Zárt radioaktív anyagokkal történő munkavégzés szabályai.

Sugárvédelem röntgenmunkahelyeken

Lajos Máté

lajos.mate@osski.hu

Országos Közegészségügyi Központ (OKK)

Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Kutató Igazgatóság (OSSKI)

OSSKI

Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam

2016. október 12.

16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 5. számú melléklet

• Mire kell alapozni a munkahelyi sugárvédelmet? – a sugárzás természetének és a sugárterhelés mértékének

ismeretére

– a dóziskorlátok megtartására és a sugárvédelem optimálására

• Az engedélyesnek minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók szabályos sugárterhelése és a potenciális sugárterhelés kockázata az ésszerűen elérhető legkisebb legyen. – ALARA-elv

2

A MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM ALAPVETŐ ELŐÍRÁSAI

487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó

engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről

• A munkahelyen létre kell hozni a sugárvédelem helyi szervezetét

• Össze kell állítani a sugárvédelem helyi szabályzatát (MSSZ)

• El kell végezni a munkavállalók besorolását (A vagy B)

(A: ha > 6 mSv/év, B: egyébként)

• A munkahelyen ki kell jelölni az ellenőrzött és a felügyelt

területeket. (ellenőrzött: ha > 1mSv/év effektív dózis, felügyelt:

egyébként) 3

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet

53. § (1) Az OAH engedélye szükséges

• 1. a radioaktív anyag alkalmazásához,

• 2. az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés üzemeltetéséhez,

• 3. ionizáló sugárzást létrehozó berendezés gyártásához, forgalomba hozatalához

Ionizáló sugárzást létrehozó berendezés üzemeltetése:

• az ilyen berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása,

• továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása

4

487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet

Radioaktív anyag alkalmazása:

• a radioaktív anyag birtoklása, előállítása, termelése, feldolgozása, kezelése, tárolása, felhasználása, átadása,

• forgalomba hozatala és forgalmazása, szállításra való előkészítése, valamint

• radioaktív anyagot tartalmazó ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés birtoklása, üzembe helyezése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása,

• továbbá az üzemeltetésnek helyt adó létesítmény létesítése, üzemeltetése, karbantartása vagy karbantartatása

• (a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tároló létesítmények üzemeltetéséhez tartozó rendszerek és rendszerelemek és a radioaktív hulladékok radioaktívhulladék-tárolóban történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek kivételével)

5

AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS MUNKAHELYI FELHASZNÁLÁSA,

SUGÁRFORRÁSOK

RADIOAKTÍV ANYAG

jogi értelemben: az anyag aktivitása és aktivitás-koncentrációja mentességi szint fölötti (487/2015. Korm.

Rendelet, 1. sz. melléklet)

Felhasználása: pl. ZÁRT SUGÁRFORRÁSKÉNT

Zártság: a kialakítás a felhasználni kívánt sugárzást átengedi, de a radioaktív anyagot nem. Csak a sugárzás lép ki!

IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST ELŐÁLLÍTÓ BERENDEZÉS Pl.: röntgenberendezések, de ide tartoznak a sugárforrást tartalmazó

berendezések is

6

ZÁRT SUGÁRFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

• Zártság: a radioaktív anyag nem kerülhet a környezetbe. A zártság ellenőrzése (felületi szennyezettség-mérés, dörzsmintavétel)

• Kísérő dokumentáció: magyar nyelvű műbizonylat, hatósági bizonyítvány (OAH)

• Nyilvántartás: 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről,

valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról

• RADIUM program (leltár jelentések) http://www.iki.kfki.hu/radsec/knyt/download_hu.shtml

De a papír alapú helyi nyilvántartás praktikus.

• Szolgálati idő (általában 15 év), utána felhasználási idő a felhasználási idő meghosszabbítása (2*5 év)

7

SUGÁRFORRÁSOK TÁROLÁSA

• TÁROLÓ ESZKÖZ: munkatartó (egyben szállító, tároló)

• TÁROLÁS: engedélyezett tárolóhelyen

• TÁROLÁS RADIOGRÁFIAI LABORATÓRIUMBAN

→ Önálló izotóptároló helyiségben,

→ A felvételező helyiségben:

kerítéssel elzárt helyen,

padlózatban kialakított „kútban”

• DÓZISTELJESÍTMÉNY HATÁRÉRTÉKEK

A tárolóhely külső felszínén: ≤ 7.5 μSv/h

A tároló helyiségen belül: ≤ 200 μSv/h

8

Zárt sugárforrások ipari alkalmazásának lehetőségei

Detektor

Vizsgálandó anyag

Sugárforrás

Sűrűségmérés Vastagságmérés Szintjelzés

9

Vastagságmérés

10

11

Elemösszetétel vizsgálat folyamatellenőrzés, -irányítás

Talajsűrűség mérés

• A burkolat sűrűségmérése

Cs-137 (370 MBq)

• A nedvességtartalom mérése

Am-241-Be(9) (1,85 GBq)

12

Talajsűrűség mérés

13

Ipari radiográfia

14

Munkatartó:

• Olyan, a felhasználási körülményeknek megfelelően kialakított sugárforrás tartó, amellyel a berendezés mérő (besugárzó) helyzete, valamint a sugárforrás tároló helyzete előállítható,

• MSZ ISO 7205:2002 Telepített ipari izotópos berendezések kialakítására és prototípusok ellenőrzésére vonatkozó gyártmány-szabvány

• MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken

• 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról

• 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről

FELVÉTELKÉSZÍTŐ ESZKÖZ – DEFEKTOSZKÓP A sugárforrás kivezérlés közben

15

Alkalmi gamma

radiográfiai munkaterület 16

16

MSZ 14349:1999 Sugárzás elleni védelem gamma-radiográfiai munkahelyeken

• Gamma-radiográfiai tevékenység során csak olyan sugárzást kibocsátó vagy sugárzás elleni védőeszköz használható amely sugárvédelmi minősítő okirat formájában típusengedélyt kapott.

• Felvételkészítéshez kizárólag önárnyékoló vagy távvezérlésű eszköz használható

• A minősítéshez használt sugárforrástól eltérőt illetve nagyobb aktivitásút használni nem szabad

• A munkaterület határát úgy kell kijelölni, hogy a felvételkészítés alatt sehol ne lépje túl a dózisteljesítmény a 20 µSv/h-át

• A felvételkészítés után a sugárforrásnak a tárolóhelyzetbe történő visszakerülését sugárvédelmi mérőműszerrel kell ellenőrizni

17

18

Külső sugárzás elleni védelem

• Idővédelem !

• Távolságvédelem !

• Sugárelnyelő rétegek alkalmazása !

Leghatékonyabb sugárvédelem:

a fenti három módszer együttes alkalmazása, egymással kombinálva.

19

Idővédelem

Dózisteljesitmény x idő = Elnyelt dózis

Pl.: 10 mGy/h X idő = Elnyelt dózis

1 óra : 10 mGy

2 óra : 20 mGy

Az elnyelt dózis a sugárzási térben eltöltött idővel egyenesen arányos. !

A sugárzási időt csökkenteni kell!

Felkészülés: • munkafolyamatok átgondolása, • szükséges eszközök előkészítése; • begyakorlás (inaktív körülmények között); • létszám korlátozás, dózismegosztás; • tartózkodási idő korlátozása.

20

Távolságvédelem

Pontszerű sugárforrások esetén a kialakuló

sugárzási tér dózisteljesítménye a

sugárforrástól mért távolság négyzetével

arányosan csökken.

1 m-re 100 mSv/h

d=1 m

2 m távolságban 25 mSv/h

3 m távolságban 11 mSv/h

21

Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások

• A radioaktív készítményeket, sugárforrásokat, üvegcséket csak fogókkal, csipeszekkel szabad megfogni, kézzel soha

• A nagyon kis távolságok a különben közepes aktivitású sugárforrást is veszélyessé tehetik

22

• A nukleáris medicina aktív pácienseit természetesen kísérni, pozícionálni kell. Mialatt a páciens érdekeinek elsőbbséget biztosítunk, aközben törekedni kell a minél nagyobb távolság tartására, különösen a várakozó aktív páciensektől.

Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások

23

• Az alfa-sugárzás ellen a távolságvédelem is elegendő. Az alfa-részecskék hatótávolsága levegőben nem éri el a 10 cm-t. !

• A 250 keV-nél nagyobb energiájú béta-részecskék a tiszta látás távolságából elérhetik a szemet, ezért ellenük védőréteg árnyékolással védekezni kell. Árnyékoló anyagként az átlátszó, alacsony rendszámú anyagok az optimálisak. 1 cm vastag plexi lap még a radioaktív bomlásban keletkező, legnagyobb energiájú béta-részecskéket is elnyeli.

• Gamma-sugárzás intenzitása a távolsággal négyzetesen csökken, de nagy távolságokra (több méter) is hat. Távolságvédelem nem mindig elég, árnyékoló réteg kell.

Távolságvédelemmel kapcsolatos előírások

24

• A sugárforrás és a védeni kívánt személy közzé helyezett, megfelelően kiválasztott anyagból, méretezett sugárvédelmi falak, rétegek, vértek

• alfa sugárzás: néhány cm-es távolság;

• béta sugárzás: kis rendszámú anyagok (víz, plexi, üveg, alumínium);

• röntgen, gamma sugárzás: nagy rendszámú anyagok (tipikusan ólom, wolfram, urán, beton, tégla, barit)

• neutron sugárzás: lassításhoz sok hidrogént tartalmazó anyagok (víz, paraffin), elnyeléshez: bór, kadmium.

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása

25

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása

26

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása

Orvosi területen (pl: röntgendiagnosztika): ólomgumiköpeny hatékony védelmet nyújt.

• Védőkesztyű

• Árnyékolt fecskendő

• Ólomgumi köpeny

• Abszorbens réteg

• Védőszemüveg

• Pajzsmirigyvédő

gallér

27

Orvosi izotóplaboratóriumokban alkalmazott

árnyékolások

1.) Munkatálca, ólomüveg-ablakkal 2.) Tc-99m izotópgenerátor

ólomtéglák között 3.) fém-fecskendő 4.) ólom üvegcse

28

Sugárelnyelő rétegek alkalmazása

Ipari területen (pl: Co-60, Cs-137, Ir-192 források): • a nagy energiájú gamma-fotonokat nehéz árnyékolni. • ahol szükséges: forró fülkék • Az árnyékolás anyaga beton, vastag vasrétegek, ólomrétegek

RÖNTGENSUGÁRZÁSRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI MEGJEGYZÉSEK

• Röntgensugárzás csak addig lép fel, ameddig a röntgencsőre nagyfeszültség van kapcsolva !

• A felvétel vagy átvilágítás befejezése után a sugárzás azonnal megszűnik

• A röntgencsőben sem a katód sem az anód nem válik sugárzóvá

• Sem a röntgensugárzás, sem a gamma-sugárzás nem halmozódik fel az anyagban

29

Ipari röntgenek

Ipari röntgenek

• Durvaszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Ipari radiográfiai röntgenberendezés – Zárt sugárzási terű gyártmány(minőség)-ellenőrző

röntgenberendezés

• Finomszerkezet vizsgáló röntgenberendezés – Röntgendiffraktométer

• Csomagvizsgáló, valamint egyéb biztonságtecnikai röntgenberendezés

• Ipari technológiai, mérés-, illetve szabályozástechnikai felhasználású röntgenberendezés

30

Gyártmány (minőség)-ellenőrző röntgenberendezés

Csőáram: 0,9 -2 mA Csőfeszültség: 30-80 kV Árnyékolás: ólom

31

Röntgen-fluoreszcens anyagvizsgáló kéziműszer

• Csőáram: 0,05 -1 mA

• Csőfeszültség: 20-50 kV

32

Csomagvizsgáló röntgenberendezés

• Csőáram: 1 -2 mA

• Csőfeszültség: 100-200 kV

• Kisállat???

33

Mentesítés - 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet

34

52. § (1) Az OAH mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezést, ha

a) az 5 kV-nál nagyobb feszültséggel üzemelő villamos alkatrészeket tartalmaz,

b) a berendezés normál üzemelési körülmények között a hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a környezeti-dózisegyenértékteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb, és

c) olyan biztonsági berendezésekkel látták el, mely azonnal megszakítja a berendezés üzemét, ha a sugárzási teréhez vagy ahhoz az alkatrészhez próbál hozzáférni a felhasználó, amely ionizáló sugárzást bocsát ki.

Mentesítés - 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet

35

52. § (2) Az OAH a bejelentési kötelezettség fenntartásával mentesítheti az e rendeletben szereplő sugárvédelmi hatósági felügyelet alól azt a radioaktív anyagot tartalmazó, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés típust

a) a radioaktív anyagot zárt sugárforrás formájában tartalmazza, amely hatékonyan megakadályozza a radioaktív anyaggal történő közvetlen érintkezést és az anyag kijutását a környezetbe, és

b) normál üzemelési körülmények között a berendezés bármely hozzáférhető felszínétől mért 0,1 m távolságban a dózisteljesítmény 1 µSv/h-nál nem nagyobb.

(3) A mentesített berendezések listáját az OAH a honlapján közzéteszi.

Röntgenberendezések mentesítéséhez az OSSKI által 2015-ig vizsgált követelmények

Jelszavas védelem

Kulcsos kapcsoló

Kényszerkapcsolat

Figyelmeztető lámpa

Vészleállító „STOP” gomb

0,1m –re < 1μSv/h

Magyar nyelvű használati útmutató

Technikai specifikáció

36

A természetes és mesterséges sugárterhelés szintjei

37

Magyarországon 3,1 mSv/év természetes sugárzás átlaga !

Sugárveszélyes munkahelyek hazánkban

38

Orvosi célú alkalmazások • Röntgen felvételek (CT felvételek)

1 főre eső éves sugárterhelés súlyozott világátlaga 0,3 mSv effektív dózis 0,03 – 8 mSv/alkalom • Röntgenterápia (sugárterápia) • Izotópdiagnosztikai vizsgálatok 1 főre eső éves sugárterhelés világátlaga 0,03 mSv külső besugárzások ( 5 millió ember/év) • Izotópterápiás kezelések 1 főre jutó éves sugárterhelés világátlaga 0,002 mSv beadott aktivitás néhány GBq/alkalom 31/2001 EüM r. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről

39

Orvosi munkahelyek törvények, rendeletek, szabványok

• 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról • 487/2015. (XII. 30.) Korm. Rendelet • 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet - az egészségügyi

szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről

• 16/2006. (III. 27.) EüM rendelet – orvostechnikai eszközökről

• MSZ 824:1999 – Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi

röntgenmunkahelyeken

https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso

40

Diagnosztikai röntgenberendezések használati csőfeszültség- tartományai

• Mammográf 25…40 kV

• Intraorális rtg. 60…70 kV

• Fogászati panoráma 60…90 kV

• Fogászati CT 80…120 kV

• Felvételi rtg. 40…150 kV

• Átvilágító rtg. 60…111 kV

• CT 80…140 kV

• Terápiás rtg. 20…250 kV

41

Fogászati röntgenmunkahelyek

42

Intraorális Panoráma

Fogászat

Effektív dózis (µSv)

Intraorális 4-8

Panoráma 15-25

43

Felvételi röntgenmunkahelyek

44

Felvételi és átvilágító röntgenberendezés: 40…150 kV. Védett hely: a röntgenhelyiségből árnyékoló fallal leválasztott, vele egy légterű, vagy külön vezérlő.

Felvételi és átvilágító röntgenmunkahelyek

C-íves sebészeti képerősítő

45

46

1 – 5 μSv/h

2 – 10 μSv/h

0,5 – 2,5 μSv/h

A személyzet sugárvédelme Egyéni védőeszközök

47

Pb védő-szemüveg

Pajzsmirigy védelem Függesztett ólomgumi

szalagok

Sugárvédő ruhák, kiegészítők

48

• Elülső védelem, tépőzáras, hátul keresztpánttal

• Felpatentolható öves rögzítés

• Hátul a vese környékét védő pánt

• Körkörös védelem

Sugárvédő ruhák, kiegészítők

49

• Ovárium és gonádvédők

• Pajzsmirigy- védelem

• Védő- szemüvegek

Lineáris gyorsító munkahelyek

50

• Választható foton energiák: 6 MV, 10MV és 15 MV

• Maximális dózisteljesítmény: 6 Gy/perc az izocentrumban

• Sugárárnyékolás: labirintussal, fotonok energiája a szóródással csökken.

Lineáris gyorsító munkahelyek

51

• MV-os mezőellenőrző képalkotás: a gyorsító MV-os sugárzásával és a gantrybe visszahúzható, robotkarral mozgatott elektronikus portál képalkotó eszközzel történik. • kV-os képalkotás: Sugárforrás és képalkotás: a gantryre szerelt CBCT-vel történik (40-140 kV)

52

Összefoglaló kérdések

1. Mi a sugárvédelem 3 alapelve? 2. Hogyan védekezünk külső sugárforrások ellen? 3. Hogyan mentesítünk egy ionizáló sugárzást kibocsátó

berendezést, ha nem tartalmaz radioaktív sugárforrás? És ha tartalmaz?

4. Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie egy zárt sugárforrásnak?

5. Mi az ellenőrzött és felügyelt terület közötti különbség? 6. Milyen besorolásúak lehetnek a sugaras munkavállalók?

Mi a besorolás alapja? 7. Sorolja fel az ipari alkalmazások néhány fajtáját!

Melyikben alkalmaznak radioaktív sugárforrást? 8. Sorolja fel az orvosi alkalmazások néhány fajtáját! Hol

alkalmaznak radioaktív sugárforrást? 9. Milyen orvosi sugárárnyékoló eszközöket ismer?

Köszönöm a figyelmet!