© N. Fodor János, 2017

„Attól, hogy valaki madár, még nem ornitológus.”

(W. Radloff)

„A kívülállók gyakran hiszik, hogy a történelemmel, nyelvvel, irodalommal, néprajzzal vagy a kultúra kérdéseivel foglalkozó kutatók abban különböznek tőlük, hogy életvitelszerűen foglalkoznak azzal, amivel ők pusztán hobbiból” (Sándor K. 2011: 31).

alternatív ‘ami vagylagosan két lehetőséget kínál’ (ÉKsz.), ’kettős, két választási lehetőséget felkínáló, választható’ (IdSz.)

„alternatív nyelvészet” – csak idézőjelben használható. délibábos pejor ’csalóka, hamis’, délibábos nyelvészet:

’hamis szófejtéseken alapuló, tudománytalan ny.’ (ÉKsz.)

dilettáns pejor ’szellemi,művészeti pályán szaktudás nélküli műkedvelő’ (ÉKsz.)

Egyéb jelzők: parakomparatív, áltudományos, műkedvelő, fikciós, naiv, laikus

VARGA CSABA: Fehérvár, miért Fehérvár?

„..A FE ŐSGYÖK JELENTÉSÉNEK VÁZOLÁSA: A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, fé fü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő. A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás..."

Összeesküvés-elmélet elemei:

Mikor, hogyan esküdtek össze a nagyhatalmak, hogy a finnugorság ármányával romba döntsék a magyar nemzetet?

Az egészet a magyargyűlölő Schlözer találta ki

A Bach-korszakban német tudósok, Hunfalvy és Budenz erőltették a finnugor tanokat

Trefort Ágostontól származtatott idézet szerint ő maga jelentette ki, hogy a magyar államérdeket kell néznie, ezért aztán csak a finnugor rokonság képviselőit fogja támogatni, mert az európai rokonság jobbat tesz megítélésünknek, mint az ázsiai.

A kommunista időkben a Szovjetunió népeivel kellett kimutatni a rokonságot

A közelmúltban pedig hiába voltak olyanok, akik fölismerték az igaz utat, egzisztenciális okokból nem merték közzétenni valódi nézeteiket

Trefort Ágoston (1877) vs.

Hary Györgyné (1973—1976) ?:

„én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.”

A nyelvrokonság kritériumai

latin olasz francia portugál spanyol román

lac, lactis ’tej’ latte lait leite leche lapte

octo ’8’ otto huit oito ocho opt

factum ’tett; tény’

fatto fait feito hecho fapt

nox, noctis ’éj’ notte nuit noite noche noapte

L. még részletesen HONTI LÁSZLÓ: A történeti-összehasonlító nyelvtudományról dióhéjban. In: HONTI LÁSZLÓ főszerk., A nyelvrokonságról. Bp., 2010. 15–31.

magyar finn osztják vogul

ház kota kat kat

faz(-ék) pata put pōt

kéz käte ket kät

száz szata szàt šāt

lúd lintu lont lōnt

had kunta χɒntəγ χònt

A finnugor (ugor) alapszókincsbeli fogalomkörök

testrészek: fő, száj, áll, fül, szem, fog, láb, mell, máj, bőr, ágyék, far, epe, here

rokoni kapcsolatok: apa, anya, fiú, leány, meny, ángy, öcs, vő, férj

elemi cselekvések: él, hal, lesz, szül, van, áll, megy, ül, eszik, fal, lát, les, dug

számok: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, száz

természet tárgyai, jelenségei: csillag, ég, világ, jég, hó, esik, fagy, víz, ár, hab, tó, hegy

növények, növényi részek és állatok: ág, fa, odu, tő, fenyő, nyár, meggy, egér, hód, sün, hal, kígyó, holló, lúd, varjú, légy, méh, nyű, ló stb.)

ház körüli eszközök, használati tárgyak: ágy, ajtó, fal, ház, zug, fazék, háló, kés, íj, ideg, nyíl, nyereg, kengyel

Előmagyar kor?

Ősmagyar kor

(Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895–900

(Honfoglalás)

Belső korszakhatár: Kr. u. V–VI. század

(korai és kései ősmagyar kor)

Nyelvemléktelen időszak

ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus

iráni jövevényszavak

törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző)

írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír)

A térképek forrása: Róna-Tas: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996.

Kr. e. I. évezred kezdete

Kr. u. 670 után

Forrás: mindentudas.hu

1235. Julianus barát útja (Biljar – a volgai bolgárok fővárosa)

1960. Bolsije Tigani: honfoglaló magyar temetkezéshez hasonló sírok

1984. Csisztopoli sírkő felirata: Izmail apja Madzsar

Forrás: mindentudas.hu

A népek és annak nyelvhasználói történetük során számos néppel és nyelvvel érintkeznek.

nyelvi kontaktus: areális nyelvi hatás, lexikális hatás (szókölcsönzés)

A nyelvi kontaktus feltétele: időbeli és térbeli érintkezés

A szóeredet-magyarázatokban igazolni kell, hogy a két nép egyidőben és egymás mellett élt az átadás-átvételkor. (Pl. a sumér-magyar szómagyarázatok ezért is problémásak!)

A jövevényszóvá válás kritériuma: az idegen eredetű szó alkalmazkodik az átvevő nyelv rendszeréhez fonetikai és grammatikai alkalmazkodás

A hanghelyettesítés (fonetikai) kritériuma: az átvevő nyelvből hiányzó hangokat helyettesíteni kell olyan hanggal, amely a hiányzótól lehetőleg egy képzési mozzanatban (tulajdonságban) különbözik. Csak az átvevő nyelv hangjaiból épülhet fel az átvett szó.

Grammatikai kritérium: az átvett szavak igazodnak az átvevő nyelv struktúrájához. A jövevényszavakra is vonatkoznak a mondat-szerkesztési szabályok.

A jövevényszó fogalma

A jövevényszó olyan más nyelvből átvett szó, amely az átvevő nyelv rendszerébe teljes mértékben beilleszkedett, az anyanyelvi beszélők számára az idegen eredete teljesen felismerhetetlenné vált.

A nyelv rendszerébe történő teljes beilleszkedés kritériumai:

illeszkedés a nyelv hangrendszeréhez (pl. pláza)

illeszkedés a grammatikai rendszerhez (pl. plázában)

szócsalád létrehozása (pl. plázaépítés, plázacica, plázázik)

Grammatikai analógia:

A jövevényszavak beilleszkedésükkor az adott kor nyelvállapotának alaktani szabályait követik.

Pl. fólia : fóliá-t (fóliat)| Minta: alma : almá-t

Megkapják az aktuálisan produktív képzőket:

pl. –l vagy –z (faxol, ímélezik)

A szófaji rendszerbe történő beépülés is végbemegy.

A jövevényszavak többsége a főnév, ige, melléknév közé tagozódik be.

(A nemeket ismerő nyelvekben nembe sorolás is történik!)

Az iráni jövevényszavak

A honfoglalás előtt több időszakban is volt ó- és közép- és újiráni nyelvi

érintkezés (yüech-chih, szaka, alán, perzsa, kwārezmi).

1) Az Urál déli lejtőjére húzódó magyarság új ismereteket sajátít el –

keletiráni nyelvi hatás :

• nomád életforma: ló < ugor *loγз < keletiráni (yüech-chih) *loγǝ ‘ló’,

nyereg, fék ‘kötőfék’

• hitvilág: isten < keletiráni *yaśten ~ yaśtεn, imád > keletiráni *vimand

‘liturgikus szövegeket elmondani’, menny, ég (Harmatta 1996: 73)

• egyéb keletiráni jövevényszavak

az ősmagyar kor első századaiban: arany, úr, kedv, kéj, kaj-ált ‘kiált’,

szó, üstök stb.

az ősmagyar kor közepén: köles, ín, kés, hús, szekér, vászon, réz,

gógány ‘huszárvár: földdel kitöltött, vesszőből font kettős falú

erődítmény állatok védelmére’, bűz, fizet, özvegy, nemez

2) Vándorlások korában (V–VI. sz.-tól VIII. sz.-ig)

• Hunor és Magor története (alán lányrablás)

• a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra, a Kubán

folyó vidékén

alán eredetűek: er ‘férfi’ ? < alán *ēr ‘nemes, férfi, ember’, asszony < aχszin ‘úrnő’ (vö. oszét äχsīn ‘úrnő’), gazdag, híd, kert?, keszeg (más finnugor nyelvekben is!), legény, verem, kaliz ‘khorezmi’ (> Budakalász)

további (főként kwārezmi és kwārezmi alán) szavak: egész, idegen, üveg, méreg, részeg?, fény, vért, kincs, tölgy

kereskedelmi kapcsolatok révén perzsa szavak: vám, vár, vásár, ing?, hang, gaz

Török jövevényszavak csoportjaiA magyar nyelv kialakulása előtt is volt török nyelvű népekkel való érintkezés ősi, alapnyelvi eredetű szókészlethez tartozik.

Ótörök nyelvek: csuvasos és köztörök

Török népek: csuvas; onogurok, volgai bolgárok, kazárok, türkök, kunok, besenyők, oszmán törökök

1) Dél-uráli őshaza területén: harang, homok, ér ‘megérint, érkezik’

2) Vándorlások kora (Kr. u. V–VI. sz.-tól)

erős nyelvi-kulturális hatás

3) Kárpát-medencei letelepedés után: kun, besenyő

4) Oszmán-török (XVI–XVII. sz.)

Az ótörök nyelvi kontaktus helye

A nyelvi kontaktus idejeKr. u. V–VI. század—IX. század

Az ótörök jövevényszavak jellemzése

szókészletünk lényeges része

ugor-török „háború”

491 biztos lexéma (össz.: 561) (Róna-Tas, 2011) (TESz.: 224; EWUng.: 325)

széles körű és mély műveltségi hatást tükröznek

A török népek jól szervezett lovas-nomádok, nagyállattartók, vándorló életmódúak voltak, de voltak állandó szálláshelyeik, ahol földművelést folytattak.

sokféle fogalomkört érintenek az átvett szavak

A csuvasos és a köztörök eredet hangtani alapon elkülöníthető:

1) Őstörök (PT) *r > csuvasos r ikir ‘ökör’> köztörök z ikiz (öküz)

A magyarba bekerülő szavak főként csuvasosjellegűek: borjú, iker, karó, ökör, sár, tenger, térd, ír, gyűrű, sárkány stb.

2) őstörök *j> csuvasos szj v. sz> köztörök j

Csuvasos eredetű: szél ‘légáramlat’, szérű, szőlő

3) őstörök *j > biz. csuvasos nyelvekben dzs

a magyarban ma gy (gyapjú, gyékény, gyertya, gyöngy, gyümölcs, gyűrű, gyűszű)

4) őstörök *l > csuvasos l (~ lč ~ č)> köztörök š [s]

A magyar dél, dől, kölyök csuvasos eredetű.

L. még: bölcső, erkölcs, gyümölcs; bocsát (HB.bulcsássá), búcsú (~ Búlcsú), tanács

5) őstörök *š [s] > csuvasos š [s]> köztörök si-, sa- [szi]

csuvasos: sárkány, serke, sárgaköztörök: szúnyog

1) testrésznevek: kar, gyomor, köldök, szakáll, szeplő, boka, csipa, térd

2) tulajdonságok: apró, bátor, gyarló, gyáva, gyenge, kék, kicsi ~ kis, orv, öreg, tar, erő

3) állattenyésztés szavai:

• szarvasmarhatartás: bika, ökör, tinó, borjú, ünő

• juhtenyésztés: kos, üvecs, toklyó ‘két éves juh’, gyapjú, ürü

• kecsketartás: kecske, olló ‘gida’

• sertéstenyésztés: disznó, ártány, serte > sertés;

• baromfi: tyúk (Fiastyúk)

tejfeldolgozás: köpű, író, sajt, túró

kapcsolódó fogalmak: karám, ól (1211: Bureuohul), béklyó, gyeplő

4) földművelés:

• gabonafélék: árpa, búza, komló

Feldolgozás: dara, eke, őröl, sarló, arat, szérű, tarló, kéve, kepe, boglya, ocsú, szór

• konyhakerti növények: borsó, komló, torma

• gyümölcstermesztés: gyümölcs, alma, körte, som, dió, szőlő

• borászat: szőlő, szűr, bor, söprő

5) lakóhely: sátor, karó, kút, kapu

Berendezés: szék, bölcső, kancsó, gyertya, szapu

6) öltözködés: ölt, illik, saru, süveg, csat, ködmön, köpönyeg, bársony, gyöngy, gyűrű, kép, tükör;

kender tiló, orsó, gyűszű, csepű

7) mesterségek: szűcs, ács, szatócs, tolmács

Kapcsolódó fogalmak: csavar, gyárt, gyúr, teker, tűr ‘összehajt’, balta?

8) társadalmi és állami élet:

• temetkezési szokások: tor, gyász, koporsó

• hadviselés: sereg, gyűl, tömény ‘tízezer emberből álló hadi egység’; bátor, gyáva, érdem

• jogi fogalmak: törvény, tanú, bér, barom ‘vagyon’, kölcsön, orv, bocsát

9) hitvilág: id ‘szent’ > *idház > egyház (An.: Igfon)

táltos, bölcs, boszorkány, bossz(ankodik), bűvöl, bájol, ige, gyaláz, gyón, sárkány

10) halászat-vadászat: gyertya, süllő, tok, hurok, tőr

11) természeti környezet: nyár, homok, árok, dél, sár, szél, tenger

Állatok: teve, görény, borz, bölény, ölyű, turul, sólyom, torontál,

Növények: gyertyán, kőris, kökény, bojtorján, torma, csalán

12) műveltség: ír, betű, könyv?, szám, idő, kor

„A nyelv egy nép kultúrájának leggazdagabb okmánytára, él és emlékezik.” (Tompa József)

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Bp., 20012. 45–55, 64–79.Magyar nyelvtörténet. Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc. Osiris, Bp., 2003. 188–203.Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép. Bp., 1996. 239–41, 243–50.