ZENESZERKESZTÉS, MIXING

SZÁMÍTÓGÉPEN

Kezdőknek és középhaladóknak

Gyuricza Ferenc

ISBN 978-963-12-5113-5

© 2016 COPYRIGHT

Gyuricza Ferenc

www.gyuriczaferenc.hu

1

ZENESZERKESZTÉS, MIXING

SZÁMÍTÓGÉPEN- Előszó 5- Kényelem 7-13

• Számítógép• Operációs rendszer• Monitor• Pozíció• Lehallgató rendszer• Hangkártya• Zeneszerkesztő szoftver

- DAW minősége 14-19• Szinuszjel• Mintavételi frekvencia• Konverzió

- Egyéb szoftverek 20-23• VST• VSTi

- Kezdetek 24-29• Audió behelyezés• Tempó, BPM• Loop• Effekt panel

- Equalizer 30-37• Funkciói• Tranziens növelése EQ-val• Lábdob tippek• Tippek• LC filter• Oktáv

- Limiter 38-42• Alapvető használata• Dob teresítés• Sáv elcsúsztatás

- Kompresszor 43-50• Lényege• Funkciói• Tranziens növelés

• Maximizer- Térérzet 51-53

• Chorus• Reverb

- Gate 54-56• Ritmika változtatás

- Expander 57-58- Basszus keverése 59-61

• OSC típusok• Fáziskioltás• Reverb basszuson

- Reverb általában 62-65• Valhalla• Tipp• Filterezés• Lecsengési idő

- Sidechain 66-68• Célja• Beállítása• Lábdob hangnem

- Hangszerelés 69-76• Basszus• RMS mérés• Sampler minták• Ritmika• Szekundsúrlódás• Hangnem

- Delay 77-79• Működése• Triplet• Filter

- Szeparálás EQ-val 80-81- Torzító 82-83

• Felharmonikusok

2

- ADSR 84-89• Tranziens• Funkciók• Hangszínválasztás

- Szoftverszintetizátor 90-97• Típusok• Oszcillátor/LFO• Hang kikeverése• Arpeggio• Detune• Portamento

- Szerkezet 98-103• Zene részei• Átmenetek kezelése• Arranger• EQ szeparálás ismét

- Módosítások 104-106• Akkordmódosítás audióban• Ritmika módosítás audióval

- Zene finomítása 107-116• Mute• Velocity• Automatizálás• Sávok elrendezése• További ellenőrzés• Felüláteresztő szűrő• Ritkítás, áthelyezés• Panoráma• Biztonsági másolat• Tippek

- Énekfelvétel 117-128• Mikrofonok• Abszorber• Tanácsok• Vágás• Zero crossing• Crossfade• Éneksáv a zenében

- Vokál/Melodyne 129-141• Funkciók• Vokál utólag• Szólamok keverése• Binaural Pan• De-esser• Nectar• Vokál EQ

• Frekvenciatartományok- MIDI/Audió 142-143

• Audió haszna- Díszítések 144-149

• Glitch• Rotor• Bitcrusher• Phaser/Flanger• Ring modulator• Vocoder

- Mastering 150-164• Multiband kompresszor• Exciter• Stereo Imager• Spectrum meter• Maximizer• Multitrack mastering

- Keverés valódi hangszerekesetén 165-178

• Dobok• Audióból MIDI• Basszusgitár• Elektromos gitár• Nagyzenekari művek• Keverés általában

- Minőségjavítás 180-184• Denoiser• Dereverb• Declicker

- Összefoglalás 185-190- Konklúzió 191-192- Meglepetés 193-196

• Godlike Mini• 2 GB hangminta

3

4

Előszó

Amikor belevágtam az „Audió mastering digi-tális környezetben” című könyvembe, még nemtudtam, hogy mekkora igény mutatkozik az ilyenjellegű oktatóanyagok iránt. A vásárlói vissza-jelzések alapján egyértelművé vált, hogy nagyigény van egy olyan anyagra, amely a zeneszer-kesztés, mixing témakörét veszi górcső alá.Ezért döntöttem úgy, hogy megírom ezt a köny-vet. A célom nem az, hogy objektíven mu-tassam be a zeneszerzés, mixing folyamatait,mert alapvetően mindenki más módon dolgozik.Inkább úgy írom meg mindezt, ahogyan egykezdőnek magyaráznám el a folyamatokat. Ezúgy gondolom, hogy nem lesz könnyű, ugyanisrengeteg unalmas folyamatot ismertetnem kell,temérdek szakszóval megspékelve. Ráadásul né-hány magyarázatommal a profi hangmérnökökegy része nem fog egyet érteni. Ebből követ-kezik, hogy a könyvem nem szentírás, csupánabban segít, hogy rávilágítson arra, miként lehettudatosan zenét szerezni, hangszerelni, megke-verni a hanganyagot. Egy dal kikeverésére ren-geteg módszer létezik, és neked kell eldöntened,hogy éppen melyik megoldás a megfelelő aszámodra. Mivel a téma borzasztóan szerte-ágazó, és az írott szó nem teljesen alkalmas

5

arra, hogy hatékonyan elsajátítsd az alapokat,ezért az egyes témakörökhöz audióanyagot iskészítettem, amelyet letölthetsz a sajátweboldalamról. A zip fájlban egy könyvtártalálható, abban pedig két másik. Az egyik azegyes fázisokat bemutató anyagot tartalmazza,míg a másik egy Studio One projekt, amelybenegy teljesen kikevert zene van, sávokra bontva.Ez utóbbi az az anyag, amelynek keverését akönyvben bemutatott módon kész állapotbahozok. Kicsomagoláskor helyezd a zip tartalmáta főkönyvtárral együtt a C: meghajtóra!

Meg kell jegyeznem, hogy ez a könyv nem azeneelmélettel foglalkozik, azaz ha nem ismereda dallamok írásának törvényszerűségeit, ebben akönyvben ezt csak érintőlegesen fogod megta-lálni.

A letöltendő példaanyag:

www... Ez a link a demóban nem látható.

6

Kényelem

Ahhoz, hogy zenét szerezzünk, ma már nemszükséges milliós stúdiófelszerelést használ-nunk. Elég egy számítógép, szoftverek, fejhall-gató, vagy hangszóró. Nyilvánvaló, hogy ha profiszinten akarjuk űzni ezt a tevékenységet, akkorkésőbb be kell szereznünk egy külső hangkár-tyát, egy jó stúdiómonitort (hangfal) és néhányprofesszionális szoftvert is.

Számítógépes zeneszerzés esetén a legfonto-sabb, hogy élvezzük azt, amit csinálunk.Nagyban rontja az élvezetet pár külső tényező,amit sokan csak utólag vesznek szempontnak.

A számítógép

A mai rendszerek közül megfelelő lehet egy i3-as Intel processzoros gép, minimum 4 GB RAMfelhasználásával. Ez már elég erős, hogy a zene-szerkesztő program problémamentesen futtassaa legtöbb zenei projektünket, de valószínűleg ezis okozhat fejtörést, mert a RAM kevés lehet, haminden szoftvert valós időben alkalmazunk. Haennél a típusnál gyengébb a gépünk, néha bosz-szantó hibákba ütközhetünk.

7

Operációs rendszer

Felejtsük el végre a Windows XP rendszerét! AWindows 7 már sokkal jobb választás, de a 8.1valamivel gyorsabb a 7-nél. Némi utólagos opti-malizáció után egy stabilabb gépet kapunk. AWindows 10 európai verziója megfelelő, detudnunk kell, hogy néhány szoftver még nincsoptimalizálva a 10-es Windows rendszerre. Azamerikai Windows 10 sajnos tele van gyári„kémprogrammal”, ami a futásteljesítményt iscsökkenti, ezért inkább törekedve a stabilitásra,ezt az operációs rendszert csak akkor válasszuk,ha biztosan tudjuk, hogy nem lesz problémavele! Bármely Windowst telepítjük, 64-bitesoperációs rendszeren dolgozzunk, mert a 64-bites rendszeren elfutnak a 32-bites alkalma-zások is, de fordítva nem. Az OSX stabil rend-szer, de kezdőként zeneszerzésre teljesen feles-leges választás. Ha van pénzünk, nem járunkrosszul vele, ugyanis mellé akár egy Windows istelepíthető, ugyanakkor kissé drága mulatság.

Monitor

Itt nem a stúdióhangfalról beszélek, hanem akijelzőről. Bármilyen hihetetlen, egy ismerősömmég mindig CRT (képcsöves) monitoron dolgo-

8

zik! A szemet tönkreteszi. LCD monitorok eseténezzel biztosan nem lesz probléma, de a méretnagyon fontos. Kis méretű monitor használata-kor, hosszú távon a nyakunk begémberedik,mert az apró részleteket automatikusan közelrőlakarjuk látni. A felbontás sem mindegy. EgyFullHD kijelzőn több elem is elfér. A monitor nemcsupán kényelmi eszköz, a szemünk világalényeges, és ha valaki belekezd a zenei karrier-jébe, garantált, hogy álmatlan éjszakákon át agép mellett fog ülni. Használjunk nagy méretűkijelzőt, maximális felbontás mellett!

Pozíció

Ne használjunk túl magas asztalt, mert az ege-ret igen gyakran fogjuk kezelni, hosszú távonelgémberedik a csukló. A szék esetében egymezei ülőalkalmatosság, netán egy háttámlanélküli puff a legrosszabb választás.

Lehallgató rendszer

Használjunk nyitott fejhallgatót, hogy a fül szel-lőzni tudjon, de ha egy mód van rá mellőzzükannak használatát amikor csak tudjuk és hang-falakon dolgozzunk! A fejhallgatók esetébenszámít a frekvenciatartomány lefedése, de eztnormálisan leadni szinte csak a stúdiós fejhall-gatók képesek.

9

A hangfal specifikációkat már leírtam a maste-ringgel foglalkozó könyvemben, ezért arra rész-letesen nem térek ki, de olyan stúdiómonitortválasszunk, ami lineáris, azaz az összes frek-venciatartományt lineárisan, egyenletes hang-erővel adja le. Erre egy mezei Hi-Fi hangfalalkalmatlan. Főleg a nagyobb membránnal ren-delkező monitorok alkalmasak erre a feladatra.

Otthoni környezetben dolgozók számára fontoslehet a szobakorrekció használata a hangfalon.Ha a hangfalat nem tudjuk ideális környezetbehelyezni, túlcsorduló basszusokkal, vagy laposhangzással találkozhatunk. Ha a fülünkbe jutóhang nem megfelelő, ez végső soron téves keve-réshez vezethet. Ha van lehetőségünk, javítsunka szoba akusztikáján, illetve iktassunk be egymásodlagos hangfalat is! Másodlagos hangfalnakolyan monitort használjunk, amelynek frekven-ciaátvitele eltér az elsődleges hangsugárzóadottságaitól!

Külső hangkártya

Pusztán alapszintű zeneszerzés esetén a hang-kártya nem a legfontosabb tényező, de ha csakegy kicsit is komolyabban akarunk tanulni, ér-demes egy olyan külső hangkártyába fektetni,

10

amelyiknek van mikrofon bemenete is, és ala-csony latency értéken is tud dolgozni. Ez utóbbiakkor fontos, amikor dallamot akarunk beadni azeneszerkesztőbe. Az alaplapi hangkártyák több-sége magas latency értékkel működik, így elégnagy késés keletkezik a leütött billentyű és ahang megszólalása között, de énekfelvételnél isproblémát okozhat a késleltetett megszólalás. Azalaplapi hangkártyák képessége némileg javít-ható az ASIO4ALL elnevezésű szoftverrel, de túlsokat ettől sem várhatunk.

Zeneszerkesztő szoftver (DAW)

Rövid távon érdekes lehet bármely zeneszer-kesztő szoftver, de hosszú távon amihez hozzá-szokunk, azzal fogunk dolgozni évekig. Márpedigha rosszul döntünk, ez befolyásolhatja a karrier-ünket is. Két szélsőséges példát hoznék fel. HaFL Stúdióval, vagy Reason segítségével kezdjüka tanulást, egy összetett rendszeren fogunkdolgozni, ami egyébként szerintem feleslegesenvan agyonbonyolítva. Hosszú távon ahhozfogunk hozzászokni, hogy bizonyos műveleteket8 kattintásból érünk el, holott ezt egy másikrendszerben 4-ből megúsznánk. Reason eseténaz évek alatt erős késztetést fogunk érezni,hogy külső szoftvereket (VST) is hasz-

11

nálhassunk, de a Reason egy zárt rendszer.Szóval kénytelenek leszünk áttérni egy másikszoftverre, ami időt vesz el tőlünk. A másikvéglet, hogy egyből egy Pro Tools szoftverrelkezdünk dolgozni, amit a profik használnak, delassúnak érezzük a használatát, a zeneszerzéskülönösen idegölő lesz rajta újoncként. Ezért aztjavaslom, hogy kezdésnek válasszunk jól beváltzeneszerkesztőt, és csak azután kísérletezzünkmás szoftverekkel, ha az alapokon túl vagyunk!

Tekintettel arra, hogy ennek a könyvnek aterjedelme nem lenne elég az összes szoftverkezelésének bemutatására, ezért én a StudioOne 3 felületén keresztül fogom prezentálniazokat a folyamatokat, ami segít egy jó zeneelkészítésében. Nem célom a szoftver teljes körűbemutatása, csak azokat a megoldásokat részle-tezem, amelyek lényegesek az általam ismer-tetett folyamatok létrehozásában.

Tucatnyi zeneszerkesztő program létezik amibőlfelsorolok párat.

1. Reason

2. FL Studio

3. Reaper

12

4. Cubase/Nuendo

5. Ableton Live

6. Bitwig

7. Studio One

8. Logic Pro

9. Digital Performer

10. Pro Tools

Kezdőknek a Reason használatát tényleg csakszórakozásra ajánlom. Sokat lehet tanulni aszoftverből, de teljesen rossz irányba fogja vinnia berögződéseink. Egy profi felhasználó ezzel aprogrammal csodákat művelhet, de a kényelemfontos szempont, és a Reason nem felhasz-nálóbarát alkalmazás. Az utolsó két programhasználata egyértelműen pro júzerek számárajavasolt, olyan környezetben, ahol pénzttermelünk a munkánkkal. A Reaper egy ingyenesDAW, talán lehetne egyszerűbb a használata, dejó alternatíva a feltört szoftverekkel szemben.

13

A szoftver hangminősége

Akármelyik szoftvert is választjuk, fontos ahangminőség. Sokan vannak akik úgy vélik,hogy nincs hangminőségbeli különbség az egyesprogramok között, de ez nem igaz. Mindenszoftver egyedi programozói megoldást alkal-maz, és amikor több sávot szerkesztünk azeneszerkesztőben, a háttérben olyan folyama-tok zajlanak, amire mi nem is gondolunk. Azegyik ilyen a mintavételi konverzió kezelése.

Az emberi fül a 20 Hz és a 20.000 Hz közöttihangokat képes hallani. A 20 Hz-es hang mély, a20 kHz pedig már a legmagasabb hallhatótartományban szólal meg.

Ahhoz viszont, hogy a zenei anyagunkban ateljes hallható spektrumot képesek legyünk

14

megszólaltatni, a digitálisan rögzített zenénkbenmásodpercenként minimum 44.100 jel rögzí-tésére van szükség. A korábbi grafika a legala-csonyabb frekvencia megjelenítése eseténérvényes. A legmagasabb hallható frekvencia20.000 Hz, tehát egy másodperc alatt a számító-gépnek 40 ezer feletti jelet kell rögzítenieahhoz, hogy a hullámforma a felvett anyagbantovábbra is megjelenjen. Így amikor egy 44.1kHz-es hangmintáról beszélünk, az azt jelenti,hogy 44.100 jel került rögzítésre másod-percenként, és ez már elég arra, hogy a magasfrekvenciák is megszólaljanak. A zeneszerkesztőszoftvernek azonban kezelnie kell az ettől eltérőmintavételi frekvencián rögzített hangmintákatis. Egy hangminta megnyújtásakor, vagy eltérőmintavételi frekvencia megszólaltatása esetén, aszoftvernek ki kell kalkulálnia, hogy miként szól-jon az audiósáv az adott mintavételi frekven-cián. Azért teszi ezt, hogy igazodjon a hang-kártya éppen aktuális frekvenciájához. Ezt azegyes szoftverek különböző pontossággal telje-sítik, tehát van olyan zeneszerkesztő program,ami jobban végzi a dolgát, némelyik rosszabbul.Az alábbi diagramok alapján kiderül, hogymelyik DAW miként hajtja végre a konverziót.Az ábrasorozatok egy 96 kHz-es audió jel 44.1kHz-es jellé konvertálásakor fellépő pontatlan-

15

ságokat mutatják. Minél több a vonal, annálpontatlanabb a konverzió során használt filterprecizitása. Az alábbi ábrákban a szürkeárnyalatszerinti különbségek azt jelentik, hogy akonverzió során fellépő tökéletlenség szórtanjelen van az egész spektrumon.

16

Forrás: http://src.infinitewave.ca

A Reason 6 képességeit tekintve egyértelmű,hogy messze a legrosszabbul teljesít, amin márjavítottak a 8-as verzióban. A Cubase rendkívülrosszul végzi a konverziót, talán a Nuendo nevűnagytestvére jobb ebből a szempontból. AzAbleton 9.11 gyakorlatilag tökéletes. A köze-pesen, vagy jól teljesítő szoftverek kevésbémossák el a hangot sok sáv egyidejű használata

17

esetén, így már a Reaper is megfelelőnekszámít. A Logic X ugyancsak jó konverziótprodukál, az Ableton 9.11-től viszont még így iselmarad, de ez már olyan minimális szórt ésgyenge eltérést mutat, hogy nincs az a fül,amelyik ezt észrevenné. Tehát szinte mindegyikszoftver megfelel a mai modern elvárásoknak.Azonban a szoftverek tesztelésekor számít agyári effektek kidolgozottsága, azok hangmi-nősége, a program használatának egyszerűsége,és a munka esetén fellépő fagyások, komp-likációk száma. Figyelve a magyar és külföldifórumokat, a legtöbb hibajelenség az FL Studiohasználatakor jön ki. Ez azonban nem feltétlenazért van, mert a szoftver rossz, jelentheti aztis, hogy a programot jóval többen használják, ésösszességében a hibajelenségek aránya egyenlő.Nem igazán létezik hivatalos információ arranézve, hogy mely szoftverben van több lehe-tőség a hibára, így inkább azok súlyossága amérvadó. Az FL Studio több olyan hibalehető-séget mutat, ahol a probléma visszavonhatatlanaz anyagra nézve. Pl.: Eltűnő beállítások, behoz-hatatlan Plug-In, rendkívüli processzorhasználat.Ebben a tekintetben az összes többi szoftverjobban teljesít, mint az FL Studio. Az Ableton 8sem a processzor kímélő programok közé tar-

18

tozik, míg a 9.1 már optimalizáltabban kezeli agép erőforrásait.

A beépített gyári Plug-In szoftverek hangminő-ségében már elemezhetetlen a helyzet, valami-ben az egyik jó, valamiben a másik. A minőségitényezők szempontjából talán a kompresszor ésa reverb az, ami erősen meghatározhatja a ké-pességeket. Ilyen tekintetben a Logic nagyonjónak számít.

Egyéb szoftverek.

Ahhoz, hogy zenét szerezzünk, elengedhetetlenolyan szoftverek beszerzése, amelyek különbözőhangszíneket hoznak létre, vagy a már meglévőaudióanyagunk hangzását meg tudjuk változ-tatni vele. Tehát, hogy képesek legyünk megke-verni azt. Ezekből a szoftverekből iszonyatosansok van, teljes képtelenség felsorolni őket, denéhányat bemutatok. Ezeket a legtöbbször VST,vagy VSTi szoftvereknek hívják. A VST az effek-tek összefoglaló neve, míg a VSTi a szoftveresszintetizátorok jelölése.

Ahhoz, hogy ezeket használni tudjuk, szükségvan egy DAW-ra. A Studio One ingyenes verziójaugyan jó kipróbálásra, de néhány funkció tiltvavan benne. Ezért a rendszer működését és a

19

keverési tanácsokat a 32-bites Professional ver-zió alapján mutatom majd meg. Ez utóbbi iselérhető a gyártó oldaláról. Ebben az esetben 30napig teljes értékű a szoftver működése. Hafeltelepítettük a Studio One-t az önmagábanmég nem elég ahhoz, hogy zenét szerezzünk.Ehhez szükséges a Studio One-hoz kaphatógyári hangminta szett feltelepítése is. Ez ahangbank csak akkor letölthető, ha a szoftvertmegvásároltuk. Ez alapból 12 GB körüli helyetfoglal el. Bárhová tehetjük, az installálás egy-szerű. Amennyiben nem az alapértelmezetthelyre tesszük a hangbankot, meg kell adnunkaz általunk választott könyvtárat. Ezt aStudioOne --> Options--> Locations--> SoundSets menüsor elérése után tudjuk megtenni.Kattintsunk az add gombra, és adjuk meg akönyvtár helyét. Az ok gomb megnyomása utánmár készen állunk arra, hogy használjuk aszoftver saját hangbankját.

Ha a gyári hangbank szett nem elég, lehetőségvan a korábban említett VSTi szoftverek tele-pítésére, amelyet a Studio One képes kezelni.Ezek a VSTi szoftverek tulajdonképpen szoftver-szintetizátorok, amelyekből bármilyen hangotmeg tudunk szólaltatni. Ha lusták vagyunk,használhatjuk ezeknek a szoftvereknek a gyári

20

beállításait, de a tapasztalat azt mutatja, hogylegtöbbször finomítani kell a hangzáson. Túl erősreverb, delay, esetleg felesleges arpeggio,phaser effekt használatakor érdemes felülbírálniaz alapbeállítást.

Néhány közismert VSTi program.

1. ReFX Nexus

2. Lennar Digital Sylenth

3. Reveal Sound Spire

4. Xfer Serum

5. Native Instruments Massive

Ezeknek a szoftvereknek a telepítésével kitágul-nak a lehetőségeink, már ami a hangszereléstilleti. De mi a helyzet az effektekkel? Zengető,visszhang effekt, equalizer. Ezek az effektekalapból benne vannak a Studio One-ban, aho-gyan más zeneszerkesztő programban is. Nemmindegy azonban a minőség! A gyári lehető-ségek néha kevésnek bizonyulnak. Éppen ezértkell kiegészítőként más effektekkel dúsítani aválasztékot.

Néhány ismertebb VST effekt program.

21

1. Ik Multimedia Amplitube

2. Izotope Ozone Nectar

3. Valhalla Room

4. Waves Plug-Ins

5. Illformed Glitch

6. Fabfilter Plug-Ins

Ha ezek fel vannak telepítve a gépre, akkorszinte bármit ki tudunk hozni a számítógép adtalehetőségekből. Azonban ahhoz, hogy valóbanképesek legyünk használni ezeket a szoft-vereket, meg kell értenünk a működésüket! Elkell sajátítanunk azt, hogy mikor melyik szoftverhasználatára van szükség. A kezdőknél alapvetőprobléma, hogy nem tudják mit mire kellhasználni, ezért ha maga a zene ötletes lenne,de a keverés kritikán aluli, az elrontja a vég-eredményt.

Van továbbá még egy szoftver, amelynek hasz-nálatát erőteljesen javaslom. Ez a Sony SoundForge, vagy az ingyenes alternatívája, azAudacity. Mac környezetben talán még a BiasPeak nevű szoftver az amit érdemes beszerezni.Ezek standalone alkalmazások, de a segítsé-

22

gükkel úgy szerkeszthetjük az audiósávjainkat,ahogyan azt egy DAW esetében nem biztos,hogy tudjuk.

Kezdetek

Innentől rátérünk a legfontosabb effektek hasz-nálatára, és elkezdjük a gyakorlatban működ-tetni azokat. Ha eddig még nem telepítetted azoldalamról letölthető oktatóanyagot, tedd meg,mert innentől szükség lesz rá!

Készítsünk egy új, üres session-t a Studio One-ban! Kattintsunk a Create new Song menüpont-ra! Ekkor egy ablakban megadhatjuk, hogy hoválegyen elmentve a projekt fájl, ha mentésrekerül sor. Válasszuk ki a könyvtárat, és nevez-zük el a projektünket egy olyan néven, amialapján a későbbiekben be tudjuk azonosítani,amikor újra be akarjuk tölteni. Mivel az általammegadott példafájlok 48 kHz és 24-bit értékbenlettek rögzítve, ezért állítsuk be a sample rateés a resolution értékeket ezekre a számokra!Kattintsunk az ok gombra! Ekkor egy üres felületfog betöltődni. A Studio One jobb oldali felületénjelenik meg a browser, azaz a kereső. Ha nemlátjuk, az F5 használatával előjön. Az instru-ments menüpontban a feltelepített VSTi szintik

23

lesznek, az effects-ben az effektek. A loops-bana gyári sound set található. A pool a zeneianyagba betöltött sample mintákat, hangfájlokatfogja tartalmazni.

Ez akkor hasznos, ha munka közben kitöröltünkegy audióanyagot, és már nem emlékszünk anevére, de újra fel akarjuk használni. Mostválasszuk a files menüpontot és keressük meg abassdrum original.wav fájlt! Ha megvan, fogjukmeg az egérrel és dobjuk be a szerkesztő-területre! Miután ez megtörtént, a bedobottdobfájlon nyomjunk egy jobb egérgombot! Elő-fordulhat, hogy a lábdobnak már van egy

24

alaptempó megállapítva, ami itt 131 BPM.Lábdobok, tapshangok stb. esetén ügyeljünkarra, hogy itt ne legyen érték megadva,különben ha más tempón dolgozunk, a zeneszer-

kesztő alapból elnyújtja, vagy tömöríti az audió-anyag hosszát. Ilyenkor ha nagyon kicsit is, demegváltozik a hangja. Tempó megadást csakloopok esetén alkalmazzunk!

A BPM jelentése: Negyedhangok számapercenként. Magyarán lábdob egy perc alattannyi ütést fog produkálni amennyi a BPMértéke is, ha a lábdob csak a negyedeken szól.

A loopok gyakorlatilag előre elkészített dob-alapok, más néven groove-ok, vagy komplex

25

dallamok, gitárfelvételek. Ilyenkor a file tempomindig az adott fájl tempóját mutatja, nem azt,hogy mi milyen sebességen akarunk dolgozni.Most töröljük ki ezt az értéket! Így egy not setfeliratot fogunk találni. Ha ezzel megvagyunk,kattintsunk egyszer a bal egérgombbal a dob-hangunkra és nyomjuk meg háromszor a dbetűt! A d betűvel tudjuk duplikálni a lábdobot.Jelen esetben még 3 lábdob került a sorba. Ezad ki egy ütemet, 4 darab negyedet. Mostnyomjuk meg a loop gombot!

Ezután képesek leszünk kijelölni az alábbi képalapján azt a területet, amit a zeneszerkesztőfolyamatosan ismétel, hurkol, loopol. A Spacebillentyűvel elindíthatjuk a lejátszást.

26

Ez a hang egy eredeti dob felvétele, és hall-hatóan inkább puffog, mintsem ütne, gyengénszól. Ezt az állapotot egy equalizer és egykompresszor használatával is tudjuk korrigálni.Kattintsunk kétszer a következő képen láthatófelületre, vagy a jobb alsó sarokban nyomjukmeg a mix gombot, esetleg az F3 billentyűt!Ekkor előjön a mixer felülete.

A mixerpulton, a nyíllal jelölt háromszög alakú

27

gombot megnyitva előjön az adott sáv azon te-rülete, ahol kezelhetjük az effekteket. Az insertsrész + gomb megnyomásával kiválaszthatjuk azadott effektet. Válasszuk a Presonus Pro EQeffektjét! Így az adott sávra töltöttünk egy EQ-t.

Equalizer

Az equalizer segítségével hangszínszabályzástvégezhetünk. Pontosabban a hangunk egy olyanfrekvenciatartományának hangerejét csökkent-hetjük, vagy növelhetjük, amelynél szükséges abeavatkozás. A parametrikus equalizerek egyikfő jellegzetessége, hogy mi adjuk meg az összesbeállítási értéket, amikor változtatunk a frek-venciákon. A következő paraméterekbe tudunkbelenyúlni:

-G, azaz a hangerő decibelben. Teljes nevéngain.

-F, azaz a frekvenciatartomány, ahol a változ-tatást végre akarjuk hajtani.

-Q, azaz, hogy a módosítás mekkora frekven-ciatartományt ölel át.

Ennek a dobnak az esetében egyértelmű, hogytompa. Növelni kell a magas tartományt. Ha amixeren megnöveljük a hangerőt, érezhető,

28

hogy a lábdobban akad azért erő, de halkabbanmár elvész a dinamizmus és fénytelen. Alábdoboknál fontos, hogy a dob ne csakpuffogjon, hanem üssön is. Ezt pedig érdekesmódon nem kizárólag a mély emelésével érjükel, hanem a magas tartományéval is. Amikormeghallgatunk egy már kikevert lábdobot, vagyegy dinamikus szintetizátor hangot, az egyikfontos tényező, hogy van-e benne tranziens. Eza hang, vagy dallamváltás kezdeti szakaszánfellépő hangos pattanó hangrész, ami millisze-kundumok alatt meg is szűnik. Ez egy magasfrekvenciájú szakasz, amelynek az amplitúdója,hangereje kiemelkedik a hangszínünk továbbirészéből, de szinte azonnal meg is szűnik. Ettőlis érezzük dinamikusabbnak a lábdobot, vagy hamegpengetünk egy gitárt, annak hangját. Haequalizerrel megemeljük a magas tartományt,némileg képesek vagyunk növelni ezt a tran-zienst, de csak abban az esetben, ha az adotthangszínben már eleve van némi belőle. Azequalizerrel hangerőt növelünk, de csak abban afrekvenciatartományban, ahol szükség van rá.Ha tehát megemeljük a magas tartományt,felerősítjük az eleve a magas tartománybanjelen lévő tranzienst. Ez a fajta tranziens emeléscsak rövid hangszínek esetében hatékony, de ha

29

egy hosszú szőnyeg (PAD) hang tranziensétakarjuk megemelni, oda nem az equalizer alegjobb megoldás.

EQ tipp: Minden egyes hangszínhez más és másEQ beállításra van szükség. Amikor használjuk

30