1

ÜÜZLETI JOGZLETI JOG I.I. 2013/142013/148. el8. előőadadááss

Az eurAz euróópai integrpai integráácicióó ttöörtrtéénete nete ––az Euraz Euróópai Unipai Unióó intintéézmzméényei nyei

2

ÁÁttekintttekintéés:s:I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

I.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetek

B.) Az ESZAK megalakulása

C.) Az ESZAK szervezete és jelentősége

D.) Az Európai Védelmi Közösség

E.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése

F.) A „jövő körvonalai”

I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerződés

B.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések –az EURATOM

C.) Az EGK kibővülése

D.) Az Egységes Európai Okmány

E.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása

G.) A Maastrichti Szerződés

I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseA.) Maastricht után

B.) Az Amszterdami Szerződés

C.) A Nizzai Szerződés

D.) Az Alkotmányszerződés születése

E.) Az Alkotmányszerződés kudarca

F.) A Lisszaboni Szerződés

I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságainkB.) Hetvenes-nyolcvanas évekC.) A csatlakozás előkészítése

I.5 A magyar csatlakozásA.) A tárgyalások megkezdéseB.) A folyamat lezárása

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI

II.1 Az intézményrendszer fő elemei

II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjaiB.) FeladataiC.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációiD.) A Tanács formációi - maE.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)F.) DöntéshozatalG.) Soros elnökség

II.3 Az Európai TanácsA.) ÁttekintésB.) A Tanács feladatai, szerepeC.) Az elnöki funkció

Az EurAz Euróópai Unipai Unióó: : 505055 millimillióó emberember –– 2288 orszorszáágg

2244 hivatalos nyelvhivatalos nyelv

AzAz EU EU jelkjelkéépeipei

Az európai zászlóAz európai himnusz

Európa Nap: május 9. Az EU mottója: egység a sokféleségben

Az EU és a nagyvilág – lakosság

Lakosság millió főben, (2009)

500

1339

128 142

307

EU Kína Japán Oroszország USA

Az EU és a nagyvilág – területi összehasonlítás

Terület, 1000 km²-ben

EU Kína Japán Oroszország USA

16 889

9327 9159

4234

365

AzAz EU EU éés a nagyvils a nagyviláág g –– gazdasgazdasáági helyzetgi helyzet

EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA

12 508

1 326

3 329

468

9 819

25100

4 400

27 800

12 200

38 700

Bruttó hazai termék (GDP)milliárd euróban, 2008-ban

Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban

Mekkora az EU tagországainak a területe?

Terület 1000 km²-ben

Fra

nci

aors

zág

Sp

anyo

lors

zág

Své

do

rszá

g

Né

me

tors

zág

Le

ng

yelo

rszá

g

Fin

no

rszá

g

Ola

szo

rszá

g

Eg

yesü

lt K

irál

yság

Ro

má

nia

Gö

rög

ors

zág

Bu

lgár

ia

Ma

gya

rors

zág

Po

rtu

gál

ia

Au

szt

ria

Cs

eh

Kö

ztá

rsas

ág

Íro

rszá

g

Lit

ván

ia

Let

tors

zág

Szl

ová

kia

Ész

tors

zág

Dá

nia

Ho

llan

dia

Bel

giu

m

Szl

ové

nia

Cip

rus

Lu

xe

mb

urg

Má

lta

54

4,0

50

6,0

41

0,3

35

7,0

31

2,7

30

4,5

29

5,1

24

3,8

23

0,0

13

0,7

11

1,0

93

,0

91

,9

82

,5

77

,3

68

,4

62

,7

62

,3

49

,0

43

,4

43

,1

33

,8

30

,3

20

,1

9,3

2,6

0,3

HHáány ember ny ember éél azl az EUEU tagtagáállamaibanllamaiban??

Lakosság millió főben, 2009-ben

Összesen 500 millió fő

82

,1

64

,4

61

,6

60

,1

45

,8

38

,1

21

,5

16

,5

11

,3

10

,8

10

,6

10

,5

10

,0

9,3

8,4

7,6

5,5

5,4 5,3

4,5

3,3

2,3

2,0

1,3

0,8 0,5

0,4

Fra

nc

iao

rszá

g

Sp

anyo

lors

zág

Své

do

rszá

g

Le

ng

yelo

rszá

g

Fin

no

rszá

g

Ola

szo

rszá

g

Eg

yes

ült

Kir

ály

sá

g

Ro

má

nia

Gö

rög

ors

zág

Bu

lgár

ia

Ma

gya

rors

zág

Bel

giu

m

Au

szt

ria

Cs

eh

Kö

ztá

rsas

ág

Íro

rszá

g

Lit

ván

ia

Let

tors

zág

Szl

ová

kia

Ész

tors

zág

Dá

nia

Ho

llan

dia

Po

rtu

gál

ia

Szl

ové

nia

Cip

rus

Lu

xe

mb

urg

Má

lta

Né

me

tors

zág

Az egy fAz egy főőre jutre jutóó bruttbruttóó nemzeti termnemzeti terméék k megoszlmegoszláása a tagsa a tagáállamok kllamok köözzöötttt

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban

Az EU 27 tagállamának átlaga = 100

271

137135 123 122 118 117 116

115 114 107103 101 100

95 94 9180 76 76

72 68 63 61 58 56

46 40

Lu

xe

mb

urg

Íro

rszá

g

Ho

llan

dia

Au

szt

ria

Své

do

rszá

g

Dá

nia

Eg

yes

ült

Kir

ály

sá

g

Né

me

tors

zág

Fin

no

rszá

g

Bel

giu

m

Fra

nc

iao

rszá

g

Sp

anyo

lors

zág

Ola

szo

rszá

g

EU

-27

Cip

rus

Gö

rög

ors

zág

Szl

ové

nia

Cs

eh

Kö

ztá

rsas

ág

Má

lta

Po

rtu

gál

ia

Szl

ová

kia

Ész

tors

zág

Ma

gya

rors

zág

Lit

ván

ia

Le

ng

yelo

rszá

g

Let

tors

zág

Ro

má

nia

Bu

lgár

ia

12

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓFEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

Az integráció kérdése a II. vh. után

Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…

Konrad Adenauer

Robert Schuman

Winston Churchill

Alcide De Gasperi

Jean Monnet

14

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánA.) A kezdetek

- A II. világháború után kialakuló új világrend: két „nem európai”, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé

Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, „vasfüggöny”

Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse

Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója

> az integráció igényének politikai, eszmei igazolása

- Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések:

Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés

OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD)

1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével

15

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánB.) Az ESZAK megalakulása

- 1950: Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva

a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése gazdasági együttműködés felőli megközelítés az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés

feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott

- A Schuman-Monnet koncepció lényege: a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való

felhasználása Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában

írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést

16

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. utánC.) Az ESZAK szervezete és jelentősége

-- Az ESZAK jelentAz ESZAK jelentőősséége:ge:•• elelőőszszöör kerr kerüül nemzetek feletti hatl nemzetek feletti hatáásksköörbe olyan terrbe olyan terüület, amely let, amely korkoráábban kizbban kizáárróólag a nemzetlag a nemzetáállamokllamokéé voltvolt•• kköözzöös piac s piac –– azonos azonos áárakrak•• a ka köözzöösssséég acg acéélipara nlipara nöövekedett, a termelvekedett, a termeléékenyskenyséég ng nőőtttt

17

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánD.) Az Európai Védelmi Közösség

- Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Pléven-terv (1951)

a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács

a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZU-tól való félelem

> 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le

- Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség (1950-54)

- Az integrációs gondolat irányváltása: a föderalista –politikai integrációs gondolat kudarca a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése

18

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánE.) A gazdasági integrációs gondolat felerősödése

- „Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése” > a Benelux-államok kezdeményezésére

1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is

az előkészítő munkát a Spaak–bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célúatomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve

19

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETEI.1 Az integráció kérdése a II. vh. UtánF.) A „jövő körvonalai”

- A tervezett együttműködés jellemzői: az általános politikai kérdések és a közös

piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése

a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségifelelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre

a koncepció mind a hat ESZAK-államszámára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott

20

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igA.) A Római Szerződés

- 1957. márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják

az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség)

az EGK-t alapító szerződést

> 1958.I.1-énlépett hatályba

- A Római Szerződés alapvető célkitűzései:

a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt

a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése

a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése

- Az integráció gazdasági hatásai:

a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét

a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett

a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás

21

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igB.) A Római Szerződésben megjelenő célkitűzések – az EURATOM

- A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések:

vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése

vámunió

közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben

az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére

közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika

jogharmonizáció

a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta

- Az Euratom-szerződés: alapvető feladata:

a hasadóanyagok közös beszerzése

közös nukleáris kutatások előmozdítása

közös atomerőművek létesítése

közös biztonsági előírások kialakítása

> az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer

22

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igC.) Az EGK kibővülése

- 1970: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > 1973. jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek

- A bővülés hatása:

az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul

gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunióelőnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság

ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus

- Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986)

az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac

mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra

23

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igD.) Az Egységes Európai Okmány

- 1985: Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára

elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac

intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el

- A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig a korlátok azonosítása, felszámolása 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása> Az Egységes Európai Okmány (Single European Act)

24

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igE.) Az unióvá válás feltételeinek kialakulása

- A Közösségek Unióvá alakulásának feltételei hosszú ideig nem voltak meg

1988: a pénzügyi unióra való áttérés igényének megfogalmazása Delors-jelentés (három szakasz: tőkemozgások liberalizációja, új EK-szerződés kidolgozása, majd ez alapján a közös pénz bevezetése)

1989: döntés arról, hogy 1990-ben az áttérés első szakaszát meg kell kezdeni kormányközi konferencia összehívása

1990 fordulópont (a keleti tömb kiszabadulása, Németország újraegyesítése) a közösség egészének megújítására vonatkozóigény

Európai Kormányközi Konferencia: a pénzügyi és politikai unióra (intézményi változásokra) vonatkozó megállapodások előkészítése

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.2 Az EGK-tól az EU-igF.) Eddig – és tovább...

A berlini fal leomlása – a kommunista korszak végeAz EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program

Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai:• demokrácia és jogállamiság• működő piacgazdaság• az uniós joganyag átvételeMegkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások

A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést

10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

1989

1992

1998

2002

2004

2007 Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz Tagjelölt országok:Izland, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Törökország

©R

eude

rs

2013. 07. 01. Horvátország csatlakozása

26

I.1 Az európai integráció fejlődéstörténete I.2 Az EGK-tól az EU-igG.) A Maastrichti Szerződés

- 1992: a Maastrichti Szerződés aláírása:

gazdasági és monetáris unió

1999-ig közös valuta bevezetése

közös kül- és biztonságpolitika

bel- és igazságügyi együttműködés

uniós állampolgárság, személyek szabad mozgásának teljes körűmegteremtése

a Parlament súlyának növelése, a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tisztázása

új területekre terjesztette ki az integrációt (közlekedés, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, kultúra)

> ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ JELLEGÉBEN

27

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseA.) Maastricht után

- A kilencvenes évek recessziója: nagyfokú munkanélküliség (14 millió fő) az újabb valutaválság (1993) elbizonytalanította a közös pénz bevezetésének

határidőre való teljesítését

- Az Unió újabb kibővülése: az EU olyan vonzó integrációs tömb lett, amely a globalizáció kihívására sok európai országnak alternatívát kínált

négy korábban jelentkezett EFTA-tagállam (Ausztria, Finnország, Norvégia, Svédország) után a kommunista rendszer alól felszabadult országok is jelzik a csatlakozási szándékukat

az EFTA alapító tagállamai (Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc kivételével) átlépnek az EK-ba (1992)

1995-ös bővülés: Ausztria, Finnország, Svédország

- 1992: az EGT felállításáról szóló szerződés (hatályba lép: 1994. január 1.) közös gazdasági térség, az egységes piac jogszabályainak 80%-át átveszik az egységes piacot érintő jogszabályok vonatkozásában konzultációs

jogkör

28

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítéseB.) Az Amszterdami Szerződés

- 1997. október 2: az Amszterdami Szerződés aláírása ratifikációja hatályba lépés: 1999. május 1.

AZ UNIÓT ÉS KÖZÖSSÉGEKET ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEK ÁTTEKINTHETŐBBÉ TÉTELE, ÚJRASZERKESZTÉSE (új számozás)

az intézményi átalakulás vonatkozásában kudarc, a nagy horderejű, kompromisszumokat igénylő kérdésekről elhalasztják a döntést

más területen előrelépést hozott.

~ bel- és igazságügyi együttműködés (határőrizet, bevándorlás, menekültügy) az ELSŐ PILLÉRBE VALÓ INTEGRÁLÁSA, KÖZÖSSÉGI SZINTRE EMELÉSE

~ a foglalkoztatáspolitika terén: a nemzeti politikák irányainak és célkitűzéseinek összehangolása

~ a döntés mechanizmusok demokratikusabbá, hatékonyabbá tétele (a Parlament döntési jogának kiterjesztéseEGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS

~ az Unióval kapcsolatos információkhoz való hozzájutást ALAPJOGGÁ TESZI

29

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése C.) A Nizzai Szerződés

- 2000. december: Nizzai Szerződés tárgyalásának megkezdése (elf.: 2001. febr. 26)

az „amszterdami maradék”

nem kívánt újabb területeket bevonni az integrációba, ill újabb úniós hatásköröket teremteni > célja az EU a nagyarányú bővítését követően is fenntartható működés érdekében a meglévőhatáskörökkel kapcsolatos döntéshozatal megkönnyítése volt

a 27 tagú EU vonatkozásában rögzített szervezeti, döntéshozatali kérdéseket

a Parlament döntési befolyásának növelése

Legfőbb jelentősége:

LEHETŐVÉ TETTE A KELETI BŐVÍTÉST

30

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése D.) Az Alkotmányszerződés születése

- 2001. december: Laeken-i csúcs három területen kell előrelépni

Európa demokratikusabbá tétele

Európa globális szerepvállalásának erősítése

az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelés

SZERVEZETI KERETE: a konvent (a tagjelöltek is bevonásra kerültek, de vétójoguk nincs) > az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre

- Az Alkotmányos Szerződés:

2003. október 4-én kezdődött kormányközi konferencia (IGC): célja az Alkotmány véglegesítése volt (2003 december: a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszer miatt kudarc)

az ír elnökség folyamatosan konzultált a tagállamokkal a kompromisszumos megoldások lehetőségeiről > vállalták az újból összehívásra kerülő konferencia júniusi lezárását

2004. május 17.: az új kormányközi konferencia kezdete, június: az ASZ végeleges szövegének elfogadása

2004. október 29.: az Európai Alkotmány aláírására

31

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése E.) Az Alkotmányszerződés kudarca

- Az új Alkotmány 2006. november 1-én lépett volna hatályba: de csak abban az esetben, ha minden tagállam ratifikálta azt

- Az Alkotmányos Szerződés elutasítása:

2005. május 29-én a franciák 55 százaléka, három nappal később a holland szavazók 61,9 százaléka utasította el az Alkotmányt

az Eurobarometer közvélemény kutatási adatai szerint az Alkotmány elutasítása

~ Hollandiában az elutasítás oka: információ hiányra (32%), a nemzeti szuverenitás elvesztésének félelmére (19%), és a kormány elutasítása > kétharmaduk (66%) gondolta úgy, hogy a „nemek" győzelme lehetőséget biztosítana az Alkotmány újratárgyalására, s ezzel a holland érdekek hatékonyabb védelmére is;

~ Franciaországban a fő indok a foglalkoztatás területén esetlegesen kialakuló negatív hatás (31%), a francia gazdaság rossz helyzete (26%), és az Alkotmány gazdaságilag túl liberális volta > a franciák 62 százaléka gondolta úgy, hogy a nem szavazat az Alkotmány újratárgyalását jelentené, ami elősegítheti a szerződés „szociálisabbá" tételét

32

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.3 Az integráció elmélyülése és az Unió bővítése F.) A Lisszaboni Szerződés

- A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai:

rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét.

egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára

jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját

tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört

különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között

a Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat > 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként.

az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el

Bővítés: hat országról 28 országra

1952 1973 1981 1986

1990 1995 2004 2007

2013. j2013. júúlius 1.lius 1.

a 28. taga 28. tagáállam:llam:

HorvHorváátorsztorszáágg

A SzerzA Szerzőőddééseksek –– a jogra a jogra ééppüüllőő, demokratikus , demokratikus egyegyüüttmttműűkkööddéés alapks alapkööveivei

1952Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó

szerződés

1958Római Szerződések:

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozószerződés

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés

1987Egységes Európai Okmány:

az egységes piac

1993Maastrichti Szerződés:

Szerződés az Európai Unióról

1999Amszterdami Szerződés

2003Nizzai Szerződés

2009Lisszaboni Szerződés

35

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba A.) Történeti sajátosságaink

- A II. vh. utáni politikai status quo-ból adódóanEurópa kettészakadt, Magyarország külgazdasági kapcsolatai alapvetően a KGST-országokhoz kötődtek

a hatvanas évek második felétől nyílt lehetőség a nyugat-európai országokkal (EGK-tagországok) való kereskedelemre

az EGK viszonylatában: árgarancia-megállapodások, a diszkriminatív importkorlátok fenntartása mellett

> a piacra jutás lehetőségének biztosítása, ugyanakkor kedvezőtlen versenyhelyzet

36

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba B.) Hetvenes-nyolcvanas évek

- A hetvenes években:

lejártak a korábban Mo. és az EGK között kötött szerződések > a közös kereskedelempolitika alapján azokat sem újratárgyalni, sem meghosszabbítani nem lehetett

egyenlőtlen tárgyalási pozíció: Mo. nem kötött szerződést az EGK-val, az egyetlen kapcsolat a GATT maradt (Mo. 1973-ban csatlakozott)

> a diszkriminatív kereskedelmi korlátokat az EGK fenntartotta, a kapcsolatok szektoriális megállapodásokra (önkéntes exportkorlátozás) korlátozódtak

- A nyolcvanas évek elején Mo. kezdeményezi a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását:

1986: hivatalos tárgyalások megkezdése

1988: a Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Egyezmény aláírása

~ a legnagyobb kereskedelmi kedvezményes elbánás biztosítása, a

védintézkedések bevezetésének fenntartása mellett

~ a kereskedelem a diszkriminációmentességre és a reciprocitásra épül

az EK három ütemben (1995. végéig) eltörli a korábbi mennyiségi korlátozásokat

> a kereskedelemre önmagában nem gyakorolt jelentős hatást, de hozzájárult a kapcsolatok javulásához

37

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.4 Magyarország útja az Európai Unióba C.) A csatlakozás előkészítése

-1990:

az EK valamennyi diszkriminatív kereskedelmi korlátozását eltörli > Mo. kereskedelmében az EK-val folytatott kereskedés mértéke drasztikusan megnő

megkezdődnek a társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások > 1991. december 16-án került aláírásra

- Koppenhágiai kritériumok (1993): az EU által felállított konkrét követelményi rendszer, amelynek a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országoknak teljesítenie kellett

stabilan működő demokratikus intézményrendszer

működő piacgazdaság

képesnek lennie arra, hogy eleget tegyen a tagságból származó követelményeknek

az acquis communitaire adaptálása és alkalmazása

politika, gazdasági és monetáris unió céljai

- 1994. április 1: > Mo. benyújtja csatlakozási kérelmét > a tárgyalások 1998. elején kezdőnek meg

38

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozásA.) A tárgyalások megkezdése

- 1998: a csatlakozási tárgyalások megkezdése

menetét alapvetően a Luxemburgi Stratégia (1997. december) határozta meg

~ új alapokra helyezte az EU és a tagjelölt országok viszonyát

~ deklarált célja hogy minden tagjelölt az EU teljes jogú tagjává váljon

~ ezt megelőzően azonban a közösségi joganyag lehető legnagyobb részét alkalmazza

Csatlakozási Partnerség > egyéni felkészülési programok a tagjelölt országok számára (része a Közösségi Vívmányok Nemzeti Átvételének Programja)

csatlakozási fejezetek meghatározása

előcsatlakozási segélyek (1999-től új rendszerben) > PHARE, ill. különleges támogatási alapok

> 2000-ben a Nizza Szerződés előkészítése miatt a csatlakozási folyamat kérdései háttérbe szorulnak, döntő áttörést a Nizzai Csúcs (2000. december 7-11) hozott

39

I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.5 A magyar csatlakozásB.) A folyamat lezárása

- A bővítési folyamat felgyorsítása:

2001 végéig az igazán nehéz fejezetek (személyek és tőke szabad mozgása, környezetvédelem) lezárásra kerültek

Göteborgii csúcs (2001. június 15-16): a tagállamok deklarálják, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel 2002. végéig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat > ezek az államok a 2004-es EP-választásokon már tagként vehetnek részt

- A csatlakozás közvetlen előzményei: 2003

február: elkészül az EB jelentése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról

április 9: az EP szavaz a csatlakozási szerződésről

április 12: népszavazás az EU-csatlakozáról

április 15: a magyar Parlament ratifikálja a szerződést

április 16: a csatlakozási szerződés aláírása (Athén) > életbe lép Mo. megfigyelői státusa

2004. május 1: Magyarország az EU tagjává válik

40

II. Az Európai Unióintézményei

Európai Parlament

Az intézményrendszer fő elemei

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

42

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.1 Az intézményrendszer fő elemei

- Fő szervei:

Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotószerv

Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik

Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrzőtestület

Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére

Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi

EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI > LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK

~ Az EK-SZERZŐDÉS

~ Az EU VALAMELY NORMÁJA (ügynökségek/agencies)

Európai Parlament

A Miniszterek Tanácsa

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa)

Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

A Miniszterek Tanácsa

tagországonként egy miniszter

elnökségét rotációs rendszerben hathavonta

másik tagállam tölti be

a Parlamenttel együtt dönt az uniós

jogszabályok és költségvetés kérdésében

irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát

45

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek TanácsaA.) Fogalma, tagjai

- Fogalma:

az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotószerve

megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként)

- Tagjai:

a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak

a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik

46

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa B.) Feladatai

- Feladatai:

jogalkotás

a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása

nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között

az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg

az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján

az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között

47

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi

- Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁÜT): a tagállamok külügyminisztereit tömöríti, üléseit havonta tartja

- A Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa (Ecofin): a tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből áll, havonta ülésezik

- A Mezőgazdasági és Halászati Tanács: tagjai a mezőgazdasági, halászati, közegészségügyi miniszterek

- A Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa (BI): a belügyminiszterek és igazságügyi miniszterek kéthavonta tartott összejövetele

- A Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa kéthavonta ülésezik

- A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa a munkaügyi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterek negyedéves összejövetele

- A Versenyképességi Tanács: évente öt-hat tanácskozást tart, az ipari, kutatás-fejlesztési, Európa-ügyi miniszterek részvételével

- A Környezetvédelmi Tanács

- Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa

48

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa D.) A Tanács formációi - ma

- A Lisszaboni Szerződés

nem rendelkezik a Tanács többi formációjáról, hanem az Európai Tanácsra bízza, hogy minősített többséggel állapítsa meg a Tanács formációinak listáját

hivatalosan is kettéválasztotta az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsát Általános Ügyek Tanácsára és Külügyek Tanácsára

49

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa E.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)

- Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER):

Miniszterek Tanácsa mellett működik > a Miniszterek Tanácsa az elvégzendő munka mennyiségéhez képest viszont keveset ülésezik, az ilyen jellegű eseti tanácskozás nem alkalmas a döntések megfelelő átbeszélésére

a kezdetektől fogva működött a Miniszterek Tanácsa mellett az Állandó Képviselők Bizottsága

a bizottság a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből áll, akiket szükség szerint ágazati szakértők segítenek

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.2 A Miniszterek Tanácsa F.) Döntéshozatal

352Összesen:

3Málta

4Észtország, Ciprus, Lettország, Luxemburg és Szlovénia

7Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország, Horvátország

10Ausztria, Bulgária és Svédország

12Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália

13Hollandia

14Románia

27Spanyolország és Lengyelország

29Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság

2013. július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia,

Szlovákia és Finnország).

2014-től a tagállamok 55%-a fogja adni a lakosság 65%-át

A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez:

51

II. AZ EU INTÉZMÉNYEI II.3 A Miniszterek TanácsaG.) Soros elnökség

- A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője

félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam

összehívja a Tanácsot

elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben

hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért

- Rotációs elv

a korábban, a kormányközi konferencián (2004. május 18.) született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztséget három tagállam látja majd el

a három tagállam közül továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti elnöksége alatt.

a három tagállam így együttesen 18 hónapig látja majd el az elnöki posztot

- A tisztség súlya:

az elnöki időszak alatt megtárgyalandó ügyek befolyásolása (napirend, szavazások előkészítése)

a tagállamok számára nagy presztízsjelentősséggel bír

Európai Parlament

Az intézményrendszer fő elemei

Bíróság Számvevő-szék

Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Miniszterek Tanácsa(Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság

Európai Beruházási Bank Európai Központi BankÜgynökségek

Európai Tanács(csúcstalálkozó)

53

II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai TanácsA.) Áttekintés

- European Council: az EU állam- és kormányfőinek testületeAZ UNIÓCSÚCSSZERVE intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE

- Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált

- Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapítószerződéseiben. az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974

decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé.

a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként

erre a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált

Az EurAz Euróópai Tanpai Tanáács cscs csúúcstalcstaláálkozlkozóójaja

Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója

évente legalább 4 alkalommal megrendezikrésztvevői meghatározzák az EU által követendő általános

szakpolitikai irányvonalakatElnök: Herman Van Rompuy

2013. m2013. máájus 22.jus 22.

55

II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai Tanács B.) A Tanács feladatai, szerepe

- Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok,

valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben,

meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is

> az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására

- Szerepe kettős egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és

prioritásainak a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása,

amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani

56

II. AZ EU INTÉZMÉNYEIII.3 Az Európai Tanács C.) Az elnöki funkció

- A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére

a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják.

a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől)

a belga Herman Van Rompuy tölti be.

> az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unióintézményeiben folyó munkának.

- Az Európai Tanács elnöke

nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és kormányfők munkáját megkönnyítse

elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén.

folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nem lesz, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete.