1
" A gyermekszem: virág, csillag, oltalom, csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem: tág világ és kikelet, ha reád néz, földeríti szívedet. A gyermekszem: ablak, forrás, dombtető, erdőzúgás tisztította levegő. A gyermekszem: a legfurcsább hatalom, próbáld ki csak másokon vagy magadon, mert amikor a gyermekszem kérve kér, abba minden vágy és csoda belefér. A gyermekszem: szirmát nyitó kék virág, tőle fordul szebbre, jobbra a világ. A gyermekszem: fényesség és bizalom, vezéreljen téged is ez az utadon". (Szűcs Imre: A gyermekszem)
2
Összefoglalás
Nevelőtestületünk közössége, tudatosan valósítja meg az óvodai nevelés
helyi programját.
Ebben a munkában arra törekszünk, hogy összegezzük az elmúlt évek
nevelőmunkájának eredményeit, sikereit s egyben jövőt orientáló
szakmai képet fogalmazzunk meg a fenntartó, az igénybevevő szülői kör
és a helyi közösségeink számára.
Folytattuk aktív, innovatív tevékenységünket, emeltük szakmai
kompetenciánkat.
OM pályázat keretében tanácsadó segítségével kiépítettük a Comenius I.
modell partnerközpontú működési rendszerét, amit jelenleg is
működtetünk. A modell fejlesztése során változott az óvoda, mint
szervezet.
Vezetésfejlesztés vonatkozásában szakmai, tanügy-igazgatási és
gazdasági dokumentumrendszer felállítása szolgálja a hatékonyabb
munkát, az áttekinthetőséget.
Megkezdtük kulcs és részfolyamataink szabályozását. Abban bízunk,
hogy a minőségfejlesztésben elért eredményeket, módszereket a
begyakorlás szintjére emeljük és továbbfejlesztjük.
3
Tartalomjegyzék
ÖSSZEFOGLALÁS 2
TARTALOMJEGYZÉK 3
BEVEZETÉS 5
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 7
ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 8
1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 10
1.1. Programunk gyermekképe 10
1.2. Óvodai nevelésünk célja 11
1. 3. Irányelvek 11
1. 4. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése aHiba! A könyvjelző nem létezik.
Virág árok 15. tagóvodában Integrációs nevelés célja Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1.4. A program rendszerábrája 19
2. HELYZETELEMZÉS 20
2.1. Személyi feltételrendszer Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2.2. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány 20
3. ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERE 22
3.1. A nevelés keretei 22
3.1.1. Egészséges életmód alakítása 22
3.1.2. Érzelmi nevelés 29
3.1.3. Hagyományok, ünnepek 30
3.1.4. Anyanyelvi nevelés 32
4
3.2. A program tevékenységformái 35
3.2.1. Játék 35
3.2.2. Tanulás 43
3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése 44
3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása 50
3.2.5. Mozgás 52
3.2.5.1.. Testnevelés Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.2.7. Ének- zene, zenehallgatás 56
3.2.8. Vers, mese, dramatikus játék 62
3.2.9. Rajzolás, mintázás, kézimunka 65
3.2.10. Munka jellegű tevékenységek 71
4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 74
4.1. Az óvoda és a család 74
4.2. Az óvoda és a bölcsőde 75
4.3. Az óvoda és az iskola 75
4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák 75
4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai 76
5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI 77
6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI 79
6. 1. Speciális pedagógiai feladat Hiba! A könyvjelző nem létezik.
6.2. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások 79
6. 3. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások: 79
7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 80
8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 83
8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés 84
IRODALOMJEGYZÉK 88
5
Bevezetés
A szülők lehetőséget kaptak arra, hogy folyamatosan véleményezhették a
Helyi Pedagógiai Programot.
Ennek módszerei csoportos beszélgetések, interjúk, kérdőíves
felmérések és kiértékelések, nevelőtestületi munkaértekezletek. A kapott
információkat az egyes csoportokban dolgozó óvónők felhasználták az
általuk választott területek javaslatainak összeállításához.
Ebben az alkotó folyamatban mélyebben és sokoldalúbban ismertük meg
egymás szakmai erősségeit, személyes ambícióit, emberi, pedagógiai
kvalitásait.
Programunk e küzdelmes folyamat letisztult szintézise, amely a
legitimációs záradékban is megfogalmazottak szerint nevelőtestületünk
közösen vállalt stratégiai terve.
A program újragondolásának igényét a módosított közoktatási törvény
tette szükségessé. A törvény 40. § arról szól, hogy a minőség
tartalmakat, minőségértékeket nem a HOP-ban, hanem külön
dokumentumban, a Minőségirányítási programban kell bemutatni. A
módosítás másik vonatkozása az óvodáztatási idő kiterjesztése, amire
programválaszokat szükséges adni.
Programunkban áttekintettük, újraértékeltük a gyermeki érdekek,
érvényesülésének mindenek felettiségét és a mindennemű diszkrimináció
mentességét.
A programmódosítási folyamatkor figyelembe vettük a partneri
igényfelmérés tapasztalatait.
Programunkban új elemek:
a környezettudatos nevelés ökológiai szemlélet fejlesztése a Zöld
Óvodai feladatok megvalósításával
intézményi folyamatok, a szervezet fejlesztése, innováció kijelölt
területeken a Kiválóság Egyesület tagjaként az első minősítési
szint elérése
Zöld Óvoda eszközei
audio – vizuális eszközök
7
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI
Az óvoda hivatalos elnevezése:
Virág árok Óvoda
Az óvoda címe, telefonszáma:
1026 Budapest Virág árok 8.
200-71-87
www.viragarokovi.hu
Az óvoda fenntartója, címe:
II. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
1022 Budapest Mechwart liget 1.
212-52-91
A tagintézmény neve:
Virág árok Óvoda
Címe: 1026 Budapest Virág árok 15.
200-71-85
Az óvodai csoportok száma: négy csoport: 104 fő
A tagóvodai csoportok száma: hat csoport: 166 fő
8
ÓVODÁNK BEMUTATÁSA
Óvodánk lakókörnyezete a társadalom szinte minden rétegét képviseli. A
szülők óvodával szembeni igénye, elvárása különböző. Gyermekeink
szociokulturális háttere általában jó anyagi és társadalmi helyzetet mutat.
Épületeink a II. Kerületben a Törökvész és a Pasarétet összekötő a dús
növényzetű budai domboldalon találhatók, játszótér és iskola közelében.
A Virág árok 8. Óvoda egy reprezentatív villában működik.
A hangulatos modernista épület adottságai (faburkolat, falépcső,
kovácsoltvas csillár, rozetta, fríz, míves rácsok, csigalépcső, tetőtér)
kellemes, otthonos hangulatot árasztanak.
Az épületet körülölelő kert - gyümölcsfáival, díszfáival, bokraival,
virágaival, madárvilágával, egyedi tervezésű fából készült udvari
játékszereivel - szolgálja óvodásaink kellemes időtöltését. Ebben a
gyönyörű környezetben számtalan lehetőség nyílik minden évszakban a
természet megszerettetésére, megfigyelésére és tapasztalatok szerzésére.
Tagóvodánk jelentős átépítésen és bővítésen ment keresztül. Ennek
eredményeként tágas, napfényes csoportszobák, nagyméretű tornaterem
speciális célt szolgáló helyiségek állnak rendelkezésünkre.
Udvarunk és kertünk is megfelel az európai és a 21. századi
elvárásoknak. Modern játékokkal, környezettudatos nevelést szolgáló
berendezésekkel, változatos növényzettel, állatvilággal biztosítja az
érzelmi biztonságot, az ingergazdagságot gyermekeink számára.
A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás
és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált
nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja
meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai
nevelésben a gyermekek elhelyezhető.
A tagóvoda integrációs nevelést folytat a sajátos nevelési igényű /hallás
és beszédfogyatékos/ gyermekek számára. Az SNI - gyermekek integrált
nevelését, arra alkalmasságát az illetékes szakértői bizottság állapítja
meg. Erről szakértői véleményt ad, s ennek birtokában, az óvodai
nevelésben a gyermekek elhelyezhetők.
Pedagógiai munkánk a környezet megismerésére alapozódik, komplexen
és integrálva más tevékenységformákkal. Megismerő
tevékenységünkben alapforrás a megtapasztalás, mely emóciókat vált ki.
9
A gyermekek az élmények útján élik meg a világgal való közvetlen
találkozást. Hangsúlyozzuk a játék és mozgás szerepét.
A sikeres, eredményes személyiségfejlődés érdekében a következőket
biztosítjuk:
a gyermek életkorához igazított tevékenységrendszert,
a gyermek szükségleteire építő műveltségtartalmakat,
a kiegyensúlyozott érzelem és ingergazdag környezetet
A hagyományos óvodai alaptevékenységeken túl,óvodánkban a
következő programok, hagyományok valósulnak meg részben szülői
támogatással az aktuális igényeknek megfelelően:
Egészséges és biztonságos életmódra nevelés
óvodakert gondozása
kirándulások évszakonként
kulturális programok /Múzeum, színház, hangverseny, táncház,
kiállítások/
állatkert látogatások, állatbemutatók, madarászovi foglalkozások
kézműves napok
ünnepek, óvodai hagyományok ápolása
Felfogásunk szerint a személyiségformálás a családdal együttműködve,
megértő, együtt érző nevelői magatartással, a gyermekek szeretetteljes
gondozásával, oldott, derűs, családias légkörben valósítható meg.
Óvodánkban a szülőkkel való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartjuk.
(beíratás, családos beszoktatás, csoportos szülői értekezletek,
családlátogatások, egyéni beszélgetések, közös ünnepek, kirándulások,
szülői képviselet).
Intézményünk a szülők felé nyitott, bármikor betekinthetnek mindennapi
életünkbe, előzetes megbeszélés, időegyeztetés alapján.
10
1. A program célfejezete
1.1. Programunk gyermekképe
„ Az az apró
kölyökmackó
mielőtt még óvodás lett,
az volt ám csak
nagy csavargó!
Hanem ott az óvodában
megnevelték igen szépen,
s nem érheti semmi szégyen
semerre őt a világban.
Bármit tanultattak véle, tudja majd ő piszesége,
bárhol is jár,
sétál,
kószál
vénséges és vén korában.”
/ Kormos István : Mese vackorról......
részlet / A gyermek fejlődését genetikai adottságok, sajátos törvényszerüségei,
valamint a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások
együttesen határozzák meg. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva
neveljük a környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró,
cselekvő emberré. Legyen a világra nyitott, kíváncsi, kutatgató,
felfedező, tapasztalatait, ismereteit, élményeit aktívan dolgozza fel.
Tudja önmagát értékelni, találja fel magát környezetében,
konfliktushelyzeteit tudja mérlegelni, kezelni, megoldani. Legyen nyílt,
őszinte, szerepet vállaló, segítőkész, magát elfogadtatni tudó, jó kedélyű,
humoros, saját maga gondozásában, öltözésében önálló. Törekszik a
harmóniára, legyen igénye önmagára, környezetére. Váljon kedves
illemtudóvá.
Tudja, hogyan működjön együtt a társaival és a felnőttekkel. Sajátítsa el
azokat az illemszabályokat, az emberek közti viszonyban
elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell
megtanulni ahhoz, hogy később természetes módon élni tudjon velük.
Felkészülten, szorongás nélkül induljon az iskolába. maga mögött
hagyva az óvodában megélt örömteli, tevékeny éveket
„Mint a kertész, fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi
csemetéből majd évek múltán gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa
legyen.”
11
1.2. Óvodai nevelésünk célja
A környezet tevékeny megismerésére nevelés lehetőségein keresztül a
gyermekek életkori sajátosságai és egyéni fejlettségük figyelembe
vételével a társadalmi környezet elvárásaihoz igazodva, sokoldalú,
szabadon kibontakozó, aktív, harmonikus, érzelmekben gazdag,
egészséges gyermeki személyiséget neveljünk derűs, szerető, egyéni
sajátosságokat elfogadó légkörben a családi nevelést kiegészítve, illetve
azt támogatva, segítve.
Célunk, hogy a Virág árok 8. és 15. Óvodánk a sajátos épület és szellemi
egységével, jellemzőivel, munkakultúrájával egy jól
megkülönböztethető, önálló arculatú intézmény legyen.
1. 3. Irányelvek
Az óvodánkban folyó munka gyermek - és nevelésközpontú. Pedagógiai
programunk megvalósítása során érvényesítjük a gyermekek mindenek
felett álló érdekét. A gyermekek személyiségformálását, a másság
elfogadását biztonságos, családias, érzelmi támaszt nyújtó attitűdökkel
érjük el, minden segítséget megadva képessége, tehetsége
kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Nevelésünkben
hangsúlyt kap a játék, a mozgás, és a környezet tevékeny megismerése.
Valljuk, hogy a környezeti nevelés időben véget nem érő folyamat, az
óvodás kortól a felnőtt kor végéig tart. Integráló szempont, amely
tevékenységeket, műveltségterületeket kapcsol egybe. Értékeket ad át,
értékeket őriz, és értékeket képez. Magatartásmódokat közvetít, az
egymás iránti tiszteletre, együttműködésre, és az általunk létrehozott
értékek becsülésére nevel. Programunkban tehát központi kérdés a
közvetlen környezet megismerése az érzékelés, a többoldalú
tapasztalatszerzés.
A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás a
két legfontosabb. A játék elválaszthatatlan a mozgástól, mivel a mozgás,
a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás és a
beszédfolyamatok fejlődése mind-mind játékba ágyazódik.
Összekapcsolódnak a korai tanulás folyamataival, hiszen a mozgás és a
játék során a gyermekek tapasztalatokat gyűjtenek a környező világról,
fejlődnek érzékszerveik. A gyermek legfőbb és elsődleges tapasztalati
forrásának tehát a játékot és mozgást tartjuk. Elgondolásunk szerint
minden helyzetben felhasználhatók a képességek kibontakoztatására, az
értelem, az érzelem, az akarat formálására.
Az alapprogram irányelveit figyelembe véve biztosítja a nemzetiségi
családok befogadását.
12
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
„Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani Meg kell tanulnunk a gyerekek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenek előtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját, s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott egyéniség kibontakozását. Ennek feltétele pedig kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között, a gyermek felelőssége kicsírázik.” /Mérei Ferenc/ Sajátos nevelési igény fogalma:
121. § (1) E törvény alkalmazásában
„ 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló,
aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus
okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;”
Célunk:
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a többi óvodással
együtt azonos óvodai csoportban, a programban meghatározott elvek
és célok szerint, biztosítva részükre a speciális fejlesztés lehetőségét.
A tehetséges gyermekek fejlesztési lehetőségének biztosítása.
Elveink:
Intézményünkben vállaljuk annak a gyermeknek az integrációját, aki
hallássérült, vagy beszédfogyatékos.
Az integrációt az egész nevelőtestület vállalja, biztosítva a nem
pedagógus dolgozók részéről is a nyugodt érzelmi támaszt nyújtó
légkör megteremtését.
13
Az SNI-s gyermekek fejlesztendő területeinek megfelelő stimulációt
és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét
biztosítani kell.
Csoportszervezés elvei
Csoport létszámhoz viszonyítva csoportonként:
Egy hallási fogyatékos gyermek
Egy beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek
Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel,
figyelembe véve az összes körülményt
Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak
a kisgyermekkel és a szülőkkel.
Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az
óvodapedagógusok véleményét.
Három hónapos próbaidővel történik a felvétel. A sajátos nevelési
igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a
csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.
Az integrálás feltételei:
Hallásvizsgáló, Beszédvizsgáló és Tanulási
képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság
véleménye alapján óvodai nevelésben részt vehetnek.
Társak között nevelhetőek, önmagukra illetve társaikra
nem jelentenek veszélyt.
Közös tevékenységbe részben vagy teljesen
bevonhatóak
Szükségleteiket képesek jelezni a társak és az
óvodapedagógusok felé
Elemi szinten, óvodapedagógusi segítséggel el tudják
látni magukat
Kommunikációs kapcsolatot tudnak teremteni az
óvodapedagógusokkal, társaikkal, illetve kontaktust
lehet teremteni velük
Hallási fogyatékos gyermekek nevelésének alapelvei:
Enyhe, közepes, súlyos fokban hallássérült-nagyothalló
gyermek /hallásszint 30-45dB, 45-60dB, 65-90dB/
Beszédértés, szájról olvasás, hallási figyelem, emlékezet,
érthető kiejtés kialakítása
14
Nyelvi kommunikáció megindítása, szókincsbővítés, konkrét
megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszer használata
szurdopedagógus segítségével
Beszédfogyatékos gyermek, megkésett beszédfejlődésű gyermekek
nevelésének alapelvei:
Anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat
alkalmazó intenzív, komplex nevelés biztosítása. /diszlexia,
diszkalkulia, diszgráfia prevenció, grafomotoros fejlesztés,
mozgás, vizuomotoros fejlesztés/
Az integráció tárgyi feltételei:
Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató
Beszédfogyatékosok
Tükör 120X180 Csoportonként 1db
Logopédiai alapkészlet Csoportonként 1db
Hallási fogyatékosok
Dallamíró Csoportonként 1db
Hallásvizsgáló és hallókészülék
tesztelő felszerelés
Óvodánként 1db
Vezetékes vagy vezeték nélküli
egyéni, illetve csoportos adó-vevő
készülék
Gyereklétszám szerint 1
Különböző nyelvi kommunikációs
szinteknek megfelelő kifejezések
képi megjelenítésére alkalmas
elektronikus információhordozó
Óvodánként 1 db
Nyelvi kommunikáció vizuális,
auditív megjelenítésének
ellenőrzésére alkalmas eszköz
Óvodánként 1 db
Szurdologopédiai eszközök Csoportonként 1 db
Az integráció személyi feltétele:
Gyógypedagógus:
Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a
gyermek haladását
Folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a csoportban
dolgozó pedagógusokkal, hospitál a csoportban
15
Javaslatot tesz gyógypedagógiai-speciális módszerek
alkalmazására
Egyéni és csoportban történő fejlesztést végez a sérülésnek
megfelelően
Kapcsolatot tart a szülőkkel
Segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásában
A programban meghatározott módon, nyomon követi a
gyermekek fejlődését
Szülők:
Folyamatosan együttműködik az óvodapedagógussal és a
gyógypedagógussal
Segíti gyermekének beillesztését
Gyermekét rendszeresen hozza óvodába a házirendben
meghatározottak szerint
Szükség esetén jelenlétével segíti az óvodai rendezvényeken
(ünnepek, kirándulások, színház) gyermeke részvételét
A hallássérült gyermek részére minden nap biztosítja a
készülék megfelelő műszaki állapotát
Intézmény fenntartó:
A sérülésnek megfelelő gyógypedagógust folyamatos biztosítja
Biztosítja a szükséges speciális eszközöket
Az intézményi közösség:
A pedagógusok tájékozódnak a gyermek beszédállapotáról,
azokról a speciális feladatokról, melyeket a mindennapi
nevelés, oktatás során szem előtt kell tartani.
16
A csoportban dolgozó pedagógus folyamatosan kapcsolatot tart
a gyógypedagógussal, szükség szerint egyéb szakemberrel.
A speciális módszerek, differenciált foglalkozás mellett az
egyéni haladási ütemet biztosítja
Különösen figyel beszédének tempójára, artikulációjára, az
utasításainak megfogalmazására, kerülje a túlzott verbalizmust
Attitűdje elfogadó, mely segíti a gyermek közösségi életbe való
beilleszkedését
Személyiségének, viselkedésének tükröznie kell a gyermekek és
a csoportban dolgozó nem pedagógus dolgozók felé is az
inkluzív magatartás mintáját.
A nem pedagógus dolgozók a szükséges feladatokat a
csoportban dolgozó pedagógusokkal megbeszélik, elősegítik a
derűs érzelmi biztonságot adó légkör megteremtését.
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:
Az iskolába lépés feltétele minden SNI-s gyermek esetében a
Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság
véleménye.
A hallássérült és beszédfogyatékos gyermek sajátos nevelési
igényei következtében a programban megfogalmazott várható
fejlődési eredményektől eltérően figyelembe kell venni:
Szóbeli közlések, utasítások megértése
Kognitív képességek/ akusztikus figyelem, emlékezet/
Verbális képességek, grammatika
Gyermek beszédének érthetősége, szavak, mondatok,
összefüggő beszéd szintje, utánmondás, spontán beszéd
Speciálisan képzett szavak használata
Beszéd formai oldala
17
Beszédértés cselekvésben-térben, síkban
Beszéd tartalmi oldala, grammatikai struktúrájának
fejlettsége
A sérülés specifikus fejlesztés elvei, feladatai:
Egyéni fejlesztési tervelemei:
Illeszkedik a nevelési programhoz
A gyermekek érzelmi belső motivációjára épít
Lehetőség szerint a gyermek spontán tevékenységéhez
kapcsolódik
Óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos,
következetes alkalmazást igényel
Elősegíti és biztosítja gyermek jó közérzetét
Amennyiben a szakértői és rehabilitációs Bizottság szakvéleménye
alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet a
gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt formanyomtatvány
alkalmazásával.
Amennyiben BNO kód besorolás nem szerepel a diagnózisban
óvodapedagógus, készíti el az egyéni fejlesztési tervet.
A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell:
Gyermek neve
Óvodai felvételének ideje
Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma
Felülvizsgálat ideje
Diagnózis, vizsgálati eredmények
Fejlesztendő területek
Fejlesztési ütemterv havi bontásban
Elért eredmények
18
Intézményben végezhető egyéni fejlettséget mérő vizsgálatok, eszközök
MÉRŐESZKÖZ KI VÉGEZHETI MIKOR MIVEL
DIFER Mérő biztos
megfelelő
végzettséggel
Nagycsoportba
n bemenetkor
és kimenetkor.
Kivéve az SNI
gyermek
A hozzátartozó
mérőeszközzel
GMP Megfelelő
oklevéllel
Nevelési
Tanácsadó,
óvodapedagóg
us vagy szülő
kérésére
A hozzátartozó
mérőeszközzel
SINDELAR Megfelelő
oklevéllel
Akkor, ha
utána a mérő a
fejlesztést is
biztosítja
A hozzátartozó
mérőeszközzel
Egyéni
fejlettséget mérő
eszközök
Csoportvezető
óvodapedagógus
ok
Minden évben,
folyamatos
magfigyelés
alapján
Az óvodai
fejlesztőpedagóg
us által
elkészített
eszközökkel
TSNT Megfelelő
oklevéllel
Diszkalkulia Megfelelő
oklevéllel
Szociometria
óvodapedagógus
Középső és
nagycsoportba.
Félévkor és
tanév végén.
Játékkal
Kíváncsi láda
Tehetségazonosí
tó eszköz
Óvodapedagógus
Megfelelő
végzettséggel
Középső
csoportban év
végén.
Mérőeszközzel
!
19
5 1. A program rendszerábrája
A program célja,
Gyermekképe és ovodaképe
Irányelveink
Integrált nevelés célja, irányelvei
Tehetségazonosítás
A nevelés feladatai A program tevékenység-formái
Az egészséges biztonságos életmód
kialakítása
Az érzelmi erkölcsi nevelés
Hagyományok, ünnepek
Anyanyelvi nevelés
Játék
Tanulás
A külső világ tevékeny megismerése
Mozgás
Vers, mese, dramatikus játék bábozás
Ének-zene, zenehallgatás
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Munka jellegű tevékenység
Óvodánk
gyermekvédelmi
feladatai
SNI integráció
megvalósítása
A program kapcsolatrendszere
Család
Integrációt segítő
intézmények
Bölcsőde, iskola,
művészeti iskola,
közművelődési
intézmények
A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végére
20
2. Helyzetelemzés
A Virág árok Óvoda épületei Budapesten, a második kerületben, a
forgalomtól távolabb, a Pasarét fölött a Törökvész déli lejtőjén
találhatók. Hajdan reprezentatív villa, és családi villaként működtek.
Napjainkban, többszöri átalakítással sajátos stílusú, egyedi, korszerű,
tágas, barátságos, hívogató gyermekintézménnyé váltak. Az épített és a
hozzájuk tarozó természeti környezeti elemekkel együtt, sajátos
pedagógiai mikroklímát nyújtanak, az óvodába járó gyermekeknek.
2.1. Tárgyi feltételrendszer, épület, eszközállomány
A fenntartó támogatása és az óvónők sikeres pályázatai teszik lehetővé
tárgyi feltételeink folyamatos bővítését, a célkitűzéseink megvalósítása
érdekében. Ezek:
udvari mozgásfejlesztő mászóka tervezése és felépítése,
különböző készségeket, képességeket fejlesztő játékok bővítése,
a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök bővítése (tornaterem,
nagyítók, hangszerek, mikroszkópok, ,
a szakkönyvek gazdagítása korszerű, naprakész, minden témát
érintő könyvekkel.
A technikai felszereltség megfelelő: számítógép, fénymásoló, telefon,
fax áll rendelkezésünkre.
Megfelelő munkakörnyezet biztosítását, olyan helységek létrehozását
ahol nyugodt körülmények között szervezhetünk logopédiai és fejlesztő
foglalkozásokat, szülői és testületi megbeszéléseket.
2. 2.2. Személyi feltételrendszer
Virág árok 8.:
Az óvoda pedagógiai munkáját egy vezető, 8 óvodapedagógus ebből egy
vezető-helyettes. Valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel. A
nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a
szakmai önképzés igénye.
Intézményünk rendelkezik az KMK 277/97. 12. számú rendeletében
megfogalmazott továbbképzési tervvel.
21
A foglalkoztatott dolgozók közül 8 fő technikai dolgozó: 1,5 fő
gazdasági ügyintéző, 6 fő dajka, 0,5 fő karbantartó és fűtő. Az óvoda
összlétszáma 15,5. fő
Az intézmény valamennyi munkatársa, minden területen rendelkezik
munkaköri leírással.
Virág árok 15.
Az óvoda pedagógiai munkáját 10,5 pedagógus végzi: 9
óvodapedagógus, 1 vezető-helyettes, 0,5 gyógypedagógus, és 0,5
gyermekvédelmi felelős végzi.. Valamennyien rendelkeznek az előírt
képesítéssel.
A nevelőtestület tagjaira jellemző a nyitottság, a megújulásra törekvés, a
szakmai önképzés igénye.
Technikai dolgozók száma 6,5 fő dajka, 0.5 fűtő és karbantartó.
Munkájukkal hozzájárulnak óvodai nevelésünk eredményes
megvalósításához.
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a különböző nemzetiségből érkező
gyermekek kultúrájának, anyanyelvének megismerésére
22
3. Óvodánk nevelési rendszere
3.1. A nevelés keretei
3.1.1. Egészséges életmód alakítása
Célunk:
A gyermekek életkorát és egyéni szokásait szükségleteinek kielégítését
figyelembe véve a megfelelő óvodai életritmus kialakításával az
egészséges testi - lelki - szellemi fejlődés biztosítása. Egészséges
életvitel iránti igény kialakítása. A gyermek egészségének védelme,
edzése, óvása és a környezettudatos magatartás megalapozására..
Elveink:
A célszerűen beosztott napirenddel, az edzéssel, a kiegészítő zöldség és
gyümölcsfogyasztással, elősegítjük a gondozáshoz kapcsolódó és az arra
épülő egészséges életmód kialakítását.
A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak
megfelelően, a családdal együttműködve alakítjuk ki. Óvodába lépéskor
a szülők anamnézis lapot töltenek ki a gyermekükről, és folyamatosan
tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről és
igény szerint segítséget nyújtunk.
Az új környezet elfogadását, a közösségbe való beilleszkedést a családos
beszoktatással segítjük. Derűs, megértő, bensőséges együttlétet,
érzelemgazdag légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok
cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válhatnak, ahol a gyermek jó
közérzettel, örömmel végezheti tevékenységeit.
Megfelelő helyet, elegendő gyakorlási lehetőséget biztosítunk a
testápolás, öltözködés, étkezés szokásainak elsajátítására.
Az egyes cselekvések vagy cselekvéssorok megtanulása, azok beépülése
a kívánt szokásrendszerbe, attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek a
kialakítandó szokásokat gyermek közelivé tenni. A szabályok játékos
tudatosítása és gyakorlása a legcélravezetőbb, melynek mozzanatai:
a szabályismertetés, szemléltetés,
a gyermek és az óvónő együttes próbálkozása,
játékos hangulatú gyakoroltatás,
aktivitás fokozása.
23
Mindezen a műveletek fegyelmezett kivitelezése érdekében van szükség
A gyermekek egészséges fejlődéséhez tartozik a helyes: táplálkozás,
testápolás, öltözködés, pihenés.
Táplálkozás:
A napi háromszori étkezést, gyümölcs vagy zöldségfogyasztással
egészítjük ki a gyermekek vitaminigényét a szülők segítségével. Ebben a
korban próbáljuk tudatosítani a helyes táplálkozás fontosságát, mint az
egészség megtartás fontos eszközét, őrzését. Ezzel is elősegítjük az
egészséges táplálkozás kialakítását.
Reggeli folyamatosan érkezéstől 9 óráig
Ebéd uzsonna - meghatározott kezdéssel
Zöldség,- és gyümölcsfogyasztás délelőtt
Testápolás:
A személyi higiéné szokássá alakításához az alapvető feltételeket
biztosítjuk - egyszemélyi használati eszközök (jellel ellátott törölköző,
fésű, fogkefe, fogmosó pohár, egyéni tornafelszerelés, ágynemű,
alvóruha, váltóruha, cipő)
A készségek kialakításához, a cselekvéssor gyakorlásához,
szükségleteiket fokozatosan, saját tempójukban önállóan végzik ,
szükség szerint felnőtt segítségével.
Öltözködés:
A réteges öltözködés fontosságát hangsúlyozzuk, a ruházat igazodjon a
hőmérséklethez, biztosítsa a gyermek szabad mozgását és óvja meg a
sérülésektől.
Pihenés:
Az alvás illetve a passzív pihenés biztosítása óvodai életünk szerves ré-
sze, ezért nagy gondot fordítunk a pihenéshez szükséges kiegyensúlyo-
zott, feszültségoldó hangulatra.
Életkoruknak megfelelően a Virág árok 8. épületében külön
hálótermekben a Virág árok 15. épületében a csoportszobában biztosítjuk
a mindennapi nyugodt pihenés feltételeit (szellőztetés, alvást segítő
altatódal, mese).
A gyermekek különböző alvásigényét figyelembe vesszük. A nyári
időszakban az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk,
hogy igény szerint pihenjenek.
24
A gyermek edzettségének biztosítása és egészségének védelme:
Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének
növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermek edzése. Minden
évszakban elegendő időt biztosítunk az időjárástól függetlenül a szabad
levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet
teremtünk óvodánk játszóudvara révén.
A szabad levegőn tartózkodás biztosítja a napfényt is a gyermek
számára. Tavasszal és kora ősszel minden alkalmat megragadunk, hogy
minél több napfényhez jussanak a gyerekek.
Az edzés különböző fajtáit tudjuk biztosítani, a lég,- a nap,- a
vízfürdőzést.
Az udvarunkon lévő fák lombozata és a homokozó fölé épített
fényvédők óvják a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyári időszakban
a zuhanyzásra és a pancsolásra az udvaron lehetőséget teremtünk.
Az óvodai tartózkodás során a megbetegedés kezdeti jelei lehetnek (láz,
fájdalom, bágyadtság, bőrpír, kiütés, hányás, hasmenés, fejfájás, piros
váladékos szem, „élősködők”). Ezekben az esetekben elsősorban a
szülőket értesítjük, súlyosabb esetben az orvoshoz fordulunk. A
közösségben megbetegedett gyermeket, egy felnőtt felügyelete, fokozott
gondoskodása, gyengédsége veszi körül mindaddig, amíg a szülő
megérkezik.
Tisztálkodás:
A várható eredmény 3-4 éves kor végén
Segítséggel mossák, kezüket, arcukat
Megfelelően használják a szappant
Ügyeljenek a mosdó rendjére
Szükség esetén használják a körömkefét
Segítséggel tűrjék fel a ruhájuk ujját
Próbálják szárazra törölni kezüket
Segítséggel használják a zsebkendőt
Próbálkozzanak a fésülködéssel
Megfelelően segítséggel használják a WC papírt
A várható eredmény 4- 5 éves kor végén
A nap folyamán rendszeresen mossanak kezet (étkezés előtt,
különböző tevékenységek és WC használat után)
Ügyeljenek a száraz kéztörlésre
25
Tisztálkodás előtt és után a ruhájuk ujját tűrjék fel és le
Tisztálkodási eszközöket használat után tisztán teszik el
Önállóan mosnak fogat
Használják a zsebkendőt, és folyamatosan gyakorolják a helyes
orrfújást igény szerinti segítséggel
A várható eredmény óvodáskor végén
Váljék igényükké a tisztálkodással és a tisztálkodás
eszközeivel gyakorolt szokások betartása
A különböző tisztálkodási eszközöket és az evőeszközöket
készségszinten használják, és kulturáltan étkeznek.
Önkiszolgálás
A várható eredmény 3-4 éves kor végén
Segítséggel megismerik és használják az egyes használati tárgyak
alkalmazását az önkiszolgálás különböző műveleteit, azok
sorrendjét
Kulturált étkezési szokásokat sajátítanak el
A várható eredmény 4-5 éves kor végén
Az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak a gyerekekben
A naposi munka egyes részleteit elsajátítják
A várható eredmény az óvodáskor végén
Önállóan tevékenykednek
A számukra elvégezhető feladatokat észreveszik, segítenek
társaiknak, a felnőtteknek
Önkiszolgálást teljes önállósággal látják el
Szűkebb és tágabb környezetükben kialakul az esztétikus és
tisztaság iránti igény
Étkezés
A várható eredmény 3-4 éves kor végén:
Önállóan kiszolgálják magukat az étkezéshez szükséges
edényekkel, evőeszközökkel
Önállóan esznek, isznak
26
Megpróbálják eldönteni miből mennyit, kérnek
Önállóan próbálják a villát használni
A várható eredmény 4-5 éves kor végén
Étkezés közben ügyelnek az asztal és a környezet rendjére
Csukott szájjal rágnak
Segítséggel töltenek a kancsóból
Biztonsággal használják a kanalat és a villát
A várható eredmény az óvodáskor végén
Az evőeszközöket készség szinten használják
Étkezés közben kulturáltan viselkednek, igényükké válik az asztal
és környezetük esztétikus rendje, tisztán tartása
Az ételt önállóan szedik maguknak a tálból
Öltözködés
A várható eredmény 3-4 éves kor végén
Ruhájukat önállóan leveszik, és segítséggel felveszik
Próbálkozna a ruhájuk ki és begombolásával
Cipőjüket fel és lehúzzák
Segítséggel a ruhájukat a megfelelő helyre teszik
A várható eredmény 4-5 éves kor végén
Ruhájuk le,- és felvételénél kis segítséget igényelnek
Próbálkoznak a fehérneműjük le és felvételével
Próbálkoznak a cipőjük befűzésével, megkötésével
27
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére :
Önállóan és megfelelően öltözködnek.
A gyerekekben kialakul az esztétikus és tiszta környezet iránti
igény.
Cipőjüket befűzik és megkötik
Sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek
Ruhaneműjüket rendben tartják
Környezettudatos magatartás
Napirend:
Az óvodai napirendben, megfelelő tevékenységek és rugalmas
időkeretek biztosításával az optimális életritmus kialakítására
törekszünk. A rendszeresen visszatérő, ugyanabban az időben végzett
tevékenységek érzelmi biztonságot nyújtanak, segítik a gyermeket
eligazodni az időben, ritmust adnak napjának. A napirend
rugalmasságával lehetővé válik, hogy minden gyermek egyéni igény és
tempó szerint végezze a tevékenységeket.
Játék, szabadon választott
tevékenység
6. 00
12.00
Folyamatos étkezés mindennapos
testnevelés, kezdeményezés,
kötött foglalkozások,
irányított játékos tevékenységek,
egészségmegőrzés,
udvari tevékenység, séta
Gondozás, étkezés 12.00
15.15
Folyamatos bejövetel,
előkészületek az étkezéshez,
étkezés,
előkészületek a pihenéshez,
tisztálkodás, ágynyugalom,
ébredés, tisztálkodás,
mindennapos testnevelés
Játék, szabadon választott
tevékenység
15.15
18.00
Uzsonnázás
Játék hazamenetelig levegőzés
Csoport érdekében rugalmasan változtatható a napirend.
28
Hetirend:
Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport
Vers, mese, dramatikus
játék 2
Vers, mese, dramatikus
játék 2
Vers, mese, dramatikus
játék 2
Külső világ tevékeny
megismerése 2
Külső világ tevékeny
megismerése 1
Külső világ tevékeny
megismerése 2
Rajzolás, mintázás,
kézimunka 2
Rajzolás, mintázás,
kézimunka 1
Rajzolás, mintázás,
kézimunka 2
Ének-zene,
zenehallgatás 2
Ének-zene,
zenehallgatás 1
Ének-zene,
zenehallgatás 2
Testnevelés 1
Testnevelés 1 Testnevelés 2
Matematikai látás és
gondolkodásmód
alapozása 1
Matematikai látás és
gondolkodásmód
alapozása 1
Minden nevelési területnek megvan a maga napja, és erre épülnek az
egyéb nevelési területek komplexen. Így biztosítjuk a gyermek számára
az önkéntességet és a szabad játék lehetőségét. A kiscsoportban a
foglalkozások kötetlen formában történnek. Középső csoportban
folyamatosan fokozatosan történik a kötött foglalkozások bevezetése.
Nagycsoportban kötött formában történik a foglakozás frontálisan vagy
mikrocsoportban.
29
3.1.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés
Célunk:
A szocializáció folyamatában a gyermekek szociális érzékenységének,
képességeinek, tulajdonságainak, egyéni érdekeinek kibontakoztatása a
közösségen belül. A bővülő tapasztalatok, a szélesedő kapcsolatok által
az érzelmek differenciálódásának megnyilvánulása, erősítése.
A természeti-, emberi-, tárgyi környezet esztétikájának, értékeinek
felfedeztetésével, a környező világgal való pozitív töltésű érzelmi
viszony megalapozása. Az óvoda a gyermekek nyitottságára építve
értéket közvetít a hazaszeretet és a szülőföldhöz, való kötödéshez.
Elveink:
Az óvodába lépés időszakában a gyerekkel való közvetlen kontaktus, és
a családdal való együttműködés segíti a beszoktatást.
Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerked-
jenek az óvodai környezettel, társaikkal, és az óvónőkkel. Ez az átmeneti
időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, míg a gyermeknek erre
szüksége van. Ha a csoport életét nem zavarja a szülő, nem zárkózunk el
az alkalmankénti ott-tartózkodásától sem. Ezáltal belülről is látják az
óvodánk mindennapjait, és bepillanthatnak az óvodapedagógus
nevelőmunkájába. Így munkánk folyamatos együttműködési alapot tud
teremteni az óvoda és a család között. A család érzelmi biztonságából
kikerülő gyermek könnyebben találja meg helyét új környezetében,
fokozatos beszoktatással.
Az óvodapedagógus és a munkáját segítő dolgozó elsőszámú modell,
leghatásosabb példa, ezért fontos számunkra az esztétikus
megjelenésünk, viselkedéskultúránk, beszédstílusunk. A barátságos,
nyugodt légkör megteremtésével érzelmi biztonságot nyújtunk. Az
óvoda iránti pozitív érzelmek kialakulása állandó értékrend; a tapintat, a
törődés, a szeretetteljes fogadtatás nemcsak óvónőink, hanem az óvoda
minden dolgozója számára fontos. Mindezek elősegítik a közösségen
belüli szokások alakítását, normák elfogadását. Elsősorban a gyermek
érzelmeit kell figyelembe vennünk, megértenünk. Magyarázatunkban a
dolgok pozitív oldalát jelenítjük meg. Közös élményekre épülő
tevékenységek megszervezésével biztosítjuk a közösségi magatartás
fejlődését, a másokra figyelést, különbségek elfogadása tisztelete a
segítségadás és segítség elfogadását. Jelentős szerepe van ebben a
születésnapok megünneplésének, és az óvodai hagyományok ápolásának.
Az ünnep örömét bensőségesebbé teszi óvónőink közös hangszeres
muzsikája, éneklése, mesedramatizálása, bábozása. Fontos számunkra a
30
kialakult gyermek-barátságok segítése, erősítése. Ezekben, a
kapcsolatokban tanulja meg a gyermek, érzelmi elfogadásból, saját
akaratát alávetni másoknak.
Feladatunk a nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyermekek
differenciált fejlesztése, közösségbe való beilleszkedésének segítése.
A gyermekek számára természetessé válik az évek során, hogy minden
gyermek más. Más egyéni és külső tulajdonságokkal rendelkezik, s így
egyéniségével, és különbözőségével együtt elfogadható, szerethető. A
szociális érzékenység kialakulása segíti a másság elfogadását. Kialakul a
gyermek véleménye másokról, és önmagáról.
A fejlődés eredménye az óvodáskor végére:
Szeretnek óvodába járni, együttműködnek, és kapcsolatot
teremtenek társaikkal és a felnőttel.
Feladattudata kialakulóban van, megérti a feladatokat, és egyre
eredményesebb az önálló feladatvégzésben.
Szükségleteit késleltetni tudja.
Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, melyben helyesen al-
kalmazzák a magatartás szabályait.
Tisztelettudóan viselkednek a felnőttekkel.
Természetes szükségletté válik a közös tevékenységben való
aktív részvétel és segítségnyújtás.
Állandó értékrend elfogadása
3.1.3. Hagyományok, ünnepek
Hagyományaink az óvodai élet mindennapjaiból kiemelkednek.
Ünnepeink külsőségeikben és tartalmukban olyan visszatérő élményeket
jelenthetnek gyermekeinknek, amelyek erősítik közösségi érzésüket s
életre szóló élményt, adnak. A közösen átélt élmények a gyermekeket
érzelmileg gazdagabbá, fogékonyabbá teszik. Az ünnepekre való
készülődés a gyerekekkel közös tevékenység, melyben együtt tervezzük,
készítjük a hagyományokat, idéző jelképeket. Így tesszük örömtelivé a
várakozást
31
Eseménynaptár
Augusztus 20 -
Szeptember
Családlátogatás az új tanévre felvett gyerekeknél
igény szerint
Összevont szülői értekezlet az új tanévre felvett
gyerekek szüleinek.
Csoportos szülői értekezletek.
Tanévnyitó nevelési értekezlet.
Október Almaszedés
Állatok világnapja
November Ősz búcsúztató.
December Mikulás ünnepség
Karácsony
Január Nevelési értekezlet.
Fogadóórák (Iskolába készülő gyerekek szülei
részére)
Február Farsang - táncház
Szülői értekezletek
Március Nemzeti ünnep - megemlékezés
Víz napja
Április Húsvét
Föld napja
Nagycsoportosok iskolalátogatása
Május Előjegyzések
Anyák napja .
Madarak és Fák napja
Gyermeknap
Iskolába készülő gyerekek búcsúztatása
Korcsoportonként évzáró
Tanévzáró értekezlet
Pedagógus napi kirándulás
Bölcsődések fogadása
Szeptember-
Június
Születésnapok
Évszakonkénti kirándulások
Nagycsoportosoknak MADARÁSZOVI szülői
támogatással
Szeptember -
Június
Színházi és kulturális programok szervezése
32
3.1.4. Anyanyelvi nevelés
"Hipnotikus hatása van a szónak. A gyermekeknek mindegyik szimbólum. Ami a felnőttnek eszköz, az neki varázsos játék".
/ Kosztolányi Dezső /
Célunk:
A gyermekek kommunikációs kedvének fenntartása ösztönzése,
biztonságos önkifejezésének megalapozása és a beszéd tartalmi
részeinek gazdagítása.
Elveink:
A nyelv, az anyanyelv gyermekeink személyiségének lényeges formáló
tényezője. A nyelv segíti a környezetbe való beilleszkedésben, az
életformák, a viselkedési szabályok megismerésében. Így a szocializáció
folyamán az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a
gondolkodás legfőbb eszközévé válik.
Az anyanyelv elsajátításának első színtere a család, mely döntően
befolyásolja a gyermekek anyanyelvi kultúrájának kialakulását. Az
óvodába lépő gyermekek már rendelkeznek bizonyos fokú
kommunikatív képességgel, ami minden kisgyermeknél más és más
szintű. Ezért elengedhetetlen a család nyelvi kultúrájának megismerése,
melyet minél több találkozással, beszélgetéssel valósítunk meg.
A gyermeknek az óvodai társas környezetre, társas kapcsolatokra is
szüksége van ahhoz, hogy létrejöhessen a teljes értékű emberi beszéd.
Nyelvi fejlődésüket pozitívan befolyásolja a gyermekre figyelő, jó
beszédpéldát adó, választékosan kifejező, nyelvi magatartásunk.
Törekszünk, hogy verbális és metakommunikációs közléseink
összhangban legyenek, mert így lesz hiteles a mondanivalónk.
Közölnivalónk igazságérzete, érzelmi töltése a tekintetben, a
testbeszédben jut kifejezésre. Különös gondot fordítunk az érzelmek
kinyilvánítására (testi közelség, simogatás, érintés, mimika). Olyan
oldott, szeretetteljes, szóbeli közlést, kiváltó légkört teremtünk,
amelyben fejlődik és fejleszthető a gyermekek természetes közlési
vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége és kifejezőkészsége. Valljuk,
hogy az ilyen elérhető minta és légkör a nyelvelsajátítás feltétele. Az
anyanyelv használata végig kíséri óvodánk mindennapi életét, beépül a
gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társakkal és a
felnőttekkel való kapcsolataiba. Valamennyi tevékenységet átszövi.
33
Lehetőségek:
- irodalmi nevelés (az élményszerűen, színesen elmondott versek,
mesék kialakítják az igényt, a többszöri irodalmi alkotás
meghallgatására - a népmesékben ízes, népies kifejezéssel
ismerkedhetnek meg a gyermekek, melyek gyarapítják passzív
szókincsüket - a versismétlés, a mesedramatizálás, a bábozás segíti
az összefüggő, folyamatos beszéd gyakorlását)
- zenei nevelés (a mondókák, a ringató dalok által egyszerre hallják a
nyelv zenéjét, ritmusát a dallamvisszhang, kérdés-felelet,
dallambújtatás a belső hallásra tereli a figyelmet, és ez a belső
beszéd elsajátításában segíti a gyermekeket)
- vizuális nevelés (a gyermekek figyelmének az adott témára való
irányítása beszélgetéssel történik, ilyenkor alkalom adódik
ismereteik, tapasztalataik önálló elmondására)
- a környezet tevékeny megismerése (gyakorolhatják a tárgyak,
anyagok, rokoni kapcsolatok megnevezését, a minőséget jelölő és
viszonyító szavakat, a birtokviszony kifejezését - élményeiket,
megfigyeléseiket megfogalmazzák)
- matematikai nevelés (matematikai fogalmak, kifejezések
elsajátítását segíti, határozatlan számnevek, egyes szófajok,
melléknév fokozása, névutók helyes használata)
- testnevelés (a szókincsbővítéshez járul hozzá a sok testnevelési
szakkifejezéssel).
A kommunikációs készség fejlesztésére tudatosan felhasználjuk a
játékot, megőrizve annak spontán jellegét. A hétköznapi
beszédszituációkkal, az élményszerző alkalmakkal, a környező világ
felfedeztetésével és az anyanyelvi játékok játszásával gazdagítjuk a
gyermekek aktív és passzív szókincsét, fejlesztjük a helyes
mondatszerkesztést, a beszédészlelés és beszédértés képességét. A
fejlesztő anyanyelvi játékok szervezésekor ügyeljünk arra, hogy
szórakoztatóak, játékosak legyenek, s ne váljanak unalmas
nyelvhasználati gyakorlattá.
Legfontosabb feladatunk a gyermekek beszélővé és hallgatóvá nevelése.
Figyeljenek oda mások beszédére. Kapjanak bátorságot mások előtt
beszélni és érdekeset mondani, szerezzenek a beszédben jártasságot.
34
A fejlődés várható eredménye 3-4 éve kor végére
Szívesen beszéljenek
Értsék meg a hozzájuk intézett egyszerű kérdéseket
Egyszerű kérdésekre tudjanak tőmondatokban válaszolni
Beszéljenek élményeikről
Ismerjék környezetükhöz tartozó tárgyakat , a megszokott
jelenségek nevét
Megfelelő hangerővel beszéljenek
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves korban
Gondolataikat érthetően tudják kifejezni
Lehetőleg türelmesen hallgassák meg társaik beszédét
Beszédük érthető legyen
Értsék és használják a környezetükben előforduló szavakat,
kifejezéseket a kialakult helyzetnek megfelelően
Néhány gyűjtőfogalom jelentését ismerjék
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
a beszéd használatára igényesek, örömet jelent számukra a
verbális kifejezés
érthetően, folyamatosan, összefüggő mondatokkal képesek
kifejezni önmagukat,
minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket,
mondatfajtákat alkot
életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni
önmagát
megfelelő szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi
gondolataik érthető kifejezését,
képesek türelmesen végighallgatni beszélőtársuk mondanivalóját,
párbeszédet folytatni
nonverbális eszközökkel színesítik közléseik tartalmát,
tisztán, artikulálva beszélnek.
35
3.2. A program tevékenységformái
3.2.1. Játék
"A játék Az különös Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertyalángja, színes árnyék, ördöglámpa."
/Kosztolányi Dezső/
"A játék, mely oly könnyű a gyereknek s oly nehéz a felnőttnek". /Rubinstein/ Célunk:
A gyermek saját elképzeléseinek, vágyainak, önállóságának, kreatív
ötleteinek kibontakoztatása, önkéntes, örömmel végzett
játéktevékenységben, lehetőségekben.
Elveink:
A játék gyermekeink olyan spontán, szabadon választott, külső
kényszertől mentes tevékenysége, amelyet magáért a tevékenységért
folytat, melyet feszültségcsökkenés és örömszerzés kísér.
Keretei között bontakoznak ki a fejlettebb tevékenységek – a munka, -
tanulási, előfeltételei, mert benne minden tanulási tartalmi ismeret,
játékosság, készség megjelenik.
Új ismeretre serkent, összpontosított figyelemre szoktat. Ezáltal az
értelmi, a motoros, a kommunikációs képességek, az akarati
tulajdonságok, a szociális magatartás, az önállósulás és tevékenység
iránti vágy ebben a tevékenységi formában integráltan és a
legintenzívebben fejlődik.
A gyermeket hozzásegítjük a tényleges játszás élményéhez. Biztosítjuk a
játék feltételrendszerét úgy, hogy gondoskodunk a játék alkotóelemeinek
(téma, tartalom) érvényesítéséről.
Különös figyelmet fordítunk a személyiségben lejátszódó
megnyilvánulások megfigyelésére melyeket tudatosan, felhasználunk a
gyermek célirányos fejlesztésére, a gyermek megfigyelésére. Nyomon
követjük fejlődésük ütemét és irányát, jellemvonásaik alakulását, a
környezetére való reagálását, szociális érettségét. A játék áthatja
mindennapos tevékenységeinket.
36
A játékidő folyamatosságával megnöveltük a gyermek elmélyült játékát,
lehetőséget adva az elkezdett tevékenység befejezésére. A játék témáját
és tartalmát tapasztalataik, élményeik alapján formálhatják, alakíthatják.
Kezdeményezéseink a játékra épülnek, melyek a gyermekek
érdeklődését, aktivitását, a megismerés, a felfedezés örömét jelentik. A
közösen átélt élmények befogadását játékos feldolgozás követi.
A játékkal keretet adunk, annak a tapasztalati ismereti és
élményanyagnak, melyet a gyermek a saját környezetéből, az általa
megismert világból kiemel, újraalkot. Nézőpontunk szerint a játék
cselekvő szembesülés a világgal.
Élménye, élményt adó közege a környezet tartalmának, témájának
meghatározója. A játék során a gyermekkel megismertetjük környezetük
természeti, társadalmi alkotóit és összefüggéseit. Játékcselekvésekbe
beleépítve tesszük szemléletessé a mindennapi életben felfedezhető
valóságot.
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása
Nyugodt légkör:
Az óvodás gyermek személyiségének fejlődéséhez kiegyensúlyozott,
derűs légkörre van szüksége. A gyermek csak ott tud felszabadultan ját-
szani, ahol érzi a felnőtt jelenlétét, védő szeretetét, akihez bizalommal
fordulhat. A derűs légkörnek a konfliktushelyzetek megelőzésében,
csökkentésében, ill. megszüntetésében is nagy szerepe van.
A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas,
oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az
elképzelések valóra válását. A gyerekek egész napi hangulatára
kihatással lehet az óvoda fogadó légköre. E légkörhöz hozzátartozik a
tevékenységi forma szabad megválasztása is. A nyugodt játéknak fontos
feltétele annak tudata a gyermekben, hogy játékaikat befejezhetik, vagy
olyan helyzetben hagyják, amit majd folytathatnak.
A hely biztosítása:
A játékhoz térre, helyre van szükség. Az óvodában folyó játék tere a
csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszoba lehetőségeit úgy
használjuk ki, hogy mindenki nyugodtan tevékenykedhessen, de alkalo-
madtán könnyen át lehessen váltani egyik tevékenységi formáról a má-
sikra. A hely biztosításánál mindig számba vesszük a csoportszobán
kívüli lehetőségeket, ötletes megoldásokkal hasznosítjuk azokat.
37
A bútorokat és a felszereléseket úgy rendezzük el, hogy minél több sza-
bad területhez jussunk. A játszó csoportok elválasztása egymástól peda-
gógiai szempontból igen fontos feladat. Egyik leghatásosabb módja a ki-
sebb területek létrehozása. Minden csoportban kialakítunk egy nyugodt
meghitt báb, illetve mesesarkot, babaszobát konyhai felszerelésekkel,
építőteret, ábrázolósarkot, valamint élősarkot.
Az udvaron is biztosítjuk az elmélyült, nyugodt játékot és az ehhez szük-
séges helyet. Az udvar fáival, bokraival, füves területeivel, a sokféle
mozgásos és a szerepjátékhoz szükséges játékeszközeivel, mindig kelle-
mes benyomást kelt és játékra ösztönzi a gyerekeket.
A gyerekek játéktere itt lényegesen megnövekedik, ezért ösztönözzük
őket arra, hogy minél több mozgásos tevékenységet végezzenek.
Játékeszközök
A játék tárgyi feltételei: a játékszerek, a félkészelemek, különböző
tárgyak és anyagok. A játékszer motiválja a játékot. A játékeszközökkel
folytatott manipuláció közben, illetve a különböző eszközök hatására
fejlődik a gyermek.
A játékeszközök összeállításánál figyelembe vesszük a gyerekek életkori
sajátosságaiból, egyénenkénti fejlettségéből adódó játékfajtákat,
játéktémákat. Az eszközök egy részével minden korcsoportban lehet
játszani. Más részük viszont szorosan összefügg az életkori fejlettség
sajátosságaival.
A kiscsoportos gyerekek részére mindenképpen biztosítunk az azonos
játékféleségekből 4-5 azonos példányt.
Az életkor figyelembe vétele magában hordja a játékfejlődés
szempontjainak érvényesítését is. A játéktémák fokozatos bővítésével
egyéb eszközöket is kínálunk. Fontos a félkész elemek, és a különböző
anyagféleségek biztosítása.
A játékidő
A gyerekek a nap kezdetétől szabadon választott játékkal játszanak és a
játékhoz szükséges időt a rugalmas napirend, biztosítja. Fontosnak
tartjuk, hogy legyen idejük elképzeléseik megvalósítására, és így
képesek legyenek az elmélyült játékra.
Törekvésünk, hogy az időjárástól függetlenül minél több időt
biztosítsunk a szabad levegőn történő játéknak.
38
A 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták
Gyakorló játék
A gyerekek játékaiban keverednek a különböző játékfajták. A gyakorló
játék során a gyerekek a környezetük anyagaival, eszközeivel, ezek
tulajdonságaival, forma, méret, felület, térbeli kiterjedés, szín,
egymáshoz való viszonyával ismerkednek, így a véletlen cselekvéshez
örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri
megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik.
Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s
tevékenységeinkkel adunk mintát a játékok helyes használatához.
Érdeklődéssel hallgatjuk a halandzsa és szóismétlő játékokat,
ösztönözzük a gyermeket újabbak elmondására.
Figyelemmel kísérjük minden gyermek játékát, és egyéni fejlődés
ütemének megfelelően segítjük, hogy a gyermek játéka a gyakorló
játékból a szerepjátékig fejlődjön.
Megfigyeljük, hogy egy-egy gyermek hosszú időszakon áttartó gyakorló
játékánál milyen részfunkciók fejlődési lemaradása jelent problémát.
Szabályjáték
Átalakítja a gyermek magatartását, egymáshoz való viszonyát, gyarapítja
a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos ismereteket.
A gyerekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi - és
szabályjátékokat, amelyek szabályai könnyen betarthatók.
Olyan szabályjátékokat tervezünk, amelyek a gyerek mozgásigényét is
kielégítik. A gyerekeknek megadjuk azt a lehetőséget, hogy ők is
hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyerekek
is.
Konstrukciós játék
A játékra legyen jellemző a formagazdagság. A kisebb gyermekek
konstrukciós játékának célja alárendelt a tevékenységnek, a tevékenység
szórakoztatja őket önmagában. Megfelelő tapasztalatok szerzése után,
már a szerepjátékban is kitartóbban jelentkezik a „szerepnek” alárendelt
viselkedés, természetes lehetőség adódik a kétfajta tevékenység
összekapcsolására. A gyerek élje át „az én készítettem” alkotás örömét.
A játék sokfélesége az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli.
39
Szerepjáték
A gyermek a szerepjátékaiban az úgynevezett, mintha viselkedések során
képzeletbeli jelentést tulajdonítanak a környezet tárgyainak, és
jelenségeinek, s közben megváltoznak azok tulajdonságai is.
A tárgyi környezeten kívül emberi tulajdonságokkal, szerepekkel,
elvárásokkal és szociális helyzetekkel is szembekerülnek és játékos
kísérletezgetésekkel fokozatosan, megismerik azokat. Általuk örömet és
szabadságot élnek át, segítik a feszültségek oldását, a bizonytalanságok
és szorongások leküzdését, alakítják kapcsolatrendszerüket és segít a
konfliktuskezelésében.
A közösen indított szerepjáték varázsvilágát úgy bontakoztathatjuk ki,
hogy a külvilágban tapasztalt dolgokat a gyermekek következő
lépésként, bent a csoportszobában, játék formájában újra átélhetik.
Bábozás és dramatizálás
A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Fontos, hogy
már az óvodába érkezés pillanatában megismerkedhessenek a bábbal a
mi kezdeményezésünk révén. A társas kapcsolatok alakulását a közös
bábozások, a közösen készített eszközök, kellékek segítik elő.
A gyerekeket ösztönzik a meseélmények, hogy részesei legyenek, és újra
átéljék a történetet saját elképzeléseik alapján. Fejleszti mozgásukat,
ritmusérzéküket, beszédüket, és elősegíti érzelmi, esztétikai életük
alakulását.
A bábozás szoros összefüggésben van a dramatizálással, ami a mozgáson
és a beszéden alapszik. Dramatizálás közben fejlődik
alkalmazkodóképességük, önismeretük és önértékelésük,
szervezőkészségük. Gyarapszik szókincsük, árnyaltabbá válik
kifejezőkészségük, a felidézett példabeszédek használata közben. Ha
szükséges segítjük a gyermekeket a díszlet elkészítésében, a tér
berendezésében. Lehetővé tesszük, hogy az aktuális játékhoz a kellékek
mindig látható és elérhető helyen legyenek. Figyelemmel kísérjük a
gyerekek maguk által kezdeményezett dramatizálását.
Barkácsolás
A gyerekek által különböző anyagokból, főleg a szerepjátékot szolgáló
eszközök készítésének, megmunkálásának művelete. E változatos
tevékenység közben a gyerekek ismeretet, és tapasztalatot szereznek az
anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról.
Elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes
eszköze legyen. Megismertetünk sok technikát és munkaformát, élje át a
40
gyermek az alkotás örömét, fejlődjön kreativitása. Figyelemmel kísérjük
a gyermekek tevékenységét, és azokba bekapcsolódunk. Megnevezzük a
különböző technikákat, eszközöket, a munka közben előforduló téri
helyzeteket, relációkat. Tudatosan használjuk ezeket, a fogalmakat, hogy
a gyerekek elsajátítsák és maguk is, alkalmazzák.
Játéksegítő módszerek, feladatok:
a játékhoz szükséges oldott légkör megteremtése, segítése
beszéddel, metakommunikációval,
a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidő kialakítása,
mobilizálható, változtatható játékterek biztosítása,
a különböző játékfajtákhoz megfelelő eszközök biztosítása,
a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,
az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók
igényeihez igazodjon és nyújtson megfelelő élményt a gyermekek
játékának fejlesztéséhez,
a 3-6-8 éves korban megjelenő játékfajták tartalmának,
minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának
figyelembe vételével,
megfelelő feltételek és szabályok létrehozása ahhoz, hogy a
gyermekek sokféleséget élhessenek át a szerepekkel való játékban,
az óvónő a játékban vegye észre a fejleszthetőséget, alkalmazza az
egyéni bánásmód és a mikrocsoportos foglalkozás módszerét.
a fejlesztő játékok /mozgásfejlesztő, értelmi képességeket
fejlesztő/ segítségével szolgálja az emlékezet, figyelem, rész-egész
viszonyát, irányok, megfigyelőképesség fejlesztését és ezzel is
segíti a tanulási folyamatot.
játékmotívumokra épülő tevékenység létrehozása,
kezdeményezése.
A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén
környezetükben lévő játékeszközöket, tárgyakat felhasználják a
játékhoz
a gyakorló játék keretei között kialakulnak a szerepjáték - és
konstruáló játék formái, elemei
a hang és beszédritmussal, mozgással egybekötött játékos
gyakorlása
játékszerek, eszközök maguk alkotta szabály szerinti
rakosgatása
elsajátítják és betartják a játékszerekkel és az együttjátszással
kapcsolatos elemi szabályokat
41
szívesen játszanak egyedül, egymás mellett vagy két-három
gyermekből álló csoportban
a játékhoz önállóan megkeresik az eszközöket, azokra
vigyáznak, használatukban általában megegyeznek
képesek egyszerű cselekvések, jellegzetes műveletek, szerepek
kezdeményezésére és eljátszására
kis munkaigényű kiegészítő játékszerek készítésében részt
vállalnak
képesek néhány jól ismert báb egyszerű mozgatására
képesek különösebb kötöttséget nem igénylő, egyszerű főként
mozgásos szabályjátékokban való részvételre
különböző játékszerekből, alkatrészekből képesek
építményeket létrehozni
A fejlődés várható eredménye 4- 5 éves kor végén
A gyakorló játék elsősorban új játék, eszköz kipróbálásakor,
illetve a konstrukciós és szerepjáték elemeiként van jelen
Környezetük egyszerűbb jelenségeit képesek játékukban újra
alkotni
Kialakul a kisebb – nagyobb csoportban való együttjátszás
igénye
Képesek szerepvállalásra, a cselekvések összehangolására, az
egyszerűbb közös játékok megszervezésére, az azokhoz
szükséges játékszerek kiválasztására
Segítenek a játékok megjavításában, a szerepjátékhoz
szükséges eszközök elkészítésében
Képesek kedvelt mesék, hétköznapi történetek eljátszására,
bábok segítségével is
Konstruáló, építő játékelemekből képesek egyszerűbb
játékszereket létrehozni
Képesek megélt élményeiket, mozzanataikat szerepjátékban és
bábozásban megjeleníteni
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Élni tudnak annak a lehetőségével, hogy maguk hoznak létre
szabályokat, saját maguk a játék vezetői
Tudnak napokon keresztül egyazon játéktémán belül játszani
A maguk által létrehozott tartalmas szerepjátékban tudnak
társaikhoz alkalmazkodni, a szerepeknek megfelelően viselkedni
42
Közösségi kapcsolatukat a játék által előírt szabályok, a
szerepekhez kapcsolódó viselkedési szabályok vezérlik
Szerveznek és vezetnek mesedramatizálásokat
Maguk által kitalált történeteket eljátsszanak, és a szükséges
eszközöket közös kitartással, türelemmel elkészítik,
munkamegosztásra képesek
Kialakul a közös játék iránti igény, a felelősség és közösségtudat
Bonyolult alkotásokat hoznak létre maguk elképzelése vagy minta
alapján
Játékaikban megjelennek a megtanult és elvárt viselkedési
szokások, az összehangoltabb és bonyolultabb szabályok
teljesítésére érettekké válnak.
43
3.2.2. Tanulás
"Ne erőszakkal oktasd... a gyermekeket a tanulmányokra, drága barátom, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy könnyebben megfigyelhesd, melyiknek mire van hajlama." /Platon/ Célunk:
A tanulás spontán és sajátosan szervezett tevékenysége során a
képességek fejlesztése, attitűdök erősítése a tanulás iránti vágy, az
érdeklődés kielégítése, a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömének
átélése.
Elveink:
A játékosan feldolgozott tanulás középpontjába a gyermeket és az őt
körülvevő és az általa megjelenített világot állítjuk. A játékra építve a
játék lehetőségeit figyelembe véve gondolkodunk általában az óvodai
tanulásról, szükségesnek tartva a tanulást támogató légkör megteremtését
és a sajátos szervezésű és struktúrájú tapasztalatszerzési tanulási
folyamatot is. Az ismereteket közvetítő tevékenységeket a gyermekek
természetes kíváncsiságára érdeklődésére előzetes tapasztalataira és
ismereteire építve tesszük vonzóvá. Biztosítjuk, hogy minél több
érzékszervvel kapcsolódjanak a megismerés tárgyához.
A tanulás tartalmát a közvetlen környezetből vesszük, és ennek
megfelelően választjuk ki az alkalmas helyszínt. A tanulást az óvónő és a
gyermek kölcsönös egymásra ható tevékenységének tartjuk, melyet mi
óvónők szervezünk, irányítunk oly módon, hogy előre tájékozódunk a
gyermekek spontán szerzett ismereteiről.
A megtervezett, megszervezett tanulási folyamatban igazodunk a
gyermek részvételéhez, megnyilatkozásaihoz és egyéni fejlettségükhöz.
Bővítjük, rendszerezzük spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket.
Törekszünk arra, hogy tevékenységeik játékosak legyenek:
jelentsen örömet,
utánozhassa a felnőttet,
kipróbálhassa önmagát,
következmény nélkül javíthasson,
legyen felfedezési alkalma,
szabadon választhasson.
a pedagógus pozitív ösztönzéssel segíti elő a gyermek
személyiségének fejlődését.
A tanulás során változik, fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése,
figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, kreativitása, érzelmi,
akarati élete, cselekvése, magatartása, attitűdje - tehát fejlődik egész
személyisége.
44
3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése
"Az ember is úgy nő mint a fa, gyökérzeteivel kapcsolatai szerteágazó rostjaival. Minél több épebb kapcsolattal szívja a világot, annál magasabb lombot vethet."
/Németh László/
Az elmúlt évtizedben jelentős környezeti válságnak lehettünk szemtanúi.
Megváltozott az emberek értékszemlélete. A környezet esztétikuma,
harmóniájának értéke helyett a fogyasztás került előtérbe. Így a
környezet példáival nagyon negatív mintát mutatott gyermekeinknek.
Tudjuk, hogy a mai ember az elveszett természeti értékeket pótolni nem
tudja, de a még meglévőket odafigyeléssel, szeretettel megvédheti.
Ehhez azonban ki kell alakítani egy környezetbarát gondolkodásmódot,
mely folyamatot a gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszában (az
óvodáskorban) kell elindítani, s irányítottan fejleszteni. Felfogásunkban
az erre való felkészítés, a környezetorientált értékrendszer kialakítása a
külső világ tevékeny megismerésében realizálódik.
Célunk:
A természetet szerető, az élő- és élettelen környezet iránt érdeklődő
gyermekek nevelése, akik pozitív attitűddel, aktív cselekvésre
motiváltak.
Elveink:
A környezet megismerésére nevelést az óvodai nevelés egészében
érvényesülő folyamatnak gondoljuk. Tartalmában és feladataiban
konkrét összefüggést mutat:
a közösségi neveléssel (pl. társadalmi környezetbe való
beilleszkedés, a szociális tanulás területén, stb.)
a vizuális neveléssel (a környezet esztétikai hatása, az
ábrázolásban való megjelenítése, formák, színek)
zenei neveléssel (népszokások, zenei hagyományok,
élőlényekhez, természethez fűződő ritmusos mondókák,
énekek, versek)
matematikai neveléssel (környezet tárgyainak tulajdonsága,
hosszúsága, kiterjedés, számosság, irányok stb.)
testneveléssel (testrészek megnevezése, funkciója stb.).
45
S mindez nem nélkülözi az anyanyelv használatát, hiszen az anyanyelv
elsődleges közvetítő az emberi kapcsolatokban.
A játék a tanulási folyamat része, magába foglalja a környezet
megismerésére nevelés ezernyi lehetőségét (játék közben különféle
állatok bőrébe bújnak, a természetből gyűjtött termésekkel, magokkal
játszanak boltost, főzőcskét. Állat vagy növénydominó játék,
kakukktojás-játék, találós kérdések, szenzitív játékok).
Gyerekeink megismerési vágyára építve a természeti és társadalmi
környezetet „nyitott könyvvé varázsoljuk”, ahol:
a probléma-megoldás a felfedezés élményét nyújtja,
a megismerés örömét váltja ki,
kíváncsisága érdeklődéssé mélyül,
feltárja a körülöttük lévő világot,
megtanul abban tájékozódni
Nevelésünk hatékonyságát növeli, hogy kiválasztunk egy olyan területet,
amely a folyamatos megfigyelések, vizsgálódások objektumaként
szolgál.
Nem feltétlenül tudományosan ismerjük meg például a virág
alkotórészeit, sajátosságait, de mégis megszeretjük. Mert egyszerűen
csak rácsodálkozunk a virág szépségére, beszívjuk az illatát,
szemünkkel, kezünkkel megsimogatjuk a levelét, s máris
megszelídítettük. Lélekben a miénk, közünk van hozzá, már szeretjük!
Ilyen és hasonló folyamatokban lévő tevékenységekhez, spontán
kialakult játékszituációkhoz választjuk meg az aktuális, logikailag
kapcsolódó megismerési tartalmat, ezáltal is biztosítjuk a természetes
élethelyzetet. Mivel a gyermeknek elsődleges a modell, a közvetlen
környezet példája, ezért mind a külső, mind a belső tereket igyekeztünk
barátságossá, esztétikussá formálni.
Belső környezet:
sokféle növényt gondozunk, hajtatunk, ültetünk,
csoportszobáinkat az évszaknak megfelelő virágcsokrokkal
díszítjük,
a játékokat természetes alapanyagú kosarakban tároljuk,
díszítéseink az évszakhoz és az ünnepeinkhez kapcsolódnak,
mindig a természet kincseiből készülnek (a létrehozott
alkotásokat parafatáblára helyezzük),
a hallban sziklába épített akváriumot telepítettünk, mely
lehetőséget nyújt a halakról, vízinövényekről való folyamatos
gondoskodásra,
46
Minden csoportszobában kialakítottuk az élősarkot, terménypolcot,
melynek célja:
a kirándulásokon (óvodán kívüli, családdal) gyűjtött érdekes ágak,
termések, levelek elhelyezése megnézés, válogatás,
élménybeszélgetés, rendszerezett tárolás,
közösen szedett kincsek, közösen gyűjtött képek albumba
ragasztása, tárlat készítése,
állat és növénygondozás (etetés, tisztítás, eledelvásárlás),
mikroszkópos, nagyítós vizsgálódások kísérletezések,
természetről, tudományról, élővilágról szóló újságok, könyvek
nézegetése, ismeretek bővítése.
A külső környezet:
Udvarunk nagyszerű hely a felfedezésre. Elősegíti az állatok, növények
életének megismerését, módot ad a környezet és az élővilág közötti
kapcsolatok, összefüggések megfigyelésére (például csak fel kell
emelnünk egy követ, felforgatunk egy halom lehullott levelet, és máris
rálelünk egy világra, melyet olyan apró élőlények népesítenek be, mint a
fatetvek, hangyák, százlábúak, katicák, giliszták...). Folyamatosan
megtanulhatják, hogyan segíthetnek a környezet óvásában, esztétikussá
tételében, az udvar rendberakásában. Aktívan vesznek részt az
évszakoknak megfelelő kerti munkákban (levélsöprés, homoklapátolás,
hólapátolás, veteményeskertben: ásás, gereblyézés, kapálás, magvetés,
komposzt elhelyezése, forgatás a komposztálóban, virágoskertben:
ültetés, locsolás).
A kerti szerszámoknak állandó helyet biztosítunk. Ezen földdel,
élőlénnyel kapcsolatos közös tevékenységek kézzelfoghatóvá teszik a
gyermekek számára az emberi munka értékeit. Megfigyelhetik,
gyakorolhatják a gazdasági munkát, hagyományokat leegyszerűsített
formában. Télen a hideg beálltával kihelyezzük a madáretetőket,
magokból, faggyúból madárcsemegét készítünk, folyamatosan
gondoskodunk eleségről.
Az évek során beépül személyiségjegyeik közé az a szemlélet, hogy -
úgy éljek, hogy ne zavarjam más élőlény életét, úgy éljek, hogy
másoknak is helye legyen körülöttem, hiszen az ember része a körülötte
lévő világnak.
47
Folyamatosan megfigyeljük az óvoda környezetében található
térelemeket (kis erdőfolt, park, játszótér). A séták fontosak, mert
rácsodálkozhatnak a közvetlen környezet szépségére, élvezhetik a jót, e
mellett a nem kívánatos jelenségeket is.
családi házak kertje (gyümölcsfák, virágok változásainak
megfigyelése)
gesztenyefasor, mogyorófasor (termés-, levélgyűjtés)
platánfasor,
Az évszakonkénti természetbe tett kirándulásokkal gazdagítjuk
a gyermekek élményét és tapasztalatszerzését, mert úgy
gondoljuk ezek az élmények meghatározóak a gyermekeknek a
növényekhez, állatokhoz és az élettelen természet
alkotórészeihez való viszonyulásukban. Hozzájárulnak a
természeti környezetben való viselkedési szokások
elsajátításához, a pozitív attitűdök erősödéséhez, és ezzel
természettisztelő, óvó magatartás formálódásához.
Begyakorolják a gyűjtő munka szabályait (csak azt hozzuk haza, amit
"elenged" a természet. Inkább a helyszínen lerajzoljuk,
"lefényképezzük", megvizsgáljuk, könyvben megnézzük, mint hogy
elvegyük a természettől).
A kirándulások alkalmával a gyermekek érdeklődését nem a részletek,
hanem a természet egésze köti le. Megbabonázza őket a jó levegő, a friss
illat, a lehullott avar, amiben ugrálni lehet. Vígan rohangálnak a réten,
bújócskáznak a fák között. Csalafinta varázsötletekkel érzékenyítjük
őket, csempésszük be játékukba a természet sokszínűségének
megfigyelését, főleg az érzéki apparátus bevonásával. A kirándulások
lehetőséget adnak szülőföldjük megfigyelésére is. A kiválasztott cél lehet
történelmi nevezetesség, helytörténeti gyűjtemény, egy-egy tájegység,
védett part, helyi zoológiai és botanikai értéket bemutató táj, tájház,
gazdaság.
Szelőhegyi-barlang formagazdagsága, cseppkövek járatok
Vadaspark magyarországi vadon élő állatok
Hűvösvölgy Gyermekvasút, Nagyrét, kiépített sétautak
Fogaskerekű Szabadság hegy
Margitsziget (játszótér, állatkert, tó, rét)
Budai Tájvédelmi Körzet
Budapest Főváros Állat és Növénykertje (az állatok világát
ismerhetjük meg egy éves program keretében - célirányos
megfigyelés alkalmazkodik a gyermekek érdeklődéséhez)
48
Múzeumok
A múzeumok, az állatkert látogatása különleges élményt jelent. A
szokatlan élőlények, tárgyak, eszközök a helyszín jellegzetes
atmoszférája sajátos megfigyelési helyzeteket és pótolhatatlan
élményeket kínál.
A fent említettek mind hozzájárulnak a többirányú témafeldolgozáshoz,
változatos gyakorláshoz. Céljuk a természeti és az épített környezetben
való tájékozódás képességének fejlesztése, a természetszerető magatartás
gyakorlása s az értékeket meglátó, védő viselkedés kialakítása.
Valljuk, hogy az általunk családdal összhangban kialakított pozitív
érzelmi irányultságuk következtében az óvodán kívül is megbecsülik,
óvják a parkok, játszótereket, erdők élővilágát, példát mutatva
másoknak!
A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén:
Tudják óvónőik, dajkájuk, valamint társaik nevét, jelét
Az óvoda épületében, udvarán biztonsággal eligazodnak
Felismerik és megnevezik főbb testrészeiket. Ismerik a
legegyszerűbb testápolási teendőket
Tudják, hogy a beteget orvos gyógyítja
Felismerik és megnevezik a valóságban és képeken azokat a
gyümölcsöket, zöldségeket, virágokat, állatokat, amelyekkel
megismerkedtek, tudják azokat szétválasztva csoportosítani
Felismerik és megnevezik a környezetükben lévő
legáltalánosabb közlekedési eszközöket
Gyakorolják a gyalogos közlekedést
Felismerik és megnevezik környezetükben az alapszíneket
(fehér, fekete, piros, kék, sárga, zöld, barna)
Képesek azonos színű, de különböző formájú tárgyakat színük
szerint, formájuk szerint csoportosítani
Környezetükben szerzett tapasztalataikat, élményeiket képesek
érthetően kifejezni
Ismerje, ki tartozik a szűk család tagjaihoz
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén
Tudják saját, valamint szüleik, testvéreik teljes nevét és azt,
hogy hol laknak
Az óvoda közvetlen környékén jól tájékozódjanak
Felismerik és megnevezik testrészeiket: a fejen található
érzékszerveiket, valamint a végtagok funkcióit
Igénylik testük ápolását
49
Ismerik az orvos gyógyító munkáját
Ismerik az évszakok néhány jellegzetes jegyét, az azoknak
megfelelő öltözködést
Képesek környezetük tárgyait, néhány növényt, állatot
különböző szempontok szerint összehasonlítani
Észreveszik a növények életében bekövetkező változásokat
Észrevesznek a megfigyelt természeti jelenségben néhány
egyszerű összefüggést
Ismerik, és rendszeresen végzik a növénygondozási teendőket a
kertben, az élősarokban
A környezetben található közlekedési eszközöket megnevezik,
ismerik az azokon dolgozó emberek munkáját és munkájuk
utáni elnevezésüket
Ismerik a gyalogos közlekedés szabályait
Gyakori észlelés, megfigyelés alapján képesek elemi
általánosításokra, következtetésekre
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Megismerik lakóhelyük közvetlen és tágabb környezetét, városuk
szépségét, nevezetességét, értékeit.
Ismerik a környezetükben található intézményeket, üzleteket és
azok funkcióit (iskola, orvosi rendelő, posta, stb.).
Családjuk tagjait megnevezik, tudják lakcímüket, szüleik nevét,
foglalkozását.
Tájékozottak a „növény” és az „állat” fogalomkörébe tartozó
általuk ismert egyedekről. Önállóan gyakorolják a növények
ápolását. Segítenek az élősarok gondozásában, rendezésében.
Az évszakok között különbséget tudnak tenni, ismerik azok
tartalmi jegyeit: hőmérséklet, csapadék, öltözködés, közlekedés,
színek, jelenségek, ünnepek kapcsolatában.
Ismerik a napszakokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.
Vigyáznak a tisztaságra a teremben, udvaron, kertben egyaránt,
meg tanulják óvni, védeni a természet növény- és állatvilágát.
Gyakorlottak a gyalogos közlekedési és tömegközlekedési
szabályok betartásában.
Tisztában vannak az óvodai dolgozók munkájával, egymás és a
felnőttek munkáját megbecsülik.
Felsorolják testrészeiket, tudják mi a funkciójuk, hogyan kell
ápolni, védeni.
50
3.2.4. Matematikai látás- és gondolkodásmód alapozása
"A természetnek mindenütt jelenlévő ereje és méltósága elvész, ha csupán részeit látjuk, de nem tekintjük át az egészet".
/Plinius/ (Hist. Naturalis.VII)
Célunk:
Matematikai tapasztalatszerzés a környezet mennyiségi viszonyain,
formáin, relációin.
Matematikai problémamegoldó képesség kialakítása.
A környezet tevékeny megismerése közben mennyiségi, formai,
nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.
Elveink:
A matematikai tartalmú tapasztalatszerzést folyamatnak tekintjük.
Minden tevékenység tartalmában felfedeztetjük a matematikai
jelenségeket. A gondolkodási műveletek motoros percepciós,
cselekvéses megoldását biztosítjuk.
Mindig a gyermekek fejlettségéhez, gondolkodási szintjéhez mért
tevékenységre ösztönző, kereső, felfedező, alkotó szituációra építünk,
több érzékszervvel, több oldalról, több szempontból vizsgáltatva a
jelenségeket.
A valóságból merített, természetes élethelyzetekben, spontán játék
közben eszközök biztosításával hozzásegítjük a gyermeket az alapozó
műveletek, (egyenkénti számbavétel, sorba rendezés, halmazba sorolás,
több, kevesebb, ugyanannyi) minél sikeresebb végzéséhez és
alkalmazásához.
A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén
Felismerik környezetükben lévő tárgyakat, bútorokat,
játékszereket
Tárgyakat tudnak, képesek nagyság szerint megkülönböztetni
/kicsi-nagy/
Ismerik a tárgyak formáját / gömbölyű, gurul, nem gurul/
Tapasztalatokat gyűjt az építőjátékok által / eldől, leesik,
csúszik, megáll/
51
A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén
Használnak számneveket 0-5-ig
Számolással állapítják meg 3-4 elemű halmaz mennyiségét
Ismerik a több-kevesebb fogalmát
Tudnak alapszinten tájékozódni a térben / alatt, fölött, mögött,
mellett/
Ismerik a sok, kevés semmi és ugyanannyi fogalmát
Képesek páros dolgokat felsorolni
Ismernek néhány ellentét párokat
Meg tudják állapítani mi a magasabb, alacsonyabb
összehasonlítással, méréssel
Felismerik a hosszabb, rövidebbet
Képesek formák azonosítására, megkülönböztetésére
Felismerik a szögletes és nem szögletes síkidomokat/ téglalap,
háromszög, négyzet/
Mérnek űrtartalmat átöntéssel, szétöntéssel
Meg tudják állapítani méréssel melyik könnyebb, nehezebb
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
A gyermekek képessé válnak egy megkezdett feladat folytatására,
melyben a tárgyakat egy meghatározott szabály szerint
csoportosítja.
A rendezési elveket felismerik, képesek sorozatokat, halmazatokat
alkotni.
Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.
Használják a tő- és sorszámneveket.
Kialakul a számfogalom l0-es számkörben.
Egyszerűbb ok - okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat
felismernek.
Képesek a valóságnak megfelelő ítéletalkotásra.
Kialakul a felfedező, kereső, vizsgálódó magatartásuk.
A térben jól tájékozódnak, megkülönböztetik a jobbra - balra
irányokat, helyesen használják a névutókat.
Felismerik a geometriai alakzatokat.
Érdeklődnek a matematikai játékok és problémák iránt.
Elő tudnak állítani különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit,
többet, kevesebbet.
Elemi fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van
Képesek felismerni és létrehozni szimmetrikus formákat
52
3.2.5. Mozgás
" Az ember arra van rendelve, hogy élvezze azokat a dolgokat, amelyek elősegítik az agy fejlődését, ezért természetes módon mindig keressük azokat az érzékleteket, amelyek segítik agyunk rendező munkáját. Ez az egyik oka annak, hogy a gyermekek annyira szeretik, ha ölbe veszik, ringatják, ölelgetik őket, amiért imádnak futni és ugrálni és játszóterezni, strandolni. Mozogni akarnak, mert a mozgás élmény táplálja az agyukat". /Jean Ayres/
Célunk:
A mozgáskedv felkeltése - megőrzése, a mozgás megszerettetése.
A mozgás, mint szükséglet beépítése a gyermek bioritmusába.
Természetes mozgásformák kialakítása játékosan.
Szabad játék alatt történő irányított mozgás.
Elveink:
A mozgásos cselekvéstanulás a születéstől kezdve a gyermek
legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Minden életkorban jellemző
a mozgás örömének átélése. Az óvodába érkező gyerekek szeretnek
futkározni, csúszni, mászni, mozogni. A kellemes, nyugodt légkörben
végzett mozgás természetes igényükké válik, ily módon az egész óvodai
életet átszövi. Ezért óvodánkban folyamatosan biztosítjuk a gyermekek
számára a mozgás lehetőségét, egyrészt a szabad játék során, másrészt
pedig a kötelező testnevelés foglalkozások keretein belül.
Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének,
érdeklődésének, egyéni képességeinek, temperamentumának megfelelő
tevékenységet, figyelembe vesszük. Óvodánk udvarát úgy alakítottuk ki,
a játék eszközöket úgy választottuk meg, hogy ezeknek, a feltételeknek
megfeleljenek.
Az eszközök variálásával, pedagógiai módszereinkkel felkeltjük a
gyermekek érdeklődését, ezáltal örömmel vesznek részt a közös
mozgásos játékokban. Az így kezdeményezett énekes játékok futó - fogó
labdajátékok, egyszerű versenyjátékok a gyermekek mozgás-
szükségletének kielégítését szolgálják.
53
3.2.5.1. Testnevelés
Célunk:
A mozgás megszerettetése, tudatos mozgásigény kialakítása.
A szervezet sokoldalú fejlesztése.
Fizikai képességek fejlesztése:
kondicionális képességek - erő, gyorsaság, állóképesség
Koordinációs képességek - ügyesség, egyensúlyérzék
fejlesztése, hajlékonyság fokozása
A rendszeres mozgás által a légző, keringési szervek
teljesítőképességének növelése, a csont és izomrendszer
teherbíró képességének fokozása, a mozgásműveltség
fejlesztése, az egészséges életmód kialakítása.
Kooperatív mozgás
Elveink:
A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó,
megfelelő időtartamú és intenzitású, módszertanilag átgondolt
szabadban, vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés
foglalkozás.
A mozgás három nagy területen fejt ki konkrét hatást:
A megismerő folyamatokban:
Elsőrendű szerepet játszik az érzékszervek információt felvevő és
feldolgozó képessége, mely a tapasztalatok révén változik.
A Testséma-Énkép alakulását befolyásolja
az önmagunkról kialakult háromdimenziós kép tudati tükrözése,
melyben látási, tapintási, kinesztéziás és egyensúlyi ingerületek
vesznek részt.
A személyiség beállítódása:
o A személyiség alakulására a siker hat a legpozitívabban.
54
o Ha jó előkészítő munkát végzünk, ha a gyermek életkorának és
fizikai adottságainak megfelelő mozgásanyagot állítunk össze,
akkor szinte optimálisan fejleszthetjük a gyermekek személyiségét.
Kialakítjuk a mozgás során, hogy alkalmazkodjon és segítse társait.
A testnevelési foglalkozásokon és a mozgásos játék során szembetűnő az
óvodás gyermekek utánzási hajlama és az önálló teljesítményre való
törekvés egyensúlya.
A testnevelés foglalkozás, a mindennapos testnevelés és a szabadban
folytatott szervezett mozgás fejleszti a gyermek természetes mozgását,
miközben harmonikussá válik járásuk, futásuk. A különféle helyeken,
eszközökön való torna segíti a térben, időben, való tájékozódásban,
helyzetfelismerésben. A testnevelés hatására bontakoznak ki olyan
személyiségjegyek, mint bátorság, önfegyelem, kitartás, együttérzés.
A legalább 20'-es mindennapos testnevelés a mozgásos játékok
automatizálását és a különféle prevenciós gyakorlatok elsajátítását
szolgálják.
A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén
Legyenek képesek a kúszás, csúszás, mászás végrehajtására
tudjanak lassan és gyorsan járni
Képesek legyenek menet közben irányváltásra, való mozgásra
Tudjanak léglabdát a társhoz gurítani
Ismerjék főbb testrészeiket utánzással
Ismerjék a test előtt, mögött, alatt, fej felett fogalmakat
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén
Ismerjék az egyenletes járást
Tudjanak egymáshoz alkalmazkodva párosával járni
Tudjanak lassú iramban egyenesen és körbe járni
Tudjanak kört alkotni kézfogással
Segítséggel gurulóátfordulást végrehajtani
Tudjanak 150 cm magas zsinór felett babzsákot átdobni
Merjenek 10-15 cm magas rézsútos padon járni
Merjenek 30 cm magasból leugrani páros lábbal talajt fogni
Próbáljanak célba ugrani
Legyenek képesek a léglabdát legalább háromszor két kézzel
lepattintani, elkapni, folyamatosan a földhöz ütögetni és célba
dobni
Tudjanak néhány megismert egyszerű futójátékot, fogójátékot
a szabályok magyarázata nélkül eljátszani
55
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
kialakul a harmonikus, összerendezett mozgás,
kialakul a játékok közben az egészséges versenyszellem,
az általuk ismert futó-, fogó-, és labdajátékokat szívesen
kezdeményezik.
Koordinációs képességek területén:
a téri irányok bemozgásával fejlett térészlelésük,
a test és környezete, a test és részei közötti térbeli viszonyok
belső leképezése, tudatos ismerete, funkcionális egységbe való
összerendezése kialakult,
kinesztetikus differenciáló képességük fejlett,
képesek keskeny felületen, egyensúlyozó gyakorlatokat
végezni
képesek ütemtartással járni, futni
Kondicionális alapképességek területén:
képesek sorozatugrásokat végezni különböző távolságban és
magasságban elhelyezett tárgyakon át,
gyakorlottak a páros- és egy lábon való szökdelésben,
alap-állóképességük fejlett, hosszantartó lassú és közepes iramú
futást bírják,
képesek egykezes és kétkezes alsó és felső dobással dobni,
képesek egyhelyben labdát ütögetni a földhöz,
a természetes támaszgyakorlatokat (kúszás, csúszás, mászás)
ismerik és végzik.
56
3.2.6. Ének- zene, énekes játék, tánc zenehallgatás
"Zenében is pótolhatatlan az óvó munkája... Az óvóban történik az első alapvetés, az első elhatározó zenei élmények gyűjtése. Amit itt tanul a gyermek, sohasem tudja elfelejteni, vérévé válik". /Kodály Zoltán/
Célunk:
Hogy a gyermekek a zenei érdeklődését felkeltsük, neveljük zenei ízlését
és készítsük el a ZENEI ANYANYELV megalapozását.
Fejlesztjük a zenei alapkészségeket: a zenei hallást, a ritmusérzéket,
megszerettetjük az éneklést, és próbáljuk önálló, tiszta éneklésre
szoktatni a gyerekeket.
A zenei nevelésen keresztül elősegítjük a gyermekek érzelmeire hatva az
esztétikai érzék és a közösségi érzés csíráinak fejlődését.
Elveink:
A zenei neveléssel - mint a művészetek körébe tartozó neveléssel - az
érzelmeken keresztül hatunk a gyermekekre, felkeltjük érdeklődésüket,
formáljuk zenei ízlésüket, alakítjuk esztétikai fogékonyságukat. A zenei
anyagokat ... csak tiszta forrásból..... Kodály Zoltán, Forrai Katalin,
valamint művészi értékű művekből válogatjuk; pl. Törzsök Béla
Zenehallgatás az óvodában és a Magyar Népdalkincs és kortárs műveiből
az életkornak az adott csoport képességszintjének megfelelően.
Biztosítjuk a 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmakat,
dalanyag tanulásra, zenehallgatásra, a zenei képességek fejlesztésének
területeire figyelembe véve a multikulturális szempontokat. Kialakítjuk a
zenei tevékenységben a megfelelő szervezeti formát kötötten és
kötetlenül.
Fejlesztjük a gyermekek értelmi, nyelvi képességét, hallását, éneklési
készségét, ritmusérzékét. Törekszünk arra, hogy mozgásuk
rendezettebbé, harmonikusabbá, szebbé váljon. A zene, mint
emberformáló erő a gyermek egész személyiségére hasson. Olyan
kedves, megértő, szerető, játékos légkört alakítunk ki, melyben az óvónő
átadva magát a vidám éneklésnek, játéknak, muzsikának, képes magával
ragadni a zene világába a gyermeket, hogy vágy és öröm lehessen annak
újra átélése. A felhasznált zenei anyagot igényesen, helyesen, az adott
57
életkornak, és az adott csoport képességszintjéhez igazítva válogatjuk
össze.
Fontos számunkra, hogy a daltanulás öröm legyen, a játék és mozgás, a
különböző játékhelyzetek a gyermekek érettségének megfeleljenek.
Éreztessük, hogy a zene hallgatása csodálatos élmény, az óvónő énekén
és hangszeres előadásán keresztül népdalok éneklése – hallgatása.
Naponta több alkalommal is lehetőséget teremtünk a zenei
tevékenységekhez a csoportszobában, és a szabadban egyaránt.
Figyelünk a zenei képességek fejlesztésén kívül, az értelmi, a nyelvi
képességek és mozgás fejlesztésére. A zenei élményt mindennapos
lehetőségként minél többféle tevékenységhez kapcsoljuk.
Az irodalmi nevelésben megismert mondókák, rigmusok, népi
kifejezések, fordulatok, szójátékok, csengő rímek, skandálható versek
más-más képet jelenítenek meg a gyermekekben. Lehetőség nyílik a
szabad képzettársításra. Az átadás és a befogadás kommunikációs keretei
a gyermekek és a felnőttek részéről is érzelmeket fejeznek ki, a
képességfejlesztésen túl a személyiséget is gazdagítják.
A vizuális nevelés lehetőségeiben (vizuális befogadás, megismerés,
alkotás) a mozgásban és a zenében azonos alkotóelemek találhatók meg
(a különböző színek - hangszínek, dinamika - hangerő, pasztel színek -
halk, lassú, mély, erőteljes, harsány színek - hangos, gyors, magas).
A közös művészi értékek ezek együttesében van, áttételes hatásuk,
színezetük a belső gondolkodást, a képzeletet, a felfedezés örömét és az
elvont fogalmak megértését segítik. Így a zene gyakori és hatásos
motiváló eszköze lehet a vizuális nevelésnek. Hangulatot kelt és az
érzelmi ráhangolódást segíti. A gyermekek szívesen illusztrálják zenei
élményeiket, de egy művészi kép vagy tárgy is kiválthat zenei
élményeket. A zenében a hang és a mozgás mindig együtt jár. Az énekes
játék örömét a mozgás öröme erősíti. A gyermekek mozgás-alkotó
kedvét megindítja egy jól megválasztott zenemű. Szívesen ropják a
táncot élő táncházi muzsikára, irányított formában, utánzó mozgásokkal.
A testnevelés foglalkozásoknál időnként színezésnek használunk zenét a
gimnasztikához.
Feladatunk, hogy megkeressük a művészetek közös vonásait és elemeit.
Állandó nyitottsággal, érzékeny figyelemmel befolyásoljuk a gyermekek
alkotó kedvét.
58
A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén
3-5 hang, abszolút magasságban: d-h, tudnak 10 dalt, ebből jól
tudnak 6 dalt.
Az óvónő segítségével egyszerre, csoportosan, körülbelül
azonos hangmagasságban.
Át tudják venni a kezdőhang magasságát.
Tudnak énekelni az óvónő segítségével, egyszerre,
csoportosan, körülbelül azonos magasságban.
Az oktáv távolságot érzékelik és mutatják a térérzékelés a
hangmagasság összekapcsolásával.
Felismerik a halk és hangos közti különbséget beszéden,
éneken, zörejeken.
Felismernek, megkülönböztetnek különféle hangszíneket:
emberi hangokat (csoporttársakét, felnőttekét), ütőhangszerek
hangszínét, 2-3 erősen eltérő hangzású zörej hangját
Próbál visszaénekelni egyszerű dallamfordulatot.
Középerős hangon énekelnek.
Tudnak 5-7 mondókát.
Az óvónő segítségével érzik az egyenletes lüktetést;
amelyeknél a test nyugalmi állapotban van (ülő- vagy álló
helyzetben), mozdulatokat csak a végtagokkal végeznek).
A mozdulatokat az egyenletes lüktetéshez próbálják igazítani.
A mozdulatokat végezheti mindenki a saját
mozgástempójában.
Szemléltetés alapján felismerik a gyorsat és a lassút, egyszerű
mozgással követik az óvónő éneklését, vagy hangszeres
játékának tempóváltását.
Tudnak egyszerű ritmushangszereket használni.
Próbáljanak körben járva a menetirány szerint haladni.
Érdeklődve hallgatják az óvónő énekét, hangszeres játékát.
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén:
3-6 hang abszolút magasságban c-c’ tudnak 18 dalt, ebből jól
tudnak 10-et.
Különböző hangmagasságokban átveszik a dalok kezdőhangját.
Tudnak énekelni az óvónő indításával önállóan, gyerek-
segítséggel, próbálkoznak együtt, jó szövegkiejtéssel.
Oktáv, majd kvint távolságot érzékelik, és mutatják a
hangmagasság és térérzékelés összekapcsolásával. Ismert
egyszerű dallamokat térben mutatnak.
59
Felismerik a halk és hangos különbségét. Tudnak normál;
középerős dinamikával énekelni, ami valóban eltér a halk
hangostól.
Halkan és hangosan énekelnek, beszélnek és tapsolnak egy
rövid gyermekdalon belül, azonos dinamikával váltakozva.
Vízszintes irányba megpróbálják térben kifejezni.
Felismerik a hangszíneket: egymás hangját, finomabb
zörejhangokat, a környezet, a természet hangjait.
Halkan hangosan énekelnek váltott motívumokat jelre. Érzik a
motívumok hosszúságát, és szabályos változását.
Felismernek, megneveznek dalokat dúdolásról, vagy
hangszerről, tárgyról, képről. A felismerés után eléneklik.
Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.
Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás,
vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű
újrahallgatását.
Tudnak 4-6 mondókát
Tudnak egyenletesen járni és közben egyenletesen tapsolni.
Dalok, mondókák ritmusát kiemelik élőzenére, vagy
mondókára: tapssal, ütögetéssel, kopogással,
állathangutánzással, vagy hangszerek utánzásával.
Kialakul a tempótartás képessége: gyors és lassú beszéd, ének,
mozgás.
Érzik a motívumok hosszúságát, és szabályos változását (4
egység) jól ismert dalokon, mondókákon.
Élvezik a dallam,- és ritmusvisszhang játékokat.
Bátran élvezettel használnak ütőhangszereket.
Tudnak egyöntetű mozgásokat végezni, esztétikus
játékmozdulatokkal, teljes csoporttal együtt
Menetirány szerint haladva, próbálnak a körbe igazodni.
Szívesen kitalálnak játékos mozdulatokat.
Szívesen kitalálnak dallamfordulatokat: név, köszönés, stb.
Az élő zene, hallgatása: szóló ének, vagy hangszeres előadás,
vagy gépi zene, örömet jelent számukra. Igénylik a mű
újrahallgatását.
60
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén
A gyermekek egyöntetűen, középerős hangon, lágy
hangszínnel, artikulált szép szövegkiejtéssel tudnak énekelni
minél tisztábban, bátran, élvezettel.
A mondókákat pontos hangzólejtéssel, jól hangsúlyozott
folyamatos beszéddel, lüktetéssel mondják.
Egyedül, gátlások nélkül énekelnek a magyar
néphagyományokból merített pentaton, hescachord terjedelmű
dalokat, és alkalmi dalokat, az óvoda hagyományaihoz
igazítva.
Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalompárokat, a
magas és mély viszonyát hang és térérzékeléssel
összekapcsolják.
Halkan és hangosan segítség nélkül is énekelnek egyenletes
tempóban, érzik és érzékeltetik a gyors és lassú közötti
különbségeket.
Megkülönböztetik és felismerik egymás hangját, többféle
zörejt, a természet és a közlekedés hangjait, és csoportban
megismert hangszerek hangját.
Egyszerű hangszereket készítenek.
Zenei emlékezetük dallamok felismerésével, dallambujtatással
fejlődik.
Zenei képzeletük, alkotó kedvük spontán énekelgetéssel,
rögtönzéssel alakul. Tudnak az egyenletes lüktetés tartásával,
játékos mozgások végzésével énekelni.
A mondókák és a dalok ritmusát helyes beszédritmussal,
tapssal jelenítik meg. A ritmusról felismerik a dalokat.
61
Bátran és kedvvel használják a kezükbe adott
ritmushangszereket, ritmus-zenekart alakítanak.
Egyszerű és természetes mozdulatformákat alkotnak, képesek
változatos térformákkal, szép testtartással, arckifejezéssel és
tekintettel táncos mozgásokat végezni.
Élvezettel, átéléssel, érdeklődve hallgatják a zenét.
62
3.2.2.7. Vers, mese, dramatikus játék
" A magyart is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folyamatosan, berozsdásodik". /Kodály Zoltán/ Célunk:
A mesélés és verselés élményével éreztessük meg nyelvünk szépségét és
kifejező erejét. A nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondva
alapozzuk meg a gyermek pozitív viszonyát a környezethez és az
erkölcsi, közösségi, esztétikai, érzelmi, nyelvi fejlődés kialakulását. A
mese és a vers szolgálja a beszéd fejlesztését.
Elveink:
A mese a gyermek számára lelki szükséglet.
A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és
az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól a lehetséges és
megfelelő viselkedésformákról.
A mese, a vers, a mondóka a gyermek számára varázslat, mely elé tárja a
csodát és vele együtt a mélyen rejlő valóságot és erkölcsi tartalmakat.. A
gyermek képzelete, empátiája segíti a műalkotások befogadását. A
beleélés folyamatában fejlődik egész személyisége. A mese oldja a
szorongást, melyet nagyrészt a felfokozott indulatok, az ismeretlen világ
vált ki a gyermekből. Segíti a belső képteremtés kialakulását.
Az irodalommal gyönyörködtetni akarjuk a gyermekeket, akik
örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, elgondolkodtató
valóságmozzanatként élik meg a műfajjal adható élményt. A játékos
mozgásokkal összekapcsolt, ritmusos mondókákkal, versekkel érzéki-
érzelmi élményeket adunk gyermekeinknek.
A versmondásban a ritmus, a hangsúly, a hangzás, az élménynyújtás az
elsődleges számunkra. Fontos az ismétlések gyakorisága, hogy a jól
kiválasztott verseket újra és újra szívesen hallgassák, hallgathassák.
Tevékenységeinket áthatja a mindennapos mondókázás, verselés, mely
egyben illeszkedik a témakörökhöz (évszakokhoz) a gyermekek
élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A csoportban meghitt
mese-báb sarkot alakítottunk ki, ahol a nap folyamán a gyermekek a
mesélővel (óvónővel) személyes kapcsolatban, érzelmi biztonságban
érezhetik magukat.
A gyermekek érdeklődésének, fejlettségének megfelelő könyvkínálatot
biztosítunk a könyvespolcon. Így a gyermekek kedvük szerint, bármikor
nézegethetnek képeskönyvet.
63
A hagyományok megünneplését óvónői bábozással, dramatizálással,
énekes játékkal gazdagítjuk (népi elemeket felhasználva). Az irodalom
nyújtotta érzelmeket, természetes viselkedésmódokat közvetítjük. Ezzel
is ellensúlyozzuk a gyakran egyeduralkodó TV, DVD, félelemkeltő,
igénytelen, ízlésromboló műsorait.
A délutáni pihenés előtt mesét, folytatásos mesét olvasunk, mely a
gyermek életkorának megfelelő. A középső és nagycsoportban
vershallgatással bővül. Forrásaink elsősorban a magyar népmesék, vers
és gyermekmondóka gyűjtemények, továbbá megválasztott klasszikus és
mai kortárs művek mivel mindegyik az anyanyelv sajátos ritmusát,
dallamát, hangzó világát közvetíti.
Választásnál több szempontot veszünk figyelembe: témája legyen
gyermekközeli, vidám, humoros, ritmusos, költői képeket tartalmazó,
szóljon a természetről, állatokról, csodás lényekről, gyermekekről,
kövesse az évszakok változásait.
A jó irodalmi művek, alkotások mindig pozitívan hatnak a gyermekre. A
gazdag személyiségformáló hatásokon túl szerepük van a gyermekek
közötti jó viszony kialakulásában, ugyanis a gyermek csak attól tud
tanulni, akit szeret, elfogad.
A báb, dramatizálás:
A bábjáték lényeges eszköze a beszéd. Sajátos varázserejével, komplex
módon hat a gyermekre és ez által kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját
érzéseit, élményeit és érzelmeit, oldja gátlásait. Törekedjünk igényes
nyelvhasználatunkra, beszédstílusunkra, hogy követésre méltó legyen a
gyermek számára.
Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek eljátsszák, elmondják,
elbábozzák kedvelt meséiket, történeteket találjanak ki és játsszák el.
Ismert történeteket fejezzenek be, vagy írjanak át. A dramatizálásnál
alkalmazzák a metakommunikatív eszközöket, a mimikát, a gesztust és a
tekintetet. Mivel többen játsszák, ezért fontos számukra az összmunka,
az egymásra figyelés, az egymáshoz való alkalmazkodás. A dramatikus
játékban átélt szerep beszédmódja által bővül a reproduktív és produktív
fantázia működése, bővül szókincse, fejlődik a beszéd és kommunikatív
képessége.
64
A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén
Szívesen és önként hallgassanak mondókákat, verseket,
egyszerűbb rövid meséket, bábjátékokat
Szívesen és örömmel bábozzanak egyszerűbb bábfigurákkal
(fakanálbábokkal és ujjbábokkal)
Örömmel vegyenek részt a höcögtetőkben, lovagoltatóban
Érdeklődéssel nézegessék a képeskönyveket, tudjanak néhány
mondókát, verset emlékezetből felidézni
A fejlődés várható eredménye 4 – 5 éves kor végén
Szeressék a meséket, verseket, mondókákat
Érdeklődéssel hallgassák a koruknak megfelelő irodalmi
alkotásokat
Kezdeményezzenek önállóan is mesélést, verselést
Próbálkozzanak az ismert meserészletek dramatizálásával
Játékidőben is használják a bábokat az ismert mesék
előadásához
A tanult meséket és verseket képesek legyenek önállóan
elmondani
Szívesen, örömmel nézegessék a mesekönyveket és a képek
segítségével, idézzék föl a meséket
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Ismernek ismétléseken alapuló láncmeséket, állatokról szóló
egyszerű népmeséket, verset, verses meséket.
Megismert irodalmi műveket önállóan tudnak mesélni,
bábozni, dramatizálni,
A folytatásos mesék, verses mesék meseszálait össze tudják
kötni.
Bátran, szívesen ismételgetnek verseket, mondókákat.
Tudnak történeteket folytatni, illetve kitalálni.
Mások beszédére, előadására, felnőttek színi játékára
érdeklődéssel figyelnek oda.
Igényükké válik a könyvek nézegetése, lapozgatása, mesék,
versek hallgatása.
Idézzenek fel óvodában tanult verseket mondókákat
65
3.2.2.8. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
" A művészet érzelem. De az arányok, tudományában a leghevesebb érzelem is megbénul a kéz ügyessége nélkül".
/E. Dichter/ Célunk:
Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően. Az ábrázolás-és
önkifejezés megszerettetése mellett, a gyerekek
megfigyelőképességének, szín-és formaérzékének, díszítőkészségének,
valamint az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése, a képi-
plasztikai konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatására.
A gyermek ízlésének, alkotó, befogadóképességének, fantáziájának,
kreatív gondolkodásmódjának kibontakoztatása.
Az esztétikumra való érzékenység kifejlesztése, az egységes művészet és
valóságszemlélet kialakítása.
Elveink:
A vizuális nevelés sokrétű tevékenység, melybe beletartozik a rajzolás,
festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálás, kézimunka.
A ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását,
újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.
Az ábrázolás fejlesztésének alapja a látható világ "láttatása",
megfigyelése. Sétákon, kirándulásokon és műalkotásokon keresztül
kiválasztjuk mindazt, ami tágabb környezetünkben érdemes arra, hogy
jobban megfigyeljük, rögzítsük, emlékezetünkbe véssük, és vizuálisan
birtokba vegyük. Mindezt sok mozgással, cselekvéssel, a vizuális észlelő
funkciók együttműködésével valósítjuk meg, mivel e közvetlen
érzékszervekkel történő megismerés kelti fel a gyermekben az alkotói,
alakítói kedvet. Így céltudatosan fejlesztjük a gyermek esztétikai
fogékonyságát.
66
Minél több egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk, mert az
intenzív élmény emeli a gyermeki munka kifejezésének szépségét. A
vizuálisan érzékelhető szépség világát a gyermek közvetlen
környezetében is megteremtjük, mert a mindennapi tárgyak,
berendezések a különböző események számtalan és állandóan visszatérő
élményhez juttatják.
Igényességünk megmutatkozik az óvoda helyiségeinek ízléses
berendezéseiben, az udvar ízléses kiképzésében, a harmóniát sugárzó,
évszaknak megfelelő díszítésben, a természetes anyagból készült
eszközök, játéktárolók használatában.
A vizuális észlelés szempontjából lényegesnek tartjuk az óvónő
személyes példáját is, mely gondozott, ápolt külsőt, megjelenést,
kultúrált beszédet, a széphez való viszonyát és jó ízlését közvetíti.
Mindezek elősegítik az esztétikai észlelés képességének kialakítását.
Értékelésünk a technikai készség dicséretén túl kiterjed az átélés, a
fantázia, az önálló, sémáktól eltérő, tartalmas kifejezésre is.
A gyermek önálló munkáinak továbbfejlesztésére törekszünk azzal, hogy
megpróbáljuk beleélni magunkat a gyermek helyzetébe, alkotás közbeni
lelkiállapotába. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek értékítéletét
fejlesszük egy-egy elismeréssel.
Feladatunk olyan tevékenységek megszervezése, amelyek felébresztik és
kielégítik a gyermek érdeklődését, spontán módon motiválják a
cselekvésre, táplálják alkotó kedvét, fantáziáját, kreativitását.
Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az
egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai
kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek
alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak
képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek
gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük,
szép iránti nyitottságuk-igényességük alakítását.
Az óvodába kerülő 3-4 éveseknél a rajzolás, festés, mintázás, azaz a kép
és forma alakítása játéknak minősül, élményt nyújt, a megismerés egyik
formája lesz.
Együtt éljük át a gyermekkel a felfedezés, alkotás adta örömöt.
Rögzítjük a szokásokat, szabályokat, a technikák pontos használatát
segítjük, begyakoroltatjuk. Biztosítjuk a firkálás, rajzolás eszközeit:
pálca, táblakréta, zsírkréta, postairon, csomagolópapír, rajzlap.
A felület érzékeltetésével a kezet, az ujjakat érzékenyítjük az ingerek
befogadására. Az anyagok tulajdonságaival való ismerkedést a plasztikai
67
alakítással gazdagítjuk (nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve,
simítva, sodorva, mélyítve, karcolva.)
Később a 4-5 éves gyermekek vizuális képességei fejlődésének
megfelelően bővülnek az alkotó-alakító tevékenység lehetőségei.
Megjelenik a szándékos képalakító tevékenység rajzában az
emberábrázolás, a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés
alapján történő megjelenítése.
Megindul a kompozíciós képesség fejlődése. Az alaptechnikák és
munkafogásainak alkalmazásaival képesek különböző figurák
mintázására. Az építéshez felhasznált tárgyak bővülnek, megjelenik a
tervszerűség.
A kötetlen ábrázoló tevékenységtől kezdve a mikrocsoportos kötelező
foglalkozásokon át fokozatosan vezetjük be a közös kötelező
foglalkozásokat. Célja, hogy a gyermekekkel felfedeztessük a "világon
minden ábrázolható, megjeleníthető s nem hagyjuk beszűkülni saját
megmerevedő vizuális gondolatvilágába."
A témát mindig úgy fogalmazzuk meg, hogy tág megoldási lehetőséget
biztosítson, így a különböző fejlettségi szinten álló gyermekek
egyénenként képesek jól megoldani a feladatot.
Az 5-6-8 éves gyerekek az eszközöket készségszinten kezelik, mon-
danivalójukat ki tudják fejezni. Szívesen vesznek részt a környezet ala-
kításában, díszítésében. Feladatunk a technikai megoldások, eszközle-
hetőségek, tevékenységek gazdagítása, variálhatósága (batikolás, vi-
aszkarc, lenyomatok, domborművek, kollázsok, gyöngyfűzés, neme-
zelés, szövés, gipszöntés).
A szociális kapcsolatrendszer különböző formái megjelennek az
együttesen átélt élmények, közös alkotó munka során történő kifeje-
zésében.
Az ábrázolási tevékenység környezetének megszervezése
Megfelelő eszközök, anyagok:
Az óvodai ábrázolásban, kézimunkában az anyagok és eszközök szerepe
nem elsődleges, de ha jó minőségű anyagokat kap a gyermek,
amelyekkel könnyen lehet dolgozni, az a sikert és az alkotás élményének
erejét fokozhatja.
Az anyagok és eszközök motiváló hatása különösen a kicsiknél jelentős,
később a teljesebb kifejezést segíti. A gyermekekkel megismertetjük a
68
tevékenységhez használható eszközök és anyagok tulajdonságait és a
velük való bánásmódot. Hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó egészségügyi
és viselkedésbeli szokások kialakítására.
Megfelelő hely:
Balesetvédelmi szempontból is fontos, valamint a nyugodt, elmélyült
szabadidős ábrázoláshoz is szükséges egy elkülönített állandó hely
létrehozása. Az ábrázolás minden eszköze állandó helyen, tároló
polcokon könnyen elérhetőek, kérés nélkül elvehetőek.
A munkaasztal nagyságát növeljük összetolható asztalokkal.
A munkaasztalt természetes fény is érje.
Az asztalt védőanyaggal fedjük be, a rend és tisztaság
megőrzése érdekében.
Külső helyszínen is biztosítjuk a megfelelő feltételeket
(biztonság, kényelem, anyag)
Megfelelő légkör:
Az ábrázoló tevékenységhez alkotó hangulatú légkört teremtünk,
amelyben szívesen, buzgón próbálkozhatnak egyedül a gyermekek.
Ha nem boldogulnak, segítséget kérhetnek, és az óvónő által kínált
lehetőségekbe bekapcsolódhatnak. Olyan alkalmakat kínálunk,
amelyekben a gyermekek szabadon ismerkedhetnek bármely eszközzel,
anyaggal, technikai eljárással. Mi magunk is gyakran rajzolunk,
mintázunk, építünk példát mutatva a gyermekek számára.
Értékelés:
Kialakítjuk az értékelés, önértékelés képességet, tudjanak beszélni,
véleményt formálni saját és társaik munkájáról.
Elegendő idő:
A vizuális tevékenységet a mindennapi szabad játékban biztosítjuk. A
gyermekek addig alkothatnak, amíg kedvük tartja, és bármilyen ábrázoló
tevékenységbe kezdhetnek.
Szükség szerint tartunk kötött is, biztosítva csendes alkotás, vagy zenei
aláfestés lehetőségét.
69
A fejlődés várható eredménye 3 – 4 éves kor végén
Szívesen örömmel használják az eszközöket
Emberábrázolás kezdetei jelenjen meg a rajzukban
Látási, mozgási, tapintási tapasztalataik jelenjenek meg
Tudja általa leggyakrabban használt színek nevét
Legyen motivált a vizuális tevékenységben
Bátran használja az anyagokat, eszközöket (festék, agyag,
papír)
Próbálkozzon az olló használatával
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén
Biztonsággal használják az általuk ismert teret, környezetük
tárgyainak térbeli helyét képesek saját testükhöz viszonyítani
Rajzaikban, festéseikben jelenjen meg a térbeliség jelzése
Személyeket, egyszerű eseményeket, általuk ismert tárgyakat
jellemző jegyeikkel próbálják meg felismerhetően
megjeleníteni, megformálni
Igénylik a díszítést, alkalmazzák képalakításban, plasztikában,
Kezd kialakulni a „valami alkotás igénye”
Játékaikhoz képesek kelléket, kiegészítést, készíteni
segítséggel
Közös alkotások, együttműködés biztonsággal használják
ábrázolás eszközeit, a megismert technikai eljárásokat
Segítséggel tudják az eszközöket elővenni, tisztántartani és
elrakni
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
a gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére
bátran, biztonsággal használják az ábrázolás képi-plasztikai
kifejezőeszközeit,
közvetlen megfigyelés alapján képesek kiemelni a
megkülönböztető jegyeket, szín és formabeli tulajdonságokat,
hangulati elemeket,
közös játékaikhoz, más foglalkozásokhoz, dramatizáláshoz,
bábozáshoz, ajándékozáshoz játékeszközöket, kellékeket,
kiegészítőket készítenek,
70
tudnak díszítő, tervező feladatokat megoldani (vonalas és
folthatású mintaelemekkel, változatos színekkel, rajzolással,
festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással,
jártasak az eszközök helyes használatában,
megbecsülik egymás alkotásait.
Bátrak, ötletesek a téralakításban
Képesek a tárgyak térbeli tapasztalati felismerésére, a főbb formai
jellemzők megismerésére (nagyságbeli különbségekről, a
fokozatokról)
Emberábrázolásban megjelennek a részformák
Képalakításukban egyéni módon jelezni tudják az elemi
térviszonyokat
Ismerik és egyéni tetszésük szerint, alkalmazzák a képi
kifejezőeszközöket (vékonyabb, vastagabb vonalakat, színfoltokat,
rajzolt, mintázott formákat)
71
3.2.8. Munka jellegű tevékenységek
"Dolgozni csak pontosan szépen ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes."
/József Attila/
Célunk
A változatos munka jellegű tevékenységek során, olyan tulajdonságok,
szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek
környezetéhez való viszonyát, alakítják közösségi kapcsolatait.
Elveink:
A munka jellegű tevékenységeket a személyiségfejlesztés fontos
eszközének tartjuk, hiszen ez az a terület, ahol a gyermek rögtön
lemérheti, érzékelheti munkájának eredményét. Tapasztalatszerzési
lehetőség, a gyermek egyre pontosabb ismereteket szerez a
környezetéről, társairól, az őt körülvevő tárgyakról. A munkavégzéshez
szükséges attitűdök és képességek készségek, tulajdonságok( mint pl.
kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos
lehetősége.
Támogatjuk a gyerekek szükségleteiből fakadó munkavégzését. A nap
folyamán minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van és
nem veszélyezteti testi épségüket. A megfelelően megszervezett
munkatevékenységet a gyermekek éppúgy élvezik, mint a játékot, ha
nem szegjük kedvüket túl nehéz feladatokkal. Kezdetben az óvónő
támogatásával, szervezésével, később egyre önállóbban végezhetik a
munkafolyamatokat, melyeket pozitív megerősítés értékelés kísér.
Fontosnak tartjuk, hogy a munka jellegű tevékenységek beépüljenek az
óvodai életünk mindennapjaiba.
Munkajellegű tevékenységformák:
Önkiszolgálás:
A gyermekek akarati életének kibontakoztatása ösztönzi a gyermekeket
önkiszolgáló munkára. A gyermekek saját személyükkel, kapcsolatos
feladatokkal ismerkednek meg a testápolás, a kultúrált étkezési szokások
elsajátítása során, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek
feladattudatát, felelősségtudatát.
72
Naposi munka:
A csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve folyamatosan vezetjük be.
Közösségi kapcsolatokat, a kötelességtudatot fejlesztő tevékenység,
melyet megelőz az önkiszolgáló tevékenység.
Alkalomszerű munkák:
Alkalmi megbízásokat a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten
tervezünk. Átszőheti az egész napot (információ átadása, teremrendezés,
játék elrakása stb.) Időről időre ismétlődik, így elősegíti az időészlelés
kialakulását és az önállóság fejlődését.
Növény- és állatgondozás, a környezet rendjének megőrzése:
Év közben folyamatosan bővítjük élősarkunkat, gondozzuk
növényeinket, állatainkat.
Ősztől-nyárig a gyermekek részt vesznek az aktuális kerti munkákban.
Ezek a munkák leginkább az értelmi képességek fejlesztésében
jelentősek, mert megismerkedhetnek a természet törvényszerűségeivel, a
fejlődés folyamatával, ok-okozati összefüggések sorozatával.
Ősz:levélseprés, ásás, locsolás, a komposzt elszórása, magok gyűjtése,
faültetés, cserepes virágok előkészítése, a lemetszett gallyak
összegyűjtése, a kerti játékok elpakolása télre.
Tél: hóseprés, hólapátolás, madáretetők elhelyezése, folyamatos
feltöltése eleséggel, a bokrokra ránehezedő hótömeg leseprése.
Tavasz: a kerti játékok letakarítása, elhelyezése az udvaron, a kerti
szerszámok előkészítése, ásás, gereblyézés, csíráztatás, ültetés,
veteményezés, gyomlálás, locsolás.
Nyár: locsolás, gyomlálás, a nyárra kiültethető növények cserepezése, a
megérett termések betakarítása, a lenyírt fű összegereblyézése.
A fejlődés várható eredménye 3-4 éves kor végén
Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában és a
csoportszoba átrendezésében
Ügyelnek az öltöző, a mosdó rendjére,
Szükség esetén kérik a felnőtt segítségét
Az udvari játékszereket játék után a helyére teszik
Kérésre a leesett elszórt tárgyakat összeszedik, szükség esetén
kérik a felnőtt segítségét
73
A fejlődés várható eredménye 4-5 éves kor végén
Csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt
vesznek
Szükség szerint segítséggel átrendezik a termet
Az eszközöket funkciójuknak megfelelően helyezik el
Az öltözőben, mosdóban vigyáznak a tisztaságra és rendre
Segítenek a foglakozáson használt eszközök előkészítésében
A felnőttel együtt egyszerűbb javításokat végeznek el a játékokon
Felnőttel együtt feldíszítik a szobát, és ajándékokat készítenek
közös ünnepeikre vagy más alkalmakra
Teljesítik az óvodapedagógus megbízatásait: a kért eszközöket
behozzák, vagy kiviszik, az üzeneteket átadják
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
A munka elvégzésében kitartóak, türelmesek,
kialakul a munka iránti tisztelet
társuk és a felnőttek munkáját megbecsülik
a rájuk bízott munkát önállóan, szívesen végzik,
az eszközöket célszerűen, rendeltetésszerűen képesek
használni, vigyáznak saját személyük és környezetük rendjére,
tisztaságára
a naposi munkát szívesen, igényesen, esztétikusan látják el,
szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére.
Részt vesznek a csoportszoba díszítésében
Segítenek a játékszerek kisebb hibáit megjavítani
Ünnepekre vagy más alkalmakra ajándékot készítenek
74
4. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE
Óvodánk kerületben elfoglalt helye szerint, különböző kapcsolatot alakít
és tart fenn szülőkkel, különböző szervezetekkel, csoportokkal és
intézményekkel. A legszorosabb és sokoldalú kapcsolatot az óvodánkba
járó gyermekek családjával tartjuk.
4.1. Az óvoda és a család
"A családi kapcsolatok helyes kiaknázása végső soron így összegezhető: fontoljuk meg, mi válik a gyermekeink javára képességeik legteljesebb kibontakoztatásához..." /Helen Bethune/
A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben. Óvodánk folytatja és
kiegészíti a családi nevelést úgy, hogy a gyermekek fejlődését szolgálja,
ezért mindent megteszünk, hogy a családok nevelési szokásait,
sajátosságait megismerjük. Az intézményünkben folyó nevelés csak
akkor lehet eredményes, ha a családokkal összhangot tud teremteni.
Így alakulhat ki az óvoda és a család között a gyermekek fejlődése
érdekében kölcsönös kapcsolat. A korrekt, partneri és körültekintő
együttműködés formáit megszervezzük annak érdekében, hogy az
információáramlás óvoda család között elősegítse a tájékozódást, a
szemléletformálást, a problémaérzékenységet, és a tapintatot. A
szülőknek érezniük kell a kölcsönös bizalmat, valamint azt, hogy
tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, családi világnézetüket, hogy
szeretjük és elfogadjuk gyermeküket.
Az együttműködés során figyelembe vesszük a családok igényét
alkalmazva az intervenciós gyakorlatot. A testület arra törekszik, hogy
emberi magatartásában és szakmai felkészültségében példamutató
legyen. A családokkal való kapcsolattartás formái az eredményes
együttműködés érdekében:
beíratás - az első személyes kapcsolatfelvétel a szülővel, és a
gyermekekkel,
csoportos szülői értekezletek - nevelési, pedagógiai, pszichológiai
és egészségügyi témákban,
családlátogatások - a család szokásainak, nevelési elveinek
megismerése,
egyéni beszélgetések,
75
a szülők részvétele az óvodai életbe, előzetes megbeszélések
alapján (közös munka, kirándulás, munka-, játékdélután,
színházlátogatás, gyűjtés)
közös ünnepélyek - hangverseny, anyák napja, iskolába menő
gyermekek búcsúztatása
A szülőket a Szülői Munkaközösség képviseli, munkájukat a
Működési Szabályzatban foglaltak szerint végzik.
4.2. Az óvoda és a bölcsőde
A bölcsőde az óvodába lépés előtti intézményes nevelés helye. A
zökkenőmentes átmenet és a hasznos információk érdekében a
bölcsödével jó munkakapcsolatot alakítunk ki. Kapcsolattartás formái:
a bölcsödébe járó leendő óvodások látogatása óvodánkban
látogatások és tapasztalatcserék, a bölcsődés gyermekek
látogatása
szülői értekezletek
4.3. Az óvoda és az iskola
Az iskolával való kapcsolat kialakításában és fenntartásában az óvoda
kezdeményező és nyitott. Annak érdekében, hogy ez a kapcsolat
kölcsönös legyen hagyományteremtő programokat, szervezünk. Ezek
elősegítik egymás nevelési céljainak, elképzeléseinek megismerését. A
gyermekek zavartalan iskolakezdése érdekében a kapcsolattartás formái:
szülői értekezlet
látogatások - az iskolába (szülők, gyerekek, óvónők)
(a tanítónők tájékozódása az óvodában az iskolába menő gyerekek
egyéni fejlődéséről, várható alkalmazkodási nehézségeiről)
részvétel a különböző iskolai foglalkozásokon és rendezvényeken
kiállítás szervezése - az óvodások munkájának az iskolában
az iskolások munkájának az óvodában
4.4. Az óvoda és a művészeti iskolák
A kerületi zeneiskolával való együttműködés segíti, hogy a muzsika, az
alkotások, a környezet esztétikai értékei megjelenjenek az óvodánkban.
Kapcsolattartás formái:
hangverseny az óvodában
részvétel a zeneiskola rendezvényein.
76
4.5. Az óvoda egyéb kapcsolatai
A fenntartóval a kapcsolat hivatalos. Problémáink megoldásában
támogatóak és segítőek. Munkánkat hatékony együttműködés jellemzi.
Az egészségügyi szervekkel: védőnő, orvos, fogorvos.
Kapcsolattartás formái:
alkalmankénti esetmegbeszélés,
tájékoztató előadásokat tartanak a szülők, óvónők részére,
évente orvosi vizsgálat minden csoportban,
tanköteles gyermekek iskola-alkalmassági vizsgálata,
évente fogászati szűrés.
Szakmai Szervezetek:
Pedagógiai Szolgáltató Intézet
Pedagógiai Szakszolgálat
Gyermekjóléti Szolgálat
77
5. ÓVODÁNK GYERMEKVÉDELMI FELADATAI
Óvodásaink jó szociokulturális környezetből kerülnek óvodánkba.
Legfontosabb feladatunk a gyermekek jogairól szóló törvény betartása.
Alapelvek:
minden esetben a gyermekek érdekét kell képviselni és
semmilyen más érdek, nem előzheti meg,
minden megkülönböztetés nélkül kell a gyermekek részére a
jogokat biztosítani,
mindig azt a jogot kell alkalmazni, ami a gyermekre nézve
előnyösebb.
a sajátos nevelési igényű kisgyermek harmonikus
személyiségfejlődését, az eredményeit, erényeit, sikeres
próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet
kialakítása
a napirend során annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy
önállóan tudjon cselekedni
a sajátos nevelési igényű gyerekeknél általános célkitűzések
megvalósítására törekvés és a nevelés hatására az
alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés
kialakítása
a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése egyéni és
csoportos formában történik, speciális módszerek és eszközök
használatával, ki-ki testre szabott terápiában részesül.
kompenzációs lehetőségek bővítése
Ezeket figyelembe véve fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való
törődés.
Célunk:
Minden évben felmérjük gyermekeink szociokulturális és anyagi
hátterét, hogy kiszűrjük a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és sajátos
nevelési igényű gyereket.
Feladatunk:
A törvény betartása, a segítségnyújtás és a hátrányok enyhítése az óvoda
keretei között történik.
78
Módszereink:
Egyéni bánásmód, tapintatos, körültekintő, személyes kapcsolattartás.
Nyilvántartásba vétel szempontjai:
sajátos nevelési igényű gyerekek felvétele a Helyi Pedagógiai és
Minőségirányítási Programban leírtak alapján
elhanyagoló nevelés,
testi-lelki bántalmazás,
anyagi nehézség,
rossz szociokulturális háttér, egészségügyi okok,
Sajátos nevelést igénylő gyerekek felvétele a Szakértői bizottság
javaslatára.
A csoportvezető óvónők fő feladata a felderítés, a prevenció, az
adatszolgáltatás, a környezettanulmány.
A gyermekvédelmi felelős feladata:
a felderítés segítése,
egyes esetekben környezettanulmány,
pedagógiai munka segítése,
kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Szociális és
gyermekvédelmi Osztállyal, a Gyermekjóléti Szakszolgálattal
és a Szakértői Bizottsággal.
Kapcsolatot tart fenn az önkormányzattal és a kisebbségi
szervezetekkel
79
6. ÓVODÁNK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI
6.1. Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások
Logopédia. Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére
Speciális fejlesztés a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek részére heti rendszerességgel.
6. 2. Nevelési időn túl szervezett térítéses szolgáltatások:
Vízhez szoktatás 5 éves gyerekeknél heti 45 percben, a 6-8
éves gyerekeknél heti 90 percben.
Játékos angol nyelv 5-6-7 éves gyerekeknek.
Mozgásfejlesztő torna
Foci
Néptánc
Balett
Gyógytestnevelés
80
7. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE,
ÉRTÉKELÉSE
Az óvodánkban folyó pedagógiai munkánk tervezése, elemzése,három
éves kortól a gyerekek megfigyelése, az egyénre szabott nevelési és
fejlesztési eljárások, folyamatos és tudatos írásbeli munkát igényelnek.
Az ilyen tervezés segíti a folyamatok célirányos, célszerű egymásra
épülését. A gyermekcsoportok nevelési terve nem megmásíthatatlan,
hanem a gyermekek fejlődési üteméhez, a spontán helyzetekhez, az
aktuális feladatokhoz igazodik. Az óvónők egyik kiemelt feladata, hogy
az egyéni képességfejlesztés minden területen érvényesüljön.
Tudnunk kell, hogy melyik gyerek, milyen fejlettséget ér el, miben,
mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan
fejlődjön, "mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti
azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a festő is csak úgy tud
festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét...".
Ennek érdekében az alábbi fejlettséget évente megfigyeljük, és azt
rögzítjük, majd ez alapján a naplóban tervezzük meg az egyéni
fejlesztési feladatokat és végezzük el a csoportban a fejlesztéseket.
81
Az egyéni fejlesztést tartalmazó dokumentum szempontjai:
1. Mozgásfejlettség
Nagymozgások
Egyensúlyérzék
Összerendezett mozgás
Harmonikus finommozgás
2. Testséma
Végtagok,
Fejen található érzékszervek, részletek
Izületek
Téri tájékozódás, síkbeli tájékozódás
3. Percepció
Vizuális észlelés – emlékezet differenciálás
Auditív észlelés – emlékezet
Taktilis érzékelés
Idői összefüggések
Számfogalom
Értelmi képességek: emlékezet és fogalmi gondolkodás
Cselekvő szemléletes, képi gondolkodás
Elemi fogalmi gondolkodás
4. Nyelvi fejlettség mutatói
Szókincs
Elvont kifejezések használata
Beszédritmus
Képolvasás
Szövegvisszaadás
Szövegértés, szövegemlékezet
Beszédtürelem, beszédfegyelem
5. Játék
Gyakorló
Konstrukciós
Szerepjáték
Szabályjáték
82
6. Szociális fejlettség 1.
Kapcsolata a felnőttekkel
Kapcsolata a társaival
Érzelmi állapota
Beilleszkedése a tevékenységekbe
Feladattartás – feladatvégzés
Szándékos figyelem
7. Szociális fejlettség 2 .
Munkatempója
Kudarchelyzetek
Konfliktus helyzetek
Önkiszolgálás
83
8. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
Óvodánk bemutatott tevékenységrendszerét a következő területeken
kívánjuk fejleszteni.
Nevelésfilozófiai alapelvünk, hogy megőrizzük, megszilárdítsuk
értékeinket, mindazokat a pozitív folyamatokat, amelyek óvodai
nevelőmunkánk eredményeit adják.
Szakmai tudásunkat a nevelőtestület szellemi bázisát felhasználva
megfogalmazzuk a lehetséges és szükséges fejlesztés irányait.
E tervezés során figyelembe vesszük az óvodai nevelés új irányzatait,
módszereit s a szülők által megfogalmazott elvárásokat.
A program megvalósítása érdekében óvónőink tovább folytatják a
szakmai önképzést, fejlesztik módszertani kultúrájukat.
Fejlesztési céljaink tevékenységformák területén:
Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése
SNI-s gyermekek inkluzív nevelése-oktatása
Szakmai továbbképzéseken tanultak beépítése, átadása
84
8.1. Forrásbővítés, eszközfejlesztés
Pedagógusaink a szakmai pályázatokon rendszeresen vesznek
részt, eredménnyel. Ezt a forrásbővítő munkát továbbra is
kívánjuk folytatni
A pedagógiai munkát segítő eszközök folyamatos fejlesztése
(játékok, könyvek, technikai eszközök).
Tárgyi eszközök folyamatos fejlesztése, az integrációhoz
szükséges speciális eszközök megvásárlása és folyamatos
fejlesztése
Informatikai fejlesztés, digitalizálás bevezetése
A kerti kultúra folyamatos bővítése alakítása
Az új épület egységes, esztétikus megjelenítéséhez szükséges
feltételek megteremtése
Az új tornaterem kihasználtságának bővítése
85
Érvényességi nyilatkozat
A helyi nevelési program érvényességi ideje:
A nevelőtestület határozata alapján érvényes:
visszavonásig.
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:
törvényi változás
hálózatbővítés, leépítés,
szervezeti átalakítás,
ha a nevelőtestület más program bevezetéséről 2/3-os többséggel
dönt,
ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének
részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten
A program nyilvánosságra hozatalának módja:
az elfogadást követő első testületi értekezleten, és az első szülői
értekezleten
86
A program nyilvánosságra hozatalának formája:
testületi értekezlet
szakmai napok
vezetői iroda /szakmai dokumentum
óvodaújság
szülői értekezlet
szülői munkaközösség
faliújság
87
Legitimációs záradék
Véleményét nyilvánította: Dátum: 2013. augusztus 23.
Budapest, 1026 Virágárok 8.
Óvoda
Szülői Munkaközössége
Budapest, 1026 Virágárok 15.
Óvoda
Szülői Munkaközössége
Elfogadta: Dátum: 20
Virágárok 8.és 15. Napközi Otthonos Óvoda
Nevelőtestülete
88
IRODALOMJEGYZÉK
1. A vizuális-esztétikai nevelés lehetőségei. Szerk: Sipos Endre 1992.
100-112 p.
2. Az óvodai bábjáték és módszertana. Tankönyvkiadó Budapest,
3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár
4. Balogh Éva: Fejlődéslélektan (Jegyzet. Hajdúböszörmény,
Óvóképző Főiskola 1995.
5. Dr. Ballay Tiborné: Az óvodai ábrázolás és kézimunka
módszertana.
Tankönyvkiadó, Bp. 1992.
6. Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen? Okker kiadó
Budapest, 1997. 189-228 p.
7. Dr. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve. Okker
kiadó Budapest, 1997.
8. Dr. Daróczy Erzsébet - Dr. Kovács György - Dr. Krajcsovszky
József: Óvodapedagógia
Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.
9. Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné: Mesélő természet
Kincs Könyvkiadó, 1995. 11-136 p.
10.Dr. Kovács György: A játék elmélete és pedagógiája
Nemzeti Tankönyvkiadó 1993.
11.Dr. Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában
Debrecen 1997. 41-240 p.
12.Dr. Kuti István és Dr. Kuti Istvánné: Körtánc. Környezeti nevelés
az óvodában
Kecskemét, 1995.
13.Eperjesy Barnáné - Zsámboki Károlyné: Freinet itt és most
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 5-109 p.
14.Éderné Kocsis Lívia: Környezetismeret. Óvónői segédkönyv
15.Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó, 1994. 11-107 p.
16.Fővárosi Pedagógiai Intézet: Okosan szépet és jót. Kézirat 5-134p.
17.Gósy Mária: A beszédészlelés és beszédmegértés folyamata 5-51p.
18.Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában
Regiszter Kiadó, 1993. 36-47 p.
19.Gyopáros I. Zsuzsa: Néphagyományaink óvodáknak és
kisiskolásoknak.
A szombathelyi Aréna téri óvoda díjnyertes pályázatának
felhasználásával készült
20.Hernádi Sándor: Beszédművelés
Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 10-249 p.
21.Kovács Lajosné: Vigyázok Rád Százhalombatta.
89
22. Iskolakultúra 1993/11, 1994/9. 1994/13.
23.Kondacs Mihályné - Podmaniczkí Mária: Vizuális nevelés az
óvodában 3-101 p.
24. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Zeneműkiadó Bp. 1958. 5-45 p.
25.Kuti István: Környezeti nevelés az óvodában
Kecskemét 1996.
26.Koósné Reha Valéria-Kassa Mária-Molnár Katalin: Integrált
nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában, AduPrint Kiadó
2003. 3-23 p.
27.Lantos Ferenc: Képekben a világ
Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. 9-10 p.
28.Mérei Ferenc - V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan
Gondolat Kiadó, Bp. 9-256 p.
29.Montágh Imre: Nyelvművesség / A beszéd művészete
Múzsák Közművelődési Kiadó, 1989. 9-39 p.
30.Nagy Jenőné: Óvodai programkísértés, de hogyan
Országos Közoktatási Intézet, Bp. 5-126 p.
31.Rosta Katalin (szerk.): Taníts meg engem! Logopédiai kiadó,
Budapest 1996 11-29 p.
32. Óvodai nevelés
1994. Sugárné Kádár Júlia: Egy kommunikáció elvű integrált
óvodai nevelési javaslat vázlata
1995/4. Tóth Ilona: A tudatos kötetlenség feltételrendszere
1995/7. Fábián Károlyné: Tevékenységközpontú nevelés
1996/5 Dr. Kanczler Gyuláné - Bihariné Dr. Kvekó Ilona:
"Álmodjunk kertet, szépet, nekünk valót".
1996/6 Vass Aranka: Mire nevel a természetsarok és a kert?
1997/1 Movarcsik Béláné: A mese szerepe a
személyiségfejlődésben
1997/2 Dr. Szemán Józsefné: Gáspár László nevelésfelfogása
különös tekintettel a matematikai nevelésre.
33.Újszerű játékformák, játéktípusok az óvodai nevelésben
A hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola kiadványa 1993. 5-164 p.
34.Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában
Alex typo Kiadó, 1992. 7-287 p.
35.Perlay Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana
36. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó, Bp 5-24
37.Varga - Balogh - Nemeskürty - Szabó: Művészetre nevelés a
családban
Kossuth Könyvkiadó 1976. 7-191 p.
90
38.Zsámboki Károlyné - Horváthné Sz. Adél: Matematika kézzel,
fejjel, szívvel.
OKKER Kiadó, Bp.
PROGRAMOK
JMK Óvoda módszertani útmutató I. kötet
Alcius BT. Bp. 1998.
Epochális rendszerű Tanulási folyamat az óvodában
Szerk.: Vargáné Szabó Gyöngyi
Debrecen 1993.
Komplex Prevenciós Óvodai program
Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Páli Judit - Szaitzné Gregorits
Anna
Óvodai nevelés játékkal, mesével
1996. Sopron
Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Szolnok,
1997.
Dr. Tótszőlősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában
Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Fodorné Dr. Földi Rita
1994.
Dr. Hamza István - Fodorné Dr. Földi Rita - Dr. Tóth Ákos: Játék,
egyensúlyozás, vízhez szoktatás
Bírálta: Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Dr. Miltényi Márta 1995.