XXXI. évfolyam, 8-9. szám 2008. augusztus – szeptember

Felbolydult a mûvelõdési központparkolója augusztus 29-én, mertegymás után érkeztek a rallye részt-

vevõi, politikusok, üzletemberek és cég-vezetõk a narancssárga színû Audikkal.A rallye útvonalának egyik állomása márévek óta Paks, mert az atomerõmû kezde-tektõl fogva támogatja ezt a látványos ren-dezvényt. Erre az alkalomra kiadtak aszervezõk egy programfüzetet is, amely-ben Regõczi Attila fõszervezõ így nyilat-kozik: "Beigazolódott rendezõi jövõké-pem, de mindenekelõtt az, hogy tartósanmagunk mellé tudtunk állítani neves po-litikusokat, borászokat, újságírókat, nemutolsósorban az ország gazdasági életé-ben meghatározó szerepet játszó vállalko-zások tulajdonosait, vezetõit, hogy évrõl-évre bebarangoljuk gyönyörû boros vidé-keinket.

A XIII. Magyar Borok Útja Rallye szá-mos jellegzetességgel, sajátossággal írjabe magát rendezvényünk történetébe. Atavalyi programunkat, útvonalunkategyedi módon úgy ismételjük meg, hogyjó didakta módjára most "visszafelé" ol-vassuk. A rallye útvonala idén: Budapest-Paks-Szekszárd-Zalakaros-Marcali-Gyõr-Pannonhalma-Balatonfüred-Budapest.

A minõség randevúja a rallye abban a

tekintetben is, hogy a világ autós ipará-nak egyik éllovasa, az Audi nem fukarko-dott csúcstechnikával elõrukkolni. Az ideiverseny mezõnye-minden egyes résztve-võje-egyformán narancssárga színû AudiTT Coupé autókban bizonyíthatta ráter-mettségét, leleményét, ügyességét.

A 120 db. egyforma autó elsõ állomásaPaks volt, ahol a Városi Mûvelõdési Köz-pont parkolójában szlalom versenyen bi-zonyíthattak a versenyzõk.

AXIII. Magyar Borok Útja Rallye fõvéd-nöke az MVM Zrt., arany fokozatú támo-

gatója - többek között - a Paksi Atomerõ-mû Zrt. volt.

A rallye egyik résztvevõje Mártha Im-re, az MVM Zrt. vezérigazgatója, aki amár említett kiadványban így nyilatko-zott: Szimpatikus számomra a rallye ket-tõs missziója, a vezetési kultúra javítása,és a magyar borkultúra népszerûsítése. A96-os rajtszámmal érkezõ Mártha Imrekellemesen érezte magát Paksra érkezé-sekor, a szlalom pályára magával vitteMittler Istvánt, a PA Zrt. kommunikációsfõosztályvezetõjét is.

Cseh diplomaták látogatásaJ

aromir Plísek, Csehország magyaror-szági nagykövete Václav Bartuskaenergiaügyi nagykövet valamint

Csémy Tamás kereskedelmi tanácsos tár-saságában 2008. július 11-én tájékozódólátogatásra érkezett a paksi atomerõmûbe.

A vendégeket Hamvas István mûszakivezérigazgató-helyettes, Pekárik Géza mû-szaki igazgató és Mittler István kommuni-kációs fõosztályvezetõ fogadta. A megbe-szélésen a vendéglátók tájékoztatták anagykövetet a paksi atomerõmû hazai vil-lamosenergia-termelésben betöltött meg-határozó szerepérõl, gazdasági súlyáról,jelentõségérõl. Szó esett a társaság elõtt ál-ló stratégiai célokról, a vállalat jövõképérõl.

Vendégeink aláhúzták: a Cseh Köztár-saság a jövõben is kiemelt jelentõségettulajdonít az atomenergiának, és reálisopcióként számol a termelõi kapacitásokbõvítésével. A felek egyetértettek abban,hogy nukleáris erõmûveik a következõévtizedben is fontos szerepet töltenek ma-jd be országaik ellátásbiztonságában.

Az eszmecserét követõen a cseh vendé-gek üzemlátogatáson vettek részt.

Jari Vilén, Finnország nagykövetének ve-zetésével tíztagú delegáció látogatott el2008. július 9-én a paksi atomerõmûbe. Atájékozódó látogatáson vendégül látottskandináv csoport tagjai között voltak aFORTUM - atomerõmûves érdekeltséggelis rendelkezõ - cégcsoport vezetõi is.

A vendégeket Kovács József vezérigaz-gató és a cégvezetés tagjai fogadták.

A megbeszélésen a vendéglátók tájé-koztatták a nagykövetet a cég tevékenysé-gérõl, a hazai villamosenergia-termelés-ben betöltött meghatározó szerepérõl, jö-võképérõl. A tanácskozáson szó esettFinnország nukleáris energiával kapcso-latos terveirõl, az atomenergia ottani elfo-gadottságáról és a gazdasági életben be-töltött szerepérõl. A felek kicserélték ezentémákat érintõ tapasztalataikat, majd eztkövetõen a finn vendégek üzemlátogatá-son vettek részt.

Paksra figyeltismét

a sakkvilág

Ahazai versenyzõk számára nem ho-zott sikert az idei Marx György sakkemlékverseny, az olimpiára készülõ

Berkes Ferenc harmadik helyen zárt. ÁcsPéter pedig, aki tanulmányaira koncent-rál, hatodik lett. Egyébként a papírformaszerint alakult a végeredmény: a legesé-lyesebbnek tartott Maxime Vachier-La-grave nyerte a tornát.

Minden eddiginél erõsebb volt a me-zõny a hatodik alkalommal meghirdetettMarx György emlékversenyen, amelyetjúlius 24-e és augusztus 4-e között Paksonrendeztek. Maxime Vachier-Lagrave fran-cia bajnok, Gabriel Sargissian kétszeresörmény bajnok, Alexander Beliavskytöbbszörös olimpiai bajnok, szovjet baj-nok és Daniel Stellwagen kétszeres hol-land bajnok, illetve az ASE két nagymes-tere, Berkes Ferenc és Ács Péter ült asz-talhoz az emlékversenyen.

Kállai Gábor a Magyar Sakkszövetségszakmai igazgatója az ünnepélyes ered-ményhirdetésen kiválónak értékelte a szer-vezést és a színvonalat. Süli János a ver-senyt finanszírozó Paksi Atomerõmû Zrt.üzemviteli igazgatója azt emelte ki, hogy aversenynek köszönhetõen a sakk és a sportiránt érdeklõdõk Paksra figyeltek, a fiata-loknak pedig lehetõségük volt arra, hogy asportág nagyjaival egy versenyen játsza-nak, hiszen a szupertorna mellett több ver-seny is indult népes mezõnnyel. Az inter-neten naponta több ezer ember követte élõ-ben a játszmákat, a torna hírei, játszmái fel-kerültek a legnagyobb sakkportálokra.

A VI. Marx György emlékverseny az elõ-zõleg esélyesnek kikiáltott francia MaximeVachier-Lagrave sikerével fejezõdött be. A 18éves nagymester veretlenül, egypontos elõny-nyel nyerte a tornát. Vidéki Sándor szerve-zõ értékelése szerint, a bajnok teljesen meg-érdemelte a sikert. Magabiztosan, kiegyen-súlyozottan játszott, õ hibázott a legkeveseb-bet. A szerencsével sem állt hadilábon. Má-sodik a nagymesterverseny doyenjének ti-tulált, szlovén színekben induló Alekszan-der Beljavszkij lett, akit az ASE játékosa,Berkes Ferenc követett ötven százalékos tel-jesítményével. Az örmény Gabriel Szar-giszjan utolsó játéknapon szerezett egyetlengyõzelme a negyedik helyre volt elég. Õt aholland Daniel Stellwagen követte, majd acímvédõ Ács Péter, akinek játékán nyomotthagyott az, hogy mostanság jobbára a tanu-lásra koncentrált. Berkes Ferenc többet vártmagától annak ellenére, hogy rendkívülerõs volt a mezõny. Arra viszont remek al-kalmat kínált, hogy az olimpiára készülvefeltérképezze hibáit, hiányosságait.

A kísérõprogramként hirdetett villámversenyt 15 résztvevõ közül Pataki Gyõzõnyerte, a 22 résztvevõs rapid versenytKrutti Valér. A gyermekversenyen tizen-hatan ültek asztalhoz, legeredményesebbDankházi András volt, a legeredménye-sebb kislány pedig Marjanovics Annamá-ria. A nyílt verseny 46 sportoló közül Sza-bolcsi János nyerte, a legeredményesebbhölgy Németh Henrietta, a legeredménye-sebb 14 év alatti: Tóth Gergely volt.

XIII. Magyar Borok Útja Rallye 2008. augusztus 29-31.

Finn vendégek a paksi atomerõmûben

F.:

Wo

lln

er

2 2008. augusztus – szeptember

PA Zrt. - TEIT találkozóAmerikában is számítanak az atomenergiáraA Florida Power&Light (FPL) képviselői

arról tájékoztatták az állam hatóságá-

nak vezetőit, hogy szerintük az atom-

energiát ugyanúgy megújuló energiá-

nak kellene tekinteni, mint a nap- és

szélenergiát. Úgy gondolom, hogy cé-

lunk és szándékunk az, hogy minél na-

gyobb hatást gyakoroljunk az üvegház-

hatású gázokra - nyilatkozta Eric E.

Silagy, az FPL fejlesztésekért felelős ve-

zetője. A vezető így kívánta magyarázni,

hogy miért kellene Florida közüzemi

szolgáltatásokért felelős bizottságának

újragondolnia a definíciót. Mivel az

atomerőművek kémiailag nem égetnek

el üzemanyagot, virtuálisan nem lég-

szennyezők és nem járulnak hozzá a

globális felmelegedéshez.

Florida állam kormányzója, Charlie

Crist új célkitűzésként 20 %-os meg-

újuló részarányt szeretne előirányozni

2020-ra, míg a közüzemi szolgáltatók

szakemberei ugyanezt a részesedést

2050-re látja megvalósíthatónak.

Eric Silagy szerint az FPL 2030-ra 30

% zöld energiát tudna értékesíteni, ha

az atomenergiát megújuló energiafor-

rásnak tekintenék. A jelenlegi floridai

értelmezés szerint megújulónak szá-

mít az etanol, a biodízel, a biomasz-

sza, a biogáz, a hidrogén-üzemanyag-

cella, az óceáni energia, a hidrogén,

a napsugárzás, a vízenergia, a szél és

a geotermikus energia - a listán az

atomenergia nem szerepel.

Az FPL öt atomerőművet tulajdonol és

üzemeltet az államban, és ezek a cég

energiamérlegében 19 %-ot jelente-

nek. Tavalyi cégbejelentés szerint

másfél milliárd dollárt fordítanak két

új reaktor építésére a Turkey Point te-

lephelyen (Miami-Dude megye), illet-

ve a St. Lucy telephelyen üzemelő két

blokk fejlesztésére. Azt is tudni kell,

hogy az FPL soha nem épített még

naperőművet, de anyacége (FPL

Group) tulajdonában és üzemelteté-

sében van a világ legnagyobb szoláris

erőműve (California, Mojave sivatag).

A bizottság júliusban egyhangúan

döntött arról, hogy a cég naperőműve-

ket építsen Martin, DeSoto és Brevard

megyékben. A projektek összköltsége

688 millió dollárra tehető, és várható-

an 2008 végén megindul az építkezés

a helyszíneken.

Új orosz atomerõmûa BaltikumbanA Rosatom most kapott engedélyt

összesen 2400 MW-nyi teljesítményű

blokkok építésére Kalinyingrád térsé-

gében (ez Oroszország különálló terü-

lete, nyugatra a három balti kisállam-

tól). A Rosatom Társaság vezetője,

Szergej Kirijenko által aláírt rendelet

azonnal hatályba is lépett, és rendel-

kezik az előkészítő munkálatok 2009-

es megkezdéséről. Ez a dokumentum

azt követően született meg, hogy ápri-

lisban a vezető együttműködési meg-

állapodást írt alá Georgij Boosszal, a

térség kormányzójával.

Habár eredetileg a Kalinyingrád (má-

sik nevén Balti) Atomerőmű eredeti-

leg két AES-92 blokkal épült volna

meg (2x1000 MW, VVER), a mostani

elképzelések szerint a modernebb és

nagyobb teljesítményű AES-2006

blokkok kerülnek ide (2x1200 MW,

VVER). Szintén jelentős változás,

hogy egy évvel korábbra, 2015-re te-

szik az első blokk indítását.

Miközben a villamos energia legfőbb

vásárlója az orosz nemzeti cég

(Rosenergoatom) lesz, teljesen racio-

nálisnak tekinthető a szomszédos or-

szágokba történő export is. A legnyil-

vánvalóbb partner Lengyelország le-

het, de Németországba és Szentpé-

tervárra történő szállítás is szóba jö-

het. Az új telephely közvetlen riválisa

lehet a Litvániában bezárandó

Ignalina-2 blokk helyébe lépő

Visaginas egységnek. Ez utóbbi építé-

sét Litvánia, Lettország, Észtország és

Lengyelország szorgalmazza.

Forrás: 1NuclearPlace

Varga József

2008.augusztus 4-én Pakson ta-lálkozott az atomerõmû fel-

sõ vezetése az erõmû környezetében talál-ható települések polgármestereivel. A ta-lálkozó résztvevõit Kovács József a PaksiAtomerõmû Zrt. (PA Zrt.) vezérigazgató-ja köszöntötte. Ezután Török Gusztáv aTársadalmi Ellenõrzõ és Információs Tár-sulás (TEIT) elnöke ismertette a TEIT ésa PA Zrt. között megkötött szerzõdés tar-talmát. A megállapodás értelmében apaksi atomerõmû 2008. évben 90 millióforintot biztosít a TEIT számára, amelyösszeget a települések többek között la-kossági tájékoztatásra, információs kiad-ványok megjelentetésére és településfej-lesztésre fordíthatnak.

Ezt követõen Kovács József vezérigaz-gató és Hamvas István mûszaki vezér-igazgató-helyettes beszélt az atomerõmûaktuális feladatairól, kiemelve a teljesít-ménynövelés és az üzemidõ-hosszabbításjelenlegi helyzetét. Süli János üzemviteliigazgató és Pekárik Géza mûszaki igazga-tó szakterületük elsõ féléves tevékenysé-gét ismertették.

Molnár László gazdasági vezérigazga-tó-helyettes javaslatára az atomerõmû ve-zetõségének néhány tagjából, illetve azönkormányzati társulás elnökségénekképviselõibõl bizottságot állítanak fel,amely az atomerõmû és a térség együtt-mûködési rendszerének a fejlesztésén fogdolgozni.

A résztvevõk megállapodtak abban,hogy a jövõben negyedévente ismét talál-koznak, hogy megvitassák a legfontosabbkérdéseket. D. Cs.

Szekszárdielismerés az

atomerõmûnek

Szekszárd városa az augusztus 20-iünnepségét a Mûvészetek Házábanrendezte, ahol átadták a Pro Urbe

Szekszárd díjakat, a Közjóért kitüntetõ dí-jakat és a Szekszárd javáért kitüntetõcímeket. Ez utóbbit négy cég kapta meg,köztük a PA Zrt. is. Az ünnepségen SüliJános üzemviteli igazgató vette át amegtisztelõ címmel járó oklevelet.

Háromszáz évvel az után, hogy Lipótcsászár pecséthasználati jogot Tol-na vármegyének adományozott,

megrendezték Tolnában az elsõ megye-napot. A rendezvénybõl hagyomány lett.Az idei, tizedik program egyik helyszínePaks volt.

Lipót császár1699-ben adományoztaa pecséthasználati jogot Tolna várme-gyének, s ezzel megindulhatott a me-gyei közigazgatás török idõk utáni fej-lõdése. Tolna Megye Önkormányzata eközigazgatási jelentõségû eseményreemlékezve rendezi meg minden évbenmegyenapját szeptember elsején. Azidei program a reneszánsz jegyében zaj-lott, az ünnepi közgyûlés helyszínénekkiválasztásában is ez játszott szerepet,

Ozorai Pipo vá-rában tartottákaz ünnepséget,ahol díjazták ak i e m e l k e d õmunkát végzõközalkalmazot-takat, tisztvise-lõket és civile-ket. Az ünnepimegyegyûléstmegelõzõ hét-

végén a megye települései Pakson talál-koztak. A délelõtti pörköltfõzõ verse-nyen közel félszáz település csapataversengett, a délutáni reneszánsz vetél-kedõn pedig nyolc. A megye városai akörnyezõ községekkel társultak erre afeladatra. A gyõztes itt Paks Németkér-rel, Pusztahencsével és Sárszentlõrinc-cel közös csapata lett, a fõzõversenyenpedig Iregszemcse diadalmaskodott.

A megye különféle pontjairól érkezõvendégek szórakoztatásáról a Pro Artisiskola növendékei és Jack-ki együttes gon-doskodott, arról pedig, hogy a gyerekek seunatkozzanak, a Mesevár óvoda pedagó-gusai és segítõik.

Dr. Puskás Imre a megyei közgyûléselnöke elmondta, elsõ ízben fordult elõ,hogy szponzorok álltak a rendezvénymögé. A Paksi Atomerõmû Zrt. és a me-gyei önkormányzat számlavezetõje, azOTP Bank Zrt. segítségének köszönhe-tõen a megyenapra elkülönített keretelegendõ volt a programok finanszíro-zására.

Vida Tünde

Pakson vendégeskedett Tolna megye

ImpresszumAtomerõmû

Kiadja: a Paksi Atomerőmű ZártkörűenMűködő Részvénytársaság

Felelõs kiadó: Kovács József vezérigazgatóNyomdai elõállítás: AS-Nyomda Kft.

Szilárdi üzem, 6000 Kecskemét,Mindszenti krt. 63.

Felelõs vezetõ: Boros GáborSzerzõdésszám: 4600002419Fõszerkesztõ: Beregnyei Miklós

e-mail: beregnyei@npp.huFõszerkesztõ-helyettes: Lovászi ZoltánnéA szerkesztõség tagjai: Enyedi Bernadett,

Gyöngyösiné Nyul Petra, Gyulai János,Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz

Zoltán, Sipos László, Wollner PálTördelés: Fazekas András

Szerkesztõség címe: Paksi AtomerőműZrt. Tájékoztató és Látogatóközpont,

7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431,telefax: 1/ 355-7280

Internet: www.npp.hu, www.atomeromu.huF.:

V.

T.

2008. augusztus – szeptember 3

Országos tiszti fõorvostett látogatást az atomerõmûbenAugusztus 7-én dr.

Falus Ferenc or-

szágos tiszti főor-

vos rövid látoga-

tásra érkezett az

atomerőműbe, Ko-

vács József vezér-

igazgató úrhoz. Az

Állami Népegész-

ségügyi és Tisztior-

vosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatala

(ÁNTSZ OTH) vezető szakemberét az OTH-tól

dr. Faludi Gábor és az ÁNTSZ Dél-Dunántúli

Regionális Igazgatóságától dr. Németh Lídia,

a regionális tiszti főorvos helyettese kísérte

el. A vendégek az ÁNTSZ szekszárdi központ-

jában tervezett látogatásuk előtt érkeztek az

atomerőműbe, ahol Kovács József vezérigaz-

gató fogadta őket. Vezérigazgató úr tájékoz-

tatást adott számukra az atomerőmű jelenle-

gi helyzetéről, terveiről és termelési eredmé-

nyeiről. Szó esett néhány olyan témáról is,

ami az ÁNTSZ tevékenységéhez kapcsolódik

és az atomerőművet is érinti. Ilyen volt példá-

ul a madárinfluenzával kapcsolatos

pandémiás felkészülés, amit szakmai szem-

pontból Magyarországon az ÁNTSZ alapoz

meg, és amivel az atomerőmű is foglalkozik.

Elhangzott a találkozón, hogy tervezés tekin-

tetében az erőmű is támaszkodni kíván arra

az útmutatóra, ami jelenleg az Egészségügyi

Minisztérium, ill. annak háttérintézménye, az

ÁNTSZ kidolgozása alatt áll.

A személyes beszélgetést követően erőmű

látogatáson vettek részt a vendégek, mely

ezúttal eltért a szokásos látogatói útvonal-

tól. Az egészségügyi hivatal szakemberei

Radnóti István biztonsági igazgató vezeté-

sével az atomerőműnek, mint telephelynek

az elhelyezkedését, határait, beépítettségét

tekintették meg, és módjuk nyílt az erőmű fő

technológiai folyamatainak vizuális megis-

merésére is. Az erőműben tett aránylag rö-

vid ideig tartó program befejeztével az or-

szágos tiszti főorvos meghívást kapott egy

részletesebb és több időt igénylő erőmű lá-

togatásra. Lovásziné Anna

Nukleáris energetikai kezdeményezésekaz Európai Unióban

Az energiaellátás biztosítása és biz-tonsága fontos téma az EurópaiUnióban. Az utóbbi idõben tapasz-talható az érdeklõdés fokozódása anukleáris energia iránt, ez annaktudható be, hogy az atomenergiaadhat választ Európának az egyreszûkösebben rendelkezésre állóenergiahordozók és a klímaváltozásmiatti kihívásokra.

Az EU-25 országai különbözõ módonviszonyulnak az atomenergiához.Több ország támogatja használatát

(pl. Csehország, Egyesült Királyság, Fran-ciaország, Finnország, Magyarország,Szlovákia és több egyéb ország), másokingadoznak a kérdés megítélésében (pl.Németország, Svédország), csak egyetlenország, Ausztria vall teljesen antinukleá-ris nézeteket. Európa energiaigénye fo-lyamatosan nõ. Az alábbi ábra is alátá-masztja, hogy az Európai Unióban mégmindig az atomenergia a villamosener-gia-termelés legnagyobb forrása.

A szakértõk véleménye szerint ez a jö-võben sem fog változni, és a nukleárisenergia továbbra is az energiatermelésfontos eleme marad. Jelenleg a fejlõdésmeghatározó iránya a meglévõ reaktoroküzemidejének meghosszabbítása és tel-jesítményének növelése.

Az Európai Unió által a közelmúltbankészített közvélemény-kutatás szerint azegyes tagországokban nagymértékben el-tér az atomenergia támogatóinak és ellen-zõinek tábora. Magyarországon a megkér-dezettek 67%-a szerint az atomenergiarészarányát az energiatermelésben megkell tartani illetve növelni kellene. Az ellen-zõk nagy része úgy gondolja, hogy megvál-toztatná állásfoglalását, ha a radioaktívhulladékok kérdését megoldottnak látná.

Az Európai Uniós Parlament képviselõ-inek egy része is az atomenergia mellett

áll, 2007-ben Alejo Vidal-Quadras, az Eu-rópai Parlament alelnöke kijelentette: „Azatomenergia egyre inkább meghatározószerepet játszik a széndioxid-mentesenergiatermelésben, az Európai Unió klí-ma- és energiapolitikában 2012-ig és aztkövetõen.” Herczog Edit, európai parla-menti képviselõ hozzáfûzte, hogy egyet-len energiaforrást sem nélkülözhetünkpusztán politikai vagy ideológiai okokból.Ez a hozzáállás lendületet adhat az újblokkok építésének, ezzel új munkahe-lyeket létesítve.

Az Európai Bizottság kezdeményezésé-re 2007-ben létrehoztak egy fórumot,hogy segítsék a párbeszédet az atomener-gia már-már tabunak számító témájáról.Ez az ENEF (European Nuclear EnergyForum) egy nyílt, ideológiamentes vitafó-rum, amely azt hivatott tisztázni, hogyansegítheti az atomenergia az Unió jövõbe-li energiaellátását.

A másik fontos EU kezdeményezés aHigh-level Group on Competitiveness, En-ergy and the Environment (HLG), a ver-senyképességgel, az energiával és a kör-

nyezettel foglalkozó magas szintû munka-csoport, tanácsokat ad az Európai Bizott-ságnak, illetve biztosítja az elõbb említetthárom terület közötti integrációt (ver-senyképesség, energia és környezet). Se-gíti a politika és a törvényi szabályozásikezdeményezések közötti koordinációt,hozzájárul egy stabil és kiszámítható sza-bályozási keret kialakításához az említettterületeken.

A harmadik kezdeményezés a Sustain-able Nuclear Energy Technology Platform(SNE-TP) az európai atomenergetikai ku-tatási és fejlesztési együttmûködés ösz-tönzését és megerõsítését szolgálja. Céljafenntartható és biztonságos nukleáristechnológiák kifejlesztése a gazdasági tel-jesítmény fejlõdése érdekében. Fontos cél-kitûzés továbbá az oktatás és továbbkép-zés fejlesztése és a tudományos kutatásinfrastruktúrájának konszolidálása azért,hogy Európa vezetõ pozíciót tölthessen bea nukleáris energia szektorban.

A fenti kezdeményezések létrejöttébenmeghatározó szerepet játszott az EurópaiAtomfórum (FORATOM) amely feladatá-

nak tekinti a tájékoztatást és a szakértõitevékenység biztosítását nukleáris kérdé-sekben, valamint, hogy képviselje az eu-rópai nukleáris ipart az Unió intézménye-iben. Nagy jelentõséggel bír, hogy a Ma-gyar Atomfórum Egyesület (MAE) tagja aFORATOM szervezetének. A MAE törek-szik az atomenergiával kapcsolatos tájé-koztatás javítására, legfontosabb alapel-vei a szakszerûség, nyíltság és felelõsség.

Az Európai Bizottság 2007. január 10-én mutatott be egy energiapolitikáról szó-ló tervet. A célja 2020-ra 20 százalékkalcsökkenteni az üvegházhatást kiváltó gá-zok kibocsátását, 20 százalékkal kellemelni a megújuló energia részesedésétés az energiahatékonyságot szintén 20százalékkal kell javítani. Az európai ener-giapolitika három központi célkitûzése afenntartható fejlõdés, versenyképesség ésaz ellátás biztonsága. Hátráltató tényezõka célok megvalósításában: az importfüg-gõség folyamatos növekedése, az olaj- ésgázárak emelkedése, az energia iránti glo-bális kereslet rohamos emelkedése és ég-hajlatunk melegedése. A legfontosabbprobléma ezen a területen, hogy Európamég nem alakított ki teljesen egységesenergiapolitikát. Ennek megvalósulása-kor az EU-nak nyíltan ki kellene állnia anukleáris energia, mint versenyképes,biztonságos, megbízható és klímabarátenergiaforrás mellett.

Az Európai Unió támogatja az energia-piac fejlõdését, egységesülését, de ehheza tagországok pozitív hozzájárulása isszükséges. Véleményem szerint szükségvan a Paksi Atomerõmû Zrt. további fej-lesztésére, bõvítésére, amely nem csakaz energiapolitika hasznát szolgálja, ha-nem, mint egy spill-over hatásként, át-csordul a társadalmi szférába is és növe-li annak kohézióját.

Kungl Adrienngyakornok, Pannon Egyetem (Veszprém) II. éves hallgató

Finn vendégeka Sárgödör

téren2008. július 09-én a Paksi FinnLandia Köra Sárgödör téren látta vendégül a Paksontartózkodó finn vendégeket.

A paksi atomerõmûben tett látogatásu-kat követõen a vendégek megismerkedteka város nevezetességeivel.

Jari Vilén, Finnország budapesti nagy-követének vezetésével tíztagú delegációlátogatott el a Paksra. A tájékozódó láto-gatáson vendégül látott skandináv cso-port tagjai között voltak a FORTUM -atomerõmûves érdekeltséggel is rendel-kezõ - cégcsoport vezetõi is. A FinnLandiaBaráti kör nevében Dr Blazsek Balázs el-nök, Arvo Vuorenmaa részére okleveletnyújtott át, akinek személye nagyban hoz-zájárult a Loviisai és Paksi Finn-MagyarBaráti kör eredményes és sikeres mûkö-déséhez. Wollner Pál

Gastroblues, tizenhatodszor

Minden eddiginél gazdagabb zenei ésgasztronómiai választékkal várták a 16.Paksi Nemzetközi Gastroblues Fesztivál-ra az érdeklõdõket. A július 1-6. közöttinagyszabású rendezvényt négy helyszí-nen tartották meg, a kiváló zenei kínálatmellett fõzõversenyek és sporttalálkozókszínesítették a programot.

A Paksi Atomerõmû Zrt. mellett a Sze-rencsejáték Zrt. kiemelt fõszponzora volta rendezvénynek.

Az idei zenei kínálat a korábbi éveknélsokszínûbb, szélesebb körû volt. A blues-tól a funkyn és a jazz-rockon át a rockand rollig mindenki megtalálhatta a ked-venc stílusát.

Itt volt a British Blues Quintet, eljöttCliff Moore, Saffron Monkey. Láthattuk afesztivál színpadán Erja Lyytinen-t is.

A finn Erja Lyytinen bluesgitáros hölgy

Paksra saját zenekarával érkezett.A fesztivál gasztronómiai részének Ko-

vács János mesterszakács volt a gazdája.Ebben az évben a szervezõk az ellátásraés a versenyeztetésre helyezték a hang-súlyt. A halászléfõzõ versenyen készültételeket neves zsûri bírálta el, és az ízekenkívül fontos szerepet kapott az ételkészí-tési környezet is.

A Borbarát találkozó résztvevõi a leg-jobb borokból kóstolhattak, köszönhetõena történelmi és a határon túli borvidékekborászainak.

A foci sem maradt el, a testvérvárosiGalánta és a helyi önkormányzat csapa-tai ismét megmérkõztek egymással.

A fesztivált szervezõ Gárdai György tö-retlen munkájának köszönhetõ az, hogyaz országhatárokon is túlmutató jelentõ-ségû lett a Gastroblues. Wollner Pál

Fõtitkári látogatás az atomerõmûben

A Magyar Tudományos Akadémia új fõtitkára, dr. Németh Tamás tisztelgõ látogatást tettaz erõmûben július 17-én. A fõtitkárt elkísérte dr. Gadó János, a KFKI igazgatója, dr.Schweitzer Ferenc, a Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatója, és fõosztályvezetõje ,Banczerowski Januszné. A vendégeket Kovács József vezérigazgató tájékoztatta az erõ-mû elõtt álló feladatokról, majd Süli János üzemviteli igazgató mutatta be az üzemet.

F.:

W.

P.

F.: W. P.

4 2008. augusztus – szeptember

Ünnepelve fogadta városunk apra-ja-nagyja a pekingi olimpiáról ha-zaérkezõ négy paksi sportolót: Mé-száros Anett és Bor Barna cselgán-csozókat, Kozmann György kenustés Boros Gergely kajakost. Mindenok megvolt az ünneplésre, hiszentúl azon, hogy olimpián indulni ön-magában is hatalmas eredmény,még egy gyönyörû bronzérem is ha-zakerült.

Sportolóinak teljesítményén túlme-nõen Paks arra is méltán büszke,hogy - amint ez a köszöntõ beszé-

dekben is megfogalmazódott - kis közös-ségként nagy versenyzõket tudott kine-velni, méreteihez képest imponálóan ma-gas arányban képviseltetve magát mindaz olimpiai delegáltak, mind pedig azeredményeken osztozók között.

Valóban, Kozmann Gyuri bronzérmemellett komoly eredményt jelent Mészá-ros Anett hetedik helyezése, de tisztelet-re méltó teljesítmény áll Bor Barna és

Boros Gergely puszta kijutása mögött is.Aki nem volt még az élsport közelében,nehezen tudja elképzelni azt az ember-telen erõfeszítést, ami végigkíséri azolimpiai küzdelmeket, a kvalifikációtól adöntõkig. Kegyetlen sajátossága ennek avilágnak, hogy csak egy gyõztes lehet,holott ugyanaz az elképesztõen keményedzésmunka áll a többedik helyezés mö-gött is (az emlékezetbõl pedig már az

ezüstösök nevei is méltatlanul hamar ki-hullnak, nemhogy a hátrébb végzette-kéi). Stílszerû példaként említhetõ itt azolimpiára tartalékként kiutazó BorosGergely mûfaja, a kajak egyesek 500 mé-teres fináléja. Ebben jóformán egy má-sodpercen belül beért az egész mezõny,azaz az elsõ és az utolsó helyezett közöttegy másodpercnyi különbség döntött.Lényegében ugyanazt a teljesítményt

nyújtotta tehát mindenki, de csak egyva-laki örülhetett. Az is kitûnik ebbõl, hogyvan bizonyos lutri-jellege a dolognak,méghozzá nem is csekély. Ez pedig Pe-kingben nem igazán a mieinknek kedve-zett. Mindazonáltal a most érem nélkülvégzõk még pályafutásuk elején járnak.Elsõ olimpiájukon szerzett tapasztalata-ik semmiképpen sem hiábavalók: az el-következõ világversenyeken, vagy akár a

négy év múlva rendezendõ londoni játé-kokon kamatozhatnak.

Kozmann Gyuri viszont már ezen azolimpián is csodálatos eredményt ért el,amiért duplán gratuláció illeti. Egyrésztmagáért a bronzos sportteljesítményért,aminek nagysága a fentiek fényébennem szorul további kommentárra. Más-részt, a szomorú elõzmények ismereté-ben, az emberi-lelki teljesítményért gra-tulálhatunk Gyurinak. Kolonics György- Gyuri eredeti versenyzõ társa - tragikushalálával kilátástalan helyzet állt elõ. Ajókedélyû, aranyesélyes készülés egy pil-lanat alatt a szívbéli barát és az olimpi-ai remények temetésébe fordult át. Gyu-rinak e fejlemények tonnányi súlya alattkellett talpra állnia, és döntenie arról,hogy végigevezi, akár az utolsó helyen is,azt az 1000 métert, amit eddig az élenhaladva volt esélye megtenni. Olyan erõ-feszítést kívánt ez, ami felülmúl mindenfizikai sportteljesítményt. Gyuri meg-hozta a döntést. Új partnerével, a csupán21 éves Kiss Tamással, alig néhány hét-tel az olimpia elõtt, újra bekapcsolódotta felkészülésbe.

Az újdonsült páros az elõfutamoktól aközépfutamon át egyre jobb összhangot smeggyõzõbb versenyzést mutatva beju-tott a döntõfutamba, teljesítve ezzel a pa-pírforma szerinti legmagasabb elvárást.Aztán a döntõben még harmonikusabbanés taktikusabban lapátolva, bekövetkezetta gondviselésszerû végkifejlet: az utolsóméterekre egyre inkább elfogytak a rivá-lis hajók Gyuriék elõl, és végül õk halad-tak át harmadikként a célvonalon.

Gratulálunk, Gyuri! - kétszeresen is.Prancz Zoltán

Paksi olimpikonok köszöntéseKétszeres gratuláció Kozmann Györgynek

Településszépí-tõk országos

konferenciája

Géderlak, a közelmúltban az EurópaiVárosok és Falvak nemzetközi verse-nyén aranyérmet kiérdemelt telepü-

lés adott otthont, július 18-án annak az or-szágos konferenciának, mely a "Település-kép megfogalmazás és kialakítás, a vidék-fejlesztési célkitûzések megvalósításával"címet viselte. A tanácskozáson elõadást tar-tott Dr. Kovács Miklós, turisztikai szakál-lam-titkár is, aki a kistérségi összefogás tu-risztikai elõnyeirõl számolt be a hallgató-ságnak. A Magyar Önkormányzati Fõkerté-szek, Díszkertészek, Kertépítõk és Park-fenn-tartók Szövetsége által szervezet or-szágos tanácskozáson Dr. Szaló Péter, terü-let-fejlesztési és építésügyi szakállamtitkáris elõadást tartott, melyben a kistérségek te-lepülésfejlesztési forrásairól és eszközeirõlszámolt be. Véleménye szerint, egy-egy tér-ség kedvezõ megítéléséhez nagyban hozzá-járul a gondozott természeti környezet. En-nek érdekében kistérségenként szükséglenne egy-egy fõkertész szakember alkal-mazására, aki véleményezési joggal bírhat-na az egyes településképet befolyásoló be-ruházások elõtt. A program részeként meg-alakult a Környezetszépítõk NemzetköziKlubja, melybe elsõsorban a korábbi telepü-lésszépítõ versenyek nyerteseit várják. Adélutáni programban Dr. Kováts Zoltán pro-fesszor, virágnemesítõ mutatta be a részt-vevõknek magyar nemesítésû egynyári vi-rágfajtáit virág-cserepekben és a géderlakivirágágyásokban. P. Z.

Polgárõrök akciója a kalocsai ÉrsekkertbenMegyei Polgárõr Napra várták július18-án az érdeklõdõket a szervezõkKalocsán. Az Érsekkertben megtar-tott rendezvényen, Loibl László, Kalo-csa város alpolgármestere ünnepi kö-szöntõjében elmondta, hogy a megyé-ben, ez a közterület tekinthetõ a leg-biztonságosabb területnek, hiszen azegy négyzetméterre jutó polgárõrökszáma jelenleg itt a legmagasabb.

Az alpolgármester köszönetet mondotta polgárõröknek azért, hogy folyama-tosan közremûködnek az egyes tele-

pülések közbiztonságának javításában és arendezvények biztosításában. Kolozsi Jó-zsef, az Országos Polgárõr Szövetség alelnö-ke beszédében hangsúlyozta, hogy a pol-gárõrök a jövõben is a lakossággal együtt-mûködve és az õ elvárásaiknak megfelelõ-en szeretnék ellátni vállalt feladataikat. Ígyelsõsorban nem az emberek szegénységé-bõl adódó szabálysértések esetén kívánnakjelzéssel élni a rendvédelmi szervek felé,hanem akkor, amikor már szervezett bûn-cselekményekre derül fény. Példaként em-lítette, hogy nem az illetéktelenül az ország-ba behozott dohányárú fogyasztóit, hanemazok szállítóit, értékesítõit kell eljárás alávonniuk, karöltve a rendõrséggel. Az ese-ményen, a legmagasabb szinten képvisel-tették magukat a megyei és országos rend-védelmi szervek vezetõi, így jelen volt Dá-vid Károly dandártábornok, Bács-KiskunMegye rendõrfõkapitánya, illetve Szabó Mi-hály, a Bács-Kiskun Megyei Polgárõr Szö-vetség elnöke is, akik a jövõbeni együttmû-

ködésre vonatkozóan írták alá megállapo-dást. A megnyitó ünnepség részeként adtákát azokat a kitüntetõ díjakat, melyekkel amegyében tevékenykedõ polgárõrök mun-káját kívánták elismerni. Bács-Kiskun Me-gyei Közgyûlésének díjait Török Mihályné(Lakitelek), Eiler Károly (Soltvadkert), Pa-tai Ferenc (Tiszaalpár), Medgyes János (Ka-locsa) vehette át Dr. Bagó Zoltántól, a köz-gyûlés alelnökétõl. Dávid Károly, megyeirendõrfõkapitány Kelemen István(Kaskantyú), Sziráczki István (Baja),Babarczi József (Tompa) és Kuczka András(Kecskemét) munkásságát köszönte meg.Az Országos Polgárõr Szövetség nevébenKolozsi József alelnök adományozott bronzérdemkereszt kitüntetõ díjakat; Tóth Lász-lónak (posztumusz elismerés), FenyvesiAndrásnak (Szalkszentmárton), Paál Ist-vánnak (Tass) és Csikai Imrénének (Kecs-kemét). Geiger János ezredes, a Bács-Kis-

kun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató-ság parancsnoka kitüntetõ díjakat adott átGogolák Zoltánnak (Dávod), Kiss Imrének(Szeremle), Kiri Jánosnak (Kiskunmajsa),Kothencz Krisztiánnak (Balotaszállás),Vizi Sándornak (Pálmonostora), SchöfferGyörgynek (Soltvadkert), Szabadi Zsolt-

nak (Fajsz), Markó Józsefnek (Bátya), KósaJózsefnek (Pálmonostora) és Nagy János-nak (Peõfiszállás). A Magyar Posta Zrt. dí-ját kapták Andriska László (Tabdi) ésKudek Lajos (Rém), Kalocsa város kitünte-tõ díjában részesültek; Posztobányi József,Szép Ferenc, Fekete Zoltánné, Takács La-jos és Tóth Pál. A megyei Polgárõr Szövet-ség a Solti Bikák vezetõjének; Lencsés Sán-dor polgárõrnek egy különleges díjat is át-adott. Egy bikafej trófeával a „fõbika” címviselésének jogával vértezte fel. A családi-as hangvételû eseményen a résztvevõk fõ-zõ- és horgászversenyen, folklór- ill. az ál-lampusztai bevetési akciócsoport bemuta-tóján is részt vehettek. A program termé-szetesen alkalmat adott a tapasztalatcseré-re és a civil szervezet tevékenységének jobbmegismertetésére is, mellyel tovább mé-lyülhettek a szakmai, és a lakossággal ki-épített jó kapcsolatok. Péjó Zoltán

A háromnapos zavartalan napsütés hatására

a víz hőfoka majdnem 24 o

C, a Duna közepes

vízállás mellett enyhén apadt, enyhe déli szél

(10 km/h) csak délutánra támadt fel - ideális

körülmények a távúszáshoz. Így nem kellett az

előre kijelölt esőnapok valamelyikére halasz-

tani sporteseményünket, hanem megtartható

volt július 19-én.

Az előzetesen megkért és megkapott engedé-

lyek birtokában a rendezvény napjára már csak

pár teendő maradt: tájékoztató plakátok kira-

gasztása, figyelemfelkeltő zászlók kihelyezése a

6-os út buszpályaudvari csomópontjához, ne-

vezés, célcsomag fogadó terület kialakítása,

rajtszámok, úszósapkák, emlékpólók, szőlőcu-

kor, ásványvíz bekészítése - szóval a rendezvény

az eltelt évek során kialakult koreográfia szerint

rajtra készen állt. Lassan gyülekeztek a sporto-

lók is, köztük sok régi jó ismerős.

A gondos egyeztetés ellenére velünk azonos

időpontban tartották a Fertő-tó átúszást és a

Balatonfüred-Tihany öbölátúszást.

Hozzánk 115-en jöttek el, néhányan már sokad-

szorra, ötvenen most először próbálták a 15 km-

es távot. A legidősebb Székely Ferenc (1941) Ka-

locsáról, a legfiatalabb Flaisz Bence (1998) Paks-

ról, a Deák Ferenc Általános Iskola tanulója.

Nemcsak a paksiak, környékbeliek jöttek el, de

Miskolc, Békés, Győr, Szabadbattyán, Kecske-

mét, Szeged is képviseltette magát. Jöttek ha-

zánkban tartózkodó külföldiek is: Okada Mutsumi

Japánból és Jon Crawford Ausztráliából.

Egyre jobban terjed a híre, hogy ez egy csalá-

dias rendezvény, mely nem a megterhelő

sportteljesítményre hajt, hanem a teljesítés

élményét adja a résztvevőknek. Ebben a cso-

dálatos természeti környezetben, a folyóban

történő úszás (főleg partközelben) a sokak

számára medencében elérhetetlen (percen

belüli százak) sebességélményét adja.

A fehér úszósapka (jobban védett a napszú-

rástól, mint a színes) nem jelentett elbizako-

dottságot a víztisztaság szempontjából, mert

a táv teljesítése során nem vált sötétebb ár-

nyalatúvá, nem "színeződött" át.

Remélem egyszer majd kielégíthető lesz a kí-

sérők, hozzátartozók kérése is, hogy végigkí-

sérhessék a vízen a mezőnyt. gyulai

7. Daróczy virtus-úszás

2008. augusztus – szeptember 5

OSZTÁLYTABLÓ:Mielõtt a közepébe vágnánk, kezdjükaz elején, mikor és honnan kerültél azatomerõmûbe?- Fiatal diplomásként, 1983. szeptember19-én kerültem az atomerõmû építkezés-re, mint beruházó, vagyis az Erõmû Beru-házó Vállalatnál (ERBE) kezdtem. Majd aPAV-hoz kerültem átvételre, mint irányí-tástechnikai csoportvezetõ. A 2. 3. és 4.blokk beruházásán és üzembehelyezéséndolgoztam. A 4. blokki munkák befejezé-sét követõen elkezdtük az 5. 6. blokkoktervezését. Ennél a munkánál neveztek kiminõségtervezési osztályvezetõnek, 1987-92-ig részese voltam annak a nagy mun-kának, amelynek keretében korszerû vál-laltirányítási eszközöket vettünk át a ame-rikaiaktól, a finnektõl és a franciáktól. Abõvítés leállításával szervezetünknek isvége lett.

Sok energiát fordítottatok az 5. 6.blokkok elõkészítésére?- Rengeteget, hiszen terv szinten kész volta két blokk, az elsõ kapavágás majdnemmegtörtént. A bõvítés leállítása hatalmascsalódást jelentett, ám szerencsére az ottfelhalmozott tudást hasznosíthattuk aPAV-nál. Most ismét napirenden van egyesetleges bõvítés és ez megnyugtató, mertaz a tudás és tapasztalat még mindig ittvan.

Úgy érzékelem, azok az évek megha-tározták a további pályafutásodat.- Igen, ez így van, mert az irányítástechni-kai múltamtól megváltam és átnyergeltema minõségbiztosítási, minõségirányítási te-rületre. Ezt kamatoztattam a földrengésprojekt, a kiégett kazetták átmeneti táro-lójának minõségbiztosításánál.

A projektek befejezése után hol foly-tattad?- Átkerültem az MBO-ra, mint minõségbiz-tosítási vezetõ mérnök. Az ott akkumláló-dott tapasztalatok alapján úgy gondoltam,

hogy a mûködésfejlesztést a cég teljes ver-tikumában kellene folytatnom. Ez az út ve-zetett 2004-ben a stratégiai kontrollingszervezethez. Az motivált, hogy a folyamatalapú mûködést valósítsuk meg és ne aszervezetet próbáljuk állandóan változtat-ni. A szervezet majd az elemzés kapcsánúgyis változik, mint minden egyéb. A vál-tozásokkal kapcsolatban van egy frappánsmondás, miszerint ha körülöttünk a válto-zások gyorsabban mennek végbe, mintahogyan mi változunk, akkor lemaradunk.A mi esetünkben van egy 30 éve biztonsá-gosan, jól mûködõ atomerõmû, tehát megkell vizsgálni a folyamatok alapján ennekmutatóit. Ha azt elvégeztük, aktualizáltuka folyamatokat minõségi és mennyiségiszempontok szerint, akkor meg kell vizs-gálnunk hogyan tudunk ehhez egy olyanoptimális szervezetet kialakítani. Tehátilyen motivációkkal kerültem a stratégiaiszervezethez. Most azon dolgozunk, hogya mûködésfejlesztés 2008-as programbana jövõ állapotát modellezzük le. Ez most astratégiai és mûködésfejlesztési osztályegyik feladata, az mellett, hogy folytatjukaz aktuális szervezeti változásoknak, va-lamint az MVM csoportszintû stratégiájá-nak a menedzselését.

Az emberek hogyan viszonyulnak aváltozásokhoz?- Ki szereti azt, hogy körülötte változik a vi-lág? Fõleg akkor, ha közben jól mûködöttaz adott szervezet. Ehhez a témához egymissziós szemlélet szükségeltetik, hogysikerüljön meggyõzni az embereket a vál-toztatás igényének a szükségességérõl.Természetesen ez nem megy egyik napróla másikra, hosszú és türelmes munkáravan szükség.

Mi ad lelkierõt ehhez a munkához?- Abban bízok, hogy bátran támaszkodha-tunk a munkatársak tapasztalataira. Vi-szont kettõs érzelmi motivációval találko-zunk, ugyanis itt vannak a fiatalok, akik-

nek nincs meg az 1-4. blokki tapasztalataés tudása. A másik oldalon ott van az idõ-sebb generáció, akik viszont rendelkez-nek ezekkel a tapasztalatokkal és tudással.Nos, a két tábor esetében nem azonos a vál-toztatási igény. Arra is törekednünk kell,hogy a nyugdíjba vonulók tudását valaho-gyan visszacsempésszük a mûködésirendszerünkbe.

Ez sikerül?- Meggyõzõdésem, hogy igen. Az emberekszívesen adják át tudásukat.

Magánéletedre is kisugárzik ez aszemlélet?- Bizonyos értelemben igen. Az alkotmány-ban is az elsõ a család, és ebben én hiszekis. Van két szép lányom, az egyik már dip-lomás, a másik harmadéves a mûszaki fõ-iskolán. Feleségem a vállalkozói szférábandolgozik és gyakran besegítek neki. Én amunkában hiszek, a teljesítményt és a si-kert tartom a legfontosabbnak.

Szabadidõd mivel töltöd?- Húsz éve focizom egy remek közösségben(az ASE öreg fiuk csapatában), 19 éve va-dászok és gyerekkorom óta horgászok. ATisza-tónál van egy kis házunk, oda járunkpihenni és kikapcsolódni.

Bukta Ferenc osztályvezetõ

Stratégiai és Mûködésfejlesztési OsztályA Paksi Atomerőmű Zrt. integrált működési modellje a 2005-2007 között elvégzett

működésfejlesztési munkák eredményeként 2008. január 1-től bevezetésre került.

A korábbi években elvégzett munkák tapasztalatai alapján, annak folytatásaként, a

PA Zrt. vezetése figyelembe véve a piaci, jogszabályi változásokat, valamint a

társadalmi és tulajdonosi elvárásokat, a nukleáris biztonság elsődlegességét szem

előtt tartva, 2008. január 15-én működésfejlesztési programot indított el a

VUJE/AITEN tanácsadó cég bevonásával. A program 7 alprogramból tevődik össze.

Ennek a munkának a hátteréről kérdeztük az osztály munkatársait.

Hogyan és mikor kerültél az atomerõ-mûbe?- Pakson születtem, szinte egyidõben azatomerõmûvel, hiszen ekkor kezdték megaz elsõ munkálatokat. Ennek a kiemelt be-ruházásnak az életutam alakulásábanmeghatározó szerepe lett. Az általános is-kola elvégzése után Budapesten a Villamos-energiaipari Szakközépiskolában (Üteg ut-ca) folytattam tanulmányaimat, atomerõ-mûves ágazaton, késõbb technikusi okleve-let is itt szereztem. Az iskolai nyári szak-mai gyakorlataimnak színhelye már azatomerõmû volt. A szakmai gyakorlatok so-rán, több osztályon dolgoztam, megtetszetta rend, tisztaság, az alkalmazott moderntechnikák és nem utolsó sorban a munka-társak segítõkészsége. Amikor tizennyolcévesen végeztem az Üteg utcában, a PaksiAtomerõmû Vállalathoz kerültem az Irá-nyítástechnikai Osztályra, mûszerész be-osztásba. Az itt eltöltött évek megalapoztáka mûszaki irányultságú szakmai és helyis-meretemet, valamint az üzemviteli kollé-gákkal kialakított jó kapcsolataim a mainapig segítségemre vannak. Egy átszerve-zés kapcsán 2000-ben a KAIG-ra kerültemelõkészítõ technikus munkakörbe, itt mun-katervezõként tevékenykedtem. Megtisz-telõ volt számomra, hogy a munkatársaimszakszervezeti fõbizalmivá választottak.

A tanulást abbahagytad?- 2001-ben és 2002-ben a már korábbanmegkezdett tanulmányaim realizálódtak,gazdaságmérnöki és pénzügyi diplomákatszereztem, és így lettem munkatervezõmérnök. Ezt követõen szerettem volna amûszaki tapasztalatomat és a gazdaságidiplomáimat kamatoztatni, így a figyelmema stratégiai kontrolling fõosztályra irányult.

Hogyan sikerült a váltás?- Pályázat útján 2004-ben kerültem a stra-tégiai kontrolling fõosztályra, mûszaki-gaz-dasági fõszakértõ munkakörbe. Az itt ta-pasztalt magas szintû munka arra predesz-tinált, hogy ismereteimet bõvítsem és 2006-ban minõségügyi szakmérnöki okleveletszereztem.

Milyen fõbb témákkal foglalkoztok?- Ez az osztály a PA Zrt. integrált irányí-tási rendszerének a kialakításával, stra-tégia aktualizálásával, mûködésfejlesz-téssel foglalkozik. Egy konferencia mottó-ja nagyon találóan jellemzi a mai viszo-nyokat "Semmi sem állandóbb, mint aváltozás". Ezeknek a változásoknak a mivállalatunknak is meg kell felelni, hogyversenyképes tudjon maradni a piacon. Amunkánk nagyon fontos része a változástmegelõzõ idõszakra esik, ugyanis ne-künk kell a vállalatot felkészíteni ezekrea kihívásokra, mind folyamatilag, mindpedig szervezetileg. Nagyon összetett afeladatunk, egyrészt meg kell felelni atörvényi, társadalmi és tulajdonosi elvá-rásoknak, másrészt a külsõ környezet vál-tozásait is figyelni és elemezni szüksé-ges. A kapott eredmény alapján aktuali-záljuk a jövõképet és a stratégiai tervet.A tervet bontjuk le stratégiai célokká, acélokból feladatokat kovácsolunk, melye-ket az adott szervezetek folyamatokon ke-resztül hajtanak végre. Ezeknek a folya-matoknak a kialakításában, irányításá-ban és elemzésében is segédkezünk.

Az emberek mennyire fogékonyak aváltozásra?- Az emberek mindig félnek a változások-tól, ami nem csoda, ha nem látják elõre,

hogy mi fog következni. Nekünk az is fel-adatunk, hogy a változáskezeléssel fog-lalkozzunk, tájékoztassunk megfelelõkommunikációs csatornákon. Munkánksorán kiemelt fontosságot tulajdonítunka biztonságnak, mert a változás kapcsána nukleáris biztonság nem sérülhet.

Munkaidõ leteltével az irodában ha-gyod a munkát, vagy hazaviszed?- Ha tehetem, nem viszek haza munkát, per-sze ez nem mindig sikerül. Otthon pénz-ügyi tanácsadóként is tevékenykedem, azerõmûves dolgozóknak és családtagjaiknakdíjmentesen intézem hitel és befektetésiügyleteit, így a pénzügyi ismereteimet iskarbantarthatom.

Mivel töltöd a szabadidõdet?- Családi házat vásároltunk és átépítettük,mellyel azért még maradt elég tennivaló. Apárom utazási irodában dolgozik, így idõn-ként lehetõségünk van akciósan utazni, denagyon szeretjük a Dunát, és leginkább idejárunk kikapcsolódni.

Osztermayer Lászlómûszaki-gazdasági fõszakértõ

A paksi Energetikai Szakképzési Intézetben elekt-ronikai mûszerész szakon tanult. Szervezõ és in-formatikai mérnöki diplomáját a Bánki Donát Mû-szaki Fõiskolán szerezte, majd a Pénzügyi ésSzámviteli Fõiskolán folytatta tanulmányait. AzEötvös Loránd Tudományegyetemen jogi karánakelvégzése után kapta meg harmadik diplomáját.

Az atomerõmûben miként alakult szakmaipályád?- Elemzõ közgazdászként kezdtem 2001-ben aPénzügyi Osztályon. Itt elsõsorban banki ügyek-kel, különbözõ pénzügyi kockázatokkal, finanszí-rozással összefüggõ elemzésekkel és szerzõdések-kel foglalkoztam. Szerettem ezt a feladatot, de ami-kor ajánlatot kaptam a Kontrolling Fõosztály terü-letén való munkavégzésre, váltottam. Ekkor kezd-tem egyre inkább elmélyedni a jogi témákban is,mivel részt vettem a cégnek a liberalizáció elõtt ál-ló villamosenergia-piacra való felkészítésében. Ek-kor vált egyértelmûvé számomra a jogi ismeretek-ben való jártasság fontossága, és ez motivált, hogye területen is diplomát szerezzek. Az eddig tanul-tak nem vesztek kárba, hisz jelenlegi munkámsorán jól tudom hasznosítani mind a mûszaki,gazdasági és jogi irányultságú felsõfokú végzett-ségemet.

Mire terjed ki jelenlegi munkád?- A Stratégiai Kontrolling Fõosztály alakulásakor,2003-ban kerültem erre a területre, ahol 2006-tól,a fõosztály Stratégiai és Mûködésfejlesztési Osz-tállyá alakulása óta stratégiai csoportvezetõkéntdolgozom. Tekintettel arra, hogy kis létszámú osz-tály vagyunk, a feladatok nem specializálódhat-nak egy-egy személy tevékenységi körébe, hanemmindenkinek rálátással kell lenni valamennyi fel-adatra. Csoportvezetõként magam is részt veszeka mûködésfejlesztési munkákban ugyanúgy, mintahogy kollégáim is érintettek a stratégiával kap-csolatos ügyekben.

Az átalakulás milyen változásokat hozott? - Feladataink valamelyest kiegészültek, hisz mígkorábban a fõosztály alapvetõen stratégiai jellegûtémákkal foglalkozott, addig mellette erõteljeselemként jelent meg a mûködésfejlesztés. Ez utób-bi alapját az adta, hogy mi készítettük el a mûkö-désfejlesztési programot, az ahhoz kapcsolódókoncepciót, és annak megvalósításában nagy sze-repet vállaltunk. A mûködésfejlesztési program

2006-ban a szakmai szervezetek közremûködésé-nek köszönhetõen sikeresen lezárult. Mivel 2007-ben olyan újabb kezdeményezések indultak, me-lyek továbbra is az atomerõmû mûködésének fej-lesztését célozzák, így a program továbbfolytató-dott. Most a munka közepén vagyunk, és hét egy-mással összefüggõ programot koordinálunk. Az idén bevezetett új módszerrel egy mérhetõ stra-tégiai célrendszert sikerült kialakítani, melyet aszakmai szervezetek bevonásával végzünk. A kulcs-teljesítmény mutatóknak, valamint a mûködési fo-lyamatoknak a legfõbb stratégiai célokkal való össze-kötése egy élõ stratégiai célrendszer életbelépését se-gíti elõ. A célok már tartalmazzák a holdingszerûmûködésbõl adódó tulajdonosi elvárásokat is. Amûködésfejlesztés gerince a folyamatok optimalizá-lása. Elsõ körben nem lehetett ennek az óriási volu-menû munkának maradéktalanul eleget tenni, ezértáthúzódott az ide évre. Jelenleg a különbözõ szak-mai szervezetek, illetve külsõ tanácsadó cég rész-vételével zajlik a feladat, azoknak a folyamatoknakaz optimalizálása, melyek a legnagyobb mértékbentámogatják a társasági célokat, és a legnagyobb ha-tással vannak a cég mûködésének eredményességé-re. Folyamatosan részt veszünk továbbá a MagyarVillamos Mûvek stratégiájának aktualizálásávalkapcsolatos feladatokban, hogy az ottani stratégiaiügyek az itteniekkel összhangba kerüljenek.

Hogy állsz a szabadidõvel? A családra meny-nyi jut belõle?- Kevés szabadidõm van, de igyekszem értelmeseneltölteni, és ha csak tehetem, a családomnak szen-telem. Kisfiam már hat, nevelt fiam pedig 17 éves.Elég sok energiát és idõt kíván a velük való foglal-kozás, de ez számomra örömet jelent, mert szere-tek velük lenni. Nejem 1988 óta atomixesként dol-gozik az atomerõmûben. Gyakran szervezünk acsaláddal közös programokat, kirándulásokat.

- Lovásziné Anna -

Füredi Zoltán stratégiai csoportvezetõ

Hol végezted tanulmányaidat?- 1994-ben végeztem a kecskeméti Gépipari és Au-tomatizálási Mûszaki Fõiskolán, mint termelés-irányító gépészmérnök. Az atomerõmûben végez-tem a szakmai gyakorlatokat és a diplomamunká-mat is itt írtam, így nem volt kérdés, hogy melyikcégnél helyezkedjek el.

Mikor és honnan kerültél az atomerõmûbe? - A tanulmányok befejezését követõen - mint törzs-gyökeres paksi pályakezdõ - a Karbantartás Irányí-tási Osztály hálótervezési csoportjába kerültem.Késõbb e szervezet keretén belül HOP tervezõ-ként dolgoztam. 1997-ben, még mindig egy külsõcég alkalmazottjaként, igazoltam át a Minõségbiz-tosítási Osztályra, ahol felügyelõ mérnökként foly-tattam pályafutásomat. 1998 végén jött az áttörés"végre PA Rt-os lettem!" A minõségbiztosító szak-ma elsajátítása mellett az üzemvitel területén is vé-geztem tanulmányokat. 2006-ban mûszaki cso-portvezetõ és osztályvezetõ helyettes lettem. 2008februárjában jött egy megkeresés az Stratégiai ésMûködésfejlesztési Osztálytól, melyet elfogadtam.

Néhány mondatban mesélj, kérlek a Stratégi-ai és Mûködésfejlesztési Osztály tevékenysé-gében végzett munkádról!- Az osztályhoz fûzõdõ kapcsolatom az Szervezeti ésMûködésfejlesztési Projekt indulására nyúlik vissza,a kezdetek óta részt veszek a csapat munkájában, elõ-ször modellezõi szerepkörben tevékenykedtem. A fo-lyamatok fejlesztésére irányuló sokévi munka egy-re szélesebb spektrumában világítja meg a feladatnagyságát és hoz újabb kihívásokat. Az osztály jelen-

legi tevékenységei között az egyik legfontosabb fel-adatunk a "Mûködésfejlesztés 2008" Program végre-hajtása. A programban hét projekt mûködik, az énfeladatom az egyes projektek részfeladatainak ösz-szehangolása és végrehajtásuk szervezése, illetve aszakértõ céggel, a folyamatgazdákkal és a modelle-zõkkel való kapcsolattartás. A jövõbeli modell kiala-kításán kívül feladatunk még a szervezeti és mûkö-désfejlesztések végrehajtása, a jelenlegi folyamatainkgondnokolása a változáskezelés biztosításával.

A jövõre vonatkozó szakmai tervei, célkitûzései?- A mûködésfejlesztés megvalósításán keresztülszeretném egyre mélyebben megismerni és fej-leszteni a cég folyamatait és mûködését.

Mivel töltöd szívesen a szabadidõdet?- A szabadidõmet leginkább a családommal töltöm,három gyerekem és feleségem társaságában. Le-hetõség szerint szakítok idõt a vadászatra és ahorgászatra is. Köszönöm a beszélgetést! Gy. Ny. P.

Kajári Attilamûszaki-gazdasági fõszakértõ

6 2008. augusztus – szeptember

Dr. Vöröss Lajostól búcsúzunk

Dr. Vöröss Lajos,

az Országos Atom-

energia Hivatal

(OAH) főtanács-

adója 2008. júli-

us 31-én, 68 éves

korában, tragikus

hirtelenséggel el-

hunyt.

Búcsúzni kényszerülünk egy olyan ked-

ves ismerőstől, akit szoros szálak fűztek

a paksi atomerőműhöz, az itt dolgozó

munkatársakhoz. Sokan ismerték, fel-

néztek rá magas szakmai tudása, ta-

pasztalata, segítőkészsége, embersége

miatt, és sokan kötöttek vele barátsá-

got is.

Pakshoz hatósági feladata, szakmája

fűzte. A Budapesti Műszaki Egyetemen

szerzett gépészmérnöki diplomát, majd

szakmérnöki oklevelet. Munkáját a VEIKI

Villamosenergiaipari Kutató Intézetben

kezdte, ahol a 1970-es évek elején lét-

rehozta az Atomerőművi Csoportot,

amelyet később osztállyá majd divízióvá

bővített. Az általa vezetett szervezeti

egységek a paksi atomerőmű biztonsá-

gának értékelésével, a biztonság növe-

lése lehetőségeinek feltárásával foglal-

koztak. Tevékenysége alapvetően hozzá-

járult a VEIKI Atomerőművi Divízió mai

hazai és nemzetközi elismertségéhez.

Szakigazgató volt, amikor felkérést ka-

pott az OAH Nukleáris Biztonsági Igaz-

gatóságának (NBI) vezetésére. Az ő irá-

nyítása alatt teljesedett ki az NBI-nél az

a szemlélet, ami a hatósági munkában

a partikuláris szempontokat meghalad-

va az atomerőmű biztonságának teljes

körű értékelését tartotta, tartja szem

előtt. 1995-től nyugdíjba vonulásáig az

OAH főigazgató-helyettese, az NBI veze-

tője volt. 2003 óta jelentős nemzetközi

fórumokon főtanácsadóként képviselte

a nukleáris hatóságot. 1975-ben kandi-

dátusi fokozatot szerzett. 1985-ben Ál-

lami Díjat kapott a paksi atomerőmű

építéséhez nyújtott műszaki tudomá-

nyos hozzájárulásáért. Az Állami Díj

mellett Ségner András-díjban és Eötvös

Lóránd-díjban részesült.

Dr. Vöröss Lajos a legszorosabb mun-

kakapcsolatban talán a paksi atomerő-

mű egykori biztonsági igazgatójával, Vá-

mos Gáborral állt, aki a következőképp

emlékezik vissza a hatósági szakember-

re, egykori munkapartnerére, kedves

barátjára.

- Lajos akkor került az OAH-nak az atom-

erőművet felügyelő szervezete élére, ami-

kor én biztonsági igazgatóként kezdtem

dolgozni az erőműnél. Mivel ő a VEIKI-től

érkezett - mely szerződéses kapcsolatban

állt az atomerőművel -, így személyes ta-

pasztalattal rendelkezett a hatóság ko-

rábbi munkastílusát illetően. Számunkra

kedvező volt a hatóságnál az ő kezdemé-

nyezésére bekövetkező változás, hogy

döntések előtt meghallgatták az erőmű

álláspontját és érveit is. Gyakran keres-

hettem fel irodájában konzultációkra,

amelyek során mindig partnerként foga-

dott, és ha elsősorban a hatósági szem-

pontokat képviselte is, mégis többször

helyt adott az erőmű érvelésének.

Magánemberként csak azt követően ke-

rültem vele szorosabb kapcsolatba,

amikor nyugdíjba vonult, és az OAH-nál

szakértőként dolgozott tovább, én pedig

a NAÜ-höz kerültem. A NAÜ-nél esedé-

kes szakmai programjai során szinte

minden alkalommal találkoztunk egy

beszélgetés vagy egy vacsora erejéig.

Nagyon jól ismerte Bécsben a Heuriger

vendéglőket, ahol újbort és a falusi házi

konyha ételeit lehet egyszerű körülmé-

nyek között fogyasztani, és ügyelt arra

is, hogy ne a turisták, hanem a helyiek

által kedvelt helyeket válassza. E vacso-

rák során gyakran mesélt történeteket

életéről, mindig humorral fűszerezve.

Júliusban, e-mailben hívott meg szent-

endrei nyaralójukba egy hússütésre,

ahova nyárra ki szokott költözni család-

jával. Telefonon megállapodtunk a ta-

lálkozó időpontjában, de hirtelen halála

miatt ez már csak terv maradt.

Dr. Vörös Lajos tevékenységét a paksi

atomerőmű nagyra értékeli, emlékét

megőrzi. - Lovásziné Anna -

A Gazdasági Együttmûködés és Fej-lesztés Szervezete (OECD) NukleárisEnergia Ügynöksége (NEA) októberközepén ünnepli megalakulásának50. évfordulóját - tájékoztatott Ko-vács Pál okl. hõfizikus, aki többmint négy éve dolgozik Párizsban, ajelzett szervezet alkalmazásában.

Az OECD fõ célkitûzése a tagország-ok magas szintû gazdasági növeke-désének és foglalkoztatottságának

elérése, az életszínvonal növelése, a pénz-ügyi stabilitás és a világgazdaság fenn-tartható fejlõdéséhez való hozzájárulásbiztosítása. A tagállamokra az alábbi kö-telezettségek hárulnak: a gazdasági erõ-források hatékony felhasználása, a tudo-mányos és technológiai K+F és a szak-képzés elõsegítése, a belsõ és külsõ pénz-ügyi stabilitás mellett megvalósuló gazda-sági növekedés, az áruk és szolgáltatásokkereskedelmét gátló akadályok mérséklé-se és eltörlése, a tõkemozgás liberalizáci-ója, valamint a gazdaságfejlesztés elõse-gítése. Hazánk 1996-ban lett tagja azOECD-nek. Bekapcsolódásunk a gazdasá-gilag fejlett országok munkájába a gazda-ságirányítás számára jelentõs informáci-ós csatornát nyitott meg. Lehetõvé vált aNemzetközi Energia Ügynökséghez (IEA)és a NEA-hoz való csatlakozásunk is. Amegalapítása 50. évfordulóját október 16-án Párizsban ünneplõ szervezetet az Eu-rópai Gazdasági Együttmûködési Bizott-ság hozta létre Európai Nukleáris EnergiaÜgynökségként, hogy lehetõvé tegye anyugat-európai atomenergetikai fejlesz-tések jobb összehangolását, a tudomá-nyos és a pénzügyi források gazdaságo-sabb kihasználását. A mai értelembenvett NEA 1972-ben, Japán teljes jogú tag-gá válásával jött létre. Ezt követõen szin-tén a 70-es évek elején csatlakozott a szer-vezethez az USA, Kanada és Ausztrália is.A 28 tagországgal rendelkezõ NEA azegyetlen olyan kormányközi szervezet anukleáris együttmûködés területén, ame-ly Amerika, Európa és Ázsia fejlett orszá-gait egy kisméretû, harmonikus, politi-kamentes szervezetbe tömöríti. Tevékeny-ségét a tagok kölcsönös bizalma jellemzi.Erõssége, hogy rugalmasan és gyorsanalkalmazkodik a tagországok változó igé-nyeihez és programjaihoz, s a tagország-ok közötti konszenzusra törekszik. A kö-zel 80 fõbõl álló NEA Titkárság koordi-nálja a hét állandó bizottság által kidolgo-zott, az atomenergiával kapcsolatos jogi,

gazdasági, biztonsági, mûszaki, radioak-tív hulladékkezelési, sugárvédelmi és fel-ügyeleti kérdésekkel foglalkozó tevékeny-ségeket. Az alkalmazottak a különbözõnukleáris területeknek a mûszaki szakér-tõi. Egy pályázat elnyerését követõen Ko-vács Pál több mint négy éve az Ügynök-ség munkatársa.

Mivel foglalkozol Párizsban? - érdeklõd-tem paksi kollégánktól.

- A munkám szerteágazó. Az Atomener-gia Fejlesztési Igazgatóságon a kétévesciklusokban folyó projekteket irányítom,

azaz elõre meghatározott szakmai téma-körben, alkalmi jelleggel összehívottszakértõkkel együtt jelentéseket írunk éspublikálunk tagországaink kormányai ésnemzeti hatóságai részére. Munkaidõmmásik felében IV. generációs gáz-hûtésûés az ólom-hûtésû reaktorok fejlesztésétkoordinálom. E munka során a világ leg-kiválóbb kutatóival, fejlesztõivel és terve-zõ mérnökeivel dolgozom együtt. A NEAkapcsolattartója vagyok az IEA Energeti-kai Kutatás-fejlesztést Koordináló Bizott-ságában (CERT). E kapcsolaton keresztülmódom van részletes információkat sze-

rezni az atomenergia "versenytársairól".A két testvér ügynökség visszatérõ jelleg-gel vizsgálja a tagországok energiastraté-giáját is, ilyen vizsgálatban is részt vállal-tam. Ha bárki tájékozódni kíván valamelyOECD tagország energetikájáról, a veze-tõi összefoglalókat letöltheti az IEA hon-lapjáról.

Munkánkhoz kötõdik, hogy a jelentése-inket népszerûsítenünk is kell a szakmaipublikum elõtt nemzetközi konferenciá-kon. Kollégáimmal együtt természetesenegyéb szakmai publikációkat is készí-tünk. Ilyen például az október 16-án meg-jelenõ Nuclear Energy Outlook (Atom-energia Kitekintés) is, amelyet a jövõbenegy átfogó, rendszeres kiadványnak szánÜgynökségünk; illetve az IEA-vel közö-sen készített "Energia-technológiák Per-spektívái-2008", amely megírásábanszintén részt vettem. A látókör kitárult aszélesebb értelemben vett energetikára,annak energiapolitikai, energiastratégiaikérdéseire és a nemzetközi környezetre.

Milyen haszonnal jár a NEA tagsá-gunk?

- A kormányoknak, a nemzeti hatósá-goknak és kutató intézeteknek is szüksé-gük van egy az atomenergetika aktuáliskérdéseit és perspektíváit vizsgáló szak-mai platformra, tapasztalatcserére. Mintaz OECD, és az IEA, úgy a NEA is a világlegfejlettebb országainak egyfajta szak-mai "klubja". A NEA-ban hazánkat az Or-szágos Atomenergia Hivatal képviseli, el-hivatottan, és komoly nemzetközi szintûelismertséggel övezve. A közös projektekkeretében szerzett tapasztalatokon és ku-tatási eredményeken túlmenõen szintemegfizethetetlen a vezetõ atomhatalmakáltal másokkal megosztott mûszaki infor-máció és módszertani tapasztalat. Napja-ink globális kihívásaira csakis együttesfellépéssel és közös tudással lehet vála-szolni. Ez így ésszerû és gazdaságos. Azatomenergia alkalmazásának területeirekiterjedõ szakmai tapasztalatcsere elõ-mozdítja a nemzeti atomenergetika fejlõ-dését, támogatja az energetikai célú K+Fnemzeti irányainak helyes kijelölését, astratégiai döntéshozatalt. Mindehhez aNEA egy kiváló szakmai színvonalú, ru-galmas és politikamentes keretet bizto-sít. Az ügynökségi munkavégzésrõl pe-dig állíthatom, hogy - bár kezdetben ko-moly kihívást jelentett, de - rendkívülhasznosnak bizonyult szakmai ismerete-im szempontjából.

Sipos László

50 éves a Nukleáris Energia Ügynökség

Kovács József vezérigazgató meghí-vására július 10-én látogatást tetterõmûvünkben Dr. Werner Zaiss úra FORATOM ENISS kezdeményezé-sének igazgatója.

Az ENISS-t (Europen Nuclear Instal-lation Safety Standards Initiative -Európai Nukleáris Létesítmények

Biztonsági Szabályozások Kezdeményezé-se) az európai nukleáris társaságok 2005májusában hozták létre azzal a céllal;• hogy közös álláspontot alakítsanak ki a

WENRA (Európai Nukleáris HatóságokEgyesülése) keretében készülõ jogsza-bály harmonizációs javaslatokkal kap-csolatban;

• hogy kommunikálják az iparág állás-pontját a WENRA felé;

• hogy egy információs platform jöjjönlétre az engedélyesek számára a nem-zeti és nemzetközi szabályozások kér-désében.Az ENISS munkájában 17 európai or-

szág szervezetei vesznek részt. A kezde-ményezés eredményesen képviselte azengedélyesek érdekeit a WENRA doku-

mentumok véleményezésekor. A szerve-zet továbbra is közelrõl követi a nukleárisszabályzatokkal kapcsolatos EU szintû ésegyéb nemzetközi fejleményekez, és mar-kánsan képviseli az iparág érdekeit.

Zaiss úr erõmûvünk képviselõivel talál-kozva tájékoztatást adott az ENISS aktu-ális feladatairól, s ezek végrehajtásáhozkérte társaságunk korábbiaknál aktívabbtámogatását.

Zaiss úr rövid látogatást tett erõmû-vünkben és a KKÁT-ban. Elismerõlegszólt a látottakról, és további sikereket kí-vánt az üzemeltetésben. Bajsz József

ENISS igazgató látogatása Pakson MAINTAIN2008, München

Ipari Karbantartás Nemzetközi Szak-vásárát 2005 óta évente rendezik Mün-chenben. A német szaksajtón (In-

standhaltung, Betriebstechnik & Instand-haltung) kívül a mérnöki kamara (DGZfP,DKIN, VDI) és a karbantartók nemzetkö-zi szövetsége (EFNMS) is támogatja a ren-dezvényt. Az ideit 2008. 10. 14-16. között(nyitva: 9-17 óra) a M,O,C kiállítási csar-nokában a szokásos vertikummal, melyfelöleli a korai hibafeltárás, elhárítás mó-dozatait, módszereit. A kiállítással párhu-zamosan konferenciákat, technikai bemu-tatókat is tartanak: • A karbantartás feladatainak áttekinté-

se 2020-ig 2008.10.14-én.• Legjobb gyakorlati példák (koncepciók,

modellek, alkalmazások, esettanulmá-nyok) 2008.10.15-én.

Sok vállalat talál itt munkát, munka-módszert magának. gyulai

Ami az országnak Bõs-Nagymaros,az az atomerõmûnek Ófalu. Mindkétmûszaki beruházás elmaradása arendszerváltás számlájára írandó.Szerencsére Bátaapáti lakosságamásképpen vélekedik mint Ófalu tet-te azt, és befogadta a radioaktív hul-ladékok tárolóját. Ám a Bõs-Nagyma-ros ügye még mindig megoldatlan. Amegoldás szorgalmazói közé tartozikKerényi A. Ödön állami díjas, gyé-mántdiplomás gépészmérnök, azMVM Rt. nyugalmazott vezérigazga-tó-helyettese, az alábbi írás szerzõje.

ADuna a Fekete erdei forrásától mamár 10 országon át, 2900 kilométerhosszban folyik a Fekete tengerbe.

A Duna a Volga (3530 km) után Európaleghosszabb folyama. A Duna már az ókornépei számára fontos kereskedelmi-hajó-zási útvonal volt.

1. A Duna és a Rajna-Majna-DunacsatornaNagy Károly császár a középkorban

(793) össze akarta kötni a Dunát a Rajná-val, de csak a XIX. században sikerült II.Lajos bajor királynak megépíttetni az el-sõ változatot, a 173 km hosszú Rajna-Ma-jna-Duna "Lajos csatornát". A sok zsili-pes, keskeny csatornán azonban nehéz-kes volt a hajózás és a háborús sérülésekmiatt 1950-ben üzemen kívül is helyez-ték. Az újjáépítéssel az 1921-ben alapí-tott Rajna-Majna-Duna Rt.-t bízták meg. Asok nehézség miatt azonban 30 évig tar-tott, míg a Kelheim-Bamberg között, újnyomvonalon megépítették a 677 kmhosszú, korszerû hajózási csatornát.

Az üzembe helyezés 1989. szeptember25.-én történt. Ezzel létrejött az Északi ésa Fekete tenger közötti, közel 3500 km-eshajózási útvonal. A csatorna 4 méter mé-ly, 55 m széles és a hajókat 16 zsilipenemelik át. A zsilipelések szokásosan nagyvízveszteségét lényegesen lecsökkentet-te a Dr. Mosonyi Emil professzor javasla-ta szerinti új megoldás.

2. Környezet védelmi aggályokA radikális környezetvédõk általában

ellenzik mind a csatornázást, mind a fo-lyami vízlépcsõk létesítését, mivel a ter-mészetbe való súlyos beavatkozásnaktartják. Az árvizek korlátozása szerintüka folyók öntisztulását csökkenti és a vártgazdasági eredmények sem teljesülnek.

Aggályaik azonban eloszlathatók. - Így pl. a lépcsõzött folyók vizének

tisztaságát a városok szennyvíz-tisztítói-nak megépítésével lehet és kell biztosí-tani. A Bõs-Nagymaros Vízlépcsõk tervé-ben Pozsony, Gyõr, Komárom, Esztergomszennyvíztisztítói eleve szerepeltek. Ezekközül azonban csak a pozsonyi valósultmeg. A többi létesítését a Nagymarosi Víz-lépcsõ beruházásával együtt "takarékos-ságból" leállították a környezetvédelemnagyobb dicsõségére!

- A Rajna-Majna-Duna (RMD) csatornagazdaságosságát pedig azáltal lehetne je-lentõsen fokozni, ha az országok megva-lósítanák a Nemzetközi Duna Bizottság-gal kötött Egyezményben vállalt vízlépcsõ-ket. Ez lehetõvé tenné, hogy egész évben2,5 méter merülésû teherhajók közleked-jenek az Északitól a Fekete tengerig.

3. A Duna hajózás korlátaiJelenleg azonban Kelheimtõl lefelé a

korlátozások nélküli hajózás csak a BõsiVízlépcsõig lehetséges, mivel jelenleg amagyar Duna-szakaszon az elõírt feltéte-lek nem biztosíthatók. Mindez annak kö-szönhetõ, hogy a Nagymarosi Vízlépcsõberuházását leállították és a jelenlegi kor-mánynak nincs szándékában megépíteniaz Egyezményben vállalt Adonyi és Fa-jszi Vízlépcsõket sem.

4. A Duna vízlépcsõi a komplex hasz-nosítást szolgáljákA Duna eredetétõl a Fekete tenger mel-

letti Sulina kikötõváros világító tornyáig,amely a hajózási útvonal "0" kilométere,a dunamenti országok 47 vízlépcsõt ter-veztek. A 47. a Turnu Magurele közös ro-mán-bulgár vízlépcsõ alatti Duna sza-kaszra is készült két nagyobb vízlépcsõ-

re terv. Calarasi a tisztán román és Silis-tra a volt közös román-szovjet határszaka-szokra. A hajózási feltételek azonban nél-külük is biztosíthatók. Csupán energeti-kai hasznosításuk viszont a hatalmas be-ruházási költségek miatt nem mutatko-zott gazdaságosnak. Emiatt a Duna ere-detétõl lefelé történt sorszámozásbanezek nem is szerepelnek.

Nem véletlen, hogy a folyami vízerõ-mûvek létesítésénél a világgyakorlat sze-rint a több célú, komplex hasznosítás el-ve érvényesül, tehát a hajózás mellett azenergetika, az árvízvédelem, az öntözés,a hídépítés, és a turizmus érdekeit veszika megtérülési számításoknál figyelembe.

Ez az elv érvényesült a Bõs-Nagymaro-si Vízlépcsõk beruházásánál is

5. A Duna német belsõhajózási víz-lépcsõiA Duna német-bajor szakaszán, 1903-

2003 között, 25 vízlépcsõ épült, amelyekcsupán a belföldi hajózást szolgálták ésnem tartoznak a Duna Bizottsági Egyez-mény hatáskörébe. Ezért ezekrõl a rész-letes ismertetés helyett csupán általánostájékoztatás készült.

Az elsõ az Ulm-Böfingerhalde(1.) víz-lépcsõ -kiserõmû nélküli- víztározó duz-zasztó, az utolsó pedig Kachlet (25.) víz-lépcsõje. E vízlépcsõkben a következõmûtárgyak találhatók: duzzasztógát, ár-apasztó-zsilip, kisebb vízerõmû és hajó-zsilip. Az utóbbi azonban mindössze 4 mszéles és 22 hosszú, tehát csak kishajók,bárkák helyi forgalmára alkalmas.

6. A Duna Bizottság által felügyeltnemzetközi hajózási szakaszA német Duna-szakasz utolsó (26.) víz-

lépcsõje Jochenstein már az Ausztriával kö-zös határon épült és vízerõmûvének ter-

melését a német és osztrák fél fele-felearányban hasznosítja. A Duna Bizottság avízlépcsõk tervezési paramétereit a hajó-zás számára a következõképen egységesí-tette: A biztosítandó merülés min. 2,5 m.A hajózsilip: szélessége 24 m; hossza 250m.

7. A Duna BizottságA vízlépcsõk bemutatása elõtt követ-

kezzen rövid ismertetés a Duna Bizott-ságról: Kezdetben a Duna nyílt kereske-delmi folyó volt. Bárki használhatta, de apartmenti országok a szállítmányokértvámot szedtek. Az orosz-török krimi há-ború után, 1856-ban megkötött Párizsi Bé-ke szabályozta a szabadkereskedelmi jo-got. Megalapította az Európai Duna Bi-zottságot és elvetette a napóleoni háború-kat lezáró 1815. évi Bécsi Kongresszusszabad hajózásra vonatkozó határozatait.

Az elsõ világháború után, 1921-ben ala-pították meg a fenti mellett -bécsi szék-hellyel- a Nemzetközi Duna Bizottságot ahajózási útvonal nemzetközivé tétele cél-jából. 1940-ben mindkét bizottságot meg-szüntették. A második világháború után,Szovjetunió javaslatára 1948-ban a Belgrá-di Duna Konferencia -budapesti székhely-lyel- megalapította az új Duna Bizottságot.Ennek Ausztria 1960 óta lett tagja. A Bi-zottság illetékessége a németországi Kel-heimtõl a Fekete tengeri Sulináig terjed.Hatáskörét az 1948.8.18-i. Duna Egyez-mény szabályozza és az ENSZ EGBBelközlekedési Bizottsága jóváhagyásávalmûködik. Elsõsorban a hajózási és techni-kai kérdésekkel foglalkozik és terveket ké-szít a hajózási feltételek javítására.

8. A Duna 26.-47. számú vízlépcsõiA következõ, összefoglaló táblázat a Du-

na Bizottság illetékessége alátartozó meg-lévõ és tervezett vízlépcsõk sorszámát

(26.-47.), nevét, az üzembe helyezés évét,energetikai jellemzõit és rövid állapotjel-zést tünteti fel. A kövér betûkkel szedettvízlépcsõk hiánya a hajózást lényegesennem befolyásolják. Ezek elsõsorban azenergetika számára lennének fontosab-bak, mivel jelentõs megújuló energia for-rásokat képviselnek. Megépítésük azon-ban csupán a villamosenergia-ipar finan-szírozásában jelenleg nem tûnik gazdasá-gosnak, ha nem részesülnének a megúju-ló energiahordozók ártámogatásában.

9. A Duna nemzetközi hajózás jelen-legi korlátaiA legnagyobb akadály a hajózás szá-

mára jelenleg a 40. a Nagymarosi Vízlép-csõ hiánya. A szakértõk szerint a Viseg-rád-Nagymaros közötti Duna szûkület ésfelette lévõ 50 km-es Duna szakasz kisvízhozamok idején -bár méreteiben ki-sebb- de jellegében hasonló hatású, minta Kazán szoros volt a Vaskapu I. és II. Víz-lépcsõk megépítése elõtt.

Nagymaros Vízlépcsõ újraépítése tehátaz Európa Unió elsõrendû érdeke.

Ennek elõfeltétele, hogy a magyar ésszlovák kormányok között megállapodásszülessék a hágai Nemzetközi Bíróság1997. évi ítéletének végrehajtásában.

Ehhez az Alkotmánybíróság érdemi ál-lásfoglalására van szükség, mivel a gát-építést letiltó kormányrendeletek kisebb-rendû jogszabályok, mint a Duna Bizott-sággal kötött és törvénybe iktatatott ál-lamközi egyezmény.

Az érdemi állásfoglaláshoz dr. Szili Ka-talin, az országgyûlés elnöke segítségétkértem.

10. A hajózás akadályoztatása mellet-ti egyéb problémák

- A távlati energiamérlegben -a Bõsi víz-erõmû 1 milliárd kWh (TWh) ma is járóvillamos energia mennyiségen túlmenõ-en- nem számolhatunk a Nagymaros,Adony, Fajsz Vízlépcsõk duzzasztó gátja-iba építhetõ vízerõmûvek együttesen kb.3 TWh termelésével. Az összesen nyerhe-tõ 4 TWh megújuló vízenergia hazánkmai villamosenergia-fejlesztésének10 %-a. Az erõmû beépítés a gátakba csupán25% beruházási többletet igényel.

- Az Adonyi Vízlépcsõ hiányában növek-szik a Duna medermélyülése. Emiatt ala-csony vízszintnél a hajók veszélyeztetik aszázhalombattai földgáz távvezetéket.

-A Paksi Atomerõmû hûtõvíz ellátása isveszélybe került.

A Fajszi Vízlépcsõ duzzasztása ezt aproblémát is megoldaná még a 4000 MW-ra bõvítés után is. Jelenleg ugyanis a Du-na alacsony vízszintjénél az erõmû telje-sítményét is korlátozni kell, ha a kisebbszívómagasság miatt a szivattyúk vízszál-lítása csökken.

- A Duna-Tisza köz talajvíz szintcsökke-nése a Hátság fokozódó kiszáradásáteredményezi. Erre a problémáéra dr.Mosonyi Emil akadémikus a jövõ vízgaz-dálkodásáról szóló tanulmányában különis felhívta a figyelmet.

11. A Tirol-Adria hajózási csatorna.Szemben a magyar hivatalos felfogás-

sal az Európai Unióban a hajózás üzlet,amiért érdemes beruházni is. Ezt bizo-nyítja az alábbi legfrissebb hír:

A Tirol-Adria Ltd. beruházásában nagyütemben épül a 700 km hosszú hajózásicsatorna, amely a RMD csatornához Pas-saunál csatlakozva, az Északi tengert azAdriával köti össze. A csatorna beruházásegyidejûleg hat vízerõmû építését is jelen-ti, összesen 3100 MW kapacitással. Ezekközül négyben szivattyús energia táro-zó (SZET) üzemrész is létesül együtte-sen 2000 MW kapacitással. A létesít-ményrõl, fontossága és technika érdekes-sége miatt, külön cikkben szándékozomrészletesebben is beszámolni.

A Tirol-Adria csatorna tipikus komp-lex, hajózási-energetikai beruházás jó pél-dául szolgálhat a magyar kormányzat ré-szére is, amely sem a Duna hajózást, sema vízerõmû építkezést nem támogatja.

Bízom abban, hogy a fentiek hozzáse-gítenek a társadalom felvilágosításán túla Kormány "nem építünk gátat a Dunán"merev álláspontjának megváltoztatásá-hoz is. Kerényi A. Ödön

2008. augusztus – szeptember 7

Most már a múlté, már csak fel-idézni tudjuk azt a határozott -hangszóróból szóló, gépi úton

lejátszott - férfihangot, amely a portaiellenõrzõkapuknál nem oly rég meg-állásra késztetett bennünket. "Egyeskapu, ellenõrzés!" - zengett az utasítás.Ilyenkor azért kissé összerezzentünk,még ha nem is volt mitõl tartanunk.

A rendészeti osztály elhatározta,hogy ezt az erélyes férfihangot lecse-rélni egy barátságos csengésû, kelle-mesebb nõi hangra. A felszólítást ud-varias szövegkörnyezetbe ágyazták, ésa hangerõ is lágyabb lett. Egy kedveshangú, népszerû tévés mûsorvezetõ -Lilu - kér bennünket, hogy tegyünkeleget az ellenõrzésnek: "Az egyes ka-pun áthaladó személyt kérjük ellenõr-zésre!" Szokatlan még a fülünknek azúj hang és az új szöveg, és ha néhanem értjük tisztán az elmondottakat -attól függõen, hogy a hangszórótól mi-lyen irányban és távolságra állunk -,mindenesetre a változást sokan öröm-mel vettük. A rendészeti osztály e kez-deményezése azt is példázza, hogy bármunkájuk komoly és felelõsségteljes,szigorúságot és rendet követelõ, igye-keznek a munkavállalókkal szembenempátiát, nagy figyelmet, udvariaslégkört, barátságos megszólítást tanú-sítani. Lovásziné Anna

A dunai vízlépcsõk és Magyarország

A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsõi 26.-47.Megnevezés Év Teljesítmény (MW) Kapacitás (GWh) Esés (m)26. Jochenstein (osztrák-német) 1951 137 850 7,5

Osztrák szakasz:27. Aschach 1964 287 1617 15,9

28. Ottensheim-Wilhering 1974 179 1135 9,1

29. Abwinden-Asten 1979 169 996 7,9

30. Wallsee-Mittelskirchen 1968 210 1310 8,1

31. Ybbs-Persenbeug 1959 237 1336 10,6

32. Melk 1982 187 1222 8,2

33. Rührdorf nem sűrgős, mivel a 34. visszaduzzaszt Melk-ig

34. Altenwörth 1976 328 1968 14,0

35. Greifenstein 1985 293 1717 14,0

36. Freudenau 1998 172 1052 8,5

37. Wildungsmauer-Hainburg (terv) leállították és nemzeti park lett

- 360 2075 17,0

38. Wolfsthal (osztrák-szlovák terv, vitás, mivel 39. visszaduzzaszt a 37. fölé is) ?

Közös magyar-szlovák szakasz:39. Gabcsikovo-Bős 1992 720 2835 21

Magyar szakasz:40. Nagymaros

(közös magyar-szlovák mű)

A beruházást 1990-ben leállították! 158 1038 9,1

41. Adony ? 150 950 8,0

A magyar kormány álláspontjától függ42. Fajsz ? 145 900 7,5

A magyar kormány álláspontjától függSzerb szakasz:

43. Apatin ? .. .. ..

44. Novisad ? 250 2500 10,0

Közös szerb-román szakasz:

45. Vaskapu I 1972 2300 11000 35,0

46. Vaskapu II +(román bővítés 2001) 1986 537 2500 12,8

Közös román-bolgár szakasz:47. Turnu-Magurele ? 804 3970 12,0

Új hang szólítmegállásra

a portai ellen-õrzõkapuknál

Ismét országossportrendezvényzajlott PaksonTizenharmadik Tűzkakas Strandfoci

Immár a XIII. Tûzkakas TûzoltóStrandfoci Bajnokságot rendezte au-gusztus 8-9. között Paks Város Hi-

vatásos Önkormányzati Tûzoltósága azürgemezei strandon.

A döntõben az ország húsz hivatá-sos önkormányzati tûzoltóságánakcsapata indult, kik közül az I. helyetJászberény, a II. helyet Ózd, a III. helyetBarcs szerezte meg. A Tûzkakas Ván-dorkupát és a legjobb hivatásos önko-rmányzati tûzoltóságnak járó HÖTOSZvándorkupát a jászberényi csapat ve-hette át.

A szervezõk nemcsak a játékosokcsoportmérkõzéseinek lebonyolításárólgondoskodtak, hisz a gyermekeknekökocsiga játszóházat mûködtettek, azérdeklõdõ felnõtteknek pedig külön-bözõ bemutatókat rendeztek. Megem-lékeztek a 2006. évi mûegyetemi tûze-set elhunytjairól is. Még az elsõ napeseménye volt a büntetõrúgó verseny,melynek eredményeként elsõ helyezéstHegedûs Krisztián (Pécs), másodikatGönczi Tibor (Hajdúszoboszló), har-madik helyezést Bán Csaba (Dom-bóvár) ért el.

A bajnokságon több különdíj kerültkiosztásra, mely között a "Legjobb pak-si játékos" címet Bor Péter, a városi tû-zoltóság játékosa nyerte el.

Lovásziné Anna

F.:

Vin

cze

Bá

lin

t

8 2008. augusztus – szeptember

A 2. blokk teljes zónakirakásos főjavítása

június 13-án 01:46-kor a 4. turbina háló-

zatról történő lekapcsolásával vette kezde-

tét és 83 nap átfutási idő alatt megtörtént.

Szakembereinknek a főjavítás alatt és a

blokk indítása során is számos nehéz fela-

dattal kellett megbirkózni, közülük nem egy

új kihívást jelentett, hiszen az erőmű életé-

ben korábban nem fordult elő ilyen volume-

nű átalakítás egyidejű kivitelezése.

A zónaforgalom növeléséhez valamennyi

FKSZ járókerék cseréjét elvégezték, amihez

párosult négy berendezés komplett szerke-

zeti vizsgálata is. Mindezt az ütemterv mér-

földköveinek megfelelően sikeresen teljesí-

tették az FKO szakemberei. Rendkívül nagy

számban kellett armatúra revíziókat is vé-

gezni, különösen nehéz feladat volt a reak-

tor alacsony vízszintjénél végezhető munka-

volumen (négy főelzáró tolózár belső szer-

kezeti vizsgálata, kettő külső szerkezeti vizs-

gálata, számos visszacsapó szelep revízió-

ja, a főelzáró tolózárak biológiai védelmé-

nek cseréje). Kiemelt feladat volt az RKO

szakembereinek, a hegesztő területnek és

az anyagvizsgálóknak az átrakó medence

burkolatának vizsgálata, illetve javítása. A

reaktorszerelési műveletek a szokásos mó-

don most is ütemesen és hibátlanul történ-

tek. A turbináknál folyamatos, feszített

munkavégzés volt: a turbinaszerelés során

a teljesítmény növelés érdekében a fúvóka-

koszorú cserék, szeleprevíziók mellett ki-

emelkedően sok forgácsolási, illesztési és

hegesztési munkát hajtottak végre. Különle-

ges kihívást jelentett a teljes nyomású in-

tegrális tömörség vizsgálat (a hermetikus

tér tervezési nyomással, 1,5 bar túlnyomás-

sal történő ellenőrzése) előkészítése, kivite-

lezése. A blokk remekül vizsgázott, a szivár-

gás értéke jóval a megengedett alatti volt

(6,787 %/nap).

A blokk indítása a sikeres szilárdsági nyo-

máspróbát követően, az eredetileg tervezett

időpontban megkezdődött. Azonban a re-

aktor MET-re hozását követően az indítási

műveleteket meg kellett szakítani az egyik

SZBV tok hűtési elégtelensége miatt. A hiba

elhárítását követő ellenőrzésen az 5-ös hi-

degági hurok alátámasztásánál munkatár-

saink meghibásodást tapasztaltak, mely az

indítási műveletek ismételt megszakítását

okozta. A javítások előkészítése és végre-

hajtása rendkívül összetett feladat volt. A si-

keres megoldásban társaságunk minden

szakterülete fontos szerepet vállalt.

A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése ezúton fe-

jezi ki köszönetét minden munkatársának,

aki részt vett a 2. blokk főjavításának terv-

szerű előkészítésében és eredményes vég-

rehajtásában. Paks, 2008. szeptember 4.

Kovács József vezérigazgató

Tisztelt Munkatársaim!

Az Fórum két EU parlamenti képvi-selõ, Herczog Edit és Giles Chiches-ter kezdeményezésére, a Foratom ésaz európai nukleáris ipar támogatá-sával jött létre jött létre az EurópaiBizottság szervezeti keretei között.

Az ENEF közös platformot kínál anukleáris kérdések megvitatásá-hoz a politikusok, az ipar és a lakos-

ság részvételével. A párbeszéd tényszerûinformációk alapján átlátható keretek kö-zött folyik. A fórum az EU Parlament, azEurópai Bizottság és a tagállamok dön-téshozó politikusai számára nyújt taná-csokat, meghatározva a nukleáris energe-tika jövõjét az Európai Unióban. Az ENEFhárom munkacsoportban folytatja mun-káját. A "Kockázatok" munkacsoport anukleáris szabályozás harmonizációjával,hulladék-elhelyezéssel és a szakember-képzéssel foglalkozik, elnöke WalterHohlefelder (EoN, Németország). A "Lehe-tõségek" munkacsoport vezetõje Jean-PolPoncelet (Areva, Franciaország), feladataa versenyképesség, finanszírozás és en-gedélyezés feltételeinek javítása. Az "Át-láthatóság és információ" munkabizott-ság a jobb információáramlást, a hiteles-ség és bizalom megerõsítését, valamint apéldaértékû kommunikációs munka el-terjesztését hivatott elõsegíteni, magyarelnöke van, Tóth János (ECOSOC).

A 2008. május végén magtartott prágaiENEF jelentõségét a következõ részvételi

adatok támasztják alá: több mint 300 de-legált jött el, 3 miniszterelnök (cseh, szlo-vák, litván), számos EU tagállam minisz-tere, 9 EU parlamenti képviselõ, Barrosoaz Európai Bizottság elnöke, Piebalgs EUenergetikai biztos, a CEZ, Areva, BritishEnergy, Enel SE, Urenco, Nuclearelectri-ca, Posiva vezérigazgatói, számos civilszervezet (Greenpeace, Friends of theEarth, GMF, EESC, BUSINESSEUROPE,IFIEC, INLA, SNETP) képviselõje tisztel-te meg jelenlétével a fórumot. Magyaror-szágról mint hivatalos delegált Dr. Ró-naky József az OAH elnöke volt jelen, BajszJózsef PA Zrt. osztályvezetõ az Eurelec-tric-et képviselte.

A prágai ENEF fõbb üzenetei: folytatnikell a nyílt vitát az atomenergia verseny-képességérõl, a hulladékelhelyezés meg-oldásairól, a nukleáris biztonság harmo-nizációjáról. Az ENEF elfogadta az atom-energia versenyképességérõl szóló doku-mentumot, melyet az Európai BizottságENEF honlapján tesznek közzé. A fóru-mon felszólaló EU képviselõk többségetámogatta az atomenergiát. A High LevelGroup (HLG) és a Sustainable Nuclear En-ergy Technology Platform (SNETP) EUkezdeményezésekkel való együttmûkö-dés meghatározó az atomenergia európaijövõje szempontjából.

Barroso a fórumon kijelentette: az EU-ban 2020-ig elérheti a 60 %-ot a szén-mentes forrásokból származó energiarészaránya, melyet a megújuló források

és az atomenergia szolgáltathatnak. Azatomenergia csökkentheti gazdaságainkenergiaár-érzékenységét, a fenntartha-tóság, ellátásbiztonság és versenyképes-ség hármas követelménye csak az atom-energia alkalmazásával teremthetõ meg.Topolanek cseh miniszterelnök rámuta-tott, hogy a politikusoknak itt az idejevégre venni a bátorságot és világosan ki-jelenteni, hogy Európának szüksége vana nukleáris energiára. Fico szlovák mi-niszterelnök sarkosan az EU nemtörõ-döm döntésének nevezte a bohunicei

atomerõmû bezárását. Herczog Edit ma-gyar EU parlamenti képviselõ asszonykijelentette, hogy az Európa Tanácsnaknyilvánosan és határozottan ki kelleneállnia az atomenergia mellett. Jelenleg azEU parlamenti erõviszonyok a pronuk-leáris áramlatnak kedveznek. Az atom-energia nélkül az EU sohasem válhatottvolna tudás-alapú gazdasági közösség-gé. Hangsúlyozta, hogy különbséget kelltenni a célok és eszközök között. A cél aCO2 kibocsátás csökkentése, a fenntart-hatóság biztosítása, s e cél elérése érde-kében pedig az atomenergetika nagyonfontos eszköz. Jan Zahradil EU parla-menti képviselõ rámutatott: szakítanikell az antinukleáris paradigmával éstöbbek között az atomenergiára támasz-kodva átállni a CO2-mentes gazdaságra.Az EU-nak biztosítani kell az atomener-gia legjobb és legbiztonságosabb felhasz-nálását. Rebecca Harms zöld EU parla-menti képviselõ asszony szerint az ENEFaz Európai Bizottság sikertelen kezde-ményezése, mert az európai atomlobbiérdekei mozgatják. Kritikát fogalmazottmeg az atomenergia használatának ki-terjesztése ellen olyan országokra mintAlgéria és Líbia. Kijelentette, hogy mind-máig megoldatlan a radioaktív hulladékelhelyezése.

A nukleáris ipar képviselõi felszólalá-saikban rámutattak arra, hogy Európa anukleáris fejlesztés területén lépéshát-rányban van a világ más fejlett és gyorsan

fejlõdõ régióival szemben. Kifogásolták,hogy az EU-nak nincs közös energiapoli-tikája, a közös nukleáris szabályzatrend-szer elfogadása továbbra is húzódik. Je-lenleg a legnagyobb kihívás, amivel azemberi civilizációnak szembe kell nézniea CO2 kibocsátás csökkentése, ehhez sok-kal több nukleáris kapacitásra lenneszükség. Nemzeti szinten kell véglegeshulladék-elhelyezési megoldást kidolgoz-ni, mert az nem annyira technikai prob-léma mint poitikai döntés kérdése. Azatomenergia további fejlõdése hosszú tá-von stabil befektetési környezetet igényel,az engedélyezés egyszerûsítése és har-monizációja elengedhetetlen.

Az ENEF anyagainak elõkészítésébenfontos szerep hárult és hárul a Foratommunkacsoportjaira. A PA Zrt. által a Fo-ratom munkabizottságaiba delegált szak-embereinken keresztül így az erõmû ishozzájárult az ENEF sikeréhez. Mun-kánkra továbbra is számítanak.

Dr. Szerbin Pável, EU szakértõ

Európai Nukleáris Energia Fórum Prágában

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság

elnöke a prágai ENEF-en

F.:

Gá

ti N

orb

ert

2008. augusztus – szeptember 9

Elsõ alkalommal 2000-ben rendeztükmeg a nyílt napot, azóta - a mosta-nival együtt -32 település képviselõi

elõtt tárta ki kapuit az atomerõmû szep-tember elsõ hétvégéjén. Így volt ez azidén is, amikor három településrõl - Fadd,Kölesd, Miske - összesen 500 fõ érkezettaz erõmûbe. A kilencedik nyílt naponHamvas István mûszaki vezérigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket, majderõmû látogatás következett kisvonattalés kerékpárral. A gyerekek részére azóvónõk külön programmal kedvesked-tek, míg a horgászversenyre benevezet-

tek elindultak a tavakhoz. A mozgalmasdélelõtti program után a vendégsereg ki-vonult az atomerõmû horgásztavaihoz,ahol a hatalmas sátorban elfogyasztottákebédjüket, köszöntötték a születés és név-napjukat ünneplõket, és felvágták a ha-talmas tortát. Ebéd után kulturális mû-sorra került sor, amelyen fellépett BalázsPali, Balázs Klári és Korda György. A mû-sor után kiosztották a horgászversenygyõzteseinek járó díjakat és ajándékokat.Természetesen kispályás focibajnokságis volt, melynek gyõztesei az induló csa-patok voltak.

Nyílt nap 2008.09.06.

Szeptember elsõ vasárnapján immárhetedik alkalommal került megren-dezésre a családi nap, amelyre 1500

erõmûves dolgozó és rokonsága jött el. Avendégeket Kovács József vezérigazgatóúr köszöntötte, és Benke Laci bácsi ígértrészükre finom tárkonyos pulykaragu le-vest. A megnyitó után üzemlátogatásraindultak a kisvonatokkal a felnõttek és agyerekek is. Gyalog és kerékpáron is meg-

látogathatták az üzemet a felnõttek. A fo-lyamatos üzemlátogatással egy idõbenszámos gyerekmûsor szórakoztatta az ap-róságokat. A mindenkor nagy érdeklõdés-re számot tartó emelõkosaras tûzoltó au-tó meghibásodása miatt sokan lemarad-tak a magasba emelkedés lehetõségérõl.A szokásos és nagyon várt habzuhatagután ebéd, majd a Hooligans együttes mû-sora zárta a hangulatos családi napot.

Családi nap 2008.09.07

10 2008. augusztus – szeptember

Az MTA SZTAKI-nál jártunkA Magyar Tudományos AkadémiaSzámítástechnikai és Automatizálá-si Kutatóintézete (MTA SZTAKI) aMagyar Tudományos Akadémia in-tézethálózatának tagja, az országlegnagyobb és egyik legsikeresebbinformatikai kutatóintézete, egy-szersmind régi partnere a PaksiAtomerõmû Zrt.-nek is. A közelmúlt-ban lezajlott, az atomerõmûves be-szállítói minõsítését meghosszabbí-tó eljárás jó alkalmat teremt arra,hogy egy kicsit közelebbrõl is bemu-tassuk a neves intézményt.

Az MTA SZTAKI a tágan értelmezettinformatika tudományának mûhe-lye, az információtechnológia, szá-

mítástudomány és rokonterületei nem-zeti kutatóbázisa. Elsõsorban az informa-tika mûszaki-tudományos és matemati-kai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatá-sok kiterjednek mindazon területekre,amelyek az alapkérdésekkel kapcsolat-ban állnak. Az alap- és alkalmazott kuta-tás széles körû mûvelése mellett fontosfeladatának tekinti a megszerzett speci-ális ismeretek hasznosítását a kutatás-fejlesztés, a rendszertervezés és rend-szerintegrálás, a tanácsadás és a szoft-verfejlesztés területén.

Az intézet alapelve a nemzetközi mér-cével mérhetõ alapkutatás, az eredménye-ket alkalmazó, az itthon és külföldönhasznosítható informatikai fejlesztésekés magas szintû tanácsadási tevékenységegymásra épülésének megteremtése, atágabb tématerületen egy kiválósági köz-pont megvalósítása. Alapvetõ cél a mérnö-

ki, matematikai és számítástudományi te-rületen elért eredmények integrálása aproblémamegoldásokban és rendszerfej-lesztésekben. Mindez vonzó körülménye-ket és témákat biztosít a tehetséges fiata-lok kutatói és alkalmazási feladatokbatörténõ bevonásához, akár az egyetemioktatáson keresztül, akár PhD-tanul-mányok keretében.

Az intézet által kutatott témák a követ-kezõ, egymással részben összefüggõ terü-letek szerint csoportosíthatók:

1. Informatika: CNN - celluláris hul-lámszámítások és érzékelõs számításirendszerek, Elosztott és Grid-rendsz-erek, World Wide Web informatika éstechnológiák, Hálózatbiztonsági rend-szerek, Távközlés, Virtuális ember-in-terface, Virtuális rekonstrukció, Térin-formatika, Ágens-alapú szoftvertechno-

lógiák, Emberi látás kognitív folyamatai,E-learning, Könyvtári informatika, E-government.

2. Automatizált irányítási rendszerek:Rendszer- és irányításelmélet, Gépjármû-irányítási és navigációs rendszerek,Atomerõmûvi irányítási és biztonságirendszerek, Mérnöki és üzleti intelligen-cia, Digitális vállalatok, Termelési háló-zatok, Számítógéppel integrált gyártás,Intelligens gyártórendszerek, Geometriaimodellezés és képelemzés, Számítógépeslátás mûszaki alkalmazásai.

3. Matematika és számítástudomány:Kombinatorikus számítástudomány ésgráfelmélet, Operációkutatás, Algebra,Hálózatelmélet, Adatbányászat, Univer-zális adattömörítés, Sztochasztikus rend-szerek, Pénzügyi matematika, Gépi ta-nulás, Biológiai motivációjú számítástu-domány.

Valóban különleges szakmai élménytjelentett a munkaterület bejárása soránközelrõl szemügyre venni például a hang,illetve kamera által vezérelt autómodelle-ket, a repülõgépekre irányuló fejlesztése-ket vagy éppen a szemészeti mûtétekhezkapcsolódó interdiszciplináris kutatáseszközeit, amelyek a szaruhártya alakjá-nak a folyadékfilmtõl nem befolyásolt mé-résére szolgálnak majd.

Az intézet atomerõmûves minõsítésiterülete: ABOS 3 biztonsági osztályba(minden érintett funkció) és 4T osztály-ba sorolt irányítástechnikai rendszerek,berendezések karbantartásával, átalakí-tásával, javításával összefüggõen: fõvál-lalkozási, szakértõi, tervezési, gyártási,szerelési, üzembe helyezési tevékenysé-gek végzése. Prancz Zoltán

Az egészségfejlesztõ mentálhigiénikus szerepea munkahelyi egészségfejlesztésben

Napjainkban az egészségfejlesztési tevékeny-

ség fő célja, hogy képessé tegye az embereket

arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek

saját egészségük felett, többet törődjenek az

egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek

a szükséges információkkal és lehetőségek-

kel. Az egészségfejlesztés olyan életmódbeli

alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosul-

va az egyéneknek lehetőségük nyílik az egész-

ségesebb életforma kiválasztására. Így az

egészségfejlesztés a mindennapi élet része

kell, hogy legyen, mely messzemenően figye-

lembe veszi az egyén szociális és gazdasági

helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az

egészségfejlesztő tevékenység magában fog-

lalja az emberi szervezet működésével és a

betegségek megelőzésével, az életvezetéssel

kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését.

A munkahelyi egészségfejlesztés elsődleges

célja, hogy a munkahelyet terhelő, egészség-

károsodással kapcsolatos kiadásokat csök-

kentsék a cégek. Emellett fontos egy olyan

vállalati kultúra meghonosítása, amely a

munkavállalók egészségét ugyanolyan fon-

tos szempontként kezeli, mint a gazdasági ér-

dekeket, továbbá a proaktív szemléletű veze-

tés, egészségközpontú munkaszervezéssel

hangsúlyt fektet a prevencióra.

Senki sem vitatja, hogy nem mindegy milyen

környezetben, s milyen feltételek mellett dolgo-

zik az ember, de ez csak egy szűk szegmense a

ránk ható tényezőknek. Az egyénnek is nagy a

személyes felelőssége a saját egészségét illető-

en. Az egészség egyfajta személyes értékként

kellene, hogy megjelenjen az ember életében.

Az egészség terén azonban nagyok a társadalmi

csoportok közötti különbségek, ami azt mutatja,

hogy az egészség és betegség legalább annyira

köszönhető az élet - és munkakörülményeknek,

mint az egyén ismereteinek, szokásainak. Miu-

tán viszont az egyénnek elég korlátozottak a le-

hetőségei arra, hogy önerőből változtasson az őt

körülvevő feltételeken, rendkívül hasznos lehet

számára, ha szervezeti segítséget kap. Az egész-

ségfejlesztési programok kialakításának több

okból is praktikus terepe a munkahely, mivel a

munkavállalók a nap 1/3-át a munkahelyükön

töltik (a célcsoport könnyen elérhető), a hosszú

távú foglalkoztatás, hosszú távú beavatkozást

tesz lehetővé, illetve adottak a jól kialakított

kommunikációs csatornák.

Az egészségfejlesztő mentálhigiénikusnak

fontos szerepe van a munkahelyi egészség-

fejlesztésben A komplex munkahelyi egész-

ségfejlesztési programok sokféle beavatko-

zási formából állnak. Ezek a beavatkozások

több különböző szakmai kompetencia köré-

be tartoznak. Az egyéni életstílus fejlesztésé-

re irányuló beavatkozások megtervezéséhez,

kivitelezéséhez szükség lehet például orvos-

ra, ápolónőre (a kockázati tényezők felméré-

séhez, szűrővizsgálatok elvégzéséhez, a mun-

kahelyen biztosított egészségi szolgáltatások

nyújtásához), táplálkozási szakértőre (táplál-

kozási tanácsok adásához, a közétkeztetés

átalakításához), edzőre (a munkahelyi test-

edző programokhoz), valamint pszichológus-

ra (a relaxációhoz, stresszkezeléshez). A szer-

vezetre illetve a munkahelyi környezetre irá-

nyuló egészségfejlesztő beavatkozási formák

is több szakma képviselőinek összehangolt

együttműködését teszik szükségessé: a fo-

lyamatban dolgozhatnak foglalkozás-egész-

ségügyi szakorvosok (a vállalati egészség-po-

litika kialakításában), mérnökök (a környezet

ergonómiai szempontú átalakításában),

pszichológusok, illetve más, szervezetfejlesz-

téssel foglalkozó szakemberek, és természe-

tesen az adott vállalat vezetői, dolgozói.

Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus tehát

nem kizárólagos résztvevője a munkahelyi

egészségfejlesztési programoknak: együtt

kell tudnia működnie más szakmák képvise-

lőivel. Szemléleténél, képzettségénél fogva

legfontosabb szerepe az egészségfejlesztő

program kidolgozása, a folyamat szervezése,

valamint koordinálása. Ami azonban min-

denképpen nélkülözhetetlen, az a szakmák

közti megfelelő kommunikáció, a szakmai fél-

tékenységet félretevő, kölcsönös tiszteleten

alapuló együttműködés.

Ha úgy érzi, hogy mentális problémáit meg-

osztaná, de nem tudja hova forduljon, ke-

ressen meg a 20/9442-009 telefonon és

jöjjön el az Egészségközpontba (ESZI volt fő-

iskola épülete, 203. terem) szerda délelőt-

tönként az életmód-tanácsadásomra.

dr. Vöröss Endréné,

egészségfejlesztő mentálhigiénikus

A jövõ nukleáris szakemberei a 2008. éviII. Nukleáris Szaktáborban

A Magyar Nukleáris Társaság(MNT) által szervezett II. NukleárisSzaktáborra 2008. július 6-11. kö-zött került sor Gödön. A tábor kivá-ló lehetõséget jelentett a fiatalokszámára a szakmai ismeretek elsa-játítására, a nukleáris szakembe-rek megismerésére.

Apaksi atomerõmûben már elkezdõ-dött és a következõ években is vár-ható nagyszámú nyugdíjazás, az

üzemidõ-hosszabbítás megvalósítása, anukleáris ipar feltehetõ expanziója jelen-tõs szakember-utánpótlást igényel.

A nukleáris szakemberképzés erõsíté-se és a tehetséggondozás érdekében, anukleáris ismeretek iránt érdeklõdõ, te-hetséges tanulók képzésének szükséges-ségét felismerve indította el 2007-ben aNukleáris Szaktábort a Magyar NukleárisTársaság (MNT) vezetése a tanári és az ifjú-sági (FINE: Fiatalok a Nukleáris Energe-tikáért) szakcsoport segítségével.

A tábor legfõbb célja a középiskolás di-

ákok érdeklõdésének felkeltése a nukle-áris technika iránt elméleti és a gyakor-lati oktatással, változatos szakmai progra-mokkal. Tapasztalt szakemberek elõadá-sai mellett számítógépes szimulációk,mérések és tanulói kísérletek, valamintszakmai kirándulások is szerepeltek aprogramok között.

Az elmúlt év sikerén felbuzdulva 2008.július elején rendezték meg a II. Nukleá-ris Szaktábort a Budapesthez közeli Gö-dön. A táborban huszonhárom diák vettrészt. A diákok mag- és részecskefizikai,nukleáris méréstechnikai, sugárvédelmiismeretekre tehettek szert. Megismerked-tek az elemi részek felépítésével és a gyor-sítók mûködésével is. A neutronfizikaibevezetõben áttekintették a Fermitõl nap-jainkig elért eredményeket is. Betekintéstkaptak a magfúzió megvalósításának, al-kalmazásának lehetõségeibe és az ITERprogramba.

Az aktuális témák között a napjaink-ban egyre érezhetõbb klímaváltozásról, amegújuló energiaforrásokról, az atom-energetika hazai és nemzetközi helyzeté-

rõl számoltak be a meghívott szakembe-rek. Volt elõadás az atomerõmûvek telje-sítmény-növelésérõl, üzemidõ-hosszabbí-tásáról, a reaktorok biztonsági kérdései-rõl, a radioaktív hulladékok hazai elhelye-zésérõl is. A gödi tábor résztvevõi megis-merkedtek az ELTE nukleáris asztrofizi-kai és magkémiai laborokban folyó kuta-tásokkal, és megtekintették a püspök-szilágyi kis- és közepes aktivitású radio-aktív hulladéktárolót is.

Nagy sikert aratott a projektfeladat. Az5-6 fõs csapatok az elhangzott elõadások,a segédanyagok, az internet, valamint ameghívott fiatal szakemberek segítségé-vel egy-egy harmadik generációs atom-erõmû (ACR, EPR, PBMR, VVER) legfon-tosabb jellemzõirõl, mûszaki felépítésé-rõl és az új blokkok létesítésének szüksé-gességérõl tartottak elõadást az utolsó na-pon. Az elvégzett munkát a meghívottakigen pozitívan értékelték, a diákok több-nyire sikeresen válaszolták meg a kérdé-seket is.

A II. Nukleáris Szaktábor igen sikeresvolt. A diákok a nukleáris iparban dolgo-

zó szakemberek segítségével, az iskolaikeretektõl eltérõ körülmények között sa-játíthatták el a nukleáris fizika elméleti ésgyakorlati fejezeteinek egy-egy részét. Atanulók tájékozottsága meglepõen jó volt,a foglalkozásokon igen aktívak, érdeklõ-dõek és lelkesek voltak. Az idõ rövidségeellenére is igényesen kidolgozott projek-tek születtek. A táborozók egyértelmûenpozitívan értékelték a programokat,ugyanakkor igényelnék a több gyakorlatifoglalkozást.

A tudásátadás és a tehetséggondozás anukleáris energetika területén különösenfontos feladat. A diákok hozzáállása, tudá-sa és szakmai érdeklõdése alapján a fia-talokat be lehetett vonni komoly szakmaiprogramokba. A tapasztalatok szerint anukleáris szaktábor ismét elérte célját,megalapozta a nukleáris ismereteket ésfelkeltette a diákok érdeklõdését az atom-energetika iránt.

Dr. Pázmándi Tamás, Mester András,Szántó Péter, Bodor Károly

(A Nukleon 2008/2. számában megjelent cikk alapján)

2008. augusztus – szeptember 11

VOTT-ot rendeztünkA nyár egyik legnagyobb természetjá-ró eseményérõl, az 58. Villamosener-gia-ipari Országos TermészetbarátTalálkozóról beszélgettünk két fõ-szervezõvel, a tájfutás versenyfelelõ-sével, Kókai Petivel és a terepversenyversenyfelelõsével, Jakab Albival.

Hogyan tudnánk tömören megfogal-mazni ennek az iparági találkozó-nak a lényegét azok számára, akik

a VOTT szóra nem a bennfentesek lelke-sedésével, várakozásokkal és élmények-kel telve kapják fel a fejüket, akiknek(még) idegenül cseng a szó?

Jakab Albi: Lehetne leltárszerûen sorravennünk, hogy ez egy háromnapos, hosz-szú múltú rendezvény, melyen háromféleverseny és kiegészítõ programok váltjákegymást minden évben más helyszínen. Alátható felszín mögött a lényeg, hogy a vil-lamos-iparági sporttalálkozók valamikoraz iparágon belüli összetartozást szolgál-ták. Ez átalakult, mert az iparág is átala-kult, de a dolgozók között most is meglé-võ egyfajta barátságot, a találkozásra valóigényt jól mutatja, hogy az idei „paksi”VOTT, a sportok közül a legnépesebb ter-mészetbarát találkozó, már az 58. volt.

Amikor kiderült a 2008. évi helyszín,egyben a rendezõ táraság neve, miregondoltatok elõször?

Kókai Peti: De jó, hogy itt lesz újra! Kétéve, a kecskeméti éjszakai terepversenyesVOTT-on már lehetett sejteni valamit, éstavaly, Gödöllõn vált hivatalossá.

Jakab Albi: Nem ért váratlanul, hiszen„lobbiztam” érte mindkét irányban, azerõmû és a sportbizottság felé is. Végüliséreztük, hogy már illik sorra kerülnünk.

Az idei önkéntes segítõk, rendezõkközött akadtak néhányan, akik a 17évvel ezelõtti paksi VOTT-ban is se-gédkeztek, mennyivel volt ez a VOTTmásabb?

Kókai Peti: A múlt században köny-nyebbnek tûnt a rendezés. Csak a szak-mai résszel foglalkoztunk, a rendezvény-szervezõi feladatokat az érintett bentiosztályok végezték. A erõforrások ren-delkezésre állása akkor természetes volt.Ma meg az a természetes, hogy minde-nért fizetni kell, és a finanszírozási kér-désekkel foglalkozni kell. Talán sokan

nem gondolnak bele, de egy 500 fõs, há-romnapos rendezvény pénzügyileg is ki-hívás. A 91-es találkozón volt néhány újí-tás, például a táncverseny, de azt kellmondanom, a 2008-as VOTT nagyonszínvonalasra sikerült.

Jakab Albi: Abban az évben kezdtemPakson dolgozni, a találkozóról csak azérthallottam mellékesen, mert édesapám aszolnoki Titász csapat tagja volt. Így ha-sonlításul számomra inkább azok a talál-kozók szolgáltak, melyeken résztvevõ-ként voltam, az 1995. évi hódmezõvásár-helyi találkozótól kezdve. Az erõmû 1991-ben kitett magáért, talán éppen ekkor vet-te kezdetét egy kis „rongyrázás”, minden-ki felül szerette volna múlni az elõzõ évirendezést. Az utóbbi idõben elindult egyellenkezõ irányú folyamat és mi is ebbõlszerettük volna kivenni a részünket, egy

kicsit visszafogni, természetbarát jellegû-vé tenni a találkozót. Nekem jobban tet-szik, ha a találkozó jelleget erõsítjük, jóversenyek legyenek, sok lehetõség a be-szélgetésre és a helyet adó város megis-merésére. Peti említette a „világ változá-sát”, ami sokrétûbbé tette a szervezési fel-adatot, számodra mi volt a legnehezebb arendezés során:

Jakab Albi: (hosszan gondolkodik) Kétnehézség jut eszembe, a publikus közü-lük: az oklevél nyomtatása szombaton éj-szaka-hajnalban, olyan fáradt voltam,hogy ülve elbóbiskoltam.

Poénosra vetted a választ, ebbõl aztolvasom ki, hogy a mintegy félévesszervezkedés során nem engedtedmeg magadnak, hogy elkeseredj a ne-hézségektõl, egyszerûen meg kellett

csinálni a VOTT-ot. Talán könnyebb aleghálásabb rendezõi feladatokról ésa sikerélményrõl beszélnetek, hisz'ez a hosszú, kitartó munka jutalma?

Jakab Albi: A találkozó hétvégéje alattannyi sok feladat hárult rám, sok min-denre kellett odafigyelni, hogy a résztve-võkkel igazán nem is tudtam találkozni.A sikerélmény a rendezvény végén érke-zett el, amikor azt láttam, hallottam, hogyelégedetten mentek el a résztvevõk, hi-szen ez a legfontosabb. És odajöttek, elbú-csúztak. Hálás feladat Kokesznek jutott,fényképezett a terepen.

Kókai Peti: Ez valóban élvezetes rész.Elrejtõzöm egy ellenõrzõ pont közelébenés hallgatózom, az érkezõ csapatok na-gyon poénosakat tudnak mondani. Nyil-ván jól szórakoztam, amikor az általunkásott gödör mellett a bajaiak bosszankod-

tak, hogy „ez biztosan álbója, nem átallot-tak gödröt ásni, de látszik, hogy kicsi”. Ésaz igazi poén, hogy beállított fényképezõ-vel vártam, hogy a bozótból kibukkanja-nak - tetszik ez a fotóm. Ráadásul az ásottgödör nem tévesztõ volt, hiszen a térkép-készítés szakaszában bõvítettük vele a te-repi lehetõségeinket. Valószínûleg ne-kem, leskelõdõ szervezõnek érdekes iga-zán a tanácstalanság az ellenõrzõ ponto-kon. A gyöngyösi lányok például, mint ki-derült tévesztõt fogtak, melynek körül-ményei talányosak. Valószínûleg az lehe-tett, hogy a kis sziklafalnál álló csapatve-zetõ látott egy bóját, a másikat, ami mel-lett a társai álltak, nem. Így a kérdésre,hogy „ti láttok másik bóját, mert ha nem,akkor fogjátok ezt”, a forrásnál álldogálócsapattársak tévesztõt fogtak. Természe-tesen ezt is megörökítettem az utókornak,de akkor még nem is tudtam, hogy végüla tévesztõt választották.

Úgy sikerült a találkozó, ahogyan sze-rettétek volna?

Kókai Peti: Ha a részfeladatomról vanszó, a tájfutásban az volt a szándékom,hogy ne hosszú pályák legyenek. A leg-jobbak mindenképpen gyõztek, de nemvolt „megalázó” idõkülönbség. Élveztékaz „amatõrök” is. Az eredményhirdeté-sen is említettem, sajnáltam, hogy ke-vés lány jött tájfutni. Ez persze össze-függ mindig azzal, ha a terepi versenynem ugyanazon a térképen van. Min-denesetre buzdítom a lányokat, hogy töb-bet induljanak, hiszen a terepi mezõny-ben már nem annyira csekély a nõiarány és ügyesek is nagyon. Az egész ta-lálkozót tekintve is jól éreztem magam,nekem volt kis lehetõségem a bulikon isrészt venni. Bár volt olyan momentum is,hogy békésen üldögéltünk egy sör mel-lett a kaposvári Fodor Petivel, ekkor fel-hívott Albi, hogy ideje lenne visszamen-ni javítani- ez nem esett jól.

Jakab Albi: (még Kókai Petin moso-lyogva, vagy már az elégedettség miatt?)Jól sikerült a találkozó. A részfeladatom,a terepverseny két mércét kellett kiáll-jon. Az egyik, hogy kellõen nehéz legyena pálya, szórja meg a csapatokat, ne a vé-letlen döntsön. Ez - a végeredménybõl iskitûnik - sikerült, hiszen az elsõ háromhelyen az évközben is rendszeresen ver-senyzõk végeztek.

Folytatás a 13. oldalon

Lezajlott az 58. VOTT városi verse-nye, és úgy érzem, nem egyszerûen„túl vagyunk rajta”, hanem „meg-csináltuk”! Megpróbálom leírni areceptet, talán valakit érdekel…

HozzávalókHelytörténeti szakirodalmi kiad-

ványok, a Megyei Múzeum támogatá-sa, feladatsorokat kidolgozó és ellenõr-zõ „méregkeverõk”, és sok-sok, min-den rendû és rangú, elszánt, és fõlegönkéntes segítõ.Elõkészítés

A városi szakirodalmat konyhakésszéfaragta Szekszárd elismert helytörténé-sze: dr. Töttõs Gábor, a konyhára bekerülta „Szekszárd Mesélõ útikönyv”. Fûszer-nek ehhez jött még egy kistérségi DVD,Paks vonatkozásában az Atomerõmû új-ság júniusi különlapja, és igazán pikáns-sá Medgyessy Feri nukleáris ismertetõfüzete tette a hozzávalókat.

A Wosinsky Múzeum minden városi ki-állítását és a szükséges személyzetet ren-delkezésünkre bocsátotta: dr. Gaál Attila.

A „méregkeverõk” patikamérlegen por-ciózva feladatot és versenyidõt állítottákössze a kérdéssorok és az ütemterv hoz-závalóit (és persze a legnagyobb titok-ban!), aminek „Erõs Pistát” felülmúló ere-jét az ellenõrzõ bíró - Gyarmathy Kati -szerencsésen elvette, így a fõzet a ver-senyzõk számára fogyasztható lett.Fõzés

A jó kezdés mindennek az alapja! Arajtba léptetéssel Horváth Gabi és Váci

Teri megadták a verseny fegyelmezett-ségének tónusát, ennek is köszönhetõvolt, hogy Baksa Éva és Lukács Vili pon-tosan a tervezett idõben és módon betudták fejezni a 86(!) csapat rajtoltatásáta fõiskolán.

Az ellenõrzõ pont (EP) kiépítések töké-letesen zajlottak, köszönhetõ TihanyiGyuri beugrásának, és a logisztikai egy-ség Varga Józsi és Váci Gyuri furikáinak.

A Wosinsky Múzeumnál a kiépítésután hamarosan érkeztek az elsõ csa-patok, és Griezer Kati meg Weisz Hugielõírásszerûen fogadták, és indítottákis õket.

A Garay téren a lányok (Péter Margó,Pék Rózsa és Tihanyiné Erzsike) új szín-foltot és egy sereg versenyzõt vittek a kis-sé unott, szokásos szombat délelõttbe. He-lyi csapatokat be tudtak volna vonni ver-senybe, mert állítólag próbáltak feladatla-pot kérni a járókelõk is. Az más kérdés,hogy nem tudták volna felkészületlenülmegoldani…

A Vármegyeház „komplex” EP volt, ésszerencsére a rajt után Baksa Éva fel tu-dott menni segíteni Krizákné Erikánakés Nagy-Batiz Erzsinek, sõt késõbb Tiha-nyi Erzsike is kapcsolódott hozzájuk. AMattioni kiállítás múzeumi munkatársa-ival Vámosi Marika közelebbrõl is megis-merkedhetett. Beugróként Nagy Zsófinaktesthezálló feladat volt a bójaõrzés.

Krizák Jani a borkóstoltatással a 900éves apátsági pincében igazi gasztro-kul-turális élményben (is) részesítette a hoz-zá betérõket.

A Cél személyzete - Régi Zsuzsa, BekeKati a Rajtból feljövõkkel kiegészülve - azegyre „javuló” idõben, és a fokozódó UVsugárzás mellett is hõsiesen helytállt, ésvízzel meg jó szóval (is) fogadta a Bar-tinára (Kálvária) felérkezõket.

A javítás idõtartamára vonatkozóannem voltak terveink, így azokat (is)könnyen túlszárnyaltuk… Nem jellem-zõ a VOTT-okon, hogy vacsoráig min-den városi feladatlap ki lenne javítva,de nekünk ez is sikerült, sõt az idõn-ként a kintieket is becsaló hangos ka-

cagás a javítás hangulatát jól jellemez-te. Nagy munka volt a 86 csapat kb.1600 oldalnyi feladatlapját kijavítani,de biztos vagyok benne, hogy ha végig-néznénk minden csapat valamennyilapját +/-2 pontnál nagyobb különbségnem lenne benne, ezért a segítõk mun-kája szempontjából megkérdõjelezhe-tetlen az eredmény!

Az eredmények adatrögzítése bankimódszerrel és precizitással történt (Mar-gó és Hugi által), nem is volt benne hiba…Ezzel el is készült a fõzet!

KóstolásA hibát (is) tervszerûen követtük el:

tudtam, hogy én vagyok a gyenge pont,ezért sem csináltam semmit, csak járkál-tam, nézelõdtem. Igazán jól éreztem ma-gamat, élveztem, hogyan zajlik a verseny(„fõzünk”). Csak azt sajnáltam, hogyGyarmathy Kati nem lehetett velünk, pe-dig igazán megérdemelte volna, hogyérezze a hangulatot…

A versenyzõk nem biztos, hogy a ver-seny minden pillanatában felhõtlenül elé-gedettek, és boldogok voltak, de egy iga-zi megmérettetésben vannak nehéz pilla-natok! Ezeket se bánjuk, mert azokra isemlékeznek majd, és nem valamiféle ré-szünkre felróható okból eredtek! (Azüröm(fû) nélkül sok nemes fõzet lenneihatatlan, cukros szirup!) Aki becsülettelvégigment a pályán, az nem csak a felada-tokat, hanem a Rendezõk munkáját, a „fõ-zést” is dicsérheti, és nem is érte szó a házelejét egy csapat részérõl sem. A versenyszabályos végrehajtását illetõen nincs na-gyobb elismerés, mint az, hogy óvás, rek-lamáció nem volt.A kóstolás eredménye

„Fõzés” közben jól éreztük magunkat,szép, és eredményes csapatmunka voltez, amelybõl mindenki kivette a részét!Remélem, hogy a fogyasztóknak igazi él-ményt nyújtó versenyt sikerült alkot-nunk, ezért osztom meg a receptet, talánmás is használni tudja…

A segítõknek meg ezúton is köszönöma valóban önkéntes, és áldozatos közre-mûködést! Weisz Pali

Recept: VOTT városi verseny - Szekszárd

Városi versenyzők a Vármegyeháza udvarán

12 2008. augusztus – Szeptember

Törzsgárda-tagsági

elismerések2008. július

10 évesDaróczi László Sándor vig big sugárvé-

delmi osztály, 1998. július 01.

20 évesAraczki András vig big sugárvédelmi

osztály, 1988. július 27.; Kovács János

vig big ibifo rendészeti osztály, 1988. jú-

lius 14.; Horváth József mvigh üvig üvfo

villamos üzemviteli osztály, 1988. július

04.; Patek Gábor mvigh üvig vefo vegyé-

szeti technológiai osztály, 1988. július

01.; Vida Zoltán mvigh míg nufo fejlesz-

tési és elemzési osztály, 1988. július

15.; Tamási Zoltán mvigh kaig szfo gé-

pész szerviz osztály, 1988. július 26.;

Kádár Mihály mvigh kaig szfo villamos

installációs szerviz osztály, 1988. július

01.; Ősz Zoltán mvigh kaig üffo bizton-

sági rendszer osztály, 1988. július 18.;

Pintér Zsolt László mvigh kaig üffo digi-

tális rendszer osztály, 1988. július 11.;

Riger Ferenc gvigh gig logfo raktározási

osztály, 1988. július 26.

30 évesCzókoly Pál mvigh üvig üvfo villamos

üzemviteli osztály, 1978. július 31.; Ko-

vács András Zoltán mvigh karbantartási

igazgatóság, 1978. július 15.; Baldauf

János mvigh kaig kafo turbina és forgó-

gép karbantartó osztály, 1978. július

28.; Weisz János mvigh kaig szfo villa-

mos és installációs szerviz osztály,

1978. július 17.

2008. augusztus10 évesJantner József mvigh míg ktfo gépész

karbantartás technológiai osztály,

1998. augusztus 03.

20 évesLedneczki Imréné vtig huig hufo munka-

és személyügyi osztály, 1988. augusz-

tus 10.; Szabó Zsolt vtig huig hufo jóléti

osztály, 1988. augusztus 01.; Mittler

László mvigh üvig üifo üzemirányítási

osztály, 1988. augusztus 16.; Hornyák

László mvigh üvig üvfo külső technológi-

ai osztály, 1988. augusztus 02.; Szente

András mvigh üvig üvfo irányítástechni-

kai üzemviteli osztály, 1988. augusztus

31.; Miholics Tibor mvigh míg mfo villa-

mos műszaki osztály, 1988. augusztus

24.; Németh Ferenc mvigh míg mfo irá-

nyítástechnikai műszaki osztály, 1988.

augusztus 27.; Szécsényi Zsolt mvigh

míg nufo reaktorfizikai osztály, 1988.

augusztus 01.; Nagy Lajos mvigh míg

ktfo gépész karbantartás technológiai

osztály, 1988. augusztus 09.; Princzné

Foki Csilla mvigh míg ktfo gépész kar-

bantartás technológiai osztály, 1988.

augusztus 30.; Jantner István mvigh míg

ktfo villamos karbantartás technológiai

osztály, 1988. augusztus 14.; Buruncz

Gyula mvigh kaig kafo reaktor és készü-

lék karbantartó osztály, 1988. augusz-

tus 14.; Bárdosi Zoltán mvigh kaig kafo

armatúra és csővezeték karbantartó

osztály, 1988. augusztus 15.; Koleszár

Zoltán mvigh kaig üffo biztonsági rend-

szer osztály, 1988. augusztus 08.; Far-

kas Tamás mvigh kaig üffo digitális

rendszer osztály, 1988. augusztus 01.;

30 évesKalcsu Károly vezérigazgató közvetlen,

1978. augusztus 28.; Varjú Béla vig big

sugárvédelmi osztály, 1978. augusztus

15.; Fejes István Béla mvigh üvig vefo

vegyészeti technológiai osztály, 1978.

augusztus 01.; Mráz István mvigh kaig

üffo biztonsági rendszer osztály, 1978.

augusztus 14.; Styaszny László mvigh

kaig üffo biztonsági rendszer osztály,

1978. augusztus 18.; Orbán Mihály

mvigh kaig üffo metrológiai laboratóri-

um, 1978. augusztus 15.

40 évesKovács József mvigh üvig vefo

vegyészeti technológiai osztály, 1968.

augusztus 01.

Felvidéki és erdélyi magyar diákok 2008.évi szakmai gyakorlata

Július végén és augusztus elején kétturnusban, két-két hétre összesen24 egyetemista érkezett Paksra,hogy a tanulmányaiknak megfelelõszakterületi gyakorlaton vegyenekrészt, illetve rövid betekintést nyerje-nek az adott terület mindennapimunkájába.

APA Zrt. hagyományosan, évek ótanyári szakmai gyakorlatot biztosítfelvidéki és erdélyi magyar egyete-

misták részére. Az atomerõmû által aszakmai gyakorlatra nyújtott ösztöndíjatpályázat útján nyerték el a diákok, a je-lentkezési lehetõségrõl saját diákszövet-ségeik informálták õket. A szakmai gya-korlat helyi szervezését, a koordinációsfeladatokat az Oktatási Fõosztály Veze-tésfejlesztési Csoportja látta el.

A Felvidék és Erdély különbözõ tele-püléseirõl érkezõ tanulók a szakmaigyakorlat elsõ hetében az atomerõmûenergetikai, gépészeti, építészeti, atom-fizikai, közgazdasági, környezetvédel-mi, kommunikációs, informatikai és be-szerzési területeivel ismerkedtek. Jár-tak a Látogató Központban, ahol a városés az atomerõmû történetérõl kaptakszínes összefoglalót. Az AtomerõmûTûzoltóságon bemutató gyakorlatonvettek részt, majd a SIMON daru segít-ségével 60 méteres magasságba emel-ték a vállalkozó kedvûeket, hogy ma-dártávlatból is megszemlélhessék azatomerõmûvet és annak környékét. AKarbantartó Gyakorló Központban azerõmû legnagyobb és legjelentõsebb be-rendezéseit ismerhették meg. A diákokmeglátogatták a KKÁT-ot, a kiégettüzemanyag tárolásával kapcsolatos elõ-adáson vettek részt, majd a SzimulátorKözpontot nézték meg. Terepgyakorla-ton voltak a hideg-, és melegvizes csa-tornánál, s közben az odavezetõ úton ahelyi élõvilággal is ismerkedhettek,köztük a szürkegémmel, gólyával, kó-csaggal. Az Öko parkban sokáig néze-lõdtek az újszülött dámszarvasok és acsíkos vadmalacok láttán, ahol lehetõ-ség nyílt a kerítéshez odajövõ állatok

simogatására is. A második héten a di-ákok elutaztak Budapestre, ahol a FINEszervezésében a KFKI-ban és a BME-na kísérleti, illetve tanreaktort tekintet-ték meg.

A szakmai programokon túl a diákokkulturális-, és szabadidõs programokon isrészt vettek. Megtekintették Paks neveze-tes helyszíneit, többek között jártak adunaparti sétányon, a Sárgödör téren , ésmegismerkedtek a paksi piac színes for-gatagával is. A kalocsai kirándulás alkal-mával megnézték a Schöffer múzeum tér-dinamikai és kibernetikai szobrait, az ér-seki palotában a világhírû könyvtárat.Részt vettek a fazekas alkotóház népmû-vészeti programjain. Hazautazásuk nap-ján a Parlamentben tettek látogatást. Aszabadidõs program során az egyik cso-port Balatonfüreden nyaralt, a másik cso-port a balatoni pihenés mellett a SzigetFesztivál elsõ három napi programján isrészt vehetett, ahol a FINE szervezésében

közremûködtek a nukleáris energetiká-val kapcsolatos felvilágosító tevékenységelõkészületeiben. Az elsõ-, másod- és har-madéves diákok különbözõ felsõoktatási

intézményekbõl (Babes-Bolyai Tudo-mányegyetem, Kolozsvári Mûszaki Egye-tem, Brünni Mûszaki Egyetem, prágai éspozsonyi egyetemek) érkeztek. Többsé-gük nem ismerte egymást, nálunk talál-koztak elõször. A szervezõk ezért is tar-tották rendkívül fontosnak, hogy sok csa-patépítõ program nyújtásával összeková-csolják a társaságot. Az esti programok,közös sütések-fõzések után fáradtan, deélményekkel telve még hosszú órákon átbeszélgettek.

A diákokkal történt beszélgetésébõl ki-derült, hogy a szakmai gyakorlat mind-egyikük számára segítséget nyújtott azismereteik bõvítéséhez és a jövõre vonat-kozó terveik körvonalazásához. A több-ségüknek a jövõre nézve nincsenek mégpontos elképzeléseik - hiszen messze méga diplomaszerzés éve -, viszont azerõmûvi tevékenységek bemutatása so-rán betekintést nyertek majdani hivatá-suk speciális részleteibe.

Magyarországot már jól ismerték, hi-szen rokonlátogatásokon, kulturális prog-ramokon, osztálykirándulásokon több-ször is jártak nálunk, s most Paksot isjobban megismerve egybehangzó véle-ményük az volt, hogy szép, rendezett vá-ros, sok látnivalóval és érdekes helyszín-nel, kedves és segítõkész emberekkel. Aszervezõktõl és az atomerõmûves kollé-gáktól megkaptak mindennemû segítsé-get az elméleti és gyakorlati ismereteikbõvítéséhez, és a kellemes kikapcsolódás-hoz egyaránt. Az egyetemisták mindegyi-ke lelkesen mesélt a kétheti élményekrõl.Korábban nem mindenki tudta elképzel-ni, hogy milyen az atomerõmû, többenveszélyesnek gondolták, de a szakmaigyakorlat során képet kaptak az erõmûbiztonságos mûködésérõl. A két csoport-ban barátságok is szövõdtek, melyeketszeretnének hosszú távon megõrizni.

Összességében a diákok nagyon jólérezték magukat Pakson, amely nagy-mértékben köszönhetõ az OKFO Vezetés-fejlesztési Csoportjából Ignits Miklósnélelkiismeretes és gondos munkájának,amellyel a szervezõi feladatokat és házi-gazdai teendõket ellátta.

Gyöngyösiné Nyul Petra

Varga István (1939-2008)

„Isten veled, Vigasztaljanak méltóbb, zen-gõbb versek, Isten veled, Vigasztaljanak

zengõbb, szebb szerelmek,Isten veled, Nézd, fény ragyog a gyönyörûvilágon, Csak ennyi, lásd, Hogy én eltûn-

tem és hiányzom.” (Tóth Árpád)

2008. augusztus 24-énpaksi otthonában, életé-nek 69. évében elhunytVarga István, a PA Zrt.nyugdíjasa. Hosszantar-tó be-tegségét alázattalés türelemmel viselte.Faddon, 1939. decem-ber 23-án született. Iskoláit Pakson, Pé-csett és Budapesten végezte. Mûszaki ta-nárként ipari tanulókat tanított Dunaföld-váron és Szekszárdon, majd 1975-tõl apaksi Betontelep vezetõje volt. 1980-banlétesített munkaviszonyt az ERBE-nél, ma-jd onnan áthelyezéssel került 1986. janu-ár 1-jén a Paksi Atomerõmû Vállalathoz.A szolgáltatási fõosztályon tér-mesterimunkakörben a szállítási ügyeket koordi-nálta. Súlyos betegsége miatt 1987-benkérte rokkant nyugdíjazását.Pakson élt feleségével, egy leánygyermeke éshárom unokája van. Nyugdíjas napjai csen-desen teltek. Betegségébõl adódóan mozgá-sában korlátozott volt, beszéd- és kommuni-kációs készsége is sérült, ezért nyugalomravolt szüksége. Szeretõ feleségé-nek, lányá-nak, vejének és unokáinak segítségévelrendkívül nagy akaraterõvel igyekezett moz-gás- és beszédkészségét javí-tani annak ér-dekében, hogy ápolása és gondozása minélkisebb teher legyen számukra. Unokáit imá-dattal szerette, társaságuk gyógyír volt szá-mára. Ez év áprilisában szervezete legyen-gült, kórházba kellett szállítani. Hazaérke-zése után már a nyugodt, békés otthon, ésszerettei gondviselése sem tudott segíteni.Pakson, a Fehérvári úti temetõben helyeztékörök nyugalomra 2008. augusztus 29-én. Fájó szívvel búcsúznak szerettei, házas-társa: Mária, akivel 48 évig éltek boldogházasságban, lánya: Mária, veje: Ferenc,unokái: Nikolett, Ramóna és Roland. Gyá-szolják a közeli és tá-voli rokonok, bará-tok, ismerõsök és a Paksi Atomerõmû Zrt.kollektívája. Emléke bennünk él, nyu-godjék békében. KZné

Hajnády Tibor (1931-2008)

"Egy hangszer voltam az Isten kezében,Ki játszott rajtam néhány dallamot,Ábrándjait a boldog szenvedésnek,

Azután összetört és elhagyott.Most az enyészet kezében vagyok,De fölöttem égnek a csillagok."

(Juhász Gyula)Hajnády Tibor nyugdí-jas kollégánk 2008. júli-us 6-án a dunaújvárosikórházban, rövid szen-vedés után váratlanulelhunyt.1931. május 8-án szüle-tett, születési helye Szi-halom. A ciszterci gimnáziumba járt Eger-ben, majd a Budapesti Mûszaki Egyete-men építészmérnöki diplomát szerzett.1986. november 1-jén lépett be a PaksiAtomerõmû Vállalathoz, az építészeti mû-szaki osztályon vezetõ mérnökként dolgo-zott. Jó szakember volt, a partner cégekképviselõi, a tervezõk és kivitelezõk egy-aránt elismerték tudását és hozzáértését.A volt munkatársak jó érzéssel, szeretet-tel gondolnak rá. Emlékeikben élnek azokaz idõszakok, amikor együtt küzdöttek azatomerõmû és kapcsolódó létesítményei-nek szakmai kihívást jelentõ feladataival.Türelmes hozzáállásával sokat segített fi-atal, pályakezdõ kollégáinak. Rendkívülprecíz és agilis ember volt. Magántervezõ-ként számos családi ház és közintézménytervezése fûzõdik nevéhez.1991. május 9-én vonult nyugállomány-ba. Nyugdíjasként is aktívan élt, hobbi-ja a számítástechnika, az internetezésvolt. Sokat olvasott, érdekelték a mû-szaki újdonságok. Nyaranta balatoninyaralójukban élte ki alkotó kedvét,ahol fúrt, faragott.Dunaújvárosban élt, halálát nem egészkét hónappal megelõzõen veszítette elházastársát. Egy élõ fiúgyermeke és né-gy unokája van. Fia, menyei és unokáimélyen gyászolják a szeretett édesapát,nagyapát.2008. július 18-án a dunaújvárosi te-metõben helyezték örök nyugalomra. APaksi Atomerõmû Zrt. vezetése és kol-lektívája nyugdíjas kollégánk emlékétmegõrzi, nyugodjék békében.

Kzné

Koleszár Mihályné(1950-2008)

„Mily messze vagytok emberek,És én is mily távol vagyok,

Valami titkot keresek,Az életet, mely elhagyott.”

(Juhász Gyula)

Elveszítettük nyugdíjaskolléganõnket, KoleszárMihályné született Bar-na Julianna 2008. au-gusztus 17-én, életének59. évében a szekszárdikórházban elhunyt. Tengelicen, 1950. janu-ár 10-én született. Az általános iskola el-végzése után a szekszárdi vendéglátó-ipa-ri szakiskolában szakács szakképzettsé-get szerzett. Több munkahelyen is dolgo-zott. 1986. január 2-án nyert felvételt aPaksi Atomerõmû Vállalat szolgáltatásiosztályára. Munkáját nagy szorgalommalés hozzáértéssel végezte. Szakmájábanigazi mester volt, ételkülönlegességeitrendkívüli ízletességgel tudta elkészíteni.Egészségi állapotának megromlása miatt1993. augusztus 3-án kérte rokkant nyug-díjazását. Több, súlyos mûtéten esett át.A kórházi kezelések után az otthoni ápo-lás eredményeként mindig felerõsödött,könnyebb háztartási munkákat el tudottlátni. Munkatársaival tartotta a kapcso-latot, többnyire õt látogatták otthonában. Paksi családi házukban éltek férjével.A beteg édesanyát gyakran látogattákgyermekei és unokái, a belõlük áradószeretetbõl táplálkozva gyûjtött erõt azéletben maradáshoz. Jó kedélyû volt, so-ha nem panaszkodott. Minden percnekörült, amikor jobban érezte magát ésszerettei körében lehetett. Otthonukbanszeretõ férje sok éven keresztül gondo-san ápolta. Fájó szívvel gyászolja házastársa, Mihály,fia Zoltán, lánya Judit és párjaik. Búcsúz-nak unokái, Kitti, Zoli, Viktória és Haj-nalka.A rokonok, ismerõsök és munkatársaknyugdíjas kolléganõnktõl 2008. augusz-tus 23-án, a paksi Kálvária temetõbenmegtartott szertartáson vehettek végsõbúcsút. Emlékét õrizve ezúton búcsúziktõle a Paksi Atomerõmû Zrt. kollektívá-ja. KZné

Magyar Györgyné (1956-2008)

„Okuljatok mindannyian e példán.Ilyen az ember. Egyedüli példány.

Nem élt belõle több és most sem él,S mint fán se nõ egyforma két levél,…..

Keresheted õt, nem leled, hiába, se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,

a múltba sem és a gazdag jövõbenakárki megszülethet már, csak õ nem.”

(Kosztolányi Dezsõ)

A Paksi Atomerõmû Zrt.kollektívája mélyen meg-rendült a hír hallatán: kö-zel két éve tartó súlyos be-tegség után, 2008. augusz-tus 25-én, madocsai ottho-nában, életének 52. évébenelhunyt Magyar Györgynészületett Jancsek Veronika kolléganõnk. Szekszárdon született, 1956. október 27-én.Az általános iskola, illetve a szakközépisko-la után Budapesten autóbusz-közlekedésiforgalmi tiszt felsõfokú képesítést szerzett. AVOLÁN vállalatnál, mint forgalmi szolgálat-tevõ dolgozott. A Paksi Atomerõmû Vállalat-hoz 1990. december 18-án lépett be személy-szállítási elõadói munkakörbe. A rábízott fel-adatokat nagy szorgalommal és teljesítmény-nyel végezte. Szakmai tudásának elismerése-ként 2005-ben Céggyûrû kitüntetésben része-sült, 2006. szeptember 1-tõl a jóléti osztálycsoportvezetõje volt. Nagy munkabírása mel-lett a feladatok logikai megoldásában is je-leskedett, nagyon szerette a munkáját. Tevé-kenykedését gyógyíthatatlan betegsége szakí-totta félbe. Vállalta a fájdalmas kezeléseket,bízott gyógyulásában. A vizsgálati eredmé-nyek ismeretében már tudta, hogy az életbenmaradáshoz nincs elég ereje. Madocsán élt férjével, aki szeretettel gon-doskodott róla a kórházi kezelések elõtt ésután, hogy felkészítse, és megerõsítse akövetkezõ kezelés elviselésére. A rohamosegészségromlás miatt pedig a nap huszon-négy óráját mellette töltötte. Megtörten ésmélyen gyászolja házastársa, György, idõsédesapja, a testvérek és azok családja.Augusztus 28-én, a dunaszentgyörgyi teme-tõben helyezték örök nyugalomra. A gyász-szertartáson megjelent rokonok, ismerõsök,barátok és a Paksi Atomerõmû Zrt. munka-társai tisztelettel búcsúztak el Verától. Emlé-két megõrizzük, nyugodjék békében. KZné

Szigeti József(1946-2008)

„Nem tudom, mit mondjak…Itt hagyott.

Helyettünk más helyet választott.Bizonytalan kép felé futott…

Elhagyta ezt a világot.” (Varga Sándor)

2008. július 14-én a pé-csi kórházbanhosszantartó, súlyosbetegség után elhunytSzigeti József nyugdíjaskollégánk.Születési helye Ajka-rendek, ideje 1946.december 21. 1965-ben lakatos szakkép-zettséget szerzett, melybõl mestervizs-gát is tett. 1972-ben elvégezte a gépipa-ri technikumot, 1977-ben pedig közpon-ti fûtés- és csõhálózat szerelõ szakmáttanult ki. 1982. június 8-án létesítettemunkaviszonyát. A karbantartási igaz-gatóságon turbina, majd armatúra kar-bantartó lakatosként dolgozott. 1999.áprilisától a PADOSZ választott elnök-helyettese volt. Szakmáját magas szín-vonalon, nagy hozzáértéssel végezte,újításait ma is alkalmazzák. A rendel-kezésre állásban és munkavégzésbenmindig az elsõ volt, kollégáit önzetlenülsegítette. Kiemelkedõ munkája elisme-réseként 1994-ben Céggyûrû, a munka-vállalók érdekeinek védelmében és kép-viseletében kifejtett lelkiismeretes tevé-kenységéért 1997-ben VDSZSZ Arany-gyûrû kitüntetésben részesült.2002. december 30-án vonult nyugállo-mányba. Szeretett kertészkedni, nyugdí-jas napjaiban szekszárdi tanyáján tartóz-kodott. Családcentrikus ember volt, há-zastársával és két fiával õszinte bizalom-ra és szeretetre épülõ békés családi kör-ben élt. Egészségi állapota megromlásaután több alkalommal kórházi kezelésalatt állt. Nehéz napjaiban a közvetlencsaládtagok gondviselésében részesült.Fájó szívvel gyászolja házastársa, Angeli-ka, fiai, Mirkó és Róbert.2008. július 25-én a szekszárdi újvárositemetõben vehettek búcsút a szertartásonmegjelentek, hamvait itt helyezték öröknyugalomra. Nyugdíjas kollégánk emlé-két megõrizzük: Paksi Atomerõmû Zrt.kollektívája. KZné

2008. augusztus – szeptember 13

Folytatás a 11. oldalról

A másik, hogy a szépséges, de ta-goltsága miatt nehéz terepen úgymutassuk meg a táj jellegzetessége-it, hogy ne legyen fizikailag nehéz averseny. Háromszor egyórás szaka-szokra osztottuk a pályát, az elválástechnikás volt, persze a végére min-denkinek összejött a jólesõ fáradt-ság. A találkozó egészét tekintve iselégedett vagyok, és ez nagyrészt arendezõ csapatnak köszönhetõ. Akörítés, a kísérõ programok jól szol-gálták a találkozó célját.

Milyen kísérõ programok voltaka versenyek között?

Jakab Albi: Hagyományosan vanegy megnyitó és egy szombati turis-tabál. Ezekért a programokért Tö-rök Erzsi volt felelõs. Erzsi a hely-színhez igazodott a fellépõk kivá-lasztásakor. Pénteken este a meg-nyitón a paksi Tûzvirág Táncegyüt-tes táncolt, aki ott volt, annak nemkell mondanom, milyen sikert értekel, aki nem volt ott, azoknak megnehezen tudnám szavakkal kifejez-ni. Esetleg felsorolom a fergeteges,színes, vicces és profi jelzõket. Az-tán szombaton, a fõiskola aulájábana pécsi Bacchus énekelt bordalokata vacsora elõtt, majd a SzekszárdJunior Stars vezette le a vacsorát ésvezetett át hajnalig tartó, Hawaiegyüttes által „irányított” táncolósrészbe.

Kókai Peti: Nekem is nagyon tet-szett a bulikra kigondolt koncepció,miszerint helyi tehetségeket fogunkbemutatni. Úgy láttam, a bordalokkevésbé jöttek be a vottosoknak, pe-dig a szövegek nagyon ütõsek, jópo-fák voltak. A Tûzvirág, meg a jazzegyüttes esetében pedig a helyi te-hetség kifejezés nem is egészen fe-jezi ki a nagyon erõs színvonalat.Meg ne feledjük el a két látogatásprogramot sem: pénteken az atom-erõmûvet szinte megszállták aVOTT-résztvevõk. Szombaton dél-után pedig néhány turistát fogadotta bátaapáti épülõ tároló. A nem ver-senyzõ veteránok nem csak ezt aprogramot élvezték, ugyanis (a ren-dezést egyébként is szakmai taná-csokkal segítõ) Bacsó Nándi bácsijavaslatára a nagyon öreg veteráno-kat vendégként meghívtuk, szá-mukra valóban a találkozás, beszél-getés volt az igazi élmény.

Egy fél mondattal említettétek arendezõ csapatot, a sikeres lebo-nyolításban közremûködõkrõl ejt-sünk néhány szót:

Jakab Albi: Mintegy száz szót sze-retnék mondani, hiszen félszáz ön-kéntes segített a rendezvény háromnapján. Adorján Jani, Adorján Mar-git, Adorján Józsi, Adorján Magdi,Adorján Tóni, Baksa Évi, Baksa Ti-bi, Bányai Lackó, Beke Kati,Bernáth Zoli, Weisz Hugi, Decsi Bé-la, Fercs Lala, Fodor Peti, GriezerKati, Gyarmathy Kati, Horváth Ga-bi, Jakab Évi, Kiss Mariann, KókaiPeti, Körösztös Livi, Krizák Jani,Krizákné Erika, Lukács Vili, Mihá-lyi Zsolt, Nagy-Batiz Erzsi, NagyPista, Nagy Zsófi, Pék Rózsa, PéterImi, Péter Margó, Poósz Endre, Ré-gi Zsuzsa, Simon Edina, SzabónéErzsike, Szõcs Dóra, Sztanó Laci,Szucsán Marina, Tamás Erzsi, Ti-hanyi Gyuri, Tihanyi Erzsike, Tö-rök Erzsi, Váci Gyuri, Váci Teri, Var-ga-Vámosi Marika, Varga Józsi,Veisz Zsuzska, Veresné Évi, WeiszPali, Weiszné Évi, Wollner Pali.Nagy szerepük van abban, hogy egyilyen összeszedett, rendben lévõ ta-lálkozót összehoztunk. Itt az újsághasábjain is szeretném kifejezni el-ismerésemet és köszönetet mondoknekik, mert nélkülük nem valósultvolna meg az 58. Villamosenergia-ipari Országos Természetbarát Ta-lálkozó.

- Jakab Éva -

VOTT-otrendeztünk

A társasági célkitûzés, hogy a 200.000munkaórára esõ 1 nap vagy azt meghala-dó munkabalesetek száma - az úgyneve-zett WANO mutató - egy vagy annál ki-sebb legyen.A WANO mutató 2008. júliusig 0,69 volt.

Munkavédelem

Júliusban jelentésköteles munkabal-eset nem történt.

Tûzvédelem

A tárgyidõszakban tûzeset nem volt,két tûz jellegû esemény történt.

2008. 07. 08- án a 3. blokki, E115/12hosszirányú villamos elosztóban, a03CK12 elosztómezõben rövidzárlat kö-vetkeztében villamos ív keletkezett. Vé-delmi mûködésre az ív megszûnt, tûzol-tói beavatkozásra nem volt szükség. Azesemény nem minõsül tûzeset-nek.

2008.07.30-án az Eü. épület elõtti sze-méttároló konténer füstölt. Az Atomerõ-mû Tûzoltóság a füstölést gyorsbeavatko-zóval megszüntette. A füstölés oka felte-hetõen egy eldobott égõ cigaretta volt. Azesemény nem minõsül tûzesetnek.

FigyelemfelhívásFelhívjuk a munkavállalók figyelmét,

hogy gyalogos közlekedésre a gyalogosokszámára kijelölt útvonalakat, járdákathasználják. Az úttesten való közlekedésfokozottan balesetveszélyes.

Nyomatékosan felhívjuk a gépjármû-vel közlekedõ munkavállalók figyelmét, arészvénytársaság területén a KRESZ elõ-írásainak betartására. Az üzemi terüle-ten 30 km/ h sebességkorlátozás van ér-vényben, aminek betartását - méréssel -rendszeresen ellenõrzik. A szabálysértõk-kel szemben az MTVO felelõsségre vonástkezdeményez.

Kérjük a társaság valamennyi munka-vállalóját, hogy amennyiben olyan mun-ka vagy tûzvédelmi hiányosságot, rendel-lenességet tapasztalnak, ami a sajátés/vagy munkatársaik testi épségét,egészségét, vagy az anyagi javakat veszé-lyezteti, azt• levélben a PA Zrt. F1, F2 portáján, a

KAIG-, illetve az Eü. épületeknél elhe-lyezett postaládákba bedobva vagy,

• e-mailben (BEJE@npp.hu) szíveskedje-nek bejelenteni. Mert ne feledje,AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK! MTVO

Biztonsági Igazgatóság Közleménye

Nõnek lenni gyönyörû, izgalmas, ugyan-

akkor kihívással teli, és nehéz feladat is.

Manapság nem könnyû nõnek lenni,mégis csodálatos kihívás! Sokféle sze-repben kell megõriznünk nõi minõsé-

geinket - munkában nõként megfelelni,anyaként a gyermek mellé állni, feleségkéntkiegyensúlyozottan viselkedni és élni - igen-is megkívánják ezekkel a szerepeinkkel va-ló ügyes, értõ bánásmódunkat. Legtöbbszörférfias energiáinkat kell használnunk azért,hogy sokszor erõnkön felül mindezt végigvi-gyük. Egyensúlyt elérni ezernyi szerep és ama felkínált férfi szerepek között tõlünk,nõktõl azt a plusz energiát követeli, mely anehézségek ellenére is velünk élõ.

A legjobb nõi munkahelyek dolgozói kö-zött találtam a sugárvédelmi osztály hölgy-tagjait, elmondásuk szerint munkájuk rend-kívül változatos, veszélyektõl nem mentes,sõt az országban is egyedi és rendkívülimunkák közé sorolható. Az osztály létszá-ma 80 fõ, ebbõl 16 fõ nõ.

Az osztályon akadnak kihívások, a kollé-gák segítõkészek. Kifejezetten nõi „összejö-vetelek” nem jellemzõek rájuk, de az osz-tályrendezvényeket, osztálybulit, közös ma-jálist - néha kisebb szervezeten belüli labor-

bulit - rendszeresen szerveznek. Talán pontez a jó: semmivel sem másabb a helyzetük,mint a férfi kollégáknak, ugyanúgy beillesz-kednek az osztályközösségbe, mint az erõ-sebb nem tagjai, munkában, rendezvénye-ken egyaránt.

Szerteágazó területeken dolgoznak sugár-védelmi osztályon a hölgyek: kibocsátás el-lenõrzés, környezetellenõrzés, személyi dozi-metria, veszélyes áruszállítás, hatósági kap-csolattartás, sugárvédelmi szolgálat munká-jának koordinálása, oktatások.

A sugárveszélyes munkát végzõ kollégákszámos területen találkozhatnak sugárvédel-mi osztály nõi alkalmazottaival. Ha valaki azellenõrzött zónában fog munkát végezni, ak-kor az elsõ „megmérettetése” az egésztestszámlálóban történik, ahol a Személyi Dozi-metriai Laboratóriumhoz tartozó munkatárs-nõkkel találkozik, aki nulladik alkalommalés ezentúl a munka jellegétõl függõen bizo-nyos idõszakonként meghatározza a belsõsugárterhelést. Majd az Eü. Épületben a kol-léganõktõl átveszi a személyi dozimétereket,amit korábban gondosan elõkészítettek, víz-álló tasakba csomagoltak számára.

Az expozíciós idõ letelte után ebben a la-borban értékelik ki az üzemi TLD-ket és pos-tázzák a hatósági film-dozimétereket. Õk

tartják nyilván a személyi dózis adatainkat,ennek igazolásához is hozzájuk fordulha-tunk.

Az ellenõrzött zónában futhatunk összeKibocsátás Ellenõrzõ Laboratórium munka-társnõivel, akik a mintavételes folyékony éslégnemû kibocsátás-ellenõrzést végzik. Õkvizsgálják a különbözõ tartályokból vett víz-mintákat, a légnemû kibocsátási útvonala-kon elhelyezett szûrõpatronokat és olyanegyedi mintákat, amelyek elhagyják az ellen-õrzött zónát.

Az erõmû üzemi területén dolgozók keve-sebbet találkozhatnak azokkal a kolléganõ-inkkel, akik a lakótelepen található Környezet-ellenõrzõ Laboratóriumban az erõmû 30 kmsugarú körzetébõl beérkezõ környezeti mintá-kat, - füvet, talajt, légköri mintákat, vizet, isza-pot, tejet, halat - vizsgálják.

Az üzemvitelhez szorosabban kapcsolha-tó területen, a Dozimetriai Szolgálatnál2006-ban búcsúztatták az utolsó nõi dozi-metrikust, akivel továbbra sem szakadtmeg a kapcsolatuk, hiszen rendszeres meg-hívottja és résztvevõje az osztályszintû ren-dezvényeiknek, nyugdíjas búcsúztatóknak.Az új kollégák érkezésekor jelentõs szere-pet vállalt a betanításukban, „anyáskodott”felettük.

Két kolléganõ szervezi a SugárvédelmiSzolgálat tevékenységét. Az erõmû különbö-zõ területeirõl delegált sugárvédelmi megbí-zottak számos esetben fordulnak hozzájuksugárvédelmi kérdéseket érintõ problémák-kal és vesznek részt az általuk szervezett ok-tatásokon, továbbképzéseken.

Aki sugárforrást, vagy ionizáló sugárzástkibocsátó berendezést szállít, üzemeltet azerõmû területén szintén az osztályon dolgo-zó kolléganõtõl kérhet segítséget.

Nem feledkezhetünk meg az osztály admi-nisztrációs ügyeit intézõ kolléganõrõl sem,aki a hivatalos ügyeken kívül a személyesproblémák megoldásában is segédkezik.

Munkahelyük biztosítja mindazt, amireegy jó munkahelyen elvárható az elõremen-etelükhöz, jó közérzethez. Ugyanezek a höl-gyek munka után egyáltalán nem pihennek,mert vár rájuk a család, az otthoni teendõk el-végzése, ami összeegyeztethetõ szintén amunkahelyükkel.

Vannak olyan helyzetek, amelyek megkí-vánják, hogy olyan erõsek legyünk, mint aférfiak. Arany középút…Van? Minden bi-zonnyal. Keresni lehet, sõt kötelezõ. A sugár-zó lányoknak úgy gondolom, sikerült megta-lálni.

Orbán Ottilia, vegyészeti fõosztály

Sugárzó lányok(Egyik legjobb női

munkahely -sugárvédelmi osztály)

Bese László paksi lakos nyugdíjas kollégánkat

a város központjától távolabb esõ, nyugodt és

csendes környéken lévõ otthonában kerestem

fel. Házukat megvétele óta bõvítették, korszerû-

sítették és felújították, mai készültségében a

családtagok számára kényelmes elhelyezést

biztosít. Az udvaron hangulatos, étkezésre is

alkalmas, fedett tartózkodót, egy un. "kerti

lak"-ot alakítottak ki, ahol szívesen töltik idejü-

ket családi barátaikkal.

Arról kérdeznélek, hogy mikor és milyen módon, ke-rültél a társasághoz, mi volt a munkaköröd?- Az erőmű területén a VEGYÉPSZER-nél dolgoztam,

ahol munkakapcsolatba kerültem karbantartási

szakemberekkel. Egyikük tájékoztatott, hogy felvétel

van szabályozás és biztonságvédelmi rendszer szere-

lő, közismerten "szuz"-szerelő munkakör betöltésé-

re. Jelentkeztem, mert gépszerelőként kihívást jelen-

tett számomra új feladatok megismerése. Kíváncsisá-

gomat tovább fokozta, hogy külföldi erőműben kellett

betanulni. 1979. április 27-én az akkori műszerkar-

bantartó osztályon kezdtem meg a munkát.

Mikor és melyik szervezettõl mentél nyugdíjba?- 25 évi társasági munkaviszony után, 2004. év vé-

gén, 53 évesen vonultam nyugállományba, kedvez-

ményesen. Munkaviszonyom fennállása alatt végig

ugyanazon a munkaterületen és munkakörben dol-

goztam. Szerettem a munkámat, soha nem akartam

mást csinálni.

Van-e olyan munkahelyi élményed, amire szívesenemlékszel vissza?- Egyik munkahelyemhez kötődő élményem felejthetet-

len. Mint említettem, a munkakör ellátásához követel-

mény volt a külföldi betanulás. Én 1979. előtt még nem

jártam külföldöm, ezért nagyon örültem, hogy a beta-

nulás során kijutottam a Szovjetunióba és az NDK-ba.

Emlékezetes élményem kötődik az I. blokk indulása

előtti munkákhoz is. A szabályozó rudak Csehszlovákiá-

ból érkeztek, a primerköri csarnokba daruk emelték be.

A kicsomagolás után a 37 darab rúd (+ 8 darab tarta-

lék) átvizsgálása nagy precizitást és körültekintést igé-

nyelt. Éreztük a felelősség súlyát, hogy az I. blokk indu-

lása akár rajtunk is múlhatott volna. Kis létszámú cso-

portunknak jó érzés volt az első nagy munka sikere.

Hogyan telnek napjaid, mivelfoglalkozol?- Napjaim változatosan tel-

nek. Az évszaknak megfelelő-

en a családi ház körül mindig

találok munkát. Ezen kívül be-

segítek a háztartásba, bevá-

sárolok és intézem a hivatalos

ügyeket. Gyermekeim felnőttek, lányom Kanadában, fi-

unk pedig velünk él. Gyakran látogatom a közeli telepü-

lésen élő idős édesanyámat is. Legkedveltebb szórako-

zásom a horgászat, a tavon rendszeresen találkozom

azokkal a kollégákkal, akikkel együtt dolgoztam. Meg-

említem még, hogy az erőműves munkámhoz nem volt

szükségem számítógép használatára. Amióta itthon

vagyok, megtanultam kezelni a számítógépet, most

már jól eligazodok az interneten. Reggeli kellemes el-

foglaltságom a nagyvilág híreinek és a sporttal kapcso-

latos érdekességeknek az elolvasása.

Milyen módon jut el hozzád információ az erõmûrõl,hogyan szerzel tudomást a PA Zrt. által a nyugdíjasokszámára kínált kedvezményekrõl?

- Az Atomerőmű című újságot szívesen olvasom, a

nyugdíjasokat érintő információkról a kiküldött tájé-

koztatókból szerzek tudomást. A feleségem és a fiam

is az erőműben dolgoznak, ők is tájékoztatnak az erő-

műben történt eseményekről.

Melyek azok a juttatások, amelyeket igénybe tudszvenni, hogyan értékeled ezeket erkölcsi és anyagiszempontból?- A juttatások közül kiemelném az üdülés, az áramvá-

sárlás és a mobiltelefon használat kedvezményeit.

Nagyon szeretünk Balatonfüreden üdülni. A rekreáci-

ós központ számtalan lehetőséget kínál az idő kelle-

mes eltöltésére. Feleségemmel sétálunk, kerékpáro-

zunk és kirándulunk a balatoni településeken. Az a vé-

leményem, hogy a társaság vezetése nagyon pozití-

van áll a nyugdíjasokhoz, odafigyelnek azokra is, akik

már az erőmű kapuin kívül töltik napjaikat. Anyagilag

akkor tudnánk felmérni a kapott juttatások pénzbeli

értékét, ha azokat ténylegesen ki kellene fizetni. Szól-

nom kell még az ESZI-ben szervezett Egészség Hetek-

ről, melynek keretében a szűréseken részvételi lehe-

tőséget kaptam. Bízom abban, hogy nyugdíjas társa-

immal együtt még sokáig élvezhetjük a társaság által

nyújtott kedvezményeket. Kzné

Hogyan töltik napjaikat az atomerõmû nyugdíjasai?

14 2008. augusztus – szeptember

Tizedik alkalommal volt Nukleáris Sátor a Sziget Fesztiválon

Idén ünnepli 10. születésnapját a Fiatalok a

Nukleáris Energetikáért (FINE) szervezet, a Ma-

gyar Nukleáris Társaság (MNT) ifjúsági szakcso-

portja. A FINE 1999 óta minden évben állított

sátrat a Sziget Fesztiválon, a Civil Szigeten, és

ez 2008-ban tizedszer is így történt.

Egyesületünk tagjai a nukleáris iparban,

oktatásban, kutatásban dolgozó fiatal

szakemberek, egyetemi hallgatók. Célunk

a közvetlen, szakmailag megfelelő, de

egyúttal közérthető tájékoztatás az energe-

tika, az atomenergia, a globális klímaválto-

zás kérdéseiben, ismeretterjesztés a radio-

aktivitás, a radioaktív hulladékok és más,

kapcsolódó témákban. Az elmúlt évek ta-

pasztalatai alapján és a legfrissebb infor-

mációkat felhasználva ebben az évben is a

Nukleáris Sátorban fogadtuk az atomener-

gia iránt érdeklődő, valamint annak békés

célú használatát támogató vagy ellenző fi-

atalokat és kevésbé fiatalokat egyaránt.

A 2008. áprilisi, Magyarország energiapoliti-

kájáról szóló országgyűlési határozat értel-

mében meg kell kezdeni az új atomerőművi

kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő

munkát, figyelembe véve minden szakmai,

környezetvédelmi és társadalmi kérdést. En-

nek megfelelően most különösen fontos,

hogy a FINE - céljainak megfelelően - szak-

mailag korrekt, hiteles és közérthető tájékoz-

tatást adjon az érdeklődőknek arról, Magyar-

országnak milyen kihívásokkal kell szembe-

néznie a közeljövőben a villamosenergia-igé-

nyek növekedése, valamint az elöregedő ter-

melési kapacitások lecserélésének szüksé-

gessége miatt. Válaszokat kíván bemutatni

mindezekre a kérdésekre, figyelembe véve

az ország és az Európai Unió üvegházhatású

gázok kibocsátásának csökkentésére irá-

nyuló célkitűzéseit is.

Ezzel összhangban a FINE a Sziget 3. nap-

ján, 2008. augusztus 15-én délután kerek-

asztal-beszélgetést szervezett a Civil Színpa-

don „A jövő energiaforrásai - A globális fel-

melegedésre adható válaszok” címmel. A

fontos információkat feltáró, igen sikeres

eszmecserén ismert hazai szakemberek,

energiapolitikusok mondták el véleményü-

ket az energetika terén fontos kérdésekben.

Dr. Aszódi Attila, a Magyar Tudományos

Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának

elnöke szerint fordulóponthoz érkeztünk az

energetikában. Mint elmondta, a jövőben

a klímaváltozás problémáját figyelembe

véve szén-dioxidot nem termelő technoló-

giákra lesz szükség, amelyek a magas

szénhidrogén árak mellett is gazdaságo-

sak. Részben az energiaigény növekedés-

sel, részben a kiöregedő erőművekkel ma-

gyarázható, hogy a világban erőmű építési

hullám figyelhető meg.

Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regioná-

lis Energiagazdasági Kutatóközpontjának ve-

zetője jelezte, a nukleáris energia rövidtávon

nem lesz helyettesíthető a magyar energia-

rendszerben. Ugyanakkor rámutatott: minél

sokszínűbb az energiaellátás, annál nagyobb

a megbízhatósága. A piac fog dönteni.

A Nukleáris Sátor idén folytatta a korábban

elkezdett külső és tartalmi megújulási folya-

matot. A sátorban új demonstrációs eszkö-

zöket, posztereket, molinót állítottunk ki. En-

nek köszönhetően sikerült pár mondat ere-

jéig olyanokat is elérnünk, akik a totók kitöl-

tését nem vállalták. A szemléltető eszközök

mellett továbbfejlesztettük a nukleáris totót

is. Az aktualitások figyelembe vételén túl a

kétszintű angol és német totó mellett idén

már francia nyelvűt is kérhettek a látogatók,

akik a fesztivál öt napja alatt 1510 totót töl-

töttek ki. Három interjút adtunk rádiónak, té-

vének, és négy cikk jelent meg országos na-

pilapban, valamint on-line médiában a szi-

getes jelenlétünkről.

A tapasztaltak azt mutatják, van érdeklődés a

nukleáris energia, az atomenergetika iránt, és

a fiatalok döntő többségével értelmesen el

lehet beszélgetni az atomerőművek működé-

séről, fontos energiapolitikai kérdésekről.

Szakszerű, megbízható tájékoztatás mellett

bízni lehet megfontoltságukban.

Kósa Péter, elnök, FINE

Három verseny keretében bonyolítot-ták le a különbözõ (nem professzi-onális) korosztályok legrangosabb

nemzeti megmérettetését a síkvízi kajak-kenu sportban. A legfiatalabb (gyermek,kölyök és serdülõ) korosztály számára au-gusztus 01-03. között, a Velencei-tavon,az ifjúsági és az U23 korosztály számárajúlius 26-27. között, a szolnoki Tisza-holt-ágon, a masters (amatõr felnõtt) korosz-tály számára pedig július 12-13. között,ugyancsak a Velencei-tavon rendeztékmeg a Magyar Bajnokságot. Ezeknek aversenyeknek a fontosságára, illetve a

nem professzionális sport távlati jelentõ-ségére élesen rávilágítottak a pekingiolimpia magyar vonatkozásai: A kimagas-ló nemzetközi sportsikerek elemi módonelõfeltételezik a tömegsport, valamint azutánpótlás és az amatõr szintû verseny-sport magas szintû, minél többeket bevo-nó kultúráját. Az Atomerõmû Sportegye-sület kenusai, kajakosai szépen helytáll-tak a Magyar Bajnokságokon. Eredmé-nyeik magukért beszélnek.

A versenyzõk edzõi: Bedecs Ferenc, FeilImre, Gutai Dániel, Meczker András.

Prancz Zoltán

Szép eredmények a korosztályos kajak-kenu síkvizi magyar bajnokságon

A Gyermek, Kölyök, Serdülõ Magyar Bajnokság eredményei:

K-2 női serdülő V. 1000 m 2. Fenyvesi Réka - Kiszli Vanda

C-2 férfi serdülő VI. 500 m 2. Rohn Richárd - Erdős Szilárd (G. Gy. V. Egyesület)

K-1 férfi serdülő VI. 4000 m 3. Somorácz Tamás

C-1 férfi kölyök IV. 3x200 m 3. Csipszer Balázs - Péri Dávid - Blatt Kristóf

K-1 férfi kölyök IV. 4000 m 3. Árki Dávid

C-2 férfi serdülő VI. 1000 m 4. Rohn Richárd - Erdős Szilárd (G. Gy. V. Egyesület)

MK-2férfi gyermek II. 2000 m 4. Molnár Balázs - Pinczés Aelxander

PC-2 férfi gyermek I-II. 2000 m 4. Huszák Donát - Koleszár Zoltán

MK-1férfi kölyök III. 3x200 m váltó 4. Pinczés Alexander-Weisz Zoltán -Molnár Balázs

K-2 női serdülő V. 500 m 5. Fenyvesi Réka - Kiszli Vanda

K-1 férfi serdülő V. 1000 m 5. Széperdei Renátó

K-2 férfi kölyök IV. 1000 m 6. Lukács Bence - Árki Dávid

K-2 férfi serdülő VI. 1000 m 6. Tóth Gergő (Alois Dallmayr-Tolnatext Kajak-Kenu) - Somorácz Tamás

K-1 női serdülő V. 500 m 6. Kiszli Vanda

K-2 férfi serdülő VI. 500 m 6. Nagy Péter (Graboplast Győri Vízisport Egyesület) - Somorácz Tamás

Az Ifjúsági és U23 Magyar Bajnokság eredményei:

C-4 férfi U23 200 m 2. Dejcző Balázs - Dejcző Bálint - Lichosyt Róbert - Rohn Tamás

C-2 férfi ifjúsági 1000 m 3. Rohn Richárd-Erdős Szilárd (Graboplast Győri Vízisport Egyesület)

C-2 férfi ifjúsági 4000 m 3. Dejcző Bálint - Sohonyai Zoltán

C-1 férfi ifjúsági 500 m 4. Dejcző Bálint

C-1 férfi U23 4000 m 4. Molnár Mihály

C-2 férfi ifjúsági 500 m 5. Rohn Richárd - Erdős Szilárd (Graboplast Győri Vízisport Egyesület)

A Masters Magyar Bajnokság eredményei:

C-1 férfi (35-39) 200 m 1. Fehér Imre

C-2 férfi (35-39) 200 m 1. Viktor Endre - Fehér Imre

C-4 férfi (24-29) 200 m 1. Schönweitz János - Lichosyt Róbert - Kirschner Zoltán -

Lőrincz Zoltán

C-4 férfi (35-39) 200 m 1. Viktor Endre - Fehér Imre - Vajna Zoltán -

Ipacs László (Újpesti Torna Egylet)

C-2 férfi (24-29) 500 m 1. Meczker András - Vajna Zoltán

C-2 férfi (35-39) 500 m 1. Fehér Imre - Prancz Zoltán

C-4 férfi (24-29) 500 m 1. Meczker András - Schönweitz János - Lichosyt Róbert -

Kirschner Zoltán

C-4 férfi (30-39) 500 m 1. Viktor Endre - Fehér Imre - Prancz Zoltán - Vajna Zoltán

C-4 férfi (30-34) 200 m 2. Meczker András - Bedecs Ferenc - Feil Imre - Takács Tibor

K-2 női (30-34) 500 m 2. Bércesné Kiss Andrea - Balzsay Dorottya

K-2 női (30-34) 200 m 3. Bércesné Kiss Andrea - Balzsay Dorottya

C-2 férfi (24-29) 200 m 3. Lichosyt Róbert - Kirschner Zoltán

K-4 mix (30-34) 200 m 3. Bércesné Kiss Andrea - Balzsay Dorottya - Kiss András

(Magyar Testgyakorlók Köre) - Nej Zsolt (Magyar Testgyakorlók Köre)

K-4 mix (30-34) 500 m 3. Bércesné Kiss Andrea - Balzsay Dorottya - Kiss András

(Magyar Testgyakorlók Köre) - Nej Zsolt (Magyar Testgyakorlók Köre)

C-4 férfi (30-39) 500 m 3. Bedecs Ferenc - Feil Imre - Takács Tibor - Lőrincz Zoltán

C-2 férfi (24-29) 200 m 4 Meczker András - Vajna Zoltán

C-2 férfi (30-34) 500 m 4. Kirschner Zoltán - Schönweitz János

C-2 férfi (30-34) 500 m 5. Feil Imre - Lőrincz Zoltán

C-2 férfi (30-34) 200 m 6. Feil Imre - Lőrincz ZoltánPC-2 2000 m. Huszák Donát, Koleszár Zoltán

A harminc éves mûszaki könyvtárunk újdonságaiA Paksi Atomerõmû Zrt. MûszakiIgazgatóság Fejlesztési és ElemzésiOsztály az atomerõmû oktatási épü-letében mûködteti az immáron har-minc éve létesített és méltán népsze-rû mûszaki könyvtárunkat, mely-nek szerves része a szabványtár is.

Kevés nagyvállalat mondhatja el ma-napság magáról, hogy a szakmai kö-zönség megfelelõ színvonalú ellátá-

sa érdekében ilyen értékes és sokszínûkönyvtárat üzemeltet, biztosítja a mûkö-déséhez szükséges költségkeretet. A ha-gyományos könyvkölcsönzés mellett ki-emelhetõ a mûszaki szabványtár üzemel-tetése, az elektronikusan megjelenõ ki-adványok, anyagok kölcsönzési lehetõsé-ge is. A könyvtár gyakorlatilag egyszemé-lyi létrehozója Labriczné Berkovics Kata-lin volt, akinek nagyon sokat köszönhe-tünk. Katalin 2006. december 31-el törté-nõ nyugállományba vonulása után jelez-ni szeretném, a folytonosság biztosított,jelenleg is szakképzett személyzet üze-melteti a könyvtárat. Katalintól és a szin-tén nyugállományba vonult Szénási Sán-dorné Marikától Rikliné Reich Erika ésÁcsné Benedeczki Katalin vették át a sta-fétabotot, majd idén került a könyvtárbaBaranyi Ildikó és Pálfiné Jäger Katalin. Ateljes folytonosságot Kis László kollégánkképviseli, aki a szabványtárat gondozza.- tájékoztatott Nagy László osztályvezetõ.

Telefonon tudtuk elérni LabricznéBerkovics Katalint, aki boldogan emléke-zett az indulásra. A könyvtár 1978-bancsupán egy szekrénynyi könyvvel alakult

meg, majd az irodaház átadása után a he-tedik emeleten egy hatvan négyzetméte-res helyiséget rendeztek be. Az új Okta-tási Központ elkészültével 1987. elejétõlközel kétszáz négyzetméteres hasznos te-rületen mûködik és fejlõdik a mûszakikönyvtárunk a jelenlegi helyén. A raktáris modern, tömör állványú guruló polcosrendszerû harmincezer kötet befogadásá-ra alkalmas. Katalin úgy fogalmazott,hogy az általa itt töltött közel harminc évfeledhetetlen élményekkel ajándékoztameg: „Az életem volt! A munkám tulaj-donképpen a hobbim is volt. Mindig sze-retettel gondolok vissza arra, hogy min-den támogatást megkaptunk a könyvtá-runk fejlesztéséhez.”

Rikliné Reich Erika és Ácsné Benedecz-ki Katalin jelenleg szülési szabadságon

vannak, így Erikát is csak telefonon tud-tuk elérni. „Amikor a könyvtár vezetésétKati nénitõl átvettem, minden nagyonflottul mûködött és én is ezt igyekeztemfolytatni. Alkalmazkodunk a modern korkihívásaihoz, így a könyvtári állománybõvítése mellett nagy gondot fordítunk azelektronikus alapú információ-szolgálta-tás fejlesztésére. Bíztatni szeretném a kol-légákat, bátran jelezzék akár feljegyzés-ben, akár telefonon, vagy E-mailben azigényeiket, hogy minél sokrétûbb és tar-talmasabb szakmai információkhoz jus-sunk.” - jelezte Rikliné Reich Erika.

A szabványtár jelenlegi gazdája bizto-sítja a teljes folytonosságot, így Kis Lász-ló birodalmába lépve bizonyára sokan el-csodálkoztak, hogy itt szinte mindenmegtalálható, ami egy mûszaki szakem-

ber munkájához nélkülözhetetlen. Hameg valami még hiányzik, akkor rövididõn belül beszerzésre kerül.

„A kezdetektõl létezett szabványtár, deaz integráció 1994-ben valósult meg, és azazóta eltelt idõ azt igazolta, hogy a két ha-sonló információs szolgáltatás jól megféregymás mellett. Az integráció idején mégLukács Tiborné Éva mûködtette a szab-ványtárat. Éva távozása után egy rende-zett, karbantartott állományt vettem át. Aszabványokat a Magyar Szabványügyi Tes-tülettõl szerezzük be ma is, azzal a különb-séggel, hogy pár évvel ezelõtt még egyér-telmûen a papírforma dominált, ma, a di-gitális technika elõretörésével egyre in-kább az elektronikus formátumban letöl-tött, pdf-formátumú szabványokat rendel-jük meg. Ezek CD-ken is tárolhatók, egy-szerûen, gyorsan - E-mail-ben is elküldhe-tõk az igénylõ kollegának. A szabványtá-runkban meglévõ szabványainkat Exceltáblázatokban rögzítjük, melyeket havirendszerességgel a PA Zrt. Mûszaki Igaz-gatóságának Portálán frissítjük, ezekbebárki, betekinthet. Állományunk a magyarés a külföldi szabványokkal együtt mint-egy tízezres nagyságrendû, ennek mármintegy 30 %-a elektronikus formátum-ban is megtalálható. Célunk a jövõben a tel-jes állomány elektronikus formátumú ver-ziójának beszerzése a könnyebb, gyorsabbinformáció-szolgáltatás érdekében.

A jövõben is várunk minden kedveskollegát az erõmû különbözõ szakterüle-teirõl. Személyesen itt a könyvtár-szab-ványtárban, vagy telefonon készséggel se-gítünk!” - tájékoztatott Kis László.

Sipos László

2008. augusztus – szeptember 15

Az utóbbi időben egy rég látott ismerős arc

tűnt fel az erőmű udvarán, Vereczki György

villamosmérnök, a Paksi Atomerőmű Zrt.

Híradástechnikai Osztályának korábbi dol-

gozója. Mivel több éven keresztül volt lehe-

tőségem Gyurival együtt dolgozni, így adó-

dott az ötlet, megkérdeztem tőle, manap-

ság mivel foglalkozik és mi hozta vissza

Paksra.

Mi van veled, hol voltál az elmúlt években?- Kettőezer májusában távoztam az erőmű-

ből. Továbbra is távközlési témával foglal-

koztam, sőt megmaradtam a villamos ener-

getika területén. Egy tervező irodához men-

tem dolgozni, ahol akkor kezdték el előké-

szíteni a Magyar Villamos Művek (MVM) op-

tikai hálózatának tervezését. Ez az optikai

hálózat lefedi a távvezetéki hálózatot,

ugyanis az optikai szálak a távvezetéki vé-

dővezetőbe vannak integrálva. Ez az új ipar-

ági hálózat a Telekom csoporté mellett a

legátfogóbb hazai hálózat.

Mire használja ezt az optikai hálózatot azMVM?- Az MVM optikai hálózatra egy SDH és PDH

berendezésekből álló rendszer van telepít-

ve, ez szolgálja ki a villamos iparág teljes

távközlési és telemechanikai igényét. Töb-

bek között ezen a távközlési hálózaton küldi

el a PA Zrt. az összes olyan mérési adatait is

amire a MAVIR-nak szüksége van. Ezen a

hálózaton történik az iparági telefonbeszél-

getés is, valamint az utóbbi időben ezen

küldik a társaság pénzügyi és egyéb adata-

it az MVM KONTÓ Zrt. felé.

Mivel foglalkozol napjainkban?- A tervező cégtől az OVIT Zrt. Távközlési szer-

vezetéhez mentem dolgozni. Könnyen ment

a váltás, hiszen amit korábban, mint tervező

terveztem, azt az OVIT ZRt.-nál üzemeltetni

kell, tehát jól ismerem a körülményeket.

Mibõl tevõdik össze az MVM távközlési há-lózatának üzemeltetése?- Az egyik első feladatom a Távközlési Disz-

pécser Szolgálat (TDSZ) felkészítése volt az

új technológiai kihívásokra. Ez magában

foglalta a TDSZ személyzet szakmai oktatá-

sát és szervezeti átalakítását. (A TDSZ az

Országos Diszpécser Szolgálat mellett látja

el a távközlési hálózat felügyeletét, tevé-

kenysége megegyezik a távközlési szolgál-

tatók ügyfélszolgálatával.) Mivel az OVIT

ZRt. Távközlési Üzemének tevékenysége az

egész országra kiterjed, így az utóbbi idő-

ben sok MAVIR alállomáson jártam, ugyan-

is az optikai hálózat minden alállomásra ki-

terjed.

Mi szél hozott Paksra, mivel foglalkozolmost az atomerõmûben?- Az 1980-as évek végén egy korszerű

Elektronikus Diszpécser Központtal (EDK)

váltottuk ki a blokkvezénylői „LIPKA” han-

gosbeszélő-rendszert. Sajnos itt is eljárt az

elektronika felett az idő. Az EDK-t kiváltó új

diszpécser rendszer előkészítési munkájá-

nak egy fontos állomása a majdani rend-

szer értékelemzése, amibe, mint külső

szakértőt meghívtak. Nagyon jó csapat jött

össze erre a tevékenységre, remélem mind

a műszaki, mind az üzemviteli kollégák elé-

gedettek lesznek majd az új rendszerrel.

Mikorra lesz új diszpécser berendezése avezénylõknek?- Korai erről még nyilatkozni, most állítjuk

össze az értékelemzési munka összefogla-

lóját, a végső döntés pedig a Paksi Atom-

erőmű ZRt. vezetése fogja meghozni.

Család, hangulatod?- Köszönöm jól vagyok, Érden lakunk egy

családi házban, munka után van mit tenni a

kertben, de szeretünk utazni, felfedezni az

országot, és ne felejtsük el, hogy szeretem a

telet, alig várom, hogy megint beinduljon a

síszezon. Sipos László

Mi újság Vereczki György?XXIX. Nyári Olimpia, 2008 PekingEgyik korábbi cikkemben jeleztem,hogy még nem késõ csatlakozni azOrszágos Olimpiai Ötpróbamozga-lomhoz és teljesíteni a sorsolás fel-tételeit: az öt sportágból (túrázás, fu-tás, úszás, kerékpározás és duat-lon/triatlon) midegyikébõl legalábbegy pontot, de összesen minimum10-et kell összegyûjteni a sorsolható-sághoz. Ennek a feltételnek országosszinten mintegy 1200-an feleltekmeg. Akkor még nem gondoltam,hogy ennek nyertese is lehetek.

ADaróczy virtus-úszás után azértutaztunk föl Budapestre (július 21-én), hogy a 40 pont után járó mele-

gítõ felsõt átvegyük a Westend-ben. Addigkerestük a beváltóhelyet, míg a sorsolásideje is elkövetkezett. A feltételeket telje-sítõ, jelenlévõk közül húztak ki egy fõt azolimpiai utazásra, amit a feleségem nyertmeg, de rögtön átruházott rám. Még hétfõt sorsoltak ki az olimpiai utazásra.

Útlevél, vízum és felkészülés a nagy út-ra. Az úti okmányokkal hat belépõjegyetis kaptunk (férfi, nõi kézilabda, vízilabda,egy kosárlabda és egy nõi tõr). A neveze-tességekhez egy szervezett út is tartozott.Szinte mindnyájan a „Nagy Falat” válasz-tottuk. Kaptunk szurkolói pólót és szám-talan jó tanácsot az utazási irodában. Avédõoltásokat már nem volt idõ fölvenni,így majd vigyázunk magunkra. Tolna me-gyébõl ketten mentünk (KlemmnéKoleszár Ildikó), mi szövetkeztünk, hogyminél több ismerettel térjünk meg emesszi országból.

Budapestrõl indult a buszunk Bécsbeaugusztus 7-én délelõtt 9-kor. Onnan Du-baiba, majd némi várakozás után (4 óra)Pekingbe repültünk. A megnyitó napjánhelyi idõ szerint délután 5 óra körül ér-tünk ki a repülõtérrõl (+6 óra idõeltoló-dás). Fülledt, meleg, párás idõ fogadott -mint a mosókonyhában. Vadonat új bu-szokkal kivittek a szállásra, mely Pekingészaki részén található Longmai HotSpring üdülõközpont. Itt mûködik majd aszurkolói klub is a rózsakert mögötti ki-vetítõ elõtt, ahol korábbi olimpikonok me-sélnek sportélményeikrõl, elemezték azolimpiai eseményeket, latolgatták az esé-

lyeket. Ide jöttekesténként azolimpián résztve-võ sportolók is,vendégként egykis kikapcsoló-dásra, kötetlenbeszélgetésre aszurkolókkal.

Gyorsan tájé-kozódtunk, ésmegtudtuk, hogy nagyon sok jegyet lehetmég kapni, de atlétika, úszás már rég el-fogyott. Vettem tornát, szlalom-kajakot ésstrandröplabdát. A megnyitót a rózsakert-ben néztük végig. Amikor egy-egy részletközött mintegy átkötésként tûzijáték volt,mindig azt mondták, azt nézzük majd,ami a végén lesz. Azt csak a stadion kö-rül várakozók látták, mert a megnyitórésztvevõi elõl az aréna kitakarta a pom-pás tûzijátékot. A kínai TV is híreket mon-dott ebben az idõben.

Kirándulást a „Nagy Falhoz” elõre vet-tem, nehogy programtorlódás, vagy rosszidõ meghiusítsa azt. A sportversenyek (or-szágúti kerékpár) miatt a legkedveltebb

badalingi szakaszle volt zárva, így aMing-sírok is ki-maradtak, de a má-sik szakasza isigen érdekes volt(Mutianyu). A tég-lából épült fal hûenköveti a csipkéshegygerincet. Ameredek lépcsõk

között szinte csak a nyíllövésnyire épült õr-tornyokon belül van vízszintes terület. Ál-lítólag csapatmozgásokat is hajtottak vég-re a nagyfalon, de ahol mi négykézláb, otta ló két lábon tudott csak felkapaszkodni.Olvastam, hogy a „Nagy Fal” nem minde-nütt a vízválasztóra épült, s az összes sike-res tatár, mongol betörés a patakmedrekenkeresztül történt - a gigantikus védelmi vo-nal (6500 km) nem hozta a várt eredményt.

A sportversenyek zöme az olimpiaiparkban épült stadionokban zajlott, deszámos helyszín volt még városszerte ésközeli nagyvárosokba is jutott belõlük. Azevezés, szlalom-kajak, kajak-kenu pályákShunyi-ban voltak a Chaobai folyó men-

tén kialakítva. Már maga a szlalom pályakialakítása is egy technikai érdekesség,az pedig, hogy a kapukat hogyan veszika kajakosok/kenusok folyásirányban,vagy azzal szemben - az már szemfény-vesztés. Aznap a férfi egyes elõfutamo-kat láthattam (36 RMB ~ 700 Ft). Este anõi tõr döntõ volt, magyarok nélkül.

A férfi, nõi kézilabda, vízilabda selejte-zõk az elszalajtott lehetõségek garmadábólállt, csoda, hogy eddig jutottak. Lehet, hogya taktika része volt, és ezzel akarták izgal-masabbá tenni a mérkõzéseket. Például anõi vízilabdások sorozatban lépték túl atámadóidõt (medence szélén ez jól láthatónkijelezték) átadva ezzel a gólszerzés lehe-tõségét az ellenfélnek. A kezdéskor mégúsztak a labdáért, többnyire meg is sze-rezték, de utána beültek a védõ ölébe éscsak a „vízibirkózásra” futotta repertoár-jukból - azt meg úgy fújta a bíró, ahogyakarta. A szurkolásra nem lehetett panasz,mert mindenki berekedt, az utcán, a met-róban a külföldiek a biztatásunkkal kö-szöntek „ria, ria, Hungária”. Kár, hogy aszurkolásért nem jár aranyérem, biztos do-bogósok lettünk volna. gyulai

Két, a paksi atomerõmûben dolgozófiatalember, Treszl Gábor és MagyarZoltán 40 éves oldalkocsis Pannó-nia T5 motorjukkal 2008. június22-én útnak indultak, hogy fél Euró-pán és fél Ázsián keresztül eljutva aPekingi Olimpiai Játékokon szurkol-janak a magyar sportolóknak. Az-óta - nehézségek árán, de sikeresen- Pekingbe értek, majd' másfél hó-nap alatt megtéve mintegy 12 ezerkilométert. Vágyuk teljesült. Mamár a visszaúton küzdenek a fiúk.

Apekingi expedíció ötlete már akkorfelmerült Treszl Gábor és barátja, acselgáncs Európa- és világbajnok

Braun Ákos fejében, amikor Gábor töb-bedmagával kimotorozott Athénba szur-kolni Ákosnak a 2004-es olimpiára. Hogyaz embert és a gépet kipróbálja, a viszo-nyokat megismerje, Gábor társával,Vöröss Csabával 2006 nyarán egy 9 ezerkilométeres „próbautat” tett: a veteránmotorral sikeresen eljutottak az uraliCseljabinszkba és vissza.

Az akkori útról sokan hallottak, így sze-rencsére most számos támogató jelentke-zett. Gábor és Zoltán célja, hogy az embertés gépet végsõkig próbára tevõ küzdel-mükkel hitelesen képviseljék az olimpiaieszmét, és lelkileg segíthessék honfitár-sainkat az olimpiai játékokon, valamintbebizonyíthassák a kitartás erejét. Sike-rült a motort és önmagukat is formábahozniuk az útra. További segítséget jelen-tett, hogy egy ötfõs, fiatal péceli csapat ve-terán Robur buszukkal velük együtt útrakelt, ami társaságot, támaszt, és nem utol-só sorban alvóhelyet jelentett. A szerve-

zés, a sok országotérintõ vízumkérdés, atranzit városokkal va-ló kapcsolat, a kínaiviszonyok mégismind-mind megoldan-dó feladatottal járt. Atervezettnél két héttelkésõbb, de rendben el-indult a csapat egy ko-ra nyári vasárnapon.

Az ukrán síkságmár ismerõs volt a„Pancsinak”. Oroszterületen az elsõ ko-molyabb állomás Vo-ronyezs volt. Itt júni-us utolsó napjaiban „kenyérrel és sóval”,pontosabban étellel és megszervezettszállással várták a megfáradt vándoro-kat az agrártudományi egyetem képvise-lõi. Természetesen a csapat lerótta ke-gyeletét a szomszédos Rudkinó magyarkatonai temetõjében a II. világháború do-ni-csatáiban elesettek emléke elõtt, ki-tûzve a Magyarok Világszövetségétõl ka-pott zászlót.

Szaratovban már nagyon várta a ma-gyar expedíciót Alekszej Platov, aki szin-tén motoros. Alekszejt, aki azóta már Pak-son is járt, még az elsõ úton ismerte megGábor. Az önzetlen orosz vendégszeretethagyományaihoz híven Alekszejék azegész csapatot jól tartották pár napig. Mi-után az emberek és a technika is újulterõre kapott, folytatódott az út.

Kisebb nagyobb mûszaki problémamindig adódott, de mindig sikerült elhá-rítani is. Nagyobb kihívást talán csak abürokrácia: a határátlépés, az újabb ví-zum beszerzése jelentett. Júliusban már

Kazahsztánban járt a csapat. Ahogy írtáka fõvárosból, Asztanából: „Az esõ sajnosesik. A táj csodálatos: kopár, mégis gyö-nyörû.” Ez már a 20. nap és 6 ezredik ki-lométer volt. Szerencsére itt is volt segít-ség: egy idegenbe szakadt magyar. Deigaz lehet az ezredéves kapcsolat is: a ka-zah határõr fiát Magyarnak nevezte el.

A továbbjutáshoz ismét Oroszországonkellett áthaladni, ami az újabb tranzitví-

zum révén sikerült. A fiúk megfürödteka Bajkál-tóban is. Érdekes élmény lehetetta törésvonalak mentén fekvõ, 16 kilomé-ter mély vízben lubickolni. Irkutszk utánkövetkezett Mongólia, ahová még az este6 órás zárás elõtt, hosszas procedúra utánsikerült bejutni.

Ulanbatarban szintén volt kihez for-dulni: egy kint élõ kisebb magyar csa-pat látta vendégül az ittenieket egy vi-déki jurtában. A fejlõdõ fõvárosban jóvolt megpihenni, rendbe szedni magu-kat az expedíció tagjainak. Erre szük-ség is volt, hiszen a Góbi-sivatag végte-len síkja, homokja komoly próbatételvolt az expedíciónak.

Mivel a kínai hatóságok a szigorú be-utazási szabályokhoz szigorúan tartottákmagukat, a csapat kénytelen volt vonattalutazni Pekingbe hátrahagyva a gépeket.Sebaj: augusztus 4-én sikeresen elértékcéljukat. A magyar sportolóknak valószurkolás, a kint levõ magyarokkal valótalálkozások, beszélgetések, Peking szo-katlan, különleges városa és lakói mind-mind örök élményt nyújtottak.

Az olimpiának vége. A Pannónia-expe-díció a Robur csapatával együtt immár is-mét Ulanbatarban van, a magyar bará-toknál tervezi a további visszaút részlete-it. Feladat még a honfoglaláskor Kazahsz-tánban „ragadt” kazakisztáni madjarokmeglátogatása. Közeleg az õsz, az út méghosszú. Hazavárjuk a paksi Pannónia-ex-pedíciót: meséljék el személyesen élmé-nyeiket! Addig honlapjukon (www.pan-noniaexpedicio.hu) lehet követni, merrejárnak, hogy vannak. Köszönet mindentámogatónak, segítõnek, gratulálunk acsapatnak az eddig leküzdött nehézsége-kért! Hadnagy Lajos

A paksi Pannónia-expedíció eljutott Pekingbe!

A Tolna megyei önkormányzat ifjú-sági és sportbizottság is meghirde-tett egy pályázatot, melynek révénDejczõ Balázs, az Atomerõmû SEKajak-kenu Szakosztály tehetségeskenusa szurkolóként utazhatott azidei olimpiai játékok színhelyére.Az éppen húsz éves, serdülõ és ifjú-sági korosztályban tíz országos ésegy Európa Bajnoki címet szerzettpaksi fiú szívesen nyilatkozott a pe-kingi élményeirõl.

Az immáron XXIX. Nyári Olimpiai Já-tékok az emberi szellem nagyságá-nak jelképeként az egész emberi-

ség számára ünnepnapokat jelentettek.Augusztus közepén a legkülönbözõbbkultúrájú, nemzetiségû és hátterû sporto-lók együtt, valamennyien arra töreked-tek, hogy kiemelkedõ teljesítményt nyújt-sanak - gyorsabban fussanak, messzebb-re és magasabbra törjenek. A játékok iga-zi érdeme azonban az, hogy egyetemes cé-lok, az egyenlõség, a fair play, a sportsze-rûség, a tolerancia és a béke érdekébenegyesítik az emberiséget. E célok és em-beri értékek jelentik az olimpiai mozga-lom igazi hajtóerejét. Dejczõ Balázs au-gusztus 18-án utazott Pekingbe és ott at-létikai, vízilabda, öttusa és kajak-kenuversenyeket tekinthetett meg sportolótár-saival. Hazaérkezése után elsõ kérdésemarra vonatkozott, hogy melyek voltak aleglátványosabb és számára örökké emlé-kezetes élményei.

- A legemlékezetesebb pillanat azvolt, amikor elõször beléptem a „madár-fészek”-nek elkeresztelt hatalmas Nem-zeti Stadionba. Ahogy felértem a lép-

csõn, hírtelen megcsapott az atmoszfé-ra. Több tízezer ember együtt tombolt,amikor az atlétikai versenyeken valaki-nek sikerült megugrani egy magassá-got, vagy megdobni a korábbi rekordját.A sportolók pici pöttyök voltak, de még-is jól lehetett látni, hogy mit is csinál-tak. A gátakat a futások elõtt pillanatokalatt kihelyezték, és ugyanilyen gyor-san tûntették el a kétszáz méteressprintszámok megkezdése elõtt. Telje-sen más élmény volt az atlétikai küzdel-meket élõben megélni, mint a televízi-ón keresztül.

- Melyek voltak számodra a legizgal-masabb versenyek?

- Az általam látott versenyek közül aShunyi Evezõs és Kajak-kenu pálya szur-kolóterén volt a legforróbb a hangulat,amirõl mi, a hazai szurkolók gondoskod-tunk. A kajak-kenu ezer méteres döntõkvoltak a legizgalmasabbak, mivel errõl asportágról tudok a legtöbbet, és ebben le-hetett a legnagyobb magyar sikereket vár-ni. Szerencsére jelen voltam az elsõ ma-gyar aranyéremnél, amit Vajda Attilánakköszönhetünk, valamint a kenu párosokdöntõjénél, ahol a paksi Kozmann Gyuri

és a csepeli Kiss Tamás hihetetlen nagyotalakítottak. Gyuriék olimpiai bronzérmelegalább egy aranyéremmel felér! AngyalZoltán a kajak-kenu válogatott szövetségikapitánya elárulta: maga sem számítottarra, hogy Kolonics Gyuri tragikus halálaután három héttel ilyen kiváló eredményszületik. Már az is felért egy csodával,hogy az új párosunk bejutott a döntõbe...

Dejczõ Balázs pekingi élményei bizo-nyára további ösztönzést adhatnak szá-mára, hogy négy év múlva Londonban akövetkezõ olimpiai játékokon már, mintversenyzõ vehet részt. Sipos László

16 2008. augusztus – szeptember

A Soproni Ligában szereplő Paksi FC lab-

darúgó csapata az eddig lejátszott hat baj-

nokin kétszer győzött, kétszer döntetlene-

zett és kétszer vesztesen hagyta el a pályát.

A megszerezhető 18 pontból 8-at szerzett,

12 rúgott és ugyanennyi kapott gól mellett.

Ezzel a teljesítménnyel a tabella 9. helyén

áll jelenleg Gellei Imre együttese. A pontva-

dászat július 26.-án Kecskeméten kezdő-

dött a PFC számára. Az élvonal abszolút

újonca ellen nem számíthattak könnyű

meccsre Égerék. Bár a találkozó elején Tö-

köli révén megszerezte a vezetést a Paks, a

Hírös város gárdája azonban a 16. percben

büntetőből egyenlített. A végjátékban is-

mét villant Tököli, így 2:1-re győzött a pak-

si zöld- fehér egylet az első játéknapon. A

2008/2009-es évad első hazai megmé-

rettetésén a REAC vendégszerepelt a Fe-

hérvári úton és meglepően könnyedén vitte

el a három bajnoki pontot. A mérkőzésen

Tököli illetve Nyerges kétszer és Lisztes lőt-

ték a gólokat. A harmadik fordulóban a Ka-

posvár otthonába látogatott a Paksi FC és

szemre is tetszetős játékkal, 5:3-ra győzött

a somogyi megyeszékhelyen. Ekkor Báló

(2), Kiss Tamás, Tököli és Csehi voltak

eredményesek a vendégoldalon. Ezután is-

mét hazai pályán a Budapest Honvéd kö-

vetkezett. Élvezetes, változatos összecsa-

pást vívtak a felek, a végeredmény 1:1 lett.

A PFC találatát ismét Tököli szerezte, ezút-

tal büntetőből. Az 5. fordulóban a legutób-

bi bajnok MTK otthonában vizitált a Gellei

legénység. Az első húsz perc semmittevése

után Pál juttatta előnyhöz a hazaiakat,

majd nem sokkal később Tököli egyenlített.

A fordulás után a küzdelem dominált. A 80.

percben hatalmas eső zúdult a pályára. A

vízfüggönyben Kiss Tamás bombagólt lőtt

és ekkor úgy tűnt újabb három ponttal gaz-

dagodik a Paks. De nem így lett, mert a 87.

percben Lencse egalizált, a 90. minutum-

ban pedig Pál újabb gólt lőtt, így üres kéz-

zel távozott a PFC a Hidegkúti stadionból. A

6. játéknapon a harmadik hazai találkozó

következett, az ellenfél az a Diósgyőr volt,

mely csapat három egymás utáni vereség-

gel érkezett a paksi stadionba. A 18. perc-

ben Tököli meglőtte szokásos gólját, de a

vezetésnek csak a 23. percig örülhettek a

szurkolók, ekkor Kamber vette be a paksi

kaput.

Ezzel kialakult a végeredmény, pedig a 62.

percben úgy tűnt győzhet a Paksi FC.

Tökölit lökték szabálytalanul gólhelyzet-

ben, Szabó játékvezető büntetőt ítélt, a he-

vesen vitatkozó Góhért pedig kiállította.

Maga a sértett állt a labda mögé, de lövé-

sét Köteles bravúrral hárította. A több mint

20 perces emberelőnyt sem sikerült ki-

használnia PFC-nek, így maradt a döntet-

len és a csalódást keltő 1 pont. „A Kecske-

mét ellen jó iramú, küzdelmes meccsen si-

került nyernünk, nagyon értékes pontokat

szerezve. A REAC viszont alaposan leforrá-

zott bennünket, elsősorban gyatra első fél-

idei játékunknak köszönhetően. Kaposvá-

ron imponáló helyzetkihasználásunknak

köszönhetően, jó futballal arattunk újabb

idegenbeli győzelmet. Minden igényt kielé-

gítő volt a Budapest Honvéd elleni össze-

csapásunk, a gólok egyenlő számban es-

tek, a mezőny legjobbja Tóth Iván az ellen-

fél kapusa volt. Vesztes állásból fordítot-

tunk az MTK otthonában, ami nagy tett, de

az utolsó 5 percben odaajándékoztuk a

pontokat a tavalyi bajnoknak. Lelkileg ne-

héz meccs várt ránk a DVTK ellen, a kiállí-

tás minket zavart meg jobban, fejetlenül

támadtunk és ezért nagy árat fizettünk. Az

elhullajtott két pont nagyon fog

hiányozni.”- értékelte az első hat forduló-

ban látottakat Gellei Imre. Szeptember 3.-

án Kozármislenyben Magyar Kupa mérkő-

zés várt a paksi csapatra. Az NB II-es rivá-

listól idegenben 1:0-ra kikapott a Paksi FC

és kiesett a sorozatból. A bajnokság folyta-

tásaként 13.-án idegenben a Vasashoz,

majd 20.-án Zalaegerszegre látogat a PFC,

míg 27.-én a Győr érkezik a Fehérvári útra.

Faller Gábor

Ez történt a pályán

Dejczõ Balázs pekingi élményei

15. Nõi Horgász Világbajnokság2008-ban hazánk adott otthont a 15. NõiHorgász Világbajnokságnak. Az augusz-tus 16-17-én megrendezésre került meg-mérettetésnek a szolnoki Alcsi-szigeti ver-senypálya lett a helyszíne.

Ezen a hétvégén az olimpia árnyéká-ban örülhettünk magyar sportsikernek.Egy csodálatos rendezésû Nõi Horgász Vi-lág Bajnokságon vagyunk túl, ahol a Ma-gyar Nõi horgászválogatott imponáló ma-gabiztossággal, 14 pont elõnnyel utasítot-ta maga mögé, a tizenhat országot felvo-nultató világbajnoki mezõnyt. A Szolno-kon megrendezett versenyre kilátogatónézõk hosszú tapssal jelezték, hálásakezért a feledhetetlen kettõ napért.

A Bokodi Barbara, Devecseriné RimerNoémi, Gyulánszky Nikolett, Hajdú Lívia,Iváncsóné dr. Horváth Zsuzsa és NémetSzilvia. Szövetségi kapitány: Ambrus Ti-bor, másodkapitány: Walter Tamás össze-állítású Magyar Nõi Horgászválogatott 25pontot szerezve nyerte el a világbajnokicímet a 39 pontos Olasz és a 40 pontot el-érõ Francia válogatott elõtt.

A Paksi Atomerõmû Horgászegyesületbüszkeségét tovább növeli, hogy BokodiBarbara egyesületi tagunk az elõkelõ ötö-dik helyet szerezte meg az egyéni értéke-lésben, mindössze egy pontra, illetve 25dkg-ra lett volna szüksége az egyéni világ-bajnoki cím elnyeréséhez.

TeniszAugusztus 7-10.-én Pécset került megren-dezésre a XXIII. Villamosenergia-ipari Te-nisztalálkozó, melyen a PA Zrt. tizenegyfõs csapattal vett részt. A három naposversenyen tizenkilenc társaság 200 dolgo-zója versengett a kupákért és a minél jobbhelyezésekért. A tizennégy versenyszám-ból társaságunk dolgozóinak sikerült há-rom, dobogós helyezést elérni.

Korosztályában Tárnok László az elsõ,Ignits Miklós a harmadik, a férfiak kvali-fikációs versenyszámában Barta Attilaszintén a harmadik helyen végzett. A leg-jobb nyolc közzé került és ezzel értékespontokat szerzett Skach Lóránt, KlopcsikFerenc, Horváth László, és a SzilágyiIstván-Tárnok László páros.

A tizenkilenc részvénytársaság vetél-kedésében a Pa Zrt. csapata az elõkelõötödik helyen végzett!

Hosszú éveken keresztül a csapatun-

kat erõsítõ Gyöngyösi Ferenc (MVM-In-formatika) korosztályában a dobogó har-madik fokára állhatott!

A találkozón az alábbi összeállítású csa-pat vett részt:

Tárnok László, csapatvezetõ

NÉV PONTSkach Lórántné -

Ignits Miklós 5

Klopcsik Ferenc 2

Skach Lóránt 2

Szilágyi István 1

Horváth László 2

Klopcsik István -

Barta Attila 3,5

Tárnok László 11

Gulyás Zoltán -

Pataki János 2

CSAPAT PONT 28,5