveacutedő ernyők teremakusztikai viszonyok moacutedosiacutetaacutesa stb)

bull az embert eacuterő zajterheleacutes csoumlkkenteacutese (pl munkahelyen egyeacuteni veacutedőeszkoumlzoumlk alkalmazaacutesa eacutepuumlletekben nyiacutelaacuteszaacuteroacutek hanggaacutetlaacutesaacutenak noumlveleacutese)

Videoacute 4

Aacuteramlaacutesi zajok geacutepzajok

Folyadeacutekok eacutes gaacutezok aacuteramlaacutesakor zaj keletkezik Az aerodinamikai zajforraacutesok igen elterjedtek eacutes a legnagyobb intenzitaacutesuacute zajforraacutesok koumlzeacute tartoznak (pl szellőztető berendezeacutesek gőz- eacutes gaacuteznyomaacutescsoumlkkentők kompresszorok pneumatikus geacutepek biztonsaacutegi szelepek sugaacuterhajtoacuteművek propellerek kuumlloumlnfeacutele eacutegők kazaacutenokban kemenceacutekben stb)

A koumlzuacuteti eacutes a vasuacuteti koumlzlekedeacutesi zaj

A koumlzlekedeacutes a koumlrnyezeteacuteben ndash főuacutetvonalak vasuacuteti fővonalak menteacuten ndash esetenkeacutent akaacuter 80 dB-t is eleacuterő illetve megkoumlzeliacutető egyeneacuterteacutekű A-hangnyomaacutesszinteket okozhat Jelentőseacutegeacutet az is emeli hogy a koumlzlekedeacutesi zaj a lakossaacuteg igen nagy haacutenyadaacutera kiterjedő terheleacutest okoz

Az utakon kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute eacutes zajkibocsaacutetaacutesuacute jaacuterművek kuumlloumlnboumlző uumlzemaacutellapotban vaacuteltozoacute sebesseacuteggel haladnak az okozott zajt a fentieken kiacutevűl a koumlrnyezeti viszonyok (pl beeacutepiacutetettseacuteg az uacutetburkolat fajtaacuteja eacutes aacutellapota stb) is befolyaacutesoljaacutek Koumlzlekedeacutesi zaj eseteacuten ezeacutert az utat vagy vasuacutetvonalat tekintjuumlk egyetlen egyseacuteges vonalszerű zajforraacutesnak Az uacutet- vagy vasuacutetvonal zajkibocsaacutetaacutesaacutet az uacutettoacutel meghataacuterozott taacutevolsaacutegban akadaacutelytalan terjedeacutes felteacutetelezeacutese mellett meghataacuterozott egyeneacuterteacutekű A-hangnyomaacutesszinttel jellemezhetjuumlk A vonatkoztataacutesi taacutevolsaacuteg (a vonatkozoacute szaacutemiacutetaacutesi szabvaacutenyelőiacuteraacutesok szerinti referenciapont) utak eseteacuten 75 m vasutak eseteacuten 25 m Koumlzlekedeacutesi zaj megiacuteteacuteleacutesi ideje (az egyeneacuterteacutekű A-hangnyomaacutesszint LAeq vonatkoztataacutesi ideje) az előiacuteraacutesok szerint nappal 16 oacutera eacutejszakai időszakban 8 oacutera

A koumlzuacuteti eacutes vasuacuteti koumlzlekedeacutes aacuteltal okozott zaj a forgalmi adatok valamint a terepviszonyok az eacutepiacutetmeacutenyek eacutes az uacutet (vasuacutet) egymaacuteshoz viszonyiacutetott elhelyezeacuteseacutenek ismereteacuteben szaacutemiacutethatoacute

Az eacutepiacuteteacutesuumlgy a teruumlletrendezeacutes eacutes telepuumlleacutesuumlzemelteteacutes eacutes az uacutettervezeacutes zajveacutedelmi feladatai

A koraacutebban hasznaacutelatos ldquoeacutepiacuteteacutesuumlgyrdquo fogalma az Alkotmaacuteny 1990-es moacutedosiacutetaacutesaacutenaacutel uacutej sziacutenezetet kapott miszerint az aacutellampolgaacuterok lehető legmagasabb szintű testi eacutes lelki egeacuteszseacuteghez valoacute jogaacutet a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg - egyebek mellett termeacuteszetesen - az eacutepiacutetett eacutes a termeacuteszetes koumlrnyezet veacutedelmeacutevel valoacutesiacutetja meg Itt jelent meg tehaacutet előszoumlr az eacutepiacutetett koumlrnyezet fogalma A koumlrnyezet - valljuk valamennyien - egyseacuteges egeacutesz amelyben az eacutepiacutetett eacutes a termeacuteszeti elemek tehaacutet a termeacuteszet eacutes az eacutepiacuteteacutesi munka eredmeacutenyekeacutent leacutetrehozott koumlrnyezet egyseacuteges egeacuteszet alkot amelyek egymaacutest alakiacutetjaacutek befolyaacutesoljaacutek Ezek egyuumltt keacutepezik az ember szűkebb eacutes taacutegabb koumlrnyezeteacutet Ezt a fontos elvet hangsuacutelyozza maacuter az 1995-ben elfogadott LIII toumlrveacuteny mely a koumlrnyezet veacutedelmeacutenek aacuteltalaacutenos szabaacutelyairoacutel szoacutel A koumlrnyezetveacutedelmi toumlrveacuteny azt mondja ki eacutes ceacutelkeacutent azt fogalmazza meg hogy az ember eacutes koumlrnyezete harmonikus kapcsolataacutenak kialakiacutetaacutesaacutet biztosiacutetani kell A termeacuteszeti koumlrnyezet mellett egyre dominaacutensabb moacutedon kell foglalkozni az eacutepiacuteteacutesi munka eredmeacutenyekeacutent



leacutetrejoumltt koumlrnyezettel is Ez utoacutebbi az eacutepiacutetett koumlrnyezet melynek szabaacutelyait az 1997 eacutevi LXXVII toumlrveacuteny mely ldquoaz eacutepiacutetett koumlrnyezet veacutedelmeacuterőlrdquo ciacutemet viseli

Az uacutej szemleacuteletű toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet a koumlrnyezet probleacutemaacutejaacutenak előteacuterbe keruumlleacutese - mely maacuter a 80-as eacutevek koumlzepeacuten maacuter erőteljesen jelentkezett - segiacutetette Az Eacutepiacuteteacuteszek Nemzetkoumlzi Szervezete 1993 eacutevi Chicagoacutei Konferenciaacutejaacutenak zaacuteroacute nyilatkozataacuteban peacuteldaacuteul azt a mondatot fogadta el mottoacutejaacuteul hogy a jelenkor igeacutenyeinek kieleacutegiacuteteacutese nem toumlrteacutenhet a joumlvő rovaacutesaacutera Tehaacutet mindenek előtt a koumlrnyezettel szembeni szemleacuteletvaacuteltozaacutes az amely motivaacutelta az uacutej toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet Eacutepiacutetett koumlrnyezetuumlnk jelenlegi aacutellapota elmaradottsaacutega szaacutemos feszuumlltseacuteg okozoacuteja A koraacutebban elmondottakboacutel is laacutethatoacute hogy koumlrnyezeti zaj szempontjaacuteboacutel is doumlntő jelentőseacutege van az eacutepiacuteteacuteszeti tervezeacutesnek telepuumlleacutesrendezeacutesnek

A telepuumlleacutesrendezeacutesi terveknek keacutet fő tiacutepusaacutet kuumlloumlnboumlztetjuumlk meg Az egyik a telepuumlleacutesszerkezeti terv amelyik a teruumllet-felhasznaacutelaacutessal az infrastruktuacutera rendszerekkel foglalkozik Ez nem az eacutepiacuteteacutes koumlzvetlen reacutesze inkaacutebb taacutevlati strateacutegiai ceacutelkitűzeacutest takar A maacutesik a szabaacutelyozaacutesi terv illetve a helyi szabaacutelyzat ami viszont inkaacutebb akcioacuteterv jellegű eacutes azt mondja meg hogy egy konkreacutet helyen mit hogyan szabad eacutepiacuteteni Jelentős kuumlloumlnbseacuteg a koraacutebbi aacuteltalaacutenos eacutes reacuteszletes rendezeacutesi tervvel szemben hogy itt nem pusztaacuten a keacutet tervfajta reacuteszletezettseacutegeacuteben van kuumlloumlnbseacuteg hanem alapvetően maacutes a műfajuk Az egyik strateacutegiai a maacutesik akcioacutejellegű tervfajta Szabaacutelyozaacutesi tervet minden esetben koumltelező olyankor keacutesziacuteteni ha uacutej eacutepiacuteteacutesi teruumlletet alakiacutetottak ki vagy uacutej eacutepiacuteteacutesi akcioacute indul valahol illetve ha a koumlrnyezet eacutepiacuteteacuteszeti vagy termeacuteszeti eacuterteacutek figyelembeveacutetele azt megkoumlveteli

A toumlrveacuteny telepuumlleacutesrendezeacutes ceacuteljakeacutent jeloumlli meg a koumlrnyezet veacutedelmeacutet is Előiacuterja hogy a telepuumlleacutesrendezeacutes soraacuten biztosiacutetani kell a teruumlletek koumlzeacuterdeknek megfelelő felhasznaacutelaacutesaacutet figyelembe veacuteve a koumlrnyezet- eacutes termeacuteszetveacutedelem szempontjait

A helyi eacutepiacuteteacutesi szabaacutelyzatot eacutes a telepuumlleacutesrendezeacutesi terveket a megaacutellapiacutetaacutes illetve a joacutevaacutehagyaacutes előtt veacutelemeacutenyeztetni kell a kuumlloumln jogszabaacutelyban meghataacuterozott aacutellamigazgataacutesi szervekkel toumlbbek koumlzt az illeteacutekes koumlrnyezetveacutedelmi feluumlgyelőseacutegekkel is

A telepuumlleacutesszerkezeti terv meghataacuterozza a telepuumlleacutes alakiacutetaacutesaacutenak veacutedelmeacutenek lehetőseacutegeit eacutes a fejleszteacutes iraacutenyait az orszaacutegos eacutes a teacuterseacutegi eacuterdek a szomszeacutedos vagy a maacutes moacutedon eacuterdekelt toumlbbi telepuumlleacutes alapvető jogainak eacutes rendezeacutesi terveinek figyelembeveacuteteleacutevel a koumlrnyezet aacutellapotaacutenak javiacutetaacutesa vagy legalaacutebb szinten tartaacutesa mellett

Az eacutepiacuteteacutes helyi rendjeacutenek biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatnak az orszaacutegos szabaacutelyoknak megfelelően illetve az azokban megengedett elteacutereacutesekkel a koumlrnyezet termeacuteszeti taacuteji eacutes eacutepiacutetett eacuterteacutekeinek veacutedelmeacutevel kapcsolatos jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket helyi eacutepiacuteteacutesi szabaacutelyzatban kell megaacutellapiacutetania

Az eacutepiacutetmeacutenyek elhelyezeacuteseacutevel kapcsolatban biztosiacutetani kell mind a megvaloacutesiacutetandoacute uacutej eacutepiacutetmeacuteny mind a szomszeacuted eacutepiacutetmeacuteny eacutes szomszeacuted ingatlan rendelteteacutesszerű eacutes biztonsaacutegos hasznaacutelhatoacutesaacutegaacutet a koumlrnyezetveacutedelem sajaacutetos koumlvetelmeacutenyeit eacutes eacuterdekeit

Az eacutepiacutetmeacuteny kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacutean szinteacuten konkreacutet koumlvetelmeacutenyeket hataacuteroz meg a toumlrveacuteny Ebben kuumlloumlnaacutelloacute pontkeacutent jelenik meg (kivaacutelva a koumlrnyezetveacutedelemből) a zaj eacutes rezgeacutes elleni veacutedelem Előiacuterja hogy az eacutepiacutetmeacuteny rendelteteacutesszerű hasznaacutelataacuteval jaacuteroacute koumlrnyezetterheleacutes az adott helyen a megengedett meacuterteacuteket ne leacutepje tuacutel

Eacutepiacuteteacutesi engedeacutely akkor adhatoacute meg ha az eacutepiacutetmeacuteny megeacutepiacuteteacutese tervezett hasznaacutelata fenntartaacutesa nem okoz a koumlrnyezeteacuteben olyan kaacuteros hataacutest amely a teruumllet rendelteteacuteseacutenek megfelelő meacuterteacuteket meghaladnaacute az egeacuteszseacuteget vagy a koumlzeacuterdeket egyeacuteb moacutedon seacuterteneacute

A toumlrveacutenyhez kapcsoloacutedoacute miniszteri szintű jogszabaacutelyok előiacuterjaacutek azt is hogy az eacutepiacuteteacutesi engedeacutelyezeacutesi dokumentaacutecioacute szuumlkseacutegszerűen tartalmazza a zaj eacutes rezgeacutes elleni veacutedelmi (akusztikai) megoldaacutesokat az eacutepiacutetmeacuteny eacutes koumlrnyezete koumllcsoumlnhataacutesaacutet is Igazoloacute műszaki szaacutemiacutetaacutesokat kell veacutegezni zajforraacutest tartalmazoacute illetve hataacutereacuterteacutek feletti koumlrnyezeti zajjal terhelt eacutepuumlletneacutel az akusztikai megoldaacutesokroacutel (A bontaacutesi engedeacutelyneacutel meg kell vizsgaacutelni az eacutepiacutetmeacuteny eacutes koumlrnyezete jelenlegi eacutes tervezett aacutellapotaacutet is ndash pl aacuternyeacutekolaacutes megszűneacutese)

Az eacutepiacutetmeacutenyeket csak uacutegy szabad elhelyezni hogy egyuumlttesen sem eredmeacutenyezhetnek a jogszabaacutelyokban vagy a szakhatoacutesaacutegok eseti előiacuteraacutesaiban megaacutellapiacutetott koumlvetelmeacutenyeket meghaladoacute meacuterteacutekű kaacuteros hataacutest koumlrnyezetuumlkre

Egyes konkreacutet reacuteszletekre is kiterjedő szabaacutelyozaacutesok



Az eacutepiacutetmeacutenyt eacutes reacuteszeit szerkezeteit uacutegy kell meacuteretezni eacutes megvaloacutesiacutetani hogy a koumlrnyezeteacuteből hatoacute zaj- eacutes rezgeacuteshataacutesoknak az előiacutert meacuterteacutekben ellenaacutelljon illetőleg azt meghataacuterozott meacuterteacutekig csillapiacutetsa Gondoskodni kell a beeacutepiacutetett vezeteacutekhaacuteloacutezatok eseteacuten azok zaj elleni veacutedelmeacuteről is A vezeteacutekeket olyan helyen eacutes moacutedon kell vezetni eacutes felszerelni hogy a szomszeacutedos helyiseacutegek eacutes oumlnaacutelloacute rendelteteacutesi egyseacutegek rendelteteacutesszerű hasznaacutelataacutet ne veszeacutelyeztesse Kazaacutenhelyiseacutegekre vonatkozoacutean előiacuterja hogy a kazaacutenhelyiseacuteget megkoumlzeliacuteteacuteseacutet szellőzeacuteseacutet az uumlzemeleacutes ceacuteljaacutenak koumlrnyezetveacutedelmi eacutes a vonatkozoacute egyeacuteb előiacuteraacutesoknak megfelelően kell megvaloacutesiacutetani

Jogszabaacutelyok a zaj- eacutes rezgeacutesveacutedelemről

A koumlrnyezeti zajveacutedelem teruumlleteacuten az eacuterveacutenyes aacuteltalaacutenos előiacuteraacutesokat a Minisztertanaacutecs 121983 (V 12) MT szaacutemuacute a zaj- eacutes rezgeacutesveacutedelemről szoacuteloacute rendelete tartalmazza Veszeacutelyes meacuterteacutekűnek eacutes tilos zajkelteacutesnek minősiacuteti azt a zaj- illetve rezgeacutesszintet amely meghaladja a zaj- eacutes rezgeacutesterheleacutesi illetve zajkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket Ez a jogszabaacutelytartalmazza a koumlrnyezeti zaj- eacutes rezgeacutesveacutedelem legfontosabb szabaacutelyait valamint meghataacuterozza a hatoacutesaacutegi hataacuteskoumlroumlket eacutes kijeloumlli a tovaacutebbi szabaacutelyozaacutes iraacutenyait

A rendelet igyekszik a hangsuacutelyt a megelőzeacutesre helyezni az uacutej leacutetesiacutetmeacutenyekre tartalmaz reacuteszletes előiacuteraacutesokat A műszaki tervezeacutes soraacuten lehet ugyanis viszonylag kisebb koumlltseacuteggel ndash esetenkeacutent eacuteppen toumlbbletkoumlltseacuteg neacutelkuumll ndash megfelelő meacuterteacutekű zaj- eacutes rezgeacutescsoumlkkenteacutest eleacuterni A rendelet ezeacutert kuumlloumlnbseacuteget tesz az uacutejonnan leacutetesuumllő eacutes a maacuter meglevő zaj- eacutes rezgeacutesforraacutesok koumlzoumltt Az uacutej leacutetesiacutetmeacutenyekre szigoruacutebb előiacuteraacutesok vonatkoznak

A rendelet az uacutejonnan leacutetesuumllő zaj eacutes rezgeacutes szempontjaacuteboacutel legjelentősebb forraacutesokra tehaacutet a koumlzlekedeacutestől az ipari uumlzemektől eacutes az eacutepiacutetkezeacutesektől szaacutermazoacute zajra eacutes rezgeacutesre aacutellapiacutet meg koumlvetelmeacutenyeket

Az uacutejonnan leacutetesuumllő uumlzemi leacutetesiacutetmeacutenyben folytatott teveacutekenyseacutegre eacutes az eacutepiacuteteacutesi munkaacutekra a rendelet egyedi zajkibocsaacutetaacutesi (emisszioacutes) hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesaacutet teszi koumltelezőveacute maacuter a tervezeacutes faacutezisaacuteban Ilyenkor a tervező koumlteles az elsőfokuacute koumlrnyezetveacutedelmi hatoacutesaacutegtoacutel zajkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacuteket keacuterni eacutes annak betartaacutesaacuteroacutel gondoskodni is koumlteles (6sect)

Ettől csak akkor lehet eltekinteni ha a zajterheleacutesi hataacutereacuterteacutek teljesuumllni fog eacutes erről a tervező nyilatkozik

Hasonloacute az eljaacuteraacutes eacutepiacuteteacutesi munka eseteacuten is de a zajkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeket a kivitelezőnek kell megkeacuternie illetve betartaacutesaacuteroacutel is neki kell gondoskodnia

A meglevő leacutetesiacutetmeacutenyek zajcsoumlkkenteacuteseacutet fokozatosan hosszabb idő alatt lehet megoldani (11sect) A rendelet a meglevő uumlzemi leacutetesiacutetmeacutenyekre is lehetőveacute teszi az egyedi zajkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekek előiacuteraacutesaacutet

A meglevő koumlzlekedeacutesi leacutetesiacutetmeacutenyek forgalma aacuteltal okozott zaj eacutes rezgeacutes meacuterteacutekeacutenek jelentős csoumlkkenteacutese belaacutethatoacute időn beluumll nem valoacutesiacutethatoacute meg A koumlzlekedeacutesi zajra vonatkozoacute hataacutereacuterteacutekek elsősorban uacutej leacutetesiacutetmeacutenyekre eacutertelmezhetők Ennek megfelelően a rendelet a meglevő koumlzlekedeacutesi leacutetesiacutetmeacutenyek eseteacuteben csak szűk koumlrre az emberi egeacuteszseacuteg veacutedelme eacuterdekeacuteben halaszthatatlan feladatokra korlaacutetozza az inteacutezkedeacutes lehetőseacutegeacutet (14sect)

A rendelet a zajveacutedelem sajaacutetossaacutegainak megfelelően az aacuteltalaacutenos veacutedettseacutegen tuacutel fokozottan veacutedett teruumlleteket kuumlloumlnboumlztet meg Ezek mindig oumlsszefuumlggő teruumlletek ahol a koumlvetelmeacutenyek szigoruacutebbak a zaj elleni veacutedettseacuteg jobban eacuterveacutenyesuumll A zajveacutedelem sajaacutetossaacutegai koumlvetkezteacuteben egeacutesz vaacuterosok vagy reacutegioacutek kiemeleacutese nem lehetseacuteges Fokozottan veacutedetteacute iacutegy egyes lakoacutenegyedek gyoacutegy- eacutes uumlduumllőteruumlletek a telepuumlleacutesek egyes kulturaacutelis műemleacuteki vagy piheneacutesi ceacutelokat szolgaacuteloacute reacuteszei nyilvaacuteniacutethatoacutek

A csendes oumlvezetek kijeloumlleacutese a zaj ellen kiemelt kuumlloumlnleges veacutedelmet igeacutenylő leacutetesiacutetmeacutenyek veacutedelmeacutet szolgaacuteljaacutek A csendes oumlvezetek mindig egy meghataacuterozott leacutetesiacutetmeacutenyt vesznek koumlruumll aacuteltalaacuteban kisebb kiterjedeacutesűek Hataacutereacuterteacutekek megaacutellapiacutetaacutesaacutera itt nem keruumll sor a fő ceacutel a zajforraacutesok taacutevoltartaacutesa a leacutetesiacutetmeacutenytől (pl forgalom megtiltaacutesa)

Zajgaacutetloacute veacutedőteruumlletek kijeloumlleacutese indokolt olyan leacutetesiacutetmeacutenyek koumlrnyezeteacuteben amelyek zajkibocsaacutetaacutesa a szuumlkseacuteges meacuterteacutekre nem csoumlkkenthető (19sect) A zajgaacutetloacute veacutedőteruumlleten beluumll a zaj erősseacutege szerinti fokozatokban zajgaacutetloacute oumlvezeteket kell kijeloumllni Ceacutel a telepuumlleacutes fejleszteacuteseacutenek korlaacutetozaacutesa a zajforraacutes iraacutenyaacuteba

A rendelet hatoacutesaacutegi jogkoumlrrel ruhaacutezza fel a koumlrnyezetveacutedelmi hatoacutesaacutegot Főbb feladatai a koumlvetkezők

bull koumlzreműkoumldeacutes a teruumlletrendezeacutesi teruumlletfejleszteacutesi tervek joacutevaacutehagyaacutesaacuteban



bull uumlzemi leacutetesiacutetmeacutenyek eacutes eacutepiacuteteacutesi munka egyedi zajkibocsaacutetaacutesi hataacutereacuterteacutekeinek megaacutellapiacutetaacutesa

bull meghataacuterozott koumlzlekedeacutesi leacutetesiacutetmeacutenyek leacutetesiacuteteacutese soraacuten zaj- eacutes rezgeacutesveacutedelmi szakhatoacutesaacutegi koumlzreműkoumldeacutes

bull a rendelet aacuteltal reacuteszletezett esetekben koumltelezeacutes az egyedi zajkibocsaacutetaacutesi illetőleg zaj- eacutes rezgeacutesterheleacutesi hataacutereacuterteacutekek megtartaacutesaacutera

bull meghataacuterozott esetekben zaj- illetőleg rezgeacutescsoumlkkentő leacutetesiacutetmeacutenyek berendezeacutesek leacutetesiacuteteacuteseacutenek előiacuteraacutesa

bull a zajt illetőleg rezgeacutest okozoacute teveacutekenyseacuteg korlaacutetozaacutesa illetőleg felfuumlggeszteacutese ha az okozott zaj vagy rezgeacutes a koumlrnyezetre koumlzvetlen suacutelyos veszeacutelyt jelent

bull zaj- eacutes rezgeacutesbiacutersaacuteg kiszabaacutesa

bull koumlzreműkoumldeacutes a fokozottan veacutedett teruumlletek a csendes eacutes a zajgaacutetloacute oumlvezetek kijeloumlleacuteseacuteneacutel

A kulturaacutelis szoacuterakoztatoacute uumlduumlleacutesi sport eacutes maacutes hasonloacute szolgaacuteltataacutesi teveacutekenyseacuteg (a rendelet melleacutekleteacuteben felsorolt lista szerint) műkoumldeacutese koumlvetkezteacuteben keletkező zajkelteacutes eseteacuten az elsőfokuacute koumlrnyezetveacutedelmi hatoacutesaacutegi jogkoumlrt a helyi oumlnkormaacutenyzat jegyzője laacutetja el miacuteg egyeacuteb esetekben ez a feladat az illeteacutekes koumlrnyezetveacutedelmi feluumlgyelőseacutegeacute

A zajveacutedelmi rendelet előiacuterja hogy a koumlrnyezetuumlnkben a hataacutereacuterteacuteket tuacutelleacutepő zajkibocsaacutetaacutesuacute uumlzem vagy koumlzlekedeacutesi leacutetesiacutetmeacutenyek uumlzemeltetőit eacutepiacuteteacutesi munka soraacuten a kivitelezőt zaj- illetve rezgeacutesbiacutersaacuteg megfizeteacuteseacutere kell koumltelezni

Oumlnellenoumlrző keacuterdeacutesek

1 Mit nevezuumlnk hangteacuternek

2 Mi az ultrahang

3 Mekkora a legkisebb hallhatoacute hangnyomaacutesa

4 Milyen kuumlszoumlbhangok vannak


16 fejezet - 16 tanulaacutesi egyseacuteg HulladeacutekgazdaacutelkodaacutesAz emberi leacutet egyik legaacuteltalaacutenosabb kiacuteseacuterő jelenseacutege a hulladeacutek keacutepződeacutese A hasznaacutelhatatlannaacute szuumlkseacutegtelenneacute vaacutelt anyagokat az emberiseacuteg eddigi toumlrteacutenete soraacuten egyszerűen visszajuttatta az őt koumlruumllvevő termeacuteszeti koumlrnyezetbe Kuumlloumlnoumlsen jellemző ez a mai un bdquofogyasztoacutei taacutersadalomrdquo-ra a bdquovedd meg ha hasznaacutelt dobd elrdquo felfogaacutes szerint Az emberi teveacutekenyseacuteg reacuteveacuten a termeacuteszetbe keruumllt hulladeacutekok hataacutesa hosszuacute időn keresztuumll nem haladta meg a koumlrnyezet eacutes elemeinek tűrőkeacutepesseacutegeacutet mivel ezen hulladeacutekok

bull minőseacutege hasonloacute volt a termeacuteszeti koumlrfolyamatokban megleacutevő anyagokhoz iacutegy kuumlloumlnoumlsebb zavart nem okoztak

bull mennyiseacuteguumlk nem akadaacutelyozta a termeacuteszet koumlrfolyamaiba valoacute beeacutepuumlleacutesuumlket eacutes ezaacuteltal nem ideacutezte elő e folyamatok megvaacuteltozaacutesaacutet

A tudomaacutenyos-technikai forradalom soraacuten bekoumlvetkezett termeleacutesbővuumlleacutes az uacutejabb eacutes uacutejabb - elsősorban szintetikus anyagok megjeleneacutese a hulladeacutekok koumlzvetlen visszajuttataacutesaacutet a termeacuteszeti koumlrnyezetbe fokozatosan tarthatatlannaacute tette

A ma maacuter egyre inkaacutebb leacutetuumlnket fenyegető koumlrnyezetkaacuterosodaacutes - beleeacutertve a jelenleg ismert termeacuteszeti erőforraacutesok kimeruumlleacuteseacutet is - jelentős reacutesze a hulladeacutekokboacutel szaacutermazik amelyeket nehezen vagy egyaacuteltalaacuten nem dolgoz fel a termeacuteszetes anyagcsere koumlrfolyamat

A hulladeacutekok koumlrnyezeti hataacutesa

A hulladeacutekok egy reacutesze - műszaki vagy gazdasaacutegi okok miatt illetve emberi mulasztaacutesboacutel eredően - a koumlrnyezetbe illetve veacutedett koumlrnyezeti koumlzegbe keruumll szeacutetszoacuteroacutedik ott szennyeződeacutest kuumlloumln előiacuteraacutesokban meghataacuterozott koncentraacutecioacutek foumlloumltt kaacuteros szennyeződeacutest okoz

A legtoumlbb szennyezeacutesi probleacutemaacutet

bull a rendezetlen elhelyezeacutes (pl bdquoa hagyomaacutenyosrdquo szemeacutettelepek)

bull helytelenuumll megvaacutelasztott hulladeacutekkezeleacutes

bull valamint a helytelen fogyasztoacutei magatartaacutes okozza

A nem megfelelően kezelt hulladeacutekok koumlrnyezetkaacuterosiacutetoacute hataacutesai kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen jelentkeznek

bull egyreacuteszt valamely koumlrnyezeti elem (viacutez levegő talaj) szennyezeacuteseacutet okozzaacutek ezaacuteltal nagy neacutepesseacuteget eacuterintenek eacutes a kaacuteros hataacutes időben elhuacutezoacutedoacute

bull maacutesreacuteszt a hulladeacutekok egyes alkotoacutei a noumlveacutenyi aacutellati szervezetekbe beeacutepuumllnek eacutes a taacuteplaacuteleacuteklaacutencon keresztuumll veacutegső soron az embereket kaacuterosiacutetjaacutek

Itt elsősorban a koumlrnyezetre veszeacutelyes meacutergező hataacutesuacute anyagok okoznak gondot a bioakkumlaacutecioacute eacutes a toxicitaacutes miatt A noumlveacutenyzet eacutes az aacutellatok fejlődeacuteseacutet a toxikus hataacutesuacute anyagok kifejezetten gaacutetoljaacutek egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozoacutedva okoznak elvaacuteltozaacutesokat

A nem megfelelő hulladeacutekeltaacutevoliacutetaacutes kaacuteros hataacutesai ritkaacuten jelentkeznek azonnal sokszor eacutevek eacutevtizedek telnek el a szennyezeacutes kialakulaacutesaacuteig felderiacuteteacuteseacuteig

A koumlrnyezetszennyező hataacutesok jelleguumlk szerint lehetnek

A talaj a talajviacutez eacutes a felsziacuteni vizek szennyeződeacutese

A hulladeacutekok leggyakrabban - eacutevezredek oacuteta szuumlkseacutegszerűen - alkalmazott termeacuteszetes befogadoacuteja a talaj

A nem megfelelően kezelt hulladeacutekokat azok bomlaacutestermeacutekeit a csapadeacutekviacutez a talaj felsziacuteneacuten szeacutetmossa eacutes az


16 tanulaacutesi egyseacuteg Hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes

beszivaacuterog a talajba Iacutegy elszennyeződik a talaj felsziacutene majd a szennyező anyagok belekeruumllnek a talajviacutezbe Innen az aacuteramlaacutes uacutetjaacuten gyakran jelentős viacutezbaacutezisokat is veszeacutelyeztetnek A szerves anyagot tartalmazoacute hulladeacutekok bomlaacutesaacutenak veacutegtermeacutekei a csapadeacutekviacutezzel kiluacutegozoacutedva kuumlloumlnfeacutele soacutek - kuumlloumlnoumlsen klorid nitraacutet valamint szulfaacutet - vagy uacutejabban feacutemek eacutes szeacutenhidrogeacutenek eacutes nehezen bomloacute egyeacuteb szerves szennyezők formaacutejaacuteban - koumlzvetve a viacutezminőseacuteg romlaacutesaacutet okozzaacutek

A felsziacuteni vizek koumlzvetett eacutes koumlzvetlen szennyeződeacuteseacutet okozzaacutek a nem megfelelően kezelt kommunaacutelis eacutes ipari szennyviacutez bevezeteacutesek toumlbb esetben a havaacuteriaacutek eseteacuteben a szennyezett csapadeacutek vizek is

A levegő szennyeződeacutese

A szerves anyaguacute hulladeacutekok bomlaacutesa soraacuten jellegzetes bűzoumls gaacutezok keletkeznek (ammoacutenia hidrogeacuten-szulfid indol szkatol stb) az oumlsszegyűlt hulladeacutekhalmok finom poraacutet illetve nagyobb laza darabjait (papiacuter műanyag foacutelia) a szeacutel vagy kisebb leacutegmozgaacutes is a levegőbe emeli A hulladeacuteklerakoacute-helyeken az oumlngyulladaacutes miatt vagy a hulladeacutekok nem megfelelő eleacutegeteacutesekor keletkező eacutegeacutestermeacutekek (fuumlstgaacutez korom pernye) szennyezhetik a levegőt

Ugyanakkor nem elhanyagolhatoacute a kommunaacutelis lerakoacutek bdquouumlveghaacutez-hataacutesrdquo-t noumlvelő metaacuten eacutes szeacutendioxid kibocsaacutetaacutesa sem

Fertőzeacutesveszeacutely

A telepuumlleacutesi szilaacuterd eacutes a folyeacutekony valamint egyes termeleacutesi hulladeacutekok (pl hiacutegtraacutegya vaacutegoacutehiacutedi hulladeacutek) koacuterokozoacute mikroorganizmusai kuumlloumlnboumlző fertőző betegseacutegek előideacutezői lehetnek

A kuumlloumlnfeacutele egyeacuteb forraacutesokboacutel szaacutermazoacute hulladeacutekokban is gyakran megtalaacutelhatoacutek a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb mikroorganizmusok koumlzoumlttuumlk fertőző betegseacutegeket is terjesztő koacuterokozoacutek (viacuterusok bakteacuteriumok feacuteregpeteacutek stb) Megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a koacuterokozoacutek a hulladeacutekokban hosszabb ideig (napok-hoacutenapok) eacuteletkeacutepesen megmaradnak onnan a talajba a viacutezbe keruumllhetnek eacutes koumlzvetlen eacuterintkezeacutes uacutetjaacuten is fertőzeacutest okozhatnak

A hulladeacutekokban hőhataacutes neacutelkuumll termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt egyes koacuterokozoacutek igen hosszuacute ideig (hoacutenapokig sőt eacuteveken aacutet) eacuteletkeacutepesen megmaradhatnak kuumlloumlnoumlsen a spoacuterakeacutepzők eacutes a beacutelfeacuteregpeteacutek Meg kell azonban jegyezni hogy a koacuterokozoacutek a hulladeacutekokban csak a fertőzeacutes lehetőseacutegeacutet jelzik az ilyen hulladeacutek fertőzeacutest terjesztő koumlzegnek tekinthető ( Megbetegedeacutesek eacutes főkeacutent jaacutervaacutenyok kialakulaacutesaacutehoz maacutes teacutenyezők is szuumlkseacutegesek nemcsak a koacuterokozoacute bekeruumlleacutese az emberi szervezetbe hanem a szervezet fogeacutekonysaacutega a koacuterokozoacutek elegendő szaacutema stb)

A rovarok eacutes raacutegcsaacuteloacutek elterjedeacutese

A nem megfelelő telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekkezeleacutes koumlvetkezteacuteben a rovarok ( legyek) eacutes raacutegcsaacuteloacutek (patkaacuteny egeacuter) nagymeacuterteacutekben elszaporodhatnak Mind a rovarok mind a raacutegcsaacuteloacutek koumlzismert koumlzvetiacutetői egyes fertőző betegseacutegek terjeszteacuteseacutenek A legyeket a szervesanyag-tartalmuacute hulladeacutek bomlaacutesa soraacuten keletkező szag vonzza peteacuteiket a hulladeacutekba lerakjaacutek eacutes ott gyorsan elszaporodnak A leacutegy tenyeacuteszideje kedvező koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt 4-5 nap A raacutegcsaacuteloacutek gyors szaporodaacutesaacutet a rosszul kezelt nyiacutelt hulladeacutekhalmok segiacutetik elő ezekben taacuteplaacutelkozaacutesukhoz megfelelő anyagot talaacutelnak Ezeacutert a gyakori hulladeacutek-eltaacutevoliacutetaacutes a lakott teruumlleten mineacutel roumlvidebb ideig tartoacute eacutes zaacutert taacuterolaacutes a kezeleacutes egyik legfontosabb felteacutetele

A koumlrnyezet elszennyeződeacuteseacutenek eszteacutetikai jelentőseacutege

A nem megfelelő hulladeacutek-eltaacutevoliacutetaacutes a rendezetlen szeacutetszoacutert hulladeacutek laacutetvaacutenya toumlnkreteszi a taacutej eredeti szeacutepseacutegeacutet csoumlkkenti a piheneacutes kikapcsoloacutedaacutes teljes koumlrű lehetőseacutegeacutet( telepuumlleacuteseink erdeink szeacutele )

Sajnos ma maacuter napjainkban a helytelen nyersanyag eacutes hulladeacutekkezeleacutesből eredő koumlrnyezeti probleacutemaacutek egyre nagyobb araacutenyban jelentkeznek

A nem megfelelő hulladeacutekkezeleacutes teacutenyeacutere gyakran eacuteppen az aacutertalom leacutetrejoumltte hiacutevja fel a figyelmet Ezekben az esetekben a koumlrnyezet szennyezettseacutegeacutenek megszuumlnteteacutese ha egyaacuteltalaacuten lehetseacuteges nagy koumlltseacutegekkel jaacuter

Az utoacutebbi eacutevekben szaacutemos szennyezeacutesi esetet deriacutetettek fel Ebben felteacutetlenuumll reacutesze van a veszeacutelyes hulladeacutekok mennyiseacutegi noumlvekedeacuteseacutenek a korszerű aacutegazati szabaacutelyozaacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak a privatizaacutecioacute koumlrnyezetveacutedelmi koumlvetelmeacuteny rendszereacutenek de nem utolsoacutesorban a lakossaacuteg figyelmeacutenek is



A hulladeacutekok kaacuteros hataacutesai elleni veacutedelem igeacutenye az un bdquooumlroumlkloumltt szennyezeacutesek bdquoprobleacutemaacuteja (pl katonai baacutezisok szanaacutelt ipartelepek) fejlesztette ki a koumlrnyezetveacutedelem egy uacutej eacutes egyre toumlbb feladatot megoldoacute aacutegazataacutet a talaj talajviacutez szennyezeacutesek kaacuterelhaacuteriacutetaacutesaacutet

A hulladeacutekok eacutes a termeacuteszeti erőforraacutesok

A hulladeacutekok koumlrnyezetkaacuterosiacutetoacute hataacutesaacutenak felismereacutese mellett egyre nyilvaacutenvaloacutebbaacute vaacutelt a hulladeacutekok szerepe a termeacuteszeti erőforraacutesokkal valoacute eacutesszerű gazdaacutelkodaacutesban eacutes az anyaggazdaacutelkodaacutesban

A hulladeacutekokra vonatkozoacute adatok joacutel mutatjaacutek hogy Magyarorszaacutegon a gazdasaacuteg meacutereteacutehez keacutepest igen sok hulladeacutek keletkezik amely az emliacutetett kaacuteros koumlrnyezeti hataacutesok mellett

bull az adott taacutersadalmi ceacutel eleacutereacutese eacuterdekeacuteben toumlbb anyag felhasznaacutelaacutest tesz szuumlkseacutegesseacute

bull az indokoltnaacutel nagyobb uumltemben apasztja a termeacuteszeti erőforraacutesokat

bull a nagyobb nyersanyagigeacuteny draacutegiacutetja a termeleacutest rontja a verseny keacutepesseacuteget

bull a nagyreacuteszt importboacutel szaacutermazoacute nyersanyagok szuumlkseacutegesneacutel nagyobb meacuterteacutekű felhasznaacutelaacutesa suacutelyosbiacutetja a gazdasaacuteg terheit eacutes veacuteguumll

bull a keletkező hulladeacutekok kezeleacutese indokolatlanul noumlveli az előaacutelliacutetoacutek a hulladeacutektermelők eacutes veacutegső fokon a gazdasaacuteg kiadaacutesait

Mindezek alapjaacuten laacutethatoacute hogy a hulladeacutekok kaacuteros hataacutesa elleni veacutedelem illetve annak megvaloacutesulaacutesaacutet szolgaacuteloacute hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes mint a koumlrnyezetveacutedelem megelőző teveacutekenyseacutege kulcsszerepet jaacutetszik a koumlrnyezet minőseacutegeacutenek a termeacuteszeti erőforraacutesok veacutedelmeacuteben eacutes eredmeacutenyesen segiacutetheti a gazdasaacuteg hateacutekonysaacutegaacutet

A felvaacutezolt gondok nagymeacuterteacutekben megoldhatoacutek illetve csoumlkkenthetők egy eacutesszerű aacutetfogoacute hulladeacutekgazdaacutelkodaacutesi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteval

A hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes szuumlkseacutegesseacutege

A hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes elemei az euroacutepai unioacute koumlvetelmeacutenyeinek megfelelően a koumlvetkezők

bull A hulladeacutekok keletkezeacuteseacutenek eacutesvagy veszeacutelyesseacutegeacutenek csoumlkkenteacutese megelőzeacutese

bull A keletkezett hulladeacutekok elkuumlloumlniacutetett gyűjteacutese eacutes hasznosiacutetaacutesa

bull A nem hasznosiacutethatoacute hulladeacutekok kaacuteros koumlrnyezet-szennyezeacutes neacutelkuumlli aacutetmeneti taacuterolaacutesa eacutes aacutertalmatlaniacutetaacutesa

Ezt a felsorolaacutest roumlviden - az angol nyelvű kifejezeacutesek roumlvidiacuteteacutese alapjaacuten - 3R elvnek is nevezzuumlk

bull Reduce

bull Recyclyng

bull Reuse

A koumlrnyezetveacutedelmi eacutes gazdasaacutegi optimum a hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes elemeinek paacuterhuzamos illetve egyuumlttes alkalmazaacutesaacuteval eacuterhető el

A hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes a hulladeacutekok kaacuteros hataacutesa elleni veacutedelem gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesa amely a hulladeacutekok teljes eacuteletciklusaacutera vonatkozik

Ennek megfelelően a hulladeacutekok kezeleacutese egyseacuteges oumlsszehangolt technoloacutegiai rendszer amely magaacuteban foglalja

bull azoknak a keletkezeacutes helyeacutetől valoacute eltaacutevoliacutetaacutesaacutet (azaz a hulladeacutekoknak a keletkezeacutes helyeacuten valoacute oumlsszegyűjteacuteseacutet

bull aacutetmeneti taacuterolaacutesaacutet eacutes esetleges helysziacuteni előkezeleacuteseacutet valamint elszaacutelliacutetaacutesaacutet)



bull tovaacutebbaacute alkalmas leacutetesiacutetmeacutenyben toumlrteacutenő feldolgozaacutesaacutet ill

bull veacutegső elhelyezeacuteseacutet

A feldolgozaacutes lehet aacutertalmatlaniacutetaacutes hasznosiacutetaacutes illetve ezek kombinaacutecioacuteja A veacutegső elhelyezeacutes soraacuten a hulladeacutekot a talaj felsziacutene felett vagy a talaj felsziacutene alatt rendezetten biztonsaacutegos moacutedon rakjaacutek le

A tervszerű hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes ceacutelja tehaacutet az hogy mineacutel kevesebb hulladeacutek keletkezzeacutek az elkeruumllhetetlenuumll keletkező hulladeacuteknak mineacutel nagyobb reacutesze keruumlljoumln uacutejrahasznosiacutetaacutesra a nem hasznosiacutethatoacute hulladeacutekot pedig olyan moacutedon aacutertalmatlaniacutetsaacutek hogy az a legkisebb meacuterteacutekben terhelje a termeacuteszetet

A hulladeacutekok fogalma csoportosiacutetaacutesa

A hulladeacutekok fogalma

A fogalom meghataacuterozaacutesaacutet neheziacuteti az hogy az emberi teveacutekenyseacutegek sokfeacuteleseacutege koumlvetkezteacuteben a hulladeacutekok anyagi jellemzői is veacutegtelenuumll sokfeacuteleacutek ezeacutert neheacutez olyanan - mindenki aacuteltal elfogadhatoacute - rendező elveket talaacutelni amelyek alapjaacuten a csoportosiacutetaacutes lehetőveacute vaacutelik

A feladat oumlsszetettseacutegeacutere utal az is hogy a hulladeacutekok kaacuteros hataacutesa elleni veacutedelem a koumlrnyezetveacutedelem egyik legfiatalabb eacutes szabaacutelyozaacutes alatti teruumllete Ennek megfelelően terminoloacutegiaacuteja a kuumlloumlnboumlző nemzetkoumlzi toumlrekveacutesek elleneacutere sem egyseacuteges Ezeacutert a fogalmakat a jelentkező neheacutezseacutegek elkeruumlleacuteseacutere a keacuterdeacutes gazdasaacutegi-technoloacutegiai oldalaacuteroacutel koumlzeliacutetjuumlk meg

Aacuteltalaacutenos eacutertelemen hulladeacuteknak tekintendő az ember

bull mindennapi eacutelete

bull munkaacuteja

bull gazdasaacutegi teveacutekenyseacutege soraacuten keletkező

bull a keletkezeacutes helyeacuten feleslegesseacute vaacutelt

bull ott koumlzvetlen fel nem hasznaacutelhatoacute

bull kuumlloumlnboumlző minőseacutegű eacutes halmazaacutellapotuacute anyag anyag-egyuumlttes termeacutek

bull maradvaacuteny taacutergy levaacutelasztott szennyezőanyag szennyezett kitermelt foumlld amelyet a tulajdonosuk sem koumlzvetlenuumll felhasznaacutelni sem eacuterteacutekesiacuteteni nem tud eacutes amelynek kezeleacuteseacuteről kuumlloumln kell gondoskodni

Veacutedett koumlrnyezeti koumlzegbe keruumlleacutese koumlrnyezetszennyezeacutes

A hulladeacutek fogalmaacutet igen joacutel koumlzeliacuteti meg a gyakorlat eacutes az igazgataacutes szemszoumlgeacuteből az EU direktiacutevaacutek meghataacuterozaacutesa

Hulladeacutek minden olyan anyag anyag egyuumlttes melytől tulajdonosa valamilyen uacuteton meg akar szabadulni

Amennyiben ezt a koumlrnyezetveacutedelmi előiacuteraacutesoknak megfelelően teszi akkor tovaacutebbi kaacuterokat nem okoz

A meghataacuterozaacutes tehaacutet leszűkiacuteti a hulladeacutekfogalmat az anyagi kategoacuteriaacutera ezeacutert a hulladeacutekgazdaacutelkodaacuteson beluumll nem beszeacutelhetuumlnk bdquohulladeacutek-teruumlletrőlrdquo hulladeacutek-energiaacuteroacutelrdquo stb

A hulladeacutek fogalmat ki kell egeacutesziacuteteni keacutet - gyakorlati szempont alapjaacuten toumlrteacutenő - tovaacutebbi csoportosiacutetaacutessal

melleacutektermeacutek az az anyag amelyet soros anyaghasznaacutelat jelleggel koumlzvetlenuumll felhasznaacutelnak vagy eacuterteacutekesiacutetenek

maacutesodnyersanyag maacutesodlagos energiahordozoacute az a hulladeacutek amely a felhasznaacutelaacutes helyeacutere abban a formaacuteban keruumllt ahogyan azt hasznosiacutetjaacutek

A hulladeacutekok az anyagi rendszereknek egy sajaacutetos csoportjaacutet alkotjaacutek Amiacuteg az anyagi rendszereknek egyes csoportjai szerkezeti-mechanikai fizikai keacutemiai stb anyagi jellemzőkkel egyeacutertelműen meghataacuterozhatoacutek addig



abban hogy egy anyag taacutergy stb hulladeacuteknak minősuumll e vagy sem az anyagi jellemzőkkel azonos suacutelyuacute szerepet jaacutetszanak a taacutersadalmi gazdasaacutegi teacutenyezők is Az hogy egy adott anyagot taacutergyat maradvaacutenyt stb az ember a taacutersadalom hulladeacuteknak tartja-e vagy sem fuumlgg az emberek anyagi helyzeteacutetől a taacutersadalmi a műszaki eacutes a gazdasaacutegi fejlettseacuteg szintjeacutetől

A gyakorlati munkaacuteban szuumlkseacuteg van arra hogy az ismertetett aacuteltalaacutenos fogalmi meghataacuterozaacutessal oumlsszefoglalt kuumlloumlnboumlző reacuteszekből aacutelloacute hulladeacutektoumlmeg bizonyos toumlrveacutenyszerűseacuteget mutatoacute rendszer egeacuteszeacutetet szerkezeti vaacutezaacutet bemutassuk

A hulladeacutekok csoportosiacutetaacutesa

A hulladeacutekok osztaacutelyozaacutesa ma meacuteg nem egyseacuteges az egyes osztaacutelyozaacutesi szempontok leacutenyegeacuteben aacutetfedik egymaacutest illetve egy hulladeacutek megjeloumlleacutese gyakran toumlbb egymaacutes melletti megnevezeacutes alkalmazaacutesaacuteval toumlrteacutenik

A fejlődeacutesi iraacutenyokat figyelembe veacuteve uacutegy tűnik hogy a hagyomaacutenyos eacutes az uacutej termeacuteszettudomaacutenyos ismerteken alapuloacute osztaacutelyozaacutes - baacuter aacutetfedeacutesekkel is- de leacutenyegeacuteben egymaacutes mellett illetve keveredve hasznaacutelatos eacutes hosszabb ideig megmarad meacuteg a gyakorlatban

A hulladeacutekok csoportosiacutetaacutesaacutenak egyseacutegesiacuteteacuteseacutere szaacutemos toumlrekveacutes talaacutelhatoacute ezek megnyilvaacutenulaacutes formaacuteja az un hulladeacutekkataloacutegus (Ilyen nemzetkoumlzileg alkalmazott peacuteldaacuteul az OECD EU kataloacutegus a baacutezeli egyezmeacuteny melleacuteklete vagy a neacutemet Abfallkatalog) A hulladeacutekkataloacutegusok toumlbbseacutegeacuteneacutel az előbb ismertetett bdquopaacuterhuzamossaacutegi-aacutetfedeacutesirdquo elv eacuterveacutenyesuumll vagyis egy hulladeacutekfajtaacutet egyidejűleg toumlbb csoportosiacutetaacutesi szempont egyuumlttes tesz azonosiacutethatoacutevaacute Ezek toumlbbseacutegeacuteben a koumlvetkezők

bull hulladeacutek azonosiacutetoacute koacuted (egyseacuteges informatikai feldolgozaacutes miatt)

bull hulladeacutek eredet (kibocsaacutetoacute bdquoforraacutesrdquo) meghataacuterozaacutesa

bull anyagi tulajdonsaacutegok

bull kezelhetőseacuteg

Eredet szerint

A hulladeacutekok toumlbbfeacutelekeacuteppen csoportosiacutethatoacutek ezek koumlzuumll a legelterjedtebb mert a legegyszerűbb az a felosztaacutes amely a keletkezeacutes az eredet szerint toumlrteacutenik A legtoumlbb orszaacutegban keacutet nagy csoportot kuumlloumlnboumlztetnek meg

bull a telepuumlleacutesi (vagy kommunaacutelis) eacutes

bull a termeleacutesi (vagy ipari beleeacutertve a szolgaacuteltataacutesok eacutes a mezőgazdasaacuteg

bull teruumlleteacuten keletkezőket is) hulladeacutekok csoportjaacutet ezeken beluumll rendszerint roumlgtoumln elkuumlloumlniacutetik a veszeacutelyesnek illetve nem veszeacutelyesnek iacuteteacutelhető hulladeacutekokat is

bull Az első csoportba soroljaacutek a koumlzvetlen emberi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacutese folytaacuten keletkező nem ipari vagy egyeacuteb teveacutekenyseacutegbőI szaacutermazoacute tuacutelnyomoacutereacuteszt a haacuteztartaacutesokban keletkező hulladeacutekokat

Ezek a hulladeacutekok

bull elosztaacutesi eacutes fogyasztaacutesi teveacutekenyseacutegből szaacutermaznak

bull oumlsszeteacuteteluumlk eacutes mennyiseacuteguumlk az eacuteletsziacutenvonaltoacutel az eacuteletmoacutedtoacutel eacutes ezen beluumll a fogyasztaacutesi szokaacutesoktoacutel erősen fuumlgg

A maacutesodik csoportba tartoznak azok a hulladeacutekok amelyek a kuumlloumlnboumlző termeleacutesi teveacutekenyseacutegek soraacuten keletkeznek vagyis az ipar a mezőgazdasaacuteg eacutes a szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten

Ezek fő teveacutekenyseacutegek (kitermeleacutes feldolgozaacutes eacutes szolgaacuteltataacutes fenntartaacutes szaacutelliacutetaacutes stb) szerint lehetnek

bull technoloacutegiai eredetű hulladeacutekok

bull amortizaacutecioacutes (eredetű) hulladeacutekok



Ugyanakkor az eredet szerinti csoportosiacutetaacutes tovaacutebb bonthatoacute az egyes iparaacutegi szolgaacuteltataacutesi kategoacuteriaacutek szerint

Ez alapjaacuten az egyes ipari hulladeacutekfajtaacutek lehetnek

bull vegyipari

bull geacutepipari

bull koumlnnyűipari

bull eacutelelmiszeripari ezen beluumll pl

bull huacutesipari

bull noumlveacutenyolaj-ipari stb hulladeacutekok

Halmazaacutellapot alapjaacuten

A halmazaacutellapot alapjaacuten megkuumlloumlnboumlztetuumlnk

bull szilaacuterd

bull folyeacutekony

bull iszapszerű

bull pasztaszerű hulladeacutekokat

A hazai szabaacutelyozaacutes szerint a nem gaacutezhalmazaacutellapotuacute hulladeacutekokroacutel hanem itt maacuter leacutegszennyező anyagokroacutel beszeacuteluumlnk

A halmazaacutellapot szerinti kategoacuteriaacutek a gyakorlatban nem vaacutelnak el eacutelesen hiszen a hulladeacutekaacutertalmatlaniacutetaacutes (gyűjteacutes szaacutelliacutetaacutes elhelyezeacutes) soraacuten egymaacutes mellett szerepelnek

Meg kell emliacuteteni hogy telepuumlleacutesi hulladeacutekok a hazai gyakorlatban halmazaacutellapot szerint peacuteldaacuteul a koumlvetkező csoportra oszthatoacutek

telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekok ( haacuteztartaacutesi szemeacutet)

telepuumlleacutesi folyeacutekony hulladeacutekok (TFH azaz koumlzcsatornaacuteba nem keruumllő szippantott szennyvizek melyek a viacutezellaacutetaacutes megleacutete eacutes a csatornaacutezottsaacuteg hiaacutenya (koumlzműolloacute) miatt nem keruumllnek koumlzvetlenuumll elvezeteacutesre)

A tovaacutebbiakban a koumlzcsatornaacuteba nem keruumllő telepuumlleacutesi folyeacutekony hulladeacutek kezeleacuteseacutet taacutergyaljuk

Koumlrnyezeti hataacutes szerint

A hulladeacutekok kaacuteros koumlrnyezeti hataacutesainak fokozatos megismereacutese mellett fokozatosan megjelent a hulladeacutekok ilyen jellegű csoportosiacutetaacutesa Ennek megfelelően keacutet alapvető kategoacuteria alkalmazaacutesa jelent meg

bull a koumlrnyezetre veszeacutelyes

bull a koumlrnyezetre (jelen ismereteink szerint) nem veszeacutelyes hulladeacutekok csoportja

A keacutet kategoacuteria koumlzoumltt aacutetmenet van hiszen az anyagi tulajdonsaacutegok kedvező vagy kedvezőtlen vaacuteltozaacutesa doumlnti el a teacutenyleges aacutellapotot

Veszeacutelyes hulladeacuteknak tekintjuumlk azt az anyagot (anyagmaradvaacutenyt) mely

bull oumlnmaga vagy baacutermelyik bomlaacutestermeacuteke

bull koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve

bull azonnal vagy keacutesleltetetten



bull az emberi eacuteletre egeacuteszseacutegre illetve az eacutelővilaacutegra kaacuterosiacutetoacute hataacutest fejthet ki

A veszeacutelyesseacuteg jellege szerint a hulladeacutekfajtaacutek a koumlvetkezők lehetnek

bull meacutergező (toxikus)

bull fertőző

bull tűz-eacutes robbanaacutesveszeacutelyes

bull mutageacuten (karcinogeacuten)

bull korroziv

bull radioaktiacutev hulladeacutekok

A veszeacutelyesseacuteg megiacuteteacuteleacutese eacutes a veszeacutelyes hulladeacutekok koumlreacutenek meghataacuterozaacutesa a legkeveacutesbeacute egyseacuteges itt orszaacutegonkeacutent jelentős elteacutereacutesek vannak egyes helyeken szeacutelesebb koumlrben maacuteshol konkreacutetabban meghataacuterozott felteacutetelek szerint soroljaacutek ide a kuumlloumlnleges szennyezettseacuteg hulladeacutekukat Aacuteltalaacuteban azok tartoznak ide amelyek a vonatkozoacute előiacuteraacutesokban illetve jogszabaacutelyokban roumlgziacutetett hataacutereacuterteacutekekneacutel nagyobb mennyiseacutegben (koncentraacutecioacuteban) tartalmaznak bizonyos meghataacuterozott veszeacutelyes anyagokat

A magyarorszaacutegi szabaacutelyozaacutes viszonylag igen szeacuteles koumlrre terjeszti ki a veszeacutelyes hulladeacuteknak minősuumllő anyagokat

A hazai szabaacutelyozaacutes ugyanakkor a radioaktiacutev hulladeacutekokat kuumlloumln jogi - műszaki kategoacuteriaacuteba sorolja valamint peacuteldaacuteul a korroziv veszeacutelyes hulladeacutekokat a meacutergező kategoacuteriaacuteban szerepelteti

A hulladeacutekok kezeleacutesi osztaacutelyba sorolaacutesa

A fejlett ipari orszaacutegokban maacuter reacutegen toumlrekednek arra hogy a hulladeacutekokat a kezeleacutesi feldolgozaacutesi aacutertalmatlaniacutetaacutesi igeacutenyek szemszoumlgeacuteből is csoportosiacutetsaacutek Ennek eredmeacutenyekeacuteppen szuumllettek meg az un hulladeacutekkataloacutegusok (pl a neacutemet vagy az osztraacutek Abfallkatalog) amelyek az ismert hulladeacutekfeacuteleseacutegek teljes listaacutejaacutet tartalmazzaacutek a koumlvetkező főbb ismeacutervekkel

bull egyedi koacutedszaacutem

bull eredet

bull kezeleacutesi osztaacutelyba sorolaacutes

bull a hulladeacutek jellegzetesseacutegeacutere kezeleacuteseacutere vonatkozoacute megjegyzeacutesek

Az osztraacutek kataloacutegus peacuteldaacuteul haacuterom kezeleacutesi osztaacutelyba (I- III) sorolja a hulladeacutekokat a termeleacutesi hulladeacutekok kezeleacuteseacuteneacutel alkalmazandoacute gondossaacuteg meacuterteacuteke szerint ( Ezek nem azonosak a hazai veszeacutelyesseacutegi kategoacuteriaacutekkal csak formailag hasonloacutek)

Az I osztaacutelyba azok a hulladeacutekok tartoznak amelyek

bull a haacuteztartaacutesi hulladeacutekokkal egyuumltt kezelhetők eacutes elhelyezhetők

bull az eacutegeteacutes komposztaacutelaacutes deponaacutelaacutes soraacuten a haacuteztartaacutesi hulladeacutektoacutel elteacuterő kezeleacutest nem igeacutenyelnek

bull a hulladeacutekkal toumlrteacutenő egyuumlttes elhelyezeacuteshez azonos moacutedon veacutegzett előkeacutesziacuteteacutes (pl viacutezteleniacuteteacutes sűriacuteteacutes) szuumlkseacuteges

A II kezeleacutesi osztaacutelyba soroljaacutek azokat a hulladeacutekokat amelyek

bull ipari eacutes kuumlloumlnleges uumlzemek azon hulladeacutekai hogy haacuteztartaacutesi hulladeacuteklerakoacuten nem helyezhetők el

bull csak kuumlloumlnleges lerakoacutehelyeken a hulladeacutek elhelyezeacutes adott felteacutetelei mellett kezelhetők

A III kezeleacutesi osztaacutelyba tartoznak azok a hulladeacutekok amelyekneacutel



bull nem kizaacutert - peacuteldaacuteul toxikus hataacutes miatt- a koumlrnyezet veszeacutelyes meacuterteacutekű kaacuterosiacutetaacutesa

bull kuumlloumlnleges biztonsaacutegi előiacuteraacutesokat kell kezeleacutesuumlk eacutes elhelyezeacutesuumlk soraacuten betartani( szigetelt lerakoacutehely fuumlstgaacutezmosoacute eacutegetőneacutel stb)

Sajaacutetos csoportjaacutet keacutepezik a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekoknak a magas-eacutes meacutelyeacutepiacuteteacutesi rekonstrukcioacutek szanaacutelaacutesok koumlvetkezteacuteben keacutepződő bontaacutesi toumlrmeleacutekek eacutes a foumlldmunkaacuteknaacutel kitermelt talaj Elszaacutelliacutetaacutesukroacutel aacuteltalaacuteban a teveacutekenyseacuteget veacutegző szerv gondoskodik aacutertalmatlaniacutetaacutesuk csak rendezett lerakaacutessal lehetseacuteges A legtoumlbb esetben telepuumlleacutesi hulladeacutekok (depoacutek) takaraacutesaacutera igen alkalmasak

A termeleacutesi hulladeacutekoknak a telepuumlleacutesi hulladeacutekokhoz hasonloacute oumlsszeteacutetelű haacutenyadaacutet mivel azok a telepuumlleacutesi hulladeacutekokhoz hasonloacute minőseacutegi jellemzőkkel rendelkeznek minden esetben a telepuumlleacutesi hulladeacutekokkal egyuumltt lehet eacutes ceacutelszerű is kezelni

A meacutergező korroziacutev a tűz- eacutes robbanaacutesveszeacutelyes a fertőző eacutes radioaktiacutev hulladeacutekok a legtoumlbb esetben kuumlloumln kezeleacutest igeacutenyelnek baacuter ezt a az adott leacutetesiacutetmeacuteny technoloacutegiaacuteja eacutes koumlrnyezeti megfelelőseacutege doumlnti el

Ezt azonban mindig az adott hulladeacutekra eacutes az alkalmazandoacute kezeleacutesi technoloacutegiaacutera vonatkozoacutean egyedileg kell meacuterlegelni (pl koumlrnyezeti hataacutestanulmaacutenyban)

A hulladeacutekok jellemzői (mennyiseacuteg minőseacuteg)

A telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutek

Fizikai jellemzők Mennyiseacuteg teacuterfogatsuacutely

A hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek a meghataacuterozaacutesa a gyűjteacutes szaacutelliacutetaacutes gazdasaacutegos tervezeacuteseacuteneacutel (pl a gyűjtőjaacuteratok optimaacutelis kihasznaacutelaacutesa) a lerakoacutehelyek eacutegetőuumlzemek meacuteretezeacutese ceacuteljaacuteboacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen

A keletkező hulladeacutekok oumlsszes mennyiseacutegeacutet aacuteltalaacuteban suacutelyra (kg vagy t) eacutes teacuterfogatra (m3) adjaacutek meg egy eacutevre vonatkoztatva A hulladeacutekok tovaacutebbi aacuteltalaacutenos meacuterőszaacutema az egy lakos aacuteltal eacutevente termelt hulladeacutek mennyiseacutege (kglakoseacutev ill m3lakoseacutev egyseacutegben)

A telepuumlleacutesszerkezet adottsaacutegaacutetoacutel fuumlggően meacuterhető kuumlloumlnbseacuteg adoacutedik a fővaacuteros a nagyobb vaacuterosok eacutes a koumlzseacutegek hulladeacutek kibocsaacutetaacutesa koumlzoumltt Budapesten az egy lakos aacuteltal eacutevente termelt hulladeacutek mennyiseacutege kb11-12 m3-re becsuumllhető vaacuterosainkban kb 09-12 m3 falvainkban kb 06-10 m3 eacuterteacutekkel szaacutemolhatunk

Aacuteltalaacutenos meacuterőszaacutemkeacutent hazaacutenkban (1999) 10 m3eacutevlakos laza telepuumlleacutesi hulladeacutekvolumen vehető figyelembe

58 aacutebra A fővaacuterosi telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutek anyagcsoport szerint 1998-ban (mm)

Ezek a fajlagos hulladeacutekkeletkezeacutest szemleacuteltető adatok nem tartalmazzaacutek a telepuumlleacutesi hulladeacutekokkal egyuumltt kezelhető ipari hulladeacutekoknak a mennyiseacutegeacutet



A keletkező hulladeacutekok mennyiseacutegeacutet eacutes minőseacutegeacutet az uacutej regionaacutelis eacutes egyedi telepiacuteteacutesű (hiacutedmeacuterleggel ellaacutetott) lerakoacutehelyeken valamint a fővaacuterosban hataacuterozzaacutek meg meacutereacutessel a legtoumlbb helyen a gyűjtőjaacuteratok forduloacuteszaacutemaacuteboacutel koumlvetkeztetnek a mennyiseacutegi adatokra Ez termeacuteszetesen neacuteha teacutevedeacutesek forraacutesa is lehet (pl feacutelig toumlltoumltt konteacutenerek stb)

A koumlztisztasaacutegi szolgaacuteltatoacute szervezetek 1997-ben koumlzel 18 millioacute m3 szilaacuterd telepuumlleacutesi hulladeacutekot kezeltek (gyűjteacutes szaacutelliacutetaacutes aacutertalmatlaniacutetaacutes) Ez a mennyiseacuteg kb 44-5 millioacute tonnaacutenak felel meg 2005-ben a hulladeacutekkeacutepződeacutes kivaacuteltoacute okait tendenciaacuteit figyelembe veacuteve kb 20-22 millioacute m3 szilaacuterd hulladeacutek mennyiseacuteggel kell szaacutemolni

A hulladeacutekkeacutepződeacutes noumlvekvő tendenciaacutet dinamikus mennyiseacutegi noumlvekedeacutest mutat Ez oumlsszefuumlgg a fogyasztaacutesi szokaacutesok bdquomodernizaacutecioacutejaacutevalrdquo maacutesreacuteszt a koumlztisztasaacutegi ellaacutetaacutes noumlvekedeacuteseacutevel

1990 januaacuter 1-eacuten a rendszeres koumlztisztasaacutegi szolgaacuteltataacutesba bekapcsolt lakaacutesok szaacutema 65 volt 1996-ra maacuter 767 - ra emelkedett eacutes tovaacutebbi noumlvekedeacutesi tendencia tapasztalhatoacute

A szilaacuterd telepuumlleacutesi hulladeacutekok tervezeacutesi adatainak meghataacuterozaacutesaacutehoz egyseacuteges vizsgaacutelati tematikaacutet dolgoztak ki Iacutegy a koumlzoumls moacutedszer szerint elveacutegzett vizsgaacutelatok eredmeacutenyei oumlsszehasonliacutethatoacutek

59 aacutebra A fővaacuterosi telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutek 1 mm -aacuteban

Budapesten a Fővaacuterosi Koumlzteruumllet Fenntartoacute Vaacutellalat veacutegzett felmeacutereacutest az egyseacuteges tematika szerint a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek minőseacutegeacutenek meghataacuterozaacutesaacutera az alaacutebbi gyűjtőkoumlrzetek vizsgaacutelataacuteval

bull taacutevfűteacuteses kertneacutelkuumlli lakoacutehaacutez (lakoacutetelepi szemeacutet)

bull kaacutelyhafűteacuteses kertneacutelkuumlli lakoacutehaacutez

bull kaacutelyhafűteacuteses kertes lakoacutehaacutez

A keletkező hulladeacutekok mennyiseacutegeacutet rendkiacutevuumll sok teacutenyező befolyaacutesolja A mennyiseacuteg eacutevszakonkeacutenti ingadozaacutesokat mutat az eacutevi minimumok eacutes maximumok eacuterteacuteke eacutes helye vaacuteltozoacute A hazai meacutereacutesek szerint a hulladeacutekok mennyiseacutege minimumot mutat februaacuter-maacutejus hoacutenapokban majd a zoumlldseacuteg- eacutes gyuumlmoumllcsszezon megindulaacutesakor erőteljesen megnő eacutes szeptemberben eleacuteri a maximumot

Az aacutetlagosan keletkezett toumlmeg taacutevfűteacutesneacutel 150-200 kgfőeacutev kaacutelyhafűteacutesneacutel 250-270 kgfőeacutev A mennyiseacutegek alakulaacutesaacutenak iraacutenyzata taacutevfűteacutesneacutel kisseacute emelkedő miacuteg kaacutelyhafűteacutesneacutel keveacutesbeacute vaacuteltozik

A toumlmegen eacutes teacuterfogaton tuacutelmenően a hulladeacutek fontos fizikai jellemzője a teacuterfogatsuacutely (tm 3) jelenleg hazaacutenkban 020-025 tm koumlzoumltt vaacuteltozik A kuumllfoumlldi eacutes hazai vizsgaacutelatok azt igazoljaacutek hogy a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekok toumlmege alig noumlvekedik a teacuterfogata viszont rohamosan nő Ezzel egyuumltt - vilaacutegszerte - a teacuterfogatsuacutely fokozatosan csoumlkken Ezt a jelenseacuteget a hulladeacutek fellazulaacutesaacutenak nevezik amely a hulladeacutek-oumlsszetevő (hulladeacutekminőseacuteg) vaacuteltozaacutesaacuteval (papiacuter műanyag csomagoloacuteanyagok noumlvekedeacutese a salak eacutes hamu csoumlkkeneacutese) fuumlgg oumlssze



Oumlsszeteacutetel minőseacuteg

A hulladeacutek jellemzőinek oumlsszeteacuteteleacutenek alakulaacutesaacutet vaacuteltozaacutesaacutet vizsgaacuteloacute teveacutekenyseacuteget oumlsszefoglaloacutean hulladeacutekanaliacutezisnek nevezzuumlk A tervezeacutesi gyakorlat szaacutemaacutera a koumlvetkező fizikai vizsgaacutelatok eredmeacutenyei leacutenyegesek

bull nedvesseacutegtartalom

bull eacuteghető anyag (szerves anyag-) tartalom

bull hamutartalom

bull fűtőeacuterteacutek

bull meacuteret (frakcioacute) szerinti osztaacutelyozaacutes

bull mechanikai oumlsszeteacutetel

A nedvesseacutegtartalom a telepuumlleacutesi hulladeacutek minőseacutegi jellemzői koumlzoumltt az aacutertalmatlaniacutetaacutesi moacutedszer megvaacutelasztaacutesaacutenaacutel mint a mikrobioloacutegiai teveacutekenyseacuteg jellemzője eacutegeteacutesneacutel mint elpaacuterologtatandoacute viacutez jelentkezik Eacuterteacuteke eacutevszakonkeacutent vaacuteltozik

Az izziacutetaacutesi veszteseacuteg (szervesanyag-tartalom) igen fontos adat utal a hulladeacutek komposztaacutelhatoacutesaacutegaacutera eacuteghetőseacutegeacutere A hamutartalom (szervetlen anyag tartalom) előre jelzi a hulladeacutek eacutegeteacuteses aacutertalmatlaniacutetaacutesaacutenaacutel visszamaradoacute anyagmennyiseacuteget

A fűtőeacuterteacutek a hulladeacutek eleacuteghetőseacutegeacutenek legjellemzőbb mutatoacuteja mely a nedvesseacuteg- eacutes hamutartalom fuumlggveacutenyeacuteben szezonaacutelis ingadozaacutest mutat Vaacuterhatoacutean a hulladeacutekok fűtőeacuterteacuteke az eacuteghető csomagoloacuteanyagok egyre nagyobb mennyiseacutege miatt erőteljes noumlvekedeacutest mutat Ez a budapesti szilaacuterd hulladeacutekoknaacutel kb 7500-8500 kJkg koumlzoumltt vaacuteltozik

A telepuumlleacutesi hulladeacutek meacuteret (frakcioacute) szerinti osztaacutelyozaacutesa az egyes aacutertalmatlaniacutetaacutesi eljaacuteraacutesok (pl komposztaacutelaacutes geacutepesiacutetett vaacutelogataacutessal toumlrteacutenő uacutejrahasznosiacutetaacutes) technoloacutegiaacutejaacutenak kidolgozaacutesa soraacuten nyuacutejt tervezeacutesi alapadatokat A metodika szerint 5 frakcioacutemeacuteret szerint vaacutelogatnak A szeacutetvaacutelasztott mennyiseacutegeket suacutely -ban adjaacutek meg

Az aacutertalmatlaniacutetaacutesi de kuumlloumlnoumlsen a hasznosiacutetaacutesi eljaacuteraacutesok megvaacutelasztaacutesaacutehoz leacutenyeges adat a hulladeacutekok mechanikai oumlsszeteacutetele

A szemeacutet leacutenyegeacuteben veacuteve kuumlloumlnboumlző anyagi minőseacutegű alkotoacutek kevereacuteke Ennek megfelelően a szeacutetvaacutelasztaacutesra keruumllő anyagcsoportok a koumlvetkezők

bull szervetlen oumlsszetevők vas feacutem uumlveg kő porcelaacuten keraacutemia hamu salak stb

bull szerves oumlsszetevők műanyag gumi bőr textiacutelia papiacuter karton fa csont konyhai hulladeacutek stb

A tendenciaacutekat figyelembe veacuteve eacuterdemes megvizsgaacutelni a szemeacutet minőseacutegeacutenek (oumlsszeteacuteteleacutenek) vaacuterhatoacute alakulaacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző alkotoacutek vaacuterhatoacute vaacuteltozaacutesainak fuumlggveacutenyeacuteben

A csomagolaacutestechnikaacuteban a papiacuter eacutes műanyag noumlvekvő mennyiseacutege miatt a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacuteknaacutel uacuten fellazulaacutesi tendencia figyelhető meg Ez kuumlloumlnoumlsen a gyűjteacutes szaacutelliacutetaacutes technikai megvaloacutesiacutetaacutesaacutera hat ki A hamu salak konyhai hulladeacutektartalom csoumlkken

Minden feldolgozaacutesi aacutertalmatlaniacutetaacutesi hasznosiacutetaacutesi eljaacuteraacutes taacutergyalaacutesakor utalunk a nem veszeacutelyes kategoacuteriaacuteba tartozoacute termeleacutesi eacutes telepuumlleacutesi folyeacutekony eacutes iszapszerű hulladeacutekoknak a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekokkal valoacute egyuumlttes kezeleacutese reaacutelis műszaki lehetőseacutegeire eacutes annak alkalmazaacutesi felteacuteteleire A szolgaacuteltataacutes kereskedelem - mivel ezek a szolgaacuteltatoacute egyseacutegek egy reacutesze aacuteltalaacuteban a lakoacutehaacutezakban van - hulladeacutekai szinte kiveacutetel neacutelkuumll a telepuumlleacutesi (haacuteztartaacutesi kommunaacutelis) hulladeacutekba keruumllnek elszaacutelliacutetaacutesukroacutel a koumlztisztasaacutegi szervek gondoskodnak

Ezeket termeacuteszetesen egy fogalomkoumlrben kezeljuumlk a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekokkal Kiveacutetelt keacutepeznek az e kategoacuteriaacuteban keacutepződő veszeacutelyes hulladeacutekok

Veacutelemeacutenyuumlnk szerint nem halaszthatoacute sokaacuteig hazaacutenkban sem a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekok toxikussaacutegaacutenak csoumlkkenteacutese eacuterdekeacuteben a toxikus (keacutemiai aacuteramforraacutes noumlveacutenyveacutedő szer gyoacutegyszer stb) oumlsszetevők elkuumlloumlniacutetett



gyűjteacutese mert ennek koumlvetkezteacuteben a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacuteknak csak egy kisebb haacutenyadaacutenaacutel kell fokozott gondossaacuteggal eljaacuterni a koumlrnyezeti kaacuterok megelőzeacutese eacuterdekeacuteben

A Fővaacuterosi Koumlzteruumllet Fenntartoacute Vaacutellalat taacutejeacutekoztatoacute vizsgaacutelatotokat veacutegzett a telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekban fellelhető keacutemiai jellegű veszeacutelyes hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek felmeacutereacuteseacutere

Keacutemiai jellemzők

A hulladeacutek-aacutertalmatlaniacutetaacutes eacutes hasznosiacutetaacutes szempontjaacuteboacutel szuumlkseacuteges ismerni a hulladeacutek bizonyos keacutemiai jellemzőit is

A pH-meacutereacutes alapjaacuten megaacutellapiacutetottaacutek hogy a hulladeacutek keacutemhataacutesa eacuteves aacutetlagban koumlzel semleges tartomaacutenyban mozog nyaacuteron enyheacuten savanyuacute a teacuteli időszakban enyheacuten luacutegos keacutemhataacutesuacute A hulladeacutek mezőgazdasaacutegi hasznosiacutetaacutesa szempontjaacuteboacutel a traacutegyaeacuterteacutek megiacuteteacuteleacuteseacutehez szuumlkseacuteges a nitrogeacutentartalom P 2O5 K20 meghataacuterozaacutesa Szaacutemottevő kuumlloumlnbseacuteget az egyes koumlrzetekben a fenti oumlsszetevők szaacutezaleacutekos araacutenyaacuteban nem tapasztaltak

A hulladeacutek bioloacutegiai-mikrobioloacutegiai bomlaacutesi folyamatainak lezajlaacutesaacuteban a komposztaacutelaacutesos aacutertalmatlaniacutetaacutes alkalmazaacutesakor a C N araacutenyaacutenak fontos jelentőseacutege van A megfelelő araacutenyszaacutem irodalmi adatok szerint kb 25-35 koumlzoumltti eacuterteacutek

60 aacutebra A fővaacuterosi telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutek fizikai-keacutemiai jellemzői 1998-ban

Bioloacutegiai jellemzők

A telepuumlleacutesi szilaacuterd hulladeacutekban gyakran megtalaacutelhatoacutek a legkuumlloumlnboumlzőbb mikroorganizmusok koumlzoumlttuumlk a fertőző betegseacutegeket terjesztő koacuterokozoacutek A hulladeacutek szerves anyaga a mikroorganizmusok eacuteletteveacutekenyseacutege hataacutesaacutera bomlaacutesnak indul Ezeacutert a gyűjteacutes-szaacutelliacutetaacutesnaacutel toumlrekedni kell a zaacutert rendszerű eacutes teljesen geacutepesiacutetett megoldaacutesokra Az egyes aacutertalmatlaniacutetaacutesi eljaacuteraacutesok oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenaacutel a műszaki szempontokon tuacutelmenően a koumlzegeacuteszseacuteguumlgyi hataacutesfokelemzeacutes megaacutellapiacutetaacutesait is figyelembe kell venni

A kuumlloumlnfeacutele forraacutesokboacutel szaacutermazoacute hulladeacutekokban gyakran megtalaacutelhatoacutek a legkuumlloumlnfeacuteleacutebb mikroorganizmusok koumlzoumlttuumlk fertőző betegseacutegeket is terjesztő koacuterokozoacutek (viacuterusok bakteacuteriumok feacuteregpeteacutek stb) Megfelelő koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a koacuterokozoacutek a hulladeacutekokban hosszabb ideig (napok-hoacutenapok) eacuteletkeacutepesen megmaradnak onnan a talajba a viacutezbe keruumllhetnek eacutes koumlzvetlen eacuterintkezeacutes uacutetjaacuten is fertőzeacutest okozhatnak

A hulladeacutekokban hőhataacutes neacutelkuumll termeacuteszetes koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt egyes koacuterokozoacutek igen hosszuacute ideig (hoacutenapokig sőt egy eacuteven tuacutel is) eacuteletkeacutepesen megmaradhatnak kuumlloumlnoumlsen a spoacuterakeacutepzők eacutes a beacutelfeacuteregpeteacutek Meg kell azonban jegyezni hogy a koacuterokozoacutek a hulladeacutekokban csak a fertőzeacutes lehetőseacutegeacutet jelzik az ilyen hulladeacutek fertőzeacutest terjesztő koumlzegnek tekinthető Megbetegedeacutesek eacutes főkeacutent jaacutervaacutenyok kialakulaacutesaacutehoz maacutes teacutenyezők is szuumlkseacutegesek nemcsak a koacuterokozoacute bekeruumlleacutese az emberi szervezetbe hanem a szervezet fogeacutekonysaacutega a koacuterokozoacutek elegendő szaacutema stb)

Videoacute 5

Termeleacutesi hulladeacutekok



A termeleacutesi hulladeacutekok kezeleacutese jelenlegi helyzeteacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutehez elengedhetetlen a keletkező hulladeacutekok mennyiseacutegeacutenek minőseacutegeacutenek a kibocsaacutetoacute iparaacutegaknak a teruumlleti megoszlaacutesnak megismereacutese

Az 1991-ben veacutegzett orszaacutegos felmeacutereacutes adatait oumlsszegezve megaacutellapiacutethatoacute hogy a hazaacutenkban keletkező termeleacutesi hulladeacutekok mennyiseacutege kb 123 millioacute tonna A keletkező hulladeacutekok kb 4 -a veszeacutelyes 96-a nem veszeacutelyes kategoacuteriaacuteba sorolhatoacute

A termeleacutesi hulladeacutekoknak eredet szerint a koumlvetkező fő csoportjai kuumlloumlnboumlztethetők meg

bull a gyaacutertaacutesi teveacutekenyseacuteg soraacuten az anyag-aacutetalakiacutetaacutesi műveletekneacutel termeacuteszetszerűen keacutepződő hulladeacutekok mint a teveacutekenyseacuteg szuumlkseacutegszerű velejaacuteroacutei

bull a karbantartaacutes időszakos uumlzemleaacutellaacutes termeacutekvaacuteltaacutes soraacuten szuumlkseacutegszerűen keacutepződő hulladeacutekok

bull a technoloacutegiai fegyelem be nem tartaacutesa eacutes a berendezeacutesek hiaacutenyossaacutegai miatt keletkező hulladeacutekok

bull az adminisztratiacutev eacutes szociaacutelis leacutetesiacutetmeacutenyekből valamint az uumlzemeacutepuumlletek takariacutetaacutesaacuteboacutel szaacutermazoacute hulladeacutekok

bull a termelő leacutetesiacutetmeacutenyek uumlzemi koumlzteruumlleteiről szaacutermazoacute hulladeacutekok

A termeleacutesi hulladeacutekok utolsoacute keacutet csoportba tartozoacute reacuteszeacutet - mivel azok a kommunaacutelis hulladeacutekokhoz hasonloacute minőseacutegi jellemzőkkel rendelkeznek - minden esetben a kommunaacutelis hulladeacutekokkal egyuumltt lehet eacutes ceacutelszerű kezelni

61 aacutebra A hulladeacutekok eacutes melleacutektermeacutekek mennyiseacutege Magyarorszaacutegon

Az első haacuterom csoport termeleacutesi hulladeacutekainak jelentős haacutenyada a kommunaacutelis hulladeacutekoktoacutel elkuumlloumlniacutetett speciaacutelis kezeleacutest igeacutenylő veszeacutelyes hulladeacutekok kategoacuteriaacutejaacuteba tartozik Ezek a meacutergező korroziacutev tűz- eacutes robbanaacutesveszeacutelyes fertőző eacutes radioaktiacutev hulladeacutekok

A keletkező termeleacutesi hulladeacutekok mennyiseacutege a statisztikai adatok ellentmondaacutesos gyűjteacutese eacutes eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten csak koumlzeliacutető adatokkal hataacuterolhatoacute be Iraacutenymutatoacutekeacutent vehető hogy hazaacutenkban aacutetlagosan a termeleacutesi folyamatok soraacuten felhasznaacutelt nyersanyagok mintegy 40 -boacutel hulladeacutek lesz

A termeleacutesi hulladeacutekok nagy araacutenya az indokolatlanul magas anyag eacutes energiafelhasznaacutelaacutesra eacutes a



hulladeacutekszegeacuteny technoloacutegiaacutek hiaacutenyaacutera utal

Nem veszeacutelyes termeleacutesi hulladeacutekok

A legnagyobb hulladeacutek kibocsaacutetoacute a szeacutenbaacutenyaacuteszat amelynek hulladeacuteka toumlbbseacutegeacuteben szilaacuterd halmazaacutellapotuacute baacutenya-meddő Baacuter a meddő a nem veszeacutelyes hulladeacutek kategoacuteriaacuteba tartozik egyreacuteszt teruumlleteket foglal el (kb 8 ezer ha) maacutesreacuteszt a taacutejkeacutepet rontja eacutes egyben diffuacutez levegőszennyező forraacutes is

Nagy mennyiseacutegű termeleacutesi hulladeacutek keletkezik a villamos energiaiparban az erőművek koumlrnyeacutekeacuten Ezek keacutepezik az oumlsszes hulladeacutek kb 20-aacutet (salak meacutesziszap pernye)

A textilipari termeleacutes soraacuten szaacutelas anyagboacutel eacutevente mintegy 320 ezer tonna keletkezik Ennek legnagyobb reacutesze (18 ezer t) fonodai hulladeacutek a toumlbbi a szoumlveacutesi - koumlteacutesi - kikeacutesziacuteteacutesi folyamatokboacutel valamint konfekcionaacutelaacutes soraacuten keruumll ki

A papiacuteriparban a szennyvizek tisztiacutetaacutesa soraacuten 250-300 eacutev mennyiseacutegben 4-5 szaacuterazanyag tartalmuacute nem szulfitos papiacuteriszap eacutes 8000 teacutev meacutesziszap keletkezik

A buacutetoriparban eacutevente mintegy 38 ezer t fahulladeacutek eacutes 6 ezer tonna egyeacuteb szilaacuterd hulladeacutek keletkezik

Az eacutelelmiszeriparban keletkező hulladeacutekoknak kb fele (53 -a) nem veszeacutelyes vagy nagy szervesanyag-tartalmuacute noumlveacutenyi eacutes aacutellati eredetű anyag

Az eacutepiacutető eacutes az eacutepiacutető-anyagipar adja 280 -aacutet a nem veszeacutelyes hulladeacutekoknak A meacutesz-eacutes cementgyaacutertaacutes teacutegla- csereacutep- uumlvegipar kőbaacutenyaacuteszat a betonelem gyaacutertoacute technoloacutegiaacutek toumlbbseacutegeacuteben szervetlen hulladeacutekot (teacutegla betontoumlrmeleacutek meddő stb) bocsaacutetanak ki

A koumlzlekedeacutes eacutes a hiacuterkoumlzleacutes hulladeacutek anyagait vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy a nem veszeacutelyes hulladeacutekok koumlreacutet a toumlnkrement leselejtezett eacutes elhasznaacutelt alkatreacuteszek roncs kocsik hulladeacutek kaacutebelek gumiabroncsok alkotjaacutek

Ugyanakkor nem elhanyagolhatoacute mennyiseacutegű nem veszeacutelyes hulladeacutek keruumll ki a mezőgazdasaacutegi termeleacutesből is mint potenciaacutelis biomassza (kukorica szaacuter szalma stb)

Veszeacutelyes hulladeacutekok

A hulladeacutekok mennyiseacutege

A hazaacutenkban keletkező veszeacutelyes hulladeacutekok mennyiseacutege az egyeacuteb termeleacutesi hulladeacutekokhoz keacutepest a 1021996 (VII 12) Korm rendelet előiacuteraacutesai (koumltelező termelői adatszolgaacuteltataacutes) eacutes a leacutetrejoumltt KM informaacutecioacutes koumlzpont (VEHUR) adatfeldolgozaacutesa koumlvetkezteacuteben leacutenyegesen jobban koumlvethető

Az 1997 - ben a keletkezett termeleacutesi hulladeacutekok koumlzel 4 -a (495 millioacute tonna) kuumlloumlnleges kezeleacutest igeacutenylő veszeacutelyes hulladeacutek amelyből 313 millioacute tonna a timfoumlldgyaacutertaacutesnaacutel keletkező taacuteroloacutekban elhelyezett voumlroumlsiszap

A veszeacutelyes hulladeacutekok jelentős koumlrnyezetszennyező hataacutesuk miatt nem kezelhetők a telepuumlleacutesi hulladeacutekokkal egyuumltt ezeacutert elhelyezeacutesuumlket eacutes megfelelő aacutertalmatlaniacutetaacutesukat kuumlloumln uacuteton speciaacutelis moacutedszerekkel kell megoldani Nyilvaacutenvaloacute hogy a kb 5 millioacute t veszeacutelyes hulladeacutek koumlzponti kezeleacutese nem oldhatoacute meg iacutegy a veszeacutelyes hulladeacutekok hulladeacutekkezeleacutesi sajaacutetossaacutegainak alapjaacuten haacuterom csoportba sorolhatoacutek

bull nagy toumlmegben keletkező kuumlloumlnleges kezeleacutest nem igeacutenylő aacuteltalaacuteban rendezett lerakaacutessal elhelyezhető hulladeacutekok (voumlroumlsiszap eacutelelmiszeripari szennyviacuteziszapok stb)

bull megfelelő uumlzemen beluumlli kezeleacutessel uacutejrahasznosiacutethatoacute vagy aacutertalmatlaniacutethatoacute hulladeacutekok (feheacuterjetartalmuacute anyagok stb)

bull koumlzponti kezelőtelepeken komplex feldolgozaacutest igeacutenylő veszeacutelyes hulladeacutekok (kőolajmaradeacutek galvaacuteniszap stb)

A vegyipar teruumlleteacuten elsődleges hulladeacutekforraacutes a kőolaj-feldolgozoacute ipar A hulladeacutekok nagy reacutesze a technoloacutegiai berendezeacutesekből taacutevozoacute olajos emulzioacute ill a tisztiacutetaacutes soraacuten keletkező olajiszap Ezen kiacutevuumll a kőolaj-feldolgozoacute uumlzemek jelentős veszeacutelyes hulladeacuteka a keacutensavas kezeleacutes soraacuten keletkező savgyanta

A gyoacutegyszeripar is sokfajta veszeacutelyes hulladeacutekot pl a gyoacutegyszergyaacutertaacuteskor keletkező szennyezett oldoacuteszert



gyaacutertaacutesi anyaluacutegot uumlstmaradeacutekot bocsaacutet ki

A szervetlen alapanyag-gyaacutertaacutes (a noumlveacutenyveacutedőszer-gyaacutertaacutes a műanyag alapanyag gyaacutertaacutes a lakk- eacutes festeacutekgyaacutertaacutes stb aacuteltal kibocsaacutetott hulladeacutekok) szaacutemos koumlrnyezetre veszeacutelyes - oumlsszetevőt tartalmaznak (pl oacutelom kadmium higany ciaacutenvegyuumlletek stb)

A geacutepipar veszeacutelyes hulladeacutekaacutenak fő toumlmegeacutet a forgaacutecsolaacutesi technoloacutegiaacutekban keletkező hűtőemulzioacutek olajos iszapok valamint a feluumlletkezeleacutes soraacuten elhasznaacuteloacutedott galvaacutenfuumlrdők savas luacutegos zsiacutertalaniacutetoacute fuumlrdők galvaacuteniszapok alkotjaacutek

Az eacutelelmiszeripar veszeacutelyes hulladeacuteka koumlzuumll a huacutesipar eacutes a baromfiipar aacutellati eredetű nagy szervesanyag-tartalmuacute bomloacute eacutes fertőzőkeacutepes anyaga jelentős Kuumlloumln meg kell emliacuteteni a szervesanyag-tartalmuacute szennyvizek tisztiacutetaacutesa soraacuten keletkező szennyviacuteziszapokat eacutes a zsiacuterfogoacutekboacutel eltaacutevoliacutetott zsiacuterhulladeacutekot

A bőrgyaacuteri szennyvizek kroacutemos iszapjai valamint feldolgozaacutesra nem keruumllő bomleacutekony huacuteslaacutesi maradeacutek alkotjaacutek a koumlnnyűipar veszeacutelyes hulladeacutekait

A veszeacutelyes hulladeacutekok minőseacutege

A veszeacutelyes hulladeacutek fogalom leacutenyegeacuteben az anyagi tulajdonsaacutegoktoacutel fuumlggő Ennek megfelelően a veszeacutelyesseacuteget keacutetfeacutelekeacuteppen lehet eldoumlnteni

az eddigi ismereteink alapjaacuten a technoloacutegia (eredet) jellegeacutenek figyelembe veacuteteleacutevel empirikus besorolaacutes alapjaacuten (hulladeacuteklista) vagy a teacutenylegesen elveacutegzett laboratoacuteriumi vizsgaacutelatok eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten

A nemzetkoumlzi eacutes a hazai gyakorlatban mindkettő alkalmazott eacutes szuumlkseacuteg eseteacuten joacutel kiegeacutesziacutetik egymaacutest

Az EU szabaacutelyozaacutes olymoacutedon műkoumldik hogy a teljes termeleacutesi hulladeacuteklistaacuteboacutel kiemeli a veszeacutelyesnek minősuumllő anyagokat eacutes ezeket kuumlloumln listaacuteban sorolja fel uacutegy hogy a be eacutes visszailleszteacutes logikai szaacutelai megmaradnak

A nemzetkoumlzi gyakorlat elsősorban az orszaacuteghataacuterok koumlzoumltti hulladeacutek export-import- szaacutelliacutetaacutes eseteacuteben alkalmazza a technoloacutegiai eredet eacutes az anyagi minőseacuteg szerinti besorolaacutest Erre joacute peacutelda a veszeacutelyes hulladeacutekok orszaacuteghataacuterokon aacutet toumlrteacutenő szaacutelliacutetaacutesaacutet szabaacutelyozoacute un bdquoBaacutezeli egyezmeacutenyrdquo eacutes ennek melleacuteklete

Az OECD szinteacuten rendelkezik egy oumlnaacutelloacute az EU listaacuteval nehezen konvertaacutelhatoacute veszeacutelyes hulladeacuteklistaacuteval Ez a hulladeacutekexport-import vonatkozaacutesaacuteban haacuterom oumlnaacutelloacute kategoacuteriaacutet tartalmaz

bull piros kategoacuteria nem szaacutelliacutethatoacute orszaacuteghataacuteron aacutet (PCB dioxinhulladeacutek)

bull saacuterga kategoacuteria egyedi engedeacutellyel szaacutelliacutethatoacute

bull zoumlld kategoacuteria korlaacutetozaacutes neacutelkuumll szaacutelliacutethatoacute (pl papiacuter- műanyag hulladeacutekok)

A hazai jogi szabaacutelyozaacutes szinteacuten egy hulladeacuteklistaacutera eacutepuumll (Ez csak a veszeacutelyes anyagokat tartalmazza) A szabaacutelyozaacutes szerint minden veszeacutelyes hulladeacutekot a koumlvetkező haacuterom azonosiacutetoacute hataacuteroz meg

bull informatikai azonosiacutetoacute szaacutem

bull technoloacutegiai eredet szerinti anyagminőseacuteget is feltuumlntető megnevezeacutes

bull veszeacutelyesseacutegi osztaacutelyba sorolaacutes

A veszeacutelyesseacutegi osztaacutelyba sorolaacutes egyben a koumltelezően alkalmazandoacute kezeleacutesi eljaacuteraacutesra is utal A magyar jogi szabaacutelyozaacutes szerint a koumlvetkező veszeacutelyesseacutegi osztaacutelyokat kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg

bull veszeacutelyesseacutegi osztaacutely kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyes hulladeacutek

bull veszeacutelyesseacutegi osztaacutely fokozottan veszeacutelyes hulladeacutek

bull veszeacutelyesseacutegi osztaacutely meacuterseacutekelten veszeacutelyes hulladeacutek

A mennyiben a uacutej nem ismert technoloacutegiaacuteroacutel van szoacute vagy a hulladeacutek tulajdonosa vitatja a hulladeacuteklista



besorolaacutesaacutet a tulajdonos keacuterelmeacutere a minősiacuteteacutest megalapozoacute vizsgaacutelatok alapjaacuten a KM Minősiacutető Bizottsaacutega hataacuterozatot hoz a besorolaacutesroacutel A tulajdonos ugyancsak keacuterheti a veszeacutelyes hulladeacutekjegyzeacutekben felsorolt veszeacutelyes hulladeacutekaacutenak maacutes veszeacutelyesseacutegi osztaacutelyba sorolaacutesaacutet vagy veszeacutelytelenseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet

Az EPA eacutes az EU a szabaacutelyozaacutes joacuteval aacutetlaacutethatoacutebb eacutes egyszerűbb objektiacutevabb elegendő a legleacutenyegesebb vizsgaacutelati adatok hatoacutesaacutegi bemutataacutesa Meacuteg ma is aacutellandoacute probleacutemaacutet okoz egy kuumllfoumlldi hulladeacutek-kibocsaacutetaacutessal jaacuteroacute technoloacutegia hazai adaptaacutelaacutesa a hazai vizsgaacutelati proceduacutera hosszuacute aacutetfutaacutesi ideje eacutes jelentős koumlltseacutegvonzata miatt


1 Melyek a hulladeacutekgazdaacutelkodaacutes elemei

2 Mit jelent a 3R

3 Hogyan csoportosiacutetjuk a hulladeacutekokat eredet szerint



Publication date 2011Szerzői jog copy 2011 Szent Istvaacuten Egyetem

Copyright 2011 Szent Istvaacuten Egyetem Minden jog fenntartva
















Videoacute 1







Bevezeteacutes
































Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera








Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera










Atmoszfeacutera









Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera







Broecker folyamat







Atmoszfeacutera


















Atmoszfeacutera



Az oacutezonpajzs




O + O = O2 vagyO + O2 = O3


UV elnyeleacutes










Atmoszfeacutera









ClO + O = Cl + O2





2 N2O = 2 NO + O2

NO + O3 = NO2 + O2












Atmoszfeacutera


















Litoszfeacutera

















Litoszfeacutera











Litoszfeacutera












Litoszfeacutera































































Videoacute 2



2 Mik a producensek




















































1 Mi a biomassza
































bull Moira modell

bull SARU modell

bull FUGI modell



bull ENSZ modell







































bull Javaslatok























































































oumlsszhangban van









































































































































































Talajpusztulaacutes




Deflaacutecioacute










































































Keacuten-dioxid





Fluor


Szeacuten-monoxid














































3 Mi a szedimentum










































































































Fogalmak










































































































Vh + Vt

ahol









































































































Szaganyagok







































bull talajviacutez

bull forraacutesok






kitűnő vizek

Hazaacutenk vizei






























L = Lo (endashkt)

ahol













ahol






R1 = k1L




R3 = plusmnS







mgl oxigeacuten












2KMnO4 + 3H2SO4 = + 2 MnSO4 +3H2O + 5O
















de
















Elemi nitrogeacuten














egyaraacutent




ndash +H+ + 2H2O









ndash









































ndash









4 + 122H2O + 16H+ rarr C106H263O110N16P1 + 138O2



C N P = 106 16 1












































































































(R O SOndash3) vagy











Huminanyagok

















Fenolok











Dioxinok









Dioxinforraacutesok




















bull pH










Cianid










Fluorid


















bull gombaacutek



bull viacuterusok











































Clostridium










































































ahol





SZ = A x T x V

ahol































































Talajveacutedelem













Talajveacutedelem





Az eroacutezioacute












Talajveacutedelem


A talaj szennyezői













Talajveacutedelem














Talajveacutedelem










Talajveacutedelem










Talajveacutedelem







Talajveacutedelem




Videoacute 3






Talajveacutedelem












Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem





Talajveacutedelem

























































Hanghullaacutemok










Szintek













Hangterjedeacutes





























A talaj hataacutesa
























Videoacute 4






















































2 Mi az ultrahang





























































bull Reduce

bull Recyclyng

bull Reuse


















bull munkaacuteja



























Eredet szerint

















bull vegyipari

bull geacutepipari



bull huacutesipari




bull szilaacuterd

bull folyeacutekony

bull iszapszerű






















bull fertőző



bull korroziv








bull eredet


















































bull hamutartalom






























Videoacute 5








































































2 Mit jelent a 3R

















Videoacute 1







Bevezeteacutes
































Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera








Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera










Atmoszfeacutera









Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera














Atmoszfeacutera







Broecker folyamat







Atmoszfeacutera


















Atmoszfeacutera



Az oacutezonpajzs




O + O = O2 vagyO + O2 = O3


UV elnyeleacutes










Atmoszfeacutera









ClO + O = Cl + O2





2 N2O = 2 NO + O2

NO + O3 = NO2 + O2












Atmoszfeacutera


















Litoszfeacutera

















Litoszfeacutera











Litoszfeacutera












Litoszfeacutera































































Videoacute 2



2 Mik a producensek




















































1 Mi a biomassza
































bull Moira modell

bull SARU modell

bull FUGI modell



bull ENSZ modell







































bull Javaslatok























































































oumlsszhangban van









































































































































































Talajpusztulaacutes




Deflaacutecioacute










































































Keacuten-dioxid





Fluor


Szeacuten-monoxid














































3 Mi a szedimentum










































































































Fogalmak










































































































Vh + Vt

ahol









































































































Szaganyagok







































bull talajviacutez

bull forraacutesok






kitűnő vizek

Hazaacutenk vizei






























L = Lo (endashkt)

ahol













ahol






R1 = k1L




R3 = plusmnS







mgl oxigeacuten












2KMnO4 + 3H2SO4 = + 2 MnSO4 +3H2O + 5O
















de
















Elemi nitrogeacuten














egyaraacutent




ndash +H+ + 2H2O









ndash









































ndash









4 + 122H2O + 16H+ rarr C106H263O110N16P1 + 138O2



C N P = 106 16 1












































































































(R O SOndash3) vagy











Huminanyagok

















Fenolok











Dioxinok









Dioxinforraacutesok




















bull pH










Cianid










Fluorid


















bull gombaacutek



bull viacuterusok











































Clostridium










































































ahol





SZ = A x T x V

ahol































































Talajveacutedelem













Talajveacutedelem





Az eroacutezioacute












Talajveacutedelem


A talaj szennyezői













Talajveacutedelem














Talajveacutedelem










Talajveacutedelem










Talajveacutedelem







Talajveacutedelem




Videoacute 3






Talajveacutedelem












Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem




Talajveacutedelem





Talajveacutedelem

























































Hanghullaacutemok










Szintek













Hangterjedeacutes





























A talaj hataacutesa
























Videoacute 4






















































2 Mi az ultrahang





























































bull Reduce

bull Recyclyng

bull Reuse


















bull munkaacuteja



























Eredet szerint

















bull vegyipari

bull geacutepipari



bull huacutesipari




bull szilaacuterd

bull folyeacutekony

bull iszapszerű






















bull fertőző



bull korroziv








bull eredet


















































bull hamutartalom






























Videoacute 5








































































2 Mit jelent a 3R



tankonyvtar.hu · web viewcl 2 = 2 cl, és ebbőlcl + o 3 = clo + o 2 clo + o = cl + o 2...

Documents