1

" A gyermekszem: virág, csillag, oltalom, csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem: tág világ és kikelet, ha reád néz, földeríti szívedet. A gyermekszem: ablak, forrás, dombtető, erdőzúgás tisztította levegő. A gyermekszem: a legfurcsább hatalom, próbáld ki csak másokon vagy magadon, mert amikor a gyermekszem kérve kér, abba minden vágy és csoda belefér. A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág, tőle fordul szebbre, jobbra a világ. A gyermekszem: fényesség és bizalom, vezéreljen téged is ez az utadon". (Szűcs Imre: A gyermekszem)

2

Összefoglalás

Nevelőtestületünk közössége, tudatosan valósítja meg az óvodai nevelés

helyi programját.

Ebben a munkában arra törekszünk, hogy összegezzük az elmúlt évek

nevelőmunkájának eredményeit, sikereit s egyben jövőt orientáló

szakmai képet fogalmazzunk meg a fenntartó, az igénybevevő szülői kör

és a helyi közösségeink számára.

Folytattuk aktív, innovatív tevékenységünket, emeltük szakmai

kompetenciánkat.

OM pályázat keretében tanácsadó segítségével kiépítettük a Comenius I.

modell partnerközpontú működési rendszerét, amit jelenleg is

működtetünk. A modell fejlesztése során változott az óvoda, mint

szervezet.

Vezetésfejlesztés vonatkozásában szakmai, tanügy-igazgatási és

gazdasági dokumentumrendszer felállítása szolgálja a hatékonyabb

munkát, az áttekinthetőséget.

Megkezdtük kulcs és részfolyamataink szabályozását. Abban bízunk,

hogy a minőségfejlesztésben elért eredményeket, módszereket a

begyakorlás szintjére emeljük és továbbfejlesztjük.

3

Tartalomjegyzék

ÖSSZEFOGLALÁS 2

TARTALOMJEGYZÉK 3

BEVEZETÉS 5

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 7

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 8

1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 10

1.1. Programunk gyermekképe 10

1.2. Óvodai nevelésünk célja 11

1. 3. Irányelvek 11

1. 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése aHiba! A könyvjelző nem létezik.

Virág árok 15. tagóvodában Integrációs nevelés célja Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.4. A program rendszerábrája 19

2. HELYZETELEMZÉS 20

2.1. Személyi feltételrendszer Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.2. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány 20

3. ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE 22

3.1. A nevelés keretei 22

3.1.1. Egészséges életmód alakítása 22

3.1.2. Érzelmi nevelés 29

3.1.3. Hagyományok, ünnepek 30

3.1.4. Anyanyelvi nevelés 32

4

3.2. A program tevékenységformái 35

3.2.1. Játék 35

3.2.2. Tanulás 43

3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése 44

3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása 50

3.2.5. Mozgás 52

3.2.5.1.. Testnevelés Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3.2.7. Ének- zene, zenehallgatás 56

3.2.8. Vers, mese, dramatikus játék 62

3.2.9. Rajzolás, mintázás, kézimunka 65

3.2.10. Munka jellegű tevékenységek 71

4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 74

4.1. Az óvoda és a család 74

4.2. Az óvoda és a bölcsőde 75

4.3. Az óvoda és az iskola 75

4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák 75

4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai 76

5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI 77

6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI 79

6. 1. Speciális pedagógiai feladat Hiba! A könyvjelző nem létezik.

6.2. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások 79

6. 3. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások: 79

7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 80

8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 83

8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés 84

IRODALOMJEGYZÉK 88

5

Bevezetés

A szülők lehetőséget kaptak arra, hogy folyamatosan véleményezhették a

Helyi Pedagógiai Programot.

Ennek módszerei csoportos beszélgetések, interjúk, kérdőíves

felmérések és kiértékelések, nevelőtestületi munkaértekezletek. A kapott

információkat az egyes csoportokban dolgozó óvónők felhasználták az

általuk választott területek javaslatainak összeállításához.

Ebben az alkotó folyamatban mélyebben és sokoldalúbban ismertük meg

egymás szakmai erősségeit, személyes ambícióit, emberi, pedagógiai

kvalitásait.

Programunk e küzdelmes folyamat letisztult szintézise, amely a

legitimációs záradékban is megfogalmazottak szerint nevelőtestületünk

közösen vállalt stratégiai terve.

A program újragondolásának igényét a módosított közoktatási törvény

tette szükségessé. A törvény 40. § arról szól, hogy a minőség

tartalmakat, minőségértékeket nem a HOP-ban, hanem külön

dokumentumban, a Minőségirányítási programban kell bemutatni. A

módosítás másik vonatkozása az óvodáztatási idő kiterjesztése, amire

programválaszokat szükséges adni.

Programunkban áttekintettük, újraértékeltük a gyermeki érdekek,

érvényesülésének mindenek felettiségét és a mindennemű diszkrimináció

mentességét.

A programmódosítási folyamatkor figyelembe vettük a partneri

igényfelmérés tapasztalatait.

Programunkban új elemek:

a környezettudatos nevelés ökológiai szemlélet fejlesztése a Zöld

Óvodai feladatok megvalósításával

intézményi folyamatok, a szervezet fejlesztése, innováció kijelölt

területeken a Kiválóság Egyesület tagjaként az első minősítési

szint elérése

Zöld Óvoda eszközei

audio – vizuális eszközök

6

VIRÁG ÁROK ÓVODA BUDAPEST 1026 VIRÁG ÁROK 8. Tagintézmény 1026. VIRÁG ÁROK 15.

7

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése:

Virág árok Óvoda

Az óvoda címe, telefonszáma:

1026 Budapest Virág árok 8.

200-71-87

ovoda.virag.8@ecom.hu

www.viragarokovi.hu

Az óvoda fenntartója, címe:

II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

1022 Budapest Mechwart liget 1.

212-52-91

A tagintézmény neve:

Virág árok Óvoda

Címe: 1026 Budapest Virág árok 15.

200-71-85

ovoda.virag.15@ecom.hu

Az óvodai csoportok száma: négy csoport: 104 fő

A tagóvodai csoportok száma: hat csoport: 166 fő

8

ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Óvodánk lakókörnyezete a társadalom szinte minden rétegét képviseli. A

szülők óvodával szembeni igénye, elvárása különböző. Gyermekeink

szociokulturális háttere általában jó anyagi és társadalmi helyzetet mutat.

Épületeink a II. Kerületben a Törökvész és a Pasarétet összekötő a dús

növényzetű budai domboldalon találhatók, játszótér és iskola közelében.

A Virág árok 8. Óvoda egy reprezentatív villában működik.

A hangulatos modernista épület adottságai (faburkolat, falépcső,

kovácsoltvas csillár, rozetta, fríz, míves rácsok, csigalépcső, tetőtér)

kellemes, otthonos hangulatot árasztanak.

Az épületet körülölelő kert - gyümölcsfáival, díszfáival, bokraival,

virágaival, madárvilágával, egyedi tervezésű fából készült udvari

játékszereivel - szolgálja óvodásaink kellemes időtöltését. Ebben a

gyönyörű környezetben számtalan lehetőség nyílik minden évszakban a

természet megszerettetésére, megfigyelésére és tapasztalatok szerzésére.

Tagóvodánk jelentős átépítésen és bővítésen ment keresztül. Ennek

eredményeként tágas, napfényes csoportszobák, nagyméretű tornaterem

speciális célt szolgáló helyiségek állnak rendelkezésünkre.

Udvarunk és kertünk is megfelel az európai és a 21. századi

elvárásoknak. Modern játékokkal, környezettudatos nevelést szolgáló

berendezésekkel, változatos növényzettel, állatvilággal biztosítja az

érzelmi biztonságot, az ingergazdagságot gyermekeink számára.

A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás

és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált

nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja

meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai

nevelésben a gyermekek elhelyezhető.

A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás

és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált

nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja

meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai

nevelésben a gyermekek elhelyezhetők.

Pedagógiai munkánk a környezet megismerésére alapozódik, komplexen

és integrálva más tevékenységformákkal. Megismerő

tevékenységünkben alapforrás a megtapasztalás, mely emóciókat vált ki.

9

A gyermekek az élmények útján élik meg a világgal való közvetlen

találkozást. Hangsúlyozzuk a játék és mozgás szerepét.

A sikeres, eredményes személyiségfejlődés érdekében a következőket

biztosítjuk:

a gyermek életkorához igazított tevékenységrendszert,

a gyermek szükségleteire építő műveltségtartalmakat,

a kiegyensúlyozott érzelem és ingergazdag környezetet

A hagyományos óvodai alaptevékenységeken túl,óvodánkban a

következő programok, hagyományok valósulnak meg részben szülői

támogatással az aktuális igényeknek megfelelően:

Egészséges és biztonságos életmódra nevelés

óvodakert gondozása

kirándulások évszakonként

kulturális programok /Múzeum, színház, hangverseny, táncház,

kiállítások/

állatkert látogatások, állatbemutatók, madarászovi foglalkozások

kézműves napok

ünnepek, óvodai hagyományok ápolása

Felfogásunk szerint a személyiségformálás a családdal együttműködve,

megértő, együtt érző nevelői magatartással, a gyermekek szeretetteljes

gondozásával, oldott, derűs, családias légkörben valósítható meg.

Óvodánkban a szülőkkel való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartjuk.

(beíratás, családos beszoktatás, csoportos szülői értekezletek,

családlátogatások, egyéni beszélgetések, közös ünnepek, kirándulások,

szülői képviselet).

Intézményünk a szülők felé nyitott, bármikor betekinthetnek mindennapi

életünkbe, előzetes megbeszélés, időegyeztetés alapján.

10

1. A program célfejezete

1.1. Programunk gyermekképe

„ Az az apró

kölyökmackó

mielőtt még óvodás lett,

az volt ám csak

nagy csavargó!

Hanem ott az óvodában

megnevelték igen szépen,

s nem érheti semmi szégyen

semerre őt a világban.

Bármit tanultattak véle, tudja majd ő piszesége,

bárhol is jár,

sétál,

kószál

vénséges és vén korában.”

/ Kormos István : Mese vackorról......

részlet / A gyermek fejlődését genetikai adottságok, sajátos törvényszerüségei,

valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások

együttesen határozzák meg. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva

neveljük a környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró,

cselekvő emberré. Legyen a világra nyitott, kíváncsi, kutatgató,

felfedező, tapasztalatait, ismereteit, élményeit aktívan dolgozza fel.

Tudja önmagát értékelni, találja fel magát környezetében,

konfliktushelyzeteit tudja mérlegelni, kezelni, megoldani. Legyen nyílt,

őszinte, szerepet vállaló, segítőkész, magát elfogadtatni tudó, jó kedélyű,

humoros, saját maga gondozásában, öltözésében önálló. Törekszik a

harmóniára, legyen igénye önmagára, környezetére. Váljon kedves

illemtudóvá.

Tudja, hogyan működjön együtt a társaival és a felnőttekkel. Sajátítsa el

azokat az illemszabályokat, az emberek közti viszonyban

elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell

megtanulni ahhoz, hogy később természetes módon élni tudjon velük.

Felkészülten, szorongás nélkül induljon az iskolába. maga mögött

hagyva az óvodában megélt örömteli, tevékeny éveket

„Mint a kertész, fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi

csemetéből majd évek múltán gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa

legyen.”

11

1.2. Óvodai nevelésünk célja

A környezet tevékeny megismerésére nevelés lehetőségein keresztül a

gyermekek életkori sajátosságai és egyéni fejlettségük figyelembe

vételével a társadalmi környezet elvárásaihoz igazodva, sokoldalú,

szabadon kibontakozó, aktív, harmonikus, érzelmekben gazdag,

egészséges gyermeki személyiséget neveljünk derűs, szerető, egyéni

sajátosságokat elfogadó légkörben a családi nevelést kiegészítve, illetve

azt támogatva, segítve.

Célunk, hogy a Virág árok 8. és 15. Óvodánk a sajátos épület és szellemi

egységével, jellemzőivel, munkakultúrájával egy jól

megkülönböztethető, önálló arculatú intézmény legyen.

1. 3. Irányelvek

Az óvodánkban folyó munka gyermek - és nevelésközpontú. Pedagógiai

programunk megvalósítása során érvényesítjük a gyermekek mindenek

felett álló érdekét. A gyermekek személyiségformálását, a másság

elfogadását biztonságos, családias, érzelmi támaszt nyújtó attitűdökkel

érjük el, minden segítséget megadva képessége, tehetsége

kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Nevelésünkben

hangsúlyt kap a játék, a mozgás, és a környezet tevékeny megismerése.

Valljuk, hogy a környezeti nevelés időben véget nem érő folyamat, az

óvodás kortól a felnőtt kor végéig tart. Integráló szempont, amely

tevékenységeket, műveltségterületeket kapcsol egybe. Értékeket ad át,

értékeket őriz, és értékeket képez. Magatartásmódokat közvetít, az

egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, és az általunk létrehozott

értékek becsülésére nevel. Programunkban tehát központi kérdés a

közvetlen környezet megismerése az érzékelés, a többoldalú

tapasztalatszerzés.

A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás a

két legfontosabb. A játék elválaszthatatlan a mozgástól, mivel a mozgás,

a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás és a

beszédfolyamatok fejlődése mind-mind játékba ágyazódik.

Összekapcsolódnak a korai tanulás folyamataival, hiszen a mozgás és a

játék során a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek a környező világról,

fejlődnek érzékszerveik. A gyermek legfőbb és elsődleges tapasztalati

forrásának tehát a játékot és mozgást tartjuk. Elgondolásunk szerint

minden helyzetben felhasználhatók a képességek kibontakoztatására, az

értelem, az érzelem, az akarat formálására.

Az alapprogram irányelveit figyelembe véve biztosítja a nemzetiségi

családok befogadását.

12

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

„Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani Meg kell tanulnunk a gyerekek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenek előtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott egyéniség kibontakozását. Ennek feltétele pedig kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége kicsírázik.” /Mérei Ferenc/ Sajátos nevelési igény fogalma:

121. § (1) E törvény alkalmazásában

„ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló,

aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus

okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;”

Célunk:

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a többi óvodással

együtt azonos óvodai csoportban, a programban meghatározott elvek

és célok szerint, biztosítva részükre a speciális fejlesztés lehetőségét.

A tehetséges gyermekek fejlesztési lehetőségének biztosítása.

Elveink:

Intézményünkben vállaljuk annak a gyermeknek az integrációját, aki

hallássérült, vagy beszédfogyatékos.

Az integrációt az egész nevelőtestület vállalja, biztosítva a nem

pedagógus dolgozók részéről is a nyugodt érzelmi támaszt nyújtó

légkör megteremtését.

13

Az SNI-s gyermekek fejlesztendő területeinek megfelelő stimulációt

és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét

biztosítani kell.

Csoportszervezés elvei

Csoport létszámhoz viszonyítva csoportonként:

Egy hallási fogyatékos gyermek

Egy beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel,

figyelembe véve az összes körülményt

Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak

a kisgyermekkel és a szülőkkel.

Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az

óvodapedagógusok véleményét.

Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési

igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a

csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integrálás feltételei:

Hallásvizsgáló, Beszédvizsgáló és Tanulási

képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság

véleménye alapján óvodai nevelésben részt vehetnek.

Társak között nevelhetőek, önmagukra illetve társaikra

nem jelentenek veszélyt.

Közös tevékenységbe részben vagy teljesen

bevonhatóak

Szükségleteiket képesek jelezni a társak és az

óvodapedagógusok felé

Elemi szinten, óvodapedagógusi segítséggel el tudják

látni magukat

Kommunikációs kapcsolatot tudnak teremteni az

óvodapedagógusokkal, társaikkal, illetve kontaktust

lehet teremteni velük

Hallási fogyatékos gyermekek nevelésének alapelvei:

Enyhe, közepes, súlyos fokban hallássérült-nagyothalló

gyermek /hallásszint 30-45dB, 45-60dB, 65-90dB/

Beszédértés, szájról olvasás, hallási figyelem, emlékezet,

érthető kiejtés kialakítása

14

Nyelvi kommunikáció megindítása, szókincsbővítés, konkrét

megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszer használata

szurdopedagógus segítségével

Beszédfogyatékos gyermek, megkésett beszédfejlődésű gyermekek

nevelésének alapelvei:

Anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat

alkalmazó intenzív, komplex nevelés biztosítása. /diszlexia,

diszkalkulia, diszgráfia prevenció, grafomotoros fejlesztés,

mozgás, vizuomotoros fejlesztés/

Az integráció tárgyi feltételei:

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató

Beszédfogyatékosok

Tükör 120X180 Csoportonként 1db

Logopédiai alapkészlet Csoportonként 1db

Hallási fogyatékosok

Dallamíró Csoportonként 1db

Hallásvizsgáló és hallókészülék

tesztelő felszerelés

Óvodánként 1db

Vezetékes vagy vezeték nélküli

egyéni, illetve csoportos adó-vevő

készülék

Gyereklétszám szerint 1

Különböző nyelvi kommunikációs

szinteknek megfelelő kifejezések

képi megjelenítésére alkalmas

elektronikus információhordozó

Óvodánként 1 db

Nyelvi kommunikáció vizuális,

auditív megjelenítésének

ellenőrzésére alkalmas eszköz

Óvodánként 1 db

Szurdologopédiai eszközök Csoportonként 1 db

Az integráció személyi feltétele:

Gyógypedagógus:

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a

gyermek haladását

Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a csoportban

dolgozó pedagógusokkal, hospitál a csoportban

15

Javaslatot tesz gyógypedagógiai-speciális módszerek

alkalmazására

Egyéni és csoportban történő fejlesztést végez a sérülésnek

megfelelően

Kapcsolatot tart a szülőkkel

Segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásában

A programban meghatározott módon, nyomon követi a

gyermekek fejlődését

Szülők:

Folyamatosan együttműködik az óvodapedagógussal és a

gyógypedagógussal

Segíti gyermekének beillesztését

Gyermekét rendszeresen hozza óvodába a házirendben

meghatározottak szerint

Szükség esetén jelenlétével segíti az óvodai rendezvényeken

(ünnepek, kirándulások, színház) gyermeke részvételét

A hallássérült gyermek részére minden nap biztosítja a

készülék megfelelő műszaki állapotát

Intézmény fenntartó:

A sérülésnek megfelelő gyógypedagógust folyamatos biztosítja

Biztosítja a szükséges speciális eszközöket

Az intézményi közösség:

A pedagógusok tájékozódnak a gyermek beszédállapotáról,

azokról a speciális feladatokról, melyeket a mindennapi

nevelés, oktatás során szem előtt kell tartani.

16

A csoportban dolgozó pedagógus folyamatosan kapcsolatot tart

a gyógypedagógussal, szükség szerint egyéb szakemberrel.

A speciális módszerek, differenciált foglalkozás mellett az

egyéni haladási ütemet biztosítja

Különösen figyel beszédének tempójára, artikulációjára, az

utasításainak megfogalmazására, kerülje a túlzott verbalizmust

Attitűdje elfogadó, mely segíti a gyermek közösségi életbe való

beilleszkedését

Személyiségének, viselkedésének tükröznie kell a gyermekek és

a csoportban dolgozó nem pedagógus dolgozók felé is az

inkluzív magatartás mintáját.

A nem pedagógus dolgozók a szükséges feladatokat a

csoportban dolgozó pedagógusokkal megbeszélik, elősegítik a

derűs érzelmi biztonságot adó légkör megteremtését.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

Az iskolába lépés feltétele minden SNI-s gyermek esetében a

Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság

véleménye.

A hallássérült és beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési

igényei következtében a programban megfogalmazott várható

fejlődési eredményektől eltérően figyelembe kell venni:

Szóbeli közlések, utasítások megértése

Kognitív képességek/ akusztikus figyelem, emlékezet/

Verbális képességek, grammatika

Gyermek beszédének érthetősége, szavak, mondatok,

összefüggő beszéd szintje, utánmondás, spontán beszéd

Speciálisan képzett szavak használata

Beszéd formai oldala

17

Beszédértés cselekvésben-térben, síkban

Beszéd tartalmi oldala, grammatikai struktúrájának

fejlettsége

A sérülés specifikus fejlesztés elvei, feladatai:

Egyéni fejlesztési tervelemei:

Illeszkedik a nevelési programhoz

A gyermekek érzelmi belső motivációjára épít

Lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez

kapcsolódik

Óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos,

következetes alkalmazást igényel

Elősegíti és biztosítja gyermek jó közérzetét

Amennyiben a szakértői és rehabilitációs Bizottság szakvéleménye

alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet a

gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány

alkalmazásával.

Amennyiben BNO kód besorolás nem szerepel a diagnózisban

óvodapedagógus, készíti el az egyéni fejlesztési tervet.

A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:

Gyermek neve

Óvodai felvételének ideje

Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma

Felülvizsgálat ideje

Diagnózis, vizsgálati eredmények

Fejlesztendő területek

Fejlesztési ütemterv havi bontásban

Elért eredmények

18

Intézményben végezhető egyéni fejlettséget mérő vizsgálatok, eszközök

MÉRŐESZKÖZ KI VÉGEZHETI MIKOR MIVEL

DIFER Mérő biztos

megfelelő

végzettséggel

Nagycsoportba

n bemenetkor

és kimenetkor.

Kivéve az SNI

gyermek

A hozzátartozó

mérőeszközzel

GMP Megfelelő

oklevéllel

Nevelési

Tanácsadó,

óvodapedagóg

us vagy szülő

kérésére

A hozzátartozó

mérőeszközzel

SINDELAR Megfelelő

oklevéllel

Akkor, ha

utána a mérő a

fejlesztést is

biztosítja

A hozzátartozó

mérőeszközzel

Egyéni

fejlettséget mérő

eszközök

Csoportvezető

óvodapedagógus

ok

Minden évben,

folyamatos

magfigyelés

alapján

Az óvodai

fejlesztőpedagóg

us által

elkészített

eszközökkel

TSNT Megfelelő

oklevéllel

Diszkalkulia Megfelelő

oklevéllel

Szociometria

óvodapedagógus

Középső és

nagycsoportba.

Félévkor és

tanév végén.

Játékkal

Kíváncsi láda

Tehetségazonosí

tó eszköz

Óvodapedagógus

Megfelelő

végzettséggel

Középső

csoportban év

végén.

Mérőeszközzel

!

19

5 1. A program rendszerábrája

A program célja,

Gyermekképe és ovodaképe

Irányelveink

Integrált nevelés célja, irányelvei

Tehetségazonosítás

A nevelés feladatai A program tevékenység-formái

Az egészséges biztonságos életmód

kialakítása

Az érzelmi erkölcsi nevelés

Hagyományok, ünnepek

Anyanyelvi nevelés

Játék

Tanulás

A külső világ tevékeny megismerése

Mozgás

Vers, mese, dramatikus játék bábozás

Ének-zene, zenehallgatás

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Munka jellegű tevékenység

Óvodánk

gyermekvédelmi

feladatai

SNI integráció

megvalósítása

A program kapcsolatrendszere

Család

Integrációt segítő

intézmények

Bölcsőde, iskola,

művészeti iskola,

közművelődési

intézmények

A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére

20

2. Helyzetelemzés

A Virág árok Óvoda épületei Budapesten, a második kerületben, a

forgalomtól távolabb, a Pasarét fölött a Törökvész déli lejtőjén

találhatók. Hajdan reprezentatív villa, és családi villaként működtek.

Napjainkban, többszöri átalakítással sajátos stílusú, egyedi, korszerű,

tágas, barátságos, hívogató gyermekintézménnyé váltak. Az épített és a

hozzájuk tarozó természeti környezeti elemekkel együtt, sajátos

pedagógiai mikroklímát nyújtanak, az óvodába járó gyermekeknek.

2.1. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány

A fenntartó támogatása és az óvónők sikeres pályázatai teszik lehetővé

tárgyi feltételeink folyamatos bővítését, a célkitűzéseink megvalósítása

érdekében. Ezek:

udvari mozgásfejlesztő mászóka tervezése és felépítése,

különböző készségeket, képességeket fejlesztő játékok bővítése,

a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök bővítése (tornaterem,

nagyítók, hangszerek, mikroszkópok, ,

a szakkönyvek gazdagítása korszerű, naprakész, minden témát

érintő könyvekkel.

A technikai felszereltség megfelelő: számítógép, fénymásoló, telefon,

fax áll rendelkezésünkre.

Megfelelő munkakörnyezet biztosítását, olyan helységek létrehozását

ahol nyugodt körülmények között szervezhetünk logopédiai és fejlesztő

foglalkozásokat, szülői és testületi megbeszéléseket.

2. 2.2. Személyi feltételrendszer

Virág árok 8.:

Az óvoda pedagógiai munkáját egy vezető, 8 óvodapedagógus ebből egy

vezető-helyettes. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A

nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a

szakmai önképzés igénye.

Intézményünk rendelkezik az KMK 277/97. 12. számú rendeletében

megfogalmazott továbbképzési tervvel.

21

A foglalkoztatott dolgozók közül 8 fő technikai dolgozó: 1,5 fő

gazdasági ügyintéző, 6 fő dajka, 0,5 fő karbantartó és fűtő. Az óvoda

összlétszáma 15,5. fő

Az intézmény valamennyi munkatársa, minden területen rendelkezik

munkaköri leírással.

Virág árok 15.

Az óvoda pedagógiai munkáját 10,5 pedagógus végzi: 9

óvodapedagógus, 1 vezető-helyettes, 0,5 gyógypedagógus, és 0,5

gyermekvédelmi felelős végzi.. Valamennyien rendelkeznek az előírt

képesítéssel.

A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a

szakmai önképzés igénye.

Technikai dolgozók száma 6,5 fő dajka, 0.5 fűtő és karbantartó.

Munkájukkal hozzájárulnak óvodai nevelésünk eredményes

megvalósításához.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a különböző nemzetiségből érkező

gyermekek kultúrájának, anyanyelvének megismerésére

22

3. Óvodánk nevelési rendszere

3.1. A nevelés keretei

3.1.1. Egészséges életmód alakítása

Célunk:

A gyermekek életkorát és egyéni szokásait szükségleteinek kielégítését

figyelembe véve a megfelelő óvodai életritmus kialakításával az

egészséges testi - lelki - szellemi fejlődés biztosítása. Egészséges

életvitel iránti igény kialakítása. A gyermek egészségének védelme,

edzése, óvása és a környezettudatos magatartás megalapozására..

Elveink:

A célszerűen beosztott napirenddel, az edzéssel, a kiegészítő zöldség és

gyümölcsfogyasztással, elősegítjük a gondozáshoz kapcsolódó és az arra

épülő egészséges életmód kialakítását.

A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak

megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Óvodába lépéskor

a szülők anamnézis lapot töltenek ki a gyermekükről, és folyamatosan

tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről és

igény szerint segítséget nyújtunk.

Az új környezet elfogadását, a közösségbe való beilleszkedést a családos

beszoktatással segítjük. Derűs, megértő, bensőséges együttlétet,

érzelemgazdag légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok

cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válhatnak, ahol a gyermek jó

közérzettel, örömmel végezheti tevékenységeit.

Megfelelő helyet, elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítunk a

testápolás, öltözködés, étkezés szokásainak elsajátítására.

Az egyes cselekvések vagy cselekvéssorok megtanulása, azok beépülése

a kívánt szokásrendszerbe, attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek a

kialakítandó szokásokat gyermek közelivé tenni. A szabályok játékos

tudatosítása és gyakorlása a legcélravezetőbb, melynek mozzanatai:

a szabályismertetés, szemléltetés,

a gyermek és az óvónő együttes próbálkozása,

játékos hangulatú gyakoroltatás,

aktivitás fokozása.

23

Mindezen a műveletek fegyelmezett kivitelezése érdekében van szükség

A gyermekek egészséges fejlődéséhez tartozik a helyes: táplálkozás,

testápolás, öltözködés, pihenés.

Táplálkozás:

A napi háromszori étkezést, gyümölcs vagy zöldségfogyasztással

egészítjük ki a gyermekek vitaminigényét a szülők segítségével. Ebben a

korban próbáljuk tudatosítani a helyes táplálkozás fontosságát, mint az

egészség megtartás fontos eszközét, őrzését. Ezzel is elősegítjük az

egészséges táplálkozás kialakítását.

Reggeli folyamatosan érkezéstől 9 óráig

Ebéd uzsonna - meghatározott kezdéssel

Zöldség,- és gyümölcsfogyasztás délelőtt

Testápolás:

A személyi higiéné szokássá alakításához az alapvető feltételeket

biztosítjuk - egyszemélyi használati eszközök (jellel ellátott törölköző,

fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, ágynemű,

alvóruha, váltóruha, cipő)

A készségek kialakításához, a cselekvéssor gyakorlásához,

szükségleteiket fokozatosan, saját tempójukban önállóan végzik ,

szükség szerint felnőtt segítségével.

Öltözködés:

A réteges öltözködés fontosságát hangsúlyozzuk, a ruházat igazodjon a

hőmérséklethez, biztosítsa a gyermek szabad mozgását és óvja meg a

sérülésektől.

Pihenés:

Az alvás illetve a passzív pihenés biztosítása óvodai életünk szerves ré-

sze, ezért nagy gondot fordítunk a pihenéshez szükséges kiegyensúlyo-

zott, feszültségoldó hangulatra.

Életkoruknak megfelelően a Virág árok 8. épületében külön

hálótermekben a Virág árok 15. épületében a csoportszobában biztosítjuk

a mindennapi nyugodt pihenés feltételeit (szellőztetés, alvást segítő

altatódal, mese).

A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. A nyári

időszakban az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk,

hogy igény szerint pihenjenek.

24

A gyermek edzettségének biztosítása és egészségének védelme:

Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének

növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermek edzése. Minden

évszakban elegendő időt biztosítunk az időjárástól függetlenül a szabad

levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet

teremtünk óvodánk játszóudvara révén.

A szabad levegőn tartózkodás biztosítja a napfényt is a gyermek

számára. Tavasszal és kora ősszel minden alkalmat megragadunk, hogy

minél több napfényhez jussanak a gyerekek.

Az edzés különböző fajtáit tudjuk biztosítani, a lég,- a nap,- a

vízfürdőzést.

Az udvarunkon lévő fák lombozata és a homokozó fölé épített

fényvédők óvják a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyári időszakban

a zuhanyzásra és a pancsolásra az udvaron lehetőséget teremtünk.

Az óvodai tartózkodás során a megbetegedés kezdeti jelei lehetnek (láz,

fájdalom, bágyadtság, bőrpír, kiütés, hányás, hasmenés, fejfájás, piros

váladékos szem, „élősködők”). Ezekben az esetekben elsősorban a

szülőket értesítjük, súlyosabb esetben az orvoshoz fordulunk. A

közösségben megbetegedett gyermeket, egy felnőtt felügyelete, fokozott

gondoskodása, gyengédsége veszi körül mindaddig, amíg a szülő

megérkezik.

Tisztálkodás:

A várható eredmény 3-4 éves kor végén

Segítséggel mossák, kezüket, arcukat

Megfelelően használják a szappant

Ügyeljenek a mosdó rendjére

Szükség esetén használják a körömkefét

Segítséggel tűrjék fel a ruhájuk ujját

Próbálják szárazra törölni kezüket

Segítséggel használják a zsebkendőt

Próbálkozzanak a fésülködéssel

Megfelelően segítséggel használják a WC papírt

A várható eredmény 4- 5 éves kor végén

A nap folyamán rendszeresen mossanak kezet (étkezés előtt,

különböző tevékenységek és WC használat után)

Ügyeljenek a száraz kéztörlésre

25

Tisztálkodás előtt és után a ruhájuk ujját tűrjék fel és le

Tisztálkodási eszközöket használat után tisztán teszik el

Önállóan mosnak fogat

Használják a zsebkendőt, és folyamatosan gyakorolják a helyes

orrfújást igény szerinti segítséggel

A várható eredmény óvodáskor végén

Váljék igényükké a tisztálkodással és a tisztálkodás

eszközeivel gyakorolt szokások betartása

A különböző tisztálkodási eszközöket és az evőeszközöket

készségszinten használják, és kulturáltan étkeznek.

Önkiszolgálás

A várható eredmény 3-4 éves kor végén

Segítséggel megismerik és használják az egyes használati tárgyak

alkalmazását az önkiszolgálás különböző műveleteit, azok

sorrendjét

Kulturált étkezési szokásokat sajátítanak el

A várható eredmény 4-5 éves kor végén

Az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak a gyerekekben

A naposi munka egyes részleteit elsajátítják

A várható eredmény az óvodáskor végén

Önállóan tevékenykednek

A számukra elvégezhető feladatokat észreveszik, segítenek

társaiknak, a felnőtteknek

Önkiszolgálást teljes önállósággal látják el

Szűkebb és tágabb környezetükben kialakul az esztétikus és

tisztaság iránti igény

Étkezés

A várható eredmény 3-4 éves kor végén:

Önállóan kiszolgálják magukat az étkezéshez szükséges

edényekkel, evőeszközökkel

Önállóan esznek, isznak

26

Megpróbálják eldönteni miből mennyit, kérnek

Önállóan próbálják a villát használni

A várható eredmény 4-5 éves kor végén

Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére

Csukott szájjal rágnak

Segítséggel töltenek a kancsóból

Biztonsággal használják a kanalat és a villát

A várható eredmény az óvodáskor végén

Az evőeszközöket készség szinten használják

Étkezés közben kulturáltan viselkednek, igényükké válik az asztal

és környezetük esztétikus rendje, tisztán tartása

Az ételt önállóan szedik maguknak a tálból

Öltözködés

A várható eredmény 3-4 éves kor végén

Ruhájukat önállóan leveszik, és segítséggel felveszik

Próbálkozna a ruhájuk ki és begombolásával

Cipőjüket fel és lehúzzák

Segítséggel a ruhájukat a megfelelő helyre teszik

A várható eredmény 4-5 éves kor végén

Ruhájuk le,- és felvételénél kis segítséget igényelnek

Próbálkoznak a fehérneműjük le és felvételével

Próbálkoznak a cipőjük befűzésével, megkötésével

27

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére :

Önállóan és megfelelően öltözködnek.

A gyerekekben kialakul az esztétikus és tiszta környezet iránti

igény.

Cipőjüket befűzik és megkötik

Sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek

Ruhaneműjüket rendben tartják

Környezettudatos magatartás

Napirend:

Az óvodai napirendben, megfelelő tevékenységek és rugalmas

időkeretek biztosításával az optimális életritmus kialakítására

törekszünk. A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az időben végzett

tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak, segítik a gyermeket

eligazodni az időben, ritmust adnak napjának. A napirend

rugalmasságával lehetővé válik, hogy minden gyermek egyéni igény és

tempó szerint végezze a tevékenységeket.

Játék, szabadon választott

tevékenység

6. 00

12.00

Folyamatos étkezés mindennapos

testnevelés, kezdeményezés,

kötött foglalkozások,

irányított játékos tevékenységek,

egészségmegőrzés,

udvari tevékenység, séta

Gondozás, étkezés 12.00

15.15

Folyamatos bejövetel,

előkészületek az étkezéshez,

étkezés,

előkészületek a pihenéshez,

tisztálkodás, ágynyugalom,

ébredés, tisztálkodás,

mindennapos testnevelés

Játék, szabadon választott

tevékenység

15.15

18.00

Uzsonnázás

Játék hazamenetelig levegőzés

Csoport érdekében rugalmasan változtatható a napirend.

28

Hetirend:

Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport

Vers, mese, dramatikus

játék 2

Vers, mese, dramatikus

játék 2

Vers, mese, dramatikus

játék 2

Külső világ tevékeny

megismerése 2

Külső világ tevékeny

megismerése 1

Külső világ tevékeny

megismerése 2

Rajzolás, mintázás,

kézimunka 2

Rajzolás, mintázás,

kézimunka 1

Rajzolás, mintázás,

kézimunka 2

Ének-zene,

zenehallgatás 2

Ének-zene,

zenehallgatás 1

Ének-zene,

zenehallgatás 2

Testnevelés 1

Testnevelés 1 Testnevelés 2

Matematikai látás és

gondolkodásmód

alapozása 1

Matematikai látás és

gondolkodásmód

alapozása 1

Minden nevelési területnek megvan a maga napja, és erre épülnek az

egyéb nevelési területek komplexen. Így biztosítjuk a gyermek számára

az önkéntességet és a szabad játék lehetőségét. A kiscsoportban a

foglalkozások kötetlen formában történnek. Középső csoportban

folyamatosan fokozatosan történik a kötött foglalkozások bevezetése.

Nagycsoportban kötött formában történik a foglakozás frontálisan vagy

mikrocsoportban.

29

3.1.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés

Célunk:

A szocializáció folyamatában a gyermekek szociális érzékenységének,

képességeinek, tulajdonságainak, egyéni érdekeinek kibontakoztatása a

közösségen belül. A bővülő tapasztalatok, a szélesedő kapcsolatok által

az érzelmek differenciálódásának megnyilvánulása, erősítése.

A természeti-, emberi-, tárgyi környezet esztétikájának, értékeinek

felfedeztetésével, a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi

viszony megalapozása. Az óvoda a gyermekek nyitottságára építve

értéket közvetít a hazaszeretet és a szülőföldhöz, való kötödéshez.

Elveink:

Az óvodába lépés időszakában a gyerekkel való közvetlen kontaktus, és

a családdal való együttműködés segíti a beszoktatást.

Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerked-

jenek az óvodai környezettel, társaikkal, és az óvónőkkel. Ez az átmeneti

időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, míg a gyermeknek erre

szüksége van. Ha a csoport életét nem zavarja a szülő, nem zárkózunk el

az alkalmankénti ott-tartózkodásától sem. Ezáltal belülről is látják az

óvodánk mindennapjait, és bepillanthatnak az óvodapedagógus

nevelőmunkájába. Így munkánk folyamatos együttműködési alapot tud

teremteni az óvoda és a család között. A család érzelmi biztonságából

kikerülő gyermek könnyebben találja meg helyét új környezetében,

fokozatos beszoktatással.

Az óvodapedagógus és a munkáját segítő dolgozó elsőszámú modell,

leghatásosabb példa, ezért fontos számunkra az esztétikus

megjelenésünk, viselkedéskultúránk, beszédstílusunk. A barátságos,

nyugodt légkör megteremtésével érzelmi biztonságot nyújtunk. Az

óvoda iránti pozitív érzelmek kialakulása állandó értékrend; a tapintat, a

törődés, a szeretetteljes fogadtatás nemcsak óvónőink, hanem az óvoda

minden dolgozója számára fontos. Mindezek elősegítik a közösségen

belüli szokások alakítását, normák elfogadását. Elsősorban a gyermek

érzelmeit kell figyelembe vennünk, megértenünk. Magyarázatunkban a

dolgok pozitív oldalát jelenítjük meg. Közös élményekre épülő

tevékenységek megszervezésével biztosítjuk a közösségi magatartás

fejlődését, a másokra figyelést, különbségek elfogadása tisztelete a

segítségadás és segítség elfogadását. Jelentős szerepe van ebben a

születésnapok megünneplésének, és az óvodai hagyományok ápolásának.

Az ünnep örömét bensőségesebbé teszi óvónőink közös hangszeres

muzsikája, éneklése, mesedramatizálása, bábozása. Fontos számunkra a

30

kialakult gyermek-barátságok segítése, erősítése. Ezekben, a

kapcsolatokban tanulja meg a gyermek, érzelmi elfogadásból, saját

akaratát alávetni másoknak.

Feladatunk a nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyermekek

differenciált fejlesztése, közösségbe való beilleszkedésének segítése.

A gyermekek számára természetessé válik az évek során, hogy minden

gyermek más. Más egyéni és külső tulajdonságokkal rendelkezik, s így

egyéniségével, és különbözőségével együtt elfogadható, szerethető. A

szociális érzékenység kialakulása segíti a másság elfogadását. Kialakul a

gyermek véleménye másokról, és önmagáról.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:

Szeretnek óvodába járni, együttműködnek, és kapcsolatot

teremtenek társaikkal és a felnőttel.

Feladattudata kialakulóban van, megérti a feladatokat, és egyre

eredményesebb az önálló feladatvégzésben.

Szükségleteit késleltetni tudja.

Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, melyben helyesen al-

kalmazzák a magatartás szabályait.

Tisztelettudóan viselkednek a felnőttekkel.

Természetes szükségletté válik a közös tevékenységben való

aktív részvétel és segítségnyújtás.

Állandó értékrend elfogadása

3.1.3. Hagyományok, ünnepek

Hagyományaink az óvodai élet mindennapjaiból kiemelkednek.

Ünnepeink külsőségeikben és tartalmukban olyan visszatérő élményeket

jelenthetnek gyermekeinknek, amelyek erősítik közösségi érzésüket s

életre szóló élményt, adnak. A közösen átélt élmények a gyermekeket

érzelmileg gazdagabbá, fogékonyabbá teszik. Az ünnepekre való

készülődés a gyerekekkel közös tevékenység, melyben együtt tervezzük,

készítjük a hagyományokat, idéző jelképeket. Így tesszük örömtelivé a

várakozást

31

Eseménynaptár

Augusztus 20 -

Szeptember

Családlátogatás az új tanévre felvett gyerekeknél

igény szerint

Összevont szülői értekezlet az új tanévre felvett

gyerekek szüleinek.

Csoportos szülői értekezletek.

Tanévnyitó nevelési értekezlet.

Október Almaszedés

Állatok világnapja

November Ősz búcsúztató.

December Mikulás ünnepség

Karácsony

Január Nevelési értekezlet.

Fogadóórák (Iskolába készülő gyerekek szülei

részére)

Február Farsang - táncház

Szülői értekezletek

Március Nemzeti ünnep - megemlékezés

Víz napja

Április Húsvét

Föld napja

Nagycsoportosok iskolalátogatása

Május Előjegyzések

Anyák napja .

Madarak és Fák napja

Gyermeknap

Iskolába készülő gyerekek búcsúztatása

Korcsoportonként évzáró

Tanévzáró értekezlet

Pedagógus napi kirándulás

Bölcsődések fogadása

Szeptember-

Június

Születésnapok

Évszakonkénti kirándulások

Nagycsoportosoknak MADARÁSZOVI szülői

támogatással

Szeptember -

Június

Színházi és kulturális programok szervezése

32

3.1.4. Anyanyelvi nevelés

"Hipnotikus hatása van a szónak. A gyermekeknek mindegyik szimbólum. Ami a felnőttnek eszköz, az neki varázsos játék".

/ Kosztolányi Dezső /

Célunk:

A gyermekek kommunikációs kedvének fenntartása ösztönzése,

biztonságos önkifejezésének megalapozása és a beszéd tartalmi

részeinek gazdagítása.

Elveink:

A nyelv, az anyanyelv gyermekeink személyiségének lényeges formáló

tényezője. A nyelv segíti a környezetbe való beilleszkedésben, az

életformák, a viselkedési szabályok megismerésében. Így a szocializáció

folyamán az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a

gondolkodás legfőbb eszközévé válik.

Az anyanyelv elsajátításának első színtere a család, mely döntően

befolyásolja a gyermekek anyanyelvi kultúrájának kialakulását. Az

óvodába lépő gyermekek már rendelkeznek bizonyos fokú

kommunikatív képességgel, ami minden kisgyermeknél más és más

szintű. Ezért elengedhetetlen a család nyelvi kultúrájának megismerése,

melyet minél több találkozással, beszélgetéssel valósítunk meg.

A gyermeknek az óvodai társas környezetre, társas kapcsolatokra is

szüksége van ahhoz, hogy létrejöhessen a teljes értékű emberi beszéd.

Nyelvi fejlődésüket pozitívan befolyásolja a gyermekre figyelő, jó

beszédpéldát adó, választékosan kifejező, nyelvi magatartásunk.

Törekszünk, hogy verbális és metakommunikációs közléseink

összhangban legyenek, mert így lesz hiteles a mondanivalónk.

Közölnivalónk igazságérzete, érzelmi töltése a tekintetben, a

testbeszédben jut kifejezésre. Különös gondot fordítunk az érzelmek

kinyilvánítására (testi közelség, simogatás, érintés, mimika). Olyan

oldott, szeretetteljes, szóbeli közlést, kiváltó légkört teremtünk,

amelyben fejlődik és fejleszthető a gyermekek természetes közlési

vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége és kifejezőkészsége. Valljuk,

hogy az ilyen elérhető minta és légkör a nyelvelsajátítás feltétele. Az

anyanyelv használata végig kíséri óvodánk mindennapi életét, beépül a

gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társakkal és a

felnőttekkel való kapcsolataiba. Valamennyi tevékenységet átszövi.

33

Lehetőségek:

- irodalmi nevelés (az élményszerűen, színesen elmondott versek,

mesék kialakítják az igényt, a többszöri irodalmi alkotás

meghallgatására - a népmesékben ízes, népies kifejezéssel

ismerkedhetnek meg a gyermekek, melyek gyarapítják passzív

szókincsüket - a versismétlés, a mesedramatizálás, a bábozás segíti

az összefüggő, folyamatos beszéd gyakorlását)

- zenei nevelés (a mondókák, a ringató dalok által egyszerre hallják a

nyelv zenéjét, ritmusát a dallamvisszhang, kérdés-felelet,

dallambújtatás a belső hallásra tereli a figyelmet, és ez a belső

beszéd elsajátításában segíti a gyermekeket)

- vizuális nevelés (a gyermekek figyelmének az adott témára való

irányítása beszélgetéssel történik, ilyenkor alkalom adódik

ismereteik, tapasztalataik önálló elmondására)

- a környezet tevékeny megismerése (gyakorolhatják a tárgyak,

anyagok, rokoni kapcsolatok megnevezését, a minőséget jelölő és

viszonyító szavakat, a birtokviszony kifejezését - élményeiket,

megfigyeléseiket megfogalmazzák)

- matematikai nevelés (matematikai fogalmak, kifejezések

elsajátítását segíti, határozatlan számnevek, egyes szófajok,

melléknév fokozása, névutók helyes használata)

- testnevelés (a szókincsbővítéshez járul hozzá a sok testnevelési

szakkifejezéssel).

A kommunikációs készség fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a

játékot, megőrizve annak spontán jellegét. A hétköznapi

beszédszituációkkal, az élményszerző alkalmakkal, a környező világ

felfedeztetésével és az anyanyelvi játékok játszásával gazdagítjuk a

gyermekek aktív és passzív szókincsét, fejlesztjük a helyes

mondatszerkesztést, a beszédészlelés és beszédértés képességét. A

fejlesztő anyanyelvi játékok szervezésekor ügyeljünk arra, hogy

szórakoztatóak, játékosak legyenek, s ne váljanak unalmas

nyelvhasználati gyakorlattá.

Legfontosabb feladatunk a gyermekek beszélővé és hallgatóvá nevelése.

Figyeljenek oda mások beszédére. Kapjanak bátorságot mások előtt

beszélni és érdekeset mondani, szerezzenek a beszédben jártasságot.

34

A fejlődés várható eredménye 3-4 éve kor végére

Szívesen beszéljenek

Értsék meg a hozzájuk intézett egyszerű kérdéseket

Egyszerű kérdésekre tudjanak tőmondatokban válaszolni

Beszéljenek élményeikről

Ismerjék környezetükhöz tartozó tárgyakat , a megszokott

jelenségek nevét

Megfelelő hangerővel beszéljenek

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves korban

Gondolataikat érthetően tudják kifejezni

Lehetőleg türelmesen hallgassák meg társaik beszédét

Beszédük érthető legyen

Értsék és használják a környezetükben előforduló szavakat,

kifejezéseket a kialakult helyzetnek megfelelően

Néhány gyűjtőfogalom jelentését ismerjék

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

a beszéd használatára igényesek, örömet jelent számukra a

verbális kifejezés

érthetően, folyamatosan, összefüggő mondatokkal képesek

kifejezni önmagukat,

minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket,

mondatfajtákat alkot

életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni

önmagát

megfelelő szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi

gondolataik érthető kifejezését,

képesek türelmesen végighallgatni beszélőtársuk mondanivalóját,

párbeszédet folytatni

nonverbális eszközökkel színesítik közléseik tartalmát,

tisztán, artikulálva beszélnek.

35

3.2. A program tevékenységformái

3.2.1. Játék

"A játék Az különös Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertyalángja, színes árnyék, ördöglámpa."

/Kosztolányi Dezső/

"A játék, mely oly könnyű a gyereknek s oly nehéz a felnőttnek". /Rubinstein/ Célunk:

A gyermek saját elképzeléseinek, vágyainak, önállóságának, kreatív

ötleteinek kibontakoztatása, önkéntes, örömmel végzett

játéktevékenységben, lehetőségekben.

Elveink:

A játék gyermekeink olyan spontán, szabadon választott, külső

kényszertől mentes tevékenysége, amelyet magáért a tevékenységért

folytat, melyet feszültségcsökkenés és örömszerzés kísér.

Keretei között bontakoznak ki a fejlettebb tevékenységek – a munka, -

tanulási, előfeltételei, mert benne minden tanulási tartalmi ismeret,

játékosság, készség megjelenik.

Új ismeretre serkent, összpontosított figyelemre szoktat. Ezáltal az

értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az akarati

tulajdonságok, a szociális magatartás, az önállósulás és tevékenység

iránti vágy ebben a tevékenységi formában integráltan és a

legintenzívebben fejlődik.

A gyermeket hozzásegítjük a tényleges játszás élményéhez. Biztosítjuk a

játék feltételrendszerét úgy, hogy gondoskodunk a játék alkotóelemeinek

(téma, tartalom) érvényesítéséről.

Különös figyelmet fordítunk a személyiségben lejátszódó

megnyilvánulások megfigyelésére melyeket tudatosan, felhasználunk a

gyermek célirányos fejlesztésére, a gyermek megfigyelésére. Nyomon

követjük fejlődésük ütemét és irányát, jellemvonásaik alakulását, a

környezetére való reagálását, szociális érettségét. A játék áthatja

mindennapos tevékenységeinket.

36

A játékidő folyamatosságával megnöveltük a gyermek elmélyült játékát,

lehetőséget adva az elkezdett tevékenység befejezésére. A játék témáját

és tartalmát tapasztalataik, élményeik alapján formálhatják, alakíthatják.

Kezdeményezéseink a játékra épülnek, melyek a gyermekek

érdeklődését, aktivitását, a megismerés, a felfedezés örömét jelentik. A

közösen átélt élmények befogadását játékos feldolgozás követi.

A játékkal keretet adunk, annak a tapasztalati ismereti és

élményanyagnak, melyet a gyermek a saját környezetéből, az általa

megismert világból kiemel, újraalkot. Nézőpontunk szerint a játék

cselekvő szembesülés a világgal.

Élménye, élményt adó közege a környezet tartalmának, témájának

meghatározója. A játék során a gyermekkel megismertetjük környezetük

természeti, társadalmi alkotóit és összefüggéseit. Játékcselekvésekbe

beleépítve tesszük szemléletessé a mindennapi életben felfedezhető

valóságot.

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

Nyugodt légkör:

Az óvodás gyermek személyiségének fejlődéséhez kiegyensúlyozott,

derűs légkörre van szüksége. A gyermek csak ott tud felszabadultan ját-

szani, ahol érzi a felnőtt jelenlétét, védő szeretetét, akihez bizalommal

fordulhat. A derűs légkörnek a konfliktushelyzetek megelőzésében,

csökkentésében, ill. megszüntetésében is nagy szerepe van.

A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas,

oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az

elképzelések valóra válását. A gyerekek egész napi hangulatára

kihatással lehet az óvoda fogadó légköre. E légkörhöz hozzátartozik a

tevékenységi forma szabad megválasztása is. A nyugodt játéknak fontos

feltétele annak tudata a gyermekben, hogy játékaikat befejezhetik, vagy

olyan helyzetben hagyják, amit majd folytathatnak.

A hely biztosítása:

A játékhoz térre, helyre van szükség. Az óvodában folyó játék tere a

csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszoba lehetőségeit úgy

használjuk ki, hogy mindenki nyugodtan tevékenykedhessen, de alkalo-

madtán könnyen át lehessen váltani egyik tevékenységi formáról a má-

sikra. A hely biztosításánál mindig számba vesszük a csoportszobán

kívüli lehetőségeket, ötletes megoldásokkal hasznosítjuk azokat.

37

A bútorokat és a felszereléseket úgy rendezzük el, hogy minél több sza-

bad területhez jussunk. A játszó csoportok elválasztása egymástól peda-

gógiai szempontból igen fontos feladat. Egyik leghatásosabb módja a ki-

sebb területek létrehozása. Minden csoportban kialakítunk egy nyugodt

meghitt báb, illetve mesesarkot, babaszobát konyhai felszerelésekkel,

építőteret, ábrázolósarkot, valamint élősarkot.

Az udvaron is biztosítjuk az elmélyült, nyugodt játékot és az ehhez szük-

séges helyet. Az udvar fáival, bokraival, füves területeivel, a sokféle

mozgásos és a szerepjátékhoz szükséges játékeszközeivel, mindig kelle-

mes benyomást kelt és játékra ösztönzi a gyerekeket.

A gyerekek játéktere itt lényegesen megnövekedik, ezért ösztönözzük

őket arra, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezzenek.

Játékeszközök

A játék tárgyi feltételei: a játékszerek, a félkészelemek, különböző

tárgyak és anyagok. A játékszer motiválja a játékot. A játékeszközökkel

folytatott manipuláció közben, illetve a különböző eszközök hatására

fejlődik a gyermek.

A játékeszközök összeállításánál figyelembe vesszük a gyerekek életkori

sajátosságaiból, egyénenkénti fejlettségéből adódó játékfajtákat,

játéktémákat. Az eszközök egy részével minden korcsoportban lehet

játszani. Más részük viszont szorosan összefügg az életkori fejlettség

sajátosságaival.

A kiscsoportos gyerekek részére mindenképpen biztosítunk az azonos

játékféleségekből 4-5 azonos példányt.

Az életkor figyelembe vétele magában hordja a játékfejlődés

szempontjainak érvényesítését is. A játéktémák fokozatos bővítésével

egyéb eszközöket is kínálunk. Fontos a félkész elemek, és a különböző

anyagféleségek biztosítása.

A játékidő

A gyerekek a nap kezdetétől szabadon választott játékkal játszanak és a

játékhoz szükséges időt a rugalmas napirend, biztosítja. Fontosnak

tartjuk, hogy legyen idejük elképzeléseik megvalósítására, és így

képesek legyenek az elmélyült játékra.

Törekvésünk, hogy az időjárástól függetlenül minél több időt

biztosítsunk a szabad levegőn történő játéknak.

38

A 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták

Gyakorló játék

A gyerekek játékaiban keverednek a különböző játékfajták. A gyakorló

játék során a gyerekek a környezetük anyagaival, eszközeivel, ezek

tulajdonságaival, forma, méret, felület, térbeli kiterjedés, szín,

egymáshoz való viszonyával ismerkednek, így a véletlen cselekvéshez

örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri

megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik.

Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s

tevékenységeinkkel adunk mintát a játékok helyes használatához.

Érdeklődéssel hallgatjuk a halandzsa és szóismétlő játékokat,

ösztönözzük a gyermeket újabbak elmondására.

Figyelemmel kísérjük minden gyermek játékát, és egyéni fejlődés

ütemének megfelelően segítjük, hogy a gyermek játéka a gyakorló

játékból a szerepjátékig fejlődjön.

Megfigyeljük, hogy egy-egy gyermek hosszú időszakon áttartó gyakorló

játékánál milyen részfunkciók fejlődési lemaradása jelent problémát.

Szabályjáték

Átalakítja a gyermek magatartását, egymáshoz való viszonyát, gyarapítja

a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos ismereteket.

A gyerekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi - és

szabályjátékokat, amelyek szabályai könnyen betarthatók.

Olyan szabályjátékokat tervezünk, amelyek a gyerek mozgásigényét is

kielégítik. A gyerekeknek megadjuk azt a lehetőséget, hogy ők is

hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyerekek

is.

Konstrukciós játék

A játékra legyen jellemző a formagazdagság. A kisebb gyermekek

konstrukciós játékának célja alárendelt a tevékenységnek, a tevékenység

szórakoztatja őket önmagában. Megfelelő tapasztalatok szerzése után,

már a szerepjátékban is kitartóbban jelentkezik a „szerepnek” alárendelt

viselkedés, természetes lehetőség adódik a kétfajta tevékenység

összekapcsolására. A gyerek élje át „az én készítettem” alkotás örömét.

A játék sokfélesége az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli.

39

Szerepjáték

A gyermek a szerepjátékaiban az úgynevezett, mintha viselkedések során

képzeletbeli jelentést tulajdonítanak a környezet tárgyainak, és

jelenségeinek, s közben megváltoznak azok tulajdonságai is.

A tárgyi környezeten kívül emberi tulajdonságokkal, szerepekkel,

elvárásokkal és szociális helyzetekkel is szembekerülnek és játékos

kísérletezgetésekkel fokozatosan, megismerik azokat. Általuk örömet és

szabadságot élnek át, segítik a feszültségek oldását, a bizonytalanságok

és szorongások leküzdését, alakítják kapcsolatrendszerüket és segít a

konfliktuskezelésében.

A közösen indított szerepjáték varázsvilágát úgy bontakoztathatjuk ki,

hogy a külvilágban tapasztalt dolgokat a gyermekek következő

lépésként, bent a csoportszobában, játék formájában újra átélhetik.

Bábozás és dramatizálás

A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Fontos, hogy

már az óvodába érkezés pillanatában megismerkedhessenek a bábbal a

mi kezdeményezésünk révén. A társas kapcsolatok alakulását a közös

bábozások, a közösen készített eszközök, kellékek segítik elő.

A gyerekeket ösztönzik a meseélmények, hogy részesei legyenek, és újra

átéljék a történetet saját elképzeléseik alapján. Fejleszti mozgásukat,

ritmusérzéküket, beszédüket, és elősegíti érzelmi, esztétikai életük

alakulását.

A bábozás szoros összefüggésben van a dramatizálással, ami a mozgáson

és a beszéden alapszik. Dramatizálás közben fejlődik

alkalmazkodóképességük, önismeretük és önértékelésük,

szervezőkészségük. Gyarapszik szókincsük, árnyaltabbá válik

kifejezőkészségük, a felidézett példabeszédek használata közben. Ha

szükséges segítjük a gyermekeket a díszlet elkészítésében, a tér

berendezésében. Lehetővé tesszük, hogy az aktuális játékhoz a kellékek

mindig látható és elérhető helyen legyenek. Figyelemmel kísérjük a

gyerekek maguk által kezdeményezett dramatizálását.

Barkácsolás

A gyerekek által különböző anyagokból, főleg a szerepjátékot szolgáló

eszközök készítésének, megmunkálásának művelete. E változatos

tevékenység közben a gyerekek ismeretet, és tapasztalatot szereznek az

anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról.

Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes

eszköze legyen. Megismertetünk sok technikát és munkaformát, élje át a

40

gyermek az alkotás örömét, fejlődjön kreativitása. Figyelemmel kísérjük

a gyermekek tevékenységét, és azokba bekapcsolódunk. Megnevezzük a

különböző technikákat, eszközöket, a munka közben előforduló téri

helyzeteket, relációkat. Tudatosan használjuk ezeket, a fogalmakat, hogy

a gyerekek elsajátítsák és maguk is, alkalmazzák.

Játéksegítő módszerek, feladatok:

a játékhoz szükséges oldott légkör megteremtése, segítése

beszéddel, metakommunikációval,

a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidő kialakítása,

mobilizálható, változtatható játékterek biztosítása,

a különböző játékfajtákhoz megfelelő eszközök biztosítása,

a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,

az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók

igényeihez igazodjon és nyújtson megfelelő élményt a gyermekek

játékának fejlesztéséhez,

a 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának,

minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának

figyelembe vételével,

megfelelő feltételek és szabályok létrehozása ahhoz, hogy a

gyermekek sokféleséget élhessenek át a szerepekkel való játékban,

az óvónő a játékban vegye észre a fejleszthetőséget, alkalmazza az

egyéni bánásmód és a mikrocsoportos foglalkozás módszerét.

a fejlesztő játékok /mozgásfejlesztő, értelmi képességeket

fejlesztő/ segítségével szolgálja az emlékezet, figyelem, rész-egész

viszonyát, irányok, megfigyelőképesség fejlesztését és ezzel is

segíti a tanulási folyamatot.

játékmotívumokra épülő tevékenység létrehozása,

kezdeményezése.

A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén

környezetükben lévő játékeszközöket, tárgyakat felhasználják a

játékhoz

a gyakorló játék keretei között kialakulnak a szerepjáték - és

konstruáló játék formái, elemei

a hang és beszédritmussal, mozgással egybekötött játékos

gyakorlása

játékszerek, eszközök maguk alkotta szabály szerinti

rakosgatása

elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással

kapcsolatos elemi szabályokat

41

szívesen játszanak egyedül, egymás mellett vagy két-három

gyermekből álló csoportban

a játékhoz önállóan megkeresik az eszközöket, azokra

vigyáznak, használatukban általában megegyeznek

képesek egyszerű cselekvések, jellegzetes műveletek, szerepek

kezdeményezésére és eljátszására

kis munkaigényű kiegészítő játékszerek készítésében részt

vállalnak

képesek néhány jól ismert báb egyszerű mozgatására

képesek különösebb kötöttséget nem igénylő, egyszerű főként

mozgásos szabályjátékokban való részvételre

különböző játékszerekből, alkatrészekből képesek

építményeket létrehozni

A fejlődés várható eredménye 4- 5 éves kor végén

A gyakorló játék elsősorban új játék, eszköz kipróbálásakor,

illetve a konstrukciós és szerepjáték elemeiként van jelen

Környezetük egyszerűbb jelenségeit képesek játékukban újra

alkotni

Kialakul a kisebb – nagyobb csoportban való együttjátszás

igénye

Képesek szerepvállalásra, a cselekvések összehangolására, az

egyszerűbb közös játékok megszervezésére, az azokhoz

szükséges játékszerek kiválasztására

Segítenek a játékok megjavításában, a szerepjátékhoz

szükséges eszközök elkészítésében

Képesek kedvelt mesék, hétköznapi történetek eljátszására,

bábok segítségével is

Konstruáló, építő játékelemekből képesek egyszerűbb

játékszereket létrehozni

Képesek megélt élményeiket, mozzanataikat szerepjátékban és

bábozásban megjeleníteni

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hoznak létre

szabályokat, saját maguk a játék vezetői

Tudnak napokon keresztül egyazon játéktémán belül játszani

A maguk által létrehozott tartalmas szerepjátékban tudnak

társaikhoz alkalmazkodni, a szerepeknek megfelelően viselkedni

42

Közösségi kapcsolatukat a játék által előírt szabályok, a

szerepekhez kapcsolódó viselkedési szabályok vezérlik

Szerveznek és vezetnek mesedramatizálásokat

Maguk által kitalált történeteket eljátsszanak, és a szükséges

eszközöket közös kitartással, türelemmel elkészítik,

munkamegosztásra képesek

Kialakul a közös játék iránti igény, a felelősség és közösségtudat

Bonyolult alkotásokat hoznak létre maguk elképzelése vagy minta

alapján

Játékaikban megjelennek a megtanult és elvárt viselkedési

szokások, az összehangoltabb és bonyolultabb szabályok

teljesítésére érettekké válnak.

43

3.2.2. Tanulás

"Ne erőszakkal oktasd... a gyermekeket a tanulmányokra, drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." /Platon/ Célunk:

A tanulás spontán és sajátosan szervezett tevékenysége során a

képességek fejlesztése, attitűdök erősítése a tanulás iránti vágy, az

érdeklődés kielégítése, a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének

átélése.

Elveink:

A játékosan feldolgozott tanulás középpontjába a gyermeket és az őt

körülvevő és az általa megjelenített világot állítjuk. A játékra építve a

játék lehetőségeit figyelembe véve gondolkodunk általában az óvodai

tanulásról, szükségesnek tartva a tanulást támogató légkör megteremtését

és a sajátos szervezésű és struktúrájú tapasztalatszerzési tanulási

folyamatot is. Az ismereteket közvetítő tevékenységeket a gyermekek

természetes kíváncsiságára érdeklődésére előzetes tapasztalataira és

ismereteire építve tesszük vonzóvá. Biztosítjuk, hogy minél több

érzékszervvel kapcsolódjanak a megismerés tárgyához.

A tanulás tartalmát a közvetlen környezetből vesszük, és ennek

megfelelően választjuk ki az alkalmas helyszínt. A tanulást az óvónő és a

gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenységének tartjuk, melyet mi

óvónők szervezünk, irányítunk oly módon, hogy előre tájékozódunk a

gyermekek spontán szerzett ismereteiről.

A megtervezett, megszervezett tanulási folyamatban igazodunk a

gyermek részvételéhez, megnyilatkozásaihoz és egyéni fejlettségükhöz.

Bővítjük, rendszerezzük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket.

Törekszünk arra, hogy tevékenységeik játékosak legyenek:

jelentsen örömet,

utánozhassa a felnőttet,

kipróbálhassa önmagát,

következmény nélkül javíthasson,

legyen felfedezési alkalma,

szabadon választhasson.

a pedagógus pozitív ösztönzéssel segíti elő a gyermek

személyiségének fejlődését.

A tanulás során változik, fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése,

figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, kreativitása, érzelmi,

akarati élete, cselekvése, magatartása, attitűdje - tehát fejlődik egész

személyisége.

44

3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése

"Az ember is úgy nő mint a fa, gyökérzeteivel kapcsolatai szerteágazó rostjaival. Minél több épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet."

/Németh László/

Az elmúlt évtizedben jelentős környezeti válságnak lehettünk szemtanúi.

Megváltozott az emberek értékszemlélete. A környezet esztétikuma,

harmóniájának értéke helyett a fogyasztás került előtérbe. Így a

környezet példáival nagyon negatív mintát mutatott gyermekeinknek.

Tudjuk, hogy a mai ember az elveszett természeti értékeket pótolni nem

tudja, de a még meglévőket odafigyeléssel, szeretettel megvédheti.

Ehhez azonban ki kell alakítani egy környezetbarát gondolkodásmódot,

mely folyamatot a gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszában (az

óvodáskorban) kell elindítani, s irányítottan fejleszteni. Felfogásunkban

az erre való felkészítés, a környezetorientált értékrendszer kialakítása a

külső világ tevékeny megismerésében realizálódik.

Célunk:

A természetet szerető, az élő- és élettelen környezet iránt érdeklődő

gyermekek nevelése, akik pozitív attitűddel, aktív cselekvésre

motiváltak.

Elveink:

A környezet megismerésére nevelést az óvodai nevelés egészében

érvényesülő folyamatnak gondoljuk. Tartalmában és feladataiban

konkrét összefüggést mutat:

a közösségi neveléssel (pl. társadalmi környezetbe való

beilleszkedés, a szociális tanulás területén, stb.)

a vizuális neveléssel (a környezet esztétikai hatása, az

ábrázolásban való megjelenítése, formák, színek)

zenei neveléssel (népszokások, zenei hagyományok,

élőlényekhez, természethez fűződő ritmusos mondókák,

énekek, versek)

matematikai neveléssel (környezet tárgyainak tulajdonsága,

hosszúsága, kiterjedés, számosság, irányok stb.)

testneveléssel (testrészek megnevezése, funkciója stb.).

45

S mindez nem nélkülözi az anyanyelv használatát, hiszen az anyanyelv

elsődleges közvetítő az emberi kapcsolatokban.

A játék a tanulási folyamat része, magába foglalja a környezet

megismerésére nevelés ezernyi lehetőségét (játék közben különféle

állatok bőrébe bújnak, a természetből gyűjtött termésekkel, magokkal

játszanak boltost, főzőcskét. Állat vagy növénydominó játék,

kakukktojás-játék, találós kérdések, szenzitív játékok).

Gyerekeink megismerési vágyára építve a természeti és társadalmi

környezetet „nyitott könyvvé varázsoljuk”, ahol:

a probléma-megoldás a felfedezés élményét nyújtja,

a megismerés örömét váltja ki,

kíváncsisága érdeklődéssé mélyül,

feltárja a körülöttük lévő világot,

megtanul abban tájékozódni

Nevelésünk hatékonyságát növeli, hogy kiválasztunk egy olyan területet,

amely a folyamatos megfigyelések, vizsgálódások objektumaként

szolgál.

Nem feltétlenül tudományosan ismerjük meg például a virág

alkotórészeit, sajátosságait, de mégis megszeretjük. Mert egyszerűen

csak rácsodálkozunk a virág szépségére, beszívjuk az illatát,

szemünkkel, kezünkkel megsimogatjuk a levelét, s máris

megszelídítettük. Lélekben a miénk, közünk van hozzá, már szeretjük!

Ilyen és hasonló folyamatokban lévő tevékenységekhez, spontán

kialakult játékszituációkhoz választjuk meg az aktuális, logikailag

kapcsolódó megismerési tartalmat, ezáltal is biztosítjuk a természetes

élethelyzetet. Mivel a gyermeknek elsődleges a modell, a közvetlen

környezet példája, ezért mind a külső, mind a belső tereket igyekeztünk

barátságossá, esztétikussá formálni.

Belső környezet:

sokféle növényt gondozunk, hajtatunk, ültetünk,

csoportszobáinkat az évszaknak megfelelő virágcsokrokkal

díszítjük,

a játékokat természetes alapanyagú kosarakban tároljuk,

díszítéseink az évszakhoz és az ünnepeinkhez kapcsolódnak,

mindig a természet kincseiből készülnek (a létrehozott

alkotásokat parafatáblára helyezzük),

a hallban sziklába épített akváriumot telepítettünk, mely

lehetőséget nyújt a halakról, vízinövényekről való folyamatos

gondoskodásra,

46

Minden csoportszobában kialakítottuk az élősarkot, terménypolcot,

melynek célja:

a kirándulásokon (óvodán kívüli, családdal) gyűjtött érdekes ágak,

termések, levelek elhelyezése megnézés, válogatás,

élménybeszélgetés, rendszerezett tárolás,

közösen szedett kincsek, közösen gyűjtött képek albumba

ragasztása, tárlat készítése,

állat és növénygondozás (etetés, tisztítás, eledelvásárlás),

mikroszkópos, nagyítós vizsgálódások kísérletezések,

természetről, tudományról, élővilágról szóló újságok, könyvek

nézegetése, ismeretek bővítése.

A külső környezet:

Udvarunk nagyszerű hely a felfedezésre. Elősegíti az állatok, növények

életének megismerését, módot ad a környezet és az élővilág közötti

kapcsolatok, összefüggések megfigyelésére (például csak fel kell

emelnünk egy követ, felforgatunk egy halom lehullott levelet, és máris

rálelünk egy világra, melyet olyan apró élőlények népesítenek be, mint a

fatetvek, hangyák, százlábúak, katicák, giliszták...). Folyamatosan

megtanulhatják, hogyan segíthetnek a környezet óvásában, esztétikussá

tételében, az udvar rendberakásában. Aktívan vesznek részt az

évszakoknak megfelelő kerti munkákban (levélsöprés, homoklapátolás,

hólapátolás, veteményeskertben: ásás, gereblyézés, kapálás, magvetés,

komposzt elhelyezése, forgatás a komposztálóban, virágoskertben:

ültetés, locsolás).

A kerti szerszámoknak állandó helyet biztosítunk. Ezen földdel,

élőlénnyel kapcsolatos közös tevékenységek kézzelfoghatóvá teszik a

gyermekek számára az emberi munka értékeit. Megfigyelhetik,

gyakorolhatják a gazdasági munkát, hagyományokat leegyszerűsített

formában. Télen a hideg beálltával kihelyezzük a madáretetőket,

magokból, faggyúból madárcsemegét készítünk, folyamatosan

gondoskodunk eleségről.

Az évek során beépül személyiségjegyeik közé az a szemlélet, hogy -

úgy éljek, hogy ne zavarjam más élőlény életét, úgy éljek, hogy

másoknak is helye legyen körülöttem, hiszen az ember része a körülötte

lévő világnak.

47

Folyamatosan megfigyeljük az óvoda környezetében található

térelemeket (kis erdőfolt, park, játszótér). A séták fontosak, mert

rácsodálkozhatnak a közvetlen környezet szépségére, élvezhetik a jót, e

mellett a nem kívánatos jelenségeket is.

családi házak kertje (gyümölcsfák, virágok változásainak

megfigyelése)

gesztenyefasor, mogyorófasor (termés-, levélgyűjtés)

platánfasor,

Az évszakonkénti természetbe tett kirándulásokkal gazdagítjuk

a gyermekek élményét és tapasztalatszerzését, mert úgy

gondoljuk ezek az élmények meghatározóak a gyermekeknek a

növényekhez, állatokhoz és az élettelen természet

alkotórészeihez való viszonyulásukban. Hozzájárulnak a

természeti környezetben való viselkedési szokások

elsajátításához, a pozitív attitűdök erősödéséhez, és ezzel

természettisztelő, óvó magatartás formálódásához.

Begyakorolják a gyűjtő munka szabályait (csak azt hozzuk haza, amit

"elenged" a természet. Inkább a helyszínen lerajzoljuk,

"lefényképezzük", megvizsgáljuk, könyvben megnézzük, mint hogy

elvegyük a természettől).

A kirándulások alkalmával a gyermekek érdeklődését nem a részletek,

hanem a természet egésze köti le. Megbabonázza őket a jó levegő, a friss

illat, a lehullott avar, amiben ugrálni lehet. Vígan rohangálnak a réten,

bújócskáznak a fák között. Csalafinta varázsötletekkel érzékenyítjük

őket, csempésszük be játékukba a természet sokszínűségének

megfigyelését, főleg az érzéki apparátus bevonásával. A kirándulások

lehetőséget adnak szülőföldjük megfigyelésére is. A kiválasztott cél lehet

történelmi nevezetesség, helytörténeti gyűjtemény, egy-egy tájegység,

védett part, helyi zoológiai és botanikai értéket bemutató táj, tájház,

gazdaság.

Szelőhegyi-barlang formagazdagsága, cseppkövek járatok

Vadaspark magyarországi vadon élő állatok

Hűvösvölgy Gyermekvasút, Nagyrét, kiépített sétautak

Fogaskerekű Szabadság hegy

Margitsziget (játszótér, állatkert, tó, rét)

Budai Tájvédelmi Körzet

Budapest Főváros Állat és Növénykertje (az állatok világát

ismerhetjük meg egy éves program keretében - célirányos

megfigyelés alkalmazkodik a gyermekek érdeklődéséhez)

48

Múzeumok

A múzeumok, az állatkert látogatása különleges élményt jelent. A

szokatlan élőlények, tárgyak, eszközök a helyszín jellegzetes

atmoszférája sajátos megfigyelési helyzeteket és pótolhatatlan

élményeket kínál.

A fent említettek mind hozzájárulnak a többirányú témafeldolgozáshoz,

változatos gyakorláshoz. Céljuk a természeti és az épített környezetben

való tájékozódás képességének fejlesztése, a természetszerető magatartás

gyakorlása s az értékeket meglátó, védő viselkedés kialakítása.

Valljuk, hogy az általunk családdal összhangban kialakított pozitív

érzelmi irányultságuk következtében az óvodán kívül is megbecsülik,

óvják a parkok, játszótereket, erdők élővilágát, példát mutatva

másoknak!

A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén:

Tudják óvónőik, dajkájuk, valamint társaik nevét, jelét

Az óvoda épületében, udvarán biztonsággal eligazodnak

Felismerik és megnevezik főbb testrészeiket. Ismerik a

legegyszerűbb testápolási teendőket

Tudják, hogy a beteget orvos gyógyítja

Felismerik és megnevezik a valóságban és képeken azokat a

gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, állatokat, amelyekkel

megismerkedtek, tudják azokat szétválasztva csoportosítani

Felismerik és megnevezik a környezetükben lévő

legáltalánosabb közlekedési eszközöket

Gyakorolják a gyalogos közlekedést

Felismerik és megnevezik környezetükben az alapszíneket

(fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, barna)

Képesek azonos színű, de különböző formájú tárgyakat színük

szerint, formájuk szerint csoportosítani

Környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket képesek

érthetően kifejezni

Ismerje, ki tartozik a szűk család tagjaihoz

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén

Tudják saját, valamint szüleik, testvéreik teljes nevét és azt,

hogy hol laknak

Az óvoda közvetlen környékén jól tájékozódjanak

Felismerik és megnevezik testrészeiket: a fejen található

érzékszerveiket, valamint a végtagok funkcióit

Igénylik testük ápolását

49

Ismerik az orvos gyógyító munkáját

Ismerik az évszakok néhány jellegzetes jegyét, az azoknak

megfelelő öltözködést

Képesek környezetük tárgyait, néhány növényt, állatot

különböző szempontok szerint összehasonlítani

Észreveszik a növények életében bekövetkező változásokat

Észrevesznek a megfigyelt természeti jelenségben néhány

egyszerű összefüggést

Ismerik, és rendszeresen végzik a növénygondozási teendőket a

kertben, az élősarokban

A környezetben található közlekedési eszközöket megnevezik,

ismerik az azokon dolgozó emberek munkáját és munkájuk

utáni elnevezésüket

Ismerik a gyalogos közlekedés szabályait

Gyakori észlelés, megfigyelés alapján képesek elemi

általánosításokra, következtetésekre

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

Megismerik lakóhelyük közvetlen és tágabb környezetét, városuk

szépségét, nevezetességét, értékeit.

Ismerik a környezetükben található intézményeket, üzleteket és

azok funkcióit (iskola, orvosi rendelő, posta, stb.).

Családjuk tagjait megnevezik, tudják lakcímüket, szüleik nevét,

foglalkozását.

Tájékozottak a „növény” és az „állat” fogalomkörébe tartozó

általuk ismert egyedekről. Önállóan gyakorolják a növények

ápolását. Segítenek az élősarok gondozásában, rendezésében.

Az évszakok között különbséget tudnak tenni, ismerik azok

tartalmi jegyeit: hőmérséklet, csapadék, öltözködés, közlekedés,

színek, jelenségek, ünnepek kapcsolatában.

Ismerik a napszakokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.

Vigyáznak a tisztaságra a teremben, udvaron, kertben egyaránt,

meg tanulják óvni, védeni a természet növény- és állatvilágát.

Gyakorlottak a gyalogos közlekedési és tömegközlekedési

szabályok betartásában.

Tisztában vannak az óvodai dolgozók munkájával, egymás és a

felnőttek munkáját megbecsülik.

Felsorolják testrészeiket, tudják mi a funkciójuk, hogyan kell

ápolni, védeni.

50

3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása

"A természetnek mindenütt jelenlévő ereje és méltósága elvész, ha csupán részeit látjuk, de nem tekintjük át az egészet".

/Plinius/ (Hist. Naturalis.VII)

Célunk:

Matematikai tapasztalatszerzés a környezet mennyiségi viszonyain,

formáin, relációin.

Matematikai problémamegoldó képesség kialakítása.

A környezet tevékeny megismerése közben mennyiségi, formai,

nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.

Elveink:

A matematikai tartalmú tapasztalatszerzést folyamatnak tekintjük.

Minden tevékenység tartalmában felfedeztetjük a matematikai

jelenségeket. A gondolkodási műveletek motoros percepciós,

cselekvéses megoldását biztosítjuk.

Mindig a gyermekek fejlettségéhez, gondolkodási szintjéhez mért

tevékenységre ösztönző, kereső, felfedező, alkotó szituációra építünk,

több érzékszervvel, több oldalról, több szempontból vizsgáltatva a

jelenségeket.

A valóságból merített, természetes élethelyzetekben, spontán játék

közben eszközök biztosításával hozzásegítjük a gyermeket az alapozó

műveletek, (egyenkénti számbavétel, sorba rendezés, halmazba sorolás,

több, kevesebb, ugyanannyi) minél sikeresebb végzéséhez és

alkalmazásához.

A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén

Felismerik környezetükben lévő tárgyakat, bútorokat,

játékszereket

Tárgyakat tudnak, képesek nagyság szerint megkülönböztetni

/kicsi-nagy/

Ismerik a tárgyak formáját / gömbölyű, gurul, nem gurul/

Tapasztalatokat gyűjt az építőjátékok által / eldől, leesik,

csúszik, megáll/

51

A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén

Használnak számneveket 0-5-ig

Számolással állapítják meg 3-4 elemű halmaz mennyiségét

Ismerik a több-kevesebb fogalmát

Tudnak alapszinten tájékozódni a térben / alatt, fölött, mögött,

mellett/

Ismerik a sok, kevés semmi és ugyanannyi fogalmát

Képesek páros dolgokat felsorolni

Ismernek néhány ellentét párokat

Meg tudják állapítani mi a magasabb, alacsonyabb

összehasonlítással, méréssel

Felismerik a hosszabb, rövidebbet

Képesek formák azonosítására, megkülönböztetésére

Felismerik a szögletes és nem szögletes síkidomokat/ téglalap,

háromszög, négyzet/

Mérnek űrtartalmat átöntéssel, szétöntéssel

Meg tudják állapítani méréssel melyik könnyebb, nehezebb

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:

A gyermekek képessé válnak egy megkezdett feladat folytatására,

melyben a tárgyakat egy meghatározott szabály szerint

csoportosítja.

A rendezési elveket felismerik, képesek sorozatokat, halmazatokat

alkotni.

Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.

Használják a tő- és sorszámneveket.

Kialakul a számfogalom l0-es számkörben.

Egyszerűbb ok - okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat

felismernek.

Képesek a valóságnak megfelelő ítéletalkotásra.

Kialakul a felfedező, kereső, vizsgálódó magatartásuk.

A térben jól tájékozódnak, megkülönböztetik a jobbra - balra

irányokat, helyesen használják a névutókat.

Felismerik a geometriai alakzatokat.

Érdeklődnek a matematikai játékok és problémák iránt.

Elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit,

többet, kevesebbet.

Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van

Képesek felismerni és létrehozni szimmetrikus formákat

52

3.2.5. Mozgás

" Az ember arra van rendelve, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek elősegítik az agy fejlődését, ezért természetes módon mindig keressük azokat az érzékleteket, amelyek segítik agyunk rendező munkáját. Ez az egyik oka annak, hogy a gyermekek annyira szeretik, ha ölbe veszik, ringatják, ölelgetik őket, amiért imádnak futni és ugrálni és játszóterezni, strandolni. Mozogni akarnak, mert a mozgás élmény táplálja az agyukat". /Jean Ayres/

Célunk:

A mozgáskedv felkeltése - megőrzése, a mozgás megszerettetése.

A mozgás, mint szükséglet beépítése a gyermek bioritmusába.

Természetes mozgásformák kialakítása játékosan.

Szabad játék alatt történő irányított mozgás.

Elveink:

A mozgásos cselekvéstanulás a születéstől kezdve a gyermek

legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Minden életkorban jellemző

a mozgás örömének átélése. Az óvodába érkező gyerekek szeretnek

futkározni, csúszni, mászni, mozogni. A kellemes, nyugodt légkörben

végzett mozgás természetes igényükké válik, ily módon az egész óvodai

életet átszövi. Ezért óvodánkban folyamatosan biztosítjuk a gyermekek

számára a mozgás lehetőségét, egyrészt a szabad játék során, másrészt

pedig a kötelező testnevelés foglalkozások keretein belül.

Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének,

érdeklődésének, egyéni képességeinek, temperamentumának megfelelő

tevékenységet, figyelembe vesszük. Óvodánk udvarát úgy alakítottuk ki,

a játék eszközöket úgy választottuk meg, hogy ezeknek, a feltételeknek

megfeleljenek.

Az eszközök variálásával, pedagógiai módszereinkkel felkeltjük a

gyermekek érdeklődését, ezáltal örömmel vesznek részt a közös

mozgásos játékokban. Az így kezdeményezett énekes játékok futó - fogó

labdajátékok, egyszerű versenyjátékok a gyermekek mozgás-

szükségletének kielégítését szolgálják.

53

3.2.5.1. Testnevelés

Célunk:

A mozgás megszerettetése, tudatos mozgásigény kialakítása.

A szervezet sokoldalú fejlesztése.

Fizikai képességek fejlesztése:

kondicionális képességek - erő, gyorsaság, állóképesség

Koordinációs képességek - ügyesség, egyensúlyérzék

fejlesztése, hajlékonyság fokozása

A rendszeres mozgás által a légző, keringési szervek

teljesítőképességének növelése, a csont és izomrendszer

teherbíró képességének fokozása, a mozgásműveltség

fejlesztése, az egészséges életmód kialakítása.

Kooperatív mozgás

Elveink:

A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó,

megfelelő időtartamú és intenzitású, módszertanilag átgondolt

szabadban, vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés

foglalkozás.

A mozgás három nagy területen fejt ki konkrét hatást:

A megismerő folyamatokban:

Elsőrendű szerepet játszik az érzékszervek információt felvevő és

feldolgozó képessége, mely a tapasztalatok révén változik.

A Testséma-Énkép alakulását befolyásolja

az önmagunkról kialakult háromdimenziós kép tudati tükrözése,

melyben látási, tapintási, kinesztéziás és egyensúlyi ingerületek

vesznek részt.

A személyiség beállítódása:

o A személyiség alakulására a siker hat a legpozitívabban.

54

o Ha jó előkészítő munkát végzünk, ha a gyermek életkorának és

fizikai adottságainak megfelelő mozgásanyagot állítunk össze,

akkor szinte optimálisan fejleszthetjük a gyermekek személyiségét.

Kialakítjuk a mozgás során, hogy alkalmazkodjon és segítse társait.

A testnevelési foglalkozásokon és a mozgásos játék során szembetűnő az

óvodás gyermekek utánzási hajlama és az önálló teljesítményre való

törekvés egyensúlya.

A testnevelés foglalkozás, a mindennapos testnevelés és a szabadban

folytatott szervezett mozgás fejleszti a gyermek természetes mozgását,

miközben harmonikussá válik járásuk, futásuk. A különféle helyeken,

eszközökön való torna segíti a térben, időben, való tájékozódásban,

helyzetfelismerésben. A testnevelés hatására bontakoznak ki olyan

személyiségjegyek, mint bátorság, önfegyelem, kitartás, együttérzés.

A legalább 20'-es mindennapos testnevelés a mozgásos játékok

automatizálását és a különféle prevenciós gyakorlatok elsajátítását

szolgálják.

A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén

Legyenek képesek a kúszás, csúszás, mászás végrehajtására

tudjanak lassan és gyorsan járni

Képesek legyenek menet közben irányváltásra, való mozgásra

Tudjanak léglabdát a társhoz gurítani

Ismerjék főbb testrészeiket utánzással

Ismerjék a test előtt, mögött, alatt, fej felett fogalmakat

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén

Ismerjék az egyenletes járást

Tudjanak egymáshoz alkalmazkodva párosával járni

Tudjanak lassú iramban egyenesen és körbe járni

Tudjanak kört alkotni kézfogással

Segítséggel gurulóátfordulást végrehajtani

Tudjanak 150 cm magas zsinór felett babzsákot átdobni

Merjenek 10-15 cm magas rézsútos padon járni

Merjenek 30 cm magasból leugrani páros lábbal talajt fogni

Próbáljanak célba ugrani

Legyenek képesek a léglabdát legalább háromszor két kézzel

lepattintani, elkapni, folyamatosan a földhöz ütögetni és célba

dobni

Tudjanak néhány megismert egyszerű futójátékot, fogójátékot

a szabályok magyarázata nélkül eljátszani

55

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

kialakul a harmonikus, összerendezett mozgás,

kialakul a játékok közben az egészséges versenyszellem,

az általuk ismert futó-, fogó-, és labdajátékokat szívesen

kezdeményezik.

Koordinációs képességek területén:

a téri irányok bemozgásával fejlett térészlelésük,

a test és környezete, a test és részei közötti térbeli viszonyok

belső leképezése, tudatos ismerete, funkcionális egységbe való

összerendezése kialakult,

kinesztetikus differenciáló képességük fejlett,

képesek keskeny felületen, egyensúlyozó gyakorlatokat

végezni

képesek ütemtartással járni, futni

Kondicionális alapképességek területén:

képesek sorozatugrásokat végezni különböző távolságban és

magasságban elhelyezett tárgyakon át,

gyakorlottak a páros- és egy lábon való szökdelésben,

alap-állóképességük fejlett, hosszantartó lassú és közepes iramú

futást bírják,

képesek egykezes és kétkezes alsó és felső dobással dobni,

képesek egyhelyben labdát ütögetni a földhöz,

a természetes támaszgyakorlatokat (kúszás, csúszás, mászás)

ismerik és végzik.

56

3.2.6. Ének- zene, énekes játék, tánc zenehallgatás

"Zenében is pótolhatatlan az óvó munkája... Az óvóban történik az első alapvetés, az első elhatározó zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni, vérévé válik". /Kodály Zoltán/

Célunk:

Hogy a gyermekek a zenei érdeklődését felkeltsük, neveljük zenei ízlését

és készítsük el a ZENEI ANYANYELV megalapozását.

Fejlesztjük a zenei alapkészségeket: a zenei hallást, a ritmusérzéket,

megszerettetjük az éneklést, és próbáljuk önálló, tiszta éneklésre

szoktatni a gyerekeket.

A zenei nevelésen keresztül elősegítjük a gyermekek érzelmeire hatva az

esztétikai érzék és a közösségi érzés csíráinak fejlődését.

Elveink:

A zenei neveléssel - mint a művészetek körébe tartozó neveléssel - az

érzelmeken keresztül hatunk a gyermekekre, felkeltjük érdeklődésüket,

formáljuk zenei ízlésüket, alakítjuk esztétikai fogékonyságukat. A zenei

anyagokat ... csak tiszta forrásból..... Kodály Zoltán, Forrai Katalin,

valamint művészi értékű művekből válogatjuk; pl. Törzsök Béla

Zenehallgatás az óvodában és a Magyar Népdalkincs és kortárs műveiből

az életkornak az adott csoport képességszintjének megfelelően.

Biztosítjuk a 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmakat,

dalanyag tanulásra, zenehallgatásra, a zenei képességek fejlesztésének

területeire figyelembe véve a multikulturális szempontokat. Kialakítjuk a

zenei tevékenységben a megfelelő szervezeti formát kötötten és

kötetlenül.

Fejlesztjük a gyermekek értelmi, nyelvi képességét, hallását, éneklési

készségét, ritmusérzékét. Törekszünk arra, hogy mozgásuk

rendezettebbé, harmonikusabbá, szebbé váljon. A zene, mint

emberformáló erő a gyermek egész személyiségére hasson. Olyan

kedves, megértő, szerető, játékos légkört alakítunk ki, melyben az óvónő

átadva magát a vidám éneklésnek, játéknak, muzsikának, képes magával

ragadni a zene világába a gyermeket, hogy vágy és öröm lehessen annak

újra átélése. A felhasznált zenei anyagot igényesen, helyesen, az adott

57

életkornak, és az adott csoport képességszintjéhez igazítva válogatjuk

össze.

Fontos számunkra, hogy a daltanulás öröm legyen, a játék és mozgás, a

különböző játékhelyzetek a gyermekek érettségének megfeleljenek.

Éreztessük, hogy a zene hallgatása csodálatos élmény, az óvónő énekén

és hangszeres előadásán keresztül népdalok éneklése – hallgatása.

Naponta több alkalommal is lehetőséget teremtünk a zenei

tevékenységekhez a csoportszobában, és a szabadban egyaránt.

Figyelünk a zenei képességek fejlesztésén kívül, az értelmi, a nyelvi

képességek és mozgás fejlesztésére. A zenei élményt mindennapos

lehetőségként minél többféle tevékenységhez kapcsoljuk.

Az irodalmi nevelésben megismert mondókák, rigmusok, népi

kifejezések, fordulatok, szójátékok, csengő rímek, skandálható versek

más-más képet jelenítenek meg a gyermekekben. Lehetőség nyílik a

szabad képzettársításra. Az átadás és a befogadás kommunikációs keretei

a gyermekek és a felnőttek részéről is érzelmeket fejeznek ki, a

képességfejlesztésen túl a személyiséget is gazdagítják.

A vizuális nevelés lehetőségeiben (vizuális befogadás, megismerés,

alkotás) a mozgásban és a zenében azonos alkotóelemek találhatók meg

(a különböző színek - hangszínek, dinamika - hangerő, pasztel színek -

halk, lassú, mély, erőteljes, harsány színek - hangos, gyors, magas).

A közös művészi értékek ezek együttesében van, áttételes hatásuk,

színezetük a belső gondolkodást, a képzeletet, a felfedezés örömét és az

elvont fogalmak megértését segítik. Így a zene gyakori és hatásos

motiváló eszköze lehet a vizuális nevelésnek. Hangulatot kelt és az

érzelmi ráhangolódást segíti. A gyermekek szívesen illusztrálják zenei

élményeiket, de egy művészi kép vagy tárgy is kiválthat zenei

élményeket. A zenében a hang és a mozgás mindig együtt jár. Az énekes

játék örömét a mozgás öröme erősíti. A gyermekek mozgás-alkotó

kedvét megindítja egy jól megválasztott zenemű. Szívesen ropják a

táncot élő táncházi muzsikára, irányított formában, utánzó mozgásokkal.

A testnevelés foglalkozásoknál időnként színezésnek használunk zenét a

gimnasztikához.

Feladatunk, hogy megkeressük a művészetek közös vonásait és elemeit.

Állandó nyitottsággal, érzékeny figyelemmel befolyásoljuk a gyermekek

alkotó kedvét.

58

A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén

3-5 hang, abszolút magasságban: d-h, tudnak 10 dalt, ebből jól

tudnak 6 dalt.

Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan, körülbelül

azonos hangmagasságban.

Át tudják venni a kezdőhang magasságát.

Tudnak énekelni az óvónő segítségével, egyszerre,

csoportosan, körülbelül azonos magasságban.

Az oktáv távolságot érzékelik és mutatják a térérzékelés a

hangmagasság összekapcsolásával.

Felismerik a halk és hangos közti különbséget beszéden,

éneken, zörejeken.

Felismernek, megkülönböztetnek különféle hangszíneket:

emberi hangokat (csoporttársakét, felnőttekét), ütőhangszerek

hangszínét, 2-3 erősen eltérő hangzású zörej hangját

Próbál visszaénekelni egyszerű dallamfordulatot.

Középerős hangon énekelnek.

Tudnak 5-7 mondókát.

Az óvónő segítségével érzik az egyenletes lüktetést;

amelyeknél a test nyugalmi állapotban van (ülő- vagy álló

helyzetben), mozdulatokat csak a végtagokkal végeznek).

A mozdulatokat az egyenletes lüktetéshez próbálják igazítani.

A mozdulatokat végezheti mindenki a saját

mozgástempójában.

Szemléltetés alapján felismerik a gyorsat és a lassút, egyszerű

mozgással követik az óvónő éneklését, vagy hangszeres

játékának tempóváltását.

Tudnak egyszerű ritmushangszereket használni.

Próbáljanak körben járva a menetirány szerint haladni.

Érdeklődve hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát.

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén:

3-6 hang abszolút magasságban c-c’ tudnak 18 dalt, ebből jól

tudnak 10-et.

Különböző hangmagasságokban átveszik a dalok kezdőhangját.

Tudnak énekelni az óvónő indításával önállóan, gyerek-

segítséggel, próbálkoznak együtt, jó szövegkiejtéssel.

Oktáv, majd kvint távolságot érzékelik, és mutatják a

hangmagasság és térérzékelés összekapcsolásával. Ismert

egyszerű dallamokat térben mutatnak.

59

Felismerik a halk és hangos különbségét. Tudnak normál;

középerős dinamikával énekelni, ami valóban eltér a halk

hangostól.

Halkan és hangosan énekelnek, beszélnek és tapsolnak egy

rövid gyermekdalon belül, azonos dinamikával váltakozva.

Vízszintes irányba megpróbálják térben kifejezni.

Felismerik a hangszíneket: egymás hangját, finomabb

zörejhangokat, a környezet, a természet hangjait.

Halkan hangosan énekelnek váltott motívumokat jelre. Érzik a

motívumok hosszúságát, és szabályos változását.

Felismernek, megneveznek dalokat dúdolásról, vagy

hangszerről, tárgyról, képről. A felismerés után eléneklik.

Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.

Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás,

vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű

újrahallgatását.

Tudnak 4-6 mondókát

Tudnak egyenletesen járni és közben egyenletesen tapsolni.

Dalok, mondókák ritmusát kiemelik élőzenére, vagy

mondókára: tapssal, ütögetéssel, kopogással,

állathangutánzással, vagy hangszerek utánzásával.

Kialakul a tempótartás képessége: gyors és lassú beszéd, ének,

mozgás.

Érzik a motívumok hosszúságát, és szabályos változását (4

egység) jól ismert dalokon, mondókákon.

Élvezik a dallam,- és ritmusvisszhang játékokat.

Bátran élvezettel használnak ütőhangszereket.

Tudnak egyöntetű mozgásokat végezni, esztétikus

játékmozdulatokkal, teljes csoporttal együtt

Menetirány szerint haladva, próbálnak a körbe igazodni.

Szívesen kitalálnak játékos mozdulatokat.

Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.

Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás,

vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű

újrahallgatását.

60

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

A gyermekek egyöntetűen, középerős hangon, lágy

hangszínnel, artikulált szép szövegkiejtéssel tudnak énekelni

minél tisztábban, bátran, élvezettel.

A mondókákat pontos hangzólejtéssel, jól hangsúlyozott

folyamatos beszéddel, lüktetéssel mondják.

Egyedül, gátlások nélkül énekelnek a magyar

néphagyományokból merített pentaton, hescachord terjedelmű

dalokat, és alkalmi dalokat, az óvoda hagyományaihoz

igazítva.

Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, a

magas és mély viszonyát hang és térérzékeléssel

összekapcsolják.

Halkan és hangosan segítség nélkül is énekelnek egyenletes

tempóban, érzik és érzékeltetik a gyors és lassú közötti

különbségeket.

Megkülönböztetik és felismerik egymás hangját, többféle

zörejt, a természet és a közlekedés hangjait, és csoportban

megismert hangszerek hangját.

Egyszerű hangszereket készítenek.

Zenei emlékezetük dallamok felismerésével, dallambujtatással

fejlődik.

Zenei képzeletük, alkotó kedvük spontán énekelgetéssel,

rögtönzéssel alakul. Tudnak az egyenletes lüktetés tartásával,

játékos mozgások végzésével énekelni.

A mondókák és a dalok ritmusát helyes beszédritmussal,

tapssal jelenítik meg. A ritmusról felismerik a dalokat.

61

Bátran és kedvvel használják a kezükbe adott

ritmushangszereket, ritmus-zenekart alakítanak.

Egyszerű és természetes mozdulatformákat alkotnak, képesek

változatos térformákkal, szép testtartással, arckifejezéssel és

tekintettel táncos mozgásokat végezni.

Élvezettel, átéléssel, érdeklődve hallgatják a zenét.

62

3.2.2.7. Vers, mese, dramatikus játék

" A magyart is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folyamatosan, berozsdásodik". /Kodály Zoltán/ Célunk:

A mesélés és verselés élményével éreztessük meg nyelvünk szépségét és

kifejező erejét. A nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondva

alapozzuk meg a gyermek pozitív viszonyát a környezethez és az

erkölcsi, közösségi, esztétikai, érzelmi, nyelvi fejlődés kialakulását. A

mese és a vers szolgálja a beszéd fejlesztését.

Elveink:

A mese a gyermek számára lelki szükséglet.

A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és

az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól a lehetséges és

megfelelő viselkedésformákról.

A mese, a vers, a mondóka a gyermek számára varázslat, mely elé tárja a

csodát és vele együtt a mélyen rejlő valóságot és erkölcsi tartalmakat.. A

gyermek képzelete, empátiája segíti a műalkotások befogadását. A

beleélés folyamatában fejlődik egész személyisége. A mese oldja a

szorongást, melyet nagyrészt a felfokozott indulatok, az ismeretlen világ

vált ki a gyermekből. Segíti a belső képteremtés kialakulását.

Az irodalommal gyönyörködtetni akarjuk a gyermekeket, akik

örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, elgondolkodtató

valóságmozzanatként élik meg a műfajjal adható élményt. A játékos

mozgásokkal összekapcsolt, ritmusos mondókákkal, versekkel érzéki-

érzelmi élményeket adunk gyermekeinknek.

A versmondásban a ritmus, a hangsúly, a hangzás, az élménynyújtás az

elsődleges számunkra. Fontos az ismétlések gyakorisága, hogy a jól

kiválasztott verseket újra és újra szívesen hallgassák, hallgathassák.

Tevékenységeinket áthatja a mindennapos mondókázás, verselés, mely

egyben illeszkedik a témakörökhöz (évszakokhoz) a gyermekek

élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A csoportban meghitt

mese-báb sarkot alakítottunk ki, ahol a nap folyamán a gyermekek a

mesélővel (óvónővel) személyes kapcsolatban, érzelmi biztonságban

érezhetik magukat.

A gyermekek érdeklődésének, fejlettségének megfelelő könyvkínálatot

biztosítunk a könyvespolcon. Így a gyermekek kedvük szerint, bármikor

nézegethetnek képeskönyvet.

63

A hagyományok megünneplését óvónői bábozással, dramatizálással,

énekes játékkal gazdagítjuk (népi elemeket felhasználva). Az irodalom

nyújtotta érzelmeket, természetes viselkedésmódokat közvetítjük. Ezzel

is ellensúlyozzuk a gyakran egyeduralkodó TV, DVD, félelemkeltő,

igénytelen, ízlésromboló műsorait.

A délutáni pihenés előtt mesét, folytatásos mesét olvasunk, mely a

gyermek életkorának megfelelő. A középső és nagycsoportban

vershallgatással bővül. Forrásaink elsősorban a magyar népmesék, vers

és gyermekmondóka gyűjtemények, továbbá megválasztott klasszikus és

mai kortárs művek mivel mindegyik az anyanyelv sajátos ritmusát,

dallamát, hangzó világát közvetíti.

Választásnál több szempontot veszünk figyelembe: témája legyen

gyermekközeli, vidám, humoros, ritmusos, költői képeket tartalmazó,

szóljon a természetről, állatokról, csodás lényekről, gyermekekről,

kövesse az évszakok változásait.

A jó irodalmi művek, alkotások mindig pozitívan hatnak a gyermekre. A

gazdag személyiségformáló hatásokon túl szerepük van a gyermekek

közötti jó viszony kialakulásában, ugyanis a gyermek csak attól tud

tanulni, akit szeret, elfogad.

A báb, dramatizálás:

A bábjáték lényeges eszköze a beszéd. Sajátos varázserejével, komplex

módon hat a gyermekre és ez által kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját

érzéseit, élményeit és érzelmeit, oldja gátlásait. Törekedjünk igényes

nyelvhasználatunkra, beszédstílusunkra, hogy követésre méltó legyen a

gyermek számára.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják,

elbábozzák kedvelt meséiket, történeteket találjanak ki és játsszák el.

Ismert történeteket fejezzenek be, vagy írjanak át. A dramatizálásnál

alkalmazzák a metakommunikatív eszközöket, a mimikát, a gesztust és a

tekintetet. Mivel többen játsszák, ezért fontos számukra az összmunka,

az egymásra figyelés, az egymáshoz való alkalmazkodás. A dramatikus

játékban átélt szerep beszédmódja által bővül a reproduktív és produktív

fantázia működése, bővül szókincse, fejlődik a beszéd és kommunikatív

képessége.

64

A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén

Szívesen és önként hallgassanak mondókákat, verseket,

egyszerűbb rövid meséket, bábjátékokat

Szívesen és örömmel bábozzanak egyszerűbb bábfigurákkal

(fakanálbábokkal és ujjbábokkal)

Örömmel vegyenek részt a höcögtetőkben, lovagoltatóban

Érdeklődéssel nézegessék a képeskönyveket, tudjanak néhány

mondókát, verset emlékezetből felidézni

A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén

Szeressék a meséket, verseket, mondókákat

Érdeklődéssel hallgassák a koruknak megfelelő irodalmi

alkotásokat

Kezdeményezzenek önállóan is mesélést, verselést

Próbálkozzanak az ismert meserészletek dramatizálásával

Játékidőben is használják a bábokat az ismert mesék

előadásához

A tanult meséket és verseket képesek legyenek önállóan

elmondani

Szívesen, örömmel nézegessék a mesekönyveket és a képek

segítségével, idézzék föl a meséket

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

Ismernek ismétléseken alapuló láncmeséket, állatokról szóló

egyszerű népmeséket, verset, verses meséket.

Megismert irodalmi műveket önállóan tudnak mesélni,

bábozni, dramatizálni,

A folytatásos mesék, verses mesék meseszálait össze tudják

kötni.

Bátran, szívesen ismételgetnek verseket, mondókákat.

Tudnak történeteket folytatni, illetve kitalálni.

Mások beszédére, előadására, felnőttek színi játékára

érdeklődéssel figyelnek oda.

Igényükké válik a könyvek nézegetése, lapozgatása, mesék,

versek hallgatása.

Idézzenek fel óvodában tanult verseket mondókákat

65

3.2.2.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

" A művészet érzelem. De az arányok, tudományában a leghevesebb érzelem is megbénul a kéz ügyessége nélkül".

/E. Dichter/ Célunk:

Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. Az ábrázolás-és

önkifejezés megszerettetése mellett, a gyerekek

megfigyelőképességének, szín-és formaérzékének, díszítőkészségének,

valamint az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése, a képi-

plasztikai konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatására.

A gyermek ízlésének, alkotó, befogadóképességének, fantáziájának,

kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása.

Az esztétikumra való érzékenység kifejlesztése, az egységes művészet és

valóságszemlélet kialakítása.

Elveink:

A vizuális nevelés sokrétű tevékenység, melybe beletartozik a rajzolás,

festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálás, kézimunka.

A ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását,

újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.

Az ábrázolás fejlesztésének alapja a látható világ "láttatása",

megfigyelése. Sétákon, kirándulásokon és műalkotásokon keresztül

kiválasztjuk mindazt, ami tágabb környezetünkben érdemes arra, hogy

jobban megfigyeljük, rögzítsük, emlékezetünkbe véssük, és vizuálisan

birtokba vegyük. Mindezt sok mozgással, cselekvéssel, a vizuális észlelő

funkciók együttműködésével valósítjuk meg, mivel e közvetlen

érzékszervekkel történő megismerés kelti fel a gyermekben az alkotói,

alakítói kedvet. Így céltudatosan fejlesztjük a gyermek esztétikai

fogékonyságát.

66

Minél több egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk, mert az

intenzív élmény emeli a gyermeki munka kifejezésének szépségét. A

vizuálisan érzékelhető szépség világát a gyermek közvetlen

környezetében is megteremtjük, mert a mindennapi tárgyak,

berendezések a különböző események számtalan és állandóan visszatérő

élményhez juttatják.

Igényességünk megmutatkozik az óvoda helyiségeinek ízléses

berendezéseiben, az udvar ízléses kiképzésében, a harmóniát sugárzó,

évszaknak megfelelő díszítésben, a természetes anyagból készült

eszközök, játéktárolók használatában.

A vizuális észlelés szempontjából lényegesnek tartjuk az óvónő

személyes példáját is, mely gondozott, ápolt külsőt, megjelenést,

kultúrált beszédet, a széphez való viszonyát és jó ízlését közvetíti.

Mindezek elősegítik az esztétikai észlelés képességének kialakítását.

Értékelésünk a technikai készség dicséretén túl kiterjed az átélés, a

fantázia, az önálló, sémáktól eltérő, tartalmas kifejezésre is.

A gyermek önálló munkáinak továbbfejlesztésére törekszünk azzal, hogy

megpróbáljuk beleélni magunkat a gyermek helyzetébe, alkotás közbeni

lelkiállapotába. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek értékítéletét

fejlesszük egy-egy elismeréssel.

Feladatunk olyan tevékenységek megszervezése, amelyek felébresztik és

kielégítik a gyermek érdeklődését, spontán módon motiválják a

cselekvésre, táplálják alkotó kedvét, fantáziáját, kreativitását.

Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az

egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai

kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek

alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak

képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek

gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük,

szép iránti nyitottságuk-igényességük alakítását.

Az óvodába kerülő 3-4 éveseknél a rajzolás, festés, mintázás, azaz a kép

és forma alakítása játéknak minősül, élményt nyújt, a megismerés egyik

formája lesz.

Együtt éljük át a gyermekkel a felfedezés, alkotás adta örömöt.

Rögzítjük a szokásokat, szabályokat, a technikák pontos használatát

segítjük, begyakoroltatjuk. Biztosítjuk a firkálás, rajzolás eszközeit:

pálca, táblakréta, zsírkréta, postairon, csomagolópapír, rajzlap.

A felület érzékeltetésével a kezet, az ujjakat érzékenyítjük az ingerek

befogadására. Az anyagok tulajdonságaival való ismerkedést a plasztikai

67

alakítással gazdagítjuk (nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve,

simítva, sodorva, mélyítve, karcolva.)

Később a 4-5 éves gyermekek vizuális képességei fejlődésének

megfelelően bővülnek az alkotó-alakító tevékenység lehetőségei.

Megjelenik a szándékos képalakító tevékenység rajzában az

emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés

alapján történő megjelenítése.

Megindul a kompozíciós képesség fejlődése. Az alaptechnikák és

munkafogásainak alkalmazásaival képesek különböző figurák

mintázására. Az építéshez felhasznált tárgyak bővülnek, megjelenik a

tervszerűség.

A kötetlen ábrázoló tevékenységtől kezdve a mikrocsoportos kötelező

foglalkozásokon át fokozatosan vezetjük be a közös kötelező

foglalkozásokat. Célja, hogy a gyermekekkel felfedeztessük a "világon

minden ábrázolható, megjeleníthető s nem hagyjuk beszűkülni saját

megmerevedő vizuális gondolatvilágába."

A témát mindig úgy fogalmazzuk meg, hogy tág megoldási lehetőséget

biztosítson, így a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek

egyénenként képesek jól megoldani a feladatot.

Az 5-6-8 éves gyerekek az eszközöket készségszinten kezelik, mon-

danivalójukat ki tudják fejezni. Szívesen vesznek részt a környezet ala-

kításában, díszítésében. Feladatunk a technikai megoldások, eszközle-

hetőségek, tevékenységek gazdagítása, variálhatósága (batikolás, vi-

aszkarc, lenyomatok, domborművek, kollázsok, gyöngyfűzés, neme-

zelés, szövés, gipszöntés).

A szociális kapcsolatrendszer különböző formái megjelennek az

együttesen átélt élmények, közös alkotó munka során történő kifeje-

zésében.

Az ábrázolási tevékenység környezetének megszervezése

Megfelelő eszközök, anyagok:

Az óvodai ábrázolásban, kézimunkában az anyagok és eszközök szerepe

nem elsődleges, de ha jó minőségű anyagokat kap a gyermek,

amelyekkel könnyen lehet dolgozni, az a sikert és az alkotás élményének

erejét fokozhatja.

Az anyagok és eszközök motiváló hatása különösen a kicsiknél jelentős,

később a teljesebb kifejezést segíti. A gyermekekkel megismertetjük a

68

tevékenységhez használható eszközök és anyagok tulajdonságait és a

velük való bánásmódot. Hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó egészségügyi

és viselkedésbeli szokások kialakítására.

Megfelelő hely:

Balesetvédelmi szempontból is fontos, valamint a nyugodt, elmélyült

szabadidős ábrázoláshoz is szükséges egy elkülönített állandó hely

létrehozása. Az ábrázolás minden eszköze állandó helyen, tároló

polcokon könnyen elérhetőek, kérés nélkül elvehetőek.

A munkaasztal nagyságát növeljük összetolható asztalokkal.

A munkaasztalt természetes fény is érje.

Az asztalt védőanyaggal fedjük be, a rend és tisztaság

megőrzése érdekében.

Külső helyszínen is biztosítjuk a megfelelő feltételeket

(biztonság, kényelem, anyag)

Megfelelő légkör:

Az ábrázoló tevékenységhez alkotó hangulatú légkört teremtünk,

amelyben szívesen, buzgón próbálkozhatnak egyedül a gyermekek.

Ha nem boldogulnak, segítséget kérhetnek, és az óvónő által kínált

lehetőségekbe bekapcsolódhatnak. Olyan alkalmakat kínálunk,

amelyekben a gyermekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel,

anyaggal, technikai eljárással. Mi magunk is gyakran rajzolunk,

mintázunk, építünk példát mutatva a gyermekek számára.

Értékelés:

Kialakítjuk az értékelés, önértékelés képességet, tudjanak beszélni,

véleményt formálni saját és társaik munkájáról.

Elegendő idő:

A vizuális tevékenységet a mindennapi szabad játékban biztosítjuk. A

gyermekek addig alkothatnak, amíg kedvük tartja, és bármilyen ábrázoló

tevékenységbe kezdhetnek.

Szükség szerint tartunk kötött is, biztosítva csendes alkotás, vagy zenei

aláfestés lehetőségét.

69

A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén

Szívesen örömmel használják az eszközöket

Emberábrázolás kezdetei jelenjen meg a rajzukban

Látási, mozgási, tapintási tapasztalataik jelenjenek meg

Tudja általa leggyakrabban használt színek nevét

Legyen motivált a vizuális tevékenységben

Bátran használja az anyagokat, eszközöket (festék, agyag,

papír)

Próbálkozzon az olló használatával

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén

Biztonsággal használják az általuk ismert teret, környezetük

tárgyainak térbeli helyét képesek saját testükhöz viszonyítani

Rajzaikban, festéseikben jelenjen meg a térbeliség jelzése

Személyeket, egyszerű eseményeket, általuk ismert tárgyakat

jellemző jegyeikkel próbálják meg felismerhetően

megjeleníteni, megformálni

Igénylik a díszítést, alkalmazzák képalakításban, plasztikában,

Kezd kialakulni a „valami alkotás igénye”

Játékaikhoz képesek kelléket, kiegészítést, készíteni

segítséggel

Közös alkotások, együttműködés biztonsággal használják

ábrázolás eszközeit, a megismert technikai eljárásokat

Segítséggel tudják az eszközöket elővenni, tisztántartani és

elrakni

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

a gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére

bátran, biztonsággal használják az ábrázolás képi-plasztikai

kifejezőeszközeit,

közvetlen megfigyelés alapján képesek kiemelni a

megkülönböztető jegyeket, szín és formabeli tulajdonságokat,

hangulati elemeket,

közös játékaikhoz, más foglalkozásokhoz, dramatizáláshoz,

bábozáshoz, ajándékozáshoz játékeszközöket, kellékeket,

kiegészítőket készítenek,

70

tudnak díszítő, tervező feladatokat megoldani (vonalas és

folthatású mintaelemekkel, változatos színekkel, rajzolással,

festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással,

jártasak az eszközök helyes használatában,

megbecsülik egymás alkotásait.

Bátrak, ötletesek a téralakításban

Képesek a tárgyak térbeli tapasztalati felismerésére, a főbb formai

jellemzők megismerésére (nagyságbeli különbségekről, a

fokozatokról)

Emberábrázolásban megjelennek a részformák

Képalakításukban egyéni módon jelezni tudják az elemi

térviszonyokat

Ismerik és egyéni tetszésük szerint, alkalmazzák a képi

kifejezőeszközöket (vékonyabb, vastagabb vonalakat, színfoltokat,

rajzolt, mintázott formákat)

71

3.2.8. Munka jellegű tevékenységek

"Dolgozni csak pontosan szépen ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."

/József Attila/

Célunk

A változatos munka jellegű tevékenységek során, olyan tulajdonságok,

szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek

környezetéhez való viszonyát, alakítják közösségi kapcsolatait.

Elveink:

A munka jellegű tevékenységeket a személyiségfejlesztés fontos

eszközének tartjuk, hiszen ez az a terület, ahol a gyermek rögtön

lemérheti, érzékelheti munkájának eredményét. Tapasztalatszerzési

lehetőség, a gyermek egyre pontosabb ismereteket szerez a

környezetéről, társairól, az őt körülvevő tárgyakról. A munkavégzéshez

szükséges attitűdök és képességek készségek, tulajdonságok( mint pl.

kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos

lehetősége.

Támogatjuk a gyerekek szükségleteiből fakadó munkavégzését. A nap

folyamán minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van és

nem veszélyezteti testi épségüket. A megfelelően megszervezett

munkatevékenységet a gyermekek éppúgy élvezik, mint a játékot, ha

nem szegjük kedvüket túl nehéz feladatokkal. Kezdetben az óvónő

támogatásával, szervezésével, később egyre önállóbban végezhetik a

munkafolyamatokat, melyeket pozitív megerősítés értékelés kísér.

Fontosnak tartjuk, hogy a munka jellegű tevékenységek beépüljenek az

óvodai életünk mindennapjaiba.

Munkajellegű tevékenységformák:

Önkiszolgálás:

A gyermekek akarati életének kibontakoztatása ösztönzi a gyermekeket

önkiszolgáló munkára. A gyermekek saját személyükkel, kapcsolatos

feladatokkal ismerkednek meg a testápolás, a kultúrált étkezési szokások

elsajátítása során, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek

feladattudatát, felelősségtudatát.

72

Naposi munka:

A csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve folyamatosan vezetjük be.

Közösségi kapcsolatokat, a kötelességtudatot fejlesztő tevékenység,

melyet megelőz az önkiszolgáló tevékenység.

Alkalomszerű munkák:

Alkalmi megbízásokat a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten

tervezünk. Átszőheti az egész napot (információ átadása, teremrendezés,

játék elrakása stb.) Időről időre ismétlődik, így elősegíti az időészlelés

kialakulását és az önállóság fejlődését.

Növény- és állatgondozás, a környezet rendjének megőrzése:

Év közben folyamatosan bővítjük élősarkunkat, gondozzuk

növényeinket, állatainkat.

Ősztől-nyárig a gyermekek részt vesznek az aktuális kerti munkákban.

Ezek a munkák leginkább az értelmi képességek fejlesztésében

jelentősek, mert megismerkedhetnek a természet törvényszerűségeivel, a

fejlődés folyamatával, ok-okozati összefüggések sorozatával.

Ősz:levélseprés, ásás, locsolás, a komposzt elszórása, magok gyűjtése,

faültetés, cserepes virágok előkészítése, a lemetszett gallyak

összegyűjtése, a kerti játékok elpakolása télre.

Tél: hóseprés, hólapátolás, madáretetők elhelyezése, folyamatos

feltöltése eleséggel, a bokrokra ránehezedő hótömeg leseprése.

Tavasz: a kerti játékok letakarítása, elhelyezése az udvaron, a kerti

szerszámok előkészítése, ásás, gereblyézés, csíráztatás, ültetés,

veteményezés, gyomlálás, locsolás.

Nyár: locsolás, gyomlálás, a nyárra kiültethető növények cserepezése, a

megérett termések betakarítása, a lenyírt fű összegereblyézése.

A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén

Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában és a

csoportszoba átrendezésében

Ügyelnek az öltöző, a mosdó rendjére,

Szükség esetén kérik a felnőtt segítségét

Az udvari játékszereket játék után a helyére teszik

Kérésre a leesett elszórt tárgyakat összeszedik, szükség esetén

kérik a felnőtt segítségét

73

A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén

Csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt

vesznek

Szükség szerint segítséggel átrendezik a termet

Az eszközöket funkciójuknak megfelelően helyezik el

Az öltözőben, mosdóban vigyáznak a tisztaságra és rendre

Segítenek a foglakozáson használt eszközök előkészítésében

A felnőttel együtt egyszerűbb javításokat végeznek el a játékokon

Felnőttel együtt feldíszítik a szobát, és ajándékokat készítenek

közös ünnepeikre vagy más alkalmakra

Teljesítik az óvodapedagógus megbízatásait: a kért eszközöket

behozzák, vagy kiviszik, az üzeneteket átadják

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

A munka elvégzésében kitartóak, türelmesek,

kialakul a munka iránti tisztelet

társuk és a felnőttek munkáját megbecsülik

a rájuk bízott munkát önállóan, szívesen végzik,

az eszközöket célszerűen, rendeltetésszerűen képesek

használni, vigyáznak saját személyük és környezetük rendjére,

tisztaságára

a naposi munkát szívesen, igényesen, esztétikusan látják el,

szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére.

Részt vesznek a csoportszoba díszítésében

Segítenek a játékszerek kisebb hibáit megjavítani

Ünnepekre vagy más alkalmakra ajándékot készítenek

74

4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

Óvodánk kerületben elfoglalt helye szerint, különböző kapcsolatot alakít

és tart fenn szülőkkel, különböző szervezetekkel, csoportokkal és

intézményekkel. A legszorosabb és sokoldalú kapcsolatot az óvodánkba

járó gyermekek családjával tartjuk.

4.1. Az óvoda és a család

"A családi kapcsolatok helyes kiaknázása végső soron így összegezhető: fontoljuk meg, mi válik a gyermekeink javára képességeik legteljesebb kibontakoztatásához..." /Helen Bethune/

A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben. Óvodánk folytatja és

kiegészíti a családi nevelést úgy, hogy a gyermekek fejlődését szolgálja,

ezért mindent megteszünk, hogy a családok nevelési szokásait,

sajátosságait megismerjük. Az intézményünkben folyó nevelés csak

akkor lehet eredményes, ha a családokkal összhangot tud teremteni.

Így alakulhat ki az óvoda és a család között a gyermekek fejlődése

érdekében kölcsönös kapcsolat. A korrekt, partneri és körültekintő

együttműködés formáit megszervezzük annak érdekében, hogy az

információáramlás óvoda család között elősegítse a tájékozódást, a

szemléletformálást, a problémaérzékenységet, és a tapintatot. A

szülőknek érezniük kell a kölcsönös bizalmat, valamint azt, hogy

tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, családi világnézetüket, hogy

szeretjük és elfogadjuk gyermeküket.

Az együttműködés során figyelembe vesszük a családok igényét

alkalmazva az intervenciós gyakorlatot. A testület arra törekszik, hogy

emberi magatartásában és szakmai felkészültségében példamutató

legyen. A családokkal való kapcsolattartás formái az eredményes

együttműködés érdekében:

beíratás - az első személyes kapcsolatfelvétel a szülővel, és a

gyermekekkel,

csoportos szülői értekezletek - nevelési, pedagógiai, pszichológiai

és egészségügyi témákban,

családlátogatások - a család szokásainak, nevelési elveinek

megismerése,

egyéni beszélgetések,

75

a szülők részvétele az óvodai életbe, előzetes megbeszélések

alapján (közös munka, kirándulás, munka-, játékdélután,

színházlátogatás, gyűjtés)

közös ünnepélyek - hangverseny, anyák napja, iskolába menő

gyermekek búcsúztatása

A szülőket a Szülői Munkaközösség képviseli, munkájukat a

Működési Szabályzatban foglaltak szerint végzik.

4.2. Az óvoda és a bölcsőde

A bölcsőde az óvodába lépés előtti intézményes nevelés helye. A

zökkenőmentes átmenet és a hasznos információk érdekében a

bölcsödével jó munkakapcsolatot alakítunk ki. Kapcsolattartás formái:

a bölcsödébe járó leendő óvodások látogatása óvodánkban

látogatások és tapasztalatcserék, a bölcsődés gyermekek

látogatása

szülői értekezletek

4.3. Az óvoda és az iskola

Az iskolával való kapcsolat kialakításában és fenntartásában az óvoda

kezdeményező és nyitott. Annak érdekében, hogy ez a kapcsolat

kölcsönös legyen hagyományteremtő programokat, szervezünk. Ezek

elősegítik egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerését. A

gyermekek zavartalan iskolakezdése érdekében a kapcsolattartás formái:

szülői értekezlet

látogatások - az iskolába (szülők, gyerekek, óvónők)

(a tanítónők tájékozódása az óvodában az iskolába menő gyerekek

egyéni fejlődéséről, várható alkalmazkodási nehézségeiről)

részvétel a különböző iskolai foglalkozásokon és rendezvényeken

kiállítás szervezése - az óvodások munkájának az iskolában

az iskolások munkájának az óvodában

4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák

A kerületi zeneiskolával való együttműködés segíti, hogy a muzsika, az

alkotások, a környezet esztétikai értékei megjelenjenek az óvodánkban.

Kapcsolattartás formái:

hangverseny az óvodában

részvétel a zeneiskola rendezvényein.

76

4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai

A fenntartóval a kapcsolat hivatalos. Problémáink megoldásában

támogatóak és segítőek. Munkánkat hatékony együttműködés jellemzi.

Az egészségügyi szervekkel: védőnő, orvos, fogorvos.

Kapcsolattartás formái:

alkalmankénti esetmegbeszélés,

tájékoztató előadásokat tartanak a szülők, óvónők részére,

évente orvosi vizsgálat minden csoportban,

tanköteles gyermekek iskola-alkalmassági vizsgálata,

évente fogászati szűrés.

Szakmai Szervezetek:

Pedagógiai Szolgáltató Intézet

Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

77

5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

Óvodásaink jó szociokulturális környezetből kerülnek óvodánkba.

Legfontosabb feladatunk a gyermekek jogairól szóló törvény betartása.

Alapelvek:

minden esetben a gyermekek érdekét kell képviselni és

semmilyen más érdek, nem előzheti meg,

minden megkülönböztetés nélkül kell a gyermekek részére a

jogokat biztosítani,

mindig azt a jogot kell alkalmazni, ami a gyermekre nézve

előnyösebb.

a sajátos nevelési igényű kisgyermek harmonikus

személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres

próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet

kialakítása

a napirend során annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy

önállóan tudjon cselekedni

a sajátos nevelési igényű gyerekeknél általános célkitűzések

megvalósítására törekvés és a nevelés hatására az

alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés

kialakítása

a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése egyéni és

csoportos formában történik, speciális módszerek és eszközök

használatával, ki-ki testre szabott terápiában részesül.

kompenzációs lehetőségek bővítése

Ezeket figyelembe véve fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való

törődés.

Célunk:

Minden évben felmérjük gyermekeink szociokulturális és anyagi

hátterét, hogy kiszűrjük a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sajátos

nevelési igényű gyereket.

Feladatunk:

A törvény betartása, a segítségnyújtás és a hátrányok enyhítése az óvoda

keretei között történik.

78

Módszereink:

Egyéni bánásmód, tapintatos, körültekintő, személyes kapcsolattartás.

Nyilvántartásba vétel szempontjai:

sajátos nevelési igényű gyerekek felvétele a Helyi Pedagógiai és

Minőségirányítási Programban leírtak alapján

elhanyagoló nevelés,

testi-lelki bántalmazás,

anyagi nehézség,

rossz szociokulturális háttér, egészségügyi okok,

Sajátos nevelést igénylő gyerekek felvétele a Szakértői bizottság

javaslatára.

A csoportvezető óvónők fő feladata a felderítés, a prevenció, az

adatszolgáltatás, a környezettanulmány.

A gyermekvédelmi felelős feladata:

a felderítés segítése,

egyes esetekben környezettanulmány,

pedagógiai munka segítése,

kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Szociális és

gyermekvédelmi Osztállyal, a Gyermekjóléti Szakszolgálattal

és a Szakértői Bizottsággal.

Kapcsolatot tart fenn az önkormányzattal és a kisebbségi

szervezetekkel

79

6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI

6.1. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások

Logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére

Speciális fejlesztés a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermekek részére heti rendszerességgel.

6. 2. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások:

Vízhez szoktatás 5 éves gyerekeknél heti 45 percben, a 6-8

éves gyerekeknél heti 90 percben.

Játékos angol nyelv 5-6-7 éves gyerekeknek.

Mozgásfejlesztő torna

Foci

Néptánc

Balett

Gyógytestnevelés

80

7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE,

ÉRTÉKELÉSE

Az óvodánkban folyó pedagógiai munkánk tervezése, elemzése,három

éves kortól a gyerekek megfigyelése, az egyénre szabott nevelési és

fejlesztési eljárások, folyamatos és tudatos írásbeli munkát igényelnek.

Az ilyen tervezés segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra

épülését. A gyermekcsoportok nevelési terve nem megmásíthatatlan,

hanem a gyermekek fejlődési üteméhez, a spontán helyzetekhez, az

aktuális feladatokhoz igazodik. Az óvónők egyik kiemelt feladata, hogy

az egyéni képességfejlesztés minden területen érvényesüljön.

Tudnunk kell, hogy melyik gyerek, milyen fejlettséget ér el, miben,

mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan

fejlődjön, "mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti

azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a festő is csak úgy tud

festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét...".

Ennek érdekében az alábbi fejlettséget évente megfigyeljük, és azt

rögzítjük, majd ez alapján a naplóban tervezzük meg az egyéni

fejlesztési feladatokat és végezzük el a csoportban a fejlesztéseket.

81

Az egyéni fejlesztést tartalmazó dokumentum szempontjai:

1. Mozgásfejlettség

Nagymozgások

Egyensúlyérzék

Összerendezett mozgás

Harmonikus finommozgás

2. Testséma

Végtagok,

Fejen található érzékszervek, részletek

Izületek

Téri tájékozódás, síkbeli tájékozódás

3. Percepció

Vizuális észlelés – emlékezet differenciálás

Auditív észlelés – emlékezet

Taktilis érzékelés

Idői összefüggések

Számfogalom

Értelmi képességek: emlékezet és fogalmi gondolkodás

Cselekvő szemléletes, képi gondolkodás

Elemi fogalmi gondolkodás

4. Nyelvi fejlettség mutatói

Szókincs

Elvont kifejezések használata

Beszédritmus

Képolvasás

Szövegvisszaadás

Szövegértés, szövegemlékezet

Beszédtürelem, beszédfegyelem

5. Játék

Gyakorló

Konstrukciós

Szerepjáték

Szabályjáték

82

6. Szociális fejlettség 1.

Kapcsolata a felnőttekkel

Kapcsolata a társaival

Érzelmi állapota

Beilleszkedése a tevékenységekbe

Feladattartás – feladatvégzés

Szándékos figyelem

7. Szociális fejlettség 2 .

Munkatempója

Kudarchelyzetek

Konfliktus helyzetek

Önkiszolgálás

83

8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE

Óvodánk bemutatott tevékenységrendszerét a következő területeken

kívánjuk fejleszteni.

Nevelésfilozófiai alapelvünk, hogy megőrizzük, megszilárdítsuk

értékeinket, mindazokat a pozitív folyamatokat, amelyek óvodai

nevelőmunkánk eredményeit adják.

Szakmai tudásunkat a nevelőtestület szellemi bázisát felhasználva

megfogalmazzuk a lehetséges és szükséges fejlesztés irányait.

E tervezés során figyelembe vesszük az óvodai nevelés új irányzatait,

módszereit s a szülők által megfogalmazott elvárásokat.

A program megvalósítása érdekében óvónőink tovább folytatják a

szakmai önképzést, fejlesztik módszertani kultúrájukat.

Fejlesztési céljaink tevékenységformák területén:

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése

SNI-s gyermekek inkluzív nevelése-oktatása

Szakmai továbbképzéseken tanultak beépítése, átadása

84

8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés

Pedagógusaink a szakmai pályázatokon rendszeresen vesznek

részt, eredménnyel. Ezt a forrásbővítő munkát továbbra is

kívánjuk folytatni

A pedagógiai munkát segítő eszközök folyamatos fejlesztése

(játékok, könyvek, technikai eszközök).

Tárgyi eszközök folyamatos fejlesztése, az integrációhoz

szükséges speciális eszközök megvásárlása és folyamatos

fejlesztése

Informatikai fejlesztés, digitalizálás bevezetése

A kerti kultúra folyamatos bővítése alakítása

Az új épület egységes, esztétikus megjelenítéséhez szükséges

feltételek megteremtése

Az új tornaterem kihasználtságának bővítése

85

Érvényességi nyilatkozat

A helyi nevelési program érvényességi ideje:

A nevelőtestület határozata alapján érvényes:

visszavonásig.

A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

törvényi változás

hálózatbővítés, leépítés,

szervezeti átalakítás,

ha a nevelőtestület más program bevezetéséről 2/3-os többséggel

dönt,

ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének

részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

A program nyilvánosságra hozatalának módja:

az elfogadást követő első testületi értekezleten, és az első szülői

értekezleten

86

A program nyilvánosságra hozatalának formája:

testületi értekezlet

szakmai napok

vezetői iroda /szakmai dokumentum

óvodaújság

szülői értekezlet

szülői munkaközösség

faliújság

87

Legitimációs záradék

Véleményét nyilvánította: Dátum: 2013. augusztus 23.

Budapest, 1026 Virágárok 8.

Óvoda

Szülői Munkaközössége

Budapest, 1026 Virágárok 15.

Óvoda

Szülői Munkaközössége

Elfogadta: Dátum: 20

Virágárok 8.és 15. Napközi Otthonos Óvoda

Nevelőtestülete

88

IRODALOMJEGYZÉK

1. A vizuális-esztétikai nevelés lehetőségei. Szerk: Sipos Endre 1992.

100-112 p.

2. Az óvodai bábjáték és módszertana. Tankönyvkiadó Budapest,

3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár

4. Balogh Éva: Fejlődéslélektan (Jegyzet. Hajdúböszörmény,

Óvóképző Főiskola 1995.

5. Dr. Ballay Tiborné: Az óvodai ábrázolás és kézimunka

módszertana.

Tankönyvkiadó, Bp. 1992.

6. Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen? Okker kiadó

Budapest, 1997. 189-228 p.

7. Dr. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve. Okker

kiadó Budapest, 1997.

8. Dr. Daróczy Erzsébet - Dr. Kovács György - Dr. Krajcsovszky

József: Óvodapedagógia

Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.

9. Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné: Mesélő természet

Kincs Könyvkiadó, 1995. 11-136 p.

10.Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája

Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.

11.Dr. Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában

Debrecen 1997. 41-240 p.

12.Dr. Kuti István és Dr. Kuti Istvánné: Körtánc. Környezeti nevelés

az óvodában

Kecskemét, 1995.

13.Eperjesy Barnáné - Zsámboki Károlyné: Freinet itt és most

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 5-109 p.

14.Éderné Kocsis Lívia: Környezetismeret. Óvónői segédkönyv

15.Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó, 1994. 11-107 p.

16.Fővárosi Pedagógiai Intézet: Okosan szépet és jót. Kézirat 5-134p.

17.Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés folyamata 5-51p.

18.Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában

Regiszter Kiadó, 1993. 36-47 p.

19.Gyopáros I. Zsuzsa: Néphagyományaink óvodáknak és

kisiskolásoknak.

A szombathelyi Aréna téri óvoda díjnyertes pályázatának

felhasználásával készült

20.Hernádi Sándor: Beszédművelés

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 10-249 p.

21.Kovács Lajosné: Vigyázok Rád Százhalombatta.

89

22. Iskolakultúra 1993/11, 1994/9. 1994/13.

23.Kondacs Mihályné - Podmaniczkí Mária: Vizuális nevelés az

óvodában 3-101 p.

24. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Zeneműkiadó Bp. 1958. 5-45 p.

25.Kuti István: Környezeti nevelés az óvodában

Kecskemét 1996.

26.Koósné Reha Valéria-Kassa Mária-Molnár Katalin: Integrált

nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában, AduPrint Kiadó

2003. 3-23 p.

27.Lantos Ferenc: Képekben a világ

Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 9-10 p.

28.Mérei Ferenc - V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan

Gondolat Kiadó, Bp. 9-256 p.

29.Montágh Imre: Nyelvművesség / A beszéd művészete

Múzsák Közművelődési Kiadó, 1989. 9-39 p.

30.Nagy Jenőné: Óvodai programkísértés, de hogyan

Országos Közoktatási Intézet, Bp. 5-126 p.

31.Rosta Katalin (szerk.): Taníts meg engem! Logopédiai kiadó,

Budapest 1996 11-29 p.

32. Óvodai nevelés

1994. Sugárné Kádár Júlia: Egy kommunikáció elvű integrált

óvodai nevelési javaslat vázlata

1995/4. Tóth Ilona: A tudatos kötetlenség feltételrendszere

1995/7. Fábián Károlyné: Tevékenységközpontú nevelés

1996/5 Dr. Kanczler Gyuláné - Bihariné Dr. Kvekó Ilona:

"Álmodjunk kertet, szépet, nekünk valót".

1996/6 Vass Aranka: Mire nevel a természetsarok és a kert?

1997/1 Movarcsik Béláné: A mese szerepe a

személyiségfejlődésben

1997/2 Dr. Szemán Józsefné: Gáspár László nevelésfelfogása

különös tekintettel a matematikai nevelésre.

33.Újszerű játékformák, játéktípusok az óvodai nevelésben

A hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola kiadványa 1993. 5-164 p.

34.Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

Alex typo Kiadó, 1992. 7-287 p.

35.Perlay Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana

36. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó, Bp 5-24

37.Varga - Balogh - Nemeskürty - Szabó: Művészetre nevelés a

családban

Kossuth Könyvkiadó 1976. 7-191 p.

90

38.Zsámboki Károlyné - Horváthné Sz. Adél: Matematika kézzel,

fejjel, szívvel.

OKKER Kiadó, Bp.

PROGRAMOK

JMK Óvoda módszertani útmutató I. kötet

Alcius BT. Bp. 1998.

Epochális rendszerű Tanulási folyamat az óvodában

Szerk.: Vargáné Szabó Gyöngyi

Debrecen 1993.

Komplex Prevenciós Óvodai program

Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Páli Judit - Szaitzné Gregorits

Anna

Óvodai nevelés játékkal, mesével

1996. Sopron

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok,

1997.

Dr. Tótszőlősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Fodorné Dr. Földi Rita

1994.

Dr. Hamza István - Fodorné Dr. Földi Rita - Dr. Tóth Ákos: Játék,

egyensúlyozás, vízhez szoktatás

Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Dr. Miltényi Márta 1995.