Wilhelm Conrad Röntgen 

• 1845. március 27.-én Lennepben

született.

• német fizikus, gépészmérnök

• Első Nobel-díjas tudós. 1901-

ben kapta a röntgensugárzás

felfedezésért.

•1923. február 10.-én

Münchenben halt meg.

Tanulmányai

zülei először egy magániskolába, majd egy utrechti ipariskolába íratták be. Egy

ártalmatlan diákcsíny miatt azonban még magánúton sem tehetett érettségi

vizsgát.

•

865: Zürich, Műszaki Főiskola, gépészetet tanul, majd ebből szerez diplomát

1868-ban.

•

obert Clausius kinetikus gázelméletről szóló előadásait hallgatta

•

ugust Kundt  segéde lett 1869-től.

•

oktori vizsgát tett fizikából, disszertációja a gázelmélettel foglalkozott.

•

870-ben Kundt magával vitte Röntgent a würzburgi egyetemre. Itt érettségi

hiánya miatt nem szerezhette meg a magántanári képesítést, ezért követte

Kundtot a strasbourgi egyetemre, ahol végül megkapta az oktatási engedélyt.

További munkássága•

873-1874: a hohenheimi Mezőgazdasági Főiskola matematika-fizika

professzora

•

879: a giesseni egyetem kísérleti fizikai tanszéke, fénytannal és

elektromágnesességgel foglalkozott.

•

889: würzburgi egyetem Fizikai Intézetének a vezetője

•

894: rektor is

•

900: Münchenben az egyetem Fizikai Intézetének igazgatója

•

901-ben őt érte az a megtiszteltetés, hogy a világ első tudósaként munkáját

Nobel díjjal jutalmazták.

•

904: visszavonult, Weilheimbe költözött

•

920: saját kérésére felmentették professzori igazgatói megbízásából

•

923: Münchenben meghal.

A röntgensugárzás felfedezése

895. november 8-áról 9-ére virradó éjszaka Röntgen Lénárd Fülöp és H.

Hertz kísérleteit megismételve - szinte véletlenül - felfedezte a

röntgensugárzást.

gy fekete papírba csomagolta a kisülési csövet úgy, hogy a katódsugarak által

keltett gyenge fluoreszkáló fény se juthasson ki a csőből. Feltűnt viszont, hogy a

közelben elhelyezett fluoreszkáló só élénken világít, annak ellenére, hogy

semmiféle látható fény közvetlenül nem érte.

világítást annyiszor tapasztalta, ahányszor bekapcsolta a kisülési csövet. Ebből

arra következtetett, hogy a csőből olyan, szemmel nem látható sugárzás indul

ki, amely át tud hatolni még a fekete papírburkolaton is.

ésőbb rájött, hogy sokkal vastagabb anyagon is képes áthatolni, például egy

emberi testrészen.

öntgen feleségének keze:

•

896. január 23.-án a

würzburgi  intézetben a Fizikai-Orvosi

Társulat előtt számolt be felfedezéséről.  

•

z előadáson felvételt készített a Rudolf

von Kölliker neves anatómus kezéről,

demonstrálva az X-sugarat.

•

z előadás után a lelkes Kölliker

javasolta, hogy az X-sugarat nevezzék el

Röntgenről.

Röntgensugárzás

• Elektromágneses sugárzás egyik fajtája

• Hullámhossz: 10 nanométer és 100 pikométer között

• Frekvenciája: 30 PHz és 3 EHz között

• Ionizáló sugárzás => élettanilag veszélyes

• Előállítása: e- -t gyorsítanak, majd azt fém (gyakran volfrám) céltárggyal

ütköztetik.

• Foglalkoztak a röntgensugárzással: Ivan Pului, William

Crookes, Johann Wilhelm Hittorf, Eugen Goldstein, Heinrich

Hertz, Lénárd Fülöp, Hermann von Helmholtz, Nikola Tesla, Thomas

Edison, Charles Glover Barkla, Max von Laue és Wilhelm Conrad

Röntgen

Alkalmazása• Tüdőbaj megállapítására legelőször• 1896-ben már az orvosi gyakorlatban is. Például Angliában egy

eltört kar csontjait ennek segítségével illesztettek össze.• Ma már az anyagszerkezetek vizsgálatakor is alkalmazzuk.• Reptereken is, csomagok átvilágításakor, de ekkor a sugárzás

mértéke nagyon alacsony.

Fogászat:

Radiológia:

Mágneses Rezonancia Képalkotás• „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése: MRI

• Orvosi diagnosztikában használják, az agyi képalkotás területén is egyre

gyakrabban.

• Előnye a CT-hez képest, hogy jobb a kontrasztfelbontó képessége a lágy

szövetek területein.

• Erős mágneses térbe helyezik a vizsgált testrészt. Ez az erőtér megdönti

a protonok tengelyének irányát a hidrogénatomokban. Ezeket a szkennelés

alatt, rétegenként, plusz energiával „bombázzák”, ezzel megváltoztatják a

tengelyek dőlését. Ezután a proton, miközben „igyekszik” visszaállítani

eredeti dőlésszögét, a kapott energiát visszasugározza. Ezt a

visszasugárzott energiát képes mérni a készülék, és ez alapján

rekonstruálható a három dimenziós kép is.

• Vizsgálható: agy, hasi szervek, gerinc, a csontok és az ízületek, valamint a mellkasi

nagyerek környezete.

• Az MRI vizsgálat során 10 000 - 30 000 G (1-3 Tesla) erősségű mágneses

teret alkalmaznak.

Földön: 0,5 G, átlagos hűtőmágnesek: 35–200 G

iparban használatos eszközök: 300–5000 G

• Figyelni kell: különböző fém implantátumokra (protézis), szívritmus-

szabályozóra (pacemaker), idegen testekre (repesz)

• Hátrányok:

– Drága, hosszú, nagy körültekintést igénylő folyamat

– Szkenner eljárás alatt felmelegszik

– Mágneses mező nem egyenletes => torzulások

– Klausztrofóbia

– Résztvevő mozoghat

– Nagyon hangos

Térd keresztmetszete: