10 Vasárnap, 1976. június 27;

SPORT XII. nyári úttörő-olimpia

Ázsombóiak nagy sikerű tollaslabda-bemutatója

Áz akaraterő diadala Beszélgetés Csáky Bélával, a Volán SC átlövőjével

Kiegészült az olimpiai csapat

A Magyar Olimpiai Bizott-ság június 8-i ülésén, ame-lyen jóváhagyta a montreali nyári olimpiai játékokon részt vevő magyar csapatot, felhatalmazta dr. Beckl Sán-dort. a MOB elnökét, hogy az időközben különböző okok miatt felmerülő személyi kérdéseket eldöntse.

Ennek alapján a női rop-labdacsapatban függőben maradt két helyre Bárdi Gyöngyi és Biszku Zsuzsa került, a kajak-kenu csapat pedig a következő verseny-zőkkel egészült ki: Horváth Erzsébet, Pfeffer Anna, Raj-nai Klára, Sándor Alexandra (kajakozók), Giczi Csaba, Romhányi Zoltán (kajak), Budai Tamás, Frey Oszkár, Povázsai Péter, Szegedi Ká-roly, Wtchmann Tamás (ke-nuzók).

A válogatás óta elért ered-ményeik alapján a csapatba került : Faragó János, Lé-pőid Endre, Major István, Mátay Andrea (atléták), Koczka István (úszó). A sé-rült Sivadó János helyett Farkas Árpád lett a férfi tornász együttes tagja.

Döntés született arról ts, hogy az olimpiai megnyitó-ünnepségen a felvonuló ma-gyar küldöttség zászlóvivője dr. Kamuti Jenő lesz.

A csütörtöki szünnap u tán ú j lendülettel folytatódott a csillebérci úttörőtáborban a piros nyakkendős sportolók hagyományos vetélkedője. Megkezdődtek a selejtezők a különböző labdajátékokban. Külön említést érdemel a zsombói leány- és fiúcsapat, hiszen a tollaslabda sport-ágban tulajdonképpen nem

is versenyeztek, hanem be-mutatót tartottak az ellen-felekkel.

A selejtezők eredményei: Kézilabda. Lányok: Szen-tes—Debrecen 10:4. Tollas-labda. Lányok I. csoport: 1. Zsombó, 2. Komló, 3. Győr. Fiúk. I. csoport: 1. Zsombó, 2. Székesfehérvár, 3. Jász-karajenő.

Vasutas-gyaloglók sikere

A 20 km-es országos gya-loglóbajnokságot a szokottól eltérően nem a Népstadion betonkörén, hanem Újpesten a Papp József utca környé-kén rendezték meg. A har-minchat indulónak a nagy meleg alaposan feladta a leckét, mely az eredménye-ken is meglátszott.

Az SZVSE gyaloglói közül egyénileg Grandpierre Csaba a nyolcadik helyen végzett 1:42.44,2 mp-es időeredmény-

nyel, első csapatuk azonban Grandpierre Csaba, Antal Andor, Török Imre összeál-lításban a győzelmi emel-vény második helyére állha-tott fel 5:23.52,6 mp-es ered-ménnyel, mely igen számot-tevő teljesítmény. Második csapatuk is részt kért a si-kerekből, akik Ágoston Ist-ván, Tari János és Kéri Fe-renc összeállításban a hato-dik helyet érdemelték ki 5:48.09,4 mp-es eredménnyel.

mai műsor Az olimpiai kézilabdacsapai Szegeden

VASÁRNAP Atlétika: Szeged város serdülő baj-

nokság, SZEOL-stadion, 9. Második napi versenyek.

Kézilabda: Magyar olimpiai válogatott

—Dél-Magyarország váloga-tott, Sportcsarnok, 16. Előt-te: Magyarország i f j . váloga-tott—Bulgária i f j . válogatott, Sportcsarnok, 15.

Labdarúgás: NB III: Szegedi VSE—

Láng Vasas, Vasutas-stadion, 17. Mi le. Tisza Cipő SE—Sz. Dózsa, Martfű, 17. Bártfai.

Megyei I. o.: Sándorfalva —Csanádpalota, Sándorfal-va, 17. Albert. Előtte ifjúsági mérkőzés.

Megyei III. o.: Sz. Postás —Zákányszék, Szeged, Ju ta -pálya, 9. Szekeres.

A Papp—Adler duó világelsőV

Az ökölvívást nem lehet ülve oktatni

— Hogy mikor voltam utoljára ökölvívó mérkőzésen — kérdez vissza Harangi Im-re? — A legutolsó valamire-való esemény, a Csepel Ku-pa mérkőzéseit is megnéz-tem. Igaz, csak Gedó lépett szorítóba a legjobbak közül, de az ő formába hozása na-gyon érdekel. Egyébként fel-járok a Szabadság-hegyi sí-sánchoz — Papp Laci na-gyon jó barátom. Biztos va-gyok benne, hogy a Papp— Adler duónál jobb edzőpáros nincs szerte a világban. Az ő munkájuk az eredménye-ken is meg fog látszani. Leg-alábbis én azt várom, hogy ökölvívóink az összes olim-pia közül Montrealban f o ^ nak a legeredményesebben szerepelni! Gedó, Badari és Botos a három legtapasztal-tabb versenyzőnk, de ra j tuk kívül is van több, meglepe-tésre képes ember a kilenc fős ökölvívó különítmény-ben.

Mindezt szinte egy szusz-ra mondta el a berlini olim-pia könnyűsúlyú ökölvívó bajnoka, akit a Münnich Fe-renc utca 5. szám alatti tra-f ikjóban kerestem fel. Mi-közben a vendégeket kiszol-gálta, nem győztem a feje-met eleget kapkodni: a kes-keny üzlet mindkét hosszan-ti fala tele van a Harangi Imrének dedikált sportfotók-kaL Megtalálható ott az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd éppen úgy, mint az 1928-as olimpia szel-lemi versenyének győztese, dr. Mező Ferenc, vagy a leg-újabbak : Balczó. Kozma, Polyák és a többiek. Közben azért jutott idó a beszélge-tésre, a régi emlékek felidé-zésére is.

— Szegény_ sorsú munkás-gyermekként'éltem a Mester

utcában — emlékezik a ma már 62 éves bajnok —, s bi-zony sokszor összevereked-tünk. Az évek múlásával mind nagyobb lett az ököl-vívó tekintélyem, ám amikor a sportolásra került sor, elő-ször birkózni jelentkeztem a Mávagban. Az edző eltaná-csolt azzal, hogy előbb szed-jek fel néhány kilót, mer t fél, hogy összetöröm maga-mat. ha egyszer odavágnak. Lógó orral indultam haza, ám összetalálkoztam az egyik barátommal, aki éppen az ökölvívók edzésére indult. Együtt mentünk tovább — így kerültem kapcsolatba a bokszkesztyűvel . . .

A barátság tartósnak bizo-nyult. A 15 éves fiú nemi egyszerűen „ottragadt" a bu-nyósok között, hanem gyors fejlődésen ment át. Három hónappal az első edzés után, már győztes mérkőzésen mu-tatkozott be a szorítóban. Az első győzelmet hamarosani bajnoki címek követték: 1929-tól 1932-ig az ifik, majdi 1933-tól 1938-ig a felnőttek között bizonyult a legjobb-nak. Az 1934. évi budapesti F,B-n még „csak" az ezüst-érmet szerezte meg, két év-vel később azután az olim-piai aranyat is a nyakába akasztottak.

— Szerencsém is volt, jó-kora. Végső soron ez is hoz-zátartozik a sporthoz, igaz? A Fülöp-szigetekről érkezett Padillával vívtam a legne-hezebb mérkőzést a legjobb nyolc között. Az elődöntőben a dán Kops csúnyán lefejelt — vérző szemöldökkel vere-kedtem, végig rettegve a le-léptetéstől. Másnap az észt S tepulowal szemben aligha-nem a nagy pontfölényem mentett meg az idő előtti

befejezéstől, mivel ezen a meccsen is végig véreztem . . .

Harangi stílusa mindig) rendkívüli közönségsikert biztosított. A „Tatár" bece-névre hallgató versenyző ugyanis a feltétlen támadás híve volt. A sors úgy hozta, hogy évekkel később ez a szorítóban kiharcolt népsze-rűség mentette meg a biztos haláltói!

— Az amerikai hadifog-ságból hazajövet hónapokig nyomtam az agyat. Babics professzor űr ötször operált, az egyik vesémet ki kellett vennie. A gyógyulásomhoz szükséges antibiotikumot egy, magát megnevezni nem akaró fiatalember bocsátotta a rendelkezésemre. Életben maradtam, megnősültem, négy gyermekünk született, most pedig a második uno-kát várjuk. 1968-ig vezettem a Ganz-Mávag ökölvívó szakosztalyának edzéseit, de amióta az megszűnt, a mama nem ad ki ú jabb engedélyt Igaz, átvészeltem két láb-trombózist, s ezért fokozot-tabban vigyáznom kell ma-gamra. Márpedig a bunyót nem lehet ülve oktatni!

A mama, a munkában és a gondokban mindig kitartó feleség nevet. Nyugalma je-lentette mind a mai napig a legfőbb támaszt Harangi Im-re számára Nagyon kevés feleség fogadta volna olyan megértéssel fé r je bejelenté-s é t mint ő tette azt.

— Igaz, mama, az olimpiai idején én majd egész éj jel a tévé előtt fogok ülni, te pedig dolgozol helyettem is a boltban?

— Mi mást tehetnék — válaszolta Haranginé. — Még szerencse, hogy csak) két hétig fog t a r t a n i . . .

Jocha Károly

A Szegedi Volán SC kézi-labdacsapatát szinte el sem lehet képzelni Csáky Béla nélkül. Hosszú évek óta já t -szik a közlekedésieknél. Hosszú évek óta lövi a gó-lokat, évről évre ú ju l t erő-vel, elszánt akarattal dolgo-zik, hogy minél nagyobb sportsikereket ér jen el csa-patával. Imádja a kézilab-dát, és kész érte minden ál-dozatra. Fájó vereség után lát tam már a szemében meg-csillanni könnycseppet, győz-tes mérkőzést követően pe-dig felszabadult boldog örö-möt. Csáky. nemcsak a sportban, de magánéletében is közösségi ember. A szur-kolók, a csapattársak, az el-lenfelek mindig nagy szere-tettel beszélnek róla. ö volt az egyetlen, aki szentül hi t-te, hogy Szegeden lesz még NB l-es csapat, hitte, hogy játszik még NB l-es mér-kőzésen. Aztán teltek-múl-tak az évek, mígnem az 1974—75-ös bajnoki szezon meghozta a vá rv a vár t s i-k e r t A Volán megnyerte az NB I B-s bajnokságot, és bekerült a legmagasabb osz-tályba. Csáky számára azon-ban ez az év nagy szomo-rúságot Ls hozott. 1974. no-vember 18. Megbotlott az első alapozó edzésen, és rá -esett a térdére. Elsötétült előtte a világ. A szaggató fá jda lmat elnyomta az a gondolat, hogy vége. Nem lesz már NB l-es játékos, pedig milyen sokat gürcölt érte. 28 évesen már nagyon nehéz visszajutni az élvo-nalba egy porcműtét után. Azt hiszem raj ta kívül sen-ki nem hitte el, hogy játszik még NB l-es mérkőzésen! ö azonban a keserűség 24 órá-ja után már nem is gondolt a sérülésre, csak a gyógyu-lás jár t az eszében. Éjsza-kánként hatalmába kerítette a bajnoki mérkőzések izzó légkőre, a sportág határtalan szeretete. És ez minden gyógyszernél többet ért .

Aztán elkezdődött az NB T-es kézilabda-bajnokság. A Volán szenzációs eredménye-ket ér t el az újszegedi Sportcsarnokban. És Csáky az ötödik mérkőzéstói m á r csapata egyik legjobb embe-re volt. A Tatabánya ellen például nyolc alkalommal lőtt kapura, és az eredmény 8 gól! „Karuzó" — így hív-ják a játékostársak — tehát visszatért. A félszezonban 34 gólt lőtt, és ezzel a házi gól-lövőlista 5. helyén áll. Lesti és Hubai után ő vett részt a legtöbb foglalkozáson, mégpedig 209 alkalommal. Pergessük le elölről ennek a kitűnő sportembernek a pá-lyafutását.

— Hogyan kezdődött, mi-ért éppen a kézilabda lett kedvenc sportága?

— Labdarúgónak készül-tem. 1957-ben már igazolt játékosa voltam a Szegedi Dózsának. Téxtiltechnikum-ba jártam, és egy házibaj-nokság során felfigyeltek rám, és bekerültem az isko-la válogatottjába. Középisko-lás szinten igazi kézilabda-paradicsom volt akkoriban Szegeden. Megyei középisko-lás bajnoki rendszer volt. Micsoda mérkőzéseket já t -szottunk a Radnótival, Ró-zsával, Épí tősökkel? . . . 1964-ben aztán bevonultam kato-nának. Leszerelésem után a gumigyárba kerültem, és a megyei I. osztályú csapatban játszottam. Innen hívtak az NB II-es Építőkbe. Már ott alapoztam, amikor megkere-sett n Volán, illetve akkor még Előre. Sokat gondolkoz-tam, el meriem_e váUaTni. hiszen megyei I. osztálvból azonnal NB I B-s csapathoz kerülni nagv rizikó. Végül is igent mondtam, és elkezd-tem nagyon keményen dol-gozni. És ez a későbbi fe i -lődésemre naey hatással volt. hiszen Kovács Iván edző megtanított a kemény mun-kára.

— Hogyan emlékezik visz-sza első NB I B-s bajnoki mérkőzésére?

— A nyíregyháziak ellen Játszottunk. Sorsdöntő talál-

kozó volt, mer t ha veresé-get szenved a csapat, kiesik az NB I B-ből. Nyertünk, és én 7 gólt jöttem. A követ-kező szezonban még jobban ment a játék. Persze Kővári Árpi mellett nem is volt csoda.

— Mi okozta, hogy aztán 1970—71-ben nagy visszaesés következett?

— Azt hiszem egy kis megelégedettség lett úr rá ra j tam. Aztán 1973-ban Nád János lett az edző. Nem ér -tettük meg egymást. Töb-bet ültem a kispadon, mint addigi játékospályafutásom alatt összesen.

— Ezután következett a súlyos sérülés. Minek kö-szönhető, hogy ismét teljes értékű játékosa a Volán-nak?

— Elsősorban és legelőször dr. Czipott Zoltán doktor ú r „arany kezének". Másodszor pedig, hogy Nád János szer-ződése december 31-én le-járt, és Kővári Árpád lett az edző. Ez kétszeres dop-

ping volt számomra, hogy rendbe jöjjek. 1975. január 9-én volt a műtét. Ez az év borzalmas volt számomra. Örökös kétségek között ver-gődtem, hogy lehet-e tovább játszanom? Rendbe jön-e a lábam? Februárban már ön-szorgalomból állandóan ed-zettem. A közös felkészülés-be pedig csak áprilisban tudtam bekapcsolódni. A bajnoki finisben már 20—25 perceket játszottam is. Majd következett a balatonvilágosi edzőtáborozás. Nagyon fél-tem, hiszen tudtam, ha ki-bírom az alapozást, már nem lehet baj . De ha n e m . . . ? És íme, sikerült! — aztán gyorsan lekopogja.

— Felejtsük el az egész sérülést, és térjünk rá a jelenre. Mi a csapat NB l-es jövője?

— A korábbi években a csapat nem volt egységes. Most? Szavakban aligha le-het elmondani. Kővári Árpi személye nagyon sokat je-lent. Szegedért, a csapatért és ő érte játszunk. Minden-ki érezte, hogy nincs NB I-ea rutinunk. Éppen ezért lelke-sedéssel és válogatott szintű edzésmunkával tudunk csala helytállni. Ez eddig sikerült-Éhhez jön még a közönség is. Soha nem gondoltam vol-na, hogy ennyien szeretik Szegeden a kézilabdát.

— Mi várható az őszi sze-zontól?

— A csapattól 12 pontot, magamtól pedig jobb össztel-jesítményt. Nem szabad ki -esnie a csapatnak!

— Előbbre lép-e az olim-pián a magyar kézilabda-sport?

— Feltétlenül. A legjobb négy közé várom a csapatott

— Meddig látható még kézilabdapályán?

— Évet nem tudok mon-dani. Ameddig a Volán hasznára lehetek!

Még egy dátum kívánkozik ide Csáky Béláról. Éppen m a harmincéves! Kívánjuk, hogy nagyon sok győztes mérkő-zésen játsszon még a Szegedi Volán NB l-es kézilabda-csapatában!

Bagaméry László

Újpest a kupagyőztes A BVSC Szőnyi úti sport-

telepén szombaton délután került sor a labdarúgó Fel-szabadulási Kupa döntő mérkőzésére.

C. Dózsa—Vasas 3:2 (1:1) Vezette: Petri. Góllövők: Tóth A., Bene,

Fazekas (1 l-esből), ilL Ko-vács, Zombori.

A 4. percben 25 m-re a Vasas kapujától szabadrú-gáshoz jutottak az újpestiek. Tóth A. a sorfal mellett a kapu bal oldalába csavarta a

labdát (1:0). A 24. percben érett góllá a Vasas-fölény: Váradi jobb oldali szögletét: Kovács bal oldalról nagy-szerű fejessel küldte a háló-ba (1:1).

A 68. percben Bene volt eredményes (2:1), majd Zám-bót szerelték szabálytalanul, s a büntetőt Fazekas értéke-sítette (3:1). Zombori mád csak szépíteni tudott (3:2).

Győzelmével az Újpest in-dul az UEFA Kupában, ősz-szeL

Tarjáni kispályás labdarúgó-bajnokság

A Szeged városi Sportfel-ügyelőség a labdarúgó tö-megsport népszerűsítése és kiterjesztése érdekében tar-jánvárosi lakosok részére, nyári alapfokú kispályás lab-darúgó-bajnokságot szervez. A bajnokságban részt vehet minden tarjánvárosi lakos (30 éven alul és felül), aki nem igazolt versenyző. NB-s és megyei osztályban szerep-lő játékosok nem vehetnek részt. A bajnokságot, július és augusztus hónapokban rendezik meg, a tar jáni I. és II. iskola udvarán levő pályákon.

A mérkőzések ideje: Hét-köznap délután 16—20 óráig, szombaton és vasárnap a benevezett csapatok számá-tól függően. A bajnokság két csoportban — külön 30 év alatti és külön 30 év fe-letti — kerül megrendezésre.

Nevezés: a megszervezett és benevezni kívánt csapat tagjairól névsort kell készí-teni 2 példányban. A név-

sorban a csapat nevét, a csapatvezető nevét és levele-zési címét, telefonszámát kell feltüntetni. A nevezést a Szeged megyei város Ta-nács V. B. Testnevelési és Sportfelügyelőségéhez (Sze-ged, Széchenyi tér 11.) kell beküldeni 1976. július 10-ig!

Költségek: a bajnokságban résztvevő csapatokat ver-senyzési költség nem terhe-li, csupán a játékvezetői dí-jat (mérkókésenként 30 fo-rint) kelt megteríteni. Csa-patlétszám 12 fő, melyből egyszerre 6 fő van a pályán, 6 fő pedig cserélhető. A b a j -noki csoportok első helye-zettjei éremdíjazásban, a 2—3. helyezettek oklevelet kapnak. Öltözési és fürdési lehetőséget nem tudnak biz-tosítani. A sorsolást a beér-kezett nevezések alapján a Szeged városi Labdarúgó Szövetség készíti el és küldi meg az érdekelt csapatok-nak.