edeleny.huedeleny.hu/testuletiules/meghivo/2016/0229/39.pdf · wilo drain tp 50 f90/7,5 - q= 15,0...

Tanuszoda Építési Kivitelezési terve

VÍZIKÖZMŰ MUNKARÉSZ Edelény, Borsodi út 36. (hrsz.: 1193/4)

felelős víziközmű tervező:

KAVECZKI LÁSZLÓ VZ-TEL 17-0105

Tervező KÓCZÁN GÁBOR

2015. augusztus hó

Nemzeti Sportközpontok 1146 Budapest, Hermina út 49

Nemzeti Sportközpontok 1146 Budapest, Hermina út 49.

1086/2014.(II.28) Korm határozat – Edelény Tanuszoda víziközmű kiviteli terve

1

Előzmények

A Kormány az 1086/2014. (II. 28.) Korm. határozatában egyetértett a köznevelési infrastruktúra-bővítő beruházások, kiemelten tanuszoda, tornaterem, tanterem megvalósításához kapcsolódó Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programmal. A Program során hiánypótló tanterem, tornaterem és tanuszoda beruházások valósulnak meg országszerte, elsősorban az elmaradott térségekben, valamint a növekvő gyermeklétszám miatt a Főváros agglomerációs körzetében. A kormányhatározat értelmében a Nemzeti Sportközpontok a Program keretein belül megvalósuló fejlesztések tervezője, építtetője.

Jelen tervdokumentáció az e határozathoz kötődő, Edelényre tervezett tanuszoda vízellátásának és szennyvíz elvezetésének terve.

A terv tárgya

A terv tárgy a Edelény, Borsodi út 36. (hrsz.: 1193/4)található közintézmények udvarterére építeni tervezett tanuszoda külső víziközműveinek terve.

Fürdővíz és ivóvíz ellátás

A fürdővíz és ivóvíz ellátást a település közüzemi hálózatáról való lecsatlakozással kell biztosítani. Ennek része a szükséges fürdőtechnológiai víz, pótvíz, és az évenkénti kétszeri medence feltöltéshez szükséges vízmennyiség. A vízi közművek üzemeltetője, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. - a megadott igények alapján- kiállított közmű nyilatkozatában rögzítette az ellátásra, vízátvételre szolgáló feltételeket. Az ingatlan vízellátását a Borsodi úton található, bizonytalan nyomvonal NA100 ac nyomócsőre való csatlakozással kell megoldani. A tervezett vízóraakna közvetzlen telekhatáron való elhelyezése a terepviszonyok miatt nem, vagy csak nehezen kivitelezhető, ezért a vízórát a telekhatártól 9,5m-re helyeztük el. A vízóraakna tervezett kialakítása megfelel a szolgáltató által előírt kívánalmaknak. A szélsőséges vízigény-intenzitás változások miatt kombinált vízmérőt terveztünk beépíteni. Típusa: DN80/20 MOM vízmérő.

A vízóra utáni – telekhatáron belüli ellátó rendszerhez- az épület, és vízgépész terv szerinti pontokig kialakított belső vízellátó hálózat kiépítésével tápláljuk meg. A belső hálózat a vízóra után elágazó két D90 KPE ágat jelent, melyek az épület északi , illetve déli homlokzatánál érik el a belső épületgépészeti és uszodagépészeti terv szerint kialakítandó faláttörést. A V2 vízvezeték (D90 KPE) a V1 vezetékről való leágazással csatlakozik az épület keleti homlokzatánál található kitöréshez.

A szerelvényezést Hawle gyártmányú elemekkel terveztük. A kialakítását ezekkel, vagy azonos funkciójú és minőségű szerelvényekkel kell megoldani.

Belső vízigények meghatározása

A napi vízigényeket becsülni lehet (MI 10-158-1/1992 víznormák és a szakmai műszaki előírások figyelembevételével), mely a használattól, helyi szokásoktól, Megrendelői magatartástól nagymértékben függ. Az alábbi táblázatban található létszám adatokat Megrendelői adatszolgáltatás alapján vettük figyelembe. A vízgépészeti pótvíz igényt a vízgépészeti terv adatszolgáltatása alapján dolgoztuk fel.



2

Nemzeti Sportközpontok, Tanuszoda Program

Napi vízigény

Létszám (fő/nap)

Vízfogyasztás (liter/fő)

Összes vízfogyasztás (m3/nap)

Vendégek (tanulók) 320 50 16

Vendégek (fizető vendégek) 80 70 5,6

Személyzet 20 50 1,0

Vízgépészet pótvízigény - - 45,3

Takarítás (2liter/m2) - - 1,2

Büfé vízfelhasználás - - 1,0

Napi vízfelhasználás: 70,1

Napi kommunális vízigény= 24,8 m3/nap,

Napi vízgépészeti, és pótvíz vízigény= 45,3 m3/nap,

Napi összes vízigény= 70,1 m3/nap.

Kiviteli előírások:

A kivitelezés megkezdése előtt a kiviteli tervdokumentáció alapján- a bekötővezeték tekintetében- a közmű üzemeltetők jóváhagyását meg kell kérni. A kivitelezőnek közterület-használati és útfelbontási engedélyt kell kérnie az érintett közút, közterület tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől.

A közműegyeztetéseket az érintett közművek tulajdonosaival (üzemeltetőivel) le kell folytatni. A közműkezelők előírásait maradéktalanul be kell tartani.

Az vízmérő akna az ingatlanhatáron belül a létesül. Mérete: 1,30 x 1,95 m, mélysége 1.50m. A vízmérő aknában 800 x 800 mm méretű búvónyílást kell kialakítani, e fedél azonban a mérő fölé nem kerülhet.

Az akna 20cm vastag vasbeton építmény. A vízzáróságról vízzáró vakolattal, illetve az áttöréseknél duzzadószalaggal kell gondoskodni.

Az aknáb a vonatkozó tervlap szerinti szerelvényeket kell elhelyezni. A közművezeték megcsapolás kivételével a szerelési, építési munkát arra jogosult szervezet vagy magánszemély is elvégezheti – de a kivitelező a munkavégzés pontos lehatárolásáról egyeztessen a szolgáltatóval!



3

A bekötő vezeték a vízmérő óra utáni csatlakozó kötésig a vízmű üzemeltetőjének kezelésében lesz, a csatlakozási ponttól a mindennemű meghibásodás javítása, karbantartása a tulajdonos feladata.

A vízmérő óra aknát a szerelvényeivel együtt úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy közmű-üzemeltető hozzáférhessen. Az ivóvíz bekötővezeték a közterületen, út alatt védőcsőben helyezhető el.

A szennyvíz csatlakoztatása

Az ingatlan keleti határán, de az ingatlanon belül közüzemi gravitációs szennyvíz csatorna található, melynek egyik tisztítóaknája lesz a keletkező kommunális és uszodatechnológiai szennyvíz fogadója.

Az uszoda magassági elhelyezéséből adódóan a közüzemi csatornahálózatra gravitációs csatlakozással csak a kommunális szennyvíz vezethető be, azonban a pinceszinti gépészeti helyiségben keletkező uszodatechnológiai szennyvíz elvezetéséhez egy vb. szennyvíz átemelő telepítését kell közbeiktatni.

A bekötendő ingatlanon a létesítendő átemelőtől, ill. annak szerelvényaknájától – a befogadó aknáig D(od)90.-es PE nyomott bekötő szakaszt terveztünk. A rákötés tehát a tervezett szennyvízátemelő pufferterébe beépítendő szivattyúktól indul, itt gyűlik össze az összes elvezetendő uszodatechnológiai szennyvíz, illetve szennyezett víz.

A tervezett öblítővízkvíz átemelőakna:

A tervezett átemelő akna előregyártott elemekből kerül kialakításra. Az elemek lemélyítése kútsüllyesztéssel történik. A felhasznált elemek:

- 1 db WUM Ø210/100 VSGY vágóél elem - 4 db WUM Ø210/100 KS magasító elem - 1 db WUM Ø210/50 KS magasító elem - 1 db WUM Ø210 FY fedlap elem

A geotechnikai szakvélemény alapján a kútsüllyesztés során nagy mennyiségű talajvíz várható. A mértékadó talajvízszintet 129,95 mBf-i magasságon határozta meg a talajmechanikai fúrásokat készítő szakértő. A magas talajvízszint miatt szükséges a tervezett műtárgyak felúszás elleni védelme. A felúszási biztonságot megfelelő méretű víz alatti fenék kibetonozással kell biztosítani. Az átemelő térbe belépő talajvizet csak a beton megkötése után szabad a vizet leszívni.

A szükséges fenékbeton mennyisége:

- Vbeton= 5,0 m3

A tervezett szennyvíz szivattyú:

WILO Drain TP 50 F90/7,5

- Q= 15,0 m³/h

- H= 4,6 m

- pn= 0,75 kW

Teljesen elárasztható merülőmotoros szennyvízszivattyú blokkgépként, függőleges nedvesaknás telepítéshez, szennyezett vízszállításához. A hidraulikaház és a járókerék műanyagból, a motorház nemesacélból készült. Nyomócsonk csatlakozás függőleges



4

nyomócsonkkal és karimás csatlakozással. Száraztengelyű motor háromfázisú váltóáramú kivitel termikus motorfelügyelettel és 10 m levehető csatlakozókábellel, szabad kábelvéggel. Átömlése 50 mm.

A tervezett öblítővíz átemelőakna fogadja a fürdő szűrőinek ölbítésekor keletkező öblítővíz zagyvizet. A mértékadó kapacitások, melyekre az átemelőakna méretezéséhez:

- Szűrő öblítővize: o Q= 90 m3/h o V= 9 m3 o töbl= 6 perc

Ebben az esetben az öblítővíz nagy intenzitással érkezik az átemelő aknába. A tervezett vízforgató rendszerben három szűrőből végzi a forgatott víz tisztítását, melyeket naponta vissza kell öblíteni. A tervezett tárolótér alkalmas a hat perc alatt összegyűlő öblítővíz fogadására.

- V6perc= 9 m3 - V szivattyú,6perc= 1,5 m3 - V tároló= 7,5 m3

A beépített szivattyúk indítását az öblítés megkezdése után el kell indítani, hogy a tervezett tárolótér fogadni tudja a keletkező öblítővíz mennyiséget. Az öblítések ütemezését úgy kell beállítani, hogy az öblítővíz teljes mennyiségének átemelése után induljon meg a következő szűrő öblítése, hogy a szükséges tároló térfogat rendelkezésre álljon a keletkező zagyvíz fogadására, javasoljuk az óránkénti egy szűrőöblítés beállítását.

A hálózat kialakítása logikájában követi az épületgépész tervet, azaz az épület hosszú homlokzataival párhuzamosan kialakított gerincvezetékre összesen 16 helyen csatlakozik DN110, DN125, DN200, vagy DN250 KG-PVC vezeték. A két párhuzamos gerinc az uszoda északi homlokzatánál csatlakozik. A hálózat csőanyaga: KG-PVC.

Nagy mennyiségű szennyvizet a keleti homlokzati, pinceszinten található gépészeti helységből kitörő KTU10 vezeték hoz. Ezen vezeték kitörési magassága határozza meg a rákötés magasságát is. A KTU11, DN250 áttörésen a hálózatba a csurgalékvíz és a medencék leürítéséből származó víz kerül, melyet egy másik átemelővel juttatunk az épület mellett húzódó, meglévő D100b városi csapadékcsatornába. Az épület tetőcsapadékvizeit a szennyvíz-hálózattal párhuzamos, az épületet körülvevő csatornahálózat gyűjti össze és vezeti a meglévő csapadék árokba, illetve zárt csatornába. A tervezés időszakában az ingatlanon található iskola tetőcsapadékvizeinek elvezetése a tervezett tanuszoda helyén található gerincen keresztül történik. Ezt a csatornát meg kell szüntetni, és egy tisztítóakna segítségével a tervezett hálózatra csatlakoztatni.

A hálózat kialakításánál 100 cm átmérőjű monolit beton aknákat terveztünk az iránytöréseknél, az oldalról jövő becsatlakozásokhoz D200 műanyag tisztítóidomot kell beépíteni.

A beton aknákat előregyártott szűkítőkkel, és ÖV nehéz kivitelű fedlapokkal kell kialakítani.

Belső szennyvíz elvezetési igények meghatározása:

A szennyvíz igények meghatározása az MI-10-158-1:1992 számú műszaki irányelv, Víznormák szerint, valamint a vízfogyasztás alapján történt.

Napi kommunális szennyvíz kibocsájtás: 24,8 m3/nap,

Napi medencegépészeti szennyvíz kibocsájtás:



5

szűrő öblítések szennyezett vize:

túlfolyó vizek, csurgalék vizek, pótvizek

összesen: 42,9 m3/nap,

Napi összes szennyvíz kibocsájtás: 67,7 m3/nap.

Az üzemeltetői közműnyilatkozat és az előzetes tájékoztatás szerint az üzemeltető a kommunális szennyvíz mennyiségét fogadni tudja. A csurgalékvizek és a medence leürítéséből származó vizek pedig az épület mellet található csapadékvíz árokba kerülnek.

A csapadékvíz és a csurgalékvíz, valamint leürítő víz csatlakoztatása

Az épület tetejére hulló csapadékvizeket az épületgépész terv szerint elhelyezkedő ejtőcsövek segítségével juttatjuk az épületet körülvevő csapadék csatornahálózatba. Ez a hálózat DN200 és DN300 KG PVC csőből és beton aknákból, illetve D200 PVC tisztítóidomokból áll, gravitációs rendszerű. Az épület pinceszintjén található gépészeti helyiségben, a KTU11 sz. kitörésen jut a csurgalékvíz, illetve medenceleürítésből származó víz az udvartéri átemelő aknába, mely egy nyomóvezetéken juttatja el ezt a városi csapadékvíz-csatornába.

Mértékadó csurgalékvíz mennyisége az ürítéskor keletkezik.

- medence ürítése évente kétszer: o V= 720 m3 o Q= 30m3/h

A tanmedence ürítési térfogatáramás 30 m3/h intenzitásban határoztuk meg. A tervezett átemelő szivattyúk együttesen képesek a meghatározott vízhozam kivezetésére. Ebben az esetben mindkét szivattyú működik. Beépített tartalékkal nem számoltunk, mert a vízgépész adatszolgáltatása szerint az ürítővíz átadásának intenzitását csökkenteni tudják, meg tudják oldani a leeresztés vízhozamának beállítását fojtással, így bármelyik szivattyú üzemzavara esetén csökkenthető az átemelendő vízmennyiség, ebben az esetben csak az ürítés időtartama nő meg.

A tervezett átemelő akna előregyártott elemekből kerül kialakításra. Az elemek lemélyítése kútsüllyesztéssel történik. A felhasznált elemek:

- 1 db WUM Ø160 VSGY vágóél elem - 1 db WUM Ø160/150 KS magasító elem - 1 db WUM Ø160/200 KS magasító elem - 1 db WUM Ø160 FY fedlap elem

A geotechnikai szakvélemény alapján a kútsüllyesztés során nagy mennyiségű talajvíz várható. A mértékadó talajvízszintet 129,95 mBf-i magasságon határozta meg a talajmechanikai fúrásokat készítő szakértő. A magas talajvízszint miatt szükséges a tervezett műtárgyak felúszás elleni védelme. A felúszási biztonságot megfelelő méretű víz alatti fenék kibetonozással kell biztosítani. Az átemelő térbe belépő talajvizet csak a beton megkötése után szabad a vizet leszívni.

A szükséges fenékbeton mennyisége:

- Vbeton= 2,0 m3



6

A tervezett szennyvíz szivattyú:

- WILO Drain TP 50 F90/7,5 - - Q= 15,0 m³/h - - H= 4,6 m - - pn= 0,75 kW

Kiviteli előírások:

Az épülő átemelők helyén ismeretlen nyomvonalú, 0.4 kV-os földkábel található. Az építés megkezdése előtt ezt a kábelt fel kell tárni, ha szükséges, ki kell váltani!

A kivitelezés megkezdése előtt kiviteli tervdokumentáció alapján- a bekötővezeték( nyomott vezeték) tekintetében- a közmű üzemeltetők jóváhagyását meg kell kérni.

A közműegyeztetéseket az érintett közművek tulajdonosaival (üzemeltetőivel) le kell folytatni. A közműkezelők előírásait maradéktalanul be kell tartani.

A tervezett csatorna nyomvonalon a munkaárkot -1,20 m mélység alatt dúcolás védelme alatt kell kiemelni. Víztelenítést nem tervezünk, mert a vonatkozó szakvélemény szerint a talajvízszint -2,8 m- nél mélyebben helyezkedik el.

A csatornafektetések előtt a munkaárkokba 10 cm vastagságú homokos-kavics ágyazat készítendő. Az ágyazatot előzetesen tömöríteni kell.

A munkaárokba visszatöltött földet a burkolatok alatti és melletti szakaszon Trγ 90 %-os

tömörségi fokra, míg a burkolatoktól távolabb eső szakaszokon 85 %-os tömörségi fokra

kell tömöríteni. A csatorna felett és mellett 50 cm-ig kézi tömörítés alkalmazandó, e felett alkalmazandó csak a gépi tömörítés.

A szennyvízcsatornák elkészülte után a felbontott útburkolatot helyre kell állítani.

A kiemelt munkaárkokat védőkorláttal kell ellátni, a kritikus helyeken gondoskodni kell az éjszakai megvilágításról. A megnyitott munkaárkoktól a csapadékvizeket távol kell tartani.

A közművek pontos mélységére vonatkozó feltárás nem történt, ez a kivitelező feladata és felelőssége.

A tervezett csatornák várható szennyvízhozama:

A szennyvíz igények meghatározása az MI-10-158-1:1992 számú műszaki irányelv, Víznormák szerint, valamint a vízfogyasztás alapján történt.

Napi kommunális szennyvíz kibocsájtás: 24,8 m3/nap,

Napi medencegépészeti szennyvíz kibocsájtás: 42,9 m3/nap,

Napi összes szennyvíz kibocsájtás: 67,7 m3/nap.

A keletkező szennyvízhozam a városi csatornarendszert terheli, a növekményt a víziközmű szolgáltató nyilatkozata szerint fogadni tudja a szennyvíz hálózat.

A tervezett tanuszoda víz visszaforgatásos rendszerben üzemel, ezért a tervezett medenceürítések évi 2×-i alkalommal történnek.

A terv szerinti ürítési mennyiségek: 720 m3/ alkalom.



7

A keletkező szennyvizek várható minősége

A tervezéssel érintett ingatlanban, jellegéből adódóan kommunális szennyvizek keletkeznek, ipari vagy ipari jellegű szennyvizek keletkezésére nem kell számítani.

Várható minőségi paraméterek:

KOI = 1000 – 1500 mg/l

BOI5 = 450 – 500 mg/l

NH4—N = 80 – 100 mg/l

NO3 = 5 – 6 mg/l

S2- = 1 – 2 mg/l

t = 15 – 22 0C

A csővezeték építési előírásai:

I. KPE nyomóvezeték:

A csővezetéket a hossz-szelvénynek megfelelően előkészített munkaárokba kell fektetni, amely aljába 10 cm vtg-ban szemcsés anyagból (homokos kavics, folyami homok) ágyazatot kell készíteni. Az ágyazatot gondosan tömöríteni kell, Trγ 90 %-ra. A cső mellé, és fölé homokot kell 30 cm-ig tölteni, és kézzel gondosan tömöríteni kell; Trγ 85 %-ra.

A továbbiakban a munkagödörből kiemelt saját talaj visszatölthető, de gépi tömörítés csak az 1,0 m-es földtakarás után végezhető.

Max. 70 kg-os vibrációs tömítővel már 30 cm-től megengedett a tömörítés.

A PE nyomócső fektetésénél a csövek – hosszabb tekercsek - kötéseit v. tükörhegesztéssel, vagy a csőanyaghoz használatos kötőidomokkal kell kivitelezni.

Az iránytöréseknél a megfelelő beton kitámasztó tömbök beépítéséről feltétlenül gondoskodni kell, ha az iránytörések PE csőidom alkalmazásával készülnek. A csövet tekercsben kell szállítani, s a helyszínre kivinni.

A csőlefejtés: helyileg összeállított csőkifektetővel.

A csövek kötése:

Elektrofúziós, vagy hegesztett kötésekkel, vagy húzásbiztos szorító kötésekkel. A szerelvényeknél hegesztett toldatos laza karimával, PE csővezetékhez, v. öntöttvas karimás kötőelemekkel.

Csövek fektetése:

A csőszálak a keresztezések (védőcsövek – csőhidak) figyelembevételével előszerelhetők, egyben fektethetők a kialakított munkaárokba.

Munkaárok kialakítása:

Minimum 1,20 m földtakarással számolva kell a munkaárkot nyitni a hossz szelvény, ill. a szakaszonkénti minta keresztszelvények szerint.

Dúcolás:

A talaj minőségének függvényében kell eldönteni. A munkaárok minimum szélessége: 40 cm.

Ágyazat készítése:

A cső megfogására, a teherbírás és alakváltozás miatti mozgások felvételére szolgál, s a cső egyenletes felfekvése miatt is szükséges. Az ágyazat anyaga: homokos kavics



8

A felső ágyazat:

A tetővonal felett minimum 15 cm legyen.

Az ágyazatot a cső felett és mellett kézi tömörítő eszközzel tömörítjük

Nyomáspróba:

A csőfektetés után nyomáspróba, ill. víztartási próba végzendő el, utána következhet a munkagödör visszatöltése.

A csővezeték visszatöltése előtt - a csővezeték szabadon hagyásával - a vezetéket le kell terhelni.

A vízzel való feltöltés után a nyomáspróbát el kell végezni, 10 bar értéken. Nyomásesés, szivárgás nem lehetséges! A vizsgálati idő: 2,0 óra.

A csőhálózatok építésénél az ÉKSZ vonatkozó paragrafusait pontosan be kell tartani.

A munkaárkot 2 hétnél hosszabb ideig nem szabad nyitva tartani, amíg az árok nyitva van, annak szabályszerű elkorlátozásáról gondoskodni kell.

Fertőtlenítés:

Az elkészült hálózatot 50 g/m³ szabad aktív klór koncentrációnak megfelelő hypós vízzel fel kell tölteni majd 4 óra múlva kiengedni, és tisztára mosni.

A vízminőség jóságáról az új szakaszon vízmintát kell venni, s a bevizsgálását bakteriológiailag meg kell tenni. Ha a vízminta negatív, akkor a hálózat üzembe helyezhető.

II. Gravitációs csatorna:

Csővezeték kivíteli előírásai KG- PVC cső esetén:

- Csövek fektetése:

A csőszálak a keresztezések előszerelhetők, egyben fektethetők a kialakított munkaárokba.

- Munkaárok kialakítása:

Minimum 0,80 m földtakarással számolva kell a munkaárkot nyitni a hossz szelvény szerint.

- Dúcolás:

A talaj minőségének függvényében a geotechnikai szakvéleményben foglaltak szerint kell eldönteni.

- Ágyazat készítése: A cső megfogása, a teherbírás és alakváltozás miatti mozgások felvételére szolgál, s a cső egyenletes felfekvése miatt. Anyaga: homokos kavics, homok, 20 cm-es rétegben. A felső ágyazat: A tetővonal felett minimum 15 cm legyen. Az ágyazatot a cső felett és mellett kézi tömörítő eszközzel tömörítjük. Föld visszatöltés – tömörítés:

Réteges visszatöltés, cső felett 50 cm-ig kézi döngölővel, utána kis vagy közepes súlyú

gépi döngölőkkel kell elvégezni az előirt tömörségre.

Esetünkben ez Tr γ = 90 %,az utak melléke és tartozéka, egyébként Trγ = 85 %-os.

A kiemelt munkaárkokat védőkorláttal kell ellátni, a kritikus helyeken gondoskodni kell az éjszakai megvilágításról. A megnyitott munkaárkoktól a csapadékvizeket távol kell tartani.



9

A csőtagok vízzáró kötéséről, és a szerelés helyességéről szakaszos víztartási próbával meg kell győződni.

A közművek pontos mélységére vonatkozó feltárás nem történt.

Ahol a szennyvíz gerincvezetékek és más közművek (víz, gáz, telefon vezetékek) közötti 1m-es védőtávolság nem tartható, acél védőcső alkalmazása szükséges.

- csöveket karmantyúval az emelkedés felé kell fektetni

- csak leterhelés után víztartási próbát kell az aknákkal együtt eszközölni.

Vízzárósági vizsgálat:

A csatornaszakaszt aknákkal együtt vagy aknaközönként szivárgásmentesen le kell zárni. A vízzel való feltöltés után 2 órán át folyamatosan 2,0 vízoszlop nyomást kell tartani. Ezután mérni kell a 15 perc alatt ténylegesen elfolyt vizet, és összehasonlítani a számított elfolyható értékkel:

Ncal,e = a * d * l + 1,3 x X

Ncal,e = számított kiszivárgó mennyiség

a = 0,5

d = belső átmérő [cm]

l = vizsgált csatornahossz [km]

X = vizsgált csatornahosszon lévő betonaknák darabszáma

külső víznyomással (infiltráció) esetünkben számolni nem kell.

A rendszer üzemszerű állapotú tisztítását WOMA tisztítóberendezéssel lehet biztosítani.

Általános biztonsági intézkedések:

• A felvonulás megkezdése előtt fel kell deríteni a munkaterületen lévő közműveket, berendezéseket és gondoskodni kell azok védelméről.

• Az építési munkahelyen anyagtároló területeket kell kijelölni, a közlekedési útvonalak figyelembevételével.

• A munkaterületen, az anyagtároló területen a csapadékvíz lefolyását, illetve elvezetését biztosítani kell.

• Az építési hely területén, az épület melletti 6 m-es vízmentes körzetet veszélyzónának kell tekinteni, táblával kell jelölni ezt.

• A munkahelyet körül kell keríteni, s az idegeneknek az oda való bejutását meg kell akadályozni.

• Tiltótáblát kell elhelyezni. • Az építkezés területén csak munkavédelmi oktatásban részesült dolgozók

dolgozhatnak. • Magasban dolgozók részére védőöv viselése kötelező. • A födémeket és a szabadba vezető nyílásokat kétsoros korláttal és legalább 15 cm

magas lábdeszkával kell lezárni. • Az épületek ideiglenes villámvédelmére az MSZ 274-81 előírásai az irányadóak. • A közlekedési útvonal mentén felállított vezetéktartó oszlopok mellé, az

oszlopoktól különálló kerékvetőt kell elhelyezni. • Az esetleg szükségessé váló és az Áramszolgáltató Vállalat kezelésében lévő

kábeláthelyezésekhez az Áramszolgáltató Vállalattól engedélyt kell kérni.



10

• Az építkezéseken egyebekben az MSZ 1600 idevonatkozó előírásai az irányadóak.

Földmunkák • A kivitelező a munka megkezdése előtt köteles a kivitelezési tervdokumentációt

áttanulmányozni és a tervek alapján a balesetek megelőzésére a biztonságtechnikai intézkedéseket megtenni.

• A munkagödröket, árkokat, melyek nyitva tartása szükséges, korláttal kell körülvenni. • Az 1,00 m-nél melyebb munkagödröket, árkokat dúcolni keli. A kidúcolt munkaárok

legkisebb fenékszélessége az alaptest mellett 60 cm-nél kevesebb nem lehet. • A hidakat, átjárókat csak a tervezett célra és terhelésre szabad igénybe venni. • A földfalakat a csúszó lapon belül megterhelni TILOS ! • Az árok szélein 50 cm-es sávot akkor is szabadon kell hagyni, ha a dúcolás terhelésre

méretezett. • A talajt alávágással kitermelni TILOS ! • A rézsűket az anyagminőségnek és rétegződésnek megfelelően lépcsősen haladva kell

kitermelni. A rézsűk hajlását a tereprendezési tervnek megfelelően kell kialakítani. A dúcokat, dúckereteket közlekedésre, fel- és leadásra használni TILOS!

• A munkaárok dúcolásának eltávolítását a visszatöltés ütemében alulról kell végezni ! Az elbontott szakasz helyét azonnal be kell tölteni és tömöríteni.

• A földmunka végzése közben az altalajban észlelt változást a részleg vezetője köteles azonnal jelenteni.

Dúcolási munkák • A dúcokat elmozdulás ellen biztosítani kell. Az ékeket minden műszak előtt ellenőrizni kell

és kilazulás esetén után verni. • Dúcolásra csak előzetesen megvizsgált, jó minőségű, kifogástalan állapotú faanyagot

szabad felhasználni. • A dúcolás módját, szerkezetét a talajnedvességtől és a munkagödör, ill. munkaárok

melységétől, valamint a dúcolandó talaj fajtájától függően kell megválasztani. • Dúcolással megtámasztott munkaárokban munkát kezdeni, illetve végezni csak akkor

szabad, ha előzetesen és időszakosan a dúcolási ellenőrizték, s meglazult feszítőket utánverték, a támcsavarokat meghúzták.

• A dúcolások mögött képződött üregeket vagy fagykárosodást annak észlelésekor azonnal kitöltéssel kell megszüntetni.

• Közlekedési útvonalak mentén, vagy ha a munkagödrök közelében munkagépek vagy munkaeszközök rázóhatást fejtenek ki, bármely mélység esetén méretezett dúcolási kell alkalmazni.

Alapozási munkák • Az alapozás közben víz betörésekor, üregek vagy egyéb szerkezetek feltárásakor, a

munka továbbfolytatása tatása csak az építésvezető által adott biztonsági előírások szerint történhet. A betonozás megkezdése előtt az építésvezetőnek meg kell vizsgálni az állványt, hogy teherbírása a betonozással együtt járó különböző erőhatásoknak megfelel - e.

• Betonozás előtt a felelős vezető köteles meggyőződni a zsaluzat megtámasztásának, merevítésének biztonságos és szakszerű kialakításáról.

• Vasbeton szerkezetek betonozását csak az építésvezető engedélyéve! szabad végezni.

Építőipari gépekre vonatkozó előírások:

• Helyhez kötött gépeket elmozdulás e l l en biztosítani, megfelelő alapra kell helyezni.



11

• A gép legszélső sarkait és a szerelékek kiálló végeit biztonsági, fekete-sárga csíkozással kell ellátni.

• Gépeket, berendezéseket a munkaidő befejezésével le kell állítani és megindításuk vagy akaratlan elindulások ellen biztosítani kell.

• Villamos meghajtású gép esetén a berendezést áramtalanítani ke l l . A villámvédelemre az. MSZ 274 előírásai az irányadók.

• Gépeket és berendezéseket a vonatkozó gépekre érvényes kezelői vizsgával rendelkező dolgozó kezelhet.

Egyéb vonatkozásban az 5/1970. ÉVM. sz. miniszteri rendelet előírásai az irányadók

A tervezett létesítmények a szakmában szokványos megoldások. A fennálló munkavédelmi törvények, biztonságtechnikai előírások, valamint a balesetelhárító és egészségvédő rendszabályokban foglaltakat a kivitelezés ideje alatt szigorúan be kell tartani, ezek elmulasztásából származó esetleges károkért a kivitelező felelősséggel tartozik. Miután a munkavégzés részben terepszint alatti, vizes műtárgyakban is történik, így a munkavégzés irányítása felelős műszaki vezető felügyelete mellett, a dolgozók megfelelő kioktatásával, szakirányú képesítésű dolgozókkal, írásos munkaelrendeléssel történhet

Környezetvédelmi fejezet:

A kivitelezés során felhasználandó és keletkező veszélyes anyagokat (pl. aszfalt) külön kell

tárolni, illetve csak a felhasználás mértékéig szabad a helyszínen tartani. Tárolásukról, a

hulladékok elszállításáról, tárolásáról és megsemmisítéséről az ide vonatkozó előírások

betartásával gondoskodni kell. Különös tekintettel kell eljárni a felhasznált anyagok és

technológiák esetén az alábbiak tekintetében

1995. évi LIII. Tv. Környezetvédelmi törvény

102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról

12/1983 (V.12.) MT. rendelet a zaj és rezgés védelemről

A kivitelezés során törekedni kell olyan technológiák alkalmazására, melyek a

legkevesebb energiafelhasználással és hulladékképződéssel járnak.



12

Tervjegyzék

VCS-1 Víziközmű helyszínrajz M = 1:250

VCS-2 SZ-1 csatorna hossz-szelvénye M = 1:250 / 1:50



VCS-5 CS-1 csatorna hossz-szelvénye M = 1:250 / 1:50



VCS-8 V-1 vízvezeték hossz-szelvénye M = 1:250 / 1:50

VCS-9 Vízmérő akna terve M = 1:25

VCS-10 Üritővíz átemelő akna terve M = 1:25

VCS-11 Szennyvíz átemelő akna terve M = 1:25

VCS-12 Részlettervek M = 1:10

Kaveczki László

Tervező

VZ-TEL 17-0105

á

r

o

k

Tel

Tel

Tel

Tel

Tel

Tel

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

Tel

Tel

Tel

Tel

Tel

Tel

Tel

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

SZ

V

SZ

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

SZ

V

SZ

V

SZ

VS

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

VV

V

G

fk

G

fk

G

fk

G

fk

G

fk

G

fk

G

f

k

G

f

k

G

fk

G

fk

G

f

k

G

fk

S

Z

V

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

C

S

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

S

Z

V

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

T

e

l

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

G

1

K

V

1

K

V

1K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

1

K

V

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

i

l

l

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

vill

vill

vill

vill

vill

vill

vill

vill

vill

vill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

ill

v

i

l

l

v

i

l

l

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

G

á

z

f

k

f

k

f

k

f

k

f

k

f

k

f

k

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

fk

Á

t

e

m

e

lő

Á

t

e

m

e

l

ő

M

e

g

l.

D

1

0

0

c

s

a

p

.

c

s

a

t

.

M

e

g

l. D

1

0

0

c

s

a

p

. c

s

a

t.

M

e

g

l. D

1

0

0

c

s

a

p

. c

s

a

t.

M

e

g

l.

D

1

0

0

c

s

a

p

.

c

s

a

t

.

m

e

g

s

z

ü

n

te

te

n

d

ő

c

s

a

p

a

d

é

k

c

s

a

to

r

n

a

csatlakozás közüzemi hálózatra

(R-4 részletterv szerint)

lá

b

m

o

s

ó

b

e

k

ö

t

é

s

e

Jelmagyarázat

Telekhatár

Burkolat széle

Árok

Ismeretlen földkábel

Meglévői vízvezeték

Meglévő grav. szennyvíz csatorna

Meglévő csapadék csatorna

Meglévő, bontandó csapadék csatorna

Meglévő 1kV földkábel

Meglévő, áthelyezendő 1kV földkábel

Új 1kV földkábel

Új gázvezeték

Új távközlési földkábel

Tervezett vízvezeték

Tervezett szennyvíz csatorna

Tervezett szv. nyomóvezeték

Tervezett csapadék csatorna

Tervezett csapadék nyomóvezeték

fk fk

V V

vill vill

vill vill

SZV

CS

CS

1KV 1KV 1KV

SZV

SZV

V V

CS

CS

Gáz Gáz

Tel Tel

I-232/2011

V-T-01-0702

felelős épületgépész tervező:

felelős tartószerkezet tervező:

felelős elektromos tervező:

G-T-01-9912

G-T-01-6686

ARNÓCZKI IMRE BALÁZS, CSÓKA

BALÁZS, KAMPIS GÁBOR, LEGÁNY

GRÉTA, PALKÓ SZILVIA, TÓTH MÁRTON

TERDIK BÁLINT E-1-4887

felelős épületszerkezet tervező:

V-13-8223

G-06-0762

VZ-T/17-0105

KÖ-T-13-9703

Edelény, Borsodi út 36. (hrsz.: 1193/4)

Tanuszoda

1:250

VCS-1

Víziközmű helyszínrajz

T1 01-2256

É 01-4321

PONGOR LÁSZLÓ

HORVÁTH LAJOS

tűzvédelmi tervező:

felelős építész tervező:

építtető

építész tervező:

TÓTH ZOLTÁN

PACHER LÁSZLÓ

KOMAROVSZKY HENRIK

REISCH RICHÁRD

DOMONKOS GYULA

GYUBÁK JÓZSEF

KAVECZKI LÁSZLÓ

KÓCZÁN GÁBOR

közmű tervező:

KENÉZ ATTILA

közlekedés tervező:

létesítmény:

Víziközmű kiviteli terv

lépték:

sorszám:

2015. augusztus 25.

dátum:

rajz megnevezése:

Nemzeti Sportközpontok

cím: 1146 Budapest, Hermina út 49.tel: +36 1 471 4100

mb. főigazgató: Sipkáné Szabó Gyöngyi

edeleny.huedeleny.hu/testuletiules/meghivo/2016/0229/39.pdf · wilo drain tp 50 f90/7,5 - q= 15,0...

Documents