Előszó

Ez az írás (könyv, segédanyag, gyújtós, – döntse el a Kedves Tanuló, mire akarja

használni) a zeneelmélet ingoványos talaján próbálja elvezetni az Olvasót. Ez a tankönyv

inkább a gitárosoknak készült, nekik nyújt ahhoz alapokat, melyek tudásával tudni fognak

kottát olvasni, ismerni fogják a különböző dúr- és mollhangsorokat, illetve betekintést

nyerhetnek, igaz, csak nagyon alap szinten, az akkordok és az összhangzattan világába.

Nagyon remélem, hogy sok örömet fog okozni Neked ez a sok oldal, és bízom benne, hogy

sok hasznos újdonság lesz benne Számodra!

Üdvözlettel

Budapest. 2000. május 16.

2

1. ABC-s nevek

1. Violinkulcsban

kis g, a, h egyvonalas c, d, e, f, g, a, h kétvonalas c, d, e, f, g, a, h

háromvonalas c

2. Basszuskulcsban

nagy c, d, e, f, g, a, h kis c, d, e, f, g, a, h egyvonalas c, d, e

Ebből következik:

- A basszuskulcsban mélyebb hangtartományon lehet kottázni, mint a

violinkulcsban

- A szakaszjelzők (hangmagasság szerinti sorrendben: szubkontra,

kontra, nagy, kis, egyvonalas, kétvonalas, háromvonalas, négyvonalas)

arra szolgálnak, hogy elkerüljük a többértelműséget (pl.: ha simán csak

egy f hangra kérdeznénk rá, többet is mutathatnánk a kottában). Ez

hasonló, mint nálunk a vezetéknév, hiszen pl. egy osztályban sok Péter

lehet, de csak egy Kovács Péter van.

A gitáron az E6-os húr kis e-n, az A5-es húr kis a-n, a D4-es húr egyvonalas d-n, a G3-as

húr egyvonalas g-n, a H2-es húr egyvonalas h-n és az E1-es húr kétvonalas e-n szólal meg.

g a h C D E F G A H C D E F G A H C

C D E F G A H c d e f g a h C D E

3

2. A törzshangsor

A mai hangrendszerünk a hét törzshangon: c, d, e, f, g, a, h alapszik. A törzshangok

összessége a törzshangnem = C-dúr hangnem. A törzshangoknak magasság szerint rendezett

sora a törzshangsor = C-dúr hangsor.

C-dúr

A C-dúr hangsornak (úgyszintén az összes többi hangsornak) egyes hangjait a hangsor

(skála) fokai-nak nevezzük. Minden egyes foknak megvan a maga sorszáma, pl. C-dúrban c

az I. fok, d a II. fok, e a III. fok, és így tovább. Az I. fokot toniká-nak (T), az V. fokot

domináns-nak (D), a IV. fokot szubdomináns-nak (alsódominánsnak) (SD) nevezzük. Ezek

(tonika, domináns, szubdomináns) a hangsor főhangjai. Pl.: C-dúr hangsorban a c a tonika, f a

szubdomináns, g a domináns. Nem főhang, de igen fontos a VII. fok, melyet – mert fölfelé

kívánkozik, fölfelé „vezet” – vezetőhang-nak nevezünk. Pl. C-dúr vezetőhangja h.

Ha kicsit közelebbről megvizsgáljuk azokat a hangmagasságbeli különbségeket, melyekben

a C-dúr hangsor két-két szomszédos hangja egymástól eltér, azt találjuk, hogy ezek a

különbségek nem egyenlők, hol nagyobbak, hol kisebbek. A nagyobbak neve egészhang (pl. c

és d között), a kisebbek neve félhang (pl. e és f között).

Az egész- és félhangok bizonyos meghatározott sorrendben követik egymást a C-dúr

hangsorban, éspedig a tonikától kezdve két egészhangra következik egy fél, majd erre három

egészhang, és erre ismét egy fél.

c d e f g a h C

1 1 1/2 1 1 1 1/2

Az egész és félhangoknak eme sorrendje adja meg a törzshangsornak a dúrjelleget. Ugyanez

a sorrend jellemző tehát az összes dúrskálára, ezért ezek képzéséhez mintául fog szolgálni.

c d e f g a h

I. II. III. IV. V. VI. VII.

T SD D vezetőhang

4

3. A #-es és b-s dúrhangsorok képzése a törzshangsorból

1. Keresztes (#) dúrok képzése

Minden dúrból úgy származtathatunk ennek dominánsán kezdődő új dúrt, hogy az új

kiindulási ponttól számított hetedik hangot felemeljük. Pl.:

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor; 0#)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(G-dúr hangsor; 1 #) g a h C D E Fisz G

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(D-dúr hangsor; 2 #) d e fisz g a h Cisz D

1 1 1/2 1 1 1 1/2

És így tovább…

A hangsorok azon egymásutánját, melyben a keresztek száma növekszik, illetve melyben

minden tonika az előtte lévő tonikának a dominánsa, felsődomináns irány-nak nevezzük. Az

ellenkező irányt, melyben minden tonika az előzőnek a szubdominánsa (alsódominánsa),

szubdomináns (alsódomináns) irány-nak nevezzük (ekkor a keresztek száma csökken).

A dúr-tonikák a felsődomináns irányban, pl. C-dúrral kezdve a következők: C, G, D, A, E,

H, Fisz, Cisz, stb.

A dúr-tonikák az alsódomináns irányban, pl. Cisz-dúrral kezdve a következők: Cisz, Fisz, H,

E, A, D, G, C.

Az egymás után következő felemelt hangok: fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz, stb.

5

2. Bé-s (b) dúrok képzése

Ha a szubdomináns irányban C-dúron túl származtatunk új dúrskálákat, az úgynvezett bé-s

skálákhoz jutunk.

Minden dúrból úgy származtathatunk ennek szubdominánsán kezdődő új dúrt, hogy az új

kiindulási ponttól számított negyedik hangot mélyítjük. Pl.:

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor; 0b)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(F-dúr hangsor; 1b) f g a Bé C D E F

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(Bé-dúr hangsor; 2b) bé C D Esz F G A Bé

1 1 1/2 1 1 1 1/2

És így tovább…

Az egymás után következő mélyített hangok: bé, esz, asz, desz, gesz, cesz, fesz, stb.

3. Keresztes (#) és bé-s (b) dúrskálák 7#, 7b-ig

a, Keresztes dúrok:

G-dúr; 1#

D-dúr; 2#

g a h C D E Fisz

d e fisz g a h Cisz

6

A-dúr; 3#

E-dúr; 4#

H-dúr; 5#

Fisz-dúr; 6#

Cisz-dúr; 7#

b, Bé-s dúrok:

F-dúr; 1b

a h Cisz D E Fisz Gisz

e fisz gisz a h Cisz Disz

h Cisz Disz E Fisz Gisz Aisz

fisz gisz aisz h Cisz Disz Eisz

cisz disz eisz fisz gisz aisz hisz

f g a bé C D E

7

Bé-dúr; 2b

Esz-dúr; 3b

Asz-dúr; 4b

Desz-dúr; 5b

Gesz-dúr; 6b

Cesz-dúr; 7b

Trükkök:

A keresztes dúroknál az utolsó kereszt (az előjegyzésben sorrendben az utolsó kereszt)

mutatja meg a hangsor vezetőhangját.

A bé-s dúroknál az utolsó előtti b (az előjegyzésben sorrendben az utolsó előtti b) mutatja

meg a hangsor kezdőhangját (tonikáját).

bé C D Esz F G A

esz f g asz bé C D

asz bé C Desz Esz F G

desz esz f gesz asz bé C

gesz asz bé Cesz Desz Esz F

cesz desz esz fesz gesz asz bé

8

4. Mollhangsorok

1. Mollhangsorok képzése a dúrhangsorokból

a, Azonos alapú képzés

Azonos alapú képzésen azt értjük, hogy az adott dúrhangsornak és a belőle képzett

mollhangsornak a tonikája (és a többi főhangja, illetve vezetőhangja) megegyezik. Az ily

módon származtatott hangsornak már nincs dúrjellege, hiszen az egész- és félhangok nem

mutatják a dúr skálára vonatkozó elrendezettséget. Pl.:

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

c d esz f g asz h C (c-moll hangsor)

1 1/2 1 1 1/2 1 1/2 1/2

(itt másfél hang távolság van a két szomszédos hang között)

Tehát: Egy dúrhangsorból azonos alapon úgy képezhetünk mollhangsort, hogy az eredeti

dúrhangsor III. és VI. fokát mélyítjük. A két hangsor főhangjai és vezetőhangjai

megegyeznek.

Így egy harmonikus mollhangsort kaptunk (a mollhangsorok fajtáiról majd a későbbiekben

több szó lesz). Ezt a képzési módszert ritkán alkalmazzák.

b, Párhuzamos alapú képzés

Ha a C-dúr skálát a hangon kezdjük és ezen új kiindulási ponttól számított hetedik hangot

felemeljük (esetünkben a g-t), a hangsor így alakul: a, h, C, D, E, F, Gisz, A. Az ily módon

származtatott hangsornak sincs dúrjellege, hiszen az egész- és félhangok nem mutatják a dúr

skálára vonatkozó elrendezettséget. Íme:

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(a-moll hangsor) a h C D E F Gisz A

1 1/2 1 1 1/2 1 1/2 1/2

(itt másfél hang távolság van a két szomszédos hang között)

9

Így ugyancsak egy harmonikus mollhangsort kaptunk. Ezt a képzési módszert sokkal

gyakrabban alkalmazzák, mint az azonos alapú képzési módszert.

Tehát minden dúrhangsornak van egy párhuzamos moll-párja, ugyanazon előjegyzéssel, és

az előjegyzéstől függetlenül felemelt VII. fokkal. Így pl. E-dúrnak a moll-párja cisz-moll,

előjegyzése ugyanaz, mint az E-dúré (4#), a VII. foka (vezetőhangja) pedig h helyett hisz.

2. Mollhangsorok fajtái

a, Természetes mollhangsor

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(a-moll hangsor) a h C D E F G A

1 1/2 1 1 1/2 1 1

Tehát egy hang sem módosult. Ezt a fajta hangsort már ritkán alkalmazzák.

b, Harmonikus mollhangsor

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(a-moll hangsor) a h C D E F Gisz A

1 1/2 1 1 1/2 1 1/2 1/2

Tehát (mint előbb láttuk), az új hangsor VII. fokát felemeltük. Ez az általánosan elfogadott,

és legtöbbet használt mollhangsor (így akkor is harmonikus mollhangsorról beszélünk, ha

külön nem jelezzük azt, hogy milyen mollhangsorról van szó). Azért volt szükség a VII. fok

felemelésére, hogy ezáltal a vezetőhang és az alaphang között félhang távolság legyen (úgy,

mint a dúrhangsornál).

10

c, Dallamos mollhangsor

T SD D

c d e f g a h C (C-dúr hangsor)

1 1 1/2 1 1 1 1/2

T SD D

(a-moll hangsor) a h C D E Fisz Gisz A

1 1/2 1 1 1 1 1/2

Itt a VII. fokon kívül a VI. fokot is megemeltük. Ezt a hangsort a zeneszerzők azért szeretik,

mert csak egy hangban tér el az ezzel a hangsorral azonos tonikájú A-dúr hangsortól (a, h,

Cisz, D, E, Fisz, Gisz, A), így „majdnem” olyan, mintha egy dúr hangsorral lenne dolgunk.

Fontos tudni, hogy a lefelé haladó dallamos mollskála ugyanazon hangokból áll, mint a

természetes mollhangsor. Pl.: a-moll dallamos mollhangsora fölfele: a, h, C, D, E, Fisz, Gisz,

A; lefele: A, G, F, E, D, C, h, a.

3. Keresztes (#) és bé-s (b) mollskálák 7#, 7b-ig

a, Keresztes mollskálák és az a-mollhangsor

I. Természetes mollhangsorok

a-moll

e-moll

h-moll

fisz-moll

a h C D E F G

e fisz g a h C D

h Cisz D E Fisz G A

fisz gisz a h Cisz D E

11

II. Harmonikus mollhangsorok

cisz-moll

gisz-moll

disz-moll

aisz-moll

a-moll

e-moll

h-moll

fisz-moll

a h C D E F Gisz

e fisz g a h C Disz

h Cisz D E Fisz G Aisz

fisz gisz a h Cisz D Eisz

cisz disz e fisz gisz a h

gisz aisz h cisz disz e fisz

disz eisz fisz gisz aisz h cisz

aisz hisz Cisz Disz Eisz Fisz Gisz

12

Megjegyzés: kettős kereszt A kettős keresztet akkor alkalmazzuk, ha egy

korábban már felemelt hangot kell még egyszer megemelnünk. Példánkban: f, fisz, fiszisz.

III. Dallamos mollhangsorok

cisz-moll

gisz-moll

disz-moll

aisz-moll

a-moll

e-moll

h-moll

fisz-moll

a h C D E Fisz Gisz

e fisz g a h Cisz Disz

h Cisz D E Fisz Gisz Aisz

fisz gisz a h Cisz Disz Eisz

cisz disz e fisz gisz a hisz

gisz aisz h cisz disz e fiszisz

disz eisz fisz gisz aisz h ciszisz

aisz hisz Cisz Disz Eisz Fisz Giszisz

13

b, Bé-s mollskálák

I. Természetes mollhangsorok

cisz-moll

gisz-moll

disz-moll

aisz-moll

d-moll

g-moll

c-moll

f-moll

cisz disz e fisz gisz aisz hisz

gisz aisz h cisz disz eisz fiszisz

disz eisz fisz gisz aisz hisz ciszisz

aisz hisz Cisz Disz Eisz Fiszisz Giszisz

d e f g a bé C

g a bé C D Esz F

c d esz f g asz bé

f g asz bé C Desz Esz

14

II. Harmonikus mollhangsorok

bé-moll

esz-moll

asz-moll

g-moll

c-moll

f-moll

bé-moll

asz-moll

esz-moll

d-moll d e f g a bé Cisz

g a bé C D Esz Fisz

c d esz f g asz h

f g asz bé C Desz E

bé C Desz Esz F Gesz Asz

bé C Desz Esz F Gesz A

esz f gesz asz bé Cesz Desz

esz f gesz asz bé Cesz D

asz bé Cesz Desz Esz Fesz G

asz bé Cesz Desz Esz Fesz Gesz

15

Megjegyzés: feloldójel. A feloldójel megszünteti az előjegyzés

(vagy egyéb módosítás) hatását arra a hangra, ami elé kitettük. Példánkban: első hang: asz,

második hang, a feloldójel hatása miatt a.

III. Dallamos mollhangsorok

d-moll

g-moll

c-moll

f-moll

bé-moll

esz-moll

asz-moll

d e f g a h Cisz

g a bé C D E Fisz

c d esz f g a h

f g asz bé C D E

bé C Desz Esz F G A

esz f gesz asz bé C D

asz bé Cesz Desz Esz F G

16

4. Dúr- és párhuzamos molltonikák 7#, 7b-ig

Keresztes (#) dúrok

Dúr neve Moll neve Keresztek

száma

Módosított hangok

C-dúr a-moll 0# -

G-dúr e-moll 1# fisz

D-dúr h-moll 2# fisz, cisz

A-dúr fisz-moll 3# fisz, cisz, gisz

E-dúr cisz-moll 4# fisz, cisz, gisz, disz

H-dúr gisz-moll 5# fisz, cisz, gisz, disz, aisz

Fisz-dúr disz-moll 6# fis, cisz, gisz, disz, aisz, eisz

Cisz-dúr aisz-moll 7# fisz, cisz, gisz, disz, aisz, eisz, hisz

Bé-s (b) dúrok

Dúr neve Moll neve Bé-k száma Módosított hangok

C-dúr a-moll 0b -

F-dúr d-moll 1b bé

Bé-dúr g-moll 2b bé, esz

Esz-dúr c-moll 3b bé, esz, asz

Asz-dúr f-moll 4b bé, esz, asz, desz

Desz-dúr bé-moll 5b bé, esz, asz, desz, gesz

Gesz-dúr esz-moll 6b bé, esz, asz, desz, gesz, cesz

Cesz-dúr asz-moll 7b bé, esz, asz, desz, gesz, cesz, fesz

5. A kromatikus és a diatonikus félhang; és hangsor

1. Kromatikus félhang

Kromatikus félhang alatt az olyan félhang értendő, melynek két alkotó hangja ugyanazon

törzshangra származtatható vissza. (Törzshangra való visszaszármaztatás alatt természetesen

a módosítás feloldását értjük, pl. g, gisz, giszisz, gesz, geszesz hangok valamennyien g hangra

származnak vissza.)

Ezek szerint kromatikusak a következő félhangok: f-fisz, mert mindkét hangja f-re, gisz-

giszisz, mert mindkét hangja g-re, asz-a, mert mindkét hangja a-ra, esz-eszesz, mert mindkét

hangja e-re származik vissza.

2. Diatonikus félhang

Diatonikus félhang alatt az olyan félhang értendő, melynek két alkotó hangja két

szomszédos törzshangra származtatható vissza. Pl. diatonikus félhangok a következők: f-gesz,

mert két hangja f és g szomszédos törzshangokra, cisz-d, mert két hangja c és d szomszédos

törzshangokra származik vissza.

17

3. Kromatikus és a diatonikus hangsor

Az olyan hangsort, melyben minden hang a vele szomszédos hangtól félhangnyira van,

kromatikus skálá-nak nevezzük. Ezzel szemben az összes dúr- és mollskálák összefoglaló

neve: diatonikus skálák.

A diatonikus skálák bármelyike 7, a kromatikus skála 12 különböző hangból áll.

A kromatikus skálában vegyesen vannak kromatikus és diatonikus félhangok:

kromatikus diatonikus diatonikus kromatikus

félhang félhang félhang félhang

Alá van rendelve az előjegyzésnek (ez igaz az összes hangsorra).

A kromatikus skálának nincs megkülönböztetett kezdőhangja (mint pl. a dúroknál).

Akármelyik hangról indíthatunk kromatikus skálát, attól még nem fogjuk g-kromatikus

skálának nevezni a hangsort, mert a g hangról indítottuk el.

A diatonikus skálákban csak diatonikus félhangok találhatóak!

C-dúr hangsor

fisz-moll hangsor

diatonikus félhang

diatonikus félhang

18

6. Hangközök

1. Hangközök meghatározása

Két hangnak a magasságbeli különbségét hangköz-nek nevezzük.

A hangköz két részből áll: az alaphangból (ez van alul), illetve a felső hangból

(értelemszerűen ez van felül). Hangközök c alaphangra:

A hangközjelölések jelentései:

T1 = tiszta prím N6 = nagy szext

B1 = bővített prím B6 = bővített szext

SZ2 = szűkített szekund SZ7 = szűkített szeptim

K2 = kis szekund K7 = kis szeptim

N2 = nagy szekund N7 = nagy szeptim

B2 = bővített szekund B7 = bővített szeptim

SZ3 = szűkített terc SZ8 = szűkített oktáv

K3 = kis terc T8 = tiszta oktáv

N3 = nagy terc B8 = bővített oktáv

B3 = bővített terc SZ9 = szűkített nóna

SZ4 = szűkített kvart K9 = kis nóna

T4 = tiszta kvart N9 = nagy nóna

B4 = bővített kvart B9 = bővített nóna

SZ5 = szűkített kvint SZ10 = szűkített decima

T5 = tiszta kvint K10 = kis decima

B5 = bővített kvint N10 = nagy decima

SZ6 = szűkített szext B10 = bővített decima

K6 = kis szext

T1 B1 K2 N2 B2 K3

N3 B3 SZ4 T4 B4 SZ5

T5 B5 K6 N6 B6 K7

N7 B7 SZ8 T8 B8 K9

N9 B9 K10 N10 B10

19

A hangközök egyértelmű meghatározására jelzők szolgálnak, melyek a számnevet

megelőzik. E jelzők szempontjából két csoportra oszlanak a hangközök:

1. csoport: prím, kvart, kvint, oktáv. Az e csoportba tartozó hangközök jelzői a

következők lehetnek: szűkített, tiszta, bővített.

2. csoport: szekund, terc, szext, szeptim, nóna, decima. Az e csoportba tartozó

hangközök jelzői a következők lehetnek: szűkített, kis, nagy, bővített.

A jelzők úgy vannak rendezve a két sorban, hogy ha azokat az ott feltüntetett sorrendben

egymásután ugyanarra a számnévre vonatkoztatjuk, a megfelelő hangköz fokozatosan bővül.

Pl.: fokozatosan bővülő kvintek: szűkített kvint, tiszta kvint, bővített kvint; fokozatosan bővülő

tercek: szűkített terc, kis terc, nagy terc, bővített terc.

Ha valamelyik szűkített hangköz alaphangját egyszer emeljük, vagy felső hangját egyszer

mélyítjük, kétszeresen szűkített hangközt kapunk. Hasonlóképpen, ha valamelyik bővített

hangköz alaphangját egyszer mélyítjük, vagy felső hangját egyszer emeljük, kétszeresen

bővített hangközt kapunk. Ám az ilyen hangközök a gyakorlatban oly ritkák, hogy a

következő részletes tárgyalásban mellőzni fogjuk őket.

A hangközök megállapításához a következő nagyon fontos szabályt kell megjegyezni:

Minden dúrhangnem első fokán lévő 1. csoportba tartozó hangközei (tehát: prím, kvart,

kvint, oktáv) tiszták, és minden dúrhangnem első fokán lévő 2. csoportba tartozó hangközei

(tehát: szekund, terc, szext, szeptim, nóna, decima), nagyok.

Valamely hangnem első fokán lévő hangközei alatt ezen hangnem egyes hangjainak a

tonikához való hangközi viszonyait értjük. Pl.: A-dúr első fokán lévő (röviden: első fokú)

prímje, szekundja, terce, kvartja, stb.: a-a, a-h, a-cisz, a-d.

Nézzünk néhány példát, hogyan lehet a szabály segítségével meghatározni két hang közti

hangtávolságot:

1. példa: f-nek mi a nagy terce? (Gondolatmenet: f hangot, mint F-dúr tonikáját fogom fel,

F-dúr első fokú terce (tehát nagy terce) f-a.) Eredmény: f-nek nagy terce a.

2. példa: d-c milyen hangköz? (Gondolatmenet: d hangot, mint D-dúr tonikáját fogom fel,

de c hangot nem tartalmazza a D-dúr hangsor, de cisz hang a hangsor VII. foka, tehát első

fokú szeptimje (tehát d-cisz nagy szeptim lenne. Mivel a c és a cisz hang közös törzshangra

vezethető vissza, és a c hang egy félhanggal lejjebb van a cisznél, ezért a nagy szeptimnél

eggyel szűkebb szeptim lesz a megoldás.) Eredmény: d-c: kis szeptim.

3. példa: a-nak mi a szűkített terce? (Gondolatmenet: A-dúr első fokú terce (tehát nagy

terce) a-cisz. A jelzők sorában (2. csoport) a nagytól a szűkített két hellyel áll balra; az a-cisz

hangközt tehát kétszer kell szűkíteni, úgy hogy az alaphang (a) nem változik. Tehát a ciszt

kell kétszer mélyíteni; cisz egyszer mélyítve: c, c egyszer mélyítve (tehát cisz kétszer

mélyítve) cesz.) Eredmény: a-nak szűkített terce cesz.

Megjegyzések: a korábban előforduló félhang távolság általában kis szekundnak, az

egészhang távolság általában nagy szekundnak, a másfélhang távolság általában bővített

szekundnak felel meg. A kromatikus félhang a bővített prím, a diatonikus félhang a kis

szekund hangközzel egyezik meg.

A keresztes dúr-tonikák tiszta kvintenként (c-g T5; g-d T5; stb.), a bé-s dúr-tonikák

pedig tiszta kvartonként (c-f T4; f-bé T4; stb.) követik egymást (lásd a 17. oldal

táblázatát).

20

2. Hangközök megfordítása

A hangköz akkor fordítódik meg, ha alaphangját tiszta oktávval felhelyezzük úgy, hogy az

előbbi alaphang ezáltal felsővé, az előbbi felső hang alsóvá (alaphanggá) válik. Pl.:

Ha leírjuk 1-től 8-ig a számsort, és alája visszafelé 8-tól 1-ig, úgy, hogy az egy

függőlegesbe eső számpárok egyenként valamelyik hangköz és megfordításának számnevét

jellemzik:

1 2 3 4 5 6 7 8

8 7 6 5 4 3 2 1

Az egy függőlegesbe eső számpárokból látható, hogy valamely hangköz és fordítását

jellemző két szám összege mindig 9.

Tehát a prím megfordítása oktáv, a szekundé szeptim, a tercé szext, a kvarté kvint, stb. A

jelzők pedig a hangköz megfordítása által – a tisztát kivéve – az ellenkezőjükké változnak.

Pl.:

tiszta hangköz megfordítása szintén tiszta, de

kis hangköz megfordítása nagy,

nagy hangköz megfordítása kis,

szűkített hangköz megfordítása bővített,

bővített hangköz megfordítása szűkített.

Egynéhány példa: kis szekund megfordítása nagy szeptim, tiszta kvint megfordítása tiszta

kvart, kis terc megfordítása nagy szext, szűkített szeptim megfordítása bővített szekund, stb.

Ez a módszer is segítséget nyújthat a hangközök meghatározásánál.

K3 N6

21

7. Enharmonikus hangok és hangközök

1. A természetes hangrendszer

A természetes hangrendszerben oly hangok, mint pl. c és hisz nem egymagasságúak; az

akusztika pontosan megállapítja, a finoman halló fül pedig meghallja ezeket a nagyon kicsi

különbségeket. A természetes hangrendszer gyakorlati kezelése, nevezetesen bilentyűs

hangszereken óriási nehézségekbe ütközne, mert pl. c-re és hisz-re is külön billentyű kellene;

hasonlóképpen cisz-re és desz-re is. Így nézne ki egy skála a természetes hangrendszer, amit

ha megalkotnánk zongorán vagy gitáron, minden hangnak (így az előbb példaként felhozott c-

nek és hisz-nek) különböző billentyű illetve bund kellene:

cesz, c, cisz, desz, d, disz, esz, e, eisz, fesz, f, fisz, gesz, g, gis z, asz, a, aisz, bé, h, hisz

2. A temperált hangrendszer

Ha ezeket a kis különbségeket elhanyagoljuk, amennyiben az oktáv hangközt 12 egyenlő

részre (úgynevezett félhang-ra) osztjuk, és az oly közel eső hangokat, mint cisz és desz,

egymagasságúaknak vesszük, a természetes hangrendszer mesterséges, kiegyenlített,

temperált hangrendszerré alakul át. A mai zenénk ezen a temperált hangrendszeren alapszik.

Íme, így alakult át a természetes hangrendszer temperálttá:

cisz disz eisz fisz gisz aisz hisz

c d e f g a h C

desz esz fesz gesz asz bé Cesz

Az egymás fölé írt hangok egy magasságon szólalnak meg.

3. Enharmónia

Enharmonikusan egyenlők (vagy röviden: enharmonikusak) azok a hangok, melyek a

természetes hangrendszerben különböző-, de a temperált hangrendszerben egymagasságúak.

Az előző ábrán az egymás fölé írt hangok enharmonikusak.

Ebből következik, hogy enharmonikus hangközök azok, melyek a természetes

hangrendszerben különböző, de a temperált hangrendszerben egyenlő magasságbeli

különbségeket jelentenek. Az enharmonikus hangközök a következők:

kis szekund (K2) = bővített prím (B1), nagy szext (N6) = szűkített szeptim (SZ7),

nagy szekund (N2) = szűkített terc (SZ3), kis szeptim (K7) = bővített szext (B7),

kis terc (K3) = bővített szekund (B2), nagy szeptim (N7) = szűkített oktáv (SZ8),

nagy terc (N3) = szűkített kvart (SZ4), bővített szeptim (B7) = tiszta oktáv (T8),

bővített terc (B3) = tiszta kvart (T4), bővített oktáv (B8) = kis nóna (SZ9),

bővített kvart (B4) = szűkített kvint (SZ5), nagy nóna (N9) = szűkített decima (SZ10),

kis szext (K6) = bővített kvint (B5), kis decima (K10) = bővített nóna (B9).

22

8. Fő- és mellékhangzatfokok, hármashangzat-fordítások és zárlattípusok

1. Hangzatfokok

Az akkordok egyszerűbb alakja a hármashangzat. Hármashangzatokat bármelyik dúr- és

mollskála fokaira képezhetünk, így jutunk a hangzatfokok-hoz, melyeket – hasonlóan a

hangfokokhoz – sorszámokkal jelölünk.

C-dúrban

a-mollban

Tehát, mint látható, a skálák hangjaira képeztük a hármashangzatokat. A hármashangzatot

alkotó hangokat a következőknek nevezzük: alap, terc, kvint. Az alap és a terc alkotja az alsó,

a terc és a kvint alkotja a felső tercet.

A dúr- és mollhangnem hármashangzatai négyfélék: dúr-, moll-, szűkített- és bővített

hármashangzatok.

a) Dúr-akkord = nagy terc és fölötte egy kis terc, illetőleg alaptól számított

nagy terc és tiszta kvint.

b) Moll-akkord = kis terc és fölötte egy nagy terc, illetőleg alaptól

számított kis terc és tiszta kvint.

c) Szűkített hármashangzat = két egymásra következő kis terc, illetőleg

alaptól számított kis terc és szűkített kvint.

d) Bővített hármashangzat = két egymásra következő nagy terc, illetőleg

alaptól számított nagy terc és bővített kvint.

I. II. III. IV. V. VI. VII.

I. II. III. IV. V. VI. VII.

kvint

terc

alap

23

g K3 e N3 gisz N3 f K3

T5 e T5 c B5 e SZ5 d

c N3 a K3 c N3 h K3

Dúr-hangnem Moll-hangnem

Dúr-akkord I., IV., V. V., VI.

Moll-akkord II., III., VI. I., IV.

Szűkített hármashangzat VII. II., VII.

Bővített hármashangzat – III.

2. Fő- és mellékhármashangzatok

C-dúr

I. IV. V. V.

7 (+ oldás)

T SD D D7

(+ oldás)

a-moll

I. IV. V. V.

7 (+ oldás)

T SD D D7

(+ oldás)

Hasonlóképpen, mint a dúr- és mollhangsoroknál az I. hangzatfokot toniká-nak (T), az V.

hangzatfokot domináns-nak (D), a IV. hangzatfokot szubdomináns-nak (alsódominánsnak)

(SD) nevezzük. Ezek (tonika, domináns, szubdomináns) a hangsor főhármashangzatai. Külön

kell szólni a domináns-szeptim (D7) hangzatról: a négyeshangzatot alkotó hangokat a

következőknek nevezzük: alap, terc, kvint, szeptim. A szeptim kis szeptim távolságra van a

hangzat alaphangjától. Mindig első fokra old, dúr-hangsor estében mind a szeptim, mind a

terc kis szekundot, míg a moll-hangsor esetén a szeptim nagy-, a terc kis szekundot lép.

A többi hangzatfokot (II., III., VI., VII.) mellékhármashangzat-nak nevezzük.

a) b) c) d)

f

d e (K2)

h c (K2)

g

d

h c (N2)

gisz a (K2)

e

24

3. Hármashangzat-fordítások

C-dúrban

g K3 C T4 E N3

T5 e K6 g N6 C

c N3 e K3 g T4

alaphelyzet szext-fordítás kvart-szext-fordítás

Jelölés: – 6 6/4

a-moll

e N3 a T4 C K3

T5 c N6 e K6 a

A K3 c N3 e T4

alaphelyzet szext-fordítás kvart-szext-fordítás

Jelölés: – 6 6/4

Tehát: – alaphelyzet: az alaphang van alul

– szext-fordítás: a terc van alul, fölötte terc távolságban (dúrban kis, mollban nagy) a

efölött szext távolságban (dúrban kis, mollban nagy) az alaphang, ezért ezt a fordítást

szextakkordnak hívjuk.

– kvart-szext-fordítás: a kvint van alul, fölötte tiszta kvart távolságban (dúrban és

mollban is) az alaphang és szext távolságban (dúrban nagy, mollban kis) a terc, ezért

ezt a fordítást kvart-szext-akkordnak hívjuk.

4. Zárlattípusok

Zárlatnak nevezzük egy dal vagy dallamrész lezárását alkotó két akkordot.

a, Egészzárlatok

Autentikus zárlat (autentikus = tiszta, igazi):

V. I.

D T

Ezt a zárlatot alkalmazzák többször, mert a középeső szólam

meglépi a vezető hang – alaphang lépést, ezáltal a kis

szekund lépés miatt teljessé válik a zárás. Így záródnak pl.

az Ohio és a Börtön ablakába című dalok.

25

Plagális zárlat (plagális = „rossz”, másolat, nem igazi):

b, Nem egészzárlatok

Félzárlat

Álzárlat

c, Kadenciamenetek dúrban és mollban

A tökéletes zárlat a T-SD-D-T harmóniasorból áll.

C-dúr

a-moll

Ezt a zárlatot ritkábban alkalmazzák. Így zárnak pl. a

Szóljon a dal, Vándorcirkusz című dalok.

Minden olyan zárlatot, amely dominánsra zár, félzárlatnak

nevezünk.

I. V.

T D

V. VI.

Ezt szívesen alkalmazzák a zeneszerzők, mert így a zárás

által keltett feszültséget tovább „nyújtja”, és egy ütemmel

később zárja le a dallamot vagy dallamrészletet. Ilyet

találhatunk a Ha itt lennél velem című dalban.

I. IV. V. I.

T SD D T

I. IV. V. I.

T SD D T

26

9. Gitárakkordok a kottában (Kiegészítő anyag)

1. Különböző akkordjelölések

Néhány gyakoribb gitárakkord az ötvonalas kottában c alaphangra:

C = C-dúr akkord (mindent ebből származtatunk).

cm = C-moll akkord (a tercet eggyel mélyítettük).

C0 = C-szűkített akkord (a tercet és a kvintet eggyel mélyítettük).

C+ = C-bővített akkord (a tercet és a kvintet eggyel megemeltük).

C5b

= Csak a kvintet mélyítettük (ezért van az 5b a felső indexben).

C6 = C-szext akkord (vigyázat, az elnevezés csak hasonló a szext-fordítás nevéhez, nem

egyenlő vele!). A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk, amely nagy szext

távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben).

C7 = C-szeptim akkord. A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk, amely kis

szeptim távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a szám a felső indexben).

Cmaj7 = C-majorszeptim akkord. A C-dúr akkord kvintje fölé újabb hangot helyeztünk,

amely nagy szeptim (major szeptim) távolságra van az alaphangtól (innen az elnevezés és a

szám a felső indexben).

C9 = C-nónakkord. A fentebb felvázolt módón megalkotjuk a C-szeptimet, majd a szeptim

fölé újabb hangot helyeztünk, amely nagy nóna távolságban van az alaphangtól (innen az

elnevezés és a szám a felső indexben).

Csus2

= A C-dúr akkord tercét lejjebb „csúsztatjuk” egy hanggal, így ez a hang nagy szekund

távolságban lesz az alaphangtól (erre utal a szám a felső indexben).

Csus4

= A C-dúr akkord tercét feljebb „csúsztatjuk” egy hanggal, így ez a hang tiszta kvart

távolságban lesz az alaphangtól (erre utal a szám a felső indexben).

Csus2/7

= Megalkotjuk Csus2

–t, majd az alaphangtól kis szeptim távolságra helyezzük el az

akkord negyedik hangját.

Csus4/7

= Megalkotjuk Csus4

–t, majd az alaphangtól kis szeptim távolságra helyezzük el az

akkord negyedik hangját.

cm7 = C-moll-szeptim akkord. Megalkotjuk a C-moll akkordot, majd az alaphangtól kis

szeptim távolságra helyezzük el az akkord negyedik hangját.

Még sokféleképpen lehet variálni a fent említett módszerekkel az akkordokat. Ezekkel a

metódusokkal bármelyik hangra képezhetünk akkordokat. (A fejezet végén lesz egy

hosszasabb példa.)

C cm C0 C

+ C

5b C

6 C

7 Cmaj

7 C

9 C

sus2

Csus4

Csus2/7

Csus4/7

cm7

27

2. Hármashangzat-fordítások a gitáron

A hármashangzat-fordításról az előző fejezet harmadik pontjában volt szó (lásd: 25. oldal).

Ezek megoldása a gitáron hasonló, ahhoz a módszerhez, amit az előző fejezetben

olvashattunk.

C-dúr

alap-, szext,- kvart-szext fordítás

Akkordjelöléssel: C C/E C/G

A basszuskulcs szólamában az ábra az éppen megpengetett basszushangot (a basszushang a

gitáron csak a E6, A5, D4-es húron pendíthetjük meg) jelöli. Tehát: alaphelyzetben a

basszusunk a C-dúr akkord alapja, szext-fordításban a C-dúr akkord terce, míg kvart-szext

fordításban a C-dúr akkord kvintje.

Az akkordjelölésben láthatjuk, hogy ha a basszushang nem egyezik meg az akkord

alapjával, egy „/” jellel a basszushang nevét alap akkord mögé írjuk.

Ezért létezik C/A akkord is (ez egy C-dúr akkord, A basszussal). Ennek használatát a fejezet

végén lévő hosszabb példában lehet megtekinteni.

28

3. Egy hosszabb példa a gitáron alkalmazott akkordokra, ötvonalas kottában

Példaként Bryan Adams Heaven című számának az akkordjait tekinthetjük meg:

(Intro)

C am C/G F C C/A

G dm am Bb Gsus4

G

C C/A G dm am

(Refrén akkordjai)

Bb F/A G F G am

29

C F F G am G

(„B”-rész akkordjai)

dm F am

G/H G/H C dm F

(Szóló és refrén akkordjai)

C G F G am

30

C F F G am G

F G am C F F G am

G C (autentikus zárlat)

31

Tartalomjegyzék

Előszó 2

1. ABC-s nevek 3

2. A törzshangsor 4

3. A #-es és b-s dúrhangsorok képzése a törzshangsorból 5

4. Mollhangsorok 9

5. A kromatikus- és diatonikus félhang; és hangsor 17

6. Hangközök 19

7. Enharmonikus hangok és hangközök 22

8. Fő- és mellékhangzatfokok, hármashangzat-fordítások és zárlattípusok 23

9. Gitárakkordok a kottában (Kiegészítő anyag) 27

Tartalomjegyzék 32