B 21696 E

XLV. évf. 11. szám (45. Jg. Nr. 11) Az európai magyar katolikusok lapja 2013. november

POSTVERSANDMÜNCHEN

L E G Y Ü N K AB É K E E M B E R E I !

A pápa a Béketalálkozórésztvevõihez

Ferenc pápa szeptember 30-án ki-hallgatáson fogadta a Sant’Egidio Kö-zösség által szervezett XXVII. Béketa-lálkozó résztvevõit, egyházak, egyháziközösségek, nagy világvallások képvi-selõit. Az Assisi szellemében megren-dezett eseménysorozat idei címe: A re-ménység bátorsága – vallások és kul-túrák párbeszédben.

A pápa köszönetét fejezte ki AndreaRiccardi professzornak, a Sant’EgidioKözösség alapítójának és az egész kö-zösségnek, amiért olyan nagy kitartássalkövetik a Boldog II. János Pál által Assi-siben megjelölt utat: meg kell õrizni a re-mény lámpásának égõ lángját a békéértimádkozva és munkálkodva.

Akkor 1986-ot írtunk: a világot egy-mással szemben álló tömbök osztottákmeg – kezdte beszédét a Szentatya. – Ab-ban a történelmi kontextusban a pápaarra szólította fel a vallási vezetõket,hogy imádkozzanak a békéért: többénem egymással szemben, hanem egymásmellett. Ez nem maradhatott egy elszige-telt esemény. A Sant’Egidio Közösség to-vább folytatta ezt az utat és újabb lendü-letet adott neki. A párbeszédbe bevontákminden vallás jelentõs személyiségeit,világi képviselõit, továbbá humanistagondolkodókat hívtak meg.

Éppen ezekben a hónapokban halljuk,hogy a világnak szüksége van arra a„lelkületre”, amely az Assisiben meg-rendezett történelmi találkozót áthatot-ta. Miért? Mert a világnak olyan nagyszüksége van a békére.

Nem! Soha nem törõdhetünk beleegész népek fájdalmába, akik a háború,a nyomor, a kizsákmányolás túszai –hangsúlyozta Ferenc pápa. – Nem néz-hetjük közömbösen és tehetetlenül gyer-mekek, családok, idõsek drámáját, aki-ket az erõszak sújt. Nem engedhetjükmeg, hogy a terrorizmus tartsa foglyulnéhányak erõszakos szívét, akik azutánsokaknak fájdalmat és halált okoznak.Mindnyájan erõteljesen, rendkívül hatá-rozottan hangoztassuk szüntelenül, hogysoha semmiféle vallási indok nem igazol-hatja az erõszakot, akármilyen formá-ban is jelentkezzen.

Ferenc pápa idézett XVI. Benedek kétévvel ezelõtti beszédébõl, amelyet a 25. ta-lálkozó alkalmából mondott: „El kell tö-rölni a vallási okokra hivatkozó erõszakminden formáját. Közösen kell õrködniafelett, hogy a világ ne essen annak az erõ-szaknak a zsákmányául, amely jelen vanminden olyan civilizációs tervben, amelyaz Istennek mondott nemen alapul.”

Mint a különféle vallások vezetõi, so-kat tehetünk – folytatta beszédét a Szent-atya. – A béke mindenki felelõssége.Imádkozzunk a békéért, munkálkodjunka békén! Egy vallási vezetõ mindig a bé-ke embere, mert a béke parancsolata mé-lyen bele van vésve azokba a vallási ha-gyományokba, amelyeket képviselünk.De mit tehetünk? – hangzott Ferenc pá-pa kérdése.

A P Á P A E L F O G A D T A M A G Y A R O R S Z Á G M E G H Í V Á S Á TÁder János köztársasági elnök vatikáni látogatása

Szeptember 20-án délelõtt felvonták a magyar zászlót a Vatikánban – a pro-tokollnak megfelelõen – a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából.Áder János államfõ a magyar kormányküldöttség, illetve családja kíséretébenérkezett a pápai audienciára, amelyre délelõtt 11 órakor került sor. A kihallga-tás végén a köztársasági elnök magyarországi látogatásra hívta meg 2016-ra Fe-renc pápát, aki a meghívást elfogadta.

Ferenc pápa a könyvtárszobában fo-gadta a magyar államfõt, akivel zárt aj-tók mögött beszélt. A mintegy félórásbeszélgetésen a köztársasági el-nök – aki családját is bemutattaa Szentatyának – emlékeztetettarra, hogy Ferenc pápa márciu-si beiktatásán is járt a pápai ál-lamban.

Áder János három ajándékotadott át a Szentatyának: egygyöngy és ébenfa díszítésû sze-cessziós ezüstkelyhet, amelyTarján Huber Oszkár alkotása;Szent Pál levelei 1532-es ma-gyar nyelvû fordításának re-print kiadását; továbbá egy üve-get, melyben a mátraverebély-szentkúti Szûz Mária-forrásból

származó víz volt. Ferenc pápa érdek-lõdve szemlélte az ajándékokat; a pa-lackot kinyitotta és a vízzel keresztet

rajzolt a magyar elnök homlokára. ASzentatya pápasága érméit ajándékoztaaz államelnöknek. Ezután Áder Jánoscsaládja, felesége és négy gyermeke já-rult a pápa elé, aki valamennyiükkelváltott néhány szót és áldását adta rá-juk.

A magánaudiencia egyik fontos témá-ja a XXI. század egyik legnagyobb prob-

lémája, a víz volt – erre is utalt amagyar államfõ harmadik aján-déka. „Nem véletlenül: a Szent-atyával az egészséges ivóvíz hiá-nyáról és ennek szociális, egész-ségügyi, gazdasági, politikai ésnem utolsósorban békét veszé-lyeztetõ összefüggéseirõl is be-széltünk” – mondta a köztársasá-gi elnök az audienciát követõen asajtó képviselõinek.

Ferenc pápa a megbeszélésenelfogadta az államfõ javasoltamagyarországi látogatás 2016-osidõpontját.

H A L O T T I B E S Z É DAvagy: a legéletbevágóbb kérdés

A méltán neves osztrák filozófus, Witt-genstein írja híres Tractatusának befeje-zõ mondatában: amirõl nem tudunk,amit nem ismerünk, arról ne beszéljünk.Nos, akkor se Istenrõl, se a halálról, se amásvilágról, egyszóval az üdvösség kö-rüli dolgokról semszabadna beszél-nünk, hiszen ezeketismerjük a legkevés-bé, ha ugyan egyál-talán ismerjük õket.A technikailag civi-lizált országokbanez is a helyzet: a ha-lál, Isten stb. tabu. A„homo sapiens” leg-újabb keletû tabuja.Hogy mennyire ésegyáltalán méltó-eaz ilyen elhallgatá-sa, letagadása a leg-életbevágóbb kérdé-seknek, éppen a homo sapienshez, azmár más kérdés.

Platón s vele sokan mások is, az ellen-kezõt állítják: éppen ezekkel a problé-mákkal (Isten, halál, örök élet) érdemesés kell is foglalkoznia a filozófiának,nem holmi mellékes, triviális kérdésekrefecsérelni a drága idõt és képességein-ket. Nincs is hiány a halálról, Istenrõlstb. szóló végtelen vitákban, vélekedé-sekben. Ezen a téren tehát teljes a zûrza-var, a „szellemi relativitás” kész káosza.De hallgatni nem szabad.

Ha nem akarunk megrekedni a pusztatalálgatások, vélekedések, képzelõdésingoványos mezején, szilárd talaj utánkell kutatnunk. Ilyen lehet a Biblia, azegyes komolyabb világvallások meg-gyõzõdése és tapasztalata. A Biblia nemaz elvont emberrõl értekezik, vitatkozik,

hanem a konkrét embert veszi kiinduló-pontnak: a maga esendõ, gyarló valósá-gában, annak minden kisebb-nagyobbreményével, aggodalmával, fényesnagyságában és bûnös realitásában. Le-hántva róla minden mesterséges pózt, ci-

comát, álarcot, ran-got és vagyont, tár-sadalmi elõnyöket,hatalmat. Kendõzet-len realizmussal is-métli a tagadhatat-lan tényt: mindenkimezítelenül jön kianyja méhébõl, ésugyancsak mezíte-lenül tér vissza aföldanya méhébe.Más szóval: Istenelõtt „elnémul min-den creatura” (Pi-linszky), Isten elõtt –fõleg a halálban –

csupasz, födetlen és nyílt minden teremt-mény, mindenekelõtt az ember (Zsid 4,13).

Ám Isten nem gyönyörködik a halál-ban, hiszen nem Õ teremtette azt. AhogyJézus sírt barátja, Lázár sírjánál (Jn11,36), úgy maga Isten sír szeretteineksírjánál. Isten azt akarja, hogy mindenélõ éljen, és minél teljesebben, sõt –Benne – örökké éljen, hiszen Õ az „élõIsten”, maga az Élet.

A híres amerikai matematikus-csilla-gász, T. Tripier, népszerû és sikeres köny-vében (The Physics of Resurrection) azoncsodálkozik, mennyi évmilliárdjába ke-rült az evolúciónak rátalálni és megte-remteni az életet a földön. S mióta életvan a földön, mintha ez, az emberben ön-magára ébredt élet lenne az evolúció ten-gelye, célja, az evolúció további iránya.

A mi Szent Imrénk – hogy biblikus ki-fejezést használjak – „anyja méhétõlfogva” úgy élt, ahogy Isten gyermeké-hez, Krisztus követõjéhez illett. Mind-azoknak, akik részesültek az úgyneve-zett beavató szentségekben (keresztség,szentáldozás, bérmálás) és az ezekkelegyütt járó katekézisben, Szent Imrétkell követniük: becsületes, keménymunkával, a testvéri szeretet gyakorlásá-val, imádsággal és önfegyelmezéssel, azállapotbeli tisztaság megõrzésével, ab-ban a tudatban, hogy „a világnak Krisz-tus kell, s a világnak én is kellek, mivelén Krisztushoz tartozom”.

Szent Imrével kapcsolatban ki kellhangsúlyoznunk azt is, hogy magyarszent volt. Teljes mértékben átélte apjá-nak felelõsségteljes elkötelezettségét amagyar nép iránt. Szent István célja azvolt, hogy Magyarország egy tekintélyesés minden nagyhatalomtól független or-szág legyen itt, a Kárpát-medencében…

(Márfi Gyula veszprémi érsek)

(Folytatás a 7. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon)Áder János és kislánya a pápával (Fotó: Bókay)

(Folytatás a 2. oldalon)

Szent Imre herceg

Lantos Györgyi alkotása(Görgényszentimre – Erdély)

2 ÉLETÜNK 2013. november

I M A S Z Á N D É K O K

Novemberre

Mennynél és pokolnál is talányosabb a halálon túli lelkiállapot, amelyre ha-gyományos elnevezéssel úgy hivatkozunk, mint „tisztítótûzre” vagy „tisztító-helyre”. Sajnos, egyik sem igazán jó elnevezés a lélek halál utáni átmeneti státu-sára, amely megelõzi az üdvözült állapotot. A „purgatórium” név jobb ezeknél,de az meg latin szó. Hitünk rejtélye tehát a végsõ tisztulás állapota.

S ez nem azért van, mert a filmekvagy a regények megszámlálhatatlanulsokszor utalnak a pokolra vagy a menny-országra – evilági vonatkozásban –, éscsak ritkán a lélek tisztítótüzére. A sza-vak iránti irodalmi és teológiai érzékeny-séggel hivatkozhatunk tehát arra, hogy a„tisztítótûz” név azért nem szerencsés,mert valamiféle átmeneti pokol képzetéttársítja bennünk, a „tisztítóhely” fogal-mában pedig a „hely” az, ami zavar. Ezugyanis jellemzõen evilági kategória.Valójában a halálon túli lelkiállapotrólvan itt szó, amelyben a testtõl elvált lélekszámára már biztosan kizárt a kárhozat,de még hiányzik a beteljesült üdvösségállapota. A Katolikus Egyház katekiz-musa már ezt a megnevezést használjaelsõnek: „a végsõ tisztulás”. Ez a jó szó.

Szerencsés helyzetben vagyunk, merta teológia egyik alapelve kisegít bennün-ket. E szerint ugyanis a számunkra titok-szerû túlvilági állapot evilági élmények-ben is átélhetõ, mintegy „elõíz” formájá-ban, tehát földi vetületében. Ezért aztán amegtisztulás átmeneti állapota azok szá-mára is sokat mond, akik kételkednek atúlvilági beteljesülésben, holott ez aSzentírás egyértelmû üzenete. Az vi-szont kétségtelen, hogy a pokol vagy amennyország képe élesebb és határozot-tabb a Bibliában is ennél az átmeneti ál-lapotnál.

Fölmerül azonban a kérdés: lehet-e,szabad-e a hagyományos hasonlatokat,elnevezéseket „modernizálni”? De néz-hetjük ezt a másik irányból is: Miért nelehetne? Megtettük ezt az „utolsó kenet”kevéssé szerencsés kifejezésével is – éppideje volt, hiszen sokakat elriasztott afölvételétõl. A „tisztítótûz” bibliai képetöbb változatban a tûzben tisztult szín-aranyra utal: „Mert az aranyat tûzben te-szik próbára, a kiválasztottakat pedig abalsors kohójában” (Sir 2,5). A tûzbenkipróbált igazak sorsa ebben is motiváljatehát a hagyományos képalkotást és el-nevezést (vö. Zsolt 16,3). A „hely” és az„idõ” földi kategóriái nagyon is emberi-ek ahhoz, hogy pontosan érzékeltessék avégsõ tisztulásban lévõk állapotát,ugyanakkor érthetõbbek az egyszerû hí-vek számára. Az igényesebb keresztény

azonban tudja, hogy a földi „hely” és aföldi „idõ” mennyire bizonytalan kate-gória a purgatóriumra alkalmazva. Tá-voli és homályos megközelítés csupán.Sõt: akár megtévesztõ is lehet.

Modernebb hasonlat kellene. Vanilyen egyáltalán? Moody világsikert ara-tott könyvében – Élet az élet után – a kli-nikai halál állapotából életre kelteket ku-tatja föl. Olyanokat, akik egyáltalán nemtudnak egymásról. Észak-Amerika elég-gé nagy térség ehhez. Még a kritikusszemnek is azonnal feltûnik a beszámo-lókból az a többek által látott sötét folyo-só, amelynek végén felragyog a fény. Ezaz átmeneti állapot talán a legkorszerûbbhasonlat a purgatóriumhoz. Nem csupána homályával, hanem a biztos fénnyel,amely a folyosó végén jelzi, hogy az odaérkezõk nem fognak áthatolhatatlan fal-ba ütközni a végén. (Ez is sajátos emberitapasztalatokra alapozódik: például bá-nya mélyébõl menekülõk esetében, ami-kor berobban egy akna, és a menekülés-hez rossz folyosót választanak, amelynem biztosítja a kivezetõ utat.) Tehát afényre való várakozás átmeneti tisztulá-sa ez, a beteljesült üdvösség elõtt, amely-ben dominál a remény, de ez már a biztosremény. Viszont benne van a vezeklés is,mindazért, amit egy egyszerû elégtételnem oldhat meg a gyónásban, amelynektartozását odaát még törleszteni kell. Studjuk, milyen lelki teher a várakozás.

A szentek azok, akik eljutottak az üdvö-zültek végállapotába. S akit szentté avat-nak, annak célhoz érkezését az Egyház té-vedésmentesen garantálja. Igen, de mi vanakkor, ha csak évtizedekkel vagy késõbbavatnak valakit szentté? Egyáltalán nincskizárva, hogy egy „ideig” õ is átmegy a„tisztítótûzön”, pontosabban: a végsõ tisz-tulás várakozó lelkiállapotán. Szent Ágos-ton ezért inkább itt, a földön kívánta el-szenvedni ezt a tisztulást, mint odaát.

A tûz persze csupán jelkép. Maga avárakozás vezeklése az, amely még csu-pán elõkészület az üdvözült létformára.A lelki tisztulás tapasztalata földi éle-tünkben is átélhetõ, és sokan át is élik. Avilágirodalomból kiemelkedõ példájaennek Tolsztoj híres regénye: a Feltáma-dás. Ebben nagyszerû lélekrajzot kapunk

arról, mit jelent a lelkiismeret büntetése,és hogy milyen hosszan tartó lehet az,amíg végül a lélek felszabadul a vezeklésalól. Nem titok, Tolsztoj magát írta mega regény fõszereplõjében, a tiszta leánytmegrontó, majd cserbenhagyó hercegszemélyében, persze áttételesen.

Nem kell azonban feltétlenül ilyenmagasrendû irodalmi példákhoz folya-modni. A keresztény emberek széles kö-rû tapasztalata, hogy bûneinkért vállalnikell az elégtételt. S hányan vannak, akikúgy érzik, hogy a gyónásban kapott elég-tétel meglehetõsen szerény, amikor pél-dául a gyóntató atya egy Miatyánk ésegy Üdvözlégy elmondását szabja ki. Afeloldozás persze érvényes, de az ará-nyos elégtétel igénye gyakran hiányérze-tet kelt. (Persze: ki is volna képes arra,hogy arányos elégtételt adjon a gyónta-tószékben?) Ezért aztán vannak lelkiis-meretes keresztények, akik idõnkéntplusz áldozatot vállalnak, hogy így ki-egészítsék a túl szerény bûnbánati elég-tételt. Van, aki váratlanul jött betegségé-nek megpróbáltatásait ajánlja föl erre aszándékra vagy más valamit, ami próbá-ra teszi. Ezzel lehet tehát jól megközelí-teni a „tisztítótûz” elégtételét is. Mertgyakran mosunk kezet, holott fürdésrelenne szükség, a test teljes megtisztításá-ra, mint akkor, amikor például egy mû-tétre várunk vagy rangos meghívásnakteszünk eleget. Emberi hasonlatok ezek,de azért közelebb visznek a végsõ tisztu-lás jobb megértéséhez.

Még tovább növeli ennek az átmenetiállapotnak rejtvényét az, hogy akik a be-teljesült üdvösségre várakoznak, azok-nak milyen a viszonya a földön élõkhöz,és megfordítva. Az Egyház valamennyiemberi szolidaritást felülmúlóan valljaaz üdvösség egyetemes szolidaritását.Tehát imádkozhatunk a purgatórium ve-zeklõ lelkeiért akár úgy is, hogy búcsútnyerünk értük. Középkori eredetû és né-pies a száz napi búcsú, vagy éppen a tel-jes búcsú. Mindebbõl teológiailag azigazolható, hogy különbözõ hatékony-sággal enyhíthetjük a végsõ célhoz mégel nem jutottak vezeklését. A kórházbanlévõk nem részesülnek csodálatos gyó-gyulásban a rájuk gondolók imái által, delelkileg megerõsíti õket a szeretetnek eza szolidaritása. Sokan megtapasztaltákmár. Magam is.

A végsõ tisztuláshoz marad tehát kor-szerû hasonlatnak a klinikai halálbóléletre kelõk vallomása: a folyosó,amelynek végén felragyog a fény, az üd-vözült lét világosságának már biztos re-ményt adó jelképe.

Boda László

H I T Ü N K K É R D É S E IA végsõ tisztulás állapota

Általános: Hogy azok a papok, akiknehézségeket élnek meg, bátorítástnyerjenek szenvedésükben, támaszt ké-telyeikben és megerõsítést hûségükben.

A papok nagy többsége hálával ésörömmel gondol vissza pappá szentelé-sének napjára. Visszaemlékeznek a lel-kesen mondott elsõ szentmiséjükre, ami-kor ünneplõ hívek sokasága vette körülõket. Arra is emlékeznek, hogy milyenmeghatottan mondták ki elõször az eu-charisztikus átváltoztatás szavait, és tar-tották kezükben és adták az áldozó hívek-nek a kenyér és bor színében jelen levõKrisztust. Hálásan gondolnak visszaazokra a napokra, amikor elõször mond-hatták ki Jézus nevében a szentgyónásifeloldozás szavait, amelyekkel tisztáramosták és békével ajándékozták meg em-bertestvéreiket. Szép emlékként maradmeg az is, hogy hirdethették Krisztus ne-vében az Evangélium igazságát, és irá-nyíthatták az embereket a szeretet útjánaz örök élet felé.

Ezeknek az élményeknek, és az ezeketkövetõ hasonló késõbbi élménynek azvolt a nagy értéke, hogy Jézus Krisztusnevében, az õ eszközeként és az õ erejéretámaszkodva élte meg a pap az õ papiéletét.

Az évek múltával azonban a pap kezdiérezni hivatásának nehézségeit is. Vanúgy, hogy a közfelfogás alakulása, a médi-umok üzenetei, a kultúra változása, a tudo-mányok új meglátásai olyan kihívásokatkezdenek jelenteni a pap által hirdetendõtanítás számára, melyekre nem érzi magátfelkészültnek. Kételyek kezdik mardosnilelkét, és ezek egyre erõsödnek. Hozzájön,hogy az évek múlásával kezdenek jelent-kezni az öregedés jelei, fellépnek a munkalendületét bénító betegségek. Fizikai erejecsökkenésével egyre fájdalmasabban érzimeg a cölibátusban élõ pap magányossá-gát, a szeretõ és támogató környezet hiá-nyát. Elõfordul, hogy a pap úgy érzi: nin-csen se ideje, se ereje egyre halmozódó fel-adatainak betöltésére, hiányoznak az elkö-telezett munkatársak, hiányoznak az anya-gi eszközök, nem tud eleget tenni súlyosfeladatának.

Nem minden papnak sikerül ilyenkorlelki életének elmélyítésével úrrá lenni eproblémákon. Persze vannak, akik meg-tartják elsõ lelkesedésüket, sõt elmélyítikazt. Vannak azonban olyanok is, akiketelcsábít az alkoholizmus vagy valamimás függõség. Néha az is megtörténik,hogy a pap teljesen megfeledkezik papielkötelezettségérõl, és súlyos bûn mo-csarába csúszik bele: „kettõs életet” él.Ilyenkor a papságát már csak egy gyen-ge fonál tartja, mely menthetetlenül el-szakad, ha Isten kegyelmének segítségé-vel meg nem tér és meg nem javul.

Már Szent Ágoston püspök szentbe-szédeiben ismételten kérte az akkori hí-veket, hogy imádkozzanak lelkipásztora-ikért, és kérjék buzgón Istent, hogy adjonnekik olyan papokat, akik jó pásztorkéntKrisztus lelkületével szolgálnak nekik ésvezetik õket. Az e hónapi imaszándékszerint mi is imádkozzunk papjainkért:azokért is, akik lelkesen és boldoganszolgálnak, hogy folytassák lendületesmunkájukat, de azokért is, akiket a fentemlített nehézségek valamelyike gyötör:vigasztalja meg õket az Isten szenvedése-ikben, oszlassa el kételyeiket, és erõsítsemeg hûségüket.

(Robert Geisinger SJ, Jézus Társaságaáltalános rendfõnökének tanácsosa nyo-mán)

Missziós szándék: Hogy Latin-Ame-rika egyházai, a földrészükön folyómisszió gyümölcseként, küldjenek misz-szionáriusokat más egyházakba.

(Folytatás a 4. oldalon)

Már millió és millió éve van élet a földön.A fejlõdés cinikus tréfája, értelmetlen el-lentmondása, kozmikus öngyilkosság len-ne ezért az élet megszûnése, megsemmisü-lése, eltûnése a további fejlõdési folyamat-ban. A hitetlen szerzõ szerint nem is olyanbolondság, amit a Biblia állít Istenrõl, a ha-lálról, örök életrõl stb. A tudomány (mate-matika, csillagászat) igazolja, alátámasztjaezeket a bibliai igazságokat, mondja.

Ha ez igaz, világossá válik, miért is-métli a Szentírás szinte makacs bizony-sággal: a halál nem végállomás, egyálta-lán nem az utolsó szó az élet nagy kérdé-seiben. Az Élet nagyobb a halálnál.Ahogy a költõ mondja: „Isten öröktõlfogva gondolt téged / léted Benne mintszikla áll / Mi ehhez képest habfodornyiélted / S mit változtat ezen a halál!?”(Weöres Sándor) Vajmi keveset, sem-mit. Krisztus gyõzedelmeskedett a halá-lon keresztjével és föltámadásával. „Ha-lál, hol a te gyõzelmed? Halál, hol a tefullánkod?”(1Kor 15,55)

A hitetlen számára a halál elviselhe-tetlen botrány, s ezért kellemetlen,

kényszerû (és méltatlan) tabu. Mindentechnikája és filozófiája ellenére is te-hetetlenül áll vele szemben. A halállalszemben, akár bevallja magának, akártagadja: „meghasadnak minden eviden-ciák” (Pilinszky). De éppen itt siet se-gítségünkre Isten Igéje: Isten kinyilat-koztatott, írott Szava és a megtestesültIge, Jézus Krisztus, aki kereszthalálá-ban és föltámadásában legyõzte a haláltés kinyilatkoztatta az örök életet. Ebbeveti a kereszténység, az Egyház, remé-nye horgonyát.

Így lesz a halál misztériuma, titka akeresztény remény hirdetõje. A nagy sö-tétség egy nagy fényesség ígérete; a ha-lál az Élet kapuja; az elválás egy boldogviszontlátás megpecsételése; a sírás az elnem múló öröm forrása. De ehhez hitrevan szükség Krisztusban, Isten Igéjében.Ahogy Jézus Mártának mondta: „mind-az, aki belém vetett hittel él, nem halmeg sohasem. Hiszed ezt?” (Jn 11,26).Ezen múlik.

Ha az elmondottak igazak, akkor nyu-godt lélekkel vehetünk búcsút szeretetthalottunktól egy szívbõl fakadó imádság-gal: „Isten veled”, és egy ragyogó, gyõ-zelmes reménnyel: „A viszontlátásra!”

(Béky Gellért SJ: Életre-halálra)

HALOTTI...(Folytatás az 1. oldalról)

Canterbury érseke, Justin Welbyanglikán prímás már többször is elis-merõen szólt a Katolikus Egyház bûn-bánati szentségérõl. „Az elmúlt tíz év-ben sokat tanultam a kiengesztelõdésnagy szentségérõl, a gyónásról” – idéziWelbyt október 10-i számában a DailyTelegraph címû napilap. Az AnglikánEgyház prímásának szavai szerint agyónás „rendkívüli erejû és szörnyenfájdalmas, ha komolyan veszi az em-ber”. Welby hozzáteszi: „Igazán kelle-metlen; de ezen keresztül részesülünkIsten megbocsátó, megszabadító ke-gyelmében, egyfajta megtisztulásban.”

Welby hosszú ideig üzletemberkénttevékenykedett. Nõs, hat gyermekükvan. Hét hónapos kislánya 1983-banbekövetkezett halála vitte közelebb Is-tenhez. Élete új irányt vett: 1989-benteológia tanulmányokba kezdett, és pa-pi pályára lépett, 2011-ben nevezték kipüspökké. 2012-ben került az Angli-kán Egyház élére. Canterbury érsekemár több alkalommal kifejezte, hogyközel áll hozzá a katolikus hagyomány.

(MK)

A G Y Ó N Á S R Ó L

2013. november ÉLETÜNK 3

A Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnáját, a magyarok ró-mai zarándokhelyét 33 évvel ezelõtt szentelte fel Boldog II. János Pál pápa. Azidei ünnepélyes szentmisét Németh László pápai prelátus, az olaszországi ma-gyar hívek fõlelkésze mutatta be.

A szertartáson tizenhét pap konceleb-rált, közöttük Somorjai Ádám bencés, avatikáni államtitkárság munkatársa, va-lamint számos erdélyi atya, akik aGermanicum et Hungaricum papszente-léseire érkeztek Rómába. Jelen voltGyõriványi Gábor, Magyarország szent-széki nagykövete is, illetve zarándok-csoportok töltötték meg a Magna Do-mina Hungarorum-kápolnát, amely im-már 33 éve szolgál a hazai és ahatáron túli magyar hívek Ce-nákulumaként.

Németh László pápai prelá-tus homíliájában emlékeztetettrá, hogy a kápolna szorosankapcsolódik Boldog II. JánosPál emlékéhez, akihez jövõremár mint szenthez fordulha-tunk közbenjárásáért. Némethprelátus azt a kalocsai hímzé-sekkel díszített magyar miseru-hát öltötte magára MagyarokNagyasszonya ünnepe alkal-mából, amelyben II. János Pál

1980. október 8-án az új kápolnát fel-szentelte.

Homíliájában a fõlelkész hangsúlyoz-ta, hogy népünk a történelem során min-den bajban, vészben Mária segítségétkérte. 1686-ban IX. Ince pápa leveletküldött a magyaroknak, amelyben a Bea-ta Virgo Dabit Auxilium szóösszetételkezdõbetûi megegyeznek Buda nevével.

Vatikáni Rádió

M A G Y A R Z A R Á N D O K H E L YR Ó M Á B A N

E M L É K T Á B L Á T A V A T T A K A R Ó M A IP Á P A I M A G Y A R I N T É Z E T B E N

A P Á P A E L F O G A D T A . . .

A magyar kápolnában (Fotó: Bókay László)

Október 7-én ünnepség keretében Erdõ Péter bíboros áldotta meg a rómaiFalconieri-palota fõbejárata elõterében azt az emléktáblát, amely a jogelõdje ré-vén 1928 óta mûködõ Pápai Magyar Egyházi Intézetbõl (rövidebb nevén PápaiMagyar Intézet, PMI) kikerült tudósok, hitvallók és kiemelkedõ egyházi vezetõknemzedékeinek kíván emléket állítani.

A Pápai Magyar Intézetnek isotthont adó Falconieri-palota je-lentõs részeit a barokk mûvészetegyik legnagyobb mestere, Fran-cesco Borromini alakította ki aXVII. században. Az épületet1927-ben vásárolta meg a ma-gyar állam Bethlen István mi-niszterelnök és Klebelsberg Ku-nó vallás- és közoktatásügyi mi-niszter kezdeményezésére, hogya magyar tudománynak, kultú-rának és mûvészképzésnek mél-tó otthona legyen az Örök Vá-rosban.

Ezzel indult el a Fraknói Vil-mos választott püspök, akadémikus, tör-ténész örökségét is felvállalni kívánó ró-mai magyar kulturális és tudományosközpont – a Római Magyar Akadémia –története, amely a patinás épületben1928-tól fogad növendékeket. A RómaiMagyar Akadémiának kezdettõl fogvavolt egy úgynevezett papi osztálya isösztöndíjas magyar papok számára,amely 1940-ben önálló pápai jogú intéz-ménnyé vált Pápai Magyar Egyházi Inté-zet néven. Fenntartója a Magyar Katoli-kus Püspöki Konferencia.

A Pápai Magyar Intézet teremtettemeg a magyar papok tudományos kép-zésének feltételeit az Örök Városban.Egyszerre kilenc ösztöndíjas fogadásá-ra alkalmas, falai közül 1928 óta közelkétszázötven növendék került ki. Je-lenleg az Esztergom-Budapesti, a Ka-locsa-Kecskeméti, az Egri és a Veszp-rémi Fõegyházmegyébõl, valamint a

Váci és a Szombathelyi Egyházmegyé-bõl tanulnak itt. Az intézmény vezetõje2011 õsze óta Tóth Tamás pápai káp-lán, rektor.

Az emléktáblát a PMI egykori növen-déke, Erdõ Péter, az intézet protektor bí-borosa áldotta meg. Köszöntõt mondottGyõriványi Gábor, Magyarország szent-széki nagykövete.

Az eseményen jelen volt – többek kö-zött – Zenon Grocholewski bíboros, aKatolikus Nevelés Kongregációjánakprefektusa; Balla János, Magyarországolaszországi nagykövete; Molnár An-tal, a Római Magyar Akadémia igazga-tója. Jelen voltak a volt elöljárók és nö-vendékek római képviselõi mellett a va-tikáni és római egyházi, diplomáciai,egyetemi és kulturális élet, a társintéz-mények, valamint a római magyarságképviselõi.

PMI

A magyar kultúra római otthona (Fotó: Bókay)

SZENT ISTVÁN-ÜNNEP PÁRIZSBANPárizsban – a megszokottól eltérõen,

immár több éve rendszeresen – valamelyikszeptemberi vasárnap ünnepeljük SzentIstván királyt. Az ünneplõk között mindigtöbben is vannak, akiknek ez már a máso-dik Szent István-nap egyazon évben, mertaugusztus 20-ára haza-látogattak…

De nekik is ugyan-olyan fontos ez a közösünneplés, mint az egészpárizsi magyar közös-ség számára. Olyan al-kalom ez ugyanis,amely sok embert meg-mozgat. Idén több minthatvanan vettünk résztszeptember 29-én a pá-rizsi Magyar KatolikusMisszió kápolnájábanbemutatott szentmisénés az utána következõünnepi magyaros ebé-den.

Együtt ünnepelt aközösséggel CserhátiFerenc esztergom-bu-dapesti segédpüspök, a külhoni magya-rok lelkipásztori ellátásáért felelõs fõ-pásztor is. A szentmise homíliájában el-mondta: rendkívül fontos, hogy erõs,összetartó keresztény közösséget al-kossanak a külföldön élõ magyarok,függetlenül attól, ki honnan érkezett,Erdélybõl, Délvidékrõl, Kárpátaljáról,Felvidékrõl, moldvai Csángóföldrõl,vagy a Duna és a Tisza partjáról. Azo-kat az értékek, melyeket Szent Istvánkirály állított népe elé, máig idõszerû-ek, és a jövõben is megtartó erõt jelen-tenek számunkra. Ezek az értékekazonban csak akkor tarthatnak megminket, ha mi magunk is õrizzük, ápol-

juk õket, ragaszkodunk hozzájuk. A kül-földön élõ keresztény magyarok tudjákezt, és sokat tesznek is ennek érdekében– hangsúlyozta a fõpásztor, aki arra is rá-mutatott: fontos a fiatalok támogatása,hiszen õk azok, akik a jövõben ezt az

összetartó közösségettovább éltetik.

A püspök örömmelköszöntötte Cibian Mik-lós atyát, aki augusztusóta áll a Párizsi MagyarMisszió élén. A püspökkifejezte reményét, hogya fiatal lelkipásztor ve-zetésével új lendületetkap a közösségi élet, éshitükben, magyar iden-titásukban és összetar-tozásukban tovább erõ-södnek a párizsi ma-gyar katolikusok.

A szentmisén töb-ben is részt vettek azanyaország hivataloskülföldi képviselõi kö-zül, így Trócsányi

László párizsi magyar nagykövet,Mikola István, az OECD párizsi ma-gyar nagykövete, valamint a MagyarKonzulátus részérõl Kovácsikné Scheu-er Antónia és Szarka Gábor ezredes,katonai attasé.

Cserháti Ferenc püspök rövid látoga-tása során találkozott és megbeszéléstfolytatott a Párizsi Egyházmegyében amigránsok pasztorációjáért felelõs Xavi-er Rambaud érseki helynökkel, valamintRenauld de Dinechin párizsi segédpüs-pökkel, aki a francia püspöki kar migrá-ciós referense.

Daradics BalázsPárizsi Magyar Katolikus Misszió

(Folytatás az 1. oldalról)Abban az évben lesz Szent Márton

tours-i püspök születésének 1700. évfor-dulója, aki az akkori Pannónia provinci-ából származott. – P. Federico Lombardiszentszéki szóvivõ a Vatikáni Rádió ma-gyar szerkesztõségének kérdésére ké-sõbb azt mondta, hogy a Szentatya 2016-os programjait természetesen még nemállították össze, ezért korai lenne a ma-gyarországi látogatás pontos idõpontjátmegjelölni.

Áder János és a magyar delegáció há-rom tagja: Gyõriványi Gábor szentszékinagykövet, Semjén Zsolt miniszterel-nök-helyettes, valamint Hölvényi Györgyegyházi kapcsolatokért felelõs államtit-kár megbeszélést folytattak TarcisioBertone bíboros vatikáni államtitkárral,valamint Dominique Mamberti érsekkel,a vatikáni államközi kapcsolatok titkárá-val. A találkozóról kiadott szentszékiközleménybõl megtudjuk, hogy a szívé-lyes légkörben lezajlott megbeszélésenfelidézték Magyarország hosszú múltravisszatekintõ keresztény hagyományait.A felek megelégedéssel nyugtázták a jólmûködõ kétoldalú kapcsolatokat, vala-mint a Katolikus Egyház és a magyar ál-lam közötti gyümölcsözõ együttmûkö-dést, amelyet az érvényben lévõ megál-lapodás is szabályoz.

Megvitatták a nemzetközi helyzetet,kitértek az Európát sújtó gazdasági vál-ság továbbra is fennálló következménye-ire, amelyeknek etikai és társadalmi ve-

tületeivel is szembe kell nézni. Ebben azértelemben esett szó a magyar kormányelkötelezettségérõl, amellyel kiáll az életés a család védelmében.

Olyan közös érdeklõdésre számot adótémák is fölmerültek a megbeszélés so-rán, mint a teremtett világ megóvása, azelkötelezettség a békéért és a vallássza-badságért, fõként ami a szíriai helyzetetés a közel-keleti keresztények problémáitilleti. A felek annak a reményüknek adtakhangot, hogy sikerül a párbeszéd és a tár-gyalás útján gyorsan véget vetni a konf-liktusnak – zárul a szentszéki közlemény.

*„Minden katolikus hívõ számára nagy

feladat lesz Ferenc pápa magyarországilátogatásának elõkészítése” – fogalma-zott a Vatikáni Rádióban elhangzott in-terjúban Hölvényi György egyházügyiállamtitkár, aki tagja volt Áder Jánosköztársasági elnök kíséretének. Az ál-lamtitkár elmondta: a napokban írták aláa magyar–szentszéki megállapodást,amely az 1997-es szerzõdés újratárgya-lásának eredménye. Mint mondta: az új-ratárgyalásra a megváltozott körülmé-nyek miatt volt szükség. A Szentszékkelkötött szerzõdés természetesen kizárólaga Katolikus Egyházra vonatkozik, azon-ban e nemzetközi megállapodás szelle-mében a magyar állam a történelmi egy-házakat is támogatja. Ez az egyházakszámára biztosítja a kiszámítható, biz-tonságos mûködést.

Vatikáni Rádió/Keresztény Élet

A párizsi misszió kápolnájában

Maksay Ágnes és alkotótársa, KötõZsolt operatõr Márton Áron boldoggáavatásának folyamatát mutatja be új, há-romrészes filmjében, amelyet a 13.Filmtettfeszt keretében, október 5-én, akolozsvári Gyõzelem moziban vetítet-tek. Ez volt a fesztivál egyetlen doku-mentumfilmes premierje. A filmbemuta-tón jelen volt Jakubinyi György gyulafe-hérvári érsek is.

Az 1989-es rendszerváltást követõena Romániában létezõ katolikus egyház-megyék közül tíz indított boldoggáava-tási pert, összesen tizennégyet. A Gyula-fehérvári Fõegyházmegye legendássávált püspöke, Márton Áron perét kezde-

ményezte. Pontosan hogyan zajlik ez aper, és hol tart, illetve hogy mit tehet azegyszerû hívõ – többek közt erre kerestea választ a rendezõ, s erre kaphat választa film nézõje is.

A vetítést követõ beszélgetés soránNagy Mihály történész elmondta: a szak-értõk fáradozása nyomán végre kezdnagy püspökünk helytállásának, kivéte-les emberi és vezetõi nagyságának híremenni a nem magyar ajkú katolikusokkörében is. Nemrég a budapesti lengyelnagykövetségen tartott konferencián Ka-rol Wojty³a és Stefan Wyszinski mellettMárton Áron életútját is megismerhettéka résztvevõk. �

F I L M M Á R T O N Á R O NB O L D O G G Á A V A T Á S I Ü G Y É R Õ L

Harmincéves a Család Pápai Tanácsaáltal kiadott Családjogi Charta – ez alka-lomból rendeztek tudományos konferen-ciát október 9-én a Pázmány Péter Kato-likus Egyetem dísztermében.

A Chartát 1983. október 22-én mutattákbe a Szentszék sajtótermében a három év-vel korábbi püspöki szinódus ajánlása nyo-mán. Az elmúlt harminc év során rendkívülsokat változott a család helyzete a szemé-lyes, társadalmi és politikai vélekedésben.

A konferencián – melynek fõvédnökeErdõ Péter bíboros volt – áttekintették: ho-

gyan érvényesülnek a Charta elvei ma azeurópai és magyar jogban, milyen követ-kezményekkel jár a jogalkotás számára aCharta elveinek következetes alkalmazá-sa. Nagy érdeklõdésre tart számot a CsaládPápai Tanácsa titkárának, Jean Laffittepüspöknek elõadása, a tanács ugyanis ál-landóan figyelemmel kíséri a családotérintõ szociológiai és politikai folyamato-kat, és dokumentumaiban reflektál is ezek-re. Jean Laffitte püspök alapos ismerõjeannak, milyen helyzetben vannak a csalá-dok a világ különféle kultúráiban. �

4 ÉLETÜNK 2013. november

Október 8-a Szûz Mária, MagyarokNagyasszonya ünnepe. Véletlen egybe-esésnek is tûnhet, hogy hazánk fõ patró-nájának ünnepén – amikor ezek a sorokíródnak – éppen a betegek kenetérõl valóelmélkedés következik a szentségek so-rában. De vannak-e véletlenek?

Idõsebb magyar katolikus testvéreim kö-zül sokan még ma is utolsó kenetként emlí-tik. Megvan ennek is a népies logikája: mi-vel a halál az életünk végén érkezik, akkor abetegek kenete is valahol ott szerepel, ami-kor már a gyógyulásnak a reménye is úgytûnik, meghalt, vagyis nincs visszaút.

Jézus együttérzése a betegek iránt, va-lamint számos gyógyítása ékes példájátadja annak, hogy „Isten meglátogatta né-pét”, és Isten országa egészen közel van.Jézusnak nemcsak a gyógyításhoz volthatalma, hanem a bûnök megbocsátásá-hoz is. Õ azért jött, hogy az egész em-bert, testét és lelkét egyaránt meggyó-gyítsa; Õ az az orvos, akire a betegeknekleginkább szükségük van.

Idézzük csak a Szentírásból Jakabapostol levelét: „Beteg valamelyiketek?Hívassa el az Egyház papjait, és azokimádkozzanak fölötte, s kenjék megolajjal az Úr nevében. A hitbõl fakadóima megszabadítja a beteget és az Úrtalpra állítja. Ha pedig bûnöket követettel, bocsánatot nyer.” (Jak 5,14–15)

A betegség nincs korhoz kötve: utol-érhet öreget és fiatalt egyaránt. Sõt: mégegy nemzet is lehet beteg – és most arra a

nemzetre gondolok, amelyhez én ma-gam is tartozom.

Bizony, a magyarságnak is szükségevan a betegek kenetére, erre a fontosszentségre. Jézus gyakran kérte a betege-ket, hogy higgyenek. A betegek kerestékõt, meg akarták érinteni, mert erõ áradtbelõle. Tehát ebben a szentségben (is)maga Krisztus érint meg bennünket,hogy meggyógyítson.

Kedves magyar fiatalok és idõs test-véreim: itt az ideje újra felfedezni a hitforrását, szépségét. Kevesebbet sirán-kozni és fájlalni a sebeinket, és többet tö-rõdni a gyógyítással, vagyis felkeresniaz igazi orvost: Jézust és az õ Egyházát.A betegek kenete méltó helyre kerülhet-ne a magyar katolikus testvérek életé-ben. Hiszen az egyik leghatásosabbgyógyszerrõl van szó, amely valóban ha-tékony lehet abban a vallási, erkölcsi,szellemi, gazdasági és kulturális krízis-ben, amelyben Magyarország szenved.De nemcsak mi, hanem egész Európa.

A mai szép ünnepen – nagy elõdök pél-dája nyomán – én magam is újra Szûz Má-ria, Magyarok Nagyasszonya védelme aláhelyezem a magyar nemzetet, ahogy tetteezt Szent István királyunk, Mindszenty bí-boros atyánk is. Szûz Mária által bizonyo-san el tudok jutni a gyógyulás forrásához:Jézus Krisztushoz, akitõl a betegek kenetétis kapjuk. Szûz Mária, betegek gyógyítója,könyörögj értünk!

János atya, Londonból

Gyerekeknek

A L E G J O B B B A R Á T N Õ

Andrea volt a legjobb barátnõm.Hosszú idõn át egymás mellett is ültünkaz iskolapadban, mígnem az osztályfõ-nökünk, Anci néni szétültetett minket,mert inkább figyeltünk egymásra, mint atanár magyarázatára. Iskolába menetmegvártuk egymást a sarkon, gyakranegyütt mentünk hazafelé is: mindig voltvalami fontos megbeszélnivalónk. Sokatnevettünk, és nagyon komolyan õriztükegymás titkait. Ami nem volt mindigkönnyû. Különösen az utolsó titkát õriz-tem nehéz szívvel, amíg õrizni kellett,amíg titkolni lehetett. Már napok ótacsendesebb volt, mint akinek valaholmásutt járnak a gondolatai, aztán hazafe-lé menet megsúgta: „Nagyon beteg va-gyok. Meg fogok halni.”

Két hónap múlva már mindenki sej-tette a titkát, sápadt volt és egyre sová-nyabb, hamarosan már csak a kórházbanvagy otthon látogathattam meg délutá-nonként, aztán a karácsony elõtti hétenszinte az egész iskola ott volt a temeté-sén. Tizenhárom évesek voltunk.

Hosszú életem során sok szomorúságés veszteség is ért, de mindig volt, akimegvigasztalt. Ám úgy, mint õ életeutolsó hónapjában, senki sem tudott vi-gasztalni és lelkesíteni. Õ volt a súlyos, ahalálos beteg, és õ vigasztalt engem, test-véreit és a szüleit. Ne sajnáljatok engem,ne féljetek, jó helyre megyek és fantasz-tikus kalandok várnak rám! – mondtaláztól csillogó szemmel. Újságíró szere-tett volna lenni – úgy fogta fel közelgõhalálát, mintha nagy riportútra indulnaaz ismeretlen tartományba.

Évente néhányszor azóta is mindig ta-lálkozunk. November elsõ napjaiban pe-dig sosem mulasztanám el, amíg csak te-hetem, hogy gyertyát ne gyújtsak a sír-ján. És hatvanegynéhány éve újra és újrahallom biztató hangját. Ne sajnáljatokengem, ne féljetek… Mint aki tudja,hogy mostanában aggódom vesztesége-im és gyarapodó betegségeim miatt. És õvigasztal és bátorít. De hiszen a legjobbbarátnõm…

Erzsébet néni

„A család szerepe az Európai Unió-ban” – címmel rendeztek nemzetközikonferenciát Krakkóban szeptember13-án és 14-én annak a ciklusnak a ré-szeként, amelynek témája: a KatolikusEgyház szerepe az európai integrációsfolyamatban.

Krakkó II. János Pál Pápai Egyete-me, a lengyelországi Konrad Adenau-er Alapítvány, a luxemburgi RobertSchuman Alapítvány, az Európai Par-lament Néppárti csoportja, valamintaz Európai Unió Püspöki Konferenci-áinak Bizottsága (COMECE) együtt-mûködésében jött létre a nemzetközifórum.

A konferencián a következõ témákkalfoglalkoztak: a család jelentõsége, a csa-lád és a mai világ kihívásai, házasságkontra együttélés, gender – új etika vagyideológia, milyen irányban halad a csa-ládpolitika az EU-ban.

Az elõadók között szerepelt StanislawDziwisz bíboros, krakkói érsek; Celesti-no Migliore érsek, Lengyelország apos-toli nunciusa; Bronislaw Komorowskilengyel államfõ; Jacek Protasiewicz, azEurópai Parlament alelnöke; VincenzoPaglia érsek, a Pápai Család Tanács el-nöke.

Magyarországot Hölvényi György,egyházi, nemzetiségi és civil társadalmikapcsolatokért felelõs államtitkár képvi-selte a „Gender – új etika vagy pusztánideológia” munkacsoportban. Az állam-titkár szeptember 13-án szólalt fel azon abeszélgetésen, amelyet Inga Iwasów, aszczecini egyetem tanára indított el.Hölvényi György elõadásában kifejtette:Magyarország Alaptörvénye leszögezi,hogy a házasság intézménye egy férfi ésegy nõ között önkéntes elhatározás alap-ján létrejött életközösség.

(VR)

A Z E U C S A L Á D P O L I T I K Á J Á R Ó L

Az olasz katolikus Társadalmi Hétrendezvénysorozatát szeptember máso-dik hetében tartották Torinóban: köz-ponti témája a család volt. A család anagylelkûség kiemelt iskolája, amely atársadalmunkban elõretört individualistamentalitás legyõzésére nevel – fogalma-zott Ferenc pápa Angelo Bagnasco bíbo-rosnak, az olasz püspöki konferencia el-nökének címzett üzenetében.

„A család a remény és a jövõ azolasz társadalom számára” – ez volt azidei Társadalmi Hét jelmondata. A csa-lád több mint egy téma, az életet és anemzedékek útját jelenti, akik átadjáka hitet a szeretettel együtt, továbbá fá-radság, türelem és egyben terv, reményés jövõ is. Mindez a társadalom ková-szává válik a mindennapokban a közjójavára. A társadalom jövõje a fiatalok-ban és az öregekben gyökerezik, akikaz élõ emlékezet. Egy nemzetnek,amely nem gondozza az idõseket, agyermekeket és a fiatalokat, nincs jö-

võje, mert rosszul kezeli az emlékezetetés az ígéretet.

Üzenetében a pápa rámutatott: azEgyház olyan családkoncepciót kínálfel, amely a Teremtés könyvében talál-ható: egység a férfi és a nõ közötti kü-lönbözõségben, és mint ilyen megér-demli a gyakorlati támogatást. A csalá-dot érintõ kulturális és politikai dönté-sek következményei befolyásolják egyország életének különbözõ területeit, anépesedési problémától a munkáhozkapcsolódó kérdésekig, illetve egészena civilizációnk alapját jelentõ antropo-lógiai nézetig.

A család védelme és támogatása aztjelenti, hogy a méltányos és szolidárisfejlõdésért tevékenykedünk – írta a pá-pa, és hangot adott reményének, hogyez a Társadalmi Hét eredményesen vilá-gít rá arra a kapcsolatra, amely összekö-ti a közjót házasságon alapuló családügyével.

(MK)

A CSALÁD VÉDELME: EMBERVÉDELEM

Ferenc pápa beszéde, melyet a 28. If-júsági Világtalálkozó zárómiséjén, a Riode Janeiró-i Copacabana tengerparton,több mint három és fél millió fiatal jelen-létében tartott július 28-án:

Kedves testvéreim! Kedves fiatalok!„Menjetek, és tegyetek tanítvánnyá

minden népet.” E szavakkal benneteket,mindnyájatokat szólít meg Jézus. Így szólhozzátok: „Szép volt részt venned az ifjú-sági világnapon, megélned hitedet a világminden részébõl jövõ fiatalokkal együtt.Most azonban neked kell elindulnod, ésneked kell átadnod ezt a tapasztalatodatmásoknak.” Jézus meghív, és küld. Há-rom dolgot mond nekünk az Úr: menjetek,félelem nélkül, hogy szolgáljatok.

Menjetek. E napokban, itt, Rióban, szépélményetek volt: találkoztatok Jézussal, és-

pedig együtt találkoztatok vele. Megta-pasztaltátok a hit örömét. Nem szabadazonban, hogy e találkozás élménye sajátéletetekbe vagy plébániátok, mozgalmatokkis közösségébe maradjon bezárva. Ezolyasvalami lenne, mintha valaki az égõlángot megfosztaná az oxigéntõl. A hitolyan láng, mely annál jobban ég, mennélinkább terjed és gyújtogat, hogy mindenkimegismerje és megvallja Jézus Krisztust,az élet és a történelem Urát.

Figyeljetek! Jézus nem azt mondta:menjetek, ha akartok, vagy: menjetek, havan rá idõtök, hanem azt mondta: „Men-jetek, és tegyetek tanítvánnyá minden né-pet.” A hit élményének megosztása, a hitmegvallása, az Evangélium hirdetése:parancs, amelyet az Úr az egész Egyház-nak ad, és e parancsot adja neked is. Eparancs nem uralom- vagy hatalomvágy-ból születik, hanem a szeretet erejébõl. ÉsJézus nemcsak küld, hanem kísér is: min-dig mellettünk áll a szeretet küldetésében.

Hova küld Jézus? Nincsenek határok!Mindenkihez küld! Az Evangélium min-denkihez szól. Ne féljetek, és vigyétek elKrisztust mindenhová, a határhelyzetbenlevõkhöz is, azokhoz is, akik a legtávo-labbinak, legközömbösebbnek látsza-nak. Az Úr mindenkit keres, azt akarja,hogy mindenki érezze irgalmasságánakés szeretetének tüzét.

Rátok is van bízva az Evangéliumhirdetése, hogy az megújult erõvel

csengjen. Az Egyháznak szüksége vanrátok, a titeket jellemzõ kreativitásra ésvidámságra. Brazília egyik nagy apos-tola, Boldog Anchieta József csak 19éves volt, amikor a misszióba indult.Tudjátok-e, hogy ki a legalkalmasabbarra, hogy evangelizálja a fiatalokat?Az, aki maga is fiatal! Járjatok mind-nyájan ezen az úton.

Fordította:Nemeshegyi Péter SJ

IMASZÁNDÉKOK

(Folytatás a 2. oldalról)

Fiataloknak

„ G Y Ó G Y Í T S Á T O K M E GA B E T E G E K E T ! ”

HARMINCÉVES A CSALÁDJOGI CHARTA

2013. november ÉLETÜNK 5

Floridai levél

E M L É K E Z Z Ü N K A M Ú L T F E L D O L G O Z Á S A

November az emlékezés hónapja. Ha-lottak napján, gyertyagyújtáskor el-hunyt szeretteinkre gondolunk, és szét-szórtságunkban felkeressük négy égtájtemetõit, s már jó ideje, a tengereit is.

A mai írással egy „testben gyenge, lé-lekben erõs”, görögkatolikus püspökre,Gojdics Péter Pálra emlékezünk, akitéppen tizenkét esztendõvel ezelõtt, 2001.november 4-én emelt a boldogok sorábaII. János Pál pápa.

Gojdics Péter Pál a mai Szlovákia ke-leti részén, papi családban született,1888. július 17-én. Középiskoláit Eperje-sen (Prešov) végezte, majd a budapestiKözponti Szeminárium növendéke lett.Pappá szentelése után középiskolákbantanított, elsõsorban hittant, majd kancel-lári minõségben a püspökségre került.

Nagy jövõ állt a tehetséges fiatal papelõtt, akit azonban, lelkialkatának meg-felelõen, a meditatív, az imádságos, ko-lostori élet vonzott. Munkács-Csernek-hegyen belépett a baziliták Szent Miklóskolostorába. De itt is nagy feladat vártrá. A püspökség egész területén, fõleg azifjúság körében, hirdette a gyakori gyó-nás és a napi szentáldozás áldásos vol-tát. Az áhított nyugalmat a kápolnábanéjszaka eltöltött órák adták meg neki.

Hamarosan visszahívták azonbanEperjesre, mivel apostoli adminisztrá-torrá nevezték ki. Javasolták, hogy mie-lõbb tegye le a szerzetesi fogadalmát,majd „jelentkezzék Rómában”. Erre1927 márciusában került sor, amikor isGyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén,XI. Piusz pápa püspökké szentelte. Aszertartás után a pápa prófétikus sza-vakkal nyújtotta át neki az arany püspö-ki keresztet: Ez a kereszt csak jelképeazoknak a nehéz kereszteknek, amelye-ket püspökséged alatt hordoznod kell.De légy bátor, fiam. A jóságos Úr segít-ségedre lesz, hogy méltósággal és szere-tettel viseld azokat...

Gojdics püspök további élete valóbankereszthordozás volt, amint arra a pápais figyelmeztette. Jó pásztora volt hívei-nek. Erõsítette õket katolikus hitükben,és segítette egyre súlyosbodó gondjaik-ban. És mindig hûséges maradt meggyõ-zõdéséhez. A szlovák püspökök között õvolt az egyetlen, aki felemelte szavát azsidóüldözések, deportálások ellen, éshuszonhét üldözöttnek menedéket adotta püspökségen.

A háború után Szlovákiában is meg-kezdõdött a Görögkatolikus Egyház fel-számolása, Gojdics püspököt pedig le-tartóztatták, árulás és kémkedés vádjá-val bíróság elé állították. A tárgyalásonhiába jelentek meg az ártatlanságát,hõsi ellenállását bizonyító tanúk (az ál-tala megmentettek egyike Izraelbõl, amásik az Egyesült Államokból érkezett,hogy megmentõje mellett tanúskodjék),az elõre megkonstruált perben élet-fogytiglani börtönre ítélték. Elrejtettéka világ szeme elõl, egyik börtönbõl amásikba hurcolták. De hívei mindigmegtalálták...

A testi-lelki kínzásoktól legyöngültember – bár soha, senkire és semmirenem panaszkodott – fájdalmai miatttöbbször felkereste a börtön orvosát. Azutolsó látogatás után az orvos bevitettea brünni (Brno) kórházba, ahol az egésztestén elhatalmasodott, végzetes stádi-umban lévõ rákot állapítottak meg.Menthetetlen volt.

A kórházból visszaszállították bör-töncellájába, ahol 1960. július 17-én –72. születésnapján – elhunyt. Dsida Je-nõ két sorát idézve: „Csak egy út van in-nen a völgybõl / és az az égbe vezet...”

A görögkatolikus hívek és a bazilitarend szerzetesei, otthon és az egész vilá-gon szentté avatásáért imádkoznak.

Bitskey Ella, Sarasota

Nagyon sokféle kapcsolat létezhet azemberek között. Elõször is van a szere-lem, amely olyan – hogy milyen, arrólszól a költészet túlnyomó része, de mimost vegyünk egy hétköznapibb hason-latot –, mint az influenza. Nincs ellenevédõoltás, a legváratlanabb pillanatbantörhet ki, kisebb-nagyobb vehemenciá-val. Ki lehet belõle gyógyulni, de bele islehet halni. Végül – és szerencsére! –sok esetben meg is szelídülhet. Különö-sen, ha a házastársi érzület és a gyerme-kek iránti felelõsség segíti a fennmara-dását.

Aztán ismeretes a barátság. Ez nemfeltétlen a jellemek affinitásán, hanemgyakran a külsõ körülményeken múlik:egy helyen laknak vagy egy helyrõlszármaznak („földiek”), egy iskolába,egy sportegyesületbe járnak, együttkatonáskodnak (raboskodnak), stb. Azilyen kötõdések persze mulandóak,könnyen megszakadnak, ha megszûnika közös munka, a közös érdeklõdés. Haévek múlva találkoznak, inkább csak anosztalgia lobbantja futó lángra a hû-lõ parazsat.

Természetesen létezik erõs, tartós ba-rátság – férfi és nõ között is – noha eztsokan megkérdõjelezik. Ez utóbbi kap-csolatnak azonban majdnem mindig vanérzelmi színezete, amely növeli az inten-zitását. Márai írja idõskori naplójában,hogy „Van mély, igaz, parázsló szere-lem, amelybõl tökéletesen hiányzik asexus.” Mindenesetre, lényeges a szelle-mi összhang!

A vonzás azonban a mindentõl füg-getlen, egymásra ráérzés, az azonos hul-lámhossz. Ennél nincs semmilyen határ:se nem, se kor, se testszín, sõt még mû-veltségi különbség sem. Ahogyan édes-anyám mondta: „csak az egyéniség szá-mít”.

*Úgy tudom, a Times munkatársainak

nem szabad közelebbrõl megismerked-niük (huzamosabban együtt lenniük)azokkal a politikusokkal, akiknek a tevé-kenységérõl írnak, mert az ösztönösvonzás-taszítás befolyásolhatja, tévútraterelheti a véleményüket.

Manapság már tudományos vizsgá-latokat, kísérleteket is végeznek ezzel ajelenséggel kapcsolatban: van-e fizi-kai, biológiai alapja a rokonszenv vagyellenszenv látszólag megmagyarázha-tatlan kialakulásának? Energiák egy-másra hatásáról, génhasonlóságról len-ne szó?

A vonzás nemcsak az egyéni élet te-rületén érvényesül, de a politikai ho-vatartozást is meghatározza. Mind-nyájan tapasztaltuk, hogy ismeretlenemberek esetében is azonnal tudjuk,melyik oldalon állnak, egyetértenek-ea mi nézeteinkkel, vagy ellenségesekvelük szemben.

*Ami az „azonos hullámhosszat” ille-

ti, egy kezemen meg tudom számolnisorsszerû, végzetes találkozásaimat.Minden esetben olyan emberekrõl voltszó (férfiakról, nõkrõl), akik mindigmindenre azonnal visszhangot adtak,akik zökkenõmentesen tovább tudtákfûzni a gondolataimat, akikkel végtelenbeszélgetéseket lehetett folytatni. Az õtársaságukban a hallgatás is beszédesvolt. Csak egymásra néztünk, és ponto-san tisztában voltunk vele, milyen folya-matok zajlanak le a lelkünkben. Ezekesetében a hosszú elszakítottság semtudta megbontani a kapcsolatot. Isméttalálkozva, ott folytathattuk az eszme-cserét, ahol – esetleg húsz évvel azelõtt –félbehagytuk. Az „egy hullámhosszon”lévõket sem az idõ, sem a tér nem tudjaelválasztani.

Saáry Éva

XVI. Benedek bátyja,Georg Ratzinger a Passa-uer Neue Pressének nyi-latkozva elmondta: jókapcsolat van az emerituspápa és Ferenc pápa kö-zött. A Bunte magazinnakadott interjúban GeorgGänswein érsek, XVI. Be-nedek személyi titkára ba-rátságosnak és bizalom-mal telinek nevezte a kétpápa kapcsolatát.

Georg Ratzinger el-mondta: testvére tudato-san nem avatkozik be azaktuális pápai szolgálat-ba. Ezzel szemben Ferencpápa gyakran szeretné meg-hallgatni elõdje vélemé-nyét, mert emberileg ésteológiailag is nagyra be-csüli XVI. Benedeket.Kapcsolatuk teljesen har-monikus.

Az október elsején ké-szült interjúban GeorgRatzinger elmesélte: júli-us 29. és augusztus 22.között meglátogatta test-vérét a Mater Ecclesiaekolostorban, ahol vissza-vonulása óta él az emeri-tus pápa. Itt találkozott õ

is a Szentatyával. Ferencpápa egy alkalommalebédre volt hivatalos hoz-zájuk. Nagyon kellemesvolt – mondta az emerituspápa bátyja. „Szimpati-kus, jó humorú ember, so-kat nevet” – mondta Fe-renc pápáról.

A tervek szerint no-vemberben újra Rómábautazik a 89 éves GeorgRatzinger. Egészen biztosabban, hogy öccse márnem látogat el Regens-burgba, ahol õ él. XVI.Benedek úgy gondolja,hogy „egy emeritus pápamár ne utazgasson ide-oda a világban” – fogal-mazott bátyja. Kifejezte:úgy látja, hogy testvéreszemében most, „az aktívszolgálaton túl is az tükrö-zõdik, ami pápai szolgála-ta során vésõdött lelkébe”.

XVI. Benedek eme-ritus pápa napirendjérõlGeorg Ratzinger elmond-ta: nyolc órakor részt vesza szentmisén, majd a reg-geli zsolozsmán. Keve-sebbet játszik zongorán,és már nem foglalja írásba

gondolatait, kizárólagintenzív levelezésében.

Georg Gänswein ér-sek, XVI. Benedek sze-mélyi titkára a Bunte cí-mû magazinnak adott in-terjúban nyilatkozott ok-tóber elsején. Elmondta:a 86 éves emeritus pápavisszavonulása óta újerõre kapott. Imádkozik,olvas, személyes levele-zésével foglalkozik, ze-nét hallgat, látogatókatfogad. Hozzátette: a kor-ral járó testi gyengeségekellenére teljes szellemi éslelki egészségnek örvendJoseph Ratzinger.

Ferenc pápa mártöbbször meglátogattaelõdjét, és több alkalom-mal beszélt vele telefo-non – ismertette Gäns-wein, aki az emeritus pá-pa személyi titkárakéntszolgál, és emellett, minta Pápai Ház prefektusa,Ferenc pápa szolgálatá-ban áll. Az interjúbanbarátságosnak és biza-lommal telinek nevezte akét pápa kapcsolatát.

(Kathpress/MK)

K Ü L Ö N Ö SK Ö T Õ D É S E K

Lénárd Ödön piaristaszerzetes élettörténete ki-vételes módon erõsíti azerkölcsi igazság gyõzel-mébe és az isteni kegye-lembe vetett hitünket. Lé-nárd Ödön 1977-ben aKádár-korszak utolsó po-litikai foglyaként szaba-dult a börtönbõl. Elõször1948-ban tartóztatták le,és egy kirakatperben hatévre ítélték. Megtörnimég magánzárkával semtudták, mert kiszabadulá-sa után sem tette le az es-küt a kommunista alkot-mányra, így hivatalos egy-házi feladatot nem kapha-tott. Az ’56-os szabadság-harc után, amikor ismét fel-lángolt az Egyház ellenihajsza, újból perbe fogták,és ezúttal ismét hat év sza-badságvesztéssel sújtották.Az 1963-as amnesztiávalugyan kikerült a börtönbõl,de csak rövid idõre, mert1966-ban újfent bíróság eléállították, és csupán 1977-ben, a Szentszék közbelé-pésére nyerte vissza sza-badságát. Megfigyelésétazonban egészen a rend-szerváltásig folytatták.

Ez nem maradt számá-ra sem titok, és 1990-tõlszinte haláláig járta a le-véltárakat, hogy minéltöbb dokumentumot tud-jon összegyûjteni a kom-munista rendszernek azEgyház bomlasztását cél-zó mesterkedéseirõl. Lé-nárd Ödön atya azt remél-te, hogy ezekkel az iratok-kal hozzájárulhat a Kato-likus Egyház múltjánakkendõzetlen feltárásához,ami szerves részét képeziaz egész társadalom er-kölcsi megtisztulásának.

Alighanem ez indítottaaz eredetileg történelem-tanárként dolgozó, de ké-sõbb történész pályára lé-pett Gál Évát is a levéltáriadatok kutatására, hogyfeltárja, a titkosrendõrségmilyen eszközökkel igye-kezett az 1956-ot követõévtizedekben lejáratni ésvégsõ soron tönkretenniazokat a tudósokat és ta-nárokat, akik nem voltakhajlandók egyszerûen be-

állni a kádári rendszert él-tetõk kórusába. A buda-pesti Corvina Kiadónálmegjelent Lejáratás ésbomlasztás címû, közel400 oldalas tanulmányá-ban Gál Éva higgadt ábrá-zolással, kiegyensúlyozot-tan és elfogultságtól men-tesen tárja fel a belügyiszervek paranoid viselke-dését, annak ellenére,hogy a kötetben leírt ese-mények egy része szemé-lyesen és közvetlenül isérintette. Ezt nem is tit-kolja, ugyanis az elõszó-ban utal arra, hogy erede-tileg nem a tudományosfeldolgozás szándéka ve-zette, hanem csak az évti-

zedeken át elzárt, szigo-rúan titkos dokumentu-mok megismerése, még-pedig fõként személyesindíttatásból, ugyanis fér-je, Litván György tanárés történész a „Hun-garicus” néven elhíresültügy egyik vádlottja volt.A vád tárgyát az azonosnevû, rendszerellenes ta-nulmány képezte. A„Hungaricus” ügyet a tit-kosrendõrség az ’56- osszabadságharcot követõmegtorlás kései csapásá-nak szánta Nagy Imre hí-veire. Miután a forradal-mi idõszak miniszterel-nökét és közvetlen mun-katársait 1958 nyaránhalálra ítélték és kivé-gezték, a belügyi szer-vek újra kiterjedt akció-ba lendültek, és besúgó-ik segítségével felgön-gyölítették a „Hungari-cus” ügyet. Az ezt köve-tõ perben a szerzõ férjét– harmadrendû vádlott-ként – hat év börtönreítélték. Gál Éva könyvesok konkrét, egyedi ese-tet tár az olvasó elé, ame-lyek közül csupán egyvégzõdött letartóztatá-sokkal és bírói ítéletek-kel. A szerzõ aprólékosmunkával tálal esetta-nulmányokat, amelyek-bõl akár általános értékûtanulságok is levonhatóka belügyi szervek mes-terkedéseirõl, mintegytovábbi mozaikkövet kí-nálva a rendszerváltástmegelõzõ és lassan im-már rózsaszín ködbeburkolózó évtizedek hi-teles arculatának megal-kotásához.

Vincze András

A S Z E N T A T Y A – É S E L Õ D J E

A könyv borítója

6 ÉLETÜNK 2013. november

Szeptember 15-én hálaadó szentmisekeretében emlékeztek a detroiti magyarSzent Kereszt-plébániatemplom 1925.szeptember 20-i felszentelésének évfor-dulójára. Errõl az eseményrõl is megem-lékezett Kiss G. Barnabás ferences plé-bános, aki szentbeszédében, a Szent Ke-reszt megtalálásának történetét felidéz-ve, arra biztatta híveit, hogy emeljék ma-gasba a keresztet, vállalva a napi kereszt-hordozást.

A templombú-csú újabb alkalmatadott a jelenlevõk-nek, hogy emlé-kezzenek a múltra,ünnepeljék a je-lent, és bizalom-mal tekintsenek ajövõbe. A szülõha-zától távol, a Hitévében a szentmi-se ünneplése újabbmegtartó és össze-tartó erõt jelentetta közösségnek.

Ez alkalommal vehette át a helyi lelki-pásztori szolgálatának huszadik évfor-dulóját ünneplõ Ligeti Angelus ferencesszerzetes a Magyar Arany Érdemkeresztkitüntetést. Az elismerést közösségmeg-tartó munkájáért, a Mindszenty-hagya-ték megõrzéséért és feldolgozásáért, va-lamint az amerikai magyarság önazonos-

ság-tudatának megõrzése terén végzettmunkájának elismerésére adományoztaÁder János köztársasági elnök. A kitün-tetést Dán Károly magyar nagykövet,New York-i fõkonzul adta át.

Detroit több évtizedes hanyatlását el-hagyott, olykor düledezõ épületek sorajelzi: ebbõl oázisként emelkedik rende-zett környezetével, magyar szenteket áb-rázoló freskóival és üvegablakaival aSzent Kereszt-templom.

A templom ésannak magyar kö-zössége aligha vál-hatott volna a kö-zép-nyugati ma-gyarság megma-radásának egyiksziklájává, illet-ve a templom ametropolisz egyikmegóvott építé-szeti mûemlék ne-vezetességévé akét magyar fe-rences szerzetes,

Angelus és Barnabás atya odaadó, elkö-telezett munkája nélkül.

Ligeti Angelus detroiti szolgálatamellett Kanadában, Windsorban, a Pá-duai Szent Antal Plébánia lelkipásztoriteendõit is ellátja immár tíz éve, össze-tartva egy másik magyar közösséget aközeli kanadai határ túloldalán is. �

T E M P L O M B Ú C S Ú – É S K I T Ü N T E T É SD E T R O I T B A N

Szeptember közepén a Szent Kereszt-rõl elnevezett müncheni reformátustemplomban került sor Csákvári Dánielmegválasztott lelkipásztor ünnepélyesbeiktatására. A gyülekezet fõgondnoka,Nagy Elek történelmi pillanatnak nevez-te az eseményt, mert Csákvári Dánielszemélyében tizennégy esztendõ után is-mét saját lelkésze lett a Münchenben élõmagyar reformátusoknak. Elõdje, LázárCsaba 1999-ben bekövetkezett halála ótaugyanis pásztor nélkül maradt a nyáj ésúgynevezett „bedolgozó”, helyettes lel-készek gondozták a nyájat. Hangsúlyoz-ta, igen nagy szó, hogy így is fennmaradtez a gyülekezet, amely ez által is bizony-ságot tett az összetartozásról és a hiterõsségérõl.

Magyarországot Steinbach József, aDunántúli Református Egyházkerületpüspöke képviselte. Üdvözlõbeszédébenkülön kiemelte, hogy az új müncheni lel-készhez hasonlóan õ is a Szilágyság szü-lötte. Kérte az egybegyûlteket, hogy fo-gadják szeretettel, megértéssel és figye-lemmel új lelkipásztoruk tevékenységét.Forduljanak hozzá bizalommal, és be-csüljék meg saját pásztoruk személyét.A beiktatásra érkezett magyar és németegyházi személyiségek minden jót, tü-relmet, sok örömet és erõt kívántakCsákvári Dánielnek a Szentlélek megtar-tó erejével. Magyarország müncheni fõ-konzulja, Mydlo Tamás a budapesti kor-

mány nevében köszöntötte az új lelkészt,és rövid beszédében elemezte az egyházés állam kapcsolatának fontosságát.Mint fogalmazott, kölcsönös segítségrevan szükség mindkét fél részérõl.

A tisztségébe frissen beiktatott lelki-pásztor, Csákvári Dániel, igehirdetésé-ben Pál apostolnak a Zsidókhoz írt levé-lébõl idézett: „Mert nincsen itt maradan-dó városunk, hanem a jövendõt keres-sük” – kezdte beszédét, majd az „otthon”szentségét emelte ki. Otthon és haza ko-rábban egybeolvadtak, az otthon a biz-tonságot, az életet jelentette. CsákváriDániel úgy vélte, ez a XXI. századbangyökeresen megváltozott. Mobilis életetkell élni, melyben a kenyérrevalót oly-kor a határokon túl, távol a hazától kellmegkeresni. „Mások hazájában otthonratalálni nehéz feladat” – folytatta. Együttcselekvésre, összetartozásra és az otthoniránti érzékünk visszaszerzésére hívta fela figyelmet. Hozzátette: meg kell próbál-ni gazdagítani azt, ami van, és egy jöven-dõbeli otthon után kutatva, távol a min-dennapoktól meg lehet találni a lelkinyugalmat. Ezt a nyugalmat, illetve a lel-ki és anyagi javainkat meg kell próbálnimegosztani másokkal. „Isten népénekmindig készen kell lennie a továbblépés-re” – fûzte hozzá azzal a kitétellel, hogytudnunk kell meghatározni, hol is van aszemélyes helyünk a világban.

Weszely Balázs–Makvári György

MÁSOK HAZÁJÁBAN OTTHONT TALÁLNILelkészbeiktató ünnepi istentisztelet Münchenben

Ligeti Angelus kitüntetése

V E R S F O H Á S Z O K – A M A G Y A R O K É R TNehéz magunkat rászánni arra, hogy

szakrális ihletettségû költeményekrõl amagunk laikus hangján szóljunk, szólnimerjünk. Emiatt halogattam, hogy SarusiMihály kötetérõl – Hun fohász (Búvópa-tak Alapítvány, Kaposvár, 2011) – mélta-tó szavakat írjak. De elhallgatni, melletteszótlanul elmenni – lelkiismereti mulasz-tásnak éreztem volna. Annál is inkább,mert mostanság fölöttébb ritka az olyankötet, amelyben az istenhit, a Teremtõhözvaló könyörgés oly szorosan fonódik egy-be a nemzetsorssal, a magyarsággal. Gon-doljunk csak Jókai Anna – az Életünk ha-sábjain is méltatott – csodaszép, megrázó,lélekébresztõ versimáira. E ritka, de fölöt-tébb üdvös sorba helyezem Sarusi Mihálykötetét.

Az elõszóból megtudhatjuk, hol rejle-nek e sajátos tartalmú költészetnek a gyö-kerei: az otthonról hozott népi vallásosság-ban, a kútnál mosakodó Csanád várme-gyei öregapa reggeli könyörgésében, az„új napot, e napi szûztiszta levegõt, vizet,földet, minket, dolgunkat szentelõimái”-ban. Ennek az örökségnek az érté-keit tudatosította benne Erdélyi ZsuzsannaHegyet hágék, lõtõt lépék címû kötete: abenne közölt népi imádságok hatására írta1977-ben az Ihajfák hegyén címû imád-ság-költeményét. Az újabb impulzust aMagyarországért, Édes Hazánkért Kiadó2003-as pályázata adta. Ekkor születettmeg az e kötetben is olvasható három köl-temény: Hun fohász, Könyörgés CsonkaBoldogasszony neve napján, Imádkoz-zunk (…Új-Zarándért). Mögöttük, a ver-sek mélyén élõ hit: Sarusi Mihály habitusarejlik, fel-feltörõ forrásként táplálja regé-nyeit, verseit, amint az az elõszót záró sze-mélyes vallomásból nyomon követhetõ:„Hál’ Istennek odahaza, meg az iskolaihittanórán és a templomban úgy megtaní-tottak imádkozni, hogy sikertelen lett az is-tentagadók imakioltó igyekezete. Megta-nult valamit az ember; elhalkult, majd el-hallgatott bennünk az ima (egy-két évtize-dig azt hittük, elboldogulunk nélküle –Nélküle – is); újfönt hozzá fordultunk,mert hiányzott. Éppen ideje volt.”

Éppen ideje volt. A költõ válasza: avers. E szabad folyású, parttalan sodrású

költemények. A magyar nemzetre törtveszedelem, a létét fenyegetõ jövõ láto-mása adja kezébe a tollat, hangot adva akétségbeesés, a fájdalom érzéseinek,olyan idõben, amikor reményeinket márcsak az ima táplálhatja.

A Hun fohász megszólításai a szent li-turgiának a népi vallásosságból kölcsön-zött elemekkel feldúsított prefációikéntis értelmezhetõk: „Istenem, Istenünk,Örök-Egy-Isten, Egy-Öregh-Isten, Ma-gyarok Istene, Úr, Urak Ura, Egek, Min-denek Ura, Fû, Fa, Föld, Nap, Hold,Csillag, Víz, Kõ, Hegy, Sík, Szél, Tûz,Folyó, Tenger, Csudaszarvas, MindenekIstene, Boldogasszony Anyánk, Asszo-nyunk Szûz Máriánk, Szûzanyánk, se-gíts; segéld meg néped! Segítsd meg hí-ved! Magyar és nem magyar nemze-ted…”. A költemény további sorai iszsoltáros könyörgések „e szanaszét vert,szanaszét szórt, szanaszét irdalt” nemze-tért. A szenvedések, hányattatások prédi-kátori dörgedelmû felsorolásait megsza-kítja egy lágy hangzású ima: „Isten, Iste-nünk, Mi Urunk! / Hittel Hozzád fordu-lunk. / Szeretõ szívünk Utánad eped, / Vá-gyakozó karunk Feléd tárul, / Remény-kedve Rád tekint / Kicsi Magyarhon, Ma-gyarföld, Mindahány-Magyarország, /Hunnia, Hungária, / Szittyaföld, MáriaOrszága, Pannónia! // Tizenöt / Tizen-négy / Tizenhárommillió – / Ne tovább!Ne engedj tovább süllyedni, fogyni ésapadni, romolni, elillanni, / felszívódni,eltûnni, múlt ködébe, más népbe veszni,ne, ne.” Erõt s lehetõséget kér a szolgálat-hoz, erõt a küzdéshez a patkányok ellenhazánkért… mert „Hazánk ez az egy.”

Ugyanez a féltés, félelem hatja át azImádkozzunk (…Új-Zarándért) címû pró-zaverset is. Azok nevében szól, akik plébá-niatemplomukban magyar papért imád-koznak, „magyar lelkipásztorért, ki a nyel-vükön, anyanyelvük romlatlan, ép hangsú-lyaival szól hozzájuk”. Okuk van az elke-seredésre: „Értetek imádkozunk, ó jóúj-zarándiak, Kiket a saját janicsár – Jász-vásárhelyen és Bukurvárt szülõanyjukédes-anyanyelvének a megátkozására ne-velt – papjaik a Belvárosi Magyar Temp-lomban, a nemrégi magyar-istenháza ár-

nyékában lebozgoroznak. Kiket lassan asaját egyházuk is kirekeszt magából azanyanyelven imádkozás gyanússá tételé-vel.” A Szabadíts meg…, Ments meg…,Adj Urunk…, Ne engedd, ó Urunk!…megszólításokkal kezdõdõ szövegrészekegy végveszélybe került, „a fogyásra ítélt,mégis maradni bátorkodó kis magyar gyü-lekezet”, töredék-közösség segélykiáltása:„adj minekünk olyan papokat, akik értik,mi fáj, mire vágyunk, mi az álmunk Teve-led, Terólad, Teérted.” Új-Zaránd szimbó-lum: Erdély, a csonkított ország szimbólu-ma a versben. Róla és érte szól a költõ:„Ne engedd, ó Urunk, hogy Moldvahonután Erdélybõl, a Kis-Magyarország mentiRészekbõl, majd mindezek után Mara-dék-Magyarországból is kiûzze népünket– népedet – az álorcát magára öltõ An-ti-Krisztus. Csak ezt, ennyit, Urunk, Te-remtõnk, Megváltónk, Mindenünk! Hogymi szegény új-zarándiak (a Magyar Gol-gotáról) megmaradhassunk Neked: szaba-díts meg a gonosztól.”

Az Öcsi Iratosért táncol címû költe-mény a tánc néha felpörgõ, majd lelassu-ló ritmusát követve siratja az elveszettszülõföldet, melyet „a kisantanti hulla-rabló hazudozók” idegen kézre juttattak,az anyaországtól szögesdróttal és akna-mezõkkel elzártak.

A Félpogány fohász sodró erejû hit-vallás, személyes kiállás meggyõzõdése,hite mellett. Az ellentétpárokat sûrítõ so-rok – „Inkább Jézus, mint zsarnokok, Jú-dások, / inkább Jézus szûzessége, mint anagy zabálás…” – az „inkább…,mint…” választási lehetõségeket elõso-roló antinómiákként állnak a költõ elõtt.A jó és a rossz, az üdvösség és az elkár-hozás közt választhat, s õ határozottan ajó oldalon áll: „Inkább Te, nékem emberfia, / Munkás Szent József és Anya SzûzMária gyermeke, / inkább, mint ti!”

A Csavarga imája az 1600-as évekbenVég-Gyulán címû versben ismét a nem-zetért aggódó költõ szólal meg. A címbeliidõzítés a századokkal azelõtti Erdélyt,Magyarországot végveszélybe sodró ese-ményekre utal, de az Uram!… Istenem!megszólítással indított versszakok, áttéte-lesen, mai korunk veszedelmeit idézik,

Magyarország mindenkori tönkretevõiellenében kér oltalmat nemzete számára.

A Téli ekhó tájleíró költemény, hely-hez kötött élmény versfoglalata: „ez mégTIHANY / ezer év kettõs tornya alatt /fél karéjban / kis Belsõ tavuk fölött / holléket / LÉKET / vág a halász / hogy azélet ne fulladozzék”. A táj harmóniája,csendje átsugárzik az emberekre, akikvasárnaponként beülnek a misére, aholemberre, tájra egyaránt a Miasszonyunkvigyáz, biztosítva a lélek békéjét, a rianóálmok fölött.

A kötetzáró Könyörgés Csonka Bol-dogasszony neve napján verssorai alorettói litániát, a Szûz Mária segítségéértfelcsendülõ közismert imák – Szûz szülõjeIstennek…, Most segíts meg, Mária… –sorait idézik emlékezetünkbe. A költe-mény megszólítással indul: „Asszonyunk,Csonka Boldogasszony, / Csonkák Nagy-asszonya, / Tízmillión felüli magyarok, /Maradék-magyarok, / Kisebbségbe szorí-tottak, / Idegen kézre juttatottak, / Más ké-nye-kedvének Trianoni-Európától fogvástkitett magyari milliók / Nagyboldogasszo-nya, Kisboldogasszonya, Kisasszonya-Nagyasszonya, / Miasszonyunk, SzépSzûz Mária / Könyörögj érettünk!”

A külsõ erõk által hazátlanná lett, szülõ-földjükön folyton megalázott, sértett, gyû-lölt, üldözött magyarokért könyörög, akik„a Magyaroszágról lecsapott-lecsonkoltrészeken / Élnének s élnek is, ha segítsz,Mianyánk! / Csonka, csonka-bonka, épphogy magyar / Magyarok Asszonyanyja /Boldoganyánk! / Drága Babba Mária! /Édes Asszonyanyánk, / Mianyánk, / Szûz-márja, / Kenyérszelõ drága kezed /Nyújtsd felénk! (…) Anyánk, könyörögjérettünk, / Hogy annak maradjunk, marad-hassunk, / Amivé teremtettünk / A miUrunk / által. / Ammen. Ammen.”

Igaz lelki élményeket nyújtó, imárabuzdító kötet, mely legfájdalmasabbsorskérdéseinket veti fel, indít önvizsgá-latra, figyelmeztet a ránk leselkedõ ve-szélyekre. Õszinte szívvel és szóvalajánljuk a magyar olvasók figyelmébe.

A versek hangulatát, szakrális üzenetétszép illusztrációk teszik emelkedettebbé.

Máriás József

2013. november ÉLETÜNK 7

H Í R E K – E S E M É N Y E K

Új vatikáni államtitkár

A Szentatya elfogadta Tarcisio Ber-tone bíboros államtitkár életkorára valótekintettel benyújtott lemondását. A kine-vezett új államtitkár, Pietro Parolin érsek58 éves, Velence tartományban született,jelenleg Venezuelában szolgál apostolinunciusként. A pápa megerõsítette hiva-talukban a következõ személyeket: Gio-vanni Angelo Becciu érseket, államtitkár-sági helyettest, Dominique Mamberti ér-seket, az államközi kapcsolatok titkárát,Georg Gänswein érseket, a Pápai HázPrefektúrájának prefektusát, Peter Wellsprelátust, államtitkársági tanácsost, vala-mint Antoine Camilleri prelátust, a vati-káni államközi kapcsolatok altitkárát.

Betiltanák a keresztet Montrealban

Heves vitát váltott ki Kanadában az ajavaslat, hogy tiltsák be a különbözõ val-lási szimbólumok, illetve öltözetek vise-lését Québec tartomány közintézménye-iben. A szóban forgó javaslatot a tarto-mányi kormány terjesztette elõ a közel-múltban, és az a többi között a valláso-sabb zsidók által viselt sapka, a kipa, aszikh felekezetûek által hordott turbán, anagyméretû keresztek, valamint a mu-zulmán fejkendõ munkahelyi tilalmátszorgalmazza. A helyi kormány indítvá-nya megosztotta a 8,1 milliós tarto-mányt, és mozgósította az ellenzéket.Québec legnagyobb városában, Montre-alban muzulmánok, szikhek és zsidókezrei tüntettek együtt a tervezett tilalomellen. A tiltakozás túllépte a tartományhatárait is. A kanadai szövetségi kor-mány közölte, hogy bírósági úton támad-ja meg a törvénytervezetet. Ontario tar-tomány határozatban tiltakozott a tiltásellen. Calgary városának muzulmán pol-gármestere arra szólította fel a vallási ki-sebbségeket, hogy együtt tiltakozzanak aquébeci tilalmi javaslat ellen.

A Kúria reformjáról

Federico Lombardi szentszéki szó-vivõ október 3-án tájékoztatta az új-ságírókat a bíborosi tanács ülésérõl.Elmondta: a Kúria reformjával foglal-koztak a bíborosi tanács tagjai. A célnem pusztán a Pastor bonus egyszerû,kisebb módosításokkal történõ meg-újítása, hanem egy konstitúció megfo-galmazása, jelentõs újdonságokkal.Különösen fontos téma az Államtit-kárság szolgálatának funkciója és sze-repe, amelynek minden szempontból apápa titkárságának kell lennie azegyetemes Egyház szolgálatában.Emellett szó volt a szinódusról és an-nak következõ témájáról, valamintmegrendezésének módjáról is.

A nagykárolyi líceum

Szeptember 19-én, csütörtökön adtákát a Kalazanci Szent József Líceum új,közel egymillió eurós költséggel felépültépületszárnyát a romániai Nagykároly-ban. A beruházás egyharmadát a magyarkormány finanszírozta. Az iskolaköz-pont 1992-ben alakult meg a SzatmáriEgyházmegye kezdeményezésére. Nagy-károlyban évszázados múltja van a vallá-sos oktatás-nevelésnek a piarista rendmunkájának köszönhetõen. Az épület át-adásán részt vett Semjén Zsolt miniszter-elnök-helyettes is.

Száz év után kereszteltek

Száz év óta elsõ ízben tarthattak ke-resztelõt Aghtamar szigetén az örménykeresztények. A kelet-törökországi ör-mény zarándokhelyen hatan vették fel akeresztség szentségét szeptember 8-án avasárnapi szentmisében. 2010 óta éventeegy alkalommal tarthatnak itt szertartástaz örmények. Az elsõ világháborúig, il-letve a genocídiumig jelentõs örmény la-kosság élt a szigeten. �

A XIX. század második felében éltevangélikus lelkész, Gyõry Vilmos nem-csak sikeres mûfordító, író és költõ volt,hanem igen jó, együtt érzõ ember is.

Még orosházi lelkész korában történt,hogy valahogy félresikeredett a jószívû-sége. De menjünk sorjában. A tiszteletesúrnak volt egy udvarosa, egyszerû – mintaz idõben mondták tréfásan: parasztikus– ember. De nem a módosabb fajtából, ésígy „hivatalt” kellett vállalnia. GyõryVilmos udvarosa lett, és ebben az állásá-ban jól is érezte magát. Gazdája, amikorlátta, hogy a sok dinnyekopogtatástól dió-nyi bütyök nõtt udvarosa ujján, maga fa-ragott neki kis fakalapácsot a jövõbenikopogtatás megkönnyítésére.

Egy szép nyári délután aztán Gyõrylelkész úr a paplak tornácán, épp az ebédutáni kávéját várva, meglátta udvarosátaz eperfa tövében békésen pipázni. Meg-sajnálta, no meg eszébe jutott az életigazságtalansága, hogy míg õ itt, a torná-con kényelemben iszogatja kávéját, hûcselédje a földön ülve piheni ki a napimunka fáradalmát. Fölhívta hát magá-hoz, és megkérdezte:

– Ferenc bácsi, iszik maga is egy feke-tét? – rámutatva a frissen hozott, forróngõzölgõ illatos kávéra.

– Nagyon megköszönöm a tiszteletesúrnak – igen.

Gyõry kitöltött egy csészével, és át-nyújtotta udvarosának. Aztán néhánykorty után megkérdezte:

– Mit szól hozzá? Ízlik?– Hát ez valami finom! Aujnye, de

milyen jó is – sosem ittam még kávét. Éskortyolgatta tovább serényen, továbbidicsérõ szavak kíséretével. Mikor aztánaz utolsó cseppet is kiitta, Gyõry meg-kérdezte:

– Iszik még egy csészével Ferenc bá-csi? Kell-e még?

Az öreg komótosan megtörülve baju-szát, kissé neheztelve nézett gazdájára,és így mormogott:

– Köll a fenének!*

Sok-sok évvel ezelõtt, amikor még rit-kaság volt a Magyarországról érkezett lá-togató, egy orvos barátom átutazóban voltédesanyjával Münchenben. Szerettemvolna sok szépségét megmutatni a bajorfõvárosnak, de az idõ rövid volt, egyetlendélutánt tudtunk együtt tölteni. Így hátmegkérdeztem a nyolcvanas éveiben járóidõs hölgyet, mi érdekelné a legjobban. Ameglepõ válasz így hangzott:

– Azt a tv-tornyot szeretném látni,amelyiknek a legfelsõ emeletén egy for-gó vendéglõ van.

Gyorsan be az autóba, és irány azOlympia-kertben magasodó torony. Ottis a sebesen járó felvonó és a forgó ven-déglõ...

Délután lévén kávét rendeltem, hama-rosan ott is álltak elõttünk a kis kávés-kannák. Persze tudtam – magam is ígyvoltam vele sokáig –, a magyarországilátogatóknak nem ízlik a német módrakészült kávé, hát elmesélem Gyõry tisz-teletes úr és Ferenc bácsi történetét. Az-tán kitöltve az elsõ csészényit, kíváncsi-an vártam a reakciót.

– Egész ízletes – mondta barátomédesanyja, és valóban, látszólag jóízûenitta a tejjel bõven hígított nedût. Mikorkiürült a csésze, örömmel kérdeztem:

– Tölthetek még egy csészével?Az idõs hölgy hamiskásan kacsintott

egyet, és így válaszolt:– Köll a fenének!

Ramsay Gyõzõ

A H I T H Õ S T A N Ú I ( 1 1 . )Peter Shekelton

A Brazíliában élõ an-gol pap, Peter Shekeltona nyarakat azzal tölti,hogy újra meg újra meg-látogatja az Amazonasegyik mellékfolyójáhozközeli falvakat. Amikormegérkezett Brazíliába,elsõ elhatározásainakegyike volt, hogy elérje alegtávolabbi vidékeket,és elvigye az Evangéliu-mot és a szentségeketazoknak az embereknek,akiknek nincsen papjuk.

Peter atya mindig szívesen látott ven-dég volt a folyóparti lakosoknál. Brazíliá-nak ebben a távoli sarkában már hosszúévek óta nem járt pap, amikor társaival2003-ban a Rio Ararai folyón, az Amazo-nas egyik mellékfolyóján csónakon meg-érkezett az egyik faluba, közel a LagoCanacarihoz. A folyópart lakói többnyireföldmûveléssel foglalkoznak, terményeikeladásával csak nagyon kevés pénzt tud-nak keresni. Peter Shekelton atya elsõ útjátkövetõen harminc faluban látogatja a kato-likus híveket a folyó partján minden július-ban. Tíz órát kell eveznie Itacoatiara kikö-tõjébõl, hogy elérje az elsõ falut a RioArarai mentén.

Nagy örömmel várják Peter atyát, akiazonban fájdalmas élményekkel is szem-besül ezeken a lelkipásztori útjain.„Amikor valahová megérkezem, észre-veszem, hogy sokan azok közül, akiknekaz elõzõ évben kiszolgáltattam a szentsé-geket, meghaltak. És sokan haltak megaz odaérkezésem utáni napon is. Minthacsak vártak volna, vagyis arra, hogy ki-szolgáltassam nekik a szentségeket. Ad-dig nem akartak meghalni…”

Peter Shekelton atya az angliai Shef-fieldbõl származik, de 2002 óta Brazíliá-ban dolgozik a szegények között. Az or-szág legnagyobb városa, São Paulo hír-hedt nyomornegyedében, a Favelasbanszolgál, amely a bûnözés, a prostitúció ésa kábítószerezés melegágya. Peter atyátmunkájában egy csoport fiatal segíti aváros módosabb részébõl. Együtt láto-gatják a nyomornegyed lakóit, kunyhó-ról kunyhóra járva, olvassák nekik azEvangéliumot, és imádkoznak velük.

Peter atya a LegioChristi közösség tagja.Missziós munkájáról eztmondja: „Igyekszünk föl-mérni ezeknek az embe-reknek a lelki és egyébszükségleteit, elvisszükhozzájuk a szentségeket,az Evangélium örömhírét,és sok mindent, amivelenyhíteni tudunk sanya-rú sorsukon”.

A fiatalok, akik résztvesznek az atyának anyomornegyedben vég-

zett munkájában, elkísérik õt az Amazo-nas-vidéken tett látogatásaira is. Felbe-csülhetetlenül értékes munkát végeznek:beszélnek a hitrõl a felnõtteknek, és hitok-tatásban részesítik a gyerekeket. Így Peteratyának több ideje marad a kifejezetten pa-pi feladatokra: a szentségek kiszolgáltatá-sára, a szentmise bemutatására.

Peter Shekelton papi hivatásának tör-ténete nem mindennapi! Tûzoltókéntdolgozott Londonban, és egy alkalom-mal, 1991-ben elment a Westminster-ka-tedrálisba, a szeretetszolgálat egyik ren-dezvényére. P. Werenfried van Straatenatya, a szükséget szenvedõ egyházakatsegítõ szervezet (német neve: Kirche inNot, Ostpriesterhilfe, angol elnevezéseAid to the Church in Need) vezetõje be-szélt a jelenlévõkhöz. Ez alkalommal isgyûjtöttek pénzt a szervezet munkájánaktámogatására, de Werenfried atya várat-lanul azt mondta: „Szívesen odaadnámezt az egész összeget, ha csupán egyetlenfiatalember közületek hajlandó volnafelajánlani az életét a mi Urunk szolgála-tára, az Isten országának a hirdetésére,mint papja”. Peternek ebben a pillanat-ban az jutott eszébe: „Én vagyok az a fia-talember”.

Tizennyolc évvel késõbb, 2009-benPeter Shekelton ezt írta a segélyszerve-zetnek: „Akkor nem mertem elkérni P.Werenfriedtõl az összegyûlt pénzt, dema kérek valamennyit belõle.” A se-gélyszervezet hozzájárult, hogy bizo-nyos összeggel támogatni fogja Peteratyának az Amazonas vidékén folyta-tott misszióját. (Vége)Fordította: Miklósházy Attila SJ püspök

GYÕRY VILMOS UDVAROSA ÉS A KÁVÉ

A Sant’Egidio Közösség éves találko-

zói sugallják az utat: bátorság a párbe-

szédre, amely reményt ad. Társadalma-

inkban azért is korlátozott a béke, merthiányzik a párbeszéd. Az emberek vona-

kodnak attól, hogy kilépjenek saját érde-

keik szûk látóhatárából és megnyíljanakegy valódi és õszinte szembesülésnek. Abéke elnyeréséhez szükség van kitartó,türelmes, erõs és intelligens párbeszéd-

re, amellyel semmit nem veszítünk el. Apárbeszéd legyõzheti a háborút. A pár-

beszéd elõsegíti a megértést, az összhan-

got, az egyetértést, a békét. Ezért életbevágóan fontos, hogy növekedjen, hogyelterjedjen az emberek között, életkörül-

ményüktõl és meggyõzõdésüktõl függet-

lenül, mint a béke egy hálózata, amelyvédelmezi a világot és a gyengéket.

A vallási vezetõk arra kaptak meghí-

vást, hogy valóban dialógust folytassa-

nak: a béke építésében ne ügynökökként,hanem mint valóságos közvetítõk lépje-

nek fel. Az ügynökök kedvezményt nyúj-

tanak mindegyik félnek, hogy végül õkjussanak nyereséghez. A közvetítõ pedigsemmit sem tart meg magának, hanemnagylelkûen, a végsõkig elkötelezi ma-

gát, tudván, hogy az egyetlen nyereség abéke. Mindnyájan arra kaptunk meghí-

vást, hogy a béke munkásai legyünk,

egyesítve és nem megosztva, kioltva ésnem fenntartva a gyûlöletet, megnyitva apárbeszéd útjait, ahelyett, hogy újabb fa-lakat emelnénk! Párbeszédet folytatni,találkozni, hogy a világon meghonosít-suk a dialógus, a találkozás kultúráját –hangzott a pápa buzdítása.

Az elsõ assisi találkozó öröksége, ame-lyet a Sant’Egidio Közösség évrõl évre to-vább táplál, azt mutatja, hogy a párbe-széd szorosan kapcsolódik minden egyesszemély imájához. A párbeszéd és az imaegyütt nõnek és együtt sorvadnak el. Azember Istenhez fûzõdõ kapcsolata a töb-biekkel való párbeszéd iskolája és táplá-léka. VI. Pál pápa a „párbeszéd transz-cendens eredetérõl” szólt, Ecclesiamsuam kezdetû enciklikájában írta: „A val-lás természeténél fogva kapcsolat Isten ésaz ember között. Az ima a párbeszéd ré-vén fejezi ki ezt a kapcsolatot” (72. pont).

Továbbra is imádkozzunk a világ bé-kéjéért, Szíria, a Közel-Kelet, sok országbékéjéért. A békéhez való bátorság adjameg a reményhez való bátorságot a vilá-gon a háborúk miatt szenvedõk, a jövõjü-kért aggódó fiatalok számára. A minden-ható Isten, aki hallgatja imáinkat, támo-gasson bennünket a béke útján – fohász-kodott a pápa, majd a következõ mondat-tal fejezte be beszédét: Szeretném java-solni, hogy most mindnyájan, Isten jelen-létében, csöndben kívánjunk egymásnakkölcsönösen békét.

(Vatikáni Rádió)

LEGYÜNK...

(Folytatás az 1. oldalról)

8 ÉLETÜNK 2013. november

MAGYAR NYELVÛ SZENTMISÉKNYUGAT-EURÓPÁBAN

Itt közöljük a magyar lelkészségek telefonszá-mát és címét, ahol érdeklõdni lehet magyarnyelvû szentmisék helye és ideje után. Meg-található még az MKPK honlapján is:http://www.katolikus.hu/miserend

ANGLIA:London: Csicsó János fõlelkész, Hungarian

R.C. Chaplaincy, 62 Little Ealing Lane, GB Lon-don, W5 4EA, Tel./Fax: 0044-20/8566-0271.E-mail: hungarian.chaplaincy@btinternet.com Mi-sézõ helyek: London, South Croydon, Bristol,Luton, Cambridge; www.magyarkatolikusok.co.uk

Észak-Anglia:Érdeklõdni: Ft. Fülöp Menyhért plébános, St.

John The Baptist Presbytery, Dowling Street,Rochdale, OL11 1EX, Tel./Fax: 0044-(0)1706/6459 37. Misézõ helyek: Birmingham, Rochdale,Wolverhampton, Nottingham. Manchesterbenminden szombaton este 7-kor St. Augustin Ro-man Catholic Church (Az egyetem mellett).

AUSZTRIA:Bécs: Ft. Simon Ferenc esperes, fõlelkész,

Wiener Ungarische Kath. Gemeinde, Döblergas-se 2/30b, A-1070 Wien, tel.: 0043-1/526 49 72;fax: 0043-1/ 526 49 72 25. Misézõ helyek: Bécs-újhely, Domplatz 1 (Szent Katalin-kápolna) 17.00-kor; Bécs, vasárnaponként 11.00-kor, Deutschor-denskirche, Singerstr. 7. E-mail: bmke@katoli-kus.at, http:// www.katolikus.at

Pázmáneum: Varga János rektor, A-1090 Wien,Boltzmanngasse 14, tel.: 0043-1/3191403-18 ,e-mail: collegiumpazmaneum@gmail.com, elões-ti szentmise: szombatonként 17.00-kor .http://www.pazmaneum.katolikus.hu

Burgenland/Alsóõr: P. Keresztfalvi PéterOSB, Kath. Pfarramt, A-7501 Unterwart 226, tel.:0043-3352/34108. E-mail: kersztfalvi@freemail.huMisézõ helyek: Alsóõr, vasárnaponként 9.15-kor,Felsõõr, vasárnaponként 10.30-kor.

Eisenstadt/Kismarton: Szentmise minden hó3. vasárnapján 11.00-kor, Franziskaner Kirche,Haydngasse 31, A-7000 Eisenstadt.

Graz: Msgr. Molnár Ottó, tel.: 0043- 316/ 6821 2421; és Holló István, tel.: 0043-676/ 87426711, e-mail: istvanhollo33@yahoo.de; szentmi-se a hónap elsõ vasárnapján 10.30 órakor, a máso-dik vasárnap elõtti szombaton 18.00 órakor, a töb-bi vasárnapokon 17.00 órakor Kalvarienberg-Kirche, Kalvarienbergstr. 155., A-8020 Graz.

Innsbruck: Szentmise minden hónap 2. vasár-napján, Richard Wagner Str. 3. A-6020 Innsbruck.

Linz: Ft. Szabó Ernõ, Ungarnseelsorgezentrum d.Diözese Linz, Herrenstr. 2. A-4600 Wels, tel.: 0043-732/341175, e-mail: ernest.szabo@diozese-linz.at;Misézõ helyek: Linz, Wels.

Klagenfurt: Ft. Tatár Zoltán János, A-9854 Malta74, tel.: 0043-4733/232 v. 0043-6768 7727 444,e-mail: tzoltanjanos@gmail.com; Szentmise mindenhónap utolsó vasárnapján 15.00-kor a KapuzinerKirchében, Waaggasse 15, A-9020 Klagenfurt.

Salzburg: Szentmise havonta egyszer, 3.szombaton 17.00-kor az Orsolyita-templomban,Aigner Str. 135. A-5061 Salzburg Érdeklõdni:Bohuny István, tel.: 0043-699/81721232.

BELGIUMBrüsszel: P. Havas István Sch.P., Mission

Catholique Hongroise, Magyar Ház, szentmiseminden vasárnap 10.30 és 18.00 órakor. Ruedel’Arbre Bénit 123, B-1050 Bruxelles. Tel.:0032-2/64 96 188, mobil: 0032-487/614 063,e-mail: ihavas@citromail.hu

Liege/Luxemburg: Ft. Dobai Sándor fõlel-kész, Aumonier Hongrois, Rue des Anglais 33.,B-4000 Liége, tel.: 0032-4/22 33 910; fax:0032-4/22116 09.

FRANCIAORSZÁGPárizs: Ft. Cibian Miklós fõlelkész, szentmise

minden vasárnap 11-kor, augusztust kivéve. MissionCatholique Hongroise, 42, rue Albert Thomas,F-75010 Paris, tel.: 0033-1/42 086170, fax:0033-1/42 067155, e-mail: missioncatholique@orange.fr; www.magyarmisszio.info

Dél-Franciaország: Ft. Cibian Miklós fõlel-kész, mise minden 1. Szombaton 16 órakor:Orsolyiták kápolnája, 15, rue Soeur Bouvier69005 Lyon, tel.: 0033-1/42 086170, fax:0033-1/42 067155, e-mail: missioncatholique@orange.fr; www.magyarmisszio.info

LENGYELORSZÁGVarsó: minden hónap második vasárnapján

15.00-kor, Az Úr Mennybemenetele-templom(Koœció³ Wniebowst¹pienia Pañskiego), Ursy-nów, al. Komisji Edukacji Narodowej 101. Met-róval a Stok³osy állomásig kell jönni, majd Varsóközpontja felé sétálni kb. 350 m-t.

NÉMETORSZÁGAugsburgi Egyházmegye: Misézõ helyek:

Augsburg, Neuburg a. D., Kempten. Érdeklõd-ni: Ft. Tompa József, Ungarische Kath.Mission, Zirbelstr. 23, D-86154 Augsburg,tel.: 0049-821/ 21 93 93 30 vagy 0049-821/2193 93 24, vagy mobil: 0049-152/23 16 27 53.E-mail: augsburgimisszio@ web.de; www.augsburgimisszio.de

Bamberg-Eichstätt-Regensburgi Egyházmegyenürnbergi székhellyel: Misézõ helyek: Bamberg,

Coburg, Ingolstadt, Landshut, Nürnberg, Regensburg.Esseni Egyházmegye:Misézõ helyek: Duisburg, Essen. Érdeklõdni:

Ung. Kath. Mission, Fraziskaner Str. 69a, D-45139

Essen. Tel.: 0049-201/28 47 40 vagy Kölnben:tel./fax: 0049-221/33 778 517.

Freiburgi érsekség:Ft. Lovász Reinholdt plankstadti kooperator,

cím: Schwetzinger-Str. 32, D-68723 Plankstadt,havonta magyar szentmisét tart Mannheimben.

Berlini és Hamburgi Fõegyházmegye,Hildesheimi és Osnabrücki Egyházmegye:

Misézõ helyek: Berlin, Hamburg, Hannover,Kiel, Lübeck, Braunschweig, Bremen. Érd.:Hamburgban: Ft. Rasztovácz Pál, Ungarische Ka-tholische Mission, Bürgerweide 35, D-20535Hamburg, tel.: 0049-40/25 077 83.

Kölni Fõegyházmegye és Aachen:Misézõ helyek: Köln, Bonn, Düsseldorf,

Wuppertal, Bergisch-Gladbach, Aachen: Érdek-lõdni: Ft. Lukács József, Kath. UngarnseelsorgeKöln, Am Rinkenpful 10, D-50676 Köln. E-mail:ungarnzentrum@netcologne.de; tel./fax: 0049-221/33 778 517; http://www.ungarnzentrum.de

Limburg-Fulda-Mainzi Egyházmegyefrankfurti székhellyel: Misézõ helyek:

Frankfurt-Rödelheim, Mainz, Wiesbaden, Darm-stadt, Giessen. Érdeklõdni: Ft. Takács Pál, Katho-lische Ungarische Gemeinde, Ludwig-Land-mann-Str. 365, D-60487 Frankfurt. Tel.: 0049-69/24 79 50 21, 069/24795022, fax: 0049-69/97 78 26 84;www.magyar-katolikusok-frankfurt.de,pal.takacs@magyar-katolikusok-frankfurt.de

München-Freisingi Fõegyházmegye:Misézõ helyek: München, Rosenheim, Erding,

Ladshut. Érdeklõdni: Ft. Merka János, MagyarKatolikus Egyházközség – Ungarische Katholis-che Gemeinde, Oberföhringer Str. 40, D-81925München. Tel.: 0049-89/982637, fax: 0049-89/985419. E-mail: info@ungarische-mission.de;www.ungarische-mission.de Nyugdíjas kisegítõ:Ft. Buchmüller István ny. plébános.

Münster-Padeborn-OsnabrückiEgyházmegyék:Misézõ helyek: Hagen, Menden, Osnabrück,

Bielefeld, Marl, Münster, Dortmund, Neukirc-henVluyn. Érdeklõdni: Ft. Bagossy István, Kath.Ung. Mission, Middelfeld 24, D-48157 Münster-Handorf. Tel.: 0049-251/32 65 01; fax: 0049-251/144 29 31. E-mail: ungarische-mission@bistum-muenster.de

Passaui Egyházmegye:Érd.: Ft. Szabó Árpád, Götzendorferstr. 5,

D-94121 Salzweg, Tel.: 0049-8505/1229.Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye:Érdeklõdni: Dr. Tempfli Imre, Ungarische Ka-

tholische Gemeinde, Albert-Schäffle Str. 30,D-70186 Stuttgart, tel.: 0049-711/236 91 90, fax:0049-711/236 73 93, e-mail: mission@stuttgar-ti-katolikusok.de http://www.stuttgarti-katoliku-sok.de, és Ft. Pilis György, Walfischgasse 17,89073 Ulm, tel.: 0049-731/388 561 15, e-mail:gyorgypriest@yahoo.com

Misézõ helyek: Stuttgart, Ulm, Balingen-Frommern, Biberach, Böblingen, Friedrichsha-fen, Eislingen, Heidenheim, Heilbronn-Hork-heim, Ludwigsburg, Munderkingen, Reutlingen,Schwäbisch-Gmünd, Weingarten.

Würzburgi Egyházmegye:Misézõ hely: Würzburg. Érdeklõdni: Ft. Dr.

Koncsik Endre, Domerschulstr. 2, D-97070 Würz-burg. Tel.: 0049-931/38 62 43, fax: 38 64 05.

NORVÉGIAInformáció a magyar nyelvû lelkipásztori

szolgálatról: www.nufo.no/makaoOLASZORSZÁGRóma: Msgr. Dr. Németh László fõlelkész,

a római Szent István Ház igazgatója, Casa diSanto Stefano, Via del Casaletto, 481, I-00151Roma, tel. és fax: 0039/06 6530 796, mobil:0039/348 79 52 165, e-mail: italiamissiohu@gmail.com. Misézõ helyek: Róma – minden hóutolsó vasárnapján 11-kor, S. Maria dell’Orazi-one (Via Giulia, kivéve júl., aug., dec.) és aSzent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszo-nya-kápolnájában minden kedden 8.00-kor. Mi-lánó – minden hó elsõ vasárnapján 16.00-kor,Szalézi oratorium (Via Copernico 9, kivévejan., júl., aug., szept.).

Magyar misék helye: Bologna, Catania,Loreto, Padova, Palermo, Parma, Torino.

Firenze: Mons. Kovács Gergely, Via del Casa-letto, 481; I-00151 Roma, tel.: 0039-06 653 6573,fax: 0039-06 6988 7368, e-mail: gkovacs@tin.it

SVÁJCZürich: Ft. Vizauer Ferenc, Röm. Katholische

Ungarnmission, Winterthurer Str. 135, CH-8057Zürich, tel.: 0041-44/36 23 303, e-mail:f.vizauer@gmx.ch; Misézõ helyek: Zürich, Win-terthur, St. Gallen, Wetzikon-Uster, Schaffhau-sen, Frauenfeld.

Fribourg:Érdeklõdni: Petrovay Zsolt, e-mail:zs.petrovay@bluemail.ch

Genf: Szentmise minden hó 1. és 3. vasárnap-ján 10.30-kor. Tel.: 00 41-22/7910458.

Lausanne: Szentmise minden hó 1. és 3.szombat 18.00-kor. Chapelle Servan, ch. Eugène-Grasset 12, Lausanne.

Bern: Ft. Pál István Röm. Kath. Ungarnmissi-on, Pf. 102, CH-3073 Gümligen. E-mail:info@katolikus.ch; www.ungarnmission.ch

Basel: Ft. Pál István, Röm. Kath. Ungarn-mission, Binninger Str. 45, CH-4123 Allschwil;tel.: 0041/765185440. Szentmise: minden vasár-nap 8.50-kor. www. ungarnmission.ch; a SacréCouer- templomban, Feierabendstr. 68. �

HIRDESSEN AZ ÉLETÜNKBEN

Apró-, házassági-, általános hirdetések betûnként: 0,10 EUR

„Jelige” – postaköltség 5,00 EUR

Üzleti, nyereséges hirdetés betûnként 0,20 EUR

Nagybetûs sorok betûnként 0,40 EUR

Egyszerû, 1 „pontos” keret 10,00 EUR

Kéthasábos hirdetés az összeg kétszerese.

Külön kívánságokat esetenként árazunk.

Egymás utáni háromszori hirdetésnél 10 %, hatszori

hirdetésnél 20 % , illetve egész évi hirdetés esetén 30 %

kedvezményt adunk!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldimagyar lelkipásztori szolgálatért felelõs püspöké-nek irodája: MKPK, Külföldi Magyar Lelkipászto-ri Szolgálat, Dr. Cserháti Ferenc püspök, H-1053Budapest, Papnövelde utca 5–7., tel./fax: 0036-1/266–4515, e-mail: cserhati@ katolikus.hu �

48 éves fiatalos, csinos, utazást, fõzéstszeretõ hölgy megismerkedne hozzá illõ, ko-moly szándékú férfivel. T.: 0049-(0)157 368266 23.

Magyarországon, a Zsóry gyógyfürdõvárosában, a Tisza-tótól 20 km-re, Mezõkö-vesd központjában, felújított családi ház el-adó. T.: 0036-20/450 67 89.

Csongrádon, a Bokros-puszta közelébenkétszobás hétvégi ház akácerdõvel eladó.Irányár: 8500 EUR. Érdeklõdni lehet: 0049-89/368 126 56.

H I R D E T É S E K

ÉLETÜNK

Szerkesztõség és kiadóhivatal:

MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Telefon: (0049) 89/98 26 37Telefax: (0049) 89/98 54 19

E-mail: eletuenk@ungarische-mission.dewww.ungarische-mission.de

*

Fõszerkesztõ: dr. Cserháti FerencFelelõs kiadó: Merka János

Felelõs szerkesztõ: Czoborczy BenceA szerkesztõbizottság tagjai:

Ramsay Gyõzõ,Vincze András

*Redaktion und Herausgeber:

UNGARISCHE KATHOLISCHE GEMEINDEOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Verantwortlicher Herausgeber: Merka JánosTelefon: (0049) 89/98 26 37Telefax: (0049) 89/98 54 19

E-mail: eletuenk@ungarische-mission.de*

Abonnement für ein Jahr: 20 EUR11 Exemplare

nach Übersee mit Luftpost USD 60

*ELÕFIZETÉS:

Az Életünket a helyi magyar lelkészek terjesztik,

õk küldik szét, náluk is kell elõfizetni!Tengerentúlra, vagy ahol nincs magyar lelkész,

oda a kiadóhivatal küldi az újságot.

1 példány ára: 2 EURElõfizetési ár egy évre: 20 EUR

Tengerentúlra US$ 60

BANKSZÁMLÁNK:Ungarische Katholische Gemeinde

Sonderkonto „ÉLETÜNK”.

Postbank MünchenKonto-Nr.: 606 50-803 – BLZ 700 100 80

IBAN DE16 7001 0080 0060 6508 03BIC PBNKDEFF

*Erscheint 11 mal im Jahr.

Satz: ÉLETÜNK*

Druck: AMPER DRUCK GmbHAm Fohlenhof 5.

82256 Fürstenfeldbruck

*Beilagenhinweis: Dieser Auflage liegtzeitweise ein RUNDSCHREIBEN bei.

A KIADVÁNYHOZ KÖRLEVELETMELLÉKELTÜNK.

Keresztelés: Tepfenhart-Lengyel JuliaHannah, S. Axel és T.-L. Aliz kisleányajúnius 16-án; Silaghi Alexandru Gabriel,S. Ioan és S. Maria kisfia június 23-án;Blum Sarah Veronika, B. Matthias ésB.-V. Ágnes kisleánya augusztus 18-án;Felber Evelyn, F. Josif és F. Natalie kisle-ánya, valamint Niegemann Maria Claire,N. Ralf és N. Tünde kisleánya szeptember8-án; Egrenji Amelie, E. Endre és E. And-rea kisleánya szeptember 15-én; SzántóLuisa és Szántó Marie, Sz. Péter és Sz.Anja kisleányai október 6-án a müncheniDamenstift-templomban részesültek akeresztség szentségében.

Halottunk: Tasnádi József 81 évesenhunyt el, temetése július 5-én a rosenheimitemetõben volt. Nyugodjék békében! �

M Á R I A R Á D I Ó S O KT A L Á L K O Z Ó J A

D É L V I D É K E NA délvidéki doroszlói Mária-kegyhe-

lyen tartották meg a Mária Rádió imacso-portjainak éves találkozóját október 5-én.Szép számban összejöttek az imacsoporttagjai, akik elõbb közösen imádkozták arózsafüzért a kegyhely õre, Verebélyi Ár-pád vezetésével, majd részt vettek a hála-adó szentmisén, amelyet Pénzes Jánosszabadkai püspök mutatott be a kegy-templomban. Palatinus István igazgatóköszöntötte a résztvevõket, és kiemelte,hogy idén tízéves intézményük volt az el-sõ magyar nyelvû Mária Rádió. �

AZ ÉLET KÖNYVÉBÕL

H E R C Z E G F E R E N CS Z O B R A

A két világháború közötti korszakegyik legelismertebb, késõbb – napja-inkig – elfeledett írójára, Herczeg Fe-rencre emlékeztek születésnapján azegykori nyaralóházának helyet adóBadacsonytördemicen. Herczeg Fe-renc jómódú verseci sváb családbólszármazott, s százötven éve, 1863. szep-tember 22-án született. Sikeres szerzõ-ként évtizedekig õ szerkesztette a szín-vonalas Új Idõk címû irodalmi hetila-pot. Tagjai sorába fogadta a MagyarTudományos Akadémia, s elnökévéválasztotta Magyar Revíziós Liga.Herczeg programja a következõ volt:revíziót – de békésen.

Az élet kapuja címû regénye alap-ján 1925-ben, majd még két alkalom-mal Nobel-díjra terjesztette föl azAkadémia. Herczeg ebben a regényé-ben Bakócz Tamás esztergomi érsekéletének legérdekesebb korszakát dol-gozta fel.

Törley Mária szobrászmûvész az egy-kori írófejedelem portréját különlegesérzékenységgel formázta meg. Az avatá-son Takaró Mihály irodalomtörténészméltatta Herczeg életmûvét, s HirtlingIstván színmûvész olvasott fel részlete-ket Herczeg emlékirataiból.

(elmer)

ARGENTIN FILMFERENC PÁPÁRÓLEgy pap története címmel Argentíná-

ban filmet készítenek Ferenc pápa életérõl.„Nem életrajzi filmet akarok készíteni,amely a pápa életének fõbb eseményeit so-rolná fel, sokkal inkább a belsõ világát sze-retném megmutatni: azt, ahogyan követteIsten hívását, és ahogyan egyensúlyba he-lyezte magában a hitet és a rációt” – mond-ta nyilatkozatában Alejandro Agresti ren-dezõ. A film azzal fog kezdõdni, hogyXVI. Benedek lemondása után Bergogliobíboros Rómába utazik a konklávéra, éle-tének korábbi eseményei pedig visszate-kintés formájában kerülnek elõ. �