z egyetemes És magyar tÖrtÉnelem m Ővel İdÉs És ... · történelem m ővel ıdés- és...

ALAPOZÓ TÖRZSTANTÁRGYAK TANTÁRGYLEÍRÁSAI

A tantárgy neve: AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖRTÉNELEM M ŐVELİDÉS- ÉS ESZMETÖRTÉNETI

VONATKOZÁSAI A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2

A tantárgy elıfeltételei: BA

1. A tárgy célja: A tantárgy célja, hogy a tanár szakos hallgatók elmélyítsék a

történelem mővelıdés- és eszmetörténeti vonatkozásainak ismereteit, és elsajátítsák azt a tudást, amely egy értelmiségi számára minimálisan szükséges. Ezek hiányában a tanár képtelen lenne diákjainak a történelmi ismereteket elmélyíteni, s bennük az európai és nemzeti identitás kialakítását elısegíteni. A tantárgy mind a történelem, mind az irodalom, mind az egyéb mővészet (képzımővészet, zene stb.) tárgyi ismeretinek elsajátításában alapokat nyújt. Az oktatás során kiválóan lehet alkalmazni a kiállítás- és múzeumlátogatás módszertani megvalósítását.

2. A tárgy tematikája A mővelıdéstörténet és eszmetörténet definiálása Kutatástörténet és szakaszolások Az egyetemes történet mővelıdés- és eszmetörténeti vonatkozásai az újkorig A magyar történelem mővelıdés- és eszmetörténeti vonatkozásai az újkorig Az egyetemes történelem mővelıdés- és eszmetörténeti vonatkozásai az újkorban A magyar történelem mővelıdés- és eszmetörténeti vonatkozásai az újkorban Jelenkor

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás

4. Követelmény Évközi ellenırzés: Félév végén: kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom Domanovszky Sándor [szerk.]: Magyar Mővelıdéstörténet I–V. Magyar Történelmi Társulat, Bp. é. n. Reprint: Budapest, 1998. Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története. Budapest, 1996–1999. Magyar Mővelıdéstörténet. Szerk. Kósa László. Budapest, 1998.

6. Ajánlott irodalom Antalóczy Zoltán: A gondolkodás mesterei: Európa szellemtörténete. Budapest, 2004. Chadwick, Owen: A reformáció. Budapest, 1998. Politikai filozófiák enciklopédiája. Szerk. Miller, David. 2. kiad. Budapest, cop. 2003. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Budapest, 2001. Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. 2. jav. kiad. Budapest, 2004. Lukacs, John: A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete. Budapest, 2004.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, projektor

A tantárgy neve:

BEVEZETÉS AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBE A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja: a tárgy célja és a kompetenciák megjelölése maximum 2 mondat legyen

(kompetencia: a kurzus elvégzése milyen tudást és ismereteket nyújt, milyen képességeket fejleszt, illetve milyen tevékenység ellátására teszi alkalmassá a hallgatót) A tárgy célja a 16–20. századi egyetemes és magyar egyháztörténelem fıbb irodalmának, fogalmainak és folyamataink megismertetése, továbbá az értelmes felhasználásukra, továbbadásukra való készség kifejlesztése.

2. A tárgy tematikája Az elıadás célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az újabb kori egyetemes és magyar egyháztörténelem forráskiadványait és alapvetı szakirodalmát, továbbá struktúráit és folyamatait. Az elıadások felépítésében fontos szempont az egyháztörténeti fogalmak és szakkifejezések tisztázása, s a meghatározó szereplık: történelemformáló személyiségek bemutatása. Az alapirodalom és adatok megismerésén és a megfelelı hasznosításukra, továbbadásukra történı készség kifejlesztésén túl a kurzus segít formálni a hallgatók történelemszemléletét. Ennek érdekében külön kiemelésre kerül a felekezetek és az államok/társadalmak viszonyának, modernizációs szerepének bemutatása.


4. Követelmény Szemeszter végi kollokvium.

5. Kötelezı irodalom Gárdonyi Máté: Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Budapest, 2006, 186–356. A katolikus egyház Magyarországon (Ecclesia Sancta 1), Budapest, 1991, p. 80–160.

6. Ajánlott irodalom Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest, 2000. Szuromi Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet. Budapest, 2003. Owen Chadwick: A reformáció. Budapest, 1998. Tusor Péter, A barokk pápaság. Budapest, 2004. Balogh Margit–Gergely Jenı: Egyházak az újkori Magyarországon (1790–1992) (História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak). Budapest, 1995. Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház a szomszédos államok uralma alatt Dissertationes Hungaricae ex historiae ecclesiae). München, 1975.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, projektor, interaktív tábla

A tantárgy neve:

RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2

A tantárgy elıfeltételei: nincs

1. A tárgy célja

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a római görög és latin nyelvő történetírás kezdeteit, az arany- és ezüstkori nagyjait, valamint a késı császárkori munkákat, ezen belül egyes mőfajait (életrajz, chronica, Annales etc.), valamint a legfontosabb szakmunkákat, kiadásokat (Jacoby, Peter, etc.). Külön hangsúlyt helyezek az egyes szerzık rendelkezésére álló és felhasznált korábbi forrásokról az annalista hagyománytól kezdve.

2. A tárgy tematikája Az elıadás a római történetírás kezdeteitıl, Fabius Pictorral és Cato maiorral kezdve, az aranykori és ezüstkori történetírás részletes bemutatásával ad teljes képet a római történetírás jellegérıl, mőfajairól, írói és szerkesztési technikáiról stb. Kiemelt szerep jut Liviusnak, Tacitusnak és Suetoniusnak, hogy aztán a késı-császárkori történetírás mőfajainak sajátossága is érthetıvé váljék. Ezen belül különösen a Historia Augusta részletes elemzése az óra tárgya.


4. Követelmény Félév végén: aláírás, kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom M. v. Albrecht: A római irodalom története I-II. Budapest, 2003-2004. egyes fejezetei. Ancient History, Aufstieg und Niedergang der römischen Welt sorozatok egyes kötetei. Fontes Pannoniae Antiquae in aetate Severorum. Ed. P. Kovács. Budapest, 2007.

6. Ajánlott irodalom Császárok története (Historia Augusta). Debrecen, 2003. Eutropius: A rómaiak rövid története tíz könyvben. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Klima Lajos. Besztercebánya, 1905 Fontes Pannoniae Antiquae 1-2. Ed. Fehér B. – Kovács P. Budapest, 2003-2004. Fontes Pannoniae Antiquae ab a. D. CLXVI usque ad a. D. CXCII. Ed. Kovács P. Budapest, 2006. Héródianos: A római birodalom története Marcus Aurelius halálától. Ford. G. Nagy I. – Fehér B. – Kovács P. Az utószót és a jegyzeteket írta Kovács P., Budapest, 2005. Julius Caesar: A gall háború. Fordította Szepessy Tibor, a jegyzeteket írta Boronkay Iván. Budapest, 1964. Plutarchos: Párhuzamos életrajzok. Ford. Máthé E. Budapest, 1978. Tacitus összes mővei I-II. Ford. Borzsák I. Budapest, 1980.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, projektor.

SZAKMAI TÖRZSTANTÁRGYAK TANTÁRGYLEÍRÁSAI

A tantárgy neve:

MAGYARORSZÁG A KÖZÉPKORBAN A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A magyar államalapítás és -fejlıdés legfontosabb tényeinek, feltételeinek, mozgatóerıinek megismerése. A tárgy elvégzése a középkori magyar állam sokrétő (társadalmi, etnikai, eszmei) problematikájának megértését, új kérdések fölvetését teszi lehetıvé.

2. A tárgy tematikája A középkori történelem nagyobb tematikai egységekben történı áttekintése a feudális társadalom részterületeire igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy annak strukturális összefüggései feltáruljanak. A nem teljesen tisztázott, megoldásra váró problémák is tárgyalásra kerülnek. 1. Elméletek a magyarság eredetérıl és vándorlásáról. 2 Keleti és nyugati hatások, beilleszkedés Európába. 3. A kereszténység és az egyház szerepe. 4. A feudális hatalom szerkezete, mőködése, magyarországi "eredeti jellegzetességei". 5. Etnikumok a magyar királyságban. 6. Szellemi kölcsönhatások Európával, elsısorban a közvetlen szomszédsággal.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás.

4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: aláírás, kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (História Könyvtár, Monográfiák 17.) Budapest, 2001. 343 (Bizonyos társadalomtörténeti részek elhagyásával). Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. (Osiris Tankönyvek). Budapest, 1998.

6. Ajánlott irodalom Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. (Millenniumi Magyar Történelem, Histórikusok). Budapest, 2000. Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. (Társadalom- és mővelıdéstörténeti tanulmányok 38.) Budapest, 2005. Fügedi Erik: Uram, királyom ... A XV. század magyarországi hatalmasai. Budapest, 2004. Kapitánffy István: Hungaro-Byzantina. Bizánc és a görögség középkori magyarországi forrásokban. Budapest, 2003. Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete. Budapest, 2007. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971.

Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája. Fıszerk.: Benda Kálmán. I. Kezdetektıl 1526-ig. Budapest, 1981 (1983, 1986). Szőcs Jenı: Az utolsó Árpádok. (Millenniumi Magyar Történelem, Histórikusok). Budapest 2002. Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. (Magyarország története 1301-ig). (Történelmi Kézikönyvtár). Debrecen, 1997.


A tantárgy neve:

A MAGYAR KÖZÉPKOR FORRÁSAI A tantárgy felelıse: Rácz György Az oktató neve: Szovák Kornél

A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet

Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2

A tantárgy elıfeltételei: latin nyelvismeret

1. A tárgy célja

A középkori magyar történelem forrásainak eredeti nyelven történı olvasása és elemzése során a hallgatók a tudományos módszerek használatába kapnak bevezetést. Cél a források hitelességének, bizonyító értékének szakszerő megállapítása és önálló interpretálásuk.

2. A tárgy tematikája A tárgy elsısorban írott források használatába ad bevezetést, a tárgyi emlékek és a szóbeli hagyomány ismerete alárendelt jelentıséggel bír. A szövegek különféle típusainak, azok jellemzıinek megismerése a magyar történelem felmerülı kérdéseinek megoldásához nélkülözhetetlen. Az egymást kiegészítı, más-más szempontból alkalmazható forrástípusok: 1. A magyarságról szóló külföldi (nyugati, bizánci, arab) források, 2. A magyar krónikairodalom kezdetei és problematikája, 3. Jogi természető források: törvényhozási emlékek, oklevelek, 4. Hagiográfiai források, 5. levelezés és szépirodalom, a humanizmus korának írott forrásai.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium.

4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: aláírás, gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, Szegedi Középkorász Mőhely, 1995. Az államalapítás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, Szegedi Középkorász Mőhely, 1999. Írott források az 1050–1116 közötti magyar történelemrıl. Szerk. Makk Ferenc–Thoroczkay Gábor. Szeged, 2006. Szentpétery, Emericus (szerk.): Scriptores rerum Hungaricarum. I–II. Budapest, Academia Litterarum Hungarica, 1937–1938. (Reprint: Budapest: Nap Kiadó, 1999., bibliográfiai kiegészítéssel).

6. Ajánlott irodalom Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1995. Gombos, Albinus Franciscus: Catalogus fontium historiae Hungaricae. I–III. Budapest, Szent István Akadémia, 1937–1938. Horváth János: Árpád-kori latin nyelvő irodalmunk stílusproblémái. Budapest, 1954. Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Budapest, 2002. Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I. Budapest, 1951.

Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti Tanulmányok 5.) Budapest, 1967. Marczali Henrik: A magyar történet kútfıinek kézikönyve. Budapest, 1901. Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006. Szovák Kornél: Utószó. In: Képes Krónika. Fordította: Bollók János. A fordítást gondozta és a jegyzeteket készítette Szovák Kornél és Veszprémy László. Az utószót írta, a függeléket és az irodalomjegyzéket összeállította Szovák Kornél. (Milleniumi Magyar Történelem, Források). Budapest, 2004.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szemináriumi szoba, projektor.

A tantárgy neve:

BEVEZETÉS A TÁRSADALOMTÖRTÉNET ÖSSZEFÜGGÉSEIBE (MAGYAR GAZDASÁG - TÁRSADALOM ÉS DEMOGRÁFIATÖRTÉNET )

A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja: A hallgatókat megismertesse az újkori egyetemes és azon belül a magyar gazdaság-, társadalom- és demográfiai fıbb fejlıdési tendenciákkal, amelyek a mai valóság, a jelenkor gyökerei és alapjai.

2. A tárgy tematikája A BA szakon történt alapozás után a hallgatók e kurzus alatt elmélyülhetnek mind az egyetemes, mind a specifikus nemzeti fejlıdési irány tanulmányozásában. E széles összefüggésekre alapozott tantárgy kitér a legújabb történetírói irányzatok (az egyetemes világgazdaság kialakulása, mentalitástörténet, a mikrotörténelem kérdései, nıtörténet, történeti demográfia, az életmódtörténet különbözı aspesktusai stb.) és -kutatás elméleti és módszertani kérdéseire. A kora újkori, újkori, valamint a legújabb kori történeti források elemzése során kirajzolódnak a társadalom fıbb kategóriái, azoknak a politikai hatalomhoz, illetıleg egymáshoz való viszonya, iskolázottsága, mőveltsége, anyagi kultúrája, megélhetési körülményei.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat vagy kis referátum írása Félév végén: kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom Bloch, Marc: A történész mestersége. Budapest, 1996. Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk.: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József, Budapest, 2003. Diederiks, Hermann A. és mások: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalmaktól a gondoskodó államig. Budapest, 1995. Kósa László (szerk.): Magyar mővelıdéstörténet. Budapest, 2000.

6. Ajánlott irodalom Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus: 15-18. század. Budapest, 1985. Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Századvég – Hajnal István kör. Budapest, 1991. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Budapest, 2001. Kaposi Zoltán: Az európai gazdaság- és társadalom fejlıdése a 18-20. sz.-ban. Pécs, 1995.


A tantárgy neve:

A XX. SZÁZAD MEGHATÁROZÓ IDEOLÓGIAI IRÁNYZATAI A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja:

A diktatórikus rendszerek huszadik századi történetének bemutatásakor ezek közös, illetve eltérı vonásainak ismertetésén keresztül a korszak ideológiai, államberendezkedési és kulturális sajátosságaira koncentrálunk. A történelem tanár szakos hallgatóknak igen fontos e kurzus, hiszen a mai európai államberendezkedési formákat, az európai integrációs irányzatot, illetve a politikai berendezkedések hasonló és eltérı voltát e nélkül nem lehetne jól megérteni, illetve megértetni a leendı tanároknak majdani diákjaikkal, akiknek útmutatás szükséges a napi politikai eszmék megértéséhez is.

2. A tárgy tematikája A diktatórikus rendszerek bemutatása; a bolsevik puccs, lenini elvek, majd a sztálinizmus gyızelme és annak korlátlan hatalma; az olasz állam; Hitler hatalomra kerülése és ideológiája, államberendezkedése; a diktatórikus rendszerek összehasonlítása, a totalitarizmus gyökerei; a kommunizmus elıretörése 1945 után; a Gulág rendszer; a Kínai Kommunista Párt; keleti és más diktatúrák.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: (pl. zárthelyi, vagy dolgozat leadása, ill. egyéb sajátosan megszabott követelmények); Félév végén: (kollokvium szóban vagy írásban; gyakorlati jegy; aláírás)

5. Kötelezı irodalom Conquest, Robert: A kegyetlen évszázad. XX. Század Intézet, Budapest, 2003. Applebaum, Ann: A Gulág története I-II. Budapest, 2005 Arendt, Hannah: A totalitarizmus gyökerei. Budapest, 1992. Furet, Francois: Egy illúzió múltja, Európa. Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról, Budapest, 2000. Johnson, Paul: A modern kor. Budapest, XX. Század Intézet-Kairosz Kiadó, Budapest, 2003.

6. Ajánlott irodalom Kersaw, Ian: A Hitler-mítosz. Vezérkultusz és közvélemény, Kortina, Budapest, 2002. Nolte, Ernst: A fasizmus korszaka. Budapest, 2003 Todorov, Tzvetan: A rossz emlékezete, a jó kisértése. Mérlegen a XX. Század. Napvilág, Budapest, 2005.


A tantárgy neve:

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE (1914-1990) (GAZDASÁG-, TÁRSADALOM ÉS

DEMOGRÁFIATÖRTÉNET) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja A kurzus alapvetı törekvése, hogy a hallgatót megismertessük a három szakág kutatásának, szemléletének alapvetéseivel, s kutatásmódszertani fogódzót adjunk az ország történetének súlyos, XX. századi problémáinak jobb megértéséhez. A mai demokratikus berendezkedés és társadalom alapjait a XX. századi gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatok alaposabb megismerése nélkül a történelem tanár sem tudja jól láttatni a diákjaival.

2. A tárgy tematikája Az 1914–1990 közötti idıszak néhány olyan pillanatát merevítjük ki, amely különös hatással volt az ország gazdaságának, társadalmának alakulásra, illetve döntıen fontos a demográfiai kutatások szempontjából is., hiszen ezek máig ható problémák; ilyen pillanat az elsı világháború a forradalmakkal együtt, egészen Trianonig, a második világháború, s majd az 1956-os forradalom és szabadságharc az azt követı kivándorlással. Külön kitérünk a kisebbségi lét kérdésére, hiszen nemcsak a határokon túl élnek magyar kisebbségek, akikhez való viszonyt meg kell majd tanítatni a leendı tanároknak, hanem a mai Magyarországon élı kisebbségek iránti toleranciát és figyelmet is ki kell fejleszteni a hallgatókban. A kimerevített pillanatokat a három egymással összefüggı szempont szerint vizsgáljuk meg, majd az adott pillanatokat összekötve vizsgáljuk a folyamatot, amely a magyar állam – nemzet és társadalom útját erısen meghatározta


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat Félév végén: kollokvium szóban, jegy és aláírás

5. Kötelezı irodalom Szekfő Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1989. Berend T. Iván – Ránki György: Gazdaság és társadalom. Budapest, 1974. Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változatai Magyarországon. Budapest, 1982. Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Budapest, 2000. A Kádár-korszak életmódja

6. Ajánlott irodalom Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Veres Péter: Az Alföld parasztsága. Budapest, 1937. Kovács Imre: Néma forradalom. Budapest, é. n. M. Kiss – Kahler Frigyes: Kinek a forradalma? Budapest, 2001.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága

Elıadóterem, projektor

A tantárgy neve: A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ELMÉLETE (TÖRTÉNELEMDIDAKTIKA )

A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

Az elıadás célja, hogy a hallgatók megismerjék a történelmi tanulás sajátosságai, a történelem didaktika hídszerepe a történelemtudomány és a didaktika között. A kurzus elvégzése nyomán a hallgatók felkészüljenek a tudatos történelemtanári munkára, megismerjék a tanítási technikák, a tananyagkészítés legfontosabb tudnivalóit.

2. A tárgy tematikája • A történelmi feldolgozás koronként különbözı jellemzıi és formái. • Az elmúlt évtized történelem tanításának tartalmi és didaktikai változásai,

jellemzıi. • A történelemtanítást meghatározó jogi és pedagógiai dokumentumok tartalmai és

jellemzıi. • A képességfejlesztı történelemtanítás eszközei, a kultúra és norma közvetítı

szerepe. • A pedagógiai kutatásban a mérés, értékelés szerepe eszközei. • A történelemdidaktika nemzetközi jellemzıi.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: tananyag közös feldolgozásában való aktív részvétel Félév végén: kollokvium

5. Kötelezı irodalom Történelemelmélet I-II. szerk.: Gyurgyák János - Kisantal Tamás. Budapest, 2006. Romsics Ignác: A történetíró dilemmája, Mindentudás Egyeteme (http://www.mindentudas.hu/romsics/20040729romsics.html) Katona András – Sallai József: A történelem tanítása (Tantárgy-pedagógia összefoglaló), Budapest, 2002. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás. I.-II. kötet. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI., Budapest, 2006. A Nemzeti Alaptanterv (1995, 2003) Ember és társadalom mőveltségi területe. Kaposi József: Változás az állandóságban – az új történelemérettségi, Új érettségi Magyarországon, OKI, Budapest, 2006.

6. Ajánlott irodalom Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Szerk: Falus Iván. Budapest, NTK. 2004. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Szerk: Falus Iván, Budapest, 2000. Az iskolai mőveltség. Szerk.: Csapó Benı, Budapest. 2002. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Budapest, 2000. Mátrai Zsuzsa: Érettségi és felvételi külföldön. Budapest, 2001. Az évszámokon innen és túl. Megújuló történelemtanítás. Szerk.: Knausz Imre, Budapest, 2001.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, differenciált taneszközrendszer. Televízió, videómagnó, videókazetták.

A tantárgy neve:

A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ELMÉLETE (TÖRTÉNELEMDIDAKTIKA ) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A szeminárium célja, hogy a hallgatók feldolgozzák a történelemelméletet meghatározó szempontokat, szándékokat, jellemzıket. Megértsék azt a paradoxont, hogy múlt csak egy van, de történelem több, hiszen minden kor a maga kérdéseivel, problémáival tekint a múltra. Feldolgozzák a közoktatást meghatározó tantervi, illetve vizsgadokumentumokat, és képesek legyenek ezek adaptálására.

2. A tárgy tematikája • A különbözı történelmi források, feldolgozások, dokumentumok stb. elemzési

módszerei, a forráskritikai képesség kialakítása. • A történelem tanításának és tanulásának általános módszerei, jellemzıi és

gyakorlati alkalmazásuk. • Az elmúlt évtized közoktatási jogszabályi szövegeinek (tantervek,

vizsgakövetelmények) értelmezése, és ezek gyakorlati alkalmazása. • Az ember- és társadalomismeret tantervi illetve vizsgakövetelményeinek

értelmezése. • A tankönyvelemzés szempontjai.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti (30%) és gyakorlati (70%). A gyakorlati munka a szakirodalom önálló tanulmányozásában, megfigyelésekben és a mikrotanítás formájában nyilvánul meg.

4. Követelmény: Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat és a problémák közös feldolgozásában való aktív részvétel. Félév végén: gyakorlati jegy. A követelmény, hogy a hallgatók elsajátítsák és alkalmazzák a referátumtartás új kommunikációs eszközeit, pl.: internetes anyagok felhasználása, honlapok, Power Point vetítések.

5. Kötelezı irodalom F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás. I-II. kötet. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI., Budapest, 2006. Az évszámokon innen és túl. Megújuló történelemtanítás. szerk.: Knausz Imre, Budapest, 2001. A kompetencia, kihívások és értelmezések (Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák). Szerk.: Demeter Kinga, OKI, Budapest, 2006. A kerettantervek (2000) Történelem, társadalomismeret, emberismeret. Az érettségirıl tanároknak történelem. Szerk.: Kaposi József, OKI, Budapest, 2003. (http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/tortenelem/tortenelem.htm

6. Ajánlott irodalom F. Dárdai Ágnes: A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. Raabe, 2002.

Történelem Tantárgy-pedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Szabolcs Ottó–Katona András, Budapest, 2006. Kojanitz László: A tankönyvek minıségének megítélése (Iskolakultúra 2007/6.-7.) Vágó Irén: Az oktatás tartalma, Jelentés a magyar közoktatásról, OKI, 2000. 169-180. Vágó Irén–Vass Vilmos: A közoktatás tartalmi fejlesztése és szabályozása. Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, 2006. 197-212.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szemináriumi terem, differenciált taneszközrendszer. Televízió, videómagnó, videókazetták.

A tantárgy neve:

A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS GYAKORLATA A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

Az elıadás célja, hogy a hallgatók elmélyedjenek a történelemtanítást meghatározó tartalmi szabályozók részleteiben. Ennek kapcsán megismerjék azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket az Ember- és társadalom mőveltségterület illetve az érettségi vizsgakövetelmények meghatároznak.

2. A tárgy tematikája • A tanári tervezımunkával kapcsolatos dokumentumok értelmezése. • Az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, a térbeli,

idıbeli tájékozódás tanításának általános tanulói fejlesztéshez kapcsolódó szaktanári gyakorlata.

• A szaktudományi felkészültségek alkalmazása a tantervekben, vizsgakövetelményekben.

• A tanítási órák típusai. • A tankönyvek szaktudományi és didaktikai jellemzıi. • A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti (40%) és gyakorlati (60%). A gyakorlati munka a szakirodalom önálló tanulmányozásában, megfigyelésekben és kutatásokban, továbbá gyakorlati szituációban való részvételben nyilvánul meg.

4. Követelmény: Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat, és a problémák közös feldolgozásában való aktív részvétel, mikrotanítás. Félév végén: kollokvium

5. Kötelezı irodalom F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás. I-II. kötet. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára XLI., Budapest, 2006. A tanári mesterség gyakorlata (Tanárképzés és tudomány). Szerk.: Katona–Ládi–Széplaki – Szombatiné. Nemzeti Tankönyvkiadó, ELTE Tanítóképzı Kar, Budapest, 2003. A Nemzeti Alaptanterv (1995, 2003) Ember és társadalom mőveltségi területe. A kerettantervek (2000) Történelem, társadalomismeret, emberismeret. Kıfalvi Tamás – Makk Ferenc: Forrástani ismeretek történelembıl. Budapest, 2007. Szabolcs Ottó: Történelempedagógiai írások. Budapest, 1999, ELTE, MTT, 171 p.

6. Ajánlott irodalom Pedagógusetika: kódex és kommentár. Szerk.: Hoffmann Rózsa. Budapest, 1996. Carol H. Weiss: Értékelés. OKI, Budapest, 2005. Sávoly Mária: A történelemoktatás erkölcs nevelı szerepérıl, Mester és tanítvány 2004. 1. szám. F. Dárdai Ágnes: Történelemkönyvek váltás közben. Módszertani Lapok. Történelem. 1996/4

Forrásközpontú történelem sorozat. Szerk.: Száray Miklós – Kaposi József. NTK. 2005-2007. Az évszámokon innen és túl. Megújuló történelemtanítás. Szerk.: Knausz Imre, Budapest, 2001. Koncz Erzsébet – Szabolcs Ottó: Történelemtanítás és múzeum. Budapest, 1995.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıadóterem, differenciált taneszközrendszer, televízió, videómagnó, videókazetták.

A tantárgy neve:

A TÖRTÉNELEMTANÍTÁS GYAKORLATA A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A szeminárium általános célja a konkrét tanítási gyakorlatra való felkészítés. A hallgatók megismerjék és a gyakorlatban is alkalmazzák a tudás átadásának különbözı eszközeit, módszereit, így legyenek képesek változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, valamint a tananyagtartalmak feldolgozása során a tudásforrások célszerő kiválasztására.

2. A tárgy tematikája: • A helyi tervezés különbözı szintjei (tanterv, tanmenet, óraterv). • A tanulási folyamat szervezése, irányítása, tanulást megalapozó

kulcskompetenciák fejlesztésének módszerei. • A hatékony tanulási környezet kialakításának eszközei és módszerei. • Új információs-kommunikációs technológiák alkalmazása. • A tanítási óra vezetése, a feladatok kiválasztása. • Fogalomhasználat területén elsajátítottak fejlesztése. • Az értékelési és ellenırzési eljárások.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elméleti (40%) és gyakorlati (60%). A gyakorlati munka a szakirodalom önálló tanulmányozásában, megfigyelésekben és kutatásokban, továbbá gyakorlati szituációban való részvételben nyilvánul meg.

4. Követelmény: Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat, és a problémák közös feldolgozásában való aktív részvétel Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom A tanári mesterség gyakorlata (Tanárképzés és tudomány) Szerk.: Katona–Ládi–Széplaki–Szombatiné, Budapest, 2003. Unger Mátyás: Bevezetés a források ismeretébe és a forráselemzésbe. Budapest, 1985. (Tanulmányok a történelemtanítás módszertanához 1.) F. Dárdai Ágnes – Kaposi József: Merre tovább a történelemérettség? Új Pedagógiai Szemle, 2006/10. Sávoly Mária: A történelmi idı- és térbeli egység néhány aktuális vonatkozása a történelemoktatásban. IN: Történelemmetodikai mőhelytanulmányok. Szerk: V. Molnár László. Budapest, 1996. Kaposi – Szabó – Száray: Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez. Budapest, NTK. 2004. Írásbeli érettségi feladatsorok (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=266)

6. Ajánlott irodalom Szabolcs Ottó: Történelempedagógiai írások. Budapest, 1999.

Kojanitz László: Történeti szerepjátékok és problémamegoldó gondolkodás (Iskolakultúra 1992/4.) Kojanitz László: A tankönyvkutatás szerepe és feladatai, Új Pedagógiai Szemle, Budapest, 2005/3. Egy-két új általános és középiskolai tankönyvcsalád ismerete Feladatgyőjtemény a szóbeli érettségihez (szerk. Kaposi József – Száray Miklós) NTK, Budapest, 2005. Száray Miklós: Az ábrák szerepe a történelemórán, Módszerver, módszertani folyóirat, szerk. Pálinkás Mihály. 2006. Száray Miklós: A térképelemzés szerepe a tanórán és a kétszintő érettségi feladataiban. Módszerver, módszertani folyóirat, szerk. Pálinkás Mihály. 2006. Kaposi József: A 2005-ös érettségi eredményeinek elemzése (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005tapasztalatok-tortenelem)

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szemináriumi terem, differenciált taneszközrendszer, Televízió, videómagnó, videókazetták.

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAI

A tantárgy neve: KÖZÉPKORI EGYETEMES ESZMETÖRTÉNET

A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A középkori eszmetörténet tanulmányozásával azokat a kulturális jelenségeket ismerjük meg, amelyek európai kultúránk ezeréves hagyományaihoz kötnek vagy attól elválasztanak minket. A kulturális hasonlóságok, különbségek felismerése és tudatosítása alkalmassá tesz a társadalmi önismeret elméleti megalapozására.

2. A tárgy tematikája A modern eszmetörténet immár nem csupán a történetkutatás egy irányzata, mint pl. a német nyelvterületen egykor nagy népszerőségnek örvendı politikai eszmetörténet, hanem olyan szemléletmód, ami az emberi cselekvések és alkotások – amennyiben érthetı és közölhetı nyomokat hagytak ránk – teljes területét vizsgálja. Az új eszmetörténet a nyelv központi szerepére, az interpretáció kérdéseire, az elmélet történeti, kulturális, társadalmi, sıt gazdasági beágyazottságára összpontosít. Fıbb témák: 1. Írásbeliség és szóbeliség a középkorban. 2. Elitkultúra - népi kultúra. 3. Hatalom és konfliktusok a középkorban. 4. Mentalitástörténet.



5. Kötelezı irodalom Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 1984. Gángó Gábor: Filozófia, eszmetörténet, társadalomtudományok. Reflexiók egy fiatal diszciplína helyérıl és jövıjérıl. In: Világosság 2002/4-7 179-186. http://www.vilagossag.hu/pdf/20030704120939.pdf (2007 február) Aron Ja. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. Budapest, 1996. Friedrich Ohly: A szavak szellemi jelentése a középkorban. In: Az ikonológia elmélete 1. Szeged 1986. 229-266); http://www.bibl.u-szeged.hu/jatepress/ohly.htm (2007. február) Erwin Panofsky: Gótikus építészet és skolasztikus gondolkodás. Budapest, 1986.

6. Ajánlott irodalom Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Budapest, 1985. Aron Ja. Gurevics: A középkori népi kultúra. Budapest, 1987. Johan Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1982. Ivan Illich: A szöveg szılıskertjében. Budapest, 2001. Donald R Kelley: The Descent of Ideas. The History of Intellectual History. Aldershot, 2002. Emmanuel LeRoy Ladurie: Montaillou. Budapest, 1997. Shulamith Shahar: Gyermekek a középkorban. Budapest, 2000.


A tantárgy neve:

GÖRÖG ÉS BIZÁNCI TÖRTÉNETÍRÁS A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja Az antik görögség által lefektetett alapok, és az azon nyugvó bizánci irodalom áttekintése. Ennek során a hallgató képet alkothat a hellén gondolkodásról és annak középkori, különösen Kelet-európai kisugárzásáról, hogy értékelni tudja jelentıségét a térség története számára..

2. A tárgy tematikája Az elıadás célja, hogy bemutassa a görög történetírás kialakulását, mőfajait, kiemelkedı ókori és középkori (bizánci) képviselıit, és azt, hogy a klasszikus minták megırzése és utánzása mellett hogyan tudták a bizánci történetírók új mőfajokkal, módszerekkel és eszközökkel megújítani, gazdagítani és a bizánci irodalom legmagasabb szintő kifejezési formájává emelni a görög történetírást. Minthogy azonban a történetírás nemcsak irodalmi alkotás, hanem a legfontosabb történeti források egyik típusa is, az elıadás nagy súlyt vet arra, hogy tisztázza: a mőfaji szabályok hogyan befolyásolták a görög és bizánci történetíró gondolkodását és anyagkezelését, válogatási szempontjait.

3. Elmélet vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás


5. Kötelezı irodalom Hérodotos: A görög-perzsa háború. Ford. Muraközy Gyula. Budapest, 1980. Thukydidés: A peloponnészoszi háború. Ford. Muraközy Gyula. Budapest, 1999. Xenophón : Görög történelem. Ford. Németh György és Vilmos L. Budapest, Polybios Történeti könyvei. Ford. Muraközy György et alii. Budapest. Prokopios: Titkos történet. Ford. Kapitánffy István, Budapest, 1999. Anna Komnéné: Alexiasz. Ford. Passuth László. Budapest

6. Ajánlott irodalom Hunger, H.: Historiographie. In: Idem: Die hochsprachliche profane Literatur der Byzantiner. München, 1978, I, 257---504 Kapitánffy I.: A bizánci irodalom. In: Uı -- Caruha Vangelio -- Szabó K.: A bizánci és az újgörög irodalom története. Budapest, 1989, 11 -166. Lendle, O.: Einführung in die griechische Geschichtsschreibung von Hekataios bis Zosimos. Darmstadt, 1992. Appianos: A római polgárháborúk. Ford. Hahn I.


A tantárgy neve:

VÁROS AZ ÓKORBAN A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Mediévisztika Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a Római Birodalom városainak típusait, szerkezetét, fejlıdésük és kutatásuk történetét. Ezen belül természetesen a legnagyobb hangsúly Róma városára esik.

2. A tárgy tematikája A Város az ókorban címő elıadás részletesen bemutatja a római városépítkezés legfontosabb vonásait, a római városszerkezet legalapvetıbb sajátosságait, majd a városok fejlıdésének általános és egyéni jellemzıjét. Ezen belül részletesen foglalkozik az elıadás Róma városának fejlıdésével, hogyan lett az egykori településmagból az ókori világ elsı számú városa. Melyek legjelentısebb közmővei, középületei. A másik csomópontja az órának a pannóniai városok fejlıdéstörténete, településszerkezete és egyéb sajátosságaik.


4. Követelmény Félév végén: kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom A. van Heck, Breviarium urbis Romae. Leiden-Boston-Köln, 2002. S. Pescarin, Róma. Az örök város régészeti emlékei. Budapest, 2000.

6. Ajánlott irodalom Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Budapest, 2000. Artner E.: A keresztény ókor régiségei. Budapest, 1958. R. Bianchi Bandinelli: Rome, the centre of power: Roman art to AD 200. London, 1970. R. Bianchi Bandinelli: Rome, the late empire, Roman art AD 200-400. London, 1971. J. Bleicken: Verfassungs- und Sozialgeschichte des römischen Kaiserrreiches. München, 1995. Castiglione L.: A római mővészet világa. Budapest, 1974. T. Cornell-J. Matthews: A római világ atlasza. Budapest, 1991. Hajnóczi J. Gy.: Klasszikus kultúrák. Az építészet története. Ókor II. Budapest, 1991. Vanyó L.: Az ókeresztény mővészet szimbólumai. Budapest, 1988.


A tantárgy neve:

A TÁRSADALOM ÉS HADÜGY FEJL İDÉSÉNEK LEGÁLTALÁNOSABB ÖSSZEFÜGGÉSEI A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja:

A tantárgy célja, hogy vizsgálja és bemutassa a társadalmi és gazdasági változásoknak a hadügyre és a hadi tevékenységre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.

2. A tárgy tematikája A hatalmi viszonyok és orientációs politikák változásai A hadügy fejlıdését meghatározó fontosabb tényezıkkel. A tudományos technikai forradalom hatása a haditevékenység. A világháborúk, helyi háborúk, etnikai, nemzeti, érdekkonfliktusok társadalmi hatásai. A korszak jelentısebb háborúinak a politikára, a gazdaságra, a demográfiára, illetve a mindennapi életre gyakorolt hatásai. Az állam és a fegyveres erık viszonyának alakulása. A nemzetközi politika és a helyi háborúk összefüggései. A stratégiai-katonai elemek legújabb változásai. Civil kontroll érvényesítésének lehetıségei a hadügy területén. A legújabb biztonsági kihívásoknak – ezek között a nemzetközi terrorizmusnak – a hadügyre gyakorolt hatásai.


4. Követelmény Félév végén: kollokvium szóban

5. Kötelezı irodalom Héjja István, A hadtudomány kapcsolatrendszerének és belsı struktúrájának értelmezése, Új Honvédségi Szemle, 1994/1. sz. A stratégia a modern korban (A magyar kiadást szerkesztette: Tálas Péter), Budapest, 2005.

6. Ajánlott irodalom Civil katonai kapcsolatok: a tudományok határán. (Szerk.: Molnár Ferenc), Budapest, 2006. Biztonságpolitika (Szerk.: Gazdag Ferenc) SVKH, Budapest, 2001. Prof. Szabó János: Haderıváltás Magyarországon. Budapest, 2003. A terrorizmus anatómiája (Szerk.: Tálas Péter) Budapest, 2006.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága: Elıadóterem, projektor

A tantárgy neve:

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ALAPJAI A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A hallgatókat felkészítse a társadalomismeret középiskolai tanításának alapjaira. Ennek keretében feldolgozza az emberismeret tanításának alapjait, a társadalom és politika összefüggéseit valamint a modern demokrácia mőködésének jellemzıit és az állampolgárra nevelés jellemzıit, eszközeit és módszereit.

2. A tárgy tematikája • Az egyes ember- és a társadalmi szocializáció • A társadalmi szerkezet jellemzıi, a társadalmi normák • Társadalom és politika, politika és hatalom • A politikai rendszerek jellemzıi, a demokratikus intézményrendszer • Társadalom és gazdaság, a szociális piacgazdaság • A mai magyar alkotmány, általános emberi jogok • Az Európai Unió intézményei • Globális problémák


4. Követelmény Évközi ellenırzés: szemináriumi dolgozat leadása. Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom Beran F. (szerk.), Emberismeret és etika. Szent István Társulat, Budapest, 2002. Mi a politika? Szerk. Gyurgyák János, Budapest, 2004. Alkotmánytan I. 2., átdolgozott kiadás. Szerk. Kukorelli István. Budapest, 2007. Emberi jogok. Szerk.: Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila, Budapest, 2003. Rabár Ferenc: A jóléti állam: Emlék vagy jövendı? http://www.magyarszemle.hu/szamok/1999/3/a_joleti_allam Gazdag Ferenc: Európai integrációs intézmények. Budapest, 2002. Az érettségirıl tanároknak. Társadalomismeret, 2005 (http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/tarstud/tarstud.htm)

6. Ajánlott irodalom Mazsu János–Setényi János (szerk.): A jó polgár. Társadalomismereti forráskönyv egyetemi hallgatóknak és középiskolai tanároknak. 2. kiadás. Csokonai K., Debrecen, 1996. Magyarország társadalomtörténete I-II. Szöveggyőjtemény. (Szerk. Gyáni Gábor). NTK, Budapest, 2000. Boettke Peter-Heyne Paul-Prychitko David: A közgazdaságtan alapjai. Budapest, 2004.

Jakab György – Falus Katalin: Társadalomismereti tananyagok adaptációja Magyarországon. Új Pedagógiai Szemle, 2002/1. Lányi András – Jakab György: Erkölcstani esettanulmányok. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest, 1999. „Alkalmazott közgazdaságtan”, Junior Achievement Magyarország. Hogyan neveljünk demokráciára? OKI, Budapest, 2005. Integrált társadalomismeret, 7-8. évfolyam. OKI, Budapest, 2006.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szemináriumi szoba, projektor

A tantárgy neve:

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE (1500 – 1700) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A szeminárium célja kora-újkori források alapján az európai diplomácia történetének bemutatása a 16-17. században: a fıbb államközi szerzıdések, fegyverszünetek, békék és a diplomáciában tevékenykedı jelentısebb személyiségek megismertetése. A tantárgy fıleg a német, francia és angol diplomácia történetére koncentrál, de rövid betekintést nyújt Európa peremterületeinek diplomáciatörténetébe is (spanyol-portugál kapcsolatok a gyarmatosítás korában, Svédország tárgyalásai a harmincéves háború és az északi háború korában, a lengyel-orosz viszony a XVI-XVII. században).

2. A tárgy tematikája A Habsburg Birodalom kialakulása a XV. század végén és a XVI. század elején A Habsburg-francia háborúk Észak-Itáliában és Burgundiában A Pápai Állam szerepe az itáliai konfliktusokban A Habsburg-francia viszony rendezési kísérletei Az anglikán reform fogadtatása az európai udvarokban A németalföldi szabadságharc. Spanyolország és Franciaország szerepe a szabadságharcban. A Habsburg-francia ellentét újjáéledése a XVII. században Richelieu és XIII. Lajos politikája A harmincéves háború Európája 1. – fegyverviselı hatalmak A harmincéves háború Európája 2. – diplomáciai kapcsolatok A vesztfáliai béke rendezése a nemzetközi kapcsolatok tükrében XIV. Lajos külpolitikája és annak fogadtatása az európai államokban A spanyol örökség kérdése a XVII. század második felében Az európai kormányzat kiépítése a gyarmatokon a XVI–XVII. században

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Szeminárium

4. Követelmény zárthelyi dolgozat, rövid referátum, szemináriumi dolgozat

5. Kötelezı irodalom Ifj. Barta János: „Napkirályok” tündöklése. Európa a 16-18. században. Debrecen, 1996, 7–146. Kennedy, Paul: Nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000. Budapest, 1992, 30–79. Poór János (szerk.): Kora-újkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Budapest, 2000, 16–92, 177–235, 353 –376.

6. Ajánlott irodalom

Duby, Georges (szerk.): Franciaország története I. Budapest, 2005. Evans, Robert: The Making of the Habsburg Monarchy 1550 – 1700. Oxford, 1979. Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest, 1998, 19–97.

Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Budapest, 1997. 239–344. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Budapest, 2000.

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Szemináriumi szoba, projektor, XVI. és XVII. századi Európa térképe, írásvetítı

17. Nemzetközi kapcsolatok története (1700-1848) A tantárgy neve:

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE (1700-1848) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja:

A cél megismertetni a hallgatókkal az újkori nemzetközi kapcsolatrendszer kialakulásának körülményeit és történeti hátterét. A modern gazdasági világrendszer a XVI-XVII. században alakult ki, majd ennek modellszerő mőködése a kapitalizmus korára tehetı. A mai világrend alapjait csak e korszakot modellezve lehet jól megérteni.

2. A tárgy tematikája A kurzus át kívánja tekinteni a nemzetközi kapcsolatokban – ezen belül hangsúlyosan az európai térségben – a XVIII-XIX. század során bekövetkezett változásokat A tantárgy kronológiailag átfogja a spanyol örökösödési háborútól az 1848-as forradalmakig terjedı idıszakot. A kurzus a XVIII-XIX. századi nemzetközi kapcsolatok eseménytörténetének ismeretére alapoz, amelyet a BA-ban a hallgatók már elsajátítottak; tárgyalja a korabeli nagyhatalmak felemelkedését és bukását, illetve az általuk folytatott külpolitika hátteret, s azt, hogy a mai, modern Európa hogyan alakult ki.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi és dolgozat leadása. Félév végén: gyakorlati jegy

5. Kötelezı irodalom Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500-2000. Budapest, 1992, 3-164. l. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest, 1994, 13-85. l. Majoros István – Ormos Mária: Európa a nemzetközi küzdıtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945. Pécs-Budapest, 1998.

6. Ajánlott irodalom Siska Katalin – Szemes Sándor: A nemzetközi jog története. Debrecen, 2003. Davies, Norman: Európa története. Budapest, 2002. Hobsbawm, Eric: A forradalmak kora (1789-1848). Budapest, 1985.


18. Nemzetközi kapcsolatok története (1848-1918)

A tantárgy neve:

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE (1848-1918) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja, hogy az európai modern nemzetközi kapcsolatok történetébe bevezesse a

hallgatókat. Az egyetemes és magyar politikatörténeti elıismeretekre építı kurzus során elsajátított ismeretek lehetıvé teszik, hogy a hallgatók “egyben lássák” a nemzetközi helyzet változásait a magyar történelem sorsfordulóival is, így átfogó látásmódra, több szempontot egyszerre figyelembe vevı elemzıképességre is szert tesznek.

2. A tárgy tematikája Az elméleti jellegő bevezetést követıen kronologikusan tárgyaljuk az európai diplomáciatörténet legfontosabb eseményeit, jelenségeit, és ahol szükséges, az egyes államok belsı változásainak, fontosabb jelenségeinek megismerésére is sort kerítünk. Különösebb súlypontokat képez az 1848-as forradalmak értékelése, a nemzetállamok kialakulásának folyamata (német és olasz), a nagyhatalmi szövetségi rendszerek kialakulásának és mőködésének oknyomozó bemutatása, és a kurzus végén az I. világháborúhoz vezetı okok, az esetleges alternatívák bemutatása, valamint a világháború lefolyásának (nem hadtörténeti szempontú) ismertetése.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Elıadás, amely azonban a hallgatók kérdéseinek, felvetéseinek megválaszolására is lehetıséget biztosít.

4. Követelmény Évközi ellenırzés: esetlegesen zárthelyi dolgozat leadása, továbbá idegen nyelvő egyetemes történeti szakmunka írásos magyar nyelvő összefoglalása. Félév végén: kollokvium írásban

5. Kötelezı irodalom Diószegi István: A hatalmi politika másfél százada. 1789-1939. Budapest, 1994. 89-264. Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 1998. Davies, Norman: Európa története. Budapest, 2000

6. Ajánlott irodalom Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében. 1848-1849. Budapest, 1970. Andrássy Gyula: Diplomácia és világháború. Budapest, 1920. 19. századi egyetemes történelem 1789-1890. Szerk.: Vadász Sándor. Budapest, 1988. Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek: gondolatok a nacionalizmus eredetérıl és elterjedésérıl. Budapest, 2006. Romsics Ignác: A trianoni békeszerzıdés. Budapest, 2001. Baumgart, Winfried: Vom europäischen Konzert zum Völkerbund. Friedensschlüsse und Friedenssicherung von Wien bis Versailles. Darmstadt, 1974. Johnson, Paul: A modern kor, a 20. század igazi arca, XX. századi Intézet, Budapest, 2000. Mcmillan, Margaret: Béketeremtık: az 1919-es párizsi békekonferencia. Budapest,

2005. Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Budapest, 1998.


A tantárgy neve:

EGYETEMES ÉS MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓDTÖRTÉNET (1500-1700) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja:

A tantárgy a magyar politika-, demográfia-, gazdaság- és társadalomtörténet alapozása után a különbözı társadalmi rendek és csoportok helyzetét, a politikában, a gazdaságban betöltött szerepét mutatja be, amely egyúttal útmutató a mai társadalmi kérdések jobb megértéséhez is.

2. A tárgy tematikája A feudáliskori társadalmi alá-fölé rendelési viszony rendszere; a fı-és köznemesség, armális nemesség, polgárság, jobbágyság és zsellérség, katonarétegek, papság és értelmiség gazdasági, anyagi helyzete, kultúrája; a különbözı csoportok társadalmi-érintkezési szokásai; a közösségek és egyének egymáshoz való viszonya, kötıdése, felelıssége, védettsége, illetve kiszolgáltatottsága; a társadalmi csoportok életvitele a bölcsıtıl a sírig, a család-, lakás-, étkezés-, öltözködés-, házasság-, temetés-, egészségügy-, gyermeknevelés-oktatás-, kert- és szórakozási kultúra különbözı megnyilvánulási formái; a modern történetírói irányzatok megismerése (mentalitás- és életmódtörténelem, mikrotörténetírás, nıtörténelem stb.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi és dolgozat leadása. Félév végén: gyakorlati jegy, aláírás)

5. Kötelezı irodalom A magyar mővelıdés története. III-IV. k. A kereszténység védıbástyája. Szerk.: Domanovszky Sándor., Budapest., é.n. Magyar mővelıdéstörténet. Szerk.: Kósa László. Budapest, 2000. Gyermek a kora újkori Magyarországon. Szerk.: Péter Katalin. Budapest, 1996. Bölcsıtıl a koporsóig. Szöveggyőjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Szerk.: Faragó Tamás. ÚMK, Budapest, 2005.

6. Ajánlott irodalom Idıvel paloták… Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk.: G. Etényi Nóra, Horn Ildikó. Budapest, 2005. „Minden doktorságot csak ebbıl késértek” Szemelvények orvosi kézikönyvekbıl. (Magyar hírmondó). Budapest, 1983. Radvánszky Béla: Magyar családélet- és háztartás a XVI. és a XVII. században. I-III. Budapest, é. n. (Reprint) Stirling János: Magyar reneszánsz kertmővészet a XVI-XVII. században. Budapest, 1996. Zimányi Vera, J. Újváry Zsuzsanna: „Mindenik jobbágyunknak mennyi gyermeke vagyon és azok hány esztendısek. Egy 17. századi uradalmi „népszámlálás” tanulságai. In: A Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére c. kötetbıl. Szerk.: Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Budapest, 2002.


A tantárgy neve:

MAGYAR ÉLETMÓDTÖRTÉNET (1700–1848 –1867) (GAZDASÁG-, ÉLETMÓD- ÉS

DEMOGRÁFIATÖRTÉNET) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A török uralom alóli felszabadító hadjáratok utáni rendi Magyarország Habsburg-ellenes harcát, majd a szatmári béke utáni beillesztését, illetve beilleszkedését a Habsburg Birodalomba mutatja be a kurzus. Az etnikai viszonyok XVIII. századi átrendezıdésével a XX. század egyik döntı, máig ható kérdésének, Trianonnak az alapjait világítja meg.

2. A tárgy tematikája A kurzus a török hódoltság alól felszabadult, és a XVIII. század folyamán a környezı népekkel (németek, horvátok, szlovákok, rutének, románok, szerbek) is megtelt Magyarország demográfiai viszonyait, etnikai változásait veszi alapul, felhasználva a nemesi és dikális összeírások, valamint az 1784–87-es népszámlálás adatait. A képzés tárgyalja a céhes ipar, az induló manufaktúrák, az infrastrukturális fejlıdés (pl. vasút, gızhajózás, folyószabályozás, csatornázás, árvízvédelem, közúti közlekedés fejlesztése) okozta gazdasági változásokat; az allódiális és úrbéri gazdálkodás rendszerét és sajátosan hazai viszonyait, valamint a jobbágykérdésben született Mária Terézia-féle szabályozást, majd a késıbbi elképzeléseket a jozefinista és a reformkori Magyarországon. A kurzus az 1848-as jobbágyfelszabadítás elemzésével ér véget.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi. Félév végén: kollokvium szóban.

5. Kötelezı irodalom Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus (XV–XVIII. század). A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Budapest, 1985. Dányi Dezsı–Dávid Zoltán: Az elsı magyarországi népszámlálás. 1784–1787. Budapest, 1960. Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. Honvári János. Budapest, 1997. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetébıl. Teleki Tudományos Intézet, Budapest, 1948. Szijártó M. István: A diéta a magyar rendek és az országgyőlés 1708–1792. Budapest, 2005.

6. Ajánlott irodalom

Szabó István: A nemesség és a parasztság osztályviszonyai a XVI–XVIII. században. In: Szabó István: Jobbágyok-parasztok. Budapest, 1976. Úriszék. XVI–XVIII. századi perszövegek. Szerk. Varga Endre. Budapest, 1958. Dávid Zoltán: Az 1715–20. évi összeírás. A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957.

A tantárgy neve:

MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓDTÖRTÉNETE (1848-1918) A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A szeminárium komplex módon, a társadalom- és kultúrtörténet-írás legújabb eredményeit felhasználva vizsgálja a pogárosodás és a modernizáció hatásait a mindennapok világában. A kurzus elsısorban az arisztokrácia, az úri középosztály és a kispolgárság életmódjának változásait, lakásviszonyait, tárgyi kultúráját, öltözködését, illemrendszerét, szabadidı eltöltési szokásait követi nyomon.

2. A tárgy tematikája Polgárosuló társadalom a dualizmus kori Magyarországon. Presztizsörzı arisztokrácia.

Átalakuló nemi szerepek, család és gyermek. Lakásviszonyok, lakáskultúra. Divat, étkezési szokások, a társas érintkezés alapszabályai. Szabadidı, üdülés, sport, életreform mozgalmak a századfordulón. Olvasási szokások, színházi kultúra, mozi. Az eltőnés rítusai: betegség – halál – gyász.

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlati

4. Követelmény Félév végén: Gyakorlai jegy

5. Kötelezı irodalom Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 2006.

Magyar mővelıdéstörténet. Szerk.: Kósa László. Budapest, 2006. 6. Ajánlott irodalom

Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeállította és bevezetı: Hanák Péter. MTA TTI, Budapest, 1992. A mővelt és udvarias ember. A társas viselkedés szabályai a magyar nyelvő életvezetési és illemtankönyvekben (1798-1935). Szerk.: Fábri Anna. Budapest, 2004.

F. Dózsa Katalin: Letőnt idık, eltőnt divatok 1867-1945. Budapest, 1989. Kósa László: Fürdıélet a Monarchiában. Holnap K., Budapest, 1999. Gajdó Tamás (szerk.): Magyar színháztörténet 1873-1920. Budapest, 2004.

Nık a modernizálódó magyar társadalomban. Szerk.: Gyáni Gábor – Nagy Beáta. Csokonai K., Debrecen, é. n.


SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK TANTÁRGYLEÍRÁSAI

A tantárgy neve:

A KÖZÉPKORI ÉS HUMANISTA IRODALOM TÖRTÉNETE A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Klasszika-filológia és Medievisztika Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2

A tantárgy elıfeltételei: latin nyelvismeret

1. A tárgy célja

Az elıadás célja, hogy a hallgatók vázlatosan megismerkedjenek a középkori és hu-manista latin irodalom egyes korszakainak sajátosságaival és jellemzıivel, valamint behatóbban a latin irodalomtörténet tényeivel a 16. századig, megalapozott ismereteket szerezzenek az irodalomtörténet módszertanáról és vizsgálati szempontjairól.

2. A tárgy tematikája Az elıadás kronológiai rendben, földrajzi megoszlás szerint, ill. mőfaji csoportosítás-ban ismerteti az európai középkori irodalom legfontosabb mőfajait és egyes darabjait. Súlyt helyez a szerzık képzettségének, korhoz ill. intézményhez kötöttségeinek, továbbá nyelvi jellemzıinek, valamint a mővek szerkezeti felépítésének és eszmetörténeti beágyazottságának bemutatására. A kurzus célja annak a folyamatnak a bemutatása, mely az antikvitás irodalmaitól azok újraéledéséig húzódik töretlen ívben. Nem mellékes cél a latin nyelvőségnek a népnyelvő (vulgáris: neolatin, német, angol) irodalmakkal való folytonos szembesítése annak bemutatása érdekében, milyen hatással volt a latinság a nemzeti kultúrák kifejlıdésére, köztük a magyarra, valamint az egyes mőfajok magyarországi képviselıinek ismertetése (levél- és történeti irodalom, értekezések, költészet stb.).


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi dolgozat. Félév végén: aláírás, gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom Burckhardt, J.: A reneszánsz Itáliában. Ford.: Elek A. (Képzımővészeti Zsebkönyvtár). Budapest, 1978. Delumeau, J.: Reneszánsz. (Európa Kultúrtörténete). Budapest, 1997. Fináczy Ernı: A középkori nevelés története. Budapest, 1926. (Reprint 1985.) Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. (A magyar irodalom keletkezése). Budapest, 2006. Redl K.: Az égi és a földi széprõl. Források a késõantik és a középkori esztétika tör-ténetéhez. Budapest, 1988.

6. Ajánlott irodalom Stanesco, M. – Zink, M.: A középkori regény története az európai irodalomban. Budapest, 2000. Szabics I.: A trubadúrok költészete. Budapest, 1995. Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Válogatta és sajtó alá rendezte Koltay-Kastner J.: A bevezetı tanulmányt írta Bán I. (Az irodalomelmélet klasszikusai 2.). Budapest, 1970.

Világirodalmi antológia. II. kötet: Középkor és renaissance. Szerk.: ifj. Horváth János–Kardos Tibor. Budapest, 1955. Dronke, P.: Medieval Latin and the rise of European love-lyric. Oxford, 1968. Kulin K.: A középkor újlatin nyelvû irodalmai. Budapest, 1996.


A tantárgy neve:

VALLÁSOSSÁG ÉS IDENTITÁS A BAROKK KORI MAGYARORSZÁGI NEMESSÉG ÉS

JOBBÁGYSÁG KÖRÉBEN A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A szeminárium keretében részletesen vizsgáljuk a Trienti Zsinat (1545–63) és a jozefinizmus (1780-as évek) közötti Magyarország nemességének, polgárságának és jobbágyságának vallásgyakorlatát.

2. A tárgy tematikája A szeminárium során elemezzük a különbözı csoportok megélt vallásosságának forrásait és formáit, külön kiemelve a Regnum Marianum-eszmét, a Szőz Mária-tisztelet török-ellenes vonatkozásait, Esterházy Pál nádor ez irányú munkásságát, a hazai és nemzetközi búcsújárást (kiemelten Csíksomlyó és Mariazell jelentıségét), a szenttisztelet barokk kori rétegeit, a laikus vallásos társulatok, valamint a licenciátus intézményének jelentıségét.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: zárthelyi és dolgozat leadása. Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A búcsújárás története és néprajza. Szent István Társulat, Budapest, 1994. Benedek Fidél OFM: Csíksomlyó (Tanulmányok). S. a. r. és bev.: Sas Péter. Kísérıtanulmány: Pap Leonárd OFM. Kolozsvár, 2000. Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában. Szerk.: Farbaky Péter–Serfızı Szabolcs–Prékopa Ágnes. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2004. Tüskés Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Budapest, 1993. Tüskés Gábor–Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Budapest, 2001.

6. Ajánlott irodalom Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 1–3. [1. Karácsony, húsvét, pünkösd. 2–3: a kalendárium ünnepei] Szeged, 1998. Erdélyi Zsuzsanna: „… Magyarországot a Máriára bízta.” Mária-énekek és imák az elmúlt századok népi imakönyveibıl. I–II. In: Új Írás 1990/5, 61–76; 1990/6, 10–36. Németh László: A Regnum Marianum állameszme. In: Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1940-41. 223–292. Sávai János: Missziók, mesterek, licenciátusok. (Documenta Missionaria II/I.) Szeged, 1997. Szilárdfy Zoltán: Ikonográfia-kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003.


A tantárgy neve:

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja Az Európai Unió történetének bemutatása, amellyel a mai politikai, gazdasági,

kulturális együttélés alapjait és fejlıdési lehetıségeit értik meg a hallgatók. 2. A tárgy tematikája

A kurzus áttekinti a Keresztény Európa és a törökellenes felszabadító háború gondolatának alakulását, valamint az európai gondolatiság megfogalmazását kezdve a megvalósult Unió fejlıdésének fıbb állomásait, rámutatva a fontosabb problémákra és a leglényegesebb válaszutakra. A kurzus ugyanakkor nem pusztán esemény- vagy eszmetörténeti szempontú, hanem tekintetbe veszi a térségben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változásokat is. Az 1950-es évekbeli Egyesült Európa-eszme alakulását (1951, majd a késıbbi formációkat), a jelenlegi tagok státusát elemzi. Kiemeli az EU növekvı szerepét a mindennapi életben.



5. Kötelezı irodalom Urwin, Derek W.: A közös Európa. Az európai integráció 1945-tıl napjainkig. Budapest, s.d. Leonard, Dick: Európai Unió. Történet, szervezet, mőködés. Budapest, Geomédia Szakkönyvek, 2002.

6. Ajánlott irodalom Botos Katalin-Kırösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Szent István Társulat. Budapest, 2004. Herman van der Wee: A lefékezett jólét. Újjáépítés, növekedés és struktúraváltás a világgazdaságban (1945-1980). Budapest, 1986.


A tantárgy neve:

XX. SZÁZADI EGYETEMES TÖRTÉNETI FORRÁSOK A DIPLOMÁCIA TÖRTÉNETÉB İL A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A forráselemzés során a hallgatók a válogatott dokumentumtárak szövegeinek elemzésével ismerik meg a diplomáciatörténeti források kezelésének és elemzésének módját és technikáját. A kurzus kiegészíti a nemzetközi kapcsolatok története címő kurzust, az ott elsajátított ismeretekre építve a forráskritika módszereit és eszközeit is elsajátítják.

2. A tárgy tematikája Az I. világháború kirobbantásának körülményei és diplomáciai üzenetei, forrásai; a háború alatti titkos békeszerzıdések; a Wilson-i békepontok; a versaillesi békerendszer dokumentumai, a kisebbségvédelmi szerzıdések; a két világháború közötti nemzetközi szerzıdések (Népszövetség, a Kisantant, Antikomintern Paktum stb.); a II. világháború diplomáciai dokumentumai (Ribbentrop-Molotov-paktum, Atlanti-Chatra, Casablancai konferencia, Jalta stb.); a háború utáni békeszerzıdések és a kisebbségvédelem; a szuperhatalmak kora és a legfontosabb szerzıdések; a gyarmati rendszer felbomlása és a függetlenné vált államok státusa; az európai integráció fıbb állomásai és dokumentumai.


4. Követelmény Évközi ellenırzés: (pl. zárthelyi, vagy dolgozat leadása, ill. egyéb sajátosan megszabott követelmények); Félév végén: (kollokvium szóban vagy írásban; gyakorlati jegy; aláírás)

5. Kötelezı irodalom Documents on British Foreign Policy C és D sorozata Documents of German Foreign Policy

6. Ajánlott irodalom München 1938 Diplomáciai és politikai dokumentumok [... összeáll., a bevezetıt írta és a jegyzeteket kész. Harsányi Iván, Jemnitz János, Székely Gábor Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 1998. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. Taylor, A. J. P.: A második világháború okai. Budapest, 1999. Kershaw, Jan: Hitler. Debrecen, 2003-2004.


A tantárgy neve:

A TERRORIZMUS GYÖKEREI ÉS ANATÓMIÁJA A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Történettudományi Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A történelmi elızményekre fókuszálva vizsgáljuk a nemzetközi terrorizmus gyökereit, a terrorizmus hatásait, a prevenció lehetıségeit, a felszámolás és szankcionálás lehetséges formáit.

2. A tárgy tematikája A biztonságpolitika, a hatalmi viszonyok és orientációs politikák 1945-öt követı változásai. A nemzetközi biztonságpolitikai intézmények története. A nemzetközi terrorizmus történelmi gyökerei. A terrorizmus hatásai, a prevenció formái és lehetıségei. A terrorizmus elméleti kérdései. A terrorizmus jogi dimenziói. A terrorizmus katonai aspektusai. A terrorizmus felszámolásának és szankcionálásának lehetséges formái. Terrorizmus a XXI. században.



5. Kötelezı irodalom A háborúk világtörténete. Budapest, 1964. A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk.: Király Béla, Veszprémi László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. Csikány Tamás, Az európai hadmővészet a harmincéves háborútól a XIX. század végéig. Budapest, 2001. Nagy képes millenniumi hadtörténet: 1000 év a hadak útján. Szerk.: Rácz Árpád, Budapest, 2000. A Hazáért 1848-2004. A magyar Honvédség múltja és jelene. Budapest, 2006.

6. Ajánlott irodalom Geoffrey Regan: Katonai katasztrófák, hadi baklövések. Pécs, 2005. HM HIM Hadtud. Könyvtár 108.105 Héjja István: Kónya József, Laczkó Mihály, Hadtudományi ismeretek. Egyetemi jegyzet, ZMNE Hadászati Tanszék, Budapest, 1998. Karen Farrington: Küzdelem a gyızelemért – Harc vízen, levegıben és a szárazföldön. Hajja és Fiai, Debrecen, 1999.


A tantárgy neve:

FELADATFEJLESZT İ TRÉNING A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A hallgatók felkészítése a tevékenységközpontú történelemoktatásra, valamint az írásbeli feladatkészítésre. A gyakorlat során a hallgatók megismerkednek a különbözı feladattípusok jellemzıivel és sajátosságaival, a feladatkészítés tartalmi, módszertani kritériumaival, valamint a javítási-értékelési útmutatók készítésével, használatával.

2. A tárgy tematikája • A tanulás és a tanítás elmélete • A képességfejlesztés különbözı formái és szintjei • A problémamegoldó gondolkodás • A feladatok jellemzıi és típusai • A feladatkészítés elmélete és gyakorlata • Feladattípusok • Az értékelés és validitás


4. Követelmény Évközi ellenırzés zárthelyi vagy dolgozat leadása. Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Szerk.: Falus Iván. NTK, Budapest, 2004. A pedagógusok pedagógiája. Szerk.: Nahalka István –Golnhofer Erzsébet. NTK, Budapest, 2001. Az iskolai tudás. Szerk. Csapó Benı. Budapest, 1988. Horváth Zsuzsanna – Lukács Judit: Kevesebb kudarc – több önbizalom. In: A kompetencia. Kihívások és értelmezések. (Szerk.: Demeter Kinga) Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006. 185-198. o. Einhorn Ágnes: A vizsgafeladat fejlesztésének folyamata és kritériumai. Új Pedagógiai Szemle, 2006/1. Kaposi – Száray – Szabó: Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez 9-12. NTK, Budapest, 2004. Írásbeli érettségi feladatsorok (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=266)

6. Ajánlott irodalom Nagy József: Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Szeged, 2007. Nagy József: A korrekt értékelés alapjai. Iskolakultúra. 2006/12. 83-98. Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben? NTK, Budapest, 2002. Bábosik István– Torgyik Judit: Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2007.


A tantárgy neve:

MÚZEUMPEDAGÓGIA A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

A hallgatók felkészítése az isolán kívüi tanításimunkára. Az egységes integráló gyakorlatorientált tanítási tanulási folyamatok bitosítására szükséges „tárgyi” források bevonása az ismerethordozók közé, így a tanulók nemcsak kiragadva ismerik meg a tárgyi emlékeket, hanem azok anyagi, szerkezeti, funkcionális szerepét is megtapasztalják.

2. A tárgy tematikája • A múzeumi foglalkozások céljai, feladatai • A múzeumi foglalkozások tervezése, szervezése • A múzeumi foglalkozások típusai • Sajátos oktatásszervezeti formák a múzeumban • A múzeumi foglalkozások jellemzıi • A múzeumi foglalkozások felhasználása a tanulók önálló ismeretszerzésében


4. Követelmény Évközi ellenırzés: múzeumpedagógiai foglalkozás tervének elkészítése Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom A tanári mesterség Gyakorlata (Tanárképzés és Tudomány) szerk.: Katona – Ládi – Széplaki – Szombatiné, Nemzeti Tankönyvkiadó, ELTE Tanítóképzı Kar, Budpest, 2003. Kesik Gabriella – Lovas Márta: Történeti játszóház, Múzeumi Közlemények, 1984. 2. szám Koncz Erzsébet – Szabolcs Ottó: Történelemtanytás és múzeum. Korona Kiadó, Budapest, 1995.

6. Ajánlott irodalom Lovas Márta: Módszertani alapelvek érvényesülse a Magyar Nemzeti Múzeum pedagógiai tevékenységében. Korona Kiadó, Budapest, 1993. Tóthné Lovas Márta: Aktivizáló formák a múzeumpedagógiai munkáan. Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Budapest, 1972. Gyapay Gábor: Történelemtanítás és múzeum. Budapest, 1972.


A tantárgy neve:

CSOPORTOS GYAKORLAT A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Heti óraszám: 2


1. A tárgy célja

Az iskolai gyakorlat általános célja, hogy a tanulók konkrét iskolai környezetbe kerülve további ismereteket és képességeket szerezzenek a tanulócsoportok és az egyes tanulók fejlesztése, az iskolai közösségeken belüli munka és a szakmai együttmőködés terén. Vezetıtanári segítség mellett tovább mélyítsék és a gyakorlatban alkalmazzák a tanári tervezımunkával és az óravezetéssel kapcsolatos ismereteiket, képességeiket.

2. A tárgy tematikája • A tanítás tervezése, helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv, óraterv készítése • Az új szemlélető: problémamegoldásra, forrásfeldolgozásra, tanulói

tevékenységekre épülı történelemtanítás • A tanulói tevékenységek szervezése • A tanulói teljesítmények mérése, értékelése • A pedagógus szerepe a tanórán és a tanórán kívül • Az önmővelés és az iskolai kooperáció különbözı szintjei

3. Elméleti vagy gyakorlati képzés-e? Gyakorlat

4. Követelmény Évközi ellenırzés: sajátosan megszabott követelmények, pl. tanmenetek, tanórák készítése. Félév végén: gyakorlati jegy.

5. Kötelezı irodalom Nemzeti Alaptanterv 1995., 2003. Különbözı iskolatípusokra vonatkozó kerettantervek Helyi tantervek Különbözı programcsomagok ismerete, pl. fejlesztı feladatok Miltényi Miklós: Játékos módszerek a történelemtanításban. Iskolakultúra, 1992/4. Hoffmann Rózsa: A tanár-diák kapcsolat változásai. Új pedagógiai Szemle, 2002. 07.08.

6. Ajánlott irodalom Egy-két középiskolai tankönyvcsalád, illetve érettségi feladatgyőjtemény ismerete

7. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága