wolfgang lazius: magyarország térképe (1552) · o 1521- a budai főiskola tanárai luther...
TRANSCRIPT
Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)
o Az előreformátorok tanai hozzájárultak areformáció elterjedéséhez hazánkban.
o A Szepességben és a bányavárosokbanmár a 15. században huszita gyülekezetekalakultak és több huszita templom épült.
o Magyarország főpapjai és főnemese résztvettek a konstanzi zsinaton (1414),sürgették az egyházi reformokbevezetését.
o Luther Márton és az 1517-es wittenbergitételek híre hamar eljutott az országba.
o Mária, II. Lajos felesége, döntéseit némettanácsosok segítették.
o Már a mohácsi vész előtt érzékelhető volta Magyar Királyságban a reformációhatása.
II. Lajos
Mária királyné
o 1521- a budai főiskola tanárai Luther szellemében tanítanak
o Fiatalok látogatják a wittenbergi egyetemet
o 1520-as évek – a nyugat-magyarországi, felvidéki és erdélyi városok polgársága megismerkedik a lutheri tanokkal-csatlakoznak
o Az új hit ellenségei
o A reformáció első szakasza – Honterus János (1498-1549) és Stöckel János (1510-1560)
o 1550-től érezhető – Zwingli és Kálvin hatása
o Kálmáncsehi Sánta Márton (?-1557)
o Szegedi Kis István (1505-1572)
o Méliusz Juhász Péter (1536-1572) Méliusz Juhász Péter
o Az antitrinitáriusok(unitáriusok) –a reformáció radikális ága –tagadják a szentháromságot
o Dávid Ferenc (1510-1579) az unitárius egyház megalapítója
o A 16. században a katolikus egyház elveszti befolyását
o A király püspökségeket adományoz
o A szerzetesrendek sorra megszűnnek
o A pálosok és a ferencesek
o Keleti területek, Erdély –reformátusok
o Felvidék – evangélikusok
o Erdély – unitáriusok
o Katolikusok
o 1568 – Torda, országgyűlés -határozat: Európában példa nélkül. „Vallási nézetei miatt üldözni senkit nem szabad.”
o A protestánsok száma Magyarországon 75 %.
János Zsigmond (1540-1571)Izabella királyné és Szapolyai János fia
Új szakasz kulturális fejlődésünkben - megindul a magyar irodalminyelv kialakulása.
o Európai – magyarországi könyvkultúra
o A török által megszállt területek könyvkultúrája
o A nyomtatott könyv elterjedése Magyarországon- a reformáció jegyében (1530-1625)- az ellenreformáció jegyében (1625 - 17. sz. vége)
o A reformáció könyvkultúrája hazánkban- könyvnyomtatás, nyomdák- iskolai könyvtárak- főúri könyvtárak- világi jellegű magánkönyvtárak
o A plébániai és plébániai iskolák protestáns kézbe kerülnek
o A nép írni-olvasni tanítása
o A legjelentősebb iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Gyulafehérvár
o Egyetemek
Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa)
Sylvester János (Sárvár)
Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya)
Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai )
Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinistaegyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést.
Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély)
Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátorai)
Honterus János (szász reformátor)
o Az első nagyhatású magyar reformátor
o Tanulmányok: Krakkó, Wittenberg
o Magyar nyelvű tankönyve: Orthographia Ungarica, azaz igaz írás módjáról való tudomány.
o Magyar nyelvű hittani kézikönyve: Az tíz parancsolatnak, ah hit ágazatainak, a mi atyánknak és a hit pecsétinek röviden való magyarázatja(Krakkó 1538)
o Vitairatai
Dévai Bíró Mátyás
bírái előtt
Tanulmányai: Krakkó, Wittenberg
Életműve: 1536 -Sárvár –iskola és nyomdakorrektor: Abádi Benedek
o Nyelvtana: Grammatica Ungarolatina (Sárvár, 1539)
o Újszövetség fordítása (Sárvár,1541)
o Esszéi (a magyar értekező próza első képviselője)
Újszövetség fordítás
Betűi (fametszet) Illusztrációk az Újszövetségből
Tanulmányai: 1520 - Basel – egyetem + fametszés és nyomdászat.
Életműve:
o 1533 - visszatér Brassóba.
o Nyomdát alapít.
o 1543-ban kinyomtatja "Reformationsbüchlein fürKronstadt und das Burzenland" - "Apologia„
o 1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen inSiebenbürgen" - egyházi szabályzat.
o 1546 – Brassó - első papírgyár
o Nevelés - újjászervezi a brassói iskolát. 1541-új épület, saját könyvtár. Az iskola működési szabályzata: "Constitutio Scholae Coronensis"(1543) és diákegylet.
o Tankönyvek – verses forma, térképek. Brassó – Fekete templom
Tanulmányai: Wittenberg (1543-?)
Életműve:o 1550- Kolozsvár, nyomdát
alapít
o 1551-1565 között – kiadja a Bibliát
o 1566 -Száz fabula (fordítás –erkölcsi tanulságok)
o 1575 – magyar történelem (Chronica)
Heltai Gáspár
pecsétje
Tanulmányai: Brassó, Wittenberg
Munkássága:
o legjelentősebb munkája a Biblia teljes fordítása.
o A fordítás 1590-ben Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban.
o Mára 52 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
Károli Gáspárszobra,Gönc
Tanulmányai: Wittenberg, Heidelberg, Strassburg, Herborn
Életműve:
o Altdorf –latin-magyar szótár (Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum, Nürnberg, 1604 )
o Nyelvtana: (Novae grammaticaeungaricae … lifbri duo, Hanau, 1610)
o 1624 – Erdély, Kolozsvár – Bethlen
Gábor támogatása – megbízásából
lefordítja Kálvin Institutióját, Az
keresztyén religióra és az igaz hitre
való tanítás (Hanau, 1624)
Szenci Molnár Albert
Latin-magyar szótára Sírja, Kolozsvár
Nádasdy Tamás
(1498-1562)
Bethlen Gábor
(1580-1629)
o Kapcsolata Melanchtonnal
o Sárváron iskolát alapít
o A nyomda-vezetője:Sylvester János
o Várépítészet
Sárvár,
Nádasdy vár
bejárat
Díszterem
Nyomda
o 1526-Mohács –az ország három részre szakad
o Megjelennek a vándor költők és lantosok.
o Új műfaj – a históriás ének. Legjelentősebb művelője: Tinódi Lantos Sebestyén.
o Művészetével megteremtette az első önálló magyar műzenei stílust: ének –lantkísérettel.
o Gyűjteménye a Cronica (1554-Kolozsvár)
o Élete utolsó időszakát Nádasdy Tamás sárvári birtokán töltötte.
o Művei a XVI. századi magyar műzene kiemelkedő jelentőségű alkotásai.
o Gyulafehérvári udvara –művelődési központ
o Diákok külföldi tanulmányainak támogatása
o 1622 – Gyulafehérvár, református kollégium alapítása, külföldi professzorok
o KönyvtárBethlen Gábor tudósai között
(Dósa Géza festménye, 1870)
Hangszeres zene o A kor világhírű magyar
lantvirtuóza és zeneszerzője Bakfark Bálint.
o Egyedülálló, lantfantáziái a XVI. századi európai hangszeres zene legértékesebb alkotásai.
o Magyar táncok, más néven Ungarescak , melyek igen népszerűek lettek Európa-szerte.
o Többségük a dudával kísért hajdútánc típusához tartozik.
Bakfark Bálint