Győrfi András demonstrátorSZE, MTK, BGÉKI,

Környezetmérnöki tanszék

Az emberi fül hangosságérzése tehát frekvenciafüggő, nem minden frekvencián egyformán érzékeny

Hogyan mérjünk, hogy az emberi fül érzékenységének feleljen meg?

Ehhez olyan mérőműszer kell, melynek azonos vagy nagyon hasonló tulajdonságai vannak, mint a fülünk hallásérzékelésének. Tehát szintén frekvenciafüggő hangosságot mér.

Az emberi hallás frekvencia függésének modellezésére az „A” súlyozószűrőt használják.

Az „A” súlyozószűrővel mért zajszintet A-hangnyomásszintnek nevezzük, és dBA-val jelöljük.

Olyan zajmérő műszert kell tervezni, amelyiknek azonos az átviteli karakterisztikája a fülünkével.

Mi az emberi fül átviteli karakterisztika függvénye? A phon-görbék!

A sok görbe közül ki kell választani egyet. Ez a 40-es phon-görbe. Miért?

10 dB légzés

20 dB suttogás

30 dB csendes vidék

40 dB csendes szoba

50 dB eső

60 dB beszéd

70 dB porszívó

80 dB átlagos gyári

zaj

90 dB fűnyíró

100 dB láncfűrész

110 dB rockzene

120 dB autórádió

130 dB fülhallgatóval hangos zene

140 dB légiriadó sziréna

160 dB hadi repülőgép

Egy adott időszakon belül különböző zajesemények fordulhatnak elő

Egy folytonosan működő zajforrás által kibocsátott hangteljesítmény is ingadozhat az időben.

A zajvédelemben az időben változó zaj jellemzésére az egyenértékű hangnyomásszintet használják, amely megközelíti az ember szubjektív zajmegítélését.

Definíció (MSZ ISO 1996-1:1995):Annak a folyamatos, állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T idő alatt, amely azonos a vizsgált, időben változó zaj effektív értékével

Egyenértékű hangnyomásszint (Leq):mekkora hangnyomásszintű állandó, tartós zaj fejt ki az emberi szervezetre azonos hatást, mint a minősítendő, időben változó zaj

t [sec]

Lp [dB]

LAeq

a teljes mérési időtartama LpAi a Ti időtartam alatt jellemző

hangnyomásszint

pAiL.

iT,Aeq TT

logL 1010 10110

iTT

Az egyenértékű hangnyomásszinten alapuló egyéb zajjellemzők

A magyar szabvány használja a megítélési szint (LAM) fogalmát, amelyet az egyenértékű hangnyomásszintből korrekciós faktorok segítségével származtat, amelyek figyelembe veszik a zaj esetleges impulzusjellegét és esetleges keskeny sávú komponenseit is.

Napi megítélési szintről, amelyet értelemszerűen 24 órára vonatkoztatunk, olymódon, hogy az esti átlagolt hangszintekhez 5 dB-t, és az éjszakai átlagolt hangszintekhez 10 dB-t hozzá kell adni.

NEM, illetve NEM MINDIG, nem minden körülmények között!

A „zajos” nem azt jelenti, hogy „nincs csend”, hanem azt, hogy az észlelt hangok kellemetlenek, valamilyen tevékenységünkben zavarnak bennünket.

Zajos lehet egy alig hallható hang is, ha az elvonja a figyelmünket a tanulástól, munkától vagy megzavarja az alvásunkat.

Például: a nekünk kedvező (gyakran igen nagy!) hangerővel hallgatjuk otthon a zenét, és amikor kikapcsoljuk, mert tanulnunk kell, akkor arra figyelünk fel, hogy a szomszédból áthallatszó zene miatt nem tudunk a tanulásra koncentrálni.

Pedig az áthallatszó zene esetleg 100 000-szer, egymilliószor kisebb intenzitású, mint a saját zenénk volt.

Persze, ez fordítva is igaz! Lehet, hogy mi is zavartuk a szomszédot, amikor hangosan hallgattuk a zenét.

Nem Zajról, zajosságról csak ott beszélünk, ahol ember

tartózkodik (vagy esetleg a természeti környezet más szempontból csendet, védelmet igényel), és csak akkor, amikor a gép hangja az ember tevékenységét zavar(hat)ja.

Például, ha benzinmotoros kapálógéppel a szőlőskertben dolgozunk (és közel-távol nincs szomszéd), akkor nem okozunk környezeti zajt, de

ha a lényegesen csendesebb villanymotoros fűnyíróval az otthoni kertben vasárnap délután vágjuk a füvet, és ez a szomszéd pihenését zavarja, akkor már zajt okozunk.

NEM Vannak olyan erős hangok, amelyek

már tőlünk függetlenül veszélyesek. Károsíthatják az egészségünket, például vérkeringési zavarokat, magas vérnyomást, gyomorpanaszokat, sőt halláscsökkenést okozhatnak.

De már az ennél kevésbé zajos környezetben is észrevehető, hogy a zaj az akaratunktól függetlenül is hat ránk.