BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Pedagógiai Programot a Békefi Antal Általános Iskola nevelőtestülete2016. augusztus 31-i ülésén elfogadta

Farkas Lászlóintézményvezető-helyettes

2016. szeptember 1. 1

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS............................................................................................................................

2. KÖSZÖNET..............................................................................................................................

3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT..................................................................................................

4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK.............................................................................................

5. NEVELÉSI PROGRAM...........................................................................................................5.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..........................................................................................................................5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ..................................................................5.3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése5.4. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek.....................................................

6. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK....................

7. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI...........................................7.1 Megelőzést szolgáló tevékenység...........................................................................................7.2. Feltárás...................................................................................................................................7.3 Megszüntetés...........................................................................................................................7.4 Gyermekvédelmi feladatok.....................................................................................................

8. A SZÜLŐ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI.........................................................................

9. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK, FELADATOK.........9.1. Általános elvek.......................................................................................................................9.2. Az egészségnevelés................................................................................................................9.3. A környezeti nevelés .............................................................................................................

10. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT........................................

11. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...11.1. Szocializációs képességek fejlesztése, segítőéletmódra nevelés.........................................11.2. A szociális képességek kialakításának iskolai feladatai.......................................................

13. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI.................................................13.1. A pedagógus feladatai..........................................................................................................13.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai..............................................

14. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE.............................................................14.1. A diákönkormányzat és működése.......................................................................................14.2. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje és formája...........................

2

15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI...................................................................................15.1. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje.....................................................................15.2. A szülői szervezet és a DÖK véleményezési és egyetértési jogai.......................................

16. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI................................................................................................................................

17. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL – NKT. KERETEI KÖZÖTTI – HELYI SZABÁLYAI.17.1. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése..................................................................................................................17. 2. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok..........................

18. HELYI TANTERV.................................................................................................................18.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok........................................................................................18.2. Óraterv: 1-4. évfolyam.........................................................................................................18.3. Óraterv: 5-8. évfolyam.........................................................................................................18.4. Szabadon választható órák...................................................................................................18.5. Kerettantervek bevezetése....................................................................................................

19. MŰVÉSZETEK......................................................................................................................

20. SZABADON VÁLASZTHATÓ ÓRÁK................................................................................

21. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI....................................

22. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI........................

23. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ÉS A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGEK MÓDSZEREK..............................................................................................................................

24. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI.......................................................

25. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI..............................................25.1. A pozitív magatartásra és az erkölcsiségre serkentő módszerek helyi rendszere................25. 2. A tanulmányi munka értékelése..........................................................................................25.3. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere.................................................................

26. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI...........................................................................................................................................

27. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.........................................................................................................................

3

28. HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEINK...........................................................................

MELLÉKLETEK1. sz melléklet A kerettanterv alapján készült helyi tantervek az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam)2. sz melléklet A kerettanterv alapján készült helyi tantervek az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5–8. évfolyam)

4

1. BEVEZETÉS

„TUDÁS NÉLKÜL NEM LEHET, SZÍV NÉLKÜL NEM SZABAD ”(Békefi Antal)

Intézményünk jeles személyiségről kapta nevét, aki e vidék, Bakonyoszlop szülötte. Azt a töretlen akaratot jelenítjük meg iskolánkban a mindennapok során, amit Békefi Antal ránk örökített, számunkra adományozott. Ennek érdekében vezettette be az alapfokú művészetoktatást 2006-ban Bakonyszentkirály, Csesznek és Bakonyoszlop Községi Önkormányzata. A művészeti nevelés éppen ezért iskolánkban nemcsak cél, hanem kötelesség is. Intézményünk tanulói továbbtanulásuk során szinte megőrzik az iskolánkban elért eredményeiket, tehát magas követelményszintet állítunk eléjük, aminek ők szeretnének megfelelni. Ezek az eredmények is jelzik, hogy Békefi Antal nevét méltón viseli iskolánk, s ez az iskola hagyományaiban, rendezvényeiben is jelen van.

2. KÖSZÖNET

Köszönetünket fejezzük ki Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop és Csesznek Község Önkormányzatának, hogy 2012. december 31-éig iskolánk fenntartója volt, s hogy segítségükre iskolánk hagyományainak megőrzésében a mai napon is támaszkodhatunk.

3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Célunk a személyiség sokoldalú formálása, a jellem nemesítése, a művészetek kifejezési eszközeinek elsajátíttatása.

4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

Feladatunk a nemzeti hagyományok, értékek, a magyarságtudat kialakítása, az időtálló erkölcsi normák, viselkedési formák, tanulási módszerek átadása, következetesség és igényesség a tanítás-tanulás folyamatában.Célunk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak iskolai környezetükre, s ez ne csak a tantermekben nyilvánuljon meg, hanem az iskola folyosóin is jelenjen meg.Elvárjuk, hogy tanulóink ismerjék meg az egészséges életmódot, s törekedjenek annak megvalósítására, kötődjenek a szülőföldjükhöz, az anyanyelvükhöz, ismerjék meg saját hazájuk és más népek kultúráját.

5

5. NEVELÉSI PROGRAM

5.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei

Iskolánkban nevelő-oktató munkánk valamennyi tanítványunk számára olyan nélkülözhetetlen ismereteket nyújt, melyekre

biztonságosan lehet építeni a következő iskolafokozatban, a közös nemzeti érdekeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak,

hozzájárul a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, a tanulást, és az így megszerzett tudást a társadalmi mobilitás alapvető eszközének

tekinti, épít az önismeretre, vallja: „az erkölcs a világ létezésének feltétele…”

A nevelő-oktató munka feladatai és céljai

Fő célunk a kompetenciák közvetítése.

Az iskola tehát szocializál és tudást közvetít, ami tulajdonképpen egyet jelent: felkészítést az önálló életvitelre. Iskolánkban alapfokú oktatás folyik, ezért célunk tanítványaink önmegvalósításának elősegítése olyan szinten, hogy a következő iskolafokozat által támasztott elvárásoknak való megfelelésük a legoptimálisabb legyen.

A feladataink, illetve a célok megvalósítása két pedagógiai szakaszban történik: az 1-4. és az 5-8. évfolyamon.

Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata és célja: A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a

kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását.

Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető

értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.

Az 5-8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkánk feladata és célja: fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel

való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszteni a

tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

6

Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.

Tudatosítani a tanulókban a közösség működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályait.

Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.

A nemzeti, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejleszteni a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, felébreszteni az egymás mellett

élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíteni az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is ráirányítani a

figyelmet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere

A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező – nagyon fontos elemei, tényezői. A nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá igazítjuk a nevelési-oktatási célokhoz. Eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével.Az egyes fejlődési szakaszokban nevelési módszerek közül azokat alkalmazzuk, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl legjobban igazodnak:

a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kultúrájához, felkészültségéhez, vezető

stílusához, a mindenkori aktuális nevelési helyzethez és annak tartalmához.

Mivel nincs két egyforma személyiség, két egyforma pedagógus, ezért a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé, ezért minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg.

Pedagógiai munkánk során alkalmazott eljárások és lehetséges módszerek

Oktató nevelő munkánk során az alkalmazható eljárások és eszközök széles skáláját alkalmazzuk nevelési céljaink elérése érdekében: A meggyőzést, a felvilágosítást, tudatosítást, a tanulói tevékenység megszervezésének változatait, a magatartásra ható módszereket, verbális és non verbális eszközöket szociális technikákat.

A meggyőzés, a felvilágosítás, tudatosítás, a tanulói tevékenység megszervezésének változatai és magatartásra ható módszerek

7

A meggyőzés, a felvilágosítás, tudatosítás

A tanulói tevékenység megszervezésének

módszerei

A magatartásra ható módszerek

az oktatás valamennyi módszere

követelés ösztönző módszerek

meggyőzés megbízás ígéretminta ellenőrzés helyesléspélda értékelés bíztatáspéldakép játékos módszerek elismeréspéldakövetés gyakorlás dicséreteszményképbírálatönbírálatbeszélgetésfelvilágosítástudatosításelőadásvitabeszámoló

A pozitív magatartásra és az erkölcsiségre serkentő módszerek helyi rendszere

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten eredményesen végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, dicséretben részesítjük, megjutalmazzuk. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató tanulói közösséget csoportos jutalomban részesítjük.

5.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

A jellemformálás és a közösségteremtés az iskolai oktató-nevelő munka jellegéből és az ott kialakult tevékenységi formákból következően különböző módokon valósulhat meg. Céljaiban azonban megegyezik, mely szerint elősegíti:

a tanuló közösségi magatartásának kialakítását, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődését, a közösségi szokások, normák elfogadását, etikai értékrend közvetítését, a másság elfogadását, szolidáris magatartás kialakulását, a harmonikus interperszonális kapcsolatok fejlesztését.

Minden tanuló: ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy

múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

8

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt és becsülje meg ezeket,

közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére

törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös

kezelése és megoldása terén, ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit

és ezek elkerülésének módjait, tanuljon meg tanulni, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az intézmény valamennyi pedagógusának szerepet kell vállalnia. A tananyag elsajátítását úgy kell megszervezni, hogy az:

segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a

természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének

segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására,

késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulói környezet sajátosságainak, minőségi változásainak

megismerésére és elemi szintű értékelésére, tanulóban alakuljon ki a bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia

létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,

a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé,

irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában.

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, és e rendszer kritikus használatának képességét,

adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

fordítson figyelmet a családi életre, átfogó képet adjon a munka világáról a változatos munkaformák erősítsék az összetartozás és az egymásért való felelősség

érzését.

9

A közösségfejlesztés szervezeti keretei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

5.3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási zavarok és a tanulási kudarcok oka sokféle lehet: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar és egyéb rész-képességzavar, valamint ezek kombinációi. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdők, és a tanulási kudarcnak kitett tanulók idejekorán történő felfedése és a megfelelő bánásmód illetve eljárások alkalmazása releváns pedagógiai munkánkban.Ezek a feladataink szükségszerűen a 6 évesek beíratásánál – sőt már azt megelőzően – kezdődnek. Ha a gyermeket a pedagógiai szakszolgálathoz irányítja az óvoda, s a problémát a szakszolgálat megerősíti, illetve diagnosztizálja, akkor intézményünk az ajánlások szerint jár el.

A gyermeket tanító pedagógus az eredményesebb bánásmód kialakítása érdekében a tanév megkezdése előtt, vagy közvetlenül utána megismerkedik, érdeklődik, tanácsot kér a szülőktől, az óvónőtől, valamint a gyerekkel kapcsolatban álló szakembertől. Különösen a szülővel való kapcsolatfelvételt tekintjük fontosnak, mert a szülő bizalmatlansága a problémák felmerülésével egyenes arányban nőhet, és a nem jó értelemben vett szülői védelmezés a pedagógust indokolatlanul támadó szerepbe szorítja, s egy idő után a szülő már nem fogja feltételezni a jóakaratot.

Az érintett tanulókat integráltan, normál osztályban helyezzük el. Amíg iskolánkban a különféle zavarokkal, problémákkal küzdő gyerekek nevelése integráltan eredményesnek tekinthető, az integrált oktatás-nevelés útját választjuk. Az iskolai kereteken túl a terápiás feladatokat a szakszolgálat látja el.

A devianciával és az enyhébb fokú magatartás zavarral kapcsolatos gondok megoldásának egyik elemi feltétele a családi viszonyok alapos megismerése a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett. Ez az osztályfőnökök egyik legfontosabb feladata. A probléma enyhülését hozhatja a tanuló helyi közösséghez való kapcsolódásának segítése, ezúton megismertetve az általánosan elfogadott normák szerinti életvitelt, magatartásformákat.

A probléma eredményes kezelése érdekében a pedagógus: ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét; tudjon differenciáltan oktatni, nevelni; ne részesítse hátrányos megkülönböztetésben a tanulót, az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit; a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is

nézze a fejlődést; a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben: a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon,

10

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatgát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásról, szükség esetén adjon a tanuló előrehaladásáról írásos véleményt.

A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl plusz órákban fejlesztjük/fejlesztetjük, zárkóztatjuk fel a tanulókat. A kudarcok megszüntetését, illetve szelídítését teszik lehetővé felzárkóztató foglalkozásaink és a korrepetálások az „eszköztudást” megalapozó tantárgyakból.Legfontosabb fejlesztő feladataink:

tantárgyi fejlesztés, önismereti fejlesztés, általános szocializációs, kommunikációs fejlesztés, egyéni tehetséggondozás, az érintettek iskolai és társadalmi sikerességét elősegítő készségfejlesztés.

Minden tanévben az osztályfőnököknek folyamatosan fel kell mérniük, hogy osztályukban hány magatartászavaros, vagy tanulási nehézséggel küszködő gyermek van, s javaslatot tenni az iskolavezetésnek a következő tanévre az érintett tanulók problémáinak megoldására.

Az iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetének terhére a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy-háromfős foglalkozásokat.

A sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői illetve rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az igazgató ebben az esetben egyéni foglalkozást ír elő egyéni fejlesztési terv alapján.

A Köznevelési törvény 4. § 25. pontja szerint: „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges, vagy teljes körű

módosulását; az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, vagy teljes kiesését,

fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét.A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A foglalkozások célja, hogy csökkentse a sajátos nevelési igényéből eredő hátrányt – vagyis ennek keretében kerülhet sor azokra a fejlesztésekre,

11

terápiákra, amely(ek)re a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulóknak sikeres tanulmányaikhoz, előrehaladásukhoz szükségük van.

Az iskola az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységnek megfelelően integrált formában látja el a sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.

5.4. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

A tehetségekkel való foglalkozás az iskolai nevelés-oktatás fontos része.A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés, amely elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre egyébként – a tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Tehetséggondozásra iskolánkban minden tanévben az Nkt. által meghatározott időkeret terhére szabadon felhasználható órákat használjuk, a kifutó rendszerben és a felmenő rendszerben is igyekszünk a kötelező tanítási órák keretén belül elvégezni e nemes feladatot.

A foglalkozások színterei: szakkörök – tantárgyi, művészeti sportkörök –labdarúgás, kézilabda, stb. zeneiskola: szolfézs, hangszeres zeneoktatás. fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások.

6. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Minden tanévben október 1-jei adatok alapján el kell készíteni a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulókról szóló nyilvántartást október 15-ig, ezt a tanév során szükség szerint ki kell egészíteni.A nyilvántartás alapján intézkedni kell, hogy az arra rászoruló tanulók és családjuk részesüljenek az iskola és az önkormányzatok által nyújtható – az anyagi hátrányokat csökkentő – kedvezményekben.A nyilvántartás alapján fel kell hívni a szülők figyelmét a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó hatóságok eszközeinek igénybevételi lehetőségére. Ezek közül a legfontosabbak: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekintézményi térítési díj támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, kedvezményes tankönyvellátás.Az ezzel kapcsolatos adminisztrációnak naprakésznek kell lennie.

Ha a szülő a támogatási lehetőségeket nem venné igénybe vagy nem a gyermek szükségleteire fordítaná, akkor a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot kell értesíteni.Végső esetben, a gyermek érdekében az osztályfőnöknek kell elkészítenie a megfelelő beadványt.

12

A tanulók hátrányos és veszélyeztetettségi állapotának megszüntetésére együtt kell működni: a területileg illetékes hivatalokkal, a területileg illetékes egészségügyi intézményekkel, az ifjúsági- és iskolaorvossal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a nevelési tanácsadóval, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, a rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, gyámhivatallal, pártfogó felügyelői szolgálattal, alapítványokkal, civil szervezetekkel.

Tanévenként meg kell szervezni a tanulási nehézségek enyhítését és a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő korrepetálási programot.A tehetséges, érdeklődő fiatalok számára szakköri foglalkozásokat kell biztosítani.Mozgási és sportolási igényeik kielégítéséről az iskola pedagógiai programja által kötelezően előírt mindennapos testnevelési program gondoskodik.

Az intézmény diákönkormányzatának működését segíteni kell. E szervezet egyik fontos színtere annak az iskolai kötelezettség teljesüléséneknek, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.A diákközgyűlésen a tanulók közvetlenül beszélhetik meg elképzeléseiket, problémáikat az igazgatóval, az illetékes tanárokkal és az iskola dolgozóival.

Minden tanévben, minden osztályban meg kell szervezni: az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével az egészségvédő osztályfőnöki órákat, a drogprevenciós felvilágosító foglalkozásokat, a közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési órákat (iskolarendőr program).

Megvalósításukat az iskola a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság közreműködésével valósítja meg.

Az osztályfőnöki órák keretében történik a tanulók családi életre való felkészítése.

7. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

13

A gyermekvédelmi tevékenység három területre kell, hogy kiterjedjen: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

7.1 Megelőzést szolgáló tevékenység

Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása illetve bármilyen más oknál fogva.

Minden tanuló számára biztosítani kell: fejlődéséhez szükséges feltételeket, családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.

Rendszeres kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, családokkal. Segíteni kell a Diákönkormányzat működését. Biztosítani kell, hogy a rászorulók megismerjék jogaikat, és véleményt

nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. Biztosítani kell, hogy a nevelés és oktatás biztonságos, egészséges környezetben

folyjon. Pihenőidő, szabadidő, sportolási lehetőség az életkornak, fejlettségnek megfelelő

legyen. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal,

szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

Fontos feladat a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység.

7.2. Feltárás

fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

Cél: megelőzni a problémák súlyosabbá válását.

Két-három évente szükséges felmérni az iskola környezetének a jellemzőit gyermekvédelmi szempontból:

lakókörnyezet általános jellemzői, gyermekek családi környezete, szülők érdeklődése, kapcsolata az iskolával.

Évente kell mérni a tanulók gyermekvédelmi helyzetét, az ehhez szükséges szempontok és adatok:

a tanulók száma, távozások, érkezések, hiányzások mértéke, okai, nagycsaládosok száma, aránya, hátrányos helyzetű gyermekek száma, hátrányos helyzetű tehetséges tanulók száma, túlkorosok, bukások aránya, tanulási nehézségekkel küszködők száma, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködők száma,

14

veszélyeztetett tanulók száma (ebből a Gyermekjóléti Szolgálat gondozásában nyilvántartott tanulók száma),

a veszélyeztetettség okai, nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek száma, nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó tanulók száma, a tanulók anyagi támogatásával kapcsolatos adatok,

iskolán kívüli (rendszeres, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások), iskolán belüli (tanszer, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, stb.).

Fel kell tárni a gyermek fejlődését, nevelését veszélyeztető tényezőket: a gyermek testi fejlődését, egészségét veszélyeztető okok, a pszichés károsodás okai (családi struktúra, légkör, nevelés), baráti, lakóterületi és szélesebb társadalmi környezetbeli ártalmak, az iskolai környezet

abszolút ártalmai (tanár, diák, szülő viszony), relatív ártalmai (zsúfoltság, sikerélmény hiánya, kudarcok), nem megfelelő iskolatípus.

7.3 Megszüntetés

A pedagógusoknak részt kell venniük a tanulás fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében.Együtt kell működni a Kormányhivatallal (gyámhivatal), a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Rendőrséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, gyermekorvossal, védőnővel, pszichológussal.

7.4 Gyermekvédelmi feladatok

Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott, általános gyermekvédelmi feladatok az elsődleges megelőzés céljával:

személyiség illetve közösségfejlesztéssel, neveléssel kapcsolatos feladatok (Általános prevenciós programok beépítése tanórai és tanórán kívüli formákba, mentálhigiéniás, egészségnevelési programok, ennek részeként kábítószer ellenes program, bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok, önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési gyakorlatok, játékok, programok, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, tanulói szabadidős tevékenységi formák, programok, a kamasz korosztály számára is vonzó kínálat biztosítása),

gyermeki-tanulói jogok érvényesítése: (keretek, formák, amelyek biztosítják a diákjogok érvényesülését) házirend, diákönkormányzat, tanulói fegyelmi eljárások,

szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása, tájékoztatás, ismeretterjesztés, pedagógiai-nevelési tanácsadás, pozitív érzelmi hatások, iskolai közösségi élmények (szülői értekezletek keretében,

klubdélutánokon, kirándulások, táborok alkalmával), együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő

intézményekkel (művelődési intézmény, zeneiskola, sportlétesítmény, stb.).

Neveléssel kapcsolatos feladatok: családi életre nevelés, etikai nevelés,

15

érzelmi nevelés (önismeret, önbizalom alakítás, fejlesztés).

Speciális gyermekvédelmi feladatok: a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése,

feltárása (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség), az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása,

fejlesztése, a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai

bánásmód alkalmazása, megnyerésük külső segítő intézmények (illetve szakembereik) szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételével (információk gyűjtése a gyermekről, környezetéről, a gyermek és családja közötti érzelmi kötődés-kapcsolat minőségéről, cél: érzelmi kapcsolat erősítése, korrigálások, pozitív élmények átélésén keresztül),

családtámogatás, gyermeki munkák, alkotások elemzései, szerepjátékok, kérdőívek, tesztek szülőknek, gyerekeknek (a kérdőíves módszer hasznos lehet a még

tünetmentes veszélyeztetettség megállapításához), célzott beszélgetések különböző pedagógiai szituációkban, speciális szakemberek széleskörű bevonása, foglalkoztatása (orvos, védőnő,

pszichológus, családgondozó), együttműködés külső segítő intézményekkel.

Súlyos esetekben célszerű pedagógiai jellegű esetelemzést, cselekvési tervet készíteni, hangsúlyozva a gyermekekkel és szüleikkel történő speciális bánásmód pedagógiai-pszichológiai módszereit.A módszerek sikeres alkalmazásának feltétele az előítéletmentes, őszintén megértő, elfogadó pedagógusi attitűd, s a pedagógiai optimizmus.

8. A SZÜLŐ, A GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEI

Szülők nélkül nehezen nevelhetünk becsületes és erényes embereket. Az oktató-nevelő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha az a tanulói érdeklődésre építve figyelembe veszi a szülői ház elvárásait, hiszen a szülőknek nevelésben betöltött szerepe felmérhetetlenül jelentős, mivel minden további nevelői befolyás érvényesülésére kihat. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele tehát a szülői ház és a tantestület koordinált, őszinte együttműködése.Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, mely kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenységek, kölcsönös bizalom és őszinteség nélkül eleve kudarcra van kárhoztatva.

A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

16

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást.

Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési

módokat, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások.

A tanuló és pedagógus kapcsolata is meghatározó a személyiségfejlesztés szempontjából. Törekedni kell az iskola valamennyi pedagógusának jól megismerni a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait.

Iskolánkban a tanuló és pedagógus együttműködésének kereteit, formáit az oktatás és nevelés szervezeti keretei adják:

a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, diák-önkormányzati tevékenység.

9. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK, FELADATOK

9.1. Általános elvek

Az emberi személyiség és méltóság tisztelete empátia képességének fejlesztése; az egymást megbecsülő családi élet tiszteletére történő nevelés; alapvető emberi és polgári jogok ismerete és tiszteletben tartása; a társadalmilag elfogadott viselkedési normák betartása; szociális készségek elsajátítása.

A reális önértékelésre, kritikára és önkritikára való nevelés helyes önismeret kialakításának képessége; sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése; objektív véleményalkotás képességének fejlesztése.

A testi, lelki és szellemi nevelés egyensúlyának megteremtése a fizikai teljesítőképesség fejlesztése; az egészségmegőrzés fontosságának hangsúlyozása; optimális szellemi terhelés biztosítása; a testkultúrára nevelés. A kulturált viselkedés elsajátítása udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása; a tanulók alapvető viselkedési szabályainak kialakítása, megismerése és betartatása;

17

a tanulók és az iskola felnőtt dolgozói közötti alapvető viselkedési kultúra kialakítása; az iskolán kívüli viselkedés formáinak megismerése.

A környezettudatos nevelés a szűkebb és globális környezet iránti felelősségtudat kialakítása; a természeti környezet megóvása; korszerű ökológiai szemlélet kialakítása.

9.2. Az egészségnevelés

A felnövekvő nemzedék egészség-magatartásának formálása, a jövő egészséges felnőtt társadalmának nevelése meghatározó fontosságú feladat. Az egészséges életmód és magatartásformák kialakításának színtere az iskola, mely a családi neveléssel összhangban az ismeretek bővítésével segíti a harmonikus személyiség kialakítását.

Célok, feladatok

Feladatunk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének segítése. Az iskola támogatja azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fejlesztik a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló

tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az értékek ismerete, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek és a gyógyulás folyamata, barátság párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészség megőrzésében, a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák megismerése, gazdálkodás az idővel, rizikóvállalás és határai, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a szenvedélybetegségek elkerülése, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége testi higiénia, környezeti ártalmak, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport

területén.

Minden pedagógus feladata, hogy személyes példaadással, a tantárgyak és tantárgyközi ismeretek átadásával készítse fel a tanulókat arra, hogy legyenek képesek önálló, felnőtt életükben

18

helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismereteket alkalmazni, beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást

gyakorolni, a természeti és a mesterséges környezet megóvására, felismerni az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Kiemelt szerepe van ebben a feladatban a biológia, kémia, földrajz, vizuális kultúra és testnevelés tantárgyak tanárainak, valamint az osztályfőnököknek.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület szorosan együttműködik az iskolai egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő), ha szükséges más egészségügyi szervekkel és a szülőkkel.

Az egészségnevelés olyan komplex folyamat, mely csak az előbb említettek együttműködésével érheti el célját.A következő témaköröket soroljuk az egészségneveléshez:

fizikai egészség - egészséges életmód (helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, testi higiéné stb.) alapjai,

szociális egészség – társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, káros szenvedélyek és hatásuk a szocializációra,

felkészülés a családi életre – párkapcsolat, szexualitás, értékorientáció, harmonikus személyiség – reális önismeret, énkép, környezet és az egészség kapcsolata – összhangban a környezeti nevelési programmal.

A megvalósítás formái

Az egészséges életmód jegyében évente 1-2 alkalommal tematikus rajzkiállítás szervezése.A „TÉGY AZ EGÉSZSÉGEDÉRT” program évenkénti megrendezése Békefi-nap keretében, ahol egészséges ételek, sütemények, aszalt és nyers gyümölcsök, zöldségek kóstolására, továbbá vérnyomás-, testzsír százalék- és súlymérésre kerül sor. Itt az osztályok között vetélkedőt tartunk, az egészséges életmóddal kapcsolatos feladatok megoldásában mérhetik össze tudásukat. A programok lebonyolítása az intézmény védőnőjének közreműködésével történik.

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendők - koordináció, mérés, értékelés

Évente kétszer kérdőív segítségével, anonim formában felmérést végzünk a tanulók körében (napi testmozgás mennyisége, gyümölcsfogyasztás, dohányzás, energiaital fogyasztás stb.). E felmérés segítségével képet kapunk a tanulók szokásairól, illetve mérjük az esetleges elmozdulást az egészséges életmód, táplálkozás, sportolás tekintetében.

A testnevelő tanárok minden tanévben – a jogszabályi előírásoknak megfelelően - elvégzik a tanulók fizikai állapotának mérését.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos,

egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;

19

elsősorban az osztályfőnöki órák, biológia, kémia és a környezetismeret tantárgyak, tanóráin feldolgozott ismeretek;

az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy gyalogtúra a környékre; egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki

óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

konkrét esetfeldolgozások a tanulószobán, tájékoztató programok szülőknek évente 1 alkalommal.

Tanulóinknál a folyamatos ismeretátadással igyekszünk elérni, hogy ne fogyasszanak ártalmas szereket (dohányzás, energiaital fogyasztás, édességek nassolása stb.). Ebben a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttműködésére is számítunk.Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók egészségfejlesztésére és pályaválasztásuk támogatására.

Elsősegélynyújtás

Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapjai az osztályfőnöki órák tantárgyi programjának is részét képezik, amelynek keretében bemutató, interaktív órákat szervezünk védőnő segítségével – tanárok és diákok számára. Itt elsődleges, hogy olyan ismereteket szerezzenek a tanulók, melyet a gyakorlatban alkalmazni is tudnak, így az automatikus segítségnyújtás veszélyhelyzetekben nem okoz problémát.

9.3. A környezeti nevelés

Célja: korszerű környezeti alapkultúra és környezettudatos magatartás kialakítása.

A környezeti nevelés tartalma: az ökológia alapvető törvényszerűségeinek és összefüggéseinek megismertetése révén

az ember és a természet kapcsolatának megértetése; az ökológiai ismeretekre alapozva a természet- és környezetvédelem lényegének;

problémáinak, feladatainak, hazai helyzetünknek és a globális állapotoknak megismertetése;

az egészséges életvitel kialakításához szükséges alapvető ismeretek és szabályok elfogadtatása, mely által a tanulók képessé válhatnak életvezetésük tudatos irányítására, az esetleg helytelen életmódbeli szokásaik korrigálására.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése;

a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

20

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A program megvalósításával el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a természetvédelem, a környezetvédelem lényegét, szükségszerűségét a természetvédelem céljait, feladatait a természetvédelem védett értékeit, védett területeit ne rongálják, pusztítsák, hanem

aktívan vegyenek részt azok védelmében ismerjék meg az erdők biológiai értékét, valódi jelentőségét a bioszférában, és

mindannyiunk életében tudják a talaj, a termőföld, a természetes vizek védelmének fontosságát felismerni, a levegőszennyezés legfontosabb forrásait ismerjék és a maguk lehetőségeinek

megfelelően igyekezzenek azt elkerülni. a kommunális hulladék szelektív gyűjtésében aktívan vegyenek részt, környezetüket is

erre ösztönözzék, életvitelükbe építsék be a zaj és a rezgés negatív hatásait ismerjék, tudatosan kerüljék azok keltését legyen ismeretük a hulladékban lévő veszélyes anyagokról, vegyszerekről a környezetbarát termékeket a megfelelő jelzések alapján ismerjék fel és az

újrahasznosított termékekkel együtt vásárlásaik során azokat részesítsék előnyben legyenek képesek életük folyamán egészséges életmóddal és környezetbarát

magatartással a veszélyek csökkentésére.

A környezeti nevelés színterei, formái:A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az alapvető ökológiai törvényszerűségeket biológia órákon kell a tanulókkal megismertetni.

A kémia órákon a szaktanár a témának megfelelően a környezet- és természetvédelmi vonatkozásokra hívja fel a tanulók figyelmét.

Minden tantárgy oktatási óráin a szaktanár vegye figyelembe, és térjen ki tudatosan, az adott óra tananyagában rejlő környezetvédelmi lehetőségekre. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Például: történelem és földrajz órákon rá kell ébreszteni a tanulókat a környezet gazdaságot, társadalmat, történelmet meghatározó szerepére.

21

Az osztályfőnöki nevelési munkatervekben, évfolyamonként, egy-egy meghatározott környezetvédelmi feladatot jelöljenek ki az osztályfőnökök, a tanulókkal való megbeszélés után. E munkatervekben meglévő környezetvédelmi, környezet-alakítási témákra a tanulók önálló kutatómunkával készüljenek. Az órák keretében meg kell beszélni a közvetlen helyi, és globális környezeti eseményeket, felhívni a tanulók figyelmét saját felelősségükre. Ismerkedjenek meg a környezetbarát termékekkel, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeivel, a kényelmetlenségükkel szemben. Ismerjék fel a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségét.

Az osztályfőnöki órák során, gyakorlati példák gyűjtésével, ismerjék meg, majd a mindennapok életében ismerjék fel és kerüljék el a környezetből eredő civilizációs ártalmakat.

Tudatosan figyeljenek tanulóink szűkebb és tágabb iskolai környezetük tisztaságára és rendjére. A szemetet az arra kijelölt tárolóba-tartóba dobják, erre figyelmeztessék társaikat is! Óvják és védjék az iskola eszközeit, felszereléseit. Vigyázzanak saját és társaik testi épségére, egészségére.

Amennyiben mód van rá, iskolai vagy osztály keretben, gyalogtúrát tenni a környék természeti szépségekben gazdag kiránduló helyeire, vagy felkeresni a megye valamelyik természetvédelem alatt álló területét.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

10. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK

Amit minden tanítványunktól elvárunk: Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Rendelkezzen alapvető társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és

magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával.

Fontos feladatunk a motiválás: a hosszú oktatási és nevelési folyamat végére tanítványaink tettei

indítékainak egyre személyesebbé kell válni. Ki kell alakítanunk bennük a jogok és kötelességek egyensúlyát.

a kommunikáció és a viselkedéskultúra fejlesztése. erkölcsi nevelés,

22

hazaszeretetre nevelés (magyar irodalom, hon- és népismeret, történelem).

11. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A pedagógia szerint a személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, vagyis nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége.Mivel a személyiségkomponensek nagyon különböző funkciójúak, valamennyinek az azonos intenzitású fejlesztésére a szélesen értelmezett nevelés nem vállalkozhat.

Feladatunk meghatározásánál tehát figyelembe vesszük: a pedagógiai programunk alapelveit, cél és feladatrendszerét, a NAT-ban képviselt

értékeket, a helyi sajátosságokat, az iskolai hagyományokat, az egyéni és társadalmi szükségleteket.

Pedagógiai programunk az esélyegyelőséget jelölte meg az iskolai oktató-nevelő munka legfontosabb rendezőelveként. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat a NAT-ban leírt és képviselt értékeknek a közvetítése, valamint az esélyegyenlőségnek, mint helyi célkitűzésnek a megvalósítása határozzák meg.

Pedagógiai feladataink a NAT-ban és a kerettantervekben megfogalmazott egységes, alapvető tartalmak

átadása, elsajátíttatása, és az ezekre épülő differenciálás.

E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körükhöz kapcsolódó tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket.

A különböző ismeretek átadása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képessége-inek a kialakításához, fejlesztéséhez.Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását,

23

társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást.Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:

a demokrácia értékrendjét képviselő iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk

fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Pedagógiai programunknak az esélyegyenlőséget megfogalmazó alapelvéből egyértelműen következik, hogy az intézmény valamennyi pedagógusának kellő figyelmet kell szentelnie a napi pedagógiai munkánk során az értelem kiművelésére, a kognitív képességek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok megoldására.

11.1. Szocializációs képességek fejlesztése, segítőéletmódra nevelés

Ezen a területen fő feladatunk a szociális értékrendek megismertetése, a pozitív értékrend elfogadtatása és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátítatása, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítése.

Törekedünk globális értékrendek kialakítására, fejlesztésére, mely megalapozza az egyéni értékrend kialakulását, majd a második nevelési szakasz végére sajátos egyéni értékrendek alapelemeinek megjelenésére. Ennek érdekében ki kell alakítanunk azokat a pozitív szociális szokásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az egyén sikereses beilleszkedéséhez a közösségbe és végső soron a társadalomba.

A napi oktató-nevelő munka során - minden erre alkalmas pedagógiai szituációt kihasználva - leképezhető szociális mintákat kell nyújtanunk tanítványainknak, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz között, azaz élni tudjanak szabadságukkal, hiszen mai viszonyaink között különösen igen hasznos megtanulni, értelmesen és felelősen dönteni. Fontos feladatunk a motiválás: a hosszú oktatási és nevelési folyamat végére tanítványaink tettei indítékainak egyre személyesebbé kell válni. Ki kell alakítanunk bennük a jogok és kötelességek egyensúlyát, úgy, hogy nagylelkűen tartsák tiszteletben mások jogait is, kötelességtudatuk pedig ne billenjen aggályoskodásba és görcsös merevségbe. Elő kell segítenünk tanítványainkban szociális érdekérvényesítés készségének fejlődését. Az általunk nyújtott szociális minták tárják fel az egyén és közösség egymásra utaltságát. Tanítványaink tanulják, érezzék, hogy a közösség tagjai között szoros kapcsolat van. Létrehozói - elsődlegesen a természetes közösségek esetén, de mesterséges iskolai viszonyok között is - az azonos vagy hasonló eszmék, célok és feladatok. Ezen közösségi – családi, lakóhelyi, nemzeti, de iskolai, osztályszintű társadalmi együttélés igényli is –, hogy a hozzájuk tartozó egyének rendszeresen érintkezzenek egymással. Ezért súlyt kell fektetnünk a szociális kommunikáció fejlesztésére.

24

Könnyebben tudunk ezeknek az elvárásoknak megfelelni, ha tanulóink személyesen és a különböző iskolai közösségeikben a védettséget és a szeretetet mindig részünkről tapasztalhatják meg. Ehhez kapcsolódik tanítványainkban a szolidaritás, a segítőképesség fejlődése.

A napi pedagógiai gyakorlatban felkínáljuk a segítés sokféle lehetőségét, módját, olyan segítő légkört alakítunk ki és tartunk fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Valamennyi pedagógus feladata, hogy a tananyagból emelje ki az alkalmas mintákat, azokat úgy tervezze meg tanmenetében, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek.

11.2. A szociális képességek kialakításának iskolai feladatai

Szociális szokások kialakítása területén feladatunk a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak.

a) Szociális minták Mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, amelyek mintegy tervrajzként szolgálják a megfelelő viselkedés megvalósulását. Feladatunk élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel.

b) Szociális készségek kialakítása olyan tanult pszichikus összetevők kialakítását jelenti, amelyek sajátos célú, tartalmú szociális viselkedés megvalósulásában működnek közre. Feladatunk a szociális készségek sokféleségének gyarapítása, különös gondot fordítva a legfontosabbakra: az iskolai élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek

szükségszerűen működnek és ezáltal kialakulásuk lehetővé válik, készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása.

c) Szociális ismeretek közvetítése Olyan tartalmak közvetítése, amelyek lehetővé teszik, hogy az újszerű, bonyolult helyzeteket előzetesen gondolati szinten, vagyis a tényleges próbálkozások minimalizálásával oldjuk meg. Ezek alapvető iskolai forrásai az irodalom és a történelem tantárgyak. Feladatunk a lehető legtöbb ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe ágyazottan való feldolgozása

d) Szociális kommunikáció fejlesztése A szociális kommunikáció két összetevője, a non verbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Feladatunk egyrészt olyan meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, így a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, Másrészt a verbális eszközök tárházának fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek minél eredményesebben érvényesülni a mai bonyolult, nyitott világban.

25

e) Szociális érdekérvényesítés fejlesztése: a szociális érdekérvényesítő viselkedés négy alapvető módja: a megosztás, osztozkodás, elosztás és a megszerzés.

f) Segítőképesség fejlesztése Feladatunk felkínálni a segítés sokféle lehetőségét, módját. Valamennyi pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból emelje ki, olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység, mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek.

g) Együttműködési képesség Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy a vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül. Ennek érdekében tantestület valamennyi tagja rendszeresen él a segítő együttműködés formáival (együtt-cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás, team-munka ...) Az oktató-nevelő munka során úgy szervezzük a tanulói tevékenységeket, hogy az adott szituációban a segítő együttműködés gyakorlása lehetővé váljék.

h) A versengés képességének fejlesztése korunk egyik legfontosabb elvárása. Fejlesztjük és gyakoroltatjuk a segítő versengést. A segítő versengés képességének fejlesztése, gyakorlása azt jelenti, hogy elismerjük és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyesség és a segítés alapszabályainak megtartását. Feladatunk tehát a segítő versengés képességének fejlesztése érdekében a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával elősegíteni tanítványaink minél jobb szocializációját.

13. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

13.1. A pedagógus feladatai

Szakmai munka, szaktárgyi feladatok Szaktárgya tanításához alapos, korszerű tudással rendelkezik, törekszik ennek

folyamatos fejlesztésére. A köznevelési törvényben foglaltak megtartásával az egyetemes emberi értékeket

figyelembe véve végzi nevelő-oktató munkáját. Munkájában prioritásként kezeli a kerettanterv és a helyi tanterv céljait. Ismeri tantárgya szakmódszertanát, módszertani sokszínűség jellemzi. Ezek

alkalmazásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségüket, tudásukat, az adott helyzetet.

Tanítási óráira felkészül, pontosan megtartja és dokumentálja. Segíti a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakozását és a bármilyen oknál fogva

hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását társaihoz.

26

A helyi tanterv alapján és az azonos tantárgyat tanító kollégákkal egyeztetve kiválasztja a tankönyveket és segédeszközöket.

Munkájáról és szaktárgya helyzetéről beszámol a vezetés által megadott szempontok alapján.

Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, megvalósítása Éves munkáját megtervezi. Tanmenetet készít figyelembe véve a kerettantervet, az

iskola helyi programját, a tanulók életkori sajátosságait, a korábbi tapasztalatokat, a csoport sajátosságait és egyeztet az azonos tárgyakat tanítókkal.

Tervezi óráit, annak céljait, a megvalósítás módját, eszközeit. Részt vesz az iskola éves munkatervének az összeállításában. A nevelőtestület tagjaként részt vesz a PP, az SZMSZ, a házirend elkészítésében,

felülvizsgálatában, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

A tanulás támogatása A tanév elején tájékoztatja a tanulókat és a szülőket szaktárgya követelményeiről, az

értékelés módjáról. Módszertani segítséget, útmutatót ad szaktárgya tanulásához, ezzel segíti a tanulók

otthoni munkáját. Módszereivel aktivizál, motivál. Pozitív visszajelzéseivel támogatja a tanulás

folyamatát. Ha lehetőség van rá, szaktantermében tanulást segítő környezetet teremt.

A tanulók személyiségfejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, SNI-s, BTM-es nehézségekkel küzdő tanuló, többi tanulóval történő sikeres nevelése, oktatása, annak módszerei

A pedagógus feladata, kötelessége a PP szellemében, a tanulók személyiségfejlesztése tanórán és tanórán kívül.

Munkája során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, fejlettségét, tehetségét, fejlődésének ütemét, sajátos nevelési igényét, ezzel érvényesíti az egyéni bánásmódot.

Keresi és alkalmazza a differenciálás eszközeit. Segíti a gyengébb képességű, a tanulási problémákkal küzdő, a tanulásban lemaradó

tanulókat (korrepetálás) és támogatja a tehetséges tanulókat tehetségük kibontakozásában.

Felvételi előkészítőt tart. Az SNI-s, BTMN-es tanulók esetén együttműködik a gyógypedagógusokkal és a

fejlesztő pedagógusokkal.

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokszínűségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

A pedagógus feladata, kötelessége a PP szellemében a közösségformálás tanórán és tanórán kívül.

Feladata a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatni, betartatni a közösségi együttműködés magatartás szabályait.

A munkatervben meghatározottak szerint szervezi a tanulmányi kirándulásokat, közreműködik az iskolai ünnepségek, rendezvények megvalósításában.

Segíti az iskolai szabadidős programok szervezését és az iskolai hagyományok megtartását

Osztályfőnöki munkáját a PP-ban meghatározottak szerint végzi

27

Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődősének folyamatos értékelése, elemzése

A tanulók minősítését, értékelését (érdemjegyek, osztályzatok megállapítását) a PP-ban leírtak szerint végzi.

Az érdemjegyeket beírja, ill. beíratja a naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe.

Részt vesz különbözeti, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolításában.

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Részt vesz a nevelőtestületi üléseken és a munkaközösségi értekezleten. Együttműködik az iskolai felelősökkel. A szülői értekezleten és a fogadóórákon a szülők rendelkezésére áll, ahol tájékoztatja a

szülőket gyermekük fejlődésével kapcsolatban, és érdemi választ ad a szülők (tanulók) kérdéseire, javaslataira.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hétévente legalább egy alkalommal- a jogszabályban meghatározottak szerint-

továbbképzésen vesz részt. Lehetőség szerint szervezett továbbképzéseken gyarapítja szakmai ismereteit, tudását. Folyamatosan képzi magát. Részt vesz pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatásokban és szakmai testületek

tagjaként, képviseletében helyi, regionális, országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.

13.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

A munkakör céljaEgy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése.

Legfontosabb felelősségek és feladatok Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, az iskola

pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek: írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák munkaterve1.

Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: törekszik tanulói

1 Azokban az osztályokban, ahol a helyi tanterv szerint nincsenek osztályfőnöki órák vagy ilyen óra nem indul, az e pontban írottak és az ehhez kapcsolódó teendők - a foglalkozási terv készítését leszámítva - nincsenek érvényben.

28

személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekeikkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére.

Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet.

Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, tanulószobai nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait,

észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az

érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a

nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addigi tapasztalatait és a következő időszak teendőit.

Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi, és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyeket; havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát.

Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára.

Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály

közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit tanmenetben rögzíti.

Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját; de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. A HPP-ban megfogalmazott értékekre a rendre, tisztaságra; udvarias, kulturált viselkedésre; fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére; az önművelés igényére; testi-lelki egészség megőrzésére; környezetvédelemre; demokratizmusra; önismeretre; harmonikus, társas kapcsolatok kialakítására nevel. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a rá fordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja; a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat.

Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit; kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét.

Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket.

A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és- szabadidős foglalkozásokat is) értékeli; bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét.

29

Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra.

Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.

Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülőkkel.

Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli

velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan.

Képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülő szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel.

Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az iskolai alapítvány támogatásában.

Pályázatokat dolgoz ki, nyújt be az osztály programjainak finanszírozására. Szükség szerint végez családlátogatásokat a szülők előzetes értesítésével és

beleegyezésével. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.

Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos vezetéséért.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel; gondoskodik számukra szociális és tanulmányi vagy gyermekjóléti segítség nyújtásáról.

A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe; rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket.

Regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez.

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

Kiegészítő információAz osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában lehetőség szerint ő tanítsa szaktárgyait, természetesen a szakos ellátottságot is figyelembe véve.

A teljesítményértékelés módszere Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi

biztonságáért; kulturált viselkedéséért, személyiségük fejlesztéséért. Munkájáról írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. A

Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.

Óralátogatások és mérések.

30

14. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait.

A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus készíti elő, amelyet a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

14.1. A diákönkormányzat és működése

A diákönkormányzat szervezeteA tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található.

A diákönkormányzat jogaiA diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:

a) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,b) a Házirend elfogadásakor és módosításakor,

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:a) saját működésére és hatásköre gyakorlására,b) a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,c) magasabb jogszabályban meghatározott mértékben 1 tanítás nélküli munkanap

programjára,d) tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,e) vezetőinek, munkatársainak megbízására.

31

A diákönkormányzat működési feltételeiAz intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartásA diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő pedagógusvezető vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.

Az Iskolai DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A Diákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.

14.2. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje és formája

A tanulókat az osztályfőnökök a tanév első osztályfőnöki óráján tájékoztatják az őket megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai Házirendről valamint az SZMSZ és a pedagógiai program diákokat érintő kérdéseiről. Az aktuális eseményekről a tanulóknak szóló információkat a DÖK hirdetőtábláján kell elhelyezni. Ezért a DÖK pedagógus vezetője a felelős.

A véleménynyilvánítás formái, rendjeAz SZMSZ szerint kötelezően megtartandó küldöttgyűlés vagy diákgyűlés.

15. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

15.1. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

A szülői szervezetA közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről.

A szülői közösséggel való kapcsolattartásEgy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője vagy a választott elnök (SZMK elnök) juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

32

Az SZMK vezetőségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

A szülők szóbeli tájékoztatási rendjeAz intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az iskola nyitottságát biztosító rendezvényeket: szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt napok időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, amelyeket úgy kell ütemezni, hogy kéthavonta legyen a szülőknek alkalmuk valamilyen formában információkat szerezni gyermekeik iskolai előrehaladásáról.

A szülői értekezletek rendjeAz osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével az iskolában. Az első szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a házirendről, az iskola elvárásairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is.Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

A szülői fogadóórák rendje:Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban vagy telefonon értesítve is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal és az állandó fogadóórák időpontjában felkeresheti őt problémáival. Az állandó fogadóórák időpontját a fenntartó honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Nyílt napokAz iskola október vagy november és március vagy április hónapban nyílt napokat tart, amikor 1-1 tanítási napon keresztül a szülők hospitálhatnak a tanítási órán.

A szülők írásbeli tájékoztatási rendje

Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján.

33

Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket.Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról.

15.2. A szülői szervezet és a DÖK véleményezési és egyetértési jogai

A szülői szervezet jogaiA szülői szervezet a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja:8/2000. (V.24.) OM rendelet 3. §-a 3. bekezdésében meghatározott jogkörök alapján. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét.

Véleményezési és egyetértési jog illeti meg: a Házirend elfogadásában, az SZMSZ elfogadásában, az iskolai pedagógiai program elfogadásában, az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában.

Döntési jogkörei: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik

érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben.Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben:

az iskola működési rendje, nyitva tartása a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet

kapcsolattartásának formái, a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, védő, óvó előírások, bombariadó esetén az intézkedést, a tanulószobai felvétel elvei, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése történhet az ellenőrző könyv aláírásával is.

A szülői szervezet és a DÖK egyetértési jogköre A működés rendje: a gyermekek fogadása és a nyitva tartás rendje

34

A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának rendje A belső ellenőrzés rendje Tankönyvrendelés Ünnepélyek, megemlékezések rendje A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje Intézményi védő-óvó előírások Bombariadó és egyéb katasztrófa esetén szükséges teendők A tanulószobai ellátással kapcsolatos felvétel előírásai A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A DÖK is az iskolavezetés kapcsolattartásának formái és rendje, a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása A mindennapi testnevelés formái A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók jutalmazásának elvei és formái A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A könyvtár működésének rendje A DÖK által használt helységek kijelölése, azok használatának rendje.

16. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,c) jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése

alapján osztályozó vizsgát tehet,d) intézményünkbe átiratkozásakor más nyelvet tanult, s magántanulóként folytatja

tanulmányát idegen nyelvből, ez esetben a kijelölt intézményben osztályozó vizsgát tehet, melynek időpontjáról, eredményéről az osztályozó vizsgát szervező intézmény írásban tájékoztatja intézményünket,

e) különbözeti vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei

35

megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

17. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL – NKT. KERETEI KÖZÖTTI – HELYI SZABÁLYAI

17.1. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése

Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

36

A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése.

Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.

Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.

A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és vendég-tanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik.

Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről.Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

17. 2. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok

A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatal minden év november utolsó napjáig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolába járó gyermekek létszámát intézményi és tagintézményi bontásban.A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről.

37

Ha a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). Ha a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni.

18. HELYI TANTERV

18.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok

A helyi tanterv a Pedagógiai Program Helyi Tanterv fejezetében megjelölt műveltségi területekre, tantárgyakra, óraszámokra építetten minden tantárgy (munkaközösség) elkészíti a tantárgyi programját és a tantervét. (Ezek alapján készülnek évente a tantárgyankénti tanmenetek). A helyi tanterv a tantárgyi programok és tantárgyi tantervek összessége. A tantárgyi programok minden esetben a Pedagógiai Program alapján és a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásai alapján készültek, figyelembe véve a NAT-ot (A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletet.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6Idegen nyelvek 2

38

Matematika 4 4 4 4Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyamTantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2Erkölcstan 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 1 2Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Ahol a vonatkozó jogszabály több kerettantervet is lehetővé tesz, az alábbiakat használjuk:

Tantárgy VariánsÉnek-zene „A” variánsBiológia-egészségtan „A” variánsFizika „A” variánsKémia „B” variáns

39

Magyar nyelv és irodalom „A” variáns

Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. melléklete alapján intézményünkbena sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a BTMN tanulók részére a tanórákat a mindenkori jogszabályoknak megfelelően szervezzük.

Évfolyam Gyermek, tanuló heti óraszáma Osztályok heti

időkerete

Sajátos nevelési igényű tanulók

heti tanórai foglalkozásainak

számatestnevelés

nélkültestnevelés órák

testnevelésselengedélyezett értelmi

fogyatékos1. 20 5 25 52 32. 20 5 25 52 33. 20 5 25 52 34. 22 5 27 55 35. 23 5 28 56 36. 23 5 28 56 37. 26 5 31 56 48. 26 5 31 56 4

A tanulók napi terhelhetősége:

1. osztály 6 óra2. osztály 6 óra3. osztály 6 óra4. osztály 7 óra5. osztály 7 óra6. osztály 7 óra7. osztály 7 óra8. osztály 8 óra

A rendelkezésre álló órakeret a tanuló számára kötelező és választható tanórai időkeret törvényileg meghatározott minimumküszöbe, mely magába foglalja a szabadon tervezhető időkeretet is.

40

Az osztály számára engedélyezett foglalkozási időkeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakeret) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. korrepetálás, szakkör, napközi, sportkör stb.) tervezhető időkeretet. Ez utóbbi komponens az engedélyezett heti osztályidőkeret és a tanulói kötelező órakeret különbsége.

A tanuló kötelező és választható óráinak – vagyis a rendelkezésre álló időkeretnek – az engedélyezett tantárgyi többlet-órakerettel megnövelt maximuma főszabály szerint át nem léphető korlát az óraterv készítésénél. Ez azt jelenti, hogy a kötelező minimális tantárgyi óraszám és a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján szabadon tervezhető tanórai foglalkozások összege – vagyis a tanórák megszervezése céljából rendelkezésre álló időkeret – csak az engedélyezett óraszámig növelhető, természetesen opcionálisan.A tanulói terhelhetőség maximumszámát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Nat rendelet) határozza meg évfolyamonként, mely kizárólag az órarend kialakításakor lényeges – és nem az óraterv esetén -, mert megmutatja, hogy a tanulónak egy nap legfeljebb mennyi tanórája lehet. Itt tehát nem arról van szó, hogy naponként hány órája lehet a tanulónak, hanem arról, hogy egy nap mennyi órát lehet a kötelező és az engedélyezett többletórakeret terhére tervezni.

A jogszabály néhány kivételt enged a tanulói terhelhetőség figyelmen kívül hagyása vonatkozásában, így annak felső határa nem érvényesül:

az egyházi nevelési-oktatási intézményben a hitoktatás tantárgy óraszáma; az osztályok számára engedélyezett foglalkozási időkeret és a tanuló számára kötelező

tanórák számának differenciája terhére szervezett egyéb foglalkozások (korrepetálás, szakkör, napközi stb.) óraszáma;

a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskola sportkörök és a sportiskolában a mindennapos testnevelés órák feletti többlettestnevelés órák száma;

a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs és habilitációs tanórai foglalkozások száma;

a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja céljából szervezett, az 1-4. évfolyamon a tanulók felzárkóztatási miatt szükséges és az egyes magántanulók számára biztosított egyéni foglalkozások heti óraszáma meghatározásakor.

Az osztály számára engedélyezhető heti időkeret és a tanuló heti tantárgyi kötelező óraszáma különbségeként kapott óraszám

tantárgyi órákra, osztálybontásra (de csak a Nat rendeletben meghatározott mértékig) s az ezen felül megmaradó órák, a

tanórán kívüli más foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás stb.) fordíthatók,

de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig.

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatóak meg a Nat rendelet 8. § (3) bekezdésében meghatározott mérték erejéig (tanórai engedélyezett többletórakeret). Ekkor azonban e megnövelt tanórák számával csökkenteni kell a tanórán kívüli foglalkozásokra fordítható keretét az engedélyezett osztályidőkeret és a tanuló számára kötelező tantárgyi órakeret differenciájának, hiszen az

41

előbbi túl nem léphető, kivéve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. sz. melléklet CB, CC, D és E oszlopában foglaltak – így az SNI-integráció – esetén.

Fontos, hogy az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, tehát két tanév alatt valamennyi tantárgynak a minimális óraszámát teljesíteni kell. Így például annak ellenére, hogy a kerettantervi rendelet által előírt fizika órák minimális száma 7. évfolyamon 2 óra, 8. évfolyamon 1 óra (kétéves ciklusban 3 óra, 2:1 arányban), jogszerűen rendelkezhet az iskola úgy, hogy a 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 fizikaórát tervez, hiszen az eredmény kétéves ciklusban ugyancsak 3 óra).

Szabadon tervezhető órakeret: A jogszabály a tanuló számára kötelező és válaszható tanítási órákat egységesen kezeli. A törvényben (Nkt. 6. sz. melléklet BC oszlop) meghatározott heti kötelező tanórai időkeret magába foglalja a kerettantervben az egyes tantárgyakra meghatározott minimális óraszámot és az alkalmazásában kötelező, de tartalmának kialakítása tekintetében szabadon tervezhető órakeretet.A szabadon tervezhető órakeret felhasználására vonatkozó döntéseket az egyes osztályokra hozzuk meg, melyről a nevelőtestület, a DÖK és az SZMK döntött.

18.2. ÓRATERV: 1-4. ÉVFOLYAM

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1Idegen nyelvek 0  0 0 2Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1Erkölcstan 1 1 1 1Környezetismeret 1 1 2 1Ének-zene 2 2 2 2Vizuális kultúra 2 2 2 2Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport (5 vagy3+2 tanóra) 5 5 5 5

Informatika 0 0 0 1Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

+: a szabadon tervezhető órakeret terhére

42

18.3. ÓRATERV: 5-8. ÉVFOLYAM

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4+1Idegen nyelvek 3 3+1 3+1 3+1Matematika 4 3 3+1 3+1Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 1 2Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Hon- és népismeret 1Informatika 1 1 1Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport (5 vagy 3+2) 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

+: a szabadon tervezhető órakeret terhére

18.4. Szabadon választható órák

magyar nyelv és irodalom: 1-4. évfolyam informatika: 4. évfolyam

18.5. Kerettantervek bevezetése

év osztály

43

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.2015/16 ÚK ÚK Úk RK ÚK ÚK ÚK RK2016/17 ÚK ÚK Úk ÚK ÚK ÚK ÚK Úk

RK – régi kerettanterv (mindennapos testnevelés) 1. sz. mellékletÚK – új kerettanterv

19. MŰVÉSZETEK

Alapelvek, célok

A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, azempátia, az ízlés és az árnyalt kifejezés képességének fejlesztésében. Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghathatósabban a forma-, a tér-, a ritmus- és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében is.A művészi tevékenység mind a mai napig megőrizte beavatás jellegét: a műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták megismerése az egyén szocializációjának döntő mozzanata, a kulturális közösség fennmaradásának biztosítéka.

A művészetpedagógia valamennyi ágazatának közös vonása a gyakorlat- és tevékenységközpontúság. Az egyes művészetek formakincsének, kifejezésmódjának játékos elsajátítása a készségfejlesztés leginkább örömteli módja. Ugyanakkor a művészeti nevelés széles teret biztosít a művészettel nevelésnek is, így az alkotókészség és az együttműködésiképesség és készség fejlesztésének, az erkölcsi értékek tudatosításának. Egyensúlyt keres a kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között: egyaránt kapcsolódhat művészi alkotásokhoz, a népszerű kultúrához és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz.A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez. A közös ismeret- és élményanyag az összetartozás érzésének erősítését szolgálja. A művészeti örökség és a kortárs alkotások megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy eligazodjanak saját koruk kultúrájában.

A művészeti nevelés eredményességéhez nélkülözhetetlen a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, bábszínház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a tapasztalatok közös feldolgozása.

20. SZABADON VÁLASZTHATÓ ÓRÁK

Magyar nyelv és irodalomból 7. és 8. osztályban a képességek fejlesztésére, az ismeretek elmélyítésére a kerettantervben szereplő tananyagot használjuk fel, egyben felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra heti 1-1 órában, a kötelező tantárgyak között található tanterv alapján.

44

Ugyanígy járunk el az idegen nyelv tanítása során is: a német nyelv a szabadon választható órák keretében kerülnek felhasználásra 6. osztálytól 8. osztályig heti 1-1 órában a kötelező tantárgyi órák kiegészítéseként, a tananyag elmélyültebb elsajátítása érdekében.

4. osztályban bevezetjük heti 1 tanórában az informatika tantárgyat az esélyegyenlőség érdekében, így azok a hátrányos helyzetű tanulók, akiknek otthon nincs számítógépük, lehetővé válik, hogy megismerkedjenek a számítógép használatához a legszükségesebb ismeretekkel, a gyűjtőmunkákhoz szükséges technikák elsajátításával.

21. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához, szükséges kötelező taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A szülőket minden tanév kezdetén tájékoztatjuk a kötelezően előírt taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről.A szülők felelősségi körébe tartozik a tankönyvek, tanulmányi segédletek kivételével a taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig. A tankönyveket és tanulmányi segédleteket a szakmai munkaközösségek választják ki.A kiválasztás elvei:

A tankönyvek tartalma és megjelenése megfelel-e a tanulók életkori sajátosságainak? Milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét? Szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz, esetleg segédletek

nélkül, önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát? Milyen a tartalmi, formai kidolgozottsága, mennyire motiváló a tanulók számára? Teremt-e lehetőséget az önálló tanuláshoz, a differenciáláshoz, gyakorláshoz? Az esetleges tankönyvi változtatások fő szempontja a sikeresebb oktatás elősegítése. A tankönyvek ár-érték aránya a lehető legjobb legyen.

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulói segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntések nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A taneszközök kiválasztását a szakmai munkaközösségek végzik.A kiválasztás elvei:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra, ugyanakkor a korszerűségre törekszünk. A kiválasztott tankönyvek segítsék az iskola által képviselt értékek megvalósítását. Megfeleljenek nevelési programunknak és a helyi tantervünknek.

22. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

RÉSZLETES SZABÁLYAI

45

Intézményünk feladata, hogy a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése megvalósuljon. Mélyítsük el a szellemi-érzelmi fogékonyságát, erkölcsi érzékét tanulóinknak. Teremtsük meg a nemzeti műveltséget, a hazai nemzetiségek kultúráját adjuk át, őriztessük meg, s hagyományokat teremtve ünnepeinken jelenjen meg.

Célunk, hogy a családokkal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontatkoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeit tanulóinknak.E nevelési célok beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, önálló tantárgyként is megjelenik iskolánk helyi tantervében, a nem tanórai keretek között folyó egyéb iskolai foglalkozásokon, programokon, rendezvényeken, ünnepeken.

Így az erkölcstan ill. hit- és erkölcstan tantárgyakban az erkölcsi érzék fejlesztése, közösségi beilleszkedés elősegítése, az önálló gondolkodásra és felelős életvitel kialakításának a segítése. A hon- és népismeret tantárgyak megismertetik tanulóinkat hazánk értékeivel, hagyományaival. Történelem tantárgy megismerteti őket a jeles magyar történelmi személyiségekkel, tudósokkal, feltalálókkal, megismerik hazánk történelmét, sokszínű kultúráját. E tantárgy keretében megismerik a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket is.A családi életre nevelés segíti a fiatalokat a felelős párkapcsolatok kialakításában, konfliktusok megoldásában, kezelésében.A biológia és egészségtan tantárgy hozzásegíti tanítványainkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A mindennapi testmozgást is nagyon változatossá tettük annak reményében, hogy így mindenki sikerélményhez juthat, s ezáltal egészséges életmódra neveljük tanítványainkat. Az integrált nevelés hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink felelősséget tudjanak vállalni magukért és másokért is, segítő magatartás kialakítását szorgalmazzuk. Természetismeret, biológia és földrajz órán környezettudatosságra nevelünk: pályázatokon való részvétel ösztönzésével is próbáljuk tanulóinkat hagyományőrzésre, valamint a természet és saját környezetük megismerésére, és tágabb környezetük tanulmányozására is serkenteni őket, pl. a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) munkatársai által lebonyolított pályázatok által is.

A tanulás tanítása is fő feladatunk, ezért a tantárgyak tananyagának elsajátításához, elmélyítéséhez felhasználjuk a lehetőségként felkínált 10%-ot is, hogy jobban fel tudjuk kelteni tanulóink érdeklődését azáltal, hogy jobban el tudják sajátítani az alapismereteket, sikerélményhez jussanak, valamint a helyi hagyományok illetve a szűkebb környezet alaposabb megismerését elősegítsük, így a jelesebb személyiségek műveivel, tetteikkel is megismertetjük tanulóinkat.Informatika és vizuális nevelés órán a médiatudatosságra nevelés is fontos feladatunk.

Amennyiben lehetőség nyílik rá az egységesség és differenciálás elveit széles körben alkalmazzuk annak érdekében, hogy tanulóink harmonikus személyiségfejlesztésben részesüljenek, sikerélményük legyen a gyengébben teljesítőknek is: felzárkóztató

46

foglalkozásokat szervezünk részükre, a szociális hátrányból eredő lemaradást szeretnénk csökkenteni. Az idegen nyelv elsajátítást a kötelező és szabadon választható tanórákon is lehetővé tesszük 6. osztálytól a differenciált nevelés érdekében.Emellett tehetséges tanulóink részére lehetővé tesszük egyéni képességeik kibontakoztatását. A mindennapos művészeti nevelés és mindennapos testnevelés is lehetőséget biztosít a tehetséggondozás hatékonyabb tehetséggondozásra.

23. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ÉS A TANULÓK FIZIKAI

ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGEK MÓDSZEREK

Tanulóink részére változatossá tesszük a mindennapos testmozgást azáltal, hogy heti 5 óra testnevelés tanórát, valamint diáksportkör foglalkozást és szakköröket is tartunk számukra. Ehhez a tárgyi feltételek biztosítva vannak. Ugyan tornateremmel nem rendelkezünk, de saját településünkön nagyon közel az óvoda tornaszobájában illetve a bakonyszentkirályi Művelődési Házban is rendelkezésre áll heti 2 nap a tornaterem. Iskolánkban 2 táncpadlóval ellátott tanterem is rendelkezésre áll. Hagyományosan a Békefi-napokon: ősszel és tavasszal is sportvetélkedőket tartunk illetve minden alkalmat megragadunk az egyéb sportolási lehetőségek, tevékenységek kipróbálására, gyakorlására: szánkózás, síelés, úszás, túrázás, kerékpározás.

Tanulóink fizikai állapotát a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt segítségével mérjük fel.

24. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS

SZABÁLYAI

A választható tantárgyakat a Nemzeti alaptantervben elvárt követelményeknek megfelelően, a harmonikus személyiségfejlesztés, az önállóságra nevelés és egészséges életmód, a pozitív, motiváló tanulás érdekében, valamint a szülők igényének megfelelően választottuk ki. A sikeres tanuláshoz szükséges a magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-4. osztályban, a hatékonyabb elsajátításhoz, neves személyiségek műveinek tanulmányozásához, valamint a továbbtanuláshoz a 7.-8. osztályban. Matematika tantárgy elősegíti a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek rögzítő gyakorlását. Idegen nyelvből 6-8. osztályig heti 1 tanóra az alapfokú nyelvvizsga megszerzéséhez segítheti tanítványainkat, Informatika tantárgyat 4. osztályban vezetjük be, hogy az internetet biztonságosan tudják kezelni tanítványaink, valamint a hátrányos helyzetű tanulóink is megismerkedhetnek használatával, akiknek ez a családi körben nem áll rendelkezésre.

25. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS

ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI

47

Az értékelés nyilvános és ismertetett, nyilvánosságra hozott követelmények alapján zajlik.

25.1. A pozitív magatartásra és az erkölcsiségre serkentő módszerek helyi rendszere

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten eredményesen végzi, kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, dicséretben részesítjük, megjutalmazzuk. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató tanulói közösséget csoportos jutalomban részesítjük.

Az intézményben a következő írásos, vagy szóbeli dicséretek adhatók: szaktanári tanulószobás nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret.

Az intézményünkben a kimagasló tanulói teljesítményekért az alábbi címek adományozhatók: Békefi emlékplakett Dr. Hutterné Németh Jolán díj

Az egész évben kimagasló munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a naplóba és az ellenőrzőbe is bevezetjük. A kimagasló teljesítmények könyvvel és oklevéllel is jutalmazhatók. Könyvjutalmat nemcsak a tantárgyi, szorgalmi és magatartásbeli csúcsteljesítmény esetében lehet adni, hanem olyan teljesítményekért is, amelyek az adott tanévben az adott személyiség fejlődésében sorsdöntően pozitív irányú fejlődést realizálnak (pl. felelősségteljes tanuló). A jutalmazásoknál figyelembe vesszük a szaktanári magatartási elismeréseket, illetve büntetéseket is. Ezt a magatartás és szorgalom jegyek kialakításánál is beszámítjuk.

Ha a tanuló kötelességeit elhanyagolja, megszegi, enyhébb esetben fegyelmező intézkedéseket von maga után.Szükség esetén az alábbi fegyelmezési eszközöket alkalmazzuk:

figyelmeztetés négyszemközt, majd a közösség előtt, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli intés (szaktanári, osztályfőnöki, vagy tanulószobás nevelői) igazgatói intés.

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.A felelősségre vonási eljárás formájára és módjára a mindenkori hatályos jogszabály előírásai az irányadóak. A jutalmazásnál és büntetésnél nem kell a fokozatokhoz alkalmazkodni. A jutalmazások és a fegyelmi eljárások minden esetben az ellenőrzőbe és a naplóba is kerüljenek beírásra.Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó alapelveket, szabályozókat minden évben a tanév elején a szülőkkel és a gyermekekkel ismertetni kell.

25. 2. A tanulmányi munka értékelése

Az értékelés alapelvei

48

Az iskolai követelményrendszerre épüljön. Személyre szóló legyen. Legyen hiteles, tárgyilagos, megbízható és igazságos. Nem lehet megtorló, sértő jellegű. Félelemmentes légkörben történjen. Legyen tárgyszerű. Az értékelés a tanulás tárgyára irányuljon, ne a személyre. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Folyamatosságot biztosítson. Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő arányát. Megfelelőképpen alkalmazza a tanár a diagnosztikai, szummatív és formatív értékelést.

Az értékelés formái:

Személyes, szóbeli értékelés A tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, tanácsot ad Tanórákon kívüli lehetőségek Szaktanárok által az évközi érdemjegyek megállapításakor Fogadóórán Szülői értekezleten Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítések megállapításakor a szaktanárok

véleményét is közvetíti Osztályfőnök által a napló és az ellenőrzők felülvizsgálatakor Az iskola által szervezett programok értékelésekor (műsorok, versenyek, szereplések,

stb.) Igazgató vagy igazgatóhelyettes által (kiemelkedő eredmények, fegyelmi vétségek stb.)

Szöveges, írásbeli értékelés Szaktanárok vagy az osztályfőnök által (kiemelkedő teljesítmények, problémás tanulók) Dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe Szaktanárok által a dolgozatokra írott véleményei Külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, stb.)

Értékelés és minősítés

A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. A minősítés célja a szülő és tanuló tájékoztatása a tanuló előmeneteléről. A tájékoztatás szaktanári és osztályfőnöki feladat.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje: Témazáró dolgozat (a tanmenetben meghatározottak szerint), a dolgozat íratását a tanár

köteles legalább egy héttel korábban bejelenteni, Röpdolgozat, Tesztfeladatok, Írásbeli felelet-alkalmanként, Írásbeli házi feladat.

Osztályozás

49

A tanulóknak adott osztályzatok súlya különböző aszerint, hogy milyen jellegű volt a számonkérés. A legerősebb jegytől kezdve a sorrend a következő: témazáró dolgozat, röpdolgozat, felelet, házi feladat, definíció, órai munka (aktivitás).Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható.A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5 terjedő skálán). Az érdemjegyek súlyát színnel jelölik. Félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) a tanulók teljesítményét. A félévi értékelés az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A tanév végén, az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.

A tanulói motivációt, a tanuló fejlődését segíti, ha az érdemjegyekhez a 2. osztály 2. félévétől az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is

társul, a szóbeli feleletek értékelésénél a kifejezőkészséget is értékeljük, a tanórai aktivitást is értékeljük, lehetőséget biztosítunk az osztályzat kijavítására (pl. elégtelen témazáró dolgozat egy

alkalommal, valamint intézkedési tervnek megfelelően stb.).

Az érdemjegyek száma félévente legalább a tantárgy heti óraszáma, minimum 3. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet.

Az értékelés nyilvános fórumai versenyek, vetélkedők, bemutató órák, speciális tantárgyi felmérések – külső és belső szervezésben, értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezlet, egyéb iskolai események), értékelés a diákközösség előtt (tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, egyéb iskolai

események), szakköri munkák, egyéni és osztályproduktumok kiállítása, nyelvvizsga.

Értékelés 1. osztályban és 2. osztály 1. félévében: szöveges értékelés

25.3. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere

Alapelvek Segítse az iskola nevelési és oktatási céljának elérését. Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is. Az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. Mindig legyen személyre szabott.

A magatartás és szorgalom értékelésének módjaAz osztályfőnök havonta összegzi a tanulók, az osztály és a kollégák javaslatait. Vitás esetben a végleges javaslatot az osztályfőnök hozza. A végleges döntést a nevelőtestület hozza a félévi és év végi osztályozó értekezleten. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól.

50

A magatartás értékelése

Az értékelés szempontjai 1. Megfelelés az iskolai követelményeknek.Követelmények:

a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása, szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedési szabályok megtartásáért

2. A közösség és annak tagjaihoz való viszonyKözösségi követelmények:

beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.

3. Megfelelés az általános viselkedési normáknakKövetelmények:

udvarias, figyelmes és kulturált magatartás minden körülmények között

Az értékelés módjaPéldás a tanuló magatartása, ha

az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel – vagyis ha a Házirend szabályait betartja.

Jó a tanuló magatartása, ha a követelményeknek kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült

osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. Igazolatlan mulasztása 1-3 óra.

Változó a tanuló magatartása, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói

intésben. Igazolatlan mulasztása 2-8 óra.

Rossz a tanuló magatartása, ha a tanuló a követelményeknek folyamatosan nem felel meg, vagy magatartásával

kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói megrovásban vagy fegyelmi eljárás utáni büntetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 8 óránál több, 12 igazolatlan órai mulasztás után kötelezően.

A szorgalom értékelése

A szorgalom értékelésének szempontjai1. A motiváltságKövetelmények:

a tudás megszerzésének igénye az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

2. A tanulási folyamatKövetelmények:

jó idő- és munkaszervezés kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység

51

3. Többlet - tanulmányi versenyeken, szakkörökön, pályázatokon való részvétel

Az értékelés módjaA tantárgyi elégtelen osztályzat nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Az osztályfőnök, a szaktanárok és az osztályközösség véleményét meghallgatva és egyeztetve azt, javasolja a tanuló szorgalmi minősítését, amit az osztályozó értekezleten a tantestület hagy jóvá.Elégtelen osztályzat esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet.

Példás (5) a tanuló szorgalma, ha az ismertetett követelményeknek maradéktalanul megfelel.

Jó (4) a tanuló szorgalma, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján, néhány területen még

fejlődnie kell.Változó (3) a tanuló szorgalma, ha

nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha

nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

26. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Az egyes tantárgyak tanításának eredményessége érdekében a tanítási folyamatban az osztályok csoportokra bonthatók. A következő esetben valósítjuk meg a csoportbontást:

amennyiben azt a létszám indokolja

A további csoportbontásokat az iskola éves munkatervében kell meghatározni, és a tantárgyfelosztásban meg kell jeleníteni (pedagógiai-gazdasági szempontot figyelembe véve).Szakkörök és klubok, önképzőkörök is szervezhetők, hogy tartalmasan töltsék el tanulóink a tanulás utáni szabadidőt. A szakkör és klub, valamint az önképző körök működéséhez be kell nyújtani a kérelmet minden év április 30-ig.

A tanítási órákon kívüli foglalkozások

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokAz intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek.

tanulószoba egyéb tanórán kívüli foglalkozások szakkörök, klubok énekkar diáksportkör felzárkóztató foglalkozások tehetségfejlesztő foglalkozások továbbtanulást előkészítő foglalkozás.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje

52

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek és a tantárgyi bizottságok kezdeményezhetik az igazgatónál április 30-ig.Egyes tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény az éves munkatervben foglaltak szerint hirdeti meg.A pótjelentkezésekre szeptember hónap első hetében van lehetőség, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával vagy az erre rendszeresített nyomtatványon.A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétele kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

A tanulószobai foglalkozásokAz iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai ellátását. A tanulószobára az első évfolyamon beiratkozáskor, a többi évfolyamon minden év májusában lehet jelentkezni. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében vagy az erre rendszeresített nyomtatványon. A tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.

SzakkörökSzakköreinket a magasabb szintű képzés igényével a pedagógiai programban tanítványaink jobb életesélyeinek megvalósítása érdekében megfogalmazott esélyegyenlőség jegyében hirdetjük meg. A tanulók érdeklődésétől függően a hagyományos szakköröktől eltérő szakköröket is indít az iskola a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozásokra a jelentkezés szeptember első hetében történik. A szakköri foglalkozások legkésőbb október elsején kezdődnek és május 15-ig vagy a szorgalmi időszak végéig tartanak.

Önképzőkörök, klubokA tanulók és a szülők igényei szerint művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség és közösségfejlesztő célokkal önképző körök szervezhetők. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére.Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok végzik. Önképzőkör szervezésének szándékát május 15-ig tájékoztató füzeten keresztül kérni kell az iskola igazgatójánál.

ÉnekkarAz intézményben énekkar működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.

27. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

53

Az iskolai oktatás és nevelés célja iskolánkban nem lehet más, mint az, hogy a különböző szociális háttérrel rendelkező tanulók számára egyenlő életesélyeket nyújtani, ami lehetővé teszi – a mindenkori szociális hátrányoktól függetlenül – a társadalmi mobilitást, az önmegvalósítást. Iskolánkban alapfokú oktatás folyik, ezért célunk tanítványaink önmegvalósításának elősegítése olyan szinten, hogy a következő iskolafokozat által támasztott elvárásoknak való megfelelésük a legoptimálisabb legyen.Tanítványaink esélyegyenlőségének megteremtése érdekében oktató-nevelő munkánkban különös hangsúlyt kap:

az általános emberi és kulturális értékek közül a humanizmus, a harmónia, a nemzetünkhöz és Európához való kötődés, a tolerancia, az emberi élet védelme;

az individuum harmóniájára vonatkozó értékek közül: tisztelet a szülők, nagyszülők és valamennyi embertársunk iránt;

a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek közül: kulturáltság a viselkedésben, a kommunikációban és az élet minden területén segítőkészség;

a tudással és műveltséggel kapcsolatos értékek közül: állandó törekvés a megismerésre, a tudás iránti vágy felkeltés, igény az önművelésre, a szépség és a többi esztétikai kategóriára – a zene, a kézügyesség és a rajz, valamint a tánc területén – való fogékonyság, kreatív gondolkodás;

a munkával kapcsolatos értékek közül: a szorgalom, a figyelem, a kötelességtudat, a rendszeresség, a pontosság és ésszerűség;

a modern társadalomba való sikeres integrációhoz szükséges ismeretek: a tanulók képességeinek megfelelő anyanyelvi, idegen nyelvi ismeretek, jártasság a számítástechnikai eszközök segítségével történő adatfeldolgozásban, utoljára, de nem utolsósorban optimális „eszköztudás” (írás, olvasás és számolási alapkészségek), a helyi lehetőségek által felkínált adottságok;

a természeti környezethez való viszony területén: ismerjék meg tanítványaink a helyi természetes és civilizáció teremtette környezet legfőbb értékeit, tanuljanak meg: „Globálisan gondolkodni”, ismerjék meg értékeinket fenyegető veszélyeket, legyenek misszionáriusai családjukban és környezetükben is a természettudatos attitűdnek.

28. Hagyományos rendezvényeink

A bakonyszentkirályi Békefi Antal Általános Iskolában a tanórákon kívül is tervszerű nevelési munka folyik.

Három alapvető irányt határoztunk meg magunknak: 1. helyi természeti és kulturális értékeink megismertetése, megőrzése, 2. iskolánk névadója, Békefi Antal szellemiségének továbbéltetése, 3. nemzetünk és az európai közösség életében fontos értékek és események méltó

megünneplése. Ezen tények világos irányt mutatnak az iskolai alkalmak megszervezésére, melyek a következőképpen valósulnak meg iskolánkban: Időpont Alkalom,

ünnepCélcsoport Ünneplés módja Programfelelős, segítők

Szeptember Iskolánk 1-8. megemlékezés osztályfőnökök

54

névadójának, Békefi Antal halálának évfordulója

osztály osztályfőnöki óra keretén belül a Békefi-emléktáblánál

Szeptember magyar népmese napja

Alsó tagozat

mesevetélkedő könyvtárpedagógus

Október a zene világnapja

1-8. osztály

népdaléneklési vetélkedő

Alsó és felső tagozatos ének szakos tanítók, tanárok

Október az aradi vértanúk emléknapja

1-8. osztály

megemlékezés osztályfőnöki óra keretén belül

osztályfőnök

Október az 1956-os szabadságharc és forradalom emléknapja

1-8. osztály

Ünnepi műsor Kijelölt pedagógus és osztály

Október a reformáció emléknapja

Felső tagozat

Megemlékező előadás

Kijelölt pedagógus és osztály

„Mozgó ünnep”

advent Alsó tagozat

Adventi játszóház Alsós tanítók

December Mikulás-nap 1-8. osztály

Színpadi előadás osztályfőnökök

December karácsony 1-8. osztály

Ünnepi műsor Kijelölt pedagógus és osztály

Január a magyar kultúra napja

Alsó tagozat

Szépíró verseny Alsós tanítók

Január a magyar kultúra napja

Felső tagozat

Műveltségi vetélkedő

Felsős magyartanár

Február farsang 1-8. osztály

Alsósok számára jelmezverseny, felsősök számára színpadi előadás

osztályfőnökök

Február a kommunizmus áldozatainak emléknapja

Felső tagozat

Megemlékező előadás

Kijelölt pedagógus és osztály

Március az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja

1-8. osztály

Ünnepi műsor Kijelölt pedagógus és osztály

„Mozgó ünnep”

Békefi-nap 1-8. osztály

Sportvetélkedők, húsvéti játszóház, műveltségi vetélkedők, szavalóverseny, táncház

Alsó tagozatos tanítók, felső tagozatos tanárok,  könyvtárpedagógus, tanulószobás tanító, tanár

Április a magyar költészet napja

1-8. osztály

szavalóverseny Alsó tagozatos tanítók ,felsős magyartanár

Április a magyar költészet napja

1-8. osztály

Rendhagyó irodalmi óra

Felsős magyartanár

55

Április a holokauszt áldozatainak emléknapja

Felső tagozat

Megemlékező előadás

Kijelölt pedagógus és osztály

Április A Föld napja Felső tagozat

Műveltségi vetélkedő

Földrajz szakos tanár

Április a magyar nyelv napja

Felső tagozat

Helyesírási vetélkedő

Felsős magyartanár

„Mozgó ünnep”

Anyák napja 1-8.osztály Osztályonkénti ünnepi műsor

osztályfőnökök

Május madarak és fák napja

1-8. osztály

Bakonyi túra osztályfőnökök

Június gyermeknap 1-8. osztály

vetélkedők SZMK, szülők

Június a nemzeti összetartozás napja

1-8. osztály

Ünnepi műsor Kijelölt pedagógus és osztály

A fent említett események és ünnepek mellett minden évben sort kerítünk a papírgyűjtésre. Ez ősszel, általában egy kora októberi napon kerül megszervezésre. A nevelőtestület döntése értelmében a papírgyűjtésből befolyt összeget karácsonyi ajándékokra, valamint az adventi játszóház tárgyi feltételeinek biztosítására lehet felhasználni, tanulmányi versenyeken nevezési díjakra, színház vagy mozilátogatásra stb. az SZMK kezelésében.

56

A pedagógiai program legitimitációja

1. E pedagógiai program 2016. szeptember elsejétől lép hatályba, a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan.

2. E pedagógiai program elődjét a Békefi Antal Általános Iskola nevelőtestülete 2011. június 2-án az 5/2011. sz. határozattal fogadta el a 2004-es módosítását, ezt megelőzően az iskola Szülői Munkaközössége, illetve Diákönkormányzata fogadta el, a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokra vonatkozóan.

3. A programot a nevelőtestület határozatlan időre fogadta el.4. A program nyilvános, egy példányát az iskola könyvtárában kell elhelyezni, ahol azt

mindenki rendelkezésére kell bocsátani ottani olvasásra.

igazgató

57

Véleményezés, elfogadás, jóváhagyásA módosított Pedagógiai Programot véleményezte az Alkalmazotti Közösség nevében Nyírő Csilla. Az Alkalmazotti Közösség a módosított Pedagógiai Programot elfogadta.

Bakonyszentkirály, 2015. augusztus ….Nyírő Csilla a Közalkalmazotti Tanács

részéről

A módosított Pedagógiai Programot véleményezte a szülői közösség nevében Rácz Ferencné.A Szülői Közösség a módosított Pedagógiai Programot elfogadta.

Bakonyszentkirály, 2015. augusztus ….a Szülői Munkaközösség részéről

A módosított Pedagógiai Programot véleményezte a diákok nevében Horváth Zsuzsanna.A Diákok Közössége a módosított Pedagógiai Programot elfogadta.

Bakonyszentkirály, 2015. augusztus ….Horváth Zsuzsanna

a DÖK vezetője

A módosított Pedagógiai Programot az iskola-egészségügyi szolgálat elfogadta.Bakonyszentkirály, 2015. augusztus ….

Dr. Palicsekné Máj Zsuzsanna

A Békefi Antal Általános Iskola Nevelőtestülete a Pedagógiai Program módosítását 2013. március 19. napján elfogadta.

Bakonyszentkirály, 2015. augusztus ….

igazgató

58

59