your social security rights in cyprus in hungarian language

Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség

Az Ön szociális biztonsági jogai Cipruson

Európai Bizottság Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás


2011. július 2

A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat. Részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál, amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. © Európai Unió, 2011 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=815



2011. július 3

TARTALOMJEGYZÉK

I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás ...........................................6

Általános tudnivalók ....................................................................................................................... 6

A szociális védelem szerkezete ..................................................................................................... 7

Finanszírozás..................................................................................................................................... 8

Milyen szociális biztonsági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .................................................................................................................. 11

II. fejezet: Egészségügyi ellátások.................................................................................12

Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? ................................................................................. 12

Finanszírozott ellátások ................................................................................................................. 12

Az egészségügyi ellátások igénybevétele................................................................................ 13

Milyen egészségügyi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................... 13

III. fejezet: Táppénz .........................................................................................................14

Mikor jogosult táppénzre? ........................................................................................................... 14


A táppénz igénybevétele ........................................................................................................... 14

Milyen táppénz illeti meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik?......................................................................................................................................................... 15

IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások ..................................................................16

Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?............................................................... 16


Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele.............................................................. 16

Milyen anyasági és apasági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .................................................................................................................. 16

V. fejezet: Rokkantsági ellátások ..................................................................................18

Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?..................................................................................... 18


A rokkantsági ellátások igénybevétele ..................................................................................... 19

Milyen rokkantsági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................... 19

VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások................................................................20

Mikor jogosult öregségi ellátásokra?.......................................................................................... 20




2011. július 4

Az öregségi ellátások igénybevétele ........................................................................................ 22

Milyen öregségi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................................... 22

VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások....................................................................24

Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?....................................................................... 24

Lásd a VIII. fejezetet...................................................................................................................... 24


A túlélő hozzátartozói ellátások igénybevétele ....................................................................... 26

Milyen túlélő hozzátartozói ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .................................................................................................................. 26

VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások .............................................................................................................27

Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?.................................................................................................................................... 27


Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele ............................................................................................................................... 28

Milyen munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik?........ 28

IX. fejezet: Családi ellátások..........................................................................................29

Mikor jogosult családi ellátásokra? ............................................................................................ 29


A családi ellátások igénybevétele............................................................................................. 29

Milyen családi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................................... 30

X. fejezet: Munkanélküliség ...........................................................................................31

Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?.................................................................................. 31


A munkanélküli-ellátások igénybevétele.................................................................................. 31

Milyen munkanélküli- ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................... 32

XI. fejezet: Minimumjövedelem.....................................................................................33

Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? ..................................... 33


A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele ......................................... 34



2011. július 5

Milyen minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? ................................................................................. 35

XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás .............................................................................36

Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?................................................................................ 36


Tartós ápolás-gondozás igénybevétele.................................................................................... 37

Milyen tartós ápolás-gondozás illeti meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? .......................................................................................................................... 37

I. melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok ...........38

II. melléklet: Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások................................40



2011. július 6

I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás

Általános tudnivalók A társadalombiztosítási rendszer kötelező jelleggel kiterjed minden Cipruson kereső tevékenységet folytató személyre, munkavállalóra és önálló vállalkozóra egyaránt. Azoknak, akik a meghatározott, előírt kötelező biztosítási időszakon túl is biztosítottak kívánnak maradni, valamint a ciprusi munkáltatók szolgálatában külföldön tevékenységet folytatóknak önkéntes biztosításra van lehetőségük. A Társadalombiztosítási Szolgálatok által irányított rendszer a következő ellátásokat biztosítja: táppénz;

anyasági juttatás;

Anyasági támogatás

munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátások, beleértve az ideiglenes keresőképtelenség esetén járó ellátást (baleseti ellátás), a rokkantsági ellátást és a haláleseti ellátást;

rokkantsági nyugdíj;

munkanélküli járadék;

öregségi nyugdíj;

özvegyi nyugdíj;

árvasági ellátás;

temetési segély;

házasságkötési támogatás. A munkavállalók mindezen fenti ellátásokra jogosultak. Az önálló vállalkozók nem jogosultak munkanélküli-járadékra és a munkahelyi baleseti ellátásokra. A ciprusi munkáltatónál külföldön dolgozó önkéntes járulékfizetők nem jogosultak a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetére járó ellátásokra. A többi önkéntes járulékfizető nem jogosult anyasági támogatásra, táppénzre, munkanélküli-ellátásra, valamint a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetére járó ellátásokra. Minden rendszeres ellátás (az átalányösszegű ellátások kivételével) a következőket tartalmazza: az eltartottak után pótlékokkal kiegészülő alapellátás, amely az alapbiztosításban a

biztosított biztosítási járulékalapot képező jövedelméhez kötött

az eltartottak után pótlékokkal ki nem egészülő kiegészítő ellátás, amely a kiegészítő biztosításban a biztosított biztosítási járulékalapot képező jövedelméhez kötött.

A rendszerre alkalmazott alapelv a jogosultságok halmozódásának tilalma. Ez azt jelenti, hogy ha egy személy ugyanazon időszak tekintetében egynél több ellátásra jogosult, a magasabb összeget folyósítják számára. Ez a szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adott személy egyidejűleg özvegyi nyugdíjra jogosult. Az alapellátások mértékét minden évben a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem kiigazítása százalékos arányának megfelelően vizsgálják felül, a kiegészítő



2011. július 7

ellátásokat pedig a megélhetési költségek alakulásának megfelelően (az utolsó két év második félévének összehasonlítása alapján) igazítják ki. Ezenfelül az ellátások mértéke minden év júliusában a fogyasztóiár-index alakulásának (az adott év első félévének az előző év második félévével történő összehasonlításának) megfelelően emelkedik, ha az eléri a legalább 1%-os mértéket. Ezt az emelkedést az ellátások mértékének év eleji meghatározásakor veszik figyelembe. Az ellátásokat csekkel vagy banki átutalással fizetik. A csekkeket az azok kibocsátását követő három hónapon belül kell beváltani.

A szociális védelem szerkezete A Társadalombiztosítási Szolgálatok a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv, amelynek feladata a szociális kockázatok igazgatása. A következőkért felel: a kormányzat társadalombiztosítási politikájának különös rendszerek és intézkedések

útján történő végrehajtása,

a kormányzati szakpolitikával kapcsolatos javaslatok benyújtása, amelyek a szociális biztonságnak a nemzetközi események és a ciprusi társadalmi-gazdasági feltételek fényében történő folyamatos javítását célozzák,

a szociális biztonsági intézkedések útján kielégíthető társadalmi-gazdasági szükségletek leltárba vétele, valamint

az e Szolgálatok által megvalósított rendszerek és intézkedések folyamatos tanulmányozása és értékelése a kijelölt célkitűzések tekintetében.

A társadalombiztosítási rendszer valamennyi, Cipruson jövedelemszerző tevékenységet folytató személy számára biztosítási fedezetet nyújt, legyen szó munkavállalóról vagy önálló vállalkozóról, katonai szolgálatot teljesítő személyről és minden más, az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottnak minősülő személyről. A keresőképtelenség vagy munkanélküliség idejére a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem az érintett személy átlagos biztosítási járulékalapot képező jövedelme. Az özvegyi és/vagy a rokkantsági nyugdíj összegének emelése céljából a halál/keresőképtelenség időpontja és az öregségi nyugdíjkorhatár elérése közötti időre a járulékalapot képező jövedelem is kedvezményben részesül. A járulékalapot képező jövedelem a tanulmányok folytatásának idejére is kedvezményben részesül. A nyugdíjfizetés vonatkozásában a nők esetében a gyermeknevelési időszakot minden gyermek tekintetében, a gyermek 12 éves koráig legfeljebb 156 hetes időszakig figyelembe veszik. A szociális kockázatok közé tartozik a betegség, az anyaság, a munkanélküliség, a rokkantság, az öregség, a halál és a túlélő hozzátartozói kockázat, valamint a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel összefüggő valamennyi kockázat. A nyugdíjasok nyugdíjuk összegének növelése céljából 2003 óta külön juttatásban részesülnek. 2009. december 1-je óta nincsenek új kedvezményezettek, mivel a Támogatási és Ellátási Szolgálat „Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszerét” teljes mértékben megvalósították.



2011. július 8

Ezenkívül a Cipruson lakóhellyel rendelkezők szociális nyugdíjban részesülnek, ha elérik 65. életévüket és megfelelnek a lakóhely tekintetében előírt feltételeknek és más forrásból nem jogosultak nyugdíjra, ha az összeg magasabb, mint a szociális nyugdíj összege. Ha a nyugdíj vagy az ahhoz hasonló kifizetés összege nem éri el a szociális nyugdíj összegét, az érintett személy megkaphatja a két összeg közötti különbözetet. A szociális kockázatokkal szembeni védelmet a helyi irodák segítségével biztosítják, amelyek elsősorban a kérelmek átvételéért, a járulékok beszedéséért és az ellenőrzésekért felelnek. A Társadalombiztosítási Szolgálatok Központja a különböző helyi irodák koordinálásával foglalkozik; feladata főként a szociálpolitika alkalmazására és a döntéshozatalra, valamint az ellátások és nyugdíjak kifizetésére összpontosul. A Szociális Jóléti Szolgálatok szintén a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv, amely szociális jóléti szolgáltatásokat nyújt és segít elő. A Szociális Jóléti Szolgálatok szervezet szociális kockázatokkal foglalkozik, valamint a nemzeti társadalmi és gazdasági fejlesztéspolitikák általános keretében támogatja a társadalmi kohéziót. A szervezet az egyénekre, a családokra, a társadalmi csoportokra és közösségekre összpontosít. A Fogyatékkal Élők Társadalmi Integrációjáért Felelős Osztályt 2009 januárjában az állami költségvetésről szóló törvény a fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében hozta létre. Az Osztály a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozik. Feladatai érintik a fogyatékkal élők szociális védelme és a társadalmi integrációjukra vonatkozó politikák kialakítását, összehangolását, végrehajtását, nyomon követését és ellenőrzését. E célból együttműködik más, a fogyatékosságot érintő kérdésekkel foglalkozó minisztériumokkal, valamint a fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetekkel és más szociális partnerekkel. A Támogatási és Ellátási Szolgálat a Pénzügyminisztérium ellenőrzése és felügyelete alá tartozó kormányzati szerv. A különböző kapcsolódó szociális rendszerek összevonása, valamint a gyermek utáni ellátásra és az anyasági juttatásra vonatkozó új jogszabály végrehajtása érdekében a Szolgálatot 2003-ban átszervezték és kibővítették. A Szolgálat felel továbbá az új rendszer, az „Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszer” alkalmazásáért. Ez egy pénzbeli ellátási rendszer, amely azokat a nyugdíjasokat támogatja, akiknek háztartásában az éves összes jövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt. E szolgálat legfontosabb feladata, hogy minden polgárnak megfelelő és azonnali szolgáltatást nyújtson. Az Egészségügyi Minisztérium elsősorban a ciprusi egészségügyi rendszer megszervezéséért és az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatások biztosításáért felel. A szervezet alapvető célja a lakosság egészségének előmozdítása és védelme. AZ Egészségügyi Minisztérium kialakítja a nemzeti egészségpolitikákat, koordinálja a magán- és az állami szektor tevékenységeit, szabályozza az egészségügyi előírásokat és előmozdítja a vonatkozó jogszabályok hatályba lépését. 2001 áprilisában egy új törvény lépett hatályba a Nemzeti Egészségügyi Rendszer bevezetéséről, amely minden polgár számára biztosítja az egészségügyi ellátást, és amelyet az állam, a munkáltatók, a munkavállalók, az önálló vállalkozók és a nyugdíjasok által fizetett járulékokból finanszíroznak. Ezt az új rendszert még nem vezették be.

Finanszírozás A társadalombiztosítási rendszert a munkáltatók és a biztosítottak által fizetett járulékokból, valamint az állam által tett hozzájárulásból finanszírozzák.



2011. július 9

2009. április 1-jétől a munkavállalók esetében a járulék mértéke a biztosítási járulékalapot képező jövedelem 17,9%-a, ebből a munkavállaló, a munkáltató és az állam 6,8, 6,8, illetve 4,3% hozzájárulást fizet. Járulékalapot képező jövedelem az a jövedelem, amely alapján a járulékfizetést és az ellátásokat kiszámítják; beletartozik minden munkaviszonyból származó jövedelem, kivéve az alkalmi jutalmakat és prémiumokat, de beleértve a Központi Fizetettszabadság-alapba (Central Holiday Fund) az illető jogán befizetett járulékokat. A járulékfizetés vonatkozásában a jogszabály meghatározza és minden évben felülvizsgálja a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső értékét. 2011-ben ez a felső érték heti 1002 EUR, azaz havi 4342 EUR. A jövedelemnek a biztosítási járulékalapot képező jövedelmen felüli része után nem kell járulékot fizetni. Önálló vállalkozók esetén a hozzájárulás mértéke a biztosítási járulékalapot képező jövedelem 16,09%-a. E teljes 16,9%-ból 12,6%-ot az önálló vállalkozó, 4,3%-ot pedig az állam fizet. Az önálló vállalkozók biztosítási járulékalapot képező jövedelmének összegét a vonatkozó jogszabályok foglalkozási kategóriánként rögzítik. Minden kategória vonatkozásában megállapítják az önálló vállalkozók tekintetében kötelező minimális biztosítási járulékalapot képező jövedelmet, de ennél magasabb jövedelem is érvényesíthető egészen a biztosítási járulékalapot képező jövedelem maximális összegéig. Amennyiben az önálló vállalkozó bizonyítja, hogy jövedelme valóban alacsonyabb a foglalkozási kategóriája tekintetében meghatározott minimális biztosítási járulékalapot képező jövedelemnél, lehetősége van az e jövedelem alapján számított hozzájárulás fizetésére. Az önkéntes járulékfizetők számára a hozzájárulás mértéke a biztosítási járulékalapot képező jövedelem összegének vagy az előző évek jövedelmének 14,8%-a. E teljes 14,8%-ból 11%-ot az önkéntes járulékfizető, 3,8%-ot pedig az állam fizet. A ciprusi munkáltató alkalmazásában külföldön dolgozó, önkéntes járulékfizetők a munkaszerződésben meghatározott jövedelmük 13,6%-ának megfelelő mértékű járulékot fizetnek, a biztosítási járulékalapot képező jövedelem maximális összegéig. Az állam 4,3%-os kiegészítő hozzájárulást fizet. Járulékfizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben a munkavállaló munkáltatójától legalább heti 2 EUR, vagy legalább heti 7 EUR munkabért kap. A munkabérben nem részesülő tanulók és a munkát végző elítéltek számára a járulékfizetés kötelező, a fenti szabály rájuk nem alkalmazandó. Az önálló vállalkozók minden olyan hét után fizetnek hozzájárulást, amely során tevékenységüket folytatták. Az egyazon járulékfizetési héten belül egy időben vagy egymást követően munkavállalóként és önálló vállalkozóként dolgozó személyeknek mindkét tevékenység után kell hozzájárulást fizetniük. Minden járulékfizetési év végén a biztosítottnak visszatérítik az önálló vállalkozás címén a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határát meghaladó összeg után befizetett járulékot. Amennyiben egy személy egyazon járulékfizetési időszakon (héten vagy hónapon) belül több munkavállalónak dolgozik, azok a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határáig fizetnek járulékot a munkavállaló munkabére után. A járulékfizetési év végén a munkavállalónak visszatérítik a munkabére után a biztosítási járulékalapot képező jövedelem felső határát meghaladóan befizetett személyi járulékot. A munkáltatók számára nincsen ilyen visszatérítés. Az úgy az önkéntes, mint a kötelező járulékfizetésre jogosultak (a munkaviszonyban dolgozó és önálló tevékenységet is végző személyek) önkéntes járulékfizetést



2011. július 10

választhatnak, amennyiben a biztosítási járulékalapot képező jövedelmük alacsonyabb annál a jövedelemnél, amelyet az önkéntes járulékfizetés tekintetében járulékalapként érvényesítettek. A munkáltatók a hozzájárulásokat (beleértve a munkavállaló részét is) havonta fizetik meg az elmúlt hónapra, a járulékfizetési hónap végétől számított egy hónapos határidőn belül. Az önálló vállalkozók negyedévenként, az elmúlt negyedévre fizetnek hozzájárulást a negyedév végétől számított egy hónapos és 10 napos határidőn belül. Lehetőség van havi járulékfizetésre is. Az önkéntes járulékfizetők az elmúlt időszakra vonatkozó járulékokat havonta, negyedévente vagy évente fizetik. Az éves (például a 2009. évi) járulékot az elkövetkezendő 12 hónap során (azaz 2010-ben) meg nem fizető önkéntes járulékfizetők a járulékfizetés tárgyéve (azaz a 2009. év) tekintetében elvesztik az önkéntes járulékfizetés jogát. Amennyiben a munkáltató vagy az önálló vállalkozó késve fizeti meg a hozzájárulást, automatikusan rögzített összegű pótlékot rónak ki rá, amely a fizetendő járulék bizonyos százalékának felel meg, és a késedelem időtartamával párhuzamosan progresszíven emelkedik. A késedelem első hónapjában a pótlék mértéke 3%, ezután havonta 3%-kal nő, legfeljebb 27%-os mértékig. A járulékfizetési kötelezettség megszűnik, amikor a biztosított eléri a nyugdíjkorhatárt (65 év). Ha azonban eléri a szükséges korhatárt, de nem tesz eleget az öregségi nyugdíjra jogosító biztosítási feltételeknek, ezek teljesítéséig tovább kell fizetnie a hozzájárulást. 68 éves kor felett semmiképpen nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. A biztosítottak esetében a következő időszakok járulékfizetési időszakként beszámíthatók: 16 éven felüliek nappali tagozaton folytatott tanulmányai vagy akkreditált képzésben

való részvétele;

a személy első biztosítotti jogviszonyának első napjától az előző járulékfizetési év első napjáig visszamenőleg;

munkanélküli időszak, amely során munkanélküli-járadékot folyósítanak, valamint az olyan, 26 hetet meg nem haladó munkanélküli időszak, amely tekintetében a biztosított nem jogosult járadékra (csak munkavállalók);

betegség, baleset, gyermekszülés vagy rokkantság okán bekövetkező munkaképtelen időszak, amely során ellátást folyósítanak. Munkavállalók esetében az ellátásra nem jogosító munkaképtelen időszak legfeljebb 26 hetes időtartamig beszámítható. Önálló vállalkozók esetében az ilyen időszak szintén beszámítható, ha az azt megelőző időszakban a vállalkozó jogosult volt az ellátásra;

szülői szabadság. Az 1992. december 31. után nyugdíjjogosultságot szerző nők esetében a nyugdíjfizetésnél a gyermeknevelési időszakot a gyermekek 12 éves koráig legfeljebb 156 hetes időtartamig figyelembe veszik. 63 éven aluli biztosított rokkantsága vagy halála esetén a rokkantság bekövetkezte vagy a halál időpontjától a 63. év betöltéséig terjedő időszak biztosítási időnek minősül. Ezen időszak tekintetében a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem általában az érintett személy által a halál vagy rokkantság bekövetkeztének időpontját megelőző utolsó öt évben szerzett, a felső szegmensbe tartozó átlagos biztosítási járulékalapot képező



2011. július 11

jövedelem. Amennyiben az illető nem rendelkezik öt év biztosítási idővel, az átlagot a meglévő biztosítási évek száma alapján számítják ki. A munkanélküli időszakokra, az anyaság, betegség, sérülés vagy rokkantság miatti keresőképtelenség időszakára megállapított beszámítások összege megegyezik azon jövedelem összegével, amely alapján a folyósított ellátást kiszámították. Az egyéb beszámítások összege a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapösszegének felel meg. A biztosítási járulékalapot képező jövedelmet 2011-ben heti 167,05 CYP-ben vagy évi 8687 CYP-ben állapították meg. Az alapjövedelem szintje különíti el a rendszer két szegmensét, az alaprészét és a jövedelemarányos részét. az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás. A biztosítottak teljes éves biztosítási járulékalapot képező jövedelme két részre osztható: alapbiztosításra, amely a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapjövedelmet el nem érő része, valamint kiegészítő biztosításra, amely a biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapjövedelem feletti része. A biztosítottaknak minden évben biztosítási pontokat állapítanak meg. A biztosítási pont egyenértékű az alapjövedelem éves összegével. Az első biztosítási pontot (1-ig) az alapbiztosításhoz, az 1-et meghaladó minden további pontot pedig a kiegészítő biztosításhoz rendelik. A biztosítási járulékalapot képező jövedelem alapösszegét a Miniszterek Tanácsának rendelete alapján minden évben felülvizsgálják a biztosítási járulékalapot képező jövedelem átlagos szintje változásainak függvényében.

Milyen szociális biztonsági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Az európai országok szociális biztonsági rendszerei eltérőek, ezért azok összehangolása érdekében uniós rendelkezések születtek. A szociális ellátás igénybevételét biztosító közös szabályok fontosak, amelyekkel elkerülhető, hogy az európai munkavállalók és más biztosított személyek hátrányos helyzetbe kerüljenek a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása során. E szabályok négy alapelvre épülnek. Ha Európán belül utazik, mindig egyetlen tagállam jogrendszerében számít

biztosítottnak: ha Ön munkavállaló, ez rendszerint a munkavégzés helye szerinti ország; ellenkező esetben az Ön lakóhelye szerinti ország.

Az egyenlő bánásmód elve biztosítja, hogy a biztosítás helye szerinti ország állampolgáraival megegyező jogok és kötelességek vonatkozzanak Önre.

Szükség esetén az ellátás nyújtásakor figyelembe vehetők a más uniós országokban biztosítottként eltöltött időszakok.

Amennyiben Ön a biztosítás helye szerinti országtól eltérő országban él, a pénzbeli ellátások „exportálhatók”.

Tájékozódjon a 27 uniós tagállam, Norvégia, Izland, Liechtenstein (EGT) és Svájc (összesen 31 ország) szociális biztonságának összehangolásáról szóló uniós rendelkezésekből. Az egyes fejezetek végén az uniós rendelkezésekre vonatkozó általános tudnivalók olvashatók. Az EU, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc területére történő költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social-security-coordination.

http://ec.europa.eu/social-security-coordination



2011. július 12

II. fejezet: Egészségügyi ellátások

Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Az állami egészségügyi szolgálatok minden olyan személy rendelkezésére állnak, aki állami egészségügyi intézményben kíván kezelésben részesülni, és aki állandó ciprusi lakóhellyel és állampolgársággal rendelkezik. Ezek a feltételek az állami segítségnyújtásban részesülőkre nem vonatkoznak. Az állami egészségügyi intézményekben térítésmentes ellátásra jogosultak köre két kategóriából tevődik össze: a térítésmentes egészségügyi ellátásra rászorultság alapján jogosult személyek;

a térítésmentes ellátásra jogosultak azon személyek, akik jogosultsága szakmai, társadalmi vagy egyéb helyzetük következménye, tekintet nélkül anyagi helyzetükre (főtisztviselők, köztisztviselők, négy- vagy többgyermekes családok tagjai, a körülzárt területen élő személyek, veteránok, eltűnt személyek által eltartott személyek, közsegélyben részesülők, bizonyos krónikus betegségekben szenvedők stb.).

A rászorultság alapján jogosultak köre két kategóriából tevődik össze: „A” egészségügyi kártyát (ingyenes ellátást) kapnak a legfeljebb 15 377,41 EUR éves

jövedelemmel rendelkező egyedülálló személyek és a legfeljebb 30 754, 82 EUR éves jövedelemmel rendelkező családok (ez utóbbiak esetében a küszöb eltartott gyermekenként 1708,60 EUR-val nő);

„B” egészségügyi kártyát (kedvezményes ellátást) kapnak a 15 377,42 és 20 503,22 EUR közötti éves jövedelemmel rendelkező egyedülálló személyek és a 30 754,83 és 37 589,23 EUR közötti éves jövedelemmel rendelkező családok (ez utóbbiak esetében a küszöb eltartott gyermekenként 1708,60 EUR-val nő).

Az állami egészségügyi intézményben történő egészségügyi ellátásra való jogosultság megállapításához nyomtatványt kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a jövedelembevallást és a megfelelő igazolásokat (a Szociális Biztonsági Főosztály járulékfizetési igazolását, munkáltatói jövedelemigazolást, adófizetési meghagyást, és minden egyéb szükséges dokumentumot). Családonként egyetlen egészségügyi kártyát bocsátanak ki minden családtag általi használatra. A fenti kategóriákba nem tartozó személyek az állami egészségügyi ellátást az időről időre megállapított hatályos díjak megfizetése ellenében vehetik igénybe.

Finanszírozott ellátások Az egészségügyi szolgáltatások a következőket foglalják magukban: családorvosi járóbeteg-ellátás, valamint ambuláns és intézményben nyújtott szakellátás;

a szükséges gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök;

diagnosztika és paramedikális vizsgálatok;

kórházi ellátás;

fogászati kezelés, kivéve a csak az alacsony jövedelmi kategóriába tartozóknak járó műfogsort.

Magánkórházak korlátozott igénybevétele az Egészségügyi Minisztériummal kötött szerződések alapján lehetséges. A betegek hatósági orvost szabadon választhatnak. A betegek nem kötelesek általános orvosnál regisztráltatni magukat. A szakorvosi ellátás



2011. július 13

igénybevételéhez orvosi beutalóra van szükség. A beteget abba a kórházba utalják, ahol a kezelőorvost foglalkoztatják.

Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az egészségügyi ellátásokat az állami egészségügyi szolgálatok és a magán-egészségügyi ágazat nyújtja. A lakosság egyes kategóriái az egészségügyi szolgáltatásokat az alább leírt módon térítésmentesen vagy kedvezményes áron vehetik igénybe. Az ezekbe a kategóriákba nem tartozó betegek megfizetik az időről időre megállapított költségeket. A magán-egészségügyi ágazatot igénybe vevő személyek maguk egyenlítik ki költségeiket. Egyes kategóriák a szakszervezetek vagy munkáltatók által kezelt egészségügyi alapok fedezete alá tartoznak. Ezek az alapok egészben vagy részben átvállalják tagjaik egészségügyi kiadásait. Az egészségügyi ellátásra jogosult személyeket kiegészítő hozzájárulás fizetésére kötelezhetik. Például az egészségügyi ellátás kedvezményes áron történő igénybevételére jogosult („B” egészségügyi kártyával rendelkező) személyek az általános orvos által végzett vizsgálatért 6,50 EUR-t, a szakorvos által végzett vizsgálatért 8,50 EUR-t, a laboratóriumi, röntgen- és egyéb vizsgálatokért pedig az előírt díj 50%-át fizetik. A közsegélyben részesülők és a 65 év feletti személyek semmiféle díjat nem fizetnek. Az ingyenes egészségügyi ellátásra jogosult betegek díjhozzájárulást nem, csak a járóbeteg-ellátást nyújtó intézményekben vizsgálatonként 2 EUR-t fizetnek. Az aktív és a nyugdíjas köztisztviselők, a rendőrség kötelékébe tartozók, az oktatási szolgálat tagjai és az e csoportokhoz tartozó személyek által eltartottak, a fegyveres erőknél szolgáló személyek által eltartottak és az ingyenes kezelésre jogosult egyes más csoportok tagjai betegnaponként 6,83 EUR-t, 10,25 EUR-t, illetve 20,50 EUR-t fizetnek a harmad-, másod-, illetve az első osztályú elhelyezésért. A kedvezményes árú egészségügyi ellátásra jogosult kórházi betegek a normál díjak 50%-át fizetik. A kedvezményes árú ellátásra nem jogosult kórházi betegek betegnaponként 71,76 EUR-t, 102,52 EUR-t, illetve 123,02 EUR-t fizetnek a harmad-, másod-, illetve az első osztályú elhelyezésért és 205,03 EUR-t az intenzív osztályon történő ellátásért.

Milyen egészségügyi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Ha Ön valamely másik tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban tartózkodik, illetve él, Ön és családja jogosult lehet az ott biztosított állami egészségügyi szolgáltatásokra. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kezelés ingyenes; ez a nemzeti szabályoktól függ. Ha egy másik uniós tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban tervez ideiglenes tartózkodást (üdülés, üzleti út stb.), előzetesen igényeljen európai egészségbiztosítási kártyát. Az európai egészségbiztosítási kártyáról és az igénylés módjáról a következő címen talál további információkat: http://ehic.europa.eu. Ha tartósan egy másik tagállamba kíván költözni, az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogairól a következő címen tájékozódhat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=559&langId=en

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu



2011. július 14

III. fejezet: Táppénz

Mikor jogosult táppénzre? Táppénzt a 16 és 63 év közötti életkorú, munkaképtelen munkavállalóknak és önálló vállalkozóknak folyósítanak. Azon személyek, akik 63 éves korukra nem teljesítik az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges biztosítási feltételeket, a szükséges időpontig táppénzre jogosultak, de legfeljebb 65 éves korukig. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: legalább 26 hete biztosított, és a munkaképtelenség időpontjáig legalább a biztosítási

járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (0,50 biztosítási pont); valamint

a megelőző járulékfizetési évben legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 20-szorosának megfelelő tényleges biztosításköteles jövedelemmel rendelkezik, vagy ezzel egyenértékű kedvezményben részesült (0,39 biztosítási pont).

A biztosított akkor vehet újra igénybe egy olyan ellátást, amelyre való jogosultságát már kimerítette, ha a kimerítés időpontja után legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő jövedelem (0,50 biztosítási pont) után fizetett járulékot. Ezenfelül a kimerítés időpontjától legalább 13 munkahétnek kell eltelnie.

Finanszírozott ellátások Az ellátás heti összege a vonatkozó járulékfizetési évi alapbiztosítás biztosítási pontja heti összegének 60%-a, amely 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik egy, kettő, illetve három eltartott esetén (maximum három eltartott), valamint a vonatkozó járulékfizetési évi kiegészítő biztosítás biztosítási pontja heti összegének 50%-a, de legfeljebb a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege. A házastárs (nemétől függetlenül) akkor minősül eltartottnak, ha az általa kapott fizetés vagy ellátás alacsonyabb, mint az eltartott után járó emelés. Nem folyósítanak táppénzt, amennyiben az érintett munkavállaló megkapja a teljes munkabérét. Amennyiben számára csökkentett munkabért fizetnek, a táppénz és a kifizetett töredék munkabér együttes összege nem haladhatja meg a teljes munkabért. A táppénz folyósításának időtartama munkaképtelenségi időszakonként nem haladhatja meg a 156 napot. Ha a munkaképtelenség nem tartós, meghatározott feltételekkel ez az időtartam legfeljebb 312 napra meghosszabbítható.

A táppénz igénybevétele A betegség miatti munkaképtelenséget a betegség első napjától orvos igazolhatja. A betegség alatt a biztosítottat egy másik, a szociális biztonság tekintetében engedéllyel rendelkező orvos vagy egy orvosbizottság további vizsgálatnak vetheti alá. Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat a betegség kezdetétől számított 21 napon belül kell benyújtani. Munkavállalók esetében három nap, önálló vállalkozók esetében pedig 18 nap a várakozási idő. Baleset vagy kórházi ápolás esetén az önálló vállalkozókra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a munkavállalókra.



2011. július 15

Milyen táppénz illeti meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Általában a táppénzt (azaz a rendszerint a betegség miatt átmenetileg kieső jövedelem helyettesítését célzó ellátásokat) minden esetben a biztosítás helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően folyósítják, az Ön tartózkodási vagy lakóhelyétől függetlenül.∗ Amikor egy másik tagállamba, Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába vagy Svájcba költözik, és a táppénzre való jogosultsághoz bizonyos feltételeknek kell teljesülniük, az illetékes intézménynek (a biztosítás helye szerinti országban található intézmény) figyelembe kell vennie a fenti országok bármelyikének joghatósága alatt eltöltött biztosítási, tartózkodási vagy foglalkoztatási időszakokat. Így szavatolható, hogy munkahelyváltás vagy egy másik országba költözés esetén ne szakadjon meg az érintettek biztosítotti jogviszonya. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.

∗ Egyes különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások kizárólag a kedvezményezett lakóhelye szerinti országban nyújthatók, tehát nem „exportálhatók”. Ezeket az ellátásokat a tájékoztató végén található II. melléklet ismerteti.




2011. július 16

IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások

Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A szülés számított időpontjának hetét megelőző hatodik és második hét között megkezdhető 18 hetes időszakra anyasági támogatásban részesül minden akár munkavállalóként, akár önálló vállalkozóként tevékenységet folytató nő. A juttatást a 12 éven aluli gyermeket örökbe fogadó anyáknak is folyósítják 16 hetes időszakra. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: legalább 26 hete biztosított, és a munkaképtelenség időpontjáig legalább a biztosítási


a vonatkozó járulékfizetési évben legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 20-szorosának megfelelő biztosítást fizetett, illetve azzal egyenértékű biztosítást szerzett (0,39 biztosítási pont).

Ezenkívül anyasági juttatásban részesül minden gyermekszülés után minden olyan nő, aki (vagy akinek a házastársa) teljesíti a biztosítási feltételeket.

Finanszírozott ellátások Az anyasági támogatás periodikus ellátás. A szülés várható időpontjának hetét megelőző hatodik és második hét között kezdődő 18 hetes időszakra folyósítják a gyermeket szülő anyának. Az örökbefogadó anya az örökbefogadás hetétől 16 héten át részesül támogatásban, ha a gyermek 12 évesnél fiatalabb. Az anyasági támogatás heti összege a vonatkozó járulékfizetési évi alapbiztosítás biztosítási pontja heti összegének 75%-a, amely 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik egy, kettő, illetve három eltartott esetén (maximum három eltartott), valamint a vonatkozó járulékfizetési évi kiegészítő biztosítás biztosítási pontja heti összegének 75%-a. Nem folyósítják a támogatást, ha az érdekelt az anyasági támogatás időszakában a teljes munkabérét megkapja. Ha a munkabérének egy részét veszi kézhez, e jövedelem és a támogatás együttes összege nem haladhatja meg a teljes munkabért. Az anyasági juttatás egy átalányösszegű juttatás, amelynek összege minden arra jogosult nő esetében egyforma, ez pedig 2010. július 9. óta gyermekenként az évi alapbiztosítási pont 6%-a (8687 EUR *6% = 521,22 EUR). A figyelembe vett biztosítási feltétel az igénylő vagy házastárs tekintetében fennálló járulékfizetési feltétel.

Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat az anyasági juttatás igénylése esetén a szülést követő egy éven belül, az anyasági támogatásra való jogosultság első napját követő 21 napon belül kell benyújtani.

Milyen anyasági és apasági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Az összehangolásról szóló rendelkezések magukban foglalják az anyasági és az azzal egyenértékű apasági ellátásokat. Amikor az ellátásra való jogosultsághoz bizonyos feltételeknek kell teljesülniük, az illetékes intézménynek (a biztosítás helye szerinti országban található intézmény) figyelembe kell vennie a valamely másik tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc joghatósága alatt eltöltött biztosítási, tartózkodási vagy foglalkoztatási időszakokat.



2011. július 17

Általában a pénzbeli ellátásokat (azaz az átmenetileg kieső jövedelem helyettesítését célzó ellátásokat) minden esetben a biztosítás helye szerinti ország jogszabályainak megfelelően folyósítják, az Ön tartózkodási vagy lakóhelyétől függetlenül∗. A természetbeni ellátásokat (orvosi ellátás, gyógyszerek és kórházi ápolás) a lakóhely szerinti ország jogszabályainak megfelelően nyújtják úgy, mintha ott lenne biztosított. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 18

V. fejezet: Rokkantsági ellátások

Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági nyugdíjban a legalább 156 napja munkaképtelen és valószínűleg tartósan munkaképtelenné váló személyek részesülhetnek. Ezek azok a személyek, akik rendes körülmények között általuk elvileg gyakorolható tevékenység keretében képtelenek megszerezni az ugyanilyen foglalkozású vagy képzettségű egészséges személyek által ugyanezen a területen szerzett munkabér több mint egyharmadát, illetve 60 és 63 év életkorú személyek esetén a felét. Az igénylőnek a következő biztosítási feltételeknek kell megfelelnie: 1. az igénylőnek legalább 156 hete biztosítottnak kell lennie és a rokkanttá válásig

legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást kell fizetnie (az alapbiztosításban három biztosítási pont); valamint

2. a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a munkaképtelenné válás hetét megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 25%-át;

3. a munkaképtelenné válás évét megelőző évben fizetett, illetve azzal egyenértékű biztosítás vagy a megelőző 2 évben az ilyen jövedelem legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 20-szorosa (0,39 biztosítási pont).

Bármilyen baleset által okozott rokkantság esetében a biztosított akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha teljesíti a táppénzre alkalmazandó járulékfizetési feltételeket. Bár a jogosultság megléte tekintetében csak a munkavállalók és önálló vállalkozók járulékfizetését veszik figyelembe, a nyugdíj mértékének megállapítása céljára az önkéntes járulékfizetést is tekintetbe veszik. Rokkantsági ellátást részleges és teljes rokkantság esetén 63 éves korig lehet igényelni (minimumkorhatárt nem határoztak meg).

Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíj két részből tevődik össze: az alapnyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjból. A munkaképesség teljes elvesztése esetén teljes mértékű rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg az alábbiak szerint: a nyugdíj heti alapösszege az alapbiztosítás és a beszámított alapbiztosítás éves átlagos

biztosítási pontjai heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. Házasságban élő kedvezményezett nő esetén a férj után nem érvényesíthető növekmény, kivéve, ha az önellátásra képtelen. Abban az esetben, ha az igénylő nem jogosult házastárs utáni emelésre, az eltartott gyermekek vagy más eltartottak utáni emelés eltartottanként (legfeljebb két eltartott után) az alapnyugdíj összegének 10%-a;

a kiegészítő nyugdíj heti összege az igénylő teljes szolgálati idejére vonatkozó kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai teljes összege 1,5%-ának 1/52-ed része, valamint a rokkantság bekövetkezése és a 63. életév között a kiegészítő biztosításban a beszámított, járulékalapot képező jövedelem.

Amennyiben a jövedelemvesztés részleges, a rokkantsági nyugdíj a teljes nyugdíj százalékában, a keresőképesség csökkenése arányában számított összeggel csökken a következők szerint:



2011. július 19

60 – 66,66% esetén a teljes nyugdíj 60%-ára jogosult;

66,66 – 75% esetén a teljes nyugdíj 75%-ára jogosult;

76 – 99% esetén a teljes nyugdíj 85%-ára jogosult. A nyugdíj alaprészét úgy emelik, hogy tükrözze az eltartottak számát. A rendszer nyugdíjminimumot határoz meg, az alábbiak szerint: egyedülálló esetében: 85,20 EUR/hét (85% x 60% x 167,05 EUR);

egy eltartottal rendelkező személy esetében: 113,59 EUR/hét (85% x 80% x 167,05 EUR);

két eltartottal rendelkező személy esetében: 127,79 EUR/hét (85% x 90% x 167,05 EUR) és

három eltartottal rendelkező személy esetében: 141,99 EUR/hét (85% x 100% x 167,05 EUR).

Részleges rokkantság esetén a vonatkozó összeget szintén a rokkantság mértékével többszörözik. Részleges nyugdíj nincs. A kedvezményezettek az állami kórházak és intézmények által nyújtott ingyenes orvosi kezelésben részesülnek.

A rokkantsági ellátások igénybevétele Rokkantsági ellátást a rokkantság bekövetkezésétől számított három hónapon belül kell igényelni.

Milyen rokkantsági ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Amennyiben a rokkantsági ellátásokra való jogosultsághoz szükséges, azon ország illetékes intézményének, ahol a rokkantsági nyugdíjat igényli, figyelembe kell vennie a más tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc joghatósága alatt eltöltött biztosítási vagy tartózkodási időszakokat is. A rokkantsági ellátásokat attól függetlenül folyósítják, hogy Ön az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban hol él vagy tartózkodik.∗ A szükséges közigazgatási ellenőrzéseket és orvosi vizsgálatokat a lakóhelye szerinti illetékes intézmény végzi. Bizonyos körülmények esetén, amennyiben egészségi állapota ezt lehetővé teszi, kötelezhetik arra, hogy az ilyen vizsgálatok elvégzéséhez visszatérjen a nyugdíjat folyósító országba. A rokkantság mértékét minden ország saját nemzeti kritériumai alapján határozza meg. Ezért előfordulhat, hogy egyes országok egy adott személyt 70%-os rokkantnak minősítenek, míg mások saját jogszabályaik értelmében egyáltalán nem tekintik rokkantnak az illetőt. Ez annak tudható be, hogy az uniós rendelkezések nem harmonizálják, csupán összehangolják a nemzeti szociális biztonsági rendszereket. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 20

VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások

Mikor jogosult öregségi ellátásokra?

öregségi nyugdíj; A nyugdíjkorhatár a 65 éves kor. Meghatározott feltételekkel 63 éves korban is lehet nyugdíjjogosultságot szerezni. A bányászok esetében a nyugdíjkorhatár 63 év. A legalább öt éven át bányában dolgozó bányászok az öregségi nyugdíjra a rendes nyugdíjkorhatárhoz képest minden bányában ledolgozott öt hónap után egy hónappal korábban jogosultak, feltéve, hogy felhagytak ezzel a tevékenységgel, de 58 éves koruk előtt számukra nyugdíj nem folyósítható. Egyébként a törvény nem rendelkezik korkedvezményes nyugdíjról. A biztosítási feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie:

az 1980. október 6. és 2010. január 3. közötti időszakban:

legalább 156 heti biztosítási idővel rendelkezik,

a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (3 biztosítási pont),

a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 25%-át;

A 2010. január 4. és 2011. január 2. közötti időszakban:


a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 260-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (öt biztosítási pont),


a 2011. január 3. és 2012. január 1. közötti időszakban:


a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 364-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (hét biztosítási pont),


2012. január 2-től:



2011. július 21


a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege 520-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (tíz biztosítási pont),

a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 30%-át,

Az igénylőnek ahhoz, hogy 63 éves korában jogosultsága keletkezzen a következők valamelyikének kell megfelelnie:

betöltötte 63. életévét, eleget tesz a megfelelő biztosítási feltételeknek, kivéve, hogy a fizetett és a beszámított alapbiztosítás biztosítási pontjainak száma az 1964. október 5. (vagy ha 1964. október 5. után töltötte be 16. életévét, annak az évnek az első napja, amikor ezt a kort elérte), illetve amennyiben az a kedvezményezett számára előnyösebb, az 1957. január 7. és a jogosulttá válás napját magában foglaló hetet megelőző hét közötti időszakra vonatkozóan eléri az adott időszak éveinek legalább 70%-át,

közvetlenül 63. életévének betöltése előtt rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy

63 és 65 év közötti életkorú, és ha nem töltötte be a 63. életévét, rokkantsági nyugdíjra jogosult.

Öregségi átalányösszegű ellátás Az a személy, akinek a fizetett vagy beszámított biztosítási járulékalapot képező átlagjövedelme, a fentiekben leírtak szerint, nem éri el a 25/30%-ot, 68 éves korától a (fizetett vagy beszámított) biztosítási járulékalapot képező jövedelme teljes összege 15%-ának megfelelő átalányösszegű ellátásra jogosult. Ezt a kifizetést nem folyósítják, ha az érintett személy szociális nyugdíjra jogosult. A járulékfizetési feltételek teljesítéséhez az igénylőnek a következőknek kell megfelelnie: az 1980. október 6. és 2010. január 3. közötti időszakban:

legalább 156 heti biztosítási idővel rendelkezik, 68 éves koráig legalább a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege

156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (három biztosítási pont) A 2010. január 4. és 2011. január 2. közötti időszakban:


208-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (négy biztosítási pont) a 2011. január 3. és 2012. január 1. közötti időszakban:


260-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (öt biztosítási pont) 2012. január 2-től:


312-szeresének megfelelő alapbiztosítást fizetett (hat biztosítási pont).



2011. július 22

Egyéb ellátások A nyugdíjasok nyugdíjuk összegének növelése céljából külön juttatásban részesülnek. 2009. december 1-je óta nincsenek új kedvezményezettek, mivel a Támogatási és Ellátási Szolgálat „Alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszerét” teljes mértékben megvalósították. Ezenkívül a Cipruson lakóhellyel rendelkezők szociális nyugdíjban részesülnek, ha elérik 65. életévüket és megfelelnek a lakóhely tekintetében előírt feltételeknek és más forrásból nem jogosultak nyugdíjra, ha az összeg magasabb, mint a szociális nyugdíj összege. Ha a nyugdíj vagy az ahhoz hasonló kifizetés összege nem éri el a szociális nyugdíj összegét, az érintett személy megkaphatja a két összeg közötti különbözetet.

Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíjhoz hasonlóan az öregségi nyugdíj is két részből áll: az alapnyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjból. A nyugdíj heti alapösszege a fizetett és a beszámított alapbiztosításban a biztosítási pontok éves átlaga heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. Házasságban élő kedvezményezett nő esetén a férj után nem érvényesíthető növekmény, kivéve, ha az önellátásra képtelen. Abban az esetben, ha az igénylő nem jogosult házastárs utáni emelésre, az eltartott gyermekek vagy más eltartottak utáni emelés eltartottanként (legfeljebb két eltartott után) az alapnyugdíj összegének 10%-a. A kiegészítő nyugdíj heti összege az igénylő teljes szolgálati idejére vonatkozó fizetett és beszámított kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai teljes összege 1,5%-ának 1/52-ed része. A nyugdíjjogosultság megszerzése és 65. életévének betöltése között a biztosítási járulékalapot képező jövedelem után járulékot fizető nyugdíjas nyugdíja hetenként e biztosításköteles jövedelem 1,5%-ának 1/52-ed részével emelkedik. Minden öregségi nyugdíjra jogosult személy kérheti a nyugdíjfolyósítás kezdetének 68 éves koráig történő elhalasztását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege 0,5%-kal emelkedik minden, a jogosultság megszerzése és a kifizetés megkezdése között ledolgozott hónap után. (Özvegyi nyugdíj esetén hasonló növekmény alkalmazandó.) Az öregségi nyugdíjminimum a teljes alapnyugdíj 85%-a. Összege jelenleg a következő: egyedülálló esetében: 85,20 EUR/hét (85% x 60% x 167,05 EUR);

egy eltartottal rendelkező személy esetében: 113,59 EUR/hét (85% x 80% x 167,05 EUR);

két eltartottal rendelkező személy esetében: 127,79 EUR/hét (85% x 90% x 167,05 EUR) és

három eltartottal rendelkező személy esetében: 141,99 EUR/hét (85% x 100% x 167,05 EUR).

Az öregségi ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges eredeti igazolásokat a nyugdíjba vonulástól számított három hónapon belül kell benyújtani.

Milyen öregségi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Az öregségi nyugdíjra vonatkozó uniós rendelkezések kizárólag az állami nyugdíjrendszereket érintik, a vállalati, foglalkoztatási vagy magánrendszereket azonban nem. A rendelkezések biztosítják, hogy:



2011. július 23

biztosítási nyilvántartását minden olyan uniós tagállamban, ahol Ön biztosított volt (valamint Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban) megőrizzék addig, amíg az adott országban eléri a nyugdíjkorhatárt;

minden olyan uniós tagállamnak, ahol Ön biztosított volt (valamint Izlandnak, Liechtensteinnek, Norvégiának és Svájcnak), öregségi nyugdíjat kelljen fizetnie, amikor Ön eléri a nyugdíjkorhatárt; az egyes tagállamok által az Ön részére folyósított összeg az adott országokban szerzett biztosítási időtől függ;

nyugdíját ott folyósítják, ahol az EU-ban (vagy Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában, illetve Svájcban) lakóhellyel rendelkezik.∗

Igénylését a lakóhelye szerinti tagállam (vagy Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc) nyugdíjbiztosító intézetéhez kell benyújtania, kivéve, ha ott sosem rendelkezett munkaviszonnyal. Ebben az esetben igénylésével ahhoz az országhoz kell fordulnia, ahol legutoljára dolgozott. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 24

VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások

Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?

- özvegyi nyugdíj: Özvegyi nyugdíj olyan személy túlélő felesége (illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén férje) számára folyósítható, aki halála pillanatában eleget tett a biztosítási feltételeknek. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó biztosítási feltételek a következők: azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa a nyugdíjkorhatár elérésekor

vagy azt követően hunyt el, a feltételek megegyeznek az öregségi nyugdíj tekintetében meghatározott feltételekkel;

azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa a nyugdíjkorhatár elérése előtt hunyt el, a feltételek megegyeznek a rokkantsági nyugdíj tekintetében meghatározott első (1.) és második (2.) feltétellel.

azoknak az igénylőknek az esetében, akiknek házastársa baleset következtében hunyt el, az özvegy akkor jogosult nyugdíjra, ha teljesülnek a temetkezési segélyre vonatkozó biztosítási feltételek.

Árvasági ellátás Árvaellátásban a következő kiskorúak részesülnek: 1. akinek mindkét szülője elhunyt, vagy amennyiben szülei elváltak, a gondját viselő

szülője elhunyt. Az egyik szülőnek biztosítottnak kellett lennie. 2. akinek egyik szülője elhunyt, túlélő szülője pedig özvegyi nyugdíjra nem jogosult; 3. akinek özvegy – és özvegyi nyugdíjban részesülő – szülője újra házasságot köt.

Az utóbbi két esetben az elhunyt szülőnek eleget kell tennie az özvegyi nyugdíjra vonatkozó járulékfizetési feltételeknek. Haláleseti juttatások Lásd a VIII. fejezetet.

Finanszírozott ellátások

- özvegyi nyugdíj: Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan az özvegyi nyugdíj is alapnyugdíjból és kiegészítő nyugdíjból áll. A nyugdíj heti alapösszege a fizetett és a beszámított alapbiztosításban a biztosítási pontok éves átlaga heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 90%-ra emelkedik. A kiegészítő nyugdíj öregségi nyugdíjban nem részesült személy özvegye esetén annak a rokkantsági kiegészítő nyugdíjnak a 60%-a, amelyre az elhunyt halála pillanatában jogosult lett volna, ha ebben az időpontban rokkantnak minősült volna, az öregségi nyugdíjban részesült személy özvegye esetén pedig az elhunyt számára folyósított öregségi kiegészítő nyugdíjnak 60%-a. Amennyiben a biztosítási feltételek nem teljesülnek, az özvegy átalányösszegű juttatásban részesül. Amennyiben az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, az átalányösszegű juttatást abban az esetben folyósítják, ha az elhunyt a biztosítási járulékalapot képező jövedelem heti összege legalább 156-szorosának megfelelő alapbiztosítást fizetett (legalább három biztosítási pont). Amennyiben az elhunyt öregségi nyugdíjban részesült, vagy ilyen nyugdíjban részesült volna, ha azt igényli, a biztosítási feltételek az öregségi



2011. július 25

átalányösszegű juttatásra vonatkozó biztosítási feltételekkel megegyezőek. Ez a juttatás a fizetett és beszámított alapbiztosítás biztosítási pontja teljes összege 15%-ának és a kiegészítő biztosítás biztosítási pontjai összege 9%-ának felel meg. Ha újra házasságot köt, az özvegy egyévi nyugdíjnak megfelelő átalányösszegre jogosult, amelyre az eltartottak után növekmény nem érvényesíthető. Amennyiben az igénylő három eltartottal rendelkezik, az özvegyi alapnyugdíj maximális összege az alapbiztosítás 100%-a. A kiegészítő nyugdíj tekintetében a törvény nem rendelkezik maximális nyugdíjról.

Árvasági ellátás Az 1. esetben az árvasági ellátás alapellátásból és kiegészítő ellátásból áll: - a heti árvasági alapellátás minden árva esetében a biztosítási járulékalapot képező

alapjövedelem heti összegének a 40%-a;

- a heti kiegészítő ellátás egy árva esetében a folyósított vagy folyósítható özvegyi kiegészítő nyugdíj 50%-a, két vagy több árva esetében pedig annak 100%-a.

A fent meghatározott 2. és 3. esetben a heti árvaellátás árvánként, de legfeljebb három árva után a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összegének 20%-a. Az árvaellátást a 15. életév betöltéséig folyósítják; amennyiben az érintett nappali oktatásban részt vevő lány, az ellátást 23 éves korig, amennyiben nappali oktatásban részt vevő vagy sorkatonai szolgálatát töltő fiú, 25 éves korig folyósítják. Nincsen korhatár a szükségleteik kielégítésére tartósan képtelen árvák esetében. Az árvának a jogosultság megszűnésekor legfeljebb egyévi ellátásnak megfelelő átalányösszeget folyósítanak, kivéve, ha a jogosultság az érintett 17 éves kora előtt bekövetkező halálával szűnik meg. Azoknak az árváknak az esetében, akik egyik szülőjüket veszítették el, az alapellátás összege gyermekenként, de legfeljebb három gyermek után heti 33,41 EUR. Azoknak az árváknak az esetében, akik mindkét szülőjüket elveszítették, a biztosítási járulékalapot képező jövedelem 40%-ának megfelelő alapellátás összege árvánként heti 66,82 EUR. A kiegészítő ellátás kettőnél több árva esetében nem haladhatja meg a kiegészítő özvegyi nyugdíj összegét.

Temetési támogatás A nyugdíjat a rokkantság idejére biztosítják. öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettje;

árvasági ellátás;

minden munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt személy;

minden olyan személy, aki halála pillanatában megfelel a meghatározott járulékfizetési feltételeknek. A járulékfizetési feltételek azonosak a házasságkötési támogatásra alkalmazandó feltételekkel.

mindenki, aki a járulékfizetési feltételeknek megfelelő biztosított vagy egy nyugdíjas által eltartott személy.

A temetési támogatás átalányösszegű juttatás, amelynek összege az éves alapbiztosítási pont 8%-a (8687 *8% = 694,96 EUR). Nyugdíjas által eltartott személy halála esetén az átalányösszegű juttatás ennek az összegnek a fele (347,48 EUR).



2011. július 26

A túlélő hozzátartozói ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás esetében három hónapon belül, a temetési segély esetében pedig egy éven belül kell benyújtani.

Milyen túlélő hozzátartozói ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Általánosságban a túlélő házastársak vagy az árvák nyugdíjára, illetve a haláleseti juttatásokra vonatkozó szabályok megegyeznek a rokkantsági és az öregségi nyugdíjra vonatkozókkal (lásd az V. és a VI. fejezetet). Nevezetesen, a túlélő hozzátartozói nyugdíjakat és a haláleseti juttatásokat levonás, módosítás vagy felfüggesztés nélkül kell folyósítani függetlenül attól, hogy a túlélő házastárs az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban hol rendelkezik lakóhellyel∗. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 27

VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások

Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén járó ellátások a következők:

Ideiglenes munkaképtelenség (baleseti ellátás) Az ideiglenes munkaképtelenségi ellátást a baleset bekövetkeztének vagy a betegség fellépésének időpontjától számított legfeljebb 12 hónapig folyósítják minden munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt munkaképtelenné vált munkavállalónak.

Rokkantsági ellátások (Disablement Benefit) Rokkantsági támogatásban részesül minden munkavállaló, aki munkahelyi baleset következtében elveszíti fizikai vagy szellemi képességeinek legalább 10%-át; pneumokoniózis esetén már 1%-os károsodás után is jár ellátás. A rokkantsági ellátás a rokkantság fokának függvényében átalányösszegű járadék (rokkantsági támogatás) vagy nyugdíj formájában folyósítható. 10–19%-os rokkantság esetén átalányösszegű járadékot, 20%-os vagy annál magasabb fokú rokkantság esetén nyugdíjat állapítanak meg (a 10%-nál kisebb mértékű rokkantság után nem fizetnek támogatást).

Haláleseti juttatások Haláleseti ellátásban a munkahelyi baleset következtében elhunyt munkavállalók túlélő családtagjai részesülnek. Az ellátás magában foglalja az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői juttatást.

Finanszírozott ellátások Az ideiglenes keresőképtelenségi ellátás (baleseti ellátás) mértéke megegyezik a táppénz mértékével, azonban a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelmet el nem érő jövedelemmel rendelkező személyek esetében e jövedelem után folyósítják a minimális ellátást. A rokkantsági nyugdíj alapnyugdíjból és kiegészítő nyugdíjból áll és mértéke a következő: 100%-os rokkantság esetén a rokkantsági alapnyugdíj heti összege a biztosítási

járulékalapot képező jövedelem heti összegének 60%-a, amely egy, kettő vagy három eltartott esetén 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik;

- a kiegészítő nyugdíj heti összege a baleset évét megelőző második év első napjától a baleset napjáig fizetett és beszámított kiegészítő biztosítás éves átlagos biztosítási pontjai heti összegének 60%-a. A 100%-nál kisebb fokú rokkantság esetén folyósított rokkantsági nyugdíj a rokkantsági fokkal arányosan csökken. Ha azonban az érintett személy a rokkantság miatt tartósan keresőképtelenné válik, a rokkantsági ellátás mértékét a rokkantsági nyugdíjhoz hasonlóan 75, 80 vagy 100%-ra emelik.

Az állandó ápolást igénylő, rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek állandó ápolási juttatásban részesülnek. Ennek összege a 100%-os rokkantság esetén járó rokkantsági alapnyugdíj 55%-a. A havi juttatás 2011-ben 220,51 EUR.



2011. július 28

A rokkantsági támogatás a 100%-os rokkantság esetén járó rokkantsági nyugdíj éves összegének hétszerese (eltartottak után járó emelés nélkül), szorozva a rokkantsági fok százalékos mértékével. Például a rokkantsági támogatás 2011-ben 10%-os rokkantság esetén: 400,92 EUR*13 (éves összeg)*7*10%=3648,37 EUR).

Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele Az igénylési formanyomtatványt és a szóban forgó ellátás igényléséhez szükséges igazolásokat temetési segély esetén egy éven belül kell benyújtani.

Milyen munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra vonatkozó uniós rendelkezések rendkívül hasonlóak a betegbiztosítási ellátásokra vonatkozókhoz (lásd a II. és a III. részt). Az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban, amennyiben Ön a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére vonatkozó biztosítás helye szerinti országtól eltérő országban él vagy tartózkodik, ott rendszerint jogosult munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetében nyújtott egészségügyi ellátásra; a pénzbeli ellátásokat alapvetően az Ön biztosítója fizeti, még akkor is, ha Ön másik országban él vagy tartózkodik. ∗ Amikor a munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátásra való jogosultsághoz bizonyos feltételeknek kell teljesülniük, az Ön biztosítójának figyelembe kell vennie a valamely másik tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc joghatósága alatt eltöltött biztosítási, tartózkodási vagy foglalkoztatási időszakokat. Így szavatolható, hogy munkahelyváltás vagy egy másik országba költözés esetén ne szakadjon meg az érintettek biztosítotti jogviszonya. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 29

IX. fejezet: Családi ellátások

Mikor jogosult családi ellátásokra? Minden Cipruson állandó lakóhellyel rendelkező család, amennyiben legalább egy gyermeke van, jogosult az alapellátásra, feltéve, hogy tagjai együtt élnek. Azon családok, amelyek házasságot még nem kötött gyermekei otthon élnek, a következő esetekben jogosultak ellátásra: a gyermek 18 éves koráig,

a fiúgyermek 18 és 25 éves kora között a Nemzeti Gárdában teljesített szolgálat időtartamáig, valamint nappali oktatásban való részvétel esetén,

a lánygyermek 18 és 23 éves kora között nappali oktatásban való részvétel esetén,

életkortól függetlenül a fizikai vagy szellemi fogyatékosság miatt önellátásra képtelen gyermekek esetében.

Bruttó jövedelme alapján a család kiegészítő ellátásban is részesül.

Finanszírozott ellátások Az egygyermekes családok évi 421,29 EUR alapellátásban részesülnek. A legfeljebb 19 500 EUR éves jövedelemmel rendelkező családok évi 105,33 EUR, a 19 500 EUR és 39 000 EUR közötti éves jövedelemmel rendelkező családok pedig évi 52,67 EUR kiegészítő ellátásban részesülnek. A kétgyermekes családok évi 842,61 EUR alapellátásban részesülnek. A legfeljebb 19 500 EUR éves jövedelemmel rendelkező családok évi 421,29 EUR kiegészítő ellátásban részesülnek. A 19 500 EUR és 39 000 EUR éves jövedelemmel rendelkező családok évente 315,97 EUR kiegészítést kaphatnak. A háromgyermekes családok havonta gyermekenként 70,21 EUR alapellátásban részesülnek. Ezenkívül, ha éves jövedelmük kevesebb mint 19 500 EUR, gyermekenként havonta 26,33 EUR kiegészítő ellátásban, ha pedig éves jövedelmük 19 500 és 39 000 EUR közötti, gyermekenként havonta 21,94 EUR kiegészítő ellátásban részesülnek. A négy vagy ennél több gyermeket nevelő családok havonta gyermekenként 115,86 EUR alapellátásban részesülnek. A legfeljebb 19 500 EUR éves jövedelemmel rendelkező családok ebben az esetben gyermekenként havonta 39,00 EUR, a 19 500 EUR és 39 000 EUR közötti éves jövedelemmel rendelkező családok pedig gyermekenként havonta 24,14 EUR kiegészítő ellátásban részesülnek.

A családi ellátások igénybevétele A gyermekgondozási támogatás folyósításához a gyermek születését vagy a jogosultság kezdetét követő három hónapon belül a családnak az összes 18 éven aluli gyermekre érvényes kezdeti igénylést kell benyújtania. A 18 évesnél idősebb tanulóknak vagy katonáknak be kell nyújtaniuk a szükséges dokumentumokat. A kiegészítő ellátást a családnak minden évben újra igényelnie kell. A gyermekgondozási támogatást a három- vagy többgyermekes családoknak havonta, az egy- vagy többgyermekes családoknak évente egyszer, év végén folyósítják. A támogatás mértéke a családonkénti gyermekszámtól függ.



2011. július 30

Milyen családi ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? A családi ellátások jellemzői és összege tagállamonként jelentősen eltérő.∗ Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyen vele, melyik tagállam felel az ellátások biztosításáért és mik a jogosultság feltételei. Az illetékes joghatóság meghatározására vonatkozó általános alapelveket a következő címen olvashatja: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=849&langId=hu. A családi ellátások folyósításáért felelős országnak figyelembe kell vennie a valamely másik uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia vagy Svájc joghatósága alatt eltöltött biztosítási időszakokat, amennyiben erre az ellátásra való jogosultsághoz előírt feltételek teljesítéséhez szükség van. Ha egy család egynél több ország jogszabályai szerint is jogosult ellátásra, elvben az érintett országok egyikének jogszabályai által biztosított, legmagasabb összegű ellátásban részesül. Ez azt jelenti, hogy a családot úgy kezelik, mintha valamennyi érintett személy a legkedvezőbb jogszabályokkal rendelkező tagállamban élne és lenne biztosított. A családi ellátások ugyanazon időszakban és ugyanazon családtag számára nem folyósíthatók kétszer. Prioritási szabályok vannak érvényben, amelyek értelmében az egyik országból érkező ellátásokat a folyósításban elsődlegesen illetékes ország által kifizetett összeg mértékéig felfüggesztik. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.






2011. július 31

X. fejezet: Munkanélküliség

Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? Munkanélküli-járadékban 16 és 63 év közötti, akaratuk ellenére munka nélkül lévő munkavállalók részesülhetnek. Azon személyek, akik 63 éves korukra nem teljesítik az öregségi nyugdíjra vonatkozó biztosítási feltételeket, a szükséges időpontig, de legfeljebb 65 éves korukig jogosultak az ellátásra. Az önálló vállalkozók nem jogosultak munkanélküli-ellátásra. Az igénylőnek a következő biztosítási feltételeknek kell megfelelnie: legalább 26 hete biztosított, és a munkanélküliség időpontjáig legalább a biztosítási


a vonatkozó járulékfizetési évben legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 20-szorosának megfelelő biztosítást fizetett, illetve ezzel egyenértékű biztosítást szerzett (0,39 biztosítási pont).

Az érintett akkor vehet újra igénybe egy olyan ellátást, amelyre való jogosultságát már kimerítette, ha a kimerítés időpontja után legalább a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege 26-szorosának megfelelő jövedelem (0,50 biztosítási pont) után fizetett járulékot. Ezenfelül a kimerítés időpontjától legalább 26 munkahétnek kell eltelnie. A 60 évesnél idősebb, foglalkozási rendszer keretében folyósított nyugdíjban vagy előtakarékossági pénztártól kapott átalányösszegű nyugdíjban nem részesülő személyeknek jogosultságuk kimerítése után a táppénzre alkalmazandó feltételek szerint jár újra a munkanélküli-ellátás (a jogosultság kimerítése után 26 munkahét helyett 13 munkahét).

Finanszírozott ellátások A munkanélküli-járadék folyósításának időtartama munkanélküli időszakonként nem haladhatja meg a 156 napot. A munkanélküli-járadék heti mértéke azonos a táppénz mértékével, és ugyanolyan módon számítandó. Összege a vonatkozó járulékfizetési évi alapbiztosítás biztosítási pontja heti összegének 60%-a, amely 80, 90, illetve 100%-ra emelkedik egy, kettő, illetve három eltartott esetén (maximum három eltartott), valamint a vonatkozó járulékfizetési évi kiegészítő biztosítás biztosítási pontja heti összegének 50%-a, de legfeljebb a biztosítási járulékalapot képező alapjövedelem heti összege. A házastárs (férj vagy feleség) eltartottnak minősül, ha fizetése vagy a számára nyújtott ellátás nem éri el az eltartottak utáni növekmény összegét. Abban az esetben, ha mindkét házastárs egyazon időszakban jogosult az ellátásra, az eltartottak utáni növekmény csak a magasabb összegű járadéknövekményre jogosult házastársnak folyósítható.

A munkanélküli-ellátások igénybevétele Az ellátás igényléséhez kötelező a helyi önkormányzat munkaügyi hivatalánál és így a Társadalombiztosítási Szolgálatok helyi irodájánál álláskeresőként való regisztráció. A várakozási idő három nap, kivéve a külföldön ciprusi munkáltató alkalmazásában dolgozó személyeket, akik esetében a várakozási idő 30 nap.



2011. július 32

Milyen munkanélküli- ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? A munkanélküli-ellátások nyújtása rendszerint a foglalkoztatás helye szerinti tagállam feladata. Különleges rendelkezések vonatkoznak a határ menti ingázókra és más, határokon átnyúló tevékenységet végző munkavállalókra, akiknek lakóhelye továbbra is a foglalkoztatás helye szerinti országtól eltérő tagállamban található. A más tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban szerzett biztosítási vagy foglalkoztatási időszakok a járulékfizetési feltételeknek való megfelelés tekintetében figyelembe vehetők. Ha Ön valamely másik tagállamban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban kíván munkát keresni, ezeket az ellátásokat bizonyos feltételek mellett korlátozott ideig exportálhatja.∗ A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 33

XI. fejezet: Minimumjövedelem

Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?

Az állami segítségnyújtásról és szolgáltatásokról szóló törvény E törvény célja a Ciprusi Köztársaságban jogszerűen tartózkodó személyek (és családok) számára jogosultsági feltételekhez kötött, társadalmilag elfogadható, minimális életszínvonal biztosítása. Különösen minden olyan személy, akinek a jövedelme vagy más pénzügyi forrásai nem elegendők a jogszabályokban meghatározott alapvető és sajátos szükségletei kielégítésére állami segítségnyújtást igényelhet, amelyet pénzügyi támogatás, illetve szolgáltatások formájában nyújtanak. Az ellátásokra való jogosultság alanyi jogon biztosított; az igénylő ellátásra való jogosultsága garantált, amennyiben a jogszabályokban előírt valamennyi feltételnek megfelel. A rendszer nem járulékalapú, mivel azt nem a munkáltatók, a munkavállalók vagy a biztosítottak által fizetett járulékok alapján számítják.

A szociális nyugdíjról szóló törvény E törvény célja minimális jövedelem biztosítása azon 65. életévüket betöltött, Cipruson lakóhellyel rendelkező személyek számára, akik nem jogosultak nyugdíjra vagy bármiféle eredetű hasonló jövedelemre, és akik eleget tesznek a törvény által a tartózkodás tekintetében előírt feltételeknek. E feltételek a következők: a kérelmező 40. életévének betöltése óta legalább 20 éven át rendelkezett Cipruson

hivatalos lakóhellyel, vagy

a kérelmező 18. életévének betöltése óta legalább 35 éven át rendelkezett Cipruson hivatalos lakóhellyel.

Az összesítés elve értelmében az illetékes intézménynek figyelembe kell vennie a más európai uniós tagállamok joghatósága alatt eltöltött tartózkodási időszakokat is. A szociális nyugdíj nem exportálható.

Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszer Ez a pénzbeli ellátási rendszer azokat a nyugdíjasokat támogatja, akiknek a háztartásában az éves összjövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt.

Súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatás Súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatást a 12 évesnél idősebb, súlyosan mozgáskorlátozott (kerekes székhez kötött) személyeknek folyósítanak, feltéve, hogy e fogyatékosságuk 65 éves koruk előtt keletkezett.

Vakoknak nyújtott különleges támogatás A Cipruson állandó lakóhellyel rendelkező vakok különleges támogatásban részesülhetnek, feltéve, hogy valamelyik szem látásélessége korrekcióval nem haladja meg a 6/60-as értéket. A kedvezményezetteknek a Ciprusi Köztársaságban állandó lakóhellyel kell rendelkezniük. A támogatás célja a kedvezményezettek segítése a fogyatékosságukból eredő sajátos szükségleteik kielégítésében (például különleges segédeszközök beszerzésében vagy lakásuk, életkörülményeik javítása érdekében történő átalakításában).



2011. július 34

Finanszírozott ellátások

Az állami segítségnyújtásról és szolgáltatásokról szóló törvény Az állami segítségnyújtást jelentő ellátás jellege az igénylő jövedelmének megfelelően változik. Az igénylő jövedelmének emelkedésével az ellátás összege csökken annak érdekében, hogy a kedvezményezett megfeleljen a megállapított minimumszabályoknak. Az igénylő számára biztosított teljes összeg az eltartottak számától, a sajátos szükségletektől (például ápolás, bérleti díj, speciális étrend és sajátos szükségletek), valamint az igénylő jövedelmétől függően változik.

A szociális nyugdíjról szóló törvény A szociális nyugdíjról szóló törvény célja, hogy a nyugdíjra vagy más forrásból hasonló kifizetésre nem jogosult, legalább 65. életévüket betöltött személyek számára nyugdíjat biztosítson. Ha az igénylő a szociális nyugdíjnál alacsonyabb összegű, más forrásból származó nyugdíjra is jogosult, számára a két nyugdíj közötti különbözet összege folyósítható. A szociális nyugdíj összege valamennyi kedvezményezett számára azonos. Összege havi 325,24 EUR, amelyet 13 hónapon át folyósítanak.

Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszer A rendszer a nyugdíjasok háztartásának jövedelmét a szegénységi küszöbre egészíti ki. A rendszer alapján biztosított ellátás és a háztartás összjövedelme nem haladhatja meg ezt a küszöböt. A háztartás tagjainak összjövedelmét veszik figyelembe. A közös háztartásban élő házastársak, gyermekek és más személyek tekintendők a háztartás tagjának.

Súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatás A súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatás összege minden ilyen juttatásban részesülő személy esetében egyforma, és jelenleg havi 319 EUR összegnek felel meg (a Fogyatékkal Élők Társadalmi Integrációjáért Felelős Osztály felügyelete alá tartozik).

Vakoknak nyújtott különleges támogatás A vakok különleges támogatása évi 3 588,24 EUR (havonta 12 egyenlő részletben).

A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele

Az állami segítségnyújtásról és szolgáltatásokról szóló törvény Az állami segítségnyújtásról szóló törvény a Szociális Jóléti Szolgálatok hatáskörébe tartozik. Az érintettek a helyi Jóléti Irodánál igényelhetnek állami segítségnyújtást. Az igénylést a szociális jóléti tisztviselő dolgozza fel, aki először is ellenőrzi az igénylés helyes kitöltését, valamint hogy az igénylő benyújtott-e minden szükséges dokumentumot. Az igénylő értesítést kap, ha az igénylés hiányos. Amennyiben az igénylés megfelelő, a tisztviselő felkeresi lakásán az igénylőt és elvégzi az ő és családja helyzetének szociális-gazdasági elemzését, amelyben leírja szükségleteiket stb. Ezzel párhuzamosan az igénylő anyagi helyzetének valódiságát a tisztviselő az igénylő pénzügyi helyzetének (hitelintézeteken, nemzeti ingatlanügynökségeken stb. keresztül történő) ellenőrzésével vizsgálja. Ha az érintett személy munkanélküliség miatt került ebbe a helyzetbe, és nem áll fenn egyéb körülmény (például egészségügyi problémák), az igénylőnek igazolnia kell, hogy munkát keres és regisztrálták a Munkaügyi Hivatalnál. Az állami segítségnyújtás végső odaítélését megelőzően a tisztviselő ellenőrzi továbbá, hogy az igénylő részesül-e az állami segítségnyújtásból levonandó társadalombiztosítási ellátásban.



2011. július 35

A szociális nyugdíjról szóló törvény A szociális nyugdíjrendszerről szóló törvény a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztérium Szociális Biztonsági Szolgálata hatáskörébe tartozik. Ki kell tölteni az igénylési formanyomtatványt, amelyhez csatolni kell a szükséges igazolásokat. Ha az igénylést elfogadják, a kedvezményezettnek éves igazolást küldenek, amellyel a kedvezményezettnek a körülményekben történő vonatkozó változásokról tájékoztatnia kell a Szolgálatokat. Az igénylést a Társadalombiztosítási Szolgálatok helyi és körzeti irodái dolgozzák fel.

Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszer Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok háztartását támogató rendszerre való jogosultsághoz az érintettnek ki kell töltenie az igénylési formanyomtatványt, amelyhez csatolni kell a szükséges igazolásokat. A 70 éves kor alatti személyekből álló háztartások esetében az igénylést minden évben be kell nyújtani.

Súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatás A súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatások rendszerét a Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium irányítása alá tartozó Fogyatékkal Élők Társadalmi Integrációjáért Felelős Osztály működteti.

Vakoknak nyújtott különleges támogatás A vakok különleges támogatásáról szóló jogszabályok a Pénzügyminisztérium Támogatási és Ellátási Szolgálatának hatáskörébe tartoznak.

Milyen minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások illetik meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? Egyes különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások kizárólag a kedvezményezett lakóhelye szerinti országban nyújthatók, tehát nem „exportálhatók”. Ezeket az ellátásokat a tájékoztató végén található II. melléklet ismerteti. Az összehangolásról szóló uniós szabályok csak a szociális biztonsági ellátásokra vonatkoznak, a szociális segély jellegű ellátásokra nem. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.




2011. július 36

XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás

Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? A Cipruson jogszerűen tartózkodó személyek tartós ápolásra-gondozásra jogosultak, ha a gondozáshoz szükséges forrásokkal nem rendelkeznek. A tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó rendszer rászorultságon alapul és nem kötelező. Csak az állami segítségnyújtásra jogosult személyek lehetnek jogosultak ingyenes tartós ápolásra-gondozásra (azaz időskorúak, fogyatékkal élők, diszfunkcionális családok). Nincsen a minimális biztosítási idővel kapcsolatos követelmény. A gondozásra szorultság megállapítása az igénylő egyéni rászorultságán alapul, és ezt a feladatot a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a személyes gondozási tervet (például a gondozás típusát, gyakoriságát) vizsgáló és kidolgozó jóléti tisztviselő látja el. Az igénylő gondozásra szorultságának értékelése során a következő tényezőket veszik figyelembe: a fogyatékosság és a funkcionalitás mértéke, például az igénylő képessége személyes

szükségleteinek (személyes higiénia, lakástakarítás, főzés, orvos felkeresése stb.) kielégítésére;

családi kapcsolatok megléte vagy hiánya;

az igénylő által választott gondozás típusa. Az ismételt értékelés gyakorisága a kedvezményezettek sajátos szükségleteitől függ. Az ismételt értékelésért felelős jóléti tisztviselő figyelembe veszi a kedvezményezettek sajátos helyzetét, az orvosi beszámolókat és az igényelt szolgáltatások gyakoriságát. Állami segítségnyújtás a következő esetekben nem nyújtható: ha a vagyon, illetve a megtakarítások értéke személyenként meghaladja a 3417 EUR-t,

eltartottanként pedig az 1709 EUR-t. Az egész család vagyona, illetve megtakarításai meghaladják a 8 543 EUR-t. Kivételt képez az igénylő tulajdonában álló lakás, amelyben lakik;

abban az esetben, ha az igénylő másokra átruházott vagyonának értéke meghaladja a 17 086 EUR-t;

abban az esetben, ha az igénylő az általa lakott lakáson kívül egyéb tulajdonnal is rendelkezik;

abban az esetben, ha az igénylő lakása oly módon használható, amely növelhetné jövedelmét.

Bizonyos jövedelmi és vagyoni kategóriák kizártak.

Finanszírozott ellátások Tartós ápolás-gondozás esetén természetbeni és pénzbeli ellátások is nyújthatók. Az igénylő választhat az igényeinek megfelelő gondozási formák (pénzbeli és/vagy természetbeni) közül. Az otthoni ápolás vagy nappali ellátás gyakorisága, illetve a házi szakápolás szükségessége egyéni igényektől függ. Az ápolási szolgáltatások magukban foglalják az otthoni ápolást, a nappali ellátást, a házi szakápolást és a szociális távfelügyeletet, amelyet biztosíthat az állam, nem kormányzati szervezetek és a magánszektor (profitorientált magántársaságok).



2011. július 37

Informális gondozást elsősorban házastársak/élettársak, a család más tagjai, valamint rokonok és szomszédok biztosítanak. A magán otthoni ápolást biztosító személyeknek (beleértve a családtagokat is) a gondozásért az állam (teljes vagy részleges) ellentételezést fizethet. Informálisan ápolással foglalkozó személyek esetében a Szociális Jóléti Szolgálatok, a rászoruló személy és az ápolással foglalkozó személy egymással szerződést kötnek. További kategória az „otthoni segítő”, aki bárki lehet, aki Cipruson jogszerűen tartózkodik. Az ilyen segítők többsége harmadik országbeli állampolgár. Az otthoni segítőket az otthoni ápolásra szoruló személlyel kötött szerződés alapján foglalkoztatják. A Szociális Jóléti Szolgálatok fizetik a bért és a társadalombiztosítási járulékokat, a szerződés azonban az otthoni segítő és az érintett személy között jön étre.

Tartós ápolás-gondozás igénybevétele Ciprus nem működtet külön tartós ápolási-gondozási rendszert; a tartós ápolást-gondozást központilag a Szociális Jóléti Szolgálatok szervezet felügyeli. A szolgáltatásokat Ciprus egész területén hat Körzeti Jóléti Iroda nyújtja. A szolgáltatásnyújtás az állami segítségnyújtásról és szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján történik és a szociális segélyezés (rászorultságon alapuló jogosultság) elvén nyugszik. A tartós ápolást-gondozást az állami költségvetésből finanszírozzák. Ezenkívül tartós ápolási-gondozási programok végrehajtásával helyi szinten nem kormányzati szervezetek is foglalkoznak.

Milyen tartós ápolás-gondozás illeti meg Önt, amikor az egyik uniós tagállamból egy másikba költözik? A tartós ápolási-gondozási ellátások a táppénzhez hasonlóan a szociális biztonság összehangolására vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartoznak. A pénzbeli tartós ápolási-gondozási ellátások folyósítása a biztosítás helye szerinti tagállam jogszabályai szerint történik, az Ön lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől függetlenül∗. A természetbeni tartós ápolási-gondozási ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően nyújtják úgy, mintha Ön ott lenne biztosított. A költözés vagy utazás során Önt megillető szociális biztonsági jogok összehangolásáról a következő címen talál további információkat: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=26&langId=hu.





2011. július 38

I. melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, az európai kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/employment_social/social-security-directory/welcome.seam?langId=hu. Társadalombiztosítási Szolgálatok (Υπηρεσίες Κοινωνικών Ασφαλίσεων) Székhely Lord Byron Avenue 7 1465 Nicosia www.mlsi.gov.cy/sid E-mail: [email protected] [email protected] Társadalombiztosítási Szolgálatok Európai Uniós Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 7 Lord Byron Avenue 1465 Nicosia Cyprus Tel.: +357 22401809 vagy +357 22401670 Fax: +357 22401664 E-mail: [email protected] www.mlsi.gov.cy/sid Szociális Jóléti Szolgálatok (Υπηρεσίες Κοινωνικής Ευημερίας) 63 Prodromou 1468 Nicosia www.mlsi.gov.cy/sws E-mail: [email protected] Fogyatékkal Élők Társadalmi Integrációjáért Felelős Osztály (Τμήμα Κοινωνικής Ενσωμάτωσης Ατόμων με Αναπηρίες) 1430 Nicosia www.mlsi.gov.cy/dsid E-mail: [email protected] Támogatási és Juttatási Szolgálat (Υπηρεσία Χορηγιών και Επιδομάτων) 1489 Nicosia www.mof.gov.cy E-mail: [email protected]

http://ec.europa.eu/employment_social/social-security-directory/welcome.seam?langId=hu

http://ec.europa.eu/employment_social/social-security-directory/welcome.seam?langId=hu

http://www.mlsi.gov.cy/sid

mailto:[email protected]



http://www.mlsi.gov.cy/sid

http://www.mlsi.gov.cy/sws


http://www.mlsi.gov.cy/dsid


http://www.mof.gov.cy/




2011. július 39

Egészségügyi Minisztérium (Ministerul Sanatatii) 10 Markou Drakou 1040 Nicosia http://www.moh.gov.cy E-mail: [email protected] Egészségügyi Minisztérium (Ministerul Sanatatii) Betegmobilitási Főosztály 10 Markou Drakou Street, 1448 Nicosia Cyprus Tel.: +357 2240 020-7, +357 2230 535-4, +357 2240 019-6 Fax: +357 2230 534-6 E-mail: [email protected] www.moh.gov.cy Pénzügyminisztérium Támogatási és Juttatási Szolgálat 1489 Nicosia Cyprus Tel.: +357 2280 400-0, +357 2280 405-0, +357 2280 405-4, +357 2280 402-0 Fax +357 2266 805-6 E-mail: [email protected] www.mof.gov.cy

http://www.moh.gov.cy/



http://www.moh.gov.cy/


http://www.mof.gov.cy/



2011. július 40

II. melléklet: Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások Egyes szociális biztonsági ellátásokat, az úgynevezett különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat1, kizárólag az érintett személy lakóhelye szerinti országban biztosítják. Ennélfogva e pénzbeli ellátások egy másik uniós tagállamba költözéskor nem „exportálhatók”, még akkor sem, ha Ön továbbra is Cipruson biztosított. A különleges, nem járulékalapú ellátások Liechtensteinben a következők: Szociális nyugdíj (a szociális nyugdíjról szóló 1995. évi módosított törvény (25(I)/95)

törvény);

Súlyos mozgáskorlátozottaknak járó támogatás (1992. október 16-i 38210., 1994. augusztus 1-jei 41370., 1997. június 11-i 46183 és 2001. május 16-i 53675. számú minisztertanácsi határozatok);

Vakok különleges támogatása (a különleges támogatásokról szóló 1996. évi módosított törvény (77(I)/96) törvény).

1 A 988/2009/EK rendelettel módosított 883/2004/EK rendelet X. melléklete.

your social security rights in cyprus in hungarian language

Documents