Polgári perjog 1. ©Inotai

I. A POLGÁRI ELJÁRÁS

1. Alapfogalmak

- a pe fogalma- alk-os alapelv: az igszolg a bír-k feladata

- kivételek korábban pl: választottbíráskodás, munkaügyi döntõbizottságok- választott bír

- eseti- intézményesített

- Magyar Kézmûves Kamara mellett- Magyar Ker-i és Iparkamara mellett- tõzsde mellett- Agrárkamara mellett

- pe: a bír-nak polgári ügyekben az igszolg megvalósítására irányuló, tv-i rendben végbemenõ tev-e, a feleknek és az elj más résztvevõinek cselekvõ közremûködése mellett

- tev: x cél felé haladó egymással összefüggõ elj-i csel-k folyamata- Prozess, proceeding, procédure

- pe alanyai- elj-i csel-t végzõ közremûködõk

- szükségképpeni fõszemélyek: felek (felperes, alperes), bír- nem mindig kell: ügyész, beavatkozó- mellékszemélyek: képvis, tanú, szakértõ

- a pe-i jogviszony- pe alanyai között jönnek létre; különbözõ nézetek:

- bír és felek között- pl. felperest hiánypótlásra hívja fel a bír

- a bír-on kívüli egyéb alanyok között is (pl. felek között)- a pe tárgya

- a polgári ügy- elsõdlegesen pj-i- de minden olyan ügy, amelynek elbírálása pe során megy végbe (munkaügy, pénzügyi jogi,

stb); kivétel:- nem pe során elbírált polgári ügyek (pl. be során)- más elj (nem bír-i) szabályai szerint bírálják el (pl. birtokvédelem)

- mindig kérelemre indul- tartalma: elj alanyainak jogai és kötelezettségei

- a bírói út- egyre tágul- vagyis a hatáskör

- a pe formái:- peres elj-ok

- a pp határozza meg- a bír elõtt a felperes azzal indítja meg, hogy keresettel fordul az alperes ellen valós v. vélt

jogsérelmének orvoslása érdekében- kölcsönös meghallgatást biztosító tárgyalás, bizonyítási elj- megállapított tényállás érdemi határozat (ítélet), végrehajtás

- nemperes elj-ok- a pe-i forma egy v. több eleme mindig hiányzik- más kérelemmel (panasz, kérelem) indulnak- ált. 0 kölcsönös meghallgatás- nem mindig van ellenérdekû fél- nem mindig van a bír-nak hatásköre (pl. közjegyzõnek)- 0 ítélet, hanem más határozat

- polgári eljárásjog = pp + pnp- a pe szakaszai (viszonylagos zártságot mutatnak)

- keresetindítási szakasz- kezdés: a felperes benyújtja a keresetlevelet (v. pl. jegyzõkönyvbe mondja)- majd: tárgyalás elõkészítése- lezárás: tárgyalásra szóló idézés kézbesítése v. keresetlevél elutasítása

- tárgyalási szakasz- körülmények tisztázása, tényállás felderítése, érdemi határozat meghozatala v. per

megszüntetése- fellebbezési szakasz

- fellebbezés benyújtásától a másodfokú bír határozatáig- felülvizsgálati szakasz

- ha a jogerõs ítélet ellen perújítással élnek- v. felülvizsgálati elj jogszabsértõ határozat esetén- LB határozatával zárul

- végrehajtási szakaszhttp://www.extra.hu/lattmann 1

- jogerõs határozatok állami kényszer útján történõ megvalósulása- nemperes elj

- a végrehajtást kérõ kérelmétõl a bír (v. bír-i végrehajtó) tanúsító elj-i csel-éig

2. A polgári peres eljárás célja és feladatati

- célja: - Pp 1.§: hogy a bíróságok elõtti eljárásban a polgárok személyi és vagyoni jogaival, továbbá az állam és

a jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsa- de: alany lehet a jogképességgel nem rendelkezõ szerv is (pl. jogi személyiséggel nem rendelkezõ gt)- de: a jogi személyeknek személyhez fûzõdõ jogai is lehetnek

- feladata (ami a célok megvalósításához kell)- a tvesség védelme és érvényre juttatása

- valóságos tényállás felderítése után megalapozott, a jogszab-oknak megfelelõ döntés- tvesség: ha az elj során érvényesülnek mind az anyagi, mind az elj-i, ill. szervezeti szab-ok

- nevelés- bír-i ítélkezési tev-n, magatartásán, határozatán keresztül + konkrét szabályok (pl. kitanítási

kötelezettség)

3. A polgári perrendtartás hatálya

- tárgyi hatály (milyen ügyekre nézve kell alkalmazni)- polgári ügyek

- személyi hatály (kire nézve érvényesül a tv)- magyar állampolgárok, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gt- Mo-n tartózkodó idegen állampolgárok- külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra és külföldi jogi személyekre (ha vmely peres eljárásban

félként v. más minõségben szerepelnek)(- fõ elv: lex fori a bír saját államának szabályait alkalmazza; kivétel pl. külföldi perbeli jogképessége)- Pp 395.§ (1) Ez a törvény nem érinti a diplomáciai és egyéb mentesség hatályát, valamint a

diplomáciai és egyéb mentességgel kapcsolatban fennálló különös eljárási szabályokat- területi hatály (hol alkalmazható)

- lex fori MK T-én folyó polgári perek- kivételesen külföldön magyar pp: pl. külföldön magyar állampolgár perbeli jog- és csel.képessége

- idõbeli hatály- a foganatosításkor hatályban lévõ szabályt kell alkalmazni (rögtöni hatály) folyamatban lévõ

ügyekben is alkalmazni kell az új elj-i szabályokat- funkcionális hatály

- pp szabályok hatálya a polgári peres eljárásban:- önálló- általános- alapvetõ- kizárólagos

- pp szabályok alkalmazása más elj-ban (pl. választottbír, be, nemperes elj)- viszonylagos (az adott elj. céljára tekintettel)- részleges (csak x szabályokat alkalmaznak)- másodlagos (a másik elj szabályainak van alapvetõ szerepe)- kisegítõ (a másik elj szabályait csak pótolja)

4. A polgári peres eljárás hazai fejlõdése

- be és pp szétválása Mohács után- XIX.sz.: perjog kiválik a mgnjogból- forrás:

- Werbõczy Tripartitum- majd osztrák ideiglenes perrendtartás- majd az Országbírói Értekezlet Ideiglenes Tvkezési Szabályai- 1868: polgári tvkezési rendtartás (Horváth Boldizsár igügymin javaslatára); alap: osztrák ideiglenes

perrendtartás (írásbeliség, kötött bizonyítási rendszer)- 1911 (hatály: 1915): új tv

- Plósz Sándor és Emmer Kornél munkája- szóbeliség, közvetlenség elve

- ma: 1952. évi III. tv (hatály: 1953. január 1.)

5. A polgári perjog forrásai

- a jogforrások köre- törvények

- Alkotmány (Polgári és Pol-i Jogok Egyezségokmányával összhangban)- Pp- igazságügyi szervezetet szabályozó tv-k- x szabályokat anyagi jog rendez (Csjt, Ptk)- Áe

http://www.extra.hu/lattmann 2

- tvr-ek- Pp módosítások

- egyéb jogforrások- korm.r., min-i r-k

- AB határozatok- bír-i gyakorlat

- nem jogforrási jelleg, de jogalk-i szerep- LB irányelv, elvi döntés: kötelezõ- LB kollégiumi állásfoglalások: egységesítenek (de nem kötelezõek)

II. A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN ÉRVÉNYESÜLÕ ALAPELVEK

1. A polgári eljárásban érvényesülõ alapelvek lényege és jelentõsége

- az alapelvek lényege- alapvetõ emberi jogok (EPJNY)

- garanciák: ENSZ deklarációk- Mao átvette: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, GSZKJNE, PPJNE, - igszolg-i alapelvek (be-ben és pp-ben is érvényesülniük kell)

- az alapelvek jelentõsége- normatív jellegûek

- a jogalkotás T-én- a hatályos pe rendelkezéseiben kell mutatkozniuk- irányt mutatnak a pe jövõbeli szabályozásához

- a jogalkalmazás T-én- jogértelmezési szerep- hézagkitöltõ szerep (részletes szabályok hiánya esetén)

2. A polgári eljárásban érvényesülõ alapelvek rendszere

- rendszerfajták:- funkcionális rendszer (az alapelvek rendeltetése alapján)- genetikus rendszer (az alapelvek társ-i történeti eredete szerint)- legális rendszer (Alk v. egyéb jogszab fogalmazta-e meg az alapelvet?)

- léteznek az alapelvek rendszertelenségét hirdetõ elméletek- tankönyv: érvényesülési kör szerint

- igszolg alapelvei (be és pe keretein belül is)- pe sajátos alapelvei

3. Az igazságszolgáltatás alapelvei

- igszolg kizárólag bír-ok útján- Alk 45.§: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága,

az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi munkaügyi bíróságok gyakorolják.- bír dönt:

- büntetõ ügyekben- polgári jogi ügyekben- családjogi vitákban- munkaügyi vitákban és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos jogvitákban- azokban az ügyekben, amelyeket tv a hatáskörébe utal(tv, v. korm.r. alapján más szerv is eljárhat, de az állampolgárok alapvetõ jogait és

kötelességeit érintõ ügyekben e szerv határozata ellen bír-hoz lehet fordulni)- a bír - htvmnr - felülvizsgálja a közigazgatási határozat törvényességét- ha a bír vmely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz,

ez a döntés minden más szervre kötelezõ- máig nem valósult meg (pl. szabsért-i ügyek, birtokviták)- Nyilatkozat, Egyezmény: "a bír-hoz való fordulás joga"- Alk: minden természetes személynek elidegeníthetetlen joga, hogy bír-hoz forduljon; de: A Magyar

Köztársaság az Egyezménnyel kapcsolatban a következõ fenntartást tette:"A közigazgatási hatóságok elõtt szabálysértés miatt folyó eljárásokban Magyarország ez idõ

szerint nem tudja biztosítani a bírósághoz fordulás jogát, minthogy a hatályos magyar jogszabályok nem tesznek ilyen jogot lehetõvé a közigazgatási hatóságok szabálysértési ügyekben hozott jogerõs határozatával szemben."- a bír elõtti egyenlõség

- azonos jog- a tv-k és más jogszab-k vmennyi bír-ra egyaránt kötelezõek a feleket azonos elj-i pozícióban

azonos jogok illetik meg- kétoldalú meghallgatás kötelezettsége (lehetõség ténybeli elõadásra, jogi álláspont

kifejtésére, véleménynyilvánításra)- ha a bír a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeirõl,

tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzõkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt elõkészítõ iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit elõkészítõ iratban ill. a következõ tárgyaláson szóval tegye meg.

http://www.extra.hu/lattmann 3

- tisztességes eljáráshoz való jog: a bír-nak a függetlenség és pártatlanság, vmint a hatékonyság követelményének megfelelõ eljárását úgy kell alakítania, ahogyan azt tõle mindenki, így a pe felei is joggal elvárják magában foglalja a felek egyenjogúságát és a kétoldalú meghallgatást is

- a bír igénybevételének is egyenlõ lehetõségei és korlátai legyenek; minden ilyen megkülönböztetés alk.ellenes

- azonos bíróság- minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi

helyzetére, valamint nemzetiségére- a munkaügyi bír-k nem jelentenek kivételt (a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátos

jellege miatt kellenek)- tv-es bíróhoz való jog senkit se vonjanak el illetékes bírójától

- az anyanyelv használatának joga- a bír-i elj nyelve a magyar; a bír-i elj-ban mindenki az anyanyelvét használhatja

- szóbeli elj-i csel és beadványok is- a magyarul tudó, de nem magyar anyanyelvû emberek is - a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet

- ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelvben az eljáró bíróságnak nincs kellõ jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni. (De: akkor is, ha beszél, csak más az anyanyelve)

- tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha a süket vagy néma személy meghallgatása írásbeli érintkezés útján nem lehetséges- a nyilvánosság elve

- Alk: mindenkinek joga van ahhoz, hogy vmely perben jogait és kötelességeit a bír nyilvános tárgyaláson bírálja el

- bárki megjelenhet- kivételek:

- a bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl bármikor kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok megõrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel vagy erkölcsi okból feltétlenül szükséges

- üzleti titok: a gazd-i tev-hez kapcsolódó minden olyan tény, info, megoldás, adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fûzõdik

- az ügyfél kérelmére a bíróság a nyilvánosságot kizárhatja akkor is, ha a tárgyalás során a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzügyi intézménytõl beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) vagy befektetési szolgáltatótól, tõzsdétõl, elszámolóháztól beszerzett adat (értékpapír-titok) kerülne nyilvánosságra. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek.

- külön tv-i felhatalmazás alapján, a fenti feltételek nélkül is, de a felek figyelmeztetésével is kizárható a nyilvánosság a tárgyalásról és a határozat kihirdetésérõl is a fél kérelmére:

- házassági, apaság és származás megállapítása iránti egyéb perekben- a szülõi felügyelet megszüntetésével, gondnokság alá helyezésével kapcsolatos

perekben- kivétel az Egyezmény és a PPJNE szerint

- erkölcsi okból, közrend v. állam biztonságának védelme érdekében- kiskorúak érdekei, felek mgnéletének érdekei- ha a nyilvánosság ártana az igszolg érdekeinek (ha a bír feltétlenül szükségesnek tartja)

- eltérések az Egyezmény, PPJNE és a Pp között:- hivatalos személyek részvétele a tárgyaláson

- PPJNE/Egyezmény: 0 felhatalmazás a hivatalos személyek részvételének engedélyezésére a zárt tárgyaláson

- Pp: a bír egyes hivatalos személyeknek megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek (akinek a tárgyaláson való jelenléte ügykörükbõl folyó hivatalos kötelességük ellátása v. az ügy természete folytán v. a bír mûködésével kapcsolatosan indokolt

- határozatok nyilvános kihirdetése- Pp: a bír a tárgyalás során hozott határozatait általában nyilvánosan hirdeti ki (még a

zárt tárgyaláson hozottat is)- pl. személyállapotra vonatkozó perek

- PPJNE szerinti kivétel: ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak v. ha az elj házassági jogvitára v. gyermekek gyámságára vonatkozik

- Egyezmény: csak nyilvánosan lehet az ítéletet kihirdetni- nyilvános tárgyalás és ítélet funkciója:

- nevelés- bír munkájának ellenõrzése

- a közvetlenség elve- az érdemi döntés alapjául olyan tények és bizonyítékok szolgáljanak, amelyekhez a szükséges

ismereteket a bír személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül szerezte meg (a bír hallgatja meg a tanúkat, a szakértõket, stb)

- kivételek:- tanács elnöke által lefolytatott bizonyítás- megkeresett bír- elõzetes bizonyítást lefolytató bír

- változatlan összetételben eljáró bír (az elsõ és a folytatólagos tárgyalásokon is)- ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben

már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által elõterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült http://www.extra.hu/lattmann 4

jegyzõkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek

- l. fenn, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között változás állott be a bírák személyében- a szóbeliség elve

- Pp: kifejezetten nem rendelkezik a szóbeliségrõl- írásbeli forma általában csak kisegítõ, többnyire mindig lehetõség van az adott elj-i csel szóbeli

elvégzésére; kivétel (csak írásban)- felülvizsgálati kérelem- fizetési meghagyás iránti kérelem- fizetési meghagyás elleni ellentmondás

- kereset: írásban (keresetlevél) v. jegyzõkönyvbe mondás- keresetlevél felolvasása, alperes ellenkérelme: szóban- írásbeli elõkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha ez az ügy nagyobb terjedelme vagy bonyolultsága

miatt szükséges, és ha a feleket ügyvéd képviseli, vagy a feleknek, illetõleg képviselõiknek az írásbeli elõkészítés nem okoz különösebb nehézséget

- tárgyaláshoz való jog: alapvetõ jog, hogy a jogvitáról szóbeliségen alapuló, nyilvános tárgyaláson döntsön a bír, s ettõl csak akkor lehet eltérni, ha ehhez az érintett személyek hozzájárulnak

- elõnyök: könnyebb, gyrosabb bizonyítás; eljárás megértése- a képviselethez való jog

- a be-beli védelem jogának párja a pe-ben- bír-i elj során a fél v. az érdekelt személy jogai érvényesítése érdekében jogszab-ban meghatározott

módon képvis-t bízhat meg (de ettõl még õ személyesen is részt vehet)- de: pl. személyes meghallgatás rendelhetõ el

- a jogorvoslathoz való jog- Alk: a tv-ekben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, állig-i v. más

hatósági döntés ellen, amely jogát v. jogos érdekét sérti- Bsz: a bír elsõ fokon hozott határozatát - htvmnr - a fél, az érdekelt vmint az ügyész megfellebbezheti- Pp: az elsõ fokú bír határozata ellen - htv ki nem zárja - fellebbezésnek van helye- Pp: fellebbezés az elj során hozott határozatok esetében:

- perköltségben, pénzbírságban marasztaló végzések- pl. beavatkozást, igazolási kérelmet elutasító, felfüggesztést elrendelõ végzések

- a nem érdemi, nem ügydöntõ döntések tekintetében csak a fellebbezés jogorvoslati formáját zárják ki- a fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval

adja elõ, azt jegyzõkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetõleg nyomban, de legkésõbb az eljárást befejezõ határozatában megindokolni köteles. ez ellen a határozat ellen benyújtható külön fellebbezés

- AB: felülvizsgálati lehetõség kell a döntést hozó szervtõl eltérõ más szerv v. ugyanazon szervezeten belül magasabb fórum részérõl- a társasbíráskodás elve

- Alk: a bíróság - htvmnr - tanácsban ítélkezik fõleg az ítélkezésben érvényesül O.K., hogy a bír tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal.

- a társasbíráskodás a polgári peres elj-ban- az elsõ fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró)- törvényben meghatározott esetben az elsõ fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint

elnökbõl és két ülnökbõl álló háromtagú tanácsban ítélkezik- ülnökök közremûködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben, illetõleg az egyesített

perekben érvényesített valamelyik igény vagy a viszontkereset, illetõleg a beszámítási kifogás elbírálása tekintetében a törvény szerint ülnökök közremûködése szükséges.

- a másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.- a LB a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.- ha a felülvizsgálati kérelem a LB jogerõs határozata ellen irányul, akkor a LB 5 hivatásos

bíróból álló tanácsban jár el- tv indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét a fentiekben meghatározottaktól eltérõen is

megállapíthatja- pl. szabadalmi perekben: 3 hivatásos bíró jár el elsõfokon

- a társasbíráskodás elve a polgári nemperes elj-ban- általános szabályként egyesbíró jár el- népi ülnökök részvételével (tanácsban): pl. rendezvényt tiltó határozat bír-i felülvizsgálata

- 3 hivatásos bíróból álló tanácsban: pl. iparjogvédelmi nemperes elj-ok- másodfok, felülvizsgálat: mint a peres elj-ban

- a népi ülnökök részvétele a bíráskodásban- laikus elemek bevonásának oka:

- hivatásos bíró rutinszerû ítélkezésének egyensúlya- élettapasztalat, spec ismeret- igszolg társ-i támogatottságának és elismertségének biztosítása

- az ülnöknek az ítélkezésben (Pp: "az elj-ban") a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak; de egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el

- ülnök: büntetlen elõéletû magyar állampolgár, választójoggal, betöltött 24. évvelhttp://www.extra.hu/lattmann 5

- a népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) és választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén mûködõ helyi önkormányzatok képviselõtestületei, társadalmi szervezetek - kivéve a pártokat - jelölik

- a helyi bír népi ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési önkormányzat képviselõtestülete, a megyei bíróság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlés a bíróság illetékességi területe szerinti települések lakosságszámának megfelelõ arányban választja meg. A kerületi bíróságok népi ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok képviselõtestületei a lakosság számának megfelelõ arányban, a Budakörnyéki Bíróság népi ülnökeit a Pest megyei Közgyûlés választja meg. A választás módjára a helyi önkormányzatokról szóló tv-t kell alkalmazni

- megbízatás: 4 évre szól- a népi ülnököt a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkezõ tanácsokba + esküt tesz- a népi ülnököt tisztsége gyakorlásának idejére a munkabére (munkadíja), illetõleg tiszteletdíj

illeti meg, amelyet a bír-ok költvet-ének terhére meg kell téríteni.- a népi ülnök megbízatása annak lejárta elõtt megszûnik visszahívással, felmentéssel, a

bíróságnak a közügyektõl eltiltást kimondó jogerõs ítéletével, továbbá az ülnök halálával- a népi ülnököt a bíróság elnökének javaslatára az õt megválasztó szerv hívja vissza

- a bírói függetlenség elve- Alk: a MK-ban a bírák függetlenek és csak a tv-nek (vmennyi jogszab) vannak alárendelve- 0 utasítás, útmutatás (népi ülnökökre is vonatkozik)- a hivatásos bíró képesítési feltételei és kinevezése

- hivatásos bírák: közteln 3 évre majd határozatlan idõre nevezi ki (igügymin v. OIT? elõterjesztésére)

- katonai bírót, LB-i bírót: kifejezetten erre a tisztségre kell kinevezni (utóbbit az LB elnöke és az igügymin javasolja)

- hivatásos bíró feltételei:- magyar állampolgár- büntetlen elõéletû- választójoggal rendelkezik- egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik- a jogi szakvizsgát letette- min 1 évig bír-i vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban bíróként, ügyészként,

közjegyzõként, ügyvédként, jogtanácsosként mûködött- ülnök: büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár, aki a 30. évét

betöltötte- LB elnöke: közteln javaslatára az ogy kétharmados többséggel 6 évre választja

- a bírák párttagságának és pol-i tev-ének tilalma- hivatásos bíró: nem lehet pártnak tagja, nem folytathat pol-i tev-et

- ülnök: csak a pol-i tev folytatásától kell tartózkodnia- pol-i tev: szavazás nem, de államügyekkel kapcsolatban nyilvánosan

kifejezésre juttatott állásfoglalás igen; kzp-i v. helyi állig-i szervben vezetõ tisztség is az; de nem az az érdekvédelmi szervezetekben való részvétel

- a bírói függetlenség különleges biztosítékai- a hivatásos bírák és a népi ülnökök mentelmi joga

- a hivatásos bíróval és az igszolg-ban való részvételével összefüggõ csel miatt az ülnökkel szemben büntetõ- és szabsértési elj-t indítani vagy ilyen elj-ban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevezõ, illetõleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

- együttalkalmazási tilalom- a bír elnökének, ill. helyetteseinek hozzátartozója a vezetésük v. felügyeletük alá

tartozó bír-on bíróként nem mûködhet (ezalól az igügymin felmentést adhat- a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve

- a szabad bizonyítás elve- htvmnr a bír a polgári perben alakszerû bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott

módjához vagy meghatározott bizonyító eszközök alkalmazásához nincs kötve, és szabadon felhasználhatja a felek elõadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas. formális helyett objektív igazságot derítheti ki

- kivételek: tanú kihallgatása titoktartási kötelezettsége ellenére vallomása nem vehetõ figyelembe bizonyítékként

- a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve- a bír a tényállást a felek elõadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak

egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyõzõdése szerint bírálja el.

- a per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyõzõdése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentõséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselõje valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik.

- korlátozás: tv-es vélelmek, ideértve azokat a jogszab-okat is, amelyek szerint vmely körülményt az ellenkezõ bizonyításáig valónak kell tekinteni (pl. közokirat, teljes bizonyító erejû mgnokirat)

- korlátozás: ha jogerõsen elbírált bûncsel anyagi jogi következményei felõl polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bûncselekményt.

http://www.extra.hu/lattmann 6

- nem = szabad bírói belátás: a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértõi vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg

4. A polgári eljárás sajátos alapelvei

- a kérelemre történõ eljárás elve- a bír a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet

rendszerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elõ- kivételesen más szervek is nyújthatnak be ilyen kérelmet:

- az ügyész, ha a jogosult a jogainak védelmére bármely okból nem képes- kiskorút illetõ tartási követelés iránt annak érdekében a gyámhatóság és az ügyész- szerzõi jogdíjak iránti igények esetén a Szerzõi Jogvédõ Hivatal

- a jóhiszemû eljárás elve- a felek perbeli jogaikat jóhiszemûen kötelesek gyakorolni (és kötelezettségeiket teljesíteni)- a bíróság hivatalból köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb

magatartást, amely a per elhúzására vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul vagy erre vezethet- a bír a feleket a perbeli jogok jóhiszemû gyakorlására - a szükséghez képest ismételten is -

figyelmeztetni köteles (a figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemû pervitelnek a Pp-ben meghatározott következményeire is)

- a bír pénzbírsággal (max 50.000 Ft) sújtja azt a felet vagy képviselõt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból:

- az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyrõl bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyrõl bebizonyult, hogy igaz,

- oly tényt, amelyrõl tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentõs, elhallgatott, vagy- nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra

- a bír pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselõt)- aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére

sem teszi meg, és ezáltal a per befejezését késlelteti- aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot

vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz- pénzbírság: közvetlen jogkövetkezmény; közvetett pl:

- az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebbõl származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetõleg az ellenfél ebbõl eredõ költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhetõ

- nem részesíthetõ költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszemûnek vagy már elõre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínûnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetõvé tételét célozta.

- teljesítési határidõ megállapításánál a bír-nak figyelembe kell vennie a feleknek a per vitelében megnyilvánult jó- v. rosszhiszemûségét is- a rendelkezési elv

- a felek a perbe vitt anyagi és eljárási jogaikkal szabadon rendelkeznek + jog az elj megindítására + az elj személyi és tárgyi kereteinek, vmint részben menetének meghatározására

- utóbbi pl:- keresetváltoztatás, -kiterjesztés- viszontkereset indítása- keresettõl való elállás- egyezség megkötése, per megszüntetése- fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem

- keresetindítási jog: monopólium (más jogát nem lehet bír elé vinni)- a bíróság - htvmnr - a felek által elõterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van- de: a fellépõ ügyész a fél keresetét felemelheti, a bír pedig azt fogadhatja el hatályosnak- ellentét: hivatalból való elj elve (a nemperes elj megindításánál is csak néha érvényesül)

- megindult elj-nál szükséges a pervezetés körében, de néha azon is túl, pl:- házasság felbontása/érvénytelenítése esetében a bír-nak a közös gyermek

elhelyezése és tartása felõl erre irányuló kérelem hiányában is határoznia kell- a peranyagszolgáltatási elv

- kinek a feladata a per eldöntéséhez szükséges tények és bizonyítékok bír elé való terjesztése- tiszta tárgyalási elv: csak a felek feladata- nyomozási elv: a bír hivatalból, akár a felek akarata nélkül is

- Pp: mind2-t elismeri- a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek

érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el tárgyalási elv (pl: az alperes köteles az ellenkérelmének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait elõadni)

- a bír bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi; a bír a bizonyítást elrendelõ határozatához nincs kötve; elrendelheti a bizonyítás kiegészítését vagy megismétlését, úgyszintén a már korábban elrendelt bizonyítás mellõzését is nyomozási elv- a jogérvényesítés segítésének elve

- a bíróságnak az a feladata, hogy a jelen tv céljának megfelelõen az igazság kiderítésére törekedjék. A bíróság gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, és perbeli kötelességeiknek

http://www.extra.hu/lattmann 7

eleget tegyenek. A bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselõje - perbeli jogairól és kötelezettségeirõl -, a szükséges tájékoztatással ellátni (+ jogaira, kötelezettségeire figyelmeztetni)

- bír általános kitanítási kötelezettsége: csak a jogokról és kötelezettségekrõl - külön hangsúlyozva pl: az ítéletnek tájékoztatást kell nyújtania a fellebbezés lehetõségérõl

(hol és mennyi idõ alatt lehet benyújtani)- súlyos megsértése esetén: a másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó

fellebbezési) kérelem, illetõleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsõfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja

- a bír a fél által elõadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerû megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe a jogban járatlan fél tévedését hivatalból kijavítja

III. A POLGÁRI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ BÍRÓSÁGOK, JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG

1. A bíróságok

- a bír-i szervezet- egységes bíráskodás: minden állampolgár ügyében ugyanazok a bír-ok járnak el- a bír-i szervezet tagoltsága

- az ügyek tárgyából eredõ tagoltság- általános (rendes) bír-ok: helyi bír, megyei bír, (ítélõtábla), LB- külön bír-ok: munkaügyi bír (ügyek meghatározott csoportjára létesített külön bír)

- 1997: megszûnt a munkaügyi bír-k különbír-i jellege- bír-ok egymáshoz való viszonyából eredõ tagoltság

- elsõ fokú és fellebbviteli bír-ok (ha mind2 egy bír-nál: vegyes fokú bír)- a helyi bír-ok (100+ db)

- általános hatáskör: polgári ügyekben elsõ fokon (azonos szinten: városi bír-ok, Bp: K-i bír-ok, egyesek összevontan, pl: PKKB)

- x ügyek intézésére csoportok létesíthetõk (elnökhelyettesek és csoportvezetõ bírák mûködhetnek)- egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró), kivéve: tv-ben meghatározott esetben az elsõ fokon eljáró

bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökbõl és két ülnökbõl álló háromtagú tanácsban ítélkezik- csak õk nem rendelkeznek jogi személyiséggel

- megye bír-ok (20 db)- ált. másodfokú bír: a helyi bír és a munkaügyi bír határozatai elleni fellebbezéseket bírálja el- de vegyes fokú is: x ügyekben elsõ fokon jár el- elsõ fokon: egyes bíró; 2.fokon: társasbíráskodás- a megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntetõ, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási

kollégiumok mûködnek. A kollégiumok összevontan is mûködhetnek.- ogy által kijelölt bír-on (5db) katonai tanács mûködik- kollégium:

- meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezetõ vezet

- tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén mûködõ helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák

- T-én elemzi a bír-ok gyakorlatát, véleményt nyilvánít vitás jogalk-i kérdésekben, részt vesz a bír-ok igazgatásában

- elnök, elnökhelyettes, kollégium-vezetõk, tanácselnökök, hivatásos bírák és ülnökök mûködnek- elsõ fokon: l. helyi bír; másodfokon: 3 hivatásos bíró

- különbíróság (munkaügyi bír)- a munkaügyi bíróság elsõ fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból

származó perekben- munkaügyi bíróság mûködik a fõvárosban és a megyékben- l. helyi bír- cégbír: nem külön bír (a cégnyilvántartással és a cégek tvességi felügyeletével kapcsolatos feladatokat

a megyei bír, mint cégbír látja el)- ítélõtábla

- az ítélõtábla elbírálja - tv-ben meghatározott ügyekben - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen elõterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben

- fellebbviteli/felülvizsgálati kérelem elbírálása- az ítélõtáblán tanácsok (3 hivatásos bíró), valamint büntetõ és polgári kollégiumok mûködnek. A

Fõvárosi ítélõtáblán közigazgatási kollégium is mûködik (tagjai: az ítélõtábla bírái, továbbá az ítélõtáblák illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos kollégiumainak vezetõi)

- elõször Pécs, Szeged, Bp, majd Debrecen, Gyõr- a Legfelsõbb Bíróság

- a MK legfõbb bírósági szerve- feladata és személyi összetétele

- elbírálja - a törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélõtábla határozata ellen elõterjesztett jogorvoslatot

- elbírálja a felülvizsgálati kérelmet (az ítélõtáblák felállítása után csak felülvizsg)- a bíróságokra kötelezõ jogegységi határozatot hoz- eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben

- elnöke- közteln javaslatára ogy választja 6 évre- helyettesét az elnök javaslatára a közteln nevezi ki

http://www.extra.hu/lattmann 8

- az elnök nevezi ki a LB kollégiumvezetõ-helyetteseit és tanácselnökeit- bármely bír-i ügy iratait az elj bármely szakaszában magához kérheti- kezdeményezheti, hogy az LB adjon elvi irányítást vmely jogértelmezési kérdésben

- szervei (teljes ülés, kollégiumok, elnökségi tanács, ítélkezõ tanácsok, jogegységi tanácsok)- teljes ülés

- LB elnöke évente min 1x köteles összehívni (tagjai: bírák; elnöke: LB elnöke)- kollégiumi beszámolókat tárgyal, elvi irányítást ad- irányelveket ad ki és elvi döntéseket hoz: kötelezõ (Magyar Közlönyben közzé kell

tenni)- kollégiumok

- büntetõ, polgári és közigazgatási- állásfoglalást hoz- egyedi ügyekben ítélkezés: kollégiumokon belül az egyes tanácsok

- jogegységi tanács- büntetõ, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács- 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki (ha több szakágat érint összevont 7

tagú tanács- helye van, ha:

- a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges

- a LB vmely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a LB másik ítélkezõ tanácsának határozatától- a bírák és bír-ok alkalmazottai

- a bírák jogállása- a bíró jogai és kötelességei

- eskü: a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megõrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelõen járok e

- a bíró hivatását esküjéhez híven köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

- a bírói függetlenség biztosítékai- Alk: a MK-ban a bírák függetlenek és csak a tv-nek (vmennyi jogszab) vannak

alárendelve- 0 utasítás, útmutatás (népi ülnökökre is vonatkozik)- a hivatásos bíró képesítési feltételei és kinevezése

- hivatásos bírák: közteln 3 évre majd határozatlan idõre nevezi ki (igügymin v. OIT? elõterjesztésére)

- katonai bírót, LB-i bírót: kifejezetten erre a tisztségre kell kinevezni (utóbbit az LB elnöke és az igügymin javasolja)

- a bírák párttagságának és pol-i tev-ének tilalma- hivatásos bíró: nem lehet pártnak tagja, nem folytathat pol-i tev-et

- ülnök: csak a pol-i tev folytatásától kell tartózkodnia- pol-i tev: szavazás nem, de államügyekkel kapcsolatban

nyilvánosan kifejezésre juttatott állásfoglalás igen; kzp-i v. helyi állig-i szervben vezetõ tisztség is az; de nem az az érdekvédelmi szervezetekben való részvétel

- a bírói függetlenség különleges biztosítékai- a hivatásos bírák és a népi ülnökök mentelmi joga

- a hivatásos bíróval és az igszolg-ban való részvételével összefüggõ csel miatt az ülnökkel szemben büntetõ- és szabsértési elj-t indítani vagy ilyen elj-ban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevezõ, illetõleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

- együttalkalmazási tilalom- a bír elnökének, ill. helyetteseinek hozzátartozója a vezetésük v.

felügyeletük alá tartozó bír-on bíróként nem mûködhet (ezalól az igügymin felmentést adhat- a bírót elsõ kinevezésekor az OIT, ezt követõen a Legfelsõbb Bíróságra a Legfelsõbb

Bíróság elnöke, az ítélõtáblaára az ítélõtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be

- a bíró a tisztsége ellátáson kívül csak tudományos, mûvészeti, irodalmi, oktató- és mûszaki alkotó munkát végezhet keresõ tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

- a bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezetõ tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közremûködésre kötelezett vagy korlátlanul felelõs tagja

- munkaviszony megszûnése:- lemondással- ha az elsõ bírói kinevezés 3 éves idõtartama lejárt és a bíró határozatlan

idejû kinevezésére nem tettek elõterjesztést- ha a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált- ha a bíróval szemben jogerõsen szabadságvesztést vagy közérdekû munkát

szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el- ha a bíró a bírói esküt a határidõn belül nem tette le- a kinevezés feltételei már nem állnak fenn

http://www.extra.hu/lattmann 9

- ha a bírót ogy-i vagy ök-i képviselõnek, illetõleg polgármesternek jelölték,- ha a bíró a 70. életévét elérte,- ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerõs fegyelmi

büntetésként a bírói tisztségbõl való felmentést indítványozták- fõszabály: pályázat

- a bír-ok alkalmazottainak jogállása- igügy-i alkalmazott:

- bírósági fogalmazó és a bírósági titkár (a bír-i fogalmazó a jogi szakvizsga letétele uán bír-i titkárként mûködhet)

- az igazságügyi szakértõ és szakértõjelölt- a tisztviselõ- az ügykezelõ- a fizikai dolgozó

- a bír-ok igazgatási felügyelete- OIT:

- ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélõtábla és megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett

- tagjai (15): 9 bíró, az igazságügy-miniszter, a legfõbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyûlési képviselõ. Elnöke a Legfelsõbb Bíróság elnöke.

- feladatai:- irányítja és ellenõrzi a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási

tevékenységét- elkészíti és a Kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetés

végrehajtásáról szóló beszámolót- gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,- munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,- a bíróságok feladatkörét érintõ jogszabály alkotását kezdeményezheti, és

véleményezi a bíróságokat érintõ jogszabályok tervezetét- ellátja az ülnökök választásának elõkészítésével kapcsolatos feladatokat,- közvetlenül irányítja a belsõ ellenõrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi

ellenõrzését- ellátja a központi oktatási feladatokat,- szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyûjtésével és feldolgozásával

kapcsolatos központi feladatokat- gondoskodik a bíróságok jogi képviseletérõl,- irányítja a Hivatal tevékenységét (Hivatal: elõkészíti az OIT üléseit, és gondoskodik

határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT mûködésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat; vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását)

- meghatározza a bíróságok szervezeti és mûködési szabályzatának alapelveit, - irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,- ellenõrzi a tûzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok

betartását- a bíróságokra kötelezõ szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és

ezek megtartását ellenõrzi,- kinevezi és felmenti:

- az ítélõtábla elnökét és elnökhelyettesét,- a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,- a kollégiumvezetõt,- a Hivatal vezetõjét és helyetteseit.

- a bír-i elnök ig-i jogköre- a bíróság mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása- munkáltatói jogok gyakorlása- irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,- ellenõrzi az eljárási határidõk megtartását,- az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelõen szervezeti és mûködési szabályzatot

készít - irányítja és ellenõrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezetõ igazgatási tevékenységét,- szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,(megyei bír elnöke ezeken kívül: irányítja és ellenõrzi a területén mûködõ helyi bíróságok

elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét)- a bírói testületek

- a LB teljes ülése, az ítélõtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete - küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,- véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetõk

pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket- megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja

mûködésérõl,- dönt a bírói tanács tagjának felmentésérõl

- a kollégium- javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására,- részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,- véleményezi az ügyelosztási tervet,

http://www.extra.hu/lattmann 10

- javaslatot tesz a kollégiumvezetõ, a kollégiumvezetõ-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

- ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.- a LB, az ítélõtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai

- véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában

- javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

- véleményezi a bíróság szervezeti és mûködési szabályzatát és ügyeletosztási tervét

2. A bíró kizárása

- a bíró kizárása az ügy elintézésébõl- abszolút kizárási okok (az ügy elintézésébõl ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt)

- az ügyben érdekeltség1. a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát

egészben vagy részben a maga részére követeli (anélkül, hogy peres fél lenne), vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet

2. a fenti személy képviselõje vagy olyan volt képviselõje, aki az ügyben eljárt3. a fenti személyek hozzátartozója vagy volt házastársa; hozzátartozó:

- egyeneságbeli rokon és annak házastársa- az örökbe fogadó és a nevelõszülõ, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek- a testvér, a házastárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,

valamint a testvér házastársa- a jegyes és az élettárs

- az ügyben való részvétel4. az, akit a perben tanúként vagy szakértõként kihallgattak, vagy akinek tanúként

vagy szakértõként való kihallgatását a bíróság elrendelte- a kizárás relatív oka (a kizárás mérlegelhetõ)

- akitõl az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). - a fenti 1 bíróra vonatkozott, de: a perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetõleg ítélõtábla sem

járhat el, amelynek vezetõje a fenti 1, 2, v. 3. értelmében ki van zárva- a bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból, ill. egyes eljárásokból

- a bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból- a másodfokú eljárásból: a per másodfokú elintézésébõl ki van zárva az a bíró is, aki a per elsõ

fokú elintézésében részt vett (csak az, ki olyan határozatot hozott, v. olyan bírói csel-t végzett, amely ellen külön fellebbezésnek is helye van, v. amely az érdemi határozat ellen használt fellebbezésben megtámadható)

- a megismételt elj-ból: a másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le, aki az elsõ fokú ítélet meghozatalában nem vett részt (a másodfokú hatóság elrendelheti, hogy a pert az elsõ fokú bír másik tanácsa v. azonos hatáskörû más bír tárgyalja)

- a perújítási elj-ból: a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett.

- a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál: a felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett

- a bíró kizárása egyes eljárásokból- közig-i perben: a per elintézésébõl ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

- az, aki mint ügyintézõ a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett,

- a fenti személy hozzátartozója vagy volt házastársa- a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszûnését

követõ két évig- az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértõként kihallgattak

- szabadalmi és védjegyperben: aki az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett, vmint ilyen személy hozzátartozója v. volt házastársa

- a munkaügyi perbõl: aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta + aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértõként történõ részvételt is- a kizárásra irányuló eljárás

- a bír hivatalból ügyel arra, hogy a fentiek értelmében kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

- a bíró a bíróság vezetõjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelõsséggel tartozik.

- kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetõje hivatalból kezdeményezi.- a kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az

elfogultsági okot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínûsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényrõl csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.

- a kizárás elintézése ig-i ügykörben: ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellõzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetõleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetõje is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

- kizárás elintézése határozattal- ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felõl ugyanannak a

bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhathttp://www.extra.hu/lattmann 11

- ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot, mint másodfokú bíróságot érintõ ok esetében az ítélõtábla, az ítélõtáblát érintõ ok esetében pedig a Legfelsõbb Bíróság határoz

- ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés elõtt be kell szerezni- a kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt

pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul- a kizárás egyéb szabálya

- az érintett bíró eljárása- az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének

elintézéséig a perben nem járhat el- minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de ha a fenti 3 abszolút és 1

relatív kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül

- az alaptalan bejelentés következménye- l. a fenti határidõt az elfogultsági kizárási ok miatti kifogás esetén- ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a

perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, õt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani

- az ülnök és a jegyzõkönyvvezetõ kizárása- a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket az ülnök és a jegyzõkönyvvezetõ kizárására is

megfelelõen alkalmazni kell

3. Joghatóság, hatákör, illetékesség

- joghatóság- fogalma: ügyek megosztása az államok között; melyik állam hatósága járhat el? (kizárólagos: csak õ;

kizárt: õ semmiképpen)- szabályozás: A nemzetközi mgnjogról szóló tvr- kizárólagos (kizárólag az adott állam bír-ai járhatnak el); magyar bír:

- magyar állampolgár személyi állapotára vonatkozó eljárásban, kivéve ha külföldi bíróság vagy más hatóság ilyen kérdésben hozott határozatát e törvényerejû rendelet értelmében el kell ismerni,

- magyarországi ingatlanra vonatkozó eljárásban,- magyar állampolgár örökhagyó magyarországi hagyatékára vonatkozó hagyatéki eljárásban,- a magyar állam, magyar államhatalmi vagy államigazgatási szerv elleni eljárásban,- külföldön diplomáciai képviselõként eljáró, vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar

állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság értelmében az említett személy ellen külföldön nem indítható,

- a belföldön kiállított értékpapír és okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban,- a magyarországi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszûnésével

kapcsolatos eljárásban- párhuzamos (0 kizárólagosság, 0 kizártság)

- ha 0 kizárólagos joghatóság el kell ismerni a külföldi hatóság határozatát, kivéve:- elismerése a magyar közrendbe ütköznék- azzal szemben, akinek terhére a határozatot hozták, a bíróság vagy más hatóság

olyan illetékességi ok alapján járt el, amelyet a külföldi állam joga szerint saját állampolgárával (jogi személyével) szemben nem lehet alkalmazni,

- az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem képviselõje útján nem vett részt, akár az eljárás szabálytalansága miatt, akár azért, mert az idézést magyarországi lakóhelyén (székhelyén) részére vagy az eljárás helyén általa megnevezett megbízottjának nem kézbesítették,

- ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerõs érdemi határozatot hozott,

- a külföldi eljárás megindítását megelõzõen magyar bíróság vagy más hatóság elõtt, azonos felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt eljárás indult

- kizárt joghatóság:- külföldi állam, államhatalmi vagy államigazgatási szerv elleni eljárásban,- Magyarországon diplomáciai képviselõként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes

külföldi állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság értelmében az említett személy ellen belföldön nem indítható,

- a külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszûnésével kapcsolatos eljárásban,

- azokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát külön jogszabály kizárja

- a joghatóság hiányának perjogi következményei.- ha a keresetlevél megvizsgálásakor észleli: a keresetlevél idézés nélküli elutasítása- ha az eljárás során észleli: megszünteti a pert

- hatáskör- legtágabb értelemben: milyen ügyek tartoznak polgári bír-i útra (kivétel: választottbír-i hatáskör)- tágabb értelemben: ügyek megosztása az általános és a külön bír-k között- szûkebb értelemben: helyi v. megyei bír jár el?- a hatáskör fajtái:

http://www.extra.hu/lattmann 12

- általános hatáskör- általános hatáskörû bír: helyi bír-ok (lakossághoz közeli, könnyebb bizonyítás,

nevelés) - feltételes hatáskör

- elõzetes elj lefolytatásától függ a bír hatásköre- vagylagos hatáskör

- az igényt büntetõügyben eljáró bír elõtt is lehet érvényesíteni- a helyi bír hatásköre

- a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe

(- munkaügyi perek: munkaügyi bír hatásköre)- a megyei bír hatásköre

- azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével;

- csak a vagyoni, anyagi vonatkozású perek (pl. személyiségi joggal kapcsolatos igény is lehet vagyonjogi, ha kártérítésre irányul)

- azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;

- ha 3. személynek okoznak kárt- a szerzõi jogi és a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismeretek és

tapasztalatok védelmében indított perek (utóbbiak tulkép iparjogvédelmi perek)- szerzõi jogi per: amelynek tárgya szerzõi jogi védelemben részesülõ igény- de: szabadalmi perek + Országos Találmányi Hivatal határozatának

megváltoztatására irányuló eljárás: Fõvárosi Bír hatásköre; egyéb szabadalmi jogvita: megyei (fõvárosi) bír- de: védjegyekre vonatkozó x ügyek, védjegybitorlás: Fõvárosi Bír; egyéb védjegy

jogvita: megyei (fõvárosi) bír- de: mintaoltalmi ügyek közüli x perek: Fõvárosi Bír; egyebek: megyei (fõvárosi bír)

- a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerzõdéssel kapcsolatos perek;- a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég

szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyzõ végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek,

- ok: a céget a megyei (fõvárosi) bír, mint cégbír cégjegyzékében tartja nyilván- a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minõsülõ szervezetek (alapítványok,

társadalmi szervezetek, pártok stb.) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (ügyész, miniszter stb.) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek,

- a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az életben, testi épségben, egészségben szerzõdésszegéssel okozott károk megtérítése iránt indított pereket is,

- az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,- a közigazgatási perek, a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított

perek kivételével,- a válbír-i ítélet vagy választottbíróság által ítéletbe foglalt egyezség érvénytelenítése iránti

perek;- a sajtóhelyreigazítási perek- azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal

- ha vmelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik

- gt határozatának felülvizsgálatára irányuló per- a megyei bír elõtt indított perben olyan viszontkereset is megengedhetõ, amely mint

önálló kereset nem tartoznék a megyei bír-i hatáskörbe (a helyi bíróság elõtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van)

- a pertárgy értékének szerepe a hatáskör megállapításánál- jelentõsége:

- pl. 10m-ós határ- hatás az illetékre, ügyvédi munkadíjra, perköltségbiztosítékra

- per tárgya: a keresetben (viszontkeresetben) érvényesített igény- ennek értéke: az érvényesített követelés v. más jog értéke

- a perérték meghatározásának szabályai- a perérték meghatározhatatlansága nem érinti a hatáskört- ahol nem lehetséges vagyoni érték megállapítása általános perérték

- Illetéktv: helyi bír elõtt: 150.000; megyei bír: 250.000 Ft (fellebbezés: 125.000 Ft)

- egyébként tételes illetékek- a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg

megállapítható összegtõl függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni:- tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék, más idõszakos

szolgáltatás vagy haszonvétel iránti perben a még teljesítendõ valamennyi szolgáltatás értékét, de nem többet, mint az egy évi szolgáltatás értékét;

- ue: tartásdíj megszüntetése

http://www.extra.hu/lattmann 13

- tartásdíj növelése/csökkentése: a már megállapított összeg és kívánt díj éves különbsége

- munkaügyi perben - feltéve, hogy a per tárgya nem pénzkövetelés - az egyévi átlagkeresetet, ha a perben maga a munkaviszony vitás, ha pedig a jogvita csak bérkülönbözettel kapcsolatos, a bérkülönbözet egyévi összegét;

- ha pénzkövetelés: az az összeg lesz a pertárgy értéke- bérleti vagy haszonbérleti jogviszonyra vonatkozó perben az egy évi bér,

illetõleg haszonbér összegét;- számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás

követelések, illetõleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás elõterjesztésének elmulasztása esetére felszámít;

- pl. gyám számadással tartozik a kiskorú vagyonának kezelése kapcsán

- számadás helyessége: a számadás összege a vitás- számadási kötelezettség: nem v. nem megfelelõen tesz eleget

- dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetõleg dologi jog értékét;- tuljoggal, használati joggal, birtokjoggal kapcsolatos perek

- követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetõleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetõleg összeget;

- végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetõleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszûntét állítják

- ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást.

- ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni (de egyetemleges felelõsség alapján nincs helye az alperesek szerinti összeszámolásnak)

- a fõkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak (de ha fõkövetelés nélkül önállóan perlik maga a járulék lesz a fõtárgy)

- a per tárgyának értékét a felperesnek kell megjelölnie; ha ez az érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínûtlen, úgyszintén, ha azt az alperes vitássá teszi, a per tárgyának értékét a bíróság határozza meg (ezt nem lehet külön fellebbezni)

- a bír hatáskörének vizsgálata- a vizsgálat idõpontja

- a bíróság a hatáskörének hiányát hivatalból veszi figyelembe (a másodfokú bír elõtt is)

- hatásköri kifogás: ha az alperes hivatkozik a hatáskör hiányára- ha a hatáskör a per tárgyának értékétõl függ, az alperes érdemi

ellenkérelmének elõadása után a hatáskör hiánya figyelembe nem vehetõ- a pertárgyérték változásának hatása a hatáskörre

- a bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának idõpontja irányadó az eljárás során bekövetkezett értékváltozás nem érinti a hatáskört; de: ha a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani.

- a per tárgya változásának hatása a hatáskörre- a kereseti követelés felemelése esetében a hatáskört a felemelt érték alapján kell

megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti- a hatáskör hiányának következményei

- ha a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható a bír a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja

- ha a bír további elj-a során állapítja meg, hogy a per nem tartozik a bír hatáskörébe, akkor a pert megszünteti (bármely szakaszban hivatalból kötelezõ)

- bír és más hatóság közötti hatásköri összeütközés esetén a bír állásfoglalása a döntõ (hatáskör v. annak hiányának megállapítása: minden más szervre kötelezõ)- illetékesség

- a bír-i illetékesség fogalma- ügyek megosztása az azonos hatáskörû bír-ok között- illetékesség: T-i hatáskör; illetékességi okon alapul (pl. alperes lakóhelye)

- illetékességi okok- általános illetékesség

- az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség)

- belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik- ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi

lakóhely irányadó- ha az utolsó belföldi lakhely nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön

lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye- a felperesi lakóhely hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg

http://www.extra.hu/lattmann 14

- ha az alperes állandó munkahelye nem azonos lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésõbb az elsõ tárgyaláson elõadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett (a különös illetékességgel szemben nem vehetõ igénybe)

- ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a fenti általános illetékességi rendelkezéseken alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésõbb az elsõfokú bíróság elõtt ezt követõen tartott elsõ tárgyaláson elõterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni

- (1) a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, mûködési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el

- (2) ha a jogi személynek belföldön nincs sem székhelye, sem képviselete, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek, illetõleg a képviseletére hivatott szervnek a székhelye alapítja meg.

- a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok elleni perekben a bíróság illetékességének megállapítására a fenti rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

- ha a fenti hatálya alá nem tartozó jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetet törvény jogképesnek nyilvánít, az e szervezet elleni perben a bíróság illetékességének megállapítására az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelõen irányadóak

vagylagos illetékesség a jogi személyekre: a felperes választja meg, hogy a jogi személy v. képviseleti szervének székhelye szerint illetékes bír-nál perel

- különleges illetékesség (csak x pereket lehet indítani így)- vagylagos (versengõ) illetékesség: több bír is illetékes lehet, a felperes választhat

- az alperes huzamosabb tartózkodási helye- vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az

alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (pl. mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik. A fegyveres erõk és a fegyveres testületek nem hivatásos tagjainak a jelen §-on alapuló illetékességét állandó szolgálati állomáshelyük határozza meg. (nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvõképessége)

- vagyon fekvése- olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem

tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az elõtt a bíróság elõtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található. Ha a vagyon követelésbõl áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van.

- jogi személy képviseletének helye, ügyvitellel megbízott személy lakóhelye- külföldi jogi személyek ellen az elõzõ bekezdésben meghatározott

bíróságon kívül az elõtt a bíróság elõtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személynek állandó képviselete van, vagy az ügyeinek vitelével megbízott személy lakik

- a tartásra, járadékra jogosult lakhelye- a tartásra, járadékra és más hasonló célú idõszakos szolgáltatásra

kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság elõtt is megindítható- a gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes

bíróság elõtt is meg lehet indítani- az ingatlan fekvése

- azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelõ jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság elõtt is megindíthatók

- ügyletkötés vagy a teljesítés helye- a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött

ügyletbõl eredõ követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága elõtt is meg lehet indítani- a károkozás és a kár bekövetkezésének a helye

- a kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetõleg az elõtt a bíróság elõtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett

- a váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága elõtt is megindítható

- választottbír-i eljárással kapcsolatos ügyek: az a megyei bír, amelynek T-én az alperes székhelye található, v. amelynek T-én a jogvitához vezetõ szerzkötés történt (ha így nem állapítható meg Fõvárosi Bíróság

- illetékesség a mellékkötelezett elleni perben- a mellékkötelezettet a fõkötelezettel együtt az elõtt a bíróság elõtt

is lehet perelni, amely a fõkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes.- illetékesség pertársaság esetén

- a felperes az alperesek bármelyikére illetékes bír elõtt vmennyi alperes ellen megindíthatja a pert

- fõbeavatkozás: ha valaki a más személyek között folyamatban levõ per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levõ pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen õ indít.

- kizárólagos illetékesség: csak egy helyen indítható- végrehajtás megszüntetése v. korlátozás iránt indított perre kizárólag az a

bír illetékes, amely a végrehajtási elj-t elrendelte (ha azt megyei bír rendelte el az adós lakóhelye szerinti helyi bír illetékes)http://www.extra.hu/lattmann 15

- a végrehajtási igényperre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt (ha több T: mindegyik helyi bír az õ T-n lefoglalt ingóságok tekintetében lesz illetékes)

- vmelyik fél keresetet indított a jogerõs ítélettel v. egyezséggel megállapított szolg mennyiségének v. idõtartamának megváltoztatása iránt (utóper), ennek a pernek a folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban levõ per bírósága illetékes.

- ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága elõtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.

- a szülõi felügyeletet megszüntetõ határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a megtámadott határozatot hozta

- a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perre kizárólag az a bír illetékes, amely a gondnokság alá helyezést elrendelte

- a bíróság illetékességét az elsõ fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg.

- a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre illetékes annak a megyei bíróságnak a székhelyén lévõ helyi bíróság (Budapesten a PKKB), amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van

- a sajtóhelyreigazítási perre azoknak az idõszaki lapoknak, amelyeknek a szerkesztõsége Budapesten van, továbbá minden budapesti székhelyû mûsorszolgáltató és a Magyar Távirati Iroda esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, egyébként az a bíróság illetékes, amelynek a területén az idõszaki lap szerkesztõsége, a mûsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van.

- a gazdálkodó szervezetek egymás elleni - a helyi bíróság hatáskörébe tartozó - pereinek elbírálására Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes

- szabadalmi perekben védjegybitorlás, ill. használati mintaoltalom megsértése miatt indított perekben kizárólag a Fõvárosi Bíróság illetékes.

- az alávetésen alapuló illetékesség- vagyonjogi perre az a bír is illetékes lehet, anelynek az alperes aláveti

magát, v. a felek megállapodással alávetik magukat; az érvényesség együttes feltételei:- közokiratba v. teljes bizonyító erejû mgnokiratba foglalják- az okiratban meghatározzák a jogviszonyt amelybõl a per ered- az alávetés egy meghatározott belföldi bíróság illetékességére

vonatkozik- alávetés esetén az egyébként fennálló illetékesség is fennmarad, kivéve ha

a fent meghatározott okiratban kikötötték az ott megjelölt bíróság kizárólagos illetékességét- az alávetés hatálya kiterjed a jogutódra is- alávetés másik esete: ha a kereset jegyzõkönyvbe mondása alkalmával a

felperessel együtt a bíróság elõtt az alperes is megjelenik, a bíróság a felek kérelmére a tárgyalást nyomban megtartja. Ebben az esetben a keresetet a tárgyalási jegyzõkönyvbe kell foglalni, és azt a bíróság illetékességének hiánya miatt - a kizárólagos illetékesség esetét kivéve - elutasítani vagy más bírósághoz áttenni nem lehet

- nem terjed ki a pertársakra (kivéve: a fõkötelezettre fennálló illetékesség a mellékkötelezettre is kiterjed)

- az illetékesség vizsgálata- szabályai

- az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására elõadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínûtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. enyhébb, mint a hatáskör vizsgálata

- a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának idõpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani.

- a bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, vagy alávetésen alapul, az alperes érdemi ellenkérelmének elõadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehetõ.

- az illetékesség hiányának következményei- ha a keresetlevél megvizsgálásakor észleli a bír illetékességének hiányát illetékes

bír-hoz teszi át a keresetlevelet; ha ilyen bír nem állapítható meg idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani a keresetlevelet.

- ha az elj. során észleli illetékességének hiányát a pert meg kell szüntetni

4. Az eljáró bíróság kijelölése

- a kijelölés okai- hatásköri, illetékességi összeütközés

- lehet- pozitív: vmely ügy elbírálására több bír állapítja meg jogerõsen a

hatáskörét/illetékességét- negatív: vmely ügyet a bír-k hatáskör/illetékesség hiánya miatt jogerõsen

elhárítanak maguktól- megoldások:

- nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerõsen megállapította

http://www.extra.hu/lattmann 16

- ha vmely bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát valamely okból már jogerõsen megállapította, az utóbb eljáró bíróság nem hozhat ezzel az okkal ellentétes olyan határozatot, amellyel a saját hatáskörét vagy illetékességét megtagadva, az ügyet az elõbb eljárt bírósághoz utalja vissza

- a bír kijelölése, ha az illetékes bír nem állapítható meg- ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik

bíróságnál elõterjesztheti (pl. hiányoznak az illetékességet meghatározó okok), egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles elõterjesztést tenni (kivéve személyállapottal kapcsolatos perek)

- a bír kijelölése egyéb okból- jogerõs határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében,

úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni (pl. nincs olyan tanácsa, amellyel szemben nem áll fenn kizárási ok v. vezetõjével szemben az elsõ 3 abszolút kizárási ok áll fenn)

- 1999. jan 1-ig: célszerûségi szempont (pl. biz megkönnyítése) alapján az LB kijelölhetett más azonos hatáskörû bír-t- a kijelölésre irányuló eljárás

- a kijelölés kérdésében a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén levõ helyi bíróságok között merült fel, illetõleg, ha a területén levõ helyi bíróság kizárása esetében a területén levõ másik helyi bíróság kijelölhetõ. Az ítélõtábla határoz a kijelölés kérdésében, ha az összeütközés a területén levõ megyei bíróságok között merült fel, illetõleg, ha a területén levõ megyei bíróság kizárása esetében a területén levõ másik megyei bíróság kijelölhetõ. Egyébként a kijelölés kérdésében a Legfelsõbb Bíróság dönt. (ítélõtáblák nélkül: egyébként az LB határoz)

- a kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.- a kijelölésrõl a bír végzésben határoz, ellene nincs helye fellebbezésnek

IV. A PERES FELEK ÉS MÁS PERBELI SZEMÉLYEK

1. A peres felek és más perbeli személyek

- a fél fogalma- közfelfogás:

- felperes: aki perel (önként vállalja); alperes: akit perelnek (rákényszerített szerep)- az anyagi jogi félfogalom

- a perbeli fél: anyagi jogosult és az anyagi kötelezett; de: elutasító ítélet esetén nem anyagi jogosult, pedig õ volt a felperes módosítás: az a peres fél, aki állítja anyagi jogosultságát; cáfolat: negatív megállapítási per

- eljárási félfogalom- fél: aki saját nevében jogvédelmet kér, ill. aki ellen ezt kérik

- a pervitelre jogosult felperes és az anyagi jogosult különbözõsége- pl. ügyész perindítási joga számos személyállapottal kapcsolatos perben, Csjt-ben felsorolt

személyek keresetindítási joga az apaság vélelmének megdöntése iránt- a fél perbeli igazolása (legitimáció)

- a keresetbeli jog megilleti-e a felperest az alperessel szemben?- a legitimáció hiánya általában a kereset elutasítása (pl. az alperes munkakörében okozta a

felperesnek a kárt)- eljárásjogi kérdés: ha a keresetlevelet nem a perindításra jogosított személy terjeszti elõ

elutasítás- más perbeli személyek

- szorosabb értelemben vett felek és egyes más perbeli személyek- eltérõ értelemben használja a Pp.- pl. bírák kizárásánál "fél" az is, aki perben nem áll, de õ a per anyagi érdekeltje

- a per egyéb résztvevõi- a perben résztvevõ felektõl különálló személyek (egyéb perbeli személyek):

- ügyész- beavatkozó

- a perben nem peralanyként szereplõ más személyek:- tanúk- szakértõk- tolmácsok- szemletárgy birtokosai

2. Perképesség

- perbeli jogképesség- valaki a perben fél lehet: a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és

kötelezettségek terhelhetnek- de: eltérés a pj-i jogképességtõl pl:

- közig-i perben jogképes lehet egy állig-i szerv, amelynek egyébként nincs jogképessége- lehet ember, állam, jogi személy (állami, ök-i, gazd-i, társ-i és egyéb szervezet)

- perbeli cselképesség- vki a perben mint fél személyesen v. meghatalmazottja útján eljárhat- a perben, mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog

szabályai szerint teljes cselkép-e van, ill. aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhetik http://www.extra.hu/lattmann 17

- 0 korl.perbeli cselkép! õ is cselképt. (helyette tv-es képvis-e jár el)- tv-es képvis jár el továbbá a fél nevében, ha:

- a fél jogi személy- a fél részére a gyámhatóság a cselkép érintése nélkül rendelt gondnokot (csak, ha

személyesen nem lép fel)- tv-es képviselõ hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot rendel

- a külföldi személy perbeli jog- és cselképessége- perbeli jog- és cselképességét személyes joga szerint kell elbírálni- ha Pp alapján perbeli cselkép-gel rendelkezik akkor is cselkép, ha személyes joga szerint cselképt v.

korl.cselkép- a perképesség vizsgálata

- a perbeli jog- és cselkép vizsgálata- a felek perbeli jog- és cselekvõképességét, valamint a törvényes képviselõnek ezt a

minõségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja- a perbeli jog- és cselekvõképesség, igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha

arról a bíróságnak hivatalos tudomása van- amíg a bír meg nem állapítja ennek hiányát a nem jogképes v. cselképt fél is jog-, ill.

cselkép- a perbeli jog- és cselkép hiányának következménye

- jogképesség hiánya nem jön létre a per- keresetlevél vizsgálatakot állapítják meg elutasítás- késõbbi szakaszban per megszüntetése

- cselkép hiánya hatálytalan perbeli csel-k (gondoskodni kell tv-es képvis-rõl)- ha a fél törvényes képviselõjét mellõzték, és e hiányt a kitûzött, illetõleg

meghosszabbított határidõ alatt vagy legkésõbb az annak lejártát közvetlenül követõ tárgyalás berekesztéséig sem pótolták a bír a pert megszünteti

- a tv-es képviselet vizsgálata- a törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselõnek mennyiben van

szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetõleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.

- a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselõnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.

- a törvényes képviselet, illetõleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van.

- tv-s képvis hiánya orvosolható- elsõ fokú elj: tv-s képvis megidézése (annak hiányában, az ellenfél kérelmére

ügygondnok rendelése)- ha a tv-s képviseletet a fél nem pótolja v. az ellenfél ügygondnok kirendelését nem kéri a

bír a pert megszünteti

3. A pertársaság

- a pertársaság és a keresethalmaz- keresethalmaz

- tárgyi: a felperes egy keresetben több jogviszonyával kapcsolatos igényt érvényesít- alanyi: felperesi, alperesi v. mind2 oldalon több személy szerepel, ill. érvényesít igényt egy

keresetben- vegyes: a fenti 2 együtt

- pertársaság: alanyi és vegyes keresethalmaz esetén jön létre- alapja:

- célszerûség- pergazdaságosság- kényszerûség

- nem pertársaság:- egyik v. mind2 fél több tv-s képvis-e vesz részt- a bír az elõtte folyó, egymással összefüggõ tárgyú pereket egyesíti

- a pertársaság fogalma és fajtái- fogalma

- több felperes együtt indíthat pert, illetõleg több alperes együtt perelhetõ, ha:1. a per tárgya olyan közös jog, illetõleg olyan közös kötelezettség, amely csak

egységesen dönthetõ el, vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne;

2. a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek;3. a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a

bíróságnak az illetékessége a 40.§ rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is mindegyik alperessel szemben megállapítható

- létrejött:- kereset benyújtásával- a per folyamán (felperesi oldalon perbelépés; kereset kiterjesztése további alperesre)

- fajtái- kényszerû (egységes) pertársaság (fenti 1.)

- ha a per tárgya olyan közös jog v. közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthetõ elhttp://www.extra.hu/lattmann 18

- nem mindig egyetemleges jog- egységes döntés: vmennyi érdekeltre csak együttesen történhet- pl. tulközösség megszüntetése esetén vmennyi tulaj.társ-nak perben kell

állni- pertársaság hiánya elutasítás/megszüntetés

- ha a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne- pl. iny-ba bejegyzett per esetén az ítélet az új tulaj-ra is kiterjed

- nem kényszerû (egyszerû) pertársaság (fenti 2., 3.)- ugyanabból a jogviszonyból, pl: házassági per bír-a elõtt a házasfelek gyermekének

tartására vonatkozó kereset vmint házassági vagyonjogi kereset összekapcsolása- hasonló ténybeli és jogi alap: pl. társasház közös képvis-e több lakót együtt perel a

kzpi fûtési díjhátralék megfizetése iránt- külön szabállyal megengedett pertársaság esetei

- felperesként beléphet, ha egyébként ilyen pert indíthat:- házasság érvénytelenítése iránti per- házasság érvényességének, nem létezésének megállapítása iránti per- gondnokság alá helyezés iránti per

- akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész pert indított- a pertársak egymáshoz való viszonya

- függetlenségi elv: egyik pertárs percsel-e a másik pertársra nem hat ki- függõségi elv: a cselekvõ pertárs perbeli csel-e kihat a másikra (pl. 2 alperes közül csak egy jelenik

meg és védekezik mintha mind2 terjesztette volna elõ a védekezést)- a fenti elvek érvényesülése

- kényszerû pertársaság- bármelyik pertárs perbeli cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról

való lemondást kivéve - arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidõt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

- ha a pertársak cselekményei vagy elõadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

- nem kényszerû pertársaság- egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem szolgálhat a többi pertárs elõnyére

vagy hátrányára- a határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot az abban közvetlenül

nem érdekelt pertárssal is közölni kell; a tárgyalás elkülönítése esetén azonban a közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellõzhetõ.

4. Beavatkozás a perbe, perbehívás

- a beavatkozás fogalma, fajtái- akinek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levõ per miként dõljön el,

a perbe - az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig - az azonos érdekû fél pernyertességének elõmozdítása végett beavatkozhat vmelyik fél mellett vesz részt

- önkéntes beavatkozás: 3. személy saját elhatározásából, saját kezdeményezésével jelentkezik- perbehívás: ha vmelyik fél kívánja, hogy a perben 3. személy részt vegyen v. erre módot akar adni

- az önkéntes beavatkozás feltételei és módja- szükséges jogi érdek

- jogi érdek: ha az ítélet jogereje kiterjed a beavatkozóra is- jogi érdek nélkül is O.K. pl: szülõi felügyelettel kapcsolatos perek- jogi érdekkel sem O.K. pl: szülõi felügyelettel kapcsolatos perbe a szülõn kívül más

nem avatkozhat be; házassági perbe nem lehet beavatkozni- azonos érdekû fél pernyertességének elõmozdítása végett

- tudomásszerzés a beavatkozás lehetõségérõl- az érdekeltekre van bízva (közig-i per: az ellenérdekû felet a bír értesíti a beavatkozás

lehetõségérõl)- idõbeli korlát: az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig- beavatkozás bejelentése

- a beavatkozást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni, s a beavatkozónak meg kell jelölnie, hogy melyik fél pernyertességét kívánja elõmozdítani, továbbá, hogy a fél pernyertességéhez milyen jogi érdeke fûzõdik. A bejelentést a felekkel közölni kell.

- a bír eljárása- a bíróság a beavatkozás megengedése tárgyában határozathozatal elõtt a feleket és a

beavatkozót szükség esetén meghallgatja.- ha a per folyamán derül ki, hogy beavatkozásnak nem lett volna helye, a bíróság a

beavatkozót - a felek és a beavatkozó meghallgatása után - a perbõl kizárja.- a beavatkozást megengedõ határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást

elutasító, valamint a beavatkozót a perbõl kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet; ennek jogerõs elintézéséig a beavatkozó a perben részt vehet- a perbehívás feltételei és módja

- a perbehívás- az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni,

vagy harmadik személy követelésétõl tart, ezt a harmadik személyt az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet.

http://www.extra.hu/lattmann 19

- a perbehívást írásban vagy a tárgyaláson szóval kell elõterjeszteni, abban meg kell jelölni a perbehívás okát és röviden elõ kell adni a per állását. A perbehívást az ellenféllel is közölni kell.

- a perbehívás elfogadása- ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhatik; ezt

akár írásban, akár a tárgyaláson szóval is bejelentheti. Egyébként a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére és a perbehívott jogállására a beavatkozás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

- a perbehívás elfogadása nem jelenti azt, hogy ezzel a perbehívott a kötelezettségét a perbehívóval szemben elismerné. A perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthetõ el.- perbelépés

- a más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve a Pp alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az elsõfokú ítélet meghozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy elõadásai egymástól eltérnek - az 51.§ a) és b) pontjára tekintettel történõ perbelépés esetét kivéve - a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.- a beavatkozó jogállása

- a beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetõleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben ( a fél csel-ét pótolja a beavatkozó)

- ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak; az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

- a féllel közlendõ határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.- visszalépés: szabadon- perújítási eljárás: újra be lehet avatkozni- beavatkozó kérheti a jogerõs ítélet felülvizsgálatát is

5. Változás a felek személyében

- perbeli jogutódlás- = a peres felek személyében történõ változás- ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per

folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetõleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történõ megszûnése miatt következett be.

- anyagi jogi jogutódlás esetei:- fél halála (öröklés)- jogi személyek egyesülése/megszûnése- egyéb jogutódlás (engedményezés, tartozásátvállalás, stb)

- jogutódlás a fél halála (megszûnése) következtében- az örökös (jogutód) félként belép a jogelõd jogviszonyába- azonos szabályok alperesi és felperesi oldalon

- jogutódlás más ok következtében (pl. engedményezés, tartozás átvállalás)- a jogutód perbelépése, perbevonása

- perbelépés: önkéntes- perbevonás: az ellenfél perbeli csel-e

- alperesi jogutód: O.K.- felperesi jogutód: csak a felperes halála, ill. jogutódlással történõ

megszûnése esetén- perbelépés/perbevonás bejelentése

- a jogutód perbelépését, illetõleg perbevonását írásban vagy a tárgyaláson szóval kell bejelenteni; a bejelentést közölni kell a felekkel, illetõleg a perbevont jogutóddal is.

- a jogutódlást valószínûsíteni kell (csak a perbelépés vonatkozásában; az ítéletben bizonyítani is kell)

- a bír eljárása- jogutód peres fél: csak ha a bír a perbelépést végzéssel megengedi- a felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi

jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelõd meghalt vagy jogutódlással megszûnt

- a jogutód perbelépése, illetõleg perbevonása esetén - ha ez nem a jogelõd halála miatt történt - a jogelõdöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perbõl el kell bocsátani

- a perbelépés vagy perbevonás, illetõleg a jogelõdnek a perbõl való elbocsátása tárgyában a bíróság határozathozatal elõtt a felet akkor is meghallgathatja, ha hozzájárulására nincs szükség (de pláne, hogyha szükség van rá)

- a perbelépés, perbevonás, ill. a perbõl való elbocsátás tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

- a jogutód jogállása a perben- a jogutód a perbõl elbocsátott jogelõdjének helyébe lép; a jogelõd elbocsátásáig

végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak.- ha a jogelõdöt a perbõl nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelõd pertársaként

vesz részt.http://www.extra.hu/lattmann 20

- perköltség: A 83.§ (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni; a jogelõdnek a perbõl való elbocsátása esetében az addig felmerült perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelõdöt is kötelezni kell- a felek személyében egyéb ok következtében beálló változás

- pertárgy igénylése- ha a per tárgyát harmadik személy - akár jogutódként, akár más jogcímen - egészen vagy

részben a maga részére igényli, az alperes az igénylõt perbe hívhatja nem beavatkozásra, hanem félként való fellépésre szólítják fel! személycsere következik be

- ha az igénylõ a perbe belép, és az alperes a per tárgyát a visszavétel jogáról való lemondás mellett bírói letétbe helyezi, az alperest a perbõl el kell bocsátani, és a pert a felperes és az igénylõ, mint új alperes között kell tovább folytatni. kérdés: kit illet az alperes által elismert követelés?

- elõdmegnevezés- az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítanak pert, amelyet õ harmadik személy nevében

gyakorol, ezt a harmadik személyt perbehívhatja. Ha a harmadik személy elismeri, hogy a vitás jogot az alperes az õ nevében gyakorolja, és a perbe belép, az alperest - kérelmére - a felperes beleegyezésével a perbõl el kell bocsátani, és a pert a felperes és az alperes helyébe lépõ harmadik személy között kell tovább folytatni. tovább folyik az eredeti per (kérdés még mindig a felperes által peresített jog fennállása)

- nem megfelelõ alperes perlése- ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthetõ, a

bíróság a felperesnek az elsõ fokú eljárás során elõterjesztett kérelmére a felperes által megjelölt személyt alperesként a kereset közlésével megidézi, és a korábbi alperest a perbõl elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van (ha nincs: áttétel)

- a perbõl elbocsátott korábbi alperes költségeit a felperes téríti meg, kivéve ha a költségeket maga az alperes okozta

V. A PERBELI KÉPVISELET

1. A képviselet

- fogalma- a képviselõ a képviselt helyett és nevében jár el, a képvis csel-e által a képviselt válik jogosítottá, ill.

kötelezetté- perbeli képviselet: a képviselõ a perbeli fél megbízásából a perben jár el és végez a képviselt fél jogi

helyzetére kiható csel-eket- nézetek

- egyik: a pj-i képviselet perjogi megfelelõje- másik: hasonló, de nem a helyettesítés a lényeg, hanem segíti a képviselt fél perbeli jogainak

érvényesítését + önálló szerephez is jut (önálló jogai és kötelezettségei is vannak)- Pp: szûkebb személyi kör, szigorúbb alakszerûségek, mint a pj-ban

- Pp: Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvényben szabályozott eljárásokban a jogi képviselet nem kötelezõ; kötelezõ:

- az ítélõtábla elõtti eljárásban az ítélet (helyi bír-k ítélete), valamint az érdemi végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) elõterjesztõ fél számára,

- a LB elõtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) elõterjesztõ fél számára

- törvényben meghatározott egyéb esetben(- ha a jogi képviselet kötelezõ, a jogi képviselõ közremûködése nélkül eljáró fél perbeli

cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történõ eljárást kizárja)

- jogi képviselõnek kell tekintenia) az ügyvédet (ügyvédi irodát),b) az ügyintézõt,c) az állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézõje az állami

szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekbend) a jegyzõ, a fõjegyzõ, a képviselõ-testület hivatalának ügyintézõje, a kerületi hivatal

elöljárója, ügyintézõje a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot, továbbá azok szerveit érintõ perekben; a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal ügyintézõje a hivatalt érintõ perekben;

e) a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi elõadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;

f) a külön törvényben meghatározott személyeket (pl. szabadalmi ügyvivõ).b)-c): csak akkor tekinthetõk jogi képviselõnek, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek (de:

kötelezõ jogi képviselet esetében - htvmnr - a jogi szakvizsgával rendelkezõ személy saját ügyében jogi képviselõ nélkül is eljárhat

- a képvis közremûködése nem zárja ki a fél személyes eljárását

2. A perbeli képviselet fajtái

- a perbeli képiveselet fajtái (a létrehozó tény/aktus alapján)- tv-es (ezen belül lehet szervezeti)- meghatalmazotti (fél ügyletén, meghatalmazásán alapul)- ügygondnoki (bír-i rendelkezés alapján)

http://www.extra.hu/lattmann 21

- a tv-es képviselet (tv rendelkezése alapján)- lehet:

- természetes személyek képviselete (kikorúak, gondnokság alatt állók)- jogi személyek képviselete (szervezeti, ha a jogi személy szmsz-n alapszik)

- természetes személyek tv-es képviselete- ha a félnek nincs perbeli cselekvõképessége, nevében törvényes képviselõje jár el; ha a fél:

- kiskorú: szülõi felügyeletet gyakorló személy (ennek hiányában a gyám)- cselkép-t kizáró gondnokság alatt áll: gyámhatóság által kirendelt gondnok- részére a cselkép érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság: tv-es képvis jár

el- ha a szülõ, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése

folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.

- cselkép-et nem érintõ gondnokság esetében a tv-es képvis csak akkor jár el, ha a fél személyesen nem lép fel

- jogi személy tv-es képviselete- az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya - jogi személy. Az államot - külön törvény

szabályai szerint - Kincstári Jogügyi Igazgatóság képviseli, amely jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja (2005-tõl, addig a pénzügymin képviseli)

- helyi ök képvistest-ét a polgmest (a polgmest hiv-ának dolgozója) képviseli- az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott

csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.- a költvet-i szerv képviseletét a szerv vezetõje látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek

meghatározott csoportjára nézve a szerv dolgozójára ruházhatja át- jogi személyiségû gt: a közös vállalatnál az igazgató, kft-nél az ügyvezetõ, míg rt-nél az

igazgatóság tagjai képviselik a gt-t 3. személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok elõtt- a meghatalmazotti képviselet

- amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetõleg törvényes képviselõje által választott meghatalmazott is eljárhat (kivétel pl. a fél személyes meghallgatása)

- a meghatalmazott képviselet jogköre- meghatalmazott lehet a perben:

- a fél hozzátartozója;- a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselõje vagy meghatalmazottja;- az ügyvéd és az ügyvédi iroda;- állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézõje az

állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben;- a helyi ök képvistest-ének, illetve a helyi kisebbségi öknak a tagja, a jegyzõ, a

fõjegyzõ, a képvistest hivatalának ügyintézõje, a K-i hivatal elöljárója, ügyintézõje a helyi ök-ot, kisebbségi ök-ot, továbbá azok szerveit érintõ perekben; a megyei (fõvárosi) közig-i hivatal ügyintézõje a hivatalt érintõ perekben;

- a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;

- a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;- a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja

munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi elõadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja

- akit erre külön jogszabály feljogosít (pl. szabadalmi ügyvivõ szabadalmi perben)- nem lehet meghatalmazott:

- aki 18. életévét még nem töltötte be;- akit jogerõs bírói ítélet a közügyektõl eltiltott;- akit a bíróság jogerõsen gondnokság alá helyezett.

- a meghatalmazás- a meghatalmazotti képviselet létrejötte

- meghatalmazás: egyoldalú jognyilatkozat, mellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseleti jogkör ellátására

- a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzõkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát elsõ jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.

- az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél sajátkezûleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók

- a külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazás felülhitelesítésére Pp irányadó (a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnak kell hitelesítenie)

- az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja

- vállalat, szövetkezet, gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi elõadója) külön meghatalmazás nélkül képviselheti azt a szervet, melynek dolgozója (tagja); igazolás: a munkakörét is feltüntetõ munkáltatói igazolvánnyal

- több személy részére adott meghatalmazás esetében a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, egy-egy perbeli cselekménynél azonban csak egyikük járhat el; az ezzel ellentétes kikötés hatálytalan. Ha a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérõek.http://www.extra.hu/lattmann 22

- a meghatalmazás terjedelme- a meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat.- a per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden

nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.

- a meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitûnik

- a meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy ügyvédi irodát is megbízhat (ha a meghatalmazott nem ügyvéd csak ügyvédnek/irodának adhat további megbízást)

- jogi személy a képviselõje részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás).

- nyilvántartásbavétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezetõ bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.

- a meghatalmazás megszûnése- a meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való

megszûnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstõl, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstõl hatályos.

- az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni. Egyebekben a meghatalmazásra vonatkozó megelõzõ rendelkezések az általános meghatalmazásra is megfelelõen irányadók.- az ügygondnoki képviselet

- ha a cselekvõképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselõje, illetõleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel.

- az ügygondnok-rendelés esetei- kötelezõ ügygondnok rendelés

- ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.

- a házasság érvénytelenítése iránti perben, ha az a fél, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani

- származás megállapítása iránti perben, ha az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani

- gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti pernél, ha a perlendõ személy meghalt, ill. ismeretlen helyen v. külföldön tartózkodik

- mérlegelésen alapuló ügygondnok rendelés- ha x esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama

valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendel ki

- a gondnokság alá helyezésre irányuló perben az alperes részére a tárgyalás kitûzésével egyidejûen a szükséghez képest ügygondnokot kell kirendelni

- az ügygondnok jogállása- az ügygondnokra - htvmnr - a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó

rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetõleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

3. A képviseleti jogosultság vizsgálata

- a tv-es képviselet vizsgálata- a törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselõnek mennyiben van szüksége a per

viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetõleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.

- a törvényes képviselõnek ezt a minõségét, ha eziránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselõnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.- a meghatalmazás vizsgálata

- a meghatalmazott képviseleti jogosultságát (67-69.§) a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja (jogosult személytõl származik-e, alakszerûségek, elláthat-e perbeli képviseletet, meghatalmazás terjedelme; hiányok pótolhatóak)

4. Az ügyvédek, jogtanácsosok

- az ügyvédek- feladata

- hozzásegítse ügyfelét jogai érvényesítéséhez, kötelezettségei teljesítéséhez- képviseli ügyfelét, eljár ügyfele védelmében, jogi tanácsot ad, beadványokat, szerz-eket,

okiratokat készít- közremûködik a megegyezés létrehozásában

http://www.extra.hu/lattmann 23

- hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

- nem mûködhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethetõ össze, így különösen ha a közremûködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul

- az ügyvédi mûködés- kamarai tagság

- ügyvédi tevékenységet - az alkalmazott ügyvéd kivételével - az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

- felvételi feltételeknek:- magyar állampolgár, kivéve, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen rendelkezik,- Magyarországon lakóhelye van,- büntetlen elõéletû,- jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,- magyar jogi szakvizsgát tett,- a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezõ Egyesületének tagja, vagy a

kamara által elfogadott más felelõsségbiztosítása van,- az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel

rendelkezik a kamara mûködési területén,- nem esik a kizáró okok alá

- kizáró ok:- akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,- aki a közügyektõl vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás

mellékbüntetés hatálya alatt áll,- akit a bíróság szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélt, a büntetés kitöltésétõl, illetõleg a végrehajthatóság megszüntetésétõl számított 10 évig, akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidõre felfüggesztették, a próbaidõ leteltétõl számított 3 évig,

- akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerõre emelkedésétõl számított 10 évig,

- aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen

- aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen

- kamara elnöksége dönt, fellebbezés lehet az Országos Ügyvédi Kamarához, majd az illetékes megyei bír-hoz

- az ügyvédi mûködés formái- ügyvédként v. ügyvédi iroda tagjaként (két ügyvéd jogi személyiségû szervezete)- nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel

járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselõ, közjegyzõ és fõállású polgármester; nem végezhet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi felelõsséggel járó vállalkozói tevékenységét (kivétel: mûvészeti, tudományos, irodalmi, oktatási, sport tev)

- az ügyvédjelöltség- ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez

szükséges joggyakorlati idejét tölti.- ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek

névjegyzékébe felvett- az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság elõtt, és a

munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet- az ügyvédi szervezet

- az ügyvédi kamara - a T-i ügyvédi kamara köztestület, amely képviseleti, ügyintézõi szervezettel, önálló

költségvetéssel rendelkezik (képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik jogaik védelmérõl- a szükséges költségeket a tagdíjból fedezi- a T-i kamara szervei

a) a közgyûlés,b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség),c) a fegyelmi bizottság,d) az összeférhetetlenségi bizottság,e) az ellenõrzõ bizottság.

- a Magyar Ügyvédi Kamara- köztestület, az ügyvédek országos szervezte, amely önálló ügyintézõ szervezettel és

költségvetéssel rendelkezik- tagjai a T-i Kamarák, székhelye Bp- szervei:

a) a teljes ülés,b) az elnökség,c) a fegyelmi bizottság,d) az összeférhetetlenségi bizottság,e) a választási bizottság,f) az ellenõrzõ bizottság

- az igügymin tvességi felügyeleti joga- az igügy-min tvességi felügyeletet gyakorol a T-i kamarák és a Magyar Ügyvédi

Kamara mûködése feletthttp://www.extra.hu/lattmann 24

- ellenõrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a mûködésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak.

- felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére, ha nem igügymin bír-hoz fordulhat (hatályon kívül helyezi a határozatot, összehív, felfüggeszt szerveket)

- az ügyvédi megbízás- a megbízás fogalma

- a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (képvis-i jogkör korlátozása: csak ha a meghatalmazásból kitûnik)

- megbízás létrejötte- ha a megbízás teljesítéséhez szerzõdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan

alakszerûségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendõ szerzõdésre elõír.- az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya

- megbízás tartalma- a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelõen kell teljesíteni- titoktartási kötelezettség (ügyfél felmentést adhat)

- megbízás megszûnése- teljesítéssel- valamelyik fél a szerzõdést felmondja (15 nap)- bármelyik fél meghal, illetõleg ha jogi személy megszûnik, kivéve ha a megszûnõ jogi

személynek jogutódja van;- a megbízó cselekvõképtelenné vagy korlátozottan cselekvõképessé válik, vagy pedig

a megbízott cselekvõképességét elveszti;- a megbízás tárgytalanná válik.

- meghatalmazás, kirendelés, megbízás- meghatalmazás: egyoldalú akaratnyilatkozat, csak képviseletre jogosít- megbízás: kétoldalú szerz, mindenfajta ügy ellátására jogosít- kirendelés: alapján az ügyvéd ingyenes köteles ellátni a személy képviseletét

- jogtanácsosok- a gazdálkodó szervezetek jogi ügyeit intézõ alkalmazottja- feladatai

- közremûködik a döntések jogi elõkészítésében, szerz-k elõkészítésében, megkötésében- véleményt nyilvánít a szervezet által v. ellen érvényesített igényrõl- ellátja a szervezet jogi képviseletét bír, más hatóság, közig szervek, 3. személyek elõtt- felelõs az általa adott jogi tanácsért

- az alkalmazás feltételei- büntetlen elõéletû, magyar állampolgár, egyetemi végzettség, elõírt szakvizsga, jogtanácsosi

jegyzékbe bevezették- nem lehet:

- aki felügyeleti szervnél munkaviszonyban áll- annál a bír-nál (ügyészségnél), amelyiknél bíróként (ügyészként) mûködött 2 évig a

mûködés után- jogi elõadó feltételei: mint jogtanácsos, kivéve szakvizsga

- az alkalmazás módja- pl. fõfoglalkozású jogtanácsos alkalmazása- pl. megbízás ügyvédnek (eseti v. határozott/határozatlan idõre szóló)

VI. AZ ÜGYÉSZ A POLGÁRI PERBEN

1. Az ügyész polgári eljárásbeli részvételének kialakulása, fejlõdése

- az állami ügyészi szervezet létrehozása- 1871: állami ügyészi szervezet létrehozása (igügymin irányításával)- 1894: ügyészi beavatkozás egyes személyállapoti perekben- 1911: ügyészi beavatkozás házassági perekben

- a szovjet típusú rendszer hatása- ügyészség önállósul az igügymin-tõl, fõ szerepe: tvesség biztosítása- 1952: keresetet nyújthat be az állam és egyes dolgozók érdekében, más által indított perben felléphet

- legfõbb ügyész: tvességi óvás, majd a megtámadott határozat végrehajtását fel is függesztheti

- II. Ppn: az ügyész nem vmelyik fél, hanem a tvesség biztosítására lép fel- 1972 V. tv az Ügyészségrõl:

- az ügyész fontos állami és társ-i érdekbõl v. ha a jogosult nem képes jogainak védelmére, pe-t, v. pne-t indíthat

- a tvesség érdekében az elj bármely szakaszában felléphet- külön per- és jogorvoslattal élhet

- külön jogszab.okban keresetindítási jog (fõleg családjog T-én)- a bír-ok hatáskörébe tartozó egyoldalú elj-okban részvétel (pl. egyesület nyilvántartásba vétele)- 1994-es AB Hat: alkellenes a Pp-ben az ügyészség általános keresetindítási joga és a perbeli fellépésre

adott általános felhatalmazás, ill. hogy az ügyész bármely polgári peres iratba betekinthet (indok: megbontja a felek pozíciójának egyensúlyát, befolyásolja a bír-t- a demokratikus jogállam ügyészi szervezete

- elsõsorban a be-hez kapcsolódik az ügyészség tev-e- pp: fõleg családjog, házasság, gondnokság

http://www.extra.hu/lattmann 25

2. Az ügyészi részvétel általános szabályai

- az ügyészi keresetindítás- külön jogszab-i rendelkezés alapján indítható kereset

- az ügyészt kizárólag megilletõ keresetindítási jog- állam javára marasztalás- közig-i szervnek az ügyészi óvást elutasító határozata ellen

- az ügyészt más személyek mellett megilletõ keresetindítási jog- házasság érvényességének, létezésének, nem létezésének megállapítása; házasság

érvénytelenítése- szülõi felügyelet megszüntetése/visszaállítása- gondnokság alá helyezés, gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt- állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása ellen- félrevezetõ tájékoztatással kibocsátott értékpapírra vonatkozó v. bennfentes ker-mel

létrejött szerz érvénytelenségének megállapítása iránt- Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatását is kérheti- általános szerz-i feltételek megtámadása (legfõbb ügyész)

- az ügyészt a jogosult kiesése v. más feltétel esetén megilletõ keresetindítási jog- apaság vélelmének megdöntése iránt (ha gyermek meghalt és nincs leszármazója)- apaság vélelmének megtámadása iránt (ha a vélelmezett apa a határidõ miatt már

nem jogosult megtámadni)- örökbefogadás felbontása iránt a kiskorú örökbefogadott érdekében- gyermekelhelyezés iránt a kiskorú érdekében- személyhez fûzõdõ jog érvényesítése iránt, ha a meghalt személy jó hírnevét sértõ

magatartás közérdekbe ütközik- a volt feleség névviseléstõl eltiltása iránt, ha a volt férj meghalt- kiskorút illetõ tartási követelés iránt a kiskorú érdekében- szülõt illetõ tartási követelés iránt a szülõ érdekében- meghatározott intézkedés megtétele iránt társ-i szervezet v. párt ellen, ha

mûködésének tvessége más módon nem biztosítható- egyházi jogi személy tvsértésének megállapítása iránt- alapítvány megszüntetése iránt, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált

- kizárt az ügyészi keresetindítás- házassági bontóper- apaság megállapítása iránti per- anyaság bírói megállapítása iránti per- a személyhez fûzõdõ jogok érvényesítése irénti perben- annak megállapítása iránti perben, hogy az anya utólagos házasságának hatálya kiterjed-e a

gyermekre- az anyagi jogosult jogainak védelmére történõ keresetindítás

- az ügyész keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet.

- jogvédelmi képtelenség oka közömbös (pl. szegénység, idõs kor), de ügyész köteles vizsgálni (de bír nem vizsgálhatja az ügyészi perindítás helyességét)

- az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész pert indított, a perben félként vesz részt felperesi pertársaság- az ügyész elleni keresetindítás

- általános jelleggel: viszontkereset ellene az általa indított perben alperes lesz az ügyész- spec:

- a szülõi felügyelet visszaállítása iránti pert az ügyész ellen kell indítani, ha a bír az õ keresetére mondta ki a szülõi felügyelet megszüntetését

- a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt a keresetet az ügyész ellen kell indítani, ha a gondnokság alá helyezés az ügyész keresetére történt- az ügyészi fellépés

- feltételei- ha az ügyészt a fent meghatározott keresetindítási jog illeti meg, de a perbeli részvételét

megalapozó körülmények a per folyamán állnak be, az ügyész a perben felléphet.- pert az az ügyész indíthatja meg, illetve a perben az az ügyész léphet fel, aki a perre illetékes

bíróság területén mûködik.- az ügyészi fellépés bejelentése, az ügyészi indítvány

- bejelentés- a fellépést be kell jelenteni a bír-nál (általában írásban)- ha a perrõl a bír értesítette az ügyészt a fellépés bejelentésekor indítványt is elõ

kell terjesztenie (egyébként a tárgyalás berekesztésekor terjeszti elõ)- indítvány

- az ügyész olyan perbeli csel-e, amelyben álláspontját fejti ki a bír elõtt és elõterjesztést tesz a per eldöntésére- az ügyész perbeli jogállása

- perbeli jogai, kötelességei- abban a perben, amelynek megindítására külön jogszabály jogosítja fel az ügyészt, vagy

amelyet külön jogszabály értelmében ellene lehet indítani, az ügyész a fél jogait gyakorolja.http://www.extra.hu/lattmann 26

- ha jogainak védelmére képt. személy helyett indítja a pert: egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el

- indítványokat tehet, kérdéseket intézhet, vele is közlik a határozatokat- az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidõ alatt terjeszthet elõ perújítási

kérelmet, amely a kérelem elõterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll (fellebbezés és felülvizsgálat is megilleti)

- percsel-k: a felek számára nyitvaálló határidõn belül, mulasztása fél mulasztása- ügyészi különjogok

- az ügyészt (valamint a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezetet) költségek elõlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni

- ha a bíróság az ügyész (illetõleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet) keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni.

- az ügyész és az anyagi jogosult viszonya- akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész pert indított, a perben félként vesz részt a

pertársaság szabályai irányadók a az ügyész és a fél viszonyára (akkor is, ha a per folyamán lép fel az ügyész)- ha a perben fellépõ ügyész, illetve a fél cselekményei vagy elõadásai egymástól eltérnek, a

bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.- az ügyész által indított perben hozott ítélet jogereje kihat a perben elj-i csel-eivel részt nem

vett anyagi jogosultra is feltéve, hogy az ítéletet annak kézbesítették, akinek jogát az ügyész a perben érvényesítette és az vele szemben is jogerõre emelkedett. ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt újabb keresetet nem lehet indítani elutasítják a keresetlevelet

VII. A PERKÖLTSÉG

1. A perköltség fogalma, fõbb összetevõi

- a perköltség fogalma- perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek

célszerû és jóhiszemû pervitelével kapcsolatban akár a bíróság elõtt, akár a bíróságon kívül merült fel (elõzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértõi díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.).

- költség: kiadás v. elmaradt bevétel- keresetkiesés: 60Ft/óra de max napi 300 Ft

- tv szóhasználata- költség: csak a tény, hogy kiadás v. elmaradt bevétel merül fel- perköltség: ha a költség viselésérõl rendelkezik

- célszerû pervitel: a felek olyan elj-i csel-e, amely a polgárok személyi és vagyoni jogaival, továbbá az állam és a jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült jogvitáknak az igazság alapján való eldöntését szolgálja elõsegítik a pp céljának megvalósulását

- jóhiszemû pervitel: perbeli jogaikat jóhiszemûen gyakorolják, elõsegítve a per céljának megvalósulását

- rosszhiszemû pervitel: olyan csel/magatartás amely szándékosan/nagyfokú gondatlanságból a per elhúzására vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul vagy erre vezethet

- bír elõtt felmerült költségek pl:- eljárási illeték

- peres elj: a pertárgy értékének 6%-a (min 5.000, max 750.000 Ft)- fizetési meghagyásos elj: 3% (min 2.000, max 300.000 Ft)- egyezségi kísérletre történõ idézés iránti kérelem és pénzbeli kereset

azonnali megtárgyalása iránti kérelem esetén: 1% (min 2.000, max 10.000 Ft)- egyéb nmp: 3% (min 2.000, max 100.000 Ft)- házassági bontóper: 7.000 Ft- közig-i határozat bír-i felülvizsgálata ált: 6.000 ft- ha nem állapítható meg:

- helyi bír elõtti elj: 150.000 Ft- megyei bír elõtti elj: 250.000 Ft

- tanú-, szakértõi, tolmácsdíj- tanú: 2.oszt. személyvonat utazási költsége (gyorsv, autobusz: ha ennél

olcsóbb)- ügygondnoki díj- helyszíni tárgyalás és szemle költségei- egyebek:

- ha az egyezségi kísérletre kitûzött határnapon az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a megindítandó per költségéhez kell számítani

- elõzetes bizonyítással kapcsolatosan felmerült költség- a birtokháborítás megszüntetéséreirányuló állig-i elj-sal kapcsolatban

felmerült költség- bír-on kívül felmerült költség

- elõzetes tudakozódás és levelezés költsége- meghatalmazási és egyéb illeték

- a képviselettel kapcsolatos költségek- az ügyvédi képviselet költségei

http://www.extra.hu/lattmann 27

- a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselõ ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivõ készkiadásait és munkadíját is

- ügyvédi képviseletre bármely polgári perben bármely fél jogosult- készkiadás (posta, távbeszélõ, utazás, szállás, másolás, stb): a bír az ügyvéd által

benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg (igazolásra és részletezésre felhívható; ha határidõn belül ezt nem teszi rendelkezésre álló adatok alapján állapítják meg v. mellõzik)

- ügyvédi munkadíj: szabad megállapodás tárgya, kivétel a bír-i elj-ban megállapítható munkadíj, mely szerint a a bír az elsõ fokú bír-i elj-ban a következõ munkadíjat állapíthatja meg:

- polgári peres ügyben legalább ezer forint, legfeljebb a perérték öt százalékát kitevõ összegû,

- személyi állapotra vonatkozó peres ügyben legalább kétezer forint, legfeljebb tízezer forint

- meg nem becsülhetõ perértékû polgári peres ügyben legfeljebb hétezerötszáz forint,

- nem peres eljárásban a peres eljárásban megállapítható munkadíj legfeljebb ötven százalékát kitevõ összeg

(a másodfokú bírósági eljárásban, a felülvizsgálati eljárásban és a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban megállapított ügyvédi munkadíj a fenti összeg ötven százalékáig terjed; különösen bonyolult ügyben a bíróság az ügyvédi munkadíjnak a fenti összegét legfeljebb ötven százalékkal emelheti)

- bírói gyak: az ügyvédi munkadíj az elvégzett munkához igazodik (szempont. beadványok munkaigényessége, megjelenés a kitûzött tárgyaláson; tb, jövedelemadó nem számít a megállapításnál)

- költségmentesség pártfogó ügyvéd díjtalanul képviseli a polgári perben (ha utóbb megvonják visszamenõleg fizet a fél

- ügygondnokként eljáró ügyvéd: a munkával arányosan kell megállapítani a díjat (nem az elj tárgyának értéke a döntõ)

- többszörös perbeli képviselet (akár egyszerre, akár egymás után) nem eredményezhet költségnövekedést 1 ügyvédnek járó munkadíjon felüli többlet nem hárítható a pervesztes ellenfélre

- a személyesen eljárt v. nem ügyvéd által képviselt fél költségei- ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott,

illetõleg a fél részére munkadíj nem állapítható meg, de igényt tarthat az útiköltség, valamint a bíróság elõtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítésére.

- ugyanez illeti meg a meghatalmazott által képviselt felet is, ha a tárgyaláson a bíróságnak személyes megjelenésre szóló idézése folytán jelent meg

- keresetkiesés: nem az ügyvédi munkadíjhoz igazodik - de: a saját ügyében eljáró ügyvéd keresetkiesésénél az ügyvédi díjszabás

szerint járó munkadíjat is figyelembe kell venni (viszont költségcsökkentés is van: magával pl. nem levelezik)- a jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal

összefüggõ ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét, és a képviselet ellátásához a szervezet vezetõje elõzetesen hozzájárult. A jogtanácsos ilyen esetben a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el (ekkor az ügyvédi díjszabás szerint járó díjnak legfeljebb a felét számíthatja fel)

- a gazdálkodó szervezetek képviseletével kapcsolatos költségek- ügyvéd és jogtanácsos között 1995 óta nincsen különbség a perköltségben felszámítható

díjazás terén (korábban: jogtanácsos csökkentett összeget kapott)

2. A költségek elõlegezése, a perköltség viselése

- az elõlegezés tartalma- a bíróság a perköltség viselése felõl az ítéletben vagy az eljárást befejezõ egyéb határozatban dönt- elõlegezés: x költségeket vkinek ideiglenesen ki kell fizetni, csak a perköltségrõl való döntéskor derül

ki, hogy véglegesen õ fizette v. vissza kell részére téríteni- a bír az elõlegezési kötelezettségrõl csak 2 esetben dönt (egyébként akinél felmerülnek, az elõlegez):

- bizonyítási elj-sal járó költségek- ügygondnok költségei

- a bizonyítási elj-sal járó költségek elõlegezése- a bizonyítási eljárással járó költségeket (a tanú-, szakértõi és tolmácsdíjat, a helyszíni

tárgyalás és szemle költségét stb.) a bizonyító fél köteles elõlegezni, a bíróság azonban - ha ezt méltányosnak tartja - kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülõ költségeknek vagy azok egy részének elõlegezésére.

- az elõlegezés 2 módja:- elõzetes letétbe helyezés

- a bíróság elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére elõreláthatóan szükséges összeget a bíróságnál elõzetesen tegye le ha

- már elõre valószínûnek mutatkozik, hogy a felmerülõ költségek jelentõsebb összeget érnek el

- más körülmények ezt indokolttá teszik- szakértõ kirendelése esetében a bíróság a szakértõi díj fedezésére

elõreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni- bizonyítási csel-nyel egyidõben történõ v. azt közvetlenül követõ kifizetés

- az elõlegezés felõl a bíróság a költségek felmerülésekor határoz (kötelezi a bizonyító felet a fizetésre); ha 0 letétbe helyezéshttp://www.extra.hu/lattmann 28

- az ügygondnok költségeinek elõlegezése- a perben kirendelt ügygondnok készkiadásának és díjának elõlegezésére azt a felet kell

kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetõleg akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált.

- egyedüli kivétel a fõszabály alól: "az ellenfél eljárásával vagy képviseletével felmerülõ költségek elõlegezésére a felet kötelezni nem lehet"

- költségek:- ügygondnok készkiadásainak elõlegezésére a felet esetenként kell kötelezni- az ügygondnoki díj elõlegezésére általában csak az eljárást befejezõ határozatban

kell kötelezni- szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj

elõlegezésére külön határozatban is kötelezheti (pl. már a per alatt befejezõdik az ügygondnok mûködése- ha ügygondnokként a bír ügyvédet/irodát rendel ki ügyvédi szabályok a

díjra- szempont: az ügygondnok által kifejtett munka (nem az elj tárgyának

értéke)- ha a bíróság az elõlegezésre köteles felet a költségekben s ezzel együtt az

ügygondnoki díj megfizetésében is elmarasztalja, az ügygondnoki díj elõlegezése tárgyában külön határozatot hozni nem kell

- az ügyész és a külön jogszab-ban keresetindításra feljogosított szervek mentessége az elõlegezés alól- az ügyészt, valamint a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezetet költségek

elõlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni az állam elõlegez

- közig-i perek: a bizonyítási eljárással járó költségek elõlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni- határozat a perköltség viselésérõl

- a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni a bíróság a perköltség viselése felõl az ítéletben vagy az eljárást befejezõ egyéb határozatban dönt; kivétel:

- egyes ítéletekben/elj-t befejezõ egyéb határozatban nem v. nem mindig dönt a bír:- részítélet (vizsgálni kell a részítélettel eldöntött vitás kérdések természetét és

összefüggését a még el nem döntött kérdésekkel)- közbensõ ítéletben nem (a jog fennállását elõzetesen megállapítja, a követelés

összegére vonatkozó tárgyalást csak ennek a határozatnak a jogerõre emelkedése után folytatja)- egyezséget jóváhagyó végzés (csak a felek kérelmére határoz)- a 2.fokú bír-nak az elsõ fokú bír ítéletét hatályon kívül helyezõ és újabb tárgyalásra

és újabb határozat hozatalára utasító végzése (csak a perköltség összegét állapítja meg, annak viselésérõl az elsõ fokú bír határoz)

- az LB-nek a felülvizsgálati kérelem folytán a jogszabsértõ határozatát hatályon kívül helyezõ és új elj-ra és új határozat hozatalára utasító végzés (csak a perköltség összegét állapítja meg, annak viselésérõl az új határozatot hozó bír határoz)

- a házassági bontópert a házastársak vmelyikének halála miatt megszüntetõ végzése (nem határoz)

- már az ítélet v. elj-t befejezõ egyéb határozat elõtt, az adott költség felmerülésekor nyomban dönt (ha a viselése független a per eldöntésétõl):

- ha a tv értelmében tanút, szakértõt vagy perben nem álló más személyt kell valamely perbeli cselekmény költségében elmarasztalni, a bíróság az említett személyt nyomban kötelezi (köteles!) a költségek megfizetésére; pl:

- azt a tanút, illetve szakértõt, aki szabályszerû idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal elõzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott

- ha a szemle tárgy birtokosa a tárgyat nem mutatja be vagy nem bocsátja rendelkezésre, ill. a tárgy megszemlélését nem tette lehetõvé a bír határozata ellenére

- ha vmely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli, a bíróság az említett személyt nyomban kötelezheti (nem köteles!) a költségek megfizetésére; pl:

- a bíróság azt a felet (képviselõt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére akár rögtön is kötelezheti

- a perköltség viselésérõl rendelkezõ határozat hivatalbóli meghozatalának kötelessége- a bíróság a perköltség felõl hivatalból határoz

- kivéve ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellõzését kéri

- de: egyezség esetében a bíróság a perköltség felõl csak a felek kérelmére határoz- de ha nincs is ítélet/elj-t befejezõ egyéb határozat a perköltségrõl, a bír-nak akkor is

köteleznie kell a feleket a költségmentesség, az illetékmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékek és az állam által elõlegezett költségek megfizetésére abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére kötelesek lennének, ill. az egyezség tartalma szerinti perveszteség arányában, ha ez nem állapítható meg egyenlõ arányban

- ha vmelyik házastárs a házassági bontóper jogerõs befejezése elõtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti

- a perköltség összegének megállapítása

http://www.extra.hu/lattmann 29

- a bír a perköltség összegét a fél által elõadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet.

- ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból határozza meg.

- a költségek utólagos felszámításának helye nincs.- a perköltség viselésének szabályai

- a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni, kivétel:- amennyiben a 80-83.§-ok eltérõen rendelkeznek- a tv egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétõl függetlenül másnak

a terhére rója- a perköltségviselésnek a 80-83.§-ban foglalt különös szabályai

- ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az elsõ tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni

- nem adott okot: ha nem tanúsított olyan magatartást, amely miatt a perre szükség lett volna + mindent megtett annak érdekében, hogy a jogvita per nélkül elintézhetõ legyen (pl. jognyilatkozat pótlása iránt indított per elõtt nem szólították fel a pótlásra)

- azonnali elismerés: minden más jognyilatkozatot megelõzõen, szóban v. írásban, ill. fenntartás nélkül tényleges teljesítéssel

- az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, az ebbõl származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetõleg az ellenfél ebbõl eredõ költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhetõ.

- nem egységes perköltség, specializálás; jóhiszemûség elvének megsértése- részleges pernyertesség esetében a bíróság a perköltség felõl a pernyertesség

arányának, valamint az egyes felek által elõlegezett költségek összegének figyelembevételével határoz.- a pernyertes/pervesztes rész tárgyalásának költségétõl is függ- ha a pernyertesség és pervesztesség aránya, valamint az elõlegezett

költségek összege között nincsen számottevõ különbség, a bíróság akként rendelkezik, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

- ha a per kártérítésre irányul, vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerû megállapítása bírói mérlegeléstõl függ, az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelõ perköltség megfizetésére, ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg, de a követelt összeg nem tekinthetõ nyilvánvalóan túlzottnak.

- pertársaság esetén- egységes pertársaság: a pertársakat a perköltség megfizetésére

egyetemlegesen kell kötelezni- egyéb pertársakat egyenlõ arányban kell a perköltség megfizetésére

kötelezni, a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli.

- beavatkozással kapcsolatos perköltség viselése- önkéntes beavatkozás:

- a beavatkozás elutasítása esetében a beavatkozót kell elmarasztalni abban a költségben, amelyet a beavatkozás az azt ellenzõ feleknek okozott (pl. beavatkozás elõtti meghallgatás költségei)

- a beavatkozás engedélyezése esetén:- a beavatkozó által támogatott fél pernyertessége

esetében az ellenfelet a beavatkozó költségének megfizetésére is kötelezni kell- a beavatkozó által támogatott fél pervesztessége

esetében az ellenfélnek a beavatkozással felmerült költségtöbbletében a beavatkozót kell elmarasztalni; ha azonban a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozót az általa támogatott féllel egyetemlegesen kell kötelezni az ellenfél összes költségeinek megfizetésére.

- perbehívásos beavatkozás- ha a perbehívott a perbehívást nem fogadja el, vagy ha a

perbehívóhoz való csatlakozását, illetõleg a perbe való belépését elutasítják, a perbehívó felet kötelezni kell annak a költségnek a megfizetésére, amelyet a perbehívással az ellenfélnek okozott.

- ha a perbehívott a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozik az önkéntes beavatkozás engedélyezésére vonatkozó szabályok irányadók

- a felek személyében beálló változás- az önkéntes és a perbehívásos beavatkozás szabályait kell

megfelelõen alkalmazni a perbelépés vagy perbevonás, illetõleg perbehívás esetében is; a jogelõdnek a perbõl való elbocsátása esetében az addig felmerült perköltség megfizetésére a jogutóddal egyetemlegesen a jogelõdöt is kötelezni kell.

(mind a beavatkozásnál, mind a felek személyében beálló változásnál irányadóak a 77-81.§-ok rendelkezései pl. feleslegesen végzett perbeli csel-k, részleges pernyertesség)

- ha a bíróság az ügyész, illetõleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet keresetét elutasította, a perköltségek megfizetésére az államot kell kötelezni (akkor is, ha az ügyész alperesként lesz pervesztes)

http://www.extra.hu/lattmann 30

- az ügyész, a 2.§-ban megjelölt állami szerv, valamint a per megindítására, illetõleg az abban való fellépésre külön jogszabállyal feljogosított más szervezet és a perben érvényesített igény jogosultja közül a megítélt perköltség azt illeti meg, akinél a költségek felmerültek (a jogos költségeken túli összeg az államé lesz)

- pervesztesség esetében a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Ha azonban a pert megindítónak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a költség megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselekménye folytán a költség felmerült.

- rossz bírói gyak: az ügyész által indítványozott bizonyítás költsége sikertelenség esetén sem terheli az államot

- a perköltségviselésnek a tv egyéb rendelkezéseiben foglalt különös szabályai- a bíróság a házassági bontóperben a perköltség viselésérõl a pernyertességtõl

függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz (pl. ki adott okot a házasság felbontására)- az apasági és a származás megállapítása iránt indított egyéb perekben: mint a

házassági bontóperben- végrehajtási igényperben: a végrehajtást kérõ alperest a felperes keresetének helyt

adó határozat esetén is csak akkor lehet a perköltség megfizetésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemû magatartást tanúsított; de az alperest terheli az eredménytelen fellebbezése miatt felmerült költség.

- ingatlan közös tul-ának megszüntetése iránti perek: a készkiadások mellett mindegyik fél viseli a saját költségét (eltérés: ha a felek magatartása ad okot)

- közig-i per: ha a bír ügyészi óvás v. felügyeleti intézkedés folytán hozott új közig-i határozatra tekintettel az elj-t csak részben szüntette meg a közigazgatási szervet terhelõ költségek megfizetésérõl a bíróság az eljárást befejezõ határozatában dönt; ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg, az eljárást befejezõ határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik.

3. A költségkedvezmények

- a költségkedvezmények fajai- indok: a kedvezõtlen anyagi helyzet ne legyen akadálya az igény peres v. nemperes elj. útján történõ

érvényesítésének- 4 nagy csoport:

- költségmentesség- illetékmentesség- illetékfeljegyzési jog- mérsékelt illeték

- költségmentesség- az abban részesülõ fél v. beavatkozó nem köteles olyan költségeket elõlegezni v. viselni,

amelyeket egyébként köteles volna, és a tv a fél perviteléhez olyan személyek díjtalan közremûködését biztosítja, akik egyébként csak díjazás ellenében járnának el; fajtája:

- személyes költségmentesség- azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni

nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett az alábbi kedvezmények illetik meg:a) illetékmentesség;b) mentesség az eljárás során felmerülõ költségek (tanú- és

szakértõi díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) elõlegezése, illetõleg - htvmnr - megfizetése alól;

- amelyeknek elõlegezése alól a költségmentességben részesülõ fél mentesül: az állam elõlegezi (kivéve az ügygondnoki díjat). Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül

c) mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;d) pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény

- kötelezõ, ha:- a fél jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján

megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs (kivéve életszükségleti, berendezési tárgyak)

- a fél rendszeres szociális segélyt kap (ekkor nem vizsgálják a fél helyzetét)

- a fentiek hiányában: a fél körülményeinek vizsgálata alapján, a méltányosságnak megfelelõen

- további feltételek:- az a fél, akinek eltartásáról szülõje köteles gondoskodni, vagy aki

házastársával együtt él, csak akkor részesíthetõ költségmentességben, ha annak elõfeltételei mind õreá, mindpedig szülõjére, illetõleg házastársára nézve fennállnak. A fél és szülõje, illetõleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki.

- külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhetõ. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó.

- a feltételek fennállásakor sem:http://www.extra.hu/lattmann 31

- jogi személy- a fél, ha perlekedése rosszhiszemûnek vagy már elõre teljesen

eredménytelennek látszik- a fél, ha mint engedményes lép fel, és valószínûnek mutatkozik,

hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetõvé tételét célozta- tárgyi költségmentesség

- az igügymin a pénzügymin-rel egyetértésben rendelettel állapítja meg azoknak a pereknek a körét, amelyekben a felet - jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint a személyes költségmentesség engedélyezésénél elõírt feltételek némelyikére és a tilalmakra tekintet nélkül - költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg

- l. személyi költségmentesség, de eltérések:- pozitív irányban

- az állam az ügygondnoki díjat is elõlegezi. annak viselésére a pervesztes felet nem lehet kötelezni

- tárgyi költségmentesség a külföldit nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában is megilleti

- negatív irányban- a tárgyi költségmentesség a vértulajdonság-vizsgálat és a

származás megállapításához szükséges más orvosszakértõi (élettani) vizsgálat költségének elõlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tartásra kötelezett jövedelmének megállapításához szükséges szakértõi vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít

- a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetõvé teszi.

- a perben résztvevõ minden személyre kiterjed (jogi személy is), független a rosszhiszemûségtõl v. az eredménytelenség látszatától; ilyen perek:

- apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per- szülõi felügyelet megszüntetése v. visszaállítása iránti per- gondnokság alá helyezés v. annak megszüntetése- gyermek elhelyezésével és átadásávla kapcsolatos per- tv-en alapuló tartással kapcsolatos per- munkaügyi per (kivéve: amelyben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési

jog illeti meg)- bányakár megtérítése iránti per- bûncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy

egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.- a károkozót pervesztessége arányában kötelezni kell a

tárgyi költségmentesség folytán le nem rótt eljárási illeték és állam által elõlegezett költség megfizetésére.- külön jogszab-ban meghatározott perek (pl. tb-i igények

érvényesítésével kapcsolatos vmennyi eljárás)- a tárgyi költségmentes munkaügyi perben a munkáltatót, a bányakár

megtérítése iránti perben a bányavállalkozót - pervesztességük arányában - kötelezni kell az állam által megelõlegezett költség és - ha a munkáltatót személyes illetékmentesség nem illeti meg - a meg nem fizetett illeték megtérítésére. E perekben, ha a kár bûncselekménybõl vagy szabálysértésbõl származott - pervesztesége arányában - a pervesztes felet kell kötelezni az állam által elõlegezett költség és a meg nem fizetett illeték megfizetésére.

- az illetékmentesség- a fél és a beavatkozó mentesül az illetékfizetési kötelezettség (az elj-i illeték lerovása, tehát

elõlegezése és viselése) alól, de további, a teljes költségmentességgel járó kedvezmények már nem illetik meg- személyes illetékmentesség

- az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltõl nem lehet követelni, kivéve, ha a törvény szerint a szerzõdõ felet terhelõ illeték megfizetését magára vállalta.

- ha van olyan illetékmentességben nem részesülõ fél (ügyfél), aki az illeték megfizetésére kötelezhetõ, ez a teljes illetéket köteles megfizetni

- a fél jogutódjára nem terjed ki- teljes személyes illetékmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,b) a helyi önkormányzat,c) a költvet-i szerv, valamint az ÁPV Rtd) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,g) a vízgazdálkodási társulat,h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási

Fõigazgatóság,i) a Magyar Nemzeti Bank.j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.(a c)-g) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az

esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett)

http://www.extra.hu/lattmann 32

- e feltétele meglétérõl a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor, államigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.

- tárgyi illetékmentesség- x perekben az illeték megfizetésétõl mindegyik fél mentesül, függetlenül jövedelmi

és vagyoni viszonyaitól, jó- és rosszhiszemûségtõl, eredménytelenségtõl; jelenleg:a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés

kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a 157.§ alapján megszünteti

b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos

eljárás, ha az eltûnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú

társaság, a köztestület, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;

f) a megszûnt cég törlése iránti kérelemg) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követõen a változások bejelentésével

kapcsolatos eljárás;j) az áttételt elrendelõ végzés elleni fellebbezés;k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi

felülvizsgálata iránti per;l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása (99 jan 1-tõl)m) a felülvizsgálati eljárás, ha a felülvizsgálati kérelem elõterjesztését a

Legfelsõbb Bíróság nem engedélyezte (99 jan 1-tõl)n) nemzeti gondozási díj megállapításával kapcsolatos minden bír-i eljo) a szövetkezeti tv-ben szabályozott vagyonnevesítési (vagyonmegosztási)

perekp) a települési ök-i alap bevételeinek megosztása kérdésében

kezdeményezett perq) a hadigondozotti jogosultságok megállapításával, ill. elbírálásával

kapcsolatos minden bír-i eljr) a honvédelmi tv végrehajtására kiadott jogszab-k alapján indított minden

bír-i eljs) a kárpótlással kapcsolatos minden bír-i eljt) a választással és a választói jogosultsággal kapcsolatos minden bír-i elju) a gazdálkodó szervezetek szerz-i ügyeiben az eljárás, ha a szerz-t a bír a

megrendelõ akarata ellenére nemzetgazd-i érdekbõl hozza létre, módosítja, tartja fenn, bontja fel, v. szünteti megv) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási

eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.- 1997-tõl hatálytalan: tb-i képvis-k 1993-as választásával és a

választójogosultsággal kapcsolatos minden bír-i elj (korábban ez is illetékmentes volt)- az illetékfeljegyzési jog

- a költségkedvezmények legalacsonyabb foka: az abban részesülõ fél v. beavatkozó csak az illeték elõzetes lerovása, megfizetése alól mentesül, és ilyenkor az fizeti az illetéket, akit a bír erre kötelez

- személyes illetékfeljegyzési jog- ha az illeték elõzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival

arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték elõzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élõ, általa eltartott gyermekei elõzõ adóévben elért egy fõre esõ adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.

- további feltételek:- az a fél, akinek eltartásáról szülõje köteles gondoskodni, vagy aki

házastársával együtt él, csak akkor részesíthetõ az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélõ személyre nézve fennállnak (a fél és szülõje, illetõleg házastársa között folyó perekre ez a szabály nem terjed ki)

- külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság esetében engedélyezhetõ. A viszonosság kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó.

- feltételek fennállásakor sem:- ha perlekedése rosszhiszemûnek vagy már elõre teljesen

eredménytelennek látszik- ha mint engedményes lép fel és valószínû, hogy az engedményezés az

illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetõvé tételét célozta- házasság felbontása irányuló kereset esetén- cégeljárásban

- jogszab rendelkezése folytán illeti meg:- az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot

http://www.extra.hu/lattmann 33

- azt a felet, akinek érdekében az õt megilletõ igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert

- a tárgyi illetékfeljegyzési jog- függetlenül jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, jó- és rosszhiszemûségtõl,

eredménytelenségtõl jogszab által meghatározott igények érvényesítése esetén; ezek:a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos

gondatlan károkozásával, valamint a vezetõ állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelõsségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;

b) a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve az olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; (nem terjed ki arra, ha az egyetemlegesen felelõs károkozók egymással szemben igényelnek megtérítést)

c) a bûncselekménybõl, valamint a szabálysértésbõl származó kár megtérítése iránti igény esetén;

d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;i) a csõdeljárásban, vagy felszámolás iránti eljárásban, ideértve a

felszámolási eljárás alatt a felszámoló által indított pereket is;j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a

topográfia szerzõje, valamint a közremûködõ által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közremûködõi díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;

k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntetõeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben

- a mérsékelt illeték- kedvezmény, ha a felek jogvitájukat önként rendezik; ekkor:

- az illeték a peres eljárás illetékének 10%-aa) ha a felperes keresetétõl legkésõbb az elsõ tárgyaláson eláll;b) ha az elsõ tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés

folytán megszûnik;c) ha az alperes a követelést az elsõ tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az

elsõ tárgyalás elõtt a követelést teljesíti;d) ha a felek az elsõ tárgyaláson egyezséget kötnek;e) ha a felek a per megszüntetését az elsõ tárgyaláson közösen kérik.

- az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az elsõ tárgyalást követõen az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétõl való elállása folytán szûnik meg, illetõleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.

- az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az elsõ tárgyalást követõen kerül sor- a költségkedvezmények engedélyezése és megvonása

- engedélyezése- a személyek költségmentességét és a személyes illetékfeljegyzési jogot a fél kérelmére a

perbíróság engedélyezi (tárgyi fajtáknál: már a jogalkotó engedélyezett)- annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni

viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia- a költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmezõ) kérheti:

- a per megindítása elõtt- a per megindítása elõtt elõterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az

igényt, amelyet a fél az ellenféllel szemben érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elõ, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekbõl a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ahhoz a bírósághoz kell megküldeni.

- azzal egyidejûleg, v.- a költségmentesség hatálya nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés

elõtti szakaszára.- az elsõfokú eljárást befejezõ határozat meghozataláig- kivételesen: az elsõ fokú elj befejezése után, ha:

- az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott (visszahat az elj. megindítására)

- az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve (visszahat az elj. megindítására)

- az engedélyezés feltételei utóbb következtek be (nem hat vissza)(- fellebbezéssel egyidejûleg elõterjesztett kérelem elsõ fokú határozatot

hozó bír dönt)- az alperes (kérelmezett) kérheti: legkésõbb a fellebbezés (ellentmondás) elõterjesztésével

egyidejûleg.http://www.extra.hu/lattmann 34

- elõterjesztés: 1 példányban v. jegyzõkönyvbe mondja; a bír az ellenfelet is meghallgathatja- a költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként

illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.- a költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a

határozat jogerõre emelkedését követõ 8. napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetõleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja.

- ezeket a szabályokat a személyes illetékfeljegyzési jogra is alkalmazni kell- a pártfogó ügyvéd kirendelése

- költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén mûködõ ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges.

- a hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki (ügyvédi iroda kirendelése eljáró ügyvédet az iroda vezetõje jelöli ki)

- indokolt esetben ez felmentést kérhet (az eljáró bír határoz)- ha nem abban a helységben kell eljárni, ahol a ügyvéd irodája van

- a pártfogó ügyvéd a fél képviseletét a megkeresett bíróság és a másodfokú bíróság elõtti eljárásban ellátni nem köteles, kivéve ha ezek székhelye az elsõfokú bíróságéval azonos. Az elõbbi esetben a fél vagy a kirendelt pártfogó ügyvéd a helyszínen való eljárásra másik pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti.

- díjazás: ügyvédi díjszabásról szóló rendelkezések szerint (pernyertesség esetén az ellenérdekû fél fizet; pervesztes: állam fizet, az egyébként megállapítható díj 50%-át)

- a pártfogó ügyvéd az õt megilletõ díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféltõl közvetlenül behajthatja.

- a költségkedvezmények hatálya- általában a kérelem elõterjesztésétõl kezdve (kivételek: l. fenn: utólagos engedélyezés)- a költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - hjmnr - a

kérelem elõterjesztésétõl kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed- de: a költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem

rótt illetékek, valamint az állam által elõlegezett költségek viselése alól a feleket nem mentesíti.- mindig meghatározott személyt illet meg jogutódnak igazolnia kell, hogy rá nézve is fennáll

a jog- a költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az

ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és elõlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.

- a költségmentességre vonatkozó szabályok kiterjednek a nemperes eljárásokra is, kivéve: hagyatéki és egyéb közjegyzõi elj, vmint a cégeljárás

- a költségkedvezmények felülvizsgálata és megvonása- a fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság a tárgyi költségmentesség fenn

nem állását állapítja meg az eljárás folyamán- ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség nem

áll fenn, a felet lelet készítésének terhével kötelezni kell arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette elõlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.

- a bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgáljaa) az eljárás jogerõs befejezéséig - az engedélyezés idõpontjához képest - évente,b) a végrehajtandó okirat kiállítása elõtt, ha az eljárás jogerõs befejezésétõl számítva

már egy év eltelt, továbbác) az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem elbírálását is -,

ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszûntek.- a felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a külön jogszabályban megjelölt igazolások

ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le.- a bír megvonja a személyes költségmentességet (személyes illetékfeljegyzési jogot), ha

- a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat

- a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn (a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására)

- az engedélyezés feltételei utóbb megszûntek (ettõl kezdve köteles a felmerülõ illetéket leróni, költséget elõlegezni)

- megvonás esetén a bíróság felhívja a felelt, hogy a határozat jogerõre emelkedését követõ 8 napon belül

a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által elõlegezett költségeket,c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89.§-ában foglalt

feltételei fennállnak,d) köteles megfizetni a pártfogó ügyvéd államot terhelõ díját.

- a fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság a személyes költségmentességet megvonja- a költségmentesség elõfeltételeire, engedélyezésére, valamint visszavonására vonatkozó szabályokat, továbbá a költségmentességgel kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket, ideértve az elõlegezett költségek behajtásának szabályait is, az igazságügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve állapítja meg.

4. A perköltségbiztosíték

http://www.extra.hu/lattmann 35

- célja- ha felperesként külföldi lép fel, a felperes pervesztessége esetére megfelelõ kielégítési alap álljon az

alperes rendelkezésére- a külföldi felperes a perrel felmerülõ költségek fedezése céljából az alperes kívánságára biztosítékot

köteles adni, kivéve ha:a) a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, vagy eltérõ

viszonossági gyakorlat áll fenn (viszonosság: igügymin nyilatkozata irányadó)b) a felperesnek az alperes által elismert követelése elegendõ biztosítékul szolgál, vagyc) a felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette

- de: a perköltség-biztosíték alól a külföldi csak akkor mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetõvé teszi!- határozat a perköltségbiztosítékról

- csak az alperes (ügyész) kérelmére; bármikor elõterjeszthetõ; bír helyt ad v. elutasít- a biztosíték összegét - a költségek valószínû összegének, valamint az alperes által elismert követelés

összegének figyelembevételével - a bíróság állapítja meg, s a megállapított összeget a szükséghez képest utóbb meg is változtathatja (pl. a fellebbezési elj-ban további biztosíték adására lehet kötelezni a fellebbezõ külföldi felperest)

- ha a biztosíték adásának oka a per folyamán megszûnik (pl. felperes magyar állampolgár lesz), a biztosítékot a felperes kérelmére - az alperes meghallgatása után - vissza kell adni, illetõleg a felperest a biztosítékadás alól fel kell menteni; ez a rendelkezés megfelelõen irányadó a biztosíték összegének leszállítása esetében is.

- a biztosítékot - ha a felek másképp nem állapodtak meg - készpénzben kell letétbe helyezni- a perköltségbiztosítékok tárgyában hozott különbözõ határozatok ellen lehet külön fellebbezni, kivéve:

biztosíték összege- ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a

kitûzött, illetõleg meghosszabbított határidõ alatt vagy legkésõbb az annak lejártát közvetlenül követõ tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott az alperes kérelmére megszünteti a pert

- ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ilyen kérelmet csak akkor terjeszthet elõ, ha a biztosítékadási kötelezettség csak késõbb következett be, vagy az alperes arról csak késõbb szerezhetett tudomást

- ha a fellebbezõ felperes a további biztosíték adására kötelezõ határozat ellenére biztosítékot nem nyújt, az elnök az alperes kérelmére a felperes fellebbezését tárgyalás kitûzése nélkül elutasítja.

VIII. A PERBELI CSELEKMÉNYEK

1. A perbeli cselekményekrõl általában

- a perbeli csel fogalma és jelentõsége- per: elj-i csel-k meghatározott rendje (polgári eljárásjogi csel-k, eljárási csel-k)

- esemény (nem csel) is játszhat szerepet, pl. halál- közös vonások:

- a perben szereplõ személyek végzik, perbeli hatások elérése végett- eljárási jogokat és kötelezettségeket hoznak létre, változtatnak meg, szüntetnek meg- elvileg csak a per megindítása után lehet (de más csel-k a per létrej9tte elõtt is

hatnak a perre)- def: a polgári perben részt vevõ személyek egymással összefüggõ, a pejog által szabályozott,

rendszerint a bír elõtt folyó csel-eit, amelyek pejogi joghatások kiváltására irányulnak. Ezek elõfeltételeit, hatását, következményét is az elj-i jog szabályozza- a perbeli csel-k fajtái

- a csel-ek alanyai szerint- a bír percsel-ei (ált. nem jogosult, hanem köteles teljesíteni a legtöbb csel-ét)

- észleli a tényeket, eseményeket. csel-eket, következtetéseket von le- bír-i határozatok

- közbensõ, pervezetõ csel-k, határozatok (idézõ végzés, bírságot kiszabó végzés)

- befejezõ határozat (eljárási okból szünteti meg)- érdemi határozat: ítélet

- hivatalból (hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, és perbeli kötelességeinek eleget tegyenek; hivatalból gondoskodik a perek alapos és gyors tárgyalásáról; pl. hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe) v. a fél kérelmére (ált. kötve van a felek kérelméhez, jognyilatkozatához), v. akár hivatalból, akár kérelemre (pl. elj félbeszakadása esetén ügygondnok kirendelése)

- ált. a felek csel-ei megelõzik a bír-ét- a felek, az ügyész és más perbeli személyek percsel-ei

- felek ténybeli elõadása (kívánság a bírósággal szemben: akarat-kijelentés), ténybeli nyilatkozata (tudomás-kijelentés)

- a ténybeli elõadás nem vitatása: beismerés; vitatása: tagadás- jogi elõadások, jogi okfejtések- perbeli kijelentések (pl. észrevétel)- a jóhiszemû elj elvének érvényesülnie kell

- a csek tartalma szerint- akarat-kijelentés

http://www.extra.hu/lattmann 36

- ált. a felek akarat-kijelentései (kívánságai) a bírósággal szemben (pl. keresetlevél benyújtása)

- tudomás-kijelentés- ált. felek és tanuk múltbéli tényekrõl számolnak be

- vegyes természetûek- a csel iránya szerint

- egyirányú (pl. felperes eláll a keresettõl, alperes tényeket beismer)- ellentétes (pl. kereseti kérelem-ellenkérelem)

- a csel. hatályossága szerint- hatályos- hatálytalan (itt: érvénytelen)

- nem = hibás: elj.jogi szabály megsértésével jön létre, ált. orvosolható- nem orvosolható: súlyosabb elj-i szabsért (pl. kizárt bíró részvétele)- orvoslási módok:

- lemondás a hibás csel követelésérõl; annak jóváhagyása (v. nem szóvá tétele)

- perorvoslat (kijavítás, kiegészítés)- a fél kifogásolhatja az elj. szabálytalanságát a per folyamán

- lehet-e akarathibára hivatkozni a perbeli csel-nél?- akarati elv - nyilatkozati elv pe-ben utóbbi elõtérben (eljjogi

szabályokkal együtt)- pj alkalmazása analógia útján: pl. kereseti követelés elismerése,

perbeli egyezség- pj feltételre vonatkozó szabályai ált. nem alkalmazhatók

- a perbeli csel-k alakja- ált. formátlanok, kötetlenek (kivételesen: alaki és tartalmi szabályok)- csel-k elnevezése nem döntõ (a bíróság a fél által elõadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerû

megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe)- a keresetet, valamint a per megindítását megelõzõ kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely

helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzõkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni

- folyamatban levõ perben szóbeli kérelmeket - htvmnr - jegyzõkönyvbe mondani a perbíróság, továbbá a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság elõtt lehet

- fellebbezés: elsõ fokú bír-nál kell benyújtani v. jegyzõkönyvbe mondani

2. A beadványok

- fogalma és kellékei- def: a félnek a bír-hoz intézett irata, rendszerint vmely perbeli csel írásbeli megjelenése- a beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét,

lakóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levõ ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is.- a beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben

érdekelve van; ha több félnek közös képviselõje (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

- ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia (jogtanácsosnál is); más által készített beadvány: 2 tanú aláírással- hiánypótlás

- ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elnök a beadványt rövid határidõ kitûzésével s a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetõleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni.

- ha az illeték lerovására kötelezett felet az illetékfeljegyzési jog vagy az illetékmentesség nem illeti meg, és a fél az illetéket egyáltalán nem vagy csak hiányosan rója le, a felet azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni az illeték lerovására vagy a hiányzó illeték pótlására, hogy ha a beadványt újból az illeték lerovása, illetõleg pótlása nélkül nyújtja be, a bíróság azt el fogja utasítani

- nem lehet visszaadni, ha a szükséges adatok megállapíthatók- ha a fél a beadvány hiányát a kitûzött határidõ alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha

már eredetileg is helyesen adta volna be (utólagos lerovás esetén is)- az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti.

3. Az idézés

- a bíróság felhívása a bír elõtti megjelenésre- az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását

és a per tárgyát, valamint a kitûzött tárgyalás (meghallgatás) idejét és helyét- az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet a meg nem jelenés következményeire, és õt perbeli

állásához képest a megfelelõ tájékoztatással egyébként is el kell látni. A meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselõjét személyes megjelenésre idézi

- idézésnek sürgõs esetben rövid úton - távbeszélõn, tárgyaláson szóban, illetõleg külön kézbesítõ (küldönc) útján - is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

- a gyermek tartása, elhelyezése, illetõleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben, ha az alperes, az anya vagy a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, a bíróság megkeresésére a rendõrség elrendeli annak felkutatását.http://www.extra.hu/lattmann 37

4. A kézbesítés

- a bír iratának meghatározott formában történõ átadása a címzettnek- csak szabályszerû kézbesítés eredményez tudomásszerzést (a perindítás hatálya a keresetlevélnek az

alperessel kézbesítés útján való közlésével áll be)- általános szabályok

- ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíttetni. Ez a rendelkezés nem terjed ki az olyan idézésre, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselõjét személyes megjelenésre kötelezi. (A meghatalmazottat abban az esetben is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselõjét személyes megjelenésre idéz)

- ha az iratot a címzett halála miatt vagy azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, errõl az érdekelt feleket értesíteni kell.

- a bírósági iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíteni.- tértivevénnyel: ha a kézbesítés megtörténtérõl és idejérõl a bír-nak tudnia kell- ajánlott: nehezen pótolható iratok, külföldi bír által kézbesíteni kért iratok

- a címzett a neki szóló iratot - a személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti.

- a másodfokú bír a kihirdetéskor más írásba foglalt határozatát a feleknek kézbesíti- egyébként a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint

történik.- a bírósági iratokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta. Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a vélelem beálltáról a bíróság az alperest (kötelezettet) értesíti- kézbesítés külföldön

- a külföldön kézbesítendõ iratot - ha a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik - intézkedés végett az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni

- a külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.- a hirdetményi kézbesítés

- elõfeltételei- a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

- a fél tartózkodási helye ismeretlen- a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem

nyújt- a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik- a kézbesítés megkísérlése már elõre is eredménytelennek mutatkozik- ismeretlen örökösök részére kézbesítik

- hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínûsítése esetében rendelhet el

- módja- a hirdetmény útján kézbesítendõ iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság

hirdetõtáblájára és a fél - illetõleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetõtáblájára

- ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt - lehetõleg ajánlott levélként - a fél ottani címére is meg kell küldeni

- ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.

- a hirdetményi kézbesítéssel felmerülõ költséget az köteles elõlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.

- hirdetményi kézbesítés esetében az iratot - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik - a bíróság hirdetõtábláján való kifüggesztéstõl számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

- a rosszhiszemû igénybevétel következménye- ha az elõadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél errõl tudott, vagy kellõ gondosság

mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követõ eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is el kell marasztalni. Ezeket a következményeket a bíróság az eljárást befejezõ határozat jogerõre emelkedését megelõzõen - a felek meghallgatása után - hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki.

- ha a hirdetményi kézbesítést követõ eljárást - habár csak hallgatólagosan is - az ellenfél jóváhagyja, az eljárás nem válik érvénytelenné, a pénzbírságot azonban ilyen esetben is ki kell szabni, s a felet kötelezni kell a felmerült költségtöbblet megfizetésére.

5. Határidõk

- határnap, határidõ- határnap: meghatározott nap, ill. a napnak egy része, melyen a perbeli csel-t teljesíteni kell- határidõ: idõtartam, amelyen belül a perbeli csel-t el kell/lehet végezni

- határidõk fajtái- anyagi jogi- eljárásjogi

- tv-i (lehet szubjektív v. objektív)- bírósági

http://www.extra.hu/lattmann 38

- a határidõk számításának módja- a határidõket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani- határidõ kezdete

- a napokban megállapított határidõbe a kezdõnap nem számít bele. Kezdõnap az a nap, amelyre a határidõ megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.

- szubjektív határidõ kezdete: a határidõ megkezdésére okot adó körülményrõl való tudomásszerzés, illetõleg a perbeli csel teljesítése akadályának megszûnése

- a határidõk lejárta- a hónapokban vagy években megállapított határidõ azon a napon jár le, amely számánál

fogva a kezdõnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.- ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidõ csak az azt követõ

legközelebbi munkanapon jár le- a határidõ az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány elõterjesztésére és a

bíróság elõtt teljesítendõ cselekményre megállapított határidõ azonban már a hivatali idõ végével lejár- a határidõ elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett

beadványt legkésõbb a határidõ utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták- a határidõ meghosszabbítása

- a bíróság az általa megállapított határidõt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidõ - meghosszabbítással együtt - negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértõi vélemény elkészítése hosszabb határidõt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidõt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

- ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidõ lejárta elõtt kell elõterjesztenie; a kérelem tárgyában az ellenfél meghallgatása nélkül is lehet határozni, ismételt meghosszabbításnak azonban csak az ellenfél meghallgatása után lehet helye.

- rövidíteni is lehet: pl. az elsõ tárgyalás idõközét az elnök sürgõs esetben megrövidítheti- a mulasztás

- fogalma: ha a fél a határnapon v. a meghatározott határidõn belül nem végez perbeli csel-t- okai:

- nem tudta, hogy el kell végezni- rajta kívül álló okból nem tud eljárni- nem akar eljárni (rosszhiszemûen késleltet)- nem tevéssel hallgatólagosan igazat ad (negatív rendelkezés)- bír is mulaszthat perorvoslat, fegyelmi eljárás (de: ha a bíróság az ítéletében nem

rendelkezett olyan kérdésrõl, amelyrõl a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelezõ, a mulasztást a bíróság bármikor, hivatalból pótolhatja)

- következmények- a fél az elmulasztott perbeli cselekményt - ha a törvény másként nem rendelkezik - többé

hatályosan nem teljesítheti (kizárási következmény)- a mulasztás következményei - a törvényben meghatározott eseteket kivéve -

elõzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be. Ha a törvény szerint a mulasztás következményei csak elõzetes figyelmeztetés esetén vagy az ellenfél kérelmére állanak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idõ alatt, illetõleg a kérelem elõterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elõ, az arra vonatkozó határozat meghozataláig pótolni lehet.

- marasztalás a mulasztással okozott költségekben- a bíróság azt a felet (képviselõt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul

késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidõt mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésén felül - pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül - pénzbírsággal sújtja

- a bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselõt), aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg, és ezáltal a per befejezését késlelteti.

- másik perbeli csel hatályossá válik (pl. ha nem fellebbez a beavatkozó fellebbezése hatályossá válik)

- nem tekinthetõ mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta.

- a határidõ elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésõbb a határidõ utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.- a mulasztás igazolása

- ha a fél vagy képviselõje valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidõt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók.

- az igazolás elõterjesztése- a kérelem

- az igazolási kérelemben elõ kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínûvé teszik

- határidõ elmulasztása esetén az igazolási kérelem elõterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is (pl. igazolás + fellebbezés)

- a kérelem elõterjesztésének határideje- az igazolási kérelmet tizenöt nap alatt lehet elõterjeszteni. Ezt a határidõt az

elmulasztott határnaptól, illetõleg az elmulasztott határidõ utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak késõbb jutott a félnek vagy képviselõjének tudomására, vagy az akadály csak késõbb szûnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetõleg az akadály megszûnésével veszi kezdetét. Hat hónapon (objektív határidõ) túl igazolási kérelmet elõterjeszteni nem lehet.

http://www.extra.hu/lattmann 39

- de: házassági perekben az elmulasztott határnaptól, illetõleg az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak késõbb jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak késõbb szûnt meg

- a kérelem elbírálása- az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás

történt, fellebbezési határidõ elmulasztása esetén pedig a másodfokú bíróság.- az igazolási kérelem elbírálása elõtt a bíróság a feleket meghallgathatja (113.§). A felek

megidézése esetében a határnapot - ha ennek helye van - az ügy érdemi tárgyalására is ki kell tûzni. Azt, hogy a kérelem elõfeltételei fennállanak-e, méltányosan kell elbírálni.

- ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidõn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetõleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.

- ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elõ, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérõ - határidõ elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem elõterjesztésével együtt nem pótolta.

- az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban az igazolási kérelem sikere valószínûnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül, hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja.

- az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.- az igazolási kérelemnek helytadó határozat, valamint az eljárás, illetõleg a végrehajtás

felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejezõ határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetõleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania

- az igazolás kizártsága, ha:- az igazolást a törvény kizárja, pl:

- végrehajtási igényperben- megkeresett bír elõtt bizonyításfelvételre kitûzött határnap elmulasztásával- határozat kiegészítése iránti kérelemre kitûzött tárgyalási határnap elmulasztásánál

- a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár;

- a fél az igazolási kérelem folytán kitûzött újabb határnapot mulasztja el.(- ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elõ, a

kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani)

IX. KERESETINDÍTÁS

1. A kereset

- a keresettel közjogi jogviszonyt alapoz meg a felperes, amely alapján igényt tarthat arra, hogy a bír keresetét megvizsgálja, annak alapján a szükséges intézkedéseket megtegye, ill. a bír-i jogvédelmet ítéletével biztosítsa- fogalma

- a polgári per útján érvényesíthetõ alanyi jog bír-i védelmének elsõdleges eszköze- az alanyi jogot v. annak hiányát állítani kell- kereset tárgyát tevõ alanyi jog: polgári per útján érvényesíthetõ alanyi jogok (polgári alanyi

jogok); számos jogágon alapulhat- bír-i védelemre kell szorulnia bír-hoz fordul, amely végsõ soron állami kényszer

alkalmazásával valósítja meg a védelmet- a jog védelmét célzó elj kezdeményezésének nem a kereset az egyetlen eszköze

(lehet pl. fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem)- elsõdleges eszköz (másodlagos: perbeli csel-k, pl. fellebbezés)

- kereset: legelsõ perbeli csel, nélküle nincs polgári per- a kereseti jog

- a kereseti jog elmélete- az anyagi jogi elmélet (Savigny, Puchta, Unger)

- kereset azonos az alanyi magánjoggal kereseti jog azt illeti meg, akinek megsértett alanyi mgnjoga van

- az alanyi jog dinamikus állapota- prob: mi van ha elutasítják a keresetet? negatív megállapítási kereset (vmely

jogviszony hiányának megállapítását kérik)?- az absztrakt kereseti jog elmélete (Plósz, Gordon)

- kereset jog: jog az állammal szemben annak követelésére, hogy a bír tárgyalja az ügyet, ill. ítéletet hozzon absztrakt jog (anyagi jog nélkül is létezik)

- tulkép = aktív perebeli jogképesség- a konkrét kereseti jog elmélete (Wach, Hellwig, Nizsalovszky)

- kereseti jog: a valóságosan jogosult személy joga alapos követelésének a kielégítésére (kedvezõ ítélethez való jog)

- jogvédelmi igény: jog a védelemhez abban a mértékben, amelyben õ arra valóban érdemes

- a kettõs kereseti jog tana (Magyary Géza)http://www.extra.hu/lattmann 40

- az absztrakt és a konkrét jog elméletének egyesítése- azt illeti meg, akinek valóban sértett v. veszélyeztetett mgnjoga v. mgnjogi érdeke

van (konkrét kereset) + absztrakt keresetjog illeti meg a jogalanyt az állam bír-ával szemben személyiségénél fogva a bír minden megfelelõ keresetlevél alapján eljárni köteles

- Névai: ue, de az absztrakt kereseti jog = "keresetindítási jog"- a kereseti jog mai értelmezése

- a bír minden keresetet tartalmazó beadványt köteles megvizsgálni, alkalmassága esetén tárgyalást tartani, azon dönteni (absztrakt kereseti jog)

- keresetnek helyt adó ítélet: csak, ha a felperesnek valóban van sértett v. veszélyeztetett joga (konkrét kereseti jog)

- a kereseti jog hiányának következménye- absztrakt kereseti jog hiánya keresetlevél idézés nélküli elutasítása v. per megszüntetése- konkrét kereseti jog hiánya kereset elutasítása érdemi ítélettel

- a kereset elemei- a kereset alanya

- a felperes (aki elõterjeszti); nélküle nincs kereset (ált. önként vállalt)- lehet:

- materiális félfogalom: a "felperes" (aki saját anyagi jogviszonyának, jogának v. kötelezettségének fennállását v. fenn nem állását állítja és ennek alapján önmaga kér jogvédelmet alperes: akivel szemben kéri

- processzuális félfogalom: felperes az is, aki idegen anyagi jogviszony, jog v. kötelezettség fennállását v. fenn nem állását állítja és ennek alapján saját nevében (nem képviselõ!) kér jogvédelmet alperes az is, akivel szemben idegen fennálló anyagi jogviszony alapján a felperes jogvédelmey kér

- kizárólag processzuális értelemben vett fél: ügyész, gyámhatóság- ált. az anyagi jogosult indítja a pert, de ha nem, akkor is részt vesz félként- ha a pert csak jogszab-ban feljogosított személy indíthatja a keresetlevél vizsgálatakor

ellenõrizni kell jogosultságát, ha nem jogosult elutasítás idézés kibocsátása nélkül- a kereset alapja

- azok a tények, amelyekbõl a felperes jogát származtatja- tény: joghatást elõidézõ körülmény, amely jogviszony keletkezését, módosulását,

megszûnését eredményezi- általában a múltban keletkeztek + vmit állítania kell az elõterjesztõ félnek

- az alapul szolgáló tények összessége: kereseti tényállás- kereset elõterjesztése: úgy, hogy az abban megjelölt tényállás legalább részben azonos

legyen azzal a tényállással, amelyet a bír érdemi határozatában megállapít- tény tartalmazásának elvei:

- a kereset individualizálásának elve: elég megjelölni az érvényesíteni kívánt jogot, hogy más jogtól megkülönböztethetõ legyen

- a kereset szubsztanciálásának elve: a felperesnek a jogra vonatkozó minden tényt részletesen elõ kell adnia

- a kereset tárgya- anyagi jogi követelés, más jog v. jogviszony, amelyet a fél a másik féllel szemben

érvényesíteni kíván- mindig az anyagi jog által meghatározott jog tárgya eljárási jogviszony nem lehet; olyan

anyagi jog sem lehet, amely bír elé nem vihetõ- elég a jog sérelmét v. veszélyeztetettségét állítani

- a kereset tartalma- a kereseti kérelem (a felperes határozott kérelme arra nézve, hogy milyen döntést kíván a bír-

tól); elengedhetetlen kellék- feltétel: a fél szándéka és határozott akarata tévedésmentesen megállapítható legyen- meghatározza a bír döntésének korlátait nem terjedhet túl a kereseti kérelmen- a kereset tartalma azonos a kereset céljával

- a kereset címzettje- a kereset tárgyának szemszögébõl

- az alperes, akivel szemben védelmet kérnek (rendszerint a vitában érdekelt fél); de kivétel:

- mások jogának érvényesítése céljából keresetindításra jogosult szervek pereiben viszontkereset esetén

- tévesen megjelölt alperes ideiglenesen- a kereset tartalmának szemszögébõl

- a bíróság- alperes nélkül nincs kereset (lehet ismeretlen is) + megfelelõ

joghatósággal/hatáskörrel/illetékességgel rendelkezõ bíróság hiányában sincs kereset- a kereset elemei a per folyamán változhatnak

- a kereset fajai- a kereset tárgya (anyagi jogi követelés) szerint; pl:

- közig-i határozat felülvizsgálata iránti kereset- vagyonjogi kereset- házassági bontó kereset(- hatásköri, illetékességi, eljárásjogi szabályok alapja)

- a kereset tartalma szerint (gyakran együttesen fordulnak elõ)- marasztalási kereset

http://www.extra.hu/lattmann 41

- a felperes megsértett alanyi jogának helyreállítását kéri azt, hogy a bír kötelezze az alperest a felperessel szemben fennálló kötelezettségének teljesítésére (szolg, tevés, nemtevés)

- feltétel: az alanyi jog valóságos (vélt) sérelme- magában foglalja a megállapítási kereseti kérelmet is (marasztaláshoz elõször meg

kell állapítani a sérelmet)- megvalósult jogvédelem: végrehajtási eljárásban kikényszeríthetõ teljesítés- csak lejárt követelés érvényesítése végett indítható- lehet:

- pozitív marasztalási kereset (aktív tevésre irányul)- lehet:

- vagyoni értékkel bíró (fizetés, dolog adása)- vagyoni értékkel nem bíró (gyermek kiadása)

- feltétel: lejárt követelés; ha idõ elõtti a követelés - idézés kibocsátása nélkül kereset elutasítása- per megszüntetése (az idõ elõtt indított pert nem lehet

megszüntetni, ha a követelés a határozat meghozatala elõtt lejárt)- lejártság alól kivétel:

- tartásdíj, járadék és más idõszakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt szolgáltatásokra is elõterjeszthetõ

- lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem már a visszabocsátási kötelezettség lejárta elõtt elõterjeszthetõ, feltéve hogy a visszabocsátásnak határozott idõpontban kell történnie

- negatív marasztalási kereset (abbahagyás, tûrés, nemtevés, tartózkodás)- pl. birtokháborítás megszüntetése- pl. zálogtárgyból való kielégítés tûrése

- a megállapítási kereset- a felperes egy, az õ és az alperes közötti x jog v. jogviszony fennállásának v. fenn

nem állásának bír-i megállapítását kéri- csak akkor van helye ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel

szemben való megóvása végett szükséges + a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet (nem kell vizsgálni: ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa elõterjesztett számadás helyességének megállapítását is)

- az ennek hely adó ítélet alapján nem indulhat végrehajtási elj; kivétel: perköltség végrehajtható

- nincs helye beszámítási kifogás érvényesítésének (ehhez teljesítés kell)- nincs akadálya keresetváltoztatásnak (ha a per folyamán teljesítésre is mód nyílik

át kell változtatni); Pp: nem tekinthetõ keresetváltoztatásnak, ha a fél megállapítás helyett telj-t v. telj helyett megállapítást kér

- lehet:- pozitív megállapítási kereset (jog v. jogviszony létezésének megállapítása

iránt)- pl. feltaláló találmánnyal kapcsolatos szerzõsége megállapítása

iránt- negatív megállapítási kereset (jog v. jogv. fenn nem állásának

megállapítása)- pl. ingatlan tulaj-a a magát bérlõnek nyilvánító használó ellen- negatív megállapítási viszontkereset pl: az alperes a per

megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes ellen viszontkeresetet is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza.

- jogalakítási (konstitutív) kereset- a felperes jogviszony létrehozását v. vmely létezõ jogviszony módosítását v.

megszüntetését kéri a bír-tól a benyújtás elõtti jogviszony nem lesz azonos az ítélet alapján létrejött jogviszonnyal

- alap: múltban megtörtént tények- tárgya: csak jogviszony- feltétel: ha jogszab lehetõvé teszi- csoportjai:

- jogviszonyt módosító kereset (pl. szerz. bír-i úton történõ módosítása iránti kereset; közös tul tárgya birtoklásának és használatának módosítása iránti kereset; tartási és életjáradéki szerz. módosítása iránti)

- jogviszonyt megszüntetõ kereset (pl. házasság felbontása iránti kereset; ingatlanok közös tul-ának megszüntetésére, szerz. megtámadására, apaság vélelmének megdöntésére irányuló kereset)

- jogviszonyt létesítõ kereset (pl. szabadalmi kényszerengedély megadása iránti kereset)

- itt a bír-i elj célja a jogviszony létrehozása, az ítélet hozza létre a tárgyat- a kereset megjelenési formái

- keresetlevél- spec beadvány, amely tartalmazza a keresetet és a per megindításához szükséges egyéb

adatokat, mellékleteket http://www.extra.hu/lattmann 42

- a pert megindító beadvány, amely változatlan formában õrzi a felperes keresetét (a kereset ezzel szemben önálló életet él); a leggyakoribb, de nem kizárólagos írásbeli eszköze a keresetindításnak

- jegyzõkönyv- fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem

2. Keresetváltozás, keresetkiterjesztés

- keresetváltoztatás- fogalma

- a kereset tartalmának megváltoztatása (tulkép elállás a keresettõl és új kereset elõterjesztése)

- feltétel: ha olyan tényt von be a perbe, amely egészen önálló perben is jogvédelem alapjául szolgálhatna

- ált. a kereset tárgyának a megváltoztatásával jár együtt (de nem pl: tulközösség megszüntetésének módját változtatom pénzbelirõl természetbenire)

- gyakran alap a kereset alapjául szolgáló tények megváltoztatása- nem keresetváltozás: a kereset bõvítése, ha az eredeti kereseti kérelem tulkép nem

módosulm csak kiegészül további kérelemmel- nem keresetváltozás: a kereseti tényállás utólagos kiegészítése a tárgyaláson v. új tények

állítása a fellebbezésben- feltételei

- anyagi jogi feltétele:- a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint

az eredeti kereset, vagy- az eredeti kereset tárgyával összefügg

- eljárásjogi feltétei:- a megváltozott keresetnek is meg kell felelnie a tv-i követelményeknek

- eljárásjogi szabályok- nincs szükség az alperes hozzájárulására- idõbeli határ:

- a felperes a keresetét az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja

- a másodfokú eljárásban (és a perújításnál is) a keresetet megváltoztatni nem lehet, kivétel:

- az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhet

- a keresetét felemelheti vagy leszállíthatja, illetõleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetõleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjesztheti;

- megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhet

- keresetváltoztatás bejelentése- a kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzõkönyvbe kell

mondani- keresetkiterjesztés

- a felperes eredeti kereseti kérelmét új kereseti kérelemmel egészíti ki (0 kicserélés); Pp: együtt szabályozza a keresetváltoztatással

- fajtái:- személyi keresetkiterjesztés

- a keresetet az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig lehet az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjeszteni, ha azok ellen a felperes keresetét mint alperesi pertársak ellen megindíthatta volna alperesi pertársaság, utólagos személyi keresethalmaz

- tárgyi keresetkiterjesztés- a kereseti követelés mennyiségi növekedése a kereset új, de az alapköveteléssel

összefüggõ természetü követelésre történõ kiterjesztése útján- a per során bármikor mód van rá- pl: a másodfokú eljárásban a fél kiterjesztheti követelését az eredetileg nem követelt

járulékokra vagy a követeléseknek, illetõleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire - ha az ügyész az anyagi jogosult érdekében indít pert, ill. lép fel a perben, v.

nemperes elj-ban, a fél keresetét felemelheti, nemperes elj-ban a fél kérelmét meghaladó indítványt tehet

3. A keresethalmazat

- a keresethalmazat- fogalma

- ha a polgári perben több kereset azonos perbeli oldalon jelentkezik- az egyes kereseti kérelmek egymástól függetlenül érvényesíthetõek, és vmennyi kielégítést

igényel- viszontkereset: a több kereset oka az, hogy az alperes keresettel védekezik a felperes

keresetével szemben (persze emellett lehet még keresethalmazat is)- létrehozása

- a felperes által a keresetindításkor- egy keresetlevélben (jegyzõkönyvben) több keresetet indít(anak)

http://www.extra.hu/lattmann 43

- több felperes együtt indít keresetet- több alperest perelnek(- az eljárás folyamán a kereset kiterjesztésével)

- bíróság által: perek egyesítésével- megszüntetése

- a felperes által: keresettõl való elállás (alperes perbebocsátkozása után csak az õ hozzájárulásával; munkaügyi per: hozzájárulás nélkül is O.K.)

- a bír megszüntetheti:- kereseti kérelmek tárgyának elkülönítésével- részítélet meghozatalával

- a bíróság egyes kereseti kérelmek felõl vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felõl külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a késõbb hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetõleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhetõ, vagy megfelelõen módosítható.- a keresethalmazat fajtái

- személyi keresethalmazat- több felperes v. több alperes, v. mind2 pertársaság- látszólagos személyi keresethalmazat: pl. fõkötelezett és az egyszerû kezesek együttes

perlése (mivel nem függetlenek egymástól a keresetek)- tárgyi keresethalmazat

- ha a felperes több keresetet indít az alperes ellen (perek egyesítésével is létrejöhet)- feltétel: a keresetek különbözõ jogi tényeken alapuljanak v. különbözõ jogviszonyokból

származzanak v. tartalmuk legyen különbözõ- pl. bérbeadó követel: lakás visszabocsátása + kártérítés rongálás miatt (egy keresetlevélben)- nem: pl. baleseti kártérítésként a tönkrement ruha is (ugyanaz a tény)- látszólagos tárgyi keresethalmazat: vagylagos kereset (pl. vagylagos szolg csak az egyik

nyer kielégítést)- nem valódi: eshetõleges (eventuális) kereseti kérelem: teljesítési kérelem mellett

megállapítási kérelem ha az egyikben döntenek, akkor a másik tárgytalan lesz- általános szabályok: általában megengedett; különleges peres eljárások: csak ha a tv taxatíve

felsorolja, így pl:- a házassági per bírósága elõtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra

vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet lehet összekapcsolni.

- az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága elõtt - összekapcsolható a gyermek tartására irányuló keresettel is, illetõleg az apaság megállapítása iránt az elsõfokú bíróság elõtt folyamatban levõ perben a gyermek tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is elõterjeszthetõ.

- a szülõi felügyelet megszüntetésére irányuló kereset - annak bírósága elõtt - összekapcsolható az ugyanazon szülõ más gyermeke feletti szülõi felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló keresettel vagy a szülõ gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülõi felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel összekapcsolni nem lehet;

- a gondnokság alá helyezésre irányuló kereset csupán ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülõi felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel kapcsolható össze.

- a sajtóhelyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

- minden formája O.K. a fizetési meghagyásos eljárásban- vegyes keresethalmazat

- ha a perben mind tárgyi, mind személyi keresethalmazat elõfordul pertársak ellen indítanak egy keresetlevélben több keresetet

- pl. bérbeadó a bérlõtársak ellen a lakás visszabocsátására és rongálás miatt kártérítésre is

4. A viszontkereset

- fogalma- az alperes keresete a felperes ellen, amelyet a felperesi keresettel együtt való elbírálás céljából

ugyanannál a bír-nál ugyanabban a perben terjeszt elõ- indok: nem kell külön per- htvmnr: a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni- viszontkereset esetén a felperes ellenkérelmére az alperes ellenkérelmét szabályozó rendelkezéseket

kell megfelelõen alkalmazni (az eredeti felperes lesz az alperes)- megváltoztatása: mint a kerestnél- a kereseti követelést meghaladó mértékre is indítható támadi eszköz

- feltétele- azonos szabályok, mint a keresetnél (ugyanaddig lehet elõterjeszteni, amíg a keresetváltoztatás

megengedett)- anyagi jogi feltételek

- az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggõ jogviszonyból ered

http://www.extra.hu/lattmann 44

- vagy a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas (alternatív feltétel)

- eljárásjogi feltételek- a keresetre vonatkozó követelményeknek meg kell felelnie (joghatóság, hatáskör, stb)

- spec esetekben az LB külön is megállapítja, hogy viszontkereset indítható:- az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes

ellen viszontkeresetet is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza

- az ügyész által indított perben az alperes a fentiek alapján viszontkeresetet emelhet, e követelésben azonban csak az ügyész által érvényesített igény jogosultját lehet marasztalni

- O.K. a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perekben is- kizárt a viszontkereset:

- közig-i perek- sajtóhelyreigazítási elj

- a viszontkeresetre vonatkozó spec elj-i szabályok- idõhatára:

- az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgyalás berekesztéséig- perújítási elj: nem indítható viszontkereset

- viszontk. érdemi vizsgálat nélküli elutasítása- a bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló,

hogy a fél azt azért terjesztette elõ késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.- gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történõ elhelyezése iránt a

fellebbezési tárgyaláson elõterjesztett kérelmét- az ilyen végzés ellen külön fellebbezésnek van helye

- spec hatásköri és illetékességi szabályok (az általános szabályokon túlmenõen)- a helyi bíróság elõtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a

megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van. a maradványérték dönt

- vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes- a viszontkereset és a beszámítási kifogás

- beszámítási kifogás: a viszontkereseten kívül így is érvényesítheti igényét az alperes- jogszüntetõ kifogás- peren kívül és a perben is érvényesíthetõ- a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemû és lejárt követelését - hjmnr - a

jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja (a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszûnnek)

- különbségek- a perindítás joghatásai a beszámítási kifogás érvényesítéséhez nem fûzõdnek (ha a per

megszûnik, a beszámítási kifogás is tárgytalan lesz); viszontkereset: önálló per, ami függetlenné válhat, a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza, a viszontkereset joghatásai azonosak a kereset joghatásaival

- a viszontkeresettel érvényesíthetõ igények köre tágabb (nem csak a beszámításra alkalmas követeléseket lehet érvényesíteni)

- beszámítási kifogást nem lehet érvényesíteni megállapítási keresettel szemben- kivételes: pl. elévült követelés csak beszámítással érvényesíthetõ

- beszámítási kifogás elõterjesztése: idõbelileg nincs korlátozva, helye van a fellebbezési elj-ban is

- viszontkereset: feltételesen nem lehet indítani (beszámítás: lehet, pl. az alperes csak arra az esetre vonatkozóan él a beszámítással, ha a bír jogosnak találja a felperes követelését)

- viszontkereset: illetékköteles (beszámítási kifogás: nem)- viszontkereset perfüggõség (beszámítási kifogás: ugyanazon követelés iránt külön kereset

indítható, v. ugyanaz a követelés több perben beszámítási kifogás lehet)- döntés a viszontkeresetrõl: ítélet rendelkezõ része; beszámítási kifogás: ítélet indoklása- viszontkereset elbírálása: ítélt dolog; beszámítási kifogás: csak annyiban, amennyiben a bír a

követelést beszámította- az ítélet anyagi jogereje kiterjed - a beszámítás erejéig - az ítéletben beszámított

ellenkövetelésre is.

5. A keresetindítás

- a keresetindításra jogosultak- átl: a vitában érdekelt fél- kivételesen:

- ügyész (általános és külön jogszab alapján)- ig.ügymin (amikor az Ügyvédi Kamara jogsértést követ el)- környvéd-i min (ha a károsult nem kívánja igényét a károkozóval szemben érvényesíteni, a

min a Központi Környvéd-i Alap javára érvényesítheti)- földmûv.ügyi és vidékf.-i min (ha az Országos Magy. Vadászkamara elnöke nem intézkedik a

jogsértés megszüntetésérõl)- közérdekû kereset (ha gazdálkodó szervezet használ a szerz.kötéskor tisztességtelen ált.

szerz-i feltételt)http://www.extra.hu/lattmann 45

a) az ügyészb) a miniszter, az országos hatáskörû szerv vezetõjec) a jegyzõ és a fõjegyzõd) a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezete) a fogyasztói érdekképviseleti szervezet.

- a keresetlevél- fogalma

- olyan beadvány, amely a keresetet és a per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmaz

- a pert keresetlevéllel kell megindítani (de más beadványok is tartalmazhatják)- kellékei

- tartalmaznia kell:a) az eljáró bíróságot;b) a feleknek, valamint a felek képviselõinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok

bizonyítékainak elõadásával;d) azokat az adatokat, amelyekbõl a bíróság hatásköre és illetékessége

megállapítható;e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem)+ beadványokra vonatkozó elõírások

- mellékletei- a keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát),

amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendõ egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.

- képviselõvel történõ elj esetén a képviseleti jog igazolása- kötelezõ jogi képviselet esetén ?

- különleges kellékek pertípusok szerint- házassági perben a keresetlevélben elõ kell adni a házasság megkötésére és a

házasságból származott, életben levõ gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekbõl a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az elõadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell

- külön kellékek kellenek pl:- közig-i per- sajtóhelyreigazításra irányuló kereset- közös tul megszüntetésére irányuló kereset

- beadása- beadásának módjai

- beadás: a bír-hoz való személyes benyújtás v. postai úton történõ megküldés- a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben

érdekelve van; ha több félnek közös képviselõje (meghatalmazottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számításba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is.

- ügyvédi képviselet esetén: az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátni

- fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elõterjesztésének hatálya: mint a keresetlevél beadásának

- a keresetet, valamint a per megindítását megelõzõ kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzõkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetõleg a kérelmet jegyzõkönyvbe kell foglalni

- beadásának helye- a keresetet annál a bír-nál kell benyújtani, amelynek az adott ügy elbírálására

hatásköre és illetékessége van- ha a keresetlevélbõl vagy mellékleteibõl az tûnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy

más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét.

- ha nincs helye áttételnek idézés kibocsátása nélküli elutasítás- a keresetet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre

illetékes megyei bíróságnál is jegyzõkönyvbe mondhatj- ha a perre nem az a bíróság illetékes, amelyik a keresetet jegyzõkönyvbe

vette, a jegyzõkönyvet az illetékes bírósághoz kell áttenni.- bír mellett más szerv is O.K. kivételesen:

- a keresetlevelet az elsõ fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétõl számított harminc napon belül kell benyújtani. Az elsõ fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.

- a jegyzõnek a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél a keresetlevelet akár a jegyzõnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyzõ a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.http://www.extra.hu/lattmann 46

- a beadásra nyitva álló határidõ- csak x kivételes esetekben határozzák meg

- Pp: 0 határidõ az általános szabályok között; kivételes pl. házasság felbontása iránti kereset, sajtóhelyreigazítási kereset

- az anyagi jog sem határoz meg általános érvnyesítési határidõt- de ha elévült: alperes kifogásával meggátolhatj az érvényesítést

- a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha külön jogszabály a keresetindításra határidõt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elõ, vagy azt a bíróság elutasítja

- a beadáshoz fûzõdõ joghatások (nem = a perindítás joghatásaival)- anyagi jogi joghatások

- elévülés megszakadása- elbirtoklás megszakadása- a tartásdíjnak, az életjáradéknak és a baleseti járadéknak a régebben lejárt

és alapos ok nélkül nem érvényesített részletei a keresetlevél beadását megelõzõ 6 hónapi idõszakra követelhetõek bírósági úton

- konzerválja a biztosítási szerz-t, ha a hátralékos díj megfizetése iránt a biztosító 30 napon belül keresetet indít a biztosított ellen

- eljárásjogi joghatások- megindul a polgári peres eljárás jogviszony jön létre a bír és a felperes

között (az elnök a keresetlevelet kézhezvétel után nyomban megvizsgálja, nem kell-e azt a félnek hiánypótlás végett visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetõleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Ha a keresetlevél tárgyalás kitûzésére alkalmas, az elnök a tárgyalás elõkészítése, illetõleg az eljárás gyors lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetõleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen

- a per tárgyának értékére a beadás idõpontja az irányadó- illetékesség megállapításánál is ez irányadó- elõzetes bizonyítást már a per bír-ánál lehet kérni- ideiglenes intézkedés iránti kérelem terjeszthetõ elõ- spec esetekben a bír jogosult a végrehajtás felfüggesztésére

- ha az ügyben végrehajtás megszüntetési (korlátozási) pert v. igénypert indítottak, ill. ha a végrehajtható okirat v. végrehajtó határozata, intézkedés ellen jogorvoslattal éltek

- a jegyzõnek a birtokháborítási ügyben hozott határozata tekintetében a bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

- közig-i perekben: a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának a felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor - már a tárgyalás kitûzése elõtt is - akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétõl számított nyolc napon belül határoz e kérdésben.

- hasonló: társasági v. szövetkezeti határozatok bír-i felülvizsgálata iránti perek

- munkaügyi perek: a bír a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti.

- biztosítási intézkedést rendelhet el a bír (ha a felperes valószínûsítette, hogy a követelés kielégítése veszélyben van); alapja lehet:

- kereseti kérelem, ha a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejáratát közokirattal v. teljes bizonyító erejû mgnokirattal bizonyították

- keresetlevél v. késõbb elõadott kérelem a házassági vagyonjogi perben

- a joghatások elenyészése- ha a benyújtott keresetlev nem alkalmas arra, hogy funkcióját betöltse; pl:

- a kereset nem alkalmas arra, hogy ennek alapján a bír tárgyalást tûzzön ki és erre az alperest megidézze elutasítás

- a keresetlevél nem volt kézbesíthetõ (alperes halála v. más ok miatt)

- per megszüntetése esetén- a per 6 hónapi szünetelés folytán bekövetkezõ megszûnése

- a joghatások fenntartása- x esetekben: mintha a keresetlevelet már az eredeti idõpontban

szabályosan nyújtotta volna be:- a keresetlevélnek a 130.§ alapján való elutasítása esetében a

keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerûen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti.

- ha a keresetlevél az alperes részére halála miatt vagy más okból nem volt kézbesíthetõ, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a kézbesítés sikertelen megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétõl számított harminc nap alatt a kézbesítéshez szükséges adatokat bejelenti, vagy hirdetményi idézést kér

- ha a bíróság a pert a 157.§ a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerûen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti

- fenti határidõk elmulasztása esetében igazolásnak helye nincshttp://www.extra.hu/lattmann 47

- a határidõn belül ex tunc hatályban maradó joghatások- 30 napon kívül ex nunc hatályú joghatások

- intézkedések a keresetlevél alapján- az elnök a keresetlevelet kézhezvétel után nyomban megvizsgálja, a szükséges intézkedést

haladéktalanul megteszi- tárgyaláselõkészítés: a keresetlevél megvizsgálásától a tárgyalásig; végzi: az az egyesbíró/elnök, akit

az adott bír vezetõje v. annak helyettese, nagyobb létszámú bír-okon a csoportvezetõ bíró az adott ügy elbírálására kijelöl (szignálás)

- a keresetlevél megvizsgálása- az elnök a keresetlevelet kézhezvétel után nyomban megvizsgálja, nem kell-e azt a félnek

hiánypótlás végett visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetõleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi; intézkedések:

- hiánypótlás- ha a beadvány nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból

kiegészítésre vagy kijavításra szorul (nem tartalmazza a tárgyalás kitûzéséhez minimálisan szükséges adatokat)

- ha nem felel meg a beadványok kellékeirõl szóló általános szabályoknak

- ha nem felel meg a keresetlevél kellékeirõl szóló különös szabályoknak

- ha nem felel meg az egyes kereset fajtákra vonatkozó spec szabályoknak

- ha kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetõ a követelés- az elnök a beadványt rövid határidõ kitûzésével s a hiányok megjelölése

mellett pótlás végett a félnek visszaadja, és egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványt újból hiányosan adja be, a bíróság el fogja utasítani, illetõleg hiányos tartalma szerint fogja elintézni

- az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti.

- ha a fél a beadvány hiányát a kitûzött határidõ alatt pótolja, a beadványt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be

- jegyzõkönyvbe mondás nyomban fel kell hívni a hiányok pótlására (de nemteljesítés esetén is jegyzõkönyvbe kell foglalni)

- kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetõ a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettõszázezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes a beadott keresetlevelet fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelemként kell elintézni

- a fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített ûrlapon kell elõterjeszteni (ha a jogosult a kérelmet nem az arra rendszeresített ûrlapon terjesztette elõ, vagy nem megfelelõen töltötte ki, illetve nem csatolta a szükséges példányszámban, õt a bíróság a hiányok pótlására hívja fel)

- a keresetlevél áttétele- ha a keresetlevélbõl vagy mellékleteibõl az tûnik ki, hogy az ügy más

bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét

- LB: csak ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy máshova tartozik (ha csak hiányos fel kell elõször tárni a tényállást)

- ha nem állapítható meg hiánypótlásra vissza kell adni, annak eredményétõl függõen aztán:

- hatáskör megállapítás, tárgyalás kitûzése- áttétel- elutasítás (eredménytelen hiánypótlás v. az alapján

akadály)- jogerõs határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi

összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni (kivéve: személyállapottal kapcsolatos perek: PKKB)

- megállapítás mellett a bír elrendeli az iratoknak a kijelölés tárgyában döntésre hivatott bír-hoz való felterjesztését: ez fellebbezhetõ

- az áttételt elrendelõ végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát. A keresetlevelet az áttételt elrendelõ végzés jogerõre emelkedése elõtt nem lehet az új bírósághoz (hatósághoz) továbbítani

- a bíróság az áttételt elrendelõ végzését maga is megváltoztathatja.- nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más

hatósághoz, amely saját hatáskörének vagy illetékességének hiányát már jogerõsen megállapította.- az áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is

annál a bíróságnál (hatóságnál) terjesztették volna elõ, amelyhez azt áttették.- a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása

- feltétel: ha még a tárgyalás elõkészítésének idõszakában a keresetlevélbõl megállapítható, hogy a kereset érdemi tárgyalását vmely körülmény kizárja

- ha megállapítható, hogya) a perre a magyar bíróságnak nincs joghatóságab) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más

hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129.§ rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható

c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelõzniehttp://www.extra.hu/lattmann 48

d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság elõtt - a per már folyamatban van (perfüggõség), vagy annak tárgyában már jogerõs ítéletet hoztak (res iudicata)

e) a félnek nincs perbeli jogképessége, de:- közig-i per: az a közig-i szerv is lehet fél, akinek a Pp

általános szabályai szerint nincs jogképessége- sajtóhelyreigazítási elj: sajtószerv v. mûsorszolgáltató

O.K. akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége- hirdetmény kézbesítése során az ismeretlen örökösök

perbeli jogképessége csak fikció, ha ténylegesen nincsenekf) a felperes követelése idõelõtti, vagy - az elévülés esetét ide nem

értve - bírói úton nem érvényesíthetõ- játékból v. fogadásból eredõ követelések, kivéve ha a

játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le- kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott

kölcsönbõl eredõ követelések- azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való

érvényesítését jogszab kizárja(- elévülés: csak kifogás alapján; de: munkaviszonyból

származó perek: a bír hivatalból veszi figyelembe az elévülést)g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja,

vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelezõ, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe

h) külön jogszabály a keresetindításra határidõt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elõ, vagy azt a bíróság elutasítja

- jegyzõ birtokháborítási ügyben hozott határozatának megtámadása: 15 nap

- sajtó-helyreigazítási per: 15 nap a közlési kötelezettség utolsó napjától

- közig-i per: a határozat közlésétõl számított 30 nap- közszolgálati jogvita: 15 nap- választottbírósági ítélet érvénytelenítése: a kézbesítéstõl

60 napi) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a

kitûzött határidõ alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el- a keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek, és az alperes

példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is- fellebbezhetõ- ha az ügyben a fél, az ügyész, a külön jogszabállyal erre feljogosított

szervezet keresete alapján a per tárgyában már jogerõs ítéletet hoztak, az ezt követõen ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság a fenti d) pont alapján elutasítja, feltéve, hogy az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették, és az vele szemben is jogerõre emelkedett

- a tárgyalás elõkészítése- ha a keresetlevél tárgyalás kitûzésére alkalmas, az elnök a tárgyalás elõkészítése, illetõleg az

eljárás gyors lefolytatása céljából minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a per lehetõleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható legyen. Ilyen intézkedéseknek a tárgyalás kitûzése elõtt, valamint az eljárás során szükség esetében bármikor helye van

- alkalmas keresetlevél:- ha nincs helye az idézés nélküli elutasításnak- ha nem kell hiánypótlás végett visszadni v. az megtörtént- ha nincs helye az ügy áttételének v. az megtörtént

- elõkészítõ intézkedések- Pp szerint különösen:

a) intézkedik más hatóságtól vagy szervtõl iratok beszerzése iránt;b) a gyermek tartása, elhelyezése, illetõleg a szüléssel kapcsolatos költségek

iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben, ha az alperes, az anya vagy a gyermek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, megkeresheti a rendõrséget a lakóhely (tartózkodási hely) felkutatására

c) elõzetes bizonyítást folytathat le d) ideiglenes intézkedést tehetA gondnokság alá helyezésre irányuló perben az alperes részére a tárgyalás

kitûzésével egyidejûen a szükséghez képest ügygondnokot kell kirendelni- közig-i perben az elnök:

a) intézkedik a közigazgatási iratok beszerzésérõl; ezzel egyidejûleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be;

b) a keresetlevél kézbesítésével egyidejûleg felhívja a határozatot hozó közigazgatási szervet nyilatkozattételre;

c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel;d) az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott

környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését

http://www.extra.hu/lattmann 49

- a beszerzett írásbeli bizonyítékokat az elnök a tárgyaláson felolvassa v. ismerteti, a tárgyi bizonyítékokat felmutatja és engedélyezheti, hogy a felek azokat megtekintsék

- tárgyalás kitûzése- a tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való

kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal, munkaviszonyból származó, a gyermek tartására, illetve az apaság megállapítására irányuló, a gazdasági társaság tagjának kizárása iránti, valamint váltóperben pedig legalább három nappal megelõzze. A tárgyalási idõközt az elnök sürgõs esetben megrövidítheti.

- x pertípusokra szigorú elõírások:- váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb

intézkedésre nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított nyolcadik napra kell kitûzni.

- a szülõi felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított nyolcadik napra kell kitûzni.

- bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésõbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tûz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

- munkaügyi perben a tárgyalást - ha külön intézkedésre (elõkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezéstõl számított tizenötödik napon belül ki kell tûzni.

- a tárgyalást rendszerint a bíróság hivatalos helyiségébe kell kitûzni, fontos okból azonban a tárgyalás más helyre is kitûzhetõ.

- idézés a per tárgyalására- meg kell felelnie az általános rendelkezéseknek + spec rendelkezések:

- az elnök a kitûzött tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél, illetõleg a jegyzõkönyv másolatának egyidejû kézbesítése mellett megidézi

- az elnök a per tárgyalására megidézi azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított. Az elsõ tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevél egy példányát (másolatát).

- az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67.§-ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat.

- a feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésõbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, s elõ kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitûzött határnap elõtt benyújthatja vagy jegyzõkönyvbe mondhatja. Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetõleg az arról készített jegyzõkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesítteti, ha pedig erre már nincs elegendõ idõ, azt a tárgyaláson adja át.

- a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagját rendszerint elöljárója útján kell megidézni; ha azonban a megidézettnek a bíróság székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem veszéllyel járna, az idézés - az elöljáró értesítése mellett - közvetlenül is történhetik.

- ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.

- különleges perekben x személy értesítése:- házasság érvénytelenítése iránti per ügyész értesítése- apasági és származás-megállapítási perek a tárgyalás

kitûzésérõl a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára

- szülõi felügyelet megszüntetése iránti per a tárgyalás kitûzésérõl a perben félként részt nem vevõ szülõt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.

- ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perrõl az ügyészt értesíti.

- Pp. 127 § (a tárgyalás kitûzésének spec megoldásai)- szóbeli kereset azonnali tárgyalása, egyezségi kísérletre idézés- közös szabályok:

- a § nem alkalmazható a személyállapotra vonatkozó perekben- egyezségi kísérletre történõ idézés iránti kérelem és szóbeli

kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén az illeték 1%, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint - szóbeli kereset azonnali tárgyalása

- ha a kereset jegyzõkönyvbe mondása alkalmával a felperessel együtt a bíróság elõtt az alperes is megjelenik, a bíróság a felek kérelmére a tárgyalást nyomban megtartja. Ebben az esetben a keresetet a tárgyalási jegyzõkönyvbe kell foglalni, és azt a bíróság illetékességének hiánya miatt - a kizárólagos illetékesség esetét kivéve - elutasítani vagy más bírósághoz áttenni nem lehet.

- szóbeli kereset alapján a tárgyalás azonnali kitûzése- a keresetet, valamint a per megindítását megelõzõ kérelmet az ügyvéd által

nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzõkönyvbe mondhatja.- ha a bíróság a perre illetékes, de az alperes a kereset jegyzõkönyvbe

mondása alkalmával nincs jelen, a tárgyalásra az elõzõ rendelkezések szerint azonnal határnapot kell kitûzni, s arra a felperest szóval meg kell idézni

- egyezségi kísérletre idézés

http://www.extra.hu/lattmann 50

- keresetindítás elõtt a perre hatáskörrel bíró és illetékes helyi bíróság elõtt egyezségi kísérletre idézést lehet kérni. Az idézést kérõ félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni. A létrejött egyezséget jegyzõkönyvbe kell foglalni, és a jóváhagyásra a 148.§-t kell alkalmazni.

- a bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék

- ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkezõ esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

- a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

- ha mind a két fél megjelent, de az egyezség nem jött létre, a bíróság a felperes kívánságára a keresetet jegyzõkönyvbe foglalja. A további eljárásra a szóbeli kereset azonnali tárgyalására vonatkozó szabály az irányadó

- ha az egyezségi kísérletre kitûzött határnapon az idézést kérõ fél nem jelent meg, vagy az ellenfél kívánatára keresetét nem adja elõ, õt az ellenfél kérelmére az okozott költségben el kell marasztalni. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a megindítandó per költségéhez kell számítani.

- ez egy kizárólag helyi bír elõtt lefolytatható nemperes elj (az egyébként tanácsban elbírálandó ügyekben is az elnök jogosult eljárni

- szóbeli egyezségi kérelem azonnali elbírálása- A fenti rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni akkor is, ha a felek

idézés nélkül, egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság elõtt- perindítás

- perindítés: amikor a bír a kereset (viszontkereset) közlésével közjogi viszonyt létesít a bír és az alperes között

- közlés: idézés és keresetlevél kézbesítése v. az alperes jelenlétében megtartott tárgyaláson való tudomásszerzéssel

- joghatásai- anyagi joghatások

- a jóhiszemû birtokos az ellene indított kereset közlésétõl fogva már nem szerzi meg a tuljogot a dolog elvált termékein, terményein és szaporulatán

- olyan szerz-nél, amelyet a fél felmondással megszüntethet a kereset közlése pótolja a jogosult felmondó nyilatkozatát

- a szerz megtámadását tartalmazó keresetlevélnek az ellenfél részére történõ kézbesítése egyben a szerz megtámadását célzó írásbeli közlést is jelenti

- kereset közlése (mint felszólítás) kötelezett késedelme (ha nem teljesít)- jogosulti egyetemlegesség esetén, ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít,

a per jogerõs befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.

- eljárásjogi joghatások- perfüggõség beállása- a tárgyalási idõköz folyásának megkezdése- alperesnek perbebocsátkozási kötelezettsége keletkezik- illetékesség rögzítõdése (perpetuálódása) vagylagos illetékesség esetén (de: a

tartásra, járadékra és más hasonló célú idõszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per esetében a felperes akkor is kérheti a per áttételét a lakóhelye szerinti illetékes bír-hoz, ha a pert eredetileg az alperes lakóhelye szerinti illetékes bír elõtt indította meg, az alperes azonban kéri a per áttételét a mh-e szerinti illetékes bír-hoz

- az elõzetes bizonyítást a per bír-ánál kell kérni- a fél kérelmére a bír értesítése alapján a földhivatal bejegyzi az iny-ba az ingatlant

érintõ per megindítását- a joghatások elenyészése

- a per bír-i megszüntetésével- a hat hónapi szünetelés után bekövetkezõ megszünéssel(- a perindítás joghatásainak elenyészésével a keresetlevél beadásához fûzõdõ

joghatások is elenyésznek)- a joghatások fenntartása

- ha a bíróság a pert a 157.§ a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerûen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti a keresetlevél beadásához fûzõdõ joghatások is fennmaradnak

- a határidõt elmulasztása igazolással sem élhet

X. A TÁRGYALÁS

1. Pervezetés

- a peres elj tvességét, célszerû menetét, folyamatosságát és gyorsaságát biztosító bíró, bír-i perbeli csel-k összessége- fontosabb bírói pervezetõ csel-k:

- a per folyamatosságát, célszerû menetét biztosító (tárgyalás elõkészítése, kitûzése, idézés, tárgyalásvezetés, rendfenntartás, tárgyalás elhalasztása, stb)

- a tényállás felderítésének és az elj tvességének a biztosítása (a jóhiszemû elj elvébõl folyó bír-i intézkedések, kizárási okok hivatalból ellenõrzése, ténykutatás, bizonyítás)http://www.extra.hu/lattmann 51

- a fél segítésére irányuló percsel-k (kitanítás, áttétel, egyezség bírói megtagadása, stb)

2. A tárgyalás

- fogalma: a polgári peres elj szakasza, a bír nyilvános ülése, amelyen megtörténik a tényállás felderítése, a bizonyítás felvétele, a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása- tárgyalásvezetés

- a tárgyalást az elnök vezeti (egyesbírónál: a bíró)- a törvény keretei között az elnök szabja meg azoknak a cselekményeknek a sorrendjét, amelyeket a

tárgyaláson teljesíteni kell- a tárgyalás szerkezete

- osztott, egységes, vegyes rendszer- osztott: perfelvétel és az érdemi tárgyalás percezúrával elkülönül- egységes: perelõfeltételeket + érdemi kérdések vizsgálatának sorrendjét a bíró határozza

meg- vegyes: perfelvétel és érdemi szakasz külön; egy napon tartott tárgyalás 2 része: ha a

perfelvételi szakaszban 0 befejezés azonnal megkezdhetõ az érdemi tárgyalás- a magyar tárgyalási rendszer

- 0 percezúra, vegyes rendszer- részei:

- számbavétel- szóváltás- bizonyítás- tárgyalás berekesztése- határozathozatal

3. A tárgyalás menete

- a tárgyalás megnyitása- a peres felek megnevezése és a per tárgyának megjelölése

- a számbavétel- a tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselõik útján

megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerû idézése megtörtént-e

- az idézés szabályszerûsége- szabályszerûség (tértivevény adataiból)

- tárgyalási idõköz megtartása- elsõ tárgyalásra történõ idézés esetén a keresetlevélnek az alperes részére történõ

megküldése- az idézés és a keresetlevél kézbesítésének szabályszerûsége

- ha a fél idézésére vonatkozó kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) a tárgyalás határnapjáig nem érkezett vissza, a bíróság annak visszaérkezése után határoz abban a kérdésben, hogy a tárgyalást a fél részérõl elmulasztottnak kell-e tekinteni, és így sor kerülhet-e a mulasztás esetére megállapított rendelkezések alkalmazására, addig elhalasztja a tárgyalást

- ha egyik v. mind2 felet nem idézte meg el kell halasztani- ha az idézés megtörtént, de szabályszerûtlen

- tárgyalási idõköz meg nem tartása (ha nem jelenik meg az alperes) el kell halasztani

- l. fenn, de jelen van az alperes akkor kell elhalasztani, ha kéri- ha elsõ tárgyalásnál nem kézbesítettek az alperesnek el kell halasztani

- ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerû idézése megtörtént-e. Ha ez megtörtént, a tárgyalást a fél részérõl elmulasztottnak kell tekinteni, s a mulasztás esetére megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; ellenkezõ esetben a tárgyalást el kell halasztani.

- az elsõ tárgyalás elmulasztásának következményei- a per elsõ tárgyalásának fogalma: amelyen az elsõ érdemi intézkedés megtörtént

- a mulasztás fogalma- ha a fél: szabályszerû idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson és távolmaradását

elõzetesen nem mentette ki- ha a fél a per folyamán külföldre távozott, és a per vitelére belföldön lakó meghatalmazottat

nem rendelt, vele szemben a mulasztás következményeit akkor is alkalmazni kell, ha a tárgyalásra megidézhetõ nem volt.

- a felperes mulasztása: ha az elsõ tárgyalást a felperes mulasztja el és megelõzõleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.

- az alperes mulasztása- ha az elsõ tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elõ, a

bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelõen bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.

- a bír-i meghagyás kibocsátásának feltételei:- kötelezõ, ha:

- az alperes idézése szabályszerû- az elsõ tárgyaláson az alperes nem jelent meg- az alperes írásbeli érdemi védekezést nem terjesztett elõ

http://www.extra.hu/lattmann 52

- a felperes kérte a bír-i meghagyás kibocsátását- a per megszüntetésének nincs helye- a kereseti követelés a keresetlevélbõl kitûnõen nem látszik aggályosnak

- nem lehet kibocsátani:- nem kézbesítették a levelet az alperesnek- a tárgyalási idõközt nem tartották meg- az idézés kézbesítése nem volt szabályszerû- az alperes elõre bejelenti, hogy nem tud részt venni és kimenti

távolmaradását- az alperes olyan beadványt terjeszt elõ, amely tartalmazza érdemi

védekezését, v. arra utalást, hogy érdemben védekezni kíván- a felperes nem terjeszt elõ határozott kérelmet a bír-i meghagyás

kibocsátására- a felperes keresetét felemeli, az eredetileg követelt dolog helyett más

dolgot, v. kártérítést kér, megállapítás helyett marasztalást kér, eddig nem követelt járulékokat és egyéb követeléseket követel, ha a felperes követelését eredetileg megosztotta az alperesek között majd utóbb egyetemleges marasztalásukat kéri v. vagylagos kereseti kérelmét nem vagylagosra változtatja meg

- a kereseti kérelem aggályos: olyan tény v. körülmény áll fenn, amely a követelés megalapozottságát kétségessé teszi (pl: ellentét a kereseti tárgy és a kérelem között; 0 meghatározott kérelem; aktív v. passzív legitimáció hiánya; követelés megítélése jogszab-ba ütközik)

- nem lehet kibocsátani a tv által meghatározott esetekben:- házassági perek- közig-i perek- sajtó-helyreigazítási perek- munkaügyi bír elõtti eljárás- viszontkereset alapján- házassági per bír-a elõtt érvényesített gyermektartási, gyermekelhelyezési,

házastársi tartási és házassági vagyonjogi kereset alapján, ill. házassági perben érvényesített vagyonjogi kereset alapján

- fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult elj-ban- ha a Pp alapelveinek érvényesítése a tárgyalás megtartását teszi

szükségessé- mérlegeléstõl függ:

- ha az elsõ tárgyalásra tanút vagy szakértõt idézett a bíróság, és az megjelent és kihallgatják ha az ügy eldöntésére így kellõ adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz, egyébként pedig a bírósági meghagyás kibocsátása avagy újabb tárgyalás kitûzése felõl dönt

- a bír-i meghagyás tartalma- a bírósági meghagyásnak tartalmaznia kell a bíróság és az ügyszám megjelölését, a

döntést, az eljárási költségek megfizetésére kötelezõ rendelkezést, továbbá - ha ennek helye van - az elõzetes végrehajthatóság kimondását, az ellentmondás lehetõségére való figyelmeztetést, végül utalnia kell arra, hogy a jogerõs bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell.

- a bír-i meghagyás közlése: tárgyaláson ki kell hirdetni + mind2 féllel kézbesítés útján is közölni kell

- a mulasztás következményeinek elhárítása- alperesi mulasztá elhárítása:

- igazolási kérelemmel és/v.- ha csak a távolmaradás okát jelenti be idõben: igazolási

kérelemnek kell tekinteni- ellentmondással(- ha mind2 elõször az igazolási kérelmet kell elbírálni)

- a bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthetõ a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetõleg csak a bírósági meghagyás kijavítását/kiegészítését kér

- ellentmondás: minden, ami sérelmezi a meghagyás kibocsátását (ellentmondást hiánypótlásra visszaadni nem lehet; de illetékköteles hiánypótlási felhívás O.K., ha elmarad)

- a kellõ idõben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tûz ki.

- ellentmondás - megakadályozza a határozat jogerõre emelkedését- a mulasztás elõtti állapotba helyezi az elj-t, le kell folytatni az

elsõfokú elj-t- az elsõ fokú bír a perbevitt jogvitát bírálja el(meghagyás elenyészik, nem kell errõl külön végzés)

- ha az alperes az ellentmondás alapján kitûzött újabb határnapot is elmulasztja, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. E meghagyás ellen sem ellentmondásnak, sem fellebbezésnek nincs helye.

- ellentmondás visszavonása meghagyás jogerõre emelkedik- a bírósági meghagyásnak ellentmondással meg nem támadott része

jogerõre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitûzn (bír-i meghagyás hatálya azonos a jogerõs ítélet hatályával)http://www.extra.hu/lattmann 53

- jogerõs bír-i meghagyással szemben O.K.: perújítás, tv-ességi óvás, határozat kijavítása/kiegészítése

- mind2 fél mulasztása- ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent

fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevõ felperes megelõzõleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg az eljárás szünetel

- a képviseleti jog ellenõrzése- ha a fél nevében megjelent meghatalmazott vagy törvényes képviselõ a képviseleti jogát,

illetõleg a per viteléhez szükséges felhatalmazását nem igazolja, a fél nevében megjelent személyt megfelelõ határidõ kitûzésével fel kell hívni a meghatalmazás, a képviseleti jog vagy a per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolására. Ha a meghatalmazottként megjelent személy a felet a 67-68.§-ok értelmében nem képviselheti, a felet megfelelõ határidõ kitûzésével fel kell hívni, hogy a perben személyesen vagy a törvénynek megfelelõ meghatalmazott útján járjon el.

- ha a meghatalmazás hiánya pótolható, a bíróság a tárgyalást a hiány pótlása elõtt is folytathatja, az ellenfél kívánságára pedig a tárgyalást folytatni köteles. Ha a hiányt a kitûzött határidõ alatt, illetõleg az annak leteltét követõ tárgyalás bezárásáig nem pótolták, vagy az eljárást a fél jóvá nem hagyta, az ellenfél kérelmére a mulasztás következményeit kell alkalmazni, s a hiány pótlására eredménytelenül felhívott személyt a felmerült költségek megfizetésére kell kötelezni.- szóváltás

- az elsõ tárgyalás kezdetén a felperes vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. Ezután a felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben elõadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetõleg, hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg.

- ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a keresetlevelet nem kell felolvasni, illetõleg ismertetni.- a felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elõ ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére

irányul (alaki ellenkérelem), vagy érdemi védekezést tartalmaz a felperes kereseti kérelmével szemben (érdemi ellenkérelem). Az ellenkérelemben elõ kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait

- az alaki védekezés- a per tárgyát nem érinti, csak a perindítás feltételeinek meglétét tagadja

- érdemi védekezés- a keresetben érvényesített jog fenn v. fenn nem állására vonatkozik- az alperes ezzel perbe bocsátkozik- idõpont jelentõsége:

- a per tárgyának értékétõl függõ hatáskör ill. (a kizárólagos illetékesség kivételével) az illetékesség hiánya figyelembe nem vehetõ

- perköltségbiztosíték adásának elmulasztása esetén az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelmet csak akkor terjeszthet elõ, ha a biztosítékadási kötelezettség csak késõbb következett be, vagy az alperes arról csak késõbb szerezhetett tudomást.

- a bíróság a per megszüntetésére irányuló kérelem tárgyalása mellett is felhívhatja az alperest az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatának elõterjesztésére (kényszerû perbebocsátkozás). Ebben az esetben a hatáskör és illetékesség hiánya miatt akkor is meg lehet szüntetni a pert, ha a hatáskör a per tárgyának értékétõl függ, ill. az illetékesség nem kizárólagos

- az ügy érdemi tárgyalásának nincs helye, ha az alperes a per megszüntetését a felperes mulasztása, illetõleg elállása folytán vagy közös megállapodásra hivatkozással kéri

- ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az elsõ tárgyaláson kideríthetõ, nyomban érdemben határoz- érdemi tárgyalás

- a bír olyan perbeli csel-ei, amelyek az érvényesített jog, ill. az azt megalapozó tények, a felperesi követelés fennállása v. fenn nem állása vizsgálatára irányulnak; fõbb mozzanatai:

- felek jognyilatkozatai- a végrehajtási elj-ban érdekeltek azonosságának megállapításához szükséges személyi

adatok rögzítése- a felek tényelõadásai- a bizonyítás

- a tényállás felderítése- bír törekszik arra, hogy a felek tényelõadásaikat, bizonyítási indítványaikat legkésõbb az elsõ

tárgyaláson tegyék meg a bír él kérdezési jogával- lehetõleg az elsõ tárgyaláson tisztázni kell a bizonyításra szoruló tényeket- az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló

körülményekre, és az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetõleg az arra való feleletet megtiltja.

- összefüggõ körülmények meghatározása: kereset tényalapja, alperes védekezése- befolyásoló kérdés: ami magában hordozza a választ (igen v. nem felelet)

- a felekhez, valamint az elnök által kihallgatott más személyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és képviselõik is intézhetnek.

- szó megvonása: eseti jellegû, csak az adott kérdésre vonatkozik- a tárgyalás elhalasztása

- ha a bizonyítás lefolytatása az elsõ tárgyaláson nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további elõkészítését

- a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitûzi, azt a jelenlevõ felekkel kihirdetés útján közli. Egyébként a feleket a folytatólagos tárgyalásra az elnök idézi meg

- a folytatólagos tárgyalás elõkészítésehttp://www.extra.hu/lattmann 54

- az elnök az elõkészítõ iratok és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján - amennyiben ez a per eldöntéséhez szükségesnek mutatkozik - a tárgyalás folytatására kitûzött határnapra a tanúkat, illetõleg a feleket személyes megjelenés végett megidézi, és beszerzi a bizonyítékul szolgáló iratokat.

- írásbeli elõkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha ez az ügy nagyobb terjedelme vagy bonyolultsága miatt szükséges, és ha a feleket ügyvéd képviseli, vagy a feleknek, illetõleg képviselõiknek az írásbeli elõkészítés nem okoz különösebb nehézséget

- írásbeli elõkészítés esetében az erre vonatkozó iratot, ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási idõköz elsõ harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyilatkozatát pedig oly idõben kell a bíróságnál elõterjeszteni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilatkozhassék.

- a folytatólagos tárgyalás- fogalma: az elsõ tárgyalást követõ minden tárgyalás (elsõ mozzanata: a számbavétel)- elmulasztása

- ha a felek bármelyike mulaszt, a bír a jelenlévõ fél kérelmére a tárgyalást megtartja (akkor is, ha a felperes nincs jelen, de kérte a megtartást távollétében)

- ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeirõl, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzõkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt elõkészítõ iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit a 141.§ (3) bekezdése esetében elõkészítõ iratban, egyébként pedig a következõ tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tûz ki.

- ha az ügy eldöntésére nincs jelentõsége nem kell közölni a mulasztó féllel- a mulasztó féllel elõzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és

bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetõleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana.

- az eljárás szünetel, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevõ felperes megelõzõleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg

- iratismertetés- a folytatólagos tárgyaláson a korábbi tárgyalás óta keletkezett elõkészítõ iratot és

más beadványt ismertetni kell- ha megváltozott az eljáró tanács összetétele (v. a bíró személye) a tanács elnöke

(bíró) ismerteti a felek által elõterjesztett kérelmeket, korábbi tárgyalásokról készített jegyzõkönyveket, vmint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; ezekre a felek észrevételeket tehetnek- a tárgyalás berekesztése

- fogalma- ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, az

elnök a tárgyalást berekeszti- a tárgyalás berekesztése elõtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni,

hogy kívánnak-e még valamit elõadni- a perbeszéd

- a felek és képviselõik végsõ felszólalása, zárónyilatkozata- vonatkozhat tényállásra, bizonyítékok értékelésére, jogi minõsítésre- a tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni, s a

kihirdetést csak az ítéletre nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, s a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni

- berekesztés: csak a perbeszédek után- a tárgyalás újbóli megnyitása

- a bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése elõtt újból megnyithatja, ha valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek. Újból meg kell nyitni a tárgyalást, és a 144.§-nak megfelelõen kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be

- a határozathozatalról (ahol nem kötelezõ a megjelenés) esetleg távollévõ feleket idézni kell

4. Egyéb pervezetési cselekmények

- elkülönítés- a bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében célszerûnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített

egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes részei, valamint általában a perben eldönthetõ egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra (végzés, ellene nem lehet fellebbezni); nem lesz több per, csak külön határozatok- egyesítés

- a bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az elõtte folyamatban levõ olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

- összefüggés: egyikben való döntés hatással van a másikban való döntésre- hivatalból akkor is lehet, ha a felek ellenzik- egyesíteni csak a tv által összekapcsolni engedett pereket lehet- végzéssel; 0 fellebbezés- több perbõl 1 lesz, de a perek tárgyának értéke nem kerül összeadásra- a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörû helyi bíróságok elõtt

folyamatban lévõ perek egyesítésének is helye van; a megyei (fõvárosi) bíróság az elõtte indított perhez a

http://www.extra.hu/lattmann 55

területén mûködõ helyi bíróság elõtt folyamatban lévõ pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörû helyi bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésrõl korábban határozott.- áttétel egyesítés végett

- a különélõ házastárs által tartás iránt indított pert - feltéve, hogy a per elsõ fokon még nincs befejezve - a házassági per megindítása esetében a tartást kérõ fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához.

- cél: tartási és házassági per egyesítése (ha mind2 elsõ fokon van folyamatban)- a tárgyalás elhalasztása

- esetei- történhet: tárgyalás elõtt, tárgyaláson, 2 tárgyalás közötti idõszakban- lehet kötelezõ v. bír mérlegelésétõl függõ- tárgyalás elõtt:

- az elnök a tárgyalást a feleknek a kitûzött határnap elõtt legalább nyolc nappal elõterjesztett közös kérelmére elhalasztja

- ha csak az egyik jelenti be, v. a közös kérelmet a határnapot megelõzõ 8 napon belül terjesztik elõ bír mérlegelésétõl függ, hogy tart-e tárgyalást v. elhalasztja

- tárgyaláson: a tárgyaláson elõterjesztett kérelemre, illetõleg hivatalból a tárgyalást csak a bíróság halaszthatja el fontos okból, ilyen ok:

- a fél szabályszerû idézésének mellõzése- a szabályszerû idézés nem állapítható meg, a tértivevény nem érkezett vissza- képviseleti jog, per viteléhez szükséges felhatalmazás igazolásának hiánya- folytatólagos tárgyalás elmulasztása (a kérelem a tárgyalás tartására irányul, de a

bír szükségesnek látja a halasztást)- bizonyítás kiegészítésének szükségessége- a fél v. képviselõ kiutasítása a tárgyalóterembõl- tanú v. szakértõ mulasztása, közremûködés v. véleménynyilvánítás késedelme,

megtagadása(az idézésre megjelent tanúkat és szakértõket a tárgyalás elhalasztása esetén is ki kell

hallgatni)- következményei

- ha bír vmelyik fél távollétében tartotta meg a tárgyalást, új határnapot kell kitûzni, ha a tárgyaláson olyan kérelmek, nyilatkozatok, indítványok hangzottak el, amelyeket a távollévõ féllel még nem közöltek

- ha az ok a fél vmely nyilatkozatának indokolatlan késedelme pénzbírsággal sújtják azt, aki- vmely nyilatkozatot késedelmesen tesz meg- egyes perbeli csel-kel indokolatlanul késedelmeskedik- vmely határnapot v. határidõt mulaszt

+ egyúttal az így okozott költségek megfizetésére kötelezi

5. Rendfenntartás

- a tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök gondoskodik. Az elnök a hallgatóság körébõl a tizennyolc éven aluli személyeket eltávolíthatja- rendfenntartás fogalma: a rendzavarás esetére elõírt szankciók alkalmazása- a rendzavarás: a tárgyaláson tanúsított minden olyan magatartás, amely méltatlan a bír elõtti elj-hoz, zavarja a tárgyalás rendjét (pl. bûncsel, sértõ kifejezés használata, fenyegetés, kiabálás)- az alkalmazható szankciók

- a szankciók (kötelezõ szempont: fokozatosság, arányosság; együttesen is alkalmazhatók)- rendreutasítás- pénzbírság- kiutasítás- kivezettetés- fegyelmi v. be megindításának kezdeményezése- õrizetbe vétel

- rendreutasítás- a feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat és a szakértõket, úgyszintén a hallgatóság

tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja- jegyzõkönyvbe foglalt figyelmeztetés, a legenyhébb szankció- ált: kisebb súlyú, ill. elsõ rendzavarás esetén- súlyos v. ismételt rendzavarás pénzbírsággal együtt

- pénzbírság- ismételt (ha már volt rendreutasítás) vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság

pénzbírságot szab ki - max összeg: 50.000 Ft (szempont: súly, ismételtség, a bírságolt körülményei)- lehet önálló v. rendreutasítással, kiutasítással, kivezettetéssel együtt- tanú/szakértõ: nem lehet egyszerre rendzavarás és vallomásmegtagadás miatt pénzbírsággal

sújtani- ugyanazzal szemben többször is kiszabható

- kiutasítás, kivezettetés- ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság a feleket és képviselõiket, a tanúkat

és a szakértõket, valamint a hallgatókat a terembõl kiutasíthatja (felszólítás), illetõleg kivezettetheti (a kiutasítás kényszer útján történõ végrehajtása)

- akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejûleg, akár anélkül vagy azt követõenhttp://www.extra.hu/lattmann 56

- a bíróság a felet - kiutasítása esetében - felhívja, hogy képviseletérõl a kitûzött határidõ alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselõjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselõrõl gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni

- a kiutasított tárgyaláson kívüli csel-eket végezhet- a kiutasított tanút és szakértõt a kiutasítás által okozott költségekben marasztalni

kell (újat kell keresni), a szakértõ kiutasításakor helye lehet más szakértõ kirendelésének- õrizetbevétel

- büntetõ vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig elõzetes letartóztatásnak is helye van, az elkövetõt õrizetbe vétetheti, és ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az ügyésznek való átadása iránt

- rendszerint el kell rendelni kiutasítást is- szankciók fegyveres erõk és rendvédelmi szervek tagjának rendzavarása esetén

- közvetlenül rendreutasíthatók- pénzbírság nem szabható ki, ilyen esetben a fegyelmi elj lefolytatása végett az illetékes

elöljáróhoz kell fordulni- kiutasítás, kivezettetés O.K.- a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek tagjának elõzetes letartóztatását csak elöljárója

útján lehet foganatosítani- perorvoslatok

- a fentiekben végzéssel határoz a bír = pervezetõ végzés határozatához nincs kötve a bír kérelemre, indokolt esetben azt hatályon kívül helyezheti, a pénzbírságot kiszabó végzést fontos okból megváltoztathatja

- a fenti végzések ellen fellebbezésnek nincs helye (kivéve: pénzbírság)

6. Az eljárás nyugvása

- a nyugvás 3 esete:- elj. félbeszakadása- tárgyalás felfüggesztése- elj. szünetelése

- az elj félbeszakadása- okai

- fél halála- ha valamelyik fél meghal, vagy megszûnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve

perbevonásáig félbeszakad.- felperes halála jogutódnak kell jelentkeznie és perbelépnie (az alperes jogosult

perbe vonni)- alperes halála felperesnek kell felderíteni és perbe vonni a jogutódot

- cselkép elveszítése- ha az olyan fél, akinek a per vitelére nincs meghatalmazottja, cselekvõképességét

elveszti, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt törvényes képviselõ személyét be nem jelentik (nem kell perbe lépnie)

- tv-es képviseleti jog megszûnése- ha a fél törvényes képviselõje hal meg, és a törvényes képviselõnek a per vitelére

nem volt meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselõ személyét be nem jelentik. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselõjének ez a jogosultsága anélkül szûnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvõképessé vált volna (ha cselképessé válik fellépésével a félbeszakadás megszûnik)

- a bír mûködésének szünetelése- ha a bíróság mûködése háború vagy valamely elháríthatatlan esemény miatt

szünetel, vagy a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az eljárás az akadály megszûnéséig félbeszakad.- a félbeszakadás megállapítása

- tv erejénél fogva áll be; vita esetén: végzésben állapítja meg a bír- a bíróságnak a félbeszakadást megállapító határozata ellen külön fellebbezésnek van

helye (ha azt állapítja meg, hogy nem szakadt félbe 0 külön fellebbezés, a megállapítás az ügy érdemében hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben kifogásolható)

- a bíróság azonban az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja- a félbeszakadás jogkövetkezményei

- az eljárás félbeszakadásával minden határidõ megszakad; a félbeszakadás megszûnésétõl a határidõ újra kezdõdik

- a félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan (ennek megállapításához nem kell külön határozat), kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket

- ha az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszûnik folytatódik az elj

- nem alkalmazható: bír szünetelése, érintkezés lehetetlensége, fél halála esetén- a tárgyalás felfüggesztése

- célja- a per sorsát befolyásoló elõkérdés tisztázásának megvárása

http://www.extra.hu/lattmann 57

- ált., ha a per eldöntése vmely prejudiciális jellegû (a meghozandó határozat tartalmára kiható) elõzetes kérdés elbírálásától függ

- esetei- imperatív felfüggesztés: ha a per eldöntése

- házasság létezésétõl vagy érvényességétõl függ, és ez iránt per van folyamatban- akkor is, ha az érvénytelenítési per nincsen folyamatban, de annak

megindítására vmelyik fél jogosult (a bír ekkor határidõt szab az elj megindítására)- gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van

folyamatban- fakultatív felfüggesztés (az elõkérdéssel kapcsolatos elj jogerõs befejezéséig)

- ha a per eldöntése olyan elõzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás:

- más bír (büntetõ, polgári) v.- államigazgatási hatáskörbe tartozik

- polgári peres v. nem peres elj: ha már folyamatban van- büntetõbírói v. közig-i hatáskör: akkor is, ha még nem indították meg

- a be megindításáról hivatalból üldözendõ bûncselekmény esetében a bíróság gondoskodik

- egyébként pedig az eljárás megindítására megfelelõ határidõt tûz ki. Ha a határidõ eredménytelenül telik le, a tárgyalást folytatni kell.

- prejudiciális kérdéssel össze nem függõ felfüggesztés- ha a felet katonai szolgálatra hívják be, a bíróság a pert felfüggesztheti, kivéve a

tartásdíj iránt indított, valamint az olyan pereket, amelyeknek gyors elbírálásához különleges érdek fûzõdik.- a bíróság a per felfüggesztésérõl, illetõleg továbbfolytatásáról a fél katonai elöljáróját

is értesíti.- a felfüggesztés elrendelése

- végzéssel, amelyet köteles indokolni (alapul szolgáló tények, indokok megjelölése)- fellebbezhetõ

- a bír határozathoz nincs kötve megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, hivatalból is, fellebbezés alapján is

- nem fellebbezhetõ- a felfüggesztés joghatásai

- a tárgyalás felfüggesztésével minden határidõ megszakad; a felfüggesztés megszûnésétõl a határidõ újra kezdõdik

- a felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan

- kivéve:- a gyermek tartása iránt indított pernek a felfüggesztése nem akadályozza,

hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felõl hivatalból is határozhat

- a felfüggesztéssel, illetõleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket- az eljárás szünetelése

- okai (mindig a felek perbeli magatartása)a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az elsõ tárgyalást megelõzõen, akár

az elsõ fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagyb) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy

tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevõ felperes megelõzõleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy

c) a felperes a megadott lakcímrõl nem idézhetõ, illetõleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy

d) hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri.- házassági és személyállapoti per: csak c), d)- házassági bontóper: csak a), c), d)- fellebbezési elj: 0 b) esetében

- a bír intézkedése- tv erejénél fogva következik be, nem kell határozatilag megállapítani, elég az iratra rávezetni

a szünetelés tényét; ez ellen nem lehet fellebbezni- a szünetelés joghatásai

- azon a napon kezdõdik, amikor a szünetelés alapjául szolgáló tény bekövetkezik- a szünetelés a határidõk folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell.- hathónapi szünetelés után a per megszûnik. E határidõ elmulasztása miatt igazolásnak helye

nincs.- a megszûnést nem kell határozatban megállapítani, de a le nem rótt illeték

megfizetésérõl rendelkezni kell- a per során hozott jogerõs részítélet és közbensõ ítélet hatályát a per megszûnése nem érinti.- ha a per szünetelés folytán megszûnik, a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel)

megtámadott elsõ fokú határozatok, illetõleg az elsõ fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik- a fenti 3 összehasonlítása

- közös- a per folytatásának idõleges megszakításához vezetnek

http://www.extra.hu/lattmann 58

- félbeszakadás, felfüggesztés: azonos joghatások- különbségek

- félbeszakadás: objektív okok; szünetelés: szubjektív okok- szünetelés: nem érinti a határidõk folyását és nincs hatálytalanságot eredményezõ joghatása- a szünetelés a per megszûnéséhez vezethet

- szünetelés alatt is félbeszakadhat az eljárás

7. A per megszüntetése

- a per befejezése érdemi döntés nélkül (csak tv-ben meghatározott okok alapján)- okainak csoportja:

- a perindítás után észlelt perakadályok (A bíróság a pert az eljárás bármely szakában hivatalból megszüntetni köteles)

- ha a keresetlevelet már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani x esetekben:a) a perre a magyar bíróságnak nincs joghatósága;b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság

hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129.§ rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;

c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelõznie;d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár

ugyanazon bíróság, akár más bíróság elõtt - a per már folyamatban van (128.§), vagy annak tárgyában már jogerõs ítéletet hoztak (229.§);

e) a félnek nincs perbeli jogképessége (48.§);f) a felperes követelése idõelõtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton

nem érvényesíthetõ;- az idõ elõtt indított pert nem lehet megszüntetni, ha a követelés a határozat

meghozatala elõtt lejártg) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak

jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelezõ, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe;

h) külön jogszabály a keresetindításra határidõt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elõ, vagy azt a bíróság elutasítja;

- az érdemi döntés hozatalának egyéb akadályai- a per megszüntetése hivatalból (az eljárás bármely szakaszában)

- ha a fél cselképt, törvényes képviselõjét mellõzték, és e hiányt a kitûzött, illetõleg meghosszabbított határidõ alatt vagy legkésõbb az annak lejártát közvetlenül követõ tárgyalás berekesztéséig sem pótolták

- a per megszüntetése az alperes kérelmére- ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a 89.§ alapján a perrel

felmerülõ költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitûzött, illetõleg meghosszabbított határidõ alatt vagy legkésõbb az annak lejártát közvetlenül követõ tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott

- a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni; ha az alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, ilyen kérelmet csak akkor terjeszthet elõ, ha a biztosítékadási kötelezettség csak késõbb következett be, vagy az alperes arról csak késõbb szerezhetett tudomást.

(- ha a bíróság a pert az eddig említett okok (157.§ a)-c)) alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerûen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerûen érvényesíti)

- ha a felperes az elsõ tárgyalást elmulasztotta- a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni. Nincs helye a per

megszüntetésének, ha a felperes a bíróságtól kérte, hogy a tárgyalást távollétében is tartsa meg- az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes

ellen viszontkeresetet is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza (csak megállapítási viszontkereset lehet: tagadja a felperes keresetét)

- a keresettõl elállás- a bír megszünteti a pert, ha a felperes keresetétõl elállt- elállás: határozott, bír-hoz címzett nyilatkozattal- a felperes a per érdemi tárgyalása elõtt keresetétõl az alperes hozzájárulása nélkül is

elállhat, az érdemi tárgyalás megkezdése után azonban csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. A felperes mindkét esetben köteles alperesnek a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni.

- a bíróság a pert tárgyaláson kívül is megszüntetheti, ha az elállást a felperes írásban jelenti be, és ahhoz csatolja az alperesnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy igényel-e költséget, és azt mennyiben számítja fel. Ha a per megszüntetéséhez szükség van az alperes hozzájárulására is, az erre vonatkozó nyilatkozatot is csatolni kell. Ha a felperes az alperes írásbeli nyilatkozatát nem csatolta, a bíróság az alperest nyilatkozattételre tárgyaláson kívül is felhívhatja és figyelmeztetheti, hogy ha a felhívásra az abban megjelölt határidõ alatt nem nyilatkozik, a felperes kérelmének megfelelõen fog dönteni.

- a per megszüntetése közös kérelemre- a bír a pert megszünteti, ha a felek a per megszüntetését közösen kérték.- feltétel: egyértelmûen bejelentették a kérelmet

- a per megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása- végzéssel bírálja el a bír

http://www.extra.hu/lattmann 59

- a megszüntetõ határozat fellebbezhetõ- az elutasító határozat csak akkor fellebbezhetõ, ha a per megszüntetését a

keresettõl való elállás alapján v. közösen kérték a felek- ha nem fellebbezhetõ az elutasító végzés csak az ügyet befejezõ

határozat ellen irányuló fellebbezésben és csak akkor támadható meg, ha a bír a pert a 158.§ szerint figyelembe veendõ vmely ok ellenére sem szüntette meg

- ha a bíróság a 140.§ alapján a per megszüntetésére irányuló kérelemnek és a per érdemének együttes tárgyalását rendelte el, a per megszüntetésére irányuló kérelmet az ügyet befejezõ határozatában is elutasíthatja.

8. Tárgyalási jegyzõkönyv

- htvmnr, a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzõkönyvet kell készíteni.- fogalma

- olyan közokirat, amely a tárgyalás folytatásának okmányszerû rögzítésére és a tárgyalás megszabott alakszerûségei megtartása utólagos ellenõrzésének lehetõvé tételétére szolgál- elkészítésének módja

- az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények (meghallgatás, kihallgatás, tárgyalás stb.) esetében alkalmaz jegyzõkönyvvezetõt lehetséges megoldások

- jegyzõkönyvvezetõ alkalmazása a tárgyaláson- jv alkalmazása a tárgyalás utolsó szakaszában, amikor a tanács elnöke lediktálja a

tárgyaláson elhangozttakat és ezáltal egyidejûleg elkészül a jegyzõkönyv- a bíró maga készíti el a jegyzõkönyvet- hangfelvétel rögzít, majd ez alapján 2 napon belül jegyzõkönyv

- jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás (meghallgatás stb.) anyagát jegyzõkönyv helyett más módon rögzítse- a jegyzõkönyv kellékei

- alaki kellékek:a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdõ és befejezõ idõpontját;d) a bírák, a jegyzõkönyvvezetõ és a tolmács nevét;e) a jelenlevõ feleknek és képviselõiknek nevét és perbeli állását;f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.

- érdemi tartalma: - a jegyzõkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket,

mégpedig úgy, hogy a jegyzõkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentõs, azt szó szerint kell jegyzõkönyvbe venni.

- kötelezõ jegyzõkönyvbe venni:a) a felek által elõadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és

nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektõl és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetõleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását;

b) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértõk véleményét és a szemle eredményét;

c) a keresettõl való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetõleg a felek között létrejött egyezséget;

d) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét

e) az eljárás szabálytalansága elleni kifogást- a felek beadványának, a szakértõk véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint

okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzõkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.- ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott

nyilatkozatnak jegyzõkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellõzni, ha a bíróságnak az illetõ körülmény vagy nyilatkozat megtörténtérõl nincs tudomása.- aláírás: a jegyzõkönyvet az elnök (bíró) és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá- megtekintés:

- a jegyzõkönyv megtekintését a fél számára lehetõvé kell tenni. Ha a jegyzõkönyv hangfelvétel alapján készül, a felet tájékoztatni kell, hogy az elkészült jegyzõkönyvet mikor és hol tekintheti meg.

- a jegyzõkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthetõ és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni.

http://www.extra.hu/lattmann 60